ÖTB-14/2006.
(ÖTB-14/2006-2010.)
az Országgyűlés Önkormányzati és területfejlesztési bizottságának
2006. november 13-án, hétfőn, 12 óra 04 perckor
a Képviselői Irodaház I. emelet II. számú tanácstermében
megtartott üléséről
Tartalomjegyzék
Napirendi javaslat *
Az ülés résztvevői *
A bizottság részéről *
Megjelent *
Helyettesítési megbízást adott *
Meghívottak részéről *
Hozzászóló *
Megjelent *
Elnöki megnyitó *
A napirendi javaslat elfogadása *
A közlekedéssel összefüggő egyes törvények módosításáról szóló törvényjavaslat (T/1203. szám) (Általános vita) *
Dr. Bozzay Erika szóbeli kiegészítése *
Kérdések, vélemények, reflexiók *
Döntés az általános vitára való alkalmasságról *
Egyebek *
Elnököl: Jauernik István (MSZP), a bizottság elnöke
Balogh József (MSZP), a bizottság alelnöke
Szabó György (MSZP), a bizottság alelnöke
Dr. Buzás Péter (MSZP)
Ecsődi László (MSZP)
Gy. Németh Erzsébet (MSZP)
Dr. Ipkovich György (MSZP)
Dr. Mester László (MSZP)
Pál Tibor (MSZP)
Papp József (MSZP)
Varju László (MSZP)
Warvasovszky Tihamér (MSZP)
Gulyás József (SZDSZ)
Bebes István (Fidesz)
Dr. Bóka István (Fidesz)
Erdős Norbert (Fidesz)
Horváth István (Fidesz)
Tasó László (Fidesz)
Dr. Tilki Attila (Fidesz)
Nógrádi László (KDNP)
Helyettesítési megbízást adott
Dr. Balogh László (MSZP) Ecsődi Lászlónak (MSZP)
Dr. Ipkovich György (MSZP) megérkezéséig Papp Józsefnek (MSZP)
Sós Tamás (MSZP) Balogh Józsefnek (MSZP)
Dr. Kovács Zoltán (Fidesz) Erdős Norbertnek (Fidesz)
Kósa Lajos (Fidesz) Tasó Lászlónak (Fidesz)
Meggyes Tamás (Fidesz) Bebes Istvánnak (Fidesz)
Dr. Ódor Ferenc (Fidesz) dr. Bóka Istvánnak (Fidesz)
Vigh László (Fidesz) Nógrádi Lászlónak (KDNP)
Dr. Bozzay Erika főosztályvezető (Gazdasági és Közlekedési Minisztérium)
Szűcs Lajos főosztályvezető-helyettes (Gazdasági és Közlekedési Minisztérium)
(Az ülés kezdetének időpontja: 12 óra 04 perc.)
JAUERNIK ISTVÁN (MSZP), a bizottság elnöke, a továbbiakban ELNÖK: Jó napot kívánok, köszöntöm a bizottsági ülésen megjelenteket. A bizottság ülését megnyitom. A bizottság határozatképes; 12 képviselőtársunk személyesen van jelen, és eddig 4 képviselőtársunk adott megbízást helyettesítésére. Ha időközben ez változik, akkor a szavazás előtt még pontosítjuk.
A bizottság mai ülésének napirendjére az írásban kiküldötteknek megfelelően teszek javaslatot. Azt javasoltam, hogy a közlekedéssel összefüggő egyes törvények módosításáról szóló T/1203. számú törvényjavaslat általános vitára való alkalmasságát tárgyaljuk meg, valamint az egyebek napirendi pontra kerítsünk sort.
A napirendi javaslat elfogadása
Kérdezem a bizottságot, egyetért-e ezzel. Aki igen, kézfelemeléssel jelezze! (Szavazás.) Köszönöm szépen. Megállapítom, hogy a bizottság elfogadta a mai ülés napirendjét.
Rátérünk az 1 napirendi pont megtárgyalására. Köszöntöm a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium képviselőit. Majd egy bemutatkozást is kérünk, mert a papíron nem azok nevei szerepelnek, akik megérkeztek.
Parancsoljon, öné a szó.
Dr. Bozzay Erika szóbeli kiegészítése
DR. BOZZAY ERIKA (Gazdasági és Közlekedési Minisztérium): Köszönöm szépen, elnök úr. Bozzay Erika vagyok, az Infrastruktúra-szabályozási Főosztály vezetője, és bemutatom kollégámat, Szűcs Lajost, aki ugyanennek a főosztálynak a helyettes vezetője, s a vélhetően felmerülő kérdésekre majd ketten fogunk válaszolni.
Elöljáróban szeretnék rövid szóbeli kiegészítést fűzni az önök előtt fekvő törvényjavaslathoz. Amint látják, több közlekedési tárgyú törvény módosítására irányul a törvényjavaslat: a légi közlekedésről szóló törvény, a közúti közlekedésről szóló törvény, a vasúti közlekedésről szóló törvény, a vízi közlekedésről szóló törvény, és végül a Nemzetközi Tengerészeti Szervezetről szóló '48. évi egyezményt kihirdető törvény módosításáról szól a törvényjavaslat. Ez egy kisebb terjedelmű törvényjavaslat. A módosítások zöme részben az európai uniós tagságunkból eredő jogharmonizációs kötelezettségek teljesítésére irányul, részben pedig kisebb-nagyobb, de fontos gyakorlati, jogalkalmazási problémák miatt tartjuk szükségesnek ezeknek a jogszabályoknak a kiigazítását.
Először a légi közlekedési törvényről szeretnék néhány szót szólni, bár talán ez kevésbé érinti az önkormányzatok működését, tevékenységét, de azért felhívnám a figyelmet arra, hogy egyrészről itt is jogharmonizációs kötelezettségek teljesítéséről szólnak a módosítások, egyes irányelvi rendelkezések magyar jogba való átültetését szolgálják, másrészt pedig bizonyos közösségi rendeletek hazai alkalmazásához kapcsolódó nemzeti rendelkezések megteremtésére irányulnak a módosítások. Összefoglalóan talán ezeket a módosításokat úgy lehetne jellemezni, hogy a légi közlekedési igazgatás megfelelő működését próbálják biztosítani ezek a pontosítások, ennek keretében közösségi jogi kötelezettségeink teljesítéseként pontosítják a légi közlekedési hatóság által a külföldi polgári légi járművek esetében végrehajtható ellenőrzés szabályait. Ez az ellenőrzés már jelenleg is létezik a magyar jogban. Itt igazából az ellenőrzés pontosítására kerül sor, a hatóság tudomására jutott adatok továbbításának a törvényi szabályait pontosítja a módosítás.
Ugyanígy fontos kiemelni a Polgári Légiközlekedési Hatóság részére fizetendő felügyeleti díj szabályozását. Itt is alapvetően közösségi jogszabályokkal való összhang megteremtését célozza a módosítás.
Amit talán külön is kiemelnék - és ez már nem közösségi jogi kötelezettség teljesítéseként kerül be a módosításba -, az a légi közlekedési bírság intézményének a pontosítása, illetve ehhez kapcsolódóan kibővül a légi közlekedési bírság kiszabási eseteinek a köre. Ismert, hogy mind a törvényben, mind alacsonyabb szintű jogszabályokban bizonyos zajkorlátozásokra vonatkozó előírások kerültek meghatározásra, és amennyiben ezeket a zajkorlátozásra vonatkozó előírásokat megsérti valaki, akkor vele szemben is kiszabható légi közlekedési bírság. Tehát ennek lehetőségét teremti meg a módosítás.
Talán fontos kiemelni még a légi közlekedési kötelező felelősségbiztosításra vonatkozó hazai szabályok pontosítását. Itt is alapvetően jogharmonizációs kötelezettség teljesítéséről van szó. (Horváth István és dr. Bóka István megérkezik az ülésre.)
A második törvény, amit módosít a törvényjavaslat, az a közúti közlekedésről szóló törvény. Itt már talán több kapcsolódási pont van az önkormányzatokhoz. Itt is azt kell tudni, hogy vannak bizonyos jogharmonizációs pontosítások, illetőleg vannak bizonyos belső jogalkalmazási problémákat tisztázó módosítások. Ezek közül talán külön kiemelném, hogy a módosítás hatáskört teremtene a katasztrófavédelmi hatóság számára arra, hogy a veszélyes árut szállító közúti járműre és annak személyzetére vonatkozó ellenőrzéseket elvégezhesse.
Talán ki lehetne emelni - és talán ez is érinti az önkormányzatokat - a bevásárlóközpontokhoz vezető utak és belső úthálózatok hatósági engedélyezése során a hatóságok részéről felmerült pontosítási igényt, amelyet most elvégezne a módosítás. A hatályos rendelkezések kissé félreérthetőek vagy nehezen értelmezhetőek voltak, a módosítás most egyértelművé tenné, hogy mindenképpen engedélyeztetni kell ezeket az útlétesítéseket is, akár közútként, akár a közforgalom számára megnyitott magánútként kívánják azokat megépíteni. (Szabó György megérkezik az ülésre.)
Ugyancsak egy fontos pontosítás, hogy az építési engedélyezési eljárásban az ügyfél fogalmát pontosítaná a törvénymódosítás.
A nagyobb jellegű, a közúti közlekedésről szóló törvényt érintő módosítások közül külön kiemelnék még egy, tulajdonképpen európai uniós tagságunkból eredő kötelezettségünk teljesítéséhez kapcsolódó módosítást. Talán ismert az, hogy az Európai Bizottság korábban kifogásolta, hogy Magyarország eltérő, pontosabban a közösségi jogba ütköző szabályozást alkalmaz az Európai Közösség más tagállamaiban már regisztrált, tehát már használt járművek hazai forgalomba helyezésére vonatkozóan. Tehát gyakorlatilag megkövetelte ezeknek az EU más tagállamaiban már regisztrált járműveknek az esetében is azt, hogy a hazai forgalomba helyezés előtt ugyanaz a vizsgálat lefolytatásra kerüljön, mint a hazai járműveknél, és ezt az Európai Bizottság egy kötelezettségszegési eljárásban kifogásolta, az áruk szabad mozgásába ütköző szabályként értékelte, és ennek a közösségi jogba való ütközésnek a kiküszöbölésére irányulna a javaslat. (Gulyás József megérkezik az ülésre.)
Amit a közúti közlekedésről szóló törvény módosításából kiemelnék még, és talán ez az, ami szintén a legnagyobb érdeklődésre számíthat a bizottság részéről, ez a díjfizetési rendszerbe bevont úthálózatra vonatkozó szabályozás módosítása. Gyakorlatilag a törvénymódosítás arra tesz javaslatot, hogy a díjfizetési rendszerbe bevont úthálózat kerüljön kiterjesztésre, egyrészről az autóutakra, másrészről pedig az országos főutakra, de ez utóbbiak esetében csak a 3,5 tonna tömeget meghaladó tehergépkocsikra terjesztené ki ezt a díjfizetési rendszerbe tartozást a törvényjavaslat. Itt alapvetően az lenne a célunk, hogy a gyorsforgalmi utakon tartsuk a forgalom jelentős részét, és ilyen módon próbálja megakadályozni a törvényjavaslat azt, hogy a tehergépjármű-forgalom elkerülje az útdíjfizetési kötelezettséget, és olyan helyeken próbáljon lebonyolódni, ahol ugyan útdíjat nem kell fizetni, de a lakosságra, a környezetre ezáltal jóval jelentősebb terhet hárít. Talán ezeket érdemes kiemelni a közúti közlekedési törvény módosításából.
Még nagyon röviden néhány szót a vasúti közlekedésről szóló törvény módosításáról. Mint említettem, ezt is célba vette a törvényjavaslat. Itt egyrészt a felhatalmazó rendelkezések bizonyos kisebb technikai jellegű módosítására került sor, másrészt - ami talán egy jelentősebb módosítás, és a törvény hatálybalépése óta eltelt időszak gyakorlati tapasztalata tette szükségessé - a vasúti engedélyezési eljárási kérelmek elbírálására a hatályos szabályozás által biztosított 30 napos ügyintézési határidő 90 napra való meghosszabbítására.
A vízi közlekedésről szóló törvény módosításáról csupán annyit szeretnék jelezni, hogy itt is alapvetően közösségi jogharmonizáció tette szükségessé a módosítást.
Nagyon szépen köszönöm, ennyit szerettem volna szóbeli kiegészítésként hozzáfűzni a törvényjavaslathoz. (Gy. Németh Erzsébet és dr. Ipkovich György megérkezik az ülésre.)
Kérdések, vélemények, reflexiók
ELNÖK: Köszönöm szépen. Tisztelt Bizottság! Kérdés merült-e fel a beterjesztett törvényjavaslattal kapcsolatban? (Senki sem jelentkezik.) Ha nincs kérdés, akkor térjünk át a véleményekre. Az általános vitára való alkalmasságról kell döntenie a bizottságnak. Ki kíván szólni? Ki kíván részt venni a bizottsági vitában? (Dr. Mester László jelentkezik.) Parancsoljon!
DR. MESTER LÁSZLÓ (MSZP): A légi közlekedésről szóló törvény módosításához szeretnék hozzászólni. A bevezetőben is elhangzott és a törvénytervezetben is érzékelhető a jogharmonizációs szándék, vagy az, ami az általános indoklásban is szerepel, hogy a légi közlekedési igazgatás feltételeinek biztosítását vagy a megfelelő működés feltételeinek biztosítását célozza meg a jogszabály. Tehát ez egyértelműen érzékelhető a jogszabály tartalmában.
A szóbeli kiegészítésben is elhangzott a légi közlekedési bírság jogintézményének pontosításával kapcsolatos javaslat. Ugyan elhangzott egy megjegyzés, hogy az önkormányzatokat ez kevésbé érinti, én inkább úgy pontosítanám, hogy az elmúlt időszak tapasztalatai alapján a légi forgalom bővülése, a légi forgalom növekedése miatt egyre inkább érzékelhető és mérhető volt a zajhatások erősödése, és ez kiváltotta több település érintett lakosságának az érdeklődését is - nem véletlenül -, és ennek megfelelően pedig az önkormányzatok érdeklődését is. Ezért, bár látszólag nem nagy módosításról van szó, de mégis azt mondhatom, hogy fontos a zajkorlátozás beemelése a légi közlekedési bírság fogalomkörébe, pont az említettek miatt, és pont azért, mert szükséges a szankcionálási lehetőségekbe is beemelni a zajkorlátozással összefüggő kérdéseket.
Örülünk annak - és azt hiszem, tudok és merek többes számban fogalmazni -, hogy megjelent a szankcionálások között a zajkorlátozással összefüggő kérdések szabályozása is, de szeretném megjegyezni, hogy egyúttal azt is szeretnénk, ha részletesebb szabályozás is követné a légi közlekedési bírság fogalomkörének a bővítését. Úgy gondolom, erre van lehetőség a módosító indítványok beterjesztése során.
Egyébként a magam részéről általános vitára alkalmasnak tartom az egész törvényjavaslatot. Köszönöm.
ELNÖK: Köszönöm szépen. További vélemény, hozzászólás? (Varju László jelentkezik.) Parancsoljon!
VARJU LÁSZLÓ (MSZP): Köszönöm szépen. Ha megengedik, akkor először egy kérdést tennék fel, ami arra vonatkozik, hogy a felelősségbiztosítási összeghatárok megállapítása ebbe a tárgykörbe tartozik-e, amikor ezt a törvényt tárgyaljuk, már ami a vidéki repülőterekre vonatkozik. Jó helyen teszem fel a kérdést, ugye? (Dr. Bozzay Erika: Igen.)
ELNÖK: Igen.
VARJU LÁSZLÓ (MSZP): Amennyiben igen, akkor szeretném megkérdezni, hogy számoltak-e azzal, vagy milyen módon került előkészítésre, hogy várhatóan milyen hatást gyakorolhat ezekre a repülőterekre az európai jogharmonizáció miatt előálló összegváltozás, ami több mint tízszerese annak, mint ami a mai kötelező felelősségbiztosítás összeghatáraiban megvan. Ennek milyen hatása lehet ezeknél a repülőtereknél?
Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Van-e további kérdés, vélemény? (Senki sem jelentkezik.) Ha nincs további kérdés, akkor lezárom a vitát. Átadom a szót, amennyiben kívánnak reagálni az elhangzottakra.
DR. BOZZAY ERIKA (Gazdasági és Közlekedési Minisztérium): Köszönöm szépen. Mester László képviselő úr felvetésére csak annyit, hogy nem tudom, milyen részletesebb szabályokra gondol, de amennyiben lesz hozzá kapcsolódó módosító javaslat, majd meglátjuk.
Ami pedig a felelősségbiztosítással kapcsolatos kérdést illeti, ez tulajdonképpen nem ennek a törvényjavaslatnak a tárgya, tehát tulajdonképpen már egy kormányrendelet ezt a kérdést rendezi. A mostani szabályozás nem érintené a mértéket. Itt igazából azok a szabályok kerültek pontosításra, hogy pontosan mikor kell rendelkezni, tehát milyen időpontban kell megkötni ezt a felelősségbiztosítást. Amit a kérdésével érintett, ezt nem érintené a mostani módosítás.
Döntés az általános vitára való alkalmasságról
ELNÖK: Köszönöm szépen. Tisztelt Bizottság! Az általános vitára való alkalmasságról döntünk. Kérdezem a bizottságot, hogy általános vitára alkalmasnak tartja-e a T/1203. számon beterjesztett törvényjavaslatot. Aki igen, kézfelemeléssel jelezze! (Szavazás.) Köszönöm szépen. Ki az, aki nem tartja általános vitára alkalmasnak? (Szavazás.) Ki tartózkodott? (Szavazás.) Köszönöm szépen. Megállapítom, hogy a bizottság 14 igen szavazattal, 7 nem ellenében, 5 tartózkodás mellett általános vitára alkalmasnak tartotta a beterjesztett javaslatot.
Holnap a plenáris ülésen elsőként kerül megtárgyalásra. A bizottságunknak előadót kell állítania. Bizottsági előadónak Mester urat javaslom, amennyiben egyetértenek. A kisebbségi véleményt megfogalmazók kívánnak-e előadót állítani? (Senki sem jelentkezik.) Ha nem, akkor később is megtehetik még. Tehát a bizottságnak azt kell elfogadni, hogy egyetértünk-e, hogy Mester László legyen a többségi vélemény előadója. (Szavazás.) Köszönöm szépen. A bizottság előadója a holnapi napon Mester László képviselő úr lesz. Az első napirendi pontot lezárjuk.
Következik az egyebek napirendi pont. Van-e valakinek a bizottság feladatkörébe tartozó kérdése, bejelentése? (Senki sem jelentkezik.) Ha nincs, akkor a mai bizottsági ülést berekesztem. Bejelentem, hogy az írásban kiküldötteknek megfelelően holnap 13 órakor hosszú, több napirendi pontból álló bizottsági ülés kezdődik. Kérem képviselőtársaimat, ennek megfelelően szervezzék a holnapi napjukat.
Köszönöm szépen. További jó munkát!
(Az ülés befejezésének időpontja: 12 óra 22 perc.)
|
|
Jauernik István |
Jegyzőkönyvvezető: Horváth Éva Szilvia