ÖTB-3/2007.
(ÖTB-23/2006-2010.)
az Országgyűlés Önkormányzati és területfejlesztési bizottságának
2007. március 27-én, kedden, 9 órai kezdettel
a Képviselői Irodaház I. emelet II. számú tanácstermében
megtartott üléséről
Tartalomjegyzék
Helyettesítési megbízást adott *
Elnöki megnyitó, a napirend megállapítása, elfogadása *
A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat *
Szatmári László (Pénzügyminisztérium) szóbeli kiegészítése *
A szabálysértési jogsegélyről szóló törvényjavaslat *
Dr. Rajmon Balázs (Igazságügyi Minisztérium) szóbeli kiegészítése *
Dr. Rajmon Balázs (Igazságügyi Minisztérium) válasza *
Döntés képviselői önálló indítvány tárgysorozatba-vételéről. A lakások és helyiségek bérletére, valamint az elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló 1993. évi LXXVIII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat *
Pál Tibor (MSZP) előterjesztő szóbeli kiegészítése *
Dr. Polgár Ildikó (Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium) álláspontja *
Az ingatlanokkal, bérlakásokkal kapcsolatban feltárt visszaélések megakadályozásához, az úgynevezett lakásmaffia-tevékenység visszaszorításához szükséges további kormányzati intézkedésekről szóló 53/2005. számú országgyűlési határozatban megjelölt feladatok teljesítéséről szóló beszámoló *
Dr. Juhász Edit (Igazságügyi Minisztérium) szóbeli kiegészítése *
Elnököl: Jauernik István (MSZP), a bizottság alelnöke
Dr. Kovács Zoltán (Fidesz), a bizottság alelnöke
Balogh József (MSZP), a bizottság alelnöke
Szabó György (MSZP), a bizottság alelnöke
Ecsődi László (MSZP)
Gy. Németh Erzsébet (MSZP)
Dr. Mester László (MSZP)
Pál Tibor (MSZP)
Papp József (MSZP)
Sós Tamás (MSZP)
Varju László (MSZP)
Warvasovszky Tihamér (MSZP)
Dr. Ódor Ferenc (Fidesz)
Tasó László (Fidesz)
Dr. Tilki Attila (Fidesz)
Nógrádi László (KDNP)
Helyettesítési megbízást adott
Dr. Balogh László (MSZP) Ecsődi Lászlónak (MSZP)
Dr. Buzás Péter (MSZP) Balogh Józsefnek (MSZP)
Dr. Ipkovich György (MSZP) Jauernik Istvánnak (MSZP)
(megérkezéséig:) Pál Tibor (MSZP) Papp Józsefnek (MSZP)
(megérkezéséig:) Warvasovszky Tihamér (MSZP) Gy. Németh Erzsébetnek (MSZP)
Erdős Norbert (Fidesz) dr. Kovács Zoltánnak (Fidesz)
Horváth István (Fidesz) dr. Ódor Ferencnek (Fidesz)
Vigh László (Fidesz) dr. Tilki Attilának (Fidesz)
Hock Zoltán (MDF) Tasó Lászlónak (Fidesz)
Szatmári László (Pénzügyminisztérium)
Dr. Polgár Ildikó (Igazságügyi Minisztérium)
Dr. Rajmon Balázs (Igazságügyi Minisztérium)
Dr. Juhász Edit (Igazságügyi Minisztérium)
(Az ülés kezdetének időpontja: 9 óra 04 perc)
Elnöki megnyitó, a napirend megállapítása, elfogadása
JAUERNIK ISTVÁN (MSZP), a bizottság alelnöke, a továbbiakban ELNÖK: Jó napot kívánok! Tisztelettel köszöntöm az önkormányzati és területfejlesztési bizottság ülésén megjelent hölgyeket és urakat. A bizottság ülését megnyitom. A bizottságunk határozatképes. 9 képviselő úr személyesen van jelen és egy képviselő asszony, és megbízást adtak képviselőtársaink helyettesítésükre, amelyről rögtön el is fogunk számolni. 7 képviselőtársunk adott helyettesítési megbízást.
Elsőként a mai ülésünk napirendi pontjainak elfogadására teszek javaslatot. Írásban képviselőtársaim megkapták elektronikus úton a meghívót, más javaslat nem érkezett. Ezek szerint ezt teszem fel szavazásra, azzal a kiegészítéssel, hogy a 4. sorszámon szereplő napirendi pontot vegyük előre és tárgyaljuk meg. Várhatóan ez egy rövid napirendi pont lesz. Aki ezzel a kiegészítéssel elfogadja az írásban kiküldötteknek megfelelően, kérem, kézfelemeléssel szavazzon! (Szavazás.) Köszönöm szépen. Bizottságunk egyhangúlag elfogadta a mai ülés napirendjét.
A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat
Rá is térünk elsőként a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi törvény módosítására benyújtandó önkormányzati bizottsági önálló indítványra. Kezdeményezem, hogy a bizottság nyújtson be önálló indítványt a nevezett törvény módosítására. Indokom a következő. A képviselőtársaink meg is találták a törvényjavaslatot, az indoklás is le van benne írva, gyakorlatilag egy technikai módosításról van szó. A katasztrófavédelem területén és a tűzoltóság területén dolgozóknál ugyanazt a szabályt kívánjuk alkalmazni, mint egyéb szerveknél, technikailag kimaradt az irányító miniszter, éppen ezért javaslom, hogy kerüljön bele a törvénybe, hogy a Kossuth díjjal járó pénzjutalom egytized részét meg nem haladó érték legyen szja-mentes.
Köszöntöm a napirendi pontnál a kormány képviseletében Szatmári László főosztályvezető-helyettes urat, aki majd segíti munkánkat, hogy szakmailag hogyan döntsön a bizottság. Rögtön megkérem akkor a szakmai véleményt.
Szatmári László (Pénzügyminisztérium) szóbeli kiegészítése
SZATMÁRI LÁSZLÓ (Pénzügyminisztérium): Jó napot kívánok! Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Bizottság! Valóban ezt a javaslatot a kormány még nem tárgyalhatta, tehát az én véleményem szakmai vélemény. Miután ez a módosítás valóban technikai jellegű pontosító javaslat, tehát azt az állapotot állítja helyre, ami egyébként 2006. december 31-éig fennállt, ezért ez a javaslat támogatható. Sőt, arra is lehetőséget látnék, hogy ezt a módosítást visszamenőlegesen, tehát 2007. január 1-jétől is lehessen alkalmazni, hiszen március 15-én túl vagyunk, tehát gyakorlatilag ilyen dísztőr vagy hasonló jellegű tárgyi jutalmak adományozására már sor is kerülhetett, és ezeknek az adókötelezettségét is ilyen módon visszamenőlegesen kedvezőbbé lehetne tenni. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Tehát akkor azzal a kiegészítéssel fogadjuk el az indítványt, illetve nyújtja be az önkormányzati és területfejlesztési bizottság, hogy a 2. §-ban a mondatban, ahol most pont van, ne legyen pont, hanem vessző és folytatódjon azzal a második részmondattal, hogy e törvény a kihirdetését követő 15. napon lép hatályba azzal, hogy rendelkezéseit 2007. január 1-jétől alkalmazni lehet.
Így egyetért-e a bizottság, hogy benyújtsuk ezt az önálló indítványt? Van-e kérdés, vélemény? (Nincs jelzés.) Ha nincs, akkor kérem, hogy döntsünk róla. Aki egyetért, kézfelemeléssel szavazzon! (Szavazás.) Köszönöm szépen.
Megállapítom, hogy a bizottság úgy döntött, hogy ezt az indítványt a szóban ismertetett kiegészítéssel benyújtja. Köszönöm szépen. A továbbiakban jó munkát önnek.
Arról kell még döntenünk, hogy a parlamenti munka során a bizottságot ki képviselje ez ügyben, mert előadót kell állítani és más bizottságokon meg kell jelenni. Amennyiben a bizottság egyetért azzal, mivel itt is én vezettem ezt a dolgot, én ezt felvállalom. (Dr. Kovács Zoltán: Kitűnő javaslat!) Köszönöm szépen. Akkor tehát Jauernik elnök fogja képviselni a parlamentben és más bizottságoknál a bizottságot az előterjesztő nevében. Köszönöm szépen.
A szabálysértési jogsegélyről szóló törvényjavaslat
Akkor rá tudunk térni a második napirendi pontra, a szabálysértési jogsegélyről szóló törvényjavaslatra. T/2593. számon kaptuk meg az előterjesztést, nem olyan régen kapták meg a képviselők a javaslatot.
Köszöntöm az Igazságügyi Minisztériumból dr. Rajmon Balázs urat. Át is adom önnek a szót szóbeli kiegészítésre.
Dr. Rajmon Balázs (Igazságügyi Minisztérium) szóbeli kiegészítése
DR. RAJMON BALÁZS (Igazságügyi Minisztérium): Köszönöm szépen, elnök úr. Nagyon röviden: egy teljesen új törvényről lenne szó, amely megalkotásának oka elsősorban az Európai Unió 2005-ben létrehozott kerethatározata. Bár emellett meg kell jegyezni, hogy egyéb uniós aktusok, egyéb közösségi jogi aktusok is léteznek, amelyek rendelkeznek a szabálysértési jogsegély szükségességéről, de a 2005-ös kerethatározat írja azt elő, hogy ez év március 22-éig minden tagállamnak létre kell hoznia az erre vonatkozó szabályozást.
Az önálló törvénybe foglalás oka nagyon röviden az, azért nem célszerű a szabálysértési törvénnyel egy törvénybe foglalni a jelenlegi rendelkezéseket, hiszen klasszikusan a jogsegély-szabályok általában külön törvényben vannak. Ilyen a bűnügyi jogsegélyről szóló 1996. évi XXXVIII. törvény is.
Tartalmát tekintve a jelenlegi tervezet két fő részre bontható. Egyrészt az eljárási jogsegélyt szabályozó kérdésekre, illetve a kiszabott pénzbírság átadásának, illetőleg átvételének szabályait meghatározó rendelkezésekre. Amit ezek közül kiemelnék, tulajdonképpen az, hogy az eljárási jogsegély elsősorban tanúk, szakértők, illetőleg az eljárás alá vont személy meghallgatására vonatkozik, iratok kézbesítésére, valamint közhiteles nyilvántartásból történő adatok továbbítására.
A kiszabott pénzbírság végrehajtásának átadása, illetőleg átvétele kapcsán azt emelném ki, hogy az Európai Unió kerethatározata egy 70 eurós határt szab meg, ez alatt tulajdonképpen eljárási gazdaságossági és egyéb okokból sem célszerű a szabálysértési jogsegélyt biztosítani. Ennek megfelelően a tervezet a pénzbírság átvételét minden 70 euró fölötti összegnél biztosítja, ezzel szemben a Magyarországon kiszabott pénzbírságok más tagállam részére történő átadásának értékhatárát ugyancsak elsősorban ésszerűségi és gazdaságossági okokból 150 euróban állapítja meg. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönjük szépen. Van-e kérdés? Kovács alelnök úré a szó.
DR. KOVÁCS ZOLTÁN (Fidesz): Azt kérdezném meg, hogy a jegyzőre testált újabb feladat, ami ebből a jogszabályból következik, illetve a költség kit fog terhelni?
ELNÖK: Köszönöm. További kérdés merült-e fel? (Nincs jelzés.) Ha nem, akkor válaszadásra visszaadjuk a szót.
Dr. Rajmon Balázs (Igazságügyi Minisztérium) válasza
DR. RAJMON BALÁZS (Igazságügyi Minisztérium): Köszönöm szépen. A tervezet valóban úgy rendelkezik, hogy a külföldön kiszabott pénzbírság átvétele esetén a jegyzőnek újabb feladatot ad, azonban azt mindenképpen meg kell jegyezni, hogy abban az esetben, amennyiben nem történik önkéntes teljesítés, tehát illetékbélyegben történő lerovás, pontosabban közvetlen letiltás vagy adók módjára történő behajtás történik, ebben az esetben az önkormányzatnál marad a teljes bevétel. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm. Vélemények? (Nincs jelzés.) Az általános vitára való alkalmasságról kell döntenünk. Nincs vélemény, tehát tudunk dönteni. Akkor megkérdezem a tisztelt bizottságot, hogy általános vitára alkalmasnak tartja-e a beterjesztett javaslatot. Aki igen, kézfelemeléssel jelezze! (Szavazás.) Köszönöm szépen.
Megállapítom, hogy a bizottság egyhangúlag általános vitára alkalmasnak tartotta a T/2593. számú javaslatot.
Kérdezem, hogy kívánunk-e előadót állítani. Nagy vita nem volt, ezért azt javaslom, hogy írásban jelezzük a Ház felé, hogy milyen döntést hoztunk. Ebben egyetértés van? (A bizottság tagjai jelzik, hogy igen.) Igen. Köszönöm szépen.
Köszönöm a közreműködést, további jó munkát önnek. A napirendi pont tárgyalását lezárom.
Elnézést kérek itt a napirendi pontok sorrendjének felcserélése miatt, rátértem az eredeti 2-esre, holott az 1-est kellett volna tárgyalnunk, ezért még egyszer elnézést kérek. Tehát most következik a döntés önálló képviselői indítvány tárgysorozatba-vételéről. Hagyó Miklós képviselő úr T/1958. számon nyújtott be önálló indítványt a lakások és helyiségek bérletére vonatkozó 1993. évi LXXVIII. törvény módosítására. Hagyó képviselő úr nincs jelen, viszont megbízta Pál Tibor képviselőtársunkat a helyettesítésével. Tehát ő lesz, aki elmondja.
Az Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztériumból dr. Polgár Ildikó tanácsadót köszöntöm, aki segítségünkre lesz majd abban, hogy a kormány hogyan vélekedik a beterjesztett javaslatról. Először az előterjesztőé a szó. Képviselő úr!
Pál Tibor (MSZP) előterjesztő szóbeli kiegészítése
PÁL TIBOR (MSZP): Köszönöm szépen. Tisztelt Bizottság! Egy szövegében nagyon rövid, de azt gondolom, hogy tartalmában nagyon komoly módosító indítvány van előttünk, és azt is tudom mondani, hogy vélhetően nagyon komoly értéket mozgat meg az a módosító javaslat, amit Hagyó képviselő úr nyújtott be, és amit én most itt a bizottság előtt képviselek. Hiszen nagyon jól tudjuk, hogy az önkormányzatok az elidegenített lakások után egy bizonyos alapot kellett hogy képezzenek az elidegenítésből. Ennek a felhasználását a törvény szabályozza. Mára már az látszik, hogy eddig nagyon jó volt ez a szabályozás, hiszen ez egy eléggé kötött felhasználásra adott lehetőséget az önkormányzatoknak. A mostani módosító javaslat azt változtatja meg, hogy ez a kötöttség egy kicsit enyhüljön, ne csak lakások vásárlására, felújítására, hanem a lakásokhoz kapcsolódó tömbfelújításra, a lakhatáshoz szükséges infrastruktúra felújítására is lehessen a befolyt összeget fordítani. Ahogy le van írva, ma már látszik, hogy az önkormányzatoknál van, ahol felgyülemlett pénzösszeg és nem tudják igazán a lakások vásárlására felhasználni ezt a pénzt. De természetesen a törvénymódosítással egy rendeletalkotás is együtt jár, amiben az adott önkormányzatnak rögzítenie kell, hogy az eladásból befolyt összeget milyen módon kívánják felhasználni.
Az előterjesztésnek van egy másik része, ami az önkormányzati rendszerünk pikantériájából ered, ez a fővárosra vonatkozik, hiszen a fővárosban egy kétszintű önkormányzat működik. Nem a kerületi önkormányzatok döntenek arról, hogy mire fordítják a lakások elidegenítéséből befolyó összeget, hanem a fővárosban a Fővárosi Önkormányzat rendelete határozza ezt meg oly módon, hogy a kerületi önkormányzatok a bevétel 50 százalékát befizetik a Fővárosi Önkormányzat kasszájába, majd egy rendeletet alkotnak, és abból lehet a kerületek számára pályázni. A 2. §-ban lévő javaslat erről szól.
Azt gondolom, hogy önmagában az az irány, hogy enyhítve legyen az elidegenítésből származó bevételek felhasználási módja, ez jó. Azt gondolom, hogy továbbra is a lakáshoz, a lakhatáshoz kötődően kell, de figyelembe kell venni azt, hogy az elmúlt 15 évben azért ezen a területen már nagy változás történt, és igen nagy igény van a tömbrehabilitáció, az infrastruktúra fejlesztésére. Ez a módosítás erre adja meg a lehetőséget.
Azt gondolom, hogy tárgysorozatba-vétele jó, de további finomításra szükség van még a benyújtott módosításnál.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Kormány-álláspont vagy tárcaálláspont?
Dr. Polgár Ildikó (Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium) álláspontja
DR. POLGÁR ILDIKÓ (Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium): Tárcaálláspontot mondanék. Teljesen egyetértünk Pál Tibor képviselő úr elmondásával. Mindenképpen még finomítani kell rajta, hiszen valószínűleg tévedésből adódhatott, hogy képviselő úr indítványa éppen az ország összes településére és a főváros 50 százalékára ezt a bevétel-visszaforgatást hatályon kívül helyezné, pedig összhangba szeretnénk hozni az ő javaslatával ezt a lazított, tehát szélesebb körű bevétel-visszaforgatást. Ennyi pontosítást fogunk kérni és akkor egyetértünk. Tehát a tárgysorozatba-vétel az természetes.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Tisztelt Bizottság! A meghívóban is szerepelt, hogy amennyiben tárgysorozatba veszi a bizottság, akkor az általános vitára alkalmasságról is fogunk dönteni. Ennek tudatában akkor a vitát megnyitom. Van-e kérdés? (Nincs jelzés.) Vélemény? Alelnök úr!
DR. KOVÁCS ZOLTÁN (Fidesz): A tárgysorozatba-vételt támogatjuk, tehát azzal nincs problémánk, hiszen szélesíti az önkormányzati autonómiát, tehát a saját ingatlanok eladásából származó bevétel nem egy kötött rendszerben, egy meghatározott tárgyra kell hogy fordítódjék, viszont maga a jogszabály tervezete szerkezetileg nem egy cizellált és nem egy jól megoldott történet. Ezért általános vitára ebből adódóan nem tartjuk alkalmasnak, de a tárgysorozatba-vételt fontosnak tartjuk, különösen most, amikor az önkormányzatok rendkívül nehéz helyzetben vannak, így a főváros is. Tehát hogy szabadon felhasználhassa ezt a korábbi kötött alapját bármely más feladatra, ezt a magunk részéről támogatjuk.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Akkor én is mondanék véleményt, és azt gondolom, hogy egy aktuális kérdés, most már nagyon. Az előző években, nem néztem meg pontosan, hogy mikor, de én már tettem egy ilyen javaslatot ennek a paragrafusnak a módosítására, tehát azóta sem változott a véleményem. Azt egy fontos kérdésnek tartom, hogy a szabályozásban azért az önkormányzatoknak az ilyen célú bevétele továbbra is az önkormányzati lakhatással kapcsolatos feladatokat oldja meg. Tehát én azért majd olyan módosító indítványt szeretnék támogatni, amely ezt tartalmazza, hogy az a nagyon jelentős önkormányzati feladat, amivel az önkormányzatok küzdenek, a lakhatás kérdése, hogy azzal kapcsolatban lehessen azért ezt a pénzt felhasználni. Talán ha így fogalmazzuk meg, akkor úgy gondolom, hogy egyetértés tud lenni benne.
Én általános vitára is alkalmasnak tartom ezt az indítványt, mert módosító indítvánnyal javítani lehet, és ha kell, akkor abban a bizottságunk partner lesz, hogy egy olyan módosító indítvány legyen, amely jogtechnikailag is pontos megoldást ad, és azt a szándékot fogja kifejezni, amiben úgy látom, hogy itt egyetértés van.
Tehát ezekkel együtt támogatom a javaslatot. Köszönöm.
További? Gy. Németh Erzsébet képviselő asszonyé a szó.
GY. NÉMETH ERZSÉBET (MSZP): Köszönöm szépen, elnök úr. Én csak szeretnék ráerősíteni elnök úr véleményére. Azt gondolom, hogy ennek a lakásfeladatokhoz kapcsolódó, illetve a lakhatás különböző feltételeinek a javítása érdekében való felhasználását lehet és kell támogatni ennél az önálló képviselői indítványnál. Már csak azért is, mert pontosan a fővárosban jó néhány olyan fejlesztés indult el, illetve olyan városrehabilitációs akcióterületeken kerültek kijelölésre, ahol különböző projektek, felújítások vannak folyamatban és az ezekre fordítható pénzt nem kellene csökkenteni semmilyen más módon.
Megértem persze Kovács alelnök úr gondolatát, hogy jó lenne, ha a szabadon felhasználható pénzeszközei nőhetnének az önkormányzatoknak, de azt gondolom, hogy egy ilyen esetben ezt a kötöttebb felhasználást lehet támogatni. Köszönöm.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Van-e további vélemény, javaslat? (Nincs jelzés.) Ha nincs, akkor a vitát bezárom.
Elsőként arról kell döntenie a bizottságnak, hogy tárgysorozatba veszi-e a javaslatot, az önálló indítványt. Aki igen, kérem, kézfelemeléssel jelezze! (Szavazás.) Köszönöm szépen.
Megállapítom, hogy a bizottság úgy döntött, hogy tárgysorozatba vette a javaslatot egyhangú szavazással.
Ezt követően kell döntenünk, hogy általános vitára alkalmasnak tartjuk-e a javaslatot. Aki alkalmasnak tartja, kézfelemeléssel jelezze! (Szavazás.) 12 igen. Ki az, aki nem ért egyet? (Nincs jelzés.) Ki az, aki tartózkodott? (Szavazás.) 8 tartózkodás.
Megállapítom, hogy a bizottság általános vitára alkalmasnak tartotta 12 igen szavazattal és 8 tartózkodással.
A bizottságunk előadót kíván-e állítani? Azt gondolom, hogy ebben első helyen kijelölt bizottságként kell hogy állítsunk. Pál Tibor képviselő urat javaslom. Egyetért-e ezzel a bizottság, hogy ő legyen? (Szavazás.) Köszönöm szépen.
Kisebbségi véleményt a tartózkodók kívánnak-e állítani? (Nincs jelzés.) Nem. Köszönöm szépen. Akkor képviselő úr a bizottság egész véleményét mondja el, így a kritikát is, itt a technikai problémákra utalt legalábbis Kovács alelnök úr. Köszönöm szépen.
A napirend tárgyalását ezennel lezárom. Köszönöm szépen a közreműködést, további jó munkát önnek.
Rá tudunk térni a következő napirendi pontunkra, az ingatlanokkal, bérlakásokkal kapcsolatban feltárt visszaélések megakadályozásához, az úgynevezett lakásmaffia-tevékenység visszaszorításához szükséges további kormányzati intézkedésekről szóló 53/2005. számú országgyűlési határozatban megjelölt feladatok teljesítéséről szóló beszámoló megvitatása, az általános vitáról szól. Ez a jelentés a 2484. számon került beterjesztésre a parlamenthez.
Köszöntöm a napirend tárgyalásánál dr. Juhász Edit főosztályvezető-helyettes asszonyt és dr. Bezsenyi Adrienn tanácsos hölgyet. Tessék helyet foglalni! Az általános vitára való alkalmasságról kell döntenie a bizottságunknak. Gondolom, szóbeli kiegészítéssel készültek, tessék parancsolni!
Dr. Juhász Edit (Igazságügyi Minisztérium) szóbeli kiegészítése
DR. JUHÁSZ EDIT (Igazságügyi Minisztérium): Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Bizottság! Az Országgyűlés először 2004-ben fogadott el egy határozatot azzal kapcsolatban, hogy milyen intézkedések megtételét ajánlja a kormánynak az ingatlanokkal kapcsolatos visszaélések megelőzése érdekében.
Ezt az országgyűlési határozatot, illetve a feladatokat 2005-ben újrafogalmazta, ez az a bizonyos 53/2005-ös országgyűlési határozat. Részben hatályosította, kiegészítette ezt a feladatsort. Ebben az országgyűlési határozatban évenkénti beszámolásra kérik fel a kormányt a megtett intézkedésekről. Az első év tekintetében, 2004 tekintetében ez a beszámoló már megtörtént, elfogadta az Országgyűlés, illetve a 2005. évre vonatkozóan is benyújtotta a kormány a beszámolót tartalmazó jelentését, ez volt a J/97. számú jelentés. Ezt azonban az Országgyűlés nem tűzte még napirendjére, ezért úgy döntött a kormány, hogy visszavonná a jelentést, és akkor a 2005-ös és 2006-os évre vonatkozó beszámolót egybefoglalva, egy beszámoló keretében terjesztené az Országgyűlés elé. Ez az a bizonyos J/2482. számú beszámoló, amely a bizottság előtt fekszik.
Ez a beszámoló az országgyűlési határozat pontjai szerinti bontásban tartalmazza a feladatok teljesítéséről szóló beszámolót. A főbb tárgyköreit emelném csak ki. Talán az egyik leglényegesebb az ingatlan-nyilvántartás működésével kapcsolatos feladatok teljesítése. Nyilván ez a beszámoló kiterjed a joganyag gondozására, az egységes ingatlan-nyilvántartási számítógépes adatbázis megteremtésére irányuló munkákra, az adatvédelmi előírások teljesítését célzó beruházásokra, a naplózási rendszer fejlesztésére, az ingatlan-nyilvántartásba betekintők azonosítására, személyi adatainak megállapítására, ez talán nagyon fontos, az okmányirodák ingatlan-nyilvántartási adatszolgáltatási rendszerbe való bekapcsolódására, a változásfigyelő rendszer megteremtésére és a földhivatalokkal kapcsolatos szervezeti átalakításokra.
Fontos része a beszámolónak az ingatlanokkal kapcsolatos bűncselekmények nyomozásával összefüggésben a rendőrségi, nyomozói, statisztikai adatgyűjtő, elemző rendszer ismertetése, a lakástörvény elmúlt években történt módosításainak ismertetése, az ingatlan-értékbecslő, -közvetítő szakma képesítési feltételeinek differenciáltabbá tétele. Ez szintén szerepelt az országgyűlési határozatban. Ismerteti a jelentés a szociális ellátórendszernek azokat az elemeit, amelyek főként a lakhatással kapcsolatos költségek fedezésére, az adósságkezelésre koncentrálnak, és egy jelentős részét képezi a beszámolónak annak az informatikai rendszernek a kiépítése, amely azt szolgálja, hogy az ingatlanügyletek okiratba foglalása során jognyilatkozatot tevő felek személyazonosságát is nagyobb biztonsággal meg tudják állapítani.
Szeretnék arra rámutatni, hogy az országgyűlési határozat több pontban is foglalkozott azzal, hogy az ingatlanokkal kapcsolatos visszaélések egy bizonyos hányada gyakorlatilag akarathibás jogügyletek létrejöttében valósul meg, és ezért kötelezte a kormányt arra, hogy alkossa meg azt a törvényjavaslatot, amely arra szolgál, hogy az ingatlanügyletek okiratba foglalásánál az ügyvédek és a közjegyzők on-line módon győződhessenek meg a jognyilatkozatot tevő fél személyazonosságának igazolására bemutatott igazolvány érvényességéről.
Erre vonatkozóan törvényjavaslat született, egyébként a múlt hét folyamán kezdődött meg ennek is a bizottságok előtti tárgyalása, ez a T/2481. számú törvényjavaslat, a címe a jogügyletek biztonságának erősítése érdekében szükséges törvénymódosításokról szóló törvényjavaslat. A három kijelölt bizottság ezt általános vitára alkalmasnak találta és a mai napon kezdődik meg a plenáris ülésen az általános vitája.
Ebben a törvényjavaslatban tehát tulajdonképpen arról van szó, hogy az ügyvédek, közjegyzők és a bírósági végrehajtók számára egy adatlekérdezési rendszert nyitna meg a BM Központi Adatfeldolgozó, Nyilvántartó és Választási Hivatal jogutódja, a Közigazgatási és Elektronikus Közszolgáltatások Központi Hivatala. Tulajdonképpen arra nyílna lehetőség, hogy a jognyilatkozatot tevő személy által bemutatott személyi igazolvány, útlevél, vezetői engedély, lakcímkártya, illetve bizonyos esetekben tartózkodásra jogosító okirat létezését, érvényességét és a benne foglalt adatokat lekérdezze az okiratot ellenjegyző, illetve okiratszerkesztő.
A lekérdezés természetesen nem mindenki számára hozzáférhető szolgáltatás, ezért gondoskodni kell arról, hogy az adatszolgáltató hivatal már a munkafolyamat során, a lekérdezés teljesítése előtt meg tudjon győződni arról, hogy valóban egy ügyvéd, közjegyző lekérdezéséről van szó, tehát hogy ne lehessen visszaélni ezzel a lehetőséggel. Ezért ez a törvényjavaslat számos garanciális rendelkezést is tartalmaz, ügyviteli, naplózási rendelkezéseket, illetve az elektronikus aláírások használata mögötti azonosítási rendszert javasolja felhasználni a lekérdezők beazonosítására is.
Tehát ilyen szempontból egy komoly informatikai jellegű szabályozást is tartalmaz a törvényjavaslat. Egyébként az országgyűlési határozat eredetileg e tekintetben egy másfajta lekérdező, beazonosítási rendszert ajánlott, külön kamarai elektronikus nyilvántartások létrehozását, ehelyett viszont, az elektronikus aláírás használatának időközbeni elterjedésére tekintettel is azt javasolta a kormány, hogy egy másfajta fejlesztéssel valósuljon ez meg.
Tehát ilyen szempontból a benyújtott törvényjavaslattal is összefügg jelentős részében ez a beszámoló.
Kérem a tisztelt bizottságot, hogy az általános vitára alkalmasságát támogassa. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönjük szépen. Ennek a napirendnek a tárgyalásához hívtuk meg még az Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium és az FVM képviselőjét is. Dr. Polgár Ildikó itt van velünk, nem tudom, az FVM-ből dr. Vargáné itt van-e. (Dr. Vargáné dr. Jobbágy Julianna jelentkezik.) Köszöntöm önt is, és elnézést kérek. Tehát amennyiben a nyilvántartással kapcsolatos kérdés felmerül, akkor az FVM is segítségünkre van a napirendi pont tárgyalásánál.
Tisztelt Bizottság! Van-e kérdés, vagy a kérdés és a vélemény kört egybenyissuk? Azt javaslom, hogy akkor kérdés, vélemény egyben hangozzon el a jelentéshez, illetve az elhangzottakhoz kapcsolódóan. Gy. Németh Erzsébet képviselő asszonyé a szó.
GY. NÉMETH ERZSÉBET (MSZP): Köszönöm szépen, elnök úr. Azt gondolom, hogy egy nagyon fontos beszámoló jelentés fekszik a bizottság előtt, illetve kerül majd az Országgyűlés elé, hiszen arra tennék javaslatot, hogy a bizottság támogassa a napirendre-vételt és általános vitára tartsa alkalmasnak ezt a beszámolót.
Azt gondolom, kevés olyan ügy fekszik az Országgyűlés asztalán, amiben az Országgyűlésben helyet foglaló pártok tekintet nélkül a hovatartozásra, illetve pártszimpátia nélkül minden képviselő támogatta annak idején ennek az úgynevezett lakásmaffia bizottságnak a létrehozását. Itt a jegyzőkönyv kedvéért elmondom, hogy ennek a bizottságnak egy olyan agilis vezető asszonya volt, akit úgy hívtak, hogy Devánszkiné dr. Molnár Katalin, és azt gondolom, hogy az ő tevékenysége nagyban hozzájárult ahhoz, hogy akár egy "sikertörténet" is lehet. Azért mondom idézőjelben, mert ez nem egy sikeres téma a károsultak szempontjából, de maga az ügy kezelése akár egy sikertörténet is lehet az Országgyűlés szempontjából.
Nagyon fontosnak tartom, amit a kormány részéről most hallottunk, hogy nemcsak egy beszámoló kerül elénk, hanem nyilvánvalóan ennek a tevékenységnek a vizsgálata kapcsán merült fel még jó néhány olyan kérdés, ami miatt egy új törvényjavaslat, illetve egy törvénymódosítás is fekszik az Országgyűlés asztalán, ami még zártabbá teszi azt a rendszert, amivel tulajdonképpen az Országgyűlés szeretné azt elérni, hogy ez a fajta ingatlanforgalomra szakosodott maffiatevékenység még inkább visszaszoruljon.
Tehát azt szeretném kérni a bizottságtól, hogy támogassuk a napirendre-vételt és általános vitára alkalmasnak találja. Köszönöm.
ELNÖK: Köszönöm szépen. További hozzászólás? (Nincs jelzés.) Ha nincs, akkor lezárhatjuk az ügyet. Azt gondolom, hogy egy nagyon jó jelentés van előttünk, és nem a jelentésen múlik, hanem az abban lévő intézkedéseken múlik az a kérdés, hogy tudunk-e előrelépni. A múltat meg nem történtté tenni nem tudjuk, de azt, hogy az elkövetkező időben ilyen dolgok ne történjenek meg, ebben nagy szerepünk és lehetőségünk van.
Képviselőtársaim, lezárhatjuk? (Többen jelzik, hogy igen.) Akkor a napirendet lezárjuk. Nem tudom, kívánnak-e reagálni? (Nincs jelzés.) Nem. Köszönöm szépen.
Tehát az általános vitára alkalmasságról kell döntenünk. Kérdezem a bizottságot, hogy általános vitára alkalmasnak tartja-e a beterjesztett jelentést. Aki igen, kérem, kézfelemeléssel jelezze! (Szavazás.) Köszönöm szépen. 12 igen. Ki az, aki nem tartja általános vitára alkalmasnak? (Nincs jelzés.) Ilyen nincs. Ki tartózkodott? (Szavazás.) 8 tartózkodás. Köszönöm szépen.
Megállapítom, hogy a bizottság 12 igen szavazattal és 8 tartózkodással általános vitára alkalmasnak tartotta.
Kérdezem a bizottságot, kíván-e előadót állítani. (Nincs jelzés.) Úgy gondolom, hogy nem. Nem mi vagyunk az első helyen kijelölt bizottság, ezért azt javaslom, hogy a bizottság a szokásnak megfelelően írásban jelezze a bizottság döntését. Köszönöm szépen a közreműködést, további jó munkát önöknek.
A bizottságunk pedig rá tud térni az utolsó napirendi pontjára, az egyebekre. Az egyebekben javaslatot teszek, hogy fogadjuk el a bizottságunk első félévi munkatervét. Szerény, rövid munkaterv-tervezetet találtak képviselőtársaim az asztalon, néhány kérdésben a későbbiekben fog a bizottságunk dönteni. Viszont látható a miniszteri meghallgatásnak a májusra tervezett időpontja, és amit a jogalkotási tervből ki lehetett venni, azok a témák szerepelnek megtárgyalásra. Van-e ezzel kapcsolatban javaslat? Többször kértük, hogy amennyiben van javaslat, akkor azt írásban adják le a képviselő hölgyek, urak. Ennyi érkezett.
Így el tudjuk fogadni ezt a munkatervet? Aki egyetért, kérem, hogy ezt kézfelemeléssel erősítsük meg! (Szavazás.) Köszönöm szépen.
Megállapítom, hogy az írásos tervezetnek megfelelően elfogadta a bizottság a 2007. évi I. féléves munkatervét.
Egyebekben képviselőtársaimnak van-e valamilyen bejelentenivalója? (Nincs jelzés.) Ha nincs, akkor azzal zárom le a mai ülésünket, hogy várhatóan a jövő héten kedden tartjuk, amennyiben meg tudjuk, a következő bizottsági ülést azért, hogy a Húsvét utáni héten ne kelljen bizottsági ülést tartani. Tehát vagy kedden vagy szerdán, a parlament plenáris ülésének napirendjétől függően. Azt szeretném, hogy ha a jövő héten a bizottsági feladatunknak eleget tennénk, Húsvét hetében pedig nem kellene bizottsági ülést tartanunk.
Úgy látom, hogy ezzel így egyetértés van, akkor ennek megfelelően szervezzük a munkát. Képviselőtársaimnak további jó munkát kívánok. A parlamentben megkezdődött a napirendi pont, a politikai vita, úgy gondolom, hogy többen odamegyünk. Jó munkát, jó tanácskozást! Köszönöm szépen. A bizottsági ülést bezárom.
(Az ülés végének időpontja: 9 óra 45 perc)
|
|
Jauernik István |
Jegyzőkönyvvezető: Pavlánszky Éva