ÖTB-1/2007.
ÖTB-21/2006-2010.
az Országgyűlés Önkormányzati és területfejlesztési bizottságának
2007. február 7-én, szerdán, 10 óra 08 perckor
a Képviselői Irodaház I. emelet II. számú tanácstermében
megtartott üléséről
Tartalomjegyzék
Napirendi javaslat*
Az ülés résztvevői*
A bizottság részéről*
Megjelent*
Helyettesítési megbízást adott*
Meghívottak részéről*
Hozzászólók*
Megjelentek*
Elnöki bevezető*
A napirendi javaslat elfogadása*
Döntés a napirendi pontok együttes tárgyalásáról*
A helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek, valamint a települési kisebbségi önkormányzati képviselők 2006. október 1-i választásának megszervezésével és lebonyolításával kapcsolatos állami feladatok végrehajtásáról szóló jelentés (J/1893. szám) (Általános vita) (Első helyen kijelölt bizottságként)*
A helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek, valamint a települési kisebbségi önkormányzati képviselők 2006. október 1-i választásának megszervezésével és lebonyolításával kapcsolatos állami feladatok végrehajtásáról szóló jelentés elfogadásáról szóló határozati javaslat (H/.... szám) (Döntés bizottsági önálló indítvány benyújtásáról)*
Rytkó Emília kiegészítése*
Az Országos Választási Bizottság beszámolója a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek, valamint a települési kisebbségi önkormányzati képviselők 2006. október 1-jén megtartott választásáról szóló jelentés (J/1894. szám) (Általános vita) (Első helyen kijelölt bizottságként)*
A helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek, valamint a települési kisebbségi önkormányzati képviselők 2006. október 1-jén megtartott választásáról szóló - az Országos Választási Bizottság által benyújtott - jelentés elfogadásáról szóló határozati javaslat (H/.... szám) (Döntés bizottsági önálló indítvány benyújtásáról)*
Dr. Szigeti Péter kiegészítése*
Kérdések, észrevételek, reflexiók*
Rytkó Emilia válaszai*
Dr. Szigeti Péter válaszai*
Határozathozatalok*
A második nemzeti környezetvédelmi program 2003-2004. évi végrehajtásának helyzetéről szóló jelentés (J/1925. szám) (Általános vita)*
Dr. Gergely Erzsébet kiegészítése*
Kérdések, vélemények, reflexiók*
Határozathozatal*
Egyebek*
Elnöki zárszó*
Elnököl: Jauernik István (MSZP), a bizottság elnöke
Dr. Kovács Zoltán (Fidesz), a bizottság alelnöke
Balogh József (MSZP), a bizottság alelnöke
Szabó György (MSZP), a bizottság alelnöke
Ecsődi László (MSZP)
Gy. Németh Erzsébet (MSZP)
Pál Tibor (MSZP)
Papp József (MSZP)
Varju László (MSZP)
Gulyás József (SZDSZ)
Bebes István (Fidesz)
Dr. Bóka István (Fidesz)
Erdős Norbert (Fidesz)
Dr. Ódor Ferenc (Fidesz)
Tasó László (Fidesz)
Dr. Tilki Attila (Fidesz)
Vigh László (Fidesz)
Hock Zoltán (MDF)
Helyettesítési megbízást adott
Dr. Balogh László (MSZP) Szabó Györgynek (MSZP)
Dr. Buzás Péter (MSZP) Balogh Józsefnek (MSZP)
Dr. Ipkovich György (MSZP) Papp Józsefnek (MSZP)
Dr. Mester László (MSZP) Pál Tibornak (MSZP)
Sós Tamás (MSZP) Jauernik Istvánnak (MSZP)
Gy. Németh Erzsébet (MSZP) megérkezéséig Varju Lászlónak (MSZP)
Warvasovszky Tihamér (MSZP) Ecsődi Lászlónak (MSZP)
Dr. Bőhm András (SZDSZ) Gulyás Józsefnek (SZDSZ)
Dr. Bóka István (Fidesz) megérkezéséig dr. Kovács Zoltánnak (Fidesz)
Horváth István (Fidesz) Erdős Norbertnek (Fidesz)
Kósa Lajos (Fidesz) dr. Tilki Attilának (Fidesz)
Meggyes Tamás (Fidesz) Vigh Lászlónak (Fidesz)
Dr. Ódor Ferenc (Fidesz) megérkezéséig Tasó Lászlónak (Fidesz)
Rytkó Emilia főosztályvezető (Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium)
Dr. Szigeti Péter elnök (Országos Választási Bizottság)
Dr. Gergely Erzsébet főosztályvezető-helyettes (Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium)
Rákosi Judit szakértő (Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium)
Dr. Mucsi Tamás szakértő (Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium)
Bodnár Eszter szakértő (Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium)
(Az ülés kezdetének időpontja: 10 óra 08 perc.)
JAUERNIK ISTVÁN (MSZP), a bizottság elnöke, a továbbiakban ELNÖK: Tisztelt Bizottság! Jó napot kívánok! Köszöntöm az Önkormányzati és területfejlesztési bizottság 2007. évi első ülésén megjelenteket. A bizottsági ülést megnyitom.
A bizottság határozatképes; 15 képviselő személyesen van jelen, hét képviselőtársunk pedig megbízást adott helyettesítésére, így munkánkat meg tudjuk kezdeni.
A napirendi javaslat elfogadása
Elsőként a bizottság napirendjének elfogadására kerítünk sort. Képviselőtársaim írásban megkapták a napirendi javaslatot, más javaslat nem érkezett a napirendi pontokra vonatkozóan. Kérdezem a bizottság tagjait, egyetértenek-e a mai ülés napirendjével az írásban kiküldötteknek megfelelően. Aki igen, kézfelemeléssel jelezze! (Szavazás.) Köszönöm szépen. Megállapítom, hogy a bizottság a napirendet a kiküldötteknek megfelelően elfogadta.
Tisztelettel köszöntöm az első napirendi pont tárgyalására érkezett Rytkó Emilia főosztályvezető asszonyt, Bodnár Eszter szakértő asszonyt és dr. Mucsi Tamás szakértő urat. Az első napirendi pont a) alpontjában szerepel a J/1893. számú jelentés általános vitára való alkalmassága. Ugyancsak az első napirendi pont b) alpontjában fogjuk megtárgyalni a bizottságunk ehhez benyújtott határozati javaslatát.
A képviselőtársaim jelzik, hogy az Országos Választási Bizottság jelentése is napirenden van, de a kiküldött napirendi javaslatban ez második napirendi pontként szerepel. Amennyiben van ilyen kezdeményezés, hogy együtt tárgyaljuk meg, együtt hangozzon el a két szóbeli kiegészítés és együtt folytassuk le a vitát, mert egy eseményről szól mind a kettő csak két szempont szerint, ezt is meg tudjuk tenni. Kérdezem, hogy ilyen kezdeményezésnek vegyem-e a jelzést. (Közbeszólások: Igen!)
Döntés a napirendi pontok együttes tárgyalásáról
Kérdezem a bizottságot, hogy egyetért-e azzal, hogy az első és második napirendi pontot együtt tárgyalja meg a bizottság. Aki igen, kézfelemeléssel jelezze! (Szavazás.) Köszönöm szépen. Megállapítom, hogy a bizottság így döntött.
Ennek megfelelően nagy tisztelettel köszöntöm dr. Szigeti Péter urat, az Országos Választási Bizottság elnökét is. A bizottság a J/1894. számú jelentést is megtárgyalja most. A napirendi sorrendnek megfelelően először megadom a szót Rytkó Emilia főosztályvezető asszonynak.
RYTKÓ EMÍLIA (Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium): Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Bizottság! A választási eljárási törvény kötelező feladatul adja a választások lebonyolításáért felelős miniszternek, hogy a választásokat követően a lebonyolításról, a pénzek felhasználásáról, a technikai részletekről adjon számot. Október 1-jén az ország valamennyi településén választásra került sor, természetesen - mint tudjuk - nem mindenütt választhattak polgármestert vagy képviselő-testületet, hiszen tíz-egynéhány településen erre jelölt nem volt. A választás a törvényben előírt feltételeknek megfelelően valamennyi településen törvényesen és szakszerűen került lefolytatása. Ez volt az első olyan alkalom, amikor külön törvény alapján egyidejűleg kisebbségi választást is tartottunk Magyarországon, ez a kisebbségi választási folyamat nem fejeződött be, március 4-én kerül sor a területi és országos önkormányzatok megválasztására.
A települési választások lebonyolításánál külön szeretnék egyetlenegy dolgot kiemelni. A jelölő szervezetek részéről 31 ezer ember vett részt a szavazatszámlásában a szavazás napján. Minden alkalommal különösen fontos, hogy a szavazásnál megfelelő közreműködői legyenek széles kört demonstrálva, és olyan módon alakuljon ki a választás eredménye, ami a legnagyobb támogatást nyújtja vagy biztosítja. Ezzel a 31 ezer fővel példaértékű volt a jelölő szervezetek közreműködése az eredmény megállapításában.
Az önkormányzati választáshoz kapcsolódó egyéb jogszabály-módosítási igényeket, követelményeket, amelyek az egész eljárási folyamatban érzékelhetők voltak vagy erősödtek, az Országos Választási Bizottság elé tártuk rendre, az Országos Választási Bizottság ezekkel a kérdésekkel minden alkalommal úgy foglalkozott, hogy ha kellett, állásfoglalás kiadásával támogatta a választási irodák munkáját, ezáltal egy egységes értelmezésű, szakszerűen lefolytatott választásról adhatunk számot. Köszönöm.
ELNÖK: Köszönjük szépen. Megadom a szót az elnök úrnak.
Dr. Szigeti Péter kiegészítése
DR. SZIGETI PÉTER, az Országos Választási Bizottság elnöke: Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Bizottság! Alapvetően az Országos Választási Bizottság hasonlóan törvényes beszámolási kötelezettségéből fakadóan írásban önök elé és a parlament elé terjesztette mondanivalójának fő elemeit, illetve részleteit is. A fő elemekkel kapcsolatban bizonyos tényeket foglaltunk össze, amelyek kiterjednek arra, hogy milyen határozatokat és milyen számban kellett hoznunk, illetve azt a kilenc állásfoglalást, amely az önkormányzati választások kapcsán szükségessé vált. Először tehát ezeket említi meg. A második részben kitérünk azokra a problémákra, amelyek alapvetően a jogszabályok egyértelműségének hiányából állottak elő, és késztettek bizonyos állásfoglalásokra minket.
Itt elsősorban a többes jelöléssel kapcsolatos mandátumszámítási, töredékszavazat-számítási problémáról van szó, illetőleg arról, hogy a többes jelölésekkel kapcsolatban a törvénynek van egy olyan megoldása, hogy a választásokat megelőzően 19 nappal nyilatkozni kell, hogy melyik jelöltséget tartja érvényesnek egy képviselő. Rendjén is van eddig ez a konstrukció, azonban a problémák akkor jönnek, ha nem teszi meg ezt a nyilatkozatot. A törvény nem fűz ehhez jogkövetkezményt. Ez volt a legkellemetlenebb feladata az OVB-nek az állásfoglalásokkal, hogy ezt a helyzetet megoldja, mert tulajdonképpen itt jogalkotási problémáról lenne szó, jogalkotási szinten kellene rendezni a jogkövetkezményét annak, ha egy jelölt nem nyilatkozik arról, hogy a többes jelölés esetén melyiket tartja érvényesnek. Úgyhogy ilyen problémákkal is szembenéztünk.
A kisebbségi jelölő szervezet fogalmáról is voltak viták, itt a minisztérium mellett az ombudsmant, a nemzeti és kisebbségi biztost is meghallgattuk, és oly módon rendeztük a kérdést. Ezzel együtt azt lehet mondani, ami itt le is van írva, hogy azért a jogalkalmazásban is adódtak bizonyos problémák, ezt a III. napirendi pont alatt két pontban érintettük. (Gy. Németh Erzsébet megérkezik az ülésre.)
Az egész választási folyamat értékelésével kapcsolatban azt hozzá kellett tenni, hogy a kisebbségi önkormányzati választásokban alapvetően a 2005. évi CXIV. törvény egy új helyzetet teremtett, és ezt átfogó módon pozitívan értékelte az OVB, tehát fő törekvéseiben a törvény beváltotta a hozzá fűzött reményeket, noha néhány megoldatlan kérdést a jelentésünk tartalmaz, amiknek az átgondolása, újraszabályozása a tapasztalatok függvényében elképzelhető. Az OVB természetesen nem jogalkotó szerv, de leírtuk az álláspontunkat, hogy körülbelül milyen mozgástér van ezekkel a kérdésekkel kapcsolatban, és végül van a jelentésnek egy olyan utolsó, V. része, ami - hogy úgy mondjam - egy kissé azokat az örökzöld témákat említi, amik a parlamenti választások nyomán is előtérbe kerültek. Három intézményről van itt szó, egyfelől az ajánlószelvényekkel kapcsolatos kérdésről, másfelől a kampánycsend intézményéről, harmadrészt pedig az igazolással kapcsolatos kérdésekről. Tehát ezeket javasoltuk a törvényhozónak, hogy gondolja át, és új megoldások bevezetése lenne ezeken a területeken indokolt.
Egészében véve azonban alapvetően döntő fontosságú, hogy a törvényes keretek között zajlottak le a választások, és én azt gondolom, hogy különösebben nagy viharokat nem is váltottak ki. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönjük szépen. Tisztelt Bizottság! A vitára kerül sor. Amennyiben kérdés van, arra is lehetőség van. Tessék parancsolni, Tilki Attila!
Kérdések, észrevételek, reflexiók
DR. TILKI ATTILA (Fidesz): Nekem kérdésem és egy módosító javaslatom is lenne. Ha már együtt tárgyaljuk ezt a két napirendi pontot, akkor a két előttünk fekvő határozattervezettel kapcsolatban lenne kérdésem, mégpedig, hogy amit az önkormányzati és területfejlesztési miniszter benyújtott határozat, ott a 3. pontban úgy fogalmaz az előterjesztés benyújtója, hogy megköszöni az Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium illetékes szervezetei tisztségviselőinek odaadó és lelkiismeretes tevékenységét. (Dr. Bóka István megérkezik az ülésre.) Amit az OVB benyújtott, szintén a 3. pontban az OVB megköszöni a lebonyolításban részt vevő köztisztviselők, közalkalmazottak és az összes többi szerv közreműködését. A kérdésem az lenne, hogy mi indokolja azt, hogy ez a két jelző, az odaadó és a lelkiismeretes bekerült az Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium előterjesztésébe, mert nyilván az összes többi köztisztviselő, aki a választások lebonyolításában részt vett, odaadó és lelkiismeretes munkát végzett.
Az én módosító indítványom az lenne, hogy ezt vegyük ki, de nyilván előbb a kérdésre választ várnék, hogy ez akkor talán azt jelenti, hogy a többiek nem végeztek odaadó és lelkiismeretes munkát. Szerintem nem indokolt határozattervezetben ilyen minősítő jelzőket alkalmazni. Én a 4-esbe sem tenném bele azt, hogy "lelkiismeretes és szakszerű". Nyilván a törvényességet felügyelő külföldi megfigyelők is szakszerű munkát végeztek. A "lelkiismeretes" szót nem tartom helyénvalónak a határozattervezetben. Tehát egy kérdésem volt és egy módosítóm, amiben kivenném ezt a három jelzőt a miniszter jelentésével kapcsolatban.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Pál Tibor!
PÁL TIBOR (MSZP): Köszönöm szépen. Nekem először két kérdésem lenne. Az egyik egy nagyon egyszerű kérdés, hogy új önkormányzat jött-e létre most, a választásnál.
A másik pedig a szavazólappal kapcsolatos. Amikor az önkormányzati képviselőkről, a jelöltekről elkészül a szavazólap, akkor ott a jelölő szervezet neve a törvény szerint szerepel, de a jelölő szervezet logója, jelvénye, jelképe nem szerepel. Ez így volt-e négy évvel ezelőtt is, ez a kérdésem.
A másik kérdés az, hogy volt-e ettől eltérés esetleg valahol valamelyik önkormányzatnál vagy valamelyik választási bizottságnál. Majd a másik hozzászólásomban pedig arra tennék javaslatot, hogy ezt valamilyen módon próbáljuk meg kiegyenesíteni egy törvényjavaslattal. (Jelzésre:) Ahogy látom, itt az ellenzéki képviselők is bólogatnak, hogy csak a szöveges rész szerepelt, és a logó, az azonosító jel kevésbé, ez pedig, azt gondolom, eléggé fontos lenne.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Kovács Zoltán alelnök úré a szó.
DR. KOVÁCS ZOLTÁN (Fidesz): Több esetben meghallgattuk a kisebbségi ombudsmant, és kifogásának vagy ellenérzésének adott hangot az új törvénnyel kapcsolatban, amely a nemzeti etnikai kisebbségek választásáról szólt. Az elsődleges cél az volt, hogy kiszűrjük az etnobizniszt, illetve a kisebbségi fantomszervezeteket. Beváltotta-e a törvény a gyakorlat alapján a reményeket, ezt szeretném megkérdezni, hiszen azért jóval több kisebbségi önkormányzat jött létre, mint korábban. Azokról a kifogásokról, amelyek az ombudsmani jelentésben, illetve a szóbeli kiegészítésben megjelentek itt, a bizottság előtt, nyilván az ÖTM is értesült. Tehát javított-e a törvény ezen a dolgon vagy pedig nem?
A másik, hogy az elnök úr azt a kifejezést használta, hogy az OVB beváltotta a reményeket. Szerintem nem váltotta be a reményeket az OVB. Az OVB-n időnként észre lehetett venni, hogy merre húz a többsége. Ennek volt a példája az, hogy a bíróság több esetben megváltoztatta az OVB-döntéseket. Nem emlékszem, hogy bármikor 1990 óta ennyi OVB-döntést változtatott volna meg a bíróság. Hogy értékeli az elnök úr a "beváltotta a reményeket" kifejezést a bírósági ítéletek tükrében?
ELNÖK: Köszönöm szépen. Hock Zoltán!
HOCK ZOLTÁN (MDF): Köszönöm szépen. Alelnök úr részben már elmondta azokat a kérdéseket, amelyek bennem megfogalmazódtak. Arra lennék kíváncsi, hogy melyek voltak ezek a kisebb problémák a kisebbségi választás kapcsán. A másik az, hogy miből lehet megállapítani azt, hogy az úgynevezett etnobiznisz visszaszorult. Tehát mik ennek a mutatói? Plasztikusan az, hogy kevesebb kisebbségi önkormányzat alakult, tehát ergo a kisebb számmal kisebb lehet a visszaélés, vagy melyek ennek az ismertetőjegyei, hogy ez a dolog visszaszorult?
A harmadik kérdésem az lenne, hogy nagyjából mennyien vettek részt a választásra jogosultak közül a kisebbségi önkormányzati választáson. Tehát hányan voltak azok, akik regisztrálták magukat a jegyzői hivatalban, hogy ők szeretnének a kisebbségi önkormányzati választáson részt venni?
Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Tasó László!
TASÓ LÁSZLÓ (Fidesz): Tisztelt Bizottság! A törvényhozók felé is szeretném jelezni azokat az észrevételeket, amelyeket elnök úr megfogalmazott. Szeretném megkérdezni elnök úrtól, hogy ezek között szerepel-e majd az, ami a delegálással kapcsolatban főleg a 10 ezer lélekszám alatti települések esetében előfordult? Ugyanis divattá vált október tájékán, hogy sok lett a független. Egyébként párttagsággal rendelkező képviselőjelöltek indultak el függetlenként. Ez egy hatalmas és egyébként meglepő tendencia volt, bár az okait nagyjából tudjuk és sejtjük. Ettől függetlenül a felvetés az, hogy a függetlenek egyenként delegálhattak mindenegyes szavazókörbe delegáltat, míg a jelölő szervezet csak egyet összesen. Ez egy erőteljes diszkrimináció. Magyarul: hátrányos helyzetben voltak a jelölő szervezetek a függetlenekkel szemben. Amikor párttagok függetlenként indultak el a 10 ezres lélekszám alatti településeken, akkor ez azt jelentette, hogy lényegesen nagyobb súllyal voltak jelen a szavazókörökben, mint a jelölő szervezet által induló jelöltek és annak delegáltja, mivel csak egy lehetett. Tehát ez szerepel-e az észrevételek között?
Köszönöm.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Ha nincs több kérdés, megadom a szót a válaszadásra.
RYTKÓ EMILIA (Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium): Köszönöm szépen. Megpróbálok sorrendben végighaladni a kérdéseken, és ha megengedik, a kisebbségi ügyeket hagynám a végére egy csokorban, mert azt a témakört többen is érintették.
Elsőként is, természetesen alakult új település, hiszen öt olyan településkiválás, település-szétválás volt, ahol a települési képviselő-testület megalakulása a választáshoz van kötve. Most nem tudnám mindegyiket felsorolni, de ilyen volt Bicskéből egy kiváló településrész és több ilyen, amit, ha pici időt hagynának, akkor még megkeresnénk és fel is tudnánk sorolni.
Az embléma kérdése a szavazólapon, amit Pál Tibor képviselő úr felvetett, nem 2006-ban először, hanem már 2002-ben is előfordult. Bizonyára emlékeznek rá, hogy a választási eljárási törvény melléklete tartalmazza a szavazólapmintákat. Ezen minták között két olyan szavazólap van - a polgármesteri és a megyei közgyűlési listás szavazólap -, ahol szerepel a jelölő szervezet logója. Az egyéni képviselői szavazólapon az szerepel, hogy a jelöltet melyik szervezet állítja, vagy a jelölt független. Itt nem szerepel az embléma.
Ezzel együtt a helyi választási bizottságok közül néhány már 2006-ban is hozott olyan döntést a szavazólap adattartalmának elfogadásakor, hogy felvette az emblémát a szavazólapra. Természetesen ezt kifogással illették. A területi bizottság, majd pedig a megyei bíróság helybenhagyta a szavazólapnak ezt a formáját, és a végleges döntést a megyei bíróság kimondta, s a törvény mellékletétől eltérően a szavazólapon Érd városában például szerepelt az embléma az egyéni képviselői szavazólapon. A mostani választásnál is előfordult ugyanez, ezzel együtt az én személyes véleményem szerint semmi akadálya nem lenne annak, hogy a törvény mellékletében egy olyan szavazólapminta szerepeljen, amin rajta van az embléma. Amúgy mindenütt a bizottság szuverén joga annak a döntésnek a meghozatala, hogy ő ettől tekinti-e biztonságosabbnak a választópolgárok tájékoztatását vagy nem. Azonban, amikor a szavazólapok elkészítésének szakmai instrukcióit a választási irodáknak megadjuk, akkor mi nem térhetünk el attól, ami az eljárási törvényben van. A választási bizottságok azonban olyan testületek, amelyek ezt a döntést meghozhatták, és ahol a bíróság ezt így hagyta végső fokon, utolsó döntésként jóvá, ott ez így is alakult.
A törvény módosításakor annak, amit a képviselő úr felvetett, nem látom akadályát, de nem a szakértőkön fog múlni, hanem kétharmados törvény lévén a politikai egyeztetésen, hogy elfogadják-e ezt a kezdeményezést, avagy nem.
A második kérdés, amire válaszolnom kell, az az, hogy mi volt a kisebbségi választás tapasztalata. Az első, amire szeretnék reagálni: önök emlékeznek rá, hogy egy nagyon hosszú és sokszor teljesen megrekedt előkészítési periódus után került elfogadásra 2005. október 19-én a kisebbségi választási törvény, és sok-sok vita után az a megoldás született, hogy a kisebbségi választói jegyzéket a települési jegyző, a választási iroda vezetője vezesse. Ezáltal a kisebbségi jegyzéknél mindenféle beleszólási lehetőség megszűnt a jegyzékbe vétel tekintetében, hiszen a helyi jegyző semmiképpen nem bírálhatja el, hogy valaki a kisebbséghez tartozik vagy nem. Egy teljesen mechanikus adatrögzítésre korlátozódott ez a tevékenység. Ha az adott adatlapot jól kitöltötte az állampolgár, és minden adatot hiány nélkül megadott, akkor a települési jegyző választói jegyzékbe vette a kisebbséghez tartozó választópolgárt.
Az első, ami megdöbbentő volt, hogy igen nagyszámú volt a kisebbségi választói jegyzékbe vettek száma, ez elérte a 200 ezret, és a kisebbségi választói jegyzékbe vettek 80 százaléka megjelent a választáson. Ez ugyanakkor megdöbbentően kevés ahhoz képest, hogy ez a 200 ember személyesen tett valamit annak érdekében, hogy fölkerüljön egy olyan választói jegyzékbe, ahol szeretné a kisebbségi képviselő-testületet megválasztani. (Dr. Szigeti Péter: 200 ezer választópolgárról van szó, csak nyelvbotlásból 200-at mondott.) Bocsánat, 200 ezer ember, és 80 százalékuk vett részt a választáson.
Az etnobiznisz visszaszorításának megvalósulását ebben a pillanatban én nem tudnám konkrétan megítélni. A lényeg az, hogy önállóan, független jelöltként senki nem vehetett részt a választáson, kizárólag kisebbségi jelölő szervetek, kisebbségi szervezetek állíthattak jelöltet. Természetesen azt mindannyian tudjuk, hogy a kisebbségi szervezetek ugyanakkor az ismeretlen személyek között is toboroztak olyat, aki vállalja, hogy az ő képviseletében jelölt lesz az adott településen, és részt vesz valamelyik kisebbség önkormányzatának megválasztásában. Egy biztos: független jelölt a régi, hagyományos értelemben nem volt, és mivel a kisebbségi szervezeteknek valamilyen kötelezettséget csak kellett vállalniuk, minimálisan erkölcsi kötelezettséget azokért a jelöltekért, akiket ők állítottak, ezért valószínűsíthető, hogy döntően olyan személyek kerültek megválasztásra, akik ténylegesen a kisebbséghez tartoznak.
A kisebbségi biztos ugyanakkor egy jelentésben részletesen összefoglalta, hogy milyen anomáliáit találja a kisebbségi törvénynek, ezt az Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztériumnak is megküldte. Természetesen a miniszter válaszolni fog a rendelkezésre álló 30 napon belül ezekre a felvetésekre, ez azonban még csak rövid ideje tartózkodik nálunk, tehát a válasz még nem készült el.
A kisebbségi választás során 2044 települési önkormányzat jött létre, bocsánat, 2045, de egy nem működik, mert nem alakult meg, de 2044 megalakult. Ezt azért tartom fontosnak, mert négy évvel korábban, amikor bárki lehetett jelölt, és bárki szavazhatott a kisebbségekre, 1810 körüli kisebbségi önkormányzatot sikerült a településeken megválasztani. Ez 200-zal több önkormányzat, és azt jelenti, hogy joggal valószínűsítjük azt, hogy ténylegesen azok kérték a választói jegyzékbe a felvételüket döntő többségében, akik a kisebbséghez tartoznak, és a megválasztásra is olyan személyek esetében került sor, akiket kisebbségi szervezet képviselt.
A mostani szakaszban a tegnapi nappal zárult le a területi és országos önkormányzatok listaállításának a lehetősége. Azt tapasztaljuk, hogy a szervezetek közül azok a húzó szervezetek, akik már négy évvel ezelőtt is nyilvántartásba vett szervezetek voltak, működő szervezetként a listaállításban ismét jeleskedtek. A működése fogja igazolni azt, hogy sikerült-e az etnobizniszt visszaszorítani vagy nem. A megválasztásból egyelőre csak optimista reményeink lehetnek, de végérvényes következtetést még nem lehet levonni. Én remélem, hogy nagyjából sikerült mindenre válaszolni. Amennyiben nem, elnök úr majd kisegít.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Elnök úr, tessék parancsolni!
DR. SZIGETI PÉTER, az Országos Választási Bizottság elnöke: Köszönöm szépen. Azt gondolom, hogy tulajdonképpen három kérdésre kell válaszolnom. Az első az, ami ezt a jelző kérdést illeti. Én nem találtam a mi anyagunkban, amit a képviselő úr kifogásolt, illetve módosító indítványként is mondott, hogy odaadó és lelkiismeretes, függetlenül attól, hogy engem nem zavarnának ezek a jelzők, de az OVB anyagában én ezt nem találom. Nálunk az van, hogy kulcsszerepet játszottak a megfelelő lebonyolításban a választási bizottságok tagjai, továbbá azok a közalkalmazottak és köztisztviselők, akik mindvégig pontosan, törvényesen és pártatlanul látták el feladatukat. Tehát azokat a túlzónak minősített jelzőket én nem találom az OVB-anyagban. Elnézést, ha netán én hibáznék, de leellenőriztem, és úgy látom, hogy nincs benne.
Az alelnök úr kérdéseire válaszolva: itt több fontos dolog is felmerült. Az egyik az, ami tulajdonképpen a kisebbségi ombudsman értékeléséhez kapcsolódik, aki tulajdonképpen ezt a regisztrációt a kisebbségi szervezetek irányába tolná el, és úgy látna bizonyos garanciákat a visszaélések kiszűrésével kapcsolatban. Foglalkoztunk az Országos Választási Bizottság ülésén ezekkel a kérdésekkel. A jelentésünkben az szerepel, hogy a nemzeti és kisebbségi jogok országgyűlési biztosának véleményével összhangban olyan jövőbeli szabályozást is elfogadhatónak tart az OVB, amelyben maguk a kisebbségek kezelhetik saját névjegyzésüket.
Tehát nem zárkóznánk el egy ilyen megoldástól, de tisztelettel hadd hívjam fel az önök figyelmét arra, hogy mondjuk teljes mellszélességgel és pozitív formában miért nem olyan egyértelmű ez a dolog. Alapvetően egy jogpolitikai kérdésről van szó, amit a törvényhozónak kell mérlegelni, tehát végső soron nem az OVB kompetenciája, de azért azt kell mondjam, hogy van egy olyan alkotmánybírósági döntés is, ami a jelenlegi szabályozás és a törvényhozó mellé állt, szemben a kisebbségi ombudsman javaslatával. Tehát nem olyan egyszerű dolog itt a változtatás, mert nemcsak a törvény, hanem egy AB-döntés is megerősíti ezt a helyzetet, illetve jogpolitikailag azt kell tulajdonképpen a törvényhozónak itt mérlegelni, hogy amikor egy kisebbségi névjegyzékbe felvételét kéri valaki, akkor lemond-e arról, hogy személyes adatot adott át, és közérdekű adattá válik-e.
A jelenlegi törvényi szabályozás azt védi, hogy tulajdonképpen nem válnak nyilvánossá ezek az adatok, és ez kulcskérdés aztán a tekintetben, hogy utána ki bírálhatja el a nyilvánossá nem tételt, illetve, ha nyilvánossá tesszük, akkor az ott szereplő problémákkal kapcsolatos jogkövetkezményeket. Tehát ez itt egy érzékeny politikai kérdés, hogy bizonyos kisebbségi névjegyzékek nyilvános adattá válhatnak vagy sem. A jelenlegi szabályozás azon az állásponton van, hogy nem teszi ezt meg, a biztos úr a másik irányban érvel.
Tehát én ezt tudom mondani, hogy körülbelül ezek az évek szerepeltek az OVB testületi ülésén, és alapvetően nem a mi dolgunk az ebben való állásfoglalás. Nem olyan egyszerű dolog ennek a megítélése. Nyilvánvaló, hogy egyébként kompetensebb a kisebbségi biztos úr ezekről a kérdésekről nyilatkozni, mint a törvényességi ellenőrzés szempontjaival foglalkozó testületünk. Úgyhogy ezt tudnám ahhoz a kérdéshez hozzátenni.
Kovács Zoltán úr felvetése arra vonatkozott, hogy az OVB beváltotta-e a reményeket. Én nem az OVB-re, hanem a CXIV. törvényre mondtam ezt, hogy alapvetően ez a 2005. évi nyári törvény milyen módon került értékelésre az OVB-vel kapcsolatban. A kritika, ami elhangzott, az sem egy egyszerű ügy. Azt mondta, hogy az OVB valamilyen irányba húz. Én azt gondolom, hogy nem húz semmilyen irányba, és az OVB-döntések bírósági felülvizsgálatával kapcsolatban egyrészt 1990 óta napjainkig ilyen statisztikát nem készítettek, de ha készítettek volna, akkor se statisztikus készítené, mert az a probléma, hogy rendkívül sok a törvénymódosulás, amely az OVB jog- és feladatköreit behatárolja. Tehát nem lehet a 2006-os helyzetet az 1990-essel vagy '98-assal összevetni, mert új eljárási törvény született '97 után, és lényegesen módosult 2005-ben. Ez még csak a keret, most mondom a dolog érdemét. Azonban csak a 2005-ös törvénymódosítás után állt elő az a helyzet, hogy felhatalmazta a törvény a választási bizottságokat úgynevezett alapelvi jogalkalmazásra. Nem szabály alapú döntések hozatalára; a szó szigorú normatani értelmében szabály alapú döntés, meghatározott feltételek közül egy tényállás megvalósul, kijelöli a jogalkalmazói döntést. Az alapelvi bíráskodás vagy alapelvi jogalkalmazás nem ilyen, ott nem szabályt alkalmazok vagy nem alkalmazok, vagy van fő szabály és van kivétel, amit alkalmazni kell, hanem az alapelvi döntés mindenkor egy súlyozást, egy mérlegelési jogkört jelent. Tehát az alapelvi jogkörben létrejött döntések miatt - 2006-ban kerültek először alkalmazásra - ezek mérlegelési döntések. Ezekben a mérlegelési döntésekben én egyenesen azon csodálkoznék - egyébként én jogirodalmilag ki is mutattam, hogy az esetek zömében, konkrét esetekben is erről van szó, hogy az OVB 10 vagy 15 fős testülete miért döntene ugyanúgy, mint egy három szakbíróból álló legfelsőbb bírósági tanács.
Tehát a mérlegelési jogkörben meghozott döntéseknél megvan ez a mozgástér, meg is van ilyen értelemben az eltérés lehetősége, úgyhogy én ebből nem vonnék le olyan konzekvenciákat, hogy ezek az OVB-döntések megalapozatlanok lettek volna. Másképp láttuk.
Mondok egy nagyon egyszerű példát. Rohodon a választás eredményét megsemmisítette a Legfelsőbb Bíróság az egyik választási ciklusban, amikor felülvizsgálati jogkörben az OVB döntése került hozzá. Ugyanazokat a szempontokat mérlegeltük mi is, mint a Legfelsőbb Bíróság, tudniillik arról volt szó, hogy személyi igazolvány bemutatása nélkül szavaztak. Senki sem állította, hogy hamisan szavazott valaki, csak a helyi viszonyok közt egymást jól ismerő emberek eltekintettek ettől. Ez egy súlyos törvénysértés. De mi volt a probléma? Most megsemmisítem, mert volt kifogás, azt az eljárást és a másik kétfajtát, aminél nem nyújtottak be kifogást, nem semmisítem meg? Ebben az esetben aközött keletkezik diszharmónia, hogy ugyanazon eljárás háromféle választási típusban, és egyet megsemmisítek, kettő érvényben marad. Mi azt gondoltuk, hogy éppen ezért nem semmisítjük meg a rohodi eredményt, a Legfelsőbb Bíróság meg úgy gondolta, hogy ezt meg kell tenni az ilyen formális törvénysértés miatt, és nem törődött a dolognak azzal a negatív konzekvenciájával, hogy akkor a másik két választási típusban szenved sérelmet a választások eredményének a legitimitása. De hadd tegyem hozzá, hogy nincs szó csalásról ebben az esetben, pusztán arról van szó, hogy ismerték egymást, itt lakik, ott lakik, és a személyit nem mutatták be, pedig azt be kellene mutatni, amivel a személyazonosságát a szavazólap felvétele előtt igazolja a választópolgár.
Hát így néz ki egy mérlegelési döntés. Úgy érzem, hogy az ilyen típusú problémákban az Országos Választási Bizottságnak semmilyen szégyellnivalója nincs ezzel kapcsolatban.
Köszönöm szépen. Remélem, nem felejtettem el semmit. (Tasó László jelentkezik.) Elnézést! A kisebbségi, ugye?
ELNÖK: Parancsoljon!
TASÓ LÁSZLÓ (Fidesz): Köszönöm szépen. Tehát a jelölő szervezetek csak egy főt delegálhattak a szavazókörökbe, míg a függetlenek mindenkit. És divattá vált az előző választásokon, hogy párttagsággal rendelkezők is függetlenként indultak szériában. Ezáltal a szavazókörben megváltozott a jelenlét. Tehát az egyébként párttagsággal rendelkező függetlenek egyenként delegáltak, míg a jelölő szervezet csak egyet delegálhatott. Ez mindenképpen diszkrimináció a jelölő szervezettel szemben. Az volt a kérdésem, hogy tervezik-e ezt jelezni a törvényhozásnak.
DR. SZIGETI PÉTER, az Országos Választási Bizottság elnöke: De facto az a helyzet, hogy nem foglalkozott ezzel az anyagunk, köszönöm szépen ezt a felvetést. Ez olyan dolog, amit én is szívesen megvitatnék a testülettel, mielőtt állásfoglalást alakítok ki. Van akkor egy ilyen diszharmónia-probléma, amit ön említett. Noha az is kétségtelen, hogy a független szervezet mögött, mint ahogy előbb hallottuk Rytkó Emiliától, kell, hogy álljon egy kisebbségi szervezet, de van egy ilyen játék, hogy... (Tasó László: Nem kisebbségiről van szó!) Ja, nem kisebbségiről, településiről! Igen, hát ily módon a bizottságok összetételének ezt a szabályát valóban át kellene gondolni. Köszönöm az értékes jelzést.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Tilki Attila képviselő úr az előterjesztéshez tett kérdést. Először azt kérdezte, hogy miért került bele ez a jelző. Őszintén szólva az előző évek gyakorlatát vettük át. Ez is alapul szolgált, amikor készítettük az előterjesztést. Köszönöm az észrevételt, azt gondolom, hogy nem indokolt. Nem magyarázata, amit elmondtam, hogy a korábbi években mindig ehhez hasonló forma volt, ami a választások után idekerült és a parlamenthez benyújtásra került.
Azt gondolom, hogy fogadja el a bizottság a képviselő úrnak azt a javaslatát, hogy vegyük ki, és akkor ugyanazt a szófordulatot használjuk, amit az Országos Választási Bizottság jelentéséhez készítünk, ami úgy hangzik, hogy: a minisztérium illetékes szervei tisztségviselőinek, akik hozzájárultak az önkormányzati választások törvényes lebonyolításához. A 4-es pontban pedig a "lelkiismeretes és" kifejezés kimarad. Ha ezzel egyet lehet érteni, akkor én ezt javaslom.
Továbbá, ami felmerült itt a kisebbségi önkormányzati választásnál, hogy beváltotta-e a reményeket vagy nem. Amikor készítettük az előterjesztést, ezen mi is sokat gondolkodtunk. Azt gondolom, hogy ami a jelentésekben, beszámolókban elhangzott, az a választások technikai, eljárásjogi lebonyolítására vonatkozik. Ott megállnak ezek a jelzők, amelyek itt elhangzottak. Ugyanakkor, ha megnézik képviselőtársaim a minisztérium által készített jelentéshez benyújtandó országgyűlési határozati javaslatot, ott mi azt a szófordulatot használjuk a második oldalon, hogy "a kisebbségi választások átfogó értékelésére a március 4-ei választásokat követően kerülhet sor". Azért tettük ezt, mert egyrészt ott egy bizonyos idő után már az egészet lehet egyben látni, másrészt, ha valamennyi idő eltelik, akkor már lehet a tartalmi munkáról is szólni. Meg lehet ítélni, hogy etnobiznisz-e, meg lehet ítélni, hogy a létrejött önkormányzatok valóban tudnak-e működni.
Ez a bizottság elé úgyis jön, és ha azokat a megállapítások, amelyek elhangzottak, arra vonatkoztatjuk, hogy itt volt egy választás, annak voltak körülményei, eljárási rendje, lebonyolítási módja, ott pedig azt gondolom, hogy megállja a helyét, amikor azt mondjuk, hogy ezek rendben és tökéletesen lezajlottak. Tehát nem volt baj abból, hogy változtattunk. Hogy a minőség javult-e vagy nem, ennek adjunk egy kis időt, és utána ítéljük ezt meg, ha ez így elfogadható.
Tisztelt Bizottság! Van-e több kérdés, vélemény? (Pál Tibor jelentkezik.) Parancsoljon!
PÁL TIBOR (MSZP): Köszönöm szépen. Tisztelt Bizottság! Hallgatva a kérdésekre adott válaszokat és olvasva a papírokat, azt gondolom, hogy azért azt összességében megállapíthatjuk, hogy a választás lebonyolításával megbízott munkaapparátus - ez alatt értem az önkormányzatoknál és az Országos Választási Irodánál lévő személyeket is - valóban lelkiismeretesen és jól végezte a munkáját. Hogy hogyan jelenik meg majd a papírban, ahogy az elnök úr is mondta, az módosítható. De azért összességében azt lehet mondani, hogy az a technikai háttér is nagyon jól vizsgázott, ami az okmányirodai hátteret jelenti valójában az önkormányzatoknál, és ez mindenképpen elismerésre méltó és dicséretet is érdemel.
Nem véletlenül kérdeztem, hogy jött-e létre új önkormányzat. Ugyan ez nem a választási törvény kérdése, de mégiscsak mint önkormányzati bizottság, számunkra mutat valamit, hogy az a szétaprózottság, amely az önkormányzati rendszerünket jellemzi, az egy ilyen választásnál - a törvényből adódóan, és ezzel nincsen gond - valójában tovább folytatódott, mint ahogy az 2002-ben is megtörtént. Akkor is jöttek létre új önkormányzatok kis létszámmal. Nem akarom az életképességi vitát kinyitni, de látszik, hogy a törvény ezt a folyamatot mégiscsak valamilyen módon segíti, vagy ezt támogatja, és ezzel sok helyen éltek is, természetesen ez a törvényből adódóan lehetséges, de látnunk kell, hogy egy ilyen folyamat továbbra is tart.
Én azt érzékeltem a kérdésre adott válaszból meg Tasó képviselő úr bólogatásából is, hogy abban, amit fölvetettem, hogy az egyéni képviselők esetében a jelölő szervezet mellett a logó is megjelenjen, mintha lett volna egyfajta egyetértés. Ezt azért mondom, mert lehet, hogy el kellene kezdeni összeszedni a választási törvénynek azokat a pontjait, amikben kardinálisan vélhetően nem fogunk tudni konszenzusra jutni, vagy remélem, hogy tudunk, de azért van néhány olyan pont, ami azokat a vitákat tisztázni tudja, ami mindig a választás előtt jön elő. Most nem gondolom, hogy a régiós választást meg a létszámkérdést kell mindjárt nekünk megoldani, de azért a technikai kérdésekben van néhány dologban egyetértés, ilyen volt az, amit én fölvetettem. Én javasolom, hogy fogalmazzuk meg, hogy ha nem is sikerül egy átfogó törvénymódosítás, legalább ebben a kérdésben legyen valamifajta egyetértés.
Én már azt a két kérdést, ami az anyagban is olvasható - az egyik az ajánlószelvény problémája - nem vetném föl, mert abban szerintem nem lesz ilyen egyetértés, de látszik, hogy az idő túlhaladt azon a problémán, hogy ajánlószelvényeket gyűjtsünk, mint ahogy a kampánycsend kérdése is már réges-rég túlvan azon, hogy valaki komolyan értelmezze. Amiben egyet tudunk érteni, talán az, hogy ne legyen kampánycsend, mert láthatóan ezen már réges-rég túlvagyunk, és ezen napokat lehet vitatkozni.
Viszont az is látszik, hogy van feladata a törvényalkotásnak. Az Alkotmánybíróság, ha jól tudom, két megállapítást is tett, amire adott egy határidőt, hogy meddig kell a választási törvényt módosítani, az egyik az igazolások kérdése, hogy ki hol szeretne szavazni. Ebben - bármilyen furcsa - rövid időn belül, ha az Alkotmánybíróság felkérésének eleget akarunk tenni, akkor vissza kell térni, és erről szót kell váltani. Ilyen volt a választási körzetek arányosságának a kérdése is, tehát az előbb-utóbb újból itt lesz a bizottság előtt. Én azt gondolom, hogy érdemes volna tényleg azokat az apró technikai módosításokat javasolni, amikben egyetértés van. Hogy majd a nagy átalakítása a törvénynek megtörténik-e vagy sem, egy másik konszenzus vagy egy másik párbeszéd kérdése lesz. De most a beszámolók kapcsán azt gondolom, hogy ezekről érdemes volt néhány szót váltani. Én tényleg köszönöm a választási irodának, a választási bizottságnak a munkáját, amit a választás során végeztek. Most nem a törvény értelmezése, hanem az a technikai háttér, amit adtak, valóban a kor színvonalának megfelelő, és valóban egy szakmaiságot mutat, ezt nagyon szépen köszönöm.
ELNÖK: Köszönöm szépen. További hozzászólásra készül-e valaki? (Nincs jelzés.) Ha nem, akkor lezárom a vitát. Megkérdezem, van-e valami mondanivalójuk a vita végén. (Jelzésre:) Elnök úr?
DR. SZIGETI PÉTER (Országos Választási Bizottság): Köszönöm szépen. Jó munkát kívánok, mert önök a törvényhozásnak sokkal inkább részesei, mint mi, úgyhogy ezekkel a feladatokkal valóban meg kell majd birkózni.
ELNÖK: Köszönjük szépen. Tisztelt Bizottság! Döntésekre kerítünk sort. Elsőként döntenünk kell általános vitára való alkalmasságról, a J/1893. számú jelentésről, ez a minisztérium által benyújtott jelentés. Kérdezem, hogy a bizottság általános vitára alkalmasnak tartja-e a jelentést. Aki igen, kézfelemeléssel jelezze! (Szavazás.) Köszönöm szépen. Megállapítom, hogy a bizottság általános vitára alkalmasnak tartotta.
Ezután döntsünk arról, hogy a bizottság benyújtja-e azt az önálló indítványt, amely országgyűlési határozat meghozatalára tesz javaslatot, azzal a kiegészítéssel, amit Tilki Attila képviselő úr jelzett, és én felolvastam, tehát itt a kiadott írásbeli anyaghoz képest pontosítást javasolunk, illetve kivesszük ezeket a jelzőket, és helyette ugyanazt a fél mondatot alkalmazzuk, ami az Országos Választási Bizottság anyagában is szerepel. Aki ezzel egyetért, kérem, kézfelemeléssel jelezze! (Szavazás.) Köszönöm szépen. Megállapítom, hogy a bizottság úgy döntött, hogy ezt az indítványt ebben a formájában benyújtja.
Tisztelt Bizottság! Döntenünk kell arról, hogy a J/1894. számú jelentés általános vitára alkalmas-e. Ez konkrétan az Országos Választási Bizottság beszámolója. Kérdezem a bizottság tagjait, egyetértenek-e azzal, hogy általános vitára ez alkalmas. Aki igen, kézfelemeléssel jelezze! (Szavazás.) Köszönöm szépen. Megállapítom, hogy általános vitára a bizottság alkalmasnak tartotta.
Indítványozom, hogy a bizottság nyújtson be országgyűlési határozati javaslatot az írásban kiadottaknak megfelelően, tehát ebben nincs változás. Aki ezzel egyetért, kérem, kézfelemeléssel jelezze! (Szavazás.) Tizenhat. Ki az, aki ezt nem támogatja? (Senki sem jelentkezik.) Ki az, aki tartózkodott? (Szavazás.) Tizenhárom. Megállapítom, hogy a bizottság 16 igen szavazattal, 13 tartózkodás mellett úgy döntött, hogy benyújtja ezt a határozati javaslatot. Köszönöm szépen.
Köszönöm szépen az előadók munkáját. További jó munkát kívánunk!
Tisztelt Bizottság! Mielőtt lezárnánk a napirendi pontot, a bizottságnak dönteni kell arról, hogy az országgyűlési határozati javaslatokat a parlamentben ki képviselje, illetve, hogy az előterjesztő nevében ki szerepeljen a parlamentben. Az alelnök úrral itt egyeztettünk, hogy ha a bizottság egyetért vele, akkor a bizottság elnöke legyen ez a személy. Kérdezem, hogy ezzel egyetértenek-e. (Általános helyeslés.) Köszönöm szépen, akkor a bizottság elnöke fogja a parlamentben az önálló indítványokat képviselni. Hogy egészen pontos legyen a jegyzőkönyv számára is: a két jelentésnek a bizottsági előadója szerepét is a bizottság elnöke vállalta magára. Köszönöm szépen.
Tisztelt Bizottság! Áttérünk a következő napirendi pont megtárgyalására, ami a második nemzeti környezetvédelmi program 2003-2004. évi végrehajtásáról készült jelentés megtárgyalása, az általános vitára való alkalmasságról kell dönteni. Köszöntöm a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztériumból dr. Gergely Erzsébet főosztályvezető-helyettes asszonyt. Az anyagot a képviselőtársaink megkapták, elolvashattuk J/1925. számon. Biztosan tetszett készülni szóbeli kiegészítéssel, úgyhogy megadom a szót.
Dr. Gergely Erzsébet kiegészítése
DR. GERGELY ERZSÉBET (Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium): Nagyon szépen köszönöm, elnök úr. Tisztelt Bizottsági Tagok! Nagy örömömre szolgál, hogy számot adhatunk a 2003. és 2008. közötti második nemzeti környezetvédelmi program első két évének a teljesítéséről. A jelentésünket benyújtottuk. Szeretném tájékoztatni önöket arról, hogy a jelentés igen széles körű társadalmi egyeztetés keretében valósult meg. A közigazgatási egyeztetésen kívül a tárcaközi bizottság albizottsága és maga a tárcaközi bizottság is támogatta, amiben különösen azért fontos a civil részvevők szerepe, mert minden régió, minden települési önkormányzati szövetség, illetve a civil társadalom is az elkészült anyagot támogatta.
A jelentés alapvetően több fő részből áll. Az első áttekinti, hogy ebben a két évben milyen nemzetközi és hazai átfogó keretek között történt a program végrehajtása, összefoglalja, hogy az OGY-határozatban foglalt fő célkitűzéseket hogyan valósítottuk meg, a tematikus akcióprogramok teljesítéséről is beszámol, és a végén külön fejezet foglalkozik azzal, hogy a megtett intézkedések eredményeként hogyan alakulnak Magyarország környezeti állapotának főbb mutatói.
Néhány főbb elemet emelnék ki, hiszen az anyagban minden részletesen benne van. Ez a két év volt az, amikor Magyarország az EU-csatlakozásra felkészült, és teljes jogú taggá vált, ami azt is jelentette, hogy több mint 160 jogszabály-harmonizációt kellett elvégezni ahhoz, hogy megfelelő környezeti jogrendszer alakuljon ki. Emellett már az új készülő EU-s jogszabályok és politikák kidolgozásába is bekapcsolódtunk, ahol a vegyianyag-politikát, illetve a városi környezetstratégiát említeném.
Ez az az időszak, amely a nagy infrastrukturális programok - amelyek a településeket is alapvetően érintik - előkészítése, illetve a végrehajtásuk megkezdése volt. Ilyen szempontból összesen 12 komplex regionális hulladékrendszer kialakítása történt meg, évente 2-3 százalékkal nőtt a csatornázottság és a szennyvíztisztítás aránya, jelentős mértékben az energiatakarékosság, energiahatékonyság, az agrárkörnyezet-védelmi intézkedések terén is több helyen nagyságrendi változások következtek be.
Összességében úgy ítéljük meg, hogy a program - különösen a közvetlen környezetvédelmi beruházások - időarányosan halad. Ha a forrásokat nézzük, akkor az előzetes tervezethez képest kicsit elmaradásban vagyunk. Ugyanakkor látható, hogy 2005-ben és 2006-ban az ISPA-, a kohéziós, a strukturális és most már majd az Új Magyarország fejlesztési terves EU-források lényeges változást és előrelépést hoznak.
Fentiek alapján mondható, hogy a legfőbb célokban jelentős előrelépés történt. Egy-két olyan terület van, amire úgy gondoljuk, hogy még további figyelmet kell fordítani. Ilyen volt például a vízkeretirányelv hazai bevezetésének megalapozása, ilyen volt az ivóvízbázis-védelem, és ilyennek gondoljuk azokat az egyébként nem annyira forrásigényes, de nagyon fontos ügyeket, mint a környezettudatosság, szemléletformálás, nevelés, hiszen a számok azt mutatják, hogy míg a források jelentős része szinte 90 százalékban beruházásorientált volt és EU-kötelezettséget teljesített, tulajdonképpen a működési és szemléletformálási célú ügyekre jutott a legkevesebb forrás.
Hogy ne csak a két évről beszéljünk, a számok tükrében elmondhatjuk, hogy azóta a ráfordítások tovább növekedtek, tehát a program félidőszakára gyakorlatilag arányos a teljesítés.
Köszönöm szépen.
Kérdések, vélemények, reflexiók
ELNÖK: Köszönöm szépen. Tisztelt Bizottság! Azt javaslom, hogy a kérdések, vélemények egyszerre hangozzanak el. Ki kíván hozzászólni? (Tasó László jelentkezik.) Parancsoljon!
TASÓ LÁSZLÓ (Fidesz): Köszönöm szépen. Egy kérdésem lenne. Ha jól emlékszem, jellemzően a szennyvízcsatorna-hálózat kiépítéséhez igazodó igénybevétel százaléka olyan 44-47 százalékos mértékű. Ez azért is aggályos, mert mindenegyes pályázatnál úgy kapták meg a támogatásokat az önkormányzatok, hogy legalább 70 százalékosnak kellett lennie a rákötésnek. Akkor hogy fordulhat elő, hogy az elmúlt években nagy mennyiségben történtek szennyvízberuházások, és mégis az átlagos, az új rendszereknél is 44 százalékos?
DR. GERGELY ERZSÉBET (Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium): Itt egy adatot pontosítanék. A 44 százalék a településekre vonatkozik, de a rákötött lakások aránya 60 százalék fölött van.
TASÓ LÁSZLÓ (Fidesz): De még akkor sincs 70, aminek lenni kellett volna ahhoz, hogy támogatást kapjanak az önkormányzatok egyébként. Tehát ez egy érdekes helyzet, és azért erre csak figyelni kellene, mert jó néhány ezer milliárd forint van a földben, amit egyébként nem használnak. A támogatások odaítélésénél ezt jobban figyelembe kellene venni. De ez nem a program hibája.
Egyetlenegy dologra figyeltem fel az anyagban - pontosabban nem egyre, de egyre mindenképpen -, és segítsen, ha tévedek. 2008 végéig kell a csatornázásnak bekövetkeznie a 10 ezer lélekszám alatti településeknél. Jól emlékszem-e erre? (Dr. Gergely Erzsébet: De csak az érzékeny területeken.) A sérülékeny vízbázis, igen. (A kormány képviselője kollégájával konzultál. - Rákosi Judit a fal mellett lévő széksorokból: A rendelet által lehatárolt érzékeny területeken, a Balaton, a Fertő-tó és a Velencei- tó vízgyűjtőjén kell 2008-ig...) Köszönöm szépen. Viszont sérülékeny vízbázis máshol is van Magyarországon, nemcsak a Balaton környékén. Észak-alföldön is nagyon sok helyen van ilyen vízbázis. Mennyivel másabb a Balaton környékén lévő vízbázis sérülékenysége, mint például a Tisza mentén vagy éppen az Észak-alföldön?
ELNÖK: (Rákosi Judit felé:) Tessék odaülni nyugodtan! És egy bemutatkozást is kérünk a jegyzőkönyv számára!
RÁKOSI JUDIT (Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium): Rákosi Judit vagyok. Tehát a jelenlegi jogszabályok szerint alapvetően az EU előírása az, hogy a felszíni vizek érzékenysége szempontjából azokat kell előrehozni, az pedig ez a három érzékeny terület. Nem a felszín alatti vízbázisok miatt. Ez a mi saját érdekünk, hogy a felszín alatti vízbázisok csatornázottsága is megvalósuljon, de az időütemezés nem ehhez igazodik. Tehát egy felszín alatti vízbázison lévő átlagos, 2000 lakosszám feletti településnél 2015-ig kell megoldani.
TASÓ LÁSZLÓ (Fidesz): Értem, köszönöm szépen. Pillanatnyilag én még 2013-ig sem látok olyan forrásokat nyitva, vagy még csak előrejelzést sem hallok arról, ami egyébként ezt a programot tudná segíteni.
Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Ecsődi László!
ECSŐDI LÁSZLÓ (MSZP): Köszönöm szépen. Az anyag nagyon tömör, és talán az elmúlt évekhez képest kisebb terjedelmű, éppen ezért azt hiszem, hogy ez a későbbiekben is használható lesz akár adatbázisként is.
Ami nálam egy kicsit gondként jelentkezett, meg ami talán nem is biztos, hogy bent van az anyagban - én nem találtam meg -, de azt hiszem, hogy ezt a kérdéskört fel kell vetni, mert tulajdonképpen most ez az időszak az, amikor, lehet, hogy kicsit túlzás, de nagykorúak lettünk környezetvédelmi szempontból is azzal, hogy az Unió tagjai lettünk, és a végleges igazodás időszaka volt az elmúlt két év. Olyan hiányérzeteim vannak, hogy például bizonyos beruházásoknál, amelyek éppen környezetvédelmi beruházások, a környezetvédelmi elvek vagy szavak mögé bújt akár politikai, akár néha egyéni érdekek megjelenését a mai törvényi háttér vagy a törvényi szabályozás nem rendezi, s néha egy-egy települést ezért hátrányos helyzetbe tud hozni egy kisebb érdekcsoport, vagy több települést sújthat az, hogy egy út megépítését megakadályozza 4-5 ember, és ezáltal több településen a lakosság továbbra is hátrányos helyzetbe kerül.
A szennyvízberuházásoknál szintén nem találtam arra utalást, hogy a beruházások mellett figyelmet kellene fordítani most már a szennyvíztisztító művekre, amelyek egy része tíz évnél is idősebb, amelyeknek jelentős felújítására vagy akár új építésére keletkezik igény, mert ezek eléggé elhasználódtak, mivel amikor épültek, akkor új technológiának tűntek, és kiderült, hogy nem biztos, hogy olyan tökéletes volt ez a technológia.
Egyetértek azzal, amit Tasó képviselőtársam feszegetett, hogy a tárcának sokkal jobban kellene ellenőriznie azt, hogy ahol elkészül a szennyvízberuházás, ott a rákötések történjenek meg, és ne milliárdok legyenek a földben, és esetleg más település nem kap beruházási lehetőséget, és ahol meg megtörténik a beruházás, ott nem igazán hasznosul ez az egész, és ugyanúgy történik akár a felszíni, akár a felszín alatti vizek szennyezése.
Ezzel együtt is úgy gondolom, hogy ez az egész anyag nagyon komplex anyagként jelenik meg, és elfogadásra javaslom. Még egy jobbító javaslat, hogy a stratégiai tervezés szempontjainál talán egy kicsit nagyobb feszességet kellene figyelembe venni, éppen azért, hogy a különböző csúszások ne okozzanak nagy környezetvédelmi hátrányokat.
Még egyszer szeretném mondani, hogy az anyagot elfogadásra javaslom, és általános vitára alkalmasnak tartom. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Bebes István!
BEBES ISTVÁN (Fidesz): Az anyag egy részéhez szeretnék hozzászólni, ez a megújuló energiaforrások kérdésköre. Itt is látható, hogy emelkedett a villamosenergia-termelés 2004-re az erőművek faapríték-tüzelésre történő átállása következtében. Ez 2005-től kezdődőden még erőteljesebben emelkedett. Ez viszont felvet egy nagyon komoly problémát, amellyel szerintem foglalkozni kellene: az erdőink kérdéskörét. Hiszen olyan mértékben álltak át, és olyan mértékben használják fel a faanyagot, hogy ma már - ez többek között az anyag első részében van - a megkezdett beruházásoknál a kedvezőbb átvételi ár ellenére a faanyag ára többek között emiatt szinte eléri a gáz árát, olyan mértékben növekedett a felhasználás. Ez az anyag is mutatja, hogy nagymértékben emelkedik. Tudunk-e tenni annak érdekében, hogy ezek a kedvezmények mondjuk szűküljenek, ne legyen ilyen mértékű? A másik része viszont: a hőenergia-termelésben segíteni kellene, mert azt gondolom, ott viszont problémák vannak, ott támogatásokkal segíteni kellene a hőenergia-termelést, hiszen az nem olyan nagymértékű, mint mondjuk a villamos energia esetében. Köszönöm.
ELNÖK: Köszönjük szépen. Van-e további hozzászóló, kérdező? (Nincs jelzés.) Ha nincs, akkor lezárom a vitát. Reagálásra visszaadom a szót. Tessék parancsolni!
DR. GERGELY ERZSÉBET (Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium): Köszönöm szépen, elnök úr. Néhány választ szeretnék a feltett kérdésekre adni. Ami a szennyvíztisztító művek rekonstrukciójára vonatkozott: valóban ezekre az elkövetkező EU-forrásokból is viszonylag szolid részarány áll majd rendelkezésre. Egy valami azonban elmondható: az Európai Unió vízkeretirányelve alapján a különböző víziközmű-szolgáltatások esetében is a teljes költségmegtérülés elvét érvényesíteni kell. Jelenleg az új víziközműtörvény, illetve a víziközműtörvény szakmai tervezete a tárcánál elkészült, és ott például az árképzés, a szolgáltatási árak meghatározása azok a kritériumok és tényezők, amiket az árba bele kell építeni. Ezek már garanciát fognak biztosítani arra, hogy a rekonstrukcióhoz szükséges források előbb-utóbb rendelkezésre álljanak, és az uniós forrásokból is ehhez kiegészítés várható.
Ugyanígy, ennek a víziközműtörvénynek egy fontos eleme a rákötések rendezése, hiszen pontosan lehet számítani, hogy mennyire nem hatékony az, amikor meglévő korszerű infrastrukturális rendszereknek a működése többletköltséggel jár, hiszen a rákötési fegyelem és hajlandóság elég alacsony. Ezt ez a törvény szintén szabályozni fogja.
A megújuló energiaforrások kérdésköre tekintetében pedig osztom, és a tárca is osztja azokat az aggodalmakat, amelyeket képviselő úr felvetett. Itt az egyik kérdés az, amikor a meglévő erdőállomány ilyen célú hasznosítása folyik, tehát itt is valamifajta szabályozásban és nem utolsósorban az ellenőrzés megerősítésében gondolkodtunk. A másik pedig ugyanígy körültekintést igényel, hiszen nagyon nagy lelkesedéssel kezdik az energiaerdő-programokat, de azt is tudjuk, hogy ezek tulajdonképpen olyan intenzív mezőgazdasági kultúráknak tekinthetők, amikkel kapcsolatos környezetszennyezési tapasztalatink például a nagy kukoricatermesztési rendszerek időszakából már vannak. Tehát alapvetően azt gondoljuk, hogy mind a két tényezőt óvatosan kell kezelni. Az EU vonatkozó szakpolitikája is nagyon ösztönzi, hogy a megújuló energiaforrásokkal minél nagyobb arányban éljünk. De Magyarország folyamatosan azt az álláspontot képviseli ezekben az ügyekben, hogy a hazai adottságaink alapján kell azt az országnak eldönteni, hogy ezen belül mennyi legyen a termikus, mennyi legyen a szél-, mennyi a napenergia, illetve például a biomasszából keletkező energiaforrás, hiszen így lehet még a kvázi megújuló energiaforrások mellett is a legkörnyezetkímélőbb módon ezt az energiabázist fejleszteni. Köszönöm.
ELNÖK: Köszönjük szépen a válaszokat. Tisztelt Bizottság! Döntenünk kell arról, hogy a beterjesztett J/1925. számú javaslat általános vitára alkalmas-e. Aki alkalmasnak tartja, kérem, kézfelemeléssel jelezze! (Szavazás.) Tizennégy. Kérdezem, hogy ki nem tartja alkalmasnak. (Szavazás.) Tizenkettő. Megállapítom, hogy a bizottság 14 igen szavazattal, 12 nem ellenében általános vitára alkalmasnak tartja.
Kérdezem, hogy a bizottság állít-e előadót. Alelnök úr, kisebbségi vélemény lesz-e? (Dr. Kovács Zoltán közbeszól.) Egy pici türelmet kérek, Tasó képviselő úr döntésére várunk. (Dr. Kovács Zoltán elhagyja az üléstermet.) Nem a jövő héten lesz napirenden, hanem esetleg utána való héten a plenáris ülésen, mert még bizottságok tárgyalják ezt a jelentést. (Dr. Kovács Zoltán visszatér az ülésterembe. - Jelzésre:) Tisztelt Bizottság! Azt indítványozom, hogy a bizottság ne állítson előadót, hanem a szokásnak megfelelően a bizottság döntését írásban ismertessük. Köszönjük szépen a minisztérium képviseletében megjelenteknek a segítséget, további jó munkát kívánunk.
Tisztelt Bizottság! Rátérünk az utolsó napirendi pontra. Itt két fontos dolgot kell megbeszélnünk. Az egyik, hogy e hét pénteken délelőtt moldáv parlamenti küldöttség tesz látogatást az Országházba, a parlament munkájával ismerkedik meg. 10 órától találkozó lenne önkormányzati bizottsági tagokkal. Az a főtitkár úrnak és a parlament vezetésének a kérése, hogy minél több képviselő vegyen részt. Eddig két képviselőtársunk van, aki részt tud venni. Én kérnék mindenkit, hogy aki még pénteken a 10 órától 12 óráig terjedő programon részt tudna venni, jelentkezzen, hogy megfelelően elő tudjuk készíteni a munkát.
Írásban is megkapták a képviselőtársaim, hogy jövő héten, február 12-e és 15-e között a román szenátus delegációja látogat Magyarországra. Tíz szenátor lesz itt. A program egyik része a szerdai napon, hogy az Országgyűlés különböző bizottságaival lesz találkozó. A kiadott tervezet szerint 10 óra és 10 óra 45 perc között az Önkormányzati és területfejlesztési bizottsággal találkoznak. Az írásos anyagban úgy szerepel, hogy amennyiben bizottsági ülésünk lesz 10 órától, akkor ezzel kezdenénk. Ha nem kell a bizottságunknak ülést tartania, akkor a román delegáció nem a bizottsági ülésen vesz részt, hanem találkozik a bizottság tagjaival. Ez azt jelenti, hogy ott nem kell határozatképességet biztosítani, de én azt szeretném, ha a bizottság minél nagyobb létszámban részt venne. A bizottság valamennyi tagja részt vehet ezen a találkozón. Azt kérném, hogy alelnök úrral jövő hétfőn egyeztessünk, hogy kik azok, akikre számíthatunk, hogy egy valóban érdemi találkozóra kerülhessen sor. Tehát most mindenki tudja a programot, jövő héten pedig egyeztessük le, hogy a bizottság illő számban vegyen részt ezen a találkozón. Ha bizottsági ülés lesz, akkor természetesen a találkozó után a szükséges napirendi pontokat megtárgyaljuk. Ma úgy tűnik az eddig benyújtott indítványok alapján, hogy nem kell bizottsági ülést tartanunk, de természetesen addig még a kormány terjeszthet elő javaslatokat, amiket meg kell tárgyalnunk.
Az e hét péntekre jelzett programra tud-e valaki az eddig jelentkezetteken túl jönni? (Nincs jelzés.) Nem. A jövő hétre kérek minden bizottsági tagot, hogy tekintsék át, hogy szerdán 10 órától minél nagyobb számban vegyünk részt a találkozón.
Tisztelt Bizottság! Van-e valakinek mondanivalója az egyebek között? (Jelzésre:) Tasó képviselő úr!
TASÓ LÁSZLÓ (Fidesz): Köszönöm szépen. Én a tisztelt bizottságot arra kérem, hogy segítsen abban, hogy megismerhessünk, milyen kalandos körülmények között lett Magyarországon a 48 hátrányos kistérségből 28, mert erről viszonylag kevés információhoz jutottam az elmúlt napokban, és megmondom őszintén, Hajdú-Bihar megye hajdúhadházi választókerületében élek és dolgozom, annak vagyok a képviselője, és az a térség is kikerült a 48 leghátrányosabb helyzetű kistérség sorai közül. Nekem az az érzésem, hogy ez abszolút politikai döntés volt, és szeretnék meggyőződni róla, hogy igen vagy nem. Segítsen a bizottság abban, hogy önálló napirendi pontként tárgyaljuk ezt a legközelebbi alkalommal, és számoljon be erről az illetékes miniszter, ha lehetséges, mert szerintem ez nemcsak bennünket, hanem nagyon sok térséget bánt, és kíváncsiak lennénk az okra, mert én nem tapasztaltam a választókerületben, pontosabban fogalmazva a térségben olyan változást, amely alapján kikerülhettünk volna ebből a körből. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Ezzel kapcsolatban? (Jelzésre:) Alelnök úr?
DR. KOVÁCS ZOLTÁN (Fidesz): Bocsánat, nem ezzel kapcsolatban!
ELNÖK: Nem ezzel kapcsolatban. Akkor ezt zárjuk le. Úgy gondolom, hogy nagyon sok képviselőtársunkat érdekli ez az ügy. Én is kérdeztem Szilvásy miniszter úrtól ezzel kapcsolatban. Azt tudom megerősíteni - mert Szilvásy úr leírta írásbeli kérdésre adott válaszra -, hogy a 48, az 48. Tehát a 64/2004-es kormányrendelet besorolásai érvényesek. Tehát az nem változott, az nem íródott felül. Arról, hogy erre a 28 hátrányos kistérségre milyen fejlesztési elképzelés van, azt gondolom, hogy érdemes ebben a bizottságban szót váltani. Támogatom képviselő úrnak azt a javaslatát, hogy kerüljön ide önálló napirendi pontként. A lehető legrövidebb időn belül, ez azt jelenti számomra, hogy két héten belül biztos a bizottsági ülés napirendjére tűzzük, erről a programról és a hátrányos helyzetű kistérségekkel kapcsolatos elképzelésekről való tájékoztatót, ha ezzel egyetértés van. (Tasó László: És akkor behívnánk valakit, aki erről beszélne.)
Azért mondtam a két hetet, mert ha nem alkalmas az időpont egy hét múlva, akkor a második hétre. Nem neveztünk meg előadót, szerintem akkor bele kell hogy férjünk a két hétbe. (Erdős Norbert jelentkezik.) Parancsoljon!
ERDŐS NORBERT (Fidesz): Köszönöm szépen. Félig-meddig kapcsolódok Tasó képviselőtársamhoz. Talán érdemes elgondolkodni azon is, ami a hátrányos helyzetű települések vonatkozásában és a KSH 16 számából kialakuló kérdéskörben van. Ezt a kérdéskört is érdemes lenne szerintem körüljárni, mert sok esetben vitatható, hogy ebből a 16 számból, amely alapján kialakult, a legutóbbi időben például kivették az aranykorona-értéket. Tehát, hogy most mit veszünk ki, mit tesznek be? Azért ezek elég fontos kérdések. Kapcsolódnék ahhoz, hogy akkor ezt is vitassuk meg napirendi pontként. Azt gondolom, hogy mindkettő elég súlyos kérdés, és tulajdonképpen össze is kapcsolódik.
Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Alelnök úr?
DR. KOVÁCS ZOLTÁN (Fidesz): A következőt szeretném felvetni a tisztelt bizottságnak. A bizottság egy kört már futott ebben a témában, ez a műegyetemi tűz, ahol három ember mégiscsak meghalt, három tűzoltó. Tulajdonképpen felelősség megállapítása nélkül - most idézőjelbe téve - megszüntették az eljárást. Azt gondolom, hogy érdemes lenne a miniszter asszonyt ebben az ügyben meghallgatni - hiszen odatartozik a tűzoltóság -, illetve az OKF vezetőjét. Most már, hogy a vizsgálat véglegesen lezárult, kaptunk egy anyagot. Hogy az milyen minőségű volt, most nem szeretném itt vitatni, de úgy gondolnám, hogy ebben a helyzetben, amikor tulajdonképpen már minden vizsgálat befejeződött - kivéve, hogy a bizottság nem tájékozódott erről -, lenne értelme ennek még egy bizottsági ülésen hangot adni a közeljövőben. Ezt lehet akár a jövő héten vagy az utána való héten, vagy ha hosszú felkészülés kell hozzá, akkor március hónap valamelyik bizottsági ülésén.
ELNÖK: Ezzel kapcsolatban egyetértés van? (Szabó György: Nincs!) Alelnök úr!
SZABÓ GYÖRGY (MSZP): Nem támogatom Kovács alelnök úr javaslatát, mert nem mondott semmifajta érvet amellett, hogy miért kellene ezt idehozni. Gyakorlatilag, amint említette, elkészült egy jelentés. Ha ezt a jelentést meg akarjuk ismerni, akkor feltehetően valamennyi országgyűlési képviselőnek módjában áll. Nézzük meg, és ha indokoltnak tartja, mert a jelentésben olyan dolgok szerepelnek, amelyek nem adnak kellő magyarázatot az eseményekre, és úgy gondolja, hogy felsőszintű politikai meghallgatásra is szükség van, mondjuk, hogy a felelősséget jobban tudjuk tisztázni, akkor fogalmazza meg valaki. De pusztán azért, mert történt valahol valami, nem hiszem, hogy minisztereket kell idecitálni. Tehát én messzemenően nem értek ezzel egyet.
Ami az előbb elhangzott, amit Tasó képviselő úr felvetett, az idetartozó kérdés, arról beszélhetünk. De ennek én nem hallottam semmifajta értelmes indokát, és így nem tudom elfogadni.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Parancsoljon!
DR. KOVÁCS ZOLTÁN (Fidesz): Az, hogy három ember meghalt, valóban nem értelmes indok, ha Szabó képviselő úr indoklását nézzük ebben a kérdéskörben. De a miniszter úgyis jön meghallgatásra, tehát nem fogja megúszni ezt a kérdést, legalábbis e vonatkozásban. Akkor is meg lehet hallgatni ebben az ügyben. Azt gondoltam, hogy ez önmagában is megér egy meghallgatást, minthogy az egyébként négyórás meghallgatás ettől kezdődően öt- vagy hatórás legyen. Azt hiszem, hogy erre azért magyarázatot kell adni. Az, hogy nincs felelős... - tudom, hogy augusztus 20-án is megállapította a miniszter magáról, hogy nem felelős, itt is megállapították a tűzoltók magukról, hogy nem felelősek; ott meghalt öt ember, itt meghalt három ember, és nincs felelős. Ez tipikusan az a világ, ahol egyébként a képviselő úr több időt töltött, mint én, politikusként is meg személyében is. Azt hiszem, hogy ez tartozik a bizottságra annyira, mint amennyire egyébként mondjuk a környezetvédelmi program. (Ecsődi László: Mire tetszett gondolni a több időt?) Idősebb. (Ecsődi László közbeszólása.) A kor nem jelent tapasztalatot.
ELNÖK: Tartsuk be a sorrendet! Tisztelt Bizottság! Az első kérdésben tudunk dönteni. Egyetért-e a bizottság azzal, hogy a "28-as" programról a bizottság két héten belül kapjon tájékoztatást? (Szavazás.) Megállapítom, hogy ezt betervezzük. (Dr. Kovács Zoltán távozik az ülésről.)
A másik kérdésben, úgy látom, jelenleg még van véleménykülönbség. Ebben ne döntsünk most. Nézzük meg annak az ülésnek a jegyzőkönyvét, amelyen a bizottság tárgyalta ezt a témát. Azóta nemcsak a minisztériumban, hanem a fővárosban is le kellett folytatni és lefolytatták a szükséges eljárásokat. Azt gondolom, hogy erre a kérdésre a következő ülésen térjünk vissza, hogy ezt napirendre tűzzük vagy sem. Az alelnök úr felvetette, nem olyan kezdeményezés, ami kötelező érvényű. Nézzük meg annak az ülésnek a jegyzőkönyvét, és akkor a következő ülésen térjünk vissza.
Alelnök úr, így ez elfogadható?
SZABÓ GYÖRGY (MSZP): Igen. Természetesen nagyon súlyos tragédiának tartom, ha három ember meghal. Ez önmagában komoly kérdéseket vet fel, de korántsem biztos, hogy politikai felelősséget is felvet. Ha valakinek ilyenfajta megjegyzése vagy indítványa van, akkor legyen szíves pontosítani, hogy mit is akar tulajdonképpen ezzel kapcsolatban megtudni. Tudniillik, így nem tudom kezelni ezt az egész kérdést. Ahogy az elnök úr említette, persze, hát idehozhatjuk, de önmagában az nem változtat a helyzeten. Azt várom, hogy ha valaki ilyet kezdeményez, akkor lesz szíves indokokat mellérakni. Amit alelnök úr mondott, függetlenül a tragédia súlyától, az nem elégséges indok, mondjuk, egy miniszteri meghallgatásra.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Parancsoljon!
ERDŐS NORBERT (Fidesz): Bocsánat, nem ehhez! Akkor az első napirendi pontba beleértjük a hátrányos helyzetű településeket is, ugye? (Szabó György: Nem!)
ELNÖK: Nem. Ott a 28-cal kapcsolatos programról, hogy miért ez a 28, milyen program, mikor és hogyan indul, erről kap a bizottság egy tájékoztatást. Ennek nem megkerülhető az a része, hogy miért az a 28... (Jelzésre:) Nem? Alelnök úr!
SZABÓ GYÖRGY (MSZP): Elnézést kérek! Azt hiszem, hogy két teljesen különböző témáról van szó, bár látszólag összefüggenek. Az első, amit Tasó képviselő úr felvetett, arról szól, hogy van egy statisztikai besorolása a kistérségeknek, ami beszél a leghátrányosabbakról meg beszél a hátrányos helyzetűekről. A többi pedig nem ezekbe a kategóriákba tartozik. Ez egy statisztikai mutatószámrendszer alapján alakult ki, ami egy országgyűlési döntésnek is a következménye, hiszen ezeket a paramétereket mi fogadjuk el egy határozati javaslatban vagy egy törvény mellékleteként. Hogy ezt önmagában érdemes megnézni, hogy ezek a paraméterek helyénvalóak-e vagy sem, az lehet egy vitatéma, teljesen függetlenül attól, amit a Tasó képviselő úr mond, mert az egy más kérdés, hogy ha mi a nemzeti fejlesztési terv támogatáspolitikai intézményrendszerét vagy törekvéseit tesszük vizsgálat tárgyává, akkor kérdés lehet, hogy mondjuk 28 leghátrányosabb helyzetű kistérségnek kell-e nekünk komplex programot készíteni, és milyen támogatást rendelünk hozzá vagy kiterjesztetten értelmezzük, mert nyilván ez a források nagyságrendjétől is függ, meg attól is, hogy mennyire akarjuk koncentráltan, vagy mennyire akarjuk terítetten felhasználni ezeket a forrásokat. Az - úgy mondhatnám - támogatáspolitikai kérdés, az előbbi meg egy besorolásbeli kérdés, ez két különböző kategória. Ezért mondom, hogy nem igazán tartozik össze a két ügy.
ELNÖK: Arról, amit Tasó úr felvetett, döntöttünk, hogy behozzuk ide.
SZABÓ GYÖRGY (MSZP): Csak annyit tennék még hozzá, hogy a 48 leghátrányosabb helyzetű kistérség között is egy nagyon világos sorrendet lehet felállítani, tehát a 48-at sorrendbe lehet állítani. Mondhatom azt, hogy mind a 48-at akarom egy komplex felzárkóztatási programban támogatni, vagy mondhatom azt, hogy ezen belül is a leghátrányosabb 10-et, 5-öt, 8-at. Most a 28 előzetesen egy kormányzati törekvést jelez, ami megítélés tárgya lehet természetesen, ezért helyénvaló, hogy idehozzuk ezt a kérdést, a másik pedig egy statisztikai mérőszámrendszeri kérdés.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Egyszerre jelentkezett két képviselő. Bóka Istvánnak adom meg a szót. (Dr. Bóka István: Én nem ehhez a témához akarok hozzászólni.) Akkor Erdős képviselő úr.
ERDŐS NORBERT (Fidesz): Köszönöm szépen. Én értem, amit alelnök úr mondott, én támogatom is, hogy legyen egy ilyen napirendi pont. Úgy fogalmazok, hogy nekem lenne egy olyan javaslatom, hogy érdemes lenne ezt a kérdéskört egy másik napirendi pont keretében körbejárni. Nem tudom, hogy tudja-e ezt támogatni a bizottság. Időnként nem árt, ha az Önkormányzati és területfejlesztési bizottság ezeket a kérdéseket megvitatja. Köszönöm szépen.
TASÓ LÁSZLÓ (Fidesz): Csak a pontosítás kedvéért egyetlenegy gondolatot. A lényege, hogy azt szeretnénk megtudni a napirendi pont keretében, arról kérünk felvilágosítást, hogy a 48 hátrányos helyzetű kistérségből miért pont 28 és milyen elvek alapján került kiválasztásra. Itt 120 milliárdról hallunk, amit csak ez a 28 kistérség fölhasználat, és ez jelentős összeg, és ezért nem értjük, hogy a másik 20-szal mi történik. Ez a kérdéskör így együtt érdekel engem. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Bóka úr!
DR. BÓKA ISTVÁN (Fidesz): Köszönöm szépen. Megpróbálom ebben az évben már többet nem fölvetni ezt a kérdést, de valamilyen módon területfejlesztési bizottság is vagyunk az önkormányzati mellett. Nekem változatlanul hiányérzetem van, és szeretnék több tájékoztatást kapni és hallani a második nemzeti fejlesztési terv állásáról, az eljárásrendek fölépüléséről, az intézményrendszer kiépüléséről, a végrehajtás gondjairól, esetleges problémáiról, az operatív programokról. Itt elsősorban nem a regionális programokra gondolok, hanem az ágazati operatív programokra. Milyen összekapcsolódási pontok vannak a regionális és az ágazati operatív programok között? Önmagában létezik minden, vagy kialakultak már azok az összecsiszolási mechanizmusok, amik alapján együtt tudják kifejteni hatásukat? Én azt gondolom, hogy ennek a bizottságnak mint szakbizottságnak igenis fontos szerepe lenne, hogy megfelelő rendszerességgel a második nemzeti fejlesztési terv állásával kapcsolatosan tájékoztatót hallgasson meg, azzal kapcsolatban a véleményét kifejtse, hiszen azt gondolom, ez egy nagyon jelentős gazdasági-fejlesztési kérdés. Tehát megismételném a korábban elhangzott kérésemet, fölvetésemet. Köszönöm.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Szabó alelnök úré a szó.
SZABÓ GYÖRGY (MSZP): Bóka úr javaslatához tennék egy megjegyzést. Én alapvetően elfogadhatónak tartom, csak figyelembe kellene vennünk, hogy azóta, amióta korábban fölvetetted ezt a kezdeményezést - mert nem először teszed meg -, történt annyi változás, hogy felállt az Új Magyarország fejlesztési terv végrehajtását ellenőrző eseti, de állandó jelleggel működő bizottság, és én úgy gondolom, ennek a munkájával egyfajta összhangba kellene kerülnünk. Tehát én azt javasolom az elnök úr felé, hogy tájékozódjunk, hogy ők milyen témákat mikor tűznek napirendre, mert Bóka úrnak abban bizonyára igaza van, hogy minden egyes döntésnek van területpolitikai vetülete is, tehát tartozhat hozzánk. Akár azt is el tudom képzelni, hogy míg az eseti bizottság, amely meghatározott ütemterv szerint végzi a munkáját, és ott ellenzéki elnök is van, egy-egy témát napirendre tűz, akkor mi ugyanazt egyfajta aspektusból, mondjuk a mi aspektusunkból ugyancsak megvizsgáljuk, és így nem történne meg, hogy szanaszét ráncigáljuk az éppenséggel illetékes előadókat.
ELNÖK: Bóka úr!
DR. BÓKA ISTVÁN (Fidesz): Én az Önkormányzati és területfejlesztési bizottságot, amelyben részt veszek, alapvetően egy szakbizottságnak tekintem, nagyon fontosnak tartanám, hogy ebből az aspektusból tényleg szakmai érvek alapján tekintsük át ezt az egész rendszert és az egész folyamatot a megismerés szándékával, a jobbítás szándékával, és merthogy valamennyiünk érdeke, hogy megfelelő módon tudjuk az országot fejleszteni. Tehát én azt gondolom, hogy az az ad hoc bizottság felállt, végezze a munkáját, de szerintem ez nem zárja ki, hogy az Önkormányzati és területfejlesztési bizottság a saját maga metódusa szerint mint szakbizottság menjen előre. Nem kell sajtó, nem kell média, semmi ilyesmi nem kell ide, szerintem nem erről szól a történet.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Én azt gondolom, hogy a bizottság további munkájánál ezeket az észrevételeket meg tudjuk valósítani. Az alelnök úr is ezt mondta. Azt gondolom, hogy akár együttes ülés is lehetséges.
Tisztelt Bizottság! Van-e további az egyebekben? (Nincs jelzés.) Ha nincs, akkor jövő héten szerdán 10 órakor vagy bizottsági ülés, benne találkozó a román küldöttséggel, vagy találkozó a román küldöttséggel. Kérem képviselőtársaimat, hogy a munkájuk szervezésénél erre figyelemmel legyenek a következő héten.
Köszönöm szépen. A bizottság ülését berekesztem. További jó munkát kívánok önöknek!
(Az ülés befejezésének időpontja: 11 óra36 perc.)
|
|
Jauernik István |
Jegyzőkönyvvezetők: Horváth Éva Szilvia és Nánásiné Czapári Judit