MÖB-6/2008.
(MÖB-37/2006-2010.)
az Országgyűlés mentelmi, összeférhetetlenségi és mandátumvizsgáló bizottságának
2008. április 24-én, csütörtökön,10 óra 00 perckor
a Képviselői Irodaház II. számú tanácstermében
megtartott üléséről
Tartalomjegyzék
Az ülés résztvevői*
Elnöki megnyitó*
Eszmecsere a Cseh Parlament mentelmi bizottsági delegációjával*
1.Eszmecsere a képviselői jogállásról, különös tekintettel a mentelmi jogra, etikai szabályokra, a képviselők javadalmazására, illetve az ezen témákkal kapcsolatos közvélekedésekre és sajtómegnyilvánulásokra (Közös bizottsági ülés a Cseh Parlament mentelmi bizottsági delegációjával)
A bizottság részéről
Megjelent
Elnököl: Dr. Géczi József Alajos (MSZP), a bizottság elnöke
Dr. Hende Csaba (Fidesz)
Meghívottak részéről
Hozzászólók
Miloslav Kala elnök, Cseh Parlament mentelmi bizottsága
Michal Pohanka, Cseh Parlament mentelmi bizottsága
Malek Benda, Cseh Parlament mentelmi bizottsága
Megjelentek
Ladislav Zák titkár, Cseh Parlament mentelmi bizottsága
Ladislav Lukács tanácsos, a Cseh Köztársaság Nagykövetsége
(Az ülés kezdetének időpontja: 10.00 óra.)
DR. GÉCZI JÓZSEF ALAJOS (MSZP), a bizottság elnöke, a továbbiakban ELNÖK: Köszöntöm a megjelenteket, üdvözlöm önöket.
A bizottsági ülésünk eléggé csonka lesz, bár néhányan még érkezni fognak. Az alkotmányügyi bizottság elnöke, Avarkeszi úr az ebédnél csatlakozik majd hozzánk, alelnökünkkel, Deutsch-Für Tamás úrral pedig a holnapi napon a konferenciánk megnyitásakor tudnak találkozni. Az ellenzék képviselőjét, Hende Csaba urat többen már ismerik, gyönyörű három napon együtt voltunk Prágában. Még egyszer köszönöm az ottani kiváló vendéglátást. Mivel akkor nem mindenkivel találkoztunk, megismétlem, hogy bizottságunk tagja, Hende úr igazságügyi államtitkár volt, de még lehet is. (Derültség.)
Amióta utoljára találkoztunk, kicsit új helyzet van, ugyanis liberális partnerünk vasárnap fog arról dönteni, hogy kilép-e a koalícióból, külön próbálja-e tovább építeni az identitását. Egyelőre az a legvalószínűbb, hogy kilépnek a koalícióból, ugyanis az elmúlt egy hónapban erről szólt Magyarországon a politika. Nálunk a baloldal vezette be a vizitdíjat, de a jobboldal ezt sikeresen meghiúsította, népszavazás útján megsemmisítette az ide vonatkozó törvényeket. A nép arra szavazott, hogy ne fizessenek. Természetesen ebben az is benne volt, hogy az Alkotmánybíróság átengedte ezt a kérdést. Azért, hogy Hende úr egyetértését is kivívjam, elmondhatom, ebben az is benne volt, hogy a kormány sok hibát vétett, és ez a kormány számára jelzés volt, az elégedetlenség megnyilvánulása volt, tehát nem csak a vizitdíjról szólt ez a népszavazás.
Nagyban készülünk a holnapi konferenciára. Ez össznemzeti konferencia lesz, amelyen tudósok, politikusok vesznek részt mind a jobboldalról, mind pedig a baloldalról, de középről is. Ez a konferencia arra is jó lesz, hogy megismerjük egymás címlistáját, naptárát. Például a Szlovén Parlament elnöke, Cukjati úr három hete lelkesen akart Budapestre jönni, de mivel szeptemberben választások lesznek, közben kitört náluk is a kampány. Májusban Szerbiában lesznek választások, Horvátországban nemrégen voltak, és ott ez a bizottság még nem állt fel. Romániában novemberben lesznek a választások, ott 25 százalékos mandátummal kisebbségi kormány van. A holnapi előadáson részt vesz egy ukrán tudós is. Ukrán képviselő azért nem lesz, mert ott akkora a parlamenti válság, hogy nem tudták eldönteni, ki, melyik bizottságban dolgozik. Azt lehet mondani, hogy Ukrajna választhat az elnöki rendszer és a parlamentáris rendszer között.
Kala úr előadásának a címét látva nagy várakozással tekintünk a holnapi konferencia elé. Humorban a magyarok is jók, de az abszurdban a csehek jobbak. Más előadók részéről is vannak ígéretes címek.
Tájékoztatom önöket arról, hogy többek között sikerült megtalálni az Unió összes országában a partnerbizottságokat, de ezek legalább tizenkétféle néven szerepelnek, például etikai bizottság, petíciós bizottság, privilégium bizottság, érdekbizottság és a többi néven. Ugyancsak szorosabbá vált a parlamenti főtitkárok együttműködése, mert a parlamenti főtitkárok címjegyzéke felfrissült, ez fontos a parlamenti demokráciában. A nemzeti parlamentek könyvtárait is sikerült megmozgatni, így önök is kapnak egy összeállítást. Ez az összeállítás angol és magyar nyelvű, és arról szól, hogy 2007-ben milyen tipikus kritikák és sajtóbotrányok voltak az európai országokban. Itt a cseh anyag nagyon kiváló, a holland, a német és az angol anyag is jó, de voltak olyan országok, amelyek szemérmesebben tájékoztattak bennünket az anomáliákról.
A konferencia logoján látható egy 19. század végén készült szobor fotója, ez a szobor a felsőház termében van. Ekkor a botrányhősöknek legalább három másodpercig állniuk kellett, hogy le tudják őket fotózni. A fotós egy lassú paparazzo volt. (Derültség.) Aki mellette van, az nem képviselő, de annak álcáztuk, ő egy ügyvéd, ugyanis az 1904-ben átadott Parlament épületében egy képviselőnek sincs szobra. Akkor az volt a vélemény, hogy a képviselők a népet lássák maguk körül, legalább szoborban, ne pedig saját magukat. Bizonyára többen jártak már a Parlament épületében, a figyelmükbe ajánlom az alsóházi és a felsőházi társalgó szobrait.
Beszélhetünk később arról is, hogy mi történt a bizottságunk környékén, amióta nem találkoztunk. Egyelőre csak annyit mondhatok, hogy új törvény nem született, nagyobb botrány sem volt a képviselői jogállás körül. A Heti Világgazdaság egy gazdaságpolitikai hetilap, de kénytelen volt megelégedni azzal, hogy felsorolta a képviselők jövedelmét. Most uborkaszezon van, mindenki várja május 5-ét, amikor a kisebbségi kormányzás kapcsán már jobban lesz téma.
Eszmecsere a Cseh Parlament mentelmi bizottsági delegációjával
MILOSLAV KALA elnök: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Megjelentek! Köszönetet mondok a nagyon kedves fogadtatásért. A magam nevében szeretném hangsúlyozni, hogy rendkívüli mértékben fontosnak tartjuk ezt a meghívást, és főleg azt tartom nagy megtiszteltetésnek, hogy felszólalhatok ezen a konferencián.
A küldöttségünk tagjait már volt szerencséjük megismerniük. Most itt van Malek Benda úr, aki nem csak a mi bizottságunk tagja, ő az alkotmányügyi bizottság elnöke, Pohanka úr a bizottságunkon kívül még az egészségügyi bizottság tagja, Zák titkár urat is ismerik, és itt van velünk a Cseh Köztársaság Nagykövetségének képviseletében Ladislav Lukács úr. Zubová képviselő asszony a nap folyamán később csatlakozik a küldöttségünkhöz, ezért elnézést kér.
Ha megengedik, egy kicsit az abszurd humorral kezdem. Van egy humoristától származó idézet, mely szerint a nemzet meg van győződve róla, hogy le kellene cserélni a politikusait, míg a politikusok meg vannak győződve arról, hogy le kellene cserélniük a nemzetet. Egyébként Csehországban is eléggé komoly a helyzet, ha nem is annyira dramatikus, mint egyes országokban. A Cseh Alkotmánybíróság már hosszabb ideje foglalkozik az egészségügyi reform egyes fejezeteivel, és éppen tegnap hozott határozatot, amelyben megszűntette az egészségügyi reform egyik rendelkezését, mely szerint az első három nap betegállomány alatt a munkavállaló nem kapott volna bért, ezt tehát a Cseh Alkotmánybíróság kilőtte.
Annak ellenére, hogy jelenleg ellenzéki politikus vagyok, természetesen egy részről állandó nyomásnak vagyunk kitéve a nemzetközi szervezetek és egyéb szervezetek részéről, hogy csökkentsük a deficitet, csökkentsük az ilyen-olyan kiadásokat, vigyünk véghez reformokat, de tulajdonképpen el lehet mondani, hogy az Alkotmánybíróság most úgy működik, mintha a parlament harmadik kamarája lenne, felülír dolgokat, így ebben a környezetben rendkívül nehéz gyökeres változásokat véghezvinni. Természetesen a közvélemény rendkívül negatívan értékeli a közös munkánkat, ugyanis csak arra összpontosít, hogy mennyi hiba volt az előterjesztésekben, miket lőtt ki az Alkotmánybíróság, és tulajdonképpen az emberek csak ezzel azonosulnak, inkább ez marad meg bennük. Holnap ezekről a dolgokról is fogunk beszélni. Rendkívül várakozó vagyok a tekintetben, hogy mi a többi ország képviselőjének a véleménye, és milyen konklúziója lesz a konferenciának.
A mi bizottságunk munkáját illetően az elmúlt időszak alatt különösebben fontos affér vagy botrány nem volt. Talán egyetlenegy dolgot lehetne megemlíteni. A felsőházban az egyik képviselő asszony ellen eljárás indult. Itt a képviselő asszony még a kampányban verbális kijelentést tett a romákról vagy más populációról. Akkor még nem is volt a szenátus tagja, önkormányzati képviselőként, polgármesterként tette ezt. Természetesen nem lehet prejudikálni, hogy mi lesz az eljárás vége, de valószínűleg nem fogja őt a felsőház kiadni. Egyébként folynak olyan eljárások képviselők ellen, amelyeknél nem védi őket a mentelmi jog. Ennyit szerettem volna erről mondani.
Még egy fontos dolog. Előkészítették az összeférhetetlenségi törvény módosítását, amelyet a felsőház, a szenátus visszautasított, új tárgyalásra javasolta, de az alsóház 200 képviselőjéből 150-en ismételten megszavazták, így tulajdonképpen most már aláírásra várva az államfő előtt van, s valószínűleg elfogadásra kerül. Mivel az új törvény alapján több száz javaslat várható a mentelmi bizottsághoz, mindenképpen azt szeretnénk, hogyha június 30-tól már e törvény szerint tudnánk dolgozni. Hangsúlyozni kell azonban, hogy az ellenzék és a kormánypártok végül is meg tudtak egyezni, a 200-ból a 150 szavazat önmagáért beszél, és ez nagy pozitívumként fogható fel, annak ellenére, hogy ez egy rendkívül érzékeny terület. A közvélemény ezeket a dolgokat nagyon hamar tudja rosszul értékelni, a sajtó is nagyon hamar bele tud ebbe szólni, ahogyan például az elnök úr is említette a HVG-ben megjelent képviselői javadalmazásokat. Ezek tehát olyan dolgok, amelyek nagyon hamar felfújhatók.
Még egyszer nagyon szépen köszönjük a meghívást, és készek vagyunk arra, hogy folytassuk a párbeszédet.
ELNÖK: Ez az összeférhetetlenségi törvény nagyon érdekel bennünket. Jó lenne, ha esetleg tudnának róla néhány szót mondani.
MILOSLAV KALA elnök: Az előző törvény 2005. január 1-jétől érvényes, és rendkívül sok feladatot szab meg nemcsak a politikusoknak, hanem az állami alkalmazottaknak is, egészen a rendőrökig. Évente be kell számolniuk a jövedelemről, a vagyonról, az ajándékozásról, de ez nem a klasszikus vagyonbevallás, csupán a vagyoni változásról szól, erről tehát jelentést kell írni. A jelenlegi szabályozás problémája az - amit az új törvénnyel szeretnénk eltávolítani -, hogy ezek az adatok nyilvánosak, viszont ahhoz, hogy az állampolgár hozzájuthasson az interneten, személyesen, a személyi igazolványával regisztrálódnia kell, és csak utána tud ezekhez az adatokhoz hozzáférni. Például most olyan változás van, hogy ezt postai úton is megkérheti, és postán kapja meg a hozzáférési kódot.
Mi azt szeretnénk, hogyha például valaki nem adja le ezt a vagyonbevallását, vagy valamilyen kötelezettségét nem teljesíti, az eddigi szabályozás szerint közigazgatási bíróság elé kerül, így viszont a módosító javaslat értelmében maximum 50 ezer cseh koronás, körülbelül fél millió forintos büntetést kap, és szabálysértési eljárás keretében lesz ez az ügy lezárva.
Még egy nagyon fontos dologról van szó, és ez a folyamat még mindig nincs lezárva. Behatároljuk, pontosan definiáljuk azt a kört, amelyikre ez a törvény vonatkozik. Egyértelmű, hogy a parlamenti alsó- és felsőházi képviselőkre ez a törvény mindenképpen vonatkozik, vonatkozik a kormányhivatalokra, a rendőrökre, az önkormányzati polgármesterekre, de itt van olyan, hogy kikre igen és kikre nem. Valahogyan úgy lehetne fogalmazni, hogy az összes fizetett és választott politikusra vagy képviselőre vonatkozni. Jelenleg viszont ez még érvényben van a bírókra és az ügyészekre vonatkozóan is, de az új törvényjavaslat szerint ezt ki fogjuk venni, mert rájuk majd egy külön törvény vonatkozik. Rendkívül nehéz valamilyen egységes mérték vagy vezérelv alapján megszabni azt, hogy ki kerüljön, ki ne kerüljön ennek a törvénynek a hatálya alá. Erről nagyon sok vita folyik, és valószínűleg előfordul olyan, hogy valakinek bele kellene tartozni, de nem fog, akinek pedig nem kellene, az bele fog tartozni. Ilyen például az építési hatóság a hadsereg beszerzéseinél.
ELNÖK: Egyébként ki folytatja le a szabálysértési eljárást? A parlamenti bizottság?
MILOSLAV KALA elnök: Mi tulajdonképpen egy kvázi gyűjtőhely vagyunk, ahol rajtunk keresztül a közvélemény megtudhatja, ki adta le, vagy ki nem adta le, de a végső összefüggés az, hogy a szabálysértési eljárást az állandó lakhely szerinti önkormányzat folytatja le.
MICHAL POHANKA: Természetesen minden képviselőnek lehetősége van arra, hogyha úgy érzi, ez a szabálysértési eljárás nem megfelelően lett levezetve, a mentelmi bizottsághoz fordulhat.
MILOSLAV KALA elnök: Például benne van az is, hogyha letelt a mandátuma, és a politikus nem lett újraválasztva, egy éven keresztül nem köthet szerződést olyan vállalattal vagy céggel, amellyel politikusként kapcsolatban állt. Tehát amíg politikusi pályafutása alatt a mandátumát gyakorolja - a politikus kormánytag is lehet -, nem vehet részt térítés ellenében reklám- vagy marketingkampányokban, és a képviselő vagy a polgármester nem vehet fel egy második fizetést, amennyiben a tisztsége miatt került abba a pozícióba, tehát csak egy fizetést kaphat. A törvény önmagában nem fogja megoldani azt, hogy ne korrumpálódjanak a képviselők, viszont egy dologra jó lehet, arra, hogy egy kicsit fékezzék magukat, vagy erkölcsösebben viselkedjenek. Például amennyiben egy képviselő úgy dönt, hogy Ferrarit akar venni magának, ezt bele kell tennie a vagyonbevallásába, számot kell adnia, honnan volt rá pénze; tehát a Ferrarit esetleg ne akkor vegye meg, amikor képviselő, vagy utána vegye meg, vagy egyáltalán ne vegye meg.
Mielőtt elfogadtuk ezt a törvényi rendezést, körülnéztünk más országokban, például Szlovákiában is, hogy ott hogyan van, és azok alapján próbáltuk ezeket a javaslatokat belevenni. Az viszont tény, hogy a törvény önmagában nem fogja meggátolni ezeket a dolgokat, esetleg valamilyen féket biztosít, de a konkrét esetekben elsőrendű feladatuk itt is a bűnüldöző szerveknek lesz.
MICHAL POHANKA: A volt kormánykoalíciónak nem voltam tagja. Volt egy viszonylag jól működő összeférhetetlenségi törvény, amelyet elsősorban az újságírók nyomására próbált megváltoztatni az akkori koalíció. Ennek akkor sem örültem, mert most tulajdonképpen elértük azt, hogy egy viszonylag jól definiálható körbe majdnem mindenkit beledobáltunk. Elértük tehát, hogy most már van egy abszurd törvényünk - ez az, ami most érvényes -, amelybe abszurd emberek tartoznak bele, abszurd feladatokkal, abszurd kötelezettségekkel, és tulajdonképpen most próbálgatjuk kicsit visszadrótozni, foltozni azt, hogy ezeket az abszurditásokat kivegyük belőle.
ELNÖK: Ez június 30-ig menni fog?
MILOSLAV KALA elnök: Úgy gondoljuk, június 30-tól az új törvény már életbe lép. Egy dolgot mindenképpen mondani szeretnék. Tekintettel arra, hogy a politikai helyzet nálunk eléggé labilis, senki nem tudja, mikor lesznek esetleg előrehozott választások, így tulajdonképpen el lehet mondani, hogy csupán abszurd törvényeket fogadunk el. (Derültség.)
MICHAL POHANKA: Magyarországnak nem kell semmit magyaráznunk a populizmusról és a választások előtti akciókról, mint ahogyan például a jobboldalnak sikerült kilőnie a vizitdíjat és az egyéb dolgokat, amelyeket mi nagy nehezen bevezettünk, és most az Alkotmánybíróság előtt el is tudtunk fogadtatni.
ELNÖK: Hende képviselő úr!
DR. HENDE CSABA (Fidesz): Említették, hogy az Alkotmánybíróság az első három napra járó táppénz kapcsán fontos döntést hozott. Ugyan nem tartozik a bizottság kompetenciájába, de szakmailag nagyon érdekelne, mi volt az Alkotmánybíróság érvelésének a fő iránya.
MICHAL POHANKA: Tulajdonképpen még nem nagyon tudjuk, mert ez tegnapi hír, de a cseh tv teletextjén olyasmivel érvelt az Alkotmánybíróság, hogy amennyiben valaki fizeti a járulékait, és biztosítása van, nincs indok arra, hogy miért nem fizették ki az első három napra a táppénzét. Tekintettel arra, hogy a cseh politikai helyzet annyiból szintén kiélezett, hogy a parlamentben a jelenlegi kormánypártoknak csupán egy szavazattöbbségük van, ezért rengeteg dolog kerül az Alkotmánybíróság elé.
El kell mondanom, hogy az Alkotmánybíróság, illetve az Alkotmánybíróság munkája is átpolitizálódik. Olyan dolgok is az Alkotmánybíróság elé kerülnek, amelyek a politika és a szakmai rész mezsgyéjén találhatók.
DR. HENDE CSABA (Fidesz): Tehát kvázi harmadik Házként működik.
MICHAL POHANKA: Előállt még egy olyan helyzet is, hogy az Alkotmánybíróság elnöke egyébként egy elismert jogász lett, aki politikusból lett alkotmánybírósági elnök, és valószínűleg nem tudja megállítani azt, hogy ne legyen átpolitizálva az Alkotmánybíróság.
MILOSLAV KALA elnök: Szeretném az elhangzottakat kiegészíteni. Valószínűleg nem lenne korrekt, ha most azt mondanánk, ez a helyzet a jelenlegi alkotmánybírósági elnöknek köszönhető, mert elmondható, hogy ennek elég szép hagyományai vannak, ez már régebben is elkezdődött, és valószínűleg nehéz megállítani ezeket a dolgokat.
MALEK BENDA: Kiegészítést tennék. Egy hónappal ezelőtt az Alkotmánybíróság megvont a cseh szakszervezetektől bizonyos kedvezményeket, és talán azt lehet mondani, hogy a tegnapi döntés egy kicsit a nekik való kedvezésről szólt. A szakszervezetek a munkavállalókat képviselik, és a munkavállalók mindenféle hátrány nélkül kihasználhatták a betegállományt. (Dr. Hende Csaba: Például az aktuális kerti munkákra és másokra.) Pontosan.
ELNÖK: Nálunk több menetben nem sikerült megválasztani két ombudszmant. Az egyik az adatvédelmi ombudszman, a másik pedig a jövő nemzedékének ombudszmanja, röviden elnevezve a zöld ombudszman.
Van egy kis vita a köztársasági elnök és a parlament között. Az elnök úr úgy gondolja, nem kell előtte egyeztetnie a parlamenti pártokkal. Én Pokol Béla alkotmányjogásszal értek egyet - aki inkább jobboldalinak nevezhető -, hogy a pártokkal valójában nem kellene egyeztetni, viszont a parlamenttel kellene. Itt együttes döntés van. Egyébként ez az egyetlen komoly vita a pártok, a parlament és az elnök úr között. Nálunk nincs elnöki rendszer, nem úgy, mint Romániában; az elnöki rendszer és a parlamentarizmus között nálunk nincs komoly vita. Két alkotmánybíró jelölése is folyamatban van, ez sem látszik könnyű meccsnek, de az Alkotmánybíróság működőképességét ez nem veszélyezteti.
Volt egy érdekes mentelmi ügyünk, amiről Hende úrral jót vitatkoztunk, bár elvileg egyetértettünk. Az egyik képviselő asszony ellenforradalomnak nevezte 1956-ot és terrorista, antiszemita bandának a felkelőket. Ennek persze családi oka is volt, ezt most nem részletezném. Megjegyzem, a rendszerváltásnál nemzeti konszenzus volt abban - egyedül a kommunisták nem kapcsolódtak be ebbe -, hogy az 1956-os forradalmat a demokratikus pártok mindegyike kölcsönösen tiszteli. Elkövettem azt a hibát, hogy Hende urat kértem fel az ismertetésre, aki hosszú perceken keresztül ostorozta ezt a képviselő asszonyt. (Miloslav Kala: Ez a parlamenti ülésteremben hangzott el?) Nem, nem. Egyébként a képviselő asszony édesapját 1956-ban vagy elütötte egy autó, vagy agyonverték, de valamilyen módon az akkori káoszban az édesapja meghalt. A személyes motiváció érthető, de ezen politikusként túl kellene lépni. Megjegyzem, egyébként a mártíroknál abc-sorrendben elsőként Angyal Istvánt szokták mondani, akit - bár kommunista zsidó ember volt - 1956 után kivégeztek, de 1956-ban nem a vallási vagy nemzetiségi hovatartozás mentén volt a front. Egyébként úgy a parlamentet, mint a képviselő asszonyt megkíméltük attól, hogy ebből az ügyből per legyen.
MILOSLAV KALA elnök: Nálunk nagyon fontos esemény volt az elnökválasztás. Most tekintet nélkül arra, hogy milyen az eredmény, ott szintén egy pár értékelési csillagot veszített a parlament, mert minden ügyrendi procedurális eszköz fel lett használva arra, hogy valaki vagy valakik bizonyos előnyökhöz jussanak.
ELNÖK: Kapcsolatos volt-e ezzel, hogy emlegetik Klaus úr hölgyekkel való kapcsolatait?
MILOSLAV KALA elnök: Nem, ez ettől független.
MICHAL POHANKA: Lehet, hogy ez egy kis pihenő a választás fáradalmai után.
MILOSLAV KALA elnök: Ez valószínűleg főleg a szenátusra vonatkozik, a szenátus mentelmi bizottságára. Lesznek még ilyen utózöngék, ugyanis voltak bizonyos fenyegetések még a választások alatt, és amennyiben ezek nem nyernek bizonyítást, természetesen a másik fél védekezni fog, és lehet, hogy akár még büntetőjogi vonatkozása is lesz ennek a dolognak.
1989-1990 óta először választottak kézfeltartással - nem titkosan - elnököt. A titkár úrnak, mint a választási bizottság elnökének ezzel rengeteg dolga volt, de az eredménytől függetlenül biztosan el lehet mondani, a megítélésünk szempontjából az egész eseménysor nem hozott semmiféle pozitívumot. Megint meg lett nyitva az a kérdés, hogy az államfőt ne a parlament válassza, közvetlen elnökválasztás legyen, ezen munkálkodunk.
MALEK BENDA: Még egy érdekesség van. A sajtóban nem nagyon hangzott el, hogy Klaus úr kihívója, Svejnar úr amerikai állampolgár is. Megnéztem az amerikai állampolgársági eskü szövegét, abban elég kemény passzusok vannak, többek között az amerikai népnek kell örök hűséget esküdni. Itt felmerül a kérdés, hogy amennyiben ő lett volna megválasztva cseh államfővé, akkor ez hogyan működne. Itt tehát már ilyen összefüggések is felmerültek.
ELNÖK: Nem tudom, beszéltünk-e a múltkor arról, hogy Magyarországon egészen érdekes közjogi abszurd van az elnökválasztásnál. Az első két fordulóban az összes képviselő kétharmadának szavazata szükséges, a harmadik fordulóban viszont a jelenlévő képviselők választanak elnököt. (Dr. Hende Csaba: Sima többséggel.) Nem a határozatképes Országgyűlés választ, a jelenlévők választanak, akár hárman is választhatnak köztársasági elnököt.
MILOSLAV KALA elnök: Az ülésnek nem kell határozatképesnek lennie?
ELNÖK: Nem kell. Akár három képviselő is választhatna elnököt, egy azért nem. De azért mindenki igyekszik az elnökválasztáson jelen lenni.
DR. HENDE CSABA (Fidesz): Különös jelentősége van annak, hogy kit sikerül a WC-ből kihívni választani.
ELNÖK: Vagy a büféből. (Derültség.)
A szlovák delegáció megfogyatkozott, csak ketten jönnek. Jelezték, többen akartak jönni, de egy angliai delegáció kapcsán az angol konyha miatt egészségügyi problémáik támadtak.
MILOSLAV KALA elnök: A választási aktusra a parlamenti ülésteremben kerül sor?
ELNÖK: Igen.
MILOSLAV KALA elnök: A cseh alkotmány úgy írja elő az elnökválasztást, hogy az alsó- és felsőház együttes ülésén történjen, de erre nincs hely, ezért erre a Prágai Vár Spanyol termében kerül sor.
MICHAL POHANKA: Egy rövid megjegyzésem van az ombudszmanokkal kapcsolatosan. Csehországban az alkotmánybírák kinevezésénél van hasonló eset. A szenátusnak szintén jóvá kell hagynia az alkotmánybírák kinevezését. Az államfő kerek-perec kijelentette, hogy senkivel semmit nem fog erről konzultálni, ő adja a neveket, ha akarják, utasítsák vissza, de ő nem fog konzultálni senkivel. Ez már az Alkotmánybíróság esetében kétszer is előfordult.
ELNÖK: Közel vagyunk egymáshoz. (Derültség.)
Egyébként az ebédnél Avarkeszi Dezső úr is jelen lesz, vele is tudunk beszélgetni, hacsak őt is el nem sodorja a kisebbségi kormányalakítás.
Délben találkozunk a Gobelin teremben, ami a Szent Korona közelében van.
MILOSLAV KALA elnök: Nagyon szépen köszönjük.
ELNÖK: Köszönöm a megjelenést.
(Az ülés befejezésének időpontja: 11 óra 09 perc.)
|
Dr. Géczi József Alajos |
Jegyzőkönyvvezető: Gálné Videk Györgyi