OKB-5/2006.
(OKB-5/2006-2010.)
az Országgyűlés önkormányzati és területfejlesztési bizottságának
2006. július 3-án, hétfőn, 11 óra 38 perckor
a Képviselői Irodaház II. számú tanácstermében
megtartott üléséről
Tartalomjegyzék
Helyettesítési megbízást adott
Nagyrónai László szóbeli kiegészítése
Nagyrónai László kérdésekre adott válasza
Elnököl: Jauernik István (MSZP), a bizottság elnöke
Balogh József (MSZP), a bizottság alelnöke
Szabó György (MSZP), a bizottság alelnöke
Dr. Kovács Zoltán (Fidesz), a bizottság alelnöke
Dr. Balogh László (MSZP)
Ecsődi László (MSZP)
Gy. Németh Erzsébet (MSZP)
Dr. Mester László (MSZP)
Papp József (MSZP)
Sós Tamás (MSZP)
Varju László (MSZP)
Warvasovszky Tihamér (MSZP)
Gulyás József (SZDSZ)
Bebes István (Fidesz)
Dr. Bóka István (Fidesz)
Dr. Ódor Ferenc (Fidesz)
Tasó László (Fidesz)
Dr. Tilki Attila (Fidesz)
Vigh László (Fidesz)
Nógrádi László (KDNP)
Hock Zoltán (MDF)
Helyettesítési megbízást adott
Dr. Buzás Péter (MSZP) Balogh Józsefnek (MSZP)
Dr. Ipkovich György (MSZP) dr. Mester Lászlónak (MSZP)
Pál Tibor (MSZP) Papp Józsefnek (MSZP)
Dr. Bóka István (Fidesz) megérkezéséig dr. Ódor Ferencnek (Fidesz)
Erdős Norbert (Fidesz) Vigh Lászlónak (Fidesz)
Horváth István (Fidesz) Nógrádi Lászlónak (KDNP)
Kósa Lajos (Fidesz) dr. Kovács Zoltánnak (Fidesz)
Dr. Tilki Attila (Fidesz) megérkezéséig Tasó Lászlónak (Fidesz)
Nagyrónai László főtanácsos (Oktatási és Kulturális Minisztérium)
Madarász Hedvig referens (Oktatási és Kulturális Minisztérium)
(Az ülés kezdetének időpontja: 11 óra 38 perc)
JAUERNIK ISTVÁN (MSZP), a bizottság elnöke, a továbbiakban ELNÖK: Jó napot kívánok! Tisztelettel köszöntöm a bizottsági ülésen megjelent hölgyeket, urakat, az önkormányzati és területfejlesztési bizottság mai ülését megnyitom. A bizottságunk határozatképes, tizenhét képviselő személyesen van jelen. Egyelőre két helyettesítési megbízás van, de folyamatban van több is, tehát majd a szavazásnál pontosítjuk a szavazatszámokat is.
Az írásban előre kiküldöttek szerint teszek javaslatot a mai ülésünk napirendi pontjaira. Ezek szerint két napirendi pontot tárgyalunk meg: egyrészt a T/436. számú törvényjavaslatot általános vitára való alkalmasság szempontjából, másrészt az egyebek napirendi pontot tárgyaljuk meg. Más javaslat nem érkezett, így kérdezem a tisztelt bizottságot, egyetért-e a kiküldött meghívóban szerepelő napirendekkel. Aki igen, kézfelemeléssel jelezze! (Szavazás.) Köszönöm szépen. Megállapítom, hogy a bizottság egyetértett a mai ülés napirendjével, azt elfogadta.
Az 1. napirendi pontunk tárgyalása, mint ahogy említettem, a közoktatásról szóló 1993. évi törvény módosításáról beterjesztett törvényjavaslat.
Köszöntöm az Oktatási és Kulturális Minisztérium részéről Nagyrónai László főtanácsos urat és Madarász Hedvig referens kisasszonyt. Önöké a szó a szóbeli kiegészítés elhangzására. Azt kérném, hogy döntően az önkormányzatokat érintő kérdésekre fókuszáljon, legyen szíves. Köszönöm szépen.
Nagyrónai László szóbeli kiegészítése
NAGYRÓNAI LÁSZLÓ (Oktatási és Kulturális Minisztérium): Köszönöm a szót. Tisztelt Bizottság! A javaslat legfontosabb célkitűzése a közoktatás rendszere hatékonyságának növelése; hatékonyság alatt a szakmai és a gazdasági szempontokat is érteni kell. A javaslat rendelkezései minden esetben figyelembe veszik a gyermek mindenekfelett álló érdekét, ezért a bevezetésre kerülő változtatások legfontosabb szempontja az, hogy a közoktatás rendszerében csökkenjenek az esélykülönbségek a gyermekek és a tanulók között. A javaslat nagyobb hangsúlyt helyez a tanulók képességének és tehetségének kibontakoztatására, a nyelvtanulás elősegítése érdekében pedig kimondja, hogy a középiskolában minden tanulónak biztosítani kell azokat a feltételeket, amelyek alapján fel tud készülni angol nyelvből.
A javaslat további lehetőségeket biztosít az ésszerű és racionális munkaszervezéshez, az önkormányzati feladatellátás tervezéséhez. Számos olyan területen, ahol a feladatellátás közös intézményben történő megoldása törvényes úton nem volt lehetséges, feloldja a korábbi kötöttségeket, és biztosítja a racionális szerkezetátalakítás, intézményműködtetés jogi kereteit. Települési szinten nem kell elkészíteni a feladatellátás középtávú fejlesztési tervét abban az esetben, ha a települési önkormányzat tagja a többcélú kistérségi társulásnak. Ezzel erősödik a kistérség koordinációs kötelezettsége és a feladatellátás kistérségi szintű megszervezésének lehetősége.
A 2000 óta fokozatosan megteremtett minőségfejlesztés követelményének érvényesítése érdekében segítségnyújtást helyezünk előtérbe minden olyan esetben, amikor a minőségi szempontoktól leszakadó intézményekről van szó. A javaslat újrafogalmazza és áttekinthetőbbé teszi a pedagógusok sajátos munkaidejét, a heti munkaidő teljes felosztását újszerűen értelmezi; a kötelező óraszámban történő foglalkoztatás szabályait egységesíti, rendszerezi, és lehetővé teszi, hogy a munkáltató a heti teljes munkaidőn belül, a kötelező óraszámra meghatározott időn túl további tanítást rendeljen el. A javaslat ezzel biztosítja a közoktatás rendszerének hatékonyságát és szakmai munkájának magasabb színvonalúságát.
Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönjük szépen. Tisztelt Bizottság! Kérdések elhangzására kerítünk először sort. Merült-e fel kérdés a beterjesztett javaslattal kapcsolatban? (Dr. Kovács Zoltán jelentkezik.) Kovács Zoltán alelnök úré a szó.
DR. KOVÁCS ZOLTÁN (Fidesz): Azt szeretném megkérdezni, hogy azokban az esetekben, ahol nincs 8. évfolyam, innentől kezdve tagiskolaként fog-e működni ez a szervezet, vagy még akkor is, ha korábban önálló iskola volt. Ez nem okoz alkotmányos aggályokat? Hiszen önkormányzati kompetencia, hogy mit működtet tagiskolaként vagy mit működtet önálló iskolaként. Hány gyermeket érint összesen, ha ezt a rendelkezést elfogadja az Országgyűlés?
Az imént említette, hogy lehetőség van túlmunka elrendelésére díjazás nélkül. Ezt egyébként hogyan gondolják? Hiszen ha bármely foglalkoztatási szektorban túlmunkát elrendelnek, akkor azt fizetni kell. Most van éppen az orvosoknak a túlmunka esete, amely munkaviszonynak számít, azt hiszem, a bíróság döntött már ebben az ügyben. Nem fog ugyanilyen problémát okozni ez is? A jövedelemcsökkenés nyilván egyértelmű.
Nem beszélt arról, de az oktatási jogok miniszteri biztosa most tanácsadó lesz. Ez mennyiben érinti a korábbi jogait? Mennyiben csökken, és van-e így értelme egyáltalán ennek az intézménynek?
Köszönöm szépen, egyelőre ennyi.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Van további kérdés? (Hock Zoltán jelentkezik.) Hock Zoltán képviselő úr!
HOCK ZOLTÁN (MDF): Köszönöm szépen, elnök úr. Nekem hasonló lenne a kérdésem, mint amit az alelnök úr mondott, hogy ez a bizonyos iskola-összevonás, a tagiskolák részint a tulajdonjogot hogyan fogják rendezni. Eddig két település működtetett egy-egy iskolát négy vagy hat évfolyammal. Ha ezt egy szomszéd településhez kell csatolni értelemszerűen, ahol nyolc évfolyamos iskola működik, akkor mi lesz a tulajdonjoggal? Hogyan képzeli el a kormány a fenntartását, a támogatását, tehát milyen arányban fog ez megoszlani? Illetve a kormány a költségvetési törvényen keresztül vagy a normatívákon keresztül igyekszik-e vagy akarja-e terelgetni és befolyásolni értelemszerűen azokat a kistelepüléseket, ahol tulajdonképpen a hat évfolyamos általános iskola vagy éppen a négy évfolyamos általános iskola működik, mert ez nem nagyon derül ki ebből a törvényből.
A másik ez a bizonyos megengedő "-hat, -het", hogy az intézmény vezetője legfeljebb heti négy órában még további munkát rendelhet el. Szintén az lenne a kérdésem, hogy ezt az állami normatíván keresztül igyekszik-e befolyásolni, tehát lesznek-e olyan sztenderd számok, amelyek mondjuk, a T/T arányokat, illetve az órákat figyelembe véve igyekeznek adott esetben preferálni vagy éppen diszpreferálni azon iskolákat és iskolafenntartókat, ahol ezeket a bizonyos heti négyórás "elrendelhetem" többletfeladatokat - ezek szakkörök is lehetnek, egyéb oktatást segítő tevékenységek is lehetnek. Tehát a költségvetési törvény igyekszik-e adott esetben a fenntartókat arra a jobb belátásra bírni, hogy ők is szorgalmazzák az intézményeiknél - az alelnök úr is említette - ezeknek a bizonyos többletóráknak a kötelező elrendelését, mert ez pillanatnyilag megengedő hatállyal van csak a törvényben.
Köszönöm.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Vigh képviselő úr!
VIGH LÁSZLÓ (Fidesz): Köszönöm. Érdeklődöm, hogy elég idő áll-e rendelkezésre, hiszen július eleje van. Ha az Országgyűlés úgy dönt, ez az idő szeptemberig elegendő-e az átalakításra? Zala megyében majd minden település társulásban működteti iskoláit, három-négy település állt össze. Nagyon nehéz újraosztani ezeket a dolgokat, nagyon nagy feszültségek voltak eddig is, és ezek tovább növelik a feszültségeket. Gondoltak-e olyan megyerendszerre, mint Zala megye, amely kistelepüléses településszerkezetű, és 257 település található? Itt még nagyobb gondokat okoz ez. Érdeklődöm, hogy gondoltak-e ilyen megyére, mint Zala megye.
Köszönöm.
ELNÖK: Köszönöm. Alelnök úré a szó.
DR. KOVÁCS ZOLTÁN (Fidesz): Azt kérdezném meg, hogy a pedagógiai programot át kell-e dolgozni emiatt az iskoláknak, és ha igen, akkor meddig.
ELNÖK: Van további kérdés? (Senki sem jelentkezik.) Nekem van még egy kérdésem. Arra, hogy a középiskolában az angolnyelv-tanulás feltételeit mindenütt biztosítani kell, végeztek-e számítást, hogy ez milyen terhet jelenthet az önkormányzatok esetében a jelenlegi helyzethez képest, többletpedagógus felvétele vagy egyéb ilyen dolog? Attól függ, hogy ma hogyan áll az iskolákban ez a helyzet. Köszönöm szépen.
Ha nincs több kérdés, akkor a kérdéseket lezárom, és a válaszadásra átadom a szót.
Nagyrónai László kérdésekre adott válasza
NAGYRÓNAI LÁSZLÓ (Oktatási és Kulturális Minisztérium): Tisztelt Bizottság! Összevonnék néhány kérdést, mert hasonló témát vetettek fel a bizottsági tagok, úgy gondolom, egységesebb lesz így a válasz. Elnézést kérek mindenkitől, ha nem személyesen neki címezem a választ.
A javaslat azt tartalmazza, hogy a nyolc évfolyamnál kevesebb évfolyammal működő közoktatási intézmények, általános iskolák tagintézménnyé kell, hogy váljanak két éven belül, tehát két év türelmi idő után. Azt gondolom, ez az idő erre elég, az más kérdés, hogy természetesen ahhoz, hogy ezt jogszerűen meg lehessen tenni, a fenntartó önkormányzatok nagyon szoros együttműködése szükséges. A tagintézménnyé válás folyamata jelenleg is egy ismert folyamat, nem ismeretlen. Az, hogy a javaslat ezt gyorsítani szeretné a gyermekek és tanulók mindenekfelett álló érdeke figyelembevételével, ez a javaslat célja. Az, hogy a tulajdonjog, a fenntartás és egyéb költségek az önkormányzatok között hogyan fognak megoszlani, önkormányzati kompetencia; amikor megegyeznek a közös intézményfenntartásban, ezt természetesen rendezni kell az önkormányzatoknak egymás között, de erre számtalan megoldás van most is, és gondolom, a jövőben is az önkormányzatok élnek azzal a lehetőséggel, hogy ezt szabadon alakíthatják.
A négyórás elrendelhető többletmunkát semmiképp sem nevezném túlmunkának a szó klasszikus értelmében, így a pedagógus ugyanúgy negyven órát dolgozik egy héten, mint bárki más. A negyvenórás munkahéten belül van egy struktúra, ami alapvetően a kötelező órákból és a nem kötelező feladatokból áll, és ez a javaslat azt próbálja pontosítani, hogy a kötelező és nem kötelező órák tartalma mit jelent. Mit jelent egy pedagógus számára az, hogy az iskolában él és dolgozik, egyéni fejlesztéseket végez amellett, hogy természetesen a kötelező órájában, mondjuk, matematikát tanít? Részt vesz a diákönkormányzat munkájában, részt vesz olyan feladatokban, amelyek a szülőkkel kapcsolatosak vagy a nevelőtestület életében, és pont azokon a területeken szeretnénk bővíteni ezzel a négy óra elrendelésével a lehetőségeket, ahol ezeknek a munkáknak a pontosítása eddig nem történt meg.
Lesz-e elég idő? Ha végigkövetik a hatálybalépést, akkor minden egyes paragrafushoz olyan határidő van megszabva, amely kifejezetten lehetővé teszi azt, hogy felkészülhessenek a pedagógusok, és lehetővé teszi azt, hogy nemcsak a pedagógusok, hanem a fenntartók is áttekintsék azt a helyzetet, amire a jogszabály-módosítás után fel kell készülniük, tehát van elég idő minden egyes feladat elvégzéséhez. A pedagógiai programot természetesen az egységes iskoláknál mindenképpen át kell dolgozni akkor, ha a felvételi nélküli továbbhaladás lehetőségét biztosítani szeretnék, de erre is van elég idő.
Az angolnyelv-tanulás nem klasszikus tanórában való tanulást jelent. Arra kell elkészülni, hogy az a lehetőség, hogy minden egyes középiskolai tanuló élhessen a nyelvtanulás lehetőségével, az intézmények számára, áttételesen a fenntartók számára nem egy tanítási óra megszervezésének a kötelezettségét jelenti, hanem a legváltozatosabb formák várhatóak ebben az esetben, tehát nem is fordíthatók le ezek a foglalkozások jelenleg még ugyanúgy tanórai keretbe és így tanórai munkabérre. Azt kell elképzelni, hogy az angolnyelv-tanulást, az angol nyelvvel való foglalkozás sokszínű formáit szakkörök és egyéb más formák bevezetésével is szeretné támogatni a kormány.
Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Vigh képviselő úré a szó!
VIGH LÁSZLÓ (Fidesz): Köszönöm. A törvénymódosítás azt mondja, hogy nem fogadja el létezőnek a 7-8. osztályt, amennyiben nem éri el az osztálylétszám az 50 százalékot. Van olyan demográfiai hullám, hogy éppen most nem éri el, jövőre viszont mind a két osztály eléri, mert netalántán odaköltöznek a településre. Ilyenkor mi van, amikor ciklikusan változik? Egyszer megszüntetjük, tagiskola lesz, utána visszacsináljuk, mert megvan az osztálylétszám? Van-e erre lehetőség és mód, mert lehet, hogy csak egy esztendő az, amikor nem felelünk meg a feltételnek, de ha nem felelünk meg, akkor viszont tagiskolává kell válnunk.
Köszönöm.
ELNÖK: Köszönöm szépen, ez egy pótkérdés volt. Kérjük a választ!
NAGYRÓNAI LÁSZLÓ (Oktatási és Kulturális Minisztérium): Azt gondolom, teljesen jogos ez a kérdés és teljesen rámutat arra a helyzetre, ami most van. Alapvetően nemcsak arról van szó, hogy egy jogszabályi változás valamit okoz egy közoktatási rendszerben - utalnék itt a kistérségi tervezésre -, hanem arról van szó, hogy a fenntartó, illetve a fenntartók meg tudják-e tervezni több évre előre azt, hogy kívánnak-e intézményt fenntartani vagy nem. Erre vonatkozik ez a figyelemfelhívás, hogy igenis nézzük meg, hogy hetedikben vagy nyolcadikban - a 2006/2007. tanévtől kell ezt követni - hogyan alakulnak az osztálylétszámok, és ha valóban azt mutatja ez a statisztika - mert ez egy ilyen statisztikai figyelés -, hogy elfogynak a tanulók szülői döntés vagy más miatt, az iskola nem teljesíti az alapító okiratban meghatározott vagy akár nem az alapító okiratban meghatározott funkcióját, hanem kevesebb évfolyammal működik, akkor logikus az, hogy ezt a szabályozást be kell vezetni. De természetesen, ha a fenntartó azt látja, hogy a demográfiai mutatók ciklikusságot mutatnak, és ez az 50 százalék az önhikis szabályozásban máshol is megjelenik, akkor ez azt jelenti, hogy el tudja dönteni, hogy kívánja-e fenntartani az intézményt önállóan vagy pedig nem. Az ÖKÉT-től lehet erre engedélyt kérni, de igazából ez a fenntartói, tervezési, döntési és helyzetértékelési kompetenciába tartozik.
ELNÖK: Köszönjük szépen. Tisztelt Bizottság! Áttérünk a véleményekre. (Jelzésre: ) Az alelnök úr jelzi, hogy valamelyik kérdésre még nem elégséges a válasz.
DR. KOVÁCS ZOLTÁN (Fidesz): Azt kérdeztem, hogy át kell-e dolgozni a pedagógiai programot, és hogy lesz-e rá elegendő idő. Ennyit mondott, hogy lesz rá elegendő idő, de ön mit tart elegendő időnek?
NAGYRÓNAI LÁSZLÓ (Oktatási és Kulturális Minisztérium): A 2007/2008. tanévtől kell biztosítani az egységes iskola átdolgozott pedagógiai programjával a továbbhaladás lehetőségét minden középiskola-típusban, tehát ha az ilyen mérvű átdolgozáshoz rendelkezésre áll egy teljes tanév, az elegendő véleményem szerint, ez a szakmai véleményem is. Úgy gondolom, ebben az esetben ez a válasz.
ELNÖK: Áttérünk a véleményekre, hozzászólásokra. Ódor képviselő úré a szó.
DR. ÓDOR FERENC (Fidesz): Köszönöm, elnök úr. Pontosan az önkormányzati oldalról nézve az oktatási problémákat, közoktatási problémákat mint fenntartót fog bennünket érinteni majd nagyon sok helyütt a tagiskolák kérdése. Ha visszaemlékszünk, roppant nagy népszerűsége volt az iskolaépületek felújításának; bizonyos hátrányok voltak olyan helyen, ahol tagiskolaként működő iskolarész volt, és az OM-szám pedig csak 1 volt. Ilyen helyeken csak egyetlen településen lévő épületre lehetett beadni és a tagiskolára már külön nem lehetett beadni pályázatot. Arra szeretném felhívni a figyelmet, hogy a tendenciájában ez egyértelműen az, hogy ott visszaszorítani az oktatást, és ennek megfelelően, ha már nincs funkciója, akkor az épületet is, mert talán nem kell akkor azt felújítani, de ilyen értelemben a lehetőségét is elveszzük azoknak az iskoláknak, ahol valamiért esetleg majd három vagy öt év múlva olyan létszámok jönnek be, hogy megszűnhetne a tagiskola, csak akkor meg azért marad tagiskola, mert nem fejlesztették, mert nem tudtak jelentkezni. Ez a pályázati rendszereknél gondot jelent a jövőre vonatkozóan. Úgy látom, hogy az önkormányzatok szabad döntéshozatalát elég komolyan elveszi és szabályozza ilyen értelemben, hogy hetedikben-nyolcadikban éppen most hány fő van.
Mint önkormányzatban dolgozó ember azt gondolom, ez nem segít bennünket, ez bizonyos jogainkat csorbítja, elveszi a lehetőségét annak, hogy mi mégis megtartsuk. Az látható és most a mondatokban is az volt, hogy majd akkor az önhikinél és máshol majd pénzügyileg szorítunk rajta, és majd rájössz, te település, aki meg akarod mégis tartani az iskoládat, hogy csak tagiskola lehetsz, és csak oda tudsz majd bemenni akkor is, ha a törvényben valamilyen módon még esetleg egy-két évig megpróbálná megtartani a pozícióját. Én ilyen értelemben azon kívül, hogy szakmailag vannak olyan kritériumok, amelyeknek azt gondolom, nem örülnek - a pedagógusokat meg kéne kérdezni, azt hiszem, azok azt mondják, hogy ez a négyórás pluszmunka-elrendelés nem lehet nekik öröm. Az, hogy munkanélkülieket csinálunk, megint nem lehet öröm, de ha önkormányzati oldalról nézzük, nem javított semmit a lehetőségeinken, abban az alapfeladat megoldásában, hogy a közoktatást helyben szeretnénk megtartani; itt az van, hogy utazunk. Van már arról szó, törvény, miniszteri rendelet vagy mi fogja majd meghatározni, hogy hogyan fogunk majd utazni olyan helyeken - ezek általában olyan területeken lesznek, ahol aprófalvas térség van és kevés a közlekedés. Akkor iskolabusz-hálózatról beszélünk? Van már valahol a gondolkodásban, hogy mi lesz a módja annak, hogy odajussanak majd azok a gyerekek? Vagy a szülőknek kell vinni, vagy visszamegyünk oda, hogy több kilométert gyalogolunk, biciklizünk?
Ha ezekről majd még lehetne hallani, azt köszönöm szépen, ugyan az egész gondolkodásmóddal nem tudok egyetérteni. Aprófalvas térségben élőként látom, hogy milyen gondokat fog ez hozni ott, helyben. Nem marad már ilyen értelemben az önkormányzatiságnak sem létalapja, mintha ez a törvény is ebbe az irányba menne: mindent vigyünk el onnan, és akkor majd megkérdezzük, hogy minek is van önkormányzat, tehát azt is be kellene fejezni. Ez egy újabb olyan lépés, ami - a szakmai részét kivéve - az önkormányzati oldalról nem kedvez nekünk.
Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Mester képviselő úré a szó.
DR. MESTER LÁSZLÓ (MSZP): Tisztelt Bizottság! Az a véleményem, hogy a törvénytervezetben, törvénymódosításban érzékelhető és megfogalmazott törekvések és szándékok támogathatóak, különösen az érzékelhető és támogatható, hogy gyakorlati tapasztalatok visszatükröződnek a törvénymódosításban. Markánsan megjelenik az esélyegyenlőség biztosítása a törvénytervezetben, a módosításban az egyértelműen támogatható, és bár jogos aggályok megfogalmazódtak a kérdésekben, illetve az eddigi véleménynyilvánításban is, de érdemes azt is kiemelni, hogy vannak olyan módosítási, változtatási elképzelések, amelyek pont az önkormányzat mozgásterét növelik. Ilyen például a 20. §-ban megfogalmazott óvodai csoportok, iskolai osztályok szervezéséről szóló módosítás, és úgy gondolom, hogy ez az önkormányzatok számára egyáltalán nem mellékes körülmény. (Gulyás József megérkezik az ülésre.)
Vannak olyan lehetséges következmények vagy változtatási elképzelések, amelyeket talán még a vita során érdemes végiggondolni; akár az angol nyelv szinte kötelezővé tételével kapcsolatban felvetek egyetlenegy kérdést, a nemzetiségi iskolák elég nagy súlyát és szerepét, vagy a 12. §-ban megfogalmazott lehetőséget, ami adja azt a lehetőséget, hogy valaki úgy vegyen részt a szakképzésben, hogy nincs általános iskolai végzettsége, ez azért leértékeli az általános iskoláknak a szerepét. Van néhány olyan változtatás, amit úgy gondolom, érdemes még végiggondolni, nyilván a vitában is elhangzottak figyelembevételével, de úgy gondolom, összességében a változtatások, törekvések iránya mindenképpen támogatható és a támogatást indokolja.
A hatálybalépések - különös tekintettel a változtatásokra vagy a szükséges intézkedésekre - időpontját, úgy gondolom, részenként még érdemes végiggondolni, különös tekintettel a kérdésekben is megfogalmazott aggályokkal, de ezt is figyelembe véve az általános vitára mindenképpen alkalmasnak tartom és javaslom a törvénytervezetet.
Köszönöm.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Bebes István képviselő úré a szó.
BEBES ISTVÁN (Fidesz): Köszönöm a szót. Egy picit talán az Ódor képviselőtársam által elmondottakhoz szeretnék kapcsolódni, ezért engedjék meg, hogy annyit megjegyezzek, hogy egyáltalán nem gondolták végig ezt az egész törvénymódosítást. Ezt azért szeretném mondani, mivel többek között olyan térségekben, mint Zala megye, amit Vigh képviselőtársam említett, vagy éppenséggel Vas megye, vagy sorolhatnám még az ország más olyan megyéit, amelyek kistelepülésekkel vannak megáldva. Önök, bizony most kiengedik a palackból a szellemet, meg kell mondanom, hiszen a többcélú kistérségi társulások megszervezése nem volt egy könnyű feladat, és bizony a pedagógiai programok megalkotása sem volt egy könnyű feladat.
Amit Kovács Zoltán alelnök úr mond, az abszolút megállja a helyét. Van erre elég idő, önök azt gondolják? Szerintem nincsen elég idő, hiszen vannak még olyan térségek, többek között Vas megyében, ahol még a többcélú kistérségi társulás sem alakult meg. Talán ők még szerencsés helyzetben vannak, de nálunk, többek között a többi kistérségben, ahol viszont ezek megalakultak, ott az egész pedagógiai programnak az újragondolásáról van szó, és a kistelepülések nem fognak könnyen ezekbe a dolgokba belemenni, higgye el nekem. Azt hiszem, ez lesz az egyik legnehezebb feladat, hogy ezeket a programokat újradolgozzuk, újragondoljuk, és ha majd 2007-től bevezetésre kerülnek, akkor természetesen megpróbáljuk megoldani
A másik, amit Ódor képviselőtársam említ, egyértelmű. Hogyan lesz itt a gyermekek kezelése? Hogy mi ebben a gyermekbarát, azt magam egyáltalán nem tudom megfogalmazni, és az, hogy igazán az egésznek a logisztikája hogyan fog lezajlódni - most már csúnya szóval így kell mondanom -, megint egy óriási kérdés számomra. Azt gondolom, ami itt folyik, egyértelműen abba az irányba visz, hogy minél lehetetlenebb helyzetbe hozzák önök a kistelepüléseket, és a végén természetesen majd folytatódik az elnéptelenedés és a kistelepülések megsemmisülése.
Én ezt látom, úgyhogy azt gondolom, nem is támogathatom ezt a törvényjavaslatot. Köszönöm.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Kovács Zoltán alelnök úré a szó.
DR. KOVÁCS ZOLTÁN (Fidesz): Több kérdésre nem kaptam választ, például az alkotmányos aggályokra sem kaptam választ. Megértvén azt, hogy negyven óra mindenkinek a munkaideje, de kötelezően elrendelni túlmunkát ellenérték nélkül, továbbra is azt mondom, hogy alkotmányos aggályokat vet fel, erre konkrétan nem válaszolt. Ugyancsak arra sem válaszolt, amikor azt mondtam, hogy hány gyermeket érint, számítottak-e ebben az ügyben valamilyen háttérszámítással. Úgy látom, hogy ez az egész nem oktatási és nem gyermekszemléletű, hanem pénzelvételi, kistelepülés ellenes törvényjavaslat, amely tulajdonképpen arról szól, hogy egy újabb megszorító csomag, implicite miként lehet pénzt elvenni most kifejezetten a pedagógusoktól. Ez fenntartói oldalról jelenhet némi megtakarítást, olyan nagy mértékűt azonban nem, amivel tovább lehetne adott esetben iskolákat fenntartani, hiszen olyan nagy a különbség a normatív támogatás meg az ösztönző normatív támogatás és a tényleges költség között, hogy ez nem segít, viszont az ott dolgozóknál, a ténylegesen munkát végző pedagógusoknál adott esetben ez jelenthet érzékeny jövedelemcsökkenést.
Ezért a magam részéről nem támogatom.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Papp József képviselő úr!
PAPP JÓZSEF (MSZP): Akár az önkormányzati törvénycsomagnál, akár itt ennek a szakmai törvénynek a vitája kapcsán sajnos, azt látom, hogy ellenzéki képviselőtársaim egy olyan fajta demagógiába vesztek bele, ami sehova nem vezet. Jelentem, a szellem kint van a palackból, és pénzzel nem lehet visszagyömöszölni. Másrészt, aki a kistelepüléseket félti - én nemcsak polgármesterként, hanem volt tanárként is azt mondom -, attól féltse leginkább a kistelepüléseket, hogy egy ott élő gyermek milyen színvonalú oktatást kap, milyen eszközökkel, milyen közegben, négy-öt-hat-nyolc fős osztályokban. Azt gondolom, szakmailag is abszolút indokolható az az irány, ami a többcélú kistérségi társulási lehetőségek biztosításával létrejött, és alapvetően hamis irány olyan belpolitikai hangulatot kelteni, hogy igen, az az igazi polgármester, az végzi jól a munkáját, aki megőrzi az intézményét. Jelentem, ma már lehet tudni, hogy öt év múlva hányan lesznek elsősök, mert már az összes gyerek él, aki öt év múlva első osztályos lesz. Lehet bármilyen kormányváltás, fideszes anyák nem fognak hazaszeretetből hatéves gyermekeket szülni, hogy egyből elindulhassanak az évfolyamok.
Azt gondolom, az ilyen típusú viták egész egyszerűen megkérdőjelezik a másik oldal komolyságát. Összekeverni a pedagógiai programot a kistérségi közoktatás-fejlesztési tervvel, azt gondolom, itt nem feltétlenül megengedhető. Innentől kezdve persze a felelősségünk ezeknek a javaslatoknak az előterjesztésében és az ország megreformálásában nekünk megvan, és azt kérem, hogy ezen a felelősségen ellenzéki képviselőtársaim is gondolkodjanak el, és a totális elutasítás helyett esetleg tegyenek módosító javaslatokat, fogalmazzanak meg alternatívákat.
Azt gondolom, ilyen típusú törvényjavaslatokra a jövőben is szükségünk lesz, és az általános vitára való alkalmasságát természetesen támogatom.
Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Ódor Ferencé a szó.
DR. ÓDOR FERENC (Fidesz): Köszönöm szépen, elnök úr. Itt, Magyarországon magyar anyák fognak szülni magyar gyerekeket, és hogy most ki mely párthoz adta a voksát, azt gondolom, képviselő úr, nem volt egy elegáns mondat. Ennyit szeretnék erre reagálni, és nem szerettem volna úgy elmenni, hogy itt most valamelyik oldalra... Ha ez a stílus, akkor eleve az embert is el kell utasítani, nemcsak a véleményét.
Köszönöm szépen, elnök úr, és kérném szépen a jövőre vonatkozóan, hogy az elnök úr figyeljen erre, ha valamely oldalnak ilyen mértékben... Azokat bántjuk, sértjük meg esetlegesen egy-egy ilyen véleménnyel, akiknek a léte - az őáltaluk megszült magyar gyerekek fogják ennek a nemzetnek a jövőjét adni. Én ezt nem tartom helyes gondolatnak, és kérném a képviselő urat polgármesteri, pedagógusi, képviselői mivoltában, ha lehet, a jövőben az ilyen megnyilatkoztatásokat tessék elkerülni.
Köszönöm szépen, elnök úr.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Úgy érzem, hogy nem sértő szándékkal mondta azt a képviselő úr, amit mondott. Tilki Attila képviselő úré a szó.
DR. TILKI ATTILA (Fidesz): Csatlakoznék Ódor képviselőtársamhoz, én azért sértő szándékot értettem ebben a mondatban, de nézzük meg akkor ezt a törvényjavaslatot három szempontból, amiért én nem fogom támogatni.
Az egyik: volt tanárként - azt hiszem - én is mondhatom, hogy képzeljük el az adott települést, ahol egy nyolcosztályos iskola működik. Ezzel az óraszámemeléssel gyakorlatilag, mondjuk, egy magyar-történelem szakosnak felemelkedik a kötelező órája; korábban el tudta látni, és volt mondjuk, három túlórája. Mivel a kötelező órája felemelkedett, ezért a három túlórát elveszik tőle, mert az a célja az igazgatónak, hogy maradjanak meg a foglalkoztatottak, akkor azt a három túlórát - lehet, hogy éppen a magyar tantárgyat vagy a történelmet - egy technika szakos fogja tanítani, mert mondjuk, csak egy magyar-történelem tanár van abban a tantestületben. Tehát semmiféleképpen nem mondanám minőségjavulásnak. Azt hiszem, ha tanár volt, érti, hogy mire gondolok.
A másik, hogy intézkedési tervet - és nem keverjük össze a dolgokat - készítenie kell az önkormányzatnak. Itt ebben a törvényjavaslatban az van, hogy nem lesz kötelező, ha a kistérségi társulás intézkedési tervet készít, nem rendezi ez a törvényjavaslat a kettő közötti viszonyt. Úgy gondolom, hogy az önkormányzati törvény egy magasabb rendű jogszabály, és az önkormányzati képviselők önrendelkezési jogához hozzátartozik az, hogy az intézkedési terven keresztül egyfajta fejlesztési irányt állítanak fel, aminek - hangsúlyozom - korábban is illeszkednie kellett a megyei oktatásfejlesztési koncepcióhoz. Mi lesz akkor, ha a kistérségi társulás ezzel gyökeresen ellentéteset fog felállítani? Ez is azt jelzi, hogy a kistérségi társuláson belül bizonyos települések mozgásterét próbálja szűkíteni ez a jogszabály.
A harmadik az esélyegyenlőség. A 15. §-ban szó van arról, hogy ha egy bizonyos iskola nem éri el három éven keresztül azt a szintet, amit az országos felmérések előírnak, akkor egy tervet kell készíteni, és felül kell vizsgálni a pedagógusok munkáját. Tanárként és aprófalvas települési képviselőként mondhatom, hogy sajnos sokszor nem a pedagógusok munkájától függ az, hogy milyen oktatás zajlik abban az iskolában, hanem a rendelkezésre álló gyerekanyagtól. Vannak olyan gyerekek - hogy csak az etnikumra gondoljunk -, akiket igenis a legáldozatosabb pedagógiai munkával sem lehet megfelelő képzésben részesíteni, nem tudja befogadni azt a képzést, amit a pedagógusok adnak. Ez a későbbiekben is felveti azt, hogy esetlegesen integrációban gondolkodnak, ha három éven keresztül egy kistelepülés - ahol mondjuk, 70 százalék az etnikum - nem tudja teljesíteni ezt a normát. Ezt még véletlenül se nevezném esélyegyenlőségnek. Gondoljon bele, tisztelt képviselő úr, van olyan gyerek még azért Magyarországon - nem sikerült megoldani az előző négy évben ezt a problémát -, aki mondjuk, a téli időszakban papucsban megy az iskolába, mert cipője nincs, és akkor majd utazni fog az iskolabezárások után húsz kilométert?
Tehát három dolog miatt semmiféleképpen nem fogom tudni támogatni: egyrészt az intézkedési tervnél az önkormányzati képviselőtestület tagjainak a mozgási szabadsága elvész, a fejlesztési irány az adott településen; másrészt az óraszámemeléssel abszolút nincs minőségi javulás, csak minőségi romlás; harmadrészt pedig a hároméves értékelés után semmiféleképp nem lehet esélyegyenlőségről beszélni.
Az a mondat - elnézést, elnök úr - mint ifjú parlamenti képviselőnek igenis sértő volt, mert Magyarországon nemcsak fideszes anyák szülnek gyereket, hanem gondolom, mindenki szül gyereket, aki gyereket szeretne vállalni, és települési vezetőként pedig úgy gondolom, nem célszerű ilyen mondatokat megfogalmazni.
ELNÖK: Köszönöm. Van-e még további hozzászólás? (Gy. Németh Erzsébet jelentkezik.) Parancsoljon, képviselő asszony!
GY. NÉMETH ERZSÉBET (MSZP): Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tudom, hogy nem igazán olyan műfaj ez, nem szoktunk egymástól kérdezni, de hadd kérdezzem meg az előttem szóló képviselő úrtól, hogy milyen etnikumról beszélt.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Van még további hozzászólás? (Hock Zoltán jelentkezik.) Hock Zoltán képviselő úré a szó.
HOCK ZOLTÁN (MDF): Köszönöm szépen, elnök úr. Szerintem rossz irányba és feleslegesen megyünk, ha ki szül és ki nem szül meg egyebekről beszélünk, a törvényről érdemes beszélni.
Azt gondolom, a törvényt módosítani szándékozó tárca céljai érthetőek, szakmailag alapvetően nem rendezi át a magyar közoktatást, azért ezt érdemes leszögezni, ennek elsősorban fiskális megközelítései vannak. Tudomásul veszem persze a jó szándékot, hogy a gyermekek érdeke mindenekfelett meg egyebek, de azért lássuk be, hogy ennek bizonyos fiskális szempontjai vannak. A hatékonyság és a költséghatékonyság kérdését igyekszik ez valamilyen szinten rendezni.
Ami számomra aggályos ebben a kérdésben, hogy a múlt hét előtti héten tárgyalta az önkormányzati bizottság az önkormányzati törvénycsomagot, amelyben bizonyos megfontolások alapján kötelező kistérségi társulások és egyebek létrejöttét írja elő a törvény. Az egy kétharmados törvény, és most egy ágazati feles törvénnyel igyekszik egyébként kikerülni a kétharmados önkormányzati törvényt, és bizony az intézményműködtetések tilalmával és költségvetési terelgetésével gyakorlatilag legyártja ugyanazt a helyzetet, amit egyébként az önkormányzati törvénynek kellene rendeznie.
Nem véletlenül kérdeztem a vagyoni kérdéseket és a kötelező működtetés kérdését, hiszen ha nem tudja rendezni a törvény a vagyonnak a helyzetét - tagiskoláról beszélünk -, hogy milyen irányítási jogosultságok lesznek, annak felújítási, beruházási kérdéseinél az államháztartási törvényből is bizonyos kötelmei vannak egyébként egy-egy önkormányzatnak, ebből azt gondolom, lesznek gondok. Egyetértek önnel abban, hogy amikor az önkormányzatok jól felismert saját érdekeik mentén, önkéntes alapon jutnak el a társulásig és működtetnek intézményeket, ez a probléma nem probléma, de ha a törvény kötelező jelleggel írja elő, hogy valahova be kell csatlakozniuk tagiskolaként, ekkor viszont azt gondolom, már az önkormányzati alapjogok is sérülnek, mert ott a testületnek nem lesz más lehetősége, minthogy ezen törvény alapján döntést hozzon. Azt gondolom, az már sérteni fogja az Ötv.-t, de ezt majd az idő el fogja dönteni; gondolom, hogy ez gond lesz.
Igazándiból nem kaptam arra a kérdésemre választ, hogy ennek a bizonyos huszonnégy órának, tehát a heti négy órának a lehetőségét, ennek való megfelelés vagy meg nem felelés kérdését a költségvetés preferálja, diszpreferálja vagy milyen szándékok vannak; ez egy izgalmas kérdés.
Nem beszéltünk róla, de a törvény egy új fogalmat említ, ami a múlt század '90-es évei előtt ismert volt: a kerületi helyettes vagy városrészi helyettes kérdése. Ez a kirendelés kérdése, ami olyan két és fél hónapi munkaidőt tesz lehetővé, pontosabban fenntart. A 190 óra durván két és fél hónapot jelent. Ez azt is jelenti, hogy a jelenlegi foglalkozási szerződéseket át kell alakítani mindenkinél, hiszen bele kell venni egy mondatot, a változó munkahely lehetőségét. Pillanatnyilag a közalkalmazott egy adott intézményben van kinevezett státuszban, viszont itt megjelenik a kirendelés lehetősége. Munkajogi problémákat vet fel, hogy a közalkalmazott nem akarja elfogadni, nem akar átmenni a szomszéd iskolába, sőt nota bene a szomszéd település iskolájába sem akar átmenni. A törvényben nem találtam rá még csak utalást sem, hogy akár a Kjt.-t, akár az Mt.-t valahogy módosítaná ezzel a kérdéssel, mert szerintem lehetnek problémák ezekkel a kirendelésekkel kapcsolatban.
Végül a kötelező óraszámokkal kapcsolatban: én ebben határozottabb jövőképet szerettem volna látni, nekem most ez egy kicsit kaotikus. Itt az enyhén értelmi sérülteket oktató, úgynevezett speciális iskolák kötelező óraszáma tizenkilencről huszonegyre emelkedik, ugyanakkor megjelenik ez az "elrendelhetem négy óra", és a napköziseket otthagyja, azokat nem változtatja meg. Én ebben egy határozottabb irányt szívesebben láttam volna még akkor is, ha nem értek vele egyet, de akkor világos kép lett volna. Tudniillik azzal, hogy egy adott iskolában adott tanár esetében elrendelhető a négy óra, vagy él, vagy nem él a munkáltató. A fenntartónak milyen jogosítványai vannak? Ez egy nagyon nagy kérdés egyébként, hiszen a finanszírozást mégis neki kell megoldani, és ő érdekelt abban, hogy a munkáltató ezzel a négy órával mindenképpen éljen, hiszen ez neki megtakarításokat jelent. Ugyanakkor mi lesz a függelmi viszony a fenntartó és a munkáltatói jog gyakorlójának a relációjában? Ez nekem nem teljesen világos, és nem precíz ebben a törvényben.
Úgy gondolom, ez a törvénymódosítás pillanatnyilag rövid távon költségvetési pénzek megtakarítását célozza. Az egy nagy kérdés, hogy ezen megtakarításoknak a visszaforgatása az ágazatba milyen módon fog manifesztálódni, mert ha megtörténik, akkor ebből lehet minőségi elmozdulás, ha viszont ebből játszóterek vagy éppen járdák felújítása lesz, akkor viszont nem lesz minőségi elmozdulás, akkor inkább csak egy restrikció lesz.
Köszönöm.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Gulyás képviselő úré a szó.
GULYÁS JÓZSEF (SZDSZ): Tisztelt Bizottság! Azt gondolom, az előttünk fekvő és tárgyalt törvényjavaslat jó arra, hogy általános vitára alkalmasnak tartsuk, ugyanakkor az, amit Hock képviselőtársam felvetett az MDF-frakció részéről, egy létező probléma, de ezek olyan típusú problémák, amelyeket adott esetben módosító javaslattal lehet kezelni. Arra biztatnám a képviselő urat is, hogy támogassa általános vitára az előterjesztést.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Van még hozzászóló? (Senki sem jelentkezik.) Ha nincs további hozzászóló, akkor a vitát lezárom. Megkérdezem, hogy kívánnak-e reagálni a vitában elhangzottakra.
NAGYRÓNAI LÁSZLÓ (Oktatási és Kulturális Minisztérium): Nem kívánunk reagálni.
ELNÖK: Köszönjük szépen. Tisztelt Bizottság! Akkor a bizottságunk dönt a beterjesztett törvényjavaslat általános vitára való alkalmasságáról. Aki egyetért azzal, hogy általános vitára alkalmas, kérem, kézfelemeléssel jelezze! (Szavazás.) 15 igen szavazat. Kérdezem, hogy ki szavaz nemmel. (Szavazás.) 10 nem szavazat. Ki tartózkodott? (Szavazás.) 1 tartózkodás.
Megállapítom, hogy a bizottság 15 igen szavazattal, 10 nem ellenében és 1 tartózkodás mellet általános vitára alkalmasnak tartotta a beterjesztett törvényjavaslatot. Köszönöm szépen önöknek a segítséget, további jó munkát.
A bizottságnak kell előadót állítania, mert holnap reggel a parlament plenáris ülése ezzel a napirendi ponttal kezdi munkáját. A többségi véleményre Mester László képviselő urat javaslom, a kisebbségi vélemény elmondására pedig Tilki Attila képviselő urat. Megkérdezem a bizottságot, egyetért-e ezzel? (Szavazás.) Igen, köszönöm szépen. Akkor kérem, hogy holnap a plenáris ülésen a képviselő urak mondják el a véleményeket.
Az egyebek között van-e valakinek bejelentenivalója? (Senki sem jelentkezik.) Ha nincs, akkor a mai bizottsági ülést berekesztem. Szerdán 10 órakor kerül sor a következő bizottsági ülésre, ahol módosító, kapcsolódó módosító javaslatok megtárgyalására fog sor kerülni.
Köszönöm szépen a képviselő hölgynek és uraknak, további jó munkát kívánok. Köszönöm szépen a jegyzőkönyvvezetést.
(Az ülés befejezésének időpontja: 12 óra 24 perc)
|
|
Jauernik István |
Jegyzőkönyvvezető: Szűcs Dóra