MÖB-12/2006.
(MÖB-12/2006-2010.)
az Országgyűlés Mentelmi, összeférhetetlenségi és mandátumvizsgáló bizottságának
2006. november 7-én, kedden, 13 órakor
a Képviselői Irodaház 556. számú tanácstermében
megtartott üléséről
Tartalomjegyzék
Az ülés résztvevői *
A bizottság részéről *
Megjelent *
Állásfoglalás kialakítása az Országgyűlés vezető tisztségviselői körének meghatározására az Országgyűlés elnökének OE-342/2006. sz. megkeresése alapján *
Határozathozatal *
Egyebek *
Napirendi javaslat
Elnököl: Dr. Géczi József Alajos (MSZP), a bizottság elnöke
Dr. Deutsch-Für Tamás (Fidesz), a bizottság alelnöke
Dr. Csákabonyi Balázs (MSZP)
Sándor István (MSZP)
Tatai-Tóth András (MSZP)
Dr. Cser-Palkovics András (Fidesz)
Dr. Hende Csaba (Fidesz)
Móring József Attila (KDNP)
Dr. Hankó Faragó Miklós (SZDSZ)
Dr. Dávid Ibolya (MDF)
(A bizottság 13 óra 02 perckor megkezdett zárt ülésének - amelyről külön jegyzőkönyv készült - folytatása. - A nyílt ülés kezdetének időpontja: 14 óra 16 perc. - A sajtó képviselői bejönnek a terembe.)
DR. GÉCZI JÓZSEF ALAJOS (MSZP), a bizottság elnöke - a továbbiakban ELNÖK: Tisztelt Bizottság! Az ülésünknek ez a része már nyilvános. A második napirendi pontunk a lobbitörvénnyel kapcsolatos téma.
Mint ismeretes, az elmúlt ciklus végén elfogadta a XLIX. számú törvényt az Országgyűlés, amiben szép kis lyukak keletkeztek a kétharmados szabályok meg nem szavazása miatt, és egyébként is egy kicsit sietős törvény volt ez. Ez a magánvéleményem, de a jegyzőkönyvben is benne maradhat.
Az Országgyűlés elnök asszonya intézett hozzánk egy levelet, amiben azt kérte, hogy a bizottság foglaljon állást arról, hogy ki minősül vezető tisztségviselőnek a lobbitörvény szerint. Tettek egy javaslatot, hogy akkor a bizottsági elnökök, az alelnökök, a frakcióvezetők és -helyettesek is vezető tisztségviselők. Mi megszámoltuk Karsai úrral, és 115 vezető tisztségviselő van az Országgyűlésben, ami jelentős mértékben annak is köszönhető, hogy a bizottsági elnökök és alelnökök száma is magas, de a frakcióvezető-helyettesek létszáma a legmagasabb a Fidesznél, húsz ilyen van, míg az SZDSZ-ben csak egy. A frakcióigazgatóktól kezdve tehát 115 vezető tisztségviselő van a parlamentben, a Házszabályban viszont csak az elnökök, az alelnökök és a jegyzők vannak megjelölve.
Tehát arra gondoltam, hogy a bizottságnak ebbe az irányba elindulnia felesleges lenne, mert nevetségessé válnánk, ha az Országgyűlés egyharmadát összeférhetetlennek nyilvánítanánk, hogy az ő hozzátartozóik nem lehetnek lobbisták. A másik 200 képviselőnél viszont lehetnek, tehát ez az irány szerintem nem jó.
Ráadásul hetenként megválasztunk frakcióvezető-helyetteseket, és akkor ezeken a napokon meg ki kellene húzgálni ezeket. Szerintem ez a taxatív irány járhatatlan.
Ezért én azt javaslom a mentelmi bizottságnak, hogy ebben a szellemben úgy foglaljunk állást ebben a három pontban - nyilván ezt lehet tökéletesíteni -, hogy a bizottság nem terjeszkedhet túl a Házszabályban megnevezett tisztségviselőkön - elnök, alelnök, jegyzők. Hozzáteszem, hogy a jegyzőknél például az összeférhetetlenség elég furcsa, mert az ő befolyásuk az Országgyűlésben mondjuk egy bizottsági elnökhöz képest úgy gondolom, kisebb. Tehát szerintem ez az út nem járható.
Azt fogalmaztuk meg tehát, hogy amennyiben erre vonatkozóan összeférhetetlenséget akarnak a továbbiakban megállapítani, akkor a törvényt kell módosítani. A Házszabályban tehát ennyi tisztségviselője van az Országgyűlésnek - alelnök, jegyző és elnök -, ennél többet mi nem állapíthatunk meg.
És én azt is belevettem ebbe az állásfoglalásba, hogy ugyanakkor a lobbitörvény 10. §-a érintettségi nyilatkozatot tesz kötelezővé, tehát az az országgyűlési képviselő, akinek valamelyik hozzátartozója lobbistaként lép fel, köteles ezt bejelenteni az Országgyűlés elnökének, illetve annak a bizottsági elnöknek, akihez lobbizni megy.
A vagyonnyilatkozatban egyébként is benne van az érdekeltségi nyilatkozat, hogy ez elegendő legyen az átláthatósághoz. Ha pedig ez nem elegendő az Országgyűlés szempontjából, akkor újra el kell kezdeni egy egyeztetést, hogy kétharmados szabályokkal lehessen a lobbizással kapcsolatos képviselői átláthatóságot és összeférhetetlenséget szabályozni. Mert hozzáteszem, hogy Angliából eredetileg nem annyira az összeférhetetlenség taxatív szabályozását sugallták azok, akik elindították ezt a törvényt Nyugat-Európában a '90-es évek elején, hanem szerintük az átláthatóság sokkal fontosabb. Tehát én azt gondolom, hogy taxatív felsorolással csak tovább mennénk vele az erdőbe, mert akkor a vizsgálóbizottsági elnök, meg az egyéb elnök szintén vezető tisztségviselőnek minősülne, miközben a megbízatását teljesíti.
Ráadásul azt gondolom, hogy az országgyűlési képviselői mandátum alkotmányosan egyenlő, köztük ilyen szempontból túl sok különbséget tenni nem lehet. Aki pedig kormánytagként képviselő, a törvény egy másik paragrafusa szabályozza az összeférhetetlenségét.
Ezért én azt gondolom, hogy ennél többet, mint amit itt összehoztam, nem javaslom, hogy megtegyünk, de ha a bizottság ezt másképp látja, ehhez a tervezethez - ez nyilván egy tervezet - további javaslatokat is tehetünk.
Tehát szeretném, ha az Országgyűlés elnökének adnánk valamilyen választ, hiszen az Országgyűlés elnöke elsősorban az Országgyűlés működése érdekében várja tőlünk ezt a választ. Hiszen az Országgyűlés Hivatalának ezeknek a lobbistáknak a bejegyzését és a szereplését kezelnie kell, a nyilvántartását is kezelnie kell, tehát van egy igény, hogy az Országgyűlés működőképessége szempontjából valamilyen állásfoglalás szülessen meg.
Én ennyire jutottam, és kérem, tekintsék ezt vitaanyagnak! Ha első látásra kisebb kiigazításokkal vagy nagyobb pótlásokkal elfogadható ez a javaslat, akkor elküldjük az Országgyűlés elnök asszonyának, ha első látásra képviselőtársaim aggályokat látnak benne, akkor természetesen még egy bizottsági ülést szentelhetünk neki.
Elnézést azért is, hogy ezt csak ma, a bizottsági ülés előtt tudtuk kiosztani, mert jómagam is sokat vívódtam ezen, és végül is amikor összeszámoltuk a tisztségviselőket és kijött a 115, valamint ezt összevetettük a képviselői mandátum alkotmányos egyezőségével, akkor jutottunk ma délelőtt arra a főtanácsos úrral, hogy ebbe az irányba megyünk ahelyett, hogy elkezdjünk azon vitatkozni, hogy az aznapra megválasztott frakcióvezető-helyettes most tisztségviselő-e vagy sem. Tehát így született meg ez a javaslat, ami azért lett rövid, mert sokáig dolgoztunk rajta. Köszönöm szépen. Csákabonyi úr!
DR. CSÁKABONYI BALÁZS (MSZP): Köszönöm, elnök úr. Azt hiszem, hogy helyes az az óvatosság, amivel a tervezet fogalmaz. Ugyanis az Országgyűlés tisztségviselőinek a körét gyakorlatilag a Házszabály, szűken ugyan, de meghatározza. Ezen túlterjeszkedni az én véleményem szerint is csak házszabály-, vagy esetleg jogszabály-módosítással lehetne, azzal, hogy ha mi most azt mondjuk, hogy mondjuk az állandó bizottság alelnöke az Országgyűlésnek tisztségviselője, akkor ennyi erővel mondhatjuk ezt az itt felsorolt többi hasonló tisztségviselőre is.
Megkérdezem, hogy vajon egy parlamenti frakció vezetője miért lenne országgyűlési tisztségviselő, amikor a mandátumát gyakorlatilag az Országgyűlés... (Elnök: Viszont tagja a házbizottságnak.) De ez megint tovább bonyolítja a helyzetet. Tehát én egyetértek ezzel a javaslattervezettel, hogy ennek a Házszabályban meghatározott vezetői körön kívüli bővítése jogszabály-alkotási vagy házszabály-módosítási feladatot igényel.
ELNÖK: Köszönöm. Képviselő asszony!
DR. DÁVID IBOLYA (MDF): Köszönöm szépen. A 3. pontban szerepel egy nem pontos idézethivatkozás. Megtudhatnánk, hogy mi az eredeti szövege a törvény 10. § (2) bekezdésének?
ELNÖK: Ez a lobbitörvényből van. (Egy dokumentumban lapozgat.) Ezt a törvényhelyet ide is pontosan be kell írni. Igen, akkor ez a 11. §. (Dr. Csákabonyi Balázs: Elírás.) Köszönjük.
Amennyiben a 10. §-ban felsorolt személy közeli hozzátartozója valósítja meg az (1) bekezdés 2. pontjában meghatározottakat, úgy a 10. §-ban felsorolt személy köteles erről haladéktalanul tájékoztatni - értve alatta a képviselőt is, az Európai parlamenti képviselőt vagy a kormánytagot - az érintett közhatalmi döntéshozó szervet - ez adott esetben az Országgyűlés elnöke, ha képviselőről van szó -, amely gondoskodik ennek a 30. §-ban meghatározott tájékoztatóban való közzétételéről. A 30. § pedig a lobbitevékenységről szóló tájékoztatót tartalmazza.
Akkor máris javítsuk ki, mert hibás volt ez a paragrafus. A 11. § (2) bekezdésében van ez a rendelkezés, ami visszahivatkozik a 10. §-ra.
(A sajtó egyik munkatársa odamegy az elnökhöz és interjút kér tőle. - Az elnök a sajtó munkatársával konzultál.)
Tessék!
DR. DÁVID IBOLYA (MDF): Köszönöm szépen. Én a magam részéről elfogadom, hogy a válaszunk a 3. pontban megfogalmazott szöveg legyen. Köszönöm.
ELNÖK: Köszönjük szépen. Van-e olyan, aki azt mondja, hogy az egész nem jó, ne csináljuk? (Jelzésre.) Tessék mondani!
DR. HENDE CSABA (Fidesz): Csak egy rövid pontosítás. Az 1. pont első bekezdésében, ott, ahol a zárójel van, annak nem a mondat végén kell lennie, hanem az előző sorban, az elnökség szó után, mert így értelemzavaró.
ELNÖK: Ez igaz, sőt, én ezt ki is javítottam az egyik változatban, de úgy látszik, a gépben még a javítás előtti változat volt.
DR. HENDE CSABA (Fidesz): Köszönöm szépen.
ELNÖK: Móring úr!
MÓRING JÓZSEF ATTILA (KDNP): Egyetlen apró dolog. A 3. pontnál az utolsó mondatnál szerepel, hogy: "... a képviselők nyilvános vagyonnyilatkozatában (internet)..." Szerintem az internet szó nem indokolt, mert nyilvános a vagyonnyilatkozat, és mindenki számára nyilvánvaló, hogy az interneten keresztül hozzáférhető.
ELNÖK: Jogos. Emeli az állásfoglalás méltóságát.
Van-e még javaslat? (Nincs ilyen jelzés.) Ha bárki bármi kis hibát talál benne, tartsa lelkiismereti kötelességének jelenteni a mentelmi bizottság hivatalában. Holnap reggel át lehet küldeni az Országgyűlés elnök asszonyának ezt az állásfoglalást.
Amennyiben nincs egyéb, kérdezem, hogy ezekkel a javításokkal és pontosításokkal ki az, aki egyetért ezzel az állásfoglalással. (Szavazás.) Ki az, aki nem ért vele egyet? (Nincs ilyen jelzés.) Ki tartózkodott? (Nincs ilyen jelzés.) Ez egyhangú.
Az "egyebek" dolgában meg szeretném tájékoztatni a bizottságot, hogy Balogh Gyula volt képviselőtársunk mentelmi joga megsértésének az ügye tovább gurul, hiszen az országos rendőrkapitány és a budapesti rendőrkapitány levele között ellentmondás van. Az országos rendőrkapitány szerint nagyon valószínű, hogy megsértették a mentelmi jogát, Gergényi úr szerint pedig nem valószínű, hogy megsértették a mentelmi jogát.
Írtam egy levelet Bene úrnak, hogy belső hatáskörben rendezzék ezt az álláspontot. Erről akkor, mivel nyílt az ülés, nem mondanék többet.
A másik pedig, hogy az MTI-nek kiadtam két kis közleményt. Az egyik arról szól, hogy ellentét van a sajtóban megjelenő híresztelésekben - a képviselők jövedelme egyáltalán nem emelkedett az elmúlt időszakban, mert terjednek ilyen hírek, nem tudom, miért, talán a tüntetések váltották ki, a képviselői fizetések és a mentelmi jog megsértésének a témájában. Rengeteg ilyen hír jelent meg, hogy felvesszük a hatalmas pénzeket.
Megismételtem azt a nyár eleji döntést, hogy a képviselők egyrészt csökkentették a bizottságok számát - ezáltal bizottsági pótlékból is kevesebb van -, és szigorították a költségtérítési elszámolást - ezáltal általában csökkent a költségtérítésük, és különösen nőtt a kiadásuk azáltal, hogy lemondtak a tömegközlekedési eszközök igénybevételéről, amióta a kalauzok jókat röhögnek rajtunk a vonaton. Tehát a nép szeretete fokozódott az Országgyűlés iránt, azáltal, hogy ilyen áldozatokat hoztunk. Ezt nyilván nem írtam bele ebbe a közleménybe, hanem azt írtam bele, hogy a képviselők juttatása és jövedelme nem nőtt, sőt a legtöbb helyen csökkent.
A másik. A szabálysértés kapcsán arról írtam, hogy a szabálysértési ügyben nem lett végül is konszenzus, de a mentelmi bizottságnak van egy állásfoglalása, ami szabálysértés esetén is az alkoholszondás légzésminta adásnak való alávetést javasolja a képviselőknek. És azt is leszögeztük ebben az állásfoglalásban, hogy 2004 óta semmilyen ezzel kapcsolatos rendellenesség nem történt, tehát ez nem indokolja, hogy a képviselőkkel szemben ezzel kapcsolatban újra kampány induljon. Természetesen ettől függetlenül ez fog menni. Amikor a médiában uborkaszezon van, akkor mindig a képviselői szabálysértés, az alkoholszonda, meg a képviselői juttatás kerül előtérbe. Egyébként már egy banki portásnak is rég magasabb lesz a fizetése, mint egy képviselőnek, mégis a képviselők fizetését gondolja sokkal nagyobbnak a közvélemény, de ez uniós jelenség, hozzáteszem. Erről ennyit.
Más egyéb bejelentenivalóm nincsen. Szerencsére a két szabálysértési ügy konstruktívan elhalt, mindkét képviselő lemondott a mentelmi jogáról, ezért újabb mentelmi ügy tudomásom szerint nincsen.
Viszont mivel megvolt a kétharmad abban, hogy a képviselők egymás közti ügyét csak kivételes esetben lehet bíróság elé engedni, ezért reményünk van arra, hogy a képviselők egymás iránti feljelentései is el fognak évülni a jövendő időszakban. Viszont akkor majd jön a parlamenti becsületbíróság kérdése, amin egyébként az előző ciklusban elkezdtünk dolgozni.
Nekem nincs más egyéb bejelentenivalóm. Megkérdezem képviselőtársaimat, van-e valakinek más bejelentenivalója. (Nincs ilyen jelzés.)
Szabálysértési ügyben volt Dávid Ibolya képviselő asszonynak egy javaslata, de azt nem adta írásba. Tehát én nem látok semmi rendkívüli ügyet szabálysértési ügyben sem és más ügyben sem, azon kívül, hogy ennek a pontosító javaslatnak a kapcsán nem sikerült konszenzust, mindenki számára elfogadható megoldást találni. Ezen kívül nem látok rendkívüli ügyet.
Amennyiben kicsit nyugodtabb lesz a légkör, vagy legalábbis ideje lesz rá a bizottságnak, akkor természetesen - erről korábban már beszéltünk - meghívjuk a szabálysértési ügyben a rendőrség és az ügyészség képviselőit, ezt valamikor megtesszük.
Amennyiben nincs más javaslat, köszönjük szépen a részvételt.
(Az ülés végének időpontja: 14 óra 36 perc.)
|
|
Dr. Géczi József Alajos |
Jegyzőkönyvvezető: Madarász Mária