ÖTB-13/2006.
(ÖTB-13/2006-2010.)
az Országgyűlés Önkormányzati és területfejlesztési bizottságának
2006. október 31-én, kedden, 10 óra 10 perckor
a Képviselői Irodaház II. számú tanácstermében
megtartott üléséről
Tartalomjegyzék
Napirendi javaslat *
Az ülés résztvevői *
A bizottság részéről *
Megjelent *
Helyettesítési megbízást adott *
Meghívottak részéről *
Hozzászólók *
Jelenlévők *
Elnöki megnyitó *
A napirend elfogadása *
A biztonságos és gazdaságos gyógyszer- és gyógyászatisegédeszköz-ellátás, valamint a gyógyszerforgalmazás általános szabályairól szóló törvényjavaslathoz érkezett kapcsolódó módosító javaslatok megvitatása *
A Magyar Köztársaság 2005. évi költségvetéséről szóló törvény végrehajtásáról szóló törvényjavaslathoz érkezett kapcsolódó módosító javaslatok megvitatása *
Németh Péterné (ÁSZ) tájékoztatója *
A tűz elleni védekezésről, a műszaki mentésről és a tűzoltóságról szóló 1996. évi XXXI. törvény módosításáról szóló törvényjavaslathoz benyújtott kapcsolódó módosító javaslatok megvitatása *
Egyebek *
Elnököl: Jauernik István (MSZP), a bizottság elnöke
Balogh József (MSZP), a bizottság alelnöke
Ecsődi László (MSZP)
Dr. Ipkovich György (MSZP)
Papp József (MSZP)
Sós Tamás (MSZP)
Varju László (MSZP)
Dr. Ódor Ferenc (Fidesz)
Nógrádi László (KDNP)
Helyettesítési megbízást adott
Szabó György (MSZP) Jauernik Istvánnak (MSZP)
Dr. Balogh László (MSZP) Sós Tamásnak (MSZP)
Dr. Buzás Péter (MSZP) Balogh Józsefnek (MSZP)
Dr. Mester László (MSZP) Ecsődi Lászlónak (MSZP)
Warvasovszky Tihamér (MSZP) Papp Józsefnek (MSZP)
Horváth István (Fidesz) dr. Ódor Ferencnek (Fidesz)
Vigh László (Fidesz) Nógrádi Lászlónak (KDNP)
Dr. Baracka Mariann (Egészségügyi Minisztérium)
Szelényi György főosztályvezető-helyettes (Pénzügyminisztérium)
Dr. Roland Péter rendőrségi főtanácsos (Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium)
Dr. Hoffmann Imre dandártábornok (Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium)
Németh Péterné főcsoportfőnök (Állami Számvevőszék)
Németh Gábor igazgatóhelyettes (Állami Számvevőszék)
Filepné Kelemen Rita (Egészségügyi Minisztérium)
Dr. Rabi Katalin (Egészségügyi Minisztérium)
(Az ülés kezdetének időpontja: 10 óra 10 perc)
JAUERNIK ISTVÁN (MSZP), a bizottság elnöke, a továbbiakban ELNÖK: Jó napot kívánok! Tisztelettel köszöntöm az Önkormányzati és területfejlesztési bizottság mai ülésén megjelenteket, köszöntöm képviselőtársaimat. A bizottság ülését megnyitom.
Megállapítom, hogy a bizottságunk határozatképes, kilenc képviselő személyesen van jelen, hét képviselőtársunk pedig megbízást adott a helyettesítésére.
A napirend elfogadására kerítünk sor. Az írásban előre kiküldötteknek megfelelően teszek javaslatot. Kérdezem, hogy egyetért-e a bizottság azzal, hogy a mai ülésünkön a bizottság eszerint végezze a munkáját. Aki igen, az kézfelemeléssel jelezze. (Szavazás.) Köszönöm szépen. Megállapítom, hogy a bizottság ennek megfelelően elfogadta a mai ülés napirendi pontjait.
Elsőként a biztonságos és gazdaságos gyógyszer- és gyógyászatisegédeszköz-ellátás, valamint a gyógyszerforgalmazás általános szabályairól szóló törvényjavaslat kapcsolódó módosító javaslatainak megvitatására kerül sor. Köszöntöm az Egészségügyi Minisztérium képviseletében megjelent dr. Rabi Katalin és dr. Baracka Mariann asszonyokat.
DR. BARACKA MARIANN (Egészségügyi Minisztérium): Baracka Mariann.
FILEPNÉ KELEMEN RITA (Egészségügyi Minisztérium): Filepné Kelemen Rita.
ELNÖK: Köszönöm szépen a pontosítást. Pedig tegnap is találkoztunk, csak nem tudtam pontosan beazonosítani a neveket és személyeket. Elnézést kérek önöktől.
Tisztelt Képviselőtársaim! Tegnap este lezárult a törvényjavaslat részletes vitája. Kapcsolódó módosító javaslatok érkeztek a törvényjavaslathoz. Megítélésünk szerint ebből a 29-ből a bizottság feladatkörét egy olyan érinti, amelyről kell, hogy döntsön a bizottság, ez a 19. ajánlási számon szerepel a 13. oldalon. Megtalálták a képviselőtársaim? Ha igen, akkor megkérdezem a kormány álláspontját az indítványról.
DR. BARACKA MARIANN (Egészségügyi Minisztérium): Ezt a kapcsolódó módosító indítványt a kormány nem támogatja.
ELNÖK: Tehát a kormány nem támogatja dr. Schvarcz Tibor, Kökény Mihály, Garai István képviselő urak javaslatát. Van-e kérdés, vélemény? (Nincs jelentkező.) Ha nincs, akkor a bizottság dönt. A bizottság támogatja a beterjesztett javaslatot? (Nincs jelzés.) Megállapítom, hogy a bizottság egyharmada sem támogatja.
Van-e olyan módosító javaslat, amelyről bárki is döntést kér a bizottság részéről? (Nincs jelzés.) Ha nincs, akkor a napirendi pont tárgyalását lezárom. Köszönjük szépen a közreműködést. További jó munkát önöknek!
A bizottságunk rátér a 2. napirendi pont tárgyalására, a 2005. évi költségvetés végrehajtásáról szóló törvényjavaslathoz benyújtott kapcsolódó módosító javaslatok megtárgyalására. Köszöntöm a napirendi pont tárgyalására érkezett Szelényi György főosztályvezető-helyettes urat a Pénzügyminisztériumból, a Számvevőszék részéről Németh urat, és egy bemutatkozást hadd kérjek a hölgytől.
NÉMETH PÉTERNÉ (Állami Számvevőszék): Németh Péterné főcsoportfőnök.
ELNÖK: Köszöntöm Németh Péterné főcsoportfőnököt. Megtalálták képviselőtársaim az ajánlástervezetet, pontosabban a kiegészítő ajánlástervezetet. 1. pontban szerepel dr. Nagy Imre képviselő úr javaslata. Kormányálláspontot kérünk.
SZELÉNYI GYÖRGY (Pénzügyminisztérium): A kormány nem támogatja a módosító indítványt.
ELNÖK: Van-e kérdés, vélemény? (Nincs jelentkező.) Ha nincs, akkor a bizottság dönt. Kérdezem a bizottság tagjait, hogy támogatják-e a beterjesztett javaslatot. (Szavazás.) Köszönöm szépen. Megállapítom, hogy a bizottság támogatja.
Az ajánlás 2. pontjában szintén Nagy Imre képviselő úr javaslata szerepel. Ez összefügg az előző javaslattal, de külön szavazunk róla. Kérdezzük a kormányálláspontot. Gondolom, hogy ugyanúgy nem támogatja a kormány.
SZELÉNYI GYÖRGY (Pénzügyminisztérium): A kormány nem támogatja.
ELNÖK: A bizottság támogatja-e? (Szavazás.) Megállapítom, hogy a bizottság támogatja.
A 3. ajánlási pontban szerepel dr. Balogh László képviselő úr javaslata.
SZELÉNYI GYÖRGY (Pénzügyminisztérium): A kormány támogatja.
ELNÖK: Ez melyik településről szól?
SZELÉNYI GYÖRGY (Pénzügyminisztérium): Rögtön kiszedjük, egy pici türelmet. A 12. és a 13. pont egyaránt Solt Város Önkormányzatáról szól, amely rosszul adminisztrált, és ennek következtében kamatfizetési kötelezettsége keletkezett.
ELNÖK: Köszönjük szépen. Tehát a kormány támogatja. A bizottság támogatja-e? (Szavazás.) Megállapítom, hogy a bizottság támogatja.
A 4. pontban dr. Bóth János képviselő úr javaslata szerepel. Kormányálláspontot kérünk.
SZELÉNYI GYÖRGY (Pénzügyminisztérium): A kormány támogatja.
ELNÖK: Szintén megkérdeznénk, hogy melyik településről van szó.
SZELÉNYI GYÖRGY (Pénzügyminisztérium): Ez a dunakanyari többcélú kistérségi társulásnak a saját költségvetési beszámolójában a központosított előirányzatok visszafizetési adminisztrációja elszámolásának a módosítását tartalmazza.
ELNÖK: Köszönjük szépen. A kormány támogatja. A bizottság támogatja-e? (Szavazás.) Köszönöm szépen. Megállapítom, hogy a bizottság támogatja.
Az 5. pontban dr. Tilki Attila képviselő úr javaslata szerepel. Kormányálláspontot kérünk.
SZELÉNYI GYÖRGY (Pénzügyminisztérium): A kormány nem támogatja.
ELNÖK: Kérdezem a bizottság tagjait, hogy támogatják-e az indítványt. (Szavazás.) Megállapítom, hogy a bizottság támogatja.
A 6. pontban Botka Lajosné, Jauernik képviselő úr indítványa szerepel. Annyit kívánok elmondani, hogy a korábban már módosítóként megfogalmazott pontosított változat csak jogtechnikai pontosítás a korábbihoz képest. Kormányálláspontot kérünk.
SZELÉNYI GYÖRGY (Pénzügyminisztérium): A kormány nem támogatja.
ELNÖK: A bizottság támogatja? (Szavazás.) Megállapítom, hogy a bizottság támogatja.
A 7. ajánlási pont szerinti egyházi oktatás finanszírozása nem tartozik a bizottságra, úgyhogy ha nem kéri senki, akkor nem szavazunk róla. (Nincs jelzés.) Úgy látom, nem kérte senki. Ugyanez a 8. pont is. Tehát az ajánlástervezeten akkor így végigértünk.
Javaslatot teszek bizottsági módosító javaslat benyújtására. Elsőként a rövidebb, egyoldalas anyag a törvényjavaslat 7. § (14) bekezdése utáni módosítást tartalmazza. Ennek az a lényege, hogy a Kincstár önálló számlát nyit az önkormányzati visszafizetéseknek, és ez jelenjen meg a törvényben. A kormány előtt ismert, ez az új számlaszám. Támogatja a kormány ezt a javaslatot?
SZELÉNYI GYÖRGY (Pénzügyminisztérium): A kormány támogatja.
ELNÖK: A kormány támogatja, hogy nyújtsuk be ezt a javaslatot. Van-e kérdés, vélemény? (Dr. Ódor Ferenc jelentkezik.) Ódor képviselő úr!
DR. ÓDOR FERENC (Fidesz): Elnök úr, néhány szóban. Csak most tudtam ebbe belenézni. Ez nem az Ökotám-rendszert jelenti?
ELNÖK: Nem, ez az egyoldalas indítvány, hogy egy számlaszám jelenjen meg a törvényben, hogy milyen számlaszámra kell visszafizetéseket tenni.
SZELÉNYI GYÖRGY (Pénzügyminisztérium): A törvényben eddig is megjelent, de időközben a Kincstár intézkedéséből a számlaszámváltozást kellett átvezetni rajta. (Dr. Ódor Ferenc: Köszönöm szépen.)
ELNÖK: Kérdezem a bizottságot, benyújtja-e a bizottsági módosító javaslatot. Aki igen, az kézfelemeléssel jelezze. (Szavazás.) Köszönöm szépen. Megállapítom, hogy a bizottság benyújtja a 7. § (14) bekezdéséhez a javaslatot.
Térjünk át a következő bizottsági módosító javaslatra, amely a 7. §-t új (17), (18), (19) bekezdéssel kiegészíti. Ez egy jelentős módosítási javaslat. Ez szól arról, ami a törvényjavaslat bizottsági tárgyalásánál, parlamenti tárgyalásánál is többször szóba került, az úgynevezett Ökotám-rendszerrel megvalósult közműberuházásokról. Az Állami Számvevőszék jelentést készített, ezt képviselőtársaim megkapták. Ennek a lényegét tartalmazza a módosító javaslat. Úgy látom, hogy készülnek a kormány részéről hozzászólásra, úgyhogy ennek megfelelően átadom a szót.
SZELÉNYI GYÖRGY (Pénzügyminisztérium): Köszönöm, elnök úr. Csak annyit, hogy az Állami Számvevőszék a 639-es javaslatában számos megállapítást tett és számos javaslatot is tett. A javaslatok egy része különféle törvénymódosításokhoz tartozik: államháztartási törvényhez, a lakás-takarékpénztárra vonatkozó törvényhez, tartalmaz intézkedéseket APEH-re vonatkozóan, satöbbi. A javaslataik más részei olyanok, amelyek kifejezetten a zárszámadási törvényhez kapcsolódnak, egyrészt visszafizetési kötelezettségeknek a törvénybe való beemelése. Ezen visszafizetési kötelezettséggel kapcsolatban a kormány felhatalmazása, hogy az önkormányzatok pénzügyi helyzetét vizsgálva állapítsa meg a visszafizetési kötelezettség ütemezését, valamint a Kincstárnak ellenőrzési feladatokat adjon. Ez a módosító indítvány ez utóbbi témakörhöz tartozik, amely kifejezetten a zárszámadási törvényhez kapcsolódó intézkedési csomagot tartalmazza. A kormány támogatja, javasolja ennek a törvénybe való beemelését.
ELNÖK: Köszönjük szépen. Van-e kérdés, vélemény, észrevétel? (Dr. Ódor Ferenc jelentkezik.) Ódor képviselő úr!
DR. ÓDOR FERENC (Fidesz): Jó volna, ha lehetne a Számvevőszék véleményét ebben a dologban pár mondatban meghallani, illetve egy kérdésem van. Ha 2021 az ütemezés, és a kormányra van bízva, akkor ezek szerint 2021-ig az önkormányzati rendszerben gondolkodunk. Ez az egy talán megnyugtató az önkormányzatoknak, mert itt vannak picik, és azoknak a sorsával láthatóan gondok voltak. De ha lehetne pár mondatot hallani arról a Számvevőszék részéről, hogy ez a 3 milliárd forint visszafizetés hogyan jöhetett össze, illetve kibírják-e ezt az önkormányzatok. Látom, hogy az államnak tartoznak, mert hogy szabálytalanul... Ez a szabálytalanság hogyan jöhetett létre? Ha erre pár mondatos választ kapnék, nem hosszan. Köszönöm szépen.
Németh Péterné (ÁSZ) tájékoztatója
NÉMETH PÉTERNÉ (Állami Számvevőszék): Tisztelt Bizottság! Valóban szokatlanul nagy összeg az önkormányzatokra nézve az, amit vissza kell fizetni az ellenőrzés alapján. Szeretném azonban elmondani, hogy ez a vizsgálat már rendkívül célirányos volt, hiszen az Országgyűlés az elmúlt évi zárszámadás kapcsán kérte fel az Állami Számvevőszéket, hogy vizsgálja meg a 2002-2005 között út- és csatorna-beruházásokra kifizetett közműfejlesztési támogatások jogszerűségét az Ökotám- és hasonló rendszerben megvalósuló beruházásoknál. Nyilvánvaló, hogy egy előzetes adatszűréssel tudtuk megmondani, hogy melyek lehetnek ezek az önkormányzatok, hiszen erről nem állt lista a rendelkezésünkre annak ellenére, hogy előző évben már foglalkoztunk az Ökotám rendszerű beruházásokkal. 21 önkormányzatnál vizsgáltuk az elmúlt évben, ahol csak 2004-re 620 milliót állapítottunk meg, és azt visszavonta az Országgyűlés, illetve halasztott fizetési kötelezettséget tett lehetővé.
Tehát egy alapos és célirányos előkészítő munka eredményeként 292 önkormányzat volt olyan, amelyről feltételeztünk, hogy ebben a rendszerben végezte el a beruházását. Tulajdonképpen nem sokat tévedtünk, mert 282 önkormányzatnál ezek az elemek fellelhetők voltak. Ezt szeretném hangsúlyozni, mert a legszigorúbb és a legnagyobb jogsértés az Ökotámnál volt, ahol sokszoros a jogsértés. Az ettől úgymond elsajátított bizonyos előnyös elemek alkalmazása a beruházás kapcsán kevesebb jogsértést vont maga után, és azoknál az önkormányzatoknál bizonyos összegek későbbi időpontban majd jogossá válhatnak.
Azt hiszem, még mindig elég arabul beszélek. Nem tudom, hogy sikerült-e áttanulmányozni a jelentésünket, de az az igazság, hogy az egy elég bonyolult és elég hosszadalmas valami. De nagyon röviden annyit szeretnék elmondani, hogy ennek az egésznek az a lényege, talán ott kezdeném, hogy önök is tudják, hogy a beruházásokhoz vannak állami célzott támogatások, cél-, címzett és így tovább, megyei források és más központi források, és vannak a magánszemélyeket megillető ösztönző támogatások, ez a közműfejlesztési támogatás, ami a magánszemély forrása, befizetése után 15 százalékos visszatérítést jelent. Ezen túl, ha lakáskasszában takarékoskodnak, ott 30 százalékos támogatást kapnak szintén a saját befizetéseikre, és ezt fölhasználhatják később a közműfejlesztési hozzájárulások kifizetésénél. Van egy harmadik elem még, ez pedig az, hogy ennek a hozzájárulásnak a megelőlegezésére kedvezményes kamattámogatású hitelt vehetnek föl a víziközmű-társulatok.
Ez a rendszer, tehát az Ökotám-rendszer tulajdonképpen azoknál az önkormányzatoknál terjedt el, amelyek nem kaptak mondjuk céltámogatást és egyéb központi támogatást, de mindenáron meg akarták valósítani a beruházást, azonban elegendő forrással nem rendelkeztek. Az Ökotám olyan rendszert talált ki, hogy ebből az utóbbi háromból, tehát a lakás-takarékpénztárból, a magánszemély közműfejlesztési hozzájárulásából és a kedvezményes kamattámogatási hitelből fedezte a beruházás összes forrását, és mindazokat a hozamelvárásokat, amelyeket az ebben az egész folyamatban résztvevők támasztottak a közreműködésük révén. Valójában az önkormányzatoknak szinte semmibe nem került, ők a saját intézményeik után nem fizettek önrészt, és a magánszemélyeknek is csak egy minimális összeget kellett fizetni. De mivel csodák nincsenek, ez nyilván csak nagyon sok szabálytalanság révén valósulhatott meg.
Az volt a lényege, hogy első lépésként meg kellett emelni a beruházási összköltséget, azaz az önkormányzat kötelezve volt arra különböző szerződések kapcsán, mert ez szerződések láncolata, hogy szolgáltatási díjakat számláz ki igen jelentős összegben, a beruházások 50-75 százalékát is elérő összegben. A műszaki kivitelezési költség így körülbelül 2,2-szeresére megemelkedett. Ez ki volt számítva előre, hogy mennyi kell ahhoz, hogy ezekből a támogatásokból összejöjjön a forrás. Tehát megemelték a beruházási összköltséget 2,2-szeresére. Ezt azután leosztották a lakosságra mint közműfejlesztési hozzájárulást. De a lakosság nyilván ennyit nem tudott állni, hiszen volt, ahol 2,2 millió is jutott egy emberre, egy lakásra, ezért azt mondták, hogy azt az alapítvány ki fogja egészíteni és ő támogatja. De honnan származott az alapítvány forrása? Az alapítvány forrása ebből a megemelt szolgáltatási díjból származott, mert ebből a kivitelezőnek oda kellett adnia ezt a pénzt az alapítványnak. A másik forrása az alapítványi támogatásnak az volt, hogy a már lehívott közműfejlesztési hozzájárulást a magánszemélynek engedményeznie kellett az alapítványra. Tehát forgott a pénz, közben szedték le az állami támogatásokat.
A magánszemélynek szintén kötelezettségei voltak. Egyrészt víziközmű-társulatba be kellett lépnie, mert kellett az is, hogy víziközmű-társulat legyen, mert így lehetett összemosni a pénzeket, az alapítványi és a magánpénzeket. Ezen kívül lakás-takarékpénztári szerződést kellett kötnie, és engedményeznie kellett a közműfejlesztési támogatást. Tudomásul vette, hogy ugyan 2,2 millió van megszabva vagy 18000 kerül a számlájára például a lakás-takarékpénztárnál, de ő ebből csak 500 és 1000 forintot fizet havonta. Tehát ilyen vállalások voltak.
A szépséghibája még az egész rendszernek, hogy nyilván jelen esetben azzal, hogy a magánszemély lakás-takarékpénztári szerződést kötött és fizette a havi részleteket, még nem teljesítette a közműfejlesztési hozzájárulást, hiszen ő csak előtakarékosságot folytatott, ezt a pénzét viszont a szerződés értelmében nem a lakáskasszához kellett befizetnie, hanem a víziközmű-társulathoz, mert a víziközmű-társulathoz került az alapítványi pénzt is. A víziközmű-társulat mind a kettő helyett fizette a lakáskasszát, de elkövette azt, és itt jön be a 3 milliárd 112 millió forint, hogy ugyanerre az összegre rögtön lekérte a közműfejlesztési hozzájárulást is. Tehát nem várta ki, hogy összegyűlik a lakáskasszában az a pénz, amellyel törlesztheti a fölvett kedvezményes kamattámogatású hitelt. Nagyon bonyolult különben, nagyon nehéz összehozni.
Tehát a lényeg az, hogy a forrás honnan került a rendszerbe. Nem kellett pénz se az alapítványnak, se az önkormányzatnak, senkinek, hanem úgy kezdődött, hogy fölvették erre a megemelt beruházási összköltséget, és az abból származó magas közműfejlesztési hozzájárulásra fölvették a kedvezményes kamattámogatású hitelt. Ezzel elindulhatott a beruházás. Annak egy része kiment a kivitelezésre mindig a teljesítésnek megfelelően, a másik része pedig ott maradt a bankban egy óvadéki betétszámlán, az ott forgott, azon pénzforgalom nélküli műveleteket számoltak el, mert mind a négy szereplőnek, a vízi közműnek, az alapítványnak, az önkormányzatnak egy helyen kellett, hogy legyen a számlája, és ezt a bank kezelte. Nyilvánvaló, hogy ezt a hitelt a lakáskassza-megtakarításból akarták kifizetni, úgy is vállalták. Itt a futamidő és a lakáskassza szerződési ideje valójában össze volt hangolva, hogy akkor kelljen megkezdeni a tőketörlesztést a hitelnél, amikor lejár a lakáskassza. Csak az a problémája az egésznek, hogy mindeddig viszont közműfejlesztési támogatást nem lehetett volna igényelni, hiszen a lakáskassza fölött csak a megtakarítási idő lejárta után rendelkezik. Tehát ugyanaz az összeg ugyanazon időpontban kétféle célt nem szolgálhat, kétféle állami támogatás nem hívható le.
Az általunk felsorolt önkormányzatok közül 282 önkormányzat alkalmazott lakás-takarékpénztáros fizetést. Ezekre nézve javasoljuk a támogatások visszafizetését.
Az látható az előterjesztésből, hogy 3,7 milliárd forint volt a jogtalanul igénybe vett támogatás, vagy úgy is mondhatnám, hogy idő előtt. Ebből 576-nak már lejárt a megtakarítási ideje, de szeretném hangsúlyozni, hogy '99-ben indult ez a rendszer, minden évben jöttek újabb önkormányzatok, amelyek ehhez kapcsolódtak, és még néhány évig eltart, amikor az utolsó is megszűnik, ha újabbak nem jönnek létre, hiszen van, aki az elmúlt évben indított, és mondjuk öt évig még az előtakarékosság folyik.
Probléma még azon túl, hogy a közműfejlesztési támogatást idő előtt vették igénybe, és elvileg egy része jogszerűvé válhat majd, amikor letelik a lakáskassza és fedezik a hitelt, azért van egy olyan probléma is, hogy 2002. május óta a jogszabályok tiltják azt, hogy önkormányzati pénzre is igénybe lehessen venni közműfejlesztési támogatást. Határozott tiltás, inkább így mondanám, hiszen azért előtte is ez a magáncélú megtakarítások ösztönzését szolgálta. Márpedig ez esetben 2002-től is 29 önkormányzatnál 1,6 milliárd lett lehívva ilyen befizetésekre, ez soha nem fog jogossá válni, és 70 millió forint viszont egyéb okok miatt, jogszabálysértések miatt nem válhat jogossá.
Tehát alapvetően ezért van az, hogy ahol már lejárt és igénybe vehető, ott már csak kamatot tudunk kérni a jogtalan használatárét, azaz 576 milliót, ahol viszont még nem járt le az előtakarékossági idő, tehát nem fizették ki a közműfejlesztési hozzájárulást, ott visszafizetést javaslunk. Viszont amikor majd igénybe kívánja venni, akkor természetesen a Kincstár vizsgálja - ez benne van ebben a módosító javaslatban -, hogy a lakáskassza megtakarításából mennyi az, amennyi a közműfejlesztési hozzájárulás alapját képezi, ugyanis a legritkább esetben jön az össze, hogy annyi pénz gyűljön össze egyénenként a lakástakarék-számlán, amennyi jog szerint megilleti mint közműfejlesztési hozzájárulás alapja a magánszemélyt. Ezért van benne ez a javaslat, hogy vizsgálni kell, hogy nyilván a 15 százalék nem az egész lakás-megtakarításra fog járni a későbbiekben sem, hanem amit a jogszabály lehetővé tesz, azaz a közműfejlesztési hozzájárulás összegére, annak a 15 százalékát kaphatják meg.
Szeretném még fölhívni a figyelmet arra, hogy ez csak egy része annak, ami indokolatlanul érte a költségvetést az önkormányzatok tevékenysége révén, mert ahogy elmondtam, ez csak a 15 százalék jogtalan igénybevétele. De a jogtalan igénybevétel megjelenik nyilván a lakástakarék-pénztárnál is, hiszen amint említettem, itt kétszeres összeg után lett a közműfejlesztési hozzájárulás megállapítva, és ott is tulajdonképpen ezekre a befizetésekre is a magánszemélyt megillető megtakarításokat igénybe veszik. Tehát mindazon költség, amely bekerült növelő tényezőként a beruházási összköltségbe, tehát az úgynevezett közterület-használati díj, úthasználati díj és egyéb címén megnövelte, hangsúlyozom formálisan a beruházási összköltséget, az arra jutó hitel is indokolatlanul megnövelte az állam költségeit, hiszen öt évig a teljes tőke után fizeti a kamattámogatást, a 70 százalékos kamattámogatást, és még az is, ami a lakáskasszánál 30 százalékban ez plusz összeg miatt megjelenik. Tehát mi ezt az elmúlt évi vizsgálatnál egy tisztán Ökotám-beruházásra vetítve úgy kalkuláltuk, hogy körülbelül ötszöröse a kár, mint ami közműfejlesztési támogatásban megjelenik.
Erre vonatkozóan, mint ahogy Szelényi úr is elmondta, javaslatokat tettünk a károk minimalizálására, hiszen mint említettem, még öt-hat évig hatással lesz a költségvetési kiadásokra ennek a rendszernek a kifutása. Az eddigi jogszabályváltozások feltehetően megakadályozzák azt, hogy újak jönnének létre, de ahhoz, hogy minél kisebb legyen a már beindultaknál a kár, még további intézkedések szükségesek. Erre az ellenőrzés kapcsán javaslatot is tettünk, de az nem a zárszámadási törvény, itt csak ez az egy pont van, hogy vizsgálják meg, hogy amikor majd lejár a lakástakarék, akkor mi illeti meg az önkormányzatokat. Emellett természetesen megküldtük az anyagot az ügyészségnek, és tettünk büntetőfeljelentéseket is. Tehát többirányú az intézkedés ennek kapcsán, mert elég nagy jogsértésről, sorozatos jogszabálysértésről és az állam megkárosításáról van szó, mert lényegesen drágábban valósultak meg olyan beruházások, amelyek egyelőre nem voltak tervezettek, de nem azért, nyilván önök jól tudják, mert az önkormányzatok nem voltak szimpatikusak, hanem azért, mert az EU-kötelezettségek mást diktálnak. Mindaddig, amíg a megyeszékhelyeken vagy a fővárosban 2010-ig tudjuk azokat a követelményeket teljesíteni, addig előtérben voltak nyilván az e normákhoz igazodó beruházások.
Szeretnék azért még egyet kihangsúlyozni, és ezzel befejezem, mert azt hiszem, nagyon hosszúra nyúlt a tájékoztatás, de nagyon nehéz ezt röviden összefoglalni, hogy megértsék. Tehát azt azért szeretném kihangsúlyozni, ezzel is indítottam, hogy ez a 163 önkormányzat, amely fel van sorolva nekünk táblázatban, majd az interneten a weblapunkon megnézhetik, nem egyforma súllyal követte el a vétségeket. Van olyan önkormányzat, amely ugyan igénybe vette, tehát ő is két helyen vette fel a támogatást, de csak a magánszemély befizetésére, tehát nem tette hozzá azt a pluszt, hogy többszörösét hívja le, mert aki hozzátette, az sajnos tízszeresét is lehívta annak, ami megillette volna, hangsúlyozom, a legsúlyosabb esetben. Többféle változat van, nem mindenki egyforma, hiszen saját alapítványokat is hoztak létre, nem mind az Ökotámmal csinálta, csak abból vette le a mintát, bizonyos elemeket. Ha az okokat figyelik, akkor látható lesz majd, hogy melyik önkormányzat milyen megítélés alá esik, meg a szöveges részben ezt igyekszünk kifejteni is. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönjük szépen. Úgy gondolom, hogy így volt kerek. Van-e további kérdés, vélemény? (Nincs jelentkező.) Annak, aki még nem tanulmányozta, ajánlom az Állami Számvevőszék 0639-es számú jelentését, az szól erről az ügyről. Azt gondolom, hogy nagyon alapos, korrekt munkát végzett az Állami Számvevőszék, amiért köszönet jár. Az elmondottak alapján talán bízhatunk abban, hogy megáll ez a folyamat, és a továbbiakban nem kell ilyen egyáltalán nem szép dologgal foglalkoznia a parlamentnek és a Számvevőszéknek sem.
Tisztelt Bizottság! Egyetlen egy kiegészítést tennék az előttünk lévő bizottsági módosító javaslathoz. Ebben a 2. oldalon 2021 szerepel. Többszöri egyeztetésnél úgy tűnik, hogy ennél egy rövidebb idővel is megoldható a visszafizetés, tehát arra teszek javaslatot, hogy az előttünk lévő javaslatot nyújtsa be az Önkormányzati és területfejlesztési bizottság azzal a pontosítással, hogy a 2021 szám helyett 2015 szerepeljen, tehát hogy ne kelljen még egyszer leírnunk, de a benyújtott javaslatban majd a 2015 szám szerepeljen. Tessék parancsolni!
NÉMETH PÉTERNÉ (Állami Számvevőszék): Igen, a magam részéről ezzel egyetértek. Kritizáltuk is, hogy az előző alkalommal ilyen fajta megoldás született, ami tulajdonképpen nehéz helyzetbe hozza az önkormányzatot is, hiszen kamatfizetési kötelezettsége is van mindaddig, amíg nem rendezi, tehát nehéz helyzetbe hozza, de ösztönzés talán. Azt szeretném azért elmondani, hogy egyedileg történik majd ezeknek a megítélése, hiszen mind más időpontban és más módon tették, meg más lehetőségeik, költségvetési helyzeteik vannak. Nyilvánvalóan attól is fog függni, hogy mikor telik le a szerződése, hiszen egy újabb hitelezést azért az állam részéről nem kellene megvalósítani, mert ha netán lejár a szerződés határideje, akkor nem hiszem, hogy célszerű a visszatérítést még túl sokkal kinyújtani. Tehát a magam részéről a támogatását javaslom.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Tisztelt Bizottság! Még egy dologra szeretném fölhívni a figyelmet. Ebben a módosító javaslatban az szerepel, hogy az önkormányzat kérésére. Elég nagy számú önkormányzatot érint, 163-at. Jó lenne, ha valamennyi önkormányzathoz eljutna ez az információ, mert vannak, akik bíróságnál keresik az igazukat, sokféle ügy van ebben, de hogy ne maradjon ki egyetlen egy önkormányzat se az információból, hogy van ilyen lehetősége, és hogy neki kell kérni, mert nem az a cél, hogy bármelyik önkormányzat is adósságrendezési eljárás alá kerüljön, hanem az a cél, hogy a jogtalanul igénybe vett költségvetési pénzek visszakerüljenek.
Ennyi kiegészítéssel kérdezem a bizottságot, egyetért-e azzal, hogy a bizottságunk nyújtsa be ezt a javaslatot. Aki igen, kézfelemeléssel jelezze. (Szavazás.) Megállapítom, hogy a bizottságunk benyújtja ezt a bizottsági módosító javaslatot.
Tisztelt Bizottság! Van-e még tudomása valakinek arról, hogy döntenünk kell valamilyen javaslatról? (Nincs jelentkező.) Ha nincs, akkor a napirend tárgyalását lezárom. Köszönjük szépen a közreműködést. További jó munkát kívánok önöknek.
Rátérünk a következő napirendi pontunk megtárgyalására, a tűz elleni védekezésről, műszaki mentésről szóló törvényjavaslatra. (Az elnök egyeztet az Állami Számvevőszék képviselőjével.)
Tisztelt Bizottság! Az ÁSZ képviseletének nem adtam szót, bár amikor a kormány véleményét kérdeztem, akkor nem kérdeztem külön a Számvevőszék véleményét az előző napirendnél. Ezt a hibát szeretném korrigálni. Kérdezem a bizottságot, hogy ad-e lehetőséget arra, hogy hallgassuk meg a Számvevőszék véleményét néhány módosító javaslatról. (Közbeszólás: Igen.) Automatikusnak vettem, de én követtem el a hibát. Kérdezem a bizottságot, hogy ad-e erre lehetőséget. (Közbeszólás: Igen.) Ezt követően azt is meg kell kérdezni, hogy akar-e a bizottság újból dönteni a módosító javaslatokról, és amikor meghallgatja a Számvevőszék véleményét, akkor térjünk vissza erre a kérdésre.
NÉMETH GÁBOR (Állami Számvevőszék): Köszönöm szépen a lehetőséget, hogy végül is utólag szólhatok erről a dologról. Két javaslatot érint, amit szeretnék elmondani. Szolnok, illetve Fehérgyarmat önkormányzata esetében került módosító indítvány benyújtásra, ami érinti az ÁSZ-jelentés megállapítását. Mind a két módosító javaslat technikailag is és tartalmilag is tulajdonképpen hibás. Technikailag azért hibás, mert nem arra az összegre vonatkozik, amit az indítvány tartalmaz, hanem gyakorlatilag negligálja a számvevőszéki vizsgálatot. Azt mondja, hogy mind a két önkormányzat költségvetési beszámolója hibátlan volt, tehát sem a plusz támogatási, sem az elvonási javaslat nem jogos, amit az Állami Számvevőszék megállapított. Technikailag ezért hibás, tehát ilyen módon nincs összefüggés tulajdonképpen a javasolt visszafizetési összeg, illetve a javaslat indokolása között. A másik kérdés a javaslat indokolása. A Számvevőszék véleménye szerint törvénysértés nem alapozhatja meg a normatív állami hozzájárulás igénybevételét.
Itt két törvény megsértéséről van szó, az egyik a közoktatási törvény megsértése, a másik pedig a költségvetési törvény megsértése. A közoktatási törvény a maximális osztálylétszám túllépéséhez kapcsolódik. A közoktatási törvény előírása szerint úgy kell megszervezni az óvodai csoportok, iskolai osztályok létszámát, hogy az ne lépje túl a közoktatási törvényben meghatározott maximális osztálylétszámot. Ad a törvény lehetőséget a túllépésre bizonyos feltételek mellett mind az önkormányzatnak, mind pedig az engedélyezést lehetővé tevő OKÉV-nak.
Az érintett önkormányzatok esetében Szolnok például kihasználta a maximális lehetőséget, az OKÉV engedélye által elérhető maximális lehetőséget. Ezen felül lépte túl még 175 fővel a felvehető osztálylétszámot annak ellenére, hogy már azt a lehetőséget kihasználta, amit a törvény megengedett. Azt gondoljuk, hogy ilyen esetben nem lehet jogos az állami hozzájárulás igénybevétele.
Fehérgyarmat esetében emellett egy másik ügy, a jelzőrendszeres házi segítségnyújtás kérdése szerepel, ahol nem teljesülnek a költségvetési törvény előírásai a társulásra vonatkozóan. Nem társulásban látták el a feladatot, hanem megbízás alapján látta el Fehérgyarmat, de csak részlegesen látta el a feladatot, mert csak a jelzőkészülékekről beérkező jelentéseket fogadta, de a tényleges segítségnyújtást nem Fehérgyarmat látta el. Tehát a feladatellátás sem kapcsolódik teljes körűen Fehérgyarmathoz, másrészt nem teljesült a törvényi előírás, hogy tízezer fő alatti település csak akkor veheti igénybe, ha a társulási törvénynek megfelelő társulásban látják el a feladatot.
Ezért javaslom, hogy fontolják meg, hogy támogatható-e ez a két javaslat ezek figyelembevételével. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen a kiegészítést. Hadd kérjek egy bemutatkozást, mert lehet, hogy azt is elfelejtettem.
NÉMETH GÁBOR (Állami Számvevőszék): Németh Gábor igazgatóhelyettes vagyok a Számvevőszéknél.
ELNÖK: Köszönjük szépen. Elnézést öntől. Közben a Házszabály rendelkezését megnézve nincs joga a bizottságnak újból szavazni adott kérdésben, viszont képviselő urak az elmondott vélemény alapján a parlamentben tudnak a véleményükön még változtatni, tehát a parlamenti szavazásnál mindenki figyelembe tudja venni.
Nem folytattunk vitát erről a két módosítóról. Azt, amit a Számvevőszék megállapított, nem kifogásolom, tehát helyesen állapította meg a vonatkozó törvényeket figyelembe véve a megállapításait. Az egyik módosító indítvány az én aláírásomat is bírja. Abból indulok ki, hogy a költségvetési pénzt nem az iskolák kapják, hanem a fenntartók, az önkormányzatok. Ezen gyerekek után normatívát más önkormányzat, más fenntartó nem igényelt le. Ezen tanulók oktatása megtörtént. Tehát abban az esetben is, hogy megsértettek bizonyos jogszabályt, konkrétan a közoktatásról szóló törvényt, ez a jogszabály megsértése alól nem mentesíti őket, ha az önkormányzatoknak a forrásszabályozásnál a költségvetési pénzeszköznél ezt a pénzt megkapják. Azt gondolom, hogy nem egy kötelező felhasználású normatíváról, hanem egy szabadon felhasználható normatíváról van szó. A költségvetésben a a 3. mellékletben lévő normatívának is az a logikája, hogy ez csak az önkormányzatok közötti pénzelosztást szabályozza, tehát teljesen más lenne a 8. mellékletben lévő összegnél.
Ezért tiszteletben tartva és elfogadva a Számvevőszék megállapításait, ennek ellenére a magam részéről azt támogatom, hogy ezen önkormányzatoknak ne kelljen visszafizetni ezt a pénzt, mert az oktatási törvény ilyen vagy egyéb megszabását ne a költségvetéssel büntessük. Korábban volt egy olyan jogszabály a közoktatási törvényben, hogy nem igényelhet, ezen a törvényen a mi bizottságunkban is többször vitatkoztunk, ki lett véve az oktatási törvényből, egy szaktörvény végrehajtásának a kikényszerítését ne egy pénzelosztási szabály szabályozza. Ennek a mérlegelését kérem a képviselőtársaimtól majd a parlamenti végső szavazásnál, amikor a Házban föl lesz téve a kérdés.
Így lezárhatjuk-e a napirendi pontot? (Nincs jelzés.) Még annyit, hogy ami elhangzott a Számvevőszék részéről, Németh úr részéről, ez mind le van írva a számvevőszéki jelentésben, ami a zárszámadáshoz benyújtásra került. Akinek olyan érzése van, hogy ebben jobban el akar mélyedni, ajánlom a figyelmébe, hogy ezeket a konkrét eseteket keresse vissza. Visszakereshető.
Tisztelt Bizottság! Így lezárhatjuk-e az előző napirendi pontot? (Nincs jelzés.) Még egyszer, most már véglegesen. Köszönöm szépen. Németh úrtól elnézést kérek.
Most térünk át a 3. napirendi pontra, a tűz elleni védekezésről szóló törvényre, a kapcsolódó módosító javaslatok megtárgyalására. Köszöntöm a napirendi pontnál a kormány képviselőit, dr. Roland Péter főtanácsos urat és dr. Hoffmann Imre tábornok urat.
A kiegészítő ajánlástervezetet megkapták képviselőtársaim. Két módosító javaslat van előttünk, és még egy bizottsági módosító benyújtására teszek majd javaslatot.
A kiegészítő javaslat 1. pontjában szereplő javaslatot én nyújtottam be. Kormányálláspontot kérünk róla.
DR. ROLAND PÉTER (Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium): A kormány támogatja.
ELNÖK: Van-e kérdés, vélemény? (Nincs jelentkező.) A módosító javaslatok között is szerepelt egy ehhez hasonló, tehát a biztosító 1 százalék - 1,5 százaléka. Ennek a kibővítése kerül még további felhasználásra, illetve a biztosítók körének a bővítése a (2) bekezdésben. A kormány támogatja. Ha nincs kérdés, akkor döntünk. Kérdezem a bizottságot, támogatja-e. (Szavazás.) Megállapítom, hogy a bizottság egyhangúlag támogatja a javaslatot.
Az ajánlás 2. pontjában Gulyás képviselő úr javaslata szerepel.
DR. ROLAND PÉTER (Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium): A kormány nem támogatja.
ELNÖK: Egy rövid indokolást hallhatunk róla?
DR. HOFFMANN IMRE (Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium): Tisztelt Bizottság! Tisztelt Elnök Úr! A Ferihegyi repülőtérrel összefüggésben érkezett módosító indítványt azért nem támogatjuk, mert pillanatnyilag az üzemeltetési jog átadása folyamatban van. A felhatalmazás törlésével nem oldódna meg a probléma, ugyanis a tűzoltási és mentési feladatokon kívül tűzvédelmi hatósági feladatok végrehajtása is zajlik, ezen kívül valamennyi Magyarországon üzemelő polgári repülőtér szakhatósági feladatait is igazgatóság végzi. Ezen kívül a regionalizáció keretében a Ferihegyi repülőtéri tűzoltóság átszervezése is folyamatban van. Idő előttinek tekintjük ezt a módosító javaslatot. A felhatalmazás törlésével mi nem értünk egyet, ugyanis a jogbiztonságot veszélyezteti, de ugyanakkor ki kell jelentenem, hogy az ügy felülvizsgálata jelenleg folyamatban van. Köszönöm.
ELNÖK: Köszönjük szépen. Tehát akkor tulajdonképpen a fölvetés, hogy a repülőtéri tűzoltóság kérdését át kell tekinteni, és az elkövetkezőkben itt változások várhatóak, tehát a problémafölvetés valós, de nem a jelzett módon kell a törvényt megváltoztatni. Köszönjük szépen. Van-e kérdés, vélemény? (Nincs jelentkező.) Ha nincs, akkor kérdezem a tisztelt bizottságot, támogatja-e a módosító javaslatot. A kormány nem támogatja. (Nincs jelzés.) Megállapítom, hogy a bizottság egyharmada sem támogatja.
Tisztelt Bizottság! Kezdeményezem, hogy nyújtsunk be módosító javaslatot, mégpedig a legutóbbi, múlt heti bizottsági ülésünkön benyújtott módosító javaslatot pontosítsuk. A 14. sorszámon szereplő javaslatot képviselőtársaimmal többen nyújtottuk be. Ennek a lényege az, hogy a létesítményi tűzoltóság tagjainak a képzése ne legyen a törvény erejénél fogva automatikusan térítésmentes, ingyenes. Ebben a módosító javaslatban az önkéntes tűzoltósággal kapcsolatban úgy fogalmaztunk, hogy az önkéntes tűzoltóság tisztségviselőinek a képzése ingyenes a törvény erejénél fogva automatikusan. Ennek a pontosítását javasoljuk, hogy az önkéntes tűzoltóságnak ne csak a tisztségviselői, hanem a tagjai képzése is legyen ingyenes. Tehát egy ilyen további pontosításra teszünk itt javaslatot. Most már a bizottság tudja csak benyújtani ezt a módosítót, amennyiben ezt elfogadja a tisztelt bizottság.
Kérdezem a kormány képviselőit, hogy egyetértenek-e ezzel.
DR. ROLAND PÉTER (Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium): A kormány támogatja.
ELNÖK: Tehát a kormány támogatja, hogy benyújtsuk. Köszönöm szépen. Van-e kérdés, vélemény? (Nincs jelentkező.) Ha nincs, akkor kérdezem a bizottságot, hogy benyújtja-e ezt a módosító javaslatot. (Szavazás.) Igen, köszönöm szépen. Tehát akkor benyújtjuk.
Nem tudom, hogy a következő bizottsági módosító javaslat ott van-e a kormány képviselője előtt, a létesítményi tűzoltóságra vonatkozik. Amíg megtalálja a kormány képviselője, elmondom a tisztelt bizottságnak, hogy miről szól. A létesítményi tűzoltóság fenntartó szervezetén belül, tehát azoknál a létesítményeknél, ahol a törvény erejénél fogva létesítményi tűzoltóságot kell tartani, vagy a fenntartó szervezetén belül, vagy annak szervezeti egységeként, vagy gazdasági társaságként kell működtetni a jelenlegi törvényi szabályozás szerint.
Ez év elején a 2006. évi IV. törvényben a közhasznú társaság mint jogintézmény formának a folyamatos megszüntetéséről döntött a magyar parlament. (Dr. Ódor Ferenc távozik az ülésről.) Eszerint ennek a törvénynek a következményét szeretnénk átvezetni a tűzvédelmi törvényen is. A következő években kht. formában nem működhet. Elképzelhető, hogy bizonyos cégeknél fejlesztések révén új létesítményi tűzoltóságot kell létrehozni, tehát hogy ne gazdasági társaság, hanem a korábban ismertetett ez évi IV. törvényben megfogalmazott társaságok szerepeljenek. Ez tulajdonképpen egy korábbi parlamenti döntés átvezetése a tűzvédelmi törvényen. Ez a törvény most napirenden van, ha ezt megtesszük, akkor szerintem összhangba kerülnek a törvényeink. Tulajdonképpen a kormánynak még lesz lehetősége állást foglalni, ha a bizottságunk benyújtja.
Ilyen gyors olvasatban tudnak véleményt mondani róla?
DR. ROLAND PÉTER (Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium): Első ránézésre elvileg egyetértünk vele, de azért még megvizsgáltatjuk.
ELNÖK: Köszönjük szépen. Most ez úgyis csak úgy jelentkezik, hogy benyújthatja-e a bizottság. Kérdezem a bizottságot, hogy be kívánja-e nyújtani ezt a bizottsági javaslatot. Aki igen, kézfelemeléssel szavazzon. (Szavazás.) Megállapítom, hogy a bizottság benyújtja.
Tisztelt Bizottság! Úgy látom, végére értünk a módosító javaslatok megtárgyalásának. Van-e valakinek tudomása olyan javaslatról, amelyről kellene döntenünk? (Nincs jelzés.) Ha nincs, akkor a napirendi pont tárgyalását lezárom. Köszönöm szépen a közreműködést. További jó munkát kívánok önöknek!
Egyebekben a bizottságnak van-e valakinek bejelentenivalója? (Nincs jelentkező.) Ha nincs, akkor a bizottság mai ülését lezárom. További jó munkát kívánok önöknek! Bizottsági ülésünket legkorábban hétfőn hívjuk össze, amennyiben a mai tárgyalás során van valami, de úgy tűnik, hogy nem, hanem jövő héten majd szerdán kell tartanunk az ülést, de a szokásnak megfelelően meg fogják kapni képviselőtársaim a meghívót. A kormány tervez több előterjesztést a parlament elé tenni, ha ezek megérkeznek és általános vitára való alkalmasságról kell döntenünk, annak megfelelően kell összehívnunk a bizottsági ülést. Köszönöm szépen. További jó munkát önöknek! Viszontlátásra!
(Az ülés befejezésének időpontja: 11 óra 3 perc)
|
|
Jauernik István |
Jegyzőkönyvvezető: Földi Erika