MÖB-12/2008.
(MÖB-43/2006-2010.)
J e g y z ő k ö n y v
az Országgyűlés
Mentelmi, összeférhetetlenségi és mandátumvizsgáló bizottságának
2008. június 9-én, hétfőn, 10.00 órakor
a Képviselői Irodaház 569. számú tanácstermében
megtartott üléséről
Tartalomjegyzék
Napirendi javaslat *
Az ülés résztvevői *
A bizottság részéről megjelentek *
Helyettesítési megbízást adtak *
A meghívottak részéről megjelentek *
Elnöki bevezető *
A napirend elfogadása *
Bizottsági önálló indítvány-tervezetek áttekintése *
Kérdések, vélemények, észrevételek *
Döntés a módosító indítványokról *
Az ülés berekesztése *
Elnököl: Dr. Géczi József Alajos (MSZP), a bizottság elnöke
Sándor István (MSZP)
Tatai-Tóth András (MSZP)
Dr. Hende Csaba (Fidesz)
Dr. Cser-Palkovics András (Fidesz)
Móring József Attila (Fidesz)
Dr. Karsai József főtanácsadó, a bizottság munkatársa
Helyettesítési megbízást adott
Dr. Deutsch-Für Tamás (Fidesz) dr. Hende Csabának (Fidesz)
Dr. Csákabonyi Balázs (MSZP) dr. Géczi József Alajosnak (MSZP)
Tatai-Tóth András (MSZP) megérkezéséig Sándor Istvánnak (MSZP)
Móring József Attila (Fidesz) dr. Cser-Palkovics Andrásnak (Fidesz)
Megjelent
Dr. Kovács János főosztályvezető-helyettes, Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium
Dr. Simon Ákos tanácsos, Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium
(Az ülés kezdetének időpontja: 10 óra 11 perc.)
DR. GÉCZI JÓZSEF ALAJOS (MSZP), a bizottság elnöke, a továbbiakban ELNÖK: Tisztelt Bizottság! Mai bizottsági ülésünket megnyitom. Az Egyebeken kívül egyetlen napirendi pontunk van, bizottsági önálló indítvány-tervezetek áttekintése a képviselői jogállás egyes pontjaira vonatkozóan, amelyeket kiosztottunk képviselőtársaimnak.
Mielőtt ebbe belefognánk, a sajtót tájékoztatom, hogy bizottságunk paritásos bizottság, tíz főből áll. Négyen személyesen jelen vannak, a meghatalmazásokkal együtt pedig a bizottsági ülés határozatképes. Jómagam helyettesítem Csákabonyi Balázs urat, Sándor István képviselőtársunk helyettesíti Tatai-Tóth Andrást, Hende úr helyettesíti Deutsch-Für Tamás alelnök urat, Cser-Palkovics úr pedig Móring urat.
A sajtó képviselőinek jelzem, hogy a mentelmi bizottság a mentelmi és az egyéb ügyeket hivatalból tárgyalja, és nem kell megszavaztatni a napirendet.
Megkérdezem a bizottság tagjait, egyetértenek-e azzal, hogy a bizottság megtárgyalja az előttünk lévő két indítványtervezetet, amelyből konszenzus esetében bizottsági módosító indítvány születik. Ki az, aki ezzel egyetért? (Szavazás.) (Mindenki jelez.) Megállapítom, hogy a bizottság egyhangúlag támogatja ennek a kérdésnek a napirendre tűzését.
Bizottsági önálló indítvány-tervezetek áttekintése
Érdekes helyzetben vagyunk, régóta érlelődnek bizonyos módosítások a képviselői jogállásra vonatkozóan. Ezek közül egy kis terjedelmű módosítást hoztunk össze a mai napra, hiszen a többi kérdésben, amelyekben valamikor a Magyar Országgyűlésnek lépnie kell, egyelőre konszenzus nem alakult ki, vagy nem érett meg rá a helyzet.
Emlékeztetem a bizottságot arra, hogy 2005-ben, az akkori választások előtt is nekifutott a bizottság egy módosító javaslatnak, ami arról szólt volna, hogy a képviselők végkielégítését rendezzük, vagyis azok a képviselők, akik meghalnak, vagy tartós betegség és egyéb károsodás miatt a ciklus befejezése előtt lemondanak a mandátumukról, illetve megszűnik a mandátumuk, ezt az emberi drámát valamilyen módon úgy reagáljuk le, hogy az állami vezetők analógiájára a végkielégítésszerű összeget, ha túlélik a betegséget, akkor ők kapják meg, ha nem, akkor pedig a családtagjaiknak járjon. Ezzel is alkalmat adnánk a képviselőknek arra, hogy amennyibe valóban tartós betegség miatt akadályoztatva vannak, sem emberileg, sem közjogilag ne legyenek arra kényszerülve, hogy a Házban szenvedjék végig a drámájukat. Legutóbb, éppen amikor ezt a tervezetet készítettük, Szántó János képviselőtársunk meg is halt, de sajnos bármikor, bármelyikünket érhet valamilyen baj. Itt a tartós betegségre is lehet gondolni, vagy olyan típusú károsodásra, ami nem okoz rokkantságot, de a képviselőt a közfeladatok ellátására alkalmatlanná teszi. Például ha valaki autóbalesetben égési sebeket szenved, emiatt saját magát alkalmatlannak tartja a közszereplésre, nem kívánja magát kitenni ilyen szempontból a nyilvános szerepléssel együtt járó dolgoknak. Ez az egyik előttünk lévő tervezet, amelyből bizottsági indítvány születhetne.
Szintén régebben napirenden volt az, hogy a polgármesterek analógiájára a képviselői öregségi nyugdíjra is legyen valamilyen szabályozás. Az egyik az lett volna, hogy az a képviselő, aki két vagy több ciklusban országgyűlési képviselő, tekintettel arra, hogy mondjuk aki két vagy három ciklust eltölt a parlamentben, 55 éves életkora után a választópolgárok akaratából származó társadalmi presztízsének megfelelő állásra alkalmatlan, nagyon nehezen lehet elhelyezkedni, ezért voltak olyan tervezetek - ezek Európa legtöbb országában léteznek -, hogy aki két vagy három ciklusnál többet töltött el a Magyar Országgyűlésben, annak az öregségi nyugdíjra jogosultsága fennálljon. Ettől végül is elállt a két nagy frakció. Az MSZP és a Fidesz frakciója is úgy ítéli meg, hogy a mostani társadalompolitikai helyzetben, amikor kénytelenek vagyunk szigorítani a nyugdíjrendelkezéseket az ország elöregedése miatt, ettől elállunk. Ebben a módosító indítványban, ami kiment, harmadik pontként benne volt, de az ide került változatba ezt már nem tettük bele, mert bár emberileg és egyébként is indokoltnak tartjuk, úgy gondoljuk, az ismert társadalompolitikai közegben, amelyről az előbb említést tettem, ezt most nem tehetjük meg. Ez egyébként benne volt abban a nagy csomagban is, amit az elmúlt évben tárgyalt a parlament, a 2007. évi októberi csomagban, és ez általában rendezte volna a képviselői jövedelmeket, az elszámolási kötelezettséget, a szállásdíjat és a többit, de mivel erre a nagy terjedelmű módosításra az Országgyűlésben nem alakult ki konszenzus, nem térünk rá vissza.
Konszenzus még egy dologban van, hiszen az élet mindig kitermel olyan helyzeteket, amelyek már kiszámíthatóak, de előre nehezen gondolhatóak át. Az egyik: ha valaki tartósan távol marad az Országgyűléstől, akár betegség, akár egyéb okok miatt, annak egy év után bizonyos feltételekkel szűnjön meg a mandátuma, amennyiben nem tud részt venni az Országgyűlés plenáris ülésein. Ennek is van analógiája: az Alkotmánybíróságról szóló törvény úgy rendelkezik, hogy annak az alkotmánybírának, aki egy évig nem vesz részt az Alkotmánybíróság munkájában, szűnjön meg a mandátuma. Analógia van az önkormányzati képviselőkre vonatkozó törvényben is: az önkormányzati képviselőnek, amennyiben egy évig nem vesz részt az önkormányzat ülésein, szintén megszűnik az önkormányzati mandátuma. Ez a törvény már hatályban van.
Tehát ez a szabály két közjogi szereplői körre már vonatkozik, ezért az egyik módosítást, amelyik alkotmánymódosítást igényel, külön vettük, azt, amelyik a távollétet szabályozza, azaz ha a képviselő egy évig nem vesz részt a munkában, megszűnik a mandátuma; de még egyszer mondom, nem automatikusan, mert az is elképzelhető - ez magyar képviselővel még nem fordult elő, de megtörténhet -, hogy akár emberrablás, akár terrorista támadás áldozata lesz, és egy évig fogva tartják egy barlangban. Tehát bármi, akár eltűnés is lehetséges, ezért ennek a mérlegelését a törvény a parlament paritásos bizottságára, a mentelmi bizottságra bízza, a bizottság állapítja meg például ezt a távollétet. Például, ha valaki Pápua Új-Guineában a bennszülöttek fogságában van - elnézést, de higgyék el, nem bolondozok, a mai világban minden előfordulhat -, és jelzi, hogy részt szeretne venni az Országgyűlés munkájában, de akadályoztatva van, akkor ez nyilván külön mérlegelés tárgya lehet. Tehát ez a két módosító van előttünk.
Az más kérdés, hogy ennek a végszavazása mikor tehető meg. Ha a bizottság egy ilyen konszenzusos javaslatot, amit hivatalos közlés szerint mind a Fidesz, mind pedig az MSZP frakciója támogatja, korábban az SZDSZ is támogatta a hasonló módosítókat, az MDF pedig korábban a majdnem azonos módosító indítványokat szintén támogatta, ezért a bizottsági módosító indítvány mindenféleképpen megalkotható, bár az még kérdéses, hogy ma megszavazható-e.
Először a bizottsági indítványok tartalmáról megnyitom a vitát, egyúttal üdvözlöm az Igazságügyi Minisztérium megjelent képviselőit, dr. Kovács János főosztályvezető-helyettes urat és dr. Simon Ákos tanácsos urat, akik részt vesznek a bizottság ülésén.
Tehát ez a két indítvány együtt tárgyalható, mert mindkettő a bizottsági önálló indítvány egységes részét képezi.
Először a távollét szabályozásával kezdünk. Itt az is felmerült egyébként, hogy ezt az összeférhetetlenségi körben szabályozzuk, de a Fidesz javaslata az volt, hogy jobban megfelelne, ha a képviselői mandátum megszűnésének alkotmányos esetei közé tennénk ezt be, ezért ehhez az alkotmányt is módosítani kell. A módosító javaslat 1. §-a tehát úgy hangozna, hogy az alkotmány 20/A. § (1) bekezdése a következő f) ponttal egészülne ki: Az országgyűlési képviselő megbízatása megszűnik, ha egy évig nem vesz részt az Országgyűlés ülésén - itt az i-t elhagytam. Az alkotmány 20/A. §-a (4) bekezdéssel egészülne ki: Az (1) bekezdés f) pontjában foglaltak bekövetkezését az Országgyűlés mentelmi, összeférhetetlenségi és mandátumvizsgálati ügyekkel foglalkozó állandó bizottsága állapítja meg. Tehát ez az alkotmánymódosító rész.
A nyilvánosság számára hozzáfűzöm: amennyiben egy képviselő mondjuk cselekvőképtelen állapotban van, mint adott esetben sajnos Toller László képviselőtársunk, aki kómában fekszik - ez nem titok -, akkor a mandátuma úgy is megszűnik, ha a cselekvőképességet kizáró gondnokság alá helyezik. Ez egy hosszadalmas eljárás, ami ráadásul morálisan nagyon nehezen vállalható fel. Ez a szabályozás erre is választ adna, hogy ilyenkor ne legyen olyan látszat, hogy valaki politikai okokból kezdeményez ilyen eljárásokat, ez legyen automatikus, tehát amennyibe egy évig nem tud részt venni a munkában.
(Tatai-Tóth András megérkezett.) Tatai-Tóth András megjött, így Sándor István helyettesítése elenyészett.
A Házbizottság foglalkozott a távollét problémájával, és az elnök asszonyon keresztül két hónappal ezelőtt megkérték a mentelmi bizottságot, hogy találjunk ennek a problémának a megoldására jogi szabályozást. Ez tehát az egyik módosító.
A második módosító nem igényel alkotmánymódosítást, a képviselői jogállásról szóló törvényt módosítaná. Felolvasom a legutóbbi változatot: A 2. §-ban azt javasoljuk, hogy az országgyűlési képviselők tiszteletdíjáról, költségtérítéséről és kedvezményeiről szóló 1990. évi LVI. törvény új 9/A. §-sal egészüljön ki. Ez lenne a 9/A., felolvasom: Ha a képviselő megbízatása cselekvőképességét korlátozó vagy kizáró gondnokság alá helyezése miatt megszűnik, továbbá, ha súlyos betegsége vagy balesete következtében munkaképtelenségét, teljes körű rokkantságát a vonatkozó társadalombiztosítási jogszabályok alapján megállapították, vagy saját megítélése szerint a közszereplésre nyilvánvalóan alkalmatlanná vált, és emiatt a megbízatásáról lemond, a megbízatásának megszűnésétől számított hat hónapig a megbízatás megszűnését megelőző hat havi alapdíja és pótdíja havi átlagának megfelelő havi ellátásra jogosult. Tehát ez az eset egyrészt vonatkozna mondjuk a Toller László képviselőtársunkhoz hasonló esetekre, vagy vonatkozna olyanra is, mint amilyen a Vas megyei Pusztai képviselőtársunk esete volt, aki félig haldokolva is bent ült az országgyűlési teremben, de nyilvánvaló, ha lett volna közjogi lehetősége, akkor lemondott volna a mandátumáról. Nem ragozom tovább, ez tehát az (1) bekezdés.
A (2) bekezdésben az országgyűlési képviselő halála esetén egyéb tisztségeire való tekintettel ilyen juttatásban nem részesülne, özvegyét vagy ennek hiányában az örökösét egy összegben az országgyűlési képviselő hat havi tiszteletdíjának megfelelő összeg juttatása illeti meg. E juttatásból egészségbiztosítási és nyugdíjjárulékot fizetni nem kell, továbbá az a hozzátartozói nyugellátás megállapításakor havi átlagkereset alapjául szolgáló keresetként sem vehető figyelembe.
Egyébként kilenc uniós országban van hasonló megoldás, Magyarországon az állami vezetőkre vonatkozóan van hasonló megoldás, illetve a magánszférában ezt a menedzserszerződésekkel oldják meg, tehát ez nem ritkaság. Az indokolást most nem olvasom fel, arról szól, amit az előbb már ismertettem. Ez a két módosító indítvány kerülne bizottsági indítványként az Országgyűlés elé.
Sajnos, ebben a ciklusban már három képviselőtársunk elhunyt, Deák András, Horváth Balázs és Szántó János, az előző ciklusban pedig négy képviselő halt meg ciklus közben, Isépy Tamás képviselőtársunk, a bizottságunk volt elnöke, Pusztai Gyula, a Vas megyei listán előbb említettem, Urbán Árpád vadászbaleset következtében, Varga László képviselőtársunk pedig egyéb baleset következtében hunyt el. Nyilvánvalóan rájuk, illetve az előző ciklusra vonatkozóan már ez a szabály nem vonatkozna, de azt szerettem volna illusztrálni, hogy ez a kérdés élő probléma.
A vitát megnyitom.
(Jelzésre:) Hende úr!
Kérdések, vélemények, észrevételek
DR. HENDE CSABA (Fidesz): Köszönöm szépen.
Tisztelt Bizottság! A Fidesz alapvetően támogatja a javaslatot. Az alkotmánymódosítással kapcsolatban szeretném felhívni a figyelmet arra, hogy a távolmaradás, mint megbízatásmegszűnési, mandátummegszűnési ok a jogrendszerben két ponton, két vonatkozásban - amint már elhangzott -, az alkotmánybíráknál, illetve a helyi önkormányzati képviselőknél már szabályozva van. Eltérő megfogalmazásban egy korábbi verzióban a bizottságunk javaslata az alkotmánybírák helyzetére hajazó megoldást támogatott, az azonban túlságosan laza és bizonytalan jogfogalmat tartalmazott a parlamenti képviselőkre vonatkoztatva, mert hiszen a munkában való részvétel egy éven keresztül történő hiánya számos kérdést vet fel: mi minősül az Országgyűlés munkájában való részvételnek, egy kétsoros levél intézése a napirenden szereplő ügyben a frakcióvezetőhöz, netán egy interneten benyújtott módosító indítvány, amit a jó Isten tudja, hogy ki küldött el. Itt már a juttatások iránti mindenfajta várományokat és érdekeltségeket is figyelembe kell venni a hozzátartozók tekintetében a cselekvőképtelen képviselő esetében.
Ez egy kicsit zavaros helyzetet eredményezett volna, ezért javasoltam a múlt heti bizottsági ülésen - és később a Fideszen belül így sikerült elfogadtatni, a mostani javaslat már ezt tükrözi -, hogy inkább az önkormányzati képviselőkre irányuló megoldás felé haladjunk. Ezt tükrözi az előttünk lévő szöveg egy kicsiny szükséges pontosítása, és így szól: ha egy évig nem vesz részt az Országgyűlés ülésein. Ez eddig tökéletes, hogy a plenáris ülésen való személyes részvételt követeli meg, mint jogfenntartó állapotot, annyiban azonban nem pontos, hogy többesszámot alkalmaz, és ebből az következik, hogy egy éven belül legalább két ülésen kellene részt venni; nem ez a jogalkotó szándéka, hanem az egyesszámban történő fogalmazás, a 365 napon belül legalább egy alkalommal az országgyűlési képviselő bejön a plenáris ülésre, regisztrálja magát, bedugja a kártyáját, és akkor már ez a feltétel teljesítve van. Nem a szavazáshoz kívánja a megoldást kötni, hanem a részvételhez. Ennyit tehát az alkotmánymódosításról.
A (2) bekezdésnél lehetne pontosítani, talán kellene is a bizottság megnevezése, az egész mondat. Most Kovács főosztályvezető-helyettes úrra nézek, mert híresen nagy fogalmazó és kodifikátor. Ezt én még egy picit nyelvileg is megfontolás tárgyává tenném, pontosítanám.
Ami a jogállási törvényünket illeti, ezzel kapcsolatban néhány észrevételt, kérdést szeretnék feltenni. A 9/A. § (1) bekezdésében az alapdíj és a pótdíj hat havi átlagáról van szó, a (2) bekezdésben pedig az országgyűlési képviselő hat havi tiszteletdíjának megfelelő összegről. Ez szándékos különbségtétel? Ez eltérő összegeket jelent, vagy egyszerűen csak fogalmazásbeli pongyolaság?
A következő kérdésem: A (2) bekezdésben a gondolatjelben meghatározott feltétel, ha tudniillik az egyéb tisztségére való tekintettel ilyen juttatásban egyébként nem részesülne, ez milyen más pontosan meghatározott eseteket érint és jelent? Amennyiben ezt fel tudjuk sorolni, akkor kérem, hogy az indokolásban mindenképpen tüntessük fel, mert ez hozzátartozik a képviselők, a jogalkotók korrekt tájékoztatásához. Tehát melyek azok a tisztségek, amelyekben egyébként az ember kap ilyen juttatást, ezért, ha egyben képviselő is, erre való tekintettel a hozzátartozó nem kapna?
Köszönöm szépen, ezek lettek volna egyelőre a kérdéseim.
ELNÖK: Javasolom, ezt a bizottság egységesítse, ne legyen eltérés.
Karsai úr!
DR. KARSAI JÓZSEF: Így van, képviselő úr. Az (1) bekezdésben hat havi alapdíj és pótdíj, a (2) bekezdésben hat havi tiszteletdíj, benne van az alapdíj, és benne van a pótdíj. Valóban ez a kettő ugyanaz, csak egységes szóhasználat kellene. Esetleg a kormány képviselője hozzá tudna szólni.
ELNÖK: Az állami vezetőkre vonatkozó törvény szerint amennyiben miniszter vagy államtitkár valaki, akkor végkielégítést kap azon a jogon, és ezért nem indokolt, hogy valaki képviselőként is kapjon, itt erre gondoltunk. Más rendelkezésről nem tudunk. Egy képviselő betölthet ilyen tisztséget.
DR. HENDE CSABA (Fidesz): Ezért, pontosan az összeférhetetlenségi esetek miatt kellene.
ELNÖK: Amennyiben nem összeférhetetlen, úgysem töltheti be.
DR. HENDE CSABA (Fidesz): Szeretném tudni, miről döntök.
ELNÖK: Az állami vezetőkre vonatkozó törvényben egyértelműen benne van a végkielégítés és a hozzátartozó. Mi erre gondoltunk. Lehetséges, hogy ezt pontosítani kellene.
DR. HENDE CSABA (Fidesz): Legalább az indokolásban tüntessük fel, hogy mire gondolunk.
ELNÖK: Az indokolásban benne van az állami vezetőkre való hivatkozás. Elképzelhető, hogy jelezni kell azt, hogyha valakinek a magánszférában saját kft.-je vagy valamije van, a végkielégítés arra nem vonatkozik, az állami közszereplőre vonatkozhat ez.
DR. HENDE CSABA (Fidesz): Nincs benne az indokolásban, ezt azért mondom.
DR. KARSAI JÓZSEF: Az állami vezető benne van, de ez nincs.
ELNÖK: Volt egy kérdés a minisztérium képviselőihez. Kívánnak-e konkrétan erre a problémára reagálni? (Igen jelzés.) Parancsoljon!
DR. KOVÁCS JÁNOS (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium: Tisztelt Bizottság! A mentelmi bizottság ülésein szakértői funkcióban szoktunk részt venni, természetesen nem kormányzati álláspontot képviselünk, különösen egy előkészületben lévő szabályozással kapcsolatban nem.
Őszintén szólva nem tudunk most nyilatkozni, ezt az alapdíjhoz, a tiszteletdíjhoz képest kellene megállapítani, ez a szakértésünkbe most nem fér bele. Miután ez gyakorlatilag a kormánytagokra vonatkozó szabályozásnak megfelelő szabályozást tartalmaz, annak a megoldását volna hivatott követni.
ELNÖK: A törvény egyébként kimondja. Azt hiszem, a tiszteletdíj megfogalmazás kellene.
DR. KARSAI JÓZSEF: (1) bekezdés: a megelőző hat havi tiszteletdíjának.
ELNÖK: (Dr. Kovács János felé:) Korábban is fordultunk szakértői véleményért önökhöz. Két változat van. Az egyik az, amelyik az összeférhetetlenségi törvényt akarta volna módosítani, az egyik így készült, azután volt olyan javaslat Répássy úrék részéről, hogy inkább az alkotmányban kellene a megszűnés eseteit, ez kevésbé problematikus. Eredetileg akkor csak a jogállási törvényt kellett volna módosítani, így viszont az alkotmányt is módosítani kell, de nagyon megfontolandónak tartottuk ezt a javaslatot. Most ezt hogyan látják?
Az eredeti javaslatunk úgy nézett ki, hogy az összeférhetetlenségről szóló törvénynél az LV. törvény 17. §-a egészült volna ki tehát azzal, hogy összeférhetetlenség miatt meg kell szüntetni annak a képviselőnek a mandátumát, aki az Országgyűlés ülésén egy évig nem vesz részt. Tulajdonképpen az is elhangzott, hogy itt egy méltánytalan összeférhetetlenségi eljárást kellene indítani, ami a bizottságnak egy külön szabályozott eljárása, de morálisan nem hangzana jól, nem volna jó üzenete, ha erre egy hivatalos összeférhetetlenségi eljárást kellene megindítani, ezért jobb lenne az alkotmány révén kimondani a megszűntetésnek ezt az esetét. Ez volt az indokolás, ezt az álláspontot elfogadtuk, így került az 1. § helyébe az alkotmánymódosításnak ez az itt megfogalmazott formája.
DR. KOVÁCS JÁNOS (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium: Tisztelt Bizottság! Mi az alkotmánymódosítási tervezetet most látjuk először a legjobb tudomásom szerint, illetőleg a törvénymódosítás egy korábbi változatának a tervezetét láttuk, az új szöveg pedig ezekben a percekben került a kezünkbe, ehhez képest csak némileg hevenyészett nyilatkozatot tudunk tenni.
Az alkotmánymódosítás legújabb szövege, amely az ülésen való részvételhez köti, helyesnek tűnő megoldás, és az is kétségtelen, hogy egy külön f) pontban szerepel az egyéves nem részvétel. Az alkotmány az összeférhetetlenség kimondását is önálló megszűnési jognak tekinti, így ez nem eshet az összeférhetetlenség esete alá, tehát önálló megszűnési esetként tartalmazná ezt a javaslat. Az (1) bekezdés szakmailag támogatható.
A (2) bekezdéssel az a problémánk, hogy a két hasonló szabályozásnál - az Alkotmánybíróságnál, az önkormányzatnál - mindkét esetben a testület állapítja meg a megszűnést, az Alkotmánybíróság kizárással, az önkormányzat esetében a testület állapítja ezt meg. Itt nyilván magáról a jogviszony megszűnéséről való döntésről van szó, ezért helyesebbnek tartanánk, ha ezt az Országgyűlés döntené el, nyilvánvalóan a mentelmi bizottság erre vonatkozó javaslattétele és vizsgálata alapján, amit viszont valószínűleg inkább a törvénynek kellene szabályoznia. Tehát vagy azt kellene kimondani az alkotmányban, hogy erről az Országgyűlés dönt, és a jogállási törvény pedig azt mondaná, hogy a mentelmi bizottság e szerint készít javaslatot.
ELNÖK: Hende úr!
DR. HENDE CSABA (Fidesz): A javaslat támogatható, annyiban, hogy a jogállási törvényben a képviselők státuszának fontos kérdéséről van szó, ráutalva az alkotmány 20/A. § (1) bekezdés f) pontjára és a (4) bekezdésre is, vagyis lényegében az Országgyűlés elnökének felkérése alapján a mentelmi bizottság eljárását kellene szabályozni, és a javaslattételt pedig a plénumnak.
Valahogy úgy kellene, hogy az Országgyűlés elnöke az, aki a folyamatot elindítja, a paritásos bizottság ezt megtárgyalja és megállapítja, majd ezt követően, miként a mentelmi ügyekben is, javaslatot tesz az Országgyűlésnek, amelyben javasolja azt, hogy állapítsa meg, a 20/A. § f) pontja alapján megszűnt a képviselő megbízatása.
Nem tudom, ez így követhető-e.
ELNÖK: Kovács úr!
DR. KOVÁCS JÁNOS (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium: Igen, a megoldás reálisnak tűnik.
ELNÖK: Tehát az (1) bekezdés f) pontjában foglaltak bekövetkezését az Országgyűlés állapítja meg.
DR. KOVÁCS JÁNOS (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium: Igen.
ELNÖK: A mandátumvizsgálati ügyekkel foglalkozó állandó bizottság - amennyiben a bizottsági szerkezet változik, olyan bizottság biztosan lesz, amelyik mandátumvizsgálatokkal foglalkozik, erre itt nem is kell utalni. (Tanácskozás.)
Itt maradjunk abban, hogy ennél a módosításnál ezek szerint meg tudunk állapodni, nem látok nagy ellenkezést, az alkotmánymódosítás az 1. §-ban úgy hangzana, ahogyan már felolvastam, tehát az (1) bekezdés f) pontjában foglaltak bekövetkezését az Országgyűlés állapítja meg. Ez lenne a módosító. Abban a Hende úr majd segít, hogy a jogállásiban hogyan kell pontosan fogalmazni. (Dr. Hende Csaba: Inkább az urak.)
ELNÖK: Parancsoljon!
DR. KOVÁCS JÁNOS (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium: Ehhez hozzátartozik, hogy ezzel a szöveggel az alkotmányba nincs beleírva, hogy milyen okból nem vesz részt, nem képes, vagy nem akar, tehát ilyen értelemben objektív vagy szubjektív ok is szerepet játszhat.
Ebbe belegondolva helyesebb lenne itt olyan konszenzusos döntést hozni, ami arra irányul, hogy a kérdés alapján sanda dolgok ne lehessenek.
ELNÖK: Hende úr!
DR. HENDE CSABA (Fidesz): Értem Kovács úr felvetését, teljesen jogos. Ha valakit nem a pápuák tartanak fogságban, hanem egy éven túl egy sötét pincében az ellenség, mint az osztrák kislányt a papája, a viccet félretéve: nyilvánvalóan a minősített többséghez kell kötni.
Egy kérdés van: kétharmados vagy négyötödös többséghez kössük-e. A kétharmad pillanatnyilag egy fenyegető veszély, de hajlanék arra, hogy elfogadom a kétharmadot. Akkor úgy hangzana: Az (1) bekezdés f) pontjában foglaltak bekövetkezését az Országgyűlés kétharmados többséggel állapítja meg.
DR. KARSAI JÓZSEF: Az összes képviselő kétharmada, vagy a jelenlévő képviselők kétharmada?
DR. HENDE CSABA (Fidesz): Az összes képviselő kétharmadának szavazatával.
ELNÖK: A négyötödöt ne vegyük bele.
Tatai-Tóth András!
TATAI-TÓTH ANDRÁS (MSZP): Szimpatikus volt a javaslat a négyötödre.
DR. KARSAI JÓZSEF: Tehát a szöveg: az Országgyűlés az országgyűlési képviselők kétharmadának szavazatával állapítja meg.
ELNÖK: Ez megvan. A jogállásiban hogyan lenne? Ebbe a módosításba bele kellene venni?
DR. KARSAI JÓZSEF: Itt új processzus kellene, nem tudom, ezt meg tudnánk-e itt szövegezni.
ELNÖK: Hende úr!
DR. HENDE CSABA (Fidesz): Megkísérelném, mert a hályogkovács nagyon bátor.
Tehát: az Országgyűlés elnöke, amennyiben a rendelkezésére álló adatok alapján a 20/A. § (1) bekezdés f) pontjában írt eset bekövetkezését észleli valamely országgyűlési képviselő vonatkozásában, abban az esetben az ügyet megtárgyalás és a plénum részére való javaslattétel végett megküldi a mentelmi... Tehát mi nem hivatalból járunk el, hanem az Országgyűlés elnöke...
ELNÖK: Bocsánat. Ez nagyon jó, mert így legalább el lehet indulni, ha visszahivatkoznánk erre a pontra, hogy erre az esetre vonatkozóan az Országgyűlés elnökének a felkérésére a mandátumügyekkel foglalkozó bizottság tesz javaslatot.
DR. HENDE CSABA (Fidesz): Ez így jó, még egyszerűbb, köszönöm.
ELNÖK: Tehát a megszűnés f) pontban megfogalmazott esetére az Országgyűlés elnökének a felkérésére a mandátumügyekkel foglalkozó bizottság tesz javaslatot.
DR. KARSAI JÓZSEF: A jogállásiban lehetne nevesíteni a bizottságot. Az én problémám viszont az, hogy nincs most ilyen mandátumügyi bizottság.
TATAI-TÓTH ANDRÁS (MSZP): De mandátumvizsgálat van.
ELNÖK: A mandátumvizsgálati ügyekkel foglalkozó állandó bizottság, és kész, ezt írjuk oda.
DR. HENDE CSABA (Fidesz): Hajlanék a Karsai úr véleményére, kodifikáljuk bele magunkat. Jó ez.
DR. KARSAI JÓZSEF: A bizottság neve 18 éve nem változott.
ELNÖK: Az első két évben külön volt a mandátumvizsgálat, 1990 és 1992 között.
Ennek egyébként 2005 óta négyszer futott neki a parlament. Itt valójában egyik frakcióra sem lehet ráfogni, hogy erre a bizottsági ülésre ma tudott sor kerülni, az a kérdés, egyáltalán erőltessük-e, hogy ez most menjen be, mert függetlenül a színektől, frakción belüli mértékadó személyek közül egyesek azt mondják, ezt meg lehet ma csinálni, mások szerint viszont nem, mert kiveri a biztosítékot. Azt gondolom, ami eddig itt elhangzott, nyilvánosan is vállalható, ez a kis törvénymódosítás belefér a társadalmi szolidaritás közegébe.
Azt mondták, ezt az alkotmányügyi bizottság elé kellene vinni, a Házbizottságban meg kellene szavazni a napirend kiegészítését, és ha ugyanazon a napon kiegészítjük a napirendet, az nem eltérés a Házszabálytól, hanem napirend-kiegészítés, és ha nincs hozzá módosítás, akkor aznap megtehető-e. Ebben az esetben nagy hajszában át lehetne vinni. A mi frakciónkban is vannak, akik ezt mondják, de mind a két frakcióból vannak, akik azt mondják, méltatlan lenne az ügyhöz, ha ezt most végighajszolnánk.
Kérdezem: hajszoljuk-e, próbáljunk-e ma keresztülszaladni ebben az ügyben?
Egyet javasolok: ma mindenképpen vigyük oda ezt a szöveget az alkotmányügyi bizottsághoz. Vagy ne vigyük? Szeretném hallani Hende úr véleményét.
DR. HENDE CSABA (Fidesz): Tisztelt Elnök Úr! A Fidesz jelenlévő képviselőinek van egy álláspontja. A Fidesz egy nagy néppárt. Az elnök úr helyesen utalt rá, hogy másféle vélemények is elképzelhetők, ezért számunkra is az lenne a megnyugtatóbb, figyelemmel a hamar munka ritkán jó elvre, és tekintettel arra, hogy az Igazságügyi Minisztérium képviselői, akiknek óriási, több évtizedes tapasztalatuk van a közjogi kodifikációs ügyekben, most kapták kézhez, egy csomó javító észrevételt tettek, a magamfajta egyszerű vidéki ügyvéd is rögtön bele tudott néhány ponton csimpaszkodni a szövegbe, és még lehet ezer más olyan aspektus, amit most még nem látunk, mert eltölt bennünket az elégedettség, mondhatnám, önelégültség, hogy az egyik felismert problémánkat megoldjuk. Ismerjük ezt, kodifikáltunk néhány törvényt az urakkal együtt.
Most megegyeztünk abban, hogy az Országgyűlés elnökéhez kötjük, mert valahová kötni kell, csak arról nem beszéltünk, hogy az Országgyűlés elnöke vajon mi alapján ír egy levelet, milyen határidővel, esetleg elsüllyeszti a fiók mélyére, kiélezett választási eredmény van, de a ciklus közben elbillen a politikai erőviszony, egy időközi választás kiírásához vezet a szabályozás ilyen jellege. Most akkor az Országgyűlés elnöke, aki pártpolitikus is, milyen módon, milyen határidővel és a többi, csak úgy sorjáznak a kérdések.
Azt javasolom, hogy amiben eddig eljutottunk - amit legutóbb említettem, most nem fogjuk tudni megoldani -, amiben megállapodtunk, azt vigyük az alkotmányügyi bizottság elé, mert több szem többet lát, ott rengeteg nagyon okos ember van, és az őszi ülésszakon sem lesz ez túl későn. Nekem ez az álláspontom.
ELNÖK: Tehát hivatalosan tájékoztatásul odavisszük az alkotmányügyi bizottsághoz, azzal, hogy nem most, de kérjük az alkotmányügyi bizottság közreműködését, ezt mi már bizottsági módosítónak tekintjük. Nyilvánvaló, amennyiben érkeznek az észrevételek, akkor új változatban újra benyújtjuk.
Kérdezem: Tisztelt Bölcs Egybegyűltek! Ez azt jelenti-e, hogy a bizottsági módosító indítványt még a héten benyújtanánk? (Dr. Karsai József: Ezt is lehet.) Legalább a nyáron a sajtó is tud miről írni. Ebben valóban megoszlik a társadalmi szolidaritás, de közjogi bátorsággal felvállalta a bizottság, hogy ezt a saját indítványaként értelmezi, várja az észrevételeket, és amennyiben kisebb módosítások lesznek, szeptemberben összeülünk.
Hende úr!
DR. HENDE CSABA (Fidesz): Utolsó megjegyzésem lenne. Végső soron a javaslatom az, hogy bízzuk ezt egy gyors egyeztetésre. Tehát mi, akik itt ülünk a Fidesz részéről, nem zárkózunk el az elől sem, hogy még a mai napon intenzív, megfeszített munka és egyeztetés eredményeképpen akár döntést hozzunk ebben az ügyben, nehogy az legyen, hogy mi voltunk a gátja a mai szavazásnak. Meg kell kérnünk az Igazságügyi Minisztérium szakértőit, egyeztetnünk kell.
Tehát ha a két nagy párt frakcióvezetése - ezt legalább erre a szintre kell vinnünk - meg tud ebben állapodni, és a napirendtől való eltéréssel ma keresztül tudja vinni, az alkotmányügyi bizottság pedig rábólint, akkor ennek az elrontói nem vagyunk.
Köszönöm szépen.
ELNÖK: Tatai-Tóth úr!
TATAI-TÓTH ANDRÁS (MSZP): Tulajdonképpen én sem ismerem, hogy a mi frakciónkban milyen szinten van ez egyeztetve. Azt gondolom, ezt nem jó egyeztetés nélkül úgy bevinni a parlament elé, hogy a képviselők ott tudják meg vagy még ott sem.
ELNÖK: Ebben Tatai-Tóth úrnak teljesen igaza van. A mi frakcióvezetésünk részéről pénteken érkezett a bizottsághoz az értesítés, hogy ennek a két pontnak a módosítását a frakcióvezetés támogatja. Természetesen ez nem jelenti azt, hogy a frakció minden tagja pontosan tud róla, még nem volt idő arra, hogy mindenki megismerje. A közjogi munkacsoportban voltak bizonyos aggodalmak, de ezek egy részére most választ adtunk.
Egyelőre tehát az a helyzet, hogy a két nagy frakció vezetése támogatja. Nem tudjuk pontosan az SZDSZ és az MDF álláspontját, a bizottsági tagok megkapták, Dávid Ibolya képviselő asszony és Bőhm András képviselő úr megkapta, észrevétel nem érkezett. Korábban hasonló indítványokat támogattak. Tehát most itt tartunk.
Döntés a módosító indítványokról
Ahhoz, hogy tovább tudjunk lépni, felteszem szavazásra: ezekkel a változtatásokkal egyetért-e a bizottság azzal, hogy ezt az egyeztetést a bizottság módosító indítványaként elindítsuk? Ez azt is jelenti, hogy a bizottság ezzel a szavazással mind a két módosító indítvány itt módosított változatát bizottsági módosító indítványként magáénak tudja, azzal, hogy a nemzet iránti felelősségtől eltelve az egyeztetés útján elindítja. (Szavazás.) (Mindenki jelez.) Köszönöm.
A hatályba lépésnél beleférne egy szeptemberi tárgyalás, és akkor esetleg javasolnánk az október 1-jét, mert eddig szeptember 1-je volt a határidő. Negyven százalék esélyt adok arra, hogy ez ma átmenjen, 60 százalékot arra, hogy szeptemberben, ezért javasolom a hatályba léptetéshez az október 1-jét. (Tatai-Tóth András: Inkább október 1-je legyen. - Dr. Hende Csaba: Ki is van pontozva.)
A hatályba léptetésnél nem is kell mind a két pontnál azonosnak lennie. Én egyébként legszívesebben a ciklus elejére szavaznám a végkielégítést, de amennyiben a hatályba lépés halál esetében hat hónapon belül következik be, akkor a most elhalálozott képviselőkre is vonatkozhatna. A bizottság el tudja fogadni október 1-jét?
(Jelzésre:) Kovács úré a szó.
DR. KOVÁCS JÁNOS (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium: A hatályba lépésnél felmerül az, hogy milyen időszakra lehet alkalmazni. A képviselői jogállást érintő kérdéseknél, alapvetően a módosításoknál fel szokott merülni, hogy csak a következő ciklusban kellene ezt alkalmazni, mert nem ilyen feltételekkel vállalták a képviselők. Az mindenképpen eldöntendő, hogy mondjuk ezt az egy évet mikortól kell számítani.
Az egyik technika az, hogy hatályba lépéskor akinek ketyeg az ideje, az már beleszámít, a másik megoldás pedig az, ha azt mondjuk, a hatályba lépés után kezd számítani ez az egy év. Itt utalok vissza arra, hogy valójában nemcsak az objektív körülmények miatt munkát végezni, illetve bejárni nem tudó képviselőkről van szó, hanem arról is, aki más okból nem teszi ezt. Tehát azokkal szemben nyilván méltánytalan lenne, ha mondjuk két nappal a határidő lejárta előtt egyszer csak előáll egy új jogállás-megszűnési jog. Tehát ezeket a szempontokat mérlegelni kellene akkor, amikor a törvényhozó vagy az alkotmányozó megállapítja, hogy mikortól kell számítani az új szabály szerinti megszűnési jog időtartamának kezdő időpontját. Ha azt mondaná a szabályozás, hogy hatályba lép ekkor és ekkor, és az újonnan megállapított megszűnési ok pedig az időponttól számítható, a jövőre nézve állapítjuk meg az egy évet, és nem pedig a már ketyegő egy évről beszélünk.
ELNÖK: Azt hiszem, az egyértelmű, hogy a jövőre nézve.
(Jelzésre:) Tatai-Tóth úr!
TATAI-TÓTH ANDRÁS (MSZP): Akkor viszont sok értelme nincs, hogy még ebben a ciklusban életbe lépjen.
ELNÖK: Ez nem így van, mert egyébként lehetséges, hogy az egy évnek is van értelme. Azzal nem értek egyet, hogy a következő ciklusra toljuk át, mert ennek éppen az az értelme, hogy elkezdjen működni még ebben a parlamenti ciklusban. Nem érintene szerzett jogokat, hiszen az egyezik a választói akarattal is, hogy az országgyűlési képviselői munkában részt kell venni.
Tehát ha úgy állapítjuk meg, hogy a hatályba lépés napjától számít ez az egy év, akkor nem lesz benne alkotmányossági aggály. Akkor lehetne, ha azt állapítaná meg, hogy akinek már most letelt az egy éve, annak is megszűnik a mandátuma. A végkielégítés lehet a törvény hatályba lépésétől. Ezért javasoltam azt, hogy javasoljuk az októbert 1-jét. Most a határidőt be kell írni, az október 1-jét. (Tatai-Tóth András: Szerintem is inkább október 1-jét.)
(Jelzésre:) Hende úr!
DR. HENDE CSABA (Fidesz): Tisztelt Elnök Úr! Nem akarom a zavart fokozni és mindnyájunknak bánatot okozni, de azzal ültünk le, hogy lex Toller néven megoldjuk ezt a jelen jogi keretek között megoldhatatlan szituációt, ami mögött egy nagyon kedves képviselőtársunk emberi drámája és családjának rettenetes helyzete húzódik meg. Mostanára eljutottunk odáig, hogy minden mást jóformán megoldunk, de majd 2009. október 1-je után tud majd a parlament dönteni arról, hogy szegény Toller László mandátuma szűnjön meg. A visszamenőleges jogalkotás tilalma, különösen akkor, ha itt szerzett jogokról és státuszról van szó, valószínűleg nem enged meg nekünk mást.
Itt a végén merül fel ez a legfontosabb szempont, ezért mondtam azt, hogy hályogkovács módjára nekiállni, alkotmányszöveget barkácsolni, csak úgy röpködnek a kérdések, és a végén eljutunk egy olyan helyzethez, ami valójában nem egyezik meg a kiinduló szándékkal és akarattal, bár lehetséges, hogy nincs is más megoldás.
Köszönöm szépen.
ELNÖK: A cselekvőképességet kizáró gondnokság alá helyezés folyamatát ez nem befolyásolja. Ez a törvényi szabályozás egyfajta törvényi hátteret ad ahhoz, hogy a másik eljárás esetleg meginduljon, ezzel beleteszi a rendes eljárások körébe, hogy igenis tudomásul kell venni, ha valaki csak biológiailag létezik, akkor ő már nem képviselő, ugyanakkor a visszamenőleges szabályozás valóban aggályos és egészen biztosan megtámadható.
Ha magát a törvényjavaslatot most már bizottságiként megszavaztuk, akkor valamit kellene mondani, hogy mit tegyünk.
(Jelzésre:) Tatai-Tóth úr!
TATAI-TÓTH ANDRÁS (MSZP): Hadd javasoljam október 1-jét, mert látható, nem valószínű, hogy ebből ma törvény lesz, addig még lehet cizellálni, módosítani. Induljon el, ezzel egyetértek, csak nem biztos, hogy ezt ma meg tudjuk szavazni.
ELNÖK: Például Horn Gyula esetében az a helyzet - ez nem titok -, hogy neki néha vannak tudatos pillanatai, és elképzelhető, hogy lemond a mandátumáról. Ez egyfajta erkölcsi hátteret ad annak, hogyha valaki akadályoztatva van, akkor lemondjon a mandátumáról, nem a hathónapos pénzért, mert ez ebben az esetben nem kapitálisan döntő kérdés, de ebben az esetben ennek is adna hátteret. Azt javasolom, hogy fogadjuk el október 1-jét.
Az Igazságügyi Minisztérium képviselőjét kérdezem: külön meg kell-e fogalmazni azt, hogy előreható hatállyal vagy október 1-jétől? Ha nem fogalmazzuk meg, hogy visszamenőlegesen lép hatályba, hanem október 1-jétől lép hatályba, ez azt jelenti, hogy attól kezdve számít az egy év. Ezt külön meg kell fogalmazni?
DR. KOVÁCS JÁNOS (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium: Ha nem rendezik, ha azt mondják, hogy hatályba lép. Ha nem szól erről a kérdésről a szabályozás, akkor bármikor elkezdődik az egy év. Ha csak három nap van hátra, akkor október 3-án már bekövetkezhet ez a következmény.
ELNÖK: Mi is volt a javaslata? Még egyszer legyen szíves elmondani.
DR. KOVÁCS JÁNOS (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium: A dolog lényege az, hogy a hatályba lépést követően bekövetkezett eseményekre kell vonatkoztatni, és akkor egyértelmű. Azért mondtam azt, hogy ez az alkotmányos megfogalmazás mind az objektív, mind a szubjektív esetekre vonatkozik, a Toller László-féle esetre is, de arra is, aki egyszerűen nem akar bejárni.
Nyilvánvaló, hogy a kómában lévő képviselő esetében akár azonnal hatályba lehetne léptetni, aki viszont szubjektív okból nem tesz eleget a kötelezettségének, annak azért méltányosan engedni kellene időt arra nézve, hogy alkalmazkodjon az új körülményekhez, tehát lehet, hogy ketté kellene választani ezt a dolgot.
Szeretném megkérdezni: a törvényjavaslatban a 9/A. § (1) bekezdésénél szerepel egy olyan eset, ami azt mondja, hogy a saját megítélése szerint a közszereplésre nyilvánvalóan alkalmatlanná vált, és a megbízatásáról lemond, ehhez képest kapja a havi ellátmányt. Hallottuk, amit az elnök úr mondott az elején egy ilyen esetről.
ELNÖK: Ez az esztétikai sérülés.
DR. KOVÁCS JÁNOS (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium: Igen, de ez azt jelenti-e, hogy abszolút a képviselő szubjektív megítélésére van bízva? Ha le akar mondani, azt mondja, alkalmatlanná váltam?
ELNÖK: Nem állhat fel a parlamentben eltorzult arccal, hogy hogyan nézek ki.
Megbeszéltük Deutsch-Für úrral és Répássy úrral, itt feltételezhető az, hogy a képviselők annyira nem rohannak a mandátumukról lemondani, ezt nagyon meg fogják fontolni. Van olyan képviselő, aki azt mondja, ha itt voltam 10-20 évig a politikai pályán, akkor nem fogok ilyen alkalmatlan állapotban mutatkozni az emberek előtt. Korábban volt ilyen, de ezt nem mondhatjuk ki, mert ugyanakkor a fogyatékos személyek nagyon jól el tudják látni a képviselői munkát, van is egy ilyen gurulós képviselőtársunk a Fideszben. (Tatai-Tóth András: Így nyert mandátumot.) Igen.
Tehát ez arra vonatkozna, ha ő maga úgy látja, ez azt is jelenti, hogy nem lehet ezzel kapcsolatban eljárást indítani vele szembe, mert ha nem akar ilyen állapotban képviselő lenni, akkor lemond. Vannak olyan esetek, amikor valaki nem tartja magát alkalmasnak a kiállásra, viszont nem rokkant. Azt még egyszer mondom, hogy a képviselők nem kapkodják el a mandátumról való lemondást.
(Jelzésre:) Tatai-Tóth úr!
TATAI-TÓTH ANDRÁS (MSZP): Jól értem-e, hogy maga a lemondási jog ma is mindegyikünk rendelkezésére áll, csak a hat havi végkielégítés vagy juttatás új ebben az esetben?
ELNÖK: Például ha valaki ellop egy akácfát a Borsod megyei erdőből, másnap azt mondja, megbántam, hogy loptam, ezért lemondok a mandátumomról, így hozzájut a fához és a hat havi végkielégítéshez, de ez ebben az esetben kizárható.
(Jelzésre:) Hende úr!
DR. HENDE CSABA (Fidesz): Elnök úr, az a baj, hogy nem zárható ki. Kovács úr pontosan erre utalt.
ELNÖK: Az indokolásba belevettünk egy mondatot: a méltóságteljes visszavonulás lehetőségét meg kell teremteni azok számára is, akik ugyan nem minősülnek rokkantnak, de a saját megítélésük szerint a bekövetkezett testi, lelki károsodásuk elviselhetetlenné, gyötrelmessé teszi számukra a nyilvános közszereplést. Eredetileg az egyik tervezetben benne volt egy hasonló, csak azt a Répássy úrral történt egyeztetés miatt kivettük. Ez a következő: ez vonatkozik arra a képviselőre, aki azért mond le a mandátumáról, mert betegsége vagy balesete következtében saját megítélése szerint a közszereplésre alkalmatlan.
Hende úr, korábban ezt így írtam, csak az egyeztetéskor kivettem: mert betegsége vagy balesete következtében a saját megítélése szerint a közszereplésre nyilvánvalóan alkalmatlanná vált. Ez tehát egy korábbi normában benne volt.
DR. HENDE CSABA (Fidesz): Megjegyzem, az indokolás nem norma.
ELNÖK: De ez eredetileg normatív szöveg volt.
DR. HENDE CSABA (Fidesz): Kétségtelen, benne volt a normában. Az indokoláshoz annyit, hogy testi, lelki károsodás: ha csúnyán beszél velem a frakcióvezető, ebből akkora lelki károm van, hogy a továbbiakban alkalmatlan vagyok, ezért kérem a hathavi pénzt - a politikai ellehetetlenülés esete ezzel nem védhető ki. Például betegségem esetén ha strúmám van, és ez elviselhetetlen, vagy vesekövem van - ez nagyon nehéz kérdés.
Egyeztetve van Répássy úrral, ezt értem, csak aggályos.
ELNÖK: Most egyelőre bizottsági indítványként elfogadtuk ezt a szöveget, ezen korrigáltunk; az indokolásban benne van, hogy betegsége vagy balesete következtében, ami egyértelműen mutatja, hogy például a falopás miatt egyértelműen nem lehet.
(Jelzésre:) Cser-Palkovics úr!
DR. CSER-PALKOVICS ANDRÁS (Fidesz): Tisztelt Elnök Úr! A javaslatról szavaztunk, ezt elindítottuk az útján, és nagy valószínűséggel tudható az, hogy nem először szerepelt ez a téma, számos kérdés merült még fel.
Szerintem más bizottságok, például az alkotmányügyi bizottság még egyéb kérdéseket vagy más megoldási javaslatokat is fel fog vetni, lehetséges, hogy lesznek módosítások, új változat, erre még vissza fogunk térni. Egy esetet tudok elképzelni, amikor ez nem így lenne: amennyiben esetleg a frakciók között a gyors parlamenten való átmenetben megállapodás van.
ELNÖK: Ez most már nem lehetséges, ugyanis az előbb szóltak nekem, hogy nem kell kapkodni.
DR. CSER-PALKOVICS ANDRÁS (Fidesz): Akkor viszont nem kell kapkodni. Van egy alapverzió, ami arra jó, hogy a gondolkodást szeptemberre olyan állapotba hozza, hogy nyugodt szívvel lehessen rá igent mondani, akár a bizottságban, akár a parlamentben.
ELNÖK: Mielőtt Tatai-Tóth úrnak megadom a szót, javasolom, kérjük meg Karsai urat, az indokolásba vegye bele ezt a korábbi normafigurát: saját megítélésük szerint a baleset vagy betegség következtében bekövetkezett károsodás miatt. Tehát a betegségre, balesetre való hivatkozást az indokolásba vegyük bele. A normatervezetben az volt, hogy betegsége vagy balesete következtében; az indokolásnál pedig: saját megítélése szerint a betegség vagy baleset következtében bekövetkezett károsodás.
DR. HENDE CSABA (Fidesz): Beljebb vagyunk, de nem oldottuk meg a problémát.
ELNÖK: Nem, de legalább átmentettük ezt a formát.
(Jelzésre:) Tatai-Tóth úr!
TATAI-TÓTH ANDRÁS (MSZP): A Hende úr felvetéseire csak annyit szeretnék mondani, hogy ez a testi, lelki meghibásodás az egyéni képviselőt valójában nem fogja ösztönözni, mert hat hónapig képviselő, néha benéz, és a jövedelméhez hozzájut. Ez beindíthat bármely frakciónál egy olyan gyakorlatot, hogyha a listás képviselő váltani szeretne, akkor ez érdekeltté tudja tenni a képviselőt, hogy lépjen vissza, kap hathavi kielégítést, illetve fizetést, és hoznak helyette egy nála jobbat, ezzel meg is van a lelki sérülés.
Ezt még végig kell gondolni.
ELNÖK: Most is számos játék lehetséges: megkérem például az ellenzéki párt sajtószóvivőjét, fényképezze le a képviselőtársamat, amikor éppen helyettem szavaz, így lebuktatom, botrány lesz körülötte. Természetesen minden jó szándékú törvénymódosításnak lesznek lehetőségei arra, hogy mások visszaéljenek vele, vagy ne úgy éljenek vele, ahogyan a törvényalkotó szándéka célozta. Ezek a mostani helyzetben is ugyanígy megvannak, ezért ezzel a megjegyzéssel nagyon egyetértek, de azzal tisztában kell lennünk, hogy bármilyen tökéletes módosítást is hoznánk, a vele való élés lehetséges lenne, így elképzelhetőnek tartom, hogy a betegségre vagy balesetre való utalást bele kellene venni.
Maradjunk abban, hogy az indokolásba visszavisszük a betegségre, balesetre való hivatkozást, a normaszöveg marad így, ahogyan van, határidőnek pedig az október 1-jét írjuk, és a visszamenőlegesség problémáját menet közben szabályozzuk. Egyelőre állapodjunk meg az október 1-jében. Ebben benne van a mi értelmezésünk is, az is, amit Hende úr mondott. Köszönöm szépen, tehát a bizottsági indítványunk útra kelt.
Van-e valakinek egyéb bejelentenivalója? (Nincs jelzés.)
Köszönöm a megjelenést, mai ülésünket berekesztem.
(Az ülés befejezésének időpontja: 11 óra 18 perc.)
|
Dr. Géczi József Alajos a bizottság elnöke |
Jegyzőkönyvvezető: Gálné Videk Györgyi