MÖB-3/2007.
(MÖB-18/2006-2010.)
az Országgyűlés Mentelmi, összeférhetetlenségi és mandátumvizsgáló bizottságának
2007. február 20-án, hétfőn 11.30 órakor
a Képviselői Irodaház II. tárgyalójában
megtartott üléséről
Tartalomjegyzék
Helyettesítési megbízást adott*
Eszmecsere a képviselői jogállásról, különös tekintettel a mentelmi jogra, etikai szabályokra, a képviselők javadalmazására, illetve az ezen témákkal kapcsolatos közvélekedésekre és sajtómegnyilvánulásokra
Elnököl: Dr. Géczi József Alajos (MSZP), a bizottság elnöke
Dr. Deutsch-Für Tamás alelnök (Fidesz)
Dr. Csákabonyi Balázs (MSZP)
Sándor István (MSZP)
Helyettesítési megbízást adott
Dr. Hende Csaba (Fidesz) dr. Deutsch-Für Tamásnak (Fidesz)
Dr. Hankó Faragó Miklós (SZDSZ) Sándor Istvánnak (MSZP)
Tatai-Tóth András (MSZP) dr. Csákabonyi Balázsnak (MSZP)
Marek Suski, a Szejm Házszabály és Képviselői Jogok Bizottságának elnöke,
Edward Osko, a Házszabály és Képviselői Jogok Bizottságának alelnöke
Domicela Kopaczewska, a Házszabály és Képviselői Jogok Bizottságának tagja,
Frantisek Stefaniuk, a Etikai Bizottság tagja,
Slawomir Rybucki, az Etikai Bizottság tagja,
Grzegorz Kurczuk, az Etikai Bizottság tagja,
Henryk Pajdala, a delegáció titkára
tolmácsol: Fóti Judit
Dr. Avarkeszi Dezső (MSZP)
Jelen volt:
Kovács Ferenc (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium)
(Az ülés kezdetének időpontja: 11 óra 46 perc)
DR. GÉCZI JÓZSEF ALAJOS (MSZP), a bizottság elnöke, a továbbiakban ELNÖK: Tisztelt Vendégeink! Elnök Urak! Alelnök Urak! Megnyitom a három bizottság együttes ülését. A mi bizottságunk pontos neve: Mentelmi, összeférhetetlenségi és mandátumvizsgáló.
Először is engedjék meg, hogy akikkel még nem találkoztak, őket bemutassam: Deutsch-Für Tamás alelnök úr, ő 1988 március óta a Fidesz egyik vezető politikusa, alapító atya. Mindaddig nagyon szimpatizáltam a politikájával, amíg egy hallgatói csoportot fel nem hoztam ezelőtt tíz évvel Budapestre és a hallgató lányok majdnem leestek a karzatról, annyira rajongtak Deutsch-Für Tamásért. Azóta irigykedem.
Csákabonyi Balázs urat már ismerik. Ő az alkotmányügyi bizottságnak is tagja, civilben ügyvéd és a nyugdíjas szervezetek egyik vezető közéleti embere.
Sándor István képviselőtársunk.
A bizottságunk egyébként tíz főből áll, úgyhogy megállapítom, hogy a helyettesítésekkel határozatképesek vagyunk.
A magyar parlamentben kialakult egy olyan ülésrend, amikor is hétfőn nagyon sűrű nap van, és aznap vannak frakcióülések, bizottsági ülések, plenáris ülés és ilyenkor a bizottsági és plenáris ülés egyszerre vannak.
Említettem már tegnap, hogy a bizottságunk paritásos bizottság, öt ellenzéki és öt kormánypárti tag van benne. Persze az is előfordult Ausztriában is és Magyarországon is, hogy nem volt homogén az ellenzék. 1998 és 2002 között a polgári jobbközép volt kormányon, Orbán Viktor miniszterelnök vezetésével és volt egy radikális jobboldali párt is a parlamentben. Tehát a paritás sem mindig biztosítja a politikai egyensúlyt, ezt akarom mondani, tehát semmi sem tökéletesen.
A mai napon a képviselői jogállásról, a jogállásról szóló törvényről, a képviselők javadalmazásáról és a mentelmi jogról fogunk beszélni.
Az Országgyűlési Könyvtár készített egy összehasonlítást a képviselők javadalmazásáról, a tiszteletdíjakról, költségtérítésről. Ezt angol nyelven odaadtuk. Ebben még nincsen benne Bulgária, mint említettem, az utolsó helyet elvették tőlünk a bulgárok. A lakosság és az újságírók persze ettől nem fakadnak sírva. Ez csak jelzi, hogy az egyik fontos terület egész Európában, de úgy látom, itt Kelet-Európában főleg a parlamentellenes hangulat és a képviselőellenes hangulat még ennél is erősebb. A legutóbbi kampány például egyaránt irányult a bal- és jobboldali képviselők ellen, amit a sajtó csinált. Január 18-a óta van Magyarországon egy kampány a képviselőkel szembe. Ez lenne az egyik téma.
A másik téma lenne a mentelmi ügyek. Ezzel kapcsolatban fognak kapni egy táblázatot, valószínűleg még ma, de holnap egész biztosan. Ez is megvan angolul is. Egyébként rajta van a honlapunkon is, és ebben összegezzük, hogy 1990 óta milyen ügyeket tárgyalt a mentelmi bizottság. Táblázatszerűen statisztikát is készítettünk.
Nemcsak mentelmi ügyeket tárgyaltunk, hanem előadásokat is tartottunk az elmúlt években, szakmai műhelyeket is. Legutóbb ez meg is jelent egy kötetben, de sajnos csak magyarul. Én ezt a szlovákoknak és a cseheknek is felvetettem és talán Litvániában is, hogy érdemes volna az újonnan csatlakozott országoknak ezekben a témákban, mint a parlament és a képviselők társadalmi tekintélye, elfogadottsága, szervezettebben konzultálni.
Mint mondtam, nálunk nincs etikai bizottság. Ennek szerintem van egy történelmi oka is. 1946 és 1949 között a kommunisták a magyar parlamentben etikai és mentelmi ügyekre hivatkozva nagyon sok jobboldali képviselőt kizártak a parlamentből. A mentelmi és etikai bizottság egy bizottság volt, és a politikai ellenfelek felhasználására használta fel az etikai ügyeket. Lehet, hogy nem ezért, de a rendszerváltás óta nincs etikai bizottság. Holott tudjuk, hogy Lengyelországhoz vagy Angliához hasonlóan Magyarországon a parlamentarizmusnak nagyon szép hagyománya van. Voltaképpen a XV. század óta van már Magyarországon országgyűlés. De erre még visszatérhetünk, közben megjöttek a táblázatok.
Elfelejtettem bemutatni Kovács Ferenc urat az Igazságügyi Minisztérium képviseletében. Átadnám a szót a lengyel delegáció vezetőjének. A bizottság üléséről jegyzőkönyv készül, tehát kérem, hogy a történelem számára is mutassa be a delegációt.
MAREK SUSKI: Nálunk hangfelvétel szokott készülni, amely felvétel alapján aztán elkészítik a jegyzőkönyvet.
ELNÖK: Nálunk gyorsírt jegyzőkönyv is készül, mert mi magyarok a gyorsírásban is nagyon jók vagyunk.
MAREK SUSKI: Nálunk két bizottság foglalkozik mindazon ügyekkel, amelyekkel önöknél egy, és elmondhatom, hogy az etikai bizottságnak nem az a feladata, hogy kizárjon embereket a parlamentből. A Szejm Házszabály és Képviselői Jogok Bizottságának részéről jelen van Domicela Kopaczewska asszony, valamint a bizottság elnökhelyettese Edward Osko, az etikai bizottság részéről két úr van jelen: Grzegorz Kurczuk úr és Frantisek Stefaniuk úr. Velünk tart Henryk Pajdala úr, a delegáció titkára.
Lengyelországban két bizottság foglalkozik az említett ügyekkel, a distrikció miatt nem tudunk mindarról, hogy mivel foglalkozik a másik bizottság, úgyhogy ez a közös ülés számunkra is hasznos lesz az információ szempontjából. Lengyelország függetlenségének visszanyerése, 1989 óta a lengyel parlament permanensen dolgozik a képviselők jogállása kérdéskörében. Állandó viták folynak a mentelmi jogok tartalmáról a képviselőkre vonatkozóan. Nálunk létezik szenátus is. Ezt a kérdéskört, a mentelmi jogok kérdését két jogszabály határozza meg, a Szejm házszabálya, valamint a képviselők jogállásáról és mandátumáról szóló törvény. Bármely ügy ebben a kérdéskörben, mind a mentelmi jogok felfüggesztése kérdésében vagy vagyonnyilatkozatokra vonatkozóan egyénileg van elbírálva. Egy kadencia alatt gyakran több tíz mentelmi jog felfüggesztéses ügy is szerepel napirenden. Figyelembe véve, hogy nálunk 460 képviselő van, gondolom, mindezek ellenére hasonló lehet az arány, mint a magyar parlamentben.
ELNÖK: A kadencia milyen terminust jelent?
MAREK SUSKI: Négyéves terminust jelent. Ebben a másféléves ciklusban magánvádas eljárásban 14 és közvádas eljárásban hat ügy volt. Elvként megfogalmazható, hogy a magánvádas eljárásoknál a parlament nem engedélyezi a mentelem felfüggesztését, míg a közvádasoknál igen. Van lehetőség arra, hogy a képviselő lemondjon mentelmi jogáról, kivételt képez ez alól az előzetes letartóztatás. Előzetes letartóztatás esetén a parlamentnek meg kell ezt szavaznia. Ennyit bevezetésként. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Az etikai bizottság részéről tudom, hogy az elnök úr elutazott, de valakit megkérnék, hogy röviden mutassa be az etikai bizottságot.
FRANTISEK STEFANIUK: Elnézést kérünk, elhalálozott az elnök úr édesanyja, ezért kellett hazatérnie. Ennek az etikai bizottságnak vagyok az elnökhelyettese. A házszabály szerint hét képviselőből áll ez a bizottság, mivel mindegyik parlamenti klub egy képviselőt delegál. Az etikai bizottság legfőbb feladata, hogy megfelelően befolyásolja a képviselők viselkedését, magatartását. Amikor valamelyik képviselő például megsérti a másikat vagy nem egy országgyűlési képviselőhöz méltóan viselkedik, ilyenkor a bizottság magánindítványból is napirendre tűzheti az adott viselkedést. A bizottságnak az etika szabályai szerint kell működnie, ezeket kell figyelembe vennie, ezen szabályok, amelyeket megfogalmaztak az elfogulatlanság elve, a nyilvánosság elve, a maximális körültekintés elve, a parlament jó hírneve megőrzésének elve és a felelősség elve.
A bizottságnak három eszköz áll rendelkezésére, figyelmeztetheti a képviselőt, a legvégső a megrovás, a középső a figyelmeztetés és a megrovás közötti fegyelmezés. Tulajdonképpen ez egy büntetési skála, a figyelmeztetés a legenyhébb, majd egy erősebb figyelmeztetés, ami gyengébb, mint a megrovás. Ha egy parlamenti képviselő ezekben részesül, ki lesz zárva mindkét bizottságból, nem vehet rész sem az etikai, sem a másik bizottság munkájában. Valamint még az etikai bizottság tagja nem lehet olyan képviselő, akinek irányában bármelyik parlamenti párt valamilyen kételyt, kifogást támaszt. Tehát mindenféle kifogás alól mentesnek kell lennie. A bizottságot az elnök vezeti, valamint az elnökhelyettes és ezen feladat ellátására három hónapra van megválasztva. Ilyen módon minden bizottsági tag valamikor elnök is lesz. Tehát például az itt jelen lévő Grzegorz Kurczuk úr volt már az etikai bizottság elnöke és én is voltam párszor, azért párszor, mert én már a második ciklusban ennek a bizottságnak a tagja vagyok.
Ami a büntetés következményeit illeti: amennyiben egy képviselőt a három említett büntetés valamelyik fajtájában részesítenek, ők ezt nagyon mélyen átérzik. De persze vannak olyan szélsőségesen viselkedő képviselők is, akikről ezek a fajta büntetések leperegnek.
ELNÖK: És ezt az elítélést a plenáris ülésen ismertetik?
FRANTISEK STEFANIUK: A lengyel Szejm parlament jegyzőkönyvében szokták publikálni. És ezt a médiában a sajtó nyilvánossága által közhírré teszik. A médiák viszik véghez a leghatékonyabb büntetést, mivel a helyi médiák intenzíven taglalják a képviselő tevékenységét. Már az is megesett, hogy voltak olyan képviselők, akik kitörték az ajtókat és az ablakokat, és amikor a médiák ezt bemutatták, ők oly módon kerültek ki az ügyből, mint akik oly erősen küzdenek a választók érdekeiért, hogy ilyen megoldásokhoz is folyamodnak mint ablak-, ajtótörés. Nincs jelen közöttünk ennek a pártnak a képviselője.
ELNÖK: Köszönjük szépen. Azt terveztem, hogy önök tennének fel kérdéseket mint vendégek. Mielőtt önöknek szót adnék, engedjék meg, hogy az alelnök úr is szóljon.
DR. DEUTSCH-FÜR TAMÁS (Fidesz): Nagyon sok tisztelettel és szeretettel köszöntöm mindannyiukat. Ha megengedik, két rövid gondolatomat osztanám meg önökkel. Ahogy itt elnök úr kedves bemutatásából kiderült, én törzsgárdatag vagyok, 1990 óta, a rendszerváltozás óta vagyok országgyűlési képviselő. Mi több, már az első ciklusban tagja voltam ennek a bizottságnak, bár a neve változott a bizottságnak, de mindig volt ilyen bizottság. A probléma a mentelmi jog társadalmi megítélésével szerintem roppant egyszerű. Bár a jog a politikai képviselő munkájának a védőeszközeként állapítja meg e mentelmi jogot, az emberek, a tájékozott emberek és a kevésbé tájékozottak is egy indokolatlan kiváltságnak érzik. És tegyük hozzá, hogy voltak és vannak olyan képviselők, akik tettek annak érdekében, hogy okkal és joggal érezzék egy ilyen indokolatlan privilégiumnak ezt a fontos jogot egyébként. Azt gondolom, hogy ahogy szerte Európában, ahol ez a jogintézmény működik, nemcsak a képviselőket, hanem az államélet más területén dolgozókat is megilleti, ugye Magyarországon nemcsak a képviselőknek van mentelmi joga, hanem a bíráknak, ügyészeknek is van, valójában ennek a jogintézménynek a tényleges tartalmát lenne érdemes higgadtan és nem érzelmektől átitatva megvitatni.
Ami az etikai bizottság hiányát illeti, az egy nagyon fontos körülmény, amit elnök úr volt kedves említeni, azonban én egy másik problémát is látok ennek kapcsán, bár értékes és figyelemre méltó mindaz, amit az etikai bizottság tagja volt kedves elmondani nagyon fontos alapvető etikai normák érvényesülését illetően a lengyel parlamentben, én a problémát Magyarországon és más európai országokban is abban látom, hogy ezeknek az általános erkölcsi normáknak az érvényességét senki nem kérdőjelezi meg, az az apró probléma merül fel, hogy egy konkrét magatartás egybeesik-e ezeknek a normáknak az érvényesülésével vagy sem. Egy konkrét magatartás éppen megfelel-e a parlament tekintélye megőrzésének az elvének vagy sem? Egyébként én azt gondolom, hogy bármennyire is éles vagy kevésbé éles a politika vita itt Magyarországon az elmúlt másfél évtizedben, valójában a politikai élet szereplői és az emberek sokkal több kérdésben értenek ilyen etikai normákat illetően egyet, mintsem azt gondolnánk.
Mondok egy konkrét példát és be is fejezem. Az például, hogy ha nem is erős, bár sajnos erre is volt már példa, hogy erős káromkodás hangzott el parlamenti felszólalásban vagy azt követően, de ami a magyar értelmező kéziszótár szerint, tehát a nyelvtan szabályai szerint az argó kategóriájába tartozik, olyan kifejezést lehet-e használni egy parlamenti felszólalásban vagy sem, szerintem abban senki nem vitatkozik, hogy nem lehet használni. Semmilyen probléma nem lenne, hogy ha ennek lenne következménye. Mi az a kifejezés, a véleménynyilvánítás szabadsága hol sérti adott esetben egy másik képviselőnek a személyiségét, ez egy bonyolult kérdés, de hogy káromkodni nem szabad, az szerintem egyszerű, jó lenne legalább ebben megállapodni. Mindig arról szoktunk eszmecserét folytatni, hogy nagy bonyolult szabályrendszert hogy lehetne megalkotni arra nézve, ami etikai normarendszer, amelyik átfogóan szabályozza azt a kérdést, hogy a másikat nem sértjük meg. Hogy most kinek mi a sértő, erről hosszú vita folyik. Káromkodni nem szabad, ez egy egyszerű szabály, ebben legalább meg lehetne állapodni. Még mielőtt az a hír kelne, vagy azzal az élménnyel távoznának, hogy a magyar parlamenti képviselők úton-útfélen káromkodnak a felszólalásaikban, azért ez túlzás, de sajnos már előfordult.
ELNÖK: Köszönöm. Visszaadom a szót a lengyel vendégeknek.
FRANTISEK STEFANIUK: Ma már a világon a legkülönbözőbb snitteket látjuk parlamenti eseményekről, ahol például a képviselők verekednek, cipőkkel ütögetik egymást, földre esnek. Én még sosem láttam semmilyen ilyen jellegű bejátszást a magyar és a lengyel parlamentről.
ELNÖK: Utoljára 1912-ben, az első világháború előtt volt utoljára verekedés a magyar parlamentben és 1907-ben volt egy lövés is.
DR. DEUTSCH-FÜR TAMÁS (Fidesz): A golyónyom még ma is ott van a jegyzői szószéken.
GRZEGORZ KURCZUK: Két kérdést szeretnék feltenni. A magyar parlamentben ki ellenőrzi a vagyonnyilatkozatok valódiságát. Milyen tapasztalataik vannak. Nálunk ezt az etikai bizottság végzi és nagyon sok munkánk van ezzel. A másik kérdés egy kicsit pikáns: milyen büntetéseket von maga után, amennyiben a képviselő távol marad a bizottsági ülésről vagy a plenáris ülésről. Ez mennyibe kerül?
ELNÖK: A vagyonnyilatkozatokat hivatalosan nem ellenőrzi a parlament. A leadási dátumot ellenőrzik, tehát amennyiben január 31-ig nem adja le a vagyonnyilatkozatot, nem kap a továbbiakban fizetést és nem vehet részt a bizottsági ülésen. Nem szavazhat. És ha késik, akkor arra az időre már utólag sem kapja meg a fizetését. A könyvtárban és a parlament honlapján rajta van a vagyonnyilatkozat, a sajtó jókat szórakozik vele, az ukrán betörők megtudják, hogy hol lehet értékes képeket rabolni, már bocsánat az ukrán jelzőért, és eljárás akkor van, ha állampolgár, képviselő kezdeményez vagyonnyilatkozati eljárást. Varsó után voltunk Berlinben és a német képviselők kértek bennünket, hogy ezt a marhaságot le ne fordítsuk németre. És amikor megtudták, hogy mennyi Magyarországon a képviselői tiszteletdíj, akkor meghívtak bennünket egy plusz vacsorára, ami a németeknél nem lebecsülendő. Voltak vagyonnyilatkozati eljárások. Sajnos ilyenkor nagyon utálok a mentelmi bizottság elnöke lenni, inkább a politikai viták részévé vált a vagyonnyilatkozati eljárás is. Egyébként a legnagyobb büntetés itt is a nyilvánosság. Ugyanakkor bármikor ki is lehet javítani a vagyonnyilatkozatot, csak a megjegyzés rovatba be kell írni, hogy javította.
A hiányzásért a szankciót a frakcióvezetés állapítja meg. Csak a szavazásnál lévő hiányzással foglalkozik a frakció. Átadom a szót Csákabonyi Balázsnak.
DR. CSÁKABONYI BALÁZS (MSZP): Csak azért kértem szót, mert közösen dolgoztunk ennek a jogszabályhelynek a megalkotásában. A parlament akkor szankcionál, ha a gombnyomásoknál, illetve a szavazások 30 százalékát meghaladóan hiányzik és a hiányzását a saját frakciója nem igazolja. Én még nem emlékszem, hogy példa lett volna, Deutsch alelnök úr egy ciklussal régebb óta van a parlamentben, volt már erre példa? Egyszer volt példa rá a 16 év alatt.
ELNÖK: Ezért a frakció dönti el a hiányzás igazolását. Lehet büntetni a frakcióban a renitenskedő képviselőket.
GRZEGORZ KURCZUK: Nagyon liberális elvek honolnak itt a magyar parlamentben, nálunk jóval restriktívebbek ezek a szabályozások.
DR. DEUTSCH-FÜR TAMÁS (Fidesz): Bocsánat, elnök úr, hadd kérjek elnézést, de egy másik bizottságba kell mennem. Még egyszer köszönöm a lehetőséget, további kellemes itt tartózkodást kívánok. (Dr. Deutsch-Für Tamás távozik a bizottság üléséről.)
DR. AVARKESZI DEZSŐ (MSZP): Csak a plenáris ülésen való hiányzásnak van szankciója, a bizottsági ülésen történt hiányzásnak nincs. Sőt a bizottsági ülésen a képviselők helyettesíthetik egymást. Ez azt jelenti, hogy aki helyettesít egy másik képviselőt, annak két szavazata van azon a bizottsági ülésen. Ez sem a fegyelem irányába hat.
MAREK SUSKI: Csak a bizottság tagja helyettesítheti?
DR. AVARKESZI DEZSŐ (MSZP): Igen. Ugyanannak a bizottságnak az egyik tagja helyettesítheti annak a bizottságnak egy másik tagját.
MAREK SUSKI: Nálunk amennyiben a képviselő helyettesítené a másikat a bizottsági ülésen, akkor ezzel az ügyészség foglalkozna. (Derültség.) A mandátumgyakorlás személyes jog.
DR. CSÁKABONYI BALÁZS (MSZP): Nálunk is van, amit szankcionálnak. Az, hogy ha valaki a plenáris ülésen például a szomszédja helyett nyomja meg a gombot. Tehát, ha más helyett szavaz. De ez a helyettesítés a Házszabályban meg van engedve. Ellenkező esetben ennek nagyon súlyos etikai következménye van.
MAREK SUSKI: De Lengyelországban a bizottsági üléseken sem szabad ezt tenni.
DR. CSÁKABONYI BALÁZS (MSZP): Nálunk a Házszabályban van ez.
MAREK SUSKI: Ily módon biztosítva van a többség a bizottsági üléseken.
FRANTISEK STEFANIUK: Tehát tulajdonképpen szélsőséges esetben megjelenhet két gentleman, az egyik a kormányoldal részéről, a másik az ellenzék részéről és ülést tarthatnak?
ELNÖK: Nem, csak egy képviselő helyettesíthető egy képviselővel.
DR. CSÁKABONYI BALÁZS (MSZP): És végeredményben kötött a helyettesítésnél a mandátum, mert ha én megkérem az Avarkeszi kollégámat, hogy helyettesítsen a bizottsági ülésen és megmondom neki, hogy bizonyos kérdésekben hogyan szavazzon, akkor ő úgy köteles szavazni, mint ahogy én megkértem őt.
ELNÖK: Van-e még kérdésük? Én még egyet szeretnék a végén mondani, hogy nekünk is hasznos volt, hogy önök eljöttek és együtt elmentünk a Legfőbb Ügyészségre, mert kiderült, hogy a Legfőbb Ügyészség egy főosztályvezetője a képviselők számára veszélyesen értelmezte a szabálysértésnél a kényszerintézkedést. Olyan bonyolult mondatokat mondott, hogy nem nagyon lehetett érteni. Azt mondta, hogy büntetőeljárásban nem lehet kényszerintézkedést alkalmazni, de szabálysértésben lehet. Tehát ez azt jelenti, hogy szabálysértésnél meg lehet bilincselni, büntetőeljárásban meg nem lehet. Megállapodtunk a legfőbb ügyésszel, hogy ebben a kérdésben majd egyeztetünk.
MAREK SUSKI: Tisztelt Uraim! Nagyon szépen köszönjük a találkozást. Szeretnék átadni egy ábrázolást a Szejmünkről, a parlamentünkről, az elnök úrnak, hogy jó szívvel emlékezzen vissza a képviselőkre. És mivel nagyszerű borokkal kínáltak minket, ezért mi a lengyel hagyomány szerint ivómézet adunk, de ez egy alkoholfajta. Nem tudom, hogy volt-e hagyománya Magyarországon az iható mézek fogyasztásának.
ELNÖK: Mézespálinka.
MAREK SUSKI: Igen. Ezeket a mézespálinkákat elődeink 500 évvel ezelőtt az első nemzetgyűléseken szintén fogyasztották.
ELNÖK: Köszönöm szépen még egyszer. Viszontlátásra az ebédnél!
(Az ülés befejezésének időpontja: 12 óra 50 perc.)
Dr. Géczi József Alajos (MSZP),
a bizottság elnöke
Jegyzőkönyvvezető: Lajtai Szilvia