NBB-10/2007-2.
(NBB-23/2006-2010.)
Nbb-1254/10/2007-15.
(Nbb-23/2006-2010.)
Nyílt ülés + Zárt ülés!,
amely a Házszabály 78/A. § (7) bekezdése alapján
nyilvános iratként kezelendő!
az Országgyűlés Nemzetbiztonsági bizottságának
2007. június 21-én, csütörtökön, 11 óra 39 perckor
a Képviselői Irodaház III. számú tanácstermében
megtartott üléséről
Tartalomjegyzék
Napirendi javaslat *
Az ülés résztvevői *
A bizottság részéről *
Meghívottak részéről *
Elnöki bevezető *
A napirendi javaslat elfogadása *
Dr. Szilvásy György, a polgári titkosszolgálatokért felelős tárca nélküli miniszterjelölt kinevezés előtti meghallgatása *
Dr. Szilvásy György szóbeli kiegészítése *
Kérdések, hozzászólások, válaszok *
Zárt ülés elrendelése *
A Miniszterelnöki Hivatalt vezető miniszter által KIGÁlt/98/1/2007. számon előterjesztett, a közbeszerzési törvény hatálya alóli mentesítés iránti kérelem megtárgyalása *
Dr. Kéri Nagy Zsolt szóbeli kiegészítése *
Kérdések, hozzászólások, reflexiók *
Az Országos Tiszti Főorvosi Hivatal főorvosa által 3904-1/2007. számon előterjesztett, a közbeszerzési törvény hatálya alóli mentesítés iránti kérelem megtárgyalása *
Dr. Sebestyén Gyula tájékoztatója *
Kérdések *
Határozathozatal *
A Kincstári Vagyoni Igazgatóság vezérigazgatója által K-4662/2007. számon előterjesztett, a közbeszerzési törvény hatálya alóli mentesítés iránti kérelem megtárgyalása *
Tímárné Deibler Ilona szóbeli kiegészítése *
Kérdések, válaszok *
Tóth Károly javaslata *
Döntés Tóth Károly javaslatáról *
Elnöki zárszó *
Megjelent
Elnököl: Dr. Simicskó István (KDNP), a bizottság elnöke
Tóth Károly (MSZP), a bizottság alelnöke
Juhász Ferenc (MSZP)
Mécs Imre (MSZP)
Dr. Molnár Zsolt (MSZP)
Dr. Vadai Ágnes (MSZP)
Dr. Kövér László (Fidesz)
Lezsák Sándor (Fidesz)
Dr. Boross Péter (MDF)
Helyettesítési megbízást adott
Gulyás József (SZDSZ) Tóth Károlynak (MSZP)
Demeter Ervin (Fidesz) dr. Kövér Lászlónak (Fidesz)
Juhász Ferenc (MSZP) távozása után dr. Molnár Zsoltnak (MSZP)
Hozzászólók
Dr. Szilvásy György, a polgári titkosszolgálatokért felelős tárca nélküli miniszterjelölt
Dr. Buzálné dr. Szabó Mária (Nemzetbiztonsági Iroda)
Dr. Kéri Nagy Zsolt (Miniszterelnöki Hivatal)
Dr. Sebestyén Gyula (Országos Tiszti Főorvosi Hivatal)
Keresztély József (Kincstári Vagyoni Igazgatóság)
Tímárné Deibler Ilona gazdasági igazgató (Kincstári Vagyoni Igazgatóság)
Megjelentek
Földváry Gábor, a bizottság munkatársa
Matern Richárdné titkárnő
Tüske Gyula (Miniszterelnöki Hivatal)
Karácsony Mihály főosztályvezető (Miniszterelnöki Hivatal)
Dr. Endrődi Sándor szakértő
(Az ülés kezdetének időpontja: 11 óra 39 perc.)
DR. SIMICSKÓ ISTVÁN (KDNP), a bizottság elnöke, a továbbiakban ELNÖK: Jó napot kívánok! A bizottsági ülést megnyitom. A bizottság tagjai előzetesen megkapták a mai ülésre vonatkozó napirendi javaslatot, amelyben négy napirendi pont van, ebből az első Szilvásy György miniszterjelölt úr meghallgatása, ezt követően pedig károm közbeszerzési mentesítésről fog dönteni a bizottság.
Mielőtt megkezdenénk az ülést, a helyettesítések rendjéről szeretném tájékoztatni a bizottság tagjait, a határozatképesség érdekében. Demeter Ervin képviselő urat dr. Kövér László képviselő úr helyettesíti, Gulyás József képviselő urat pedig Tóth Károly alelnök úr helyettesíti. A bizottság határozatképes.
A napirendi javaslat elfogadása
Felteszem a kérdést a bizottság tisztelt tagjainak, hogy ki támogatja az előre megküldött napirendi javaslatot. (Szavazás.) Úgy látom, meg kell számolnunk, mert nem egyhangú. Tíz igen. Ki az, aki ellene volt? (Senki sem jelentkezik.) Ki tartózkodott? (Szavazás.) Boross Péter miniszterelnök úr tartózkodásával... (Dr. Boross Péter: Indokolni is szeretném!) Nem feltétlenül szükséges, de ha gondolja, nyilván megadom önnek a szót.
Parancsoljon!
DR. BOROSS PÉTER (MDF): A miniszteri meghallgatások általános gyakorlata azért alakult ki, tisztelt bizottság, hogy az új feladatkörbe kerülő miniszter adjon számot terveiről és elképzeléseiről. Aztán a bizottság véleményt formál, ez a vélemény nem dönti el az ügyet, hisz ettől függetlenül a miniszterelnöki előterjesztés, köztársasági elnöki kinevezés érvényessé lehet, akármilyen jellegű szavazás esetén.
Azonban itt jelen esetben a miniszter ugyanezt a funkciót töltötte be korábban is, nem tudom tehát, hogy miért van szükség jelenleg egy meghallgatásra, már csak napirendjeink kímélése és időnk kímélése szempontjából is. Bennem ez a kérdés felvetődik már csak azért is, hogy működésünk szabályait némileg próbáljuk körülhatárolni.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Valóban ez egy fontos kérdés, azonban a bizottság meghallgatási kötelezettségét írja elő a kormány tagjai és államtitkárok jogállásáról szóló 2006. évi LVII. törvény, és mivel valóban ellátta ezt a tevékenységet Szilvásy miniszter úr, bár részfeladatként, és tudjuk, hogy most más minőségben, új minőségben, kifejezetten ezzel a területtel kíván foglalkozni, ezért láttuk úgy, hogy a bizottsági meghallgatási kötelezettségünknek eleget teszünk, és ezelől miniszterjelölt úr sem zárkózott el, úgyhogy ennek szellemében elfogadtuk a napirendet.
Kérem a titkár úr segítségét, hogy a miniszterjelölt urat hívja be. (Megtörténik.)
Tisztelettel köszöntjük a miniszterjelölt urat. Mielőtt azonban megkezdenénk az első napirendi pontunkat, a miniszterjelölt úr kinevezés előtti meghallgatását, nyilván kérdés vetődhet fel, hiszen a Nemzetbiztonsági bizottság üléseit általában zárt keretek közt tartja, a terület jellegéből adódóan. Az a helyzet, hogy a gyakorlat, amely a miniszterjelöltek kinevezés előtti meghallgatására irányul, eléggé szerteágazó. Tehát volt már rá precedens, hogy zárt ülésen hallgattuk meg a miniszterjelöltet, és volt rá precedens az utóbbi három alkalommal, hogy nyilvános ülésen hallgattuk meg a miniszterjelölteket.
Ezért mindenképpen kötelességemnek érzem jelezni a bizottság tagjai és a jelenlévők felé is - hogy ne legyen újszerű a helyzet -, hogy a Házszabály 69. § (1) bekezdése értelmében nyilván az előterjesztő, illetve adott esetben a miniszterjelölt úr vagy a bizottság bármely tagja kezdeményezheti, hogy zárt ülésen hangozzanak el bizonyos kérdések, illetve válaszok. Lehetőséget szeretnék arra mindenképpen ennek szellemében adni, hogy ha olyan természetű kérdés merül fel, akkor akár a miniszterjelölt úr is jelezze, ha esetlegesen államtitkot vagy szolgálati titkot érintene a közlése, hogy ezt akkor zárt ülés keretében folytassuk. Ezért kérném a sajtó igen tisztelt képviselőinek a megértését, ha ez a kérdés majd így felmerül.
Kövér László képviselő úr jelezte hozzászólását. Tessék!
DR. KÖVÉR LÁSZLÓ (Fidesz): Elnök Úr! Tisztelt Bizottság! Miniszter Úr! Tekintettel a speciális körülményre, jelesül, hogy egy volt miniszter folytatja tovább a munkáját csak más elnevezéssel, ugyanakkor a bizottság mégis megtartja a meghallgatást, talán valóban szerencsésebb lett volna korábban jelezni, ha valakinek kifogása van, és akkor kérhettünk volna állásfoglalást az Alkotmányügyi bizottságtól. Én is azt gondolom, hogy ha a törvények egyelőre ezt írják elő, akkor meg kell tennünk ezt a meghallgatást. Nyilvánvalóan ilyen esetben a kérdések irányulhatnak a miniszter úr eddigi tevékenységére is, hogy mi az, ami abból számára folytatható, folytatandó és mi az, ami esetleg nem és mást szeretne csinálni.
A nyilvánosság értelmét nem sokban látom. Az, hogy az ellenzéknek mi a véleménye a miniszter úr eddigi tevékenységéről, figyelembe véve azokat a botrányokat is, amelyek megrázták a nemzetbiztonsági szolgálatokat, azoknak a megítélését, tekintélyét aláásták. Azt gondolom, hogy erről különösebben nem kell meggyőzni senkit sem, mert ez szerintem az első pillanatban világos, viszont nekem speciel van legalább egy olyan kérdésem, amit feltehetek ugyan nyilvánosan, de egészen biztosan nem kaphatok nyilvános ülésen olyan választ, ami engem kielégítene, mert a miniszter urat nyilvánvalóan köti a titoktartás kötelezettsége.
Nem akarok zárt ülést kérni mindjárt a bizottsági meghallgatás legelején, mert ha valakinek a nyílt ülés a kedves és emellett lát érveket, akkor legyen meg az ő akarata is, de szeretném, ha a bizottság lehetővé tenné, hogy arra a kérdésre, amit szeretnék feltenni, a választ a miniszter úr zárt ülés keretei között adhassa meg.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Az alelnök úr jelezte hozzászólási szándékát.
TÓTH KÁROLY (MSZP): Tisztelt Bizottság! Csak jelezni szeretném, hogy nem telt el egy hónap, hogy meghallgattuk más minőségben Szilvásy György kancelláriaminiszter urat az előző éves tevékenységéről, beszámolóról, tehát minden olyan kérdést feltehettünk, ami zárt ülésre való, a múlttal foglalkozik, az előző év tevékenységével foglalkozik. Jómagam is kezdeményeztem még az ülés előtt, hogy nézzük meg, kell-e egyáltalán meghallgatás, de ha kell, akkor ennek a meghallgatásnak a célja nem más, mint azoknak az elképzeléseknek a meghallgatása, ahogy a miniszterjelölt az adott tárcát vezetni akarja. Alig hiszem, hogy ez államtitok kategóriájába tartozik. Az éves beszámoló pedig megtörtént, azt a bizottság tudomásul vette, és fél év múlva megint meghallgatja a nemzetbiztonsági törvény szabályai szerint.
ELNÖK: Azonban én fontosnak tartom, hogy ne vegyük el a lehetőségét annak, amit Kövér László képviselő úr javasolt. Kövér László jelentkezett.
DR. KÖVÉR LÁSZLÓ (Fidesz): Ne haragudjon, elnök úr, őszintén szólva nem értem ezt az egészet. Most mi a fenének kell kekeckedni? Én azt mondtam, hogy legyen nyílt ülés, ha ez valakinek a heppje. Én csak arra kérek lehetőséget, hogy azt a kérdést, amit fel akarok tenni, hadd tehessem fel zárt ülés keretei között, mert a miniszter úr nem fog tudni rá válaszolni nyílt ülés keretei között. Az elmúlt egy hónapban is történhettek olyan dolgok, akár a sajtóban is megjelenhettek olyan dolgok, amelyekre kíváncsi lehet egy bizottsági tag.
Bocsánatot kérek, hogy létezünk egyáltalán, elnézést kérünk a tisztelt kormánypárttól, hogy van ellenzék és vannak kérdései! Normális körülmények között egyébként nem így működik egy bizottság, hanem maga a miniszter megy elébe minden olyan információnak, pontosabban minden olyan információra vonatkozó igénynek, ami felvetődik egyáltalán. Előre mondom, még véletlenül sem a miniszter úr személyével akarok én... A nyilvános meghallgatáshoz hozzá se fogok szólni, megígérem, csakhogy gyorsítsam az ügymenetet, csak miért kell mindig belekötni mindenbe, amit az ellenzék szerintem teljesen jogosan igényel? Mondjunk le a mandátumunkról? Vagy mit igényel a tisztelt MSZP által delegált alelnök, hogy ne zavarjuk a köreiket meg a miniszter úr nyugalmát? Hát bocsánatot kérek most már!
ELNÖK: Vadai Ágnes képviselő asszonyé a szó.
DR. VADAI ÁGNES (MSZP): Az lenne a javaslatom, hogy kezdjük el a meghallgatást nyílt üléssel. Nyilván mindenki felteszi a maga kérdéseit, és mind a bizottság, mind a miniszterjelölt úr meg tudja ítélni, hogy melyek azok a kérdések, amelyek zárt ülésre tartoznak. Azokra a kérdésekre akkor zárt ülést rendelünk el, és akkor azt gondolom, Kövér képviselő úr jogos igénye teljesül. Kezdjük el az ülést nyílt üléssel, és amikor odaérünk, hogy olyan kérdés van, akkor a miniszter úr, a bizottsági elnök vagy éppen a bizottság tagjai jelzik, hogy ez zárt ülést igényel, akkor elrendeljük a zárt ülést.
Köszönöm szépen.
ELNÖK: Helyes. Akkor kezdjük el. Meg is adnám a szót miniszterjelölt úrnak, bár igen komoly háttéranyagot kaptunk önről, és nyilván az elmúlt egy éves tevékenységét is láttuk. Ha tanácsot adhatok ebben a helyzetben, azért arra szeretnénk választ kapni, hogy miben kíván változtatni az eddigi munkavégzésén, és hogyan próbálja meg javítani a szolgálatok megítélését. Gondolom, persze el tudja ön dönteni, hogy miről kíván beszélni, aztán a kérdéseinket ezt követően feltesszük.
Megadom a szót.
Dr. Szilvásy György szóbeli kiegészítése
DR. SZILVÁSY GYÖRGY miniszterjelölt: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Bizottság! Elnézést, hogy nem tudtam végigmenni és egyenként mindenkinek köszönni, csak a hely szűke miatt nem vállalkoztam rá.
Még el sem kezdtem a tájékoztatót, Kövér képviselő úr rögtön szememre vetett egy dolgot, amiről nem nagyon tudok, hogy tudniillik az ő információéhségét nem elégítettem ki az elmúlt időszakban. Az előző bizottsági ülésen, ahol speciel ő nem volt jelen, azt gondolom, minden kérdésre tudtam válaszolni, azt követően meg nem kaptam olyan kérdést, sem hivatalosan, sem pedig félhivatalosan, amelyre ne válaszoltam volna, tehát egyszerűen nem értem a kritikát. Nyilván, ha felteszi akár nyílt, akár zárt ülésen, tudásom legjavával próbálok szolgálni neki, és a fel nem tett kérdésre, az esetleg most kimondott kérdésre majd válaszolok.
Valóban, a házbizottsági ülésen is elhangzott, hogy ez a meghallgatás inkább a rutin által előírt, mintsem tartalmilag új információkat hordozó lehet, tekintettel arra, hogy nem olyan régen került sor a bizottsági ülésre, ahol részletes tájékoztatást adhattam az elmúlt időszak munkájáról, és a kérdésekre is válaszolhattam. Ezért, elnök úr felszólításának is engedelmeskedve, bevezetőmben csak a legfontosabb elveket rögzíteném, amelyek a további munkám során vezérelnek, azt követően pedig a kérdésekre akár nyílt, akár zárt ülés keretében szívesen válaszolok.
A következő időszak munkájával összefüggésben mégiscsak azt kell rögzítenem, hogy a polgári szolgálatok eddig is az alkotmány előírásait messzemenően betartva, a törvényes rendelkezéseket messzemenően szem előtt tartva működtek és dolgoztak, és azt hiszem, a bizottság nyílt és zárt ülésén egyaránt meggyőződhetett arról, hogy ez így is van. Hogy a sajtó, a különböző elemzők hogyan interpretálták az egyes jelenségeket, az egy teljesen más kérdés, ne tévesszük össze a valóságot, a realitást azzal, hogy kik akarnak információkat esetleg másképp láttatni, mint amit egyébként a valóság tükröz. Ezt fontosnak tartom.
Ez a tendencia - merthogy nem egyéves tendenciáról van szó, hanem az elmúlt évek gyakorlatának továbbéléséről - a további tevékenységemet illetően is rendezőelv: biztosítani azt, hogy a szolgálatok a törvényes, alkotmányban és törvényekben is előírt rendelkezéseknek megfelelően működjenek, politikai befolyástól mentesen, tudniillik, ez a nemzeti érdek, és ez a bizottság mindig is képviselte, legalábbis ülésein, ennek az elvnek az érvényesítését.
A pártpolitikai szempontoktól mentes, a belpolitikai küzdelmektől független szolgálatok eredményes és hatékony tevékenysége nem kormánykoalíciós, nem kormányzati jelentőségű, és nem kormányzati érdek, hanem nemzeti érdek; az ország biztonsága, védelme, akár a terrorizmus oldaláról, akár a gazdaságbiztonság oldaláról, akár a szervezett bűnözés oldaláról közelítem meg, nem pártpolitikai jelentőségű, hanem valóban nemzeti érdek.
Ennek az elvnek a leszögezése továbbra is alapkérdés. Biztosíthatom a bizottságot, hogy ezután is minden erőmmel azon leszek, hogy ez így is történjen. Ebben, ahogy ezt a legutolsó meghallgatásomon is, meg azt megelőzően is többször felajánlottam, és a lehetőséget ki is használtam, az ellenzékkel is és a kormánypártokkal is természetesen együttműködésre törekszem.
Hogy ezt a munkát a nemzetbiztonsági szervezetrendszer hatékonyan elvégezhesse, amelyet tehát a törvények és az alkotmányos kötelezettség róttak rá, ahhoz nyilván biztosítani kell azokat a munkafeltételeket, személyi, szervezeti és finanszírozási feltételeket, amelyek garantálják a feladatok elvégzését. Ha az alapelvből kiindulok, ezt tekintem a legfontosabb operatív miniszteri irányítói szerepkörnek és feladatnak.
Hogy mit változtatnék az elmúlt évben gyakorolt tevékenységen? Azt kell mondjam, hogy egyfajta összehangoltság-növekedést szeretnék elérni a kormányzati szervek együttműködésében. Szintén nem ciklusprobléma, tehát nem kormányokhoz kötődő probléma ez, hogy tudniillik a nemzetbiztonsági szervezetrendszer a rendvédelmi szervekkel, a különböző más információkkal rendelkező szervezetekkel együttműködve tudja a leghatékonyabban kifejteni a munkáját, és ennek során szükség van egy olyan kormányzati információfeldolgozó mechanizmusra, aminek végeredményeként a legoptimálisabb döntések születhetnek meg.
E tevékenység keretei között a Szervezett Bűnözés Elleni Koordinációs Központ megerősítésére gondolok, most nem szervezeti értelemben, hanem az információk tartalmi elemzése, feldolgozása, és aztán hasznosítása oldaláról. Arra gondolok, hogy az együttműködést hatékonyabbá kell tenni a Nemzetbiztonsági Hivatallal, az Információs Hivatallal, illetve a rendőrséggel, határőrséggel - amíg még külön vannak -, a VPOP-val és a többi szervezetrendszerrel is. Ebben érzem azt a lényeges javítási lehetőséget az elmúlt egy év után is, amely persze, még egyszer mondom, nem kormányzattól függő kérdés. Korábban sem volt teljes összhang ezen szervezetek között, időközönként előfordult ennek a hiánya.
A finanszírozási háttér biztosítása, azt gondolom, hogy az elmúlt egy évben bizonyítottan bekövetkezett, a szervezetek azokat a fejlesztéseket, amelyek a korábbi időszakban születtek - döntöttek róluk -, végig tudják és tudták vinni ütemtervszerűen, nem kellett ezeken módosítani. Ezt követően is szeretném, ha ezek a források a költségvetésből, illetve most új elemként - a következő évi tevékenységem egyik új eleme ez - az Új Magyarország fejlesztési terv keretei között ráfordíthatók lennének. Ez tehát a biztonságos működés alapvető feltételéhez kötődik.
A kormány és természetesen én magam is, arra törekszünk, hogy a szervezetrendszer korszerűsítése, mint ahogy általában az állami intézmények korszerűsítése, folyjék, de ennek keretében szeretném - és a kormány egyetért ezzel a törekvéssel -, hogy a keletkezett forrásokat, ha esetleg felszabadulnak az ésszerűsítés hatására, visszaforgassuk az alaptevékenység elvégzésére, a hatékonyság növelése érdekében. Tehát azon dolgozom, hogy ésszerűbben, célszerűbben, hatékonyabban, de forráskivonás nélkül lehessen finanszírozni az átalakuló szervezetrendszert.
Nyilvánvaló, hogy az elmúlt egy év tapasztalatai, amelyek az őszi, azt követően az idei évi tavaszi évi eseményekből is látszanak, arra indítanak bennünket, hogy elsősorban a Nemzetbiztonsági Hivatal szervezetének korszerűsítését elvégezzük. A változó kihívásokra azonnali választ kell tudni adni, akár felkészülnek rá, akár nem. Ehhez alkalmas szervezetet kell működtetni. Ez az elmúlt egy év tapasztalatai alapján lényeges kihívás a kormány számára és az én számomra is.
Ez jelenti azt, hogy a szervezetrendszerben módosításokat kell végrehajtani. Ennek egyik eleme az az egyeztetés, amelynek még nem értünk a végére, hogy lesz-e összevonás a katonai és a polgári szolgálatok között - esetleg erre később visszatérhetünk -, de ez nem önmagában erről szól. Akár lesz, akár nem, a polgári szolgálaton belüli szervezetkorszerűsítést az elmúlt év eseményei is kikényszerítik, nem beszélve arról, hogy folyamatosan a megújításra kell törekednünk.
Az elmúlt egy éves tapasztalatom alapján a tárca nélküli miniszter most már létrejövő pozícióján keresztül, illetve a Nemzetbiztonsági Irodán keresztül nagyobb hangsúlyt kell fektetni az ellenőrzésre, annak szakmai és persze költségvetési oldalát egyaránt fontosnak tartva, anélkül - és ez a hitvallásomnak megint egy fontos eleme -, hogy a miniszter vagy a miniszterhez közvetlenül tartozó vezetők, szervezeti egységek átvennék bármelyik szolgálat vezetőjének a felelősségét. Tehát az ellenőrzés azt a típusú ellenőrzést jelenti, amire fel van hatalmazva a tárca nélküli miniszter vagy az irányító miniszter, nem pedig annak a gyakorlati kivitelezését, hogy hogyan vezesse, hogyan vegye át a főigazgatói hatásköröket a tárca nélküli miniszter.
Ezt továbbra is szeretném elkerülni, a leghatározottabban szeretném leszögezni. Egyébként minden kérdés kapcsán eddig is fontosnak tartottam elmondani, hogy a miniszter nem vezeti ezeket a szolgálatokat, ezeket a szervezeteket, hanem irányítja, és ezzel a szerepkörrel tisztában kell lenni. A miniszter nem része - ahogy egyébként ezt Boross miniszterelnök úr is korábban elmondta, de megállapodtunk a meghallgatások során is - a szervezetrendszernek, nem veheti át egyetlenegy vezető szerepkörét sem, de az ellenőrzés más lapra tartozik, az ellenőrzési szerepkört erősíteni kell a korábbiakhoz képest. Ha szabad így fogalmaznom, minden korábbihoz képest, tehát nemcsak az elmúlt egy évhez viszonyítom ezt a követelményt.
Természetesen az elmúlt egy évben néhány hiányosságra, szakszerűtlenségre is fény derült a szolgálatok, leginkább a Nemzetbiztonsági Hivatal működése során, ahogy eddig is, ezekre a továbbiakban is azonnal szeretnék reagálni és a kiküszöbölésüket elérni. Önmagában a szervezet korszerűsítésével szeretném azt elérni, hogy lehetőség szerint minél kevesebb ilyen szakszerűtlen, esetleg szabálytalan lépésre kerüljön sor a szervezetrendszeren belül, melyért persze a fő felelősség a hivatalok vezetőit terheli, de mégis ezt el kell kerülni. Azt azonban itt szeretném leszögezni a nyilvánosság erejét kihasználva, hogy ezek a szakszerűtlenségek vagy éppen belső szabályozatlanságok nem azt jelentik, hogy a szolgálatok törvénytelenséget követtek volna el az elmúlt időszakban. Hangsúlyozottan szeretném mondani, hogy nem erről van szó, a törvényes rendet eddig is fenntartották, és nyilván ezután is meg fogják tenni, de a belső szabályszerűség, szakszerűség követelményeit jobban kell érvényesíteni azokban az ügyekben is, amelyek nyilvánosságra kerültek. Ha ilyen adódik, azonnal reagálni szeretnék ezekre, és ahogy eddig is - kérve a Nemzetbiztonsági bizottság együttműködését legalább abban, hogy elmondhassam a tapasztalatokat -, szeretném önökkel is a tapasztalatokat megosztani, mint ahogy ez legutóbb az Egymásért Egy-Másért Alapítvánnyal kapcsolatosan is megtörtént. Tehát az előforduló ilyen hiányosságok kiküszöbölése mellett a következtetések azonnali levonása is az egyik jelentős feladatok közé tartozik.
Összességében a politikai befolyástól, a belpolitikai küzdelmektől megóvó, az alkotmányosságot figyelemben tartó, a törvényességre ügyelő tevékenységet szeretném erősíteni, ennek a feltételeit fenntartani a következő időszakban, és ehhez kérem az önök együttműködését a következő évekre.
Köszönöm.
Kérdések, hozzászólások, válaszok
ELNÖK: Köszönöm szépen. Kérdezem a bizottság tagjait, hogy ki kíván kérdést feltenni a miniszterjelölt úrnak. (Senki sem jelentkezik.) Amíg gondolkodnak a bizottság tagjai, addig engedjék meg, hogy néhány kérdést én is feltegyek.
Részben érintette a miniszterjelölt úr a bevezető gondolatmenetében, hogy a szolgálatok átalakításával kapcsolatosan mi várható, azonban az is érdekelne, hogy tervez-e esetlegesen személyi változásokat a szolgálatok élén, különösen arra gondolva, hogy a Nemzetbiztonsági Hivatal élén jelen pillanatban nincsen kinevezett főigazgató. Gondolkodott már ennek a pótlásáról, illetve ha esetleg ez megosztható, akkor hogyan áll ez a gondolatmenet, tehát van-e már jelölt erre vonatkozóan? Lassan egy éves a kormányhatározat a szolgálatok átalakítására vonatkozóan. Ebben a kérdéskörben közelebb kerültünk-e már valamelyest a megoldáshoz? Ami megosztható nyilván a sajtó nyilvánosságával.
A másik kérdésem arra vonatkozik, hogy nyilván egy személyben ön sok területet felügyelt és irányított Miniszterelnöki Hivatalt vezető miniszterként - nem bántó szándékkal mondom. Ez idáig egyetlenegy ember se irányította a szolgálatokat, most meg kettő is ott lesz, tehát lesz egy államtitkára is, ha jól tudjuk, Iváncsik Imre személyében. Nem érzi ezt túlzottan hangsúlyosnak, illetve a munkamegosztást hogyan képzeli el az államtitkárával?
Talán még egy szakmai kérdést engedjen meg, és nekem is lenne majd egy olyan kérdésem, ami zárt ülésen történne meg, ha erre lehetőséget ad a bizottság többsége. Ami viszont nyilvánosan talán megosztható, az a C típusú vizsgálatok eddigi tapasztalata. Kíván-e ezen változtatni, szigorítani, átalakítani, áttervezni, van-e erről folyó egyeztető munka? Vagy kíván ebben valamilyen változást elérni?
Egyelőre ennyi kérdés lenne, nem tudom, hogy van-e másoknak kérdése. (Senki sem jelentkezik.) Úgy látom, hogy nincsen, így megadnám a szót önnek, miniszterjelölt úr.
DR. SZILVÁSY GYÖRGY miniszterjelölt: Köszönöm szépen. Azt talán ez a kormány bizonyította, hogy a szolgálatok irányításánál sem vezérli politikai szándék, nem vezérli a bizalmi kérdés felvetése politika értelemben, csak egy valamilyen értelemben: a szakszerűség, a szakmaiság és a lojalitás - nem a politikai, hanem a szakmai lojalitás - szempontja akkor, amikor személyi kérdésekről dönt. Talán a közvélemény kevésbé tudja, de az itt ülők nyilvánvalóan igen, hogy a szolgálatok vezetőinek túlnyomó többsége talán még a pozíciójában is ugyanaz, aki volt az előző Medgyessy-, majd Gyurcsány-kormány időszakában. Tehát nem volt a kormányok ötéves időtávjában semmilyen ilyen törekvés.
Csak azért kérdezem az elnök urat, mert az előző meghallgatásom során ezt tisztáztam, hogy én se szeretnék ebbe belemenni, és nem is tettünk ilyet az elmúlt egy évben. Ezért aztán a személyi kérdések felvetése csak abban az összefüggésben jöhet szóba, hogy teljesítmény, a teljesítmény megkövetelése, a szakszerűség, a szakmaiság, akárki akármikor nevezte ki az illetőket.
A főigazgató-csere nem titkoltan kényszerűség, és a kényszerűségnek több oka van. Az egyik oka az, hogy voltak olyan hibák és hiányosságok a hivatal működésében, amelyek miatt én magam is javasoltam a miniszterelnöknek a felmentési kérelem elfogadását. Volt nyilván más oka is ennek a kérelemnek, ahogy ez a sajtóban megjelent. Az új főigazgató kinevezésében szeretnék együttműködni a bizottság tagjaival, tehát amikor a jelölést megteszem a miniszterelnök úr számára, azt megelőzően konzultálni kívánok önökkel. A kiválasztás - mivel nem előkészített volt a csere, mint mondtam, kényszerű volt - nem lehet sürgető abban az értelemben, hogy az egyeztetéseket kihagyjuk. Abban az értelemben sem sürgető, hogy a jelenlegi megbízott főigazgató megítélésem szerint rögtön, félig-meddig új hivatalba állásától kezdődően teljes szakmai tudásával dolgozik, és folyamatosan biztosítja a hivatal szakmaiságát, szakszerű működését, és azon hiányosságok kiküszöbölését is, amelyek miatt egyébként részben sor került a főigazgató úr felmentésére, a felmentési kérelem elfogadására.
Tehát nem a nyilvánosság előtt, hanem betartva az ilyenkor szokásos szabályokat, a jelöltekről szeretném önöket tájékoztatni majd közvetlenül, de szeretném hangsúlyozni, hogy a kiválasztásnál nem lehet elhamarkodottan dönteni, alapos szakmai, szakpolitikai szempontoknak kell megfelelni a jelöltnek, és ahogy van ilyen, úgy szeretnék önökkel erről konzultálni, nemcsak kormánypárti bizottsági tagokkal. Természetesen a fejemben vannak elképzelések, de nem ez a legalkalmasabb hely arra, hogy ezeket most elmondjam.
Az átszervezéssel összefüggő kérdés. Szintén a nyilvánosság előtt elmondhatom, az Állami Számvevőszéket felkértem arra, hogy az egyébként szokásos és menetrendszerű vizsgálata során, ami most zajlik a polgári szolgálatoknál, ezt a kérdést külön elemezze, külön nézze meg. Az Állami Számvevőszék nemcsak költségvetési, hatékonysági szempontokat vizsgál az ilyen eljárása során, hanem egyéb szempontokat is meg tud vizsgálni. Kértem, hogy az előkészítés alapossága miatt külön térjen ki ennek az összevonásnak a kérdéseire. Nem kaptam még meg a jelentést, nem ismerem a jelentés részleteit. Ez egy olyan új mozzanat, amit talán a bizottság tagjai sem ismernek, mármint tudniillik ezt a felkérést, ezért szerettem volna itt elmondani. Ezt követően, ahogy ez a kezemben van, tudom a kormányt tájékoztatni a szakmai következtetéseinkről - ahogy ezt egyébként szintén megbeszéltük, nemcsak azért, mert kétharmados törvény írja elő az egyeztetési kötelezettséget, hanem azért is, mert nemzeti érdek, hogy mi történik a szolgálatokkal -, és szeretném a bizottság tagjaival egyeztetni az elképzeléseket, beleértve természetesen az ellenzéki képviselőket is.
Milyen hangsúlyváltást tükröznek a kinevezések? Azt a hangsúlyváltást feltétlenül türközik, az elmúlt egy év tapasztalatai alapján, hogy az önálló irányítói miniszteri szerepkört létre kell hozni a szolgálatok irányítására. Tehát az a sokszerepű irányítói szerepkör, amelyet a Miniszterelnöki Hivatalt vezető miniszter betöltött, a tapasztalatok alapján nem elégséges ahhoz, hogy a hatékony irányítás megvalósuljon, anélkül - ha hatékony irányításról beszélünk -, hogy átvegye a vezetési funkciókat. Ezt a miniszterelnök úr is elmondta, amikor bejelentette a döntést. Az elmúlt egy év tapasztalatai, az őszi események, az azokhoz vezető fejlemények és folyamatok, az azt követő tavaszi események, néhány ügy, amit a Nemzetbiztonsági Hivatal kapcsán elmondhattunk, arra inspirálták, hogy ezt a döntést meghozza, ami egyébként nem egyedüli a kormányzás történetében, hiszen pont az Orbán-kormány időszakában ilyen modell szerint működött a szolgálatok irányítása. Nagyjából modellszerűen, legalábbis nagyjából, mert a konkrét szervezeti lépések azért mégis mások, de modellszerűen mégis ennek a rendszernek a visszahozataláról van most szó ennél a döntésnél.
Az államtitkárral való együttműködés is ilyen alapokon nyugszik. Hozzá kell tennem, hogy itt a törvények viszonylag egyértelműen rendelkeznek arról - vagy fognak rendelkezni, hiszen kell még egy módosítás hozzá -, ami a szerepkört, a munkamegosztást a miniszter és az államtitkár között leírja.
A C-típusú kapcsán, amit itt elmondhatok erről az az, hogy talán konszenzusban a kormánypárti és az ellenzéki képviselők már azt korábban is megállapították, hogy a C-típusú ellenőrzések hatékonyságának növelése, érdemivé tétele indokol néhány változtatást. Hogy csak egyet említsek meg, nem feltétlenül kell leterhelni a rendszert azzal, hogy mindig, minden pillanatban, minden munkahely-változtatással összefüggésben meg kell csinálni a nemzetbiztonsági átvilágítást. Azt hiszem, hogy ebben volt egyetértés az itt ülők között is, amit, azt gondolom, sürgősen meg kell lépni. Tulajdonképpen, ha csak erről beszélnénk a törvény módosítása kapcsán, akkor nem is lenne sok gondunk; sokkal több más, nem ezt a területet érintő egyeztetési problémát kell majd megoldanunk egymás között. Azt gondolom, hogy itt egy sor olyan lépést lehet tenni, amely a nemzetbiztonsági ellenőrzést hatékonyabbá tudja tenni a korábbiakhoz képest, és ez fontos célkitűzésem.
Köszönöm.
ELNÖK: Kövér László képviselő úré a szó.
DR. KÖVÉR LÁSZLÓ (Fidesz): Az elején ígéretet tettem, hogy nem fogom a miniszter urat zaklatni, ezt be is szeretném tartani, csak miután már annyi szépet és jót mondott el önmagáról meg a mögöttünk hagyott esztendőkről, nem szeretném, ha a tisztelt újságírók, ha már nyilvános az ülés, akkor egyoldalú tájékoztatás miatt abba a hibába esnének, hogy készpénznek fogadják el mindazt, amit a miniszter úr elmondott.
Természetesen az ellenzék ezt másképp látja, legalábbis a Fidesz. A múltra vonatkozóan mindenképpen. A jövőre vonatkozó elképzelését a miniszter úrnak, illetve az egyeztetésre vonatkozó ígéreteit természetesen üdvözlöm, és remélem, hogy ez meg is fog történni, és tudunk közös nevezőt találni, mint ahogy a közös nevező azért elég hosszú időn keresztül létezett a nemzetbiztonság kérdésében a mindenkori ellenzék és kormánypártok között. Az elmúlt néhány esztendő viszont, azt gondolom, e tekintetben elég romló tendenciát mutatott.
Továbbra sem a bántás szándékával, hiszen a nyilvánosság előtt már többszörösen megforgatott ügyekről van szó, de azért azt állítani, hogy a nemzetbiztonsági szolgálatok, főleg a Nemzetbiztonsági Hivatal politikai befolyástól mentesen a nemzet biztonságáért dolgozott volna, és voltak kisebb-nagyobb hibák, de törvénytelenséget nem követtek el, szóval ez egy kincstári állítás természetesen. És természetesen ezeknek az ügyeknek egy része a miniszter úr személyéhez kötődött, aztán ebbe belebuktak különböző emberek a miniszter úr beosztottjai közül, mert nyilván ők nem védték a miniszter urat kellő szakszerűséggel azoktól a hibáktól, amelyeket elkövetett. De most ezt hagyjuk.
A személyzeti változásokra vonatkozóan megint csak azt gondolom, hogy szerintem, ha számszerűen végig tudnánk menni a vezető beosztású embereken, az állomány tagjain, akkor enyhén szólva nem valószínű, hogy igazolná az állítását a valóság, miniszter úr, mely szerint itt nem történt jelentős politikai célzatú kádermozgás és személycsere. Ezt én egyébként nem sérelmezem, nem vitatom el a jogát annak, hogy ez egy mindenkori miniszternek, mindenkori kormánynak joga, főleg azért, mert valóban létezik egy olyan szempont, amit ellenzéki pozícióból is el kell ismerni, ez pedig a lojalitás, és természetesen a lojalitás mindig a nemzet iránti lojalitással kezdődik, de kétségkívül a kormány iránti lojalitással folytatódik. A sorrend nagyon fontos persze, nem szabad felcserélni, de azokkal az emberekkel kell és szabad ezeket a szolgálatokat irányítani, akikben a mindenkori kormány meg annak a kijelölt minisztere megbízik.
Tehát ezzel nekem nincsen bajom, csak azzal az állítással, hogy itt tulajdonképpen mindenki maradt a helyén, alig történt változás. Hát önök a saját maguk által kijelölt vezetőket is leváltották! Most az, hogy alkalmatlan embereket neveztek ki oda, akiket le kellett váltani, akár az Információs Hivatal élére, akár a Nemzetbiztonsági Hivatal élére, vagy menetközben megbomlott a lojalitás, tulajdonképpen itt és most érdektelen, de ne csináljunk úgy, mintha itt valami nagy stabilitás uralkodott volna az elmúlt öt esztendőben, a Medgyessy-kormánytól kezdve a két Gyurcsány-kormányon át egészen mostanáig, mert ez nem felel meg a valóságnak.
A politikai elvárások meg a szakszerűség kérdéséről pedig csak annyit - elnézést, ha nyilvános ülésen teszem meg ezt a kijelentésemet, de nem én ragaszkodtam a nyilvános üléshez -, hogy a Nemzetbiztonsági Hivatal főigazgató-helyettese, aki most megbízottként vezeti a hivatalt, az pedig egyáltalán nem lenne szabad, hogy előforduljon a nemzetbiztonsági szolgálatok környékén sem, többfajta alkalmatlanság okán. Ezt az embert korábban az egyik nemzetbiztonsági szolgálat kötelékéből elbocsátották, nyomós okkal, és legalább két olyan okot tudok, amiért nem lett volna szabad visszavenni. Egy olyan ország nemzetbiztonsági szolgálatának az élére semmiképpen, amelyik egyébként az Észak-atlanti Szövetség Szervezetébe tartozik, mert vannak bizonyos lojalitási kötődések a szövetségeseink felé is, és vannak olyan lépések, amelyek ilyen szempontból barátságtalan lépésnek tekinthetők a lojalitás szempontjából. De ha kíváncsi rá a miniszter úr, hogy mire gondolok, akkor majd visszatérek rá a zárt ülés keretei között, csak ha már nyilvános ülést vagyunk kénytelenek tartani, akkor azért ezt fontosnak tartottam elmondani, mert egyáltalán nem olyan szép a kép a múltra vonatkozóan, mint ahogy ezt a miniszter úr láttatni szeretné.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Miniszter úr, nekem még egy kérdésem lenne, és akkor át is adnám önnek a szót. Nagy örömmel hallottam, hogy az Orbán-kormányt tekinti etalonként e vonatkozásban, és a mostani kormányátalakítás többek között ezt vette figyelembe követendő példaként, ez egy örömteli esemény. Azonban egy kérdés fogalmazódott meg bennem azzal kapcsolatban, hogy ön kancelláriaminiszterként nagyon sok területet felügyelt, irányított, a határon túli magyar ügyektől kezdve a kormányülések előkészítéséig számos terület volt. Ahol leginkább kevésbé volt eredményes abban a vonatkozásban, hogy a legtöbb hiba volt érzékelhető munkájában Miniszterelnöki Hivatalt vezető miniszterként, az pont talán a nemzetbiztonsági ügyek területe volt. Tehát a Nemzetbiztonsági Hivatal körüli botrányok és a többi. És ön pont ezt a területet választotta, vagy a kormány-átalakítás során pont ez a terület jutott önnek, ezt most nem tudjuk pontosan.
Mégis, milyen szempontok alapján választotta ezt a területet? Gondolom, hogy azért az átalakítás során voltak lehetőségek, hogy mi legyen, hogy legyen, milyen elosztás legyen, milyen átalakítása legyen a kormánynak. Vagy az a szempont vezérelte, hogy itt aztán van mit javítani, tehát ezen a területen most már csak felfelé lehet elindulni a szolgálatok munkájának a megítélésében?
Öné a szó.
DR. SZILVÁSY GYÖRGY miniszterjelölt: Köszönöm a barátságos kérdést. Engedje meg, elnök úr, hogy először Kövér képviselő úr nem kérdésként feltett állításaira reagáljak. Ha létezik egyoldalú tájékoztatás - amelyet próbáltam egyébként elkerülni a bevezetőmben -, akkor azért ez az. Nem igaz az az állítás, hogy az elmúlt egy évben akár, de azt megelőzően sem történtek volna meg azok az egyeztetések, amelyekre a képviselő úr úgy utalt, hogy korábban ezek működtek. Ez egyszerűen nem igaz.
Utalok például a szervezetek összevonásának problémakörére, utalhatok egy sor más kérdésre is, például arra is utalok, hogy az új főigazgató kinevezése során szintén ez az egyeztetési folyamat elindult. Nincs még vége, azt hozzá kell tennem, mert nem látjuk a végét. Nem is szeretném, ha ilyen csatározások, szóbeli vitatkozások akadályoznák a továbbiakban ezt, mert talán ezt el lehetne vele érni, ha a nyilvánosság előtt ilyesmivel vádoljuk egymást. Egyszerűen nem igaz ez az állítás. Én magam egy sor kérdésben kezdeményeztem a Nemzetbiztonsági bizottság és a rendészeti bizottság ellenzéki képviselőinek, elnökeinek részvételével az egyeztetéseket az elmúlt egy év során, amíg miniszteri pozícióban voltam. Kimutatásokat persze nem végeztem arról, hogy a személyes konzultációk száma nagyságrendileg több, kevesebb, ugyanannyi, mint korábban volt, de minden lényeges kérdésben, illetve minden olyan kérdésben, amit önök kezdeményeztek - ezúttal most az ellenzéki képviselőkre utalok, hiszen nyilván ott lehet fenntartásokat megfogalmazni leginkább - és fontosnak tartottak, álltam, minisztertársaimmal álltunk rendelkezésre, beleértve az igazságügyi és rendészeti minisztert.
Tehát azt kell mondanom, hogy egyoldalú az a tájékoztatás, ami arról szólna, hogy ezek az egyeztetések nem folytak, épp ellenkezőleg: folytak. Ha azonban hiányérzete mégis van a jelen lévő ellenzéki képviselőknek, kérem, jelezzék a konkrét ügyeket, amelyekben igényt tartanak további egyeztetésekre. A nyilvánosság előtt hangsúlyozom és emelem ki, hogy készen állok az egyeztetésre minden esetben. Hogy nem értünk egyet ügyekben, kérdésekben? Az előfordul, előfordulhat elég gyakran, főleg akkor nem értünk egyet - azt tapasztaltam az elmúlt egy évben -, amikor politikai háttere, politikai célja van a vitáknak. Amikor szakmai ügyekről beszélünk, általában egyetértünk, és erre szerettem volna utalni, hogy a hivatalt, a hivatalokat én elsősorban a szakmai célkitűzések megvalósításában akarom partnerként tudni, illetve irányításom alatt látni, nem pedig a politikai jellegű csatározásokban engedni részt venni.
Egyoldalú az a tájékoztatás, ami arról szólna - Kövér képviselő úr szerint -, hogy volt törvénytelenség a hivatal munkájában, volt politikai befolyásolás a hivatal munkájában. Nem, nem volt, egyetlen olyan ügyet nem tud mondani - mert ha tudott volna, az nyilvánosságra került volna, nyilván nem tartotta volna titokban -, ami törvénytelenségre utalt volna a hivatalok működésében, itt a bizottsági ülésen zárt körben sem, nemhogy a nyilvánosság előtt, amikor kevesebb a kontroll.
Magam említettem szabálytalanságokat, szakszerűtlenségeket, belső szabályozottsági hiányokat, amiket fontosnak tartok kijavítani, de ezek nem egy év vagy öt év fejleményei, tulajdonképpen az elmúlt tizenvalahány évben folyamatosan kellett átalakítani a belső szabályozottsági rendjét a szolgálatoknak, hivataloknak. Tehát határozottan szeretném leszögezni, hogy törvénytelenséget nemhogy nem követett el az általam irányított szervezetrendszer, de ilyen vád meg se fogalmazódott vele szemben. A botrányok? Szintén zárt ülésen higgadtan tudtuk végigbeszélni ezeknek a körülményeit. Ha botránynak nevezzük azt, hogy elsősorban a szélsőjobboldalhoz tartozó vagy inkább ilyen attitűdöket is felmutató cikkek, írások felvetnek problémát, arra reagál, azt felerősíti valamelyik ellenzéki képviselő, behozza a politikai közbeszéd terepére, és azt úgy láttatja, mintha tény lenne, mintha az igazságot írná le, akkor lehet, hogy ez botrány, de mi azért nem tévesztjük össze - ez a bizottsági ülésen is így volt, amikor legutóbb tárgyaltuk, mondjuk, az Egymásért Egy-Másért Alapítvány ügyeit - az igazságot, a valóságot, a bizonyítható tényeket a sejtetésekkel, a politikai vádaskodásokkal. Ez két különböző műfaj. Persze a szemlélődő, elemző újságíró, illetve állampolgár, akit érdekel és elérnek az információk, eldönti, hogy ezt hogyan értékeli, de azért mi egymás között ne mondjuk azt ki, hogy nem igaz az az állítás, hogy a szolgálatok bármilyen ügyben törvénytelenséget követtek volna el. Ha egyébként ilyet követtek volna el, annak nyilvánvalóan súlyos következményei kellett volna hogy legyenek.
A személyi dolgokról. Nem szeretnék a saját személyi ügyeimről beszélni, egy összefüggésre akarok csak rámutatni, az elnök úrnak azon jóindulatú kérdésére, hogy miért pont ez. Ezek az ügyek, amelyekre az elnök úr utalt, abba a kategóriába tartoznak, amit az előbb említettem. A jobboldali lapok egyes újságírói - nem általánosítani szeretnék - a botránykavarás érdekével és érdekében tényként állítanak be olyan információkat, amelyek nem valósak, nem tények. Ezekre reagálni azonban közvetlenül a nyilvánosság előtt nagyon nehéz, csak ilyen egymás közötti zárt ülések keretei között tudunk róluk beszélni. Tehát sugallni, megpróbálni a nyilvánosság előtt megalapozatlan információk alapján láttatni, majd amikor a valóságos cáfolatok kiderülhetnének, akkor az már nem jelenthet meg, mert azok mögött már olyan információk vannak, amelyek nem nyilvánosak sok esetben.
Tehát azt gondolom, hogy ezek kreált ügyek. Egyenként beszélhetünk róluk, természetesen mindig is készen állok és készen álltam arra akárkit is érintett ez, hogy beszéljünk róla, de nem befolyásolják a tevékenységemet. Az én tevékenységemet a törvényességre való törekvés befolyásolja és annak biztosítása. Ha olyat látok, ami ezzel ellentétes lenne, azonnal fellépek ellene. A híresztelésekkel, a botránysajtóval viszont nem szeretnék foglalkozni, ha megengedni az elnök úr, nem ez alapján választom ki, hogy mi az, amivel szívesen foglalkozom és mi az, amivel nem szívesen foglalkozom.
Egyébként ebben az összefüggésben - ezt el kell mondanom önöknek - a miniszterelnök úrral már a kormány megalakítását követően megállapodtunk abban, hogy az a szerepkör, amire engem felkér, körülbelül az én becslésem szerint a tavasz végéig, nyár elejéig kell hogy szóljon, addig vállaltam. Hogy azt követően mi történik, azt nem tudtam vagy nem tudhattam akkor, de ezt jeleztem a miniszterelnök úrnak. Ez a mostani átalakulás nem személyi kérdésről szól ezt követően sem, hogy én ezt most itt elmondom, hanem arról, hogy a kormányzás, a kormányzati munka irányításának strukturális, részleges átalakítására kerül sor a hatékonyság növelése érdekében, és ezen belül a korábbi miniszterelnöki hivatali vezetői funkciók nagyjából három részre oszlanak, három ember kezébe kerülnek, miután beindultak azok a folyamatok, amelyeket a miniszterelnök fontosnak tartott a kormány megalakulását közvetlenül követő időszakban. Ezek a beindult folyamatok, ezeknek a menedzselése és kezelése a hatékonyságnövelés és az eredménycentrikusság érdekében is azt követelik, hogy egy ilyen újfajta menedzselési szisztéma jöjjön létre, amiben rám ez a szerepkör jut. Egyébként én ezt a területet - részben azért, mert zárt körben jól tudunk beszélgetni szakmai ügyekről és meg tudunk állapodni - szívesen vállalom, mert szakmailag elkötelezett vagyok abban, amit a bevezetőben is elmondtam.
Köszönöm.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Van-e még további kérdés? (Jelzésre:) Boross Péter miniszterelnök úré a szó.
DR. BOROSS PÉTER (MDF): Én ajánlani szeretnék a miniszter úrnak, tisztelt bizottság, fenntartván azt, hogy nem értek egyet a napirenddel és a miniszteri meghallgatással a már kifejtett érvek alapján, de ezzel a fenntartással is.
A miniszter úrnak azt ajánlom...; nem tudom, hogy most milyen stádiumban van az, hogy az informatikai felügyelet is összekapcsolódna a szolgálatok felügyeletével, ha jól vagyok informálva. (Mécs Imre: Kormányzati informatika!) Nem vagyok jól informálva? (Dr. Szilvásy György: Majd pontosítanám!) Mert ha így lenne, akkor óvnám a miniszter urat, mert mérhetetlen sok gyanúsítást, ennek a két titokzatos dolognak az összekapcsolása napi kellemetlenségeket okozna, és lehet, hogy alaptalan, de mégis jogosan felvethető kérdéseket inspirálna.
A másik. Amelyik miniszter titkosszolgálatot felügyel, annak jó titkárnő kell, de államtitkár minek. Tehát ennek a munkakörnek a sajátosságát és szerepkörét illetően, úgy érzem, a kormány megspórolhatna egy államtitkári funkciót ebben az esetben, mert ez is volt modell valamikor, ha szabad a múltra utalnom.
A harmadik, miniszter úr. Nincs sok idő rá, fél éve lappang a levegőben, fél éve vannak bizonytalanságban emberek kiváló tapasztalatokkal, majdnem egyedi nyelvtudással rendelkező emberek, akik helyet keresnek azért, mert a levegőben lóg, hogy valami történik a szolgálatokkal, összevonják vagy nem vonják őket össze. Tekintettel arra, hogy több alkalommal esett erről már szó, azt szeretném igényelni a kormánytól, nevezetesen a miniszter úrtól, hogy lássuk már be az értelmetlenségét ennek és a sokféle nehézségét a beépített technika összevonásának... Nem akarom folytatni, hogy miért, de mondja már ki valaki kormányzati szinten, hogy ezt az összevonást - ha a hajlamunk most olyan összevonásos irányzatú is - lezárjuk és nem kerül rá sor, hadd stabilizálódjon már végre az állomány.
Ezek csak ajánlatok, miniszter úr!
ELNÖK: Köszönöm szépen. Gondolom, az államtitkári kérdést azért vetette fel miniszterelnök úr, hogy Vadai Ágnes képviselő asszony maradhasson a bizottságban, hiszen Iváncsik Imre jelenleg honvédelmi államtitkár, és Vadai Ágnes már kinevezést kapott oda. (Derültség.) A viccet félretéve, átadnám a szót a miniszter úrnak.
DR. SZILVÁSY GYÖRGY miniszterjelölt: Köszönöm szépen. A titkosszolgálatok, illetve a kormányzati informatika irányítása, felügyelete. Öt éve így van. Öt éve a titkosszolgálatokat irányító miniszter felügyeli a kormányzati informatikával foglalkozó szervezeti egységeket. Péterfalvi adatvédelmi biztos úr jelezte és el is mondta egy kérdésre válaszolva, hogy az elmúlt öt évben sem okozott problémát, és ezt követően sem okozhat, mert nemcsak egyszerűen a törvények maguk, hanem a törvények végrehajtását lehetővé tevő és azt szabályozó feltételrendszer olyanok, hogy lehetetlen itt bármiféle összeférhetetlenséget elérni. Tehát ez lehetetlen.
Ezért, bár ez jogosan feltehető kérdés, de mégis szeretném, ha legalább egymás között rögzítenénk azt, hogy itt a tények, a szabályok, a valóság, a lehetőségek, és így tovább, a híreszteléseket nem támasztják, nem támaszthatják alá. Öt éve egy ember felügyeli - és ez nem csupán az elmúlt egy évre volt jellemző, tehát nemcsak rám - a két területet, irányítja a két területet, és semmilyen probléma ebből nem származott, nem is származhatott. Ez nem az a kérdés, hogy van-e időm foglalkozni vele, vagy nincs időm foglalkozni vele, hanem vannak törvényes garanciák, amelyek be vannak építve a rendszerbe. Ezt most nem azért mondom el egyébként, merthogy így kell legyen ezt követően is, csak mint tényt szeretném megállapítani, hogy öt éve ez az egységes irányítási-felügyeleti szisztéma van a kormányzatnál.
A másik, ami szintén öt éve változatlan, és nem változna, akár így, akár úgy alakulna a felügyelet, hogy a Miniszterelnöki Hivatal része az a szervezeti egység, amely a titkosszolgálatok irányításában közreműködik - most a Nemzetbiztonsági Iroda, korábban más néven működött -, és ettől teljesen függetlenül elválasztva a Miniszterelnöki Hivatal szervezeti egysége, a Miniszterelnöki Hivatal része, a kormányzati informatikával foglalkozó szervezetrendszer. Teljesen mindegy, hogy a Miniszterelnöki Hivatalt vezető miniszter, X. tárca nélküli miniszter, Y. tárca nélküli miniszter irányítja vagy felügyeli itt a dolgokat. Ezt fontos tisztába tennünk a nyilvánosság előtt is, nemcsak szakmailag egymás között ahhoz, hogy amikor a vitát lefolytatjuk majd esetleg később vagy éppen a kormány vagy bárki arról, hogy ki mit irányítson, ne vélelmezések, hanem a közjogi helyzet ismeretében lehessen ezt a vitát lefolytatni. Tehát ez egy nagyon fontos alaptény.
Ebből nem következik semmi, nem következik az, hogy ennek így kell maradnia, hogy ez így volt jó, bár meggyőződésem, hogy az jó, hogy a Miniszterelnöki Hivatalon belül van a két szervezet, akárkinek az irányításával is működik az.
Az államtitkári szerepkör. Egy kormányzati, kormányzó pártok általi döntésen alapuló kérdés mindig az, hogy hány államtitkár, hány miniszter, de természetesen nem szeretném ezzel elintézni ezt a kérdést. Jogosan tehetné fel a kérdést, ha itt lenne Demeter Ervin, aki ezt egy évvel ezelőtt megkérdezte; a mai közjogi helyzetben a tárca nélküli minisztert nem tudja helyettesíteni a parlamentben a Miniszterelnöki Hivatal államtitkára. A Miniszterelnöki Hivatalt vezető minisztert tudja helyettesíteni természetesen, de a tárca nélküli minisztert nem tudja helyettesíteni senki. Tehát a tárca nélküli minisztert az irányítási tevékenysége során kell hogy valaki segítse. Most hogy ez persze államtitkár vagy éppen szakállamtitkár, az egy más kérdés, de olyan szintű embernek kell lennie, aki állami vezetői rangban képes ezt tenni. És ha már így van, akkor szerintem célszerű - de ez nem egy trivialitás csak egyszerűen célszerű -, ha olyan ember helyettesít, aki a parlamentben is meg tud jelenni. A parlamentben pedig csak államtitkárként tud a helyettesítő megjelenni, másként nem. Tehát szakállamtitkár nem tud elmenni bizonyos fórumokra az Országgyűlésbe, mondjuk plenáris ülésre.
Tehát sorolhatnám azokat a közjogi problémákat, amelyeket meg kell oldani. De nyilvánvaló, hogy nem csak ez az egyedüli válasz adódik mint lehetőség. A szakmai kérdésekbe most nem mennék bele nagyon mélyen, de ez talán egy olyan érthető összefüggés, amit fontosnak tartok itt kiemelni. Azért gondolom, egyébként, hogy az Orbán-kormány is ezt a megoldást választotta. Azzal, hogy mi ezt tettük, persze nem az Orbán-kormányt akartuk követni...
ELNÖK: A tettek ezt bizonyítják.
DR. SZILVÁSY GYÖRGY miniszterjelölt: ...bármennyire is jó ez Simicskó úr lelkének, hogy ez így történik, hanem egyszerűen az a felismerés alakult ki, hogy ha van tárca nélküli miniszter, akkor célszerű, hogy legyen államtitkára sajnos vagy nem sajnos vagy szerencsére, már abban az értelemben, hogy talán úgy tűnik, mintha eggyel több lenne, mint amennyi eddig volt.
Hozzáteszem, ma a Miniszterelnöki Hivatalban összességében tíz államtitkár lehet, és csak kilenc hely van betöltve, tehát ettől nem lesz több. (Dr. Boross Péter: Nem mérce!) Jó, rendben van.
A következő a szolgálatok összevonásával összefüggő felhívása miniszterelnök úrnak - néha miniszter úrnak is mondom, attól függ, hogy éppen mi az érdekem, hogy mint tárcairányítóra hivatkozzam vagy mint volt miniszterelnökre, ezúttal a miniszterelnökre hivatkozom. Tehát igen, ez egy alapvető tapasztalás, hogy ha sokáig húzódik egy szervezeti kérdés eldöntése, akkor az elbizonytalanítja az abban dolgozókat.
Arról szeretném biztosítani az itt ülőket, hogy a polgári szolgálatoknál ennek az elbizonytalanodásnak nincsen jele. Ha szabad így fogalmazni, nagyon primitíven, akkor ők tudják, hogy akármi is lesz az összevonás végén, rájuk szükség van, tehát akár így akár úgy, az ő munkakörük nem forog veszélyben. Egyébként ezt a katonai szervezetrendszer tagjai is tudják. Ettől függetlenül, attól tudniillik, hogy biztosítom a jelenlévőket, a nyilvánosságot is, hogy az ország érdekeit érintő elbizonytalanodás nincsen, ettől függetlenül én is úgy gondolom, hogy hamarosan le kell zárni ezt a kérdést, ehhez szükség van az Állami Számvevőszék véleményének megismerésére is. Ez az utolsó olyan szakmai mozzanat, amely még hiányzik a döntésünk megalapozásához, azt követően pedig, rövid konzultációs időszakot követően, remélem, hogy a szakmai döntést meg lehet hozni.
Az egy más kérdés, hogy ennek eredményeként aztán kell-e majd politikai döntéseket is az asztalra tennünk, de ezt a kis türelmet szeretném kérni, ami megítélésem szerint csak néhány hétig tart.
Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Szerintem most elérkeztünk ahhoz a stádiumhoz, hogy zárt ülés keretében folytatnánk tovább, amennyiben erre igény van. Ez persze nem azt jelenti, hogy bezárjuk ide az újságírókat is, hanem arra kérném akkor önöket, hogy fáradjanak ki, és ezt követően, ami erről tájékoztatásképpen elmondható, azt majd megfontoljuk és elmondjuk. (Dr. Boross Péter: Két perc szünetet, elnök úr, nem tarthatunk?) Kövér képviselő úrnak és nekem is van még kérdésem, ami zárt ülést igényel. (A sajtó képviselői elhagyják a termet.) Köszönjük szépen a sajtó érdeklődését. A szavazásra nyugodtan be lehet majd jönni, akkor szólunk.
(A bizottság 12 óra 39 perctől 13 óra 9 percig zárt ülés keretében folytatta munkáját, melyről külön jegyzőkönyv készült.
A nyílt ülés folytatása: 13 óra 9 perc.)
A sajtó képviselői visszatérnek a terembe.)
ELNÖK: Ismét köszöntjük a sajtó képviselőit. A Házszabály alapján a miniszterjelöltet a bizottság meghallgatta, és most a személyi javaslatot véleményezzük. Nyílt szavazással határoz ilyenkor a bizottság a miniszterjelöltet illetően.
Határozathozatal
A kérdésem tehát az, hogy ki támogatja dr. Szilvásy György kinevezését polgári titkosszolgálatokat irányító tárca nélküli miniszterré. Aki igen, kérem, kézfelemeléssel jelezze! (Szavazás.) Hat igen szavazat. Ki nem támogatja? (Szavazás.) Négy nem szavazat. Ki tartózkodott? (Szavazás.) Egy tartózkodás mellett a bizottság többsége támogatta Szilvásy György miniszterré történő kinevezését.
Köszönjük szépen, hogy itt volt, köszönjük szépen a tájékoztatást, és sok sikert kívánunk a munkájához. Ahhoz képest, amit az elején elmondtam, szerintem mindenképpen csak jobban lehet, de nyilván a szolgálatok érdeke is meg az ország érdeke is, hogy ezt a munkát hatékonyan végezze el, és a törvények szellemében végezze a munkáját. Ehhez kívánunk sikereket. Köszönöm szépen.
DR. SZILVÁSY GYÖRGY miniszterjelölt: Köszönöm, elnök úr, a bizottság bizalmát, bár az utolsó szó jogán jobb lett volna, ha egy semleges összefoglalót mond, de azért igyekszem az ön elvárásainak is megfelelni. (Derültség.) Köszönöm.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Jó munkát kívánunk!
Még folytatjuk a munkánkat, tekintettel arra, hogy három napirendi pont van, amelyek keretében közbeszerzés alóli mentesítésekről lesz szó. Ezeket általában, kilencvenkilenc százalékban zárt ülés keretében szoktuk megtárgyalni, úgyhogy ismételten zárt ülést rendelek el. Köszönjük szépen a sajtó érdeklődését. Ígérem, hogy röviden befejezzük ezt, és ha még van érdeklődés, gondolom, képviselőtársaim állnak a sajtó rendelkezésére. Három közbeszerzési javaslatról van szó. (A sajtó képviselői ismét elhagyják a termet. - A későbbiek folyamán az ülést utólag nyílttá minősítették.)
Kérem titkár urat, hogy hívja be a Miniszterelnöki Hivatalból Kéri Nagy Zsolt közbeszerzési igazgató urat. (Megtörténik.)
Második napirendi pontunk a Miniszterelnöki Hivatalt vezető miniszter által KIGÁlt/98/1/2007. számon előterjesztett, közbeszerzési törvény hatálya alóli mentesítés iránti kérelem megtárgyalása. Köszöntöm dr. Kéri Nagy Zsolt közbeszerzési igazgató urat a Központi Szolgáltatási Főigazgatóságtól. Kérdezem, kíván-e szóbeli kiegészítést tenni az előterjesztéshez.
Dr. Kéri Nagy Zsolt szóbeli kiegészítése
DR. KÉRI NAGY ZSOLT (Miniszterelnöki Hivatal): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Bizottság! Pár mondatban szívesen élőbbé teszem és megvilágítom az előterjesztés tárgyát.
Oda nyúlnék vissza, hogy egy évvel korábban, 2006. június 30-án a kormány 2118-as határozatában döntött arról, hogy az államigazgatási intézményi struktúrát hatékonyabbá kívánja átalakítani, ennek egyik jelentős része a Központi Szolgáltatási Főigazgatóságot is érinti, annyiban, hogy a minisztériumok által használt épületek üzemeltetésének feladatait a KSZF látja el. Erre a KSZF felkészült, és 2007. január 1-től folyamatosan átvette ezeket az üzemeltetési feladatokat, az ezzel együtt járó szerződésekkel, előirányzatokkal együtt.
Ez valójában a minisztériumok által érdemi ügyintézésre használt épületek esetében 43-at érint. De ennél lényegesen több az épületek száma, amelyek nem feltétlenül érdemi ügyintézést szolgálnak - raktárak, egyéb irodai tevékenységek, és százas nagyságrendben lakásállomány is, aminek egy része a volt BM-es szolgálati lakásokat érinti, más része pedig az állami vezetők elhelyezésére szolgál.
Ezek az épületek azért igénylik az előterjesztésben kérelmezett felmentést a közbeszerzési eljárások alkalmazása alól, mert több esetben direkt módon kimutathatóan olyan biztonsági kockázatokat rejtenek az épületüzemeltetéssel kapcsolatos szolgáltatások, amelyek azt véleményünk szerint megalapozzák.
Az előterjesztésben részletesen le van írva az, hogy a 160/96-os kormányrendelettel való érintettsége ennek az épületállománynak hogyan hat ki a biztonságra. Itt tulajdonképpen védett vezetők tartózkodnak, prominens személyiségek ki-beléptetését kell biztosítani, és minden, az épületüzemeltetéssel járó tevékenység kapcsolatba hozható ezen személyek kiemelt védelmével.
Az épületekben végzett kormányzati munka során keletkező dokumentumtömeg koncentrált elhelyezkedése is jelentős értéket képvisel, ami bármely ellenérdekelt fél számára jelentős kockázat lehet. Ennek védelmét tehát biztosítani kell.
ELNÖK: Köszönjük szépen, igazgató úr. A bizottság titkárságára megküldték az előterjesztés háttéranyagát, és a bizottság titkárságán már szóltam az eddigi tapasztalatok alapján, hogy mindenegyes ilyen természetű előterjesztéshez, ha lehetőség van rá, akkor tegyék hozzá azt, hogy mekkora összegről van szó. Ez ebben az anyagban nem szerepel.
Titkár úr jelezte ezt önök felé, mindig jelzi, mert ebből a bizottsági ülésen már komoly viták származtak, és pontosan a döntés megkönnyítése érdekében erre szükség lett volna. Nem tudom, hogy szóban esetleg ki tudná-e egészíteni összeggel meghatározottan, hogy ez pontosan mire terjed ki, mert értjük, hogy BM-lakások meg sok minden más, de összeg nélkül nem tudjuk ezt az előterjesztést támogatni, én legalábbis nem tudom nyugodt szívvel támogatni.
DR. KÉRI NAGY ZSOLT (Miniszterelnöki Hivatal): Az előterjesztés elkészültekor még nem állt rendelkezésünkre olyan elemzési anyag, amely az összes minisztérium által átvett épületek szerződéseire vonatkozna. Még egyszer meggyőződtünk róla, hogy nincs-e benne duplikáció vagy valami hiány. Ez a tegnapi nap során állt össze, és részletesen kibontva a felújítás, karbantartás, kisjavítás, üzemeltetés, közműdíjak, bér és járulékok sorokon összességében évente 4 milliárd forint plusz áfa szerepel. Ebben benne vannak a közműdíjak is, ami tekintetében nem szeretnénk mi leolvasgatni órákat, hanem átutalnánk az üzemeltetőnek, és ő rendezné ezt. A közműdíjak 1,6 milliárd forintot jelentenek ebből az összegből.
ELNÖK: Ez azért mindenképpen jelentős összeg. Az előzőekben ez mekkora összeg volt? Már nem tudjuk ezt nyomon követni igazából. Mihez képest 4 milliárd?
DR. KÉRI NAGY ZSOLT (Miniszterelnöki Hivatal): Ezek a minisztériumok által átadott előirányzatok összességét jelentik ezekre a célfeladatokra.
Kérdések, hozzászólások, reflexiók
ELNÖK: A bizottság tagjainak van-e kérdése? (Mécs Imre jelentkezik.) Mécs Imre képviselő úré a szó.
MÉCS IMRE (MSZP): Nem vettem ki az előterjesztésből, hogy mennyi időre kérik ezt a felmentést.
DR. KÉRI NAGY ZSOLT (Miniszterelnöki Hivatal): Ezt egy beszerzési eljárásra kérnénk. A beszerzési eljárás során létrejövő szerződést határozatlan idejűre gondolnánk, hiszen a kormányzati negyed elkészültének határidejéig, az oda való beköltözésig azért nekünk felelősségteljesen kellene gondoskodnunk ezekről az épületekről.
ELNÖK: Az összeget - nem volt számomra egyértelmű, de általában úgy szoktuk elfogadni, hogy egy költségvetési évre vonatkozólag.
DR. KÉRI NAGY ZSOLT (Miniszterelnöki Hivatal): Ez évente 4 milliárd forint.
ELNÖK: Vadai Ágnesé a szó.
DR. VADAI ÁGNES (MSZP): Köszönöm a szót, elnök úr. Általában a mi, mennyi és mi indokolja típusú hármas kérdést szoktuk feltenni. Úgy tudom, hogy hétfőn úgyis tervbe van véve egy bizottsági ülés, ahol meghallgatnánk a Katonai Felderítő Hivatal főigazgatói posztjára jelölt személyt. Négymilliárd forint tényleg nagyon nagy pénz, és önök is tegnap kapták meg ezt a táblázatot. Azért jó lenne, ha ezt a táblázatot láthatnánk, szerintem az lenne a helyes eljárás.
Szerintem semmivel sem hátráltatja az önök munkáját az, ha hétfőn döntünk erről a konkrét beszerzésről, abban a tudatban, hogy a képviselők már részletesen látták, mert éppen mondhattam volna azt, hogy 5 milliárd forint, meg 10 milliárd forint. Felsorolta nyilván azokat a sorokat. Szerintem valamennyi képviselő sokkal megnyugtatóbban adná meg a közbeszerzés alóli mentesítést, ha látná, hogy költségvetési évre lebontva mi, miért, mennyi, milyen lakásra, milyen helyiségekre vonatkozik. Szerintem nem okoz akkora problémát a mai napon a hétfőre való eltolás.
Kérdezem, hogy ez gondot okozna-e, mert szeretnénk megismerni - gondolom, az ellenzéki képviselők is - azokat a konkrét adatokat, amelyek ön előtt vannak a táblázatban, de nyilván nem volt ideje eljuttatni a bizottság titkárságára. Egyébként valóban az a gyakorlat, hogy nem szoktuk rögtön megadni a mentesítést, amennyiben erre a hármas kérdésre nem kapunk nagyon konkrét és precíz választ. Magyarul mire, mennyiért és mi indokolja? Jelen esetben a mennyi kérdésre én is szeretnék látni egy részletes felbontást, és gondolom, a képviselőtársaim is ezzel egyetértenek.
ELNÖK: Mécs Imre képviselő úré a szó, de szerintem zárjuk le, mert ez egy jó javaslat, nekem úgy tűnik.
MÉCSI IMRE (MSZP): Elnök Úr! Engem megdöbbent az - és nem először fordul elő -, hogy abszolút normális közbeszerzés alá tartozó tevékenységeket is magában foglaló dolgokról csomagban kívánnak felmentést kérni azért, mert némi titkosszolgálati vetülete van. Azért, mert egy páncélszekrényre vigyázni kell, az nem jelenti azt, hogy például a téglát ne lehetne közbeszerzés útján beszerezni. Ez nagyon nagy pénz, tíz év alatt 40 milliárd forint, amiről önök beszélnek, és nem is tudják pontosan, hogy miről van szó. Nem hiszem, hogy az ajtók beszerzését, a zárak beszerzését, a villamos berendezéseket és így tovább ne kellene megversenyeztetni. Akkor egyszerűen nincs értelme a közbeszerzési törvénynek. Én meg vagyok döbbenve ettől, és még csak az összeget se határozták meg, amiről szó van.
Továbbá feltétlenül azokat az intézkedéseket is szeretnénk látni, amivel biztosítják azt, hogy az adófizetők pénzéből lehetőleg minél takarékosabban, minél hatékonyabban használják ezt a pénzt. Itt szabadkezet kapnak, a 4 milliárd forintot ott költik el, ahol akarják, azzal a kivitelezővel, akivel akarják azon a jogcímen, hogy önök tudják ezt megválasztani. Éppen az állam szervei nem tehetik ezt meg, példát kell adni erre vonatkozóan.
Másrészt meg úgy tudom, hogy a kormányzati negyed ideálja abból származott, hogy sokkal olcsóbban, hatékonyabban és a közbeszerzést figyelembe véve tudnak egyszerre az államigazgatási épületek számára mindenfélét beszerezni, és ezzel jelentős megtakarítást elérni. Hogyan lehet akkor megtakarításról beszélni, ha kizárjuk a versenyt és kizárjuk a rendet? Egyáltalán nem látom ezt indokoltnak. Egyes részeiről lehetne szó, ami valóban a biztonsággal összefügg, és ott is megfelelő garanciális elemekkel megmutatni azt, hogy milyen eljárás során, hogyan fogják kiválasztani azokat a kivitelezőket, milyen biztonsági garanciát fognak kérni és hogyan próbálják minél gazdaságosabbá tenni a dolgot. Erre vonatkozóan semmilyen garanciát nem látok ebben az előterjesztésben.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Azt javasolnám, hogy lépjünk túl ezen. Röviden kíván erre reagálni? (Dr. Kéri Nagy Zsolt: Röviden igen!) Azt javasolnám, mivel Vadai Ágnes képviselő asszonynak gyakorlatilag egy ügyrendi jellegű javaslata is volt, hogy azt most akkor megszavaznánk, és akkor hétfőn visszatérnénk rá.
Azt szeretném feltenni szavazásként, hogy ki az, aki támogatja azt, hogy az előterjesztő pontosítsa, egészítse ki az előterjesztését számszakilag is, összegszerűen is, és akkor hétfőn napirendre tűzzük ezt a javaslatot, tehát nyújtsa be ismét az előterjesztő. Ki az, aki ezt támogatja? (Szavazás.) Ha jól látom, akkor egyhangú. Ki van ellene? (Szavazás.) Tartózkodás? (Szavazás.) Ilyen nincs.
Akkor arra kérném önt igazgató úr, hogy hétfőre azokat a mellékleteket, amelyek rendelkezésre állnak összegszerűségében... Bocsánat, legkésőbb holnapra kellene, mert hétfőn már bizottsági ülést tartunk 11 órakor, tehát jó lenne, ha ezt holnapra tudná prezentálni legkésőbb. A bizottság titkárságán fogadják, jó?
Nagyon szépen köszönjük, és elnézést, nem akartam önbe fojtani a szót, csak tényleg halad az idő, már volt egy miniszterjelölti meghallgatásunk is, de ha kíván hozzászólni még néhány gondolatot... (Dr. Kéri Nagy Zsolt: Nem húznám az időt, elnök úr!) Köszönjük szépen. (Mécs Imre: Elnök úr, azért vagyunk itt, hogy megtárgyaljuk, ezért fizetnek minket!) Ha a képviselő úr akarja, hogy válaszoljon, akkor válaszoljon, igazgató úr!
DR. KÉRI NAGY ZSOLT (Miniszterelnöki Hivatal): A képviselő úr felszólalásában az hangzott el, hogy nem tudjuk, mit akarunk, nem tudjuk az összeget. Az összeget nagyságrendileg tudtuk, de biztosak szerettünk volna benne lenni, hogy az pontos, amiről beszélünk. Erről a tegnapi nap folyamán győződhettünk meg teljes bizonyossággal.
A 143-as kormányrendelet nem zárja ki a versenyt, az ugyanolyan beszerzési eljárás, amely során a tárgyalások lehetőséget adnak arra, hogy az adott beszerzés tárgyára vonatkozóan kedvező árat érjünk el. Nagyon nehéz védett épületek, védett személyek tartózkodási helye vonatkozásában meghatározni azokat a résztevékenységeket, amelyek egy épület üzemeltetése során felmerülnek. Itt nem ajtóbeszerzésekről van szó, az inkább beruházásjellegű, itt karbantartási, javítási, üzemeltetési, őrzésvédelmi, portaszolgálati területekről van szó, amelyek mind olyan kulcsterületek, amelyek alkalmasak arra, hogy az ott dolgozók óhatatlanul is olyan szokásokat, olyan tényeket tapasztaljanak - pláne szánt szándékkal -, amelyek adott esetben visszaélésre adhatnak okot.
Úgy gondolom, a nemzetközi rendszerben a biztonságpolitikai kockázatok szintje - főleg a 2001-es események után ma már úgy tűnik - tartósan magas marad. A biztonságpolitikai kockázatok újszerűek, ezekre minden állam megpróbál a legszélesebb eszköztárral felkészülni, és úgy gondolom, hogy hazánk sem képezhet kivételt ezek alól, hogy a globális és oszthatatlan biztonsági kihívásokra és kockázatokra ne adjon megfelelő választ. Ezek mind ezt szolgálják, és ezzel az előterjesztéssel a KSZF vélhetően a tőle elvárható gondossággal jár el, hogy a kormányzati munka folyamatait támogató beszerzéseket így valósítsa meg.
ELNÖK: Alelnök úr!
TÓTH KÁROLY (MSZP): Arra szeretném kérni a főigazgató urat, hogy vezessen be a hivatalban egy új gyakorlatot, és rövid lesz a bizottsági ülés. Ha tegnap derült ki minden adat, akkor csak holnap engedje meg a munkatársainak, hogy beadják az igényt. Tehát ha tegnap lett adat, holnap lehet beadni, és ne engedje, hogy előbb adják be a kérvényt a bizottság felé, és akkor rövidebb lesz az ülés.
ELNÖK: Azt hiszem, befejeztük ezt a napirendet, mindenki számára egyértelmű, folytatjuk hétfőn.
Kérném a titkár urat, hogy a következő napirendi pont előterjesztőjét hívja be, aki az Országos Tiszti Főorvosi Hivatal által 3904-1/2007. számon előterjesztett közbeszerzési törvény hatálya alóli mentesítés iránti kérelmet terjeszti elő. Köszöntöm Sebestyén Gyula biztonságpolitikai szaktanácsadót, az Országos Tiszti Főorvosi Hivataltól.
Kérdezném, hogy röviden kívánja-e indokolni az írásban megküldött előterjesztést.
Dr. Sebestyén Gyula tájékoztatója
DR. SEBESTYÉN GYULA (Országos Tiszti Főorvosi Hivatal): Úgy gondolom, elnök úr, hogy részletesen leírtam az indokainkat. Alapvető biztonsági érdek, hogy az ott elhelyezett igen veszélyes anyagok ne kerüljenek olyan emberek kezében nyilvánosságra, akik esetleg ezt nem olyan célra használnák fel, amire szükséges lenne. Ezért gondoltuk azt, hogy mindenféleképpen szükséges olyan zárt tárgyalást meghirdetnünk, ahova csak olyan személyeket hívunk meg, csak olyan személyekkel tárgyalunk, akik alapvető biztonsági szűrőn már átestek. Gondolom, ön is gondolja, hogy ezeknek az anyagoknak a kikerülése igen komoly veszélyt jelenthet a nemzet biztonságára, az ország biztonságára.
ELNÖK: Igen, szerintem így gondoljuk mindannyian. Ebben az előterjesztésben szerepel összegszerű pontosítás is, megnevezés is és a tevékenység jellege is nyilvánvaló. Nemzeti biztonsági laboratóriumról van szó, őrzésvédelemről, ez évi 120 millió forintot érint.
Kérdezem a bizottság tagjait, hogy van-e kérdés. (Jelzésre:) Mécs Imre képviselő úré a szó.
MÉCSI IMRE (MSZP): Azt szeretném megkérdezni, hogy tudják-e, hogy kiket fognak meghívni erre a tárgyalásra. Eddig kikkel kötöttek szerződést? Meg vannak-e elégedve? Milyen árszinten van ez a dolog? Garantálható-e, hogy más árakhoz képest ez nem lesz túlzottan magas?
ELNÖK: Tessék, öné a szó!
DR. SEBESTYÉN GYULA (Országos Tiszti Főorvosi Hivatal): (Hangosítás nélkül.) Jelenleg nincs komoly őrzésvédelme ezeknek a rendszereknek. Jelenleg képzetlen portai szolgálat látja el az őrzést, akik teljesen alkalmatlanok erre. Tárgyalásokat nem folytattunk senkivel, de mindenképpen olyan szervezetet kívánunk meghívni, akik a Nemzetbiztonsági Hivatal, illetve a Katonai Biztonsági Hivatal jegyzékében szerepelnek. Úgy gondoljuk, ezek biztosítékot adnak arra, hogy olyan szervezetek jönnek, akik megfelelő háttérrel, megfelelő szakmai tudással, képességgel rendelkeznek ezekhez a kihívásokhoz.
MÉCS IMRE (MSZP): Tehát akkor, ha jól értettem, jelenleg nincs ilyen szolgálat. Másodlagos módon látják el a különböző dolgozókkal. Kérdésem, hogy az évi 120 millió forint hogy jött ki, hogy tudták ezt megállapítani. (Dr. Vadai Ágnes: Nyomja be a mikrofont!)
DR. SEBESTYÉN GYULA (Országos Tiszti Főorvosi Hivatal): Hét régió van, és a hét régióban szintén vannak még laboratóriumok, ahol különböző vizsgálatokat végeznek, és veszélyes anyagokkal dolgoznak. Ez a számítás úgy jön ki, hogy van egy bizonyos havi és évi munkaóra, annak van egy bizonyos bérköltsége, és ezeket természetesen felszoroztuk, és így jött ki a körülbelül 100-120 milliós hozzávetőleges érték.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Van-e további kérdés? (Senki sem jelentkezik.) Úgy látom, hogy nincs. Kérdezem a bizottság tagjait, hogy támogatja-e a bizottság az előterjesztő kérését. (Szavazás.) Úgy látom, hogy egyhangú. Ellene? (Senki sem jelentkezik.) Nincs senki. Tartózkodás? (Senki sem jelentkezik.) Úgyszintén nincs. A bizottság tehát egyhangúlag támogatta az előterjesztő kérését. Köszönöm szépen.
Az utolsó napirendi pontunkhoz érkeztünk. (Dr. Boross Péter: Hova megy az FVM?) Mindjárt megkérdezzük. A negyedik napirendi pont arról szól, hogy a Miniszterelnöki Hivatal az FVM épületébe költözik, ezért jogos a kérdés. (Mécs Imre. Vidékre. Miért kell Budapesten lennie? - Derültség.)
A negyedik napirendi pontunk a Kincstári Vagyoni Igazgatóság vezérigazgatója által K-4662/2007. számon előterjesztett, a közbeszerzési törvény hatálya alóli mentesítés iránti kérelem megtárgyalása. Jelen van Tímárné Deibler Ilona gazdasági igazgató és Keresztély József, a projektiroda vezetője a MeH-től. (Keresztély József dokumentumokat oszt szét a bizottság tagjai között.)
Írásban megkaptuk az előterjesztést, amelyben a Kincstári Vagyoni Igazgatóság vezérigazgatója azt kéri tőlünk, hogy mentesítsük a közbeszerzési eljárás alól azt a projektet, amelyben a Miniszterelnöki Hivatal, illetve maga a miniszterelnök is a jelenlegi Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium épületébe költözik, és itt mindenféle műemléki, műszaki megújítási munkák elvégzése szükséges, és ennek köszönhetően 220 millió forint plusz áfa értékhatárig adjuk meg a felmentést. Kíván-e ehhez szóbeli kiegészítést tenni?
Tímárné Deibler Ilona szóbeli kiegészítése
TÍMÁRNÉ DEIBLER ILONA (Kincstári Vagyoni Igazgatóság): Amennyiben ez most kizárólag a tervező kiválasztására vonatkozó eljárás. Tehát még nem dőlt el teljes egészében, hogy a kivitelezés tekintetében is ilyen nemzetbiztonsági közbeszerzési eljárást fogunk-e lefolytatni vagy nyílt eljárást. De a tervezésnél egyértelműen úgy gondolnánk biztonsági okokból, hogy mindenképpen célszerű volna a nemzetbiztonsági szabályok szerint lefolytatni a közbeszerzést.
Tehát most itt csak a tervezésre vonatkozó becsült érték volna ez a 220 millió forint plusz áfa. Ehhez mi megbecsültük azt a költséget, amibe a teljes rekonstrukció kerülhet, tehát egy kivitelezési díjat; átlag 340 ezer forint plusz áfás négyzetméterárral számoltunk. Figyelembe vettünk 10 százalékos nagyságrendben egy ilyen műemléknél előforduló esetlegesen különböző nem várt problémákat, helyreállításokat, amiket meg kell csinálni. Ez olyan 10 milliárdos nagyságrend, amit így bekalkuláltunk, és ennek számoltunk egy 2 százalékos tervezői díjat, szintén egy 10 százalékos rátartással arra az esetre, ha valami egyéb probléma felmerül, és azt is meg kell oldani. Tehát szakértői véleményt vagy egyéb szakvéleményt, amire szükség van, akkor még beszereznénk.
Ennyi kiegészítést szeretnék hozzátenni.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Felmerült néhány kérdés. Az egyik, hogy az FVM hová költözik. A másik, hogy végigolvastam, és először azt hittem, hogy 220 millió plusz áfa maga a költözés és minden. Tehát csak a tervezés 220 millió forint plusz áfa. Jól jár valamilyen tervező nyilvánvalóan. Eléggé komoly összegről van szó. (Dr. Boross Péter: Ki érti ezt?)
Van-e kérdése a bizottság tagjainak erre vonatkozólag? (Mécs Imre jelentkezik.) Mécs Imre képviselő úré a szó.
MÉCS IMRE (MSZP): Hány százalék tervezési díjat számoltak? Nem értettem pontosan.
TÍMÁRNÉ DEIBLER ILONA (Kincstári Vagyoni Igazgatóság): Kettő.
MÉCS IMRE (MSZP): Két százalékot. És a teljes beruházásnak megvan már a tervezett összege?
TÍMÁRNÉ DEIBLER ILONA (Kincstári Vagyoni Igazgatóság): A teljes beruházás becsült költsége 10 milliárd.
MÉCS IMRE (MSZP): Az indoklással van problémám. Ez egy középület, ahova az állampolgárok bemehettek, ott lehettek. Ennek a műemléki és egyéb átalakítási munkáinak a döntő többsége kutya közönséges civil munka, tehát nem titkosszolgálati jellegű. Gyakorlatilag, ha megadjuk ezt a felmentést, ez azt jelenti, hogy önök annak adják a tervezési munkát, akinek akarják, és én legalábbis nem látok garanciát arra, hogy a legjobb szakemberek a legkedvezőbb áron fogják ezt a tervezési munkát elvégezni. Nem látom be azt, hogy tényleg egy középület esetében ezt a titkosságot mindenre ki kell terjeszteni. Elképzelhető, hogy lesznek az épületben olyan részek, amelyek megtervezése és a kivitelezése fokozott titkosszolgálati gondosságot igényel, de a teljes volumenre nézve ez erősen kétséges.
ELNÖK: Engedjen meg még egy kérdést, és akkor átadnám a szót önnek. Kormányzati negyedről is szó volt. Most akkor ez így hogyan illeszkedik ebbe a rendszerbe? Tehát az most el lett vetve, vagy még az működik? Lehet, hogy én nem vagyok tájékozott, de akkor most időlegesen ugye 10 milliárd plusz áfa, meg még 220 millió tervezési költség... Ebben a helyzetben, amikor sok ember a nyomortól nem lát, és folyamatos leépülés van egészségügyben, oktatásügyben, akkor ez a beruházás ennyire fontos, ez számomra eléggé nehezen értelmezhető egyébként. Önök kérést teljesítenek, és ez az önök feladata, ez egy politikai döntés, gondolom.
Tessék!
TÍMÁRNÉ DEIBLER ILONA (Kincstári Vagyoni Igazgatóság): Így van. Az 1031/2007-es kormányhatározat döntött arról, hogy a minisztériumok a kormányzati negyedben kerülnek elhelyezésre, kivéve a Miniszterelnöki Hivatalt. A Miniszterelnöki Hivatal kerülne elhelyezésre az FVM épületében, és ehhez kerülne átalakításra tulajdonképpen ez az épület.
Azért gondoltuk, hogy a tervezést bonyolítanánk le nemzetbiztonsági eljárások szerinti közbeszerzési eljárással, merthogy a tervező az, aki valószínűleg minden részét átfogóan látja ennek a munkálatnak. Ezért is mondtam az elején, hogy maga a beruházás, tehát a kivitelező kiválasztása már valószínűleg nyílt eljárással fog történni, de ez még egyelőre nem dőlt el.
A Nemzetbiztonsági Hivataltól megkértük azt a listát, amelyben a nemzetbiztonsági szempontok alapján minősített tervezők vannak. A listában kettő szerepel, de már egyeztettünk a hivatallal annak érdekében, hogy ezt a listát ki lehessen bővíteni, és úgy gondoltuk, hogy a bővítést követően nyolc irodát hívnánk meg.
Az egyik az Építész Stúdió Kft., amelyik a Margit-szigeti uszodát tervezte; a Mérték Építészeti Stúdió Kft a Nemzetbiztonsági Hivatalt; ZJH Építész Iroda; a Zoboki-Demeter és Társaik Kft. a Sándor-palotát; a Németh és Társa Kft. a Belügyminisztériumot; Fazakas György Építészeti Iroda, ő egy Ybl-díjas építész; a Közti Rt. szintén az NBH-t; a Geon Építész Stúdió az FVM felmérését végezte a FAO számára. Ezeket az irodákat gondoltuk tulajdonképpen a tervezésre megversenyeztetni.
Azt gondolom, hogy végül is nyolc építész megversenyeztetése ebben a rendszerben is talán el fogja érni azt az eredményt, hogy szakmailag legmegfelelőbben és mégis legoptimálisabb áron tudjuk megrendelni ezt a munkát.
ELNÖK: Vadai Ágnes képviselő asszonyé a szó.
DR. VADAI ÁGNES (MSZP): Köszönöm a szót, elnök úr. Nem önökhöz, hanem a tapasztaltabb, a parlamentben régebb óta dolgozó képviselőkhöz lenne egy kérdésem, hogy világosabban lássunk. Ma a Miniszterelnöki Hivatal bent van a Parlamentben, legalábbis egy része, és a Parlament alaprajza nyilvános. Ugye? Tehát ma is tudja azt bárki, hogy a Miniszterelnöki Hivatalban dolgozó személyek hol mennek be, hol jönnek ki. Tehát Mécs képviselő úr felvetése szerintem arra irányult, hogy mi indokolja egyáltalán azt, hogy ebben a kérdésben a közbeszerzés alóli mentességet megkapja ez a projekt. És ha elkészül az épület, akkor oda állampolgár nem mehet majd be, mert a tervezése titkos volt? Lehet, hogy ezt én nem jól látom vagy nem jól értem. Nyilván önök meg tudják ítélni, hogy ekkora összeg kell-e, hogy megtervezzék az átépítését ennek az épületnek. Tehát nem új épületet terveznek, hanem átépítést és restaurálást, ennek még örülhetünk is, hogy szép lesz az épület. Én az indokot nem látom arra, hogy titkosnak kell lennie annak, hogy az irodák hogyan lesznek. Szerintem a középületek nagy részének az alaprajzát - javítsanak ki, képviselőtársaim, ha nincs igazam - nagyjából meg lehet szerezni.
Az a képviselőkhöz a kérdés, hogy mondják már nekem, hogy igazam van-e vagy én tévedek, és van-e valami extra nemzetbiztonsági ok, ami miatt nem szabad tudnia senkinek azt, hogy a wc most jobbra vagy balra lesz ebben az épületben.
ELNÖK: Én is így látom. Mi örülünk annak, ha fontos bizottságnak tartanak minket, de nem biztos, hogy minden kérdésben nekünk kell dönteni, tehát nem biztos, hogy nekünk kell ebben az ügyben is meghozni a felhatalmazást. Úgy látom, hogy ennek semmiféle olyan nemzetbiztonsági kockázata nincsen, nincsen államtitok abban a vonatkozásban, hogy egy Miniszterelnöki Hivatal épülete milyen módon készül. Számomra egyébként az is kérdéses - most ellenzéki képviselő vagyok és a bizottság elnöke, de politikai szempontból sem érzem ezt túl jó ötletnek, meg kell mondanom -, hogy az FVM még hova költözik vagy ideiglenesen hol lesz, mert ha lesz kormányzati negyed, akkor majd ott lesz, de addig hol lesz, amíg egyébként odaköltözik a Miniszterelnöki Hivatalt vezető miniszter. Erre vonatkozóan sem tudjuk pontosan az elképzeléseket, de akkor lehet, hogy nem rendelkezünk minden információval, és önök tudják ennek az átmeneti állapotnak is a megoldásait.
Még megadnám a szót, és ezt követően viszont hamarosan majd szavazzunk.
KERESZTÉLY JÓZSEF (Kincstári Vagyoni Igazgatóság): Köszönöm a szót. Megkérnék mindenkit, akinek rendelkezésére áll a tervdokumentáció, hogy az első emeleti alaprajznál nyissák ki. Az első emeleten kerül elhelyezésre a Miniszterelnöki Hivatal. Ott szépen látszik a rajzon, hogy gyakorlatilag az Országház felé eső területen lesz maga a miniszterelnök elhelyezve, a miniszterelnök magánlakosztálya, a kabinetfőnök, a díszváró, a kormányváró, a sükettárgyaló és az összes olyan helyiség, amely fokozott biztonsággal védendő. Ha egy oldallal továbblapoznak, ott látszik a berendezési terv is, tehát maga a berendezési terv. Ez egyeztetésre került egyébként a Miniszterelnöki Hivatallal is, ennek a biztonsági védelme valóban nagyon fokozott. Azért is, mert ez egy két ütemben megvalósuló projekt; ha megnézik a terveket, akkor egy szaggatott vonallal ketté van választva az egész épület. A második ütem területére vonul vissza az FVM, és a szaggatott vonal mentén egy ideiglenes leválasztás fog történni, tehát gyakorlatilag az első ütem területén kivitelezési munkák fognak folyni, amíg a második ütem területén az FVM operálni fog addig, amíg a kormányzati negyed épületegyüttese el nem készül 2009. május 31-ig.
Mivel ez eléggé exponált helyen van - tehát a miniszterelnök rezidenciája, illetve a Miniszterelnöki Hivatal a frontoldalon van -, ezért gondoltuk mi azt, hogy nemzetbiztonsági szempontból ez igen fontos, hogy ne feltétlenül tudják azt, hogy pontosan hol és milyen irodák vannak. Ez az önök hatásköre, hogy eldöntsék, mi ezt felvetettük, a Miniszterelnöki Hivatallal való egyeztetés alapján ez indokoltnak tűnt, de nyilván a bizottság hatásköre eldönteni, hogy így van vagy sincs így.
Köszönöm szépen.
ELNÖK: Most is tudják egyébként, hogy hol van a miniszterelnöki rezidencia és hogy hol van az irodája a Parlamentben a miniszterelnök úrnak. Nagyon-nagyon sokan, a sajtó rengeteg sok képviselője bejár, tehát igazából ezeket tudjuk. Azzal meg aztán meg lehet téveszteni az esetleges rossz szándékú embereket, hogy mondjuk, a tervrajz alapján nem oda teszi a székét meg az asztalát, hanem a másik sarokba, tehát lehet azért még különböző cseleket és trükköket alkalmazni. Tényleg nem akarom bántani önöket, nem önök tehetnek erről.
Vadai Ágnes képviselő asszony jelentkezett még és Mécs Imre képviselő úr is.
DR. VADAI ÁGNES (MSZP): Azt azért szeretném tisztázni, hogy ez az épület nem a miniszterelnöki rezidencia lesz, a Miniszterelnöki Hivatal fog ideköltözni, a kettőt azért nem keverném össze. Ha jól értettük, ezen az első emeleten marad az FVM-nek egy része, és a másik részét alakítják át, és a többi emeleten szintén ilyen leválasztások történnek. Jól értem? (Keresztély József: Nem!) Bocsánat, akkor lehet, hogy rosszul látom. Követve azt a logikát, itt vannak szaggatott vonalak minden emeleten pirosas-narancssárgával, aminek nyilván az egyik oldala a MeH, a másik oldala meg az FVM. De akkor lehet, hogy én rosszul értelmezem. (Keresztély: Minden szinten!) Minden szinten.
Azzal egyet tudok érteni, hogy arra a részre, ahol a miniszterelnöknek a nem tudom, milyen tárgyalói vannak - ha a nemzetbiztonsági érdek úgy kívánja -, annak a tervezésére valóban akár a közbeszerzés alóli mentességet megadjuk, de az, hogy a hivatali önkiszolgáló ebédlőnek az alaprajzát közbeszerzés alóli mentességgel titkosítsuk, nem gondolom, hogy helyes eljárás. Azt gondolom, hogy az első emeleten - ön is csak az első emeletet mondta - vannak olyan helyiségek, ahol indokolt lehet az, hogy akár ennek a 220 millió forint plusz áfának arra a részére, ami az első emeleti tervezést illeti - nyilván a nagyobb részét teszi ki ennek a 220 milliónak -, megértve azokat a nemzetbiztonsági vonatkozásokat, akár a bizottság a közbeszerzés alóli mentességet is meg tudja adni, de azt tényleg nem értem meg, hogy az ötödik emeleti hivatali önkiszolgáló ebédlőjét meg a fedett udvar légterét és a függőkert légterét... Szóval érti, hogy mit akarok mondani? Lehet, hogy csak egy részére kellene inkább megadni, ha ez megoldható. (Keresztély: Válaszolhatok?)
ELNÖK: Gyűjtsük össze először a kérdéseket. Mécs képviselő úr.
MÉCSI IMRE (MSZP): Vadai képviselő asszony kérdezte az idősebb képviselőktől, hogy régebben volt-e ilyesmi. Azt akartam elmondani, hogy egyetemista koromban természetjáró versenyző voltam, és a régi Horthy-rendszerbeli turistatérképeket használtuk, mert az akkor kiadott turistatérképek el voltak rajzolva. És úgy száz méterrel arrébb kerültünk, ha éjszaka aszerint navigáltunk. Tehát ebben az éberségi korszakban volt az, hogy valóban államtitok volt minden épület alaprajza. Tehát most nem akarom folytatni. Vagy katonai oktatás keretében az amerikai repülőgépek a Life-ból kixeroxozott vagy kimásolt rajzai is szigorúan titkosak voltak, és két őrmester páncélládában hozta az egyébként nyilvános előadásra.
Átéltük ezeket a dolgokat. Sőt az én sorsom olyan volt, hogy a börtönben egy olyan tervezőirodában dolgoztam, amely különböző állami és belügyi épületeket tervezett, mivel mi életfogytiglanra el voltunk ítélve, garantáltan titkosítottuk a dolgot. (Derültség.) Tehát még a belügyi alkalmazottak se jöhettek be a rajztárba, mi megbízhatók voltunk ilyen szempontból.
Ezen már túl vagyunk, tehát azért egy bizonyos fokig az európai normákhoz kell igazodnunk, hogy az állampolgároknak joguk van szinte mindent megismerni, ami azonban valóban titok, azt valóban őrizni kell. Tehát adott esetben ebben az épületben én három vagy négy olyan helyiséget tudnék elképzelni, amit valóban nemzetbiztonsági védelem illetne meg.
Azonkívül a rajzok során azért kiderült az, hogy az épület egy része továbbra is Földművelésügyi Minisztériumként dolgozna, vagy ez csak átmenet. Továbbá nem látom azt, hogy a 10 milliárd forint mire vonatkozik. Az csak a miniszterelnöki rész költségeire vonatkozik, vagy pedig az egész épület költségeire, vagy mikor lesz egy olyan végleges állapot, amelyet ez a 10 milliárd forint biztosít?
Továbbá, amit el tetszettek mondani, hogy 8 építészirodát hívnak meg, ez bizonyos fokig kezd engem megnyugtatni olyan szempontból, hogy valóban kialakulhat verseny, de célszerű lett volna ezt beírni a kérelembe, másrészt pedig úgy gondolom, hogy a bizottságnak éppen állatorvosi lóként is meg kellene ismernie ennek a pályázatnak a leendő eredményét, tehát, ha beszámolnának arról, hogyan történt. A közbeszerzési törvény is lehetővé teszi a meghívásos pályázatokat megfelelő indoklás esetén, és ez már támogatható. De változatlanul nem látom, hogy a 10 milliárd forint mire fog szolgálni, és szeretnék abban is bízni, hogy 220 milliárd forint plusz áfánál kevesebb lesz a tervezési költség.
ELNÖK: Köszönöm. Alelnök úré a szó.
TÓTH KÁROLY (MSZP): Köszönöm. Igyekszem a lehető legrövidebben. Kétfajta módon csináltunk közbeszerzést az elmúlt években. Vagy úgy, hogy automatikusan jóváhagytuk kormánytól függetlenül, vagy egy nagyon hosszú vitával megpróbáltuk eldönteni, hogy mi indokolt, mi nem, mi biztonsági kockázat, mi nem. Reménytelen vállalkozás.
Szeretnék egy javaslatot tenni a konkrét ügyben és hosszú távon is. A konkrét ügyben, hogy hétfőre kérjük be a Nemzetbiztonsági Iroda nem politikai, hanem szakvéleményét arról, hogy ez nemzetbiztonsági szempontból, biztonsági szempontból indokolt kérés vagy nem. Ezek után meghozhatjuk a döntést. Hosszú távon pedig azt szeretném javasolni, hogy tájékoztassuk a kormányt,
Azt szeretném javasolni, hogy tájékoztassuk a kormányt, hogy ha nem a nemzetbiztonsági szolgálatok közvetlen kérésére vonatkozik a közbeszerzés alóli mentesség, akkor minden esetben kérjük a Nemzetbiztonsági Iroda szakvéleményét az előterjesztéshez, hogy az kockázati tényező, biztonsági szempontból indokolt vagy sem. Nekik vannak szakembereik rá, mi meg véresen komolyan, naivan elkezdünk itt hitvitázni, hogy az emelet melyik szintjét indokolt vagy nem indokolt, ahelyett, hogy elmondanám, hogy én milyen élvezettel jutnék ahhoz a csaphoz, ahol be lehet táplálni az egész szellőzőrendszerbe valami gonosz mérget, és azt jó lenne tudni, hogy hol van.
De nem akarok ilyen hülyeségbe belemenni. Van erre felhatalmazott szervezet, vezessük be azt a gyakorlatot, hogy a szolgálatok önmagukat ne minősítsék. Minden más kérés esetén legyen feltétel az előregondolkodás, és az irodák szakvéleménye, hogy indokolt, nem indokolt, és akkor tudjuk, hogy mit hagyunk jóvá. Még akkor sem kötelező, de nem naivan itt, az ülésen akarjuk eldönteni, hogy melyik oldalát.
Konkrét ügyben hétfőre kérnénk az iroda véleményét, és hétfőn döntsünk.
ELNÖK: Alelnök úr javaslata mindenképpen figyelemreméltó. Azt hiszem, hogy azt a gyakorlatot bevezethetnénk egyébként általánosságban is, hogy mi megkapjuk, a bizottság titkárságára megérkeznek ezek az előterjesztések, és akkor a Nemzetbiztonsági Iroda számára átküldenénk egy előzetes véleményformálásra. Szerintem ez hasznos lenne, mert nekünk pontosan abban az esetben kell csak döntenünk, ha nemzetbiztonsági kockázatok merülhetnek fel. Tényleg szűkíteni célszerű ezt, mert az nem jó, hogy rendszeresen, szinte minden bizottsági ülésen több milliárd forintról döntünk.
Nem a felelősséget akarjuk áttolni, nyilván, hogy most látjuk, hogy az átszervezés, a kormányátalakítás hatására is most már van egy miniszter, aki kizárólag ezzel a területtel foglalkozik, van egy politikai államtitkár is, és ilyen értelemben az iroda rendelkezik olyan képességekkel és adottságokkal, amelyekkel szerintem eleget tudna tenni ennek a feladatnak, és segíteni tudná a bizottság munkáját is ilyen vonatkozásban. Nem tudom, hogy Buzálné dr. Szabó Mária tud-e ebben most nyilatkozni. Szerintem szavazzunk erről. (Tóth Károly jegyzőkönyvön kívüli megjegyzése.)
Szavazunk, és utána... (Dr. Buzálné dr. Szabó Mária jelentkezik.) Egy mondatra megadom a szót. (Dr. Buzálné dr. Szabó Mária jegyzőkönyvön kívüli megjegyzése.)
TÓTH KÁROLY (MSZP): Van két hivatal, van egy hétvégéjük, leülnek a szakértők, megbeszélik, ha indokolt, lesz egy mondat, hogy indokolt, ha nem indokolt, akkor majd akkor hozzák be, amit az előző napirendnél elmondtam, hogy amikor kész van minden, utána kell behozni, és nem előtte, hogy majd itt kialakítjuk közösen a dolgot.
ELNÖK: Helyes, én is így látom. Tehát nem kell kapkodni, hanem szépen nyugodtan végig kell gondolni, és a javaslattal érdemes idejönni. Mégiscsak egy komoly bizottságról van szó. Tehát szerintem ez egy hasznos beszélgetés volt ebben a vonatkozásban.
Döntés Tóth Károly javaslatáról
Szavazunk, és utána még megadom önnek a szót. Tehát Tóth Károly alelnök úrnak ezt a javaslatát tenném fel szavazásra. Aki ezzel egyetért, kérem, kézfelemeléssel jelezze! (Szavazás.) Úgy látom, egyhangú. Ellene? (Senki sem jelentkezik.) Senki nem volt. Tartózkodás? (Senki sem jelentkezik.) Nincsen. Tehát reméljük, hogy hétfőre sikerül.
Általánosságban pedig kialakítanánk azt a gyakorlatot, ennek részleteiről pedig még gondolom, beszélünk az irodavezető asszonnyal is. A bizottság titkársága rendelkezésre áll, és át tudjuk küldeni ezeket az anyagokat egy előzetes szűrőre az önök részére, és ezt követően pedig tűznénk majd napirendre ezeket a kérdéseket.
A jegyzőkönyv vonatkozásában annyit hadd mondjak el, hogy ugyan zárt ülésen tárgyaltuk az utolsó három napirendi pontot, de most az a kérdés, hogy elhangzott-e olyan vélemény, amely államtitok vagy szolgálati titok, és minősíteni célszerű. Nem nagyon hiszem, hogy elhangzott olyan.
TÓTH KÁROLY (MSZP): Elnök Úr! Legalább a saját bizottságunk hitele szempontjából néhány hétre titkosítsa, mert komolytalan, hogy egyesek azt gondolják mind a három napirendnél, hogy be lehet hozni elénk anyagot előkészítetlenül. Tehát a bizottság hitele szempontjából titkosítsuk addig, amíg nem alakul ki az a gyakorlat, hogy ide előkészített anyag, előminősített anyag jöhet be. Rajtunk fognak nevetni, hogy készek vagyunk itt megvitatni, hogy hányadik emeleten hol folyik a csapvíz.
ELNÖK: Akkor függőben hagyjuk ezt a kérdést annyi időre, amíg a hétfői bizottsági ülés le nem megy és meg nem tárgyaljuk azokat a függőben lévő ügyeket, amelyek még előttünk állnak. Így harminc nap rendelkezésre áll, amíg a jegyzőkönyv elkészül, harminc napunk van arra, hogy megítéljük, tehát addig is harminc napra titkosítjuk az itt elhangzottakat.
Önnek még megadom a szót, mert jelezte észrevételi szándékát, és utána hamarosan bezárjuk a bizottsági ülést.
KERESZTÉLY JÓZSEF (Kincstári Vagyoni Igazgatóság): Köszönöm szépen. Felmerült egy-két kérdés. Tehát az a módszer, hogy az első emeleten csak a Miniszterelnöki Hivatal helyiségeit terveztessük meghívásos eljárás alapján, nem megy, mert az épület kompatibilitása ezt nem engedi meg, az egész épületnek egy egységként kell működnie, nem beszélve arról, hogy a Földművelésügyi Minisztérium kormányzati negyedbe történő kiköltözése után az egész épület, tehát az FVM jelenlegi épülete a Miniszterelnöki Hivatal épülete lesz.
A másik kérdés az volt, hogy a 10 milliárd forint mire vonatkozik. A 10 milliárd forint mind a két ütemre vonatkozik. Az első ütemben megcsináljuk a miniszterelnöki hivatali részt, addig az FVM hátraköltözik a második ütembe; a Miniszterelnöki Hivatalnak az a része beköltözik, ami befér, majd a kormányzati negyed elkészülte után az FVM kiköltözik az épületből, felújítjuk a második részt, és akkor a Miniszterelnöki Hivatal elfoglalja az egész épületet. (Mécs Imre: Ez a 10 milliárd forint?) Ez a 10 milliárd forint, a projekt teljes bekerülése. Ez egy hosszú projekt lesz, mert 2009. május 31-ével fog elkészülni a kormányzati negyed, ekkor tudjuk megcsinálni a terveken jelölt első ütemet, mert csak ezután tud az FVM kiköltözni.
A tervezési díjat illetően pedig a kamarai szabályzat egyértelműen leszögezi azt, hogy 1,5-2 százalék alatt nem vállalhat el tervező tervezést, tehát mindenféleképpen ezzel kellett kalkulálnunk. Nem beszélve arról, hogy ez egy nagyon régi épület, rengeteg átalakításon esett át, folyosókat szűkítettek, lépcsőházat szüntettek meg, színháztermet építettek, ezeket mind-mind-mind vissza kell alakítani, a teljes homlokzatot fel kell újítani. Csapdák vannak az épületben, ez egy műemléképület, nem tudjuk, hogy mit fogunk pontosan találni benne, ezért raktuk hozzá ezt a 10 százalékot.
Nyolc tervezőirodát akarunk meghívni erre a pályázatra, amelyek már mind-mind részt vettek komoly állami beruházások során tervezésben. Ezek megbízható építészirodák, és szerintünk ez biztosítja a megfelelő versenyt, de hangsúlyozom, hogy amennyiben a bizottság úgy dönt, hogy nem hagyja jóvá azt, hogy meghívásos tárgyalásos közbeszerzési eljárás alapján csináljuk, akkor meg fogjuk hirdetni nyíltan. Mi csak azt tesszük, amit eddig javaslatként kaptunk.
Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Egy kérdésem azért lenne. A tervrajzokat, amelyek most kiosztásra kerültek - nehogy aztán a végén a sajtó kezébe kerüljenek, és megtudják, hogy amikor elkészül az épület, hol fog ülni a miniszterelnök -, visszaadnánk vagy mi legyen velük, erről rendelkeznünk kellene. Bár nincsen lepecsételve, nincsen rajta semmiféle olyan jelzés, hogy ez most titkos lenne, de jobb a békesség, nehogy aztán még itt valami bajunk legyen ebből. (Keresztély József: Úgy gondoltam, hogy a Nemzetbiztonsági bizottság tagjainak odaadhatom.) Akkor hagyjuk, ha ön így rendelkezik. (Mécs Imre: Egy példányt tegyünk a páncélba!) Egy példányt tartsunk meg, a többit visszaadjuk.
A bizottsági ülést bezárom. A következő bizottsági ülés jövő héten, hétfőn 11 órakor lesz, ahol a Katonai Felderítő Hivatal megbízott főigazgatóját hallgatjuk meg, akit most kineveznek. Nem ebben a tárgyalóban leszünk, mert a Foglalkoztatási bizottság itt tartja az ülését, hanem ugyanezen a szinten a II. tárgyalóban fogunk összeülni, ennyi a változás.
Köszönöm szépen a jelenlétet, és mindenkinek további jó munkát kívánok!
(Az ülés befejezésének időpontja: 14 óra 5 perc)
|
|
Dr. Simicskó István |
Jegyzőkönyvvezetők: Szűcs Dóra és Horváth Éva Szilvia