ÖTB-20/2006.
ÖTB-20/2006-2010.

Jegyzőkönyv*

az Országgyűlés Önkormányzati és területfejlesztési bizottságának
2006. december 13-án, szerdán, 13 óra 14 perckor
a Képviselői Irodaház II. számú tanácstermében
megtartott üléséről


Tartalomjegyzék

Napirendi javaslat *

Az ülés résztvevői *

A bizottság részéről *

Megjelent *

Helyettesítési megbízást adott *

Meghívottak részéről *

Hozzászólók *

Jelenlévő *

Elnöki megnyitó *

A napirend elfogadása *

A közbeszerzésekről szóló 2003. évi CXXIX. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat (T/1501. szám) (Dr. Csiha Judit, Gy. Németh Erzsébet és Pál Tibor (MSZP) képviselők önálló indítványa) (Módosító javaslatok megvitatása) *

A Magyar Köztársaság 2007. évi költségvetéséről szóló törvényjavaslat (T/1145. szám) (A bizottság feladatkörébe tartozó kapcsolódó módosító javaslatok megvitatása) *

Dr. Varga Sándor ismertetője *

Peresztegi Gergely kiegészítése *

Peresztegi Gergely válaszai *

Szavazás *

Egyebek *


Napirendi javaslat

1. A Magyar Köztársaság 2007. évi költségvetéséről szóló törvényjavaslat (T/1145. szám)
(A bizottság feladatkörébe tartozó kapcsolódó módosító javaslatok megvitatása)

2. A közbeszerzésekről szóló 2003. évi CXXIX. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat (T/1501. szám)
(Dr. Csiha Judit, Gy. Németh Erzsébet és Pál Tibor (MSZP) képviselők önálló indítványa)
(Módosító javaslatok megvitatása)

3. Egyebek

Az ülés résztvevői

A bizottság részéről

Megjelent

Elnököl: Jauernik István (MSZP), a bizottság elnöke

Dr. Kovács Zoltán (Fidesz), a bizottság alelnöke
Balogh József (MSZP), a bizottság alelnöke
Szabó György (MSZP), a bizottság alelnöke
Dr. Balogh László (MSZP)
Pál Tibor (MSZP)
Papp József (MSZP)
Varju László (MSZP)
Gulyás József (SZDSZ)
Dr. Bóka István (Fidesz)
Meggyes Tamás (Fidesz)
Tasó László (Fidesz)
Nógrádi László (KDNP)

Helyettesítési megbízást adott

Dr. Buzás Péter (MSZP) Balogh Józsefnek (MSZP)
Ecsődi László (MSZP) dr. Balogh Lászlónak (MSZP)
Gy. Németh Erzsébet (MSZP) Pál Tibornak (MSZP)
Dr. Ipkovich György (MSZP) Papp Józsefnek (MSZP)
Dr. Mester László (MSZP) Szabó Györgynek (MSZP)
Sós Tamás (MSZP) Jauernik Istvánnak (MSZP)
Warvasovszky Tihamér (MSZP) Varju Lászlónak (MSZP)
Dr. Bőhm András (SZDSZ) Gulyás Józsefnek (SZDSZ)
Bebes István (Fidesz) dr. Kovács Zoltánnak (Fidesz)
Horváth István (Fidesz) Nógrádi Lászlónak (KDNP)
Dr. Ódor Ferenc (Fidesz) Tasó Lászlónak (Fidesz)
Dr. Tilki Attila (Fidesz) Meggyes Tamásnak (Fidesz)
Vigh László (Fidesz) dr. Bóka Istvánnak (Fidesz)

Meghívottak részéről

Hozzászólók

Dr. Varga Sándor főosztályvezető (Pénzügyminisztérium)
Peresztegi Gergely főosztályvezető-helyettes (Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium)
Dr. Nagy Zsuzsanna (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium)

Jelenlévő

Szilágyi Henrietta (Pénzügyminisztérium)


(Az ülés kezdetének időpontja: 13 óra 14 perc)

Elnöki megnyitó

JAUERNIK ISTVÁN (MSZP), a bizottság elnöke, a továbbiakban ELNÖK: Jó napot kívánok! Tisztelettel köszöntöm az Önkormányzati és területfejlesztési bizottság mai ülésén megjelenteket. A bizottsági ülést megnyitom.

Tisztelt Képviselőtársaim! A bizottságunk határozatképes, nyolc képviselő személyesen van jelen, hét képviselőtársunk pedig megbízást adott a helyettesítésére ez idáig.

A napirend elfogadása

Az ülés napirendjének elfogadására kerítünk sort először. Írásban kiküldtem a mai ülés napirendjére történő javaslatot. Annyi kiegészítést fűzök hozzá, hogy az 1. és 2. napirendi pontot cseréljük meg technikai célszerűségi okból, célszerű, ha először a 2. sorszámút tárgyaljuk meg. Kérdezem a tisztelt bizottságot, egyetért-e azzal, hogy az írásban kiküldöttek szerint az előbb ismertetett módosítással fogadjuk el a mai ülés napirendjét. (Szavazás.) Köszönöm szépen. Megállapítom, hogy a bizottság eszerint fogadta el a mai ülés napirendjét.

A közbeszerzésekről szóló 2003. évi CXXIX. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat (T/1501. szám) (Dr. Csiha Judit, Gy. Németh Erzsébet és Pál Tibor (MSZP) képviselők önálló indítványa) (Módosító javaslatok megvitatása)

Elsőként a közbeszerzésekről szóló 2003. évi CXXIX. törvény módosításáról benyújtott T/1501. számú törvényjavaslat módosító indítványairól kell dönteni a bizottságnak. Ajánlástervezetet képviselőtársaim megkapták. Az Igazságügyi Minisztériumból dr. Nagy Zsuzsannát köszöntöm, aki segítségünkre lesz a tárgyalás során.

Módosító indítvány érkezett, ez két ajánlási pont, dr. Steiner Pál képviselő úr nyújtotta be a javaslatot. Kérdezzük a kormányálláspontot.

DR. NAGY ZSUZSANNA (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Jó napot kívánok! Kormányálláspontot nem tudok mondani, de az Igazságügyi Minisztérium szakmai álláspontja szerint támogatjuk a módosító javaslatot.

ELNÖK: Előterjesztői álláspontot is kérünk. Pál Tibor képviselő úr szól az előterjesztők nevében.

PÁL TIBOR (MSZP): Köszönöm szépen. Csiha Judit képviselőtársammal és Gy. Németh Erzsébettel adtuk be ezt a módosítást. Én képviseltem a bizottságot a parlament ülésén hétfőn este fél 11-kor. A vita lezajlott a parlamentben, elmondtuk, ami a bizottsági ülésen elhangzott. Én magam támogatom a beadott módosításokat az előterjesztők nevében. Abban maradtunk, hogy én vagyok itt a képviselő.

ELNÖK: Köszönöm szépen. Van-e kérdés, vélemény ezzel kapcsolatban? (Senki sem jelentkezik.) Ha nincs, akkor dönt a bizottságunk. Előterjesztő támogatja, a kormány támogatja. Kérdezem, hogy a bizottság támogatja-e az ajánlás 1. pontját. (Szavazás.) Megállapítom, hogy a bizottság támogatja.

Ajánlás 2. pontja. A kormányt kérdezem először, illetve a tárcát.

DR. NAGY ZSUZSANNA (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Az IRM támogatja, igen.

ELNÖK: Előterjesztők?

PÁL TIBOR (MSZP): Igen.

ELNÖK: Támogatják. Kérdezem a bizottságot, hogy támogatják-e. (Szavazás.) Megállapítom, hogy a bizottság támogatja. Köszönöm szépen.

Van egy 3. pont is, az ajánlás 3. pontjáról kell még döntenünk. Tárca?

DR. NAGY ZSUZSANNA (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Szintén támogatjuk.

ELNÖK: Előterjesztők?

PÁL TIBOR (MSZP): Igen.

ELNÖK: Kérdezem a bizottságot, támogatja-e. (Szavazás.) Köszönöm szépen. A bizottság támogatja.

Most értünk a végére. Köszönöm szépen a közreműködést. A napirendi pontot lezárom.

A Magyar Köztársaság 2007. évi költségvetéséről szóló törvényjavaslat (T/1145. szám) (A bizottság feladatkörébe tartozó kapcsolódó módosító javaslatok megvitatása)

Rátérünk a következő napirendi pont tárgyalására, a Magyar Köztársaság 2007. évi költségvetéséről szóló törvényjavaslat kapcsolódó módosító javaslatainak második köréről kell döntenie a bizottságunknak. Köszöntöm Varga Sándor főosztályvezető urat, Szilágyi Henrietta asszonyt, és az Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztériumból Peresztegi Gergely főosztályvezető-helyettes urat.

Képviselőtársaim! Az asztalon mindenki megtalálta a tervezetet, amelyből dolgozni tudunk. A korábbi költségvetési napirendek tárgyalásához hasonló tárgyalási rendre teszek javaslatot. Szeretném, ha először a bizottság ezzel kapcsolatban hozna döntést. Ennek a lényege az, hogy folytassunk le egy úgynevezett általános vitát a módosítókról, ennek keretében hallgassuk meg a kormány képviseletében jelenlévőket arról, hogy a kormány szándéka milyen jellegű módosító indítványokat támogat, és mi várható a kormány által támogatott soron. Ezt követően bármelyik képviselő bármelyik módosító javaslatról kérhet vitát, majd a döntéshozatalnál egyszerre döntsünk a kormány által támogatott kapcsolódó módosító javaslatokról, második körben pedig döntsünk a kormány által nem támogatottakról oly formában, hogy bármelyik képviselő bármelyikről kérhet külön döntést. A maradékról egyszerre szavazunk.

Ezzel kapcsolatban van-e kérdés, vélemény, képviselőtársaim? Megfelelő-e így a tárgyalási rend? Ennek megfelelően eredményesen tudunk-e dolgozni? (Általános helyeslés.) Igen? Tehát akkor e tárgyalási menetrend mellett döntöttünk.

Azt kérném legelőször, hogy a kormány képviseletében jelenlévők röviden tájékoztassák a bizottságot, hogy a kormány milyen módosító javaslatot támogat, és milyen változásokat tud elfogadni a beterjesztett javaslathoz képest.

Dr. Varga Sándor ismertetője

DR. VARGA SÁNDOR (Pénzügyminisztérium): Tisztelettel köszöntjük a bizottságot, a jelenlévőket.

Az előttünk álló kiegészítő ajánlásból a kormány nevében most még nagyon keveset tudunk támogatni, tudniillik még mindig folynak azok a számítások, amelyek a mutatószám-összesítésből erednek. Most jóval később tudtuk kezdeni a munkát, jóval kevesebb időt kaptak az önkormányzatok meg a Kincstár az összesítésre, és bizony elég sok pontosítandó adat került felszínre. Tehát még mindig dolgoznak a kollégák, de ezek már apróbb simítások, ezért elég részletesen el tudom mondani, hogy holnap a Költségvetési bizottságban milyen természetű és milyen adatú módosító indítványt kívánunk beadni, amelyet a mai kormányülés előzetesen megtárgyal, és a támogatásával fog holnap a Költségvetési bizottsághoz kerülni.

Az előttünk álló kiegészítő ajánlásban ezért csak a megjelölt négy módosító indítvánnyal tudunk egyetérteni a kormány nevében. Egy a tűzoltósággal összefüggő, a tűzoltószövetség jogosultságával, hogy 15 millió forint legyen az, amit eloszt. Egy a Hitelgarancia Zrt. jogkörének kibővítésével kapcsolatos, vagyis a korábbitól eltérően visszakerülnek az önkormányzatok és az önkormányzati vállalkozások hitelintézetekkel szembeni kötelezettségei is abba a körbe, amelyre a Hitelgarancia Zrt. garanciát tud majd vállalni.

Hadd térjek rá az említett módosítócsomag egyik részére, a másik részében majd fogom kérni Peresztegi Gergely kollégám segítségét.

A mutatószám-felmérés eredményeként több mint 11 milliárd forint újraelosztható forrás maradt. Csak egy példát mondok. Mi 12000 általános iskolás tanuló csökkenésével számoltunk; a mutatószám-felmérés 30000-et hozott. Mindenki állította, bocsánat, a szakmában, hogy már nem ismétlődnek meg az elmúlt évek 30000 körüli csökkenési tendenciái. Megismétlődött újra. Ennek egy része természetesen átmegy a humán szférába, de immár az önkormányzati szféra szerencséje, hogy a pénz már nem tud utánamenni, tehát így itt tud maradni ebben az alrendszerben az összeg.

Az ágazati tárcákkal, tehát mind a közoktatási, mind a szociális tárcával egyeztetve állt össze az a csomagjavaslat, amelyről beszélek. A közoktatásban 6,4 milliárd forint elosztására, újraelosztására nyílik mód. A tankönyvtámogatás rászorulti 10000 forintján túl most a csomagban szerepelne egy általános 1000 forintos, tehát visszajönne a korábbi rendszer picit, hogy egy általános 1000 forintos fejkvóta is megilleti a fenntartókat, tehát picit rugalmasabban tudnak nemcsak a kötelező körben, hanem a nem kötelező körben is tankönyvtámogatást nyújtani.

A szakmai és informatikai fejlesztési feladatokról elszavazásra került 1 milliárd forint az első körben. Ennek a visszapótlására vállalkozik most a kormányzati csomag.

Az elsőkörös szavazásnál eldöntésre került, hogy a sajátos nevelési igényű tanulók szűkítési programja egy évvel elhalasztásra kerül, ennélfogva a normatívákba vissza kell rendezni azokat, akik kikerültek volna. Ez 400 millió forintba kerül. A sajátos nevelési igényű tanuló differenciált tankönyvtámogatása, szakiskolai felzárkóztató program beindítása meg egyéb, még kidolgozás alatt álló, esélyegyenlőséget, felzárkózást segítő programok miatt megemelkedne vagy ezek támogatása érdekében megemelkedne az első körben már elhatározott ilyen célú 1 milliárd forint összegű előirányzat, magyarul 2,5 milliárd forint állna rendelkezésre az esélyegyenlőséget, felzárkózást segítő támogatásokra.

A közoktatási teljesítménymutatónak az a differenciáló hatása, hogy különösen az induló évfolyamokban erőteljes a visszaesés, valamelyest enyhítésre kerül. Ez 400 millió forintba kerül. Az enyhítés lényege, hogy valamit az óvodától elhozna a módosítás. Van az óvodánál most egy 0,87-es szorzó, az lemegy 0,85-re, tehát csak egy pici visszalépés van, viszont az általános iskola alsó tagozatánál a gyereklétszám-követelmény egy fővel enyhül, tehát oda ment ez át egyrészt az óvodától, másrészt pedig plusz 400 millió forint fölhasználásával.

A kistérségi társulási támogatásokat majd elmondja Gergely, de 800 millió forint fölhasználásával sikerül majd az, amit ő ismertet a bizottsággal.

Az alapfokú művészetoktatásban hosszas egyeztetések után alakult ki az a javaslat, amely szerint az első félévben a nem zenei ágú támogatás 40000 helyett 50000 lenne, de az első félévben. A második félévben maradna a 40000 forint, itt viszont bejönne az a szabály, hogy ha március 31-ig nem jelentkezik be akkreditálásra, és július 31-ig nem pozitív akkreditációval rendelkezik az intézmény, akkor a normatíva 50 százaléka jár. Ez tehát egy pici ösztönzés arra, hogy jövőre valami történjen ebben a körben. Ez az elmondott alapfokú művészeti oktatási program 300 millió forintba kerül. Emellett 350 millió forint központosított előirányzat kerülne be a törvénybe, amelyből az ebbe a körbe tartozó intézmények kiválóságai kapnának támogatást.

A fővárosi és a megyei közalapítványok támogatása megnőne 400 millió forinttal, célzottan, tehát megcélozná a költségvetési törvény, hogy ez az emelés célzottan taneszköz-beszerzésre használható fel a közalapítványoknál. Ha a mostani pontosítás a közoktatásban ki tud hozni még több pénzt, akkor ez a közalapítványi és célzottan taneszköz-beszerzési rész fog megemelkedni.

A szociális ellátásban... Bocsánat, még az alapfokú művészetre vissza kell hogy térjek. Ha sokan bekerülnek az 50 százalékos játékba, akkor a felszabaduló összeg a 350 millió forintot tudja majd megemelni, tehát a kiemelkedők jutalmazási keretét.

Még mindig akkor egy kicsit a közoktatásnál maradva, a beterjesztett törvényjavaslatban 400 millió forint szerepelt a pedagógiai szakszolgálatoknak olyan célú támogatására, hogy az SNI-ből, a sajátos nevelési igényű körből kikerülőket itt gondozzák. Miután az egész elhalasztódott, ennélfogva ugyanez az előirányzat szolgál majd az új SNI-rendszer előkészítésére, előkészítésének támogatására.

A szociális ágazatban 3,2 milliárd forint kerül felhasználásra, a nappali szociális intézményeknél 900 millió forint, a gyermekvédelem, bentlakásos intézményeknél szintén, a bölcsödénél szintén, tehát mind a három körre 900-900-900 millió forint, a demens ellátásra 200 millió forint, egyéb területekre 100 millió forint. Itt is a kistérségi körbe 200 millió forint bekerül, majd fogjuk hallani a tartalmát.

Néhány normatívaelmozdulást itt hadd mondjak a szociális körben. A falugondnoki, tanyagondnoki szolgáltatásnál a 2 100 000 forint 2 237 300-ra emelkedik. Az időskorúak nappali intézményi ellátása 125 000-ről 150 000-re emelkedne A pszichiátriai, szenvedélybetegek, hajléktalanok nappali intézményi ellátása 197 000-ről 220 000 forintra. Gyermekvédelmi különleges ellátás 900 000-ről 950 000 forintra, ugyanígy emelkedik a gyermekvédelmi speciális ellátás 900-ról 950-re. Utógondozói ellátás 630 000-ről 680 000 forintra. A demens 760 000-ről 800 000-re. Itt a felezés működik, tehát a fele összeg 380-ról 400 000-re az új ellátottak esetében. Az otthont nyújtó szociális otthonoknál 780 500-ról 820 000-ra. Családok átmeneti otthonában elhelyezett szülők ellátása 550 000-ről 700 000-re emelkedne.

Megjelenne egy 1,5 milliárd forint összegű előirányzat az úgynevezett mélyen fekvő nagyobb települések belvízelvezetésének támogatására, tehát ahol nagyon nehéz a belvízelvezetést megoldani, ahol nem folyik le vagy nem tud elfolyni nagyon könnyen a belvíz.

Szabályozási módosításokról is még hadd szóljak. A vis maior keret elosztása a megyei fejlesztési tanácsoktól átkerülne a regionális fejlesztési tanácsokhoz. Az építésügyi igazgatási feladatoknak egy differenciáltabb elosztása történne, magyarul lenne egy alap-hozzájárulás 50 forinttal, az alap-hozzájárulás a lakosság alapján jár úgy, mint eddig, és lenne egy 4600 forint összegű hozzájárulás, amely az építésügyi hatóság száma alapján illetné meg az önkormányzatokat. Most számolják a kollégáim, de úgy látjuk, hogy ide is, ennek az emelésére is valami összeg tud majd jutni, egész pontosan a 4600 forint már egy emelt összeg. De még ennek a pontosításán is dolgozunk. Mindenesetre egy feladatarányosabb elosztásra történik meg itt a javaslattétel, miközben ugyancsak megváltozna a társadalmi-gazdasági és infrastrukturális szempontból elmaradott települések támogatása is, tudniillik ahol mind a két feltételnek, tehát infrastrukturális szempontból is elmaradott, meg súlyos foglalkoztatási gondokkal is küzd a település, ott 4600 forint lenne a fejkvóta, míg ahol csak az egyik kritériumnak felelnek meg, ott 2500 forint.

Jelezni szeretném, hogy a jövedelemkülönbség-mérséklési küszöböket valószínűleg még nem tudjuk véglegesen belőni a jövő heti szavazásra, hiszen a mutatószám minden egyes elmozdulása hat a jövedelemkülönbség-mérséklésre is. Ezért elképzelhető, hogy úgy, mint az elmúlt évben, a koherenciaszavazásnál tudjuk majd megismerni és megismertetni a végleges összegeket.

Az 5. számú mellékletben a központosított előirányzatoknál azon tételeknél, ahol már rutinszerű a rendelet kiadása, a határidők előrejönnének február 15-ére, ahol pedig - esélyegyenlőségi és máshol - az új programokról van szó, ott természetesen többet kell dolgozni a szaktárcáknak, ott maradna egy kicsit több idő a jogszabályok előkészítésére.

Az európai uniós támogatásnál, a kiegészítő támogatásnál, sajáterőpótlásnál kicsit pontosítva az elsőkörös szavazást, meg kicsit kibővítve a kört, a kormány részéről az a javaslat lesz támogatott, ahol azok a települések igényelhetnek, amelyek egyrészt gazdasági, infrastrukturális szempontból elmaradottak, másrészt önhikisek, harmadrészt pedig a területfejlesztési kedvezményezett térségek jegyzékén szereplő települések lennének vagy kerülnének az igényelhető körbe.

Az önhikis támogatásnál picit oldunk vagy oldást javasolunk a kistérségi társulásba való ösztönzésnél, tudniillik kizárta volna a jelenlegi javaslat a benyújtott törvényjavaslat szerint a 3500 fő vagy az alatti települési önkormányzatokat. Ha nem kapcsolódnak be a közoktatási intézményükkel a kistérségi társulásba, akkor kizárták volna magukat a támogatásból 2007-ben, így csak a közoktatásra jutó önhikiről, 2008-ban pedig teljesen kimaradtak volna az önhikiről. Miután több egyeztetés, több vélemény elhangzott itt az elmúlt hetekben, ezért a módosítás lényege, hogy a 3500 fő 1500 főre leszállna. (Meggyes Tamás megérkezik.) 2008-tól is csak a közoktatási hiányból zárná ki magát, a teljes önhiki-támogatásból nem zárná ki magát a település.

Köszönöm szépen. Engedjék meg, hogy Peresztegi Gergely úr szóljon.

Peresztegi Gergely kiegészítése

PERESZTEGI GERGELY (Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium): Tisztelettel köszöntök mindenkit. Röviden a kistérségi társulások támogatásának jogcímeinél bekövetkező változásokról.

Az első fontosabb változás az, hogy azok a társulások, amelyek nem felelnek meg 2007. január 31-ig a feltételeknek, de 2007. szeptember 1-jétől tudják teljesíteni mindazon feltételeket, amelyek a társulások igénylési feltételei, 4 havi időarányos támogatást vehetnek igénybe valamennyi jogcím esetében. Ez az első fontosabb változás. Ez gyakorlatilag a 2007. január 31-ig megalakult társulások számára lehetőség.

Ami változás: A közoktatás területén következtek be fontosabb változások. Elsősorban a fajlagos összegeket említeném. A bejáró jogcímen járó támogatás differenciálása a többcélú kistérségi társulás által fenntartott intézmény és az intézményi társulás által fenntartott intézmény között csökkent, úgy csökkent, hogy növekedett az intézményi társulásos bejáró normatíva 73000 forintról 80000 forintra. Ugyanakkor az iskolabusszal utaztatott gyermekek után járó támogatás külön soron jelenik meg 80000 forinttal, tehát ha többcélú társulás utaztatja a gyermekeket, az így nem lesz magasabb összeggel támogatott, mintha ugyanazt intézményi társulás tenné meg. Ez itt tehát külön jogcím.

A tagintézményi támogatás 60000 forintról 70000 forintra nőtt. Emellett megjelenik egy kifejezetten az 1500 fő és az alatti kistelepülések vonatkozásában, hogy ha tagiskolát tartanak fenn, akkor egy külön soron kapnak 2007. szeptember 1-jétől támogatást. A számot mondanám, 30000 forintot jelent ez az 1-4. évfolyamos tagiskolába járó gyermekek, illetve tanulók után. Itt fontos hangsúlyozni, hogy ezt a támogatást azon tagiskolák után is igénybe veheti a kistérségi társulás, ahol az intézmény egészére nem teljesülnek az átlaglétszám-követelmények. Ez gyakorlatilag a megszűnő kistelepülési normatívát próbálja kompenzálni azon esetekben, ahol a kistérségi társulásban ettől függetlenül részt vesznek a feladatellátásban.

Fontos változás a szociális és a gyermekjóléti területen, hogy a tavalyi évhez hasonlóan a külön megállapodás visszakerül a rendszerbe, és az így ellátott, külön megállapodással ellátott feladatok után is jár támogatás olyan mértékben, ahogy most a benyújtott törvényjavaslatban az ellátási szerződéssel ellátott feladatok után igényelhetnek a társulások.

A gyermekjóléti feladatok esetében az alapellátási feladatoknál szintén a differenciálás mérséklődik a többcélú társulás által fenntartott intézmény és az intézményi társulásos feladatellátás között. Szintén ugyanúgy, ahogy a közoktatásban, tehát az intézményi társulásos feladatellátáshoz kapcsolódó fajlagos összeg emelkedik, 950 forintról 1050 forintra nő lakosonként, illetve 0-17 éves korú lakosonként.

A szociális intézményi, illetve a gyermekvédelmi szakellátási feladatoknál pontosodik egy szabály, amely azt mondta ki a benyújtott törvényjavaslatban, hogy csak a 2006. január 31-ig megalakult intézményi társulások után vehető igénybe támogatás. Ez úgy pontosodik, hogy ha 2006. január 31-ét követően központi költségvetési támogatással vagy EU-s támogatással hoznak létre intézményt, akkor abban az esetben az így létrejövő intézményt, ha intézményi társulás tartja fönn, amely természetszerűleg 2006. január 31-ét követően jön létre, abban az esetben igényelhet az intézményi társulás által fenntartott intézmény után is a többcélú társulás támogatást.

Apró, szövegszerű pontosítások vannak még a szövegben, amelyek nem kardinális súlyúak, illetve a mozgókönyvtári feladatok esetében a közművelődési tevékenység ellátásához is felhasználható a mozgókönyvtári feladatra kapott támogatás. Ezzel pontosodik még a feltételrendszer.

Technikai pontosítás továbbá, hogy a mutatószámokat egytizedes pontossággal kell figyelembe venni a támogatások meghatározásakor. Egyébként a felmérés ezt figyelembe véve készült már. Ez a társulások érdekében mindenképpen fontos követelmény, hiszen az egyes intézményi társulások fajlagos mutatói egy soron kell hogy megjelenjenek, így támogatást veszítene a társulás, ha nem tizedes pontossággal határozódnának meg a mutatószámok.

Tulajdonképpen ennyit szerettem volna mondani a módosítócsomaggal kapcsolatban.

ELNÖK: Köszönjük szépen. Tisztelt Bizottság! Tisztelt Képviselőtársaim! Azt gondolom, hogy lehet, hogy első hallásból nem sikerült mindent megjegyezni, de igyekszünk majd, hogy hétfői napra legyen már a jegyzőkönyvből olyan példány, amelyből tudunk dolgozni. Azt gondolom, hogy azt nagyon hasznosan tudjuk használni. Minden olyan kérdésre azért választ kaptunk, ami várható a beterjesztett javaslathoz, és az önkormányzatok valós további működését segíthetjük, illetve segítheti minden képviselőtársunk.

Az elmondottakkal kapcsolatban, módosító javaslattal kapcsolatban merült-e föl kérdés, vélemény? Ezeket próbáljuk körbebeszélni. Tessék parancsolni! (Nógrádi László jelentkezik.) Nógrádi képviselő úr elsőként.

NÓGRÁDI LÁSZLÓ (KDNP): Köszönöm szépen. Először is megköszönöm ezt a segítséget, ha tényleg hétfőre lesz jegyzőkönyv, mert nehezen volt így most követhető a dolog. Inkább azt kérdezném, hogy ez milyen formában kerül most akkor a parlament elé, tehát ki adja be módosítónak, a kormány, vagy hogyan várható ez.

A másik pedig egy konkrét kérdés. Beadtam egy módosító indítványt, ugyanis azt hiszem, az országban egyedi eset fordul elő nálunk, hogy ha az 51 tagú kistérségi társulásból az egy szem várost leveszem, akkor a maradék 50 település átlaglétszáma a 300 főt nem éri el. Az az egyetlen, amely a felsőoktatású osztályokra nem tud megfelelni az előírásoknak most ebben az évben, mert elkezdődött a tanév.

Azt kértem egy módosító indítványban, hogy megszületett a kistérségben a döntés, 2007-től tehát meglesz ez az intézmény, amely mindennek megfelel, de mivel már elkezdődött a tanév, ezt nem tudjuk ebben az évben meglépni, viszont ha a költségvetési törvény ebben a formában lesz megszavazva, akkor elvesztjük nemcsak az oktatási, hanem az összes normatív támogatást, sőt a települések az önhikire sem pályázhatnak. Innentől fogva gyakorlatilag a kistérség léte is megkérdőjelezhető. Ezért a módosítóba azt írtam be, hogy aki 2007-2008-ban teljesíti az előírásokat, akkor úgy, mint az önhikinél, ott is van már egy ilyen eljárás, tekintsük 2006-ra is teljesítettnek, legfeljebb valamilyen szankcióval. Nem tudom, azért kérdezem így, lehet, hogy az elmondottak alapján ez orvosolható, csak nem jól figyeltem, vagy ezt tényleg egyedileg kellene kezelni. Köszönöm szépen.

ELNÖK: További kérdés? Várjunk össze egy kört. (Dr. Bóka István jelentkezik.) Bóka Istváné a szó.

DR. BÓKA ISTVÁN (Fidesz): Köszönöm szépen. Ha jól értettem, akkor csak megismételni szeretném a többcélú kistérségi társulásnál, tehát ha az 1500 fő alatti település 1-4. osztályos általános iskolát tart fenn, akkor az osztálylétszámot a tagintézmény esetében nem kell figyelembe venni az átlagszámításnál. Ugye jól értettem? Nem?

ELNÖK: Majd a válaszban pontosítjuk akkor még egyszer.

DR. BÓKA ISTVÁN (Fidesz): Ezt szeretném. Tehát amennyiben 1-4. osztályos általános iskola van tagintézményként, egy városi iskolához kapcsolódik, egy 10000 fő fölötti településnél a 100 százalékra kell gyakorlatilag beállni 1. és 5. osztályban, akkor az 1-4. osztályos tagintézmény osztálylétszáma hogyan viszonyul a 10000 fő fölötti településen lévő iskola osztálylétszámához? Ez az egyik. Ha jól értettem, akkor a gyermekjóléti szolgálat esetében van a többcélú társulásnál egyedül, hogy a differenciálás esetében 950-ről 1050-re fölmegy egyedül a szociális területen, ugye? Szeretnék rákérdezni, az idei évhez hasonlóan mondta, hogy ez a külön megállapodás lényege mit jelent. Amikor a társulás egy önálló intézményt bíz meg, ezt jelenti a külön megállapodás a feladatellátásban? Ezek a kérdések inkább pontosítóak voltak, mert nem értettem egész pontosan, hogy ezek mire vonatkoznak. Köszönöm.

ELNÖK: Köszönjük szépen. Ha nincs több kérdés, akkor a válaszokat várjuk. Tessék parancsolni!

Peresztegi Gergely válaszai

PERESZTEGI GERGELY (Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium): A módosító a Költségvetési bizottságban nyújtódik be.

A válaszok a kérdésekre. Az első. Gyakorlatilag az a bizonyos probléma, amely a kistérségben megjelenik, tehát hogy kifejezetten a közoktatásban nem teljesülnek a létszámok, azt jelenti, hogy 2007. január 31-ig nem tud teljesülni a közoktatási feltételrendszer. Ez a módosító ezt a problémát nem kezeli, azaz nem tud eltekinteni attól, hogy az átlaglétszám-feltételeket és így a közoktatási feltételrendszert a társulás nem teljesíti. Viszont amennyiben 2007. szeptember 1-jétől teljesülnek a létszámfeltételek, akkor a társulás időarányos támogatást igénybe tud venni valamennyi feladatellátás tekintetében 2007. szeptember 1-jétől, de csak szeptember 1-jétől. (Nógrádi László: Az összes többi, tehát a szociális, egyéb...)

ELNÖK: Pillanat, képviselő úr, a jegyzőkönyv kedvéért. Lehet visszakérdezni, csak azért, hogy a szakszerűen tudjuk a jegyzőkönyvet készíteni.

PERESZTEGI GERGELY (Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium): Tehát a rendszerben változás olyan vonatkozásban nincs, hogy a közoktatási feladatra vonatkozó feltételek teljesítése nélkül is lehessen a további feladatokhoz támogatást igényelni. Ez valóban így van, de az enyhítés arra vonatkozik, hogy amennyiben a társulás szeptembertől meg tud felelni, tehát akár a közoktatási intézmények átszervezésével, akár más módon meg tud felelni a közoktatási feltételeknek is, abban az esetben a négyhavi támogatást igénybe tudja venni. Érint egyébként még egy másik kistérséget is hasonlóképpen a közoktatási feltételrendszernek a nem teljesítése okán ez a bizonyos probléma.

A tagiskolai kérdés. Gyakorlatilag kétfelé bontanám a választ. Az egyik az, hogy marad egy tagiskolai normatíva, amely 60000-ről 70000-re nő, ott ugyanúgy az átlaglétszám-követelményeket teljesíteni szükséges. Ettől független egy külön jogcím, amely az 1500 fő alatti településeken azok esetében is jár, akik az előbbi jogcímen kapnak támogatást, tehát tagintézményi támogatást utánuk igénybe tudja venni a társulás, a 70000 forintosat, és azok esetében is jár, akiknél az intézmény egészére nem teljesülnek az átlaglétszám-feltételek. Tehát a bizonyos 30000 forintnak a négyhavi időarányos része 2007. szeptember 1-jétől valamennyi 1500 alatti településen működő 1-4. évfolyamos gyerekek után igénybe vehető.

A gyermekjóléti feladatellátásra vonatkozó kérdés. Ebben az esetben az intézményi társulásos feladatellátáshoz a benyújtott költségvetési törvényjavaslat alapján 950 forintos fajlagos összeg tartozott. Ez növekedne 1050 forintra. A többcélú társulás által fenntartott intézményi esetében a normatíva fajlagos összege 1200 változatlanul, tehát a változás csak az intézményi társulásos normatíva fajlagos összegét érinti.

A külön megállapodás a tavalyihoz hasonló módon, illetve azonos módon szabályozódik, azaz egy önkormányzat legyen az egy székhely vagy a társulásnak a más tagönkormányzata, azzal kötött, a társulás által kötött külön megállapodással az a bizonyos önkormányzat vagy önkormányzatok legalább másik két önkormányzat számára kell hogy biztosítsák a szociális vagy gyermekjóléti alapellátásokat. Ebben az esetben jár a támogatás ezen feladatellátás után is. A lényege a módosításnak, hogy ez visszaemelődik a rendszerbe, és azonos fajlagos összegekkel igényelhet ezen feladatellátás után támogatást a társulás, mintha ellátási szerződést, azaz nem állami fenntartóval kötött szerződést kötött volna. Köszönöm.

ELNÖK: Köszönjük szépen. (Nógrádi László jelentkezik.) Úgy látom, hogy még további kérdések vannak. Nógrádi úré a szó.

NÓGRÁDI LÁSZLÓ (KDNP): Köszönöm szépen a szót. Itt szeretném megjegyezni, hogy pont az ilyen kistelepüléses szerkezetű vidékre van kitalálva a többcélú kistérségi társulás, nem ott, ahol esetleg több ezres létszám van. Amennyiben most így marad, akkor mindennemű támogatási jogosultságát elveszti a kistérségi társulás, ettől fogva nem tudja fenntartani a munkaszervezetét, 50 település, amely hangsúlyozom, az átlaglakosság száma 300 fő, nagyobbik része önhikis, az önhikire sem pályázhat, tehát a települések sorban be fognak csődölni. Ezért kérem vagy javaslom, ha egyébként a szándék megvan, de mivel elkezdődött már a tanév szeptemberben, csak jövő év szeptemberétől tudja az egyébként már megszületett társulási döntés, hogy intézményt hoz létre és megoldja a létszámproblémát, de kihúzzuk alóla a talajt, megszűnik maga a kistérségi társulás, tehát amely megoldaná a problémát, és maga nem tudja túlélni ezt a szeptemberig tartó időszakot.

ELNÖK: Köszönjük szépen. (Dr. Bóka István jelentkezik.) Bóka úr?

DR. BÓKA ISTVÁN (Fidesz): Csak szeretnék hozzászólni. Nagyon igazságtalannak érzem azt, hogy nincs változás az 1-4. osztályos tagintézmények tekintetében. Egy konkrét példával szeretném illusztrálni ezt az ügyet, amelyet az Önkormányzati Minisztérium már ismer, hiszen ezt már elmondtam, de lehet, hogy rosszul értettem a választ.

Megalakult Balatonfüred térségében a többcélú társulás, és egy valós változást hoztunk létre, amikor Pécselyen megszűnt az 1-8. osztályos iskola, és 1-4. osztályos iskola van jelen pillanatban úgy, hogy a felső tagozat bejött a városi balatonfüredi iskolába. Jelen pillanatban az a helyzet, hogy az 1-4. osztály Pécselyen maradt, hiszen ez a szándék, hogy az 1-4. osztály maradjon kint a faluban. Most az 1-4. osztályban körülbelül osztályonként egy 8-10 fős létszám van. Az alapfokú oktatásban nem túl drága, hogy úgy mondjam, az oktatás, inkább a felső tagozatnál kerül pénzbe.

Három település járul hozzá gyakorlatilag a pécselyi iskola finanszírozásához, és most nem fogják megkapni, ha jól értelmezem a tagintézményi normatívát. Azért nem fogják megkapni, mert Balatonfüred nem tudja velük fönntartani ezt a társulást, hiszen meg kell szüntetni a tagintézményt, mert ha fenntartanánk a társulást, akkor az ő 10 fős osztálylétszáma az én 22 fős osztálylétszámomat Balatonfüreden lehúzza, és a 10000 fő feletti városi iskolának 100 százalékra kell beállnia, tehát vissza kell utasítanom vele a megállapodást. Ez azt jelenti, hogy meg fog szűnni az 1-4. osztályos iskola, mert senki sem kényszerítheti Füredet arra, hogy a teljes normatívát, a kistérségi társulási normatívát veszítse el. Ez igazságtalan.

Amikor az ösztönzés történt, mi valós elmozdulást végeztünk. Megszűnt az 5-8. osztály, és bejött Balatonfüredre, pedagóguslétszám-helyek szűntek meg. Most pedig az 1-4-et nem tudjuk fogadni, mert 10000 fő fölötti településnél 1. és 5. osztályra 100 százalékos létszámra kell beállni. Rontja az átlaglétszámunkat. Nem tudom, jól értelmezem-e, hogy ez a módosító javaslat erre nem ad megfelelő választ. De akkor, ha jól értelmezem, ez roppant igazságtalan.

ELNÖK: Peresztegi úr?

PERESZTEGI GERGELY (Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium): Lehet, hogy elkövettem egy hibát. Lehet, hogy egy dolgot nem pontosan mondtam. Az átlaglétszám-követelményeknél egy módosítás van a 10000 fő feletti városok esetében. Az 1. évfolyamon visszaáll a 75 százalékra, az 5. évfolyamon marad csak meg a 100 százalék. Úgyhogy ezt a problémát kezeli. Elnézést kérek, mert ezt valóban kifelejtettem a felsorolásból.

ELNÖK: Köszönjük szépen. Úgy látom, hogy akkor egy probléma megoldódott. Nógrádi úr problémája nem oldódott még meg egészen. (Dr. Bóka István: Akkor még kérdezek, hátha pár probléma megoldódik.) Nem azért mondtam. Ez nem a képviselők problémája, hanem a kistelepülésen élőknek a problémája, nehogy félreértés essen.

Van-e további kérdés? (Senki sem jelentkezik.) Nekem van egy, nem is tudom, kérdésként tegyem-e föl. Az ajánlástervezet első kötetében szerepel a 23/1. pont, Németh Zsolt és Básthy Tamás képviselő urak indítványa, amely szerintem egy jó indítvány. Ajánlom a kormány képviselőjének figyelmébe, hogy ezt támogatni kellene. A köztestületi tűzoltóságok működésével kapcsolatos. A korábbi szövegből azt kell érteni, hogy tűzoltóságként működött. Mivel ezek köztestületek, ennek a bírósági bejegyzésétől van a működés, és ezek majd 2007. január 1-jétől vagy azután fognak tudni kezdeni. Miniszter asszony viszont már kijelölte nekik a működési területet. Ha ehhez kötjük a támogatást, akkor biztos, hogy nem történik semmi hiba. Tehát nem kerül több pénzbe, nem olyan probléma, csak a szándékot ez az indítvány jobban kifejezi.

Van-e másnak kérdése, kérése? (Senki sem jelentkezik.) Tudunk dönteni? Úgy látszik, hogy a bizottságunk tud dönteni.

Szavazás

Tisztelt Képviselőtársaim! Mindenki előtt van egy ilyen lista. Az 1. pontban szerepel az a négy indítvány, amelyet a kormány támogat. De természetesen nagyon sok olyan indítvány van, amelyre kitértek Varga úrék, hogy olyan szándékot megvalósító indítvány lesz költségvetési bizottsági javaslatként holnap benyújtva, tehát nehogy valaki azt gondolja, hogy csak ez a négy változás lesz. Ezt viszont így módosító javaslatként támogatja a kormány. Ezzel kapcsolatban van-e kérdés? (Senki sem jelentkezik.) Nincs. Tehát a 24/1., 25/1., 127/3., 140/2. ajánlási pontban szereplő javaslatokat a kormány támogatja. Kérdezem a bizottságot, támogatja-e. (Szavazás.) Megállapítom, hogy a bizottság támogatja. Köszönöm szépen.

Most azon javaslatokról döntünk, amelyeket a kormány nem támogat, és nem is bizottsági tag képviselő nyújtott be. Ezekből kér-e valaki szavazást? Én kérnék az általam említett 23/1. pontról szavazást. Van-e más szavazási kérés? (Senki sem jelentkezik.) Ha nincs, akkor azt kérdezem, hogy a 23/1. pontot ki támogatja. A kormány nem támogatja. (Szavazás.) Megállapítom, hogy a bizottság támogatja.

Ha nincs más ebből az itt felsoroltak közül, akkor a többiről egyszerre szavazunk. A kormány nem támogatja. A bizottság támogatja-e ezen javaslatokat? (Szavazás.) Köszönöm szépen. Megállapítom, hogy a bizottság nem támogatja.

A 3. pontban szerepelnek azok az indítványok, amelyeket a bizottság tagjai nyújtottak be. Ezek közül kér-e valaki külön szavazást a sajátról? (Nógrádi László: Egyben szavaznánk egyébként?) Egyébként egyben szavazunk. Nógrádi úr, akkor melyikről pontosan?

NÓGRÁDI LÁSZLÓ (KDNP): A 193/6. Ha szabad elmondanom, röviden már érintettem az előbb. A lényege az, hogy egy 51 települést tartalmazó kistérségi társulásnál maga a társulás léte szűnik meg, ha az egyéb normatívákra sem jogosult. Viszont mivel szeptemberben elkezdődött a tanév, már megszületett a most megjelent költségvetési törvénytervezet alapján az elhatározás, a döntés ezekről az összevonásokról, hogy létrehozza a kistérség a megfelelő intézményt, és az 50 település iskoláját úgy rendezi, hogy megfeleljen a létszámelőírásoknak. De ezt nem tudja megcsinálni, mert már a tanév folyamatban van, így hiába. Ez egy jó szándékú közelítés, hogy a szeptembertől esedékes normatívára majd igényt tarthat, de addig nem tudja működtetni a munkaszervezetét, és ha a települések nem tudnak önhikire pályázni, akkor gyakorlatilag egy teljes csődhelyzet áll be. Azt hiszem, hogy ez a néhány száz lélekszámú, de nagyon sok település egyszerűen folyamatosan egy problémát fog jelenteni itt a pénzügyi kormányzat és mindenki számára, mert gyakorlatilag egyszerűen nem tudják a településük költségeit fedezni.

Ezért szeretném azt, ha haladékot kapna, tehát amikor a jogi lehetőség megvan rá szeptembertől, akkor meglépi ezt, addig viszont kapja meg mindazokat a normatívatámogatásokat, amelyek az egyéb működésének és egyáltalán a létezésének a feltételei. Szívesen, nem szívesen, de elfogadunk egy olyan szankciót, hogy ha esetleg nem teljesíti, akkor vissza kell fizetni, vagy minden más ezzel járó következményt, de még egyszer mondom, itt az elhatározás megszületett, és már a döntés is megvan, hogy létrehozzuk az 50 településre ezt az intézményrendszert, amely megoldja a problémát. Köszönöm szépen a figyelmet.

ELNÖK: Köszönjük szépen. Tehát a 193/6. ajánlási pontban szereplő indítványról van szó. Kérdezem a bizottságot, hogy támogatja-e ezt a javaslatot. (Szavazás.) Köszönöm szépen. Megállapítom, hogy a bizottságunk támogatja.

Kér-e még valaki külön szavazást a 3. pontban szereplő több módosító javaslatról? (Senki sem jelentkezik.) Ha nem, akkor erről egyszerre szavazunk. A kormány nem támogatja. Kérdezem a bizottságot, támogatja-e. (Szavazás.) Megállapítom, hogy a bizottság nem támogatja.

Tisztelt Bizottság! Két bizottsági módosító javaslat benyújtására teszek indítványt. Először talán azt keressük meg, amikor az Önkormányzatok Háza helyett itt a közhasznú társaságnál a Duna Palota nevezést hozzuk vissza. Ez egy elnevezés. Van-e ezzel kapcsolatban kérdés, vélemény? (Dr. Kovács Zoltán jelentkezik.) Kovács Zoltán alelnök úré a szó.

DR. KOVÁCS ZOLTÁN (Fidesz): A Pénzügyminisztérium képviselői fognak válaszolni? (Elnök: Peresztegi úr az ÖTM-ből van.) Jó.

A következőt szeretném megkérdezni. Mi az oka az elnevezés megváltoztatásának? 2002-ben, amikor a miniszter asszonyt, azaz Lamperth Mónikát meghallgattuk, akkor az önkormányzati szövetségeknek, valamint neki is közös hangon elmondott mondandójában az szerepelt, hogy végre egyrészt lehet párbeszédet folytatni az önkormányzati szövetségekkel, és minden tekintetben meg fogjuk hallgatni az önkormányzatok véleményét. Aztán azóta kiderült, hogy ez nem így van. Lesz egy Önkormányzatok Háza, ahol az önkormányzati szövetségek különböző rendezvényeiket megtarthatják, és ebből adódóan az szolgálni fogja az önkormányzati szövetségeket, az önkormányzatokat. Ezért is lett aztán az Önkormányzatok Háza Kulturális Közhasznú Társaság elnevezés, amely ezt a szándékot igyekezett kifejezni. Az önkormányzati szövetségek az önkormányzatok napja alkalmából, egyéb eseményekkor ezt ilyen módon használták is.

Ez jelent-e tartalmi változást? Ez az egyik kérdésem. A másik, hogy az a szándék, amely úgymond Önkormányzatok Házát kívánt létrehozni, ezzel nem sérül-e, az eddigi jogosítványok. Nem lesz-e kevesebb az elnevezésből adódóan az önkormányzatoknak, illetve szövetségeinek a lehetősége ezzel a bizottsági módosító javaslattal? Különben a magam részéről ezt nem kívánom támogatni.

ELNÖK: Köszönjük szépen. További kérdés, vélemény van-e? (Senki sem jelentkezik.) Úgy látom, hogy nincs. Ennek a módosítónak a benyújtását én kezdeményeztem. Nem tudom, a kormány képviseletében jelenlévők közül valaki tud-e válaszolni a feltett kérdésre. Úgy látom, hogy nem, mert a jelenlévők nem találkoztak ezzel a módosítóval még. Azt gondolom, hogy a bizottság nyújtsa be ezt az indítványt, és a kormány a későbbiekben el tudja dönteni, hogy támogatja-e ezt. Ennek ismeretében kérdezem a bizottságot, benyújtja-e ezt a módosító javaslatot. (Dr. Kovács Zoltán jelentkezik.) Alelnök úr?

DR. KOVÁCS ZOLTÁN (Fidesz): Ha az elnök úr akkor a feltett kérdéseimre nem tud válaszolni, akkor szerintem ez egy időnap előtti módosító javaslat. Ha senki nem tud rá válaszolni, akkor számomra megkérdőjeleződik ennek a szavazásnak az érdeme, hogy így mondjam, hiszen nem kaptunk választ a kérdésekre.

ELNÖK: Köszönöm, alelnök úr. Úgy láttam, hogy közben Varga úr jelentkezett, valószínűleg információt szerzett itt a pénzügyi költségvetési előírásokkal kapcsolatban.

DR. VARGA SÁNDOR (Pénzügyminisztérium): Kétoldali információ lesz, most még csak egy oldal van, de mindjárt meglesz a másik oldal is. Az a lényeg, hogy korábban így hívták, hogy Duna Palota Közhasznú Társaság. Volt egy váltás, amikor az Önkormányzatok Háza lett a fő név. Most visszaváltozna, de a feladat nem változik, tehát ugyanúgy azt a funkciót is ellátják, hogy az önkormányzati szövetségek ott helyet kapnak értekezleteikre.

PERESZTEGI GERGELY (Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium): Ezt a megerősítést kaptam én is, a Duna Palota mint szimbólum elnevezést szeretné csak visszahozni a rendszerbe az előterjesztés.

DR. VARGA SÁNDOR (Pénzügyminisztérium): Hasonló emelkedettségű. Köszönjük szépen.

ELNÖK: Tehát akkor a tradíciókhoz visszatérünk. Aki egyetért, hogy nyújtsa be a bizottság, az kérem, kézfelemeléssel jelezze. (Szavazás.) Köszönöm szépen. Megállapítom, hogy a bizottság úgy döntött, hogy benyújtja ezt az indítványt.

Bóka István kezdeményezi bizottsági módosító javaslat benyújtását. Nem tudom, hogy aktuális-e még. Ha igen, akkor kérem, hogy indokolja.

DR. BÓKA ISTVÁN (Fidesz): Azt hiszem, hogy igen, bár próbáltam korábban már erre kísérletet tenni. A kistelepülések így-úgy ellátják azokat a szociális feladatokat, amelyekre a költségvetési törvény normatív finanszírozást ad, és nyilván próbálkoznak új utak keresésével, amikor bizonyos önkormányzati szociális feladatokat gazdasági társasággal végeztetnek el, betéti társasággal, satöbbi. A költségvetési törvényjavaslat szerint egyharmad normatív jár ebben az esetben.

Ez a módosító indítvány arra tenne kísérletet, hogy mivel a feladat adott, a feladatot ellátják, az 5000 fő alatti települések esetében gyakorlatilag az egész teljes normatíva járjon, mert nem az a lényeg, hogy milyen formában látják el, hanem az, hogy a feladat kerüljön elvégzésre. Erre próbáltam kísérletet tenni. Amennyiben persze a bizottság ezt a javaslatot nem tudja magáévá tenni, akkor is legalább megpróbáltam. Köszönöm szépen.

ELNÖK: Köszönöm szépen. Amennyire én átlátom ezt a javaslatot, két oldalról lehet megközelíteni. Az egyik, hogy ha ezt elfogadná a parlament, akkor épp azok a fajlagos mutatók változnának, amelyek pozitív irányú változásáról most Peresztegi úr szólt. Ha az első fordulóban elfogadtuk a forintális összegeket, ha kiterjesztjük, akkor ennek pénzvonzata van. Ezért azt gondolom, hogy ez már nem lenne szerencsés.

A másik pedig. Az, hogy az önkormányzati fejezetben lévő pénzeket, hogy ki hogyan kapja meg, egy alapos vizsgálódást igénylő kérdés, mert azt lehet látni az elmúlt évek tapasztalata alapján, hogy ha valamilyen feladatellátásra van költségvetési támogatás, akkor ott megjelenik a feladat elvégzésére jelentkezők száma, hogy azért a pénzért hajlandók elvégezni. Azt gondolom, hogy most ennek a folyamatnak valahol egy bizonyos mértéken belül kell maradni. Tehát nagyon sok hasznos feladatot lehet ellátni, de azt gondolom, hogy a reális keretek között kell maradni. Én igen megfontolnám ennek a javaslatnak a benyújtását.

További vélemény, javaslat? (Dr. Bóka István: Döntsünk róla.) Bóka úr azt kéri, hogy döntsünk róla. A kormány látta a javaslatot, ugye? A jelenlévők.

DR. VARGA SÁNDOR (Pénzügyminisztérium): Láttuk, de még alaposabb elemzést igényel.

ELNÖK: Köszönjük szépen. Tud-e a bizottság dönteni. Arról kell döntenünk, hogy benyújtjuk-e ezt a javaslatot. Aki igen, az kézfelemeléssel jelezze. (Szavazás.) Tíz, ez nem kapta meg a többséget, nem nyújtja be a bizottságunk.

Tisztelt Bizottság! Van-e további javaslat, amelyről kellene, hogy döntsünk? (Senki sem jelez.) Ha nincs, akkor a 2. napirendi pont tárgyalását lezárom. Köszönöm szépen a részvételt, és köszönöm szépen az együttműködést.

Egyebek

Tisztelt Bizottság! Egyebek keretében szeretném megköszönni mindenkinek, a bizottság valamennyi tagjának, a bizottság munkatársainak az ez évi együttműködését, a munkáját, a segítségét. Szeretném megköszönni azt, hogy a bizottságunk megítélésem szerint eredményesen tudott működni. Néhány percen belül egy pohár pezsgővel szeretnénk lezárni a 2006. évi parlamenti ülésszak bizottsági munkáját. Azt kérném a vendégeinktől is, hogy amennyiben engedi idejük, akkor tartsanak velünk öt percre, fogadjanak el egy pohár pezsgőt, és aprósüteményt fogyasszanak el velünk.

Mindenkinek nagyon kellemes, boldog, békés karácsonyt kívánok, és sok sikert, jó egészséget a 2007. évre! Köszönöm szépen. A bizottsági ülést lezárom.

(Az ülés befejezésének időpontja: 14 óra 18 perc)

 

Jauernik István
a bizottság elnöke

Jegyzőkönyvvezető: Földi Erika