1. a) A Magyar Köztársaság 2010. évi költségvetéséről szóló törvényjavaslat (T/10554. szám)

2. (Általános vita)

   b) Az Állami Számvevőszék véleménye a Magyar Köztársaság 2010. évi költségvetési javaslatáról (10554/1. szám)

3. A 0043/SZT/KÜM/2009. számon érkezett panaszügyek tárgyalásának folytatása

4. (Zárt ülés!)

5. A tényfeltáró munkacsoport beszámolója

(Zárt ülés!)

 

Az ülés résztvevői

A bizottság részéről

Megjelent

Elnököl: Dr. Simicskó István (KDNP), a bizottság elnöke
Tóth Károly (MSZP), a bizottság alelnöke

Földesi Zoltán (MSZP)
Juhász Ferenc (MSZP)
Mécs Imre (MSZP)
Dr. Molnár Zsolt (MSZP)
Demeter Ervin (Fidesz)
Dr. Hende Csaba (Fidesz)
Lezsák Sándor (Fidesz)
Gulyás József (SZDSZ)

Helyettesítési megbízást adott

Dr. Kövér László (Fidesz) Demeter Ervinnek (Fidesz)
Dr. Simicskó István (KDNP) távozása után Lezsák Sándornak (Fidesz)
Juhász Ferenc (MSZP) távozása után dr. Molnár Zsoltnak (MSZP)
Dr. Hende Csaba (Fidesz) távolléte idejére Lezsák Sándornak (Fidesz)

 

Meghívottak részéről

Hozzászólók

Kővári Gáborné osztályvezető (Pénzügyminisztérium)
Nagy Zoltán költségvetési igazgató (Honvédelmi Minisztérium, Közgazdasági és Pénzügyi Ügynökség)
Villányi Antal számvevő tanácsos (Állami Számvevőszék)
Kulcsár Tamás osztályvezető (Nemzetbiztonsági Iroda)

Megjelentek

Orosz Edina tanácsadó (Pénzügyminisztérium)
Siskáné Draviczki Éva parlamenti referens (Állami Számvevőszék)
Dr. Korsós László gazdasági igazgató (Katonai Biztonsági Hivatal)
Dr. Király Elemér pénzügyi igazgató (Katonai Felderítő Hivatal)
Dr. Aradi Flórián irodavezető (Nemzetbiztonsági Iroda)
Dr. Buzálné dr. Szabó Mária (a polgári nemzetbiztonsági szolgálatokat irányító tárca nélküli miniszter titkársága)

 

(Az ülés kezdetének időpontja: 10 óra 06 perc)

Elnöki megnyitó

DR. SIMICSKÓ ISTVÁN (KDNP), a bizottság elnöke, a továbbiakban ELNÖK: Tisztelt Bizottság! Megkezdjük mai ülésünket. Miután megkapom a jelenléti ívet, a helyettesítés rendjéről is tájékoztatom a jelenlévőket. (Megtörténik.)

A helyettesítések rendje a következő. Dr. Kövér Lászlót Demeter Ervin képviselő úr helyettesíti. Megállapítom, hogy a bizottság határozatképes, bár néhány képviselőtársunk még nincs jelen. Ettől függetlenül megkezdjük az ülést, hiszen már így is késésben vagyunk, nem beszélve arról, hogy elég rossz helyen parkolok (Derültség.), ezért megpróbáljuk meggyorsítani a mai ülésünket. (Mécs Imre jelentkezik.)

Mécs Imre képviselő úr jelentkezett.

Mécs Imre napirend előtti felvetése

MÉCS IMRE (MSZP): Elnök Úr! Napirend előtt azt szeretném kérni, amit már számtalanszor kértem, hogy a honvédelmi bizottság elnökével szíveskedjék egyeztetni az időpontokról, mert most már szinte rendszeressé vált, hogy egy időben van a két bizottsági ülés. Két képviselő, sőt talán több is tagja mind a két bizottságnak. Mind a kettő fontos bizottság, és feltétlenül fontos lenne, hogy ne pontosan egy időben legyenek, tehát egy két-három óra differenciával kellene megbeszélni. Nem tudom, ismeri-e elnök úr a honvédelmi bizottság elnökét. Úgy tudom, hogy egy frakcióban vannak.

ELNÖK: Szövetség! (Derültség.)

MÉCS IMRE (MSZP): Nem egy pártban, hanem egy frakcióban, pontosan fejeztem ki magam, és azt hiszem, meg lehet oldani ezt a kérdést, és akkor tényleg sokkal jobb munkát tudunk végezni.

Ennyit szerettem volna mondani és kérni.

ELNÖK: Köszönöm szépen Mécs képviselő úr javaslatát. Igen, erre többször tettünk kísérletet. Nagyon nagy megtiszteltetés, hogy a két fontos bizottsági ülés közül minket választott, tehát ezt nem győzöm kiemelni. Néha nem tudjuk elkerülni, hogy egy időben tartsuk a bizottsági ülésünket.

Alelnök úr jelezte, hogy hozzá kíván szólni.

Tóth Károly javaslata a napirend kiegészítésére

TÓTH KÁROLY (MSZP), a bizottság alelnöke: Köszönöm, elnök úr. Arra szeretném kérni a bizottság tagjait, hogy járuljanak hozzá, hogy a zárt ülés elején, a miniszteri meghallgatáson elhangzottak szellemében - ahol felajánlotta miniszter úr, azért hogy a bizottság konkrét ügyekben részletes és mély információkhoz juthasson - az államtitkár úr ismertesse azokat a javaslatokat, amelyeket első körben a miniszter úr ajánl a bizottság figyelmébe, hogy érdemi és részletes információkhoz juthassunk.

Tehát javaslom, hogy a zárt ülés elején a minisztert képviselő államtitkár úr kaphasson néhány perces lehetőséget. Döntést nem kell hoznunk róla, de szeretném ezt a lehetőséget kérni az államtitkár úr számára napirend-kiegészítésként.

ELNÖK: Köszönöm szépen. Tehát ez egy napirend-kiegészítési javaslat, ha jól értelmezem alelnök úr hozzászólását. Nyilván a Házszabály alapján nem ártott volna, ha írásban előzetesen jelzi az államtitkár úr vagy a miniszter úr, hogy ilyen szándéka van.

Döntés a napirend kiegészítéséről

Először külön kell szavaznunk a napirend-kiegészítésről, tehát alelnök úr javaslatáról. Ki az, aki támogatja, hogy napirendre kerüljön? (Szavazás.) Öt igen. Ki az, aki nem? (Senki sem jelentkezik.) Ki az, aki tartózkodott? (Szavazás.) Négy tartózkodás.

A napirend elfogadása

Most felteszem szavazásra az előre megküldött napirendi javaslatot, a kiegészítéssel együtt. Kérem, kézfelemeléssel jelezze, aki az előre megküldött napirendet elfogadja! (Szavazás.) Úgy látom, egyhangú. Ellene nem volt senki, tartózkodás nem volt, tehát a bizottság elfogadta a napirendi javaslatot.

a) A Magyar Köztársaság 2010. évi költségvetéséről szóló törvényjavaslat (T/10554. szám) (Általános vita)

b) Az Állami Számvevőszék véleménye a Magyar Köztársaság 2010. évi költségvetési javaslatáról (10554/1. szám)

Az 1. napirendi pont nyilvános. Az 1. napirendi pontunk a Magyar Köztársaság 2010. évi költségvetéséről szóló törvényjavaslat.

Köszöntöm meghívott vendégeinket, Nagy Zoltán ezredes urat - ő költségvetési igazgató a Honvédelmi Minisztérium Közgazdasági és Pénzügyi Ügynökségétől -, dr. Korsós László ezredes urat - gazdasági igazgató, KBH -, dr. Király Elemér ezredes urat - pénzügyi igazgató, KFH -, Villányi Antal számvevő tanácsos urat az Állami Számvevőszéktől, Kővári Gáborné osztályvezető asszonyt a Pénzügyminisztériumtól, Orosz Edina tanácsadó asszonyt a Pénzügyminisztériumtól, és Siskáné Draviczki Éva parlamenti referenst az Állami Számvevőszéktől, valamint Aradi Flórián irodavezető urat, Kulcsár Tamás osztályvezető urat, és Buzálné dr. Szabó Máriát a miniszteri kabinetfőnökségről. Ivancsics Krisztina is itt van, föl van írva, de valahol kint van, nem baj.

Az 1. napirendi ponthoz kérdezem az előterjesztőket, hogy ki kívánja kezdeni. (Jelzésre:) Tessék, öné a szó! Kővári Gáborné osztályvezető asszony, a Pénzügyminisztériumtól.

Kővári Gáborné szóbeli kiegészítése

KŐVÁRI GÁBORNÉ (Pénzügyminisztérium): Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Bizottság! Tisztem az, hogy a 2010. évi költségvetés általános vitára bocsátását kérjem a tisztelt bizottságtól. Az általános vitára való alkalmasságot alátámasztanám pár mondat erejéig.

A 2010. évi költségvetés - mindenki előtt ismert - válságköltségvetés. Alapvetően a mozgásterét ez határozza meg. Közismert adatokat nem szeretnék sokat említeni, nem is kívánom ezzel a bizottságot terhelni. Az szintén ismeretes, hogy rendkívül bizonytalan paraméterekre kellett építeni a terveket. Mindemellett azt a szakértők is alátámasztották, hogy igyekezett a kormány egy alacsony kockázatú költségvetést összeállítani, vagyis, hogy a tervezett bevételek befolyása nagy valószínűséggel megtörténjen, a tervezett kiadások pedig olyan szintre mérséklődjenek, amelyek a hiánycélok teljesülését lehetővé teszik.

Ezeket a feltételeket egy minimális adóteher-átrendezés segítette elő, amelynek elsődleges célja az egyszerűsítés volt, a másik pedig egy elmozdulás a tehercsökkentés felé. Az alapcél tehát a működőképesség megőrzése, éppen ezért a személyi juttatások terén jövedelemnövekedésre nem számíthatunk, úgy is kellett tervezni, viszont miután valamennyi területen egy nagyon erős fogyasztás-visszafogásra volt szükség, ezért a közösségi fogyasztáson belül a költségvetési szerveknél a dologi és a felhalmozási kiadások erős megszorítását kellett végrehajtani, ami összességében azt jelenti, hogy a költségvetési szerveknél egy 5,4 százalékos csökkentés van betervezve. (Dr. Hende Csaba megérkezik az ülésre.)

Ami a szolgálatokat illeti: sajnos, ők sem kerülhették el a megszorításokat, miután ezt valamennyi területen érvényesíteni kellett, ezért nominálisan is alacsonyabb keretekre számíthatnak, mint ez évben. (Gulyás József megérkezik az ülésre.) Sokkal nagyobb fegyelmezettséget és sokkal erősebb megtakarítási kötelezettséget kell ezért elvárni ezen a területen is. A személyi juttatásoknál azt mondanám, hogy a mozgásteret valamelyest enyhíti az, hogy tovább lehet esetleg év közben odafigyelni a nem rendszeres juttatások, a külső személyek részére adott juttatások területén és a betöltetlen állások további megtartásával, illetve fel nem töltésével, miközben a dologi és felhalmozási területen az ez évi szintet sem lehet elérni, tehát abból kell gazdálkodni, amit az idén, illetve az elmúlt évben különböző alkalmakkor többletjuttatásként a kormány odaadott pluszként.

Figyelemmel arra, hogy a bizonytalanság minden korábbinál nagyobb, teljesen természetesen ez egy lehetséges költségvetés. Ideális költségvetés nincs, azt tudjuk. Ez egy lehetséges változat, ami önök előtt áll. Bizonyára lehet ennél más típusúbbat, illetve más típusúbbat sokkal nem a mozgástér szűkössége miatt; bizonyára lehetnek tételek, amiket korrigálni lehet, amit önök majd kezdeményezni is fognak a tárgyalás során. Ami önök előtt fekszik, megkísérli - még egyszer szeretném hangsúlyozni - a működőképességet megőrizni, és valamilyen stabilitást teremteni a válságból kivezető úton.

Mindezek figyelembevételével kérem szépen ismételten, hogy az általános vitára alkalmasságot szíveskedjenek megállapítani.

Köszönöm.

ELNÖK: Köszönöm szépen. Ki kíván még az előterjesztők részéről hozzászólni, kiegészítést tenni? (Jelzésre:) Kulcsár Tamás osztályvezető úré a szó. Tessék!

Kulcsár Tamás szóbeli kiegészítése

KULCSÁR TAMÁS (Nemzetbiztonsági Iroda): Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Bizottság! Az itt már elhangzott, hogy válságköltségvetés a 2010. évi. Konkretizálnám a szolgálatok szempontjából, hogy hogy néz ki a válságköltségvetés. A 2009. évi költségvetési törvényben elfogadotthoz képest a szolgálatok költségvetési támogatása 3,6 milliárd forinttal kevesebb, ez 10,7 százalékos támogatáscsökkentést jelent. Nyilvánvaló, hogy ekkora támogatáscsökkenést csak nagyon radikális intézkedésekkel lehet kezelni. A költségvetési számokon, a kiemelt előirányzatokon látszik, hogy ezek a radikális intézkedések nagyjából mit jelentenek. Elsősorban a szolgálatok felújításait jelentik. Lényegében nem lesznek a jövőben felújítások a szolgálatoknál.

Az intézményberuházási támogatások több mint a felével csökkennek, így itt is egy erőteljes visszafogás érvényesül. A dologi kiadások 25 százalékkal mérséklődnek - fejezetszinten beszélek természetesen -, ami azért egy szoros gazdálkodás mellett a működőképesség fenntartását lehetővé teszi.

Mindezek mellett két dolgot még meg kell állapítani. Az egyik az, hogy ezen megszorítások mellett is van 250 millió forint fejlesztési támogatás azokra a kormányhatározatok által meghatározott fejlesztésekre, amelyeket még 2000-ben, illetve 2002-ben fogadott el a kormány, tehát a két nagy technikai rendszer fejlesztésére. A másik pedig az, hogy a személyi juttatások előirányzat lehetővé teszi azt, hogy a szolgálatok 2010-ben nem kényszerülnek létszámleépítésre, és a 2009-ben foglalkoztatott létszám 2010-ben is munkában tartható lesz.

Mindezek után lényegében tehát a költségvetési javaslat 30 milliárd 739,3 millió forint kiadási, 271,8 millió forint bevételi, és 30 milliárd 467,5 millió forint támogatási előirányzatot tartalmaz.

Köszönöm szépen.

ELNÖK: Köszönöm szépen. Öné a szó.

Nagy Zoltán szóbeli kiegészítése

NAGY ZOLTÁN (Honvédelmi Minisztérium): Tisztelt Bizottság! A HM esetében az előbb említett válságköltségvetés oly módon érvényesül, hogy a költségvetési javaslatunkban lényegileg, a tárca egészét tekintve a 2009. évi zárolások kerültek figyelembevételre. Ettől eltekintve egyéb támogatáscsökkentés a tárca költségvetési javaslatát a jelen pillanatban nem érintette.

A két szolgálat esetében pedig arról tudunk jelenteni, hogy lényegileg a költségvetési javaslat nominális összegét tekintve nem tér el jelentősen a 2009. évi eredeti előirányzatoktól. Ez természetesen vonatkozik a létszám-előirányzatokra. Ez nem jelenti azt, hogy ezen a területen nem szembesülünk majd nehézségekkel, hiszen nyilvánvalóan a reálérték-csökkenés mindkét szolgálatot érinti majd.

Köszönöm.

ELNÖK: Köszönöm szépen. Kérdezem a bizottság tagjait, hogy kívánnak-e kérdést feltenni, észrevételt tenni a költségvetési tervezethez. (Jelzésre:) Demeter Ervin képviselő úré a szó.

Kérdések, észrevételek, reflexiók

DEMETER ERVIN (Fidesz): Köszönöm szépen. Én az Állami Számvevőszék véleményét szeretném kérdezni. Ugye van az a nehéz feladata is az Állami Számvevőszéknek, hogy a költségvetést elfogadás előtt véleményezze. Talán a világon ez nem mindenhol így van. Ez azért jelent olyan segítséget a képviselőknek, hogy ilyenkor arra a kérdésre szeretnénk, ha tudnának válaszolni, ha lehet, hogy a költségvetésben biztosított források elegendőek-e ezen szervezetek feladatainak az ellátásához vagy nem elegendőek.

Nem szoktunk minden évben ilyen kérdéseket feltenni az Állami Számvevőszéknek. Nyilván az, hogy elegendő-e vagy sem, nem egy fekete-fehér kérdés, de úgy látom, hogy most olyan mértékű a változás az előző évhez képest, hogy ezt fel kell tenni. Tehát ez a kérdés itt lebeg előttünk. Ha tudnának erre válaszolni, azt megköszönném, mert sokat segítenének.

Köszönöm.

ELNÖK: Köszönöm szépen. Amennyiben nincs további kérdés, akkor az Állami Számvevőszék jelen lévő tanácsosának, Villányi Antal úrnak adnám meg a szót.

Parancsoljon!

VILLÁNYI ANTAL (Állami Számvevőszék): Köszönöm a szót, elnök úr. Tulajdonképpen a Kulcsár úr értékelését vagy a 2010-es költségvetéssel kapcsolatos rövid tájékoztatását azzal szeretném kiegészíteni, hogy ő fejezeti szinten mutatta be ezeket a tervszámokat, hogy milyen mértékű a csökkenés. Ezt mi is így látjuk. Tehát jelentős csökkenés tapasztalható a 2010. évi költségvetés vonatkozásában. A viszonyítási alap a 2009. évi eredeti előirányzat, tehát ahhoz képest mondjuk ezeket a csökkenéseket.

Amit szeretnék kiemelni, azok inkább a fejezeten belüli, az egyes szolgálatokat érintő kérdések. Gyakorlatilag a három szolgálatot nem egyformán érinti ez a csökkenés, és talán annyit elmondhatok, hogy arányaiban a Nemzetbiztonsági Szakszolgálat az, amely a legjobban érintett ebben a kérdésben. Gyakorlatilag a Nemzetbiztonsági Szakszolgálat dologi kiadásai a 2009. évi eredeti előirányzatokhoz képest több mint 30 százalékkal csökkennek. Ez a működésére azért jelentős hatással lehet.

A másik terület, amit szintén Kulcsár úr említett, és fejezeti szinten említette, de itt ismét csak rámutatnék arra, hogy a Nemzetbiztonsági Szakszolgálat érintett megint csak leginkább a felhalmozási jellegű kiadásoknál, ugyanis felújítási előirányzatot nem tudott tervezni 2010-re, illetve az intézményi beruházási előirányzata is harmincvalahány százalék körüli, a 2009. évi eredeti előirányzatnak majdnem harmadrésze.

Tehát azt gondolom, hogy egy ilyen mozgástérben a szolgálatoknak nagyon komoly megszorító intézkedéseket kell tenniük. Olvastam olyan anyagokat, amelyek a várható intézkedéseikkel függenek össze. Ha ezeket bevezetik, alkalmazzák, vagy valamilyen formában ezek érvényesülnek, akkor azt gondolom, hogy bizonyos korlátozott mértékben eleget tudnak tenni az alaptevékenységüknek.

Tehát itt arra gondolok, hogy lehet, hogy esetleg nem minden megkeresést tudnak teljesíteni adott esetben, mondjuk, a szakszolgálatnál, hiszen óriási mennyiségű megkeresés van bizonyos típusú feladatokra. De mondom, ezek vélemények, és azokból a számokból, amit prognosztizálunk, nem biztos, hogy ezek aztán tények vagy tényszámok lesznek.

Köszönöm szépen.

ELNÖK: Köszönöm szépen. Alelnök úré a szó.

TÓTH KÁROLY (MSZP), a bizottság alelnöke: Köszönöm, elnök úr. Azt szeretném jelezni, hogy a bevezetőben elmondottak szerint, azt gondolom, mi, MSZP-s képviselők igennel szavazunk, tudomásul vesszük ezt a költségvetést. Egy eleme van - a többit nem mondom el, mert elhangzottak különböző összetételben. Egy elem van, amelyen további egyeztetést tartunk fenn - az MSZP-s képviselők is, ezt jeleztük a kormányzat felé is -, ez alatt a 2000-es és a 2002-es kormányhatározatból adódó feladatoknál a 250 millió forintot értjük vagy értem, amit Kulcsár úr mondott.

Mi azt gondoljuk - és ez lesz a javaslatunk -, hogy a kormányhatározatot teljes mértékben végre kell hajtani. Azaz a szolgálatoknak e két nagy rendszer szinten tartására a kormányhatározatban rögzített másfélmilliárdot biztosítani kell. Leginkább azért kezdeményezzük és mondtam el itt, a bizottsági ülésen is, mert a szakszolgálatnak ez a fejlesztése nem egyszerűen a szakszolgálat részérdeke. Valamennyi olyan szervezet számára, amely technikai eszközöket akar igénybe venni, és a törvény fel is jogosította - ezek száma, ha jól emlékszem, több mint tíz -, azon tevékenységéhez tartozik. Tehát nem az a kérdés, hogy a szakszolgálat milyen jól áll, hanem milyen mértékben tudja segíteni a rendőrségtől kezdve a VPOP-n át mindenkit, aki a törvényben feljogosított arra, hogy rajta keresztül szolgáltatásokat végezzen.

Ezt a fejlesztést azért is javasoljuk visszaállítani az eredeti szintre, mert egyébként bármelyik más szervezetnél év közben keletkezne bármilyen módon többlet, tartalék - mert van egy megtakarításuk egy váratlan kiadáscsökkentés vagy bármi miatt -, akkor a fejlesztés elmaradása meggyőződésem szerint arra fogja ösztönözni a többi, ezen a területen eddig megrendelőként jelenlévőket, hogy elkezdjenek önálló kapacitásokat kiépíteni, amely néhány év alatt már többszörösére fogja növelni a költséget. Az, hogy beszűkül a szakszolgálatnak ez a képessége, és a folyamatos fejlesztés megáll, arra fog mindenki mást ösztönözni, hogy előbb-utóbb elkezdjen önállóan is kapacitásokat kiépíteni.

Ezért szeretném jelezni, hogy a költségvetés általános vitára való alkalmasságát mi támogatjuk. Ebben az ügyben, hogy a szakszolgálatnál visszapótlásra kerüljön az 1,5 milliárd a 250 millióról, mivel indokoltnak tartjuk, további egyeztetést akarunk folytatni a kormányzattal, mert ebben nem látunk, én személy szerint sem látok lehetőséget arra, hogy ilyen mértékű elvonás következzen be ezen az egy területen, mert ez - még egyszer mondom - a többi szervezetre is kihat, és ami még rosszabb, ha itt, a technikai fejlesztésben elvesztünk egy évet, akkor évtizedes hátrányba kerülünk megint, mire technikailag utolérjük azokat, akik meg folyamatosan fejlesztenek, akiket a szolgálatnak, a szakszolgálatnak meg kellene figyelni, ahonnan információt kellene nyerni. Tehát támogatjuk, de itt elkerülhetetlennek tartjuk a visszapótlást a kormányhatározat szerint.

Köszönöm szépen.

ELNÖK: Köszönjük szépen. (Demeter Ervin és Gulyás József jelentkezik.) Demeter Ervin képviselő úr kíván hozzászólni, aztán Gulyás József képviselő úr következik.

DEMETER ERVIN (Fidesz): Ahhoz a kérdéskörhöz, hogy el tudják-e látni a szolgálatok a feladatukat vagy nem, én nem éreztem elég egzaktnak a választ. Azt értettem, hogy a Nemzetbiztonsági Szakszolgálat nem fog tudni annyi megrendelést ellátni. A probléma szerintem nagyobb ennél, mert a szolgálatok költségvetése, költségvetési támogatása több mint 10 százalékkal, közel 11 százalékkal csökken, ha ezt reálértéken nézem, ez olyan 15 százalék körül van. Most két lehetőség van ebben az esetben. Ha 15 százalékos támogatáscsökkenés mellett el tudják végezni a feladatukat a szolgálatok, akkor eddig nagyon nagyvonalú, és még azt is megkockáztatnám, pazarló gazdálkodást folytattak. Az én ismereteim szerint nem erről van. De lehet, hogy így van, és mind a kormányt, mind az Állami Számvevőszéket az orruknál fogva vezetették ezek a szolgálatok; szokták mondani, hogy ezek biztos nagyon ügyesek. Szerintem most nem erről van szó. Márpedig, ha nem erről van szó, akkor egy 15 százalékos támogatáscsökkentés jelentősen veszélyezteti a szolgálatok működését.

Meggyőződésem, hogy az a költségvetés, ami itt van az asztalunkon, nem képes finanszírozni a szolgálatok 2010. évi működését. Kizártnak tartom, hogy 2010-ben ehhez ne kelljen hozzányúlni. Magyarul: azt állítom, hogy nem reális költségvetést tett le elénk a kormány. Nem tudom, hogy tudja vagy sem, de ebből a költségvetésből nem lehet ellátni ezeket a feladatokat. Szerintem egyenesebb beszéd lenne azt mondani, hogy kérem, ebből nem lehet csak szeptember 16-ig működni. Tehát én ezt látom, és szeretném, ha az Állami Számvevőszék megnyugtatna engem, hogy alaposan megnézték, és tudnak erre a kérdésre valamit válaszolni, hogy el tudják látni a feladatukat vagy nem.

Érdekelne még, hogy mennyi az államigazgatásban a támogatáscsökkenés. Azt tudjuk, hogy a szolgálatoknál 10,7. Mennyi az átlag? Tehát a szolgálatoké kisebb vagy nagyobb mértékű az átlagnál? Erre érdekelne a válasz. A szolgálatok között sem egyforma a támogatáscsökkentés. Nem a Nemzetbiztonsági Szakszolgálatnál a legnagyobb. Az Információs Hivatal költségvetési támogatása 12 százalékkal csökken, a szakszolgálaté közel hasonlóan, 11,6 százalékkal csökken, a Nemzetbiztonsági Hivatalé mindössze - mindössze, hát, az is durva - 8,1 százalékkal. Valamilyen szakmai választ szeretnék kapni arra, hogy miért alakult ki ez az arány. Miért pont a Nemzetbiztonsági Hivatalt kell a legjobban megvédeni ezektől a költségvetési nehézségektől?

Érdekelne az ominózus egymilliárd forint sorsa is, amiről múlt héten beszéltünk. Ott lebeg, mint Mohamed koporsója, egymilliárd forint a Nemzetbiztonsági Hivatalnál. A múlt héten még azt mondták, nem költötték el. Érdekelne, hogy az elmúlt héten elköltötték-e, vagy költöttek-e el belőle valamit. Érdekelne az is, hogy ebben az évben elköltik-e, hogy lesz a költségvetésben elszámolva, és a következő év szempontjából hogyan érinti ez a következő évben a Nemzetbiztonsági Hivatal költségvetését. Olyan egymilliárd forintról beszélünk, ami a költségvetési nyilvántartásokban úgy jelenik meg, hogy elköltötték, de nem költötték el. Érdekelne ennek a sorsa.

Műszaki fejlesztések, Nemzetbiztonsági Szakszolgálat. Amit műszaki fejlesztésnek hívunk, és amit alelnök úr is mond, nem más, mint a technika szinten tartása. Az úgy indult, hogy kiszámoltuk X forintos beruházásnál, hogy annak mennyi az éves amortizációja, és hogy azt pótolja, tehát akkor még csak azonos szinten tartottuk. Azt tapasztaltuk nagyon sokáig, hogy ez nem teljesült, tehát már 2003-tól egyfolytában nem több, mindig kisebb összeget kaptak a szolgálatok, mint ami a kormányhatározatban egyébként benne volt.

Most érdekelne az, hogy ez a 250 millió forint, amit Kulcsár Tamás úr mondott, elegendő-e erre az úgynevezett szinten tartásra, az éves amortizációra. Arról nem is beszélek, hogy ez egy olyan világ - itt a kommunikáció ellenőrzéséről van szó, ami nemcsak a beszédes kommunikációt, hanem az adatáramlás kontrollálását is jelenti -, ahol az átlagosnál sokkal nagyobb a technikai fejlődés, ebből adódóan megítélésem szerint ennek a követése is költségigényesebb. De nézzük csak azt, hogy az amortizációt fedezi-e ez az összeg!

Köszönöm szépen, egyelőre ennyi kérdésem van.

ELNÖK: Köszönöm szépen. Gulyás József képviselő úré a szó. Tessék!

GULYÁS JÓZSEF (SZDSZ): Az, ha egy ilyen gazdasági helyzetben visszafogottan terveznek a nemzetbiztonsági szolgálatoknál, érhető. Én azt gondolom, hogy azok alapján a számok alapján, amelyeket megismertünk, figyelembe véve annak a beltartalmát is, ha bizonyos beruházásokat vagy fejlesztéseket, amelyeket korábban elvégeztek, nem eszközölnek, akkor ez tűnhet olyan költségvetésnek, amely mellett a feladatok elláthatóak. Választ érdemes persze adni arra a kérdésre, amit Demeter Ervin képviselőtársam feszeget, én azonban azt gondolnám különösen a tavalyi év és annak a zárszámadási vitája kapcsán, hogy ez egy reális költségvetés. Majd a válaszból ki fog derülni, hogy akik tervezték, ezt maguk hogyan látják, hogyan értékelik. Én azt gondolom, hogy egy ilyen kritikus helyzetben igenis visszafogottan kell tervezni a költségeket.

Az egy kérdés persze, hogy az a gyakorlat, ami tavaly előfordult, idén folytatódik-e, illetve jövőre hogyan fog kinézni. Most arra gondolok, hogy év közben közel 18 százalékkal tudott módosulni a költségvetési támogatás, tehát, amit a költségvetésből kaptak a szolgálatok, az ennyivel növekedett. Azt gondolom, hogy ez mindenképpen egy rossz gyakorlat, és ezt a tervezésnél illik tisztázni. Szerintem nem helyes sem a bizottsággal, sem az Országgyűléssel, sem a nyilvánossággal szemben, hogy ha van egy tervezett költségvetés, és az ilyen mértékben tud módosulni.

Tehát én leginkább arra várok választ, hogy a tervezett számokat oly módon készítették-e elő, oly módon születtek-e, hogy eleve tartani kívánják magukat, és tarthatónak tartják ezeket a számokat a nemzetbiztonsági szolgálatok, illetve a kormány bízik abban, hogy ezek tarthatók, és nem kell korrigálni, vagy abból indul ki, hogy leírtunk valamit, úgyis lehet év közben 10-18-20 százalékkal módosítani. Tehát arra vagyok kíváncsi, hogy ezek a számok tarthatók-e az önök értékelései szerint.

ELNÖK: Köszönöm. Nyilván abból indul ki, hogy jövőre választások lesznek, és egy új kormány lesz, ne legyen könnyű dolga, és ne legyen könnyű helyzetben a következő kormányzat. Ez is mutatja, hogy mindenki a választásokra készül.

De a viccet félretéve, térjünk vissza a válaszokra. Van-e még kérdés, észrevétel? (Jelzésre:) Demeter Ervin képviselő úré a szó.

DEMETER ERVIN (Fidesz): Csak egy rövid kérdés, amit kifelejtettem, és Gulyás József juttatta eszembe. Hogy több lett a költségvetés a tervezettnél, és a zárszámadásban ezt megvitattuk, az a 2008. Engem az érdekelne, hogy 2009-ben hogy változik a költségvetési támogatás az Országgyűlés által elfogadotthoz képest, vagy eddig hogy változott.

Köszönöm.

ELNÖK: Köszönöm szépen. Önöké a szó. Osztályvezető asszonyé a szó.

KŐVÁRI GÁBORNÉ (Pénzügyminisztérium): Köszönöm. Én csak egyetlen dologra szeretnék reagálni. Demeter úr kérdezte az átlagos változást. Amint már említettem, az átlagos, a költségvetési fejezeteket érintő változás 5,4 százalékos csökkenés. Ehhez képest a szolgálatoké nagy.

Szeretném azonban hozzátenni, hogy a valamennyi fejezetet érintő 10 százalékos csökkentésből adódó - idézőjelbe mondanám - megtakarítások olyan területekre kerültek betervezésre, amelyek előre determináltak voltak. Hadd mondjak példát. Az egyik az EU-elnökségre való előkészítés. Tehát vannak területek, amelyeket óhatatlanul meg kell erősíteni, mert ezeket a feladatokat végre kell hajtani.

Tehát még egyszer mondanám, hogy az egyik az EU-elnökségre való felkészülés, a másik az EU-s társfinanszírozási kötelezettségek növekedése, a harmadik, amit a kormányzat priorizál, az pedig a közbiztonság fokozott megerősítése, ezenkívül - idézőjel! - egyszeri kiadásnak tűnik, de négyévenként van a választás, ami szintén több az ez évi fejezeti költségvetéseknél, a maga 14 milliárdjával. Tehát itt van az, amit a 10 százalékos csökkentésből bizonyos területekre vissza kellett pótolni.

Egy mondat erejéig még az évközi támogatásokra visszautalva. Én távolról sem gondolnám, hogy eddig pazarló költségvetések folytak, de mint minden háztartásban, vannak kedvezőbb anyagi periódusok és kedvezőtlenek. Tehát, amikor kedvezőtlen, akkor más területen is megszorításokkal kell élni. Tehát sajnos ez alól a szolgálatok sem lehetnek kivételek.

Az elmúlt évi évközi támogatások mértéke valóban meghaladta azt a szintet, ami általában elvárható lenne, de most is szeretném hangsúlyozni, hogy az eddigieknél sokkal nagyobb összegű tartalékokat képzett a kormány, pontosan a bizonytalanságok okán, és mint ahogy eddig, ezt követően is, ha és amennyiben év közben olyan feladatok adódnak vagy olyan helyzetek adódnak, akkor van mihez nyúlni, hogy úgy mondjam, az általános tartalékból; rendkívüli események, egyéb új feladatok azok, amelyek segíthetnek a feszített költségvetésen.

Köszönöm szépen.

ELNÖK: Köszönöm szépen. Voltak még kérdések. Ki kíván válaszolni? (Jelzésre:) Kulcsár Tamás úré a szó.

KULCSÁR TAMÁS (Nemzetbiztonsági Iroda): Köszönöm szépen, elnök úr. Először 2009-ről beszélnék, mert kérdést kaptunk arra, hogy a 2009. évi költségvetés hogy alakul.

A 2009. évi költségvetési támogatások lényegében nem változtak, két kivétellel. Az egyik egy többlet, ez a 13. havi illetmény különböző visszapótlási mechanizmusaira kapott összeg. Ezt erre a célra a szolgálatok nyilván el is költötték. A másik pedig fejezeti szinten egy 939 millió forintos elvonás, ami ebben az évben érvényesült. Ezenkívül még a cégautóadóval kapcsolatosan kaptak 45 millió forintos többletet a szolgálatok. Tehát igazából ebben az évben inkább mínusz az egyenleg, és ez a majdnem egymilliárd forintos zárolásnak köszönhető, amiből aztán 2010-ben valódi elvonás is lett, tehát ezzel indult a 2010. év. Ez az egyik része a dolognak.

Én nem tudok olyasmiről, hogy év végén vagy pedig mostanában külön támogatási többlet lenne. Azért arra felhívnám a figyelmet, hogy van az úgynevezett általános egyensúlyi tartalék, amihez a szolgálatok is képzési összeggel hozzájárultak, és erről még nem született döntés. Tehát ebben az évben a kormány erről még egyszer sem döntött. Ez még esetleg talán számításba jöhet, mint esetleges többletforrás idén, 2009-ben.

2009-ben olyan nagy többletbevételről, amit meg kellene említeni - tehát ez nem támogatás, hanem többletbevételi forrás - ebben a pillanatban szintén nem tudunk. Tehát a 2009-et tulajdonképpen ezekkel a keretekkel kell megoldani.

Áttérnék a további kérdésekre. Hogy egyes hivatalok között 2010 tervezése során miért volt különbség, hogyan jött ez ki, azt a szolgálatok különböző kiindulási helyzete határozta meg. Tehát a Nemzetbiztonsági Hivatal már 2009-ben, tehát már ebben az évben nehéz helyzetbe került. Nála mindig az volt a baj, és ezt folyamatosan jeleztük is, hogy nála a legmagasabb a személyi juttatás és járulék aránya a többi szolgálathoz képest. Emiatt szűkek azok a források, amelyek például egy ilyen zárolásnál igénybe vehetők. Tehát, ha mondjuk, teszem azt, 10 százalék a zárolás, és 80 százalék a személyi juttatás, tb-járulék előirányzata, akkor ugyan ez a 10 százalék vetítési alapjába belekerül, de a maradék 20 százalék összegből kell a 10 százalék egészet kigazdálkodni. Emiatt a Nemzetbiztonsági Hivatal minden ilyen támogatásarányos csökkenésnél egyre nehezebb helyzetbe kerül.

Itt azt kellett figyelembe venni, hogy a Nemzetbiztonsági Hivatalnak ez a fajta teherbíró-képessége 2010-ben jóval kevesebb, mint a másik két szolgálaté. Ezért került arra sor, hogy a másik két szolgálat nagyjából azonos százalékot képvisel az elvonásoknál, és a Nemzetbiztonsági Hivatal viszonylag kevesebbet.

A műszaki fejlesztésre rátérve. A 250 millió forint, amit a Nemzetbiztonsági Szakszolgálat erre a témára, a fejlesztésekre kapott, ez valóban lényegében csak az amortizációt fedezi. Tehát a nagy technikai rendszer működőképessége biztosítva van, nem áll le, folyamatos működése egész évben ezzel biztosítva van. Ami még hiányzik, azok valóban ezek a ráfejlesztések, amelyeknek sok-sok elemük van, ezt most nem sorolnám fel, de amelyek tényleg szükségesek ahhoz, hogy technikailag követni lehessen a fejlődést, mind a kétoldali fejlődést.

A következő kérdés, ha jól írtam fel, az egymilliárd forintra vonatkozott. Ez az egymilliárd forint továbbra sincs elköltve, tehát ez így megvan. (Demeter Ervin: Tehát a héten sem...) Ez így megvan.

Ez a válságkezelés nem 2010-ben indul, hanem 2009-ben már indítani kellett, ezért már az előző miniszter úr úgy döntött, hogy ezt a fejlesztést leállítja, ezért maradt meg az egymilliárd forint.

ELNÖK: Bocsánat, melyik előző? Mert most már annyi van, nem tudjuk követni. (Derültség.) Melyik előző miniszter úr döntött úgy?

KULCSÁR TAMÁS (Nemzetbiztonsági Iroda): Tehát Ficsor miniszter úr úgy döntött, hogy ez leállításra kerül. Az új miniszter úr még ebben a kérdésben nem döntött. Sok-sok lehetőséget kell megvizsgálni. Figyelembe véve azokat a kötelezettségeket, amelyek 2009-ben és 2010-ben vannak, intézkedési terveket dolgoznak ki a szolgálatok, és mindegyiknek van egyfajta elképzelése, hogy hogyan lehet a 2010. évet kezelni. Ezek még jelenleg mozgásban vannak, tehát sajnos, ez nem egy végleges dolog, és nyilvánvaló, hogy a költségvetés végleges száma befolyásolni fogja azt is, hogy milyen végleges intézkedésekre kényszerülnek a szolgálatok. Tehát erre ezt tudom válaszolni.

Tulajdonképpen még egyetlen mondatot, ha fűzhetnék a 2010. évi költségvetéshez, akár értékelésként, értékeléskiegészítésként is: a 2010. évi költségvetésnél a válságköltségvetésen azt is értjük, hogy ez egy rendkívüli év költségvetése, egyszeri és megismételhetetlen, olyan szempontból, hogy egyszer, egy évben talán túl lehet élni azt, hogy a szolgálatoknál nem lesz felújítás. Egy évben talán túl lehet élni. Egy évben talán túl lehet élni azt, hogy a fejlesztések ilyen szintre csökkennek, amilyen szintre csökkennek. Egy évben talán túl lehet élni azt, hogy a dologi kiadások csökkennek olyan mértékben, amilyen mértékben itt most jelen van, de ez nem folytatható a további években. Tehát csak jelezni szeretném, hogy amikor megszületett ez a költségvetés, ebben ez is benne van, hogy válság van, egy évet így próbáljunk megoldani. Ez is benne van ezekben a költségvetési számokban.

Köszönöm szépen.

ELNÖK: Köszönöm szépen. Azért tudjuk, hogy nagy bölcsességek hangzottak itt el, de mindegyik év megismételhetetlen, tehát egyszeri és megismételhetetlen, hiszen változnak az idők. Egyébként azt is tudjuk, hogy mindenki ilyen optimista volt a Titanic nevű hajón is, aztán végül mégiscsak elsüllyedt. De bízzunk benne, hogy ilyen drámai helyzetet nem fogunk megélni.

Az Állami Számvevőszék illetékesét kérdeznénk még, mert volt ilyen irányú kérdés Demeter Ervin képviselő úr részéről. Öné a szó. Tessék!

VILLÁNYI ANTAL (Állami Számvevőszék): Köszönöm a szót, elnök úr. A képviselő úr azt kérdezte, hogy határozottan ki tudjuk-e jelenteni, hogy a szolgálatok el tudják látni 2010-ben a feladatukat. Adott egy költségvetés, adottak ezek a keretszámok. Mi a jelentésben azt tudjuk megfogalmazni, és azt fogalmaztuk meg, hogy ezek a tervszámok, amik a költségvetésiterv-javaslatban szerepeltek, alapvetően olyan feszültséget hordozhatnak magukban, ami egy későbbi kormánybeavatkozást igényel. Tehát mi a jelentésünkben ezt írtuk le, hogy a feszültségek ott vannak, nem látjuk azt, hogy elégségesek lesznek ezek a források az alapfeladat ellátásához.

De mivel nem látjuk azt se, hogy mit hoz a jövő, és hogy az előző évnek az volt a tapasztalata, hogy év közben jelentős többlettámogatást kaptak a szolgálatok, ha most ez a gyakorlat folytatódik, nyilvánvalóan a működőképességük fenntartható lesz. Azt érzékeljük mi is, hogy ha ez a jelentős csökkenés így marad, ha nem történik változás, akkor nagyon komoly önkorlátozásokat kell majd bevezetni, tehát újra fel kell mérni a lehetőségeiket, és lehet, hogy egy kényszerpályára kell állítani majd a szolgálatok működését.

Köszönöm szépen.

ELNÖK: Köszönöm szépen. További kérdés, észrevétel? (Jelzésre:) Gulyás József képviselő úr! (Demeter Ervin: Vélemény van. - Gulyás József közbeszól.) Hát, még a vélemény kört megfutjuk. Akkor vélemények következnek. Demeter Ervin képviselő úré a szó. Tessék!

DEMETER ERVIN (Fidesz): Amikor a költségvetésnek egy szeletéről beszélünk, azért nem lehet eltekinteni az egészétől a költségvetésnek. Ezzel csak röviden kívánok foglalkozni. Meglátásunk szerint ez a költségvetés a válságot nem kezeli, hanem mélyíti. Számos fontos makrogazdasági mutató közül az egyedüli cél a költségvetési hiány kezelése, és számos fontos kérdés ebben háttérben marad. Tehát maga az egész sem elfogadható számunkra.

De ami konkrétan ezt a szeletet illeti: sikerült az Állami Számvevőszék véleményét azért megismernünk, és nyilvánvaló, hogy ezek a források nem elégségesek az alapfeladatok ellátására - ahogy mondta -, valószínű, hogy év közben majd be kell avatkozni. Jó, jó, csak minden képviselő azt hiszi - szerintem nem alaptalanul -, hogy a 2010. évi költségvetés tárgyalásakor arról beszél, hogy január 1-jétől december 31-ig milyen költségvetési keretek között tudnak az állami intézmények dolgozni. De ebből egyértelműen kiderül, hogy itt nem ilyen költségvetést tárgyalunk, legalábbis a szolgálatok esetében. Csak akkor nevesíteni kellene, hogy a laikusok is tisztán lássanak, hogy ez a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok 2010. január 1-jétől augusztus 10-ig tartó költségvetése, mert utána évközi beavatkozás kell. Szerintem ez nem helyes tervezési módszer.

A tervezési módszerben én a hagyományos klasszikust javasolnám a kormánynak, és mint ellenzéki képviselő ezt is fogom számon kérni, tehát olyan költségvetést tegyen le az asztalra, ami december 31-ig képes nemcsak a szolgálatokat, hanem minden más területet finanszírozni. Zárójelben jegyzem meg, ez a jelenség - ahogy én más szakterületről a kollégáimmal beszéltem - több helyen előfordul, tehát több fejezetben az volt a summázat, hogy nem elegendő év végéig, tehát év közbeni beavatkozást igényel.

Ilyen helyzetben különösen gálánsnak és nagyvonalúnak tűnik nekem a kormány, és akkor visszatérek az egymilliárd forinthoz, amiről egy jó hírt kaptunk, hogy az elmúlt héten nem költötték el, többet nem nagyon tudtunk meg. Arról beszélünk, hogy a Nemzetbiztonsági Szakszolgálatnál 250 millió forint lesz műszaki fejlesztésre, ami a legjobb esetben is az amortizációt fedezi, ha fedezi. Ilyen körülmények között a kormány, ha jól mondom, felhasználási kötöttség nélkül adott egymilliárd forintot a Nemzetbiztonsági Hivatalnak. Zárójelben jegyzem meg, hogy ha a szolgálatok közötti arányokat nézem, a legkisebb mértékű, 8,1 százalékos a Nemzetbiztonsági Hivatalnál az elvonás mértéke, de ehhez vegyünk hozzá egymilliárd forintot, akkor még jóval kevesebb. Értem én, hogy ha az a célkitűzés, hogy a létszámhoz, bérekhez nem nyúlunk hozzá, akkor onnan veszünk el, ahol ezen kívül több pénz van. Ezt sem tartom önmagában helyesnek. Tehát változatlanul nem értem a Nemzetbiztonsági Hivatal ebbéli finanszírozását, és furcsának tartom a kormánynak azt a mentalitását, hogy egymilliárdot felhasználási kötöttség nélkül ad, a szakszolgálatnál meg a szinten tartásra sincs egészen pénz.

Tehát összefoglalva, én úgy látom, hogy ez a költségvetés nem alkalmas arra, hogy a szolgálatok működését finanszírozza, ezért a magam részéről semmiféleképpen nem fogom tudni ezt támogatni.

Köszönöm.

ELNÖK: Köszönöm szépen. Juhász Ferenc képviselő úré a szó.

JUHÁSZ FERENC (MSZP): Köszönöm a szót, elnök úr. Demeter Ervin képviselőtársam azt mondta az imént, hogy ellenzéki képviselőként azon lesz, hogy ellenőrizze majd ennek a költségvetésnek a felhasználását. Én kormánypárti képviselőként is azon leszek, hogy Demeter képviselő úr ellenzékiként ellenőrizhesse a felhasználást, ezt csak az alapállás kedvéért szeretném rögzíteni.

Tisztelt Képviselőtársaim! Simicska Lajosnak annak idején volt egy örökbecsű mondata. Azt mondta, hogy "hülyének lenni állampolgári jog". Ennek egy ilyen parafrázisa az, hogy persze ellenzéki képviselőnek bármibe, bármikor, bárhol belekötnie szintén alapvető joga. De szeretném, ha egy kicsit az egészre figyelnénk.

Ha az egészre figyelünk, akkor azt látjuk, hogy a Magyar Köztársaság összteljesítménye mintegy 10-11 százalékkal esett vissza az elmúlt évekhez képest. Mondhatják, hogy sok. Én akkor szerényen és illő tisztelettel megjegyzem, hogy nézzék már meg azokat az országokat, akiket egy évvel ezelőtt itt példaként sorakoztattak fel elénk, Szlovákiától kezdve Románián és a balti államokon keresztül mindegyiknek a teljesítményét, hogy hogyan alakult. Azokat, akikkel kapcsolatban folyamatosan jajongtak, hogy jaj istenem, ezek mindjárt lefőznek bennünket. Akkor azt fogják látni, hogy a magyar teljesítmény ebben a gazdasági válságban relatíve nem rossz. Megjegyzem, nincs okunk a büszkeségre, mert ez egyébként egy irtózatosan nagy visszaesés. Tehát nem büszkeséggel mondom én ezt, hanem csak a tényt állapítom meg.

Egy olyan szituációban, amikor 10 százalékkal csökken az elosztható források mértéke, miközben az önök képviselőtársai zöld zászlót huzatnak fel kórházakra, tüntetést szerveznek a Kossuth térre, és egyébként a pedagógusokat még különböző helyeken mozgatják is... - nem tudom, hogy még mi jön, de nyilvánvalóan jön, hiszen Orbán elnök úr kérte a frakciót, hogy eréllyel tiltakozzanak ez ellen a költségvetés ellen, nyilván ez az erély jelenik meg a különböző ilyenfajta demonstrációkban.

Szóval ebben a szituációban, tetszik, nem tetszik, körülbelül az a keret, mint amivel valamennyi tárca, ez esetben a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok is rendelkeznek, amely tudniillik csökken. Csökken az a költségvetési forrás, amelyből gazdálkodhatnak. Elég? Ahhoz, ahogy tegnap éltünk, nagy valószínűséggel nem. Ahhoz, ahogy élni szeretnénk, nagy valószínűséggel nem. Ahhoz, hogy élni lehessen, meg biztosan igen.

Ma nem az az alternatíva, hogy növeljük meg a nemzetbiztonsági szolgálatok, az egészségügy, az oktatás és na persze az önkormányzatok költségvetését, és teljesen természetesen a mezőgazdasági támogatásokról se feledkezzünk el, és még sorolhatnám gyakorlatilag mind a tizenhárom fejezetet - vagy mennyi van a költségvetésben -, hanem az a kérdés, hogy az ország egészének működőképességét fenn tudjuk tartani. És ebből a szempontból érdemi alternatívát még nem tudtak felmutatni, képviselő úr, hiába mondja nekem.

Önmagában az a bérjóslás, amit mások mondanak, hogy majd holnap teremtenek egymillió munkahelyet, háromezer rendőrt, és teljesen természetesen a költségvetés átalakításával iszonyatos dübörgésbe hozzák az egyébként lassuló vagy nehezen levegőt kapó gazdaságot, ez ebben a pillanatban nem több egy kuruzsló ráolvasásánál. Ha ezt majd tényekkel, szakértői és egyéb anyagokkal persze megerősítik, akkor az izgalmas kérdés, és érdemes róla beszélgetni, de ebben a pillanatban vegyük úgy, hogy ez egy adottság, ebben az adottságban kell a legtöbbet kihozni a rendszerből, és a legtöbb szerintem most az, hogy egy nehéz, valamennyi magyar embert, valamennyi magyar családot - beleértve az országgyűlési képviselőket és azok családjait is - érintő válságos időszak válságos költségvetését kell végrehajtani.

Azt gondolom, hogy persze minden területen azon kell legyünk, hogy dolgozzunk jobban, legyen több pénz, és akkor persze majd lesz több lehetőség arra, hogy a szolgálatok finanszírozását is növeljük. Ebben a pillanatban ez korlátos. Éppen ezért illő tisztelettel azt kérem, hogy ezt értsék, én meg illő tisztelettel veszem figyelembe azokat a kritikákat és szándékokat, amelyek arra vonatkoznak, hogy a mindenkori kormány mit, hogyan és milyen formában és mértékben ront el. Ez már a világ rendje, ismételhetném a parafrázist, de nem teszem.

Ezzel együtt én magam mindenképpen támogatni fogom ezt a költségvetést, mert ha egyébként volna benne pénz, őszintén mondom, akkor sem a szolgálatoknak javasolnám növelni a költségvetését.

Köszönöm.

ELNÖK: Köszönöm szépen. Ilyen általános politikai vitát szerintem most ne folytassunk le, de annyit mindenképpen érdemes hozzátennem, hogy azért Juhász Ferenc sem gondolja azt komolyan, hogy miközben hallhattuk az MSZP és az SZDSZ 2006-os választási kampányát, akkor itt dübörgő gazdaságról beszéltek, és már minket irigyelt Svájc, Franciaország meg Németország, miközben egyébként a tényleges teljesítmény a nulla felé tendált, vagy legalábbis már akkor lefelé menőben volt a magyar gazdaság. Tehát ezt most ne firtassuk szerintem, térjünk vissza a tárgyhoz, térjünk vissza a polgári szolgálatok költségvetéséhez.

Földesi Zoltán kért szót.

FÖLDESI ZOLTÁN (MSZP): Köszönöm a szót, elnök úr. Ott szeretném folytatni, ahol Juhász képviselő úr abbahagyta, és ahol az elnök úr ezt a megjegyzését tette az imént arról, hogy 2006-ban mit mondott az akkori kampányban a mai kormánypárt.

Ugyanis azt tapasztalom, hogy teljesen természetes, ezzel nekem a világon semmi bajom nincs, az ellenzéki pártok teszik a dolgukat, a kormányzó pártok is teszik a dolgukat. A kormányzó pártnak annyival nehezebb, hogy mindenegyes szavuk számon kérhető, és most elég közel vannak azok a pillanatok - most a jövő áprilisi-májusi választásra gondolok -, amikor ezt számon is fogják kérni a választók.

Ezzel együtt én is azt mondom, hogy nem kéne ennyire ostobának vélni Magyarországot, meg annak egyes szakterületeit sem. Nem kell úgy tenni, mintha nem volna itt körülöttünk egy világválság, aminek a felszínén már lehet, hogy túl vagyunk, de a mély rétegeiben még annak a hatásai eztán jönnek, és nyilván a 2010-es lesz az első költségvetés, amelynek végigvonul minden alrendszerén.

Szeretném azért elmondani - ha már itt dobálózunk egymásnak a különböző jelzőkkel és minősítgetésekkel -, hogy 2010 lesz az első olyan választási év, amikor az ellenzék összes furmányával együtt sem nagyon fognak olyanokat mondani, hogy mi választási költségvetést csinálnunk. Egyrészt persze nem is volna nagyon miből, merthogy egy válság kellős közepén vagyunk, másrészt azért önökkel együtt ennek mi megteremtettük a garanciáit.

Szeretném elmondani, hogy azért ne felejtsük már el, hogy működik a magyar parlament mellett egy Költségvetési Tanács. Néhány napon belül meg fogjuk hallgatni, hogy mit mondanak a 2010-es költségvetés realitásáról. Működik az ÁSZ, aki évek óta természetesen elmondja a kifogásait, amit a kormányzat egyre inkább igyekszik, nyilván a válság kikényszerítő hatása alatt is figyelembe venni. Arra is szeretném magunkat emlékeztetni, hogy létrehoztunk egy úgynevezett költségvetési plafontörvényt. Szóval nem lehet már azt a régi lemezt föltenni itt a költségvetési időszakban, mint amit klasszikusan az ellenzék minden évben feltesz a költségvetés vitájában. Erre ma már garanciák vannak. Na persze, vannak nemzetközi kötelezettségeink, amelyekből teljesen világosan meg van fogalmazva, hogy a magyar gazdaság mai teljesítménye mellett mi az a költségvetési hiány, amit finanszíroznak.

Szeretnék elmondani egy példát. Én egy olyan városban lakom - nagyon büszke lakosa vagyok Szarvasnak -, amelyet fideszes polgármester vezet tizenkettedik éve; 7 milliárd forint a költségvetése, 2,5 milliárd volt, amikor elkezdtük a tárgyalását. Babák képviselő úrral együtt döngetjük a vállunkat, nyilván ő a saját sajtótájékoztatóján, én is a sajátomon, és mondom el, hogy amikor önök tüntetést szerveznek majd a Kossuth térre - az önök képviselőtársai és polgármesterek -, akkor nem tudom, hogy az én polgármesterem fel fog-e jönni, de kínosan fogom figyelni, és ha ott lesz, akkor elmondom, hogy most nem tudom, hogy mikor tesz jót, akkor az igazi-e a véleménye, amikor a Kossuth téren tüntet, vagy akkor, amikor otthon nagy örömmel mondja azt, hogy 4 milliárd forintos fejlesztés indul a városunkban.

Na, így vagyok én a többi költségvetési fejezettel is, kapcsolódva a korábbi megjegyzésekhez. Természetesen soha nem elég, és természetesen egy kormánynak a felelőssége az, hogy hogyan priorizál. Én is azt gondolom, hogy át kell tekinteni a költségvetés minden alrendszerének, minden egyes intézményének, így talán a polgári titkosszolgálatoknak is a mozgásterét. Természetesen a mai világ kihívásai és feladatai mellett úgy kell racionalizálni, úgy kell szervezni a munkájukat, hogy belátva azt, hogy az ország egyébként milyen gazdasági helyzetben van, az a keretszám, az a költségvetési pénzmennyiség, ami ebben a költségvetésben rájuk nézve meghatározásra került, elég legyen a feladataik végzéséhez. Ez szakmai feladat, és az ott dolgozó vezetők felelőssége és feladata, hogy ez így történjen.

Mindamellett, hogy persze reálértéken csökkenés van minden területen, én azért azt gondolom, hogy mindenki a saját szakmájában - lehetne az oktatást, az egészségügyet és sok minden mást is mondani, így természetesen a szolgálatokat is - meg kell találja azokat a pontokat, amikből minőségi romlás nélkül ez a feladat elvégezhető.

Úgyhogy én amellett, hogy ebben a vitában, amit most itt kiéleztem, teljesen természetesnek veszem a megjegyzéseket, egy picit látom már azt a taktikát is, hogy most egyébként a világvégét kell előrevetíteni, merthogy itt most egy leváltandó kormány van, aztán majd jön a Messiás, de hát az az igazágság, hogy már látják ám, hogy darabra pontosan ugyanez, tehát körülbelül a mozgástér jövőre is ugyanennyi lesz, mint amit most látunk, ezért már ilyen légből kapott dátumokat vesz elő Demeter Ervin úr, hogy ez szeptember 30-ig szóló költségvetés. Én szeretném, ha elolvasná a képviselő úr a címét ennek az előterjesztésnek, ez úgy szól, hogy a Magyar Köztársaság 2010. évi állami költségvetése. (Demeter Ervin közbeszól.) Hát, akkor nem kell annyira sietni a hatalomba, ha nem látják a megoldást, vagy tényleg ott járunk, amit Juhász képviselő úr mondott, hogy a hangzatos szavak és a populizmus szintjén lehet ráolvasni a kormányra dolgokat, de ettől függetlenül legalább egy mondatuk vagy ötletük lenne arra, hogy ez ne így legyen az állam költségvetésének területén.

Én azt saccolom ma, hogy önöknek lesz lehetőségük bizonyítani, hogy sokkal tehetségesebbek, mint mi vagyunk, és nyilván meg is fogják oldani a feladatukat, de már látom azt a taktikát, hogy ilyet talál ki, hogy szeptember 30-ig szóló költségvetés. Nyilván, előre majd valahogy meg kell mondani akkor a magyaroknak, hogy emberek, azért nem mondtunk semmit a 2010-es kilátásainkról, mert halvány lila gőzünk nem volt arról, hogy mit kell ezzel az országgal, ezzel a gazdasággal egy ilyen válsághelyzetben tenni, ahhoz képest, mint amit a ma kormányzók tesznek.

Nos tehát itt járunk, ez az én politikai véleményem erről. Azt gondolom, hogy ahogy hallhattuk az Állami Számvevőszék részéről is, körülbelül látják a kereteit a megvalósulásnak a szolgálatok területén. Én nagyon felelősnek tartottam az előterjesztők részéről a megjegyzéseiket. Nyilván mindenki nagyon óvatosan fogalmaz. Persze, sok mindent át kell mindenkinek a szakmai területén gondolni a jövőjét illetően, de körülbelül ezek lesznek a keretek, ráadásul azt kell mondjam, hát nem némi malíciával, hanem teljes empátiával, hogy akárki kormányoz jövő áprilistól, ezzel a kondícióval kell számolnia ennek az országnak.

Utolsó mondatom: azért ennek az országnak a teljesítményét abban sem kell lebecsülni, még ha ezt kormányzati szereplők, mondjuk, a miniszterelnök jelenti be, hogy minden valóságos külföldi partnerünk, minden hitelminősítő intézet, mindenki, aki a magyar gazdasággal összefüggésben van, elismeréssel szól annak a néhány hónapnak a válságkezeléséről, amin talán túlvagyunk, és aminek a következménye az, hogy ezt bizony a következő évi költségvetésben, reméljük, valóban már egy fellendülő ágban lévő gazdaságot megalapozó időszakra tesszük. Én a magam részéről a szolgálatok 2010. évi költségvetését természetesen támogatni fogom majd a szavazásnál.

Köszönöm szépen. (Demeter Ervin jelentkezik.)

ELNÖK: Köszönöm szépen. Mindjárt megadom a szót Demeter Ervin képviselő úrnak, csak ezt az általános vitát próbáltam lezárni, de azért mindenképpen idetartozik, ha már a költségvetés általános helyzetét meg az ország gazdasági helyzetét értékeltük - bár nyilván ezt megteszi a költségvetési és pénzügyi bizottság is -, én azt hiszem, ha végiggondoljuk, hogy az elmúlt 7-7,5 évben hova jutott ez az ország, honnan indultunk, és hova jutottunk, azt senki nem hiszi el, és senki nem gondolhatja komolyan, önök sem, hogy a válság juttatta ilyen helyzetbe az országot. 7,5 évig volt egy felelősséggel tartozó, az egy más kérdés, hogy ezzel a felelősséggel hogyan élő kormányzata ennek az országnak, egy politikai hatalom, amelynek volt lehetősége és mandátuma arra, hogy felkészüljön a válságra, hiszen voltak előrejelzések, hogy mik fognak bekövetkezni. Ezt nem tette meg. Rosszul kezelte a helyzetet.

Én tudom, ez könnyű dolog, hogy azt mondjuk, hogy van egy válság a világban, hát, igen, idejutottunk, sajnos. De nem maguktól alakulnak ki ezek a helyzetek, hanem minden kormány megteheti a saját hatáskörében, amit meg kell hogy tegyen, és mi azt látjuk, hogy ezt nem tette meg időben, nem azokat a lépéseket tette meg, amiket kellett volna tenni. Az, hogy a szolgálatok is idejutottak, nyilván nem a válságnak tudható be, hanem nyilván egy felelősséggel tartozó kormányzatnak, amely úgy tűnik, nem az 5-ös osztályzatot érdemelné, hanem az elégségest se nagyon kaphatná meg egy vizsgán, amikor meg kéne ítélnünk, hogy hogyan kerültünk ebbe a helyzetbe. Ez a probléma.

Térjünk vissza szerintem a szakmai területre, és a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok költségvetését vitassuk meg! Most már a vélemények körben a vége felé járunk. Demeter Ervin képviselő úré a szó. Tessék!

DEMETER ERVIN (Fidesz): Földesi képviselő úrnak tudom mondani: lehet egy ellenzéki párt vélelmezett teljesítményéről beszélni, ahogy a szocialisták látják, a 2010-es költségvetés helyett, azonban ostobaság. Önök viselnek felelősséget a költségvetés készítéséért, ezt nem tudják másra áttolni. Mi itt a költségvetésről beszélünk. Nyolcadik éve kormányoznak. Lehet arról beszélni, hogy senki nem tud mást csinálni; ezek mellébeszélések. Amit ide letettek az asztalra, azért önök felelősséggel tartoznak. Mi ezt vitatjuk.

Juhász képviselő úrnak, aki Simicska Lajos örökérvényű mondásával kezdte hozzászólását, hogy mindenkinek alkotmányos joga hülyének lenni, tudom mondani, hogy helyesen tette, hogy ezzel kezdte a mondanivalóját. Ezt csak azért mondom, hogy a froclizásban álljam a versenyt.

De ami a tartalmi részét illeti: a nemzetgazdaság teljesítménye 10 százalékkal fog elmaradni az előző évitől - mondja Juhász Ferenc. (Juhász Ferenc: Összesen ennyi a válság ideje alatt...) Jó, nagy tisztelettel azt kérem, hogy ezt a miniszterelnökkel és a pénzügyminiszterrel is beszélje meg, és akkor az ez évi költségvetést ennek megfelelően módosítsák, mert az nem ezekkel a számokkal számol. Ez lehet, hogy így van, tehát én nem azt vitatom el, hogy ez az állítás igaz, hanem hogy nem ennek a peremén tervezték a jelenlegi költségvetést, és most sem tettek lépéseket, ha ez így van, hogy az ebből adódó kötelezettségüket, feladatukat megtegyék.

A retorikában már a válságból kifelé mennek, kifelé lábalnak. Örömmel hallottam mindenkitől, hogy itt egy válságköltségvetésről van szó, és azok az állítások, amiket sajtótájékoztatón meg felékesítve mondanak, azok nem igazak. De hogy az alapvető problémámat mondjam el: mi nem azt mondtunk, hogy adjanak több pénzt a szolgálatoknak, hanem kifogásoltuk a szolgálatok közötti belső arányokat, kifogásoltam azt konkrét példával megjelölve, hogy milyen területen gazdálkodnak felelőtlenül, az egymilliárd forintot megemlítve, és azt mondom, hogy az a költségvetés, amit elénk tesznek, nem oldja meg a problémát, felelőtlen. Hiába mondják, hogy ez nem választási költségvetés. Felelőtlen, mert a problémát csak maga előtt tolja.

Egyértelmű - nem az én véleményem, mindenkié, de a legautentikusabb Állami Számvevőszéké is -, hogy ezek a források nem elégségesek arra, hogy az egész évi feladatot megoldják. Többféle megoldás van erre, de hangsúlyozom, ez is az önök felelőssége. Akkor azt kell mondani, hogy ennyi pénzből ennyi feladatot tudunk elvégezni, és nem azt kell mondani, hogy a legfőbb volt az, hogy minden létszámot megtartsunk. De az, ami letettek az asztalra, nem oldja meg a problémát, hanem tolja magunk előtt, és a válságot csak mélyíti. Ez volt mondanivalóm lényege, sajnálom, hogy még egyszer el kellett mondanom, de nem fogom többet, megígérem, bármit mondasz.

Köszönöm.

ELNÖK: Köszönöm szépen. Gulyás képviselő úr jelentkezett, de Juhász képviselő úr kíván reagálni. Juhász képviselő úré a szó. Tessék!

JUHÁSZ FERENC (MSZP): A provokatív szándék hiányának okán szeretném csak megjegyezni, hogy az Állami Számvevőszék jelentése a költségvetésről úgy kezdődik, hogy sokat költünk, merthogy a bevételeink nem látszanak olyan méretűnek országos szinten, mint amivel egyébként ebben a pillanatban számolunk. Azt mondja, hogy az áfánál és más helyeken, amiatt, mert a gazdaság visszaesett, látszik még lyuk. Azaz csak azt szeretném jelezni, hogy az érmének van két oldala, az egyik oldal az, hogy valóban, a szolgálatok költségvetése csökkent, mellette ott van párhuzamosan - és tisztelettel kérem erről nem elfeledkezni -, hogy az Állami Számvevőszék azt mondja, hogy emberek, vigyázzatok, mert nincs elég bevétel, vagy nem látom én azt a bevételt, amit ti most itt előre prognosztizáltok, tehát várhatóan még lehet, hogy ebből is vissza kell venni. Ennek figyelembevételével kéretik bármelyik cégnek vagy szervezetnek a véleményét és az egyébként autentikusságában nem megkérdőjelezhető álláspontját értékelni.

Köszönöm.

ELNÖK: Köszönöm szépen. Gulyás József képviselő úré a szó.

GULYÁS JÓZSEF (SZDSZ): Juhász képviselőtársam az előbb utalt arra, hogy az ÁSZ jelentése mivel kezdődik. Az ÁSZ-jelentés alapvetően a kockázatokra, a veszélyekre hívja fel a figyelmet, és ennyiben érdekes az, amit a képviselőtársam javasolt, hogy az egészre figyeljünk.

Ha most én az egészre figyelnék, és az egész költségvetésről kellene most szavazni, akkor nem tudnék igennel szavazni, azt viszont tudom mondani, hogy most a költségvetés általános vitája előtt vagyunk. Ezen költségvetés, illetve ezen belül a bennünket érintő terület, a nemzetbiztonsági szolgálatok költségvetése tekintetében, éppen azért, mert egy jelentős kényszerű visszafogást tartalmaz ez a költségvetés, én az általános vitára való alkalmasságot tudom támogatni, mert amit Demeter képviselőtársam mondott, nevezetesen, hogy esetleg augusztus 10-éig jöhetnek ki csak ebből a költségvetésből a szolgálatok, ezt nem tartom megalapozottnak, mert egyébként abból, amit Demeter képviselőtársam mond, az is következne, hogy 40 százalékkal meg kéne növelni a szolgálatok kiadását. Én ezt meg nem tudnám ebben a költségvetési helyzetben támogatni.

Tehát az általános vitára való alkalmasság tekintetében ezért igennel fogok szavazni, de ha az egészet nézzük, akkor várjuk meg a vita előrehaladtát, nézzük meg azt, hogy például akár a parlamentben a makroszámokról és egyáltalán az egészről mi hangzik el, ismerjük meg az élő vitában az ÁSZ véleményét a leírt formán túl, illetve látni fogjuk, hogy milyen módosító javaslatok lesznek majd.

Köszönöm.

Döntés az általános vitára való alkalmasságról

ELNÖK: Köszönöm szépen. Azt hiszem, hogy eljutottunk a szavazás pillanatához, ha jól érzékelem.

Kérdezem a tisztelt bizottság tagjait, hogy ki az, aki általános vitára alkalmasnak találja és támogatja a 2010. évi költségvetési törvényjavaslatot. (Szavazás.) Hat igen. Ki az, aki nem? (Szavazás.) Öt nem. Tartózkodás nem volt. Tehát 6:5 arányban a bizottság általános vitára javasolja a költségvetési törvényjavaslatot.

A bizottsági véleményt Tóth Károly alelnök úr elkészíti. Kisebbségi vélemény kell-e, lesz-e? (Senki sem jelentkezik.) Mindegy, még a későbbiek során is sort lehet keríteni erre. Köszönöm szépen. Lezárom az első napirendi pontot.

A napirend kiegészítését Tóth Károly alelnök úr megtette. Most zárt ülésen folytatnánk a mai bizottsági ülésünket, és a panaszügyek előtt Iváncsik államtitkár urat fogadnánk néhány percre, ez volt a kérés.

Köszönjük szépen, hogy itt voltak. Mindenkinek további jó munkát kívánunk! Viszontlátásra! (Dr. Simicskó István elhagyja a termet.)

(A bizottság 11 óra 24 perctől 12 óra 49 percig zárt ülést tartott,

melyről külön jegyzőkönyv készült.

A nyílt ülés folytatásának időpontja: 12 óra 49 perc)

A tényfeltáró munkacsoport beszámolója

TÓTH KÁROLY (MSZP), a bizottság alelnöke, a továbbiakban ELNÖK: Még egy napirendi pontunk van; ez a vizsgálóbizottság... Vagy nem vizsgálóbizottság. Mi is lett a törvényes neve? (Jelzésre:) Tényfeltáró munkacsoport munkájával összefüggésben tájékoztatás szerepel minden bizottsági ülésen. (Az előzőleg megtárgyalt napirendi ponthoz meghívottak felé:) Önöknek köszönöm a részvételt, és szívesen látjuk önöket, mert megfelelő minősítéssel rendelkeznek ahhoz, hogy bent maradhassanak.

Ki kíván észrevételt tenni a munkacsoport nevében vagy tagjai közül? (Jelzésre:) Gulyás Józsefé a szó.

GULYÁS JÓZSEF (SZDSZ): Tisztelt Bizottság! A legutóbbi ülésünk óta annyi történt, hogy egyfelől a határozat után Demeter képviselőtársam is megfogalmazott kérdéseket, meg én korábban megfogalmaztam kérdéseket, amelyeket megmutattam előzetesen több képviselőtársamnak. Ezeket a kérdéseket egybetolva készítettünk egy anyagot, hogy milyen iratokat, milyen dokumentumokat szeretnénk megismerni, mely dokumentumok előzetes ismerete szükséges ahhoz, hogy a vizsgálatot érdemben el tudjuk indítani, tehát hogy pontosítani tudjuk a kérdéseinket egyáltalán.

Nos, a dokumentumokra vonatkozó igény csütörtökön összeállt, ezt pénteken küldte el tudomásom szerint a bizottság elnöke (Földváry Gábor: Hétfő reggel.), hétfő reggel küldte el a bizottság elnöke az érintetteknek, az illetékes minisztereknek, illetve az NBH vezetőjének, és azóta nem kaptunk tájékoztatást arról, hogy mikortól történhet meg a betekintés, az iratok tanulmányozása. Én ebben kérnék egyfajta partnerséget és támogatást a szolgálatok részéről, illetve az illetékes miniszter felé, kérem, jelezze a bizottság titkársága, hogy várjuk, hogy minél előbb ez a folyamat elindulhasson, mert addig a vizsgálatot érdemben folytatni nem tudjuk, addig a tényfeltáró munkacsoport érdemi tevékenységet végezni nem tud.

Itt van mind a két dokumentum, egyrészt a korábbi határozatunk, másrészt a kérdések, amennyiben bármelyik képviselőtársunk ebbe be kíván tekintetni, azt megteheti, illetve, ha úgy ítéli meg bármelyik képviselőtársunk, hogy további dokumentumok vizsgálatát indokoltnak tartja, ezt jelezheti a munkacsoport tagjai felé.

Még egy adósságunk van, én ezt jeleztem az elnök úrnak is, alelnök úrnak is: az eredeti határozatban szerepelt a tényfeltáró munkacsoporttal kapcsolatosan, hogy ilyen munkacsoportot állít fel a bizottság, és kijelöli a munkacsoport vezetőjét. Erre az elmúlt alkalommal nem került sor, a végén ezt a szálat nem varrtuk el. Az volt idáig a gyakorlat, hogy ilyen helyzetekben a kezdeményezőt jelölte meg akár az Országgyűlés vizsgálat esetén, akár a bizottság, tehát én kérem a bizottságot, hogy foglaljon állást a munkacsoport-vezetőt illetően.

ELNÖK: Köszönöm. További észrevétel, kérdés? (Nincs jelzés.) Ha jól értem, egyetlen pontról van szavazás. Eredetileg valóban volt munkacsoport-vezető, nekem nincs is kifogásom, hogy legyen. Utána kiderült, hogy egy háromfős munkacsoport lesz, az viszonylag könnyen egyeztethető. A hagyományokat én tisztelem, ezért megkérdezem az eredeti kezdeményezőt, hogy fontosnak tartja-e, hogy az eredeti kezdeményező munkacsoport-vezető legyen. Mert ha igen, akkor én megszavazom, mert a hagyományokat tisztelem.

GULYÁS JÓZSEF (SZDSZ): Most a levezető elnök úr visszakérdezett. Én anno így terjesztettem be a javaslatot, most ebből nem szívesen hátrálok ki. Dönthet úgy a bizottság, hogy ezt nem tartja indokoltnak.

ELNÖK: Megértettem, tehát igen. (Demeter Ervin jelentkezik.) Demeter úré a szó, utána szavazunk.

DEMETER ERVIN (Fidesz): Kétváltozós volt a munkacsoport, az egyik az, hogy ötfős, a másik, hogy háromfős. Értelemszerűen az öt főnél szükségessé válhat egy koordinátor - nem tudom, milyen pluszjogosítványa van -, de én a három főnél nem látom szükségét, tehát fölöslegesnek tartanám. És akkor annak mennyivel van több jogosítványa, vagy kevesebb? Azt tegyétek meg, hogy mondjátok el, mert ha nincs, akkor csak bolhacirkusz, ne nevettessük ki magunkat. Tehát, ha van többletjogosítványa, és ez szükséges, akkor legyen, ha nincs többletjogosítványa, én nem látok rá okot, akkor meg nem kell. Három ember meg tudja beszélni, hogy mikor ül le, meg az elnök aláírja, hogy milyen papírt kérünk.

Köszönöm.

ELNÖK: Én azt gondolom, hogy nincs többletjogosítvány. Én azért fogadtam el, mert amikor a múlt bizottsági ülésen jeleztük végig, hogy tartózkodunk, akkor a többség megállapodott, hogy legyen háromfős, és benne hagyta a megállapodásban azt, hogy legyen a munkacsoportnak vezetője. Tényleg így történt, eddig jutottunk el. Ti mondtátok, hogy le van ejtve, legyen három, már bocsánat. (Demeter Ervin: Benne van, hogy legyen munkacsoport-vezető?) Benne van. Nincs többletjogosítványa.

Én javasolom, hogy fogadjuk el egyhangúlag, hogy legyen a kezdeményező a munkacsoportunk vezetője. Többletjogosítványa nincs. Három főnél ezt garantálni tudjuk Demeter úrral bizottsági tagként. Kérdezem, ki fogadja el, hogy legyen vezetője a munkacsoportnak. (Szavazás.) 6 igen. Ki nem? (Senki sem jelentkezik.) Tartózkodás? (Szavazás.) 5 tartózkodással Gulyás úr a munkacsoport vezetője. Ez csak annyit jelent, hogy minden bizottsági ülésen a tájékoztatónál az első mondat az övé. Köszönöm szépen.

Ha nincs további észrevétel, akkor azzal zárnám, hogy jelzem, hogy az előző napirendi pontnál a minősítés megegyezik az írásbeli anyag minősítésével, időtartama megegyezik az írásbeli anyagban rögzített időtartammal, mert erről nem kérdeztem meg, de logikusnak tűnik egy ilyen döntés.

Elnöki zárszó

Köszönöm szépen a bizottság munkáját. Az a gyanúm, hogy egy hét múlva találkozunk.

(Az ülés befejezésének időpontja: 12 óra 56 perc)

 

Dr. Simicskó István a bizottság elnöke

Tóth Károly a bizottság alelnöke

Jegyzőkönyvvezetők: Horváth Éva Szilvia és Nánásiné Czapári Judit