MÖB-12/2007.
(MÖB-27/2006-2010.)

Jegyzőkönyv*

az Országgyűlés mentelmi, összeférhetetlenségi és mandátumvizsgáló bizottságának
2007. október 29-én, hétfőn, 15 óra 08 perckor
az Országház főemelet 58. számú tanácstermében
megtartott üléséről

 

Tartalomjegyzék

Napirendi javaslat *

Az ülés résztvevői *

Elnöki megnyitó *

A napirend elfogadása *

Az országgyűlési képviselők javadalmazásának átláthatóságához és összeférhetetlenségük szigorításához szükséges egyes törvények módosításáról szóló T/4118. számon törvényjavaslat. *

Göndör István (MSZP) előterjesztő szóbeli kiegészítése *

Dr. Papp Imre (IRM) hozzászólása *

Kérdések, észrevételek, válaszadás *

Szavazás általános vitára való alkalmasságról *

Az állampolgári jogok országgyűlési biztosáról szóló 1993. évi LIX. törvény módosításáról szóló T/4055. számú törvényjavaslat *

Katona Kálmán (MDF) előterjesztő szóbeli kiegészítése *

Dr. Csepregi István (KvVM) hozzászólása *

Kérdések, észrevételek, válaszadás *

Szavazás általános vitára való alkalmasságról *

Egyes vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségekről szóló T/4117. számú törvényjavaslat *

Dr. Sepsi Tibor (MEH) szóbeli kiegészítése *

Szavazás általános vitára való alkalmasságról *

 

Napirendi javaslat

  1. Az állampolgári jogok országgyűlési biztosáról szóló 1993. évi LIX. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat (T/405. szám)
  2. [Tóbiás József (MSZP), Dr. Navracsics Tibor (Fidesz), Dr. Nagy Andor (KDNP), Katona Kálmán (MDF) és dr. Bőhm András (SZDSZ) képviselők önálló indítványa]

    Általános vita

  3. Egyes vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségekről szóló törvényjavaslat (T/4117. szám)
  4. (Általános vita)

  5. Az országgyűlési képviselők javadalmazásának átláthatóságához és összeférhetetlenségük szigorításához szükséges egyes törvények módosításáról szóló törvényjavaslat (T/4118. szám.)

[Göndör István és Dr. Balogh László (MSZP) képviselők önálló indítványa.]

(Általános vita

Az ülés résztvevői

A bizottság részéről

Megjelent

Elnököl: Dr. Géczi József Alajos (MSZP), a bizottság elnöke

Dr. Csákabonyi Balázs (MSZP)
Sándor István (MSZP)
Tatai-Tóth András (MSZP)
Dr. Cser-Palkovics András (Fidesz)
Dr. Hende Csaba (Fidesz)
Móring József Attila (KDNP)
Dr. Bőhm András (SZDSZ)
Dr. Dávid Ibolya (MDF)

Helyettesítési megbízást adott

Deutsch-Für Tamás (Fidesz) Dr. Hende Csabának (Fidesz)
Móring József Attila (KDNP) megérkezéséig dr. Cser-Palkovics Andrásnak (Fidesz)
Tatai-Tóth András (MSZP) megérkezéséig dr. Csákabonyi Balázsnak (MSZP)

Meghívottak részéről

Hozzászólók

Katona Kálmán képviselő, MDF
Göndör István képviselő, MSZP
Dr. Papp Imre szakállamtitkár, Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium
Dr. Csepregi István, Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium
Dr. Sepsi Tibor kormányfőtanácsadó, Miniszterelnöki Hivatal

Megjelentek

 

(Az ülés kezdetének időpontja: 15 óra 08 perc)

Elnöki megnyitó

DR. GÉCZI JÓZSEF ALAJOS (MSZP), a bizottság elnöke, a továbbiakban ELNÖK: Tisztelt Bizottság! Megnyitom a bizottság ülését. (Katona Kálmán belép az ülésterembe.) Üdvözlöm, képviselő úr. A mentelmi ügyek bizottságához? (Katona Kálmán: Az 1. napirendi ponthoz.) A jövő nemzedék biztosa ügyéhez? Jó helyen jár, képviselő úr, foglaljon helyet!

A napirend elfogadása

Tisztelt Bizottság! A napirendünk ismert, javasolom, hogy a meghívó szerinti három napirendi pontról tárgyaljunk. Megkérdezem, van-e valakinek más napirendi javaslata. (Nincs jelzés.) Megkérdezem a bizottságot, elfogadja-e a kiküldött napirend szerinti tárgyalást. (Szavazás.) A szavazás érvényes, mert elegendő számban vagyunk, viszont hadd jelentsem be, hogy Deutsch-Für Tamás alelnök úr más feladatai miatt nincs itt, és gondolom, Hende úr fogja helyettesíteni, Cser-Palkovics úr pedig Móring urat. Tatai-Tóth András úton van, de Csákabonyi Balázs úr helyettesíti őt addig. Dávid Ibolya képviselő asszony nem jelezte távolmaradását, nem kért helyettesítést. (Dr. Csákabonyi Balázs: Úton van, a társalgóban sajtónyilatkozatot adott.) Igen. Tehát érkezni fog, de nem kért helyettesítést addig.

Nem erősorrend, de megkérdezem a tisztelt bizottságot, hozzájárul-e ahhoz, hogy a harmadik napirendi ponttal kezdjünk, amely az országgyűlési képviselők javadalmazásának átláthatóságához és összeférhetetlenségük szigorításához szükséges egyes törvények módosításáról szóló törvényjavaslat, a T/4118. számon, Göndör István és Balogh László képviselők önálló indítványa. Az általános vitára való alkalmasságot kell mindhárom esetben megállapítani, tehát ez azt is jelenti, hogy teljes szélességében és mélységében nem szükséges a tárgyalás. Göndör úr ugyanis kéréssel fordult a bizottság elnökéhez, mivel egy másik tárgyalásra is kell még mennie, ezért előrevenném, ha nincs ellene általános tiltakozás. (Nincs jelzés.)

Az országgyűlési képviselők javadalmazásának átláthatóságához és összeférhetetlenségük szigorításához szükséges egyes törvények módosításáról szóló T/4118. számon törvényjavaslat.

Üdvözlöm Göndör István képviselő urat, valamint Papp Imre szakállamtitkár urat az Igazságügyi és Rendészeti Minisztériumtól, a kormány képviseletében.

Tájékoztatom a bizottságot arról, hogy az alkotmányügyi bizottság mindhárom javaslatot többséggel általános vitára alkalmasnak tartotta. Persze, nekik könnyű volt, mert ők nem paritásos bizottság.

Megkérdezem Göndör urat, hogy az előterjesztéshez kíván-e néhány mondatot hozzáfűzni. Reméljük, igen.

Göndör István (MSZP) előterjesztő szóbeli kiegészítése

GÖNDÖR ISTVÁN (MSZP): Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Bizottság! Elnézést kérek, de mivel szerintem tényleg nagy jelentőségű törvényjavaslat, ezért hadd tegyek néhány mondatnyi kiegészítést. (Tatai-Tóth András belép az ülésterembe.)

Az indított bennünket arra, hogy benyújtsuk ezt az indítványt Balogh László képviselőtársammal, hogy a jelenlegi képviselői javadalmazási rendszerben van egy rendkívül alacsony alapdíj. Csak szeretnék emlékeztetni mindenkit, hogy ez havi 220 ezer forint, és a képviselői jövedelmeken belül rendkívül magas a költségtérítés aránya: ez 50 százaléktól közel 70 százalékig terjed. Azt gondolom, nyugodtan mondhatjuk, hogy ez rendkívül egészségtelen arány, tehát indokolt, hogy új szerkezetű jövedelemstruktúrát állítsunk elő. Azon túl hadd jegyezzem meg: az, hogy az általánostól eltérő szabályokat alkalmazunk a képviselői jövedelmekre, kívül, a társadalomban meglehetősen nagy felháborodást váltott ki. A javaslatunkban arra törekedtünk, hogy átlátható rendszer legyen, a jövedelem teljes egészében személyi jövedelemadó, nyugdíjjárulék és egészségügyi járulék alá kerüljön, tehát viselje azt az 55 százalékos terhet, amelyet általában viselnie kell egy jövedelemnek a mai hatályos szabályok szerint. Ezen túl alapelvnek tekintettük, hogy egyetlen képviselőnek se csökkenjen a jövedelme, ugyanakkor ne is növekedjen. E mellett az a feltétel, hogy néhány ezer forintos eltérés van, abból fakad, hogy nem lehet 386 egyéni fizetést megállapítani, a kulcsokat általában 5-re, 10-re kerekítettük. Van, ahol aztán ennél kisebbet is kellett megállapítanunk, ennek felel meg.

Ami újdonság, nóvum a rendszerben, hogy kifejezésre juttatnánk azt is, hogy milyen nagy egy választói körzet, ez az a paragrafus, amelyben arról beszélünk, hogy ahol 30-60-90 vagy 100 feletti település tartozik egy választókörzetbe, ott külön pótlékot szerepeltetnénk. Azt a követelményt, azt a célt, hogy a jövedelmünk közelítsen az európai uniós átlaghoz, most nem tűztük ki feladatul magunk számára, mert azt gondoljuk, hogy ennek nincs itt az ideje.

Amit szeretnék elmondani: tudom, hogy meghökkentő és megrázó első hallásra az, hogy a képviselői jövedelem a bizottsági, és a különböző jegyzői, bizottsági elnökei és egyéb pótlékkal együtt, ahol a halmozódás is előfordulhat 800 ezertől akár 1 300 ezer forintig is elmehet. Ez így látszólag nagyon nagy változás, de szeretném ráirányítani a figyelmet arra, hogy a nettó jövedelmet vegyék figyelembe a képviselő hölgyek és urak, mert a nettó jövedelemben nincs változás, csupán a különbség az, hogy addig, amíg egy képviselő jelenleg 2-2,5 millió forint adót fizet egy év alatt, az új rendszerben ez 7-8 millió forint lesz. Tehát a változás a befizetendő járulékokban van, nem a nettó jövedelmekben. Erre példának hadd mondjam azt, amit délelőtt már az alkotmányügyi bizottságban is elmondtam, hogy egy olyan képviselő, aki például 250 kilométeren túl lakik, és egy bizottság tagja, eddig havi 560 ezer forintot kapott, most az új rendszerben 563 ezer forintot. Tehát ez az, amire azt mondom, hogy minimális eltéréssel hozhatók vissza a jelenlegi nettó jövedelmek, de ebben az esetben mindenki büszkén állhat ki, és azt mondhatja, hogy nincs speciális szabály az országgyűlési képviselőkre, hanem ugyanúgy, mint bárki más a Ház falain kívül, még a 4 százalékos extra személyi jövedelemadót is be kell fizetnie mindenkinek.

Kérem önöket, hogy vitassák meg. Nyitott vagyok módosító javaslatok elfogadására, talán néhány kérdést megelőzhetek azzal, ha elmondom, tudomásom van arról, hogy már benyújtottak egy olyan módosító javaslatot, amely az első két paragrafus kiemelését javasolja a polgármesterek, alpolgármesterek és megyei közgyűlési elnökök összeférhetetlenségének a kiemelésére, hogy ez külön törvényben kerüljön elfogadásra. Én személy szerint ezzel egyetértek, és Balogh László képviselőtársam ígéretét is bírom arra, hogy ezt a módosító indítványt például támogatni fogjuk. Köszönöm, hogy meghallgattak, kérem önöket, hogy támogassák ezt az indítványt.

ELNÖK: Köszönöm szépen. Megkérdezem a kormány képviselőjét, kíván-e szólni.

Dr. Papp Imre (IRM) hozzászólása

DR. PAPP IMRE (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Köszönöm, elnök úr. A parlament belügyének tekintjük ezeknek a törvényeknek a módosítását. Minden segítséget megadunk ahhoz, hogy ezek a szövegek kodifikációs szempontból megfelelőek legyenek, tehát ezt tudjuk a törvényjavaslat parlamenti vitájában támogatásként kifejezésre juttatni. Köszönöm szépen.

Kérdések, észrevételek, válaszadás

ELNÖK: Gondolom, az államtitkár úr úgy értette, hogy a kompetenciát tekintve a parlament belügye, mert amúgy természetesen ez a széles közvélemény érdeklődésére tarthat számot, úgy pozitív, mint - főként - negatív értelemben.

Megnyitom a vitát, de nekem egyetlen kérdésem van. Úgy tudom, a héten ennek az általános vitája még nem indul, és megkérdezem az előterjesztőt, még mielőtt a vitát elkezdenénk, hogy ez ugye része egy komplettebb csomagnak, amely foglalkozik a javadalmazáson kívül összeférhetetlenséggel és mindenféle mással, és a vagyonnyilatkozatra, adóra meg mindenféle másra vonatkozó javaslatok vannak, hogy ez a mostani általános vita elkezdése a további ötpárti egyeztetéseket lezárja-e az előterjesztők szándéka szerint, vagy pedig nem.

GÖNDÖR ISTVÁN (MSZP): Tisztelt Elnök Úr! Azt tudom mondani, hogy reményeim szerint folytatódik az ötpárti tárgyalás, annak érdekében, hogy módosító indítványokat tudjunk benyújtani. Erre mondok egy példát. Nagyon szeretném - előterjesztő kollegámmal együtt - például a Házszabály módosítását, amely ezzel összefügg, hogy például a bizottsági ülésről való igazolatlan távollétet automatikusan sújtsuk 20 százalékos pótlékcsökkentéssel. Ezt mi nem tettük bele, mert a Házszabály eddig mindig csak ötpárti konszenzussal került módosításra, de jó lenne, ha ezt megtennénk, mert ez mintegy bizalomerősítő, hogy a szankciókat is növeljük önmagunkkal szemben. Tehát azzal, hogy a jövő héten a csomagban lévő többi törvényjavaslat általános vitája is megkezdődik, számomra csak annyit jelent, hogy még intenzívebb tárgyalás kell az ötpárti tárgyalóasztalnál.

ELNÖK: Köszönöm szépen. Megkérdezem a tisztelt bizottságot, hogy kérdést kívánnak-e feltenni az előterjesztőhöz. (Nincs jelzés.) Amennyiben nem, akkor egyben a vitát is megnyitom. Van-e hozzászólás? (Nincs jelzés.)

Szavazás általános vitára való alkalmasságról

Akkor megkérdezem a tisztelt bizottságot, hogy általános vitára alkalmasnak tartja-e az előttünk levő T/4118. számú előterjesztést. Amennyiben igen, kérem, szavazzanak! (Szavazás.) Öt igen. Megkérdezem, ki van ellene. (Szavazás.) Négy nem szavazat. Az előbb jeleztem, hogy Dávid Ibolya nem gondoskodott helyettesítésről, tehát 5:4 arányban általános vitára alkalmasnak tartottuk.

Gondolom, akkor Hende úrék kívánnak kisebbségi álláspontot elmondani. (Jelzésre.) Nem kívánnak. Nem érnek rá? (Dr. Hende Csaba: Nem kívánunk élni vele.) Nem élnek vele. Köszönöm szépen. (Dr. Csákabonyi Balázs: Elmondhatom, ha kívánja az elnök úr.) Én bizottsági előadóként inkább az elnök urat javasolnám, aki itt ül a helyemen. (Dr. Csákabonyi Balázs: Egyetértek.) Köszönöm szépen. Majd az alkotmányügyi bizottságét te mondod. Tehát ez megvan, köszönjük szépen. (Göndör István: Köszönöm szépen. - Elhagyja az üléstermet.)

Az állampolgári jogok országgyűlési biztosáról szóló 1993. évi LIX. törvény módosításáról szóló T/4055. számú törvényjavaslat

A következő - most már haladjunk sorban - az állampolgári jogok országgyűlési biztosáról szóló 1993. évi LIX. törvény módosításáról szóló T/4055. számú törvényjavaslat, Tóbiás József, Navracsics Tibor, Nagy Andor, Katona Kálmán és Bőhm András előterjesztők javaslata. Katona Kálmán képviselő üdvözlöm, Bőhm András képviselő úr pedig a bizottság tagja az előterjesztők közül, így könnyű helyzetünk van.

Az általános vitára való alkalmasságról kell döntenie a bizottságunknak. A nevekből is látszik, hogy ez széles konszenzusra alapozódik. Megkérem az előterjesztőket, utána pedig a minisztérium képviselőit, hogy álláspontjukat ismertessék.

Katona Kálmán (MDF) előterjesztő szóbeli kiegészítése

KATONA KÁLMÁN (MDF): Köszönöm a lehetőséget. Csak annyit tennék hozzá, hogy ma délelőtt a környezetvédelmi bizottság egyhangúlag alkalmasnak találta általános vitára ezt az egyébként konszenzusos alapon született javaslatot.

ELNÖK: Bőhm úr? (Dr. Bőhm András jelzi, hogy nem kíván szólni.) Köszönöm szépen. A minisztériumi képviselők közül először Csepregi urat kérdezem a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztériumtól.

Dr. Csepregi István (KvVM) hozzászólása

DR. CSEPREGI ISTVÁN (Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Bizottság! Ez az ötpárti javaslat a környezetvédelem, természetvédelem ügyének a felértékelődését jelenti, és azt mutatja. Minden olyan jogintézményt, minden olyan eszközt, amely a környezetjogi normák érvényesülését hatékonyabban elősegíti, kifejezetten támogatandónak tartunk.

Tekintettel arra a tényre, hogy magát a törvényjavaslatot nem a kormány terjesztette elő, úgy gondoljuk, ami a délelőtti alkotmányügyi bizottságban is már elhangzott, hogy minden pontosító, kiegészítő jellegű javaslathoz a szakmai segítséget maximális mértékben meg kívánjuk adni. Köszönöm szépen.

ELNÖK: Igazságügyi Minisztérium?

DR. PAPP IMRE (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Köszönöm, ehhez már nem kívánok mást hozzáfűzni.

ELNÖK: Köszönöm szépen. Van-e valakinek kérdése az előterjesztőkhöz vagy a kormány képviselőihez? (Nincs jelzés.) Kérdés nincs, akkor vélemény, hozzászólás van-e? (Jelzésre.) Tatai-Tóth András jelentkezett.

Kérdések, észrevételek, válaszadás

TATAI-TÓTH ANDRÁS (MSZP): Csak jelezni szeretném, hogy természetesen általános vitára alkalmasnak tartom ezt az ötpárti konszenzussal született javaslatot, de nagy valószínűséggel nekem még korrepetálásra lesz szükségem, mert amit megértettem belőle, az annyi, hogy meglehetősen eltér attól a szabályozástól ez a módosítás, amivel a többi ombudsman hatásköre tisztázva van. Tehát nem jogászként úgy érzem, hogy vagy általában az ombudsmanok hatáskörét kellene újraszabályozni, hogy egységes legyen a szabályozás, vagy pedig a létrehozandó új ombudsman hatáskörét kellene hozzáigazítani a meglévő hatáskörökhöz.

Én ezt az ellentmondást vélem felfedezni benne, és valószínű, hogy módosító indítványokat fogok kezdeményezni ebben az ügyben. Köszönöm szépen.

ELNÖK: Mielőtt az előterjesztőknek megadom a szót, jelzem Tatai-Tóth András képviselőtársamnak, hogy ez a probléma felmerült bizottsági és más tárgyalásokon is, és úgy látták többen, hogy ez orvosolható az általános és a részletes vita során, mert maga az intézmény viszont régóta megvalósításra vár.

Megkérdezem, kíván-e valaki szólni. (Dr. Dávid Ibolya belép az ülésterembe.) Dávid Ibolya képviselő asszony is megérkezett, foglaljon helyet!

Szavazás általános vitára való alkalmasságról

Kíván-e még valaki hozzászólni? (Nincs jelzés.) Amennyiben nem, akkor megkérdezem a tisztelt bizottságot, egyetért-e a szóban forgó indítvány általános vitára bocsátásával. (Szavazás.) Rendben van. A képviselő asszonynak jelzem, hogy a jövő nemzedékek országgyűlési biztosáról beszélünk, bár még az elnevezése nem biztos, bár nekem ez tetszik a legjobban.

Azt hiszem, a téma van olyan fontos, hogy a bizottság részéről is lehet itt előadóban gondolkodni. Van itt az előterjesztők között bizottsági tag, megkérdezem Bőhm András képviselő urat, hogy a bizottság nevében hajlandó-e... (Dr. Bőhm András: Nem lenne szerencsés, az előterjesztők között vagyok.) Értem. Azt javasolom, állítsunk bizottsági előadót, és mivel Bőhm úr, mint előterjesztő, nem kíván itt szerepelni, akkor ki kíván hozzászólni a jövő nemzedékek országgyűlési biztosával kapcsolatban. Örülnék neki, mert eltérően az előbbi terrorista akciómtól, itt nem szeretném az előadói szerepet elvállalni.

A legfiatalabb bizottsági tagunknak nincs ehhez kedve? (Dr. Cser-Palkovics András jelzi, hogy nem kíván előadó lenni.) Ebben konszenzus van, nem értem.

DR. CSER-PALKOVICS ANDRÁS (Fidesz): Nem biztos, hogy itthon leszek. (Dr. Csákabonyi Balázs: Kötelező?)

ELNÖK: Ez is jó javaslat. Amennyiben nincs túljelentkezés bizottsági előadónak, úgy is értelmezhetjük, hogy nem állítunk előadót. Az elsőként tárgyalt javaslat, amely a képviselői jogállásról szól, teljes mértékben a bizottság kompetenciájába tartozik, ez már csak érintőlegesen, a harmadik pedig még érintőlegesebben.

Egyes vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségekről szóló T/4117. számú törvényjavaslat

Tehát következik az egyes vagyonnyilatkozat-tételei kötelezettségekről szóló törvényjavaslat a 4117. számon. Megkérdezem, kit üdvözölhetünk a kormány képviseletében.

Dr. Sepsi Tibor (MEH) szóbeli kiegészítése

DR. SEPSI TIBOR (Miniszterelnöki Hivatal): Köszönöm, elnök úr. Sepsi Tibor vagyok, a Miniszterelnöki Hivatal kormány-főtanácsadója. Röviden összefoglalnám a javaslat lényegét.

ELNÖK: Igen, rövid ismertetést kérünk.

DR. SEPSI TIBOR (Miniszterelnöki Hivatal): Köszönöm szépen. A főbb pontokat kiemelve, az egyes vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségekről szóló, kormány által jegyzett törvényjavaslat célja a vagyonnyilatkozatok egyik típusának, a nem nyilvános vagyonnyilatkozatokra vonatkozó szabályozás átalakítása és egységesítése. Nem célja tehát az, hogy a - feltételezésem szerint - a bizottság jogköreit jobban érintő közjogi tisztségviselőkre vonatkozó szabályozást most érintse. Ennek kapcsán két fő irány jelenik meg a javaslatban, az egyik az, hogy a szankciók és jogkövetkezmények tekintetében szigorítani próbál a jelenlegi rendszeren. Mindenki számára ismert, hogy a mostani vagyonnyilatkozati rendszer főképp a készletezést valósítja meg, tényleges vagyonnyilatkozati eljárások a kötelezettség kezdete óta viszonylag kis számban történtek. Ennek kapcsán jelenik meg az a jelentős szigorítást megjelenítő elem, hogy egy vagyongyarapodási vizsgálat lefolytatása is kapcsolódik a vagyonnyilatkozati eljáráshoz, amennyiben nem legális forrásokra utaló jeleket észlel a munkáltató, aki őrzi ezeket a vagyonnyilatkozatokat.

A másik oldal, ami szintén nagyon fontos az, hogy a követelmények anyagi jogi szigorítása mellett viszont megtörténik egy jelentős ésszerűsítés, egyszerűsítés a rendszeren belül. Ez többek között azt jelenti, hogy aki több jogcímen köteles vagyonnyilatkozatot tenni, tehát például mondjuk, egy alapítvány kurátora volt és ott volt döntési helyzetben, ezért neki eleve volt vagyonnyilatkozata, később átül a közszolgálatba, akkor neki ezek a vagyonnyilatkozat-tételek összeszámítanak, tehát egységes rendszert képez az a kör, akinek vagyonnyilatkozatot kell tenni. Ebből következően új, külön törvény fog majd rendelkezni ezekről a kötelezettségekről.

Ugyanígy az állam és az érintett számára is csökkennek a terhek a nyilatkozattétel kapcsán, ezek közül kiemelendő, hogy megszűnik az önálló hozzátartozói vagyonnyilatkozat e rendszeren belül, ritkábbá válik a vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettség az egész érintetti kör tekintetében, illetőleg korlátozásra kerül a többszörös vagyonnyilatkozat-tétel e kör egységes kezelésére tekintettel.

Szavazás általános vitára való alkalmasságról

ELNÖK: Köszönöm szépen. Megkérdezem, van-e kérdése valakinek az előterjesztőhöz. (Nincs jelzés.) Hozzászólás? (Nincs jelzés.) Amennyiben nincs, megkérdezem a tisztelt bizottságot, hogy általános vitára alkalmasnak tartja-e az előttünk fekvő T/4117. számú előterjesztést. (Szavazás.) Egyhangú.

Köszönöm szépen az előterjesztő jelenlétét és részvételét.

Megkérdezem a tisztelt bizottságot, hogy ebben az esetben van-e köztünk olyan minőségi kisebbség vagy többség, aki bizottsági előadót kíván állítani. (Nincs jelzés.) Itt annyiban van csak hasonlóság, hogy általában a vagyonnyilatkozati szabályok a képviselői szabályokkal azonosak, tehát ennyiben érinti a mi kompetenciánkat. (Nincs jelzés.) Mivel ez valóban viszonylag a szélén érinti a bizottságunk kompetenciáját, én sem erőltetném a bizottsági előadón állítását. (Közbeszólás: Aki az előzőhöz lesz, elmondhatja ezt is.) Ez egy kossuthi javaslat, köszönjük szépen.

Megkérdezem, van-e valakinek egyéb közlendője. (Nincs jelzés.) Amennyiben nincs, a bizottsági ülésünket berekesztem.

(Az ülés befejezésének időpontja: 15 óra 34 perc)

 

 

Dr. Géczi József Alajos
a bizottság elnöke

Jegyzőkönyvvezető: Ulrich Ferencné