ÖTB-15/2006.
ÖTB-15/2006-2010.
az Országgyűlés Önkormányzati és területfejlesztési bizottságának
2006. november 14-én, kedden, 13 óra 10 perckor
a Képviselői Irodaház III. számú tanácstermében
megtartott üléséről
Tartalomjegyzék
Napirendi javaslat *
Az ülés résztvevői *
A bizottság részéről *
Megjelent *
Helyettesítési megbízást adott *
Hozzászólók *
Jelenlévők *
Elnöki megnyitó *
A napirend elfogadása *
A Magyar Köztársaság 2007. évi költségvetéséről szóló törvényjavaslat és az Állami Számvevőszék véleményének megvitatása a Magyar Köztársaság 2007. évi költségvetési javaslatáról *
Varga Sándor szóbeli kiegészítése *
Dr. Lóránt Zoltán szóbeli kiegészítése *
Kérdések, felvetések *
Varga Sándor válaszai *
Peresztegi Gergely kiegészítése *
Dr. Lóránt Zoltán reflexiója *
Vélemények *
Válaszok *
Döntés az általános vitára való alkalmasságról *
A Magyar Köztársaság 2007. évi költségvetését megalapozó egyes törvények módosításáról szóló törvényjavaslat(T/1296. szám) (Általános vita) *
Varga Sándor szóbeli kiegészítése *
Döntés az általános vitára való alkalmasságról *
A Magyar Köztársaság 2006. évi költségvetéséről szóló 2005. évi CLIII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat megvitatása *
Varga Sándor szóbeli kiegészítése *
Vélemények, reflexiók *
Egyes pénzügyi tárgyú törvények módosításáról szóló törvényjavaslat (T/1297. szám) (Általános vita) *
Kónya László szóbeli kiegészítése *
Kérdések és reflexiók *
Döntés az általános vitára való alkalmasságról *
A katasztrófák elleni védekezés irányításával kapcsolatos egyes törvények módosításáról szóló törvényjavaslat (T/1309. szám) (Általános vita) (Első helyen kijelölt bizottságként) *
Dr. Roland Péter szóbeli kiegészítése *
Vélemények *
Döntés az általános vitára való alkalmasságról *
Az egyes építésüggyel kapcsolatos törvények módosításáról szóló törvényjavaslat (T/1308. szám) (Általános vita) (Első helyen kijelölt bizottságként) *
Dr. Daczi Diána szóbeli kiegészítése *
Magyar Mária válaszai *
Egyes szociális tárgyú törvények módosításáról szóló törvényjavaslat megvitatása *
Bogár Ágnes szóbeli kiegészítése *
Serafin József szóbeli kiegészítése *
Kérdések, vélemények, reflexiók *
A Fővárosi Önkormányzat és a kerületi önkormányzatok közötti forrásmegosztásról szóló bizottsági önálló indítvány benyújtásának megvitatása *
Pál Tibor szóbeli kiegészítése *
Vélemények *
Pál Tibor válaszai *
Döntés bizottsági önálló indítvány benyújtásáról *
Egyebek *
1. a) A Magyar Köztársaság 2007. évi költségvetéséről szóló törvényjavaslat (T/1145. szám)
(Általános vita)
b) Az Állami Számvevőszék véleménye a Magyar Köztársaság 2007. évi költségvetési javaslatáról (1145/1. szám)
2. A 2007. évi költségvetést megalapozó egyes törvények módosításáról szóló törvényjavaslat (T/1296. szám)
(Általános vita)
3. Egyes pénzügyi tárgyú törvények módosításáról szóló törvényjavaslat (T/1297. szám)
(Általános vita)
4. A Magyar Köztársaság 2006. évi költségvetéséről szóló 2005. évi CILII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat (T/1205. szám)
(Általános vita)
5. Egyes szociális tárgyú törvények módosításáról szóló törvényjavaslat (T/1305. szám)
(Általános vita)
6. Az egyes építésüggyel kapcsolatos törvények módosításáról szóló törvényjavaslat (T/1308. szám)
(Általános vita)
(Első helyen kijelölt bizottságként)
7. A katasztrófák elleni védekezés irányításáról, szervezetéről és a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek elleni védekezésről szóló 1999. évi LXXIV. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat (T/1309. szám)
(Általános vita)
(Első helyen kijelölt bizottságként)
8. Egyebek
Elnököl: Jauernik István (MSZP), a bizottság elnöke
Balogh József (MSZP), a bizottság alelnöke
Szabó György (MSZP), a bizottság alelnöke
Dr. Balogh László (MSZP)
Ecsődi László (MSZP)
Pál Tibor (MSZP)
Papp József (MSZP)
Sós Tamás (MSZP)
Varju László (MSZP)
Warvasovszky Tihamér (MSZP)
Dr. Bőhm András (SZDSZ)
Gulyás József (SZDSZ)
Bebes István (Fidesz)
Dr. Bóka István (Fidesz)
Erdős Norbert (Fidesz)
Meggyes Tamás (Fidesz)
Dr. Ódor Ferenc (Fidesz)
Vigh László (Fidesz)
Helyettesítési megbízást adott
Dr. Kovács Zoltán (Fidesz) dr. Bóka Istvánnak (Fidesz)
Dr. Buzás Péter (MSZP) Balogh Józsefnek (MSZP)
Gy. Németh Erzsébet (MSZP) Pál Tibornak (MSZP)
Dr. Ipkovich György (MSZP) dr. Balogh Lászlónak (MSZP)
Dr. Mester László (MSZP) Papp Józsefnek (MSZP)
Varju László (MSZP) megérkezéséig Jauernik Istvánnak (MSZP)
Warvasovszky Tihamér (MSZP) távozása után Ecsődi Lászlónak (MSZP)
Horváth István (Fidesz) Bebes Istvánnak (Fidesz)
Dr. Tilki Attila (Fidesz) dr. Ódor Ferencnek (Fidesz)
Nógrádi László (KDNP) Vigh Lászlónak (Fidesz)
Tasó László (Fidesz) Erdős Norbertnek (Fidesz)
Meghívottak részéről
Dr. Lóránt Zoltán főigazgató (Állami Számvevőszék)
Varga Sándor főosztályvezető (Pénzügyminisztérium)
Peresztegi Gergely főosztályvezető-helyettes (Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium)
Kónya László főosztályvezető (Pénzügyminisztérium)
Bogár Ágnes főosztályvezető-helyettes (Szociális és Munkaügyi Minisztérium)
Serafin József főosztályvezető-helyettes (Szociális és Munkaügyi Minisztérium)
Magyar Mária osztályvezető (Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium)
Dr. Daczi Diána (Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium)
Dr. Roland Péter kiemelt főmunkatárs (Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium)
Rozsi É. Judit főosztályvezető-helyettes (Pénzügyminisztérium)
Dankó Géza főtanácsadó (Állami Számvevőszék)
Dr. Kozári László (Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium)
Szatmári László főosztályvezető (Pénzügyminisztérium)
(Az ülés kezdetének időpontja: 13 óra 10 perc)
JAUERNIK ISTVÁN (MSZP), a bizottság elnöke, a továbbiakban ELNÖK: Jó napot kívánok! Tisztelettel köszöntöm az Önkormányzati és területfejlesztési bizottság mai ülésén megjelenteket. Köszöntöm a bizottság tagjait. A bizottsági ülést megnyitom.
Tizenöt képviselő személyesen van jelen, és eddig hét képviselőtársunk adott megbízást helyettesítésére. Ez azt jelenti, hogy bizottságunk határozatképes, munkákat meg tudjuk kezdeni.
A képviselőtársaim írásban megkapták a mai ülésre tervezett napirendi pontokat. Ehhez írásban módosítási javaslat, kérelem érkezett Pál Tibor képviselő úrtól, aki kezdeményezi, hogy egy új, 8. napirendi ponttal egészüljön ki a mai ülésünk napirendje, konkrétan a Fővárosi Önkormányzat és kerületi önkormányzatok közötti forrásmegosztásról szóló törvényjavaslat megvitatása és beterjesztése önálló bizottsági indítványként. Ennek megfelelően teszek javaslatot a mai ülés napirendjére, tehát az írásban kiküldötteknek megfelelő 7 és a Pál Tibor úr által javasolt 8. napirendi ponttal, majd az Egyebek. Kérdezem a tisztelt bizottságot, egyetértenek-e azzal, hogy a mai ülésünk napirendje így alakuljon. Aki igen, kézfelemeléssel jelezze. (Szavazás.) Köszönöm szépen. Megállapítom, hogy a bizottságunk a mai ülése napirendjét ennek megfelelően elfogadta.
Rátérünk az 1. napirendi pont megtárgyalására, amely a Magyar Köztársaság 2007. évi költségvetéséről szóló törvényjavaslat, amely a T/1145. számot viseli, az ehhez kapcsolódóan az Állami Számvevőszék véleménye, amely a T/1145/1. számon került a Ház elé. Ennek az általános vitára való alkalmassága van napirenden. Tisztelettel köszöntöm a napirendi ponthoz érkezett kormányképviselőket, a Pénzügyminisztériumból Varga Sándor főosztályvezető urat, Rozsi É. Judit főosztályvezető-helyettes asszonyt, az Állami Számvevőszék részéről Lóránt Zoltán főigazgató urat és Dankó Géza főtanácsadó urat. Köszönjük szépen. Önök a bizottság munkájának elvégzéséhez segítségül lesznek.
A képviselők október 31-én megkapták a beterjesztett törvényjavaslatot, majd a múlt hét végén megkapták az állami számvevőszéki véleményt és a fejezeti köteteket is. A parlament e hét csütörtökén kezdi meg az általános vitát. A bizottságunknak most az a feladata, hogy az általános vitára való alkalmasságról döntsön. Gondolom, a kormány képviselői és a Számvevőszék szóbeli kiegészítést fűz a beterjesztett javaslathoz, ezért átadom a szót először Varga Sándor úrnak.
Varga Sándor szóbeli kiegészítése
VARGA SÁNDOR (Pénzügyminisztérium): Tisztelettel köszöntünk mindenkit. A költségvetés hátteréül néhány szót a makrogazdaság alakulásáról, illetve azokról a paraméterekről, amelyeket alapul vettünk a tervezés során.
A makrofeltételek diktálta feladat egyetlen szóban foglalható össze, és ez az egyensúly. Tulajdonképpen maguk a makroparaméterek is ezt tükrözik, illetve maga a költségvetés-politika is erre épül. Az egyensúly megteremtése érdekében hozott, hozandó intézkedések valamelyest visszafogják a gazdasági növekedést, jövőre 2,2 százalékos volumennövekedéssel számolunk a GDP-nél.
Ugyancsak az egyensúly érdekében megteendő intézkedések hatnak az inflációra, amely emiatt 2007-ben 6,2 százalékra kúszik föl. Már az idén a második félévben, illetve év végére ez a mérték közelítődik 5-6 százalékra. A későbbi években természetesen visszatér az inflációs pálya egy 3, majd később 3 százalék alá eső mértékre, miként a gazdasági növekedés pedig a későbbi években ismét eléri a korábbiakban teljesített 4 és 4 százalék fölötti mértéket.
Az államháztartás hiánya 2007-ben 6,9 százalék az idei tervezett 6,8 százalékkal szemben, amely mint mindnyájan tudjuk, az intézkedések révén 10 százalék körülire megy föl ebben az évben.
A GDP belföldi felhasználásában a háztartások fogyasztása visszaesik 2007-ben. Ebből következően a reálkeresetek is ennek megfelelően vagy ennek mentén alakulnak. A közszférában a bruttó keresettömeg 0,4 százalékkal esik, a foglalkoztatottak száma pedig 2 százalékkal csökken.
Az önkormányzati 2007. évi feltételek is ezekhez az egyensúlyi célokhoz igazodnak. 2007-ben, ahogyan az államháztartás egészében is érvényesül egy erőteljes fejlesztéspolitika, így az önkormányzati költségvetésben, az önkormányzati támogatásokban is. Most több számot fogok elmondani, együttesen mindent egybevéve - EU-támogatásokat, hazai támogatásokat és a személyi jövedelemadót - 8 százalék fölött bővül az önkormányzatok támogatása. Azért kell az EU-támogatásokról is így ebbe a körbe vonva beszélni, hiszen amikor 200 milliárd forint fölötti befizetésünk van az EU-ba, akkor nyilván az onnan származó és ezen alrendszer által igénybe vett támogatásokkal is szükséges az összehasonlításnál számolni. Természetesen vizsgáljuk a változásokat az EU-támogatások nélkül is. Így 5 százalék a növekedés.
Van két tétel, amely erőteljes bővülést hoz 2007-re, az egyik a metróberuházás támogatása, a másik a helyi tömegközlekedés támogatása, ahol első helyen a BKV miatt nő meg a keret. (Gulyás József megérkezik az ülésre.) Ha erre a két fővárosi tömegközlekedésre tekintettel vagyunk, vagyis éppen hogy kiemeljük a számokból, akkor is 3,5 százalék az önkormányzati támogatások bővülése.
A támogatásnövekményeken belül csak néhányat, a jellemzőbbeket szeretném kiemelni, jelezve persze nemcsak a növekményeket, hanem azt is, ahol csökkenés van. 2006-ban államháztartási tartalék címén kellett az önkormányzati alrendszerben az önkormányzatoknak előirányozni 7,3 milliárd forintot. Ez a bázisból kiesik. Annyi jó hír van, illetve több jó hír is van, de az mindenképpen jó hír - és ebben az Állami Számvevőszék tevőleges szerepet vállalt javaslatával -, hogy 2007-re államháztartási tartalékot az önkormányzati körben nem irányzunk elő, államháztartási tartalékképzési kötelezettséggel nem számolunk.
A pedagógusok óraszámemelése 2007. szeptember 1-jétől a kötelező körben kettő óra, ennek a hatását emeljük ki a támogatások közül: 7,8 milliárd forint. Az idei, munkáltatói hatáskörben megtehető vagy - csúnyán kifejezve - megtehetett intézkedések hatását az állami támogatás számításánál nem vettük figyelembe.
Hogy még a mínusz számoknál maradjak. Az önkormányzati képviselők juttatásának mérséklődése 3 milliárd forint megtakarítást hoz a támogatásokban, míg 10 milliárd forintot javasol a kormány a költségvetésben a megyei önkormányzatok támogatásának csökkentésére, úgy megítélve, hogy a megyei önkormányzatok önként vállalt kiadásaiban, talán kicsit felturbózott igazgatási jellegű kiadásaiban ez a megtakarítás realizálható.
A támogatás a szociális területen bővül. A nyugdíjakkal arányosan 4 százalékkal nőnek az önkormányzati körben adandó juttatások, szociálpolitikai juttatások, ez 6,2 milliárd forintot hoz. Az idén, július 1-jével elindult az új típusú önkormányzati családsegélyezés. Ennek az éves szintre hozása 10,3 milliárd forinttal növeli az önkormányzati támogatási kört.
Még egy tételt hadd emeljek ki, amely ismét mínusz, de ez egy szerkezeti változás. A támogatások között 6,5 milliárd forinttal számolunk új címzett és céltámogatások indításának megszüntetése miatt. A párhuzamosan tárgyalandó úgynevezett pénzügyi salátatörvényben már úgy találkoznak ezzel a tétellel, hogy csak a címzett támogatások megszüntetését javasolja a szaktörvényben a kormány. Kicsi fáziseltolódás volt a két döntés között. A később született salátatörvény lesz az irányadó a későbbiekben, magyarul: a költségvetési törvény módosításában meg fog jelenni, hogy a céltámogatások új indítására a kormány részéről lesz támogatás módosító indítvány esetére, az összege még egyeztetés alatt. Tehát magyarul az új címzett támogatások szűnnének meg, illetve, ahogy a bevezetőben említettem, az európai uniós támogatások, illetve az azokhoz kapcsolódó hazai társfinanszírozás veszik át az önkormányzati címzett támogatások szerepét.
A szabályozásban lényeges elmozdulás nem történik. A személyi jövedelemadó átengedési mértékénél maradna a 40 százalék a kormány javaslata alapján, de egy belső átrendezést azért javaslunk, mégpedig a helyben maradó 10 százalék 8 százalékra mérséklődne annak érdekében, hogy a mínusz tételek, első helyen az idei államháztartási tartalék érvényesítése ne a normatívákban történjék, ami a feladatarányosságot erőteljesebben kurtítaná, inkább a személyi jövedelemadó megosztásában történik ennek a hatásnak az érvényesítése.
A közoktatásban jelenik meg erőteljesebb szabályozásváltás. Az elmúlt hetekben sokat lehetett hallani úgynevezett pedagógusstátusz-finanszírozásról. Ma már nem halljuk ezt a kifejezést. Közoktatási teljesítménymutatóra épülne az új közoktatási támogatás, finanszírozás. Ennek az a lényege, hogy az eddigi gyermekalapú támogatást átlépve vagy azon túllépve a jövőben a normatíva egy összetett mutatóhoz kapcsolódna. Ez az összetett mutató a közoktatási törvény több alkalmazandó, úgy is mondhatnám, kötelező paraméterét veszi figyelembe, nemcsak a pedagógus kötelező óraszámát, tehát az általánosan 22 órát, hanem a gyermekek létszáma mellett az általuk teljesítendő időkeretet, illetve szintén a közoktatási törvényben megjelölt átlaglétszámot. Magyarul több mindent kifejez a fenntartó számára ez a mutatószámítás. Jelzi az általa az egyes intézményekben alkalmazott csoportbontás helyességét vagy éppen viszonyát az érvényes közoktatási törvényhez, miképpen kifejezi, valóban az eredeti elnevezést is talán tükrözve, hogy a finanszírozás mekkora pedagóguslétszámot vagy -státuszt ismer el. Természetesen semmiféle létszámgazdálkodásra nem történik áttérés, ez egy jelzés a fenntartó számára.
Jellemzően leginkább a közoktatásban, de általában is erősödik a kistérségi finanszírozás, a kistérségi támogatás az együttműködés ösztönzése érdekében. Erre belső átcsoportosítással is forrás születik, az idei 15,4 milliárd forinttal szemben 2,9 milliárd forinttal több, 18-19 százalékkal több áll rendelkezésre a kistérségek támogatására. Valami jelzést hoz itt is a szabályozás, tudniillik szeretné kihangsúlyozni, hogy akkor jut a legtöbb támogatáshoz a kistérségi társulás, ha ő maga az intézményi fenntartó, de természetesen nem marad el a támogatás akkor sem, ha kistérség keretében működő intézményfenntartó társulás a fenntartó, illetve, ha más módon szervezi meg. Gyakorlatilag hármas differenciálódás jelenik meg.
Egy másik dimenzióban is megjelenik differenciálódás, hogy tudniillik azt is szeretné kifejezni a támogatás, hogy a kistérségi együttműködésnek leginkább az aprófalvas településkörzetben van a legnagyobb értelme, haszna, ennél fogva ott is a legmagasabb a fajlagos, hiszen itt számíthatunk arra, hogy méretgazdaságos ellátást, intézményszervezést ennek segítségével ki tudnak alakítani.
A közoktatás-finanszírozásban természetesen nem egyszerre engedődik rá az új finanszírozás a rendszerre. Felmenő évfolyamokon lép be, első, ötödik, kilencedik évfolyamokon, és majd később minden évben tovább. Az első évben, 2007-ben ezért csak tulajdonképpen a két óra kötelező óraemelés hatása jelenik meg az önkormányzati támogatások között. Ebből következően szintre hozásként 2008-ban összesen 34 milliárd forint megtakarítással számolunk a közoktatásban.
Talán a legfontosabbakat kiemelve természetesen a kérdésekre adott válaszokban még más területekre is kitérünk, ha erre lesz igény. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönjük szépen. Főigazgató úrnak adom meg a szót.
Dr. Lóránt Zoltán szóbeli kiegészítése
DR. LÓRÁNT ZOLTÁN (Állami Számvevőszék): Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Bizottság! Megpróbálok rövid lenni, tényleg éppen csak villanásnyit, mert 9 órától a költségvetési bizottsági ülésen voltunk idáig, és éppen hogy csak átértem ide önökhöz.
Azt hiszem, hogy önöknél nem kell külön kiemelnem, hogy az államháztartás négy alrendszerén belül a rész és egész dialektikával viselkedik a helyi önkormányzati alrendszer, tehát az ottani egyensúlyjavító intézkedések, ha úgy tetszik, átgyűrűznek és kihatnak ide is.
Viszont ahogy a főosztályvezető úr is mondotta, örömünkre szolgál, hogy az a kötelező tartalékolási kötelezettség, amely 2005-2006-ra jellemző volt az alrendszerre, most nincs. Nem tudom 100 százalékban bizonyítani, de egy kicsit az eladósodottság mértékében történő elmozdulás annak a kötelezett tartalékolásnak is szerves része. Hozzáteszem rögtön azt is, hogy hála a jó istennek, az elsősorban fejlesztési irányba ment el és nem a rövid lejáratú likvid hitelek vonatkozása felé. Általában azt mondják, hogy eladósodottság, de azért ezt nem lehet ilyen egyértelműen mondani.
A másik dolog. Mi nagyon egyetértettünk azzal, hogy ha úgy tetszik, a működési kiadások szigorítási irányába mozdult el a jövő évi költségvetés, és talán jobban rákényszeríti a szerkezetátalakítással még racionálisabb intézményműködtetésre az önkormányzatokat, hozzátéve, hogy nyilván nem lesz egyszerű helyzet.
A másik dolog, hogy az Új Magyarország fejlesztési tervvel összhangban indult el a folyamat, és nemcsak az EU-s pénzekkel, nemcsak kistérségi társulásokhoz. Úgy érezzük, hogy a költségvetések megfelelő forrásokkal bírnak és rendelkeznek.
Annyit szeretnék még mondani, hogy nagyon nehéz helyzetben voltunk, mert a szokásosnál még rövidebb időnk volt, de ha úgy tetszik, a Varga úr által vezetett főosztállyal napi, éjszakai kapcsolatban folyamatosan együttműködve alakítottuk ki a véleményünket, és ilyen értelemben megalapozottnak merem mondani mindazt, amit leírtunk. Bármi olyan kérdés felvetődik, akkor tisztelettel és szeretettel Dankó Géza főtanácsadó úrral rendelkezésükre állok. Még egyszer köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Tisztelt Bizottság! Először a kérdések feltevésére kerüljön sor. Merült-e föl a beterjesztett javaslattal kapcsolatban kérdés? (Vigh László jelentkezik.) Egy. Parancsoljon, képviselő úr!
VIGH LÁSZLÓ (Fidesz): Köszönöm. Elhangzott, hogy a megyei önkormányzatok 10 milliárddal kapnak kevesebbet. Az cirka 500 millió egy-egy megyei önkormányzatra levetítve. Ha most Zala megyét veszem, ahol voltam képviselő, megyei képviselő, ott forráshiánnyal küzdöttünk, mintegy 500 millió volt a forráshiány mértéke. Jelezte a főosztályvezető úr, hogy az önként vállalt feladatokat el lehetne hagyni. Ilyen önként vállalt feladatok vannak, mint színház-finanszírozás, ami 45 millió, vagy bábszínház, amely 20 millió. Ha ezeket elhagyjuk, akkor nem tudom, mit oldottunk meg. Úgy látjuk, hogy az önként vállalt feladatok elhagyása nem oldja meg a költségvetés problémáját. Nem tudom, hogy a költségvetésben mennyire számoltak az emelkedő közüzemi terhekkel, mert drasztikus emelések várhatók jövőre. Ezt is bekalkulálták-e? Köszönöm.
ELNÖK: Köszönöm szépen. További kérdés? (Dr. Bóka István jelentkezik.) Bóka képviselő úr!
DR. BÓKA ISTVÁN (Fidesz): Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Bizottság! Több kérdésem lenne. Az egyik az, hogy a közszféra bérei hogyan alakulnak 2007-ben, hiszen minden költségvetési vita során azzal szembesültünk, hogy a közszféra béremelését nem láttuk, tehát azt, hogy milyen mértékben fognak növekedni, aztán valamikor az utolsó parlamenti forduló környékén láttuk azt, hogy messze az inflációt és a GDP növekedési ütemét meghaladó közszféra-béremelés történik. Szeretném megkérdezni, hogy hogyan állnak a tárgyalások a közszféra béremelésével kapcsolatban, hiszen ez a javaslat gyakorlatilag bércsökkenést idéz elő.
A második kérdésem, hogy a tavalyi előirányzatban, tehát a 2006. évi előirányzatban mekkora volt a tömegközlekedés támogatása, illetőleg a 2007. évi költségvetési év tekintetében mennyi a bázis. Tehát mivel számolunk, mi a bázis? A bázis az a 15 milliárd vagy 16 milliárd forint, ami tavaly volt? Akkor nemcsak a plusz 40 milliárd forintról kell megemlékeznünk, ami a metrófinanszírozás többlete, hanem meg kell emlékeznünk arról a közel 20 milliárd forintról, amely beépült az idén, mint tavaly felülről nyitott kasszába a tömegközlekedés finanszírozásába. Kérném korrigálni a 2007. évet ezzel a 20 milliárd forinttal, amit nem láttam gyakorlatilag sem a felvezető részéről, sem pedig az ÁSZ jelentésében, ami összehasonlította volna a 2006. évet a 2007. évvel.
Teljesítménymutató tekintetében történt-e számítás? Ez egyébként egy logikus és jó döntésnek tűnik? Egyáltalán összehasonlították-e egy optimális osztálylétszám finanszírozását a jelenlegi rendszerrel és a 2007. szeptember 1-jétől bevezetendő új rendszerrel? Mi az az optimális osztálylétszám, ahol eléri a teljesítménymutató alapján történő finanszírozás a jelenlegi rendszer alapján történő finanszírozást? Szeretnék erre egy számot kapni, hiszen ez az alapja szerintem mindenfajta költségvetés tervezésének.
Kistérségek esetében a kiegészítő normatív finanszírozás tekintetében vajon az előkészítőt mi vezette a tekintetben, amikor többfajta feladat finanszírozása esetében többcélú társulásos intézmény, intézményfenntartó társulás, illetve mondjuk ellátási szerződés keretében történő finanszírozás esetén egész más normatívát határoz meg? Differenciál az ellátottak alapján. Tisztelettel kérdezem, amikor mindenki a közszféra leépítéséről beszél a jelenlegi rendszerben, hogy mi indokolja ezt a megkülönböztetést? Mi ennek a logikája? Ha világos választ kapok, akkor valószínűleg én is jobban el tudom magyarázni otthon. Miért ragaszkodunk az intézményi ellátáshoz? Miért nem ahhoz ragaszkodunk, hogy legyen a feladat ellátva nyilván ugyanazon a szakmai színvonalon, mint ahogy egy intézmény azt el tudja látni? Én támogatnám az intézményi finanszírozást, csak valamennyien tudjuk, hogy egy adott feladat intézményi finanszírozás keretében csak jelentős önkormányzati támogatással látható el.
Mi indokolja például a jelzőrendszer tekintetében, hogy 2007-ben az újonnan induló jelzőrendszerhez csatlakozás esetében 50 százalékos finanszírozást adnak? Tudom azt, hogy majd lehet esetleg pályázni az adott éven belül. Akkor hogyan működik ez? Hogy működik ez, hogy ugyanarra a feladatra fele finanszírozást adunk az igazságosság és a méltányosság jegyében? Ez hogyan történhet meg?
Jónak tartják-e, és az Állami Számvevőszéket is kérdezném, hogy jónak tartja-e azt, hogy ha az önkormányzati források szerkezetét nézzük 100 százaléknak, ami az államtól kerül az önkormányzatokhoz, akkor jónak tartják-e, hogy a kötött normatívák és a központosított normatívák aránya emelkedik, míg a szabadon felhasználható normatívák csökkennek arányaiban, hangsúlyozom, arányaiban a 100 százalékon belül? Jó irány-e ez? Milyen arányban van ez az önkormányzatok szabad gazdálkodásával, hogy sajátmagunk döntsük el, mit szeretnénk tenni?
Az én véleményem szerint abszolút értékben csökkenne az önkormányzatok államtól kapott működési támogatása 2007-ben 2006-hoz képest. Reálisnak tartják-e azt, hogy a saját forrás 13,4 százalékkal emelkedhet? Reálisnak tartják-e azt, hogy a helyiadó-bevételek 14,4 százalékkal fognak emelkedni? Hiszen az anyag ezt tartalmazza. Megkérdezném, mert nem találtam ezzel kapcsolatos adatot - de lehet, hogy ez csak az én figyelmetlenségem -, hogy a gépjárműadó tekintetében milyen növekménnyel lehet számolni, mert ezt nem tudom. A gépjárműadónál változott az alap is, tehát tisztelettel kérdezném, hogy ez mennyi, mert sajnos ezt nem tudom.
Európai uniós pályázati pénzek kifizetése szerepel a javaslatban. Komolyan lehet-e számolni azzal, hogy 2007-ben az önkormányzatok részére az Európai Uniótól érkezett források kifizetésre kerülnek vagy ez csak egy beállított összeg? Komolyan számolható-e, és ha igen, akkor milyen technikával? Magyarázzák el nekem, hogy melyik pályázati rendszerben lehet 2007-ben önkormányzatok részére európai uniós forrásokat majd lehívni, és milyen módon, hogy 2007-es felhasználás történjen.
Az Állami Számvevőszéktől kérdezném, hogy 2007-ben működési oldalról javul-e az önkormányzatok helyzete 2006-hoz képest.
Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Bőhm András képviselő úré a szó.
DR. BŐHM ANDRÁS (SZDSZ): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Bizottság! Két rövid kérdésem lenne. Az egyik, hogy az adóerő-képesség szabályaiban történik-e valami változás. Első megközelítése értelemszerűen, hogy a helyben maradó 10 százalékos szja kerül csökkentésre, tehát legalábbis logikailag ennek valahol jelentkeznie kell, de ezen túlmenően is kérdezem, hogy az adóerő-képességi szabályokban mi a helyzet. A másik pedig, hogy összességében, vagy ha tetszik, százalékában az előző bázisévhez képest az útfelújításokban való állami részvétel hogy alakul.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Gulyás képviselő úré a szó.
GULYÁS JÓZSEF (SZDSZ): Kérdés először az adóerő-képesség, illetve nem is az, hanem a helyben maradó szja, bár csöppet sem mellékes az önkormányzatok különböző szereplői számára, hogy az adóerőképesség-számítás hogyan néz ki a költségvetésben.
Elhangzott, és az Állami Számvevőszék képviselője üdvözölte, amit nyilván az érintett önkormányzatok is jól fogadnak, hogy ha nincs kötelező tartalékképzés. Ugyanakkor, ha ez úgy valósul meg, hogy a helyben maradó szja csökken 2 százalékponttal, akkor már korántsem ilyen kedvező a fogadtatása ennek a lépésnek. Ráadásul azt gondolom, hogy ez mint irány sem biztos, hogy jó, hiszen a helyben maradó szja 1990 óta többször mozgott. 2002 után 5 százalékról fölvittük 10 százalékra, most éppen lefelé mozog, 8 százalékra mozdulna el a helyben maradó személyi jövedelemadó. Ez annál is inkább problematikus, mert nem tükröződik a költségvetésben felkészülés arra a problémára, amivel 2008 után, az iparűzési adó megszűnése után fel kellene készüljünk. Tehát nem látunk itt érdemi strukturális változásokat, az önkormányzati bevételek újragondolása vagy az ezzel kapcsolatos irányok nem jelennek meg a költségvetésben. Ez az egy irány, ami van, viszont nem olyan, ami úgy lehetne lefordítható, hogy itt az önkormányzati finanszírozásban van egy kedvező elmozdulás vagy ez egy reform értékű lépés. Ez egyértelműen inkább egy vágás típusú lépés.
A következő, amit szóba akarok hozni, ami szerintem azért egy elég komoly és érzékeny terület, ez az árvízi védekezés. Úgy látom és azt gondolom, hogy az államnak itt van egy fokozott felelőssége. Abban az esetben, ha ennek a felelősségének nem tud eleget tenni, nem tudja a védekezési költséget megfelelő szinten biztosítani egyfelől, másrészt gátak építésére nem tud kellő forrásokat fordítani, akkor a nem kedvező időjárási viszonyok következményeként a többszörösét vagyunk kénytelenek költeni - mint ahogy már többször elő is fordult - a helyreállítási költségekre vagy az árvízi károk elhárítására. Azt gondolom, hogy ez mindenképpen egy olyan terület, amiről beszélni kell, és szeretném, ha elhangzanának számok, hogy ezek a mostani költségvetésben szereplő tételek a tavalyi évhez képest hogyan néznek ki.
Még egy területre szeretnék rákérdezni. Az elmúlt napokban ez a sajtóban vita középpontjába is került, de nemcsak a sajtóban, hanem a politikában is. A területfejlesztési intézményrendszer egy elég sokszereplős intézményrendszer, ennek különböző elemei az úgynevezett hálózati szereplők, kistérségi megbízottak, vidékfejlesztési menedzserek, NFT-hálózat. Szó volt arról, hogy ennek az egyik eleme megszűnik, ez a kistérségi megbízotti hálózat. Ez tudomásom szerint nem is került beépítésre a költségvetésbe. Arra volnék kíváncsi, hogy ez tételesen mekkora megtakarítást jelent, illetve, ha ez visszakerülne, akkor ez mekkora nagyságrendű tétel.
Egyelőre ennyi.
ELNÖK: Bebes képviselő úr!
BEBES ISTVÁN (Fidesz): A főosztályvezető úr említette, hogy a szociális normatívák emelkednek 2006-hoz képest. Mondjuk csak a normatívákat figyelve, egy-két esetben ez az emelkedés ténylegesen előfordul, de persze nem ahhoz képest megnyugtatóan, ahogy majd az infláció emelkedni fog. Tehát 2005-höz képest katasztrofális csökkenés van többek között ezekben a normatívákban. 2006-ban is, jó néhány olyan helyen, amely szépen elindult, látható csökkenés van a normatívák esetében. Mivel indokolja a főosztályvezető úr, hogy mégis arról beszél itt nekünk, hogy normatívák emelkedése van ebben a részben?
Az a kérdésem, hogyan gondolják, hogy ilyen mértékben megkurtított megyei önkormányzati támogatással a megye az intézmények fenntartását el tudja látni, többek között akár a gimnáziumok vagy a szakközépiskolák fenntartását hogy fogja megoldani. Nem gondolják-e esetleg azt, hogy a megye sem tudja majd fenntartani ezeket az intézményeket, és ismételten csak visszakerül arra a területre, az önkormányzatokhoz, amelyek nem minden esetben tudták ezt megoldani?
Ez a költségvetés láthatóan kisönkormányzat-ellenes, és még ráadásul ezt a problémát még inkább fokozza, hogy az önhiki szabályozása olyan mértékben szigorodik meg, hogy az önkormányzatok szinte nem is tudnak önhikit igényelni, vagy olyan megszigorodott feltételek mellett tudnak, melyek mellett nem biztos, hogy tudnak ebből a szempontból kapni. Véleménye szerint nem vezetne ez tömeges önkormányzati csődökhöz majd a kisönkormányzatok esetében?
Az ÁSZ-jelentésben egyértelműen le van írva, hogy a különböző kapcsolódó törvények később kerültek benyújtásra, ami tény és való. Az ÁSZ, amellett, hogy persze a napi kapcsolat megvolt a költségvetést illetően a Pénzügyminisztériummal, mégis hogyan tudott egyáltalán jól dolgozni, ha ezek a későbbiekben kerülnek oda? Megfelelően tudta-e így elvégezni a különböző véleményalkotást a költségvetési törvényt illetően, ha ezek nem álltak rendelkezésükre időben?
Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Pál Tibor képviselő úr!
PÁL TIBOR (MSZP): Köszönöm szépen. Tisztelt Bizottság! Négy kérdésem van a költségvetéssel kapcsolatban. Az egyik. Azt kérdezem, hogy a költségvetéssel együtt benyújtott salátatörvényben van-e olyan módosítás, amely az ágazati törvényekre vonatkozik, az ágazati törvényeket módosítja, valami könnyebbséget tesz az önkormányzatok számára a feladatellátás területén? Erről itt már sokszor beszéltünk a bizottsági ülésen. Bevallom őszintén, hogy nem tudom egész pontosan. Az a kérdésem, hogy van-e ott olyan, ami esetleg erről szól, hiszen ez az ellenzéki képviselőtársaim által korábban felvetett problémákra is talán ad választ.
A második kérdés a metróval kapcsolatos. Tudom, hogy ugyan itt a 2007-es költségvetést tárgyaljuk, mégis az a kérdésem, hogy 2008-ra milyen kötelezettség van metróépítéssel kapcsolatban. Ha itt számot hallhatnánk azzal kapcsolatban, hogy ez mekkora összeg, azt gondolom, sokat segítene.
A harmadik kérdés pedig, hogy a kistérségek együttműködése szerintem nagyon jó irány, már korábbi költségvetésekben is szerepelt ez. Tudjuk, hogy szerencsés lett volna, ha ezt sikerül törvénnyel elrendezni és ebben egy kicsit előrébb lépni. Első szakaszban ez nem sikerült. Remélem, hogy a miniszterelnök úr mostani kezdeményezése ezt egy kicsit előbbre viszi, de persze ettől még a jövő évi költségvetésben fontos, hogy a kistérségek támogatása szerepeljen. Különböző sorokon, különböző helyeken látok támogatást: kistérségi együttműködések, feladatellátások, a kistérségeket működtető szervezetek támogatása. Lehet-e tudni, hogy 2006-hoz képest összességében 2007-ben hogyan alakul a kistérségek támogatása?
A negyedik pedig egy olyan kérdés, hogy összességében a költségvetés mekkora EU-s forrással számol, ami 2007-ben akár az önkormányzatoknál, akár más szervezeteknél megjelenik. Van-e erre valamilyen számítás, hogy összességében mekkora EU-s forrással lehet számolni? Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen. További kérdés? (Dr. Bőhm András jelentkezik.) Második körben Bőhm Andrásé a szó.
DR. BŐHM ANDRÁS (SZDSZ): Köszönöm szépen. Egy rövid kérdésem van, elnézést, az előbb nem kérdeztem. A költségvetési törvény kizárttá teszi-e az utólagos elrendelését a tartalék képzésének, legyen ennek bármilyen megfogalmazása, akár árvízi szükséghelyzetben? Tehát magyarul egyszer és mindenkorra a helyben maradó rész csökkenése egy olyan átalány, ami jövőre nézve is fedezi, tehát akár a szükséghelyben, akár a bármely okból elrendelhető tartalékképzést, a normatívából való visszafogást? Emlékezetem szerint ez 2000-es találmány körülbelül, az akkori súlyos árvízi helyzet után került bevezetésre ez a tartalékképzés, aztán ez megjelent normatív módon árvizektől függetlenül.
ELNÖK: Képviselő úr, nem nagyon lehetett hallani a végét.
DR. BŐHM ANDRÁS (SZDSZ): Igazából a kérdés eleje a lényeges. A törvény kizárja-e a tartalékképzés bármilyen formában való utólagos év közi bevezetését?
ELNÖK: Köszönöm szépen. Lezárhatjuk-e a kérdések körét? (Nincs jelentkező.) Látom, hogy közben készültek már a válaszokkal. Kell- időt hagyni rá, vagy... (Gulyás József jelentkezik.) Ha fölmerült még egy kérdés, akkor azt várjuk meg, és így a kérdéseken túlleszünk. Gulyás úr még egy kérdést tesz fel.
GULYÁS JÓZSEF (SZDSZ): Minden évben szembejön a művészeti oktatás problematikája. Most a zeneművészeti ággal nincs gond, ott tulajdonképpen az érintettek nem fognak igazán üvölteni, hiszen a tavalyi szinten van a normatíva, viszont az egyéb művészeti ág esetében jelentős csökkenés van. A csökkenés mértékére szeretnék rákérdezni, hogy mi alapozta meg ezt a számot, az 59000 forintról a 40000 forintra való csökkenést.
ELNÖK: Köszönjük szépen. Most már lezárjuk a kérdések sorát. A válaszokra kerítsünk sort! Varga úré a szó.
VARGA SÁNDOR (Pénzügyminisztérium): Szeretném elkezdeni, és kollégáim majd segítenek, ideértve az Önkormányzati Minisztériumból Peresztegi Gergely főosztályvezető-helyettes urat is.
A megyei önkormányzatok 10 milliárd forintos megtakarítási kényszerével kapcsolatban említettem, hogy mi a szándék. Nem említettem közöttük színházat, nem említettem közöttük szociális otthonokat, tehát semmiképpen nem az intézményhálózat megkurtítása van a szándék mögött, hanem említettem viszont, hogy igen sok önként vállalt támogatást vonultatnak fel a megyei önkormányzatok, talán még tovább örökítve annak idején a megyei tanácsi szerepkörből adódó osztogatást is esetenként.
Azért hadd tegyem hozzá, hogy nincs a költségvetési törvény biztosíték nélkül ez esetben sem, hiszen ha a megyei önkormányzat ilyen kondíciók mellett nem képes az alapvető kötelező feladatai ellátására, akkor azt indítványozza a törvényjavaslat, hogy vesse alá magát egy egyedi felülvizsgálatnak a megyei önkormányzat, amely a költségvetési törvény 6. melléklet 3. pontjához tartozó támogatásból való részesedést feltételezi. Magyarul tehát nem a hagyományos önhiki szabályai szerint, hanem egy 6/3-as támogatáshoz kapcsolódó mélyvizsgálat lesz. Az önhikinél is mélyvizsgálat van, de az ott meglévő paraméterek, algoritmusok kevésbé tudják föltárni a bázisban azokat a tételeket, amelyeket említettem, és amelyek nem biztos, hogy a központi költségvetés támogatása mellett kell hogy tovább folytatódjanak.
A közszféra béreit illetően említettem, hogy gyakorlatilag csökkenés mutatkozik vagy következik be 2007-re. A költségvetési törvény nem számol a közszférában béremeléssel. 2007-re az egy főre jutó bérekben még van egy pici áthúzódás, abszolút mértékű áthúzódás, tehát abszolút összegben van egy kismértékű növekedés, amely természetesen nem tud reálérték-növekedés lenni. Magyarul a kormány mai szándéka, elhatározása szerint az egyensúlyi intézkedések közé az is beletartozna, hogy első helyen az államháztartáson kell megkeresni az egyensúly-megteremtéshez szükséges forrásokat, így a béremelés elmaradása is ezt a célt szolgálja 2007-ben mindenképpen.
A tömegközlekedési támogatásnál az a történelmi helyzet, hogy az idei 14,8 milliárd forint előirányzat valóban túlteljesül 20,4 milliárd forint összeggel a költségvetési törvény elmúlt év végi tárgyalásánál bekövetkezett módosítása révén. Magyarul van egy ilyen túlteljesítés, automatikus túlteljesülés 2006-ban, és ez beépítésre kerül az előirányzatba. Magyarul amikor előirányzatot előirányzathoz hasonlítunk, akkor jelentkezik ez a növekedés. Ha előirányzatot várható teljesítéshez viszonyítunk, akkor már nem, de a tervezés mindig előirányzathoz történik. Az elmúlt években is így történt.
Most azért próbáltam összehasonlító dinamikákat megjeleníteni, amikor benne van ez a tétel. Amikor azt mondtam, hogy fővárosi közlekedés, akkor nemcsak a metrót, hanem ezt a 20 milliárd forintot is kiemeltem a 2007. és a 2006. év viszonyításában, és úgy próbáltam egy reálisabbat mondani. A bizonyos 3,5 százalékos növekedés az ettől megtisztított százalékot jelenti.
Igen sok számítást végeztünk a közoktatási teljesítménymutató bevezetését megelőzően. Azt kell mondani, hogy a közoktatási törvény átlaglétszámának megfelelő esetekben csak a két óra hatás jelenik meg a mínuszban - most így kell hogy egyenesen fogalmazzak. A két óra hatás természetesen megjelenik, azt mondtuk is, a 7,8 milliárd forint idejutó része. Persze, ahol a csoportbontás ennél kisebb átlaglétszámot eredményez, és ahol lényegesen több pedagógust alkalmaznak, mint ahányat ez a számítás kihoz a pedagógus órakeret, egyéni órakeret figyelembevételével, ott csökkenés következik be. Ott jelzi a rendszer talán a túldimenzionáltságot mind a pedagógusszámban, mind az osztályok számában, csoportok számában, ha az óvodát is ideértjük, márpedig most ide kell értenünk.
A kistérséggel összefüggésben magam is rendelkezem információval is, állásponttal is, de szeretném megadni a válaszadás lehetőségét az önkormányzati minisztériumi kollégáimnak, akikkel együttműködve alakítottuk ki ezeket a szabályokat.
A hosszú bevezető elkerülése érdekében több mindennel nem volt módom foglalkozni, de örülök a kérdéseknek, mert így néhány dologra ki lehet térni.
A szociális támogatásokban, ellátórendszerben - és itt most már kapcsolódnék a külön beterjesztendő szociális törvénycsomaghoz, amelyben egy erőteljesebb rászorultság-kritérium jelenik meg egyfelől a belépő új ellátottak esetében, másfelől pedig megjelenik a szociális törvényben is és itt, a költségvetési törvényjavaslatban is a kapacitásszabályozás csírája. A kapacitásszabályozás erőteljesebben szeretne belépni a nem önkormányzati körbe, de nem kerülhető meg ennek a hatása önkormányzati körben sem. Azért találkoznak önök az alapszolgáltatási normatívák drasztikus, 50 százalékos csökkentésével, mert a másik 50 százalékra jutó rész került egy központosított előirányzatba, azzal a nem titkolt szándékkal, hogy a szaktárca felülvizsgálja tehát a kapacitásadottságot az adott településen, az adott térségben, és ahhoz mérten kívánja majd a benyújtott igénylések alapján, úgymond a másik 50 százalékot rendelkezésre bocsátani.
Nagyon szeretném hangsúlyozni, hogy a kormány és a szaktárca szándéka első helyen az elburjánzott, nem egészen szociális jellegű, de szociális támogatásokat leszívó ellátások, vagy intézmények, vagy kapacitások kiszűrése. A valódi szociális ellátást szolgáló intézményeket, kapacitásokat változatlanul szeretné üzemeltetni, még egyszer mondom, az egyéni rászorultság erőteljesebb figyelembevétele mellett. Ezzel függ össze a kötöttségnövekedés, ha ezt most így ennek vehetjük, de mi azért úgy látjuk, hogy itt egyfajta automatizmus tud majd működni önkormányzati körben.
A helyiadó-bevételek növekedése, meg általában a működési vagy helyi bevételek növekedése az előirányzathoz képest valóban magasnak tűnik, de mi ezeknél egyértelműen odafigyeltünk a féléves teljesítésre, sőt ahol már voltak későbbi adatok, azokra. Tehát mi nem látjuk feszítettnek ezen bevételek teljesíthetőségét.
Az európai uniós forrásoknál természetesen nagyon összetett a kép, mi is úgy látjuk. Ezzel együtt, mivel 2007-ben nemcsak a 2007-re vonatkozó szerződéskötés alapján történik meg a támogatás igénybevétele, mi úgy látjuk, a Nemzeti Fejlesztési Ügynökséggel együtt, a kormány megfelelő szerveivel együtt, hogy reális ez a szám, reálisan teljesíthető ez az igénybevétel, beleértve persze az Önkormányzati Minisztérium által működtetett önerőalap-támogatás segítségét is, vagy az annak a segítségével történő támogatáslehívást is.
Az adóerő-képességben nem történik alapvető változás a feltételrendszerben 2007-re. Egy dolgot fölfedeztünk az elmúlt években, hogy akik az iparűzési adó miatti európai uniós eljáráson felbuzdulva nullás adóbevallást készítettek, azok kikerültek az adóalapból, és jogtalanul juthattak esetenként nagyobb kiegészítő támogatáshoz. 2007-re egy kicsit elébe megyünk ennek, és azt mondjuk, hogy akkor nem az ő nullás adóbevallását kell figyelembe venni, hanem az általa ténylegesen befizetett adóból visszaszámított adóalappal kell számolni.
Az útfelújításnál az idei 10 milliárd forint 8 milliárd forintra csökken. Valamelyest szűkül a mozgástér, mert megszűnik a következő évre történő kötelezettségvállalás, illetve a tárgyévi túllépési lehetőség is, de a megkezdett folyamatok dinamikus továbbvitelét azért ez lehetővé teszi. A központosított előirányzatoknál a kormány szándéka volt a tételek szűkítése, ezek közé a szűkítések közé esett a fővárosi poros utak felszámolását szolgáló eddigi 2,3 milliárd forint is.
Úgy látjuk, hogy további tartalékképzésre év közben sem lesz szükség. Részben azért, mert nem tervezünk árvizet (Derültség.) - reméljük, hogy az égiek is odafigyelnek erre -, részben pedig a központi tartalékképzést elegendőnek tartjuk esetleges önkormányzati vis maior esetekre is.
A 8 százalékra való visszamenetelés nem forráskivonást jelent első helyen. Kétségtelen, összefüggésbe hoztam az idei államháztartási tartalék, a 7,3 lejátszásával, de a 10 százalékról 8 százalékra történő csökkenés ennél lényegesen nagyobb összeget jelent. Itt egyszerűen arról van szó, hogy átcsoportosult az összeg a normatívan elosztható források közé, amely így a feladatarányosságot jobban tudja garantálni, mint ahogy említettem is a bevezetőmben.
Ígérte a kolléganőm, hogy árvízi védekezésre talál egy számot... (Jelzésre:) Ötmilliárd forint szerepel a szaktárca előirányzatai között a Vásárhelyi-terv keretében, reméljük, megfelelő mozgásteret nyújtva a megelőzésre is.
A kistérségi megbízott meg egyáltalán a kistérségi kormányzati intézményrendszer áttekintésére holnap kerít sor a kormány. Javaslom, várjuk meg ezzel összefüggésben a kormány döntését. 600-700 millió forint támogatással volt érintett ez a kistérségi megbízotti kör. Amennyiben maradnak, és amilyen mértékben maradnak, természetesen akkor a forrás újra rendelkezésre fog állni.
Kodályék országában az ember nem szívesen beszél művészeti ellátás visszaszorításáról, csak azt tapasztalták ellenőreink, hogy jóval több ember után veszik igénybe a támogatást, mint ahányan kézen tudnak állni, magyarul az egyéb művészeti ágakban szaporodott el lényegesen erőteljesebben vagy nagyon erőteljesen az "ellátottak" száma. Mivel pótlólagos kondíciót nem enged a törvény erre a területre se, így kénytelenek voltunk a fajlagosba visszalépni a több létszámot is megfinanszírozva, hozzátéve, hogy nem ülünk ölbe tett kézzel, hanem az alapfokú művészeti oktatásban szigorításokra készül a kormány részben a már beterjesztett törvényjavaslatban, részben pedig majd a jövő tavaszi közoktatási törvénycsomagban.
Bebes képviselő úrnak is mondom, hogy ott a csökkenés tehát azzal függ össze, amit említettem. Nem volt szándék a szociális normatívák kurtítása. Kétségtelen, volt egy helyenkénti átrendezés a fajlagosak között kicsit a szakmapolitikát érvényesítve, bizonyos ellátások, családi napközi, ha jól emlékszem, arra erőteljesebben irányítva az étkeztetést. Tehát jelentek meg bizonyos szakmai, szakmapolitikai jelzések ezekben a normatívákban, de itt forráskivonásról nem beszélhetünk. Belső átcsoportosítások történtek.
Azt gondolom, meg mi azt gondoljuk, hogy nem kisönkormányzat-ellenes a benyújtott költségvetési törvényjavaslat. Részben azt gondoljuk, hogy kifejezetten a kis önkormányzatok érdekét szolgálhatják, szolgálják a kistérségi együttműködésben rejlő lehetőségek, az ott megnyíló pénzügyi források.
Az önhikit nem kistelepülés-ellenesnek vélem, amikor a szigorodásról kell beszélnem. Azt tapasztaltuk az elmúlt években, hogy kialakultak technikák, amelyekkel jó bázisokat tudtak azok csinálni, akik erre anyagi lehetőséggel bírtak. Itt a szigorodás ellenük szól. Elmondok egy példát. Fölvesznek hitelt, valamilyen segítséggel ezt még vissza tudják fizetni, viszont ezáltal a működési bázist megemelik. Mivel az önhikinek ez egy sajátossága, hogy a bázisra épít, így a következő évben már azt a megemelt bázist elismeri a központi költségvetési támogatás. Ez az önhiki-támogatás. Ilyen fajta meg más típusú ügyeskedéseknek szeretnénk elejét venni azokkal a szigorításokkal, amelyek itt belépnek, nem azért, mert haragszunk ezekre az ügyeskedőkre, hanem azért, mert ezek forrást vonnak el másoktól, ahol valóban a működés ellehetetlenül, ha segítséghez nem jutnak. Mi tehát úgy véljük, hogy ezek visszaszorítása történik meg, és nem csődeljárások elindítása.
Feltételezem, hogy a kapcsolódó törvényekről lesz mód külön néhány szót szólni, majd akkor ott visszatérek erre a kérdésre, miként Pál Tibor úrnak is majd akkor ott hadd mondjam el az ezzel összefüggő válaszomat.
A metróberuházásnál 2008-ra 68 milliárd forint bruttó összeggel számolunk. A költségvetési törvényjavaslat együttesen mintegy 500 milliárd forint EU-támogatással számol. 100 milliárd forint a költségvetésen kívüli támogatás az agrárterület részére, és a 400 milliárd forint a központi költségvetésen keresztül kerül be a rendszerbe.
Engedjék meg, hogy az önkormányzati minisztériumi kollégának átadjam a szót, Peresztegi Gergelynek.
Peresztegi Gergely kiegészítése
PERESZTEGI GERGELY (Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium): Alapvetően a kistérségi társulások esetében a fő cél az volt, hogy erősítsük azokat az együttműködési formákat, amelyek a korábbi években is megjelentek. Ezen belül is természetesen a többcélú kistérségi társulás által fenntartott intézmény támogatása játszik főbb szerepet, elsődlegesen ez volt a fő cél, amiért a támogatás differenciáltabbá vált. Természetesen a korábban elindított intézményfenntartó társulások támogatása továbbra is megmarad. Ez a két fő terület volt az, amely elsődleges célként megjelent már 2004. évben is, akkor, amikor a kistérségi társulások ösztönzésének pályázati úton elindítottuk az útját.
Tulajdonképpen a szociális alapszolgáltatók, illetve a gyermekjóléti alapellátások vonatkozásában a differenciált támogatások között még megjelennek az ellátási szerződések. Valóban alacsonyabb összegű támogatás szerepel, mint a tavalyi évben, ha megnézzük a tavalyi évi normatíva fajlagos összegét. Ennek is megvan az oka. Alapvetően ezek a források vagy ezek az ellátási formák olyanok, amikor a társulás nem maga látja el a feladatot, hanem megbíz olyan külső szervezeteket, nem állami fenntartókat, hogy lássák el azokat. Így tehát nem beszélhetünk a szó szoros értelmében társulásos együttműködésről. Ugyanakkor természetesen ennek az ösztönzése sem marad el ebben az évben.
Viszont azt látjuk, hogy ebben az esetben nem az önkormányzatok azok, amelyek közvetlenül a feladatot ellátják vagy az önkormányzati társulás, hanem civil szervezetek, gazdasági társaságok, adott esetben egyházi szereplők. Ezekben az esetekben az önkormányzatoknak egyébként is van ellátási szerződése, mely ellátási szerződés alapján a központi költségvetéstől a nem állami fenntartók igényelhetik ugyanazokat a normatívákat, amelyeket egyébként az önkormányzatok, és egyházi fenntartók az egyházi kiegészítő támogatást is. A többcélú társulásnak egyfajta minőségi kontroll funkciót kellene adott esetben betöltenie. Erre kap lehetőséget azzal, hogy ezután a feladatellátás után is igényelhet normatívát. Ez a normatíva nem kell, hogy olyan mértékű legyen, mint az a normatíva, amikor valóban a saját forrásaiból kell, hogy ellássa a feladatot saját intézmény- és eszközrendszerén keresztül, viszont a funkciót ez az alacsonyabb összegű támogatás is be kell, hogy töltse. Ezzel tudja a szolgáltatókat, akikkel az önkormányzatoknak egyébként is van ellátási szerződése, megfelelő szolgáltatási színvonal fenntartására vagy javítására rábírni. Alapvetően ez volt a célja annak, hogy itt ebben az esetben az ellátási szerződés esetében is marad a normatíva fajlagos összeg, de ugyanakkor csökkent a korábbi évekhez képest és differenciáltabbá vált a támogatás.
Viszont ezzel összhangban hangsúlyozni kell azt, hogy az intézményi társulásos fajlagos támogatási összegek alapvetően növekedtek. Két esetben van olyan helyzet az egyes jogcímeknél, ahol adott esetben szinten maradt. Ezzel összhangban lehet azt mondani, hogy a források lehetőséget biztosítanak arra, hogy a többcélú társulás intézménye, a saját intézményének a fajlagos támogatása növekedhessen. Ez volt az elsődleges cél a 2007. évben.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Lóránt Zoltán főigazgató úr!
DR. LÓRÁNT ZOLTÁN (Állami Számvevőszék): Köszönöm szépen. Nem udvariasságból mondom, de tényleg hálás vagyok Bebes úrnak a kérdéséért. Nem magyarázkodni fogok, hanem őszintén remélem, hogy a rövid visszajelzésem után meggyőződnek arról, hogy és miért mertünk mondani véleményt.
Menjünk sorba néhány kérdésen! Bebes úr azt mondta, hogy milyen alapon és hogyan tudtuk ilyen rövid idő alatt, a munkakapcsolaton túlmenően kialakítani. Először, amit a zalai őseim földjéről a képviselő úr megfogalmazott a megyei önkormányzatok vonatkozásában. Az anyagunkban majdnem egy oldalt írunk erről, és közepesnek minősítettük ennek a kockázatát a PM felé, ugyanakkor engedjék meg, hogy röviden néhány gondolatot elmondjak.
A megyei önkormányzatról a vizsgálati tapasztalatok alapján azt merem mondani, hogy több száz céljellegű támogatást osztogatnak szét, ami nem azt mondom, hogy irreális vagy nem igazi feladatellátásra szolgál, de ezt a jövőben esetleg felül kell vizsgálni.
A másik. A vizsgálati tapasztalataink alapján 25 és 45 intézményt működtetnek, amelyből csak alig pár a részben önálló intézmény, akkor, amikor ugyanazon épületben van ugyanaz a két költségvetési intézmény, tehát ott is volna megtakarítás szerintem. Van másik oldala ennek. Ha megnézik, az illetékhivatali bevételi forrásszerkezetben ez egy jelentős bevételi forrás, minden évben dinamikájából többet realizálhatnak, ugyanakkor a költségoldal pedig más oldalon kerül elszámolásra, tehát ha szabad így mondanom, itt egy reális, egyenletes többletbevételi emelkedés van.
Összefoglalásképpen: közepesnek minősítettük, de úgy ítélem meg a tapasztalatok alapján, hogy számos megtakarítási lehetőség volna a megyei önkormányzatok vonatkozásában.
A következő dolog a helyi adók viszonylata. Ha meg tetszenek nézni az ez évi várható előirányzatot - itt gyorsan felírtam, lehet, hogy pár milliárdot tévedek, de ez nem a nagyvonalúságom -, durván 415 milliárd az ez évi várható, amelyből háromszáznegyven-valamennyi az iparűzési adó, tehát az összes többi alig 70, és ez évben ez 450, de az arány ugyanilyen: 82-83 százalék az összbevételen belül. De amikor mi ott vagyunk a végeken, akkor mit tapasztalunk? Hogy a helyi adóbevételek esetében a jogszabályi felső határt nem mindig játsszák ki, és nem mindig vetik ki, egy. Kettő. Két éve milyen lehetőség van? Hogy az inflációt követő mértékben emelhetett. Ez meg megint nincs meg. Tehát itt megint a helyiadó-bevételek alapján mertük ezt mondani. És hadd mondjam úgy, hogy az adóhátralékoknál, lehet, hogy megint nem pontos számot mondok, de 40 milliárdot írtam fel, annyi a hátralék-kintlévőség. Tehát ezek alapján úgy ítéltük meg, hogy ezek a bevételi források teljesíthetők.
Ugyanezt mondhatnám el a saját bevételi forrásoknál. Itt azért már egy kicsit mértéktartóbban mondom, mert a térítési díjakat olyan mértékben lehet terhelni, amilyen mértékben lehet. Azért gondoljunk bele, hogy az étkezésnél áttértünk egy másfajta elszámolásra. Az ingyenes tankönyvtámogatás helyett egy szociálisra. Itt is volna bevételi forrás. Ennek ellenére azt merem mondani, hogy nem javul az önkormányzatok működési oldala, tehát eddig is alapvetően úgy éltek, hogy elmaradt felújításokat és nem teljesített beszerzéseket hagytak maguk után, és isten bocsássa meg, év végén még esetenként pénzügyi átütemezésekkel is megpróbálták túlélni.
Ugyanakkor a másik oldal az, hogy az elmúlt tízéves tapasztalatomban összesen 16 önkormányzati csődöt, ebből is kétszer kettőt, egy bakonyi kistelepülést éltem meg. Ugyanakkor mégsem jutunk el odáig, amiről általában azt lehetne mondani, hogy önkormányzati csődhelyzet. Hozzáteszem, hogy a működési oldalon ténylegesen bekövetkezett a reálértékromlás. Erre azt tudom mondani, hogy egy ilyen kis országnak 13 500 költségvetési intézménye van. Egyszer ezt is el kellene vinni a szerkezetátalakításig.
Nem szeretnék beleszólni a kötött és szabad felhasználású normatíva vitájába, de azért ez egy kicsit az szja-val van összefüggésben, és amit itt Gulyás úr jogosan felvetett, azért ezt is egy kicsit mélyebben kellene megnézni, mert 2003-ban, amikor 5-ről 10 százalékra felmentünk, akkor a béremelkedésnek volt ez a vonzata, a másik oldalon pedig az elmúlt két évben a tartalékolást is a helyben maradó hányadra fogtuk rá. Tehát azért itt ez egy összetettebb dolog. Nem merném azért egyértelműen azt mondani, hogy ez nem forráskivonás bizonyos mértékben. De ez egy összetettebb probléma, tehát csak felírtam magamnak, hogy ezt nem lehet ilyen egyértelműen elintézni.
A másik, amit szintén Gulyás úr vetett fel, ez az árvízi védekezés ügye. Azt mondanám, hogy nyilván, amit a főosztályvezető úr mondott, az úgy helyes, mert ne tartalékoljunk, és a központi költségvetés általános tartalékának kell a fedezete legyen, de nagyobb odafigyelést javaslok. A globalizált világunkban mi történt? A természeti katasztrófák, magyarul az özönvízszerű esők tömkelegére kerül sor a Kárpát-medencében, és erre nincs terve az önkormányzatnak, mert nincs rá forrása. Nem csinálják meg azokat az árkokat, amelyeket esetleg egy közmunkából vagy a Munkaerő-piaci Alapból meg lehetne csinálni. Ez sem egyszerű dolog. De még egyszer mondom: központi tervezése a vis maiorból biztosítható lenne.
Összegzésképpen azt tudnám mondani szerényen, hogy az elmúlt évek vizsgálati tapasztalatai alapján mertük azt a minősítést elmondani, és azt a véleményt leírni, amit önök most látnak.
Köszönöm szépen a figyelmüket.
ELNÖK: Köszönjük szépen a válaszokat. Vélemények elhangzására kerítünk sort. Vigh László képviselő úr!
VIGH LÁSZLÓ (Fidesz): Visszatérve a megyei önkormányzatok működésére, elhangzott, hogy több száz célt támogatnak, amely nem biztos, hogy jó. Szeretném elmondani, hogy a Zala Megyei Önkormányzat hét bizottságot működtet, és egy bizottságnak a kompetenciája 4 millió forintra szól, tehát 4 milliót tud kiosztani, ezt kiosztja mintegy 50-60 célra. Ha ezt a 28 millió forintot elvesszük, akkor nem tudom, arányaiban hogy áll az, hogy 500 milliót vonunk el a megyei önkormányzattól, amely jelenleg 500 milliós hiánnyal működik.
Azt mondom, ha ez az 500 milliós hiány reális lesz, a megyék be fognak állni, teljesen kiüresítjük őket, és nincs olyan intézmény, amelyet össze lehetne vonni, hiszen már minden intézményt összevontunk. Természetesen össze lehet vonni a levéltárat a színházzal, múzeummal és a könyvtárral is egy intézménnyé tenni, ha ez a cél, vagy netán az összeset bezárjuk, bezárjuk a szociális intézményeinket, és akkor megoldottuk azt, amiért annak idején elindult az egész, hogy kiüresítsük a megyéket. Tehát ez nem fog így működni. A megyei önkormányzat hitelképessége 900 millió, akkor csődbiztost lehet kinevezni. Azt látjuk, hogy ha ez a költségvetési tervezet így megy át, akkor a 2007. év végén csődbiztost kell kinevezni Zala megyében, de azt hiszem, nagyon sok megyében.
Köszönöm.
ELNÖK: Köszönöm. A másik oldal következik. Van-e hozzászólás a másik oldalon? (Senki sem jelentkezik.) Ha nincs, akkor mondok én egy véleményt.
Tisztelt Bizottság! Az egy évvel ezelőtti költségvetési vitánál valami olyan hangzott el, hogy én nagyon jónak tartottam azt a törvényjavaslatot, pedig én akkor is igyekeztem kritikusan fogalmazni. Tehát most sem gondolom azt, hogy minden idők legjobb törvényjavaslata van a parlament asztalán, ugyanakkor mindig figyelembe kell vennünk, hogy mik a realitások.
Amikor a konvergenciaprogramot elfogadtuk, és Brüsszelbe elküldtük, és Brüsszel elfogadta, akkor ez bizony meghatározta a lehetőségeket. Ha e lehetőségeket nézzük, és e lehetőségeken belül vizsgáljuk azt, hogy az önkormányzatok 2007-ben milyen feltételek mellett működnek, ezen belül mi a központi költségvetési kapcsolatokból a támogatásuk, akkor azt kell mondani, hogy a beterjesztett törvényjavaslat reális, tehát, amely a Magyar Köztársaság 2007. évben várható gazdasági folyamatait tartalmazza, és ezen belül az önkormányzatok helyzete reális.
Lehet azon vitatkozni, és lehet, hogy érdemes is vitát lefolytatni azzal összefüggésben, hogy a központi közigazgatás, az önkormányzati rész, melyik milyen mértékben veszi ki a részét az államháztartás hiányának csökkentéséből.
Azt gondolom, hogy azon nem lehet vitázni, hogy az önkormányzatoknak is részt kell vállalni az államháztartás hiányának a lefaragásában azért, mert az államháztartásnak része, nem egy kis része, és azért, mert az önkormányzatok is az államháztartás hiányához a maguk gazdálkodásával hozzájárulnak, most akár pozitív, akár negatív értelemben, és az elmúlt években folyamatosan negatív és egyre nagyobb negatív mértékben járultak hozzá. (Vigh László: Nem járultunk hozzá hiányhoz!)
A számokat is lehet elemezni, Varga úr itt kitért rá. Nem nagyon mennék bele most, hogy hány százalékos a növekedés. Minden évben igaz ez, hogy a különböző új feladatok, különböző elmaradt feladatok befolyásolják az összehasonlíthatóságot. Most a BKV és a metró, ez a két nagy tétel, amely egyrészt eltorzítja az összehasonlító számokat. Természetesen ugyanígy egy jelentős változás az európai uniós támogatási lehetőség is, ami befolyásolja az összehasonlítóságot.
Ha azt elfogadjuk, hogy az inflációmérték a beterjesztett több mint 6 százalékos mérték, és itt a legoptimistább összehasonlításnál is egy ilyen szerény növekedéssel lehet számolni, akkor azt kell látni, hogy az önkormányzatoknak a központi költségvetésből származó bevétele csökken reálértékben, tehát nominálisan. Ha szinten van, akkor az reálértékben csökkenést jelent.
Mindezek ismeretében is azt gondolom, hogy 2007-ben az önkormányzatok meg tudják oldani a rájuk háruló feladatot. Merem ezt azért mondani, mert jó néhány pozitív elmozdulást lehet ebben a beterjesztett javaslatban észlelni. De nemcsak pozitív dolgok vannak. Vannak kérdőjelek is számomra, és van, amit szerettem volna, ha másképpen alakul ebben a költségvetésben.
A pozitív dolgok sorában mindenképpen ki kell emelni azt, hogy jó néhány törvény és magának a költségvetésnek a szerkezete is pozitív irányba változik. Az oktatásban a sok különféle normatíváról beszélhetünk. Jövő szeptemberben már egységesebb, ma még nem biztos, hogy egyszerűbbnek látható, de erről meg vagyok győződve, hogy sokkal valósabb üzenetet közvetít az önkormányzatok felé, és az önkormányzatok munkáját segítő módon lesz elosztva az a közel 500 milliárd forint, ami oktatási normatívaként el van osztva. Ez mindenképpen pozitív számomra.
A szociális törvénynél is a rászorultság elvének a határozottabb érvényesítésénél, az ingyenes étkezésnél, a tankönyvnél azt gondolom, hogy ezek a törvénymódosítások mindenképpen pozitívak.
Viszont kérdéses a következő évben számomra a kistérségi feladatellátás. Azt látni kell, hogy a kistérségek egy része még nem valós együttműködésen alapul. Nagyon határozottan megfigyelhető az, hogy a kistérségi együttműködés is sok esetben csak a pénz megszerzésére irányul, és nem a hatékonyabb, magasabb színvonalú ellátásra. Ezt nem elítélendően mondom, mert ez egy természetes dolog, hogy mindenkinek a fantáziáját az mozgatja meg, hogy hogyan lehet központi költségvetési pénzhez jutni, és ez így helyénvaló is. De azt gondolom, hogy maga a rendszer sokkal jobb lenne, ha a többcélú kistérségi társulás nem önként és szabadon választható forma lenne. Most voltak önkormányzati választások, van lehetősége az önkormányzatoknak újragondolni az ezekben a társulásokban való részvételét. Ezért 2007-ben a többcélú kistérségi társulás hatékonyságjavulásánál vannak kételyeim és vannak aggályaim, de bízunk benne, hogy ez majd azért tényleg abba az irányba hat, amilyen szándékkal a beterjesztett javaslat is készült.
Negatív dolog ebben a törvényjavaslatban, továbbra is azt gondolom, sokszor elmondtam már, hogy nagyon sok benne a kötöttség, nagyon sok a kötött felhasználású pénz. Ez nem elősegíti a hatékony gazdálkodást, mert ha kötöttség van, akkor az vezérli az önkormányzatokat, hogy azt a pénzt úgy kell elkölteni, míg egy szabad felhasználású pénznél mindig az van, hogy nézzük meg, hogy mit lehet abból legtöbbet kihozni. Tehát úgy gondolom, hogy ez a sok kötöttség, a sok kötött felhasználású pénz a negatívja ennek a javaslatnak.
Negatív az is, hogy ezzel a beterjesztett törvényjavaslattal - a következő napirendnél majd rátérünk - nem sikerül azt megoldani, hogy az önkormányzatok feladata és a rendelkezésre álló forrásai közötti összhang jobb legyen. A szaktörvényekben nem érzékeljük, nincs a parlament asztalán, nincsenek itt azok a javaslatok, amelyek az önkormányzatoknak nagyobb mozgásteret adnának, ésszerűbb gazdálkodással, ésszerűbb pénzfelhasználással. Azt gondolom, hogy ezek mindenképpen nehezítik a 2007. évet. Természetesen ebben a még hátralévő időben lehet elmozdulás és tudunk változtatni.
Összességében az Állami Számvevőszék megállapításával egyetértek. Főigazgató úr itt kifejtette a megyei önkormányzatoknál, hogy mi a közepes kockázatúság, miért mondták. Azzal a technikával, amelyről Varga úr szólt, tehát a 6. melléklet 3. pontjában szereplő technikával kezelhetők azok a dolgok, hogy egyetlen egy megyei önkormányzatnak se kelljen csődbiztost kérnie megfelelő gazdálkodás mellett. Azt gondolom, hogy ez egy olyan biztosíték, amely mellett kell ezt a kockázatot vállalni.
Csak a vitában elhangzottakra. A települési önkormányzatok is nagyon sok nemes célra tudnának pénzt felhasználni, képviselő úr is tudna mondani ilyet. De ha egyszer a megyei önkormányzatnak az nem feladata, hogy különböző civil szervezeteket, különböző rendezvényeket támogasson? Ez egy jó cél, egy nemes cél, csak nem azért vannak a megyei önkormányzatok, hogy ilyen feladatot lássanak el abban a helyzetben, amikor ilyen költségvetési helyzet van, akkor ezekből bizony visszább kell fogni. Azt gondolom, hogy nem beszélhetünk arról, hogy kiüresítenénk a megyei önkormányzatokat. Ezek önként vállalt feladatok, addig lehet ezeket végezni, ameddig a költségvetés bírja.
Azt gondolom, hogy így ez a költségvetés általános vitára mindenképpen alkalmas. Természetesen módosító javaslatokkal néhány helyen kell majd pontosítani meg jobbítani, és ehhez természetesen várjuk az ellenzéki javaslatokat is. Remélem az előző évek hagyományai szerint, hogy ezeket a bizottság úgy fogja támogatni, hogy abból az önkormányzatok csak pozitívan jöjjenek ki. Köszönöm szépen.
További hozzászólás? (Dr. Bóka István jelentkezik.) Bóka István következik.
DR. BÓKA ISTVÁN (Fidesz): Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Bizottság! A korábbi években is mindig elmondtam, és a saját költségvetési vitánkon elmondtam otthon, hogy a költségvetés Janus-arcú. Egészen más vonatkozik a fejlesztési tételekre és egész más vonatkozik a működési tételekre. A működési bevételeink és a kiadásaink közti egyensúlyt borzasztó nehéz volt a romló állami finanszírozás mellett megteremteni. Mindig is elmondtam, hogy a fejlesztések tekintetében voltak, vannak, és reményeink szerint, ha nem is 2007-ben, de 2008-tól lesznek lehetőségek az európai uniós támogatás tekintetében.
Az állam által átadott működési célú támogatások az elmúlt években folyamatosan romló tendenciát mutattak. A tavalyi évben is megállapításra került, hogy az állam által átadott források nem biztosítják az önkormányzatok kiegyensúlyozott gazdálkodását. Ezekhez a folyamatosan egymásra épülő rossz évekhez jön még a 2007. évi költségvetés, amely optimistán nézve abszolút értékben nem ront, reálértékben ront, és szerintem abszolút értékben is ront az önkormányzatok helyzetén. Tehát ez a Janus-arcúság, ez a kétarcúság folyamatosan jellemző lesz 2007-ben is a magyar önkormányzatok működésére.
A szerkezet. Valamennyien arról beszélünk, hogy milyen módon lehetne az önkormányzatok gazdasági önállóságát növelni, milyen módon lehetne a szabadon felhasználható pénzeszközöket az önkormányzatoknál növelni. Ahogy elnök úr is mondta, az önkormányzat ne arra startoljon rá, amire rá lehet startolni, ne azt költse el, amit el lehet költeni, mert előttük elhúzzák, hanem azt költse el, amire valójában szüksége van, amit hatékonyan azon közösség érdekében el tud költeni.
Azzal szerettem volna kezdeni, hogy engedjék meg, hogy nagy tisztelettel megköszönjem az Állami Számvevőszék véleményét. Elolvastam, nekem rengeteget segítettek a költségvetési törvényjavaslat feldolgozása kapcsán, mind a táblázatok, mind pedig a szöveges rész. De ha az önkormányzati költségvetés szerkezetét illetően a nem kötött részeket nézzük 2006 és 2007 között, az egyik 218 milliárd forintról csökken 207-re, illetve 741 milliárd forintról csökken 728 milliárd forintra. Tehát a szabadon felhasználható források tekintetében egy csökkenés mutatkozik. Míg a kötött tekintetében, ami determinált, ott 328 milliárd forintról 412 milliárd forintra növekszik ez az összeg. Tehát egy jelentős romlás mutatkozik szerkezeten belül az önkormányzatok szabad gazdálkodását illetően.
Tisztelettel kérdezem, hogy folyamatosan ez lenne-e a jövő, hogy a sajátmagunk kompetenciájába tartozó bevételek aránya csökkenni fog az állami támogatáson belül, mert ha igen, akkor szerintem ez egy nagyon rossz irány. Az előterjesztőhöz képest én rendkívül feszítettnek érzem a saját bevételek növekedési ütemét, ezt a 13-15 százalékos növekedési ütemet. Ráadásul, amikor a központi adóterhelés is nő, akkor a helyiadó-terhelést is jelentős mértékben növelni kell, hiszen gazdasági forgalomtól függő növekményt egyedül az iparűzési adó fog hozni önkormányzati oldalon, a többi adó tételes, tehát ott emelni kell a mértékeket.
Az oktatási normatíva, ami szeptember 1-jétől bevezetésre kerül. Kértem otthon a kollégáimat, hogy végezzenek elemzéseket, és viszonylag egyszerű képlet az, ami meghatározásra került a költségvetési törvényjavaslatban. Gondolom, általános iskolában alsó tagozatnál az átlaglétszám 21 fő osztályonként, amire be kell állítani a rendszert. Nálam 21 fő van, és itt is 21-et látok első évfolyamon, de lehet, hogy rosszul olvasom. Az óvodánál van 20 fő. Felső tagozat ötödik osztályában pedig 23 fő. Ebből következik, hogy ha a két órával kalkulálok, az körülbelül 10 százalék csökkenést kell eredményezzen, tehát, ha a pedagógus-óraszámot két órával növelem, az körülbelül 10 százalék emelés. Tehát a jelenlegi normatíva szerint első osztályban 21 főre mi kapunk 4 millió 284 ezer forintot, hangsúlyozom, kiegészítő normatíva nélkül. Egyszerű ezt kiszámolni: hány gyerek jár abba az osztályba - 23 gyerek -, megszorozva azzal a normatívával, amit biztosított a jelenlegi javaslat. Míg az új teljesítménymutató alapján számítottnál egy 21 fős osztálynál ez az összeg első évfolyamon 3 millió 60 ezer forint. Elkezdhetünk együtt számolni, csak ki kell számolni a két képlet alapján, nagyon egyszerű. A 3 millió 60 ezer és a 4 millió 284 ezer forint között nem 10 százalék a differencia, úgy gondolom. Természetesen a mutatóknak nem egy osztályra kivetítve kell megegyezniük, és elismerem, hogy hetedik-nyolcadik évfolyamnál már az új rendszer viszonylag magas osztálylétszám mellett minimális - hangsúlyozom: minimális - többletet mutat.
De például, ha az ötödik évfolyamot nézzük - mert felmenő rendszerben történik ez -, az ötödik évfolyamnál a régi rendszerben 4 millió 876 ezer forint jut egy osztályra, az új rendszerben pedig 3 millió 952 ezer 500 forint jut egy osztályra. Tehát vélelmezem azt, hogy rosszul történtek itt a számítások, mert egy-egy évfolyam kivételével gyakorlatilag mindenhol rosszabbul járunk e finanszírozást illetően. Nyugodtam elő lehet venni ezeket a számokat, és végig lehet nézni, elemezni. Én lennék a legboldogabb, ha nem ez mutatkozna.
Elnök úr kétségét fejezte ki, hogy a többcélú kistérségi társulások hatékonyságjavulása megoldja-e a dolgot, a 75 százalék 65 százaléka a kistérségi együttműködésnél. Hát, ha az nem oldotta meg, ez meg fogja oldani. Ez sokkal szigorúbb feltételt jelent egy települési önkormányzat számára, mint a többcélú kistérségi társulás által meghatározott feltételek. Gyakorlatilag nincs is összhang a kettő között. Itt van egy nagyon erős feltételrendszer. Gondoljanak bele, ha 21-23 főnél ilyen a finanszírozás, milyen finanszírozás lehet 15-16-17 főnél, ami a többcélú kistérségi társulásnál még támogatott. Ugye? Számoljuk ki! Ott már még egy millióval majdnem kevesebb bevétel jut egy osztályra. Hangsúlyozom: két finanszírozás, két ösztönzés. Egyik a többcélú kistérségi társulás, a másik pedig egy oktatási normatíva finanszírozása.
Ha eddig nem lehetett megfojtani a kistelepülési iskolákat, akkor ezzel a rendszerrel meg lehet, mert ez alapján megmaradnak a városi iskolák, és azok a települési iskolák, ahol 140 gyerek van - tehát nem 70-80 -, nem fogják tudni finanszírozni ezt a rendszert. Most ezzel végleg be tetszettek tenni a kaput, ha ez a szándék, nem a kis falusi iskoláknak, a közepes nagyságú falvak iskoláinak is. Ez egy sokkal keményebb feltétel, mint ami a többcélú kistérségi társulások tekintetében megszabásra került. Tehát itt, elnök úr, az ön szavaival élve, lesz hatékonyságjavulás nagy valószínűség szerint.
Minden évben fölvetjük, de azt gondolom, hogy 2007-re is igaz lesz, hogy a dologi költségek jelentős mértékben fognak emelkedni. Azért az 5 százalék áfaemelkedésről se feledkezzünk el; 15 százalékról 20 százalékra fölment az általános forgalmi adó, ami kiadási oldalon szintén jelentkezni fog, nem beszélve a közüzemi díjak emelkedéséről, ami szintén nem lesz kis összeg, és a kompenzáció pedig, gondolom, az eddigi évekhez hasonló lesz. Ennek függvényében is nézni kell, hogy milyen pozíciókkal engedjük el az önkormányzatokat 2007-ben. Mi is azt csináljuk otthon, hogy nulla dologival indítjuk el az intézményeinket. 2006-ban látszódott már, hogy a közüzemi költségeket nem voltak képesek kigazdálkodni a bázishoz képest nullaszázalékos emelkedés mellett. Jelentős mértékben túllépték. Nyilván ezzel kapcsolatban a Pénzügyminisztérium részére makrogazdasági adatok állnak rendelkezésre, tehát lehet látni, hogy a dologi költségekből mennyire lehet kijönni, illetve mennyire nem.
Az önkormányzati finanszírozásnál az országnak gyakorlatilag egy nagyberuházása a metróberuházás. Hála istennek megy. De vegyük ki az önkormányzati finanszírozásból, ezt külön soron kell szerepeltetni minden évben. Ez alapján önkormányzati támogatás címszó alatt megjelenik plusz 40 milliárd forint, plusz előirányzathoz képest a tömegközlekedés támogatásánál megjelenik megint 20 milliárd forint, ez 60 milliárd forint. És a tömegközlekedés támogatása is a fővárosról szól. Nem a vidéki megyei jogú városoknak akarnak adni, nem azért került a tömegközlekedés támogatása bevezetésre, hanem azért, hogy a BKV-nak tudjunk segíteni. Segítsünk, de hozzuk önálló soron. Ennek nincs köze az önkormányzati gazdálkodáshoz. A BKV-t támogatni kell, mert nem képes kigazdálkodni, de hozzuk önálló soron. Ne mondjuk azt, hogy azt, hogy az önkormányzati támogatás több lett. Mint ahogy a metrónál se mondjuk. Ez ugyanolyan nagyberuházása az államnak, mint a Vásárhelyi-terv.
Nincs semmi különbség közte, csak magunkat tévesztjük meg, hogy behozzuk erre a költségvetési sorra. Senki nem vitatja, hogy ezek fontos feladatok és el kell látni, de ne hozzuk ide, mert nem ide tartozik. Jó, ha ebből a 37 milliárd forintból, a tömegközlekedés támogatásából a fővároson kívül 5 milliárd forintot kap a többi.
Többcélú kistérségi társulások tekintetében változatlanul azt látom, és szeretnék vitatkozni a Belügyminisztérium képviselőjével, hogy nekünk a feladatot kell ellátni, és mindegy, hogy milyen úton és milyen módon. Mindegy, hogy az intézményi úton kerül ellátásra, intézményfenntartó társulás útján vagy ellátási szerződéssel. Folyamatosan ez a cél. Próbáljunk ellátni minél több feladatot, próbáljunk minél több embert bent tartani a rendszerben és alkalmazni, és próbáljuk a lehető legkevésbé növelni az önkormányzatok teherbíró-képességét.
Tessenek már megmondani nekem, milyen logikát tükröz például a többcélú társulási közoktatási intézményi feladat? Ha a többcélú társulás által fenntartott intézménnyel - tehát ha ő csinál intézményt, ő alapít intézményt - látjuk el a feladatot, akkor egy főre 100 000 forintot kapunk. Ugyanarról a feladatról van szó valószínűleg ugyanakkora osztálylétszámokkal, ugyanolyan pedagógusokkal, ugyanolyan villannyal világítanak, és ugyanolyan fűtéssel oldják meg a fűtési rendszert. Ha viszont az intézményi társulás által fenntartott intézményről beszélünk, akkor nem 100 000 forintot adunk rá, hanem 73000 forintot. Mi a logikája? Nem a feladat a fontos, hogy azt lássuk el? És minél hatékonyabban, olcsóbban tudja az önkormányzat ellátni azt az adott feladatot, és a rendszerben minél több embert próbáljunk bent tartani munkaviszony mellett történő foglalkoztatással? Nem ez a cél? Nem egyfajta szolidaritási elv a cél?
Lehetne tovább folytatni a dolgot. Például támogató szolgálat. Ha a társulás által fenntartott intézmény látja el, akkor 3,5 millió forint plusz jár. Ha intézményi társulás által fenntartott intézmény - hangsúlyozom, az is intézmény, tehát már csak a két intézmény közötti differencia -, ahol mind a kettőben közalkalmazottak vannak, ott már 3 millió forint jár csak. Viszont ha ne adj isten ellátási szerződés alapján történik, akkor 1,5 millió forintot adunk.
Mehetünk tovább. Gyermekjóléti alapellátás. 1200, 950, 500. Ilyen differenciák vannak. Vagy a jelzőrendszer, amelyre már szintén utalt elnök úr, hogy előírják egy tízezer fő feletti településnél, hogy a jelzőrendszert 2007. december 31-ig be kell vezetni. Mi történik 2006-hoz képest 2007-re? Csökken az 50000 forintos normatív 40000 forintra. Minél közelebb van a bevezetés időpontja, annál jobban meg fogom a normatívát. 25 százalékos csökkentés van. (Vigh László távozik az ülésről.) Itt is a többcélú társulás esetében, ha intézmény látja el, akkor magasabb kiegészítést kapok, ha ellátási szerződéssel látom el, akkor meg kisebb kiegészítést kapok. Nem mindegy, hogy ki látja el? Vagy akkor mondjuk azt, hogy rengetegen jelentkeznek a piacon, rengeteg ellátott van, nem kötelező feladat ez a tízezer fő feletti településeknek. Mondjuk azt, szegény ország vagyunk, nem tudunk minden feladatot ellátni, nem akarjuk ezt ellátni. Ez egy kötelező feladat, és a kötelező feladatnál csökkentjük.
Tudom, hogy mi a probléma, mi az alapvető. Az, hogy bejött a piacra, mert a normatívában gyakorlatilag megérezte az üzleti lehetőséget egy bizonyos vállalkozói kör, és az ellátotti rendszer tekintetében nem egy akkora méretben, mint egy kistérség, 5-600 ellátottal kíván "üzletelni", hanem 1000-2000-3000-4000-es rendszereket épít őrző-védő meg egyéb cégeken keresztül. Miért azokat akarjuk megfogni, és miért azokat akarjuk kordában tartani, akik tisztességesen akarják ellátni ezt a feladatot? Miért nem szabunk egy maximális mérethatárt? Miért nem mondjuk azt, hogy csak ennyit lehet, és itt fel kell állítani a diszpécserközpontot, meg fel kell állítaná magát a szolgálatot, és látni szeretném. 700 főnél többet nem láthat el.
Felhívott este egy ilyen - tudniillik nyáron bemutatták a rendszert kistérségi ülésen -, hogy az 50000 forint, meg az akkor még a 21 vagy 22000 forint kistérségi többletnormatíva fejében persze szívesen mindjárt ellátják az önkormányzat számára a feladatot. Én mondtam, hogy nem, ezt nem akarom, ez nem tiszta, nem kerek, ezt ne vállaljuk, próbáljuk meg magunk megcsinálni. Úgyhogy egy saját magunk által alapított kft. végzi ellátási szerződés keretében ezt a munkát. Most jelentkezett, azt mondja, hogy polgármester úr, most már be kell jönniük a rendszerbe, mert ahhoz, hogy életképesen tudjuk működtetni, már 5000 ellátott kell. Ez a cél? Ez a cél, hogy minél nagyobb mamutszervezeteket hozzunk létre a jelzőrendszer tekintetében? Ez a cél? Akkor nem pénzkérdés. Fogjuk meg, akik visszaélnek a rendszerrel, de ne azokat sújtsuk, akik tisztességesen akarják a saját kerületükben, a saját kistérségükben vagy a saját városukban megcsinálni ezt a feladatot. Elnézést, hogy indulatos vagyok, de ezzel most szembesültem.
A leépítésekkel azért mégiscsak a polgármestereknek kell szembesülniük. Nekünk kell meghozni a képviselő-testületekkel a létszámleépítéssel kapcsolatos döntéseket, aztán végrehajtani. Tudniillik ha a megfelelő működési támogatást nem kapjuk meg, akkor az egyensúlyt megteremtjük, és azért nincsenek önkormányzati csődök, mert az egyensúlyt nagyon mély szinten is meg lehet teremteni. Nagyon mély szinten meg lehet teremteni az egyensúlyt. Csak egy kérdés, hogy szakmailag mi értelme van annak az intézménynek. A teljesítménymutatónál az oktatásban meg az óvodánál lehet azt mondani, hogy csak másfél milliót adok rá. Ott is megteremtjük az egyensúlyt. Csak van-e értelme? Van-e értelme? Nem esetleg már annyira a szakmaiság rovására fog menni ez az egész, hogy nincs értelme azt a bizonyos feladatot ellátni?
Az önkormányzatok felelősen gazdálkodnak, meg fogják teremteni az egyensúlyt. A bevételi oldalukhoz fogják igazítani a kiadási oldalt. Nem úgy egyébként, mint ahogy a kormány tette az elmúlt években, engedve a szakszervezeti nyomásnak, amikor az inflációt és a gazdasági növekedést messze meghaladó béremelést harcoltak ki maguknak. Persze ennek mi lett a következménye? Nem hogy többen maradtak a rendszerben, hanem kevesebben maradtak a rendszerben, holott azt a kérdést kellett volna feltenni néhány évvel ezelőtt, hogy többen bent maradni a rendszerben relatíve kevesebb pénzért, vagy kevesebben bent maradni a rendszerben relatíve több pénzért. Itt tisztelettel fölvetném azért a szakszervezetek felelősségét is ebben az adott helyzetben és adott szituációban. Nem akarom a felelősséget áttolni, de az egyensúlyt nagyon alacsony szinten meg lehet teremteni, és szerintem a társadalmi szolidaritás az, hogy minél többen bent maradjanak a rendszerben, lehet, hogy relatíve egy kicsivel kevesebb bérért. Ezért küzdök, hogy az ellátási szerződést ugyanúgy ismerjük el a finanszírozás tekintetében, mint ahogy elismerjük az intézményit meg az intézményfenntartó társulás által ellátottat, hiszen még mindig jobb munkaszerződéssel bent maradni a rendszerben 100 000 forint bruttó bérért, mint 160 000 forintos közalkalmazotti bérrel utcára kerülni. Még mindig jobb szerintem.
Azért ez Önkormányzati és területfejlesztési bizottság, így szeretnék nemtetszésemnek szót adni a Balaton tekintetében, hogy a Balatont teljesen lenullázták a költségvetési törvényjavaslatban. Ha jól láttam és jól olvastam, 2007-ben gyakorlatilag Balatonnal kapcsolatos kiadása csak a determinációra van. A tavalyi 600 millió forint 343 millió forintra csökken, ha jól tudom vagy jól érzékeltem, és a nemzeti fejlesztési terv II-ben, az Új Magyarország fejlesztési tervében is a Balaton gyakorlatilag sehol nem szerepel. Ebből következik, hogy a Balaton Fejlesztési Tanács szerepe teljes mértékben lenullázódik 2007-ben.
Területfejlesztés szempontjából azt, ami az elmúlt egy évben történt, nem decentralizációnak tekintem, hanem centralizációnak, egy nagyon erőteljes centralizációnak tekintem, mert a fejlesztési források nem lejjebb csúsznak, hanem egy adott szintről feljebb fognak csúszni. Tessenek elmondani, azok a decentralizált források, amelyek most a régiókhoz kerültek leosztásra, hiszen a megyei területfejlesztési tanácsok 800 millió forint vis maior támogatással fognak rendelkezni. Ez azt jelenti, hogy körülbelül 40 millió forinttal rendelkeznek megyénként. Tessék mondani: mi értelme van így a megyei területfejlesztési tanácsnak? Tessenek megmondani: amit a regionális fejlesztési tanácsok el fognak osztani, azt miért nem tudná egy kistérség elosztani, vagy miért nem tudná a megyei területfejlesztési tanács elosztani?
ELNÖK: Támogatjátok?
DR. BÓKA ISTVÁN (Fidesz): Elnézést! Milyen nagy volumenű fejlesztési célokat? Vagy ahhoz fog forrásokat rendelni a regionális fejlesztési tanács? Miről beszélünk? Elosztják azt a 30-40 millió forintos támogatást? Miért ne tudná elosztani ezt a megye vagy egy kistérség? Ami kistérségi fejlesztés lenne meg megyei, az felcsúszik a régiók szintjére, míg a régiók tekintetében ugye milyen fontos a régió, meg a regionalizmus, meg a decentralizáció - nézzük meg a II. nemzeti fejlesztési tervet! Hány százalék van regionális operatív programra, a 6 régióra? Tizenhat százalék a 100-ból, ugye? (Szabó György: Dehogyis...!) Hát mennyi van? (Szabó György közbeszólása.) A közép-magyarországi is benne van a 21-hez. (Közbeszólások.) Elnézést, Közép-Magyarország nem a regionális operatív program keretében kap támogatást. (Szabó György: Dehogynem!) Nem. A hat régió kap a regionális operatív program keretében támogatást, hiszen a jogosultsági kritériuma 75 százalék (Szabó György: Nem jól tudod.), ott pedig csak az a hat éri el. (Szabó György: Pista! Az a versenyképesség, ez meg a konvergencia! - Közbeszólás: Elnök úr!)
ELNÖK: Bóka Istvánnál van a szó!
DR. BÓKA ISTVÁN (Fidesz): Hat regionális operatív program keretében 16 százalék forrás található.
Önkormányzati oldalról egyébként az ÁSZ jelentéséből kijött, tehát nő az eladósodottság, és különösen, ami nagyon problematikus, az a működési hitelek növekedése, és a megtakarítások csökkenése. Kérem a Pénzügyminisztériumot, hogy első körben a rendszeren belül próbáljuk a szerintem nem logikus dolgokat átalakítani, másodsorban pedig azt látom, hogy ha azt akarjuk, hogy a 2007-es év működési oldalról ne legyen rosszabb, mint a 2006-os év, akkor szerintem 4 százalék mértékű működési többletre van szükség.
Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Szabó György!
SZABÓ GYÖRGY (MSZP): Köszönöm szépen. Az eddig elhangzott vélemények, kérdések, mondhatni, hogy több mint 90 százaléka az önkormányzatok működésével kapcsolatos problémákat feszegette. Azt hiszem, hogy érthető is, hiszen annak a 3000 milliárd forintnak vagy valamivel több pénznek a felhasználása, meg a 3200 önkormányzat sorsa valóban mindannyiunk számára nagyon fontos.
Az is elhangzott, hogy azok a szigorítások, amelyek az önkormányzati rendszer finanszírozását illetik, döntő részben a konvergenciaprogram egyfajta következményeként is értelmezhetők, mondván, hogy az államháztartás ezen nagy alrendszerének is ki kell vennie a maga részét az egyensúlyteremtésből. Lehet, hogy így van, én azonban bátorkodom azt megfogalmazni, hogy ha nem kellett volna konvergenciaprogramot csinálni, akkor is érdemes lett volna egyszer tisztességesen áttekinteni az egész önkormányzati finanszírozási rendszert.
A gondok egy része abból a rendszerváltó naivitásból fakad, amit sokan, ha úgy tetszik, elkövettek, és amely alapvetően naiv és jó szándékú volt, miszerint, hogy a demokrácia nem ismer méreteket. Kialakítottunk egy olyan önkormányzati rendszert, amire a fejlett világ ma is rácsodálkozik, és pontosan ellentétes irányba indítottuk el a magyar önkormányzati rendszert, mint amerre a világ halad. És amikor a dél-holland tartomány vezetése nekem azt mondja, hogy ez egy nagyon gazdag ország, a náluk lévő 456 önkormányzattal szemben mi 3200-at tudunk fenntartani, vagy ha azt látom, hogy Európa egyik leggazdagabb tartományában, Hessen tartományban 5000 fő alatt nem engednek önkormányzatokat, akkor tényleg elgondolkodik az ember. Tudom, hogy van magyar sajátosság, meg tudom a tanácsrendszer utálatának a sajátos politikai visszahatását, csak mindmáig ható következményei vannak ennek a dolognak.
Ezzel egyszer végre valamennyiünknek szembe kellene néznie. És persze azért baromi nehéz ezen változtatni, mert éppenséggel a mindenkori ellenzék hihetetlenül jól ki tudja használni azokat az ésszerűsítő, racionalizáló lépéseket vagy törekvéseket, amelyek pedig, azt kell mondanom, baromian szükségesek. Lehet, hogy Bóka képviselő úrnak igaza van abban, hogy mindenfajta kötelező jellegű jogi szabályozás hatásánál is erősebb a pénzügyi kényszer hatása. Hát persze! Tudsz úszni? Nem. És ha megfizetlek, akkor? Lehet, hogy itt meg kéne fordítani: és ha beledoblak a vízbe? Kapálózzál egy picit, próbáld meg! Mert ha ez a kényszer nem jelenik meg, akkor az úristennek nem lehet rákényszeríteni azokat a szervezeteket - ahol nagyon markáns intézményesült érdekek, és mondhatnám, hogy helyi politikai érdekek jelennek meg - hogy bármifajta változtatáson keresztülmenjenek.
A megyékről. Teljes mértékben osztom, amit Varga Sándor főosztályvezető úr és Lázár főigazgató úr elmondott. Ha belegondolunk, azért ez egy önmagát túlélt intézményrendszer, hölgyeim és uraim, lássuk már be. Mi a valóságos szerepe egy megye életében a megye önkormányzatának? Nincs akkora, mint mondjuk egy megyei munkaügyi központnak vagy környezetvédelmi felügyelőségnek.
Lázár úr, csak hadd egészítselek...
ELNÖK: Nem Lázár, Lóránt.
SZABÓ GYÖRGY (MSZP): Lóránt? Bocsánat! Kedves Zoltán, ne haragudj, hogy "lelázároztalak"!
Nem is csak 45, hanem van olyan önkormányzat, amelyiknek közel 70 intézménye van, mondjuk a Borsod megyei önkormányzatnak, '90-ben 17 volt. Kapják az intézményeket a megyék, de a megyéknek meg nincs pénzük. És a megyei önkormányzatban ott ül minden megye politikai elitje, és keresi a maga helyét, szerepét. Hát az nem egy szerep, hogy intézményfenntartással foglalkozunk. Az nem egy szerep, hogy bele se tudok szólni a kórházaim életébe vagy alig, mert az egészségbiztosító finanszírozza. Hát persze, hogy elkezdik az önként vállalt feladatok sokaságát, mecénában. Lássák, hogy mi vagyunk, és nem is élünk olyan túlságosan rosszul, ha már ott vagyunk. Én nem bánnám egyébként, ha most végre valahára, 16 év után mondjuk egy ilyen megyei felülvizsgálatra sor kerülne. Kíváncsi lennék, hogy milyen eredményt hozna. Talán érdemes lenne ide is hozni ezeket a dolgokat.
Nemcsak önkormányzati bizottság vagyunk, hanem területfejlesztési bizottság is, és ezzel kapcsolatban még idáig nem is hangzott el megjegyzés, kivéve Bóka úrnak egy rövid kis eszmefuttatását. Ehhez szeretnék alapvetően kapcsolódni. Amikor a megyei területfejlesztési tanácsok szerepét keressük, akkor azt mondom, hogy ne nagyon fájlaljuk, ha nem lesz valóságos szerepük. Nagyon rossz néven vettem az elmúlt időszakban is, hogy a régiók és a megyék szinte egymás mellett, párhuzamosan futtattak nem sok mindenben eltérő pályázatokat, és a szerencsétlen potenciális kedvezményezettek jóformán azt sem tudták, hogy most melyik csatornába kellene benyomni a maguk igényét, mert már ahhoz szakértő kellett, hogy eligazodjanak, hogy most ki az, aki istenigazából őket támogatni tudja a különböző törekvéseikben.
Egyébként roppant egyszerű a dolog, hogy miért a régió, és miért nem a megye. Valószínűleg nem tudunk ebben zöld ágra vergődni, de a régiót nem mi találtuk ki, ez gyakorlatilag egy nagyon hosszú európai fejlődés következménye. Azt mondják, hogy ez a NUTS-II az, ahol értelmesen lehet fejlesztési, felzárkóztatási, területfejlesztési programokat megfogalmazni. Igen, a 800 és 3 millió közötti lakosra. Gyakorlatilag ez az, amit kitermelt magából egy fejlett közösség. Mert higgyék el, hogy nemcsak a péküzemnek, meg a vasgyáraknak, hanem gyakorlatilag a fejlesztéspolitikának is van gazdaságos üzemmérete. A fejlesztéspolitikának a régió. E tekintetben nagyon örülök annak, hogy az a fajta igenis decentralizációs törekvés, amely alapvetően két éve jelent meg, de most már a harmadik éve jelenik meg a költségvetésben - itt és most a 16. számú mellékletre utalok -, a regionális fejlesztési tanácsok rendelkezésére álló forrás. Bár tudom, Varga úr bizonyára meg fogja erősíteni, hogy az ott meglévő források döntő része áthúzódó kötelezettségekre fordítható összeg, és nem valóságos friss pénz, ebben egyet is érthetünk.
Viszont itt talán némileg elfedi a valóságos mozgásteret a törvényjavaslat, azonban utalnék arra, hogy ugyanakkor a most először bemutatásra kerülő európai uniós források allokációját tekintve meg nem mutatja a valóságos lehetőséget. Az Állami Számvevőszék is bemutatja, hogy gyakorlatilag a 2007-ben felhasználásra kerülő források a hétéves keretösszeg mindössze 1 százalékát teszik ki. Ugye Lóránt úr, jól emlékszem, 1 százalékát? De ennél sokkal, de sokkal nagyobb támogatási kötelezettségvállalásra fog sor kerülni mind a regionális programoknál, mind a szektorális operatív programoknál, hiszen ha megindulnak a kétéves akciótervek, és ez ez év tavaszán mindenféleképpen várható, akkor a pályázatoknak egy igen jelentős részét, a szerény számításaim szerint 800 és 1000 milliárdos nagyságrendű részét már le is lehet kötni. De így korrekt és nagyon tisztességes, mert csak azt a pénzt veszi figyelembe, ami valóságos kifizetésre is fog kerülni. De azért ne feledkezzünk el arról, hogy lehet, hogy a működésben itt egy kemény megszorítás várható, és mondom, hogy ezeknek lehetnek negatív hátulütői.
Nem vitatom egyébként a sok problémát, amit felvetettek, de alapvetően lehet nagyon pozitív üzenete. Viszont a fejlesztésekben, a versenyképességben, a régiók közötti és a régión belüli különbségek mérséklésében egy új perspektíva és távlat nyílik meg az önkormányzati szféra előtt, mert döntően és alapvetően, mondhatni, hogy legalább 80 százalékban a kedvezményezetti kör ebből a szférából fog kikerülni. Már csak ezért is érdemes lenne takarékoskodni és felülvizsgálni ezt a működési kiadást. Ebbe az irányba teszünk most egy határozott, jó lépést, ezért kérem, hogy támogassák, vitassuk meg. Általános vitára alkalmasnak találom a törvényjavaslatot.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Bebes képviselő úré a szó.
BEBES ISTVÁN (Fidesz): Köszönöm szépen. Röviden szeretnék szólni, mert azt gondolom, hogy Bóka képviselőtársam elmondta azokat a problémákat, amelyeket látunk a költségvetéssel kapcsolatban. Néhány elemet szeretnék kiemelni.
Engedjék meg, hogy azért egy pillanatra visszatérjek a többcélú kistérségi társulások működésére. Nyilvánvalóan akartuk, vagy legalábbis valamilyen módon megteremtődtek a feltételei a többcélú kistérségi társulások működésének. Azt, hogy ez mindjárt az első szinten jól működik, nem is várhattuk el, mert nyilvánvalóan erre lehetőség sem adódott. Mégis azt gondolom, hogy a települések igyekeztek lehetőség szerint együttműködéseket kialakítani. Éppen ezért úgy gondolom, hogy ezek az együttműködések még nagyon gyermekcipőben járnak, és sérülékenyek, és nem biztos, hogy ezeket az együttműködéseket most mindjárt az elején kicsit megpróbáljuk keretek közé szorítani. Ha keretek közé szorítjuk, akkor előfordulhat az, hogy a települések akár egymás ellen is fordulhatnak az elkövetkezendő időszakban.
Éppen ezért maximálisan egyetértek azzal a véleménnyel, ami Bóka képviselőtársam részéről is elhangzik, hogy úgy gondolom, ha valamelyik többcélú kistérségi társulás szeretne valamilyen működési formát megvalósítani akár a közoktatásban, akár a szociális ellátásban, akár más együttműködési területeken, nem szabad, hogy különbséget tegyünk ellátási formák között. Nem szabad, hogy mondjuk a többcélú kistérségi társulás által működtetett intézmény más normatívát kapjon, mint mondjuk a társulásos formában vagy az együttműködési formákon keresztül megvalósított működés.
Azt gondolom, hogy az rossz irány, ha az önkormányzatokat mondjuk arra kényszerítjük éppenséggel, hogy egy települési központ önkormányzata a működtetett szociális intézményt, azt a szociális intézményt vigye ki mondjuk egy társulásos formában való működtetésre, kvázi csak egy pici, ennél nagyobb normatíva miatt. Ezáltal jóval nehezebb együttműködésre kényszeríteni az önkormányzatokat. Nem biztos, hogy az jó, ugyanis abban az esetben, vegyünk egy példát, mondjuk 25 települési önkormányzatnak kell erről az együttműködési formáról szavaznia, mint ha különböző önkormányzatokkal való együttműködéseken keresztül alakítjuk ezt ki. Az nyilván könnyebb, hiszen csak azzal az önkormányzattal állok szembe, amellyel közösen együtt ezt az együttműködési formát szeretném kialakítani. Éppen ezért biztos vagyok abban, hogy amennyiben megtaláljuk ennek a lehetőségét, hogy a normatívák ilyen mértékben ne különbözzenek, akkor könnyebben lehetne ezeket az együttműködéseket kialakítani az elkövetkezendő időszakban.
A második része. Nyilvánvalóan jó kezdeményezés volt az, hogy az önkormányzati szilárd burkolatú utak felújítására megfelelő kereteket biztosítottak az előző évben. De nem tartom azt jónak, persze azt se tartottam jónak, hogy mondjuk a 2006. évben már 2007. évre is elkötelezték magukat a regionális fejlesztési tanácsok, de hogy ezek után mondjuk ezt a 10 milliárdos támogatást visszavesszük 8 milliárdos támogatásra, és még a feladatvállalást is megszüntetem, ez nehéz helyzetbe hozza. Biztos, hogy kevesebb lehetősége jut mondjuk az önkormányzatoknak a pályázatok benyújtására. Jó lenne, ha ez az összeg azért megmaradna legalább, ha már egy ilyen dolgot próbálunk megvalósítani.
A következő, amit végképp nem éltem át, hogy nagyon sajnálom a táncoktatást, de mindig valahol ez az, ami talán kisebb lobbierővel is rendelkezik, vagy nem tudom, hogy hogyan nevezzem ezt a dolgot, de a zeneművészeti oktatás láthatóan mindig azért egy kicsit jobb helyzetben van a költségvetést illetően. Mint minden évben, most már negyedik évben figyelhetjük meg azt, hogy a táncoktatásra minden alkalommal jóval kevesebb normatívát próbálnak meg adni, aztán a későbbiekben valamilyen okból kifolyólag visszakeveredik ez. Nem szabadna, hogy ilyen mértékben nyírjuk vissza a táncoktatást. Szeretném kérni, hogy az a normatíva is javuljon az elkövetkezendő időszakban.
Azt gondolom, hogy jó pár eset mutat itt már arra, hogy mi a szándék a megyéket illetően. Most ezt nem kívánom visszahozni. Természetesen látható, hogy a megye ebből a szempontból leértékelődött, hogy emellett még a kistérségeknek sem tudunk megfelelő lehetőséget és önállóságot adni, ez viszont véleményem szerint rossz irányba mutat. Azt gondolom, hogy mindezen okoknál fogva mi nem fogjuk támogatni a költségvetés általános vitára való alkalmasságát. Köszönöm.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Gulyás képviselő úré a szó.
GULYÁS JÓZSEF (SZDSZ): Tisztelt Bizottság! Olyan sok minden elhangzott az általános vitában, és nyilván még lehetne a különböző elemeket jobban, részletesebben vitatni. Én csupán egy megjegyzésre szorítkoznék. Azt gondolom, hogy nyilvánvaló, ha ezt a költségvetést megnéztük, olyan szakmai háttérrel rendelkezünk, akkor tudjuk, hogy ez a költségvetés tovább szűkíti az önkormányzatok mozgásterét. Ez vitán felül áll. Ugyanakkor azt is tudjuk, hogy ez a költségvetés nem a semmiből jön, ez a magyar gazdaság-, magyar költségvetés-politika sajátos helyzetének figyelembevételével készült el, és ennek keretei között kell ezt a költségvetést helyén kezelnünk.
Nem nagyon látok mást, más lehetőséget, mint azt, hogy igenis hozzá kell nyúlni helyben is a kiadások visszafogásához, megyei önkormányzatoknál, települési önkormányzatoknál is, de ilyen helyzetben vagyunk. (Szabó György távozik az ülésről.) Ezzel együtt meg kell néznünk azt is, ez közös felelősségünk, hogy az adott mozgástéren belül mi az, amit tudunk javítani, változtatni. Arra biztatom az ellenzéki képviselőtársaimat a továbbiakban, nem itt a bizottsági ülésen, akár itt is persze, hanem az általános vita lezárása előtt, hogy nézzük meg, hol látunk olyan mozgásteret, amelyben el tudunk mozdulni. Nagyon sok elemben Bóka képviselőtársam hozzászólásából egyetértek, ugyanakkor nagyon szűknek látom ahhoz a mozgásteret, hogy minden egyes felvetésére azt mondjam, hogy igen, akkor itt több forrás biztosításával ez a probléma megoldható vagy a források átcsoportosításával.
Azt javaslom mindannyiunknak, hogy ilyen felelősséggel nyúljunk hozzá a költségvetéshez, és kerüljük azt, ami sajnos az utóbbi években jellemző volt, hogy ezres nagyságrendben kiadásnövelő módosító javaslatokat nyújtunk be. Próbáljuk meg legalább mi, a bizottság tagjai, akik elég jól ismerjük ezt a rendszert ahhoz, hogy felelősen nyúljunk ehhez a témához, hogy a lehetőségek figyelembevételével fogalmazzuk meg a javaslatainkat. Köszönöm.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Van-e további hozzászóló? (Nincs jelentkező.) Ha nincs, akkor lezárhatjuk a vitát. Azt gondolom, és számomra öröm, hogy egy valóban szakmai érdemi vitát folytattunk a beterjesztett törvényjavaslatról.
Amennyiben az elhangzottakra kívánnak reagálni röviden, akkor tegyék, mielőtt szavaz a bizottság. Először Varga úrnak adom meg a szót.
VARGA SÁNDOR (Pénzügyminisztérium): Én is köszönöm szépen az észrevételeket. Talán két kérdésre térnék vissza. Az 5 milliárdos gépjárműadó-növekedésről nem emlékeztem meg az előző körben, de akkor azt gondoltam, meg most is azt gondolom, hogy ha marad fenn kérdés erről, akkor Kónya úr fog következni nemsokára, bár más napirendi pontnál, de esetleg vele még lehet erről beszélgetni.
A közoktatásban, ahogy említettem, valóban hosszú és széles körű modellezés történt. Azt nem állítom és nem is állíthatom, hogy évfolyam-csoportonként - most így mondom - nem igaz, amit Bóka úr mond, mert valóban, akkor ez azt mutatta számunkra is, hogy a mai egységes, például a 204 ezer az általános iskola alsó tagozatán, az nem tükrözte azt a feladatarányosságot, amit ma talán tükröz ez a módszer. Ezért, bár évfolyam-csoportonként szól a képlet, itt változatlanul nem javasolnám, hogy évfolyam-csoportonként várjuk tőle az üzenetet, hanem együttesen. Szívesen megnézem majd ezt a számítást. Mi meg be tudjuk mutatni, hogy a kétórás óraszámemelés hatása jött ki tanév szinten természetesen. Az óvodáról nem szólt a képviselő úr, mert nyilván ott szép a képlet. (Dr. Bóka István: Elmondhatom, elnök úr?)
ELNÖK: Lezártuk már. Térjünk vissza a módosító indítványoknál. (Dr. Bóka István: Azt is kigyűjtöttem.)
VARGA SÁNDOR (Pénzügyminisztérium): Lényegesen kedvezőbb a kép.
ELNÖK: Azt javaslom, képviselő úr, hogy Varga urat hallgassuk meg, és a következő körben, amikor a módosítókról tárgyalunk, akkor térjünk vissza rá.
VARGA SÁNDOR (Pénzügyminisztérium): Azt gondolom, hogy a közoktatás egészében lehet azt a jelzést megkapni, amit szándékolt ez az új finanszírozási módszer.
Köszönöm szépen a figyelmet.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Az Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium képviselője kíván-e szólni?
PERESZTEGI GERGELY (Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium): Nagyon röviden, egyedül erre a jelzőrendszeres és támogató szolgálattal kapcsolatos felvetésre.
Nyilvánvalóan akkor kétfelé kellene bontani a dolgot. Az egyik az, hogy ha a támogató szolgálatok vagy jelzőrendszeres házi segítségnyújtás esetében megnézzük a civil szolgáltatókat, alapvetően nem állami fenntartók esetében nem az önkormányzati együttműködést támogattuk a korábbi években sem százszázalékosan, hiszen ebben az esetben nem az önkormányzat a feladatellátó. Ebben az esetben az ellátási szerződést úgy köti meg a nem állami fenntartóval, hogy annak a nem állami fenntartónak ez a többcélú kistérségi társulástól kapott támogatás egy plusz a normatív állami hozzájárulásokon felül. Tehát tulajdonképpen nem az önkormányzati feladatellátás az, ami megjelenik ebben, ugyanakkor ez egy támogatást jelent az önkormányzatoknak arra, hogy ha náluk nincsen meg az a szakmai feltételrendszer, amely segíthetné ennek a feladatellátásnak a kistérség területén történő megvalósítását, akkor vonhassanak be olyan szereplőket, amelyek adott esetben ezt meg tudják tenni.
Azt látjuk egyébként Veszprém megyében is, hogy van ez a szolgáltató - nevezzük biztonsági cégnek -, amely településenként akár kétezer készüléket tud biztosítani az önkormányzatok számára - így van ez egyébkén Veszprém megyei jogú város esetében is -, és több kisebb településnek is szolgáltatnak kétezer készülékes volumenben jelzőrendszeres házi segítségnyújtást. Nekik nyilvánvalóan országosan akkor éri meg ezt a szolgáltatást nyújtani, ha minél nagyobb volumenben tudják teríteni a piacon a szolgáltatásukat, de nem valószínű, hogy ez - bocsánatot kérek! - megéri a magyar államnak, hogy a többcélú kistérségi társuláson keresztül ezeket a cégeket pluszban úgy támogassa, hogy egyébként az nem az önkormányzati feladat ellátást szolgálja.
Hadd mondjak még egy ellentételezést. Vannak olyan többcélú kistérségi társulások, amelyek az intézményi társulás által fenntartott idősek otthonában szervezik meg a szakmai központját ennek a jelzőrendszeres házi segítségnyújtásnak, tehát a meglévő intézményrendszerükre alapoznak, és ezek az önkormányzatok természetesen nem tudják a csökkentett normatívával biztosítani ezt az ellátást, de az az országosan szolgáltató civil vagy gazdasági társaság pedig jelentős profitot is tud realizálni ugyanezen feltételrendszer mellett. Tehát, ahol az önkormányzatnak még nincs lehetősége ilyen szolgáltatást kötni, ott a saját feladatellátásában tudja megvalósítani. Ezt szeretnénk erősíteni, hiszen az önkormányzati támogatásról van szó, és nem a kiegészítő egyházi, illetve nem állami fenntartók részére nyújtott támogatásról.
Tehát alapvetően ez a különbségtétel fő oka, és nem az, hogy az önkormányzat által alapított gazdasági társaságot szeretnénk büntetni, ha jól értem a felvetést.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Lóránt Zoltán főigazgató úr? (Jelzésre:) Nem kíván reagálni a főigazgató úr az elhangzottakra.
Döntés az általános vitára való alkalmasságról
Tisztelt Bizottság! A bizottság dönt arról, hogy a beterjesztett törvényjavaslatot általános vitára alkalmasnak tartja-e. Ki az, aki igennel szavaz? (Szavazás.) Ki az, aki nemmel szavaz? (Szavazás.) Úgy látom, tartózkodás nem volt. Megállapítom, hogy a bizottság 15 igen szavazattal, 6 nem ellenében általános vitára alkalmasnak tartja a költségvetési törvényjavaslatot. A napirendi pont tárgyalását lezárom. Köszönöm szépen a közreműködést.
A bizottsági véleményt a költségvetéshez írásban kell leadni, ennek megfelelően a többségi vélemény készítői és a kisebbségi vélemény készítői holnap 10 óráig kell hogy a költségvetési bizottságba eljuttassák a véleményüket. A bizottság titkársága áll rendelkezésre.
Rátérünk a második napirendi pont tárgyalására, a 2007. évi költségvetést megalapozó egyes törvények módosításáról szóló T/1296. számú törvényjavaslat általános vitájára. Köszöntöm eddigi segítőinket. Varga urat, Rozsi Judit asszonyt és Peresztegi Gergely urat. Átnézve a törvényjavaslatot azt indítványozom, hogy csak az önkormányzati részekkel foglalkozzunk. Kívánnak-e szóbeli kiegészítést tenni?
Varga Sándor szóbeli kiegészítése
VARGA SÁNDOR (Pénzügyminisztérium): Itt tudok reagálni a további kérdésekre. Olyan törvénnyel kezdem, amely nincs a salátában, de Pál Tibor úr utalt rá, tudniillik, hogy az önkormányzati kötöttségek mérséklése hogyan tud megvalósulni. A szociális törvénycsomag külön kerül benyújtásra az Országgyűlésnek, két menetben: részben most, ősszel, részben pedig tavasszal. Azon vagyunk, és azon van a kormány, hogy abban megjelenjenek ezek az önkormányzatok foglalkoztatási kötöttségeit oldó intézkedések.
A beterjesztett salátatörvényben több, az önkormányzatokat érintő téma került elő. Így a közoktatási törvény módosítása kisebb pontosításokat, de azért lényeges pontosításokat tartalmaz, például a tanulói időkeret számításához, már csak azért is, mert ez egyik eleme a közoktatási teljesítménymutatós új finanszírozásnak.
Az alapfokú művészetoktatásban a már említett pontosítások, szigorítások, teljesítményhez illeszkedő differenciálódás, differenciálás valósul meg a közoktatási törvény módosításával.
A gyermekek esélyegyenlőségének növelése érdekében változik a szabályozás. Arról van szó, hogy eddig a szakértői rehabilitációs bizottságok végezték el úgymond röviden szólva a magasabb normatívára való jogosultságot jelentő elbírálást, most ez a nevelési tanácsadókhoz kerülne át.
A címzett és a céltámogatási törvény módosítására már utaltam. A címzett támogatásoknál kimondásra kerül, hogy 2007-ben nem indulnak új címzett támogatással beruházások.
Az önkormányzati normatívák pontosabb igénylését kívánja elérni az a szabályozó módosítás az államháztartási törvényben, hogy az eddigi kamatmentes sáv 5 százalékról 3 százalékra módosul.
Az önkormányzatoknak is közzé kell tenni a támogatásaikat, hogy kit érintenek a támogatásaik. Az ÁSZ javaslatára kibővült a szabály a működési jellegű támogatásokkal.
Kisebb módosítást hoz az adósságrendezési eljárási törvényben az önkormányzati kötelező feladatok pontosabb megfogalmazása.
Végül a vízgazdálkodási törvény módosítása érinti az önkormányzati területet azzal, hogy a 100 százalékban állami, illetve közösen önkormányzati tulajdonban lévő gazdasági társaságok vonatkozásában biztosítja a működtetés jogának kijelölés útján történő megszerzését. Az ezen kívül eső társaságok esetében koncessziós eljárás keretébe utalja ezt. Az Európai Bíróság döntésének megfelelően került be ez a javaslat a módosuló törvények közé. Köszönöm szépen a figyelmet.
ELNÖK: Köszönjük szépen. Van-e kérdés? (Nincs jelentkező.) Ha nincs kérdés, akkor a véleményekre kerítsünk sort. (Nincs jelentkező.) Tisztelt Bizottság! Az előző napirend kapcsán tulajdonképpen ezekre a kérdésekre folyt vita, hogy ezek a költségvetést megalapozó törvények nem kellően elégségesek. Mind a két oldalon elhangzott ez a megállapítás. Azt gondolom, hogy feltétlenül szükségesek ezek a módosítások, jó lett volna, ha több mindenre sort kerítettünk volna. Szeretném jelezni, hogy nem minden kérdésben van teljes egyetértés, tehát szerintem módosító indítványok benyújtására kell, hogy sor kerüljön. Ennek ellenére az általános vitára való alkalmasságot egyértelműen támogatja a szocialista frakció.
Döntés az általános vitára való alkalmasságról
Van-e más javaslat? Lezárhatjuk a vitát? (Nincs jelzés.) Ha igen, akkor kérdezem a tisztelt bizottságot, egyetért-e azzal, hogy a T/1296. számú törvényjavaslat általános vitára alkalmas. Aki igen, kézfelemeléssel jelezze. (Szavazás.) Köszönöm szépen. Tizenöt. Ki az, aki nem támogatja a javaslatot? (Szavazás.) Hat. Megállapítom, hogy a bizottság tizenöt igen, hat nem szavazattal általános vitára alkalmasnak tartotta a beterjesztett javaslatot.
Előadót kívánunk-e állítani? Azt gondolom, hogy a költségvetés vitája során el tudjuk mondani a véleményt. (Nincs jelzés.) Akkor írásban jelezzük a parlament felé a bizottság döntését. Köszönöm szépen. A 2. napirendi pontot lezárjuk.
Áttérünk a 3. napirendi pont tárgyalására, egyes pénzügyi tárgyú törvények módosításáról szóló javaslatról van szó. Varga úr kér szót.
VARGA SÁNDOR (Pénzügyminisztérium): Bocsánatot kérek, valószínűleg az elején kellett volna szólnom. Úgy tudom, hogy a 2006-os költségvetési törvény módosítása a 4. napirend. Ha lenne mód egy napirenddel előrehozni.
ELNÖK: Kérdezem a bizottságot, hogy egyetértünk-e a cserével. (Szavazás.) Egyetértünk. Rátérünk a Magyar Köztársaság 2006. évi költségvetéséről szóló 2005. évi CLIII. törvény módosításáról szóló T/1205. számú törvényjavaslatra. Szintén általános vitára való alkalmasságról van szó. Varga urat illeti meg a szó szóbeli kiegészítésre.
Varga Sándor szóbeli kiegészítése
VARGA SÁNDOR (Pénzügyminisztérium): Itt is szeretnék szorítkozni az önkormányzatokat érintő módosításokra. A 8. § érinti a költségvetési törvény 3. számú mellékletét, ahol a családsegítő és a gyermekjóléti szolgáltatás esetében teszi helyére azt az eddig húzódó vitát, hogy tudniillik az alapítványok és az egyházi szolgáltatók nem tudják leigényelni ezt a normatívát, hiszen ezek népességszámhoz igazodóak, viszont ez a költségvetési törvényben, ha kiszervezte a feladatot az önkormányzatok számára, sem volt lehívható, tehát maradt itt egy űr. Most ezt próbálja a módosítás helyére tenni, tehát az önkormányzatok megigényelhetik ezt az összeget.
Ugyancsak az önkormányzati területet érinti a kistérségi normatívákkal érintett részben a 9. §, ahol azokat a többcélú kistérségi társulásokat is, amelyek önhibájukon kívül nem rendelkeztek január 31-ig működési engedéllyel, beengedi a támogatásba ez a módosítás, és időarányos részt, támogatási részt igénybe vehetnek. Ezt a két módosítást ajánlom az önök figyelmébe. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönjük szépen. Tisztelt Bizottság! Van-e kérdés? (Nincs jelentkező.) A költségvetés főösszegét nem érinti egyik módosító javaslat se, tehát csak technikai pontosítás önkormányzatok, illetve szolgáltatók érdekében. Van-e vélemény? (Dr. Bóka István jelentkezik.) Bóka úr?
DR. BÓKA ISTVÁN (Fidesz): Gyakorlatilag mindegyik paragrafus segíti az önkormányzatok működését. A kérdésnél kellett volna megkérdeznem, de azt hiszem, hogy ez a 8. §-ban közölt módosítás Litér települést érinti ugye, vagy Litért is érinti? Megkérdezem utána.
ELNÖK: További vélemény? (Nincs jelentkező.) Ha nincs, akkor visszaadom a szót válaszadásra Varga úrnak.
VARGA SÁNDOR (Pénzügyminisztérium): Igen, ezek a módosítások természetesen kedvezőek az önkormányzati körnek.
ELNÖK: Köszönjük szépen. Tisztelt Bizottság! Általános vitára való alkalmasságról döntünk. Aki általános vitára alkalmasnak tartja, az kézfelemeléssel jelezze. (Szavazás.) Tizennégy igen. Aki nem? (Nincs jelzés.) Aki tartózkodott? (Szavazás.) Hat tartózkodás. Megállapítom, hogy a bizottság tizennégy igen, hat tartózkodás mellett általános vitára alkalmasnak tartja.
Kérdezem a bizottságot, hogy kívánunk-e bizottsági előadót állítani. (Nincs jelentkező.) Úgy látom, hogy nem, akkor írásban jelezzük a bizottság álláspontját. Köszönöm szépen. Varga úrnak és munkatársainak további jó munkát kívánunk!
Egyes pénzügyi tárgyú törvények módosításáról szóló törvényjavaslat (T/1297. szám) (Általános vita)
Rátérünk a meghívóban szereplő hármas sorszámú napirendre, az egyes pénzügyi tárgyú törvények módosításáról szóló törvényjavaslatra, amely a T/1297. sorszámot viseli. Köszöntöm a bizottsági ülésen Szatmári László főosztályvezető urat, és Kónya László főosztályvezető urat. Kérem, hogy szóbeli kiegészítésükben röviden az önkormányzatokat érintő részt fejtsék ki. Áttanulmányozásom alapján nagyon kevés ilyen van. Parancsoljon!
Kónya László szóbeli kiegészítése
KÓNYA LÁSZLÓ (Pénzügyminisztérium): Tisztelt Bizottság! Tisztelt Elnök Úr! Ez a törvényjavaslat tényleg csak technikai, formai változásokat irányoz elő elsősorban, tehát kevés tartalmi változást hoz, és azok is kedvező irányú változások az adóalanyok számára. Így egyfelől ki kellett egészíteni a törvényeket az Európai Unió Bulgáriával és Romániával való bővítésével, például ez érinti az áfatörvényt. Kedvezményeket kapnak azok az adóalanyok - akár egyéni vállalkozók, akár társas vállalkozók, akár az egyszerűsített vállalkozási adó hatálya alá tartozók -, akik könyvviteli szolgáltatást vesznek igénybe. Ez összefüggésben van azzal, hogy bevallási kötelezettségüket elektronikus úton teljesítik.
Az önkormányzatokat elsősorban a helyi adóban egy pontosítás érinti. Mindösszesen arról van szó, hogy a tartózkodás utáni idegenforgalmi adóban van egy mentesség, és ezt a mentességi szabályt pontosítja, vagy ha úgy tetszik, akkor ráerősít arra a szabályra, hogy az a szállóvendég, aki az önkormányzat területén megszáll, és fekvőbeteg-ellátásban vesz részt, mentesül az idegenforgalmi adó megfizetése alól.
Gondolom, az önkormányzatokat érinti még formailag inkább, mint tartalmilag, ami a fogyasztói árkiegészítéssel kapcsolatos, hogy a személyszállítási szolgáltatók a fogyasztói árkiegészítést közvetlenül igényelhetik vissza a gyermekotthonok által vásárolt kedvezményes bérletek és jegyek után is. Itt jegyzem meg még, hogy a fogyasztói árkiegészítés annyiban változik, hogy az ingyenes utazások után igénybe vehető fogyasztói árkiegészítés kiutalásos rendszere megszűnik, és ezt is önadózás útján fogják igényelni a szolgáltatók.
Ennyit gondoltam elmondani. Ha kiegészítés szükséges, akkor állunk rendelkezésre. Köszönöm.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Tisztelt Bizottság! A kérdéseket és a véleményeket együtt tárgyaljuk meg. Van-e kérdés, vélemény? (Senki sem jelentkezik.) Úgy látom, hogy nincs.
Én egyet azért csak megkérdeznék. A helyi adónál, az idegenforgalmi adónál volt eddig ezzel probléma valahol, azért kerül rá sor? Minimális a pontosítási igény, de valós problémát fogunk így kiküszöbölni?
KÓNYA LÁSZLÓ (Pénzügyminisztérium): Igen, volt rá jelzés, hogy szabályt félreértelmezve nem fekvőbeteg-ellátásban részt vevők is, akik valamiféle gyógyellátást vesznek igénybe - járóbeteg-ellátást például, de inkább gyógyfürdőt vagy masszázst vagy más hasonló szolgáltatást -, és megszállnak valahol, akkor erre hivatkozással idegenforgalmi adót szeretnének. Maga a törvényhely úgy szólt, hogy az egészségügyi intézmény fogalma elég széles, abba még a gyógyszerforgalmazó is beletartozik, de nyilvánvalóan a jogszabályhely értelmében is erre kialakult, tízegynéhányéves joggyakorlat van mögötte. Tehát ennek ellenére, a felesleges jogviták elkerülése érdekében történt ez a pontosítás. De volt rá jelzés, igen.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Erről is azt lehet elmondani, hogy ez az önkormányzatok számára pozitív elmozdulás, mert az esetleges adóelkerülést kizárja a jogszabály módosítása.
Van-e vélemény? (Senki sem jelentkezik.) Ha nincs, akkor lezárhatjuk.
Döntés az általános vitára való alkalmasságról
Tisztelt Bizottság! Kérdezem, egyetértenek-e azzal, hogy a törvényjavaslat általános vitára alkalmas. Aki igen, kézfelemeléssel jelezze! (Szavazás.) Ki nem ért vele egyet? (Senki sem jelentkezik.) Ki tartózkodik? (Szavazás.) Megállapítom, hogy a bizottság 14 igen szavazattal, 4 tartózkodás mellett általános vitára alkalmasnak tartotta a törvényjavaslatot.
A vita intenzitására tekintettel azt javaslom, hogy írásban jelezzük a parlament felé a bizottság döntését. Köszönöm szépen.
Az első napirendi pont után felgyorsultunk. A szociális tárgyú törvények módosításához még nincsenek itt a kormány képviselői. Javaslom, hogy a katasztrófák elleni védekezés irányításáról szóló törvényre térjünk át. Ez hetedik napirendi pontként szerepelt az írásban kiküldött napirendben. Első helyen kijelölt bizottságként az általános vitára való alkalmasságról kell döntenünk. Köszöntöm dr. Roland Péter és dr. Kozári László urakat.
Megadom a szót szóbeli kiegészítésre.
Dr. Roland Péter szóbeli kiegészítése
DR. ROLAND PÉTER (Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Bizottság! A törvényjavaslat kizárólag olyan technikai jellegű módosításokra irányul, amelyek a kormányzati struktúraváltás miatt váltak szükségessé. Ennek érdekében a javaslat olyan jogtechnikai megoldást alkalmaz, amely rugalmasan képes alkalmazkodni a változásokhoz, a kormány katasztrófavédelmi szervekre is kiterjedő szervezetalakítási autonómiájához. A katasztrófavédelmi rendszer koherenciája érdekében a katasztrófavédelmi törvényen kívül a honvédelmi törvényben és a Hszt.-ben is módosítani szükséges a katasztrófavédelmi szervekre vonatkozó utasításokat. A törvényjavaslat ezeket is tartalmazza.
Az előbb elmondottak szellemében a törvényjavaslat a védelmi igazgatás és a közigazgatás mindenkori rendszeréhez rugalmasan igazodó katasztrófavédelmi szervezet működését azzal teremti meg, hogy a katasztrófavédelmi szervezet kijelölését végrehajtási rendeletben határozza meg.
Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Van-e kérdés, vélemény? (Senki sem jelentkezik.) A szocialista frakció támogatja a beterjesztett törvényjavaslatot, a közigazgatás korszerűsítésének célját szolgálja, a törvényjavaslat módosítása szükséges ahhoz, hogy az eltervezett lépések végrehajthatók legyenek. Lezárhatjuk a vitát? (Senki sem jelentkezik.) Úgy látom, hogy igen.
Döntés az általános vitára való alkalmasságról
Tisztelt Bizottság! Aki egyetért, hogy általános vitára alkalmas a törvényjavaslat, kézfelemeléssel jelezze! (Szavazás.) Ki nem tartja általános vitára alkalmasnak? (Senki sem jelentkezik.) Olyan nincs. Ki tartózkodott? (Szavazás.) Megállapítom, hogy a bizottság 14 igen szavazattal és 4 tartózkodás mellett általános vitára alkalmasnak tartotta a törvényjavaslatot.
A bizottságnak előadót kell állítania, mert első helyen kijelölt. (A bizottság munkatársa jelzésére:) Akkor írásban jelezzük a parlament felé, hogy általános vitára alkalmasnak tartjuk. Köszönöm szépen. A napirendi pontot lezárom.
Szociális törvény? (Jelzésre:) A portán vannak.
Következik az egyes építésüggyel kapcsolatos törvények módosításáról szóló T/1308. számú törvényjavaslat. Általános vitára kerül sor, első helyen kijelölt bizottságként.
Köszöntöm a bizottsági ülésünkön megjelent Magyar Mária osztályvezetőt és Daczi Diánát. Tisztelettel köszöntjük önöket. Át is adom a szót szóbeli kiegészítésre.
Dr. Daczi Diána szóbeli kiegészítése
DR. DACZI DIÁNA (Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium): Köszönöm szépen, elnök úr. A törvénymódosításra három fő sarkalatos pont miatt kerül sor. Elsősorban a végrehajtási rendeleteink kidolgozása során felmerült problémák pontosítását kívántuk törvényi szinten rögzíteni, másodsorban nagyon fontos okként merült föl az államreformmal kapcsolatos egyes pontosítások szükségessége, illetőleg szintén hasonló súllyal szerepel ennek a törvénycsomagnak az előkészítésében az európai uniós kötelezettségek teljesítése, ami január 1-jei hatálybalépést tesz szükségessé. Ezt még tovább fokozza az is, hogy a jogszabályi környezet is olymértékben változott az utóbbi időben, hogy néhány ponton egyes törvényeket mindenképpen az építésüggyel összefüggésben módosítani szükséges, és ezért kérnénk a törvény mielőbbi tárgyalását. Köszönöm.
ELNÖK: Köszönjük szépen. Van-e kérdés a beterjesztett törvényjavaslattal kapcsolatban? (Gulyás József jelentkezik.) Gulyás József!
GULYÁS JÓZSEF (SZDSZ): Csak nagyon röviden. Építéshatósági ügyekben az egy általános probléma, hogy egyszerre keresik a különböző szereplők a kibúvót a jogszabályok alól, másfelől pedig sokan a jogszabályok mögé bújva próbálják képviselni az érdekeiket. Az a kérdésem a tekintetben, hogy ez mennyiben következmények nélküli ország. Tudjuk, hogy milyen anomáliák vannak az építés területén. E tekintetben ez a jogszabály-módosítás hoz-e változást? Mennyiben lesznek egyértelműbbek a szabályozók, nem egyszerűen a bírságok, hanem a szankcionálhatóság tekintetében?
ELNÖK: Nem tudom, hogy van-e még további kérdés? (Nincs jelentkező.) Nekem van egy kérdésem. Azt szeretném megkérdezni, hogy a végrehajtási rendelet január 1-jei hatálybalépését befolyásolja-e ennek a törvénynek az elfogadása, mert eléggé szoros a határidő. Ha erre kitérnének. Ezt ebben az évben ki kell hirdetni ahhoz, hogy a végrehajtási rendelet megjelenjen. Köszönöm. Erre kérek majd választ.
Ha nincs további kérdés, akkor a válaszokra visszaadom a szót.
MAGYAR MÁRIA (Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium): Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Ha megengedi, először az ön kérdésére válaszolnék, mert az a rövidebb. A kormány elé szándékozunk terjeszteni most öt kormányrendelet-tervezetet, amely már a tárcaegyeztetéseken túl van. Ezek között található például az építésügyi bírság újraszabályozásáról szóló kormányrendelet, valamint az építés-felügyeleti bírság szabályozásáról szóló kormányrendelet pontosítása is. Ezen kormányrendeletek vonatkozásában is feltétlenül szükséges, hogy ez a törvénymódosítási csomag január 1-jére hatályba tudjon lépni.
A képviselő úr kérdésére válaszolva, egy ilyen rövid, tulajdonképpen pontosításokat tartalmazó törvénycsomag alapján valóban nem látható átfogóan az ön kérdésére a válasz, de tulajdonképpen az általam előbb említett kormányrendeleti végrehajtási csomaggal a célunk az, hogy az építési fegyelem és az építési minőség terén olyan lépéseket tegyünk, hogy például az olyan esetek, mint most Gyöngyösön ez az aktuális födémleszakadási eset ne következhessék be. Ehhez kell, hogy megfelelő szankciók rendelkezésre álljanak, hatékonyak legyenek. A hatékonysághoz az szükséges, hogy a bírságok behajthatóvá váljanak, a büntetések érvényesíthetők legyenek, és az ellenőrzés és az ellenőrzésre hivatott szervezetek működőképesek legyenek, mert a végrehajtási rendeletek ez irányba hatnának. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönjük szépen. Vélemény, javaslat? (Nincs jelentkező.) A szocialista frakció támogatja a beterjesztett törvényjavaslatot, annak elfogadását javasolja. Tisztelt Bizottság! Tudunk dönteni? Aki általános vitára alkalmasnak tartja a beterjesztett törvényjavaslatot, kézfelemeléssel jelezze. (Szavazás.) Köszönöm szépen. Tizennégy igen. Ki az, aki nemmel szavazott? (Nincs jelzés.) Ki az, aki tartózkodott? (Szavazás.) Négy. Megállapítom, hogy a beterjesztett törvényjavaslatot a bizottság tizennégy igennel és négy tartózkodással általános vitára alkalmasnak tartotta.
Kérdezem a bizottságot, kíván-e előadót állítani? (Nincs jelentkező.) Úgy látom, hogy nem, akkor írásban jelezzük. Köszönjük szépen. További jó munkát kívánunk önöknek! A napirend tárgyalását ezzel lezárjuk.
Egyes szociális tárgyú törvények módosításáról szóló törvényjavaslat megvitatása
Rátérünk az egyes szociális tárgyú törvények módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitájára T/1305. számon. Köszöntöm a nehézségek árán, de bejutott Bogár Ágnes főosztályvezető-helyettes asszonyt, aki segíti a bizottságot a munkánk elvégzésében. Jelentős törvényjavaslat van előttünk, szóbeli kiegészítést biztosan tervezett. Átadom a szót.
Bogár Ágnes szóbeli kiegészítése
BOGÁR ÁGNES (Szociális és Munkaügyi Minisztérium): Jó napot kívánok! Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Bizottság! Az egyes szociális tárgyú törvények módosításáról szóló T/1305. számon beadott törvényjavaslat több szociális tárgyú törvény módosítását tartalmazza. 2006. évben tulajdonképpen sor került a pénzbeli ellátások vonatkozásában rendszerszerű változásokra. A családok támogatási rendszere teljes mértékig átalakult, a szociális törvényben szabályozott pénzbeli szociális ellátások közül pedig a rendszeres szociális segély szabályozása teljesen új alapokra került. Érintette a tavalyi módosítás a közgyógyellátás szabályait is. Ez egy természetben nyújtott szociális ellátás.
Ez a törvényjavaslat tulajdonképpen az elmúlt évi generális változásokat viszi tovább mindazon tapasztalatok alapján, amelyek ebben az évben a változások kapcsán megfogalmazódtak. A pénzbeli ellátások vonatkozásában a javaslat gerincét a rendszeres szociális segély szabályait pontosító rendelkezések képezik, mégpedig azon alapelv alkalmazásával, hogy a rendszeres szociális segélyezetteknek a munka iránti ösztönzését fokozza.
Egy-két ilyen intézkedést szeretnék kiemelni. Az egyik ilyen intézkedés, hogy a főfoglalkoztatás mellett rendszeres szociális segély a jelenleg hatályos szabályok szerint nem folyósítható. Ez a családi segélyezés azonban egyes esetekben magasabb összegű ellátást biztosít, mint amit mondjuk egy részfoglalkozás esetén munkával lehet szerezni. Ennek következtében a segélyezett ellenösztönzött, hogy elvállalja az önkormányzat által felajánlott munkát. Ezen az ellentmondáson kíván segíteni a mostani törvényjavaslat azzal, hogy ha a segélyezett elvállalja a munkát, a munkabér és a segély összege közti különbözetet akkor is megkapja, tehát nagyrészt munkával tud jövedelmet szerezni, ugyanakkor a segély összege csak annyira csökken, hogy a család összjövedelme ne változzék.
Ugyancsak a munkára való ösztönzést szolgálja az a rendelkezés is, hogy a segély összegét a korábbiaktól eltérően maximálni kívánja ez a törvényjavaslat, mégpedig a nettó minimálbér összegében. A területi önkormányzatoktól érkezett olyan jelzés több helyen, hogy rendkívül negatív a társadalmi visszhangja annak, hogy a segély összegének nincs felső határa, és sok esetben a munkával megszerzett jövedelem alacsonyabb, mint amit segély jogcímén lehet megszerezni. Ezt az ellentmondást kívánja orvosolni a törvényjavaslatban megfogalmazott rendelkezés.
A rendszeres szociális segélyen túlmenően a törvényjavaslat a pénzbeli támogatásokat illetően még két, a gyermekeket érintő intézkedést tartalmaz. Az egyik szintén a rendszeres segélyhez kapcsolódik, mégpedig, hogy a rendszeres szociális segély részben természetben is folyósíthatóvá válna. Korábban a rendszeres gyermekvédelmi támogatás esetében ez a lehetőség adott volt az önkormányzatok számára, hogy természetben folyósítsák az ellátást. A családi támogatások átalakításával ez a lehetősége az önkormányzatnak megszűnt, jelenleg a rendszeres szociális segélyt csak pénzben tudják folyósítani.
A törvényjavaslat egy viszonylag szűk körben bár, de lehetővé teszi az önkormányzatok számára, hogy helyi rendeletben szabályozott módon természetben tudják odaadni a rendszeres szociális segélynek, úgymond, a gyerekre jutó részét, tehát nem az egészét, hiszen a segély célja alapvetően a megélhetés biztosítása, de a segély összegének maximum 50 százalékát az önkormányzat, ha van lehetősége rá, természetben is biztosíthatja a jövőben.
Az egész törvényjavaslat még egy nagyon jelentős intézkedést tartalmaz a gyermekes családok helyzetének javítása érdekében. Ez már nem a szociális törvény módosításához, hanem a családok támogatásáról szóló törvény módosításához kapcsolódik, mégpedig a családi pótlék reálértékének megőrzését szolgáló emelésről van szó. A jövő évre tervezett infláció 6,2 százalékos mértékű lesz várhatóan, ennek megfelelően a családi pótlék összege valamennyi családtípus esetén 6,2 százalékkal emelkedne. Ennek a forrása természetesen a költségvetési törvényjavaslatban szerepel, mintegy 20 milliárd forint.
A pénzbeni ellátásokat illetően ezek a legfontosabb változások, a szolgáltatási területet illetően pedig átadnám a szót a kollégámnak, aki tudja tájékoztatni a bizottságot.
Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszöntöm Serafin József urat, hogy a jegyzőkönyv kedvéért pontosak legyünk.
Parancsoljon!
Serafin József szóbeli kiegészítése
SERAFIN JÓZSEF (Szociális és Munkaügyi Minisztérium): Tisztelt Bizottság! A szociális szolgáltatásokra vonatkozó változásokat szeretném összefoglalni. Három pontban sűríthetők össze a változások. A szociális alapszolgáltatásokra vonatkozó jogosultságok meghatározása, ezzel kapcsolatban is másodikként a térítési díj, és harmadikként az emelt szintű bentlakásos szociális ellátásra vonatkozó szabályváltozásokról van szó.
Az első a jogosultságok meghatározása az alapszolgáltatásoknál. Szükségessé vált, hogy a szolgáltatások nyújtásánál, ahol normatívát vesznek igénybe a szolgáltatásért, célzottabbá legyen téve a rendszer. Tehát jobban olyanok vegyék igénybe, akik rászorulnak a szolgáltatásokra. Ezért került a törvénybe több szolgáltatásnál is, kiemelten a házi szociális gondozásnál, a jelzőrendszeres házi segítségnyújtásnál és a támogató szolgáltatásnál, hogy az önellátó-képességében korlátozott személyek jogosultak. Nyilván konkrét megfogalmazásokkal, de az élethelyzetet veszi a törvény elsősorban szociális rászorultságként figyelembe. Tehát ez egy fontos módosulás.
A második a térítési díjakra vonatkozik. A térítési díjakat maximálja a törvény az önköltségben, hogy figyelembe vehető legyen az intézmény költsége, ráfordítása is a gondozottal kapcsolatban. Korlátok is vannak benne, tehát hasonlóan, mint eddig is, maximális százalékban határozza meg a jövedelem bizonyos százalékában az elkérhető személyi térítési díjat.
Ezenkívül van még egy másik változás, és kapcsolódik az előzőhöz, hogy ha nem jogosult veszi igénybe az alapszolgáltatásokat, akkor szabadon állapítható meg a térítési díj az intézményben.
A harmadik kör az átlagot jóval meghaladó minőségű bentlakásos elhelyezést nyújtó intézményekre vonatkozik. Ez az elkülönítés, tehát az erre vonatkozó kategória 2008. január 1-től megszűnik. Tehát ettől kezdve nem lehet működési engedélyt ilyen címen kiadni bentlakásos intézményekhez. Mindhárom változási javaslat kapcsolódik azokhoz a lépésekhez, amelyekben a szociális szolgáltatások rendszerét egyrészt az általános reformokkal kapcsolatban is megpróbáljuk racionalizálni, célzottabbá tenni, igazságosabbá tenni. Ezek elemi lépések ebben.
Köszönöm szépen.
Kérdések, vélemények, reflexiók
ELNÖK: Köszönöm szépen. Van-e kérdés? (Papp József jelentkezik.) Papp képviselő úr!
PAPP JÓZSEF (MSZP): Amit legutóbb hallottunk az átlagot meghaladó minőségű elhelyezési körülmények esetében, mi indokolja a 2008. január 1-jét, gyakorlatilag, hogy nem lehet működési engedélyt kiadni?
ELNÖK: További kérdés? (Senki sem jelentkezik.) Ha nincs, akkor válaszadásra kerül sor.
SZERAFIN JÓZSEF (Szociális és Munkaügyi Minisztérium): Köszönöm. A bentlakásos intézményeknél általában és az azokra vonatkozó szabályozásoknál felmerülő probléma, hogy elkezdenek egy beruházást, amely sokáig, akár egy-két évig is eltarthat, és olyan feltételekkel vélik befejezni, tehát, ha közben megváltoznak a feltételek, akkor ez hátrányos helyzetbe hozza a beruházókat. Egy üzleti tervet csinálnak, amely mögött, ha megváltozik a szabályozás, akkor ez gondot okoz. Így előre lehet látni és tervezni azt, hogy az emelt szintű ellátással kapcsolatos jogszabályok hosszabb távon hogyan fognak változni. Ez indokolja a 2008 eleji bevezetést.
ELNÖK: Köszönöm. Vélemény? (Bebes István jelentkezik.) Parancsoljon!
BEBES ISTVÁN (Fidesz): Csak néhány rövid megjegyzést szeretnék hozzáfűzni. Az egyik az, hogy a rendszeres szociális segélyezés rendszere ismét átalakításra kerül. Itt már a korábbi években is volt arról szó, hogy bizony vannak olyanok, akik családi pótlékból és rendszeres szociális segélyből komoly jövedelemhez juthatnak, végül is, munkavégzés nélkül a segélyezés rendszerében. Azt gondolom, hogy maga az irány végre jó, hiszen a korábbiakban a Fidesz részéről mindig ezt mondtuk, hogy rossz irány, ha egyes családok csak és kizárólag segélyezési rendszerekből kívánnak megélni, és nem munkával próbálnak jövedelemhez jutni. Azt gondolom, hogy maga az irány talán jó, de még mindig egy picit lassúnak tartjuk ezt az átalakítást.
A másik a közgyógyellátás ismételt átalakítása. Jónak tartják-e egyáltalában, de ez most nem is kérdés, csak egy elméleti kérdés, hogy most ismét megváltozásra kerül ez a törvény, amit már 2005-ben módosítottak, majd pedig ebben az új rendszerben lehetett 2006-tól igényelni ezt. Az országban több mint félmillió közgyógyellátásra szoruló személy él, és azt gondolom, hogy ezek a személyek képtelen követni ezeket a törvényi változásokat. Itt végül is elesett emberekről van szó, akik rendkívül alacsony jövedelemmel rendelkeznek, és ezért jogosultak a közgyógyellátásra. Mi nem tartjuk elfogadhatónak, hogy ilyen hektikusan és hirtelen törvénymódosítgatásokra kerül sor.
A harmadik a gyermekeket érintő természetbeni folyósítás. Azt gondolom, hogy végre ez is talán egy jó irány. Itt inkább az a probléma, hogy több olyan dolog került egybe, ami számunkra nehezen kezelhető, éppen ezért, mivel több olyan elem is megjelenik, ami nem támogatható részünkről, ezért nem támogatjuk ezt a törvényjavaslatot.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Papp képviselő úré a szó.
PAPP JÓZSEF (MSZP): Köszönöm szépen. A korábbi jogszabályi változások tapasztalataiból fakadóan került ez a törvényjavaslat elénk, illetve a parlament elé. Azt kiemelendőnek és nagyon fontosnak tartom, hogy ha ilyen típusú juttatásokat adunk - ez az előterjesztő szóbeli kiegészítéséből is kitűnt -, annak ne legyenek olyan hatásai, amelyek a munka világától bármilyen szinten vagy módon visszatartanak. Ez a jogszabály ezt az egyébként a közhangulatot jelentősen befolyásoló problémát rendezi. Egyébként nem tudná rendezni egy másik szabálya nélkül, hogy kellő adatszolgáltatás is legyen, hiszen ma még elég koordinálatlanok, a munkaügyi központokban nem mindig fellelhetők azok az adatok, amelyeknek az összesítése alapján állapítható meg mondjuk, hogy ki milyen juttatásban részesül, és az hogyan viszonyul a nettó minimálbérhez. Azt gondolom, hogy ez egy szükséges és támogatható irány és változás.
Persze lehet azt mondani, hogy ez kevés, ennél több kellene, és ezért nem támogatva a javaslatot akkor a jelenlegi, ennél a változatnál mindenféleképpen rosszabb változat maradását támogatja, aki így tesz. Én javaslom, hogy a bizottság támogassa az általános vitára való alkalmasságot. Köszönöm.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Van-e további hozzászóló? (Nincs jelentkező.) Azt gondolom, hogy ez a beterjesztett törvényjavaslat is igazodik az 1. napirendi ponthoz, tehát a 2007. évi költségvetés megalapozásához. Határozottan az a véleményem, hogy az önkormányzati szempontokat pozitívan veszi figyelembe, tehát önkormányzatok számára ezek kedvező változások. Éppen ezért én is javaslom az általános vitára való alkalmasságot.
Kérdezem, hogy lezárhatjuk-e a vitát. (Nincs jelzés.) Ha igen, akkor a vitát lezárom. Kívánnak-e reagálni az elhangzottakra?
BOGÁR ÁGNES (Szociális és Munkaügyi Minisztérium): Csak egy fél mondatot. Miután a képviselő úr véleményként kérdést fogalmazott meg, úgy gondolom, hogy az a tisztességes, ha megpróbálok rá válaszolni.
A közgyógyellátást érintő módosítás nem konstrukcionális jellegű, tehát ami a 2005. évi módosítást és 2006. július 1-jétől bevezetett változást illeti, a konstrukció megmarad, pusztán pontosításokról van szó. Természetesen nem szerencsés, ha ilyen gyakran változik egy jogszabály sem a jogalkalmazók, sem pedig az érintett állampolgárok számára. De úgy gondolom, hogy mégis hasznos akkor, ha felismerjük azokat az igényeket, amelyeket a jogalkalmazók megfogalmaznak felénk. Még időben vagyunk, hiszen az 500 000 közgyógyellátottnak mindössze 20 százaléka igényelte az új rendszer szerinti ellátást, tehát pillanatnyilag 100 000 igény van bent, ebből körülbelül 50000 közgyógyellátási igazolvány került szétosztásra. Tehát ezekkel a pontosításokkal segítjük a további 400 000 igénylőnek az ellátáshoz való hozzájutását. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Kérdezem a bizottságot, általános vitára alkalmasnak tartja-e a T/1305. sorszámú javaslatot. Aki igen, kézfelemeléssel jelezze. (Szavazás.) Tizenhárom igen. Ki az, aki nem tartja általános vitára alkalmasnak? (Nincs jelzés.) Olyan nincs. Ki tartózkodott? (Szavazás.) Hat. Megállapítom, hogy a bizottság tizenhárom igen és hat tartózkodással általános vitára alkalmasnak tartotta.
Kívánunk-e előadót állítani? Papp képviselő urat javaslom. Kisebbségi vélemény? Ezt később is bejelenthetik a képviselő urak. Tehát kérdezem, hogy egyetértünk-e azzal, hogy Papp József képviselje a bizottság többségi véleményét. (Szavazás.) Igen, köszönöm szépen, tehát bizottsági előadót állítunk. Köszönöm szépen. A napirendi pontot lezárom. Önöknek további jó munkát kívánok!
Rátérünk a bizottsági ülésünk 8. napirendi pontjára, amelyet ma vettünk föl. Bizottsági önálló indítvány benyújtását kezdeményezzük. Pál Tibor urat kérem meg, hogy indokolja. Képviselőtársaim az asztalon megtalálták a javasolt szöveget, arról kell döntenünk, hogy a bizottság beterjeszti-e önálló indítványként az írásban kiadott anyagnak megfelelő törvényjavaslatot. Pál Tibor képviselő úré a szó.
Pál Tibor szóbeli kiegészítése
PÁL TIBOR (MSZP): Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Bizottság! Annak, hogy az a törvényjavaslat, amely itt most benyújtásra került, végül is mi az indoka, hogy most került a bizottság elé, egyszerűen az, hogy amennyiben ezt a törvényt 2007-ben szeretnék alkalmazni, akkor ez az utolsó időpont, hogy elkezdjük tárgyalni.
Van egy jó hírem. A törvényjavaslat elfogadása abszolút nem érinti a költségvetést, tehát az országos költségvetést, plusz pénzt nem igényel. A fővárosi forrásmegosztásról szóló törvény egyszerűen a Fővárosi Önkormányzat és a kerületi önkormányzatok közötti forrásmegosztásról, pénzelosztásról, annak a menetéről szól. Korábban ezt az önkormányzati törvény szabályozta, majd 2003-ban volt egy megegyezés, volt egy egyezség abban, hogy a kétharmados törvényből, tehát az önkormányzati törvényből kikerül ez a rész, és egy feles törvénnyel szabályozzuk a fővárosnak ezt a problémáját, a forrás szétosztását. Ez a törvény maga már csak egy feles törvény.
Nagyon fontos lépésnek tartom, hogy 2003-ban sikerült ezt kivenni az önkormányzati törvényből, és egy olyan szabályozást csinálni, ami akkor a kerületek és a főváros számára tervezhetővé tette a forrásmegosztást, hogy milyen összegekkel számolhatnak az adott évi költségvetésükben. Egészen jól működött ez a forrásmegosztási törvény ezzel az első lépéssel, viszont az is látszott, hogy elég bonyolult számítási rendszer volt arra vonatkozóan, hogy hogyan kell szétosztani a kerületek és a főváros között a forrásokat.
Most arra teszünk javaslatot az elmúlt évek tapasztalata alapján, hogy egyszerűsített számítást alkalmazzunk. Kialakult az adatszolgáltatásnak is az a rendje az elmúlt években, pontosan a törvény eddigi használata alapján, ami átláthatóvá, és azt kell, hogy mondjam, hogy ellenőrizhetővé teszi a fővárosi forrásmegosztás rendszerét. A javaslat arról szól, hogy az éves működési kiadáshoz az állandó népességet, a belterületi földnagyságot, a népsűrűséget és a lakás-alapterületet vegyük hozzá, ennek megvannak az adatai a fővárosban az éves adatszolgáltatás alapján, és ezen öt elem alapján kerüljön szétosztásra a Fővárosi Önkormányzat és a kerületi önkormányzatok között a források nagysága.
Volt egy elem, amely korábban egy úgynevezett visszakorrigálásról szólt. Ez félévkor működött, amikor a Fővárosi Önkormányzat az első félévben plusz felhasznált összeget visszaosztotta a kerületek számára. Volt, aki plusz pénzt kapott, volt, akitől pedig elvettek. Ezt a rendszert is kivennénk most a törvényből. Ma már kialakult, ahogy mondtam, azok az adatbázisok rendelkezésre állnak, ami alapján egészen jól lehet tervezni az egész évre vonatkozó költségeket.
A kezdetkor azt mondtuk, hogy az előző évihez képest a következő évben lévő források szétosztásánál 10 százalékos eltérést lehet tudomásul venni. Ezt most itt a törvényjavaslatban szűkítjük 5 százalékos eltérési határra, tehát annál nagyobb mértékű eltérés az előző évihez nem lehetséges.
Javaslatot teszünk arra a törvényben, hogy kötelező könyvvizsgáló kiválasztására kerüljön sor, aki független az önkormányzatoktól, minden évben a megfelelő könyvvizsgálói vizsgálatokat elvégzi, és azok alapján készül a következő évi forrásmegosztás.
Röviden és tömören: Költségvetést nem érint, egyébként egyszerű, átlátható és jól tervezhető forrásmegosztásra nyújt lehetőséget a Fővárosi Önkormányzat és a kerületi önkormányzatok között. Az arány az eddigi 52-48 százalék a főváros és a kerületek között, ami a forrásokról szól. Röviden erről szól a törvény, és ez a lényege annak, amit benyújtottunk. Kérem a támogatását.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Van-e kérdés? (Gulyás József jelentkezik.) Gulyás úr!
GULYÁS JÓZSEF (SZDSZ): Nem is annyira kérdés. Tulajdonképpen az az alapkérdés, hogy milyen széles egyetértés van az előterjesztés mögött, hogy a szereplők el tudják-e fogadni. A javaslat ismeretében bízom abban, hogy ez most jó eséllyel kecsegtet, ezért azt javaslom, hogy általános vitára való alkalmasságát támogassa a bizottság.
ELNÖK: További kérdés? (Pál Tibor jelentkezik.) Pál képviselő úr válaszol.
PÁL TIBOR (MSZP): Pontosan, ez állandóan egy egyeztetési folyamat, és mindig az a kérdés, hogy ami a törvény szövegében van, számokban majd hogyan jelenik meg, és természetesen mindenki, amikor elolvassa a törvény szövegét, azonnal elkezdi számolni a saját részesedését a forrásmegosztásból. Ez egy aránylag igazságosan szétosztó rendszer. Azt kell mondjam, hogy függetlenül attól, hogy milyen a kerület vezetése, annak megfelelően, tényleg objektíven mérhető adatok alapján osztja szét a forrásokat.
Döntés bizottsági önálló indítvány benyújtásáról
ELNÖK: Köszönöm szépen. Van-e további vélemény? (Senki sem jelentkezik.) Ha nincs, akkor a bizottságnak arról kell döntenie, hogy benyújtjuk-e ezt a javaslatot. Ha benyújtjuk, akkor lesz bizottság, amely még megtárgyalja, és lesz parlamenti vita. Tudunk-e dönteni? (Általános helyeslés.)
Javaslom, hogy döntsük arról, hogy a bizottság az írásban kiküldötteknek megfelelően bizottsági önálló indítványt terjeszt elő a Házszabály 85. § (2) bekezdése alapján a Fővárosi Önkormányzat és a kerületi önkormányzatok közötti forrásmegosztásról. Aki egyetért azzal, hogy benyújtsa a bizottság, kézfelemeléssel jelezze! (Szavazás.) Köszönöm szépen. Megállapítom, hogy 19 igen szavazattal a bizottság úgy döntött, hogy benyújtja a parlamenthez a javaslatot. Köszönöm szépen.
Tisztelt Bizottság! Kérem a bizottságtól, hogy döntsük abban is, hogy a bizottságot a parlamentben és más bizottságokban, ahol tárgyalják ezt, és majd az esetleges módosító javaslatok tárgyalásánál is Pál Tibor képviselő úr képviselje. (Általános helyeslés.) Úgy látom, hogy egyetértés van. Tehát ennek a törvényjavaslatnak a parlamenti és bizottsági tárgyalásánál a bizottságot Pál Tibor képviselő úr képviseli.
Áttérünk az egyebek napirendi pontra. Van-e valakinek mondanivalója? (Dr. Bóka István jegyzőkönyvön kívüli megjegyzése.)
A jövő heti bizottsági ülés 22-én, szerdán, 10 órakor lesz. Az ombudsmanok meghallgatására kerül sor délelőtt, és ha szükséges, akkor ebédszünet, majd utána a módosító javaslatokról fogunk dönteni.
Köszönöm szépen az együttműködést, a bizottsági ülést berekesztem. További jó munkát!
(Az ülés befejezésének időpontja: 16 óra 24 perc.)
|
|
Jauernik István |
Jegyzőkönyvvezetők: Földi Erika és Horváth Éva Szilvia