Zárt ülés!
A Házszabály 78/A. §-ának
(7) bekezdése alapján
nyilvános iratként kezelendő!
Nbb-548/4/2007-13.
(Nbb-17/2006-2010.)
az Országgyűlés Nemzetbiztonsági bizottságának
2007. március 27-én, kedden, 11 órakor
a Képviselői Irodaház I. emelet III. számú tanácstermében
megtartott üléséről
Tartalomjegyzék
Napirendi javaslat *
Az ülés résztvevői *
A bizottság részéről *
Megjelent *
Helyettesítési megbízást adott *
Hozzászólók *
Megjelentek *
Elnöki bevezető *
A napirend elfogadása *
A Miniszterelnöki Hivatal Elektronikuskormányzat-központját vezető kormánybiztos által XIX-192/2/2007. számon előterjesztett, a közbeszerzési törvény hatálya alóli mentesítés iránti kérelem megtárgyalása *
Simon Géza előterjesztése *
Kérdések, válaszok *
Határozathozatal *
A Miniszterelnöki Hivatalt vezető miniszter által XIX-145/4/2007. számon előterjesztett, a közbeszerzési törvény hatálya alóli mentesítés iránti kérelem megtárgyalása *
Urbán György kiegészítése *
Kérdések, válaszok *
Észrevételek *
Határozathozatal *
Az igazságügyi és rendészeti miniszter által IRM/AT/2007/22. számon előterjesztett, a közbeszerzési törvény hatálya alóli mentesítés iránti kérelem megtárgyalása *
Dr. Piros Attila előterjesztése *
Kérdések, válaszok *
Tóth Károly javaslata *
Határozathozatal *
1. A Miniszterelnöki Hivatal Elektronikuskormányzat-központját vezető kormánybiztos által XIX-192/2/2007. számon előterjesztett, a közbeszerzési törvény hatálya alóli mentesítés iránti kérelem megtárgyalása
2. A Miniszterelnöki Hivatalt vezető miniszter által XIX-145/4/2007. számon előterjesztett, a közbeszerzési törvény hatálya alóli mentesítés iránti kérelem megtárgyalása
3. Az igazságügyi és rendészeti miniszter által IRM/AT/2007/22. számon előterjesztett, a közbeszerzési törvény hatálya alóli mentesítés iránti kérelem megtárgyalása
4. Döntés panaszügyben (Külön jegyzőkönyvben!)
Elnököl: Dr. Simicskó István (KDNP), a bizottság elnöke
Tóth Károly (MSZP), a bizottság alelnök
Dr. Molnár Zsolt (MSZP)
Mécs Imre (MSZP)
Demeter Ervin (Fidesz)
Dr. Kövér László (Fidesz)
Lezsák Sándor (Fidesz)
Dr. Boross Péter (MDF)
Helyettesítési megbízást adott
Juhász Ferenc (MSZP) dr. Molnár Zsoltnak (MSZP)
Dr. Vadai Ágnes (MSZP) Tóth Károlynak (MSZP)
Gulyás József (SZDSZ) Mécs Imrének (MSZP)
Meghívottak részéről
Simon Géza kormánybiztos (Elektronikuskormányzat-központ)
Urbán György, a Közigazgatási és Elektronikus Közszolgáltatások Központi Hivatala elnöke
Kenézy Csaba munkatárs (Elektronikuskormányzat-központ)
Dr. Piros Attila főosztályvezető (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium)
Ferenczné dr. Víg Éva osztályvezető (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium Parlamenti Titkárság)
Dr. Márkus Ilona (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium Parlamenti Titkárság)
Dr. Legény Krisztián kiemelt főmunkatárs (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium)
Vági Péter titkár (Államreform Bizottság)
Pál Tamás munkatárs (Államreform Bizottság)
Fráter Olivér szakértő
(Az ülés kezdetének időpontja: 11 óra 08 perc)
DR. SIMICSKÓ ISTVÁN (KDNP), a bizottság elnöke, a továbbiakban ELNÖK: Tisztelt Bizottság! Akkor megkezdenénk a mai ülésünket. Négy napirendi pontunk van, ebből három közbeszerzés alóli mentesítésről szól.
A jegyzőkönyv számára a helyettesítéseket tisztáznánk, hogy határozatképes-e a bizottság. Tehát a helyettesítések rendje a következő: Juhász Ferencet Molnár Zsolt képviselő úr helyettesíti, dr. Vadai Ágnes képviselő asszonyt Tóth Károly alelnök úr helyettesíti, Gulyás Józsefet pedig Mécs Imre képviselő úr helyettesíti. Megállapítom, hogy a bizottság határozatképes.
Tehát az előre megküldött napirendi javaslat alapján fölteszem a kérdést a bizottság tagjainak, hogy ki az, aki elfogadja az előttünk lévő napirendi javaslatot. Aki elfogadja, kérem, kézfelemeléssel jelezze! (Szavazás.) A helyettesítések figyelembevételével, úgy látom, hogy egyhangú. Ellenpróbát azért tartunk: Ki volt ellene? (Szavazás.) Senki. Ki tartózkodott? (Szavazás.) Senki.
Tehát a bizottság megkezdi az ülését az előre megküldött napirendi pontok alapján. Meg is kérném a titkár urat, hogy az 1. napirendi ponthoz az előterjesztőket hívja be. (Megtörténik. - Rövid szünet.)
Jó napot kívánok! Kérem, foglaljanak helyet itt, velünk szemben! Köszöntöm az urakat: Simon Géza kormánybiztos urat az Elektronikus Kormányzati Központ részéről, Urbán György elnök urat a Közigazgatási és Elektronikus Közszolgáltatások Központi Hivatala részéről és Kenézy Csaba urat, az Elektronikus Kormányzati Központ munkatársát. A napirendi javaslatban, illetve a napirenden a következő szerepel: a Miniszterelnöki Hivatal Elektronikus Kormányzati Központját vezető kormánybiztos által 19-192/2-2007. számon előterjesztett, a közbeszerzési törvény hatálya alóli mentesítés iránti kérelem megtárgyalása.
Megadnám a lehetőséget önöknek, hogy szóban röviden tájékoztassák a bizottságot arról, hogy pontosan miről van szó és hogy mihez kérik az engedélyt. Tessék!
SIMON GÉZA kormánybiztos (Elektronikuskormányzat-központ): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Bizottság! Az elmúlt évekhez hasonlóan a védelmi igazgatás K600 távközlési és informatikai rendszerének üzemeltetését és fenntartását végzi a Miniszterelnöki Hivatal Elektronikus Kormányzati Központja. A kormányzat védelempolitikai elvárásainak megfelelően a 3009/2006. kormányhatározat szabja meg, hogy mit kell végrehajtanunk.
A közbeszerzési törvény alóli felmentés megítélésem szerint azért szükséges, mert a tevékenység végzése során a munkánkban részt vevő szervezetek, szolgáltatók munkatársai a K1 objektum vonatkozásában államtitkot ismerhetnek meg, informatikai rendszerek esetében az érintett minisztériumoknál, a megyei védelmi bizottságoknál olyan alapvető hely- és informatikai rendszerismeretekre tesznek szert a közreműködők, melyek összességében minősített információnak számítanak. A feladat végzését a HM Védelmi Hivatalával és az Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium Védelmi Hivatalával együttműködésben végezzük.
Nagyon röviden ennyit szerettem volna mondani.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Van-e kérdés a bizottság tagjai részéről? (Jelzésre:) Mécs Imre képviselő úré a szó.
MÉCS IMRE (MSZP): Én azt szeretném megkérdezni - üdvözlöm önöket -, hogy vannak-e megalapozott összehasonlító költségbecslések erre vonatkozóan, vagy pedig arról van szó, hogy egyszerűen folytatják a kapcsolatot, mert ugyanannyi összeget állítottak be, mint amennyi a tavalyi felhasználás volt.
A másik pedig, hogy a felhasználás ellenőrzését hogyan oldják meg.
Köszönöm szépen.
ELNÖK: Önöké a szó.
SIMON GÉZA kormánybiztos (Elektronikuskormányzat-központ): Összefoglalva: a szolgáltatások összetétele minden évben változik, de nagyjából ugyanolyan összeg körül van. A felső határ egyébként a szolgáltatások igénybevételénél a központosított közbeszerzésnél megállapított határ, tehát annál csak olcsóbban lehet ebben a konstrukcióban szolgáltatni. A minőségellenőrzést pedig a kollégáim végzik folyamatosan.
10c
Pi. 11
ELNÖK: Köszönöm szépen. Ha jól látom, itt az előterjesztésben egyszer van a K-600-as hírrendszerre 610 millió forint értékhatár 2008 júniusáig, és a védelem- és biztonságfejlesztési tárcaközi projekt elindítása történik, ez pedig 80 millió forint értékhatárig. Tehát az értékhatárok meg vannak jelölve. A költségvetési évek között van átfedés, tekintettel arra, hogy az ez évi költségvetésben 400 millió forint van célként előirányozva. Tehát ezek az összegek, amit a bizottság kérdezni szokott, az írásbeli előterjesztésben szerepelnek. Mindezek figyelembevételével kérdezem a bizottság tagjait, hogy van-e még további kérdés. (Jelzésre:) Mécs Imre képviselő úré a szó, tessék!
MÉCS IMRE (MSZP): A második témában van 80 millió forint értékhatárig informatikai eszközök beszerzése. Mit takar ez? Nem konkrétan, hanem milyen árucsoportokat?
SIMON GÉZA kormánybiztos (Elektronikuskormányzat-központ): Kérném a kollégámat, hogy a részleteket akkor mondja el.
KENÉZY CSABA (Elektronikuskormányzat-központ): Köszönöm szépen. Tisztelt Bizottság! Képviselő Úr! A beszerzendő eszközök, szoftverek általában újfajta, tehát most alapvetően térinformatikai rendszert célzó beszerzések és ezekhez tartozó hardvereszközök. A cél az, hogy mindig több szervezet együttműködését próbáljuk segíteni, ezzel növelve azt a hatékonyságot, hogy a rendelkezésre álló erőforrásokat jobban lehessen kihasználni.
ELNÖK: (Jelzésre:) Mécs Imre!
MÉCS IMRE (MSZP): A hardvereszközök szokásos hardvereszközök, vagy valami specialitásuk? Nem kell elmondani a specialitást, csak hogy...
KENÉZY CSABA (Elektronikuskormányzat-központ): Alapvetően normál eszközök, amit beszerzünk, de amivel a rendszerben együttműködik, azzal válik majd speciálissá.
MÉCS IMRE (MSZP): Azért nem a szoftvert kérdeztem, hanem a hardvert.
Szabad még kérdezni?
ELNÖK: Még egy utolsót, persze.
MÉCS IMRE (MSZP): Megmondom őszintén, azért érdekel, mert szeretnénk egy szabályzatot kidolgozni a bizottság számára, hogy ezeknél a felmentéseknél milyen feltételek legyenek, és minek kell eleget tenni, hogy azért bizonyos ellenőrzés, bizonyos korlátok érvényesülhessenek. Általában az szokott lenni, hogy teljesen szabványos, szinte üzletben kapható hardvereszközökről van szó, néhány specialitás kivételével, és maga a rendszer, a rendszert konfiguráló szoftver az, ami igazán hordozza a titkos információt. Tehát az a kérdésem ezen bevezetés után, hogy hardvereszközöknél megvizsgálják-e azt, hogy az átlagos árszínvonalhoz képest ne legyen feltűnően magas, vagy annak a kategóriájában legyen, hiszen ez bizonyos fokig az önök érdeke is.
KENÉZY CSABA (Elektronikuskormányzat-központ): Alapvetően egy ilyen iránymutató a központosított közbeszerzés ára, tehát ami megjelenik, hozzáférhető. Tehát ezt nem haladhatja meg. Ez egy teljesen alapvető elvárás részünkről. És nyilván itt a hardvereszközök összeállítása, hogy mik kerülnek bele, milyen memória, milyen kiegészítő eszközök, az lesz, ami majd a rendszerhez illeszkedik, és ami megadja a specialitását. De minden egyes eszköz vonatkozásában, ahol van egy központosított közbeszerzési ár, azon belül kell hogy legyen a végén az ár.
MÉCS IMRE (MSZP): Köszönöm.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Én is értem Mécs Imre kérdését, nyilván, ha normál szoftverekről van szó, akkor miért kell közbeszerzési mentesítéshez folyamodni. Nyilván ezeket tisztázni célszerű.
Mindezek figyelembevételével kérdezem a bizottság tagjait, hogy ki az, aki támogatja az előterjesztést. (Szavazás.) Úgy látom, egyhangú. Ellenpróba: ki az, aki nem? (Senki sem jelentkezik.) Tartózkodás? (Senki sem jelentkezik.) Tehát a bizottság egyhangúlag támogatja az előterjesztést.
Köszönjük szépen, hogy eljöttek, további jó munkát kívánunk! Egyetlen egy kérdés még, mielőtt elmennének, a minősítésről. Az írásbeli anyag, amit megküldtek, nincs minősítve, kívánják-e minősíteni az itt elhangzottakat, valamint az anyagot is? Ha igen, milyen szinten, illetve hány évre.
SIMON GÉZA kormánybiztos (Elektronikuskormányzat-központ): Ebben most nem került olyan kérdés megemlítésre, ami miatt ez indokolt lenne.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Viszontlátásra! Maradnak a 2.-ra is?
SIMON GÉZA kormánybiztos (Elektronikuskormányzat-központ): Elnézést, van egy második!
ELNÖK: Akkor ismét köszöntöm önöket. (Derültség.) A Miniszterelnöki Hivatalt vezető miniszter által a XIX-145/4/2007. számon előterjesztett, a közbeszerzési törvény hatálya alóli mentesítés iránti kérelem megtárgyalása következik. Tehát ez már a 2. napirendi pont. Itt a schengeni informatikai rendszerhez való csatlakozásról van szó.
Megkérdezem az előterjesztőket, akik értelemszerűen ugyanazok, mint az 1. napirendi ponthoz, hogy kívánnak-e szóban kiegészítést tenni.
SIMON GÉZA kormánybiztos (Elektronikuskormányzat-központ): Megkérem Urbán György urat, a hivatal vezetőjét.
ELNÖK: Tessék, öné a szó.
URBÁN GYÖRGY, a Közigazgatási és Elektronikus Közszolgáltatások Központi Hivatala elnöke: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Bizottság! Az előterjesztés érdemi részéhez szóbeli kiegészítést nem kívánok tenni, csupán szeretném ismertetni azt, hogy az előterjesztésre és a SIS-fejlesztések bizonyos fokú megváltoztatására azért kerül sor, mert a schengeni csatlakozást eldöntő és a schengeni csatlakozáshoz szükséges, Bizottság által korábban indított fejlesztések jelentős késedelmet szenvedtek, és Portugália javaslatára egy átmeneti megoldást kell a schengeni tagországoknak bevezetni, és Portugália technikai és eljárási segítséget nyújt ahhoz, hogy a Magyar Köztársaság is 2008. január 1-jével a schengeni tagállamok között szerepelhessen. Az ehhez kapcsolódó fejlesztéseket és tevékenységeket sorolja fel az előterjesztés, és az, hogy azok az információs rendszerek, amelyek a schengeni csatlakozáson belül használatra kerülnek, érzékeny adatokat tartalmaznak, indokolja a Kbt. alóli mentességet, és ezért készült az előterjesztés.
Köszönöm szépen.
Pi. 20
21-30c
SIMON GÉZA kormánybiztos (Elektronikuskormányzat-központ): Bocsánat, még egy dolog, csak hogy ne legyen félreérthető: a késedelem nem a mi oldalunkon van, hanem az Unió oldalán, tehát nem miattunk kell ezt a pótlólagos fejlesztést beindítani.
ELNÖK: Ez hogy van - másfél milliárd körül van ez az összeg -, ehhez még hozzávesszük Portugália támogatását is? Az még egy plusz tétel? Vagy mekkora ez összeg? Tehát a portugál támogatást nem értem ebben a konstellációban.
URBÁN GYÖRGY, a Közigazgatási és Elektronikus Közszolgáltatások Központi Hivatala elnöke: Portugália technikai támogatást nyújt a Magyar Köztársaságnak. A SIS-en, tehát a Schengeni Információs Rendszeren belül azt a szoftverterméket átadja térítésmentesen a Magyar Köztársaság részére, amely lehetővé teszi a schengeni központi információs rendszereknek az elérését, a velük való kommunikációt. Az előterjesztésben szereplő összegek és azok kedvezményezettjei a saját adatkezelésükben lévő adatbázisokat, illetőleg a működéshez szükséges információs adatszolgáltatási és adathozzáférési lehetőséget kell hogy megvalósítsák. Az összeg ezt a tartalmat fedezi.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Van-e további kérdés? (Jelzésre:) Mécs Imre képviselő úré a szó.
MÉCS IMRE (MSZP): Ha jól értettem, akkor a keretszoftver Portugáliából jön, és az eszközöknek a biztosításához, összekapcsolásához, rendszerbe állításához szükséges ez a közel 1,3 milliárd forint. Ezeknek az eszközöknek a beszerzése Magyarországon belül történik vagy pedig nemzetközi viszonylatban?
URBÁN GYÖRGY, a Közigazgatási és Elektronikus Közszolgáltatások Központi Hivatala elnöke: Ezek nem konkrét hardvereszközök, hanem olyan szellemi termékek, amelyek szoftvertermékek, és azokat a szolgáltatásokat valósítják meg, amelyek az adatoknak a befogadásához, az adatoknak a szolgáltatásához és az adatoknak a feldolgozásához szükségesek azon nyilvántartások tekintetében, amelyek a schengeni végrehajtási egyezményben, illetőleg a schengeni tagság kapcsán az érintett hatóságok részére szükségesek, és amely adatokat a schengeni tagországok más szervezetei részére hasonló célból szolgáltatni kell. Ezek nem hardver-, hanem szoftvertermékek, egy meghatározott eljárási folyamat leképezésére kell ezeket a szoftvereket kifejleszteni.
ELNÖK: Köszönöm. (Jelzésre:) Képviselő úr!
MÉCS IMRE (MSZP): Azt szeretném megkérdezni, hogy akkor alapvetően főleg szoftverorientált beszerzésről van szó, ezek nyilván speciálisak, nyilván adott esetben egyedi jellegűek vagy pedig nagyon is fazonírozottak a feladathoz.
Annyi még a kérdésem, hogy egy vagy több hazai vagy külföldi beszállítóról van szó, a megnevezésük nélkül.
URBÁN GYÖRGY, a Közigazgatási és Elektronikus Közszolgáltatások Központi Hivatala elnöke: Ezek a szoftvertermékek a piacon nem kaphatók. Azok a folyamatok, amelyeknek a programozására szükség van, a schengeni végrehajtási egyezményből, illetőleg a hazai nyomozóhatósági szervezetek tevékenységét szabályozó törvényekből és jogszabályokból vezethetők le. A beszállítók köre az nagyobb, tehát azok a beszállítók, illetve szoftverfejlesztők, akikkel a feladat végrehajtható, mind hazai szoftvertermékek előállításával foglalkoznak, mind pedig nemzetközi vállalkozások, amelyek Magyarországon már ma is foglalkoznak ilyen egyedi, speciális szoftvertermékeknek a fejlesztésével és támogatásával.
ELNÖK: Köszönjük szépen. Van-e még további kérdés? (Senki sem jelentkezik.) Amennyiben nincs, akkor a bizottság tagjait kérdezem, hogy... (Mécs Imre: Észrevétel volna! Kérdéseket tetszett az előbb mondani!) Tessék, képviselő úr!
MÉCS IMRE (MSZP): Tekintettel arra, hogy a szoftverek ára és a megrendeléseknek a realitása nagyon széles határok között változhat, én javaslom azt, hogy a projekt befejezése után egy megfelelő idővel számoljanak be a bizottságnak a projekt végéről és a tapasztalatokról, hogy elég volt-e a pénz, hogy tudtak abból kijönni.
Köszönöm.
ELNÖK: Azt hiszem, ez egy korrekt és jó javaslat, úgyhogy akkor ennek figyelembevételével és az önök figyelmét felhívva erre, hogy amint ez aktuálissá válik, akkor a bizottság felé éljenek ezzel a lehetőséggel, feltenném a kérdést szavazásra:
Ki az, aki a bizottság tagjai közül támogatja az előterjesztést? (Szavazás.) Úgy látom, hogy egyhangú. Ki az, aki ellene volt? (Szavazás.) Ki az, aki tartózkodott? (Szavazás.)
Tehát a bizottság egyhangúlag támogatta az előterjesztést.
Akkor most már, azt hiszem, a 3. napirendi ponthoz nem önök jönnek, úgyhogy megköszönöm, hogy itt voltak, és további jó munkát kívánok. Viszontlátásra! Bocsánat! Ennek az anyagnak a minősítése?
SIMON GÉZA kormánybiztos (Elektronikuskormányzat-központ): Nincs minősítés. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Nincs minősítés, köszönöm szépen. (Simon Géza, Urbán György és Kenézy Csaba távoznak az ülésről. - Rövid szünet. - Az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium képviselői belépnek az ülésterembe, és helyet foglalnak a vendégek számára fenntartott asztalnál.)
Jó napot kívánok! Köszöntöm az igazságügyi és rendészeti miniszter által delegált dr. Piros Attila főosztályvezető-helyettes urat (Dr. Piros Attila: Főosztályvezető vagyok.) Itt nekem több név van felírva, csak próbáltam kitalálni, hogy ki is lehet, elnézést kérek! Tehát dr. Piros Attila főosztályvezető-helyettes urat, aki a minisztérium részvételét garantálja... (Dr. Molnár Csaba: Főosztályvezető!) Bocsánat! Főosztályvezető? (Dr. Piros Attila bólint.) Elnézést kérek, akkor rosszul van felírva.
A 3. napirendi pontunk az igazságügyi és rendészeti miniszter által az IRM/AT/2007/22. számon előterjesztett, közbeszerzési törvény hatálya alóli mentesítési kérelem.
Megkérdezem a főosztályvezető urat, hogy kíván-e szóban kiegészítést tenni.
Dr. Piros Attila előterjesztése
DR. PIROS ATTILA (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Igen, elnök úr, hogyha lehetséges.
ELNÖK: Akkor öné a szó.
DR. PIROS ATTILA (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Tisztelt Elnök Úr! Képviselő Urak! A kormányprogram kiemelt célként fogalmazza meg a kisebb, szolgáltató közigazgatás megvalósítását, a mindennapok biztonságának megteremtését és a közbiztonság javítását. A célok megvalósulásához elengedhetetlen a rendészeti szervek feladatellátásának összehangolása, a feladatcentrikus szervezet felépítése, ennek keretében a rendőrség és a határőrség integrációja.
A kérdés fontosságára, kiemelt jellegére tekintettel mind a határőrség, mind a rendőrség szakmai szerveinek bevonásával munkabizottságok alakultak, melyek feladatai a szakmai alapokon nyugvó koncepciók és ezen belül a javaslatok kidolgozása. Ezzel egyidejűleg azonban az új integrált szervezet profiltisztítására, az alapfeladatok körébe nem tartozó, korábbi államigazgatási, közigazgatási, szakhatósági, engedélyezési, szolgáltatási és ellenőrzési tevékenységek egyszerűsítésére, az ezekhez kapcsolódó működési költségek csökkentésére, valamint a feladatok más szervezet által történő ellátásának vizsgálata érdekében indokolt szakértői vizsgálatok elvégzése, elvégeztetése.
E tevékenység összhangban van azokkal a rendszerváltás időszakát követően megkezdődött folyamatokkal, amelyek eredményeként a rendőrség által korábban ellátott államigazgatási, közigazgatási feladatok kiszervezésre kerültek, áttételre kerültek, és így alakultak meg a 2000. év vonatkozásában például az okmányirodák, illetőleg a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal. A rendőrségi tevékenység átvilágítása során azokra az alapvető tevékenységekre gondolunk, amelyek nem a rendészeti alaptevékenységek köréhez tartoznak: egyes szabálysértési hatósági feladatok önkormányzati hatáskörbe történő áttétele; a helyszíni bírság és a szabálysértési eljárásokban kiszabott pénzbírság végrehajtásának egyszerűsítése; a kábítószer-rendészethez kapcsolódó ellenőrzési feladatok más szervezet által történő végrehajtásának vizsgálata; a rendkívüli halálesetek vizsgálati rendjének átalakítása; az állami futárszolgálat szerepének és feladatainak újragondolása; egy központi alap létrehozásának vizsgálata a büntetőeljárás során kirendelt szakértők, szaktanácsadók, tolmácsok díjának kifizetése érdekében; az elővezetésekkel és kíséréssel kapcsolatos rendőri költségek kiadásának, megtérülésének, növelésének lehetőségei; a vagyonvédelmi, technikai eszközök hamis jelzéseinek, a vakriasztások kezelésének lehetséges módozatai; az elektronikus ügyintézés elterjesztésének, illetve bevonásának lehetőségei.
A rendőrségi tevékenységet meghatározó jogszabályok az alaptevékenységhez kötődően számos adatot minősítenek állam-, illetve szolgálati titokká, hiszen a titkos információgyűjtés, a titkos adatszerzés, a védelmi behatás, a személy- és objektumvédelem, a személyvédelem és tanúvédelem, a szervezett bűnözés egyes kérdésköreivel, az állam működése szempontjából kiemelten fontos létesítmények rendeltetésének elérésére és védelmi berendezésével és működésével kapcsolatban, az állami futárszolgálat működésének egyes kérdéseivel kapcsolatban számtalan minősített információ keletkezik. 30cPi. 31 (Piros Attila)
Mindezek mellett olyan szakmai iratokba is betekintést kell engedélyeznünk a vizsgálatok tárgyában, melyek más bizalmas információt vagy adatot tartalmaznak, tartalmazhatnak.
A leírtak alapján kérem a bizottság támogatását.
ELNÖK: Köszönjük szépen főosztályvezető úrnak. Van-e kérdés a bizottság tagjai részéről? (Mécs Imre jelzi szólási szándékát.) Mécs Imre képviselő úré a szó.
MÉCS IMRE (MSZP): Az első részben összefoglaló szakértői jelentésről van szó, a "Megvalósítás költsége" című második részben pedig a szakmai átvilágításhoz szükséges szakértői erőforrásokról van szó, és azok fedezetére kérnek 80 millió forint plusz áfa beszerzési felmentést. Milyen volumenű? Hogy lehet ezt megfogni? Több szakértő? Egy szakértő? Egy vállalat? Több vállalat? Mekkora terjedelmű ez? Ez a szakértői munka normáihoz hogyan igazodik? Ellenőrzik-e azt, hogy ez az átlagos szakértői munka ellenértékének megfelelő kategóriákba beleessen, hogy ne menjen a csillagos égig. Tehát hogyan korlátozzák, hogyan ellenőrzik, hogyan szűkítik le a kiadásokat, hogy elfogadható legyen?
ELNÖK: Még hadd tegyem hozzá azt, hogy Kondorosi Ferenc államtitkár úr nekem a következő levelet írta, amelyben az szerepel, hogy "A rendőrség és a határőrség szervezeti integrációját és regionalizációját segítő szakértői kapacitás beszerzésének védelme" tárgyában kéri a közbeszerzési mentesítést. Tehát gyakorlatilag százmillió forintot szánnának erre a célra. Az én kérdésem arra vonatkozna, hogy miközben Államreform Bizottság meg maga a minisztérium komoly apparátussal el tudja látni ezt a feladatot, gondolom én, mi indokolja azt, hogy egy külső, úgymond képzett szakértőket gazdasági társasági formában bevonjanak ebbe a munkába. A minisztériumi apparátus nem tudja ezt a feladatot ellátni, vagy nem elegendő a létszám?
A rendőrség és a határőrség szervezeti integrációja, ha jól tudom, törvényi szabályozás tárgyát képezi, és erről folynak is valamifajta, nem azt mondom, hogy politikai egyeztetések, de valamilyen hír erről már napvilágot látott. Tehát nem lenne-e célszerű előbb talán a törvényi elgondolásokat vagy a főbb irányokat áttekinteni, és ezt követően pedig adott esetben a minisztériumban kidolgozni egy javaslatot arra nézve, hogyan történne ez az integráció, egyáltalán mindenképpen indokolt-e? Nem tudom, az Európai Unió elvárásai ezt mennyire teszik indokolttá. De erről még lehetne egyfajta politikai egyeztetést is folytatni, gondolok itt arra, hogy a határőrizet meg a határrendészet különböző feladatok. Úgy tudom, arról még nincsen szó, hogy a határőrizet teljes mértékben a rendőrség feladata lenne. Tehát erről lehetne akár hosszas vitákat is folytatni.
De az első kérdés, szerintem, mindenképpen jogos, hiszen komoly apparátussal működik a Rendészeti Minisztérium. Tehát ha erre tudna válaszolni, azt megköszönném.
További kérdés, észrevétel van-e? (Jelzésre:) Boross Péter képviselő úré a szó.
DR. BOROSS PÉTER (MDF): Nem kérdés, hanem észrevétel, de teljes mértékben támaszkodik arra, amit az elnök úr az előbb mondott. Én érthetetlenül állok egyre terjedő és évek óta terjedő közigazgatási vagy tárcagyakorlat előtt, hiszen arra is volt példa, hogy jogszabályszerkesztést adtak ki valamilyen jogászi vállalkozásnak... (Mécs Imre: Ügyvédi irodának.) ...ügyvédi irodának. Ezek abszurditások. Amit itt, őszintén mondom, némi dagályos és ismétlődő fogalmazásban ebben az anyagban feladatként megjelenítenek, az semmi más, mint amit a minisztérium illetékes munkatársainak - bevonván a határőrségtől meg a rendőrségtől erre alkalmas férfiakat és nőket - el kell tudnia készíteni. Mi ez a külső megrendelés? Valamely szervezet, amely betekinthet olyanba, amibe egyébként csak külön engedéllyel tekinthet be - mi szükség van erre? Tehát mit művel maga a közigazgatás, amikor szervez, átszervez, és jogszabályt szerkeszt. Számtalan esetben teremtődik új helyzet, akkor a minisztérium erre hivatott apparátusának azokat a jogszabályi változtatásokat előterjesztés formájában el kell készíteni, abban az esetben különösen, ha lennének megfelelő gyakorlattal és rutinnal rendelkező törvény-előkészítő, önálló jogászi szervezetek, amit sajnálatos módon szintén felszámoltak az elmúlt években.
Én tehát ezt az egész előterjesztést abszolút feleslegesnek tartom, azt meg aggályosnak, hogy külső szervezet betekinthessen valamibe, ami nem szükséges, hogy betekintő legyen. Adott olyan szituáció, mint az általam nehezen követhető számítógépes valami, ami az előző napirend volt, ott elhiszem, nem tehetek mást, de hogy egy minisztérium ne maga oldjon meg a maga apparátusával egy ilyen összevonási kérdést, amely korántsem olyan bonyolult, mint aminek látszik, és hogy erre miért kell külső szervezet, én itt tanácstalan vagyok. Úgy vélem, hogy ennél sokkal kisebb fejtörést okozott a kormányőrség és a rendőrség összevonása anno valamikor, de nem akarok példát mondani, mert nem lenne ízléses részemről. Tehát nem tudom, hogy ez a többször emlegetett feladatrendszer, erőforrások, jogi, igazgatási, informatikai, közgazdasági szempontoknak a külső szervezetekkel történő vizsgálata nem annak a divatnak engedelmeskedik-e, amelyik úgy látszik, ma a tárcaapparátusokat tehermentesíteni igyekszik vagy felelősséget áthelyezni valamelyik külső szervezetre, amely szervezet aztán mindenképpen fontos.
Az összevonással szemben nekem különösebb kifogásom nem volna, ha látnám, hogy az milyen konzekvenciákkal jár. Azzal már igen, hogy a hetvenes évek közepéhez hasonló összevonási hullám szalad végig az egész országon ilyen mániákusan. Most a nagy a szép éppen. Voltak ellenkező korszakok is, a szétbontásos korszakok időszaka. De speciel ez egy elfogadható gondolat, ha az jól szerkesztődig meg, de elvárható egy tárca apparátusától és a minisztérium vezetésétől, hogy ezt a mezőnyt uralja, és ami itt leíródik, azokat oldja meg közvetlenül. És még egyszer mondom, a hozzá tartozó rendőri és határrendészeti vagy határőrségi személyek, akik szintén nagyon felkészült emberek, bevonásával. Én nem látom indokoltnak ezt, inkább egy rossz divatnak történő hódolást látok itt.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Van-e további kérdés? (Nem érkezik jelzés.) Amennyiben nincs, akkor a főosztályvezető úré a szó.
DR. PIROS ATTILA (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Elnök Úr! Képviselő Urak! Köszönöm a kérdéseket. A határőrség és a rendőrség integrációjának kérdése nem új keletű, 1998 és 2002 között jelentős előkészületi munkák voltak a határőrség integrációja vonatkozásában. Egy időpont merült fel mindig egyfajta határnapként, ez pedig a teljes jogú schengeni csatlakozást vagy jóval megelőzően, vagy ennek az időszakában, ezt követően, hiszen a teljes jogú schengeni csatlakozás ma ismert adatai szerint ez év végére a Magyar Köztársaság szárazföldi államhatárának 50 százalékán, 1134 kilométer hosszan a ma ismert határőrizeti tevékenységet, mely a határforgalom ellenőrzéséből és a határ őrizetéből áll, meg kell hogy szüntesse a tárca, hiszen ezt jelenti a schengeni belső határ átjárhatósága. Tehát a rendészeti szakmai, értem alatta mind a határőrség vonatkozásában - a schengeni fogalmakat használva - a határforgalom-ellenőrzés, határőrizet és mélységi kompenzációs intézkedési rendszer, mind pedig a klasszikus, a múltat, a jelent és a jövőt is megtestesítő bűnügyi, közrendvédelmi, közlekedési, igazgatásrendészeti tevékenységek, amelyek fő tevékenységei a Magyar Köztársaság rendőrségének, e két szervezet integrációjának a szakmai kidolgozásai megtörténtek. Pi. 4041-50c (Piros Attila)Mondom, a múltjában is találhatunk benne értékes anyagokat.
Ellenben az integráció kapcsán felmerültek azok a profiltisztítási tevékenységek, amelyek, úgy gondoljuk, szervesen nem kötődnek, nem köthetők a rendőrséghez, ezek a múltból származtatott, különféle jogszabályok által delegált feladatok, amelyeket ma a rendőrség végrehajt. A példák sorában azért jeleztem, hiszen mi ismerjük ezeket a tevékenységeket, és azért utaltam rá, hogy korábban a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal vagy ma az okmányirodák által teljesített szolgáltatási tevékenységek részben vagy egészében korábban a rendőrségnél voltak megtalálhatók, és ezt a kiszervezést is egy hasonló szakértői tevékenység előzte meg, hogy ezek kikerüljenek.
Összegyűjtötte a rendészeti szakma azokat a kérdéseket, amelyek más kompetenciákat is tartalmaznak, amelyeket a példákkal próbáltam illusztrálni és felsorolni, amelyeket mi konkrétan meg tudunk fogalmazni, de a rendőrségen kívüli szegmenseket érint, és ezért azt gondoljuk, hogy nem szükséges vagyis nem elégséges csak a rendőri szakma, illetve a jogalkotási szakma bevonása, hanem például a rendkívüli halálesetek vizsgálata során, amikor még bűncselekmény gyanúja nem merül fel, akkor is a rendőrorvosnak kell menni és boncolást végrehajtani, a halottszemlét végrehajtani. A kábítószer-rendészethez kapcsolódó tevékenység kapcsán hangsúlyozom, nem a kábítószer elleni bűnözésről szól itt a jogszabályi felhatalmazás, hanem arról, hogy ma a magyar rendőrség egyes személyei járják a háziorvosokat, az állatorvosokat, és ellenőrzik azt, hogy elzárt helyen tartják-e azokat az orvosságokat, amelyekre azt mondják, hogy kábítószer tartalmúak.
Ezeket szeretnénk átvilágítani, ezeket szeretnénk megnézni más szempontú vizsgálatokkal, és hatékony megoldásra kérünk tőlük javaslatot. Hangsúlyozom: ez túlmegy a rendőrség és a határőrség kompetenciáján, jelen pillanatban azonban ezt még a rendőrség és a határőrség teljesíti.
ELNÖK: Bocsásson meg! Én változatlanul nem értem, hogy ha létrehozunk egy giga-, egy hatalmas nagy minisztériumot, hiszen ez nem is egy minisztérium, hanem kettő, mert az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium az igazságügyből és a belügyből áll, és a feladatokat meg kiszervezzük, akkor ez eléggé sajátos és érdekes.
De Kövér László képviselő úr jelentkezett, illetve az alelnök úr. Alelnök úr, tessék.
TÓTH KÁROLY (MSZP), a bizottság alelnöke: Köszönöm szépen. Én a következőt szeretném javasolni. Én egyetértek azzal, hogy ezeket a feladatokat el kell végezni, azzal is egyetértek, hogy ezeket az átvilágításokat meg kell tenni. Nem szeretném azonban, ha az érdemi átvilágításról a következő időszakban az vinné el a figyelmet, hogy feltétlenül minden munkát külsőssel kellett megtenni.
Én ezért azt az áthidaló javaslatot szeretném tenni - már tettünk ilyet máskor is bizottsági ülésen -, hogy a mai napon ne hozzunk döntést, kérjük fel a minisztériumot, hogy tekintse át újra, hogy ezen feladatok közül melyek azok, amelyeket vagy a minisztérium, vagy a miniszter, tehát kormányzati szinten, számomra most mindegy, hogy melyik minisztérium, kormányzati szinten el tud végezni, és melyek azok, amelyeket valóban külső szakértőkkel kell megvizsgáltatni, és ezt egy következő bizottsági ülésre kérjük vissza. Mert nagyon nem szeretném, hogy az egyébként fontos célokról holnapután azon legyen vita, hogy miért csak mindent külsősökkel lehet megcsinálni, mert a lényegről fogja elvinni a hangsúlyt, abban lesz majd vita a társadalom előtt, hogy van minisztérium, kormányzati szervek, és úgymond mindenki külső szervvel csináltatja, és nem arról lehet majd beszélni, ami érdemi feladat az átszervezésnél.
Tehát nekem az a javaslatom, elnök úr, hogy ma ne hozzunk döntést, kérjük fel a minisztériumot, hogy kormányzati szinten tekintse át még egyszer, hogy melyek azok a feladatok, szakértői feladatok, amelyeknél a mai kormányzat rendelkezésére álló eszközrendszerrel valóban nem végezhető el átvilágítás, és arra hozza vissza, ha szükségesnek tartja, hogy adjuk meg a mentességet. Én önmagában a mentesség megadásával is egyetértek, csak tényleg nem szeretném, hogy politikai vita vagy egyáltalán bármiféle vita legyen abból, hogy általában megadtuk a mentességet, és közben van egy komoly minisztériumi meg kormányzati háttér.
Az a javaslatom, hogy ma ne döntsünk, kérjük meg a kormányt, hogy fontolja meg, hogy melyek azok a feladatok, amelyeket nem tud elvégezni saját hatáskörben, és ha van ilyen, akkor hozza vissza és szavazhatunk. Tehát én nem általában elutasítani akartam, de nem tartom indokoltnak, hogy ma döntsünk, és utána kezdjük a vitát.
Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Erről lehet vitatkozni. Szerintem tudunk ma dönteni, de Kövér László képviselő úré a szó.
TÓTH KÁROLY (MSZP), a bizottság alelnöke: Tudomásul veszem, elnök úr.
DR. KÖVÉR LÁSZLÓ (Fidesz): Elnök Úr! Ha megengedi, én megjegyzéseket tennék, nem kérdéseket tennék fel, mert, azt hiszem, hogy itt mindenkinek minden világos, csak az a kérdés, hogy kinek mi a véleménye róla. Én szeretném előrebocsátani, hogy az én véleményemet, megítélésemet erről az ügyről nem befolyásolja, de azért ha tud a főosztályvezető úr arra válaszolni, azt megköszönöm, ha nem, esetleg elhalasztjuk a döntést egy későbbi időpontra, akkor utána tud nézni, azt is megköszönöm.
Tehát a '98 és 2002 közötti időszakban mekkora nagyságrendű pénzeket fordítottak külső szakértői erőknek a finanszírozására? Mert nem emlékszem rá, hogy akkor ennek a bizottságnak a keretei között ilyen típusú közbeszerzési törvény hatálya alóli mentesítésről döntöttünk volna - de, mondom még egyszer, biztos, hogy volt ilyen. Szeretném tudni, ha lehet, hogy akkor milyen összegeket költöttünk és pontosan mire.
Ugyanis szeretném megosztani azon rossz érzéseimet a bizottsággal, amit évek óta látok, hozzáteszem zárójelben, hogy nemcsak öt-hat éve, hanem a korábbi időszakban is volt erre példa, '90 óta tulajdonképpen folyamatosan és egyre erősödő formában, hogy különböző lobbicsoportok állami egyedi meg normatív eszközökkel teremtetnek velünk, döntéshozókkal piacot. Itt olyan jogszabályok születnek, olyan miniszteri rendeletek, kormányrendeletek, urambocsá' törvények születnek, olyan egyedi döntések születnek, amelyeknek az az eredménye, hogy az államigazgatást gyakorlatilag privatizáljuk, illetve olyan feladatokat teremtünk az államigazgatás számára, amit aztán úgymond a magánpiacon tud teljesíteni. Ez a közpénzek kiszervezése.
Most, amikor mindenki arról beszél, hogy milyen nyomorúságos állapotban van Magyarország költségvetési helyzete és el kell bocsátani több tízezer embert, mert úgymond nincsen pénz iskolák fenntartására, akkor egész egyszerűen elképesztőnek tartom, hogy csak egy ilyen úgynevezett reformprogramnak a megvalósításáért, amit egyébként a főosztályvezető úr is pontosan tud, mert itt elmondta, hogy mik az anomáliák, ezt most egy külső céggel bruttó másfél millió forintért megerősíttessünk, hogy tényleg nem jó, hogyha rendőrök mennek ki az orvosokhoz kábítószerügyekben eljárni vagy ellenőrizni. Ha ön is tudja, akkor miért kell ezt még egy külön tanulmányban leíratni?
Én azt gondolom, hogy valóban nem arról van szó, hogy a felére vágták volna az államigazgatás apparátusát, hogy a legalapvetőbb napi szintű működésre legyen elegendő a létszám, és minden, ehhez képest rendkívülinek, különlegesnek mondható feladatot pedig külső erőkkel oldanak meg. Nem erről van szó, az államigazgatás apparátusa 2002-höz képest felduzzadt, és ehhez képest szintén felduzzadt az a pénz, ami kicsorog a központi költségvetésből, és akkor itt már nem teszek politikai ízű megjegyzéseket, maradjunk ennyiben, hogy külsős cégeknek ilyen, olyan meg amolyan átvilágítás céljára. Ezt abszurdumnak tartom!
Nemcsak az Igazságügyi és Rendészeti Minisztériumra igaz ez, igaz ez az Oktatási Minisztériumra, majdnem minden minisztériumra igaz, és szerintem abba kéne hagyni ezt a gyakorlatot! Pont az a társadalomlélektani meg politikai pillanat van, amikor ezt is ajánlom a tisztelt kormánypárti képviselőknek a figyelmébe, hogy legyenek szívesek az államreform keretében ezt is fölvetni a tisztelt döntéshozóknak, hogy hogyan lehetne ezt a gyakorlatot szabályozott keretek között folytatni. Mert nem mondom, hogy ez minden körülmények között indokolatlan, tehát nem állítom, hogy ördögtől való és eleve elutasítandó minden egyes ilyen típusú dolog, de úgy általában véve azért nem ártana ezt is áttekinteni, mert itt, ha durvább akarnék lenni, akkor azt mondanám, hogy... - nem is mondom inkább, maradjunk annyiban, hogy indokolatlan pénzkiszervezés zajlik mindenféle legitimnek látszó indokokkal.
ELNÖK: Van-e még további észrevétel? (Senki sem jelentkezik.) A főosztályvezető úr kíván-e még hozzászólni?
50c
Pi. 51
DR. PIROS ATTILA (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Igen, elnök úr. Képviselő úr, valóban igaz, nem tudok rá válaszolni, hogy '98 és 2002 között volt-e és milyen nagyságrendben szakértői bevonás, én egyet tudtam áttanulmányozni igen nagy részletességgel, a szakmai előkészítő tevékenységet és annak a szakirodalmát. Ezek a példaként mondott, jelenleg a határőrség és a rendőrség által végzett feladatok azt célozzák, hogy próbáljuk a profilt tisztítani, és a rendőrséget és a határőrséget megtisztítani mindazon feladatoktól, amelyek korábban valamilyen jogszabály által hozzá kerültek. Összegyűjtöttük őket, és egy elég rövid vagy záros határidőn belül, tehát ez év végéig szerettük volna ezzel a lehetőséggel megteremteni azt a komplexitást, hogy a rendőrség és a határőrség a jövőben valóban alapvető társadalmi rendeltetéséhez illeszkedő feladatokat hajtson végre.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Tóth Károly alelnök úr javaslata az volt, hogy ne szavazzunk most erről. Ezt elég nehezen tudom elképzelni, tekintettel arra, hogy előttünk van egy előterjesztés, kibeszéltük, kérdéseket tettünk fel, ön válaszolt ezekre az észrevételekre. Gondolom, nincs abban a helyzetben, hogy ezt a javaslatot visszavonja, tekintettel arra, hogy az államtitkár úr nyújtotta ezt be. (Dr. Piros Attila bólint.) Arra van lehetőség, ha most itt leszavazzuk, nem kapja meg a támogatást, akkor ne adj' isten önök újból benyújtják, de azért arra kérném, hogy ezt fontolják meg. Tehát szerintem valóban nagyon-nagyon sok észrevétel megfontolást érdemel a tárca vezetői részéről, és ezen a gyakorlaton valóban érdemes lenne változtatni.
Most nem tehetem meg azt, hogy nem teszem fel szavazásra, tekintettel arra, hogy az előterjesztést megvitattuk és kibeszéltük.
(Mécs Imre jelzi szólási szándékát.) Mécs Imre képviselő úrnak milyen észrevétele van ehhez?
MÉCS IMRE (MSZP): Hozzászólni szeretnék.
ELNÖK: Tessék!
MÉCS IMRE (MSZP): Itt van egy határozati javaslat Tóth Károly alelnök úr részéről, amit én teljesen reálisnak és támogatandónak látok, hiszen a mostani megbeszélés során próbáltuk a tárca képviselőjével tisztázni a dolgokat, kiderült, hogy az előterjesztés bizonyos fokig nem eléggé indokolt, és részletesebben kellene indokolni. Ezért lehetőséget kell adni arra, ha szükségesnek látják, akkor kellő indoklással egészítsék ki ezt a javaslatot, és egy következő ülésünkön ezt megtárgyaljuk.
Köszönöm.
ELNÖK: Keressük mindjárt a házszabályi részét ennek, de egy elfogadott napirend után ezt legfeljebb napirend-módosítási javaslatként tudom értékelni, hogy ezt vegyük le napirendről.
TÓTH KÁROLY (MSZP): Nem.
ELNÖK: Nem. Akkor Tóth Károlyé a szó.
TÓTH KÁROLY (MSZP): Köszönöm. Akkor megpróbálok egy határozati javaslatot mondani, amivel lezárhatjuk, és nem kell levenni: a Nemzetbiztonsági bizottság a napirend megtárgyalásával felkéri a kormányt, felkéri az előterjesztőt, ismételten vizsgálja meg, hogy az általa kért közbeszerzési mentességnél melyek azok a pontok, amelyek kormányzati szinten nem végezhetők el, és ezeket hozza vissza a bizottsági ülésre. Ekkor nem a napirendet halasztottuk el, elnök úr, hanem hozott a bizottság egy döntést, amely nem elutasítja, hanem felkéri az előterjesztőt, hogy ismételten tekintse át, melyek azok a feladatok, amelyek kormányzati hatáskörben nem végezhetők el, és arra kérjen majd egy új előterjesztésben mentességet.
Úgy gondolom, hogy ez a módosító indítvány nem házszabályellenes. Ha a többség megszavazza, akkor Kövér László képviselő úr által mondottak szellemében is próbált tenni a kormányoldal egy nagyon pici lépést annak érdekében, hogy ez a fajta gondolkodás, hogy amit lehet, kormányzati szinten végezzenek el, elinduljon.
Köszönöm szépen.
MÉCS IMRE (MSZP): És Boross Péter úr szellemében is.
TÓTH KÁROLY (MSZP): Bocsánatot kérek!
ELNÖK: Van-e ehhez hozzáfűznivalója bárkinek? (Nem érkezik jelzés.) Nyilván mindenkinek a szelleme benne van ebben a javaslatban.
Akkor felteszem szavazásra az alelnök úr javaslatát. Ki az, aki a bizottság tagjai közül ilyen értelemben ezt támogatja és elfogadja? (Szavazás.) Tíz igen. Ki az, aki nem? (Senki sem jelentkezik.) Ki az, aki tartózkodott? (Szavazás.) Egy tartózkodás.
DR. BOROSS PÉTER (MDF): Merthogy lehetne határozatot hozni, de...
ELNÖK: Ennek figyelembevételével kérjük az IRM felé tolmácsolni ezt az észrevételt, és újragondolni ezeket a kérdéseket.
Főosztályvezető úr, elhangzott-e olyan információ, olyan kérdés, észrevétel, amely indokolná a minősítést?
DR. PIROS ATTILA (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Nem.
ELNÖK: Tehát akkor nem kell minősíteni az itt elhangzottakat.
Köszönjük szépen, hogy itt volt. További jó munkát kívánunk! (A meghívottak távoznak az ülésről. - Rövid szünet.)
(A nyílt ülés befejezésének időpontja: 11 óra 55 perc.
A bizottság a továbbiakban zárt ülésen folytatta munkáját, melyről külön jegyzőkönyv készült.)
|
|
Dr. Simicskó István |
Jegyzőkönyvvezetők: Farkas Cecília és Podmaniczki Ildikó