ÖTB-3/2006.
ÖTB-3/2006-2010.
az Országgyűlés önkormányzati és területfejlesztési bizottságának
2006. június 22-én, csütörtökön, 10 óra 7 perckor
a Képviselői Irodaház I. emelet II. számú tanácstermében
megtartott üléséről
Tartalomjegyzék
Napirendi javaslat *
Az ülés résztvevői *
A bizottság részéről *
Megjelent *
Helyettesítési megbízást adott *
Meghívottak részéről *
Hozzászóló(k) *
Elnöki megnyitó *
A napirend elfogadása *
Az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény és egyes kapcsolódó törvények módosításáról szóló T/233. számú törvényjavaslat *
Dr. Varga Sándor szóbeli kiegészítése *
Döntés az általános vitára való alkalmasságról *
A pártok működéséről és gazdálkodásáról szóló 1989. évi XXXIII. törvény és a választási eljárásról szóló 1997. évi C. törvény, valamint ezzel összefüggésben egyes más törvények módosításáról szóló törvényjavaslat *
Dr. Tordai Csaba szóbeli kiegészítése *
Kérdések *
Dr. Tordai Csaba válaszai *
Hozzászólások *
Dr. Tordai Csaba válaszai *
Döntés az általános vitára való alkalmasságról *
Egyes pénzügyi tárgyú törvények módosításáról szóló T/231. számú törvényjavaslathoz beérkezett módosító javaslatok megvitatása *
A Magyar Köztársaság alkotmányáról szóló 1949. évi XX. törvény módosításáról szóló törvényjavaslathoz beérkezett módosító javaslatok megvitatása *
A helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek választásáról szóló 1990. évi LXIV. törvény módosításáról szóló T/236. számú törvényjavaslathoz beérkezett módosító javaslatok megvitatása *
Egyebek *
Elnöki zárszó *
1. Az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény és egyes kapcsolódó törvények módosításáról szóló törvényjavaslat (T/233. szám)
(Általános vita)
2. A pártok működéséről és gazdálkodásáról szóló 1989. évi XXXIII. törvény és a választási eljárásról szóló 1997. évi C. törvény, valamint ezzel összefüggésben egyes más törvények módosításáról szóló törvényjavaslat (T/237. szám)
(Általános vita)
3. Egyes pénzügyi tárgyú törvények módosításáról szóló törvényjavaslat (T/231. szám)
(A bizottság feladatkörébe tartozó módosító javaslatok megvitatása)
4. A Magyar Köztársaság Alkotmányáról szóló 1949. évi XX. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat (T/234. szám)
(A bizottság feladatkörébe tartozó módosító javaslatok megvitatása)
5. A helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek választásáról szóló 1990. évi LXIV. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat (T/236. szám)
(Módosító javaslatok megvitatása)
(Első helyen kijelölt bizottságként)
6. Egyebek
Elnököl: Jauernik István (MSZP), a bizottság elnöke
Balogh József (MSZP), a bizottság alelnöke
Szabó György (MSZP), a bizottság alelnöke
Ecsődi László (MSZP)
Gy. Németh Erzsébet (MSZP)
Dr. Mester László (MSZP)
Pál Tibor (MSZP)
Papp József (MSZP)
Sós Tamás (MSZP)
Varju László (MSZP)
Dr. Bőhm András (SZDSZ)
Gulyás József (SZDSZ)
Erdős Norbert (Fidesz)
Horváth István (Fidesz)
Tasó László (Fidesz)
Hock Zoltán (MDF)
Helyettesítési megbízást adott
Dr. Kovács Zoltán (Fidesz) Erdős Norbertnek (Fidesz)
Dr. Balogh László (MSZP) Ecsődi Lászlónak (MSZP)
Dr. Buzás Péter (MSZP) Szabó Györgynek (MSZP)
Gy. Németh Erzsébet (MSZP) megérkezéséig Varju Lászlónak (MSZP)
Dr. Ipkovich György (MSZP) dr. Mester Lászlónak (MSZP)
Pál Tibor (MSZP) megérkezéséig Papp Józsefnek (MSZP)
Warvasovszky Tihamér (MSZP) Jauernik Istvánnak (MSZP)
Gulyás József (SZDSZ) megérkezéséig Sós Tamásnak (MSZP)
Meggyes Tamás (Fidesz) Horváth Istvánnak (Fidesz)
Kósa Lajos (Fidesz) Tasó Lászlónak (Fidesz)
Nógrádi László (KDNP) Hock Zoltánnak (MDF)
Dr. Varga Sándor (Pénzügyminisztérium)
Dr. Tordai Csaba (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium)
Dr. Kónya László (Pénzügyminisztérium)
Csákiné Fodor Anna (Pénzügyminisztérium)
(Az ülés kezdetének időpontja: 10 óra 7 perc.)
JAUERNIK ISTVÁN (MSZP), a bizottság elnöke, a továbbiakban ELNÖK: Jó napot kívánok! Tisztelettel köszöntöm az önkormányzati és területfejlesztési bizottság ülésén megjelenteket, köszöntöm képviselőtársaimat. A bizottság ülését megnyitom. Megállapítom, hogy a bizottság határozatképes. Tizenkét képviselő személyesen van jelen, a megbízások száma pedig nyolc.
A képviselőtársaim írásban megkapták a mai bizottsági ülésre javasolt napirendi pontokat. Más javaslat nem érkezett, eszerint a napirend elfogadására a kiküldöttek szerint teszek javaslatot. Kérdezem a bizottság tagjait, egyetértenek-e a javasolt napirendi pontokkal. Aki igen, kézfelemeléssel jelezze! (Szavazás.) Köszönöm szépen. A bizottság egyhangúlag elfogadta a mai ülés napirendjét.
Tisztelt Bizottság! A parlament hétfői ülésén döntött bizottsági tagok és alelnök személyéről. Hétfőn még nem tudtuk az ülésrendet úgy elkészíteni, hogy köszönthettem volna Szabó György és Balogh József alelnök urakat, akiket a parlament megválasztott. Jó munkát kívánok képviselőtársaimnak! Még egy változás volt, Hajdu László képviselő úr helyett Gy. Németh Erzsébet képviselő asszony került a bizottságba. Neki is jó munkát kívánok.
Ennyi bevezető után az első napirendi pont tárgyalására térünk át, az államháztartásról szóló 1992. évi törvény módosításáról szóló T/233. számú törvényjavaslatra. Köszöntöm Varga Sándor főosztályvezető urat, aki a kormány képviseletében segíti munkánkat.
Öné a szó szóbeli kiegészítés céljából.
Dr. Varga Sándor szóbeli kiegészítése
DR. VARGA SÁNDOR (Pénzügyminisztérium): Jó napot kívánok! Tisztelettel köszöntöm a bizottság tagjait. Az államháztartási törvény módosítása az államháztartás egészében olyan egyszerűsítéseket, illetve pontosításokat tartalmaz, amelyek az átláthatóságot, az ismert célokat szolgálják, és ezek érintik a helyi önkormányzati területet is. Így többek között a közalapítvány 2007 végéig történő megszüntetése, illetve a törvény hatálybalépését követően azok alapításának elmaradása érinti az önkormányzati területet. Szintén érinti az önkormányzati területet a rendezett munkaügyi kapcsolatokról szóló rész pontosítása. Ugyancsak érinti az önkormányzati területet a gazdálkodó szervezetek alapításával összefüggésben a módosítás, hogy kik azok, akik erre jogosultak. Tulajdonképpen a többcélú kistérségi társulás miatt kellett ehhez a részhez hozzányúlni. A koncessziós törvény, illetve a privatizációs törvény összhangba hozatala érintőlegesen az önkormányzatokra nézve is módosítja a szabályokat.
Kérem, hogy a bizottság támogassa az általános vitára való bocsátást. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Van-e valakinek kérdése a javaslattal kapcsolatban? (Senki sem jelentkezik.) Vélemény, javaslat, hozzászólás? (Senki sem jelentkezik.) A törvény nem túl nagy terjedelemben érinti a bizottság működési területét. A vitát lezárom, szavazásra kerül sor.
Döntés az általános vitára való alkalmasságról
Kérdezem a bizottság tagjait, egyetértenek-e azzal, hogy általános vitára alkalmas a T/233. számú törvényjavaslat. Aki igen, kézfelemeléssel jelezze! (Szavazás.) Köszönöm szépen. Tizenöt igen. Ki szavaz nemmel? (Senki sem jelentkezik.) Ki tartózkodik? (Szavazás.) Hat tartózkodás. Megállapítom, hogy a bizottság általános vitára alkalmasnak tartotta a beterjesztett törvényjavaslatot. (Gulyás József megérkezik az ülésre.)
A vitára való tekintettel azt javaslom, hogy a bizottság ne állítson előadót, hanem írásban jelezzük a parlament felé. Úgy látom, ebben egyetértés van, így az 1. napirendi pont tárgyalását berekesztem.
Varga úrnak köszönjük szépen a közreműködést, további jó munkát.
Áttérünk a 2. napirendi pont tárgyalására, a pártok működéséről és gazdálkodásáról szóló 1989. évi XXXIII. törvény és a választási eljárásról szóló 1997. évi C. törvény, valamint ezzel összefüggésben egyes más törvények módosításáról szóló törvényjavaslatra, mely a T/237. számot viseli. A napirend tárgyalásához a kormány részéről az Igazságügyi és Rendészeti Minisztériumból dr. Tordai Csaba főosztályvezető urat köszöntjük. Öné a szó, tessék parancsolni!
Dr. Tordai Csaba szóbeli kiegészítése
DR. TORDAI CSABA (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Bizottság! A kormány szándéka ennek a törvényjavaslatnak az előkészítésével az volt, hogy egy régóta húzódó, az Állami Számvevőszék által több alkalommal felvetett problémára próbáljon megoldást találni, amikor a pártfinanszírozásnak mind a bemeneti, mind pedig a kimeneti oldalát teljesen átláthatóvá kívánja tenni. Természetesen a kormány mindenfajta, a javaslatot még koherensebbé, még zártabbá tevő módosító javaslat elfogadására nyitott lesz.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Merült-e fel kérdés a képviselőtársaimban? (Senki sem jelentkezik.) Jelentkezőt nem látok, de nekem van egy kérdésem.
Az Állami Számvevőszék elég régóta kifogásolja a jelenlegi gyakorlatot, és az önkormányzatoknál is jelentkezik ez bizonyos problémaként. Konkrétan az, hogy a pártok részére a helyi önkormányzat, illetve annak szerve nem adhat támogatást, ugyanakkor az önkormányzatnak van egy olyan feladata, hogy segítse elő a pártok és a civil szervezetek működését az adott településen. A gyakorlatban felmerül az, hogy az önkormányzat ad termet, helyiséget egy-egy pártrendezvényre, és erre nem mindig a piaci ár alapján bocsát ki számlát, illetve nem kér térítést. Ezt a problémát a beterjesztett törvényjavaslat rendezi-e megnyugtatóan?
Van még más kérdés? (Gulyás József jelentkezik.) Gulyás József képviselő úré a szó.
GULYÁS JÓZSEF (SZDSZ): Az egyik legérzékenyebb kérdés itt a pártok gazdálkodásánál a kampányköltségek kérdésköre; az, hogy a kampányban mennyit költenek, költhetnek a pártok. Az egyik része a szabályozásnak az, hogy ellenőrizzük és láthatóvá tesszük, hogy hogyan jutnak forrásokhoz a költségvetésen kívül a pártok, erről el kell számolni, ezt hogyan ellenőrizzük, de a másik kérdéskör az, hogy létezik-e olyan plafon, ami egyébként eddig létezett a szabályozásban, és meghatározza a kampányban a pártok által elkölthető források mértékét.
ELNÖK: Van további kérdés? (Senki sem jelentkezik.) Ha nincs, akkor válaszadásra visszaadom a szót.
DR. TORDAI CSABA (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Az önkormányzati ingatlanok átengedését kezeli a javaslat, amikor a párttörvény 4. §-át úgy módosítja, hogy ezt kifejezetten kiveszi a tilalmazott hozzájárulások köréből. Ez elsősorban a pártok területi irodáinak bérletével kapcsolatban merült fel problémaként. Az Állami Számvevőszékkel egyébként egyetértésben ezt kiveszi a tiltott hozzájárulások közül a javaslat.
A kampánykiadások felső határával összefüggésben a javaslat nem fogalmaz meg korlátozást, részben ennek praktikus oka is van: vannak olyan típusú kampánykiadások, amelyek nagyon nehezen forintosíthatóak, és egy nem kellően normatív rendelkezést nem szerettünk volna a törvényjavaslatba iktatni, de amennyiben a politikai konszenzus abban megteremthető, hogy kell valamilyen felső határ a kampányköltéseknél, akkor ez ebből a szempontból természetesen új helyzetet eredményez.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Vannak hozzászólások? (Gulyás József jelentkezik.) Gulyás József képviselő úr!
GULYÁS JÓZSEF (SZDSZ): Valóban, a kampányköltségek jelentős részben nehezen forintosíthatóak, viszont vannak olyan költségek, költségelemek, amelyek nagyon pontosan forintosíthatóak, erre különböző gyakorlat létezik, nemzetközi szabályozásban erre vannak példák. Azt gondolom, a jelölőszervezetek versenyhelyzetét, a versenyben való részvételét alapvetően befolyásolja az, hogy mennyit költenek kampányra. A személyes meggyőződésem az, hogy egy bizonyos értékhatár fölött már felesleges, és nem az elköltött pénzek arányában van hozadéka a ráfordításoknak, de nem fordítható egyenes arányban szavazatra az elköltött pénz. Erre a rendszerváltás óta a kampányok során elköltött pénzek és a leadott vagy megnyert voksok tekintetében lehet esetleg különböző elemzéseket végezni.
Ezzel együtt azt gondolom, hogy a jelölő szervezetek versenyhelyzetét alapvetően befolyásolja az, hogy mennyit költenek kampányra, és indokoltnak tartom, hogy a mértéktelen túlköltekezéssel szemben a jogalkotó lépjen fel. Itt a tízmilliárdos nagyságrendig elszaladható költségekkel szemben szerintem a jogalkotónak fel kellene lépnie, és valamilyen plafont, valamilyen szabályozást be kell építeni, éppen a nemzetközi gyakorlat vagy akár a korábbi magyar szabályozás, illetve annak hiányosságai figyelembe vételével.
Tehát az SZDSZ részéről azt tudom mondani, hogy csak ezen plafonérték meghatározása mellett tudjuk a végső szabályozást támogatni, vagy az elfogadás előtt a szabályozáshoz a hozzájárulásunkat adni.
Köszönöm.
ELNÖK: Köszönöm szépen. További hozzászólás? (Senki sem jelentkezik.) Ha nincs, akkor visszaadom a szót, amennyiben kíván reagálni az elhangzottakra.
DR. TORDAI CSABA (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Fél mondatot mondanék csak, elnök úr. A nemzetközi gyakorlat azért azt mutatja, hogy ahol bevezetnek ilyen kemény kampányköltségkorlátot, mondjuk, az Egyesült Államokban a hetvenes években, ez mindösszesen azzal a hatással járt, hogy a kemény pénzektől a puha pénzek elköltése felé mozdult el a pártok kampánytevékenységének a finanszírozása, tehát ez valószínűsíthetően azzal a hatással járna, hogy akkor nem maguk a pártok, hanem a pártokhoz kvázi közelálló civil szervezetek költenék el a limit feletti kampánykiadást.
ELNÖK: Gulyás Józsefé a szó.
GULYÁS JÓZSEF (SZDSZ): Azt gondolom, tisztelt bizottság, abban talán egyetértünk - hiszen valamennyien részt vettünk már különböző kampányokban -, hogy ha egy politikai párt vagy egy jelölő szervezet gigantposztereken, valamint elektronikus médiában hirdet, azok nem nagyon írhatók át, vagy ha máshol keletkezik a számla, akkor is abszolút beazonosítható, hogy ezt a hirdetést egy jelölő szervezet rakta fel, és nem is a Magyar Vizsla problémára utalok, bár szerintem azzal is kellene foglalkozni a jogalkotónak.
Köszönöm.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Van-e további hozzászólás? (Senki sem jelentkezik.) Ha nincs, megkérdezem, lezárhatom-e a vitát. (Általános helyeslés.) A vitát lezárom.
Döntés az általános vitára való alkalmasságról
Kérdezem a bizottság tagjait, egyetértenek-e azzal, hogy a beterjesztett törvényjavaslat általános vitára alkalmas. (Szavazás.) Tizennyolc igen. Ki szavaz nemmel? (Senki sem jelentkezik.) Olyan nincs. Ki tartózkodott? (Szavazás.) Négy. Megállapítom, hogy a bizottság általános vitára alkalmasnak tartja a beterjesztett törvényjavaslatot.
Kíván-e a bizottság előadót állítani, vagy ezt is írásban jelezzük? (Senki sem jelentkezik.) Gulyás képviselő urat kérdezem... (Gulyás József: Nem kifejezetten hajtok rá! - Derültség.) Azt javaslom, hogy a bizottság ne állítson előadót, hanem írásban jelezzük a szavazás eredményét. (Általános helyeslés.) Ezzel egyetértés van. Köszönöm szépen.
Rátérünk a harmadik napirendi pont tárgyalására, az egyes pénzügyi tárgyú törvények módosításáról szóló törvényjavaslatra, amely a 231. számot viseli. A módosító javaslatok megvitatása következik. Javaslom a bizottságnak, hogy csak a bizottság feladatkörébe tartozó módosító javaslatokról döntsünk. A titkár úrral kijelöltük, hogy a 15., 16., 20., 21., 61., 63. és a 70. ajánlási pontban szereplő indítványokat látjuk úgy, hogy idetartoznak. Ha képviselőtársaim közül bárkinek kérése van, hogy bármelyik módosító javaslatot tárgyaljuk meg, kérem, jelezze.
Köszöntöm a Pénzügyminisztérium részéről Kónya László főosztályvezető urat és Pölöskei Pálné főosztályvezető-helyettes asszonyt.
DR. KÓNYA LÁSZLÓ (Pénzügyminisztérium): Elnézést! Egy pontosítás: Csákiné Fodor Anna van velem.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Úgy látom, a nevekkel még mindig bajban vagyok.
Tisztelt Bizottság! Nem sok új képviselőtársunk van, aki most kezdi a parlamenti munkát, de aki az eddigi gyakorlatot nem tudhatja, nyugodtan szóljon közbe, ha bármilyen gondja van. Van előttünk egy ajánlástervezet, amely június 21-ei. Ebből dolgozunk.
A 15. pont Podolák György képviselő úr javaslata. E javaslat összefügg az 59. és a 61. pontokkal. Tartalmi összefüggés van, szavazhatunk róla külön-külön is.
Kérdezem a kormány álláspontját a 15. pontról.
DR. KÓNYA LÁSZLÓ (Pénzügyminisztérium): A kormány nem támogatja.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Azt a rendet javaslom, hogy amennyiben valaki indoklást kér, akkor szóljon, helyből a kormány képviselőitől nem kérünk indoklást, csak ha valaki ezt kéri. (Dr. Bőhm András: Indokolást kérek!)
Parancsoljon!
CSÁKINÉ FODOR ANNA (Pénzügyminisztérium): Tisztelt Bizottság! Azért nem támogatandó a javaslat, az áfatörvénybeli folyamatos teljesítés fogalmát a tömegközlekedésre vonatkozó szolgáltatásokkal nevesítetten is kiegészítené, de a jelenlegi fogalomba is ez beletartozik, tehát így külön nevesítetten nem kell megemlíteni.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Ez azt jelenti, hogy fölösleges, mert ugyanaz van a törvényben, mint amit a képviselő úr szeretne.
Van-e valakinek kérdése, véleménye? (Senki sem jelentkezik.) A kormány nem támogatja. A bizottság támogatja? (Senki sem jelentkezik.) A bizottság egyharmada sem támogatja.
Az ajánlástervezet 16. pontjában Podolák képviselő úr javaslata szerepel.
DR. KÓNYA LÁSZLÓ (Pénzügyminisztérium): A kormány nem támogatja.
ELNÖK: A kormány nem támogatja. Van-e valakinek kérdése, véleménye? (Senki sem jelentkezik.) A bizottság támogatja? (Senki sem jelentkezik.) A bizottság egyharmada sem támogatja.
A 21. oldalon Jauernik képviselő úr indítványa szerepel, úgy látom. (Derültség.) Van egy megjegyzés, hogy a módosító határidő után érkezett, házszabályszerűsége vizsgálandó. Nem nekünk kell vizsgálni a házszabályszerűséget. (Jelzésre:) Titkár úr segít, hogy akkor mi döntsük el, és ha később ki lesz dobva - mert valószínű, hogy ki lesz dobva -, majd bizottságiként bemegy, ha valaki felvállalja a dolgot.
A kormány támogatja?
DR. KÓNYA LÁSZLÓ (Pénzügyminisztérium): A kormány nem támogatja.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Már beszéltünk Kónya úrral róla, hogy miért nem, ez egy régi ügyünk. A mezőgazdasági célú járművek adóztatásával van összefüggésben. A jelenlegi hatályos jogszabályhoz képest a második sor középső része az új, pontosan az a mondatrész, hogy kizárólag mezőgazdasági célra használt gépjármű se tartozzon a törvény hatálya alá. Ez gyakorlatban így működik, hogy a mezőgazdasági célú járművek nem tartoznak a gépjárműadó hatálya alá. A korábbi években is volt gond itt a mezőgazdasági vontatók kapcsán, mert némelyik vontató négyszögletes rendszámot kapott, és egyéb ilyen problémák miatt, azt rendeztük.
De továbbra is fennmaradt olyan speciális mezőgazdasági gépjármű, amelynek tehergépjármű-rendszámot kell kapnia. Ezek a járművek csak mezőgazdasági célra szolgálnak, így például a guruló méhesház, ezen állandóan rajta vannak a méhek, most ez után meg kell fizetni a méhészeknek a súlyadót. Teljesen logikátlan dolog, hogy a mezőgazdasági járműveket egyébként generális szabályként mentesítjük a súlyadó alapján, de mivel ezek tehergépjárműként vannak vizsgáztatva, ezért eddig a törvény hatálya alá tartoztak. Néhány ilyen jármű van, de a mezőgazdasági termelőknek vagy a méhészeknek ez fontos kérdés.
Közben az Európai Unió szabályozásától Magyarország megkapta azt az engedélyt, hogy a tehergépjárművek között speciálisan elkülönítetten lehet kezelni ezeket a járműveket, ez belekerül majd a forgalmi engedélyébe és a gépjármű nyilvántartásába, és az okmányirodák ezentúl az ilyen járműveket - reményeim szerint a következő évtől - nem fogják jelenteni az önkormányzati adóhatósághoz, az adó nem lesz kivetve. Ehhez viszont a törvény hatálya alól ki kellene venni ezt, ez a javaslat lényege. Kónya úr azt mondja erre, hogy nem egészen pontos így, hogy "kizárólag mezőgazdasági célra", mert nem ez lesz majd a forgalmi engedélyben, hanem az, hogy "kizárólag méhészeti célra", tehát akkor ezt kell pontosan beletenni, és még hiányzik az a jogszabály, amit az FVM-nek és lehet, hogy az Igazságügyi és Rendészeti Minisztériumnak kell majd megalkotnia. Ennek ellenére azt kérem a bizottság tagjaitól, hogy támogassák, még akkor is, ha ez ne adj' isten a gépjárműadó-bevételnél kiesést is jelent.
Van kérdés, vélemény? (Senki sem jelentkezik.) Kónya úré a szó.
DR. KÓNYA LÁSZLÓ (Pénzügyminisztérium): Mint ahogy az elnök úr elmondta, a méhészeti gépjárművek mentesítését - ha ez megoldható - a kormányzat nem látja elfogadhatatlannak, hanem arról van szó, hogy ez a módosító javaslat, amely előttünk van, így meghatározhatatlan, hiszen mi az a "kizárólag mezőgazdasági célra szolgáló jármű". Ha ezt még nem különbözteti meg külön rendszámtábla vagy külön utalás, akkor tulajdonképpen egy bemondás alapján végrehajthatatlan lenne, problémákat okozna, a bevételeket kockáztatná. Nemcsak a méhészekre vonatkozik ez a megfogalmazás, ezért ebben a formában semmiképpen nem gondoljuk támogathatónak.
Még annyival kiegészíteném, hogy a benyújtott törvényjavaslat a hatályon kívül helyező rendelkezések között szerepel. Ez a szöveg, ami előttünk van, a hatályos szöveget idézi be, és a "250 cmł-t el nem érő motorkerékpárok" szövegrészt hatályon kívül helyezné, azaz a rendszámmal ellátott motorkerékpárokat is a gépjárműadó hatálya alá vonná be. Az elnök úr módosító javaslata a hatályos törvényhez igazodik, és nem a törvényjavaslathoz ilyen formában, tehát ezért sem támogatható ez a módosító javaslat.
Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Van kérdés, vélemény? Először Ecsődi képviselő úr jelentkezett, öné a szó.
ECSŐDI LÁSZLÓ (MSZP): Köszönöm, elnök úr. Akkor jól értem a kormány képviselőjét, hogy egy kapcsolódó módosítással és pontosítva a szöveget ez támogatható javaslat lehet?
ELNÖK: Horváth István képviselő úr!
HORVÁTH ISTVÁN (Fidesz): Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Meg szeretném kérdezni, hogy van-e akadálya annak - az elnök úr ebben a javaslatában nem azt javasolja -, hogy ne kizárólag mezőgazdasági célra használt gépjárművekre vonatkozzon ez a felmentés, hanem nevesítsük meg a méhészeti célra használt gépjárműveket. Amennyiben az is belekerülne, azt gondolom, ez támogatható lenne. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Természetesen dolgozunk ezen, hogy legyen kapcsolódó módosító javaslat, egyeztetünk a Pénzügyminisztériummal, hogy jó legyen, és még azon is gondolkodom, hogy írjunk bele a törvénybe még egy felhatalmazási részt, hogy december 31-ig szülessen meg ez a jogszabály, ami definiálja a speciális gépjármű fogalmát.
Kónya úr, tessék parancsolni!
DR. KÓNYA LÁSZLÓ (Pénzügyminisztérium): Elhangzott, hogy egy kapcsolódó módosítót akkor tudnánk-e támogatni. Mondtam, hogy maga a cél ellen nem kívánunk elzárkózni, hanem az a helyzet, hogy meg kell teremteni először azt a jogszabályi környezetet, amely biztosítja azt, hogy mire vonatkozik az a mentesség, amit az Országgyűlés elfogadna, hiszen ha azt írjuk bele, hogy "kizárólag méhészeti célra használt", akkor megint csak bemondás alapján történhetne, hogy kérem szépen, ezt a teherautót méhészeti célra használjuk. A probléma ott van, hogy vannak olyan gépjárművek, amelyek felépítményesek, rájuk van hegesztve a kaptár és egyebek, és olyan rossz műszaki állapotban vannak, hogy tulajdonképpen nem is nagyon lehet ezeket más célra használni. Itt a cél az lenne, hogy valami külön rendszámot vagy külön hatósági jelzést kapjanak, hiszen látják a felsorolásból, hogy melyik gépjárművek nem tartoznak a törvény hatálya alá, ezek más gépjármű-nyilvántartásból egyértelműen beazonosíthatók. Ha azok a jogszabályok megszületnek, amelyekről Jauernik úr beszélt, akkor lesz időszerű tulajdonképpen a törvényben ezt pontosítani. Ez lenne a helyes menetrend.
Köszönöm.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Tisztelt Bizottság! Az ajánlástervezet 20. pontjáról döntünk. A kormány nem támogatja. Kérdezem a bizottságot, támogatja-e. (Szavazás.) Köszönöm szépen. Megállapítom, hogy a bizottság nem támogatja.
Az ajánlástervezet 21. pontjában szereplő javaslat következik. Kérdezem a kormány álláspontját.
DR. KÓNYA LÁSZLÓ (Pénzügyminisztérium): Nem támogatjuk.
ELNÖK: Van-e kérdés, vélemény? (Horváth István: Indoklást szeretnék kérni!) Tessék!
DR. KÓNYA LÁSZLÓ (Pénzügyminisztérium): Arról van szó, hogy a benyújtott törvényjavaslat szerint a személygépjárművek adóztatásában áttérnénk a saját tömeg szerinti adóztatásról egy olyan adóalapra, amely gyakorlatilag a teljesítmény és a hozzá kapcsolódó mérték pedig a gépjármű - úgymond - évjárata. A cél az volt, hogy az értékesebb gépkocsik nagyobb terhet viseljenek. Egyfelől mikori a gépjármű kibocsátása, tehát mennyire fiatal a gépjármű, illetve mekkora a teljesítmény, most ez a két olyan fizikai, illetve műszaki paraméter van, amely tulajdonképpen az értékkel leginkább kapcsolatban van. Természetesen nem szoros és feltétlen, de ez volt a cél, hogy úgy alakítsuk át a gépjárműadót, hogy igazságosabb legyen, tehát a nagyobb értékű gépjárművek tulajdonosai nagyobb terhet viseljenek.
Jauernik úr módosító javaslata mindösszesen abban tér el ettől a szándéktól - azt mondja -, hogy amikor a gépjármű életkorát vizsgáljuk, tehát hogy milyen mértéket kell hozzárendelni, akkor ne a gyártás ideje, tehát ne a gépjármű életkora, hanem az első magyarországi forgalomba helyezés időpontja legyen a meghatározó. De mondjuk, ha egy gépjárművet 1990-ben gyártottak, és Magyarországon 1996-tól van forgalomban, az akkor is tizenhat éves gépjármű, tehát tulajdonképpen ezt a szándékot lerontaná. Értem én, hogy valószínűleg az a szándék van mögötte, hogy úgymond, a magyar gépjárműállomány minél fiatalabb legyen, de ne olyan szabály legyen, ami arra ösztönöz, hogy esetleg használt gépjárműveket hozzanak be. Szerintem ez az aggály megalapozatlan, hiszen a gépjárműadó kis teher éves szinten személygépjárművek esetén és tulajdonképpen a mostani átalakítás után is. Ha egy kocsi teljesen új meg ha tizenöt éves, akkor is néhányezer forint különbség van a két adótétel között, emiatt biztosan nem fognak az emberek - ha egyébként tehetik - nem új kocsit, hanem régi kocsit vásárolni. Tehát ez az aggály megalapozatlan, és gondolom, maga a módosító javaslat is ezen aggályra épült, ha jól értem.
Köszönöm szépen.
ELNÖK: Gulyás úr!
GULYÁS JÓZSEF (SZDSZ): Csak egy megjegyzésem volna arra, ami elhangzott. Én a módosító javaslatot sem tartom igazán jónak, mert ahogy az előterjesztő képviseletében megjelent köztisztviselőtől is elhangzott, itt tulajdonképpen a gépjármű értékével összhangban kerül megállapításra az adó, illetve lehetőleg annak figyelembe vételével, vagyis ez egy vagyoni típusú adóvá válik, miközben a gépjárműadónak szerintem elsősorban egy úthasználati, útterhelési kérdéssel összefüggő adónak kell lennie - mennyiben terheli a környezetet, az utat -, és ez most egy egészen új irány.
ELNÖK: További kérdés, vélemény? (Senki sem jelentkezik.) A kormány nem támogatja. A bizottság támogatja? (Szavazás.) A bizottság egyharmada sem támogatja.
A 61. ajánlási pont következik, Podolák György képviselő úr javaslata. Tartalmilag már beszéltünk róla.
DR. KÓNYA LÁSZLÓ (Pénzügyminisztérium): A kormány nem támogatja.
ELNÖK: A kormány nem támogatja. Van-e valakinek kérdése, véleménye? (Senki sem jelentkezik.) Gondolom, ugyanaz az indoklás, hogy fölösleges, mert ez van a törvényben is. A bizottság támogatja? (Senki sem jelentkezik.) A bizottság egyharmada sem támogatja.
A 63. pont Szabó Lajos és társa javaslata.
DR. KÓNYA LÁSZLÓ (Pénzügyminisztérium): Igen.
ELNÖK: A kormány támogatja. Van-e valakinek kérdése, véleménye? (Senki sem jelentkezik.) A bizottság támogatja? (Szavazás.) A bizottság támogatja.
A 70. pont az illetékhivatallal kapcsolatos.
DR. KÓNYA LÁSZLÓ (Pénzügyminisztérium): A kormány nem támogatja.
ELNÖK: Van-e valakinek kérdése, véleménye? (Jelzésre:) Indoklást kérünk.
DR. KÓNYA LÁSZLÓ (Pénzügyminisztérium): A törvényjavaslat az illetékhatósági jogkört a megyei, illetve fővárosi főjegyzőtől az APEH-hez, az állami adóhatósághoz telepítené át. A tárgyalt módosító javaslat pedig a törvényjavaslatból ezen részeket, tehát az erre irányuló szabályozást részben kiemeli. Azért csak részben, mert persze a legfontosabb részét, de az adózás rendjéről szóló törvény módosítása során több olyan rendelkezés is van a törvényjavaslatban, amely persze érinti eme hatáskör-áthelyezést. Itt a Szabó úr által benyújtott indítvány csak az egyiket emeli ki ebből. Tehát ilyen értelemben hiányos is, de amint mondtam, a törvényjavaslattal, az ott meghatározott célokkal teljesen ellentétben áll. (Tasó László megérkezik az ülésre.)
Félreértések elkerülése végett szeretném elmondani, hogy azt, hogy a hatáskör átkerül az állami adóhatósághoz, megyei önkormányzatok, illetve főváros és a megyei jogú városok és a megyék részesülnek illetékbevételből, ez az illetékbevételt nem érinti, hiszen az illetékbevételen való osztozkodás - hiszen az illeték egy osztott bevétel az önkormányzati törvény szerint - a mindenkori költségvetési törvény szerint van. Tehát ez osztott bevétel, és ez önmagában semmit nem jelent a bevételek szempontja tekintetében. A kormány úgy gondolja, hogy az illetékhatósági feladatokat az APEH-be integrálva hatékonyabban lehet elvégezni, hiszen az illetékezésnek van egy szűken vett szakmai területe - kiszabás, értékmegállapítás és a többi -, de a végrehajtás, a nyilvántartás és sok minden más. Természetesen az állami adóhatóságnál ugyanazok az adóalanyok vannak nyilvántartva, mint az illetékhivatalnál, tehát hatékonyabban lehet az illetékezési feladatot elvégezni az állami adóhatóságnál.
ELNÖK: Gulyás képviselő úr!
GULYÁS JÓZSEF (SZDSZ): Ez az illetékbevétel, amely változatlanul a szabályozás szerint az önkormányzatoknál megjelenik, azért eddig folyamatában látható, érzékelhető és kiszámítható bevétel volt, ezzel a szabályozással azért egy áttétellel jut ehhez az illetékbevételhez az érintett önkormányzat. A kérdés az, hogy mennyire van felkészülve a szabályozással az előterjesztő arra, hogy az átláthatóság, a hozzáférés és az illetékek mértéke tekintetében ez egy legalább annyira kiszámítható bevétele legyen az érintett önkormányzati körnek, mint ahogy eddig volt.
ELNÖK: Bőhm András!
DR. BŐHM ANDRÁS (SZDSZ): Hasonló a kérdés. Eddig a költségvetési törvények egy bónuszhelyzetet teremtettek a korábban elmaradt, de a végrehajtás során beszedett illetékbevételek tekintetében a megyei, illetve a fővárosi önkormányzat javára. Kérdezem, hogy amennyiben az APEH folytatja az ezzel kapcsolatos eljárásokat, úgy ez a költségvetési többlet, tehát kedvezőbb megosztás jelentkezik-e az önkormányzatoknál vagy ez kimarad. A dolog logikája az, hogy kimarad, csak megerősítést kérek. (Pál Tibor megérkezik az ülésre.)
ELNÖK: További kérdés? (Senki sem jelentkezik.) Parancsoljon!
DR. KÓNYA LÁSZLÓ (Pénzügyminisztérium): Köszönöm. Egyfelől az átláthatóság, illetve tervezhetőség. Az illetékbevételek osztott bevételek, tehát itt a parlament dönt a költségvetés elfogadásával mindig arról, hogy milyen bevételekkel számolhatnak a megyei, illetve megyei jogú városok. Tehát ez nem olyan, mint a helyiadó-bevétel, amely nem jelenik meg az Országgyűlés által elfogadott költségvetési törvényben, hanem olyan, mint a személyi jövedelemadó, amely természetesen megjelenik. Tehát szerintem, hogy milyen bevételekkel számolhatnak az egyes települések, illetve a megyék, továbbra is pontosan tervezhető.
Megemlítem, hogy egyébként az illetékbevétel ma is igen bonyolult módon visszaosztott bevétel, tehát nem arról van szó, hogy az azt beszedő illetékhivatalt, úgymond, fenntartó önkormányzat részesedik belőle és az állam, hiszen az önkormányzati szférában beszedett illetékbevétel egyfelől megoszlik a megye területén lévő megyei jogú várossal, másfelől pedig a megyék újraosztják ezt a bevételt a Kincstáron keresztül, egyfelől létszámarányosan, másfelől pedig egyenlő arányban is. Tehát az, hogy egyik megyének mennyi lesz a bevétele, nem az ő tevékenységének eredményétől függött gyakorlatilag, hanem az összes illetékhivatal együttes tevékenységétől.
A másik a beszedés bónusza. Az elmúlt években a parlament költségvetési törvényekben többször tett kísérletet arra, hogy a hátralékok beszedését hatékonyabbá tegye. Először tényleg ez a bónusz jelent meg, hogy ha hátralékból beszedett, abból nagyobb részben részesült az önkormányzati szféra, pontosabban az azt beszedő illetékhivatal, mint az állami költségvetés. Tehát nem 50-50 százalék volt a megoszlás, hanem jellemzően 20-80 az önkormányzat javára. Emellett a mostani évben hatályos, de már a tavalyi évben hatályos költségvetési törvény is egy büntetést is kilátásba helyezett, hiszen, ha az előző évi hátralékokat nem megfelelő mértékben faragta lefelé, akkor tulajdonképpen a megosztás során számára nem volt... - ugye elő volt írva, hogy gyakorlatilag mennyit kell neki beszedni.
Egyfelől nemcsak egy bónusz, hanem ha úgy tetszik, büntetőpontok is vannak ebben a rendszerben. Értelemszerűen a hátralékok beszedése az állami adóhatóság feladata lesz, ott nem lenne célszerű, hogy ilyen bónusz maradjon, nem az önkormányzati illetékhivatal szedi ezt be. De hozzáteszem, hogy erről most nincs is szó, hiszen a bevétel megosztására vonatkozóan semmilyen szabályt nem tartalmaz ez a törvénycsomag, csak annak a nem önkormányzati, hanem államigazgatási jogkörnek az áthelyezéséről van szó, amit a jegyző, főjegyző gyakorol.
Engedjenek meg még egy megjegyzést! Aki olvasta Szabó úr módosító javaslatának indokolását, láthatta, hogy abban olyat is lehet olvasni, hogy az önkormányzati törvény tervezett módosításával ez úgymond, ellentétes lenne, hiszen két év múlva a régiókhoz kerülne. Nincs az önkormányzati törvényjavaslatban ilyen passzus, egyszerűen arról van szó, hogy a régiók önkormányzata lesz majd illetékbevételre is jogosult. Amint mondtam, a bevétel és a jogkör két különböző dolog. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Van hozzászólás? (Senki sem jelentkezik.) Nekem lenne, mert ez elég jelentős törvényi változás. Nem a módosító indítvány mellett érvelnék most, hanem arra hívnám fel a figyelmét a bizottságnak és a kormánynak is, hogy nem egyszerű közigazgatás-technikai kérdésről van szó. Nem arról van szó, hogy ezentúl az érdekeltségi juttatásba a megyei főjegyző nem lesz benne, ennél azért lényegesen többről van szó. Az illetékmegosztás jelenleg nem illetékfajtánként történik, hanem úgy, hogy ki szedi be. Tehát ha a megyei illetékhivatal szedte be a bírósági illetéket, akkor az belekerült az illetékmegosztás kategóriájába. Jó néhány megyei illetékhivatal ezt érzékelte, nagyon egyszerű pénzkereseti lehetőség volt a megyék számára, hogy a bírósági illetéket is igyekeztek ők beszedni vagy az ő számlájukra befizettetni. Tehát amikor átkerül az APEH-hez - amit én támogatok -, akkor azért azt majd rendeznünk kell, hogy mely illetékek azok, amelyeket meg kell osztani az önkormányzat és az állam között.
A másik ilyen kérdés a beszedés költsége, hiszen a pénzmegosztás a költség levonása után történt. Ezután is lesz a beszedésnek költsége, de nem mindegy, hogy mennyi. Azt gondolom, a beszedés költsége kevesebb lesz, és erre mindenképpen figyelni kell a jövő évi költségvetésnél.
Én támogatom az eredeti javaslatot, és nem támogatom a Szabó úr által benyújtott módosító javaslatot. A parlamenti hozzászólásomban is elmondtam, hogy elég szerencsétlennek tartom a törvényjavaslat indoklásában megjelent indokokat, hogy miért van erre szükség. Azt tudom elmondani az önkormányzatok védelme érdekében is, hogy nagyon sok megyei illetékhivatal jól dolgozott az utóbbi két-három évben. Van olyan megyei illetékhivatal, amelyik nagyot javult, de persze nem egységes a kép. Most is van, ahol nagyon sok a kintlévőség, de az indoklásban szereplő megjegyzés úgy is érthető, hogy az önkormányzati illetékhivatalokról kicsit elmarasztóan szól a törvényjavaslat. Azt gondolom, sokkal árnyaltabb a kép, mint ami ott le van írva. Az egy helyes döntés, hogy ezt egy országban egy szervezet és hatékonyan szedi be, de mindenképpen nagyon oda kell figyelnünk, hogy a következő évi költségvetésnél az önkormányzatok részesedése ebből a bevételből mennyi lesz.
Ennek figyelembevételével kérdezem a bizottságot, támogatja-e a Szabó Imre által benyújtott módosító javaslatot. Aki igen, kézfelemeléssel jelezze! (Szavazás.) Ez a javaslat a fővárosi illetékhivatalt is megszünteti, és átteszi az APEH-hez. 10 igen szavazat, úgy látom, hogy a bizottság támogatja. Köszönöm szépen. (Gy. Németh Erzsébet megérkezik az ülésre.) Ez volt az utolsó pont.
Van-e valakinek olyan kérése, hogy valamely módosító indítványról külön szavazzunk? (Senki sem jelentkezik.) Ha nincs, akkor köszönöm szépen a közreműködést Kónya úréknak és munkatársának a segítséget, a 3. napirendi pont tárgyalását lezárom. További jó munkát önöknek! (Dr. Kónya László: Viszontlátásra!)
Tisztelt Bizottság! Rátérünk a 4. napirendi pont tárgyalására, a Magyar Köztársaság alkotmányának módosításáról szóló T/234. számú törvényjavaslathoz benyújtott módosító javaslatok megvitatására kerül sor. Azt gondolom, hogy mind érint bennünket, mert az egész törvényjavaslat érintett.
Köszöntöm dr. Tordai Csaba főosztályvezető urat, aki segít. Az előző módszer szerint folytatjuk munkánkat, a képviselőtársaim megtalálták az ajánlástervezetet.
Az 1. pontban Bóka István és képviselőtársai javaslata szerepel. Kormányálláspontot kérünk!
DR. TORDAI CSABA (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Nem támogatja a kormány.
ELNÖK: A kormány nem támogatja. Kérdezem a bizottságot, hogy támogatja-e. (Szavazás.) 8 igen szavazat. Megállapítom, hogy a bizottság nem támogatja.
A 2. pontban Rubovszky György képviselő úr és társai javaslata szerepel. A javaslat tulajdonképpen a megyei regionális rendszer átalakítását nem tartja szükségesnek az alkotmányban. A kormány?
DR. TORDAI CSABA (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Nem támogatja.
ELNÖK: A kormány nem támogatja. Kérdezem a bizottság tagjait, támogatják-e. (Szavazás.) 8 igen szavazattal a bizottság nem támogatja.
A tervezet 3. pontjában Gulyás József képviselő úr javaslata szerepel, a módosító indítványban a "nagyváros" megfogalmazást javasolja kivenni a törvényjavaslatból. Mi a kormány álláspontja?
DR. TORDAI CSABA (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Jelenlegi formájában nem támogatjuk. Amennyiben a nagyvárossá nyilvánítást az alkotmány nem nevesíti kifejezett országgyűlési hatáskörként, akkor indokolatlannak tartjuk azt, hogy a fővárosi kerületek lehatárolását nevesítse az alkotmányt.
ELNÖK: Értjük. Van kérdés, vélemény? (Senki sem jelentkezik.) Tehát a kormány képviselője azt mondja, hogy ha a kerületek benne vannak, akkor a nagyvárosok is legyenek benne, vagy pedig egyik se legyen, mert nem biztos, hogy alkotmány megkívánja ezt a részletszabályozást.
Szavazzunk! Megkérdezem a bizottságot, támogatja-e a 3. ajánlási pontban szereplő indítványt. A kormány nem támogatja. (Szavazás.) 4 igen szavazat. Megállapítom, hogy a bizottság egyharmada sem támogatja.
A 4. pontban dr. Kovács Zoltán és képviselőtársai indítványa szerepel. Mi a kormány álláspontja?
DR. TORDAI CSABA (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): A kormány nem támogatja.
ELNÖK: A kormány nem támogatja. Van kérdés, vélemény? (Senki sem jelentkezik.) Ha nincs, akkor döntünk. Megkérdezem, hogy a bizottság támogatja-e a 4. pontban szereplő indítványt. (Szavazás.) 8 igen szavazat, a bizottság nem támogatja.
A tegnapi parlamenti vitában ez eléggé élesen kijött, és azt gondolom, ott a miniszter úr válasza egyértelművé tette a helyzetet, hogy nincs az a félelem, ami miatt a képviselő urak ezt beadták. (Papp József: Van, csak indokolatlan!) Már csak azért, hogy a szakmai vitát ne spóroljuk meg most sem, tegnap lefolytattuk, és úgy gondolom, talán megnyugtató a javaslat, és ennek a módosítónak az elfogadására nincs szükség.
Az ajánlástervezet 5. pontjában Kovács Zoltán képviselő úr javaslata szerepel. Ez az áprilisi-májusi időpontot visszahelyezné október hónapra.
DR. TORDAI CSABA (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Mind az 5., mind a 6. pont olyan kérdéseket érint, amelyek szakmailag elképzelhető megoldásokat tartalmaznak. Politikai megegyezés függvénye ezek támogatása. A jelen pillanatban egyiket sem támogatja a kormány.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Én annyi véleményt mondok, hogy a szocialista frakciónak is nagyon hasonló az álláspontja, mint a kormányé. Tehát, ha úgy látja az ellenzék, hogy az októberhez ragaszkodjunk, de egyébként a többi részében valahol el tudunk mozdulni, akkor azt gondolom, hogy a mi részünkről ez a tavaszi választási időpont nem kardinális kérdés. Tehát ebben el tudunk mozdulni, de természetesen akkor van értelme erről beszélni, ha valami megvalósul ebből az önkormányzati csomagból. Ugyanez áll az ötéves ciklusra is. Tehát erről lehet beszélni, csak szeretnénk azt a fórumot, ahol tudunk erről beszélni. Lehet, hogy a részletes vita lesz ez a parlamentben. Jeleznénk ellenzéki képviselőtársainknak, hogy akár itt, a bizottságban is kifejthetik ebbéli álláspontjukat. Sajnos Kovács képviselő úr nincs itt és úgy látom, hogy az előterjesztők közül sincs itt senki, de bízunk benne, hogy még tudunk erről szót váltani.
Tehát az 5. pontnál vagyunk. A bizottság támogatja? (Szavazás.) A bizottság támogatja. (Jelzésre:) Számoljunk. Tíz - kevés, a titkár úr jelzi. Akkor pontosítok: a bizottság nem támogatja.
A 6. pontban Gulyás képviselő úr javaslata szerepel.
DR. TORDAI CSABA (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Ugyanaz a kormány álláspontja, mint az 5. ponttal kapcsolatban.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Van-e valakinek kérdése, véleménye? (Senki sem jelentkezik.) A bizottság támogatja? (Szavazás.) A bizottság nem támogatja.
A 7. pontban Bóka István és képviselőtársai javaslata szerepel.
DR. TORDAI CSABA (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): A kormány nem támogatja.
ELNÖK: A kormány nem támogatja. Van-e valakinek kérdése, véleménye? (Senki sem jelentkezik.) A bizottság támogatja? (Szavazás.) A bizottság egyharmada sem támogatja.
A 8. pontban Kovács Zoltán és képviselőtársai javaslata szerepel.
DR. TORDAI CSABA (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Az előbb azt mondtam, hogy a választás időpontjával kapcsolatos kérdéseket politikai kérdésnek tekintjük, ezt viszont nem. A kétéves önkormányzati ciklust nagyon kevésnek tartaná a kormány, ezért nem támogatja.
ELNÖK: Annyi szépséghibája van, hogy a kormányprogramban szerintem tévesen 2008 szerepel, de a kormány mostani határozott álláspontját támogatjuk. Van-e valakinek kérdése, véleménye? (Jelzésre:) Parancsoljon!
GULYÁS JÓZSEF (SZDSZ): Szerintem a kormányprogramban nem tévesen szerepel a 2008, az volt az akarat akkor, hogy minél előbb komplex önkormányzati reformra kerülhessen sor, és ennek a dátumát akkor 2008-ban jelölte meg a kormányprogram.
Ami a problémám ezzel a javaslattal - és ez a tegnapi vitában kiderült, és ennek szeretnék hangot adni -, hogy teljességgel elfogadhatatlan, hogy reformot valakik nem támogatnak, azt mondják, hogy regionális átalakulás nem, a reformmal összefüggő kérdések nem, egyetlenegy dolgot akarnak vagy támogatnak, hogy a mostani önkormányzati választásokon a megválasztott tisztségviselők mandátuma két évre szóljon. Szerintem ez elfogadhatatlan.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Van-e valakinek kérdése, véleménye? (Senki sem jelentkezik.) A bizottság támogatja a 8. pontban szereplő javaslatot? (Szavazás.) Kettő. A bizottság egyharmada sem támogatja.
A 9. pontban Rubovszky képviselő úr javaslata szerepel.
DR. TORDAI CSABA (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): A kormány nem támogatja.
ELNÖK: Van-e valakinek kérdése, véleménye? (Senki sem jelentkezik.) A bizottság támogatja? (Szavazás.) Hat. A bizottság egyharmada sem támogatja.
A 10. pontban Kovács képviselő úr és társai javaslata szerepel.
DR. TORDAI CSABA (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): A kormány nem támogatja.
ELNÖK: Van-e valakinek kérdése, véleménye? (Senki sem jelentkezik.) A bizottság támogatja? (Szavazás.) A bizottság egyharmada sem támogatja.
A 11. pont következik.
DR. TORDAI CSABA (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): A kormány nem támogatja.
ELNÖK: A kormány nem támogatja. Van-e valakinek kérdése, véleménye? (Senki sem jelentkezik.) A bizottság támogatja? (Szavazás.) Hat. A bizottság egyharmada sem támogatja.
A 12. pontban Kovács képviselő úr és társai javaslata szerepel.
DR. TORDAI CSABA (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): A kormány nem támogatja.
ELNÖK: A kormány nem támogatja. A bizottság támogatja? (Szavazás.) Hat. A bizottság egyharmada sem támogatja.
A 13. pontban a listalétszámokról van szó.
DR. TORDAI CSABA (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Tisztelt Elnök Úr! Valószínűleg tévedésből fakadóan, de ehhez a törvényjavaslathoz nyújtották be a képviselő urak, ezért a házszabályszerűsége kérdéses, álláspontunk szerint.
ELNÖK: Szerintem tévedés történt. Itt azt kell megállapítanunk, hogy nem házszabályszerű, mert az alkotmánynak ilyen része nem volt megnyitva. Ebben nem mi vagyunk az első helyen kijelölt bizottság, tehát majd ezt az alkotmányügyi eldönti. Azért, hogy ne legyen ebből gond, a bizottság szavazzon róla. A kormány nem támogatja. A bizottság támogatja? (Senki sem jelentkezik.) A bizottság egyharmada sem támogatja.
A képviselőtársaimnak van-e tudomása olyan indítványról, amelyről szavaznunk kellene még? (Senki sem jelentkezik.) Ha nincs, akkor a napirendi pontot lezárom.
Áttérünk az ötödik napirendi pont tárgyalására. A főosztályvezető úr marad velünk továbbra is.
Az ajánlástervezet 1. pontjában Kovács Zoltán és képviselőtársai indítványa szerepel. Tesz egy kísérletet arra, hogy az összefüggő módosító javaslatokról egyszerre szavazzunk. Ez összefügg a 3-as ponttal. Szerintem tárgyaljuk egyszerre. Kormányálláspontot kérünk mindkettőről, ha külön álláspont van.
DR. TORDAI CSABA (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Két elemet tartalmaz ez a módosító javaslat. Részben a Fővárosi Közgyűlés létszámcsökkentését, részben pedig a megyei közgyűlés választásánál hét választókerület fenntartását. Mindkettővel kapcsolatban alkotmányossági aggályok felvethetőek. A tízezer fő alatti, efölötti lista fenntartása a tízezer fő feletti településeknél, különösen a létszámcsökkentést követően olyan szintű aránytalanságot idézne elő, ami a választójog egyenlőségével álláspontunk szerint nem egyeztethető össze.
A Fővárosi Közgyűlés létszámának ekkora csökkentésével kapcsolatban az az aggálya merült fel a kormánynak, hogy a feleakkora népességű Pest megyének nem lehet alkotmányosan dupla akkora megyei közgyűlése, mint a főváros esetében.
ELNÖK: Köszönöm szépen. A kormány nem támogatja, az alkotmányos aggályok elhangzottak. Kérdés, vélemény merül-e fel? (Senki sem jelentkezik.) Ha más nem, én elmondom a véleményemet.
Mindenféle jó javaslatot támogatni tudunk, mert ez kétharmados törvény, és közös a felelősségünk, hogy meg kell egyezni benne, de az tényleg nagyon megfontolandó, hogy a megyében egy vagy két lista legyen. Ha elvégezzük azokat a korrekciókat a megyei közgyűlések létszámában, amiket el kell végezni, mert közben nagyon sok megyei jogú város lett - például amikor Tolna megyében meg lett állapítva a Tolna megyei közgyűlésnek is a létszáma, akkor még nem volt megyei jogú város, és ezért most 41 fős a megyei közgyűlés létszáma, pedig egy nagyon kis megye -, akkor azt kell látni, hogy a két lista fenntartása értelmetlen. 4 százalékos a küszöb, de ahhoz, hogy egy mandátumot meg lehessen szerezni, 30 százalék fölött kell például Zalában elérni. Azt gondolom, ez nem logikus.
A másik pedig az, hogy én úgy vélekedek erről a kérdésről, hogy ez a nagy pártoknak alapvetően nem gond, de a kis pártoknak és egyéb, listát állító szervezeteknek ez nagyon nagy gond lenne, tehát itt az ő érdekükben mondom azt, hogy ha a két listából egy listát csinálunk, akkor az egy racionális, jogos, jó lépés lenne, amelynek elfogadását javaslom önöknek. Ennek az indítványnak pedig a nem támogatását javaslom. Köszönöm szépen.
Van-e további észrevétel? (Senki sem jelentkezik.) Lehet, hogy gyorsan vezetem itt az ülést, pedig szeretném, ha az ellenzéki képviselőkkel jól meg tudnánk vitatni ezeket a kérdéseket, mert ha meggyőznek bennünket... (Közbeszólások: Haladjunk!) Haladjunk, ez a kérése a tisztelt bizottságnak. (Horváth István jelentkezik.) Horváth képviselő úr kap szót.
HORVÁTH ISTVÁN (Fidesz): Köszönöm szépen a szót. Igazából én a fővárosi közgyűlés harminchárom tagjára vonatkozóan szeretnék kiegészítést tenni. Szerintem az indokolja ezt az előterjesztést - gyakorlatilag többször elmondtuk már -, hogy fontos az, hogy mi a különbség aközött, hogy a fővárosnak vannak kerületei vagy mondjuk, a kerületeknek van fővárosa. Azt gondolom, a kerületi önkormányzatoknál elég létszámban vannak képviselve a fővárosban lakók érdekei, és gyakorlatilag a fővárosi önkormányzatnak a kerületi önkormányzatok munkáját kellene valamilyen szinten koordinálnia. Ezért gondoltuk azt, hogy az ottani létszámcsökkentés indokolt, mert az érdekképviseletek a helyi, kerületi önkormányzatokban már érvényesülnek, és ezért javaslom én is azt, hogy a harminchármas létszámcsökkentést támogassa a bizottság. Köszönöm.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Van további vélemény? (Jelzésre:) Gy. Németh Erzsébet képviselő asszonyé a szó.
GY. NÉMETH ERZSÉBET (MSZP): Köszönöm szépen, elnök úr. Annyit szeretnék mondani, hogy az alkotmány úgy szól, hogy "a főváros és kerületei", tehát ha így nézem, akkor azt gondolom, nem a kerületek összessége adja ki a fővárost, hanem pontosan fordítva van. De ha ez így van, akkor mondjuk, Bács-Kiskun megyében sincs szükség akár 44 fős testületre, vagy hogy továbbmenjek, mondjuk, Pest megyében sincs szükség 64 fős testületre, hiszen ott is működnek az önkormányzatok, ott is úgymond, teljes mértékben le van fedve az érdekképviselet, ahogy ön ezt az előbb mondta. A fővárosi önkormányzat nem egy megyei önkormányzat, hanem ugyanúgy települési önkormányzat, mint mondjuk, a dombóvári önkormányzat vagy mondjuk, a biharkeresztesi vagy bármelyik önkormányzat, tehát én úgy vélem, hogy ez a kiindulási pont nem jó. Megértem vidéki képviselőtársaimnak időnként az indulatát, én magam is körülbelül negyven percet ültem most a dugóban, de ha elégedetlenek a főváros működésével, akkor azt nem a fővárosi képviselőtestület létszámán kell megtorolni.
Köszönöm.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Van még további kérdés? (Senki sem jelentkezik.) Ha nincs, akkor dönt a bizottság, az 1. pontról szavazunk, a kormány nem támogatja. Összefügg a 3. ponttal, tehát egyszerre szavazunk az 1. és a 3. pontról. Megkérdezem a bizottságot, hogy ki támogatja. (Szavazás.) 6 igen. Megállapítom, hogy a bizottság egyharmada sem támogatja.
A 2. pontban Gulyás képviselő úr javaslata szerepel. A kormány álláspontja?
DR. TORDAI CSABA (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): A harminchárom fővel kapcsolatban elmondtam már a kormány álláspontját. A megyei jogú városok bevonása a megyei közgyűlés tagjainak megválasztásába akkor képzelhető el, ha az ötv. módosítását ennek megfelelően elvégzi a parlament.
ELNÖK: Köszönöm. Gulyás úré a szó.
GULYÁS JÓZSEF (SZDSZ): Tisztelt Bizottság! Ami a fővárosi közgyűlés létszámát illeti, részben elfogadom az előterjesztő álláspontját, tehát itt valóban érdemes a különböző testületek létszámát egymással összevetni, és valóban a főváros lélekszáma messze nagyobb, mint bármelyik megyéé vagy akár Pest megyéé, és ehhez képest a harminchárom túl alacsonynak tűnhet. Ezzel együtt a fővárosi önkormányzat, illetve a fővárosi közgyűlés feladata és hatásköre nem egy megyei önkormányzat közgyűlésének feladat- és hatáskörével azonos, tehát emiatt akár el is térhetünk a közgyűlés létszámának meghatározásánál, de ezzel együtt a lakosságarányosság elvének figyelembevételével valószínűleg egy csatlakozó módosító indítványt benyújtok, mert egyébként meg fontosnak tartanám, hogy a megyei jogú városokkal egészüljön ki a megyék közgyűlésében a választhatóság, tehát hogy a megyei jogú városok polgárai is választhassanak.
Amikor először beszéltünk erről a kérdésről a törvényjavaslat általános vitájának megkezdése előtt a bizottság ülésén, akkor végül is az hangzott el az előterjesztő képviseletében megjelent dr. Papp Imre részéről, hogy sem alkotmányossági, sem közjogi akadálya nincs annak, hogy ezt az elemet beemeljük a szabályozásba, tehát hogy a megyei jogú városok polgárai is választhassanak, választói legyenek és meghatározói legyenek a megyei közgyűlések összetételének. Most jelen pillanatban kilyukasztott megyei közgyűlések működnek, tehát nem a megyék teljessége van képviselve, miközben a megyék teljességét érintő döntések születnek a megyei önkormányzatoknál.
Köszönöm.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Tisztelt Bizottság! Felhívnám a figyelmet, hogy ez az indítvány is összefügg a 8. és 11. ponttal, úgyhogy egyszerre folytassuk le a vitát. Van további kérdés? (Dr. Bőhm András jelentkezik.) Bőhm Andrásé a szó.
DR. BŐHM ANDRÁS (SZDSZ): Csak annyi a javaslat, hogy külön szavazzon a bizottság az (1) bekezdésről.
ELNÖK: Köszönöm. Tehát a 2. pont (1) bekezdéséről. Van további kérdés, vélemény? (Gulyás József jelentkezik.) Gulyás József képviselő úré a szó.
GULYÁS JÓZSEF (SZDSZ): Ha jól értettem, azt javasolta, hogy a 8. pont is ide tartozik. Azt javasolnám, hogy mivel az meg a közgyűlés létszámának kérdéseivel foglalkozik, arról külön folytassuk le a vitát.
ELNÖK: Rendben, akkor most csak a 2. pontnál maradunk. Szabó alelnök úré a szó.
SZABÓ GYÖRGY (MSZP): A 2. pontról való szavazásnál feltehetően nem igazán lenne házszabályszerű, ha a bekezdésekről külön szavaznánk, viszont két olyan javaslat is szerepel, amelyiknél az egyiket nagy valószínűséggel a bizottság többsége nem igazán támogatja, a másikat viszont talán igen. A másik alatt a megyei jogú városok szavazási lehetőségét értem a megyei közgyűlés tekintetében, ezért azt indítványozom elsősorban a kormánypárti csoportra, hogy most támogassa meg, és akkor majd egy kapcsolódó módosító indítvánnyal ezt a javaslatot úgy módosítsuk, hogy értelemszerűen a fővárosnál maradhasson a kormányjavaslat, és ugyanakkor a megyei jogú városok pedig beemelésre kerüljenek a szavazópolgárok közé. Támogassuk ezt meg, ezt szeretném javasolni.
ELNÖK: Köszönöm szépen, értjük. Van további kérdés, vélemény? (Senki sem jelentkezik.) Ha nincs, annyi kiegészítést tennék, hogy ez egy kétharmados törvény, nem elég csak a kormánypárt, tehát ajánljuk az ellenzéknek is.
A kormány nem támogatja. Megkérdezem a bizottságot, támogatja-e a tervezet 2. pontjában szereplő, Gulyás József által benyújtott indítványt. Aki igen, kézfelemeléssel szavazzon! (Szavazás.) Nem lehet külön bekezdésekről szavazni. Ezt kérte Szabó úr, tudjuk, hogy nem így lesz, ha lesz belőle valami, de most támogatjuk.
GULYÁS JÓZSEF (SZDSZ): Ha én egy kapcsolódót benyújtok vagy bárki, és ott szétszedjük, akkor rendben van a dolog, nem? Ha most nem támogatjuk...
ELNÖK: Akkor se történik semmi.
GULYÁS JÓZSEF (SZDSZ). Akkor se történik semmi. Akkor benyújtok egy csatlakozót.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Tehát szavaztunk, 12 volt az igen. Számításaim szerint ez több mint 50 százalék. Titkár úr? Huszonketten vagyunk? (Jelzésre:) Már 24-en vagyunk. Csináljunk egy létszámellenőrzést! Aki helyettesít, két kezét tegye fel, és akkor megszámoljuk, pontosan mennyien vagyunk! (Megtörténik.) Huszonnégy. Tehát 24-en szavaztunk, 12 volt az igen. Ez nem több mint a fele, tehát a bizottság nem támogatja.
A 3. pont... (Jelzésre:) Erről már szavaztunk.
A 4. pont következik.
DR. TORDAI CSABA (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): A kormány nem támogatja.
ELNÖK: A kormány nem támogatja. Van-e valakinek kérdése, véleménye? (Senki sem jelentkezik.) A bizottság támogatja? (Szavazás.) A bizottság egyharmada sem támogatja.
Az 5. pont következik.
DR. TORDAI CSABA (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): A kormány nem támogatja.
ELNÖK: A kormány nem támogatja. Van-e valakinek kérdése, véleménye? (Senki sem jelentkezik.) A bizottság támogatja? (Szavazás.) Hat. A bizottság egyharmada sem támogatja.
A 6. pont következik.
DR. TORDAI CSABA (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): A kormány nem támogatja.
ELNÖK: A kormány nem támogatja. Van-e valakinek kérdése, véleménye? (Senki sem jelentkezik.) A bizottság támogatja? (Szavazás.) A bizottság egyharmada sem támogatja.
A 7. pontban Gulyás képviselő úr indítványa szerepel.
DR. TORDAI CSABA (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): A kormány támogatja.
ELNÖK: A kormány támogatja. Van-e valakinek kérdése, véleménye? (Senki sem jelentkezik.) A bizottság támogatja? (Szavazás.) A bizottság támogatja.
A 8. pontban szintén Gulyás képviselő úr javaslata szerepel.
DR. TORDAI CSABA (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): A megyei jogú városok problémájával függ össze, jelenleg nem támogatja a kormány.
ELNÖK: Van-e valakinek kérdése, véleménye? (Senki sem jelentkezik.) A bizottság támogatja? (Szavazás.) Négy. A bizottság egyharmada sem támogatja.
A 9. pontban Szabó Imre képviselő úr javaslata szerepel. (Horváth István: Nincs is 9-es pont! Vége van a 8-asnál!) Segítség rögtön lesz.
A módosító indítvány lényege az, hogy Pest megyében ne 55 legyen, hanem 64 legyen, ez Pest megyében 20 százalékos csökkentést jelentene.
Kérdezem a kormány álláspontját.
DR. TORDAI CSABA (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): A kormány a Fővárosi Közgyűlés létszámával összefüggő aggályok miatt nem támogatja.
ELNÖK: Tehát főváros és Pest megye aránytalanságot jelent, így pedig a megyék között van aránytalanság, de látjuk. Van-e valakinek kérdése, véleménye? (Senki sem jelentkezik.) A bizottság támogatja? (Szavazás.) Kilenc. A bizottság nem támogatja.
Az ajánlástervezet 10. pontjában Gyenesei István képviselő úr javaslata szerepel.
DR. TORDAI CSABA (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): A kormány nem támogatja.
ELNÖK: Van-e valakinek kérdése, véleménye? (Senki sem jelentkezik.) A bizottság támogatja? (Senki sem jelentkezik.) A bizottság egyharmada sem támogatja.
A 11. pontban Gulyás képviselő úr javaslata szerepel.
DR. TORDAI CSABA (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Ez részben összefügg azzal, hogy ha a megyei jogú városok választópolgárai szavazhatnak, akkor ez irányában egy jó javaslat, egyfelől a megyei jogú városok bevonását jelenleg nem támogatja a kormány, másfelől pedig a Pest megye problémája itt is felmerül.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Parancsoljon!
GULYÁS JÓZSEF (SZDSZ): Tisztelt Bizottság! Csak tájékoztatom a bizottság tagjait - az indoklás itt nem olvasható -, valóban a létszámot ebben a változatban úgy határoztam meg és úgy tettem javaslatot, hogy figyelembe vettük a megyei jogú városok lélekszámát, tehát lélekszámadatokkal korrigált közgyűlési létszámok vannak. Ez a kormány-előterjesztéshez képest még valamivel nagyobb létszámcsökkentést javasol, de a fontosabb eleme, hogy korrigálja a megyei jogú városok lélekszámával a számítás alapját, és igyekeztünk megőrizni az arányosság elvét, vagyis azt, hogy egy közgyűlési tagra lehetőleg megközelítőleg azonos számú választópolgár jusson. Tehát így jött ki a számítás.
Köszönöm.
ELNÖK: További kérdés? (Senki sem jelentkezik.) Ki támogatja? (Szavazás.) Kettő. A bizottság egyharmada sem támogatja.
Tisztelt Bizottság! A módosító javaslatok végére értünk. Van-e valakinek tudomása olyan módosító javaslatról, amelyről döntenünk kellene még? (Senki sem jelentkezik.) Nincs. Akkor az ötödik napirendi pontot lezárom. Köszönjük szépen a közreműködést.
Az egyebek napirendi pont következik. Van-e valakinek a bizottság működésével kapcsolatban kérdése. (Gulyás József: Mikor várható a következő ülés?)
Két dolgot szeretnék elmondani a tisztelt bizottságnak. Most rendkívüli ülésszak van, most is dönthetnék a bizottság ügyrendjéről, az albizottságokról és sok ilyen kérdésről, ami a további munkánkat meghatározza. Azt javaslom, hogy a szeptemberi rendes ülésszakon térjünk erre vissza. Most rendkívüli ülésszak van, és ha a bizottság is elvégzi a soros munkáit, akkor eleget teszünk a feladatunknak. Azt kérem a frakcióktól, hogy gondolják át, és ha lehet, akkor alakítsák ki az álláspontjukat abban a kérdésben, hogy milyen albizottságokat kívánnak működtetni. Az ügyrendben azokat a kérdéseket kell szabályozni, amelyekre vonatkozóan a Házszabály nem ad eligazítást, tehát az attól eltérő vagy annál részletesebb szabályokat.
Ha ez így elfogadható, akkor egyelőre nem készülnénk ilyen dolgokkal a rendkívüli ülésszak alatt. Úgy látom, ebben egyetértés van. (Horváth István: Mikor lesz a következő bizottsági ülés?)
Most van házbizottsági ülés. A jövő heti menetrend úgy alakul, hogy szerdán is lesz plenáris ülés, ha a tervezet szerint hagyja jóvá a házbizottság a jövő heti programot, és lesz olyan törvény, amely érinti a bizottság működését. De nem is ez a döntő kérdés, hanem az a döntő kérdés, hogy jövő héten azoknál a törvényeknél, ahol első helyen kijelölt bizottság vagyunk, és más bizottságok nyújtanak be javaslatot, akkor azt nekünk utoljára meg kell tárgyalni. Hogy lehetőleg egyszer legyen bizottsági ülésünk, ezért még a jövő héten is csütörtökön 10 órára terveznénk a bizottság ülését. (Papp József: Nem szerdára?) Nem. Szerdán még tárgyal a plenáris olyan törvényt, amelyet meg kell tárgyalnunk. Ha szerdán tartunk bizottsági ülést, akkor nagyon nagy valószínűséggel hétfőn is kell tartani bizottsági ülést, azt pedig a Ház vezetése nagyon kéri, hogy ne tegyük, mert a hétfői bizottsági ülések döntéseit nagyon nehéz becsatolni a parlament munkájába.
Azt néztük a titkár úrral, hogy a jövő héten még csütörtökön lesz ülés, de azt követően mindig meg tudjuk tartani szerdai napokon. Tehát jövő héten csütörtökön 10 órakor lesz a bizottsági ülés. (Tasó László: Inkább hétfőn és szerdán!) Inkább hétfőn és szerdán legyen? Ennek eléggé súlyos az az aggálya, hogy a pártok, frakciók által házbizottságban elfogadott menetrend szerint a bizottságok szerdán és csütörtökön tartják az üléseiket. A hétfő csak rendkívüli esetben van megengedve. (Papp József: Hívja össze az elnök úr!) De az elnök úgy szeretné összehívni, ahogy a bizottság tagjainak a legjobb.
Akkor várhatóan csütörtökön 10 órakor tartjuk a következő bizottsági ülésünket, a szokásnak megfelelően mindenki meg fogja kapni elektronikus úton a meghívót.
Tisztelt Bizottság! Köszönöm szépen a közreműködésüket, köszönöm a hölgyeknek a jegyzőkönyvvezetést. A bizottsági ülést berekesztem, további jó munkát önöknek.
(Az ülés végének időpontja: 11 óra 33 perc.)
|
|
Jauernik István |
Jegyzőkönyvvezetők: Szűcs Dóra és Horváth Éva Szilvia