MÖB-13/2007.
(MÖB-28/2006-2010.)
Jegyzőkönyv*
az Országgyűlés mentelmi, összeférhetetlenségi és mandátumvizsgáló bizottságának
2007. november 12-én, hétfőn, 15 óra 18 perckor
az Országház főemelet 61. számú tanácstermében
megtartott üléséről
Tartalomjegyzék
Az állampolgári jogok országgyűlési biztosáról szóló 1993. évi LIX. törvény módosításáról szóló T/4055. számú törvényjavaslathoz érkezett módosító javaslatok megvitatása *
Az országgyűlési képviselők javadalmazásának átláthatóságához és összeférhetetlenségük szigorításához szükséges egyes törvények módosításáról szóló T/4118. számú törvényjavaslathoz érkezett módosító javaslatok megvitatása *
(A bizottság feladatkörébe tartozó módosító javaslatok megvitatása)
[Tóbiás József (MSZP), dr. Navracsics Tibor (Fidesz), dr. Nagy Andor (KDNP), Katona Kálmán (MDF) és dr. Bőhm András (SZDSZ) képviselők önálló indítványa]
(A bizottság feladatkörébe tartozó módosító javaslatok megvitatása)
[Göndör István és dr. Balogh László (MSZP) képviselők önálló indítványa]
A bizottság részéről
Megjelent
Elnököl: Dr. Géczi József Alajos (MSZP), a bizottság elnöke
Sándor István (MSZP)
Tatai-Tóth András (MSZP)
Dr. Cser-Palkovics András (Fidesz)
Dr. Hende Csaba (Fidesz)
Móring József Attila (KDNP)
Dr. Dávid Ibolya (MDF)
Helyettesítési megbízást adott
Dr. Deutsch-Für Tamás (Fidesz) Cser-Palkovics Andrásnak (Fidesz)
Dr. Csákabonyi Balázs (MSZP) megérkezéséig Sándor Istvánnak (MSZP)
Dr. Dávid Ibolya (MDF) távozása után Móring József Attilának (KDNP)
Meghívottak részéről
Hozzászólók
Göndör István képviselő, MSZP
Dr. Csepregi István szakmai főtanácsadó, Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium
Dr. Papp Imre szakállamtitkár, Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium
(Az ülés kezdetének időpontja: 15 óra 18 perc)
DR. GÉCZI JÓZSEF ALAJOS (MSZP), a bizottság elnöke, a továbbiakban ELNÖK: Tisztelt Bizottság! A mentelmi, összeférhetetlenségi és mandátumvizsgáló bizottság ülését megnyitom. Jelzem, hogy Deutsch-Für Tamás alelnök urat Cser-Palkovics úr helyettesíti, Sándor István pedig helyettesíti Csákabonyi Balázs urat. Azt is jelzem egyébként előzetesen, hogy jövő héten - úgy tűnik - mandátumvizsgáló ülésünk is lesz, a lemondott Kispál Ferenc helyére bejövő képviselőtársunkat kell majd igazolásra ajánlanunk.
A mai napon három napirendi pont lett volna, de ebből csak kettőt teszek fel szavazásra, mert időközben a T/4117. számú, egyes vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségekről szóló módosító javaslatok tárgyalása elmarad, mert az általános vitát újból megnyitották, amely a héten, szerdán kerül lezárásra, tehát a módosító javaslatokat addig még be lehet adni, ezért ezzel nekünk nem kell foglalkoznunk. Egyébként is, ez a javaslat csak részlegesen tartozik a mi hatáskörünkbe.
A másiknál, az állampolgári jogok országgyűlési biztosáról szóló javaslatnál is történtek olyan események, amelyek a tárgyalásokat meggyorsíthatják, itt a jövő nemzedékek biztosáról van szó. Az alkotmányügyi bizottság ülésezett ma, és megállapodás történt arról, hogy Avarkeszi Dezső úr javaslata és az alkotmányügyi bizottság javaslatai alapján átdolgozzák ezt az ombudsmanról szóló törvényt, főként azért, hogy a többi országgyűlési biztoshoz hasonló - tekintettel természetesen a speciális feladatkörökre - legyen a szabályozás, ne legyen valamilyen attól eltérő intézmény ugyanazzal a névvel. Itt tehát ezek közül kifejezetten az 1. pont tartozik a körünkbe, tehát arról kell beszélnünk.
Ezért tehát megkérdezem a bizottságot, egyetért-e azzal, hogy a bizottság tárgyalja a T/4055. számú, az országgyűlési biztosról szóló javaslat módosító indítványait, illetve az országgyűlési képviselők javadalmazásának átláthatóságához és összeférhetetlenségük szigorításához szükséges egyes törvények módosításáról szóló T/4118. számú módosító javaslatot, amely Göndör István és Balogh László képviselők indítványa. Jelzem, hogy Göndör úr jelezte, hogy jelen kíván lenni az ülésünkön, abban bízott, hogy a másik témát hosszabban tárgyaljuk. Van egy másik feladata is, reméljük, hogy menet közben ide fog érni. Tehát megkérdezem, ennek a két javaslatnak a módosító indítványaival a bizottság a napirend szerint kíván-e foglalkozni, azzal a megszorítással, hogy az elsőnél, az országgyűlési biztosnál csak kifejezetten a bennünket érintő módosító javaslatokról tárgyaljunk, természetesen nem kizárva azt, hogy más képviselőtársaink felvessék más pontok mérlegelését is.
Tehát megkérdezem, hogy ezzel a két napirendi ponttal - ezekkel a megjegyzésekkel -egyetért-e a bizottság. (Szavazás.) Helyettesítésekkel együtt - egyedül Bőhm András helyettesítését nem látom - a bizottság a napirendet elfogadta.
Tehát az állampolgári jogok országgyűlési biztosáról szóló törvény módosításáról szóló törvényjavaslat 5. pontjában szabályozza az országgyűlési biztos lemondását és az összeférhetetlenségi szabályokat, ezzel kapcsolatban az alkotmányügyi bizottság egy módosító javaslatot tett. Kérem a kormány képviselőjét, foglaljon helyet az asztalnál, és kérem, mutatkozzon be!
DR. CSEPREGI ISTVÁN (Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium): Csepregi István vagyok, a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium szakmai főtanácsadója vagyok.
ELNÖK: Tehát egy javaslat van, amiről mindenképpen szavaznunk kell, a 4. számú javaslatban az alkotmányügyi bizottság a törvényjavaslat 5. §-ának és az ombudsmanról szóló törvény 15. § (3) bekezdésének a következő módosítását javasolja: "a lemondást írásban kell közölni az Országgyűlés elnökével, az országgyűlési biztos megbízatása a lemondásában megjelölt napon szűnik meg", és kihagyná a "benyújtásával" szót. Ez tehát pontosítás. Megkérdezem a kormány képviselőjét, kíván-e ehhez szólni.
DR. CSEPREGI ISTVÁN (Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium): Nem kívánok, elnök úr.
ELNÖK: Megkérdezem a tisztelt bizottságot, hogy az alkotmányügyi bizottságnak ezt a javaslatát támogatja-e. Kérem, szavazzunk! Tehát ki támogatja az alkotmányügyi bizottság 4. pont szerinti javaslatát, amit az előbb felolvastam? (Nincs jelzés.) Ha esetleg nincs mindenkinél ajánlás... (Dr. Karsai József: Mindenki megkapta.) Tehát mindenkinél van, akkor a 3. oldalon a 4. pontról szavazunk. (Az ellenzéki képviselők - Dr. Dávid Ibolya kivételével - szavaznak.) A kormánypárti képviselőket kérdezem, mi a helyzet. Támogatjuk? Tessék konstruktívabbnak lenni, legalább az ellenzéket kövessük! (Szavazás - Nyolc igen szavazat.) Gondolom, az alkotmányügyi bizottság nyilvánvalóan többséggel meghozott javaslatát támogathatjuk. Másrészt jeleztem, hogy tudomásom szerint született egy megállapodás, hogy az alkotmányügyi bizottság a módosító javaslatok kapcsán újra ötpárti egyeztetést fog lefolytatni, hogy véglegesen előkészítsék szavazásra ezt a törvényjavaslatot.
Megkérdezem a tisztelt bizottságot, van-e még, aki szavazni kíván valamelyik módosító indítványról, amely véleménye szerint érinti a mi bizottságunk feladatkörét. (Nincs jelzés.) Amennyiben ilyen nincs, akkor megköszönöm a kormány képviselőjének a megjelenést.
Áttérünk a másik napirendi pontra, amely viszont már közelebbről érint bennünket. Kérem, vegyük elő ennek az ajánlását, mely már kicsit vastagabb. Közismert, hogy Göndör képviselő úr Balogh képviselőtársunkkal együtt benyújtotta ezt az indítványt. A 3. oldalon Molnár Gyula, valamint Rózsa Endre képviselők az 1. § elhagyását javasolják, mely a polgármesterek és alpolgármesterek és egyéb más tisztségek összeférhetetlenségére vonatkozna. Ez az ajánlás egyébként összefügg a 6., 9. és 32. pontokkal.
Egyébként nem tudom - most abban a helyzetben vagyunk -, hogy az előterjesztő távollétében meg tudjuk-e ezt csinálni. Vagy megvárjuk Göndör urat, vagy elhalasztjuk a bizottsági ülést arra az alkalomra, amikor az előterjesztő képviselője is itt tud lenni. A kormány képviselője itt van.
Hasonló előterjesztéseket, csak fordított irányban tesz Hankó Faragó képviselőtársunk, aki még tovább fokozná ezt az összeférhetetlenségi szabályt, tehát minden önkormányzati képviselőre kiterjeszti. Tehát Molnár Gyuláék javaslata kivenné és új, külön szabályozásra utalná, Hankó Faragó Miklós pedig tovább szigorítaná, hogy egyáltalán ne lehessen, még helyi önkormányzati képviselő sem. Tehát ne csak polgármester ne legyen, hanem tisztség nélküli önkormányzati képviselő se lehessen országgyűlési képviselő. De úgy látom, azért magyar állampolgár lehet a javaslat szerint.
Tehát ezekkel foglalkoznánk, csak még egyszer mondom, abban a helyzetben vagyunk, hogy az előterjesztő véleménye nélkül nem nagyon tudunk szavazni. Arról azért tájékoztatnám a bizottságot, hogy a foglalkoztatási bizottság már tárgyalta a javaslatot, és ott jó néhány javaslatot támogattak, például az én javaslataim közül azokat, amelyek a vagyonnyilatkozat pontosítására és kiegészítésére vonatkoznak, a másik alternatív javaslataimat ott nem támogatták.
Legszívesebben most azt javasolnám - a határozatlanság bűnébe esve -, hogy a bizottság e napirendi pont tárgyalását halassza el. De van-e valaki, aki most mindenképpen végig akarja csinálni a szavazást az előterjesztő jelenléte nélkül? (Nincs jelzés.) Kényelmes helyzetbe kerülünk egyébként, ha akkor tárgyaljuk, amikor már az alkotmányügyi bizottság is tárgyalta, mert akkor a mi véleményünk kiforrottabb állapotban lehet. (Jelzésre.) Tatai képviselő úr, tessék!
TATAI-TÓTH ANDRÁS (MSZP): Ebben az egy kérdésben ismerem az előterjesztő álláspontját.
ELNÖK: Igen, de az előterjesztő nem kérte meg az ismertetésére. (Tatai-Tóth András: Nem.)
Dávid Ibolya képviselő asszony, mint az ilyen ügyekben gyakorlottabb képviselőtársunk, ha tudna segíteni e dilemmánkon, hogy most felfüggesszük-e ennek a tárgyalását azzal, hogy folytatjuk egy alkalmasabb időpontban!
DR. DÁVID IBOLYA (MDF): Köszönöm szépen. Éppen ma ért egy trauma, mert múlt héten hétfőn az Országgyűlés elfogadta a gyógyszer-gazdaságossági törvénynek egy olyan módosítását, hogy a részletes vita lezárása után benyomott egy módosító csomagot a költségvetési bizottság, anélkül egyébként, hogy arról szakmai vita folyt volna. Ehhez képest benyújtottunk egy koherenciazavart kiküszöbölő módosító indítványt - szeretném elmondani, kettőt is benyújtottunk, koherenciazavarra, és nem egy egyszerű módosító indítványt -, amelyet az imént az alkotmányügyi bizottság úgy, hogy meg sem hívta az előterjesztőt, sec-perc alatt lezavart és elutasított.
Úgyhogy csak ez a bizottság lenne igényes arra, hogy az előterjesztőt meg akarja várni. Egyébként én azt is elfogadom, hogyha az elnök úr azt mondja, hogy ragaszkodik az előterjesztő személyéhez, és a következő ülésnek lesz a napirendjén.
ELNÖK: Nem a személyhez ragaszkodom, mert ketten is vannak, és mindkét képviselő közel áll a szívemhez, és álláspontjaik egy része is közel áll, másik része meg távolabb. Akkor azt javasolnám, hogy most függesszük fel ezeknek a javaslatoknak a tárgyalását, és tűzzük ki olyan időpontra az ülést, amelyet még a jövő héten hétfőn is megtehetünk, hogy akkor az előterjesztés meg tudjon érkezni. Van-e valakinek ezzel kapcsolatban megjegyzése? (Nincs jelzés.) Akkor azzal, hogyha az előterjesztő most tíz másodperc múlva toppanna be, akkor is felfüggesztettük. Jó? (Jelzésre.) Köszönöm szépen, még addig várjuk az előterjesztő úr érkezését. Október... (Göndör István belép az ülésterembe. - Derültség.) Tehát három másodperc alatt megérkezett. Az előbb azt mondtam, hogyha tíz másodperc múlva nem érkezel meg, akkor abbahagyjuk, de mivel megérkezett az előterjesztő, és tíz másodpercen belül lépett be az ajtón, így fogva vagyok.
Akkor, tisztelt bizottság, az előbbi döntésünket annyiban korrigáljuk, hogy a döntés indokolásának megfelelően az előterjesztő tíz másodpercen belül megérkezett, így üdvözöljük őt a körünkben, és akkor meg tudjuk tárgyalni az előttünk fekvő módosító javaslatokat.
Összesen 34 módosító javaslat fekszik előttünk, összefüggésekkel együtt. Akkor az elsőként az 1. pontban tárgyalt javaslatot már ismertettem, Molnár Gyula és Rózsa Endre képviselőtársunk javaslatát, amely összefügg a 6., 9. és 32. pontokkal is. Megkérdezem az előterjesztőt, támogatja-e Molnár Gyula és Rózsa Endre képviselők javaslatát.
GÖNDÖR ISTVÁN (MSZP): Tisztelt Elnök Úr! Köszönöm a bizottság türelmét. Támogatom a javaslatot, mert az az álláspontom, hogy az összeférhetetlenségi kérdéseket egy másik törvényben vitassuk meg, ezért az egész csomagot - így, ahogy van - támogatom.
ELNÖK: A kormány képviselőjét kérdezem.
DR. PAPP IMRE (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Támogatjuk, elnök úr.
ELNÖK: Megkérdezem a bizottságot, hogy az 1. pontban jelzett Molnár-Rózsa-féle javaslatot támogatja-e, az összefüggésekkel együtt. (Szavazás.) Négy igen. Ki nem támogatja? (Nincs jelentkező.) Ki tartózkodik? (Szavazás.) Öt tartózkodás. Tehát 4 igen szavazattal, 5 tartózkodás mellett a bizottság nem támogatja. Hozzáteszem, hogy a bizottságunk paritásos, és Bőhm képviselő úr nem jött el, és helyettesítéséről sem gondoskodott.
A 2. pontban, amely megint csak összefügg az 5., 7., 10. és 33. pontokkal, Hankó Faragó Miklós egy fordított irányú javaslatot tesz, amelyben a képviselővé, képviselőjelöltté váláshoz az összeférhetetlenséget kiterjeszti minden önkormányzati képviselőre. Kérdezem az előterjesztőt, támogatja-e ezt.
GÖNDÖR ISTVÁN (MSZP): Pont úgy, ahogyan elnök úr mondta, mivel az elsővel összefügg, és annak az ellentétje, ezért ezt nem támogatom.
ELNÖK: A kormány?
DR. PAPP IMRE (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Nem támogatjuk.
ELNÖK: Ki támogatja? (Nincs jelzés.) Akkor ki nem támogatja? (Szavazás.) Négy. Ki tartózkodik? (Szavazás.) Öt. Tehát 4 nem szavazattal és 5 tartózkodás mellett a bizottság nem támogatja, egyharmadot sem kapott. Az előző javaslat viszont megkapta az egyharmadot.
A 3. pontban Géczi József képviselő a vagyonnyilatkozattal kapcsolatban az ajándékkal kapcsolatban tesz javaslatot arra, hogy az ajándéknak legyen egy minimális értéke meghatározva - a képviselői alapdíj 5 százalékában -, amit be kellene írni, és továbbra is fenntartanám az ajándék maximalizálását.
Ennek az volt az egyik okra, hogy már a '95-ös törvénynél is felmerült, csak végül is nem került át, hogy komolytalanná tette az ajándékról való kimutatást, hogy nem volt alsó értékhatár, és a golyóstolltól kezdve a kártyanaptárig elvileg mindent be lehetett volna írni, és volt is, aki be is írta.
Megkérdezem az előterjesztőt, támogatja-e ezt a javaslatot.
GÖNDÖR ISTVÁN (MSZP): Támogatom, elnök úr.
ELNÖK: A kormány?
DR. PAPP IMRE (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Támogatjuk.
ELNÖK: Ki az, aki támogatja? (Szavazás.) Négy igen. Ki nem támogatja? (Nincs jelzés.) Ki tartózkodik? (Szavazás.) Öt tartózkodás. A bizottság 4 igen szavazattal, 5 tartózkodás mellett nem támogatja, de egyharmadot kapott.
A 4. pontban ugyancsak jómagam nyújtottam be módosító indítványt.
GÖNDÖR ISTVÁN (MSZP): Támogatom, elnök úr.
ELNÖK: Köszönöm, akkor nem olvasnám fel. Akkor szavazunk...
DR. PAPP IMRE (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Bocsánat, elnök úr!
ELNÖK: Igen, a kormányt kérdezem.
DR. PAPP IMRE (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Nem támogatjuk a javaslatot.
ELNÖK: A kormány nem támogatja, az előterjesztő támogatja. Hozzáteszem, hogy a kormány álláspontja fölött csodálkozom, abban a reményben, hogy megváltozik az álláspontja. Mert itt arról lenne szó, hogy ugye, az egész koncepcióról szavazunk, és amennyiben az adóbevallás is bekerül, akkor az évenként felkerülhet a nyilvánosság elé a megfelelő helyeken, valamint akkor az adott politikai helyzetben, amikor ezt a sűrű vagyonnyilatkozati szabályt meghoztuk, akkor ez érthető volt, most viszont úgy gondoltuk, hogy a ciklus közepén, a ciklus elején és végén elegendő lenne. Már csak azért is, hogy az Országgyűlés apparátusának legyen más munkája is, mint a vagyonnyilatkozatok karbantartása és adminisztratív kezelése.
A kormány képviselője kívánja-e az álláspontját indokolni?
DR. PAPP IMRE (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Közjogilag nincs olyan, hogy félidő. Tehát az Országgyűlés megbízatási idejét tekintve alkotmányjogilag egy kétharmados törvénybe azt, hogy "félidejében", nem lehet beírni. Jelen pillanatban évenkénti a vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettség. Az világos, hogy mit jelent "a megbízatása megszűnése", illetve a "mandátum érvényessége", de az alkotmány szerint az Országgyűlés feloszlása, illetve feloszlatása, mint alkotmányjogi jogintézmények, gátolják ennek a javaslatnak az elfogadását.
ELNÖK: Köszönjük szépen. Csak azzal a megjegyzéssel zárnám le ezt a kérdést, hogy a köztársasági elnök vagyonnyilatkozati szabályaiban szó szerint ugyanez van, tehát onnan vettük át, tehát alkotmányosan létezik ilyen megoldás. (Közbeszólás: De neki nem lehet felmondani.)
DR. PAPP IMRE (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Egy kapcsolódót kell csinálni.
ELNÖK: Jó. Akkor megkérdezem a bizottságot, ki támogatja. (Szavazás.) Négy. Ki tartózkodik? (Szavazás.) Négy. Ki szavaz nemmel? (Szavazás.) Egy. Tehát a bizottság nem támogatja.
Az 5. ponton túl vagyunk, következik a 8. pont. Kovács Tibor és Szabó Zoltán a 8. pontban elhagyni javasol bizonyos pontokat. Megkérdezem az előterjesztőt, támogatja-e.
GÖNDÖR ISTVÁN (MSZP): Elnök úr, bocsánatot kérek, de kell mondanom egy bővített mondatot. Nem támogatom ezt az indítványt, de akceptálom, amit a képviselő urak akarnak. Ők ezeket a paragrafusokat át akarják emelni a Répássy úr és társai által kezdeményezett törvényjavaslatba. Ha az előbb megszületik, akkor igaz a nem. Ha nem, akkor ezt meg kell változtatnom majd a szavazás előtt. Tehát most nem.
ELNÖK: Jó. Akkor megkérdezem a kormány képviselőjét.
DR. PAPP IMRE (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Támogatjuk a 8. javaslatot.
ELNÖK: Megkérdezem a bizottságot, ki támogatja. (Szavazás.) Négy igen. Van-e, aki nemmel szavaz? (Nincs jelzés.) Ki tartózkodik? (Szavazás.) Öt tartózkodás, tehát a bizottság nem támogatja.
A 11. pont következik. Kérdezem az előterjesztő urat, hogy mindegyik esetre vonatkozik-e az, hogy a támogatáshoz a megjegyzését is hozzáfűzi.
GÖNDÖR ISTVÁN (MSZP): Igen, ugyanez, így van. Tehát ugyanilyen indok alapján ezt sem támogatom.
ELNÖK: Tisztelt bizottság, ki támogatja? (Jelzésre.) A kormányt már megint kifelejtettem.
DR. PAPP IMRE (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Támogatjuk.
ELNÖK: A kormány képviselőjének mondom mentségemre, hogy bizottságunk viszonylag ritkán tárgyal módosító javaslatokat, és ezért mindig eggyel tovább szeretnék már lépni, mint ahol éppen vagyok.
Ki támogatja? (Szavazás.) Négy igen. Ki nem támogatja? (Nincs jelzés.) Ki tartózkodik? (Szavazás.) Öt tartózkodás, tehát a bizottság nem fogadta el.
Keller képviselő úr javaslata következik, az adóbevallás nyilvánosságra hozatalánál adatvédelmi okokra vonatkozóan ír elő bizonyos szűkítéseket.
GÖNDÖR ISTVÁN (MSZP): Itt is annyit hadd tegyek hozzá, elnök úr, hogy itt szükség lesz egy kapcsolódó módosító indítványra, mert meg kell határoznunk konkrétan azt, hogy mi az a három-négy adat, amely az adóbevallásból kell, és határidőt is szabnunk kell, hogy mikor kell hozzáfűzni ezt a vagyonnyilatkozathoz, mert időben nagyon elválik a kettő egymástól, az egyik januárban, a másik pedig júniusban lehet esedékes.
ELNÖK: Tehát ez azt jelenti, hogy feltételesen támogatja?
GÖNDÖR ISTVÁN (MSZP): Támogatom.
ELNÖK: A kormány?
DR. PAPP IMRE (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Nem támogatjuk, a jelenlegi formájában, a szándékkal egyetértünk.
ELNÖK: Megkérdezem a bizottságot, ki támogatja. (Szavazás.) Négy igen. Ki tartózkodik? (Szavazás.) Öt tartózkodás.
A 13. pontban Géczi József új 5. §-sal javasolja kiegészíteni, itt a vagyonnyilatkozatok dolgában, ahol gazdásági társaságban tulajdonosként szerepel a képviselő, a gazdasági társaság tulajdonában lévő eszközöket, ha sajátjaként használja, erre vonatkozóan kívánunk szabályozást tenni. Egyébként először a Heti Válasz című újság vetette fel ezt a kérdést egy évvel ezelőtt, és többen indokoltnak láttuk, hogy azok is, akik ingatlant vagy nagy értékű ingóságot használnak, azok ezt tegyék bele a vagyonnyilatkozatukba.
Az előterjesztő álláspontját kérdezem.
GÖNDÖR ISTVÁN (MSZP): Támogatom, elnök úr.
ELNÖK: A kormányt kérdezem.
DR. PAPP IMRE (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Támogatjuk.
ELNÖK: Ki támogatja? (Szavazás.) Négy igen. Ki tartózkodik? (Szavazás.) Öt tartózkodás, a bizottság nem támogatja.
Hozzáteszem, hogy a következő három módosító indítványom esetében, hasonlóképpen a 23. számú módosító indítványom esetében is arról van szó, hogy egyrészt abban a reményben, hogy ezt a törvényjavaslatot minél jobb módosító indítványokkal próbáljam még tovább segíteni, másrészt abban a reményben, hogy ha esetleg ez most netalán mégsem kapja meg a kétharmados támogatást a parlament részéről, olyan megoldásokat próbáljak belevinni a törvényalkotói köztudatba, amelyeken esetleg később, ha a módosítás mégis újra előkerül, lehessen újra gondolkodni. Ezért a hármat együtt indokolnám meg, azzal az előrebocsátott jelzéssel, hogy láthatóan legutóbb a kegydíj vagy a képviselői nyugdíj tekintetében a bizottságunk próbált az előző ciklusban javaslatokat tenni, és ezeket mindenki jogilag jónak tartotta, csak aztán az akkori politikai, közvélelmi okok miatt ezek nem kerültek elő, de örömmel látom, hogy a mostani indítványtevők ezeket a korábban kiérlelt szabályokat próbálják beépíteni az új törvényjavaslatba.
Itt tehát alternatív megoldásokat javasolok, ezek közül nyilván választani kell. Tehát az illetményalapnál a Göndör úr és képviselőtársa a köztisztviselői illetményalap 18-szorosát jelöli meg, itt én három javaslatot tettem. Az egyik az, hogy az indexált bruttó átlagkereset ötszöröse. Az Unióban legalább 8-10 országban van ilyen megoldás, ennek az a legjobb politikai hatása, hogy az átlagpolgár a saját átlagfizetéséhez képest jobban látja, jobban tudja mérni, hogy a képviselők megérdemlik-e annak az 5-6-szorosát, vagy háromszorosát, az országokban ez eltérő. A balti államokban, Bulgáriában és más országokban is van ilyen.
A másik szabály a miniszteri illetményalaphoz viszonyítva, erre is vannak megoldások Európában. Végül van egy harmadik javaslat, mely az Országgyűlés elnöke tiszteletdíjának az 50 százalékát jelöli meg. A közjogi méltóságok illetményét egyébként külön törvény szabályozza, mind az ötüké azonos, de azért gondoltam az Országgyűlés elnökére, mert őt az Országgyűlés választja, és az ő alapdíjához megint csak logikus viszonyítani az országgyűlési képviselő alapdíját.
Ez a három javaslat van, ezek közül nekem így utólag inkább az átlagkeresetes a szimpatikus. Még egyszer mondom, ezt abban a reményben terjesztettem be, hogy ha ezen elgondolkodunk, és vagy most beépítjük, ha netalán mégis lenne ebben ötpárti vagy akárhány párti konszenzus, akkor esetleg valamelyiket át lehetne gondolni. Ha meg nem, akkor az utódainknak örökül hagyjuk, hogy gondolkodási irányként megfontolják valamelyiket, vagy egyiket sem.
Az előterjesztő álláspontját megkérdezem, utána - látom - Tatai-Tóth András szót kért.
GÖNDÖR ISTVÁN (MSZP): Elnök úr, a válaszom nagyon egyszerű. A 14., 15. és 16. pont közül egyiket sem támogatom, de egy mondatot az ön által favorizált 14. ponthoz. Ez azt jelentené az én olvasatomban, hogy mondjuk, a képviselők januárban és februárban minimum nem kapnak fizetést, mert az előző évi átlagkereset a Statisztikai Hivatal szerint ekkor még nem áll rendelkezésre. Tehát ilyen szempontból sem jó a 14-es. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Technikailag megoldható, mert nyilván akkor van a forduló, amikor ez az adat rendelkezésre áll, de nyilván értem, és a képviselő úrtól nem is vártam, hogy támogassa, hiszen másik úton indult el.
A kormány képviselőjét is megkérdezem.
DR. PAPP IMRE (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Egyiket sem támogatjuk, elnök úr.
ELNÖK: Tatai képviselő úr!
TATAI-TÓTH ANDRÁS (MSZP): A szándékot nyilván érzékelem, csak ezt az évenkénti indexált bruttó átlagkeresetet nem értem.
ELNÖK: Most ne várj tőlem szakmai előadást, szó szerint átvettem a litván, a lett meg az észt parlamenti mintát. Tehát ez azt jelenti, hogyha meg akarjuk csinálni, akkor ezt ki lehet dolgozni. Tehát van számított átlag... (Tatai-Tóth András: A jövő évit értem, de az előző évi bruttó átlagkeresetet...) Nyilván egyéves, ez azt jelenti, hogy az előző évi, tehát utólag indexálja. Ez nagyon egyszerű. Egyébként még egyszer mondom, ha hat vagy hét országban megoldják, biztosan meg lehetne oldani. Egy évet számítanak, és itt megint csak van eltérés. Van, ahol az egész átlagjövedelmet számítják, van, ahol meg a költségvetési intézmények által fizetett átlagjövedelmet, de még egyszer mondom, Bulgáriában például kifejezetten ez a szabály. Gondolom, ezt úgy csinálják, hogy minden év befejezésével a következő év első pár hónapjában ezt az indexációt elvégzik, és akkor ahhoz képest a következő hetekben-hónapokban van egy forduló. Gondolom, ez valamikor április-májusban lehet, tehát nyilván nem lehet január 1-jén.
De még egyszer mondom, maga a technika ismert Európában, a statisztikai számítások mikéntjéről hadd ne nyilatkozzam. Azért is vettem a költségvetés által finanszírozott alkalmazottak átlagát, mert az jobban összefüggésben van az állam teherbíró képességével. Tehát, ha a magánszféra jól megy, az állami szféra meg rosszul, akkor azt is a képviselő saját bőrén megérezheti.
Göndör úr, tessék!
GÖNDÖR ISTVÁN (MSZP): Köszönöm szépen, elnök úr. A képviselő alkalmazottra vonatkozóan tettünk Balogh képviselő úrral javaslatot, pont e probléma miatt, ott azt mondtuk, hogy az egy évvel korábbi adat. Ugyanez az átlagkereset tehát szerepel a javaslatunkban, de akkor az egy évvel korábbi. Tehát a képviselői alkalmazottak esetében használjuk ezt a nemzetgazdasági bruttó átlagkeresetet, de akkor az egy évvel korábbi, és így megoldottuk ezt a januári problémát.
ELNÖK: Nyilvánvaló, ez abban az esetben merülne fel, ha egyáltalán alternatívákban lehetne gondolkodni, és nem az a helyzet lenne, hogy jelenleg az ellenzéki pártok ebből a javaslatból egyelőre legalábbis kihátráltak, tehát ezért ezt - még egyszer mondom - ilyen jogi technikaként hoztam be, hogy majd később esetleg, ha most nem sikerül, akkor vissza lehessen erre térni.
Tehát a magam részéről a 14/2. pontban jelzettet támogatnám, az átlagkeresetet, éppen amiatt, hogy ezt az állampolgár jobban megérzi. Itt egyetlen kérésem, ha lehet a kormánypárti képviselőtársaimhoz, ha befolyásolhatnám a szavazatukat, hogy az egyharmadot megkapja. Tehát a 14. pontnál. Mert miniszterhez is köthető, tehát például az ukránoknál a miniszterhez kötik, olyan is van, ahol az Alkotmánybíróság elnökéhez, de nekem a három közül ez a legszimpatikusabb.
Tehát az előterjesztő nem támogatja, a kormány képviselője sem. Megkérdezem, ki támogatja? (Szavazás.) Négyen támogatják. Itt lehetett volna egyébként az ellenzék részéről is honorálni a bizottság elnökének ezt a sok erőfeszítését, de akkor ki tartózkodik? (Szavazás.) Öt, ezek szerint a nem szavazatnak nem maradt hely.
A 15. és a 16. pontra akkor ugyanez vonatkozik, gondolom akkor ezeket sem támogatja az előterjesztő és a kormány. Megkérdezem a tisztelt bizottságot, ki támogatja a 15. pontot, ahol a miniszterhez. (Szavazás.) Egy, én támogatom, ha már kitaláltam. Ki tartózkodik? (Szavazás.) Öt. Ki szavaz ellene? (Szavazás.) Három, egyharmadot sem kapott.
A 16. pontban a közjogi méltóságokhoz, azon belül az Országgyűlés elnökéhez viszonyítjuk. Ki támogatja? (Szavazás.) Négy. Ki tartózkodik? (Szavazás.) Öt, az egyharmadot megkapta.
Keller úr javaslata következik, aki a távolságokra vonatkozóan tesz javaslatot.
GÖNDÖR ISTVÁN (MSZP): Nem támogatom, mert ez jövedelemnövekedést okozna ebben a körben.
ELNÖK: A Budapest-közelieknek kedvezőbb lenne, ahogy látom. A kormányt kérdezem.
DR. PAPP IMRE (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Nem támogatjuk.
ELNÖK: Ki támogatja? (Szavazás.) Három. Ki nem támogatja? (Szavazás.) Egy nem. Ki tartózkodik? (Szavazás.) Öt tartózkodás, az egyharmadot megkapta.
A 18. pontban Kovács Tibor és Varju László tesz javaslatot, egy pótlást tesz: a "lakóhelye" kiegészítést teszi. (Tatai-Tóth András: A választókerületnek van lakóhelye?) A képviselő esetében...
GÖNDÖR ISTVÁN (MSZP): Képviselő úr, ez az egyéni választókerület székhelye. (Tatai-Tóth András: Magyarul az egyéni választókerület lakóhelye?)
ELNÖK: Igen, ezt amúgy is értelmezni kellene, pontatlan. Ki lehet javítani. Tehát pontosítani kellene, amennyiben támogatnánk, akkor is, mert nem lehet tudni, hogy a választókerület lakóhelye vagy a képviselő lakóhelye; nyilván a képviselőre gondolt a módosító indítványt tevő.
Akkor ezt az előterjesztő nem támogatta...
GÖNDÖR ISTVÁN (MSZP): Elnök úr, támogatom, mert én az indokolást olvastam, ami mögötte van. Tehát ahol a választókörzet székhelyénél lényegesen távolabb van a képviselő lakóhelye, ez az indítvány erről szól. Tehát egy kapcsolódóval rendbe tehető, támogatom ezt az indítványt.
ELNÖK: Tehát az előterjesztő képviselője azzal, hogy kapcsolódóval rendbe tehető, támogatja. A kormány képviselőjét kérdezem.
DR. PAPP IMRE (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Jogilag nem tudjuk támogatni. A szándékot értjük, de kapcsolódó kell hozzá.
ELNÖK: A kormány is hasonlóképpen nyilatkozott. Ki támogatja? (Szavazás.) Öt igen. Itt akkor nagy többség lesz. Ki van ellene? (Nincs jelzés.) Ki tartózkodik? (Szavazás.) Négy tartózkodás, a bizottság támogatja, fordulat a bizottság munkájában.
A 19. pontban ugyancsak Kovács Tibor és Varju László megint csak a Budapesttől való távolság függvényében tesz módosító javaslatot az alapdíjra.
GÖNDÖR ISTVÁN (MSZP): Ezt támogatom, elnök úr, mert jobb, mint az előző, amit hasonló tárgykörben nem támogattam.
ELNÖK: A kormányt kérdezem.
DR. PAPP IMRE (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Támogatjuk.
ELNÖK: Ki támogatja? (Szavazás.) Négy igen. Ki nem támogatja a javaslatot? (Nincs jelzés.) Ki tartózkodik? (Szavazás.) Öt tartózkodás, a bizottság nem támogatja.
A 20. pontban Gúr Nándor ugyancsak a távolságra vonatkozóan tesz javaslatot. Ez egy korábbról ismert probléma, mert Borsodban a hegyek-völgyek között kell jönni ahhoz, hogy rövidebb távolságról jöjjön az emberfia, ezt még annak idején a Fideszes képviselők is hosszasan ecsetelték, amikor tavaly ez a módosítás megszületett, hogy ez milyen abszurditásokat eredményez.
Kérdezem az előterjesztőt.
GÖNDÖR ISTVÁN (MSZP): Támogatom, elnök úr, és azt is mondanám érvként, hogy mindenki előtt ismert legyen: így a törvényjavaslatunk szerint már támogatható, mert nincs költségtérítés, tehát ilyen szempontból már nem esik APEH-vizsgálat tárgykörébe, tehát ez így kizárólag a Ház belső szabályzata, hogy autópályán és főúton vegyük figyelembe a távolságot, amely alapján az alapdíj-kiegészítést számítjuk. Tehát még egyszer: támogatom.
ELNÖK: A kormány képviselőjét kérdezem.
DR. PAPP IMRE (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Támogatjuk.
ELNÖK: A bizottságból ki támogatja? (Szavazás.) Négy igen. Ki nem támogatja? (Nincs jelzés.) Ki tartózkodik? (Szavazás.) Öt, a bizottság nem támogatja.
A következő Géczi-féle módosító javaslatnak - a 21. pontban - azt lehet mondani, ennek úgy van értelme, hogy először a 23. pontnál nyitják ki a képviselőtársaim az ajánlást. Ez ugyanis arról szólna, hogy én egy úgynevezett képviselői költségtérítési keretet továbbra is fenntartanék, azzal a klauzulával, hogy ez elszámolható lenne, illetve elszámolandó. Ugyanis szerintem ez azt nyitja meg, hogy amennyiben ez az úgynevezett bruttósításos javaslat esetleg éppen a számok miatt elfogathatatlan vagy nehezen emészthető, akkor érdemes lenne fenntartani a költségtérítési keretet, de ez nem átalány lenne, hanem meghatározott ráfordításokra, számlával igazolhatóan lehetne igénybe venni.
Két okom is van, hogy ezt támogassam, egyrészt - ez persze nem mérce minálunk - az európai uniós, és az Unión kívüli országok döntő többségében is van költségtérítési átalány. De elfogadom azt, hogyha nálunk ekkora a bizalomvesztés, akkor ez is elszámolható legyen. Másrészt pedig az alkotmány rendelkezése kifejezetten megjelöli, hogy a képviselők tiszteletdíjra és költségtérítésre jogosultak. Tehát amennyiben nincs ilyen költségtérítés, akkor az alkotmány előírásaiból nem olyan egyenesen következik a szabályozás, mintha arra hivatkozna. Másrészt az a véleményem, hogy a képviselői költségtérítési keret - ilyen szép nevet találtunk neki - biztosíthatná, hogy azokat a kiadásokat, amelyeket a képviselő a jövedelméből nyilvánvalóan nem finanszírozhat, ugyanakkor nyilvánvalóan következnek a képviselői tevékenység speciális jellegéből, ezeket is el lehetne számolni. Ez nem azonos lenne egyébként a protokollköltséggel, hanem más lenne ennek az indoka.
Tehát a 23. és a 21. pontban lévő indítványaimról egyszerre kérném, hogy döntsünk. Először tehát a 23-as, mivel az határozza meg, hogy a 21. lesz-e, mert ha a 23-as nem megy át, akkor nyilvánvalóan nem kívánom eltöröltetni az eddigi, tehát a javaslatban levő szabályozást.
GÖNDÖR ISTVÁN (MSZP): Elnök úr, akkor ugyanilyen sorrendben kezdeném, ahogyan ön elmondta. Számomra az alkotmányossággal nincs probléma, mert a szállásköltségnél létezik költségtérítés, és a külföldi kiküldetések esetén marad továbbra is a költségtérítés. A jelenlegi politikai helyzetben azt gondolom, ha bárminemű más költségtérítést hagynánk, akkor nem csináltunk semmit.
Az én javaslatom kizárólag arról szól, hogy csak adózott kereset van, és utána ezt bárki bármire költheti, ugyanúgy, mint az utca embere. Ő is, ha adományt tesz, ha benzint vesz, ha bármit vesz, az adózott pénzéből teszi. Tehát szeretném meggyőzni önöket arról, hogy a 23-ast ne támogassák, magam sem támogatom.
Viszont ebből következik, hogy a 21. pontot semmiképpen, sőt ott az elnök úr még egy olyan pontot is eltöröl, amelyet én viszont kifejezetten kívánatosnak tartanék, hogy azok az egyéni képviselők, akiknek 60-70-80 vagy 100 település tartozik a választókörzetébe, némi többletjuttatást kapjanak, és a 7. § (6) bekezdéssel, amelyet ön törölni javasol, pont ezt a pontot törölné ki. Tehát még így külön is van érvem, hogy a 21-est semmiképpen nem támogatom.
ELNÖK: A kormány képviselőjét kérdezem.
DR. PAPP IMRE (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Egyiket sem támogatjuk, elnök úr.
ELNÖK: Köszönöm. Tatai-Tóth András kért szót.
TATAI-TÓTH ANDRÁS (MSZP): Tulajdonképpen az világosan látszik az eddigi nyilatkozatok alapján, vagy akár a képviselőtársaim szavazata alapján is, hogy alapvető koncepcionális különbség van a parlament ellenzéki oldala és a beterjesztett javaslat között. Amit az elnök úr felvetett, felnyithatna egy olyan utat, amellyel akkor érdemes foglalkozni, ha ez a koncepcionálisan az előterjesztéstől eltérő megoldás - én úgy értem Géczi elnök úr javaslatát az előzőekkel együtt, hogy van a képviselői jövedelemnek egy része, amit ma költségtérítésként kapunk meg, de tulajdonképpen fizetésnek vagy tiszteletdíjnak tekinthető, és van egy másik része, ami valóságos költség - tehát egy olyan mértékű emelés, amely itt rendet csinál. Például, amit Géczi elnök úr javasolt, bár nem számoltam utána, de kevesebb, mint amit az előterjesztés tartalmaz, ezzel pedig több lenne, de ez meg tételes elszámolással lenne költségtérítés. Akkor azok a problémák, amelyek benne vannak, hogy hány települése van, akkor többet utazom, többet autózom, akkor elszámolhatom a költséget.
Tehát én mindenesetre támogatom az elnök úrnak ezt a felvetését, de igazából akkor lenne ennek értelme, hogyha mondjuk, ilyen alapon új tárgyalás indulna, mert itt a kétharmados ügy miatt kicsit zavarban érzem magam, mert majdnem feleslegesnek tartom tárgyalásunkat is. Köszönöm szépen.
ELNÖK: A reménytelenség erőt is ad. Még mielőtt visszaadnám az előterjesztőnek a szót, annyit mondanék, hogy nyilvánvaló, ezek a javaslatok azért - legyünk őszinték - arra az esetre szólnának, amennyiben mégis esélye volna a kétharmadnak, és akkor az ötpárti egyeztetések asztalára fel lehetne tenni ezeket a megoldásokat is. Tehát itt most ezek nyilvánvalóan a jövőnek szóló üzenetek ebben a formában. Ugyanakkor azért a parlamenti jogalkotás - és ebben az ügyben Göndör úrral értek egyet -, amíg a zárószavazás nincs meg, addig abban a reményben kell nekünk dolgozni, hogy hátha mégis közben meglesz a konszenzus. Tehát nem tehetjük meg azt, hogy feladjuk azért, mert ezen a héten a konszenzus reménytelennek látszik ebben. Tehát a remény hal meg utoljára.
Másrészt, ha arról tárgyalnánk, hogy ezt eséllyel - mondjuk néhány hét múlva - megszavazza a parlament, akkor pedig annyiban kellene vitatkoznom Göndör képviselőtársammal, és ezért kértem, hogy várja meg az én reagálásomat, hogy ezt tipikusan dunántúli és egyéb más javaslatnak tartom, mert mondjuk az Alföldön a képviselői munka egyáltalán nem a települések számától függ, hanem ott nagyon nagy falvak vannak, és mondjuk Bács-Kiskun, Pest, Csongrád, Békés és Szabolcs megyében nagyon nagy tanyavilág van. Tehát ezért csak a települések számával mérni a pluszkiadásokat nem lehet, mert ez más, és ha csak egy mércét alkalmazunk, akkor oda jutnánk el, mint amikor - már bocsánat - valamikor megpróbálták a teljesítményt idővel, méterrel és egyebekkel mérni. Tehát ezért azt mondtam, hogy ezt helyettesítené - amennyiben az alternatíva komolyan vehető lenne - az, hogy az egyéni képviselő többet számolhatna el képviselői költségkeretben, és ez a többletelszámolás lehetőséget adna neki arra, hogy például ő az egyéni választókerületi mozgására plusz még útiköltséget is elszámolhatna.
Ezért azt mondom, hogy tisztelem az előterjesztő álláspontját, az aprófalvas településszerkezetre stimmel ez a javaslata, a nem aprófalvasra meg nem stimmel, azért a nagyobb városokban is vannak városrészek, ez megoldaná azt a problémát is, hogy a nagyvárosi egyéni képviselők is kapnának bizonyos pluszpénzt arra, hogy a képviselői munkát valahogy ellássák. Hiszen mindannyian tudjuk, hogy a képviselőktől elvárják, hogy odamenjenek, tehát ha nem volna képviselő, akkor tizedannyit sem kellene mozognia, nem kellene neki megjelennie bálokon, ott adományt adni, nem kellene neki tombolaajándékot bevinni és egyebek. Tehát ilyenekre gondolok, erről van itt szó, például nem kap a képviselő ruhapénzt, és így tovább, aki egyéni választókörzetben van. Az alkotmányosan a kétfajta képviselőt - a listást és az egyénit - teljesen azonosnak tartom, de a speciális helyzete miatt a választókörzetben megválasztott képviselőnek vannak olyan pluszkiadásai, amelyeket én is próbálok méltányolni, de ha ezt komolyan vennénk, és ha ebben az irányban tárgyalnánk, akkor nyilván egyezkedni kellene abban, hogy csak az aprófalvas településekre tudunk-e megállapítani valamilyen mércét, vagy másutt is tudunk valamilyen szempontot megállapítani.
Ezért azt gondolom, ez az egyik mérce: biztos, hogy aki egyéni választókerületben van, annak feltételezhetően többletkiadásai vannak. Másrészt pedig az, hogy a speciális képviselői pluszkiadások nem mindenben méltányolhatók bérjelleggel. Viszont én is éreztem azt, hogy a mostani politikai helyzetben a képviselőknek a számlázás nélküli átalánydíjazása elfogadhatatlan, ha nem is a társadalom, de a média számára biztos. Azért a társadalom kicsit más, de azért a társadalom többségét a média tudja természetesen döntően befolyásolni. Tehát ezért a képviselői költségkeret meghagyása volt a legfőbb szempontom.
Megadom a szót Göndör képviselő úrnak.
GÖNDÖR ISTVÁN (MSZP): Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Engedjenek meg nekem néhány mondatot. Ha elfogadnám, hogy legyen költségtérítés, kérem a képviselő hölgyet és urakat, gondolják végig, ez azt jelentené, hogy a Házban fel kellene állítani egy olyan hivatalt, amely ezeket a számlákat vizsgálgatja, és gondolják végig, ugyanott lennénk, ahol most. Azt kezdenénk kutatni - vagy kutattatni ezzel a hivatallal, vagy bármely média -, hogy a virágcsokrot valaki családi ünnepre vitte vagy koszorúzásra, hogy amikor éppen útban valahova a választókörzetbe, a családját letette-e a helyi bevásárlóközpontban vagy sem, hogy akkor hivatalos az út vagy sem. Szóval ettől szeretném óvni magunkat, hogy belemenjünk az ilyen dogokba. E helyett én a sokkal tisztább megoldásokat szeretem.
Azzal is vitatkozom, amit az elnök úr mond. Az én javaslatomban a költségtérítést helyettesítő alapdíj-kiegészítés havi 12 ezer forinttól 375-380 ezer forintig terjed, attól függően, hogy milyen távolság van. Ezt mondom nettó összegben: például ma egy 250 kilométernél távolabb lakó képviselő költségtérítéssel együtt havi 560 ezer forintot tudhat magáénak, ezzel szemben az a javaslat, amely most önök előtt van, 563 ezer forint. Ez még pontosítható tizedesekkel és lépcsőzésekkel, tehát kihozható. Most azt tudnám, mondani, hogy plusz-mínusz ezer forint különbség lenne a mai állapothoz képest 2008. január 1-jén, de sokkal egyszerűbb és átláthatóbb a rendszer. Ezt elmondtam az általános vitát megelőzően is, hogy ezt szeretném, nem pedig egy újabb bürokráciát.
Tehát nem támogatom egyik javaslatot sem.
ELNÖK: Jó. Ezt a vitát most nem érdemes folytatni, a szállásköltségre vonatkozóan egyébként lesz ilyen elszámoltató hely a parlamentben, másrészt van erre gyakorlat az Európai Parlamentben - igaz, hogy botrány is volt nemrég -, ott szintén van ilyen típusú elszámolás, hogy megjelöli a többletkiadást. Sőt, egy darabig még számlát sem kellett hozni, most éppen eljutottak odáig, hogy nem. Tehát bejelentésre is elszámoltak költségeket, viszont most már ott is a felé haladnak, hogy számlát kell bevinni.
Tehát meg lehetne oldani, de azért elfogadom az előterjesztő álláspontját, hogy az ő koncepciójába ez így nem illik bele. Akkor a 23. pontot teszem fel először szavazásra, abban a reményben, hogy Tatai-Tóth András úr nem felejtette el, amit az előbb mondott. Tehát megkérdezem, ki támogatja. (Szavazás.) Négy igen. Ki nem támogatja? (Nincs jelzés.) Ki tartózkodik? (Szavazás.) Öt tartózkodással a bizottság nem támogatja.
Nyilván azzal együtt, hogy természetesen a 21. pontnak csak akkor volna értelme, hogyha az előző pontot is elfogadná az Országgyűlés, amire csekély remény van, de azért megkérdezem, ki támogatja a 21. javaslatot. Voltaképpen egyik viszi a másikat. Azért szavazzunk róla külön? (Tatai-Tóth András: Összefügg. Akkor megszavazzuk azt is együtt, mert azt hiszem, ez a megoldás.) Ha más nem, 2016-ban.
Göndör úr, ne aggódjon, nincs olyan veszély, hogy ezzel aláássuk, a koncepcióját mások veszélyeztetik. Itt tulajdonképpen az irományszintjét akarjuk a javaslatnak emelni, tehát ez már akkor egyharmadot kapott javaslat, az mégiscsak magasabb, a politológusok - nekem az a másik szakmám - jövendő nemzedéke így bizonyára nagyobb figyelemmel tanulmányozza ezeket az erőfeszítéseket.
Akkor ki támogatja a 21-est? (Szavazás.) Négy igen. Ki tartózkodik? (Szavazás.) Öt tartózkodással az egyharmad megvan. Köszönöm szépen.
Kovács Tibor és Szabó Zoltán javaslata a 22. pontban szintén a költségtérítés szabályozásába új szóösszefüggést kíván beiktatni. Az előterjesztőt kérdezem.
GÖNDÖR ISTVÁN (MSZP): Támogatom, elnök úr, éppen abból kifolyólag, hogy ez pontosítás.
ELNÖK: A kormányt kérdezem.
DR. PAPP IMRE (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Támogatjuk. (Dr. Csákabonyi Balázs belép az ülésterembe.)
ELNÖK: Közben megérkezett Csákabonyi Balázs képviselőtársunk, ezáltal Sándor István úr helyettesítési joga elenyészik.
Tehát az előterjesztő és a kormány támogatta. Ki támogatja a 22. pontban megfogalmazottakat? (Szavazás.) Négy igen. Ki tartózkodik? (Szavazás.) Öt tartózkodás, nem kapott támogatást.
A 24. következik, Kovács Tibor szintén Szabó Zoltánnal együtt a lakásbérleti szerződéseknél javasolja, hogy szállodai számlát is el lehessen számolni, amennyiben nincs lakása. (Dr. Hende Csaba: Pikáns javaslat. - Az elnök jegyzőkönyvön kívüli megjegyzése.) Egyébként korábban is így volt, vagy volt ilyen szabály Európában, meg a pozsonyi diétán is volt ilyen, meg másutt is, tehát nem abszurd annyira a javaslat, mint amennyire látszik. Lehet, hogy pikánsnak látszik. (Göndör István: Ez egy jó javaslat.) Valószínűleg a kaszinószolgáltatást nem fogadnák el a számla benyújtásával. az előterjesztőt kérdezem.
GÖNDÖR ISTVÁN (MSZP): Támogatom, elnök úr.
ELNÖK: Ugye mondtam, hogy nem abszurd. (Göndör István: Nem abszurd. Aki nem megy albérletbe, de itt alszik, és így oldja meg, lehet.) A kormányt kérdezem.
DR. PAPP IMRE (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): A szándékkal egyetértünk, a javaslat pontosítását szeretnénk, ezért nem támogatjuk.
ELNÖK: az előterjesztő támogatja, a kormány képviselője nem támogatja, azzal a megjegyzéssel, hogy pontosítani kellene. Ki az, aki mellette van? (Szavazás.) Négy igen. Ki tartózkodik? (Szavazás.) Öt tartózkodás, a bizottság nem támogatja. (Dr. Dávid Ibolya: Elnézést kérek, nekem most el kell mennem, Móring úr helyettesít.) Móring urat kérte fel helyettesítésre Dávid Ibolya képviselő asszony.
Most következik a 25. pont, melyben Gúr Nándor úr a nyugdíjazással kapcsolatban tesz pontosító javaslatokat. Az előterjesztőt kérdezem.
GÖNDÖR ISTVÁN (MSZP): Nem támogatom, ennél van jobb javaslat, elnök úr.
ELNÖK: A kormányt kérdezem.
DR. PAPP IMRE (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Nem támogatjuk.
ELNÖK: Ki támogatja? (Nincs jelzés.) A bizottság nem támogatja.
A 26. pontban Kovács Tibor és Varju László a nyugdíjszabályokat próbálja módosítani arra tekintettel, hogy összhangba hozza a polgármesterek és más önkormányzati tisztviselők nyugdíjazására vonatkozó szabályokkal, de nem kívánom értelmezni, az előterjesztőt kérdezem.
GÖNDÖR ISTVÁN (MSZP): A 26-ost támogatom, elnök úr. Itt kérni fogom Kovács képviselő urat egy kapcsolódó módosítóra, hogy a 27-esben lévő nyelvtani problémát is emeljék be ebbe az indítványba, de támogatom.
ELNÖK: A kormányt kérdezem.
DR. PAPP IMRE (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Nem tudjuk támogatni.
ELNÖK: Itt elárulom a képviselőtársaimnak - bár ezt elmondtam a parlament plenáris ülésén is -, hogy annak idején a mentelmi bizottság annak reményében vett részt a polgármesterekre vonatkozó hasonló szabályok kialakításában, amely akkor teljes parlamenti támogatást kapott - egy-két kisebb frakció kivételével -, hogy ennek mentén később az országgyűlési képviselőkre is vonatkozhatna egy paralel szabály. Itt most Göndör képviselő úr ezt a munkát folytatva kívánja beépíteni ebbe a szabályba, és erre vonatkoznak ezek a módosítók. (Göndör István: Így van.)
Ki támogatja? (Szavazás.) Négy igen. Ki tartózkodik? (Szavazás.) Öt tartózkodás.
Kolber képviselő úr a 27. pontban ugyancsak ilyen témában tesz javaslatot, ugyan itt az országgyűlési képviselői ciklusoknál a "folyamatosság" kitételt próbálja kivenni, tehát arra tekintettel, hogy ha valaki négy ciklusban képviselő, de közben egynél kipottyant, aztán visszaszivárgott a politikába, rá is vonatkozzon ez a szabályozás, és bevezeti még a d) pontban a folyamatos képviselői szolgálat 15 éves mércéjét is. Az előterjesztőt kérdezem.
GÖNDÖR ISTVÁN (MSZP): A 27-est nem támogatom, elnök úr, jobb volt a 26-os.
ELNÖK: A kormányt kérdezem.
DR. PAPP IMRE (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Nem támogatjuk.
ELNÖK: Ki támogatja? (Szavazás.) Nem kapott egyharmadot sem.
A 28. pontban Keller képviselő úr ugyancsak a nyugdíjazásra vonatkozóan, plusz szabályt állít be a 15 éves képviselőségre. Az előterjesztőt kérdezem.
GÖNDÖR ISTVÁN (MSZP): Támogatom.
ELNÖK: A kormányt kérdezem.
DR. PAPP IMRE (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Nem támogatjuk.
ELNÖK: Ki támogatja a bizottságból? (Szavazás.) Négy igen. Ki tartózkodik? (Szavazás.) Öt tartózkodás.
A 29. pontban Kolber úr értelmező rendelkezést tesz be arra, hogy ki értendő polgármester alatt.
GÖNDÖR ISTVÁN (MSZP): Támogatom, elnök úr.
ELNÖK: A kormányt kérdezem.
DR. PAPP IMRE (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Támogatjuk.
ELNÖK: Ki támogatja? (Szavazás.) Négy igen. Ki tartózkodik? (Szavazás.) öt tartózkodás.
A 30. pontban Rózsa Endre tesz javaslatot a közszolgálati járadék szabályozására. Az előterjesztőt kérdezem.
GÖNDÖR ISTVÁN (MSZP): Elnök úr, engedje meg, hogy egy bővített mondatot tegyek. Kérem a bizottságot, hogy fontolják meg, én támogatni fogom az indítványt, de érdekes lenne, hogy ez az 50 százalékkal való csökkentés kizárólag az a) esetre vonatkozzon, amikor munkaviszonyt létesít, de a b) esetre, amikor már öregségi nyugdíjba megy, akkor már nem. Tehát itt szerintem kellene egy kapcsolódó módosító javaslat, de kérem önöket, hogy mérlegeljék. Én támogatom az indítványt, de némileg ellentmond annak, ami az eredeti szándékom volt, hogy azt ösztönözzem, hogy a képviselő igyekezzen minél előbb munkába állni, ha kikerült a Ház falai közül, és oldjuk meg a problémáját addig, amíg nyugdíjba megy. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Elsőre nekem is aggályosnak tűnik. Hozzáteszem, hogy annyiban nem tudunk segíteni a képviselő úr problémáján, hogy mi paritásos bizottság vagyunk. Bár mindig okozunk meglepetést, de nem valószínű, hogy mi bizottsági módosító indítványt össze tudunk hozni, legalábbis a végszavazásig. (Göndör István: Bárki beadhatja.) Én is idegenkedem a javaslattól, de Tatai-Tóth András talán visszatérít a helyes útra.
TATAI-TÓTH ANDRÁS (MSZP): Elméletileg előfordulhat, hogy egy 45 éves ember teljesíti ezeket a kritériumokat, tehát az a) pontban is árnyaltabb megfogalmazás kellene, tehát valamilyen jövedelmi szinttől függővé tenni. Azért 25 éves szolgálati viszonyt 45 éves korra össze lehet szedni és 15 éves képviselőséget is, és azért azt nem gondolom, hogy ez a célnak megfelelne. Szóval azzal értek egyet, amit az előterjesztő képviselő úr mondott, hogy ezzel még foglalkozni kell.
ELNÖK: Nyilván, ha ezzel foglalkozni akar valaki, akkor azt mondjuk az alkotmányügyi bizottság vagy más bizottság javasolhatja. Így ebben a formában akkor ki támogatja? Illetve még nem kérdeztem a kormányt.
DR. PAPP IMRE (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Nem támogatjuk.
ELNÖK: Mindig kifelejtem a kormányt. Akkor most kérdezem, ki támogatja. (Szavazás.) Egyharmadot sem kapott.
A 31. pontban Hankó Faragó és Gulyás úr a nyugdíjazásra vonatkozóan egy pótpontot iktat be, és azon kívül más módosító javaslataik is vannak, jó hosszú. Megkérdezem az előterjesztőt.
GÖNDÖR ISTVÁN (MSZP): Nem támogatom, elnök úr.
ELNÖK: A kormányt kérdezem.
DR. PAPP IMRE (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Nem támogatjuk.
ELNÖK: Ki támogatja? (Szavazás.) Egyharmadot sem kapott.
A 32. pontot már elbíráltuk, a 33. pontot szintén. Az utolsó Wiener György úrnak a nagy jogászi felkészültséget igénylő igen hosszú, hatálybaléptetési módosítása. Ezt nem ismertetném, inkább megkérdezem az előterjesztőt.
GÖNDÖR ISTVÁN (MSZP): Elnök úr, támogatom az indítványt, és kérem önöket, hogy támogassák. Egy esetben kell majd megfordítani szavazás előtt a véleményünket, akkor, ha tényleg kikerülnek az összeférhetetlenségre vonatkozó szabályok a rendszerből, akkor ezt a módosítást is abba a törvénybe kell átemelni. Amennyiben itt maradnak, akkor kell, hogy az önkormányzati törvény és a többi szálait elvarrjuk, tehát ezért most igent mondok.
ELNÖK: A kormányt kérdezem.
DR. PAPP IMRE (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Támogatjuk.
ELNÖK: Ki támogatja? (Szavazás.) Három igen. Ki tartózkodik? (Szavazás.) Öt tartózkodás. Ki van ellene? (Szavazás.) Egy nem szavazat. Tehát 3 igen szavazattal, 1 nem szavazat ellenében, 5 tartózkodás mellett a bizottság nem támogatja, az egyharmadot ez is megkaphatta volna, de nem kapta meg.
Köszönöm szépen, van-e még valakinek valamilyen felvetnivalója? (Nincs jelzés.) Amennyiben nincs, az ülést berekesztem. (Tatai-Tóth András: Mivel kilencen vagyunk, a három szavazat elegendő az egyharmadhoz.) Így van, akkor az egyharmadot megkapta Wiener úr javaslata.
Ülésünket berekesztem, és kellemes további munkát kívánok.
(Az ülés befejezésének időpontja: 16 óra 25 perc)
|
Dr. Géczi József Alajos |
Jegyzőkönyvvezető: Ulrich Ferencné