ÖTB-9/2006.
(ÖTB-9/2006-2010.)
az Országgyűlés Önkormányzati és területfejlesztési bizottságának
2006. október 4-én, szerdán, 10 óra 10 perckor
a Képviselői Irodaház II. számú tanácstermében
megtartott üléséről
Tartalomjegyzék
Napirendi javaslat *
Az ülés résztvevői *
A bizottság részéről *
Megjelent *
Helyettesítési megbízást adott *
Meghívottak részéről *
Hozzászólók *
Megjelentek *
Elnöki megnyitó *
A napirend elfogadása *
A Magyar Köztársaság 2005. évi költségvetéséről szóló törvény végrehajtásáról szóló törvényjavaslat és az Állami Számvevőszék jelentésének megtárgyalása a Magyar Köztársaság 2005. évi költségvetése végrehajtásának ellenőrzéséről *
Szelényi György szóbeli kiegészítése *
Dr. Lóránt Zoltán kiegészítése *
Vélemények *
Szelényi György reflektálása *
Dr. Lóránt Zoltán reflektálása *
Szavazás *
A bizottság 2006. évi őszi ülésszakra szóló munkatervének elfogadása *
Egyebek *
1. Döntés képviselői önálló indítvány tárgysorozatba-vételéről, általános vita:
A helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek választásáról szóló 1990. évi LXIV. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat (T/635. szám)
(Dr. Répássy Róbert és Dr. Kontrát Károly (Fidesz) képviselők önálló indítványa)
2. a) A Magyar Köztársaság 2005. évi költségvetéséről szóló törvény végrehajtásáról szóló törvényjavaslat (T/881. szám)
(Általános vita)
b) Az Állami Számvevőszék jelentése a Magyar Köztársaság 2005. évi költségvetése végrehajtásának ellenőrzéséről (881/1. szám)
3. A bizottság 2006. évi őszi ülésszakra szóló munkatervének elfogadása
4. Egyebek
Elnököl: Jauernik István (MSZP), a bizottság elnöke
Dr. Kovács Zoltán (Fidesz), a bizottság alelnöke
Szabó György (MSZP), a bizottság alelnöke
Dr. Balogh László (MSZP)
Ecsődi László (MSZP)
Dr. Mester László (MSZP)
Pál Tibor (MSZP)
Papp József (MSZP)
Sós Tamás (MSZP)
Varju László (MSZP)
Gulyás József (SZDSZ)
Bebes István (Fidesz)
Dr. Bóka István (Fidesz)
Horváth István (Fidesz)
Dr. Ódor Ferenc (Fidesz)
Tasó László (Fidesz)
Dr. Tilki Attila (Fidesz)
Vigh László (Fidesz)
Nógrádi László (KDNP)
Helyettesítési megbízást adott
Balogh József (MSZP) Papp Józsefnek (MSZP)
Dr. Buzás Péter (MSZP) Jauernik Istvánnak (MSZP)
Gy. Németh Erzsébet (MSZP) Ecsődi Lászlónak (MSZP)
Dr. Ipkovich György (MSZP) dr. Balogh Lászlónak (MSZP)
Warvasovszky Tihamér (MSZP) Szabó Györgynek (MSZP)
Dr. Bőhm András (SZDSZ) Pál Tibornak (MSZP)
Gulyás József (SZDSZ) megérkezéséig dr. Mester Lászlónak (MSZP)
Dr. Bóka István (Fidesz) megérkezéséig dr. Kovács Zoltánnak (Fidesz)
Erdős Norbert (Fidesz) dr. Tilki Attilának (Fidesz)
Meggyes Tamás (Fidesz) Bebes Istvánnak (Fidesz)
Kósa Lajos (Fidesz) Vigh Lászlónak (Fidesz)
Hock Zoltán (MDF) Nógrádi Zoltánnak (KDNP)
Dr. Lóránt Zoltán (Állami Számvevőszék)
Szelényi György (Pénzügyminisztérium)
(Az ülés kezdetének időpontja: 10 óra 10 perc)
JAUERNIK ISTVÁN (MSZP), a bizottság elnöke, a továbbiakban ELNÖK: Jó napot kívánok! Tisztelettel köszöntöm a bizottsági ülésen megjelenteket. Az Önkormányzati és területfejlesztési bizottság mai ülését megnyitom. Tisztelettel köszöntöm a bizottság tagjait, a bizottsági ülésen megjelenteket, valamennyiüket.
Mielőtt munkánkat megkezdjük, engedjék meg, hogy gratuláljak az október 1-jén megválasztott polgármestereknek, önkormányzati képviselőknek, a teremben lévőknek különösen, de természetesen az ország valamennyi megválasztott polgármesterének és képviselőjének, jó munkát, sikereket, eredményeket kívánva ahhoz, hogy a lakosság igényeinek minél jobban tudjanak megfelelni, végezzék a feladataikat. Tehát jó egészséget, sok sikert valamennyi megválasztott polgármesternek, képviselőnek!
A bizottságunk ülése határozatképes. Még alakulnak a számok, de tizenöt képviselő személyesen van jelen és legalább négy képviselő adott meghatalmazást helyettesítésére, így munkánkat tudjuk végezni.
A képviselőtársaim a szokásnak megfelelően megkapták a napirendi javaslatot a kiküldötteknek megfelelően. Egy módosításra teszek itt most javaslatot. 1. napirendi pontként szerepel a T/635. számú képviselői önálló indítvány tárgysorozatba-vétele. A kormánynak még nincs álláspontja a beterjesztett javaslatról. A képviselők, az előterjesztők nincsenek jelen, de velük egyeztetve a mai ülésen nem tárgyaljuk ezt a javaslatot, majd a következő ülésen visszatérünk a tárgyalásra. Ennek megfelelően e változással teszek javaslatot a mai munkánkra. Kérdezem a képviselőtársaimat, egyetértenek-e az általam elmondott módosításokkal egyetemben a kiküldött javaslattal. Aki igen, kérem, kézfelemeléssel jelezze. (Szavazás.) Köszönöm szépen. Megállapítom, hogy a bizottság egyhangúlag elfogadta az ülés napirendi pontjait.
Rátérünk a Magyar Köztársaság 2005. évi költségvetéséről szóló törvény végrehajtásáról szóló T/881. számú javaslat általános vitájára, amellyel együttes általános vitát folytatunk az Állami Számvevőszék jelentéséről, amely a költségvetés végrehajtásának ellenőrzéséről készült T/881/1. számon.
Köszöntöm a bizottsági ülésen megjelent Szelényi György főosztályvezető-helyettes urat, Dobos Lászlóné főtanácsos asszonyt, Lajtár Mónika vezető tanácsos asszonyt. Köszöntöm az Állami Számvevőszék részéről Lóránt Zoltán főigazgató urat. Most nem tévesztem el, és a papíromon is nagyon jól van. Önök segítik a munkánkat a szokásnak megfelelően. Át is adom a szót, ha az előterjesztéshez szóbeli kiegészítést kívánnak tenni.
Szelényi György szóbeli kiegészítése
SZELÉNYI GYÖRGY (Pénzügyminisztérium): Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Bizottság! A feladatom az, hogy a Magyar Köztársaság 2005. évi költségvetése végrehajtásáról beterjesztett törvényjavaslatról elsősorban a bizottság feladatkörét érintően kiegészítő tájékoztatást adjak.
A kormány az államháztartási törvényben kapott feladatának megfelelően augusztus 31-ig benyújtotta törvényjavaslatát a parlamentnek. Szintén feladatunkhoz tartozóan két hónappal ezt megelőzően az Állami Számvevőszék számára átadásra került a vonatkozó dokumentum. A zárszámadási törvényjavaslattal kapcsolatban még meg kell jegyezni azt, hogy az Alkotmánybíróság ismert határozata alapján a most benyújtott törvényjavaslat sok év után tisztán csak a zárszámadási törvényjavaslatot tartalmazza, nem tartalmaz hozzá kapcsolódóan különféle kiegészítő törvényeket. Tehát tisztítottan ez csak a zárszámadás.
Ez most arról szól és azt jelzi, hogy a 2005. évi költségvetési törvény az államháztartás pénzforgalmi hiányát 1054,5 milliárd forintban, azaz a GDP 4,7 százalékában határozta meg. A 2005. évi költségvetési év folyamatainak eredményeképpen év végére ez 1067,7 milliárd forintnyi hiányban, azaz GDP 4,9 százalékában teljesült. Jelezni kell, hogy ezen belül a helyi önkormányzati szférának az ilyen jellegű és fő adatai a következőek összességében. A helyi önkormányzatoknak az év végi egyenlege -81,4 milliárd forint, ami a GDP-nek a 0,37 százaléka. Ez tulajdonképpen a folyó mérlegnek 107,6 milliárd forintos pozitív és a felhalmozási mérlegnek pedig -190 milliárd forintos negatív egyenlegének az eredménye.
Nem lényegtelen, hogy az önkormányzati szféra 2005-ben a feladatát, azaz mintegy másfélmillió iskolás gyerek nevelését, oktatását, mintegy százezer szociális intézményben ápolt ellátását, egymillió segélyezettnek az ellátását és körülbelül mintegy tizenháromezer költségvetési intézmény működtetését oldotta meg úgy, hogy 2005-ben mintegy 3010 milliárd forinttal gazdálkodtak az önkormányzatok. Az összes bevételének a 44 százalékát, 1324 milliárd forintot ebből a központi költségvetési kapcsolatok, az állami támogatás és az átengedett személyi jövedelemadó tettek ki. Ez 7,9 százalékkal több az előző évihez képest.
Lényeges a 2005. évi önkormányzati folyamatokból kiemelni, hogy mintegy 157 többcélú kistérségi társulás megalakítását, illetve a működését kellett finanszírozni. Erre a költségvetés mintegy 15 milliárd forintot tervezetett. Lényeges feladata volt, hogy többcélú kistérségi társulások alakuljanak, illetve működésüket, intézményüket megfelelő módon a törvényben lévő szabályok szerint szervezzék.
A fejlesztéseket és beruházásokat tekintve mintegy 68 milliárd forinttal segítette az önkormányzatok fejlesztési tevékenységét a központi költségvetés. Jelzem, hogy ennek kapcsán új címzett támogatásból mintegy 78 beruházás, 56 pedig az új céltámogatásokból került megvalósításra.
Hozzátartozik az anyaghoz az Állami Számvevőszék vonatkozó jelentése. Jelezzük a tisztelt bizottságnak, hogy a korábbi évek gyakorlataihoz hasonlóan a Számvevőszék megállapításának megfelelően a törvény parlamenti útja során a Számvevőszék által megállapított visszafizetési kötelezettségeket módosító indítvány formájában javasoljuk törvényerőre emelni. Ennek kapcsán már kérnénk a tisztelt bizottságot, hogy a munka megfelelő szakaszában bizottsági módosító indítvánnyal fogadja be ezt.
Befejezésül kérem a tisztelt bizottságot, hogy vitára alkalmasnak tekintse a zárszámadási törvényjavaslatot. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Lóránt Zoltán főigazgató úr!
Dr. Lóránt Zoltán kiegészítése
DR. LÓRÁNT ZOLTÁN (Állami Számvevőszék): Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Bizottság! Engedtessék meg nekem, hogy egy képletes gondolattal kezdjem. Amikor egyetemi oktatóként a nebulóknak magyarázom az államháztartás négy alrendszerének összefüggéseit, akkor azt mondom, hogy a központi költségvetés az általánosan adó véradóként, és a másik három alrendszer az általános kapó. Magyarul ezt azért mondom, mert itt az önkormányzatokról vagy az államháztartás helyi szintjéről beszélgetünk, akkor nyilván meghatározza az államháztartás egészének az állapota is, ilyen összefüggésében kell ezt nézni.
Miért mondom ezt? Tudom, hogy itt alapvetően a bizottság hatáskörében lévő dolgokról kell beszélnem, de ettől függetlenül muszáj egy nagyon kis, egy-kétperces kitérőt tennem.
Először is mi évek óta mondjuk azt, hogy az államháztartás egész rendszerén belül, ha úgy tetszik, az ellátórendszerek reformja akadozik, nem megy, nem kerül végrehajtásra, magyarul a strukturális reformokra nem kerül sor. Más oldalról azt is elmondtuk a 2005. évi költségvetésben, hogy akármennyire is próbáljuk, a bevételek sajnos felültervezettek voltak - lásd az áfát, társasági adót - és a kiadások pedig determináltak. Akármennyire is nézzük, körülbelül tizennégyezer költségvetési intézmény gazdálkodónak kellene megtalálnunk a forrását az államháztartás egészében, tehát ilyen értelemben egy nagy determinációval bírunk. Más oldalról tessenek megnézni, hogy a tb-alapok, eü-alap, ezen belül a gyógyszerkassza évek óta azzal a mínusszal küzd, amivel küzd. Magyarul ez nemcsak költségvetés-politika, hanem ha úgy tetszik, társadalompolitikai, gazdaságpolitikai összefüggéseket is takar. Tehát ilyen értelemben merem fölvetni a költségvetés egyensúlyának és az államháztartás négy alrendszerének az összefüggését. Azt tudom mondani, hogy ilyen értelemben nyilván az önkormányzatok egészének a gazdálkodásáról és forrásösszetételéről vagy képletesen azt mondjuk, hogy feladat forrásszabályozásának az átfogó reformja nem várathat már tovább.
Az alrendszerrel kapcsolatban röviden néhány gondolatot. Ha arról beszélnénk, amit a főosztályvezető-helyettes úr is kiemelt, hogy mintegy 40 százaléka közvetlen a központi költségvetésből származik, akkor az jogos, mert azt is mondhatjuk, hogy a központi költségvetés változatlanul olyan normatív finanszírozással juttatja el a pénzeszközöket, ami egy elaprózott feladatellátáshoz vezet. Ez az elaprózottság azt mutatja, körülbelül ezer önkormányzat vizsgálati tapasztalatával mondom azt, hogy az önkormányzatok esetében 1-13 százalék között van az önként vállalt feladatokra jutó forrás. Ha ez ilyen, akkor azért el kell gondolkodni azon, hogy az önkormányzatiság elvével hogyan függ össze, hogy 1-13,14 százalék jut önként vállalt feladatokra.
A másik dolog, hogy ha megnézik a jelentésünkben, akkor alapvetően arról van szó, és sajnos ez minden költségvetési intézménystruktúrára igaz, hogy meghatározó, mintegy kétharmad rész az úgynevezett közvetlen intézményüzemeltetés, ezen belül is a bér jellegű kiadások. A dologi a másik, 15-20 százalék. Tehát felhalmozási kiadásokra 0 és 10-15 százalék között marad.
Ezen belül egy sajátos problémára szeretném felhívni a figyelmet. Ha például egy város átadja a középiskoláját a megyének, akkor a megye köteles ezt átvenni. Van többletforrása? Nincs többletforrása. A vagyontömeg meg kocsonyásan ott marad a városnál. Tehát máris egy üzemeltetési, ellátási probléma van. Vagy gondoljunk egy városi kórházra, amely ugyanaz más értelemben, a tb normatív alapon megfinanszírozza az ellátást, amiben amortizáció nincs, meg a bértartalma is kevés, tehát ilyen értelemben marad a kórházigazgató kinevezése és a vagyontömeg működtetése, ami nagy ellentmondás.
Más oldalról nehéz volna arra a kérdésre felelnem, ha azt kérdeznék tőlem, hogy az önkormányzatok likviditása romlott-e vagy nem romlott. Ezt ilyen összefüggésében, egészében nagyon nehéz megítélni. Ha röviden mondok néhány gondolatot, akkor a költségvetés általános helyzete miatt a tartalékolási kényszer ide, az alrendszerre is kihatott. Érdekes módon közel ugyanilyen összegben nőtt a rövid lejáratú hitelállomány. Hozzáteszem, hogy a hitelállomány nagyságrendjében még mindig meghatározó a felhalmozás célú, tehát a hosszú lejáratú hitel. Tehát ilyen értelemben azt tudom mondani, hogy nem tragikus a likviditási helyzet.
Más oldalról, ha megnézem mondjuk szerkezetében a megyei önkormányzatokat - és nem gazdaságpolitikai értelemben mondom, amit most mondok -, igenis a megyei önkormányzatoknak intézményfenntartó szerepre devalválódott a működtetése. Ha megnézik, a megyei önkormányzatok számtalan intézményt működtetnek, önálló jogi struktúrában. Számos esetben megkifogásoltuk, hogy ugyanabban az épületben két költségvetési szerv is önállóan működik. Itt mindenféleképpen a gazdasági társulás mind a feladatellátásra, mind pedig a közös intézményi működtetésre nagyon fontos dolog. Ugyanígy, ha megyek tovább, akkor városi körben is egyrészt meghatározó az intézményfenntartás, ebből adódóan a 130 jogcímen jutott normatívákkal való küzdelem. Ha más oldalról megnézem, akkor a helyi adóbevételek közül változatlanul meghatározott 83-85 százalékos az iparűzési adó, amely egyébként nagyon dinamikusan emelkedett az elmúlt években.
Tehát összefoglalásképpen a likviditás kapcsán azt tudom mondani, hogy ha a likviditási mutatókat nézzük, akkor ténylegesen a forrásoldala, a szabad pénzeszközök felhasználása folyamatosan csökken, ezt mutatja a vagyon értékesítése, és azt, hogy bizonyos felújítási és felhalmozási kiadások elmaradásáról kell számot adni.
Más oldalról hadd hívjam fel még két dologra a figyelmet. Az államháztartás mind a négy alrendszerében jellemző az államháztartáson kívül juttatott pénzek felhasználása. A központi költségvetésből mintegy 300 milliárd, ezen alrendszerben mintegy 187 milliárd forint megy ki államháztartáson kívülre, tehát a nonprofit szektorba vagy a magánszektorba. Itt azt tapasztaljuk, hogy a helyi önkormányzatok esetében odáig jól eljutnak, hogy ezen pénzeszközökre a szerződéskötési kényszer folytán jól kiszerződnek, de a pénzeszközök felhasználására, nyomon követésére, számonkérésére, elszámoltatására már kevesebb hangsúlyt helyeznek.
Azt hiszem, az utolsó felvetésem pedig szociálpolitikai és szerintem nem önkormányzati, a vizsgálati tapasztalataink alapján a helyi önkormányzatok akadálymentesítésre saját forrással nem bírnak. Nem merem prognosztizálni, hogy ez országosan milyen nagyságrendű százmilliárdokat jelent, de helyi önkormányzati vizsgálati tapasztalatunk szerint ez 30-40 százalékosan megoldott vagy megoldható feladatként jelentkezik. Tehát úgy érzem, hogy erre mindenféleképpen közügyként központilag és együttesen kellene a figyelmet felhívni.
Összefoglalásképpen: A zárszámadás keretében nem arra hívjuk fel a figyelmet, ami csak a 2005-ös gazdálkodási évvel függ össze, hanem itt a feladat- és forrásszabályozás egészére kellene kitérni.
Engedjék meg, hogy ugyanakkor egy nagyon nagy pozitívumra is felhívjam a figyelmet. Ha a 43. oldalról a kisebb jelentésünket megnézik, ott van az alrendszernek az általános szabályozási problémája. Örömmel és nagy tisztelettel jelentem, hogy addig, amíg a központi államigazgatás egészében a gazdálkodási fegyelem romlott, addig az önkormányzati alrendszerben a gazdálkodási fegyelem javult mind a normatíva felhasználása, mind a cél-címzett, mind az szja-átengedés vonatkozásában. Azt hiszem, hogy ez mindenféleképpen egy dicséretes dolog. (Horváth István megérkezik.)
A másik, hogy a jelentésünk ötvenhét javaslatot tartalmaz, tizenkettőt a kormányzatnak, kormánynak, tizenötöt a PM-nek és mintegy harmincat pedig a szaktárcáknak. Ebből mintegy tizenhat a helyi önkormányzatokra vonatkozó javaslattétel. Nekünk más feladatunk nincs, mint e javaslatoknak a folyamatos elmondása és figyelemfelhívása.
Legeslegutoljára engedje meg a tisztelt elnök úr és a bizottság elmondani, hogy most fejeztük be az önök felkérésére az Ökotám-rendszer vizsgálatát, magyarul a szennyvízelvezetés, szennyvíz és szennyvíztisztítás vonatkozásában az alapítványi struktúrában megvalósult beruházások vizsgálatát. A jelentésünket körülbelül két hét múlva át tudjuk adni a bizottságnak. Nagy tisztelettel kérem a bizottságot, mivel ebben közvetlenül mintegy 1,6 milliárd forintos elvonásra fogunk javaslatot tenni, és meggyőződéssel mondom már most, hogy az önkormányzatok egy része nem is tudott az egészről, úgy ment bele, a másik rész tudatosan ment bele, tehát itt egy nagyon bölcs országgyűlési határozattal a PM és az ÁSZ teljes egyetértésével terjesztjük elő a javaslatot, hogy mikor és milyen esetben lehetséges ezt kezelni vagy szabad kezelni. Ténylegesen ezen visszafizetésnél meggyőződésem, hogy egy bölcs döntéssel szabadna csak ezt a rendszert majd kezelni. Tehát ebben a jelentésünket legkésőbb október utolsó napjaiban a bizottság tárgyalni tudná. Azért szeretnénk ezt kérni, mert a zárszámadás keretében kívánjuk ezt a kérdést véglegesen rendezni. Ebben kérem a bizottságnak majd a megértését és a tárgyalását. Nagyon szépen köszönöm a figyelmet.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Tisztelt Bizottság! A szokásnak megfelelően, amennyiben kérdések merülnek fel, akkor először azok elhangzására kerítünk sort. Van-e kérdés? (Nincs jelentkező.) Ha nincs, akkor térjünk át egyből a beterjesztett törvényjavaslat és ÁSZ-jelentés véleményezésére. (Dr. Balogh László jelentkezik.) Balogh László képviselő úr!
DR. BALOGH LÁSZLÓ (MSZP): Köszönöm szépen, elnök úr. A zárszámadásnak ahhoz a részéhez szeretnék hozzászólni, amely a területfejlesztéshez kapcsolódik. Őszintén mondom, hogy örültem, amikor az ÁSZ-jelentést elolvastam ezzel kapcsolatosan, mert regionális fejlesztési tanács elnökeként meg megyei területfejlesztési tanács elnökeként is átélve az elmúlt időszakot úgy gondolom, hogy ez a jelentés igen-igen kedvező képet mutat a területfejlesztés területén odaítélt pályázatokról, a pályázatok kifizetéséről, illetőleg azok elszámolásáról. Örülök annak, hogy úgy ítéli meg az ÁSZ, hogy ez a beszámoló valós képet ad, hogy az Országos Területfejlesztési Hivatal adatai helytállóak és azok a Kincstár adataival egybevágnak. Persze nyilván voltak problémák ezen a területen, erre maga az ÁSZ-jelentés is utal.
Ami az operatív programokat és a különböző uniós programokat illeti, azok közül tulajdonképpen két olyan program van, amelyet problémásnak lehet tartani. Az egyik az EQUAL-program, amely nem is egy nagy pénzigényű program, hiszen 2,3 milliárd volt az összpénzigénye, és ebben volt a legnagyobb hazai finanszírozás, mégis a kifizetések valamilyen oknál fogva elmaradtak. Érdemes megvizsgálni, hogy kell-e egy olyan program, amit nem tudunk végigvinni.
A másik, amire igen nagy igény lenne, én olyan megyében élek, illetőleg a régión belül vannak olyan megyék, amelyek az Interreg-programot igenis igénybe kívánták venni, de tény, hogy az Interreg-programhoz való hozzájutás nagyon-nagyon hosszadalmas és végtelenül bonyolult ez a rendszer, ahogy hozzá lehet jutni.
A harmadik ilyen problematikus alap a Schengen-alap. A Schengen-alap esetében szintén a bonyolultság az, ami odáig vezetett, hogy a tervtől lényegesen elmaradt ennek a felhasználása, pedig ez nagyon-nagyon fontos lenne. Örülök viszont annak, hogy a SAPARD esetében, amelyben a legtöbb kifizetés a mezőgazdaságigép-vásárlásra jutott, Bács-Kiskun megye, ahonnan én jövök, mezőgazdasági megye, nem állt meg a kifizetésekben még akkor sem, amikor az uniós források nem álltak rendelkezésre, ezt hazai forrásokból pótolták és később megérkezett az uniós pénz is.
Ami az operatív programokat illeti, ezek közül a KIOP az, amely hároméves keretének 90 százalékát gyakorlatilag lekötötték. Úgy látom, hogy ez az a program, amelyben a leginkább előbbre léptünk. A gazdasági versenyképesség operatív program az, amelynek a hároméves kerete a legalacsonyabb mértékig lekötött, 75,5 százalék. Viszont ahol a legtöbb kifizetés történt, az a HEFOP.
Összegezve, összességében azt lehet mondani az operatív programokról, hogy a végrehajtásuk sikerült. Egyetértek az anyaggal, amely úgy fogalmaz, hogy 2006-ban forrásvesztéstől nem kell tartanunk, főként akkor lesznek még jobbak ezek a programok, ha ezt az irtózatos bürokráciát, amely körbeveszi ezeknek a programoknak az elbírálását és kifizetését, valamelyest sikerült mérsékelni. Ezt a részét általános vitára alkalmasnak tartom. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen. További hozzászólás? (Nógrádi László jelentkezik.) Nógrádi képviselő úr!
NÓGRÁDI LÁSZLÓ (KDNP): Köszönöm. Balogh képviselő úr mondandójával egy percre vitába szállnék, mert azt hiszem, hogy az EU-s projektek nagymértékben függnek a hozzáállástól, a pályázatok kidolgozottságától. Például az EQUAL-program a mi esetünkben a cigány kisebbség helyzetén óriási javulást tudott hozni. A Gazdálkodó Családokért Kht., amely a költségvetésből már nem kapott pénzt és abbahagyhatta volna a tevékenységét, az EQUAL-program finanszírozásában tovább működik legalább nyolc partnerrel a megyei munkaügyi hivatallal együtt partnerségben két évre hetvenkét embernek fix munkahely, száz fölötti embernek alkalmi közmunka és különböző átképzési projektek révén. Tehát azt hiszem, nem szabad sommásan egyfajta pályázati típusra vagy projektre véleményt mondani. Ahány hely, annyi lehetőség és annyi eredmény. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Közben nézzük, hogy kinek a telefonja hallat ilyen szép csengőhangot. Azt kérnénk, hogy halkítsa le, amennyiben lehet. További hozzászólások? (Dr. Kovács Zoltán jelentkezik.) Kovács alelnök úré a szó.
DR. KOVÁCS ZOLTÁN (Fidesz): Tisztelt Bizottság! Néhány általános megjegyzést azért hadd tegyek. Az egyik az, hogy a tényleges hiány a költségvetésben 7,5 százalékos volt, közel 1000 milliárd, tehát 986 milliárd. Kevesebb lett, mint a tervezett, de komoly hiány. Ennek isszuk a levét 2006-ra is és a továbbiakban is. Volt két rendkívüli bevétele is egyébként az államnak, az egyik a BA-értékesítésből, a másik pedig, hogy a Mol is jelentős összeget, 80 milliárdot fizetett be a költségvetésbe.
Azzal, amit a főigazgató úr mondott, egyetértek, hogy a kiadási előirányzatok alultervezettek voltak, a bevételi előirányzatok pedig nem, jóval többet tervezett nyilván a költségvetési egyensúly papíron történő helyreállítása érdekében a kormány. Az adósságállomány is azért jelentősen nőtt 2005-ben is, 392 milliárd forinttal.
Az önkormányzati szférát illetően hadd mondjam azt, hogy a legnagyobb fájdalma az önkormányzatoknak az államháztartási tartalékképzéssel volt, amely úgymond kiadáscsökkentő lett volna. Ez a kiadáscsökkentés nem történt meg, mert ugyanennyi rövid lejáratú, tehát 20-21 milliárd forintra tehető ez az összeg, ugyanennyit rövid lejáratú hitelben pedig felvettek, és egyébként a hitelállomány is, talán az ÁSZ-jelentésben szerepel, 34 százalékkal nőtt. Ez azt jelenti, hogy az önkormányzati finanszírozásra nem volt hatással az államháztartási tartalék, az önkormányzatok eladósodása irányába ment.
Egyetértek szintén a főigazgató úrral a tekintetben, hogy növekedett a vagyontárgyak értékesítése, hogy a bevételi oldalt a költségvetés egyensúlya érdekében egy kicsit növeljék.
A másik dolog, amit szeretnék mondani. A működésképtelen, az úgynevezett önhikis önkormányzatok száma soha ennyi nem volt, 1300 fölött volt, megkapta az önkormányzati bizottság minden tagja a Pénzügyminisztérium jelentését erről. Ebben az összeg is jelentősen növekedett. Tehát az látszik, hogy az önkormányzatok egyharmada önhibáján kívül működésképtelen. Nyilván már régóta mondja mindegyik oldal, hogy ezen változtatni kellene, de 2005-ben sem történt ezen változás.
Amiről a főigazgató úr beszélt, hogy 187 milliárd forint került ki az önkormányzatoktól a nonprofit szektorba, tehát alapítványokhoz, különböző társadalmi egyesületekhez, értek ez alatt sportot, kultúrát vagy bármit, ha ezt az önkormányzatok nem adnák ki, hanem megtartanák maguknak, nyilván a működésük könnyebb lenne, de innentől kezdve gyakorlatilag a települési önkormányzatok is egy intézményfenntartó, némi felhalmozással bíró önkormányzatok lennének. Ettől színes ez a világ egyébként, hogy a nonprofit szférában önként vállalt feladatokat tudnak vállalni, mert ettől színesebb egy helyi kulturális élet, a helyi sportélet. Úgy gondoljuk, hogy ezt továbbra is meg kell tenni az önkormányzatoknak, mert akkor nem önkormányzatok, hanem csak helyhatóságok, amilyenek korábban voltak a tanácsok.
Az Ökotám-rendszerrel kapcsolatosan érdemes megvizsgálni valóban ezt a jelentést. A magunk részéről ezzel egyetértünk, de úgy gondoljuk, hogy az a kérésünk, amelyet a belügyminiszter asszony felé is eljuttattunk, miszerint voltak önkormányzatok, amelyeket "csőbe húztak" ebben az ügyben, voltak olyanok, amelyek önként mentek be ebbe a rendszerbe, mindegyik önként ment, de volt olyan önkormányzat, amely kevésbé látta ebben a veszélyforrást, van, amely pedig a veszélyforrást látta, és mégis belement. Tehát lehet, hogy differenciáltan kell ezeket az önkormányzatokat figyelembe venni, de egy tény, hogy ezek nagy része kistelepülés, tehát az egyszerre történő visszafizetés csődbe vinné ezeket az önkormányzatokat. Magam is javasoltam korábban a korábbi belügyminiszter, ma ÖTM-miniszter asszonynak azt, hogy ez egy 10-15 éves intervallumban kerüljön visszafizetésre, ha így dönt az ÁSZ és így dönt a parlament is, mert különben lehetetlen helyzetbe kerülnek.
Az akadálymentesítéssel egyetértek. Nem véletlen, hogy az önkormányzatok, illetve a parlament tologatja ennek a határidejét. Ez egy olyan jelentős forráskiáramlást jelent, amely tulajdonképpen öröklött tényezőkből áll. Azok a százéves iskolaépületek, vagy száz-kétszáz éves egykori kórházak, amelyekben alapvető feladat lenne, hogy legyen egy lift például vagy a bejáratot megcsinálják akadálymentesítésre, jelentős kiadást indukálnak az önkormányzatoknál. Nagyon sok középülettel rendelkeznek még a kis önkormányzatok is, értem ez alatt a tízezer főt számláló kisvárosokat vagy húszezret, harmincezret, hát még a nagyobbak, mondjuk tehetősebbek is, hiszen a bevételeik, az iparűzésiadó-bevétel és a többi, és a többi, több. (Dr. Bóka István megérkezik.) A nagyon kis önkormányzatoknál pedig erre szinte lehetetlen a forrásképzés, mert komoly épület-átalakítással jár.
Tehát a magam részéről egyetértenék azzal, amit a főigazgató úr felvetett, hogy nézzük meg, hogy nem lehet-e erre központi pályázati forrásokat vagy egyéb támogatást megtalálni, mert a határidő egyrészt egyre közelebb van, vagy újra ki kell tolni még, mert nem tudtuk megoldani a feladatot, a mozgássérültek pedig joggal követelik azt, hogy az esélyegyenlőséget, amelyet az alkotmány biztosít számukra, adjuk meg.
Apropó. Ha már az iparűzési adónál tartunk, akkor azt végig kell nézni, hogy olyan dinamikusan nem nőtt az iparűzésiadó-bevétel, mint mondjuk 2003-ban vagy 2004-ben. Akkor 12-13 százalék körül nőtt az iparűzésiadó-bevétel, ez 10 százalék alá, ha jól emlékszem az anyagból, 7-8 százalék körülire csökkent, de ez még így is növekedést jelent, ezért komoly dilemma lesz 2007-ben. Most hatályon kívül helyezte a parlament azt a szabályt, amely az iparűzési adó eltörléséről szólt, de ha mégis újra előjön, ez egy jelentős összeg az önkormányzatok életében. Ha ez más oldalról, finanszírozás szempontból nem lesz kipótolva, akkor ez szintén gondot jelent az elkövetkezendőkben.
Úgy látjuk, ahogy a költségvetésnél is elmondtuk, hogy ez a költségvetés tervezésénél annak elfogadásához képest is sok tekintetben rosszabb helyzetet eredményezett, mint amit terveztünk, láttunk vagy elfogadott a parlamenti többség, ezért mi hasonlóan ahhoz, noha ez tényszámokon alapul, nem tudjuk támogatni.
ELNÖK: Köszönöm szépen. További hozzászólás van-e? (Tasó László jelentkezik.) Tasó képviselő úr!
TASÓ LÁSZLÓ (Fidesz): Köszönöm szépen. Tisztelt Bizottsági Ülés! Csak egy rövid megjegyzésem lenne. Az Állami Számvevőszék kötött pályán van, hiszen a rögzített adatokból tud elemzéseket elkészíteni és tud véleményt formálni, és az alapján tudja a jelentést elkészíteni. Az, amit leírnak és amiből dolgoznia kell az Állami Számvevőszéknek, vajon mennyire igaz? Ki garantálja, hogy azok a számok igazak? Nagyon kevés az esélye annak, hogy minden szám megüljön, hiszen a folyamatok mögé nem lehet látni, és hallottuk, hogy mi is történt az elmúlt években. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Most magamnak adnék szót még, ha lehetséges.
Abból indulok ki, hogy ennek a napirendnek és a zárszámadási résznek véleményem szerint két funkciója van, egyrészt történt dolog, és az elszámolás, az ellenőrzés mindenképpen országgyűlési feladat. Tehát egyrészt ennek eleget kell tennünk, megnézni, hogy azok, amit beterveztünk, elhatároztunk, hogyan alakultak, miként valósultak meg a végrehajtás során. Másik része pedig, ami hasonlóan nagyon fontos, hogy a tapasztalatokat hasznosítsuk, tehát a 2005. év során összegyűlt tapasztalatokat, tanulságokat a következő évi tervezésnél vagy a következő évek tervezésénél hasznosítsuk.
Ha így vesszük ezt a két feladatot, akkor azt kell mondanom, hogy ha az első feladatban az ellenőrzést, az elszámoltatást végignézzük, akkor teljesen egyetértve Lóránt Zoltán főigazgató úrral, a 2005. év önkormányzatokat illetően jobb volt. Ha valaki összehasonlítja a korábbi évek jelentéseivel, sokkal kevesebb a negatív, elmarasztaló megítélés. Ez mindenképpen pozitív.
Természetesen azt kell látni, ha valaki végignézte, hogy még mindig igen sok a gond az elszámolásuk területén, és nemcsak korábbi gondok, hanem újak is keletkeznek. Tehát a 2005. évi költségvetési előirányzatok, költségvetési szabályok megalkotásával is teremtettünk újabb és újabb problémákat is, amelyeket nem egyszerű végrehajtani, és esetleg félreérthetően is lettek megfogalmazva.
Nagyon fontos a tanulságokból, a 2005. év is megerősíti azt, hogy az önkormányzatoknál a feladatok és a források összhangja nagyon messze van egymástól. Ezt régóta mondjuk. Ezt továbbra is kell mondanunk, és kellene valamit tennünk ellene, hogy a források és a feladatok összhangját megteremtsük.
Az is látható, hogy 2005-ben mindenféle előzetes jóslások ellenére, mert igen sokat hallottunk különféle jóslásokat, hogy kivéreztetik, tönkreteszik, eladósítják, az összes vagyont felélik, ezek azért nem úgy valósultak meg. Azt kell megállapítani, hogy 2005-ben az önkormányzatok működtek, többségében kielégítették a lakosság igényeit, és igen szigorú, takarékos gazdálkodást tudtak folytatni. Talán ennyi megállapításokkal az ellenőrzésen túl lehet lenni, ha nagyon röviden akarunk.
A tanulságok számomra talán most még inkább fontosak, mint az ellenőrzés kérdése. Az első ilyen tanulság, amely talán 2005-ben jelentkezett legelőször, hogy az önkormányzati szféra egyenlege, a működési egyenlege egyre nagyobb mértékben jelentkezik az államháztartás hiányánál. 2005-ben ez a hiány megduplázódott, most 80 milliárd körüli összeg van, ez már 0,4 százalékot tesz ki az államháztartás hiányában. Mindenképpen el kell azon gondolkodni, mert nagyon tanulságos, hogy a költségvetési hiány biztosítására előírt zárolás milyen hatékonysággal működött. Akkor is vitattuk ezt a kérdést, hogy hogyan és milyen módon működik ez a dolog. Azt kell látni, hogy az ilyen jellegű intézkedés a gyakorlatban nem tud úgy megvalósulni, mint ahogy azt a költségvetési törvény elfogadásakor sokan remélték. Tehát az önkormányzatok gazdálkodási szabadsága, a lehetőségek biztosítják azt, hogy ha kevesebb pénzt kap a központi költségvetésből, akkor ezt a kevesebb pénzt hitelfelvétellel pótolja, és e hitelfelvétel bizony növeli az államháztartás hiányát. Mindenképpen ez egy nagy tanulság, azt gondolom, hogy 2006-ban is már ennek megfelelően alakultak ezek a dolgok, de 2007-ben ezen mindenképpen el kell gondolkodni. Az ÁSZ jelentése is ezt elég egyértelműen kifejti és állást foglal ebben a kérdésben.
A másik ilyen kérdéskör a működési és fejlesztési egyenleg kérdése. Azt látni kell, hogy az önkormányzatok hitelállománya, ha úgy összességében nézzük, nem jelentős, de a hitelek jó része fejlesztési hitel volt, azonban 2005-ben azért jelentősen növekedett a működési célú hitelállomány is. Úgy gondolom, hogy a tanulságokat megint le kell vonni. Ez még akkor is igaz, ha összességében az összes önkormányzat működési bevétel-kiadás egyenlege pozitív volt és e pozitívumot fejlesztésre használták föl. Ez egy jó dolog, amit Szelényi úr is elmondott, hogy itt volt egy plusz és ennek egy részét átforgatták az önkormányzatok fejlesztésére. Emellett viszont az egyes önkormányzatoknál meglévő egyenlegek kérdése azért nem úgy alakul ki, hogy mindenütt ez a helyzet. Egyes önkormányzatok nagyon eltérnek ettől az összességében elfogadható kedvező állapottól, nagyon sok önkormányzat van, amely a hitelállományának a nagy részét működésre vette föl. Úgy gondolom, hogy ezt azért kell hangsúlyozni, nehogy az a vélemény tudatosuljon mindnyájunkban, amely az összképre igaz, hogy egyes önkormányzatoknál azért gondok vannak.
Úgy gondolom, hogy a központi költségvetéstől kapott pénzek nagysága lényegesen nőtt 2005-ben, ez közel realizálódott is, ha nem is 100 százalékban, de közel realizálódott. Ennek az összetételével van gondom. Azt gondolom, hogy egyre több normatíva van. Az, amit a jelentésből is pontosan lehet látni, hogy a központosított előirányzatok száma is és forintértéke is jelentősen nőtt, nem jó irány. Az önkormányzatok mozgásterét ez szűkíti, és nem a hatékonyság irányába mutat. Sokszor elmondtam és most is úgy gondolom, és visszaigazolja a korábbi véleményemet, ha azt mondjuk egy önkormányzatnak, hogy aszfaltozásra kapsz pénzt, akkor mindegy, hogy ott mi történik, akkor is aszfaltozni fognak, mert ha nem kér abból, nem pályázza meg azt, akkor összességében kevesebb pénzt kap, pedig lehet, hogy adott településen nem az aszfaltozás a legfontosabb dolog. De számtalan ilyen példát lehet mondani. A hatékonyságnál örömmel látom a számvevőszéki jelentésben is például a víz- és csatornadíj kiegészítő támogatást. Ha abban érdekelt az adott önkormányzat, hogy minél nagyobb legyen neki ez a költség, mert annál több támogatást kap, akkor azok a kiadások bizony nagyobbak lesznek, és ezt évről évre lehet látni.
Ezzel csak arra szeretném fölhívni a figyelmet, hogy nem jó irány az, ha megcímkézzük a pénzt, nem jó irány az, ha elaprózzuk és egyre több. Az önkormányzatoknak azt a pénzt, ami rendelkezésre áll a központi költségvetésből, oda kell adni, és minél kevesebb címkével, minél kevesebb feladat-meghatározással, mert helyben jó döntéseket fognak tudni hozni az önkormányzatok.
Saját bevételről is szólt alelnök úr is. Jelentősen nőtt a saját bevétel. Arányait tekintve ez egy pozitív változás, ha nő az összbevétel meg a saját bevételek aránya. Persze megint nagyon nagy a szórás egyes önkormányzatoknál. Vannak önkormányzatok, ahol korántsem ez az átlag, hanem teljesen megfordított, ahol a bevételüknek a 80 százalékát is a központi költségvetésből kapják. Tehát az összességében kedvező szám mögött nagyon szélső értékek vannak.
Iparűzési adóról szólva. Az EU bírósága elutasította az olasz hasonló adónál a keresetet. Ebből aztán most sokan azt a következtetést vonják le, hogy akkor nekünk se kell lépni. Azt gondolom továbbra is, hogy ez az adó az önkormányzatok számára nem jó. Nagyon nagy szükség van erre a mintegy 350 milliárd forintra, tehát ezt nem lehet elhagyni, az önkormányzatok nincsenek abban a helyzetben, hogy ettől el lehessen tekinteni vagy csökkenteni lehessen, de ez nem jó. Ez olyan nagy mértékű szórást tesz az önkormányzatok között, amely egyre nehezebben kezelhető. Próbáljuk igazságossá tenni a rendszert.
2005. évben is már el kell számolni az adóerő-képességgel. Itt egy év alatt egyes településeken nagyon nagy változások vannak, nemcsak negatív, hanem pozitív irányba is. Akkor viszont nagyon sok önkormányzatnál jelentős összegeket kell visszafizetni, vagy azért, mert több kiegészítést kaptak, vagy azért, mert kevesebb lett beszámítva nekik, de most ezeknél az önkormányzatoknál azért ez komoly feszültség, komoly probléma, még akkor is, ha sokszor elmondtuk, hogy erre számolni kell, meg folyamatosan figyelemmel kell kísérni. Továbbra is azt tartom, hogy ez nem egy jó adónem, nagyon bizonytalanná teszi önkormányzatoknak akár a fejlesztési, akár a működési megalapozottságát is. Ha egy önkormányzat arra épít, hogy van az iparűzési adója, erre berendezkedik, majd az ott jól fizető adófizető cég beborul vagy átteszi a székhelyét máshová, akkor megringatja az önkormányzat költségvetését. Nem jó, hogy ez így van. (Dr. Kovács Zoltán: Meg is rengeti.) Meg is rengeti. Köszönöm szépen a segítségét alelnök úrnak.
A vagyon növekedéséről már szóltam a bevezetőben is. Talán a létszám- és bérkérdésről érdemes szólni. Nagyon tanulságos a 2005. év létszám- és béralakulása. Évek óta mondjuk meg ösztönözzük az önkormányzatot, hogy létszámot kell csökkenteni, ezért már a költségvetés elfogadásakor is be van kalkulálva, hogy majd létszámgazdálkodással miket fognak kigazdálkodni. Ennek ellenére azt kell látni, hogy 2005-ben a köztisztviselők létszáma nőtt, nem nagy mértékben, de nőtt. Tehát nem csökkent, hanem nőtt. Nőtt a tűzoltóké. Ez jó, mert 45 tűzoltóval több van, de amikor az egész bérgazdálkodásról, az egész gazdálkodásról beszélünk, akkor a létszámban itt növekedés van. Csökkent a közalkalmazottak létszáma, ami tulajdonképpen logikusnak meg ésszerűnek tűnik, több mint nyolcezer fővel. Tehát amikor erről beszélünk, akkor arra is szeretném fölhívni a figyelmet épp a következő évi költségvetés készítésénél, hogy a jelenlegi ütemben is jelentős közalkalmazotti létszámcsökkenés van akkor is, ha nem drasztikus lépéseket teszünk. Gyakorlatilag ennek a közalkalmazotti létszámcsökkenésnek egynegyede körülbelül a közoktatásból került elbocsátásra, illetve a státusz megszüntetésre, mert lehet, hogy ennek a nagy része nyugdíjba vonult vagy egyéb megoldás volt.
Ehhez a kérdéshez nagyon hozzátartozik a bérek alakulása. Nagyon nagy vitánk volt a bérekkel, meg hogy hogyan tudják és hogyan nem tudják kigazdálkodni az önkormányzatok a különféle béreket. Hogy ne rossz számot mondjak, ezért nem fejből mondom. Azt kell megállapítani, hogy 2005-ben a rendkívüli nagy szegénység és nagyon nagy pénzügyi problémák ellenére a bérek lényegesen jobban emelkedtek, mint ahogy terveztük, és mint ahogy törvény kötelező jelleggel ezt elő is írta volna. A számok azt mutatják, hogy 2004-ben a köztisztviselőknek több mint 11 százalékkal növekedett az átlagbére, és 2005-ben már 214 000 forint volt az egy köztisztviselőre jutó bér. Ugyanez a közalkalmazottaknál majdnem elérte a 150 000 forintot. Ez 8,7 százalékkal több, mint a 2004-es évben volt. Lehet mondani a tűzoltókét is, akiknek az átlaga 206 000 forint/hó. Ez a szám egy hónapra értendő, és ebben benne vannak a 13. havi meg a különféle jutalmak és juttatások, a jubileumi jutalmak is, de összességében az önkormányzatok ennyi pénzt fizettek ki. Azt gondolom, hogy a következő évi tervezésnél, mert az időszaka van most, ezeket a 2005. évi zárszámadási törvényben megjelenő számokat, tendenciákat mindenképpen hasznosítani kell és figyelnünk kell rá.
Nagyon egyetértek főigazgató úrral abban, hogy az ökotám kérdését külön vizsgáljuk, és amennyiben itt egyetértés van, és úgy látom, hogy egyetértés van, erre szánjunk egy külön napirendi pontot is, mert ez egy olyan hosszú ügy. Azt gondolom, hogy egy évvel korábban, egy évvel ezelőtt jó irányba elindultunk, ezt mindenképpen végig kell vinni és ennek megfelelően majd olyan döntést hozni, amely biztosítja azt is, hogy az önkormányzatokat a megfelelő gazdálkodás irányába ösztönözzük, de ugyanakkor a működőképességét emiatt egyetlen egy önkormányzat se veszítse el teljesen.
Azt javaslom a bizottságnak, hogy általános vitára alkalmasnak tartsa a beterjesztett javaslatot és a számvevőszéki jelentést, és majd a parlamentben is fogadjuk el. Köszönöm szépen. (Dr. Kovács Zoltán jelentkezik.)
Alelnök úré a szó.
DR. KOVÁCS ZOLTÁN (Fidesz): Tisztelt Bizottság! Mielőtt rózsaszínre festjük az eget, hogy olyan jól állunk önkormányzati szinten, azért szálljunk le a földre. Az, hogy növekedett a közalkalmazottak vagy a tűzoltók létszáma, illetve a köztisztviselőké, részben abból adódik, mert növekedtek a feladatok is. Több helyen nyílt például okmányiroda, ahová létszámot kellett felvenni. A kistérségekben, ahol a többcélú kistérségi társulások létrejöttek, ha nem a körzetközpont önkormányzatának hivatala látta el ezt a feladatot, hanem külön hivatalt hoztak létre, amely nem biztos, hogy helyes, de ez is növelte a létszámokat. Ha a főigazgató úr azt mondja, hogy van az állam, mint általánosan adó, mi pedig az általánosan kapók vagyunk, akkor mondhatnám a saját vércsoportomat is, azaz nullás, mert azért mégiscsak ezerháromszázra nőtt ezer körüliről az önhikisen száma. Háromszázzal nőtt! Ez azért valamit mutat ebben a rendszerben, hogy nem jól működött. Úgy gondolom, hogy ez előrevetíti a következő évek nehézségeit is.
Ezért a PM-nél azt el lehetne talán érni, hogy az ágazati jogszabályoknál, amelyben volt egy felmentés vagy legalábbis időszakos korlátozás, hogy ne ez a kezes-lábas rendszer legyen, hogy kell két kezes, hogy vegyünk egy lábast, magyarul egyrészt előírnak régi szociális otthonokban 10-12 négyzetmétert. Tudom, hogy kell, majdnem olyan szót mondtam, ami után a parlamentben megtámadtak, tehát olyan létezési hely és terület egy-egy ápoltnak vagy egy ott lévő gondozottnak, de ez ma lehetetlen. Ha ezeket előírják, a magasabb szint nem felel meg, visszaveszik a pénzt. Volt itt a hajcihő a zeneiskolák és a művészeti alapoktatás kapcsán, most a 2006-osról beszélek, nem a 2005-ösről, már az ágazati jogszabályok vonatkozásában, vagy a kötelező szabadidő-szervező az iskolákban, meg nem tudom, milyen státuszokat, amelyeket az önkormányzatoknak végre kell hajtani. Ebből egyébként kiadásuk van és növekszik a létszám, miközben máshol meg facsarják az intézményeiket, hogy honnan tudnak létszámot csökkenteni, és adják be a létszámcsökkentési pályázatra.
Az is megérne egy misét egyébként, hogy meg kellene nézni, hogy hol, milyen területről történt egyébként létszámcsökkentés, és ahol nem történt vagy ahol nőtt, azt is ki kellene mutatni. Akkor lehetne látni, hogy milyen irányú folyamatok zajlódnak le, noha egyszer egymással szemben, egyszer egymással párhuzamosan, mert azt hiszem, hogy ez is segítené a mi munkánkat. Nyilván ez nemcsak pénzügyminiszteri feladat, ezt maga a bizottság is valamilyen segítséggel megnézhetné, ha kap adatokat. Ennyiben szerettem volna az alelnök urat nem kiegészíteni, hanem más véleményt formálni. Az elnök urat, bocsánat. Más a felosztás.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Természetesen a véleményemet továbbra is fönntartom. Nem győzött meg alelnök úr, de ez nem jelent gondot. Nem volt szándékom rózsaszínűre festeni a dolgot, és azt gondolom, hogy nem is olyan színben mondtam. Elég kritikusan próbáltam megfogalmazni azokat a dolgokat, amelyek valósak.
Van-e további hozzászólás? (Nincs jelentkező.) Ha nincs további hozzászólás, akkor megadom a szót először Szelényi úrnak és utána Lóránt főigazgató úrnak.
SZELÉNYI GYÖRGY (Pénzügyminisztérium): Köszönöm szépen a szót. Két dolgot szeretnék közölni. Az egyik az önhikivel kapcsolatos. A 2005. évi költségvetésben az önhiki teljesülése, az önhiki 1 meg a 3, ami az egyedi ügyeket kezeli, a teljes rész 20 milliárd körüli összeg. Egyébként az önkormányzatok saját elszámolásuk szerint önmaguknak mintegy 1,6 milliárd forint visszafizetési kötelezettséget állapítottak meg a saját önhiki-elszámolásukban. Ezt azért kell hangsúlyozni, mert összességében az önhiki-támogatás az önkormányzatok éves kiadásai, gazdálkodó 3000 milliárd forint összegével szemben évek során folyamatosan 7-8 ezrelék körül van, ilyen arányokat tekintve ez az összeg nem növekszik. Ezt tényként szükségesnek tartottam elmondani a tisztelt bizottság előtt.
A másik kérdéskör pedig, mindig fölmerült a feladatok és a források összhangja. Hozzátennék egy harmadikat, talán valahol kapcsolódva alelnök úr megfogalmazásához is. A feladatok, források és a kötöttségek egymáshoz való kapcsolata biztos, és ez törekvés, hogy a szakmai ágazati jogszabályokban elkezdődik és el kell kezdődnie olyan önkormányzati mozgástérnövelő lépésnek a szakmai ágazati szabályozásban, amely után nyilván a pénzügyi szabályozás is a globálisabb, a forrásszabályozás elektronikájához kapcsolódó szabályozási módszerekhez való visszatérésnek megteremtette az alapját. Nyilván ez előttünk van, a következő időszakban más fórumon a költségvetés kapcsán erre még vissza fogunk térni. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Főigazgató úr!
Dr. Lóránt Zoltán reflektálása
DR. LÓRÁNT ZOLTÁN (Állami Számvevőszék): Három egyperceset, ha megengedik. Először az önhikihez. Az anyagunkban benne van, hogy közel 1150 önkormányzat volt önhikis, tehát itt azért ez csökkenés. Másodsorban 17,5 milliárd ment ki, tehát egyetértek azzal, amit a főosztályvezető-helyettes úr mondott. Esetleg figyelemfelhívásként jelzem, hogy 15,2 millió forint önkormányzatonként. Azért ez megint elaprózott, hogy adjunk kicsit és majd lesz valahogy.
A másik dolog, ha megengedik, és nem vitatkozni szeretnék az alelnök úrral, Kovács Zoltán polgármester úrral, de félreértés van abban, nem azt mertem felvetni, hogy az államháztartáson kívül eső pénzek nagyságrendje sok vagy kevés. Olyan értelemben mertem fölvetni, hogy az már elég nagy előirányzat, hogy beszámoltatás, számonkérés és odafigyelés nélküli, mert mi ezt figyeltük meg. Ha tetszik emlékezni, azt mondtam, szerződéskötésig eljutottunk, de nem számoltatom be, hogy az a feladat teljesült-e és megvalósult-e. Ezt kifogásoltuk. Még véletlenül se szeretnék beavatkozni abba, főleg az önkormányzatok esetében, hogy az a pénz milyen formában megy ki.
Harmadik egypercesem a bérdolog. Csak hogy tessenek tudni, mi kiszámoltuk, hogy a központi bérintézkedések hatása 1 százalékos mértékben 8 milliárdot tesz ki az alrendszeren belül, tehát nagyon nagy összeg. Arra is felhívtam a figyelmet, hogy az éves költségvetésnek a meghatározó része a bér és közteher. Tehát ilyen értelemben ez egy nagyon nagy determináció. Más értelemben, alelnök úr érintette ezt az összefüggést, hogy nagyon sok olyan úgynevezett bérhordozó normatíva van, amely megjelenik az ágazati törvényekben forint nélkül. Ezek viszont ténylegesen egyéb bérfeszültséget indukálnak. Gondoljunk csak az informatika, a könyvtáros meg olyan szakképzési, pedagógusi állományra, amelyet az ágazati törvények előírnak. Ennyit szerettem volna csak elmondani. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Tisztelt Bizottság! A bizottság döntésére kerítünk sort. Kérdezem a bizottság tagjait, egyetértenek-e azzal, hogy általános vitára alkalmas a beterjesztett törvényjavaslat. Külön fogunk szavazni a számvevőszéki jelentésről. Aki egyetért vele, az kézfelemeléssel jelezze. (Szavazás.) Tizenhat igen. Ki nem ért vele egyet? (Szavazás.) Tizenhárom nem. Ki tartózkodott, volt-e olyan? (Nincs jelzés.) Megállapítom, hogy a bizottság 16 igennel, 13 nemmel általános vitára alkalmasnak tartotta.
A jelentésről nem kell szavazni, köszönöm titkár úrnak a segítségét, a véleményünket meg elmondtuk. Köszönjük szépen mind a két előterjesztést. Köszönjük szépen az előterjesztést. További jó munkát kívánunk önöknek! A parlamentben az általános vitánál a jövő héten találkozunk.
A bizottság 2006. évi őszi ülésszakra szóló munkatervének elfogadása
Tisztelt Bizottság! 2. napirendi pontként tervezzük a munkánkat segítő feladat elvégzését, elsőként a 2006. évi II. félévi munkatervünk elfogadását. Nem tudom, képviselőtársaim megtalálták-e az elektronikus úton kiküldött javaslatot, ezzel kapcsolatban van-e kérdés, javaslat. Igyekeztem, illetve a bizottság apparátusával igyekeztünk minél bővebbre húzni a javaslatot, hogy csak kifele kelljen belőle húzni. (Dr. Balogh László távozik az ülésről.) Van-e ehhez kérdés, vélemény? (Nincs jelentkező.) Jó így, ahogy van? Készültünk azzal, hogy írásban is oda tudjuk adni. Osszuk ki, képviselőtársaim? Vagy ki van osztva, az asztalon megtalálták? Titkár úr akkor segít.
Beépítettük a munkatervtervezetbe azokat a javaslatokat, amelyeket kaptunk képviselőtársainktól, amelyeket kaptunk különféle minisztériumokból, Gazdasági és Közlekedési Minisztériumból érkezett, érkezett az Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztériumból. Az előzőektől eltérően jó néhány koncepcionális ügyet tervezünk ide, hogy vitassuk meg, mielőtt a parlament elé kerül. Meghallgatások közül kettőt terveztünk. Természetesen menet közben is van lehetősége a bizottságnak újabb napirendi pontok megállapítására is.
Kovács alelnök úré a szó.
DR. KOVÁCS ZOLTÁN (Fidesz): Köszönöm szépen. Az egyik csak technikai észrevétel. Szerintem az 1. és a 7., a vízpart-rehabilitáció ugyanaz. Igazából úgy gondolnám, hogy Gaál Gyula helyett, aki decemberben vélhetően a hírek szerint már nem lesz MÁV elnök-vezérigazgató, hanem Heinczinger lesz, akkor a Heinczingert kellene meghívni. Ez az egyik. A másik meg, hogy nem decemberben kellene meghívni, mert december 12-én van a szárnyvonalakkal kapcsolatos döntés, hanem jóval előtte. Tehát az úgynevezett társadalmi egyeztetés, amely folyik, illetve beszélnek róla, de nem folyik, legalább az önkormányzati bizottságban zajlódjon le mondjuk októberben. Ne egy napra a Bajnaival, hanem két bizottsági ülésen egy hét különbséggel. Szerintem Heinczinger Istvánt hallgassuk meg, vagy aki éppen most illetékes elvtárs.
ELNÖK: További észrevétel a munkatervhez? (Nincs jelentkező.) Most erre a rövid őszi ülésszakra nem tervezünk kihelyezett bizottsági ülést, és a nyílt bizottsági napot sem tervezzük meg. Elég rövid az időszak, elég gyorsan jön a költségvetés, és azt gondoljuk, hogy az idővel való takarékosság miatt majd a következő év elején tesszük meg ezeket a szokásos dolgainkat. Így elfogadható ezekkel a kiegészítésekkel? Megnézzük itt az 1. és a 7. pontot, mert lehet, hogy az egyik még a koncepció kérdéséről szólna, a másik meg már az intézkedésekről. Ezt lepontosítjuk, és ezzel együtt kérdezem a bizottság tagjait, hogy elfogadjuk-e a 2. napirendi pontban a II. féléves munkatervet. Aki igen, kézfelemeléssel jelezze. (Szavazás.) Köszönöm szépen: Megállapítom, hogy a bizottság elfogadta a munkatervet.
Tisztelt Bizottság! Egyebek között két dolgot feltétlenül meg kell beszélni. Szili Katalin elnök asszony küldött egy levelet, amelyben értesítette a bizottság elnökét, alelnökeit, hogy létrejön a Kárpát-medencei Magyar Képviselők Fóruma. A nevében benne van minden. Ennek a fórumnak négy albizottsága van, és az egyik albizottságba, a gazdasági albizottságba az Önkormányzati és területfejlesztési bizottságnak is kell delegálnia két főt. Erre szeretném, ha sort kerítenénk, mert a határidő már lejárt. Kormánypárti és ellenzéki oldalról egy-egy jelöltről lenne szó. Tehát aki Kárpát-medencei magyar képviselő, akinek lenne affinitása ilyen munkára. Maga határozza meg a munkatervét. Nézek önként jelentkezőket.
Tisztelt Bizottság! Megvan a két személy, Ódor Ferenc képviselő úr és Sós Tamás képviselő úr a javaslat. Kérdezem a bizottságot, egyetértenek-e. (Szavazás.) Igen. Köszönöm szépen. Akkor a bizottságból a két személy megvan. Jó munkát kívánok az ottani bizottságban is!
Következő ilyen nemes feladatunk albizottságok létrehozása. Az előző parlamenti ciklusban nem igazán működött az önkormányzati bizottságban albizottság. De végiggondolva a dolgot, a bizottságunk területe bővebb, mint korábban volt a területfejlesztéssel. A Házszabály rendelkezése szerint ellenőrzési albizottságot kell létrehozni és működtetni. Ezért van ez az egyik lehetséges megoldás, hogy csak az ellenőrzési albizottságot hozzuk létre, a másik megoldás pedig az, hogy két fő területünk van, az egyik az önkormányzat, a másik a területfejlesztés, nekem személy szerint az is elképzelhető, hogy három albizottságot hozzunk létre, az ellenőrzésin kívül egy önkormányzatit és egy területfejlesztésit. E javaslat fölött nyitom meg a vitát, hogyan látják képviselőtársaim ezt a dolgot. Azt látni kell, régebbi képviselők tudják, hogy ha a képviselők akarnak dolgozni albizottságban, akkor az albizottság hasznos és eredményes tud lenni, ha nagyon nehezen jön össze az albizottság megjelenése, a bizottság ülései, akkor ezek nem működnek. Tehát ha van valakinek ambíciója, akkor ezt nyugodtan lehet csinálni, ha úgy látjuk, hogy inkább itt bizottsági ülésen tesszük a dolgunkat, akkor csak az ellenőrzési albizottságot hozzuk létre.
Vélemények? (Szabó György jelentkezik.) Szabó György alelnök úr?
SZABÓ GYÖRGY (MSZP): Köszönöm a szót, elnök úr. A legutóbbi négy esztendőben nagy lelkesedéssel létrehoztunk a Területfejlesztési bizottságban tán négy vagy öt albizottságot is. Azon gondolkodom, hogy valamelyik albizottság egyetlen ülést tartott-e, talán igen, de ezen túl sok minden nem igazán történt. A személyes tapasztalatom egyértelműen az, hogy a képviselőtársak, miután számos más egyéb elfoglaltsággal is rendelkeznek, önkormányzati tisztségekkel, egyéni képviselők, saját választókerületük van, majdnem lehetetlen adott esetben még határozatképes albizottságokat létrehozni.
Nem tartottam rossz, sőt kifejezetten jó ötletnek tartottam, hogy úgy járt el a kormány, hogy az önkormányzati és a területfejlesztési ügyek most egy minisztérium alá kerülnek. Nagyon szorosan összefügg a két dolog, egymást erről nem is kell győzködnünk. Ennélfogva a két albizottságot, valamint esetleg amit elnök úr kezdeményezett vagy fölvetett töprengésként, hogy legyen egy területfejlesztési és önkormányzati, sem tartanám isten igazából indokoltnak. Az ellenőrzési albizottságot meg létre kell hozni, mert azt nyilván a Házszabály előírja. Gondolom, ha elnök úr konzultál Kovács alelnök úrral, akkor rövid időn belül meg lehet tenni. Nem tudom, hogy van-e konkrét személyi javaslat, ha igen, erről tudunk dönteni, de azt indítványozom, hogy más albizottságokat ne hozzunk létre, én legalábbis nem tartom ezt most célszerűnek és ésszerűnek.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Alelnök úr, Kovács Zoltán!
DR. KOVÁCS ZOLTÁN (Fidesz): Egyetértek azzal, amit Szabó György elmondott. Rövid tapasztalatom azt mutatja, hogy ha kifejezetten vizsgálóbizottság jellegű albizottságok alakulnak, azok még úgy, ahogy működnek egy-egy konkrét cél elérésére vagy valami dolog vizsgálatára, annak a feltárására, de egyébként azok az albizottságok, bármelyik bizottság munkájában vettem részt, önmagában nem nagyon működtek. Tekintettel arra, hogy egyébként a bizottságnak ez a két témaköre van, nevezzük a nagybizottságnak vagy a főbizottságnak, az önkormányzatokkal meg a területfejlesztéssel foglalkozik. Ezért a kötelező bizottságot, amely héttagú, létre kell hoznia a bizottságnak, az elnökét az ellenzék adja, és három tagot delegál. A jövő héten bejelentjük az elnök úrnak, hogy ki lenne ennek az ellenőrzési albizottságnak az elnöke és ki lenne a másik két tagja, hogy lehessen róla dönteni.
ELNÖK: Köszönöm szépen. További észrevétel, javaslat? (Nincs jelzés.) Más frakció képviselője? (Nincs jelzés.) Ha nincs más vélemény, akkor elég egybehangzó volt a két javaslat, tehát hogy egy albizottságot hozzon létre az önkormányzati és területfejlesztési bizottság, ez az ellenőrzési albizottság. Alelnök úr már mondta is, hogy egy hétfős ellenőrzési albizottságot hozzunk létre, amelynek elnökét az ellenzéki sorokból válasszuk meg, és négy képviselő legyen a kormánypártok részéről, három pedig az ellenzék részéről. Akkor ezt teszem föl szavazásra. Más javaslat nincs, nem volt. Aki egyetért azzal, hogy ellenőrzési albizottságot hét fővel az elmondottak szerint... (Szavazás.) Köszönöm szépen. Megállapítom, hogy a bizottságunk úgy döntött, hogy egy albizottságot, az ellenőrzési albizottságot hozza létre hét fővel, ellenzéki elnökkel, négy-hármas aránnyal. A következő bizottsági ülésre a kormánypártok és ellenzéki pártok a személyi javaslatot megteszik, és akkor a bizottság megválasztja a tagjait is. Köszönöm szépen.
Tisztelt Bizottság! Egyebek között van-e valakinek fölvetése, bejelentése? (Nincs jelzés.) Ha nincs, akkor a mai bizottsági ülést berekesztem. Tájékoztatásul még azt elmondom, hogy várhatóan jövő héten szerdán kerül sor a következő bizottsági ülésre. Itt a parlamenti menetrend azért most már reményeim szerint kialakul megfelelő mederben és akkor ülésezünk. Előzetesen Bajnai Gordon kormánymegbízott úrnak a meghallgatásra az október 17-ei keddi nap alkalmas lenne. Ezt nem tudom, fogadjuk-e el, vagy majd egy későbbi időpontban. A kormány beterjesztett egy vitanapot a nemzeti fejlesztési tervről. Nem tudom ma még, hogy arra mikor kerül sor. 12-ére kérte a kormány, de a házbizottság majd holnap dönti el, hogy mikorra lesz ez beterjesztve. Ettől is függővé tehetjük a bizottsági meghallgatást, de azt gondolom, hogy praktikusabb, ha a kormánymegbízott urat itt a bizottságban is meghallgatjuk, tehát hogy a kettő ne üsse ki egymást. Tájékoztatásképpen és ahhoz, hogy mindenki tudja tervezni, 17-e egy keddi nap és akkor tartanák bizottsági ülést, várhatóan jövő héten pedig szerdán 10 órakor találkozunk. (Dr. Bóka István: A költségvetés nincs beterjesztve?) A költségvetést a Házszabály szerint október 31-ig kell beterjeszteni a kormánynak a választások évében.
Köszönöm szépen. További jó munkát mindenkinek!
(Az ülés befejezésének időpontja: 11 óra 25 perc)
|
|
Jauernik István |
Jegyzőkönyvvezető: Földi Erika