NBB-1833/11/2008-1.
(NBB-46/2006-2010.)
Jegyzőkönyv*
az Országgyűlés Nemzetbiztonsági bizottságának
2008. szeptember 16-án, kedden, 12 óra 00 perckor
a Képviselői Irodaház I. emelet III. számú tanácstermében
megtartott üléséről
Tartalomjegyzék
Napirendi javaslat *
Az ülés résztvevői *
Elnöki megnyitó *
A napirend elfogadása *
A Magyar Köztársaság 2007. évi költségvetésének végrehajtásáról szóló T/6133. számú törvényjavaslat (Általános vita) *
Az Állami Számvevőszék 6133/1. számú jelentése a Magyar Köztársaság 2007. évi költségvetése végrehajtásának ellenőrzéséről *
Kővári Gáborné (PM) szóbeli kiegészítése *
Morvay András (ÁSZ) szóbeli kiegészítése *
Kérdések, észrevételek, válaszadás *
Szavazás általános vitára való alkalmasságról *
A Budapest Főváros polgármestere által 120-160/44/2008. számon előterjesztett, a közbeszerzési törvény hatálya alóli mentesítés iránti kérelem megtárgyalása *
Antal Kálmán (Fővárosi Önkormányzat) szóbeli kiegészítése *
Kérdések, észrevételek *
Válaszadás *
További kérdések, hozzászólások *
Válaszadás *
További hozzászólások, kérdések, válaszok *
Szavazás általános vitára való alkalmasságról *
Az afganisztáni Nemzetközi Biztonsági Közreműködő Erők (ISAF) műveleteiben történő magyar katonai részvétel engedélyezéséről szóló kormánydöntésről szóló J/6319. számú beszámoló *
Az afganisztáni Nemzetközi Biztonsági Közreműködő Erők (ISAF) műveleteiben történő magyar katonai részvétel engedélyezéséről szóló kormánydöntésről szóló beszámoló elfogadásáról szóló országgyűlési határozati javaslat *
Az egy magyar vezetésű afganisztáni tartományi újjáépítési csoport létesítéséről és működtetésének előkészítéséről szóló 2115/2006. (VI. 29.) Korm. határozat módosításáról szóló kormánydöntésről szóló J/6140. számú beszámoló *
Az egy magyar vezetésű afganisztáni tartományi újjáépítési csoport létesítéséről és működtetésének előkészítéséről szóló 2115/2006. (VI. 29.) Korm. határozat módosításáról szóló kormánydöntésről szóló beszámoló elfogadásáról szóló országgyűlési határozati javaslat *
Dr. Dankó István (HM) szóbeli kiegészítése *
Szavazás általános vitára való alkalmasságról *
Egyebek *
1. a) A Magyar Köztársaság 2007. évi költségvetésének végrehajtásáról szóló törvényjavaslat (T/6133. szám)
(Általános vita)
b) Az Állami Számvevőszék jelentése a Magyar Köztársaság 2007. évi költségvetése végrehajtásának ellenőrzéséről (6133/1. szám)
2. A Budapest Főváros polgármestere által 120-160/44/2008. számon előterjesztett, a közbeszerzési törvény hatálya alóli mentesítés iránti kérelem megtárgyalása
3. a) Az afganisztáni Nemzetközi Biztonsági Közreműködő Erők (ISAF) műveleteiben történő magyar katonai részvétel engedélyezéséről szóló kormánydöntésről szóló beszámoló (J/6139. szám)
(Általános vita)
(A honvédelmi és rendészeti bizottság önálló indítványa)
(Általános vita)
4. a) Az egy magyar vezetésű afganisztáni tartományi újjáépítési csoport létesítéséről és működtetésének előkészítéséről szóló 2115/2006. (VI. 29.) Korm. határozat módosításáról szóló kormánydöntésről szóló beszámoló (J/6140. szám)
(Általános vita)
b) Az egy magyar vezetésű afganisztáni tartományi újjáépítési csoport létesítéséről és működtetésének előkészítéséről szóló 2115/2006. (VI. 29.) Korm. határozat módosításáról szóló kormánydöntésről szóló beszámoló elfogadásáról szóló országgyűlési határozati javaslat (H/... szám)
(Általános vita)
A bizottság részéről
Megjelent
Elnököl: Tóth Károly (MSZP), a bizottság alelnöke
Földesi Zoltán (MSZP)
Juhász Ferenc (MSZP)
Mécs Imre (MSZP)
Dr. Molnár Zsolt (MSZP)
Gulyás József (SZDSZ)
Dr. Boross Péter (MDF)
Meghívottak részéről
Hozzászólók
Kővári Gáborné osztályvezető, Pénzügyminisztérium
Kulcsár Tamás osztályvezető, Miniszterelnöki Hivatal Nemzetbiztonsági Iroda
Antal Kálmán, Fővárosi Önkormányzat
Gyarmati Zoltán ügyvezető igazgató, Parking Kft.
Dr. Dankó István főosztályvezető-helyettes, Honvédelmi Minisztérium
Megjelentek
Sulyok János dandártábornok, vezérigazgató, Honvédelmi Minisztérium Közgazdasági és Pénzügyi Ügynökség
Morvay András osztályvezető, Állami Számvevőszék
Domján László ezredes, parancsnokhelyettes, Honvédelmi Minisztérium
(Az ülés kezdetének időpontja: 12 óra 00 perc)
TÓTH KÁROLY (MSZP), a bizottság alelnöke, a továbbiakban ELNÖK: Tisztelt Bizottság! Jó napot kívánok! A bizottsági ülést elkezdjük.
A bizottsági ülés napirendjére azt a menetrendet javasolom, amelyet új változatban, mely az eredeti napirendhez képest, amely a 2007. évi költségvetés végrehajtásáról, illetve az ehhez kapcsolódó számvevőszéki jelentésről szólt volna, bővült egy fővárosi közbeszerzés alóli mentességről szóló kéréssel, és a bizottsági elnöki értekezlet alapján, a házbizottság döntése szerint további két napirendi ponttal, az afganisztáni szerepvállalás nemzetközi, illetve hazai vonatkozásaival kapcsolatos előterjesztéssel.
Előzetes tájékozódásunk szerint minden napirendi ponthoz jelen vannak az előadók, tehát nincs akadálya. Jelzem, hogy az MSZP-ben nincs helyettesítés, mindenki személyesen jelen van, a fideszes képviselők nem jelezték a helyettesítési igényüket, tehát nem tudunk szavazni helyettük, Gulyás úr pedig jelezte, hogy jön át a bizottsági ülésre, most fejezte be jegyzői feladatait. Tehát megállapítom, hogy 6 fővel a bizottság határozatképes. Javasolom a bizottságnak a napirendi pontok meghívó szerinti elfogadását. Kérem, aki ezzel egyetért, jelezze! (Szavazás.) Köszönöm szépen, megállapítom, hogy a bizottság egyhangúlag elfogadta a napirendet.
Első napirendi pont hagyományaink szerint két részből áll. Egyrészt a köztársaság kormányának beszámolója a 2007. évi zárszámadásról, másrészt az ehhez kapcsolódó ÁSZ-jelentés. Szeretném, ha a hagyományainknál maradnánk, és mind az előterjesztők, mind az ÁSZ részéről mi elsősorban - hosszú évek óta - azt a fejezetet néztük ezen a bizottsági ülésen, amely a polgári és katonai nemzetbiztonsági szolgálatok területét érinti. Természetesen senkit nem lehet korlátozni abban, hogy a költségvetés egészéről fejtse ki a véleményét, de szeretnénk, ha a hangsúlyt erre helyeznénk ebben a bizottságban.
Igyekszem felolvasni a neveket, akik jelen vannak az előterjesztők részéről. Kérem, ha valakit kifelejtettem, rosszul mondtam, segítsenek, illetve a jegyzőkönyv számára a megszólalásnál mutatkozzanak be!
A Pénzügyminisztériumot Kővári Gáborné osztályvezető, a polgári szolgálatokat Kulcsár Tamás úr - és mindenki más, aki jelen van -, a katonai szolgálatokat Sulyok János tábornok úr képviseli. (Közbeszólás.) Bocsánat, abból indultam ki, hogy nem soroltam fel a szolgálatok munkatársait, ha szót kérnek, elmondják. Az Állami Számvevőszéket Morvay András osztályvezető úr, illetve munka társai képviselik. Ha más is szót kér, kérem, hogy a jegyzőkönyv számára jelezzék a nevüket, beosztásukat!
Megkérdezem első körben Kővári Gábornét, kíván-e rövid kiegészítést tenni, miután a bizottság megkapott minden anyagot. Öné a szó.
Kővári Gáborné (PM) szóbeli kiegészítése
KŐVÁRI GÁBORNÉ (Pénzügyminisztérium): Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Bizottság! A hagyományokhoz híven nem szeretnék érdemi kiegészítést tenni, az közismert, hogy a tavalyi esztendő a stabilizáció, az egyensúly megtartása, javítása jegyében zajlott.
Úgy gondolom, ami a bizottság szűk tárgyalási körét érinti, a polgári és katonai biztonsági szolgálatok a feladatuknak eleget tettek, ehhez a megfelelő források rendelkezésre álltak, ha szűkítetten is, de nem volt probléma. Mindezek jegyében, és miután az ÁSZ sem emelt kifogást egyik esetben sem, sőt a költségvetés elszámolása, a zárszámadás teljes egésze tekintetében sem emelt kifogást, kérem a bizottságot, hogy az általános vitára alkalmasságot állapítsa meg.
Köszönöm.
ELNÖK: Köszönöm. Kulcsár úr, kíván szólni? (Jelzésre.) Nem. Tábornok úr? (Jelzésre.) Nem. Az Állami Számvevőszék képviselőjét illeti a szó.
Morvay András (ÁSZ) szóbeli kiegészítése
MORVAY ANDRÁS (ÁSZ): Köszönöm, elnök úr. Tisztelt Bizottság! Én is igyekszem rövid lenni, bár lenne mit felolvasni.
ELNÖK: Nem kötelező.
MORVAY ANDRÁS (ÁSZ): Igyekszem akkor rövidre fogni. Annyit kiegészítkésképpen azért elmondanék, hogy az Állami Számvevőszék az eddigiekben megszokottan a 2007. évre vonatkozóan is elvégezte a szolgálatok pénzügyi szabályszerűségi ellenőrzését, amelyről a nyilvános ÁSZ-jelentésbe is bekerült a jelentésünk. (Gulyás József megérkezik az ülésterembe.)
Ezen kívül készült részletes, minősített jelentés, amely az arra illetékesek számára megtekinthető. Megállapításainkra eddig kaptunk már intézkedési tervet, és ezt a későbbiekben fogjuk - az utóellenőrzés keretében - ellenőrizni.
Azt hiszem, igyekeztem eléggé szűkszavú lenni.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Senkit nem szeretnék arra ösztönözni, hogy ne mondja el az érdemi észrevételt. Szeretném megkérdezni, hogy a bizottság tagjai közül kinek van kérdése, véleménye a költségvetéshez, akár a Pénzügyminisztérium, akár a jelenlévő szervezetek vezetőihez, az Állami Számvevőszékhez. A kérdések, észrevételek együttesen, utána adnék szót a válaszokra.
Molnár Zsolt!
Kérdések, észrevételek, válaszadás
DR. MOLNÁR ZSOLT (MSZP): Köszönöm szépen. Ha a képviselőtársaimnak nincs kérdése, akkor azt gondolom, az elhangzottak és az írásbeli anyagok alapján a magunk részéről az általános vitára való alkalmasságot mindenféleképpen támogatni fogjuk. Azt gondolom, a szolgálatoknak ez az előterjesztése megfelel a jogszabályoknak, a törvényességnek, a célszerűségi szempontoknak, az Állami Számvevőszék rendben találta, tehát azt gondolom, minden további nélkül támogatni tudjuk.
Köszönöm szépen.
ELNÖK: Boross Péter úr!
DR. BOROSS PÉTER (MDF): Nekem tulajdonképpen csak az a kérdésem lenne, és ez inkább a költségvetési tervezés kényszerű voltára utalhat, ha valóban arra utal.
Szemlátomást, jelentősen érzékelhetően a 2007-es költségvetés készítésekor egy nagyon kemény, szorító előirányzatra kaptak a szervezetek lehetőséget. Ezzel szemben a körülbelül módosítások folytán a 2007. évi teljesítés rendre jelentősen meghaladja az eredetileg tervezet költségvetési előirányzatot. Mi történt itt? Év közben jutottak nemes gondolatok az érintettek eszébe azzal, hogy erre feltétlenül kell pluszforrás? Vagy pedig a költségvetés készítésekor - mondjuk úgy - rövidtávú volt vagy a tervezés, vagy annak irányszámai, és azért került sor erre?
Ha jól összeszámolom, csak a három szervezetnél majdnem 4 milliárd forint körüli a többletteljesítés az eredeti előirányzathoz képest. Hogyan? Mi okból áll elő ilyen helyzet, ami egyébként önmagában egy évben nem jelentős, de a magyar költségvetés egyéb ágazataiban fellelhető elmúlt évi tünetekre hajaz ez a dolog, és aminek aztán a végeredményét nagyon jól tudjuk.
ELNÖK: Képviselőtársaim? (Nincs jelzés.) Nincs. Szeretnék választ kapni a feltett kérdéskörre. Kőváriné, parancsoljon!
KŐVÁRI GÁBORNÉ (Pénzügyminisztérium): Gyakorlatilag, tisztelt elnök úr, három fő tényező az, ami ezt a látszólagos többletet eredményezte. Az egyik az, hogy a szolgálatoknak is, mint valamennyi költségvetési szervnek, egyensúlyi tartalékot kellett képezni, amelyhez év közben juthattak hozzá, a kormány engedélyével, annak függvényében, hogy az éves költségvetés helyzete ezt lehetővé tette.
A másik az, hogy az előző évről fel nem használt pénzeszközeiket - az úgynevezett maradványt - most kvázi bevételként használhatták fel a szolgálatok, ami a kiadásaik növeléséhez hozzájárulhatott.
A harmadik az, hogy a tavalyi évben is voltak olyan - mondjam úgy - nem kívánatos események, amelyek többletfeladatot vártak el a szolgálatoktól, amelyekre természetesen a kormány az általános tartaléka terhére többletforrásokat is adott.
ELNÖK: Miniszterelnök úr!
DR. BOROSS PÉTER (MDF): Ne haragudjon, ha megkérdezem, mert nem egészen világos az előző évi bevétel kiadás formájában történő felhasználása, ami nincs benne az előirányzatban. Az a sokat emlegetett, és tanfolyamokon oktatott évek közötti virmantilalom ebben az esetben nem érvényesül? Vagy hogyan?
Másodszor: a 2007. évi eredeti előirányzatban nem szerepel a kötelező tartalék, az azon kívül van? Mert ha nem szerepel benne a kötelezően előírt tartalék, akkor így valóban nehezen értelmezhető a dolog, de ha benne van a Nemzetbiztonsági Hivatal 8,8 milliárd forintjában a kötelező tartalék valahol... Tehát nem teljesen világos - ne vegye rossz néven - ebben az esetben a válasz. Nekem legalábbis biztosan.
KŐVÁRI GÁBORNÉ (Pénzügyminisztérium): Semmi gond, ez teljesen természetes. Aki nem ebben él, annak egy kicsit időnként zavarosnak tűnik. Távolról sincs arról szó, hogy az előző évi virmanolási tilalom feloldásra került, hanem arról van szó, hogy ha az előző évben megmaradt pénze a költségvetési szerveknek, amire már ígéretet tettek, vagyis kötelezettséget vállaltak, de nem tudtak elkölteni, az nincs benne a következő évi költségvetésükben az úgynevezett maradványképződés, és ezt a maradványt felhasználhatják. Az nincs benne a költségvetésükben. Tehát, ha 2006-ban maradt - úgy érzem, mindegy az összeg - 200 millió forint, amire kötelezettséget, vagyis - tételezzük fel - megrendelt valamit, de nem tudta elkölteni, akkor az az ő 2007. évi költségvetésében nincs benne természetszerűleg, viszont megmaradt a pénze. Tehát visszakapja azt a pénzt, és így kvázi bevételként megkapja a költségvetésből. (Dr. Boross Péter: És ez a teljesítmény rovatot növeli?) Igen, ez teljesen természetesen a teljesítés növeli, és a bevételt is.
A másik az egyensúlyképzés, az úgynevezett fejezeti kezelésű előirányzatok között szerepelt, amit év közben visszatesz ahhoz a szolgálathoz, ahol ez teljesült. (Dr. Boross Péter: Tehát a szolgálatnál nincs.) Nincsen.
ELNÖK: Kulcsár úr jelzését úgy értsem, hogy most is fenntartja a kiegészítést?
KULCSÁR TAMÁS (Miniszterelnöki Hivatal Nemzetbiztonsági Iroda): Ha a szakmai részhez nincs kérdés, akkor nem szükséges. Konkrét számokat és konkrét intézkedéseket mondtam volna, de nem feltétlenül.
ELNÖK: Azt hittem, azt akarja elmondani, kulcsár úr, hogy egy év múlva ugyanígy találkozunk vele, mert benne van a zárszámadásban, hogy a 2007. évi maradvány meg majd az idén jelenik meg elköltött pénzzel. Leírták, hogy a túlnyomó többsége kötelezettségvállalással terhelt, amit - gondolom - azért tesznek hogy ne tudja a Pénzügyminisztérium elvonni, mert ha már kötelezettségvállalással terhelt, nem lehet besöpörni, minden más pénzt természetesen összegyűjt a minisztérium. (Kővári Gáborné: Az ÁSZ ellenőrzi ezt.) Természetesen tudom, hogy kevés ezt csak odaírni, hanem alá is kell támasztani.
Megkérdezem, lezárhatom-e a vitát. (Jelzésre.) Igen. Szeretném még mondani, hogy itt bizottsági előadót nem kell állítani a szabályok szerint. Ha szükségesnek tartják, a többségi és a kisebbségi véleményt el kell juttatni a költségvetési bizottsághoz, amely együttesen készít jelentést. Előbb szavazunk, utána meg tudom mondani, hogy melyik véleményt adjuk le, amelynek néhány mondatát Zsolt elmondta, de azt csak a szavazás dönti el.
Szavazás általános vitára való alkalmasságról
Tehát kérdezem, hogy a bizottság tagjai közül ki tartja általános vitára való alkalmasnak a Magyar Köztársaság 2007. évi költségvetésének végrehajtásáról szóló törvényjavaslatot. (Szavazás.) A bizottság egyhangúlag elfogadta.
(A bizottság munkatársához.) Külön kell szavaznunk az ÁSZ-jelentésről? (Földváry Gábor: Nem.) Az Állami Számvevőszék jelentésének általános vitára való alkalmasságáról pedig nem kell szavaznunk.
Köszönöm szépen mindenkinek az éves munkáját, a beszámolót, és bízzunk benne, hogy amíg működik a bizottság, legalább egy mondat mindig megmarad az összes részviták ellenére, hogy katasztrofális, tragikus hibákat az Állami Számvevőszék a szolgálatoknál nem tapasztalt. Azt, hogy "sem", nem mondhatom, mert olvastam a jelentést.
A vitát nem kell titkosítani, nem zárt jegyzőkönyv készül az első napirendi ponthoz, mert nem is hangzott el olyan.
Köszönöm szépen mindenkinek, folytassuk a második napirendi ponttal.
A második napirendi pontunk a Fővárosi Önkormányzat kérése, nemzetbiztonsági okból, a parkolóház építése, amely közvetlenül kapcsolódik az Országgyűlés ingatlancsoportjához. Köszöntöm az előadók nevében Antal Kálmán urat, a Fővárosi Önkormányzat részéről. A kollegái legfeljebb szakmai tanácsot tudnak adni, mert ők nem tudnak mentességet kérni az ügyben. Szeretném megkérdezni, hogy rövid kiegészítést kíván-e tenni. (Jelzésre.) Ha igen, öné a szó.
Antal Kálmán (Fővárosi Önkormányzat) szóbeli kiegészítése
ANTAL KÁLMÁN (Fővárosi Önkormányzat): Köszönöm a lehetőséget, üdvözlöm önöket. A főpolgármester úr, illetve Hagyó Miklós főpolgármester-helyettes úr képviseletében vagyok itt, akik elnézésüket kérik, jelenleg folyik az M0-s átadása, ezért vannak távol.
Röviden szólva az anyag arról szól, hogy készülne a Kossuth téren egy mélygarázs, egy felszínrendezés és egy nagyon komoly látogatóközpont, európai szintű rendezése lenne számos olyan problémának, ami jelenleg a parlament előtt adott. Ez mindösszesen 6 milliárd forintos bruttó bekerülésű beruházás lenne, és ehhez kérjük - a dolog természeténél fogva - azt, hogy minősítse a bizottság a beruházást nemzetbiztonsági beruházásnak.
Köszönöm.
ELNÖK: Ennél csak árnyaltabb igényt tud teljesíteni a bizottság, bármilyen nagyra becsülöm a fővárost. Mi azt tudjuk mondani, hogy a beruházásnál a bizottság elfogadja, hogy nemzetbiztonsági kockázat miatt indokolt, hogy a közbeszerzés általános szabályai alól kivételre kerüljön ez a beruházás.
Továbbá arról tudunk dönteni, hogy bejelentette az előterjesztő, hogy a beruházás összköltsége 6 milliárd forint, és ha a 6 milliárdot túllépték, akkor majd az akkori nemzetbiztonsági bizottsághoz - ha most megkapták a szükséges felhatalmazást - vissza kell jönniük, hogy a további összegre megkapják.
Tehát 6 milliárd forint erejéig, amit nem a bizottság állapít meg - mert mi nem tudjuk, az a főváros nyilatkozata -, nekünk arról kell dönteni, hogy indokoltnak tartjuk-e a nemzetbiztonsági kockázat miatt - mivel közvetlen kapcsolatrendszer jön létre a parlamenttel - a közbeszerzés alóli mentesség megadását. Ez a kérdés.
Szeretném megkérdezni a bizottság tagjait, kíván-e valaki kérdést, észrevételt fűzni. (Jelzésre.) Mécs Imre úr!
MÉCS IMRE (MSZP): Köszönöm szépen, elnök úr. Kaptunk dokumentációt, és némi kiegészítést szeretnék kérni, mert nem értek mindent.
Arról van szó, hogy a garázs közcélú lenne, tehát bárki használhatja elvileg. Mert arról van szó, hogy a nagyközönség számára a parkolási gondok enyhítésére is szolgál, és itt van egy 400 férőhelyes parkolási igény. Amikor 390 körüli képviselő van - lehet, hogy számba vették, hogy majd csökken a parlament létszáma -, ezen kívül nagy számú tisztviselő dolgozik itt, tehát érdekel, hogy ez a 400 férőhely hogyan jött ki, és elegendőnek tűnik-e. Mert úgy látom, az a cél, hogy teljes mértékig a felszín alá kerüljön a parkolás. Nem is szólva a látogatókról, akiknek egy része is kocsival érkezhet. Kérdés, hogy a különböző autóbuszokkal érkező látogatók hogyan jutnak el oda. Ez az egyik kérdésem.
A másik kérdésem, hogy mélygarázsból nyilván közvetlenül a föld alatt be lehet jutni a parlamentbe. Mert itt jelenleg csak azt látom, hogy lifttel és egyéb módon a felszínre lehet feljönni, hogy ez hogyan van.
A látogatóközpont rajza pedig még dodonaibb, ott nemigen lehet eligazodni. Vajon ott is a föld alatt lehet-e megközelíteni a parlament épületét? Ezek az alapvető kérdéseim.
A második kérdéscsoport az lenne, hogy véleményük szerint az építkezés nemzetbiztonsági kockázat alá eső része mekkora. Meg kellene határozni! Mert önmagában egy mélygarázs építése, amely ráadásul nyilvános, annak az elhelyezése, a betonmunkái, a vasszerelései önmagában nem jelentenek nemzetbiztonsági kockázatot. Ráadásul nyilvánosan használható garázsról van szó, ahol bárki lemehet, megnézheti, és azokat az információkat megszerezheti - nagyjából -, amit egyébként nem tudnak. Tehát itt nem arról van szó, hogy csak a parlament tagjai vagy a köztisztviselők által használt belső parkolóról van szó, hanem egy közparkolóról.
Ezekre kérnék választ.
ELNÖK: További kérdés van-e a képviselőtársaimtól. (Jelzésre.) Miniszterelnök úr, utána majd én következem egy mondat erejéig.
DR. BOROSS PÉTER (MDF): Elfogadom ezt, ami leíródott, csak éppen választ szeretnék kérni arra, hogy itt valamiféle szerződés köttetett a főváros és az Országgyűlés Hivatala között, aminek a részleteit nem ismerjük. De úgy hiszem, felvethető az a kérdés, hogy miért nem az Országgyűlés a beruházó ebben az esetben, és miért a főváros.
Egyrészt azt írja ez az anyag, hogy a közpark kialakítása, valamint a mélygarázs és ahhoz kapcsolódó látogatóközpont kizárólag egy kivitelezési ütemben és egy technológiai folyamatban kerülhet kialakításra, a Budapest Főváros Önkormányzatát terheli annak teljes körű megvalósítása. Ezt jól értem. Az Országgyűlés Hivatalának azonban - ez a beszúrás - a közpark terveztetésével és engedélyeztetési eljárásával kapcsolatos kötelezettségei kivételével. Ha ez egy technológiai folyamat, akkor miért a közparkhoz? Valami - legalábbis számomra - megérthető magyarázat kell hozzá, de az alapvető kérdésem nem ez.
Miért nem az Országgyűlés Hivatala végzi az egész beruházást? Nem egészen világos, hogy miért kell ilyen feltételek mellett ezt a fővárosnak végrehajtani, miért kerül távol a parlamenttől ez a dolog ezáltal, és miért nem közvetlenül végzi.
Egyébként kapcsolódom a Mécs Imre által feltett kérdéshez: mi az hogy nyilvános parkolás lehetséges itt. Ez a közvélemény megnyerésére szóló gesztus? Mert beférni úgysem férnek, ha időben elállják az utat itt.
Köszönöm.
ELNÖK: Lemondtam egyelőre az észrevételemről. Ki kíván válaszolni? (Jelzésre.) Antal úr!
ANTAL KÁLMÁN (Fővárosi Önkormányzat): Általános választ adnék mindkét kérdezőnek, mely egyfelől részben adódik a második kérdező kérdéséből. Folyamatos egyeztetés folyt az elmúlt hetekben-hónapokban - lassan már hosszabb időre nyúlik a dolog - az Országgyűlés Hivatal és a Fővárosi Önkormányzat között. Tehát részben a számadatok, részben a műszaki paraméterek velük lettek egyeztetve. Illetve folyamatos egyeztetés volt a nemzetbiztonsági vonal, a Köztársasági Őrezred és a főváros háttérszervezete, a Parking Kft. között.
A konkrét szakmai-műszaki kérdésekre a kollegákat kérem meg, hogy válaszoljanak. Egy nagyon rövid válasz egyébként, hogy azért a főváros, mert az Országgyűlés Hivatala nem vállalja, úgy gondolja, hogy nem tudja ezt a beruházást - nincs olyan háttérszervezete - végigmenedzselni, végigcsinálni. A know-how tapasztalata pedig ott van a fővárosnál.
Átadom a szót Gyarmati úrnak, aki a kft. ügyvezető igazgatója.
GYARMATI ZOLTÁN (Parking Kft.): Jó napot kívánok! Gyarmati Zoltán vagyok, a Fővárosi Önkormányzat tulajdonában lévő Parking Kft. ügyvezető igazgatója. Sorrendben megválaszolnám a kérdéseket. Az V. kerületi Önkormányzatnak volt elvárása, hogy bizonyos darabszámú parkolóhely - nem az egész mélygarázs, hanem körülbelül a garázs egynegyede-egyötöde, mintegy 100-150 férőhelyet biztosítsunk, leginkább a lakosság számára. Ilyen szempontból lesz ez közcélú, óradíjas parkolás bárki számára, egyébként ilyen jellegű kötelezettségünk nincs. Ezt az V. kerületi Önkormányzat felé kellett vállalni, ők ezzel fogadták el a szabályozási terv módosítását, ha ez a feltétel biztosításra kerül.
A 399 férőhely az Országgyűlés Hivatalával egyeztetve került megfogalmazásra, azért is, mert itt az épület mellett, az Olimpikonok terén tervez az V. kerületi Önkormányzat egy mélygarázs-beruházást, mint kerületi beruházást, és ők úgy számoltak, az Országgyűlés Hivatalával úgy történt az egyeztetés, hogy a két mélygarázs együttesen tudja megoldani mind az Országgyűlés Hivatala és a Miniszterelnöki Hivatal dolgozói, mind a képviselő hölgyek, urak parkolási gondjait.
Sajnos nem lehet megközelíteni a mélygarázsból, illetve a látogatóközpontból közvetlenül majd a parlament épületét. Itt van egy olyan védőtávolság, ami jogilag nem teszi ezt lehetővé. Fizikailag, műszakilag lehetséges lett volna, de sajnos van ez a bizonyos védőtávolság, amin belül nem lehet építkezni. Így is azt gondoljuk, hogy a jelenleginél sokkal magasabb színvonalon lehet majd parkolni, illetve megközelíteni a parlamentet. A látogatóközpont szolgálna majd az átvilágításra, és a biztonsági intézkedések ott megtehetők a látogatókra vonatkozóan, és onnan kísérné majd a Köztársasági Őrezred a látogatókat az épületbe.
Ez a bruttó 6 milliárdos összeg, ami megfogalmazásra kerül, tartalmaz egy olyan lehetőséget, hogy még egy szinttel megnövelésre kerüljön a mélygarázs, így még 100 férőhellyel meg lehet növelni, jelenleg vizsgáljuk ezt a lehetőséget. Az Országgyűlés Hivatala nem jelzett többletigényt, de pontosan a kerületi lakosság és a megnövekedett igények miatt adott esetben megpróbáljuk lehetőség szerint ezt a férőhelyszámot növelni, de a mai napon még nem biztos, hogy erre van műszaki lehetőség.
Az Országgyűlés Hivatala nem akarta vállalni a mélygarázs-beruházás bonyolítását, az egész fejlesztést. Egyébként a pénz külső tőke, mert sem az Országgyűlés Hivatalának, sem a Fővárosi Önkormányzatnak erre pénze nincs, banki finanszírozásból kerül megvalósításra, és a Parking Kft. dolgozott ki egy olyan konstrukciót, hogy mindenféle biztosítékok nélkül meg tudjuk finanszírozni ezt a beruházást, és utána átadjuk a tulajdonjogot a fővárosnak. A főváros egyébként a föld alatti ingatlan tulajdonjogát át sem adhatná, mert az forgalomképtelen közvagyont képez, és nem is tudta volna átadni ezt a vagyont az Országgyűlés Hivatala részére. Ezért egy nagyon speciális finanszírozási konstrukciót kellett kitalálnunk ahhoz, hogy ezt egyáltalán meg tudjuk valósítani.
Még egy kérdésre nem válaszoltam. A Köztársasági Őrezred azért fogalmazta meg ezt az ajánlását, hogy ez nemzetbiztonsági beruházásként kerüljön minősítésre, mert - azt hiszem - 1994-ben volt egy bombarobbanás az épület egyik bejáratánál, és ők attól tartanak. Ezért az egész épületnek, hogyha bármilyen gépjármű beállna ebbe az épületbe, egyrészt azt megfelelően át kell világítani, át kell vizsgálni, másrészt olyan módon kell műszakilag kivitelezni ezt a mélygarázst, hogyha bármilyen támadás érné az Országgyűlés épületét, akkor ennek a mélygarázsnak ezt ki kell bírnia. Bocsánat, de nem tudom szebben megfogalmazni, de bármi ilyen jellegű robbanást vagy támadást ennek az épületnek bírnia kell, plusz olyan beléptetőrendszer kell, hogy átvilágítsa az összes gépjárművet röntgennel, hogy ne legyen például robbanóanyag az autókban - bármelyik autóban, amely behajt a mélygarázsba.
Egyébként teljes mértékben szeparálásra kerülnének a garázson belül az Országgyűlés dolgozói, illetve a képviselő hölgyek, urak gépjárműi, illetve adott esetben ez a 100-150 férőhely, amit a környék lakossága számára kell biztosítanunk az V. kerületi Önkormányzattal való megállapodás alapján.
Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Kérdezem a képviselőtársaimat. (Jelzésre.) Mécs úr!
MÉCS IMRE (MSZP): Engem meglep, hogy nem lehet bemenni a parlamentbe. Akkor egyszerűen fából vaskarikának tűnik, kár ezért a 6 milliárd forintért. Nem is szólva arról, hogy itt baloldali forgalmat feltételeznek a nyilak szerint. (Gyarmati Zoltán: Az a föld alatt történik, a behajtás után.)
ELNÖK: Kérem, adjuk meg az esélyt, hogy Mécs úr elmondja, utána adják meg nekem az esélyt, hogy elmondjam, hogy külön konzultációt javasolok az összes mérnöknek, utána folytatjuk a bizottsági ülést. Mécs úré a szó.
További kérdések, hozzászólások
MÉCS IMRE (MSZP): Nem, csak azt szeretném mondani, hogy '90 óta vagyok képviselő, az ország legfelsőbb államhatalmi szervéről van szó, és ennek a tagjai nem tudnak úgy parkolni, mint ahogy egy nagyvállalat munkatársai. Ez egészen egyszerűen képtelenség. Nem panaszkodni akarok, de amikor a képviselők otthon vannak, akkor sem lehet parkolni a parlament mellett, mert egyszerűen nincs hely. Azért mondom, hogy egyrészt ez a 400 hely nagyon kevésnek tűnik, másrészt pedig az, hogy se a képviselők, se a látogatók ne tudjanak közvetlenül bejutni az előkészítés helyéről, ahol átvizsgálják, ellátják őket, stb. Bármelyik pillanatban le lehet zárni egy ilyen átjárót, tehát biztonsági szempontból nem látok hátrányt, és elég sok parlamentben jártam már a világon, ahol a föld alatti parkolóból simán be tudtunk menni.
A másik dolog pedig, hogy nemigen látom magának az építésnek a biztonsági kockázatát. Amikor építik, akkor illetéktelen személyek nyugodtan le tudják ezt fényképezni, megnézhetik, hogy a födémvasalás mekkora, és így tovább. Aki szakértő ki tudja számítani, hogy körülbelül mekkora, mennyi robbanóanyag kell ennek felrobbantásához. Tehát nyilvánvaló, hogy a biztonsági berendezések, jelzőberendezések, egyéb átvilágító- és védőberendezések szigorúan titkosak, azzal teljesen egyetértek, de a vasbeton munkák, az egésznek a kialakítása látható. Említette, hogy berobbantották az egyik Duna felőli kaput. Ez nem jelenti azt, hogy a Magyar Országgyűlés összes tervrajzát és pallértervét most titkosítani kellene. Már csak azért sem, mert ezek muzeális dolgok.
Tehát azért mondom, hogy egyrészt most láthatjuk ezt a tervet, ami érint bennünket, képviselőket, és azért kérdezünk ilyeneket, mert nem tudtunk ezekről. Boross Péter képviselőtársam is azért kérdezte, hogy fura, hogy 50 évre kölcsönkapja az Országgyűlés, az Országgyűlés használhatja, megszabhatja a főbb paramétereket, de mégsem irányíthatja az egész folyamatot.
Azt is olvastuk, hogy a tervpályázat győztesével már megegyeztek arról, hogy elkészíti a kiviteli terveket, ami szokásos és helyes dolog, úgy gondolom, de az egészben nem látok egy dinamikus tervet, ami például figyelembe venné azt, hogy az országgyűlési képviselőknek közlekedniük kell a képviselők irodaháza és a parlament között. Vagy pedig abból indulnak ki, hogy a kormány teljesen kiköltözik a parlamentből, ahol jelenleg több mint 50 százalékot használ, és akkor a parlamentben lesz elhelyezve az összes képviselő, irodáival, tisztviselőivel, egyebekkel? Nem mindegy, hogy melyik szituációra kell tervezni, és akkor optimálisan a munkára, a parlament munkájára, működésére vonatkozó paramétereknek kell az elsődlegeseknek lenni, és a biztonsági előírásoknak ehhez kell igazodniuk, nem pedig bizonyos biztonsági megfontolásokból megnehezíteni a parlament munkáját.
ELNÖK: Juhász Ferenc úré a szó.
JUHÁSZ FERENC (MSZP): Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Nagyon nagy tisztelője vagyok Mécs Imre képviselőtársamnak, az a mérnöki precizitással megfogalmazott kérdéssor, amely minden egyes ilyen közbeszerzési eljárás alóli mentesítés ügyben előjön, nem egyszerűen csak a precizitásról tanúskodik, hanem egy bölcs ember tapasztalatairól is, hogy látott már karón varjút, és pontosan tudja, hogy a részletek mögött néha-néha mi rejlik.
Ezzel együtt azt gondolom, hogy azokat a kérdéseket, amit ő megfogalmazott, érdemes és fontos megfogalmazni, mégis azt látom, hogy én örülök ennek a dolognak, és szeretném támogatni. Ha belegondolnak, képviselőtársaim, akkor gyakorlatilag ez két évtizedes probléma, ahol három szereplő, a főváros, az V. kerületi Önkormányzat és az Országgyűlés képtelen volt érdemi egyezségre jutni a tekintetben, hogy hogyan és miképpen, és ha már éppenséggel látszott valami egyezség, akkor forrás nem látszott.
Most van egy olyan kegyelmi pillanat, amikor látszik az, hogy egy problémára megoldás születik, és éppen ezért ennek a megoldásnak a kialakítását és kivitelezését mindenféleképpen támogatom. Magam abban vagyok hajlandó állást foglalni, és abban fogok is, hogy igen, úgy ítélem meg, hogy ez érint nemzetbiztonsági érdekeket, és éppen ezért minden szívfájdalom nélkül fogom megszavazni azt, hogy ez az eljárás a közbeszerzési eljárás alóli mentességet élvezzen.
De szeretném hangsúlyozni, mint minden egyes ilyen mentesítésnél, mi nem arra adunk felhatalmazást, hogy mindenki azt csináljon, amit akar. Arra adunk felhatalmazást, hogy a törvények betartása mellett, az Állami Számvevőszék szigorú ellenőrzésével, és mindenkinek, akinek egyébként ebben felelőssége van - az Országgyűlés Hivatalától kezdve az V. kerületi építési hatóságon, fővároson meg a bonyolító cégen keresztül - megvan ebben a maga felelőssége. Ezt teljesen természetesen el nem vesszük, másra ez át nem ruházható, igazából azt a célt tudjuk elérni, hogy
a) megvalósul a beruházás,
b) relatíve gyorsabban valósul meg, ez a tapasztalat,
c) vegyük tudomásul, hogy ma az országgyűlési képviselő egy veszélyeztetett fajta, a hivatal, az objektum az államrend működése szempontjából fontos intézmény, és függetlenül attól, hogy van-e közvetlen összeköttetés vagy sem, ott egyszerre 300-400 országgyűlési képviselő parkíroz - vagy éppenséggel lehet lent -, ott történhetnek olyan dolgok, amelyek mindenképpen indokolják, ezt a mentességet megadjuk.
Klasszikus példának számít az amerikaiak által Moszkvában felépített nagykövetség, amelybe végül soha nem költöztek be, egyszerűen azért, mert olyan vélelemmel éltek, hogy gondos kezek az építés során nemzetbiztonsági érdekeket sértettek. Most nem gondolom persze azt, hogy a parkírozónkat majd lehallgatják, és ez hihetetlenül komoly veszélyt jelentene, ugyanakkor e logika mentén egészen bizonyos érdemes és célszerű megfontolnunk, hogy ezer más veszély leselkedik, és azt az ezer más veszélyt mi az engedéllyel mérsékelhetjük, és teljesen természetesen a Köztársasági Őrezred, a Nemzetbiztonsági Hivatal és mindenki, akinek ebben szerepe van az építés során, ezt még tovább fokozhatja.
Köszönöm.
ELNÖK: Molnár Zsolt úr!
DR. MOLNÁR ZSOLT (MSZP): Juhász Ferenc képviselőtársam által elmondottakkal mélyen egyetértve néhány apróságot még kiemelnék. Az egyik, hogy azt gondolom, a jelenlegi parkolóhelynél ez a 400 több lesz, tehát romlani nem fog a helyzet.
A másik, hogy a Mécs képviselőtársam által teljesen jogosan és ésszerűen felvetett érv, hogy az átjárást biztosítani a mélygarázs és az épület között, ha jól értem, a hatályos törvények nem teszik lehetővé. Tehát azt gondolom, ennek a megoldását most ettől a bizottságtól ebben a formában nem lehet várni, és nem is tudjuk ezt mérlegelni. Mert ha azt várjuk, hogy a védőzónás építkezés jogszabályai változzanak meg, akkor hosszú évekig ez a kérdés nem megoldható. Nyilvánvalóan technológiailag majd lesz valami olyan megoldás - nem tudom, nem vagyok mérnök -, ami azért a biztonságos bejutást a mélygarázs és a parlament között lehetővé fogja tenni, de ha jól gondolom, akkor ez csak a felszínen lehetséges.
Talán a legfontosabb szempont az, hogy azt gondolom, műszakilag egy ilyen beruházás - természetesen értve azt a kérdést, hogy mely része az, amelyik közbeszerzés alóli mentesítés tárgya - oszthatatlan. Tehát azt megbontani, hogy mely részeit, ha még műszaki értelemben lehetséges is lenne azt mondani, hogy részfolyamatokra bontjuk, azt gondolom, a fürdővízzel a gyerek távozna. Hiszen azt gondolom, talán jó az a példa, amit Juhász Ferenc az előbb mondott a moszkvai amerikai nagykövetségről. Nem gondolom, hogy ilyen célok lehetségesek vagy reálisak, de kitenni annak a kockázatnak, hogy megbontva egy munkát különböző kivitelezők különböző stádiumban kezdjenek dolgozni, és azon vitatkozni, hogy mely stádium az, amelyre azt mondhatjuk, hogy ez még tulajdonképpen nem rejt nemzetbiztonsági kockázatot.
Valószínűleg a bontás meg a felszíni munka nem, de összességében az egész projektre, az egész beruházásra vagy azt mondjuk, hogy nemzetbiztonsági szempontból kiemelt és kockázatot rejt, és ezért meg kell adni a mentesítést - én ezt támogatom -, vagy azt mondjuk, hogy nem. De azt gondolom, elkezdeni műszaki értelemben osztani ezt a beruházást, sem a szakmai lehetőségeink, sem a racionális érvek nem szólnak e mellett.
Az világos, hogy nincs elpusztíthatatlan épület, nincs lehallgatásbiztos mélygarázs, de itt a kockázati arányokra kell figyelni. Azt gondolom, ennek a mélygarázsnak olyan biztonsági feltételeknek megfelelni, ami reális kockázatként elvárható. Biztosan nem ez lesz a világ legbiztosabb mélygarázsa, de azoknak a kockázatoknak megfelelő, amelyek reálisak, és nem a kor műszaki technológiájánál elképzelhető támadásnak. Mert ha abból indulunk ki, hogy a mai technológia milyen támadási lehetőségeket tud egy épület ellen bevetni, akkor azt gondolom, a legfejlettebb atombunker-romboló bombának nem fog tudni ellenállni, de szerintem az nem is tartozik a reális kockázatok közé. Azt gondolom, olyannak megfelelni nem tudunk, ezért azt kell nekünk most mérlegelnünk, hogy vagy maradnak azok az áldatlan állapotok, amelyek most vannak, hiszen azt azért mindannyian tapasztaltuk, hogy most milyen körülmények között parkolunk, mozgunk a térfelszínen, és hogy egyáltalán milyen állapotok vannak a Kossuth téren, ehhez képest biztos vagyok abban, hogy ez nagyon jelentős elmozdulást jelentene.
Az, hogy ennek nemzetbiztonsági kockázatai vannak, az elmúlt két év eseményei nélkül is belátható, hiszen a legfőbb közjogi méltóságok, mint parkoló személyek és az országgyűlési képviselők esetében ez egyértelmű. Az elmúlt két év pedig gyakorlati értelemben is bemutatta, hogy nemcsak elméletben, hanem gyakorlatban is előfordulhat és elő is fordul ez a probléma.
Ezért azt gondolom, egyértelmű, hogy ezt a minősítést meg kell adnunk. Az is, hogy műszaki értelemben természetesen vannak olyan szempontok, amelyeket itt nem tudunk mérlegelni. Ezek közül egyre azért felhívnám a figyelmet, hogy magam is néhány mélygarázs előkészületében vettem részt, és a tapasztalatom az, hogy a tervezésnél mindenki elmondja, hogy autóbarát, tehát felhasználóbarát mélygarázs lesz, a gyakorlatban meg az szokott történni, hogy a helyek meghatározása papíron nem valós, tehát nagyon sokszor jóval több férőhelyet zsúfolnak be egy mélygarázsba, mint ahány autó ott valóságosan elfér. A lehajtók, felhajtók, kanyarívek általában az átlagos vezetési képességűek számára óriási problémát jelentenek, nem beszélve arról a szempontról, hogy itt nagyméretű autókkal kell számolni, amelyek talán nem a villongást, hanem a racionalitást szolgálják: a páncélozott járműveknek is le kell tudni jutni.
Nem akarok minden műszaki paraméterre kitérni, de szeretném arra a szempontra kiemelten felhívni a figyelmet, hogy ennek különösen olyannak kell lenni. Például nemzetközi delegációk jönnek, és annál kínosabb nincs, mint amikor egy hatmilliárdos beruházás gondos előkészületek után nem felel meg ezeknek a szempontoknak. Azért mondom ezt a veszélyt, mert Budapest mélygarázsainak 90 százaléka ezekkel a problémákkal küzd, és valamennyien elmondták, hogy természetesen olyan lesz, ahol lehet parkolni, lehet fordulni, ahol nem lesznek meghúzva az autók, ahol nem lesznek tumultuózus jelenetek. Nos, ehhez képest szinte mindegyik ilyen. Tehát nagyon bízom benne, hogy talán ez lesz az első olyan, amely ilyeneknek megfelel. Tudom, hogy a közpénzekre vigyázni kell, de ha már egy ilyen beruházásról van szó, akkor inkább kerüljön picit többe, mint az, hogy a céljának ne legyen alkalmas.
Még egy apróságra térnék ki. Azért azt ne felejtsük el, hogy egy ilyen beruházás tulajdonjogi szempontból fővárosi és V. kerületi közterületeket érinti, szabályozási terv szempontjából szintén az V. kerületet és a fővárost. Szakmai szempontból meg azt gondolom, bár egyetértek a miniszterelnök úrnak azzal a felvetésével, hogy talán nemzetbiztonsági szempontból egyszerűbb lett volna, ha az Országgyűlés Hivatala a lebonyolító, azonban az engedélyeztetési eljárás, az V. kerülettel és a Fővárosi Önkormányzattal való tulajdonjogi összefüggések, és azok a szakmai összefüggések, amelyek mindenképpen olyan cég részvételét is indokolják, amelynek kifejezett tapasztalata van ezekben, ezek racionálisan mégis a mérleg nyelvét abba az irányba mozdítják el, hogy célszerűbb nem az Országgyűlés Hivatalának lebonyolítani egy ilyen projektet. Amely - hangsúlyozom - nagyon sok engedéllyel, nagyon sok együttműködéssel, nagyon sok egyeztetéssel jár, és az előbbiek alapján, bizony szakmai tapasztalatokra is szükség van, mert valóban, hogy ez megfeleljen ezeknek a céloknak, hogy a mindennapi használhatóság és a biztonsági szempontok együtt érvényesüljenek, ahhoz nagyon komoly tervezési eljárásra lesz szükség, amelyek - vélelmezem - a Köztársasági Őrezreddel meg az illetékes nemzetbiztonsági szolgálatokkal majd egyeztetve lesznek.
Csak hangsúlyozom, hogy arra nagyon kell figyelni, hogy utána minden szép és védhető, csak utána az autók is tudjanak közlekedni benne, mert azt tapasztalom, hogy ez nagyon komoly probléma.
Köszönöm szépen.
ELNÖK: Nagyon messzire jutottunk a nemzetbiztonsági kockázati ügyektől. Gulyás úr kért szót.
GULYÁS JÓZSEF (SZDSZ): Én sem akarok messzebb menni attól. Azt gondolom, egy tervezési folyamat közepén vagyunk, még nem vagyunk a végén. Abba nem kívánnék beleszólni, hogy hol legyen a gyalogos feljáró, bár kétségtelenül, biztonsági szempontból ez is lehet érdekes.
De mindösszesen egy kérdésem volna, mert azért egy elég komoly volumenű beruházásról van szó, ami nem világos, nem derül ki a papírokból, és elnézést kérek, mert nem voltam itt, tehát lehet, hogy elhangzott. A kivitelező kiválasztása hogyan történik? Tehát milyen eljárásban, meghívással? Ha igen, akkor hogyan választják ki azokat, akiket meghívnak?
ELNÖK: Kérem, válaszoljanak, ne én válaszoljak a képviselő úr kérdésére. Antal úr, öné a szó.
ANTAL KÁLMÁN (Fővárosi Önkormányzat): Alapvetően ezért kérünk mentességet, a történet erről szól, hogy a közbeszerzés alól kivétel legyen, és a lebonyolító, a szervező a főváros 100 százalékos tulajdonú kft.-je lesz. Erről szól a dolog.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Azt javasolom, hogy zárjuk le a vitát ennél a pontnál. Mielőtt szavazásra teszem fel a kérdést, néhány olyan ügyet, amelyet a képviselőtársaim említettek, én jogosnak tartok, de nem az uraktól kell megkérdezni. Ezért azt javasolom, hogy amikor elkészült a részletes kiviteli terv, hívjuk meg egy konzultációra a parlament őrezred vezetőjét, ő tud nekünk tájékoztatást adni, hogy milyen biztonsági eszközök, rendszerek, egyebek működnek, és szolgálják azokat az ügyeket, amelyeket képviselőtársaim felvetettek. Erre tőlünk kérhetünk választ, szerintem a jelenlévő uraktól nem.
Amikor eljutott a tervezés abba a fázisába - ha megadjuk a mentességet, ha nem, akkor azt csinálnak, amit akarnak -, akkor szeretnénk kérni egy visszajelzést, hogy eljutott a tervezés abba a fázisba, hogy elkészültek a részletes biztonsági tervek is. Ekkor meghívnánk az őrezred illetékes munkatársát, vezetőjét, és a bizottság folytatna egy konzultációt a biztonságtechnikai részletekről, amelyekkel kapcsolatban észrevétel volt. De ez független a döntéstől, ezt magunknak dönthetjük el, ha így elfogadjátok, hogy legyen egy ilyen napirendi pont később.
Mécs úr? (Jelzésre.) Nem fogadható el, vesztettem.
MÉCS IMRE (MSZP): Nem erről van szó. Nagyon progresszívnek gondolom az elnök úr felvetését, nekem azonban, hogy dönteni tudjak, még volna kérdésem.
ELNÖK: Ellene fogsz szavazni. Már lezártam a vitát.
További hozzászólások, kérdések, válaszok
MÉCS IMRE (MSZP): Nem ilyen egyszerű ez. Legyen csak jegyzőkönyvben a véleményünk. Azt szeretném megkérdezni, hogy az Országgyűlés valamely bizottsága látta-e ezt a tervet, megvitatta-e, és ezzel kapcsolatban véleményt nyilvánított-e.
ELNÖK: A tervet mi sem minősíthetjük. Drága képviselőtársam! Mindenre adok szót, ráérek, este tíz órakor is megy vonatom. De a parlament egyetlen bizottsága nincs felhatalmazva arra, hogy tervdokumentációt véleményezzen, ajtókat, feljárókat. (Mécs Imre: Újra szót kérek. Kérdeznék valamit.) Még akkor sem, ha Zsolt mondta, hogy elég széles legyen a közlekedési út, más mondta, hogy hol járjunk fel. Nincs ilyen bizottság. A nemzetbiztonsági bizottság sem lesz jogosult arra, hogy jóváhagyjon dokumentációkat. Ez egy őrült építéshatósági ügy (Jelzésre.), de Zsoltot szívesen hallgatom.
DR. MOLNÁR ZSOLT (MSZP): Ügyrendiben szeretnék szólni.
ELNÖK: Isten ments! Akkor kezdeményezed, hogy zárjuk le a vitát, ahhoz minden képviselőcsoport hozzászólhat két percben, tehát ügyrendit ne mondj, de mondd el a véleményedet!
DR. MOLNÁR ZSOLT (MSZP): Tisztelettel azt kérném mindanniyunktól, hogy próbáljuk értelmezni a szerepünket ebben a folyamatban, mint minden ilyen közbeszerzés alóli mentesítés esetén.
Én is elkövettem azt a hibát, és magamra is vonatkozik ez, hogy belementem olyan szakmai kérdésekbe, amelyek ennek a célját, tehát a nemzetbiztonsági bizottságnak a törvény által behatárolt célját, okát és szerepét túlléptük, hiszen belementünk olyan szakmai részletekbe, amelyek persze mindannyiunkat izgatnak. De azért azt ne felejtsük el, hogy alapvetően itt nekünk arról kell állást foglalnunk, hogy vannak-e olyan nemzetbiztonsági indokok - és azt gondolom, mindegyikünk hozzászólása alapján, túl a szakmai kérdéseken, egyértelműek voltak, hogy vannak olyan indokok nemzetbiztonsági szempontból -, amelyek mind a mélygarázs megépítését, mind ennek a nemzetbiztonsági indokból való közbeszerzés alóli mentesítését lehetővé és indokolttá teszik.
Tehát azt gondolom, alapvetően nekünk ebben kell döntenünk, minden egyéb ehhez képest természetesen kis izgalmas járulék, amelybe - mondom - magam is elkövettem azt a hibát, hogy belementem. De alapvetően nekünk ebben kell állást foglalnunk, és azt tapasztaltam, mindannyiunk hozzászólása ezt a típusú indokoltságot nem is vitatta. Természetesen, amit Tóth Károly alelnök úr mondott, azzal mélyen egyet lehet érteni, talán azzal kiegészítve, hogy ne csak a Köztársasági Őrezred főtisztjét, hanem az Országgyűlés műszaki vezetőjét - aki a tervekkel legilletékesebb - is hívjuk meg majd erre az egyeztetésre.
Tartalmilag azt szeretném mondani, hogy próbáljunk meg a szerepünket - önmérsékletet gyakorolva - arra korlátozni, hogy a jogszabály és a törvény adta feladatunknak tegyünk eleget, és abban döntsünk. Hiszen minden egyes kérdésben - az elmúlt két évben, mióta tagja vagyok a bizottságnak - rengeteg közbeszerzés alóli mentesítést adtunk, amelyekben természetesen érdeklődést tanúsítottunk az iránt, hogy mondjuk - Gulyás képviselő úr kérdésére -, hogyan választják ki a közbeszerzésben a nemzetbiztonsági szempontból minősített vállalkozót. De eddig a két év során minden esetben azonos volt erre a válasz: olyanok jöhetnek csak szóba, akik megfelelnek ennek a minősítésnek.
Tehát azt gondolom, ez tulajdonképpen attól izgalmas, hogy mindannyiunkat érintő kérdésről, a parkolási gondokról van szó, de összességében ez az eljárás abszolút abban a sztenderd formában zajlik, amelyben idáig bármelyik közbeszerzés alóli mentesítés.
Köszönöm.
ELNÖK: Szeretnék a további konstruktivitás irányába lépni, de szavazni is szeretnék előbb-utóbb. Az első: fenntartom azt a javaslatot, hogy amikor eljutott a tervezés egy olyan fázisba, hallgassuk meg a biztonsági megoldásokról az illetékes vezetők zárt ülésen való tájékoztatóját.
Kettő: javasolom, foglaljunk úgy állást, hogy az elnök úr - mert ő jár házelnöki értekezletre - vesse fel a házbizottság ülésén, hogy a parlamenti képviselők között fokozott érdeklődés valószínűsíthető a bizottsági ülést illetően az épülő garázs egyéb technológiai, technikai - nem biztonsági, hanem egyéb technikai, technológiai - ügye iránt: szélességtől a parkolóhelyig, a lift ügye, hogy hol lehet kiszállni a liftből. Ezt önkormányzati képviselőként klasszikusan úgy szoktam hívni, hogy az adott beruházásban érintett lakosságnak lakossági fórumot tartsunk. Hívjuk meg az érdeklődő képviselőket, és beszélgessenek, nem a közbeszerzési mentességről, hanem az egyéb ilyen ügyeinkről, hogy mekkora kocsival és hogyan lehet befordulni, meg ki hányadik szintről melyik lifttel jön fel. Erre kezdeményezzünk egy hagyományos lakossági fórumot, amelyen minden képviselő részt vehet, ahol döntést nem kell hozni. Én is véleményt mondok, hogy Békéscsabán hova tegyék a szobrot, és utána építenek szobrot, de nem döntök a szobor technikai részleteiről, hogy mondjuk, hogyan építsék be a vasbetont. Tehát kezdeményezzünk a házbizottsági ülésen egy ilyet a képviselők irányába.
Most azt kérem, hogy Mécs úr kérdésére válaszoljanak az előterjesztők, ha utána még maradnak fenn kérdések, megadom a szót, ha nem, akkor szeretnénk e kettő mellett a bizottságra tartozó egy döntést meghozni. Egyet már meghoztunk, hogy meghallgatjuk a műszaki és védelmi eszközökről.
Mécs úr kérdésére ki kíván válaszolni önök közül? (Jelzésre.) Gyarmati úr!
GYARMATI ZOLTÁN (Parking Kft.): Köszönöm szépen. Az Országgyűlés Hivatalának nemcsak hogy véleményezési, hanem vétójoga is van a tervekkel kapcsolatban. Vagyis a folyamatos tervezési fázisnál be kell nyújtanunk az építési engedélyezi dokumentációt mind a Köztársasági Őrezrednek, mind pedig az Országgyűlés Hivatalának.
Megmondom őszintén, arról nekem nincs információm, hogy az Országgyűlés Hivatala maga hogyan gyűjti be a saját, a képviselő hölgyek, urak, illetve a dolgozók és nem tudom, még kiknek a véleményét, de a mi szerződésünkben az Országgyűlés Hivatalának folyamatosan látnia kell a terveket, azokat véleményezne kell, és mivel vétójoga van, amennyiben valami nem tetszik, akkor ezt meg kell változtatnia a fővárosnak, és ezáltal a Parking Kft.-nek is.
ELNÖK: Természetesen Mécs úré a szó.
MÉCS IMRE (MSZP): Ebből a válaszból az derül ki, hogy az Országgyűlés egy bizottsága, és maga az Országgyűlés erről még nem tájékozódott. Vagyis ez azt jelenti, hogy ez a bizottság, a mi bizottságunk az első, amelyik... (Elnök: És az utolsó. - Dr. Molnár Zsolt: Az egyetlen.) én ilyet nem mernék állítani.
ELNÖK: Én merek, Mécs úr. Az utolsó.
MÉCS IMRE (MSZP): Vagyis itt bukkannak fel először a problémák, és nekünk kötelességünk ezekkel kapcsolatban legalább szignalizációt végrehajtani.
A másik dolog pedig, ami állandóan felmerül, hogy nem bontják részletekre a munkát, és ennek következtében olyan hatalmas munkatömegek és pénztömegek is a felmentés alá kerülnek, amelyek minden további nélkül megversenyeztetők lennének. Például a földmunkák, a betonozási munkák, és így tovább, és az a része - ami esetleg 20 százalék, 15 százalék vagy 5 százalék -, ami valóban titkos, ami valóban kényes, amit valóban védeni kell, azok nem különülnek el ennek megfelelően.
Szóval, úgy gondolom, hogy ezt a gyakorlatunkban is meg kellene követelnünk, hogy ezt mindig elválasszák. Tehát ne globálisan 6 milliárd forint jelenjen meg. Mérnökként nem vagyok egyáltalán biztos, hogy ez a szám jó, elég-e, hogy megfelelő-e, miért pont 6 milliárd forint, és így tovább.
A másik dolog: ismerve a parlament építésének történetét, bizony volt olyan bizottság - a parlament létrehozott bizottságot -, amely végig felügyelte húszvalahány éven keresztül, hogy hogyan épült fel a parlament, hogyan osztják be, milyen lesz az egész. Tehát ilyen szempontból úgy gondolom, hogy szignalizációt kell küldenünk az Országgyűlés elnökének ezzel kapcsolatban.
Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm. Megtettem. Azt szeretném minden bizottsági tagnak mondani - századszor -, hogy a versenytől mi nem mentesítünk. Mi arról adunk mentességet, hogy nem a közbeszerzési eljárás szerint, hanem versenyben, azokat meghívva, akik a szükséges nemzetbiztonsági minősítést megszerezték, és mindig versenyt kell folytatni. Tehát nem kerüljük ki a versenyt egyetlen beruházásnál sem, a földmunkánál sem, de minden fázisában csak olyan vehet részt a munkálatokban, akinek ez a minősítése megvan.
Majd még a jövő héten lesz szó egy törvényről, ha azt elfogadjuk, akkor akár még külföldön is lehet minősített ügyekben magyar vállalkozóknak dolgozni, ma még nem. Tehát szigorú szabályok szerint verseny van, de nem mindenki versenyezhet, csak akinek megvan az a minősítése, a cég átesett nemzetbiztonsági vizsgálaton, és ilyen munkálatokban részt vehet.
Ha lehet, szeretném lezárni a vitát. Két kezdeményezést tettünk, azt most nem ismétlem meg, de döntenünk egyről kell: nemzetbiztonsági okokból a nemzetbiztonsági bizottság megadja a közbeszerzés alóli mentességet. Az előterjesztő közlése alapján a beruházás összege bruttó 6 milliárd forint. Imrének mondom, ezt nem mi határozzuk meg.
Szavazás általános vitára való alkalmasságról
Aki ezt a határozati javaslat így elfogadja, kérem, hogy most szavazzon! (Szavazás.) Hat igen. Ki tartózkodik? (Nincs jelzés.) Ki van ellene? (Szavazás.) Egy nem. Hat igen szavazattal, egy nem szavazat ellenében a bizottság a mentességet megadta.
Köszönöm szépen a munkát, és azt kérem, számoljanak vele, hogy formálisan a bizottság nem, de előbb-utóbb muszáj lesz azokat is tájékoztatni egy beszélgetés formájában, akik ilyen aktívan érdeklődnek.
Köszönöm szépen.
A következő napirendi pontra vonatkozóan az elnök úr kérte a házbizottság ülésén, hogy jelöljenek ki bennünket, majd nem jött el, ez a Magyarország afganisztáni szerepvállalásáról szóló kormányzati jelentés. Azt gondolom, a honvédelmi bizottság sem folytatott aktív vitát, mert mire kijöttem a teremből, addigra szavaztak is. Kérünk az uraktól egy rövid értékelést, és négy pontban külön-külön kell szavazni, hogy általános vitára alkalmasnak tartjuk. De ha nem lesz észrevétel, akkor együttesen szavaztatok, és együttesen fogok kérni egy rövid bevezetőt a két anyaghoz.
Tehát az elnök úr kérése alapján a házbizottság kijelölte a nemzetbiztonsági bizottságot az afganisztáni Nemzetközi Biztonsági Közreműködő Erőkben való magyar szerepvállalásról, ebben a magyar katonák részvételével kapcsolatokról szóló beszámoló megtárgyalására. Mindkettőben a Honvédelmi Minisztérium, illetve a honvédelmi és rendészeti bizottság előterjesztett egy határozati javaslatot, azt Mécs úrral a honvédelmi bizottságban már megismerhettük. A 4. pontban egy magyar vezetésű afganisztáni tartományi újjáépítési csoporttal kapcsolatos feladatok és végrehajtások.
Erről a 3. és 4. pontról kell tájékozódnunk az előterjesztés szerint. Üdvözlöm Domján László ezredes urat és dr. Dankó István főosztályvezető-helyettes urat. Kérem, hogy egy rövid összegzést adjanak, annak ismeretében, hogy tudjuk, a parlamentben az ügy gazdája a honvédelmi és rendészeti bizottság. Elsősorban azt szeretném kérni, hogyha van olyan eleme, amely különösen hangsúlyos a nemzetbiztonsági bizottság szempontjából, arra térjen ki, egyébként egy rövid felvezetés után az általános vitáról kell döntenünk.
Önöké a szó. (Jelzésre.) A jegyzőkönyv számára: dr. Dankó István fog szólni, parancsoljon.
Dr. Dankó István (HM) szóbeli kiegészítése
DR. DANKÓ ISTVÁN (Honvédelmi Minisztérium): Köszönöm szépen. Tisztelt Bizottság! Tényleg csak fél percben szeretném összefoglalni a két határozat rövid tartalmát, illetve a fő célját.
Mindkét határozat tekintetében a csapásirány az afganisztáni műveletekben való magyar részvétel volt. A 3. napirendi pont szerinti kormányhatározat, tehát az afganisztáni Nemzetközi Biztonsági Közreműködő Erők műveleteiben történő magyar katonai részvételről szóló kormányhatározat gyakorlatilag konkrétan nevesít egy 75 fős katonai kontingensre vonatkozó közjogi döntést. Ennek a katonai kontingensnek a feladata az afgán főváros repülőterének nemzeti vezetésével kapcsolatos katonai feladatok ellátása.
Illetve, ebben a kormányhatározatban a kormány kiegészítésként döntött egy 30 fős keretlétszám elfogadásáról. Ez gyakorlatilag azt jelenti, hogy 30 összekötőtisztet küldhetünk ezen a 75 fős repülőtér-kezelő, -felügyelő létszámon felül Afganisztánba, a NATO-műveletek végrehajtása érdekében.
Ezen kívül egy külön pontban döntött a kormány arról, hogy keretjelleggel hozzájárul további egyéni beosztások betöltéséhez. Itt konkrétan arról van szó, hogy Európában - tehát nem műveleti területen - működnek olyan parancsnokságok, parancsnoksági elemek, amelyek az afganisztáni műveletek irányítását végzik, vagy azok végrehajtásában közreműködnek. Itt szolgálnak magyar tisztek, és adott esetben konkrét feladatra kiküldheti a parancsnokság vezetője őket a műveleti területre is. Ennek érdekében kellett egy külön pontot befogalmazni ebbe a kormányhatározatba, hogy ennek a közjogi alapja meglegyen.
A másik kormányhatározat pedig a már kint lévő magyar vezetésű tartományi újjáépítési csoport létszámának bővítéséről szól. Itt gyakorlatilag egy technikai jellegű döntésről volt szó, 210-ről 240-re emelte a kormány a létszámmaximumot a PRT tekintetében.
Köszönöm szépen, ennyivel szerettem volna kiegészíteni.
ELNÖK: Kérdezem, kíván-e valaki szólni a vitában. (Nincs jelzés.)
Szavazás általános vitára való alkalmasságról
Akkor az általános vitára való alkalmasságról kell döntenünk, a 3/a. alatti beszámolóról. Aki általános vitára alkalmasnak tartja, kérem, szavazzon! (Szavazás.) A bizottság egyhangúlag támogatta.
Aki a 3/b. alatti határozati javaslatot általános vitára alkalmasnak tartja, kérem, szavazzon! (Szavazás.) A bizottság egyhangúlag támogatta.
Aki a 4/a. alatti beszámolót általános vitára alkalmasnak tartja, kérem, szavazzon! (Szavazás.) A bizottság egyhangúlag támogatta.
Aki a 4/b. alatti határozati javaslatot általános vitára alkalmasnak tartja, kérem, szavazzon! (Szavazás.) A bizottság egyhangúlag támogatja.
Köszönöm szépen önöknek, a bizottságunk támogatta.
A mai napi munkát befejeztük, de szeretném elmondani - hátha van esélyem -, hogy jövő héten kedden 11 órakor szeretnénk bizottsági ülést tartani. Azért 11 órakor, mert 10 órától 11-ig lemegy a honvédelmi bizottságban a minősített adatok védelméről szóló törvény, és akkor 11 órától mi napirendre tudjuk tűzni, ez az előterjesztők kérése.
A polgári szolgálatokat felügyelő miniszter úr pedig a most kibontakozófélben levő adatkockázati tényezők megismerésére vonatkozóan kezdeményezte, hogy a bizottság hallgassa meg a tájékoztatót, ezért azt javasolom, hogy 11-kor a minősített adatok védelmére vonatkozó törvény általános vitára való alkalmasságáról, utána Szilvásy György miniszter úr és munkatársainak meghallgatása ebben a folyamatban lévő ügyben, és utána az egyéb napirendi pontokban van még néhány közbeszerzési mentesség. Ez a javaslat a jövő héten 11 órától tartandó ülésre. (Mécs Imre: A honvédelmi bizottság ülése lebonyolódik addig?) A honvédelmi bizottságban az első napirendi pont biztosan lebonyolódik, ami meg nem fejeződik be, azzal kapcsolatban mindenki dönt, melyiken akar részt venni. Azt szerettem volna elérni, hogy legalább valamennyi bizottsági ülésen mindenki részt tudjon venni. Azt nem tudjuk megteremteni, hogy végig is, mert várhatóan akár vita is lehet itt a második napirendi pontnál, és akkor nehezen kiszámítható, hogy ne éjszakába nyúljon.
Ez volt az én javaslatom, most Gulyás úré a szó.
GULYÁS JÓZSEF (SZDSZ): Tisztelt Elnök Úr! A múlt héten már kezdeményeztem - miután nyilvánosságra került az ügy, illetve, hogy a kabinet tárgyal erről -, praktikusan a bizottság tájékoztatását.
Nem is ezért kértem szót, hanem azért, mert problémának látom azt, hogyha van egy ilyen ügy - és ez nem az első eset -, akkor naponta újabb és újabb információk vannak kint a sajtóban. Azt gondolom, sem a nyomozás érdekei, sem a testület - akár a nyomozóhatóság, akár a Nemzetbiztonsági Hivatal - tekintélye szempontjából nem jó, hogy újabb és újabb információk csöpögnek ki az ügy körül. Persze, engem is érdekel, hogy mi van, de ez így nem biztos, hogy jó, sőt biztos, hogy nem jó, ha ez így zajlik, akármennyire is kíváncsi az ember.
Ráadásul nem lehet eligazodni a nyilvánosságra került információk között, mert - inkább nem is megyek bele a nyilvánosságra került információk ügyébe - egyrészt egymásnak ellentmondó információk, de neveken, cégneveken, stb. túlmenő dolgok kerülnek nyilvánosságra. Szerintem, eleve érdeke a hivatalnak is és a nyomozó szerveknek is a saját tekintélyük megőrzése érdekében, hogy ne adjon alkalmat különböző kombinációkra az, hogy hogyan mennek ki információk a sajtóba.
Köszönöm.
ELNÖK: Megértettem. Tehát akkor a jövő hétre ezt tervezzük menetrendként.
Még egy dolog a bejelentések között: felhívta a titkárság a figyelmünket, hogy 2008. október 17-18-án Norvégiában lesz egy nemzetközi konferencia a nemzetbiztonsági szolgálatok ellenőrzése témakörében. A tárgyalás nyelve angol, és ha jól értem, azért került ide, hogy kérdezzük meg az igényt, érdeklődés esetén nyitott, és várják a konferencián a bizottság tagjainak a részvételét is, maximum három fő erejéig.
Mindenkit kérek, hogy aki itt van, most hallotta, jelezzen vissza legkésőbb a héten a titkárságra, ha részt kíván venni. Akik nem tudtak részt venni a bizottság ülésén, őket a titkárság megkérdezi. Tehát október 17-18., Norvégia.
Köszönöm szépen a mai bizottsági ülésen való részvételt. Szeretném megjegyezni, hogy a mai bizottsági ülésünk teljes jegyzőkönyve nyilvános, miután egyetlen területen, egyetlen esetben sem léptük túl a nyilvánosság határait. Tehát a jegyzőkönyv nyilvános.
Az ülést bezárom, ha más nem történik, jövő héten kedden, 11 órakor találkozunk, őszintén remélem, a napirendi pontok fontosságára tekintettel, hogy az elnök úr vezetésével.
(Az ülés befejezésének időpontja: 13 óra 12 perc)
|
Tóth Károly |
Jegyzőkönyvvezető: Szoltsányi V. Katalin