ÖTB-4/2007.
(ÖTB-24/2006-2010.)
az Országgyűlés Önkormányzati és területfejlesztési bizottságának
2007. április 3-án, kedden, 10 órai kezdettel
a Képviselői Irodaház I. emelet II. számú tanácstermében
megtartott üléséről
Tartalomjegyzék
Helyettesítési megbízást adott *
Elnöki megnyitó, a napirend megállapítása, elfogadása *
Egyes törvényeknek a tizenharmadik havi illetmény kifizetési rendjével összefüggő módosításáról szóló törvényjavaslat *
Dr. Herczog László szakállamtitkár szóbeli kiegészítése *
Dr. Herczog László szakállamtitkár válaszai a feltett kérdésekre *
Domonkos Andrea (Pénzügyminisztérium) válaszai a feltett kérdésekre *
Vélemények, hozzászólások, válaszok *
Szavazás az általános vitára alkalmasságról *
Az Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium képviselőjének tájékoztatója a kistérségek besorolásának folyamatáról *
Sára János főosztályvezető (Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium) szóbeli kiegészítése *
Kérdések, vélemények, reagálások *
A szabálysértési jogsegélyről szóló törvényjavaslat *
A bizottság feladatkörébe tartozó módosító javaslatok megvitatása *
Elnököl: Jauernik István (MSZP), a bizottság elnöke
Balogh József (MSZP), a bizottság alelnöke
Gy. Németh Erzsébet (MSZP)
Dr. Mester László (MSZP)
Pál Tibor (MSZP)
Papp József (MSZP)
Varju László (MSZP)
Gulyás József (SZDSZ)
Dr. Bóka István (Fidesz)
Erdős Norbert (Fidesz)
Meggyes Tamás (Fidesz)
Nógrádi László (KDNP)
Hock Zoltán (MDF)
Helyettesítési megbízást adott
Dr. Kovács Zoltán (Fidesz) Erdős Norbertnek (Fidesz)
Szabó György (MSZP) dr. Mester Lászlónak (MSZP)
Dr. Balogh László (MSZP) Gy. Németh Erzsébetnek (MSZP)
Dr. Buzás Péter (MSZP) Balogh Józsefnek (MSZP)
Ecsődi László (MSZP) Pál Tibornak (MSZP)
Dr. Ipkovich György (MSZP) Varju Lászlónak (MSZP)
(megérkezéséig:) Pál Tibor (MSZP) Varju Lászlónak (MSZP)
Sós Tamás (MSZP) Jauernik Istvánnak (MSZP)
Warvasovszky Tihamér (MSZP) Papp Józsefnek (MSZP)
Horváth István (Fidesz) Erdős Norbertnek (Fidesz)
Dr. Ódor Ferenc (Fidesz) Meggyes Tamásnak (Fidesz)
Tasó László (Fidesz) Hock Zoltánnak (MDF)
Vigh László (Fidesz) Nógrádi Lászlónak (KDNP)
Dr. Herczog László szakállamtitkár (Szociális és Munkaügyi Minisztérium)
Dr. Tóth Gábor főosztályvezető (Szociális és Munkaügyi Minisztérium)
Dr. Burik Mária főosztályvezető-helyettes (Szociális és Munkaügyi Minisztérium)
Domonkos Andrea (Pénzügyminisztérium)
Dr. Rajmon Balázs (Igazságügyi Minisztérium)
Sára János főosztályvezető (Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium)
Tipold Ferenc főtanácsos (Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium)
(Az ülés kezdetének időpontja: 10 óra 08 perc)
Elnöki megnyitó, a napirend megállapítása, elfogadása
JAUERNIK ISTVÁN (MSZP), a bizottság elnöke, a továbbiakban ELNÖK: Jó napot kívánok! Tisztelettel köszöntöm az önkormányzati és területfejlesztési bizottság mai ülésén megjelenteket. Köszöntöm az érdeklődőket, köszöntöm a bizottság tagjait. A bizottsági ülésünket megnyitom. Bizottságunk határozatképes, 8 képviselő személyesen van jelen, 8 képviselőtársunk pedig megbízást adott helyettesítésére, így munkánkat meg tudjuk kezdeni.
Elsőként a mai ülés napirendjének elfogadására teszek javaslatot az írásban kiküldötteknek megfelelően. Annyi kiegészítéssel, hogy a sorrendben hajtsunk végre egy cserét. Elsőként tárgyaljuk meg az írásban kiküldött javaslatban szereplő második napirendi pontot, a T/2667. számút, tehát az első és a második napirendi pontot cseréljük meg.
Kérdezem a tisztelt bizottságot, hogy e kiegészítéssel elfogadja-e a mai ülés napirendjét. Aki igen, kézfelemeléssel jelezze! (Szavazás.) Köszönöm szépen. Megállapítom, hogy a bizottságunk eszerint elfogadta a mai ülésének napirendjét.
Így rátérünk az első napirendi pont megtárgyalására: Egyes törvényeknek a tizenharmadik havi illetmény kifizetési rendjével összefüggő módosításáról szóló T/2667. számú javaslat. Az általános vitára való alkalmasságról kell bizottságunknak döntenie.
Köszöntöm a Szociális és Munkaügyi Minisztériumból dr. Herczog László szakállamtitkár urat, dr. Tóth Gábor főosztályvezető urat és dr. Burik Mária főosztályvezető-helyettes asszonyt, akik segítségünkre lesznek, és gondolom, szóbeli kiegészítéssel készültek. Tessék parancsolni, államtitkár úré a szó!
Dr. Herczog László szakállamtitkár szóbeli kiegészítése
DR. HERCZOG LÁSZLÓ szakállamtitkár (Szociális és Munkaügyi Minisztérium): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Bizottság! Jelen törvényjavaslat előzménye, hogy a kormány és a közszolgálati szakszervezetek sztrájkbizottsága között folyt egy tárgyalás, amely megállapodással végződött, és a megállapodás egyik következménye, hogy a kormány vállalta, hogy március 30-áig törvényjavaslatot készít elő az Országgyűlés részére. Ez a törvényjavaslat, amelynek a lényege az, hogy a 2008. január 16-án esedékes tizenharmadik havi illetmény egy részét, egészen pontosan 7/12-ed részét ebben az évben a havi illetményekkel együtt fizetik. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy első alkalommal erre július elején kerül sor, a júniusi illetmények alapján. A technikája az, hogy ez a bérszámfejtésen külön soron, tehát elkülönítve jelenik meg, egyben ez megteremti a technikai alapját annak a nagyon fontos kérdésnek, hogy hogyan történik a finanszírozás.
A finanszírozást a központi költségvetésből biztosítjuk, ez gyakorlatilag egy pénzforgalmi szempontból előrehozott finanszírozást jelent, és ezt a központi költségvetés magára vállalta, mégpedig nettó módon, ahogy a törvényjavaslat 9. §-a ezt tartalmazza is.
Ez a rendszer folytatódik 2008-ban is, amikor a 2009. január 16-án esedékes illetmények, tizenharmadik havi fizetés előrehozottan lesz kifizetve, legutoljára 2008 december elején. Tehát itt is 1/12-del megnövelt illetmény kerül kifizetésre. A történet vége pedig az - de ezt már nem tartalmazza a törvényjavaslat, de a bizottság tájékoztatására azért szeretném elmondani, mert a rendszernek ez lényeges eleme -, hogy ezt követően átállnánk arra a régi rendszerre, hogy a tizenharmadik havi illetmény nem a tárgyévet követő januárjában, hanem a tárgyév végén, decemberben, értelemszerűen karácsony előtt kerülne kifizetésre. Ez tehát első alkalommal a jelenlegi szabályok szerint 2010 januárjában fizetendő tizenharmadik havi fizetésre vonatkozna, ami majd 2009 decemberében kerül kifizetésre. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Kérdés, vélemény? Bóka képviselő úr!
DR. BÓKA ISTVÁN (Fidesz): Köszönöm szépen. Azt szeretném megkérdezni, hogy mi történt gyakorlatilag a tekintetben, hogy tavaly decemberben elfogadtuk a költségvetést, gyakorlatilag konkrét közalkalmazotti, köztisztviselői bérekkel, jövedelmekkel, és akkor 2007. február 19-én megszületett egy megállapodás, ami alapján benyújtásra került ez a törvényjavaslat.
Tisztelettel kérdezném továbbá, hogy a megállapodásban itt benne volt, hogy ez a bérelem vagy ez a keresetelem a 2008. évi keresetnövelés számításakor a 2007. évi báziskeresetek részét képezi. Ez egészen pontosan mit jelent?
Harmadjára pedig: mi a forrása a 2007-es tizenharmadik havi illetmény-előlegnek, amit július 1-jétől havonta fizetnek ki, és mi lesz a forrása a 2008-ban fizetendő, 2009 januárjában esedékes tizenharmadik havi illetményfizetésnek, vagy legalábbis annak a fele részének, mert azt gondolom, hogy ezzel a fél résszel játszik most a kormány ezen megállapodás alapján, illetőleg a szakszervezeti érdekszövetség, ha jól látom és érzékelem.
ELNÖK: Köszönöm. További kérdés? (Nincs jelzés.) Nekem van még egy kérdésem. Egy kicsit hasonló. A 9. § szabályozza tulajdonképpen az önkormányzati körre a kifizetés módozatait. A konkrét kérdésem az, hogy pontosan mit kell érteni e paragrafusban megfogalmazott dolgon, hogy a július és december közötti kifizetéshez nyújtott központi költségvetési támogatás? Korábban, amikor néztük ezt a megállapodást, akkor úgy értettem, hogy ehhez a kifizetéshez nem egy támogatást kapnak az önkormányzatok, hanem ebből adódó teljes összeget, tehát a kifizetett összeget és az összes járulékait az önkormányzatok megkapják, és ezt nem utólag, hanem előleg formájában.
Tehát úgy érzem, hogy ez a paragrafus egy kicsit röviden intézi el a dolgot, lehet, hogy egy kicsit ezt bővebben ki kellene majd fejteni. Tehát mi ennek az eljárásrendje, ki fogja ezt szabályozni? Gondolom, hogy egy előlegigényléses módszert kell behozni, hogy ez az önkormányzati költségvetést átmenetileg se terhelje.
Tehát ennek a technikai, eljárási részére kérdezek rá, hogy ez száz százalék-e és mindent tartalmaz-e, és milyen konstrukcióban valósul meg?
Van-e további kérdés, vélemény? (Nincs jelzés.) Ha nincs, akkor visszaadjuk a szót. Tessék parancsolni!
Dr. Herczog László szakállamtitkár válaszai a feltett kérdésekre
DR. HERCZOG LÁSZLÓ szakállamtitkár (Szociális és Munkaügyi Minisztérium): Köszönöm szépen. Miután a kérdések zöme a finanszírozást érinti, itt van a kolléganő a Pénzügyminisztériumból, úgyhogy majd őt is megkérem, hogy válaszoljon a kérdésre.
A tizenharmadik havi illetmény finanszírozása nem címzett, az része a normának. Ebből következően, amikor a költségvetést tervezték, valóban úgy, ahogy a képviselő úr említette, ezzel nem számoltunk, nem is számolhattunk, hiszen akkor ez nem volt ismert. Következésképpen az ez évi költségvetés ezeket az illetmény-előrehozásnak a fedezeteit nem tartalmazza. Ezért kell külön intézkedni erről.
2007-ben tehát 7/12-edét kell az egyébként 2008. január 16-án esedékes tizenharmadik havi fizetésnek kifizetni. Ennek a technikáját, és akkor itt előrehoznám, a kolléganőm elmondaná, hogy hogyan működik ennek a technikája.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Egy bemutatkozást kérek, és elnézést, hogy nem köszöntettem, csak nem volt felírva itt a neve a papíron.
Domonkos Andrea (Pénzügyminisztérium) válaszai a feltett kérdésekre
DOMONKOS ANDREA (Pénzügyminisztérium): Domonkos Andrea vagyok, a Pénzügyminisztérium önkormányzati és területfejlesztési főosztályáról.
A forrásról már előkészületben van a költségvetési törvény módosítása. A céltartalék fog forrásul szolgálni, a költségvetési törvény 4. §-ában lesz egy kiegészítő szakasz erről, a központi költségvetési szerveknek a céltartalék, az önkormányzatoknak pedig az 5. számú melléklet központosított előirányzatai között megtalálható 9. pont, a helyi szervezési intézkedésekhez kapcsolódó többletkiadások támogatása címen, ami automatikusan túlteljesülhet, ez fog forrásul szolgálni ennek az illetményrésznek a kifizetésére.
Az önkormányzatok a hónap elején fogják megkapni természetesen az erre jutó összeget célzottan, tehát a kincstár, a területi igazgatóságok, akik az illetmény-számfejtést a két rendszerben végzik - ez lehet, hogy ismert -, a központi illetmény-számfejtési rendszerben végzik -, konkrét adatokkal rendelkeznek köztisztviselőnként, alkalmazottanként az illetményekről. Tehát pontosan fogják tudni, hogy kinek, mennyit jelent ez a 8,3 százalékos növekmény. Ezt külön soron mindenki a bérjegyzékén látni fogja.
Az önkormányzat is célzottan megkapja ezt a pénzt, tehát nem lesz olyan, hogy forráshiánya lenne. Központosított előirányzatként fog vele elszámolni év végén, úgy, mint bármilyen más központosított előirányzattal.
A 2008. évről nem mondanék konkrétumot, mert a 2008. évi forrásra majd a költségvetés tervezése során fogunk konkrétan kitérni. Én úgy tudom, volt is erről szó, hogy majd augusztusban fogunk visszatérni a 2008. évi forrásra.
Még annyit hadd mondjak el, hogy én itt beszéltem a két körben lévőkről, tehát a központi illetmény-számfejtési körben lévő szervekről, de természetesen vannak olyan intézmények, olyan költségvetési szervek, akik a két körön kívül estek. Velük sincs probléma, mert az ő számukra egy külön adatlap készül, amit beépítünk az államháztartási törvény végrehajtási rendeletébe, tehát módosításra kerül a 217/1998-as kormányrendelet is, amibe beépítünk egy adatközlő lapot a két körön kívüliekre.
Mindkét adat - tehát most is a kétkörösök is adatlapon közölnek adatokat, ez a szokásos rendszerben működik - a kincstár területi igazgatóságainál fut össze, ő fog összesíteni, és így kerül majd utalásra, és nettó módon fog utalásra kerülni.
Azért döntöttünk így, hogy ne járulékokkal együtt kapja meg az önkormányzat, mert azt úgyis vissza kellene fizetnie a költségvetésbe, ne utaztassunk milliárdokat fölöslegesen. Tehát nettó módon fogja megkapni, még egyszer mondom: hónap elején, és technikailag a kincstár fogja majd ezt szintén ilyen adatlapokon - ahogy a normális menetben szokta - rendezni hónap végén. Tehát a technikai elszámolása történik hónap végén.
DR. HERCZOG LÁSZLÓ szakállamtitkár (Szociális és Munkaügyi Minisztérium): Egy mondattal szeretném csak kiegészíteni, nehogy félreértés legyen, hogy amit a kolléganő elmondott, ez a 2007. évre vonatkozik, a 2008 nem abban különbözik, hogy akkor 2008-ban refinanszírozná a központi költségvetés, tehát a költségvetési tervezés keretében ezzel számolni fogunk. Hogy mi lesz a pontos technikája, ez majd akkor alakul ki, és erről tárgyalni is fogunk majd a szakszervezetekkel és az önkormányzati érdekképviseletekkel az Országos Közszolgálati Érdekegyeztető Tanácsban. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönjük szépen. Bóka képviselő úr!
DR. BÓKA ISTVÁN (Fidesz): Elnök úr, elfelejtettem egy-két kérdést, azt lehet-e még feltenni, illetőleg egy kérdésre nem kaptam választ, mégpedig arra, hogy mit jelent az, hogy ez a keresetelem a 2008. évi keresetnövelés számításakor a 2007. évi báziskeresetek részét képezi. Ez az egyik.
A másik: miért kötötték meg ezt a megállapodást az önkormányzati érdekszövetségek hozzájárulása nélkül? Ez szerintem nem egy korrekt megoldás. Ráadásul ez egy hosszabb távú feladatvállalást tartalmaz, és ez sajnos, érinti a 2008-as finanszírozást, és nem szeretnénk abba a helyzetbe kerülni, hogy majd azt mondjuk, hogy a 2008. évi kötelező elem a normatíva részét képezi. Ezt már az elmúlt öt évben nagyon sokszor eljátszották velünk, és a legnagyobb probléma az, hogy a közalkalmazottak, köztisztviselők kerülnek a sor végére, és minden fedezet nélküli többletjuttatás, ami valamilyen módon az önkormányzati szektorra kerül vissza, az lényegében létszámcsökkentéssel fog járni, mert ott megvalósul az egyensúlyteremtés.
Mit jelent a megállapodásban az, hogy a létszám nem csökkenhet? Ezt hogyan gondolják, hogy a létszám nem csökkenhet, és mihez képest nem csökkenhet a létszám? Ez megvalósítható egy önkormányzatnál? Ugyanis alapvetően a közalkalmazottak, köztisztviselők mégiscsak az önkormányzati területen találhatóak. Nem látjuk gyakorlatilag félhavi pénznek a 2008-as finanszírozását jelen pillanatban, illetve azt mondták, hogy az majd valamikor a 2008-as tárgyalásokon és majd augusztusban. Augusztusban nem erről beszélnek egyébként, augusztusban csak azt nézik, hogy a reálkeresetek hogyan alakultak, de nem a finanszírozás. A finanszírozás általában sem a szakszervezeteket, sem a kormányt nemigen érdekli, mert általában ráteszi az önkormányzatokra, aminek az eredménye elbocsátás lesz.
Tehát hogyan lehet garantálni azt, hogy ez az intézkedés nem vezethet létszámcsökkenéshez? Egy százalék tudomásom szerint körülbelül olyan 12-14 milliárdot jelent, de mondják, ha nem így van. Ez éves szintén 4-5 százalékot jelent, az 50 milliárd forint. Hol az 50 milliárd forint?
Az, hogy az idei évben a kormány további növeli az államháztartási hiányt, az a kormány kompetenciája, de 2008-ban hol van ez az 50 milliárd forint? Tehát garanciát szeretnénk arra látni, hogy ez külön soron kerül finanszírozásra úgy, hogy 2008-ban a bázis nem csökken. Tehát ezt szeretném látni. Ezek a kérdéseim, elnézést, elnök úr.
ELNÖK: Hock Zoltán képviselő úré a szó!
HOCK ZOLTÁN (MDF): Köszönöm szépen. Én egy kérdéssel szerettem volna kezdeni, hogy önök szerint ennek a törvénymódosításnak milyen előnyei származnak a munkavállalók vonatkozásában? Tehát volt egy kialakult rend, ez Európában viszonylag jól működik, hogy december magasságában a dolgozó az éves munkájának egyfajta összegződéseként, mondhatni alanyi jogon, ha bizonyos periférikus feltételeket teljesít, akkor kap egy plusz havi juttatást, amely vélhetően az év végi boldogulását nagymértékben elősegíti. Aztán ezt követően egy huszáros rohammal ezt áttolták januárra, ezzel gyakorlatilag perspektivikusan az idők végezetéig pontosan egyhavi juttatást vettek ki a dolgozók zsebéből, és aztán most ezt felülírják azzal, hogy havonta 1/12-ed részeként, de egyfajta kvázi kincstári finanszírozásként teszik ezt.
Az az apró probléma, ahogy végignéztem ezt a szabályozást, és kérdezném is, hogy végeztek-e olyan modellszámításokat, hogy ez várhatóan hány munkavállalót fog hátrányosan érinteni a tekintetben? Azt hiszem, a törvényjavaslat 7. §-a szabályozza a kizárásokat, hogy milyen peremfeltételek fennállása esetén nem jár a munkavállalónak az 1/12-ed havi, tizenharmadik havi juttatás, és abban ilyenek vannak felsorolva, hogy ha a munkavállaló átlagkeresetben vagy távollétidíj-fizetésben részesül az adott tárgyhónapban, akkor az azt követő hónapban nem jár neki ilyen juttatás. Az eddigi szabályozás szerint például a naptári éven belüli hat hónapos egyidejű vagy összességében a munkavégzés mellett jogosult volt a tizenharmadik havi juttatásra. Ennek a szabályozásnak az esetében viszont, miután 1/12-ed részenként számolja, ha mondjuk tegyük fel, a munkavállaló egy hónapon keresztül keresőképtelen, betegállományban van és átlagkeresetet kap, akkor a következő hónapban automatikusan kizáródik vagy kizárja a törvény a tizenharmadik havi juttatásból. Hogyan gondolják ezt, mekkora lesz ez a halmaz, akiket ez érint, mert nyilván végeztek rá modellszámításokat.
Ez más számos esetre is vonatkozik, ha mondjuk ne adj' isten hirtelen tartalékos katonának hívják be, bár ez egy ritkább fogalom, de benne van ez is a törvényben.
A másik, ami izgalmas ebben a kérdésben, és itt Bóka képviselő úrhoz szeretnék annyiban csatlakozni, hogy valamennyien emlékszünk rá, amikor 2002 augusztusában azzal a hatalmas nagy jóléti intézkedési csomaggal ajándékozta meg a kormány, illetve az akkori parlamenti többség az országot, és az önkormányzatoknak három hónapon keresztül nagyon becsületesen, akkurátus módon a kormány a nettó finanszírozás keretében - ez nem újdonság, hiszen már egyébként évek óta az állami normatív támogatás nettó módon kerül az önkormányzatokhoz, tehát ebben semmi nóvum nincsen -, szinte fillérre pontosan átutalta annak a bizonyos 50 százalékos növekménynek a különbözetét, és a 2002. évet egészen becsületesen le is lehetett zárni.
Majd jött 2003, amikor is a normatív finanszírozásba került bele ugyanez a nettó finanszírozás, ami nem érte el az 50 százalékot. Tehát a növekmény tényleges különbsége már csak 50 százalékban került finanszírozásra. Itt csatlakoznék képviselő úr felvetéséhez, ami teljesen megalapozott, az elmúlt tízegynéhány év rendkívül rossz gyakorlatát figyelembe véve, hogy milyen garancia van arra, hogy ez a fajta új finanszírozás, ami úgy tűnik, jó a kormánynak, szerintem a munkavállalóknak nem annyira jó, de ez magánügyük, ha a szakszervezetek ezt támogatják, akkor lelkük rajta, hogy 2008-ban nem fordul elő megint az a csúfság, hogy ki fog derülni, hogy ez a normatív finanszírozás részévé válik? Az önkormányzatoknak majd azzal a helyzettel kell szembesülniük, hogy vagy a saját eszközeiket és forrásaikat fogják mozgósítani, átcsoportosítani, hogy ezen állami kötelezettségeiknek meg tudjanak felelni, vagy adott esetben ténylegesen a forrásszűkülés okán a feladat-, illetve a létszámcsökkenéssel fognak tudni csak és kizárólag erre válaszolni.
Igazából amire én még választ szeretnék kapni, hogy mi az indoka, tehát mi az az új felismerés, az a fajta új összegződött tudás, aminek eredményeként ezzel a kvázi burkolt fizetésemeléssel akarják elfedni, elkenni azt a körülményt, hogy 2007-ben a költségvetési törvény nem rendelkezett a közszférában béremelésről, merthogy július 1-jén ezt az új finanszírozást bevezetjük.
Ez nagyon jól hangzik, kvázi előrehozzuk a 2008. évi januári tizenharmadik havi fizetés 6/12-ed részét, és ezzel azt az érzetet kelthetjük egyébként a munkavállalókban, mintha 2007-ben itt valóságos béremelés lenne, miközben az ő járandóságukat egész egyszerűen csak előrehoztuk, amit persze aztán később nem fog megkapni. Köszönöm.
ELNÖK: Köszönjük szépen. Tehát megint volt egy kérdéskör, visszaadom a szót államtitkár úrnak.
DR. HERCZOG LÁSZLÓ szakállamtitkár (Szociális és Munkaügyi Minisztérium): Kezdem a legegyszerűbbel, ami a bázisra vonatkozó kérdést illeti. Ez csak azt az egyszerű tényt jelenti, hogy a statisztikában ezt a keresetek bázisában figyelembe kell venni, tehát nem lehet ezt ott figyelmen kívül hagyni.
Arra a kérdésre, hogy miért az önkormányzatok nélkül folyt a tárgyalás, erre a sztrájktörvény ad magyarázatot. Ha egyszer a szakszervezetek sztrájkbizottságot alakítanak és a munkáltató személye nem állapítható meg, akkor a sztrájktörvény értelmében a kormány köteles kijelölni a tárgyaló delegációt. Ez történt. Ezért folytatott a kormány tárgyalást a szakszervezetekkel, ugyanakkor kifejezetten ügyelt arra, hogy semmilyen olyan kötelezettségvállalás ne történjen, amely az önkormányzatokat terhelné. Ez a megállapodás ennek a célnak megfelel. (Dr. Bóka István: 2008-ban nincs forrás!)
2008-ra is rögtön válaszolok. Tehát utólag egyébként a törvényjavaslatot az Országos Közszolgálati Érdekegyeztető Tanácsban egyeztettük az önkormányzati érdekképviseletekkel. Nekik az volt az álláspontjuk, hogy amennyiben a központi költségvetés ezt finanszírozza, akkor részükről ez rendben van. A megállapodás egyébként 2007-re és 2008-ra is tartalmazza a központi finanszírozást. Ennek a módszeréről semmit nem mond ugyanakkor a megállapodás. Hogy ez 2007-re, erre az évre hogyan történik, erről a kolléganő beszélt. A 2008-ról is esett szó, itt csak meg tudom ismételni, itt van a finanszírozásnak egy régóta kialakított rendszere, a normatív finanszírozás. Nagyon gyakran halljuk, elsősorban önkormányzati érdekképviseletek, de szakszervezetek részéről is, hogy ha valami normatíva, akkor az valójában nem finanszíroz ilyen kiadásokat. Persze, mert itt nem címzett támogatás történik, a normatív finanszírozásnak más a logikája, de attól, hogy tételesen nem szerepel a normában a tizenharmadik havi fizetés, ebből nem következik, hogy ezt a központi költségvetés nem tartalmazná. Ez a tervezés során dől el, hogy milyen kifizetéseket építenek be a normatívába.
2008-ra a szándék az - ezt tartalmazza a megállapodás -, hogy azt a többletet, amelyet a tizenharmadik havi illetmény kifizetésének az előrehozatala jelent, ezt beépítjük a 2008. évi költségvetésbe. Hogy ez konkrétan hogyan fog történni, erre azt hiszem, korrekten csak azt lehet válaszolni, hogy e pillanatban ez a kérdés még nem válaszolható meg, mert ennek a módszere a 2008. évi költségvetési törvény kialakítása során fog eldőlni.
Az a kérdés, hogy mit jelent az, hogy a létszám nem csökken, ez nagyon szorosan összefügg azzal a kérdéssel, hogy megfinanszírozza-e a költségvetés ezt az előrehozott kiadást vagy nem. Ugyanis pontosan úgy, ahogy a képviselő úr is mondta, amennyiben ez a finanszírozás nem történik meg, kevesebb pénzből a kötelező kifizetés tényleg csak valamilyen átcsoportosítással vagy létszámcsökkentéssel valósítható meg, és a létszámcsökkentés kizárása pontosan arra utal, hogy ezeket a kiadásokat a költségvetésbe be kell építeni, pontosan azért, hogy a tizenharmadik havi fizetés előrehozása miatt létszámcsökkentésre ne kerüljön sor.
Az a kérdés, hogy milyen előnyök származnak ebből a munkavállalók számára, és egyben elhangzott az is, hogy hány munkavállalót érint ez hátrányosan, azt hiszem, ez a két kérdés összefügg. Egyetlenegy munkavállalót sem érint hátrányosan, ugyanis a főszabály, hogy ki jogosult tizenharmadik havi illetményre, az nem változik. Következésképpen mindenki ugyanúgy megkapja azt az összeget, mint hogyha ez az egész megállapodás nem történt volna, de a kifizetés módja és az időzítése az, ami változik. Előlegfizetés történik, és miután az előlegfizetés havonta van, ezért arra vonatkozóan kellett szabályoznunk, hogy a havi előlegfizetés kit érint. Nyilván olyan szabályozást próbáltunk kialakítani, hogy ez minél jobban megközelítse a hatályos szabályozást, de a dolog igazából januárban dől el, amikor történik egy elszámolás. Az elszámolás pedig azt jelenti, hogy megnézzük, hogy ha most január 16-án megkapná a teljes tizenharmadik havi illetményt, mennyi összeg járna neki, mennyi volt az, amit már előlegben megkapott, és a különbözetet 2008. január 16-án megkapja. Ugyanez a logika érvényesül a 2009. évi elszámolás során is.
Ezért mondom azt, hogy ez senkit hátrányosan nem érint. Ami pedig az előnyt jelenti, tudjuk jól, hogy ha egy keresethez, jövedelemhez hamarabb hozzá lehet jutni, akkor azt hamarabb el lehet költeni, tehát hamarabb lehet élvezni annak a gyümölcsét. Most egy példát mondok: ha egy televíziót hamarabb meg tudunk venni, akkor többet van lehetőség azt nézni, élvezni a használatát. Tehát ennek az előnye ez.
Ami a kérdésnek azt a részét érinti, hogy a rendszer többször változott az elmúlt években, ez tény, ez természetszerűleg így van. Mi a magunk részéről azt szorgalmaztuk, hogy a korábbi rendszer volt a célszerű, tehát az, amikor a kifizetés decemberben történik, ez a munkavállalók számára a legelőnyösebb. A megállapodás végül is ide jut el, ha úgy tetszik, egy másfél éves átmeneti időszak után, amely ezt az előrehozatalt tartalmazza.
Arra vonatkozóan, hogy ezzel netán megtévesztenénk a munkavállalókat, én azt hiszem, hogy nem tévesztjük meg, hiszen teljesen világosan tartalmazza a megállapodás, de a kormány kommunikációja is, hogy ez egy előleg. Az előlegnek próbáltam érvelni amellett, hogy mi az előnye, ez végül is mintegy bruttó 70, nettó 37-40 milliárd többletet jelent a 2007. évre vonatkozóan, tehát pénzforgalmi szemléletben. Az uniós egyenleget nyilvánvalóan nem érinti, tehát a tárgyalások során az volt az alapvető szempont, hogy a konvergenciaprogram keretei között kellett maradni, ez volt a kormányfő érve, amit végül is a szakszervezetek, ha nem is lelkesedtek érte, de tudomásul vettek. Emiatt eleve olyan technikát kellett találni, ami ha pénzforgalmi szemléletben jelenthet is többletet, de az ESA-95 szerint számított költségvetési egyenleget nem érinti. Ez ugyanis a konvergenciaprogram biztosításának alapvető követelménye.
Nem tudom, van-e amit kihagytam a válaszban?
ELNÖK: Köszönöm szépen. Vélemény? Bóka úr!
Vélemények, hozzászólások, válaszok
DR. BÓKA ISTVÁN (Fidesz): Rákérdeznék még egy dologra, ha lehetne. Akkor mit jelent az egészen pontosan, hogy létszámcsökkentéshez nem vezethet? Tehát amennyiben valaki igénybe veszi ezt a központi költségvetési támogatást, amit a kormány juttat az önkormányzatok részére, akkor létszámcsökkentést nem hajthat végre az önkormányzati ágazatban? Vagy ezt hogyan kell érteni, hogyan kell kezelni? Mi nem vezethet létszámcsökkentéshez?
ELNÖK: Tessék, visszaadom a szót.
DR. HERCZOG LÁSZLÓ szakállamtitkár (Szociális és Munkaügyi Minisztérium): Köszönöm szépen. Nem azt jelenti, hogy nem szabad létszámot csökkenteni, természetesen semmilyen ilyen beleszólás az önkormányzati gazdálkodásba nincsen. Ez a megfogalmazás azt jelenti, hogy a tizenharmadik havi illetmények részleges előrehozása miatt nem válik szükségessé elbocsátás, merthogy a fedezete meglesz.
ELNÖK: Azt gondolom, hogy ez egyértelmű. Most a megállapodást megvitathatjuk itt is, de azt két fél megkötötte. Amiatt önkormányzat nem kényszerül elbocsátásra, hogy nem kapja meg ezt a többletterhet, az én olvasatomban ezt jelenti. Természetesen más okok miatt az önkormányzat, mint önálló, szabadon rendelkezik, feladatelmaradás vagy kevesebb a gyerek, vagy bármilyen ok miatt, de amiatt senkinek nem lehet felmondani, hogy a tizenharmadik havinak az egy-egy hónapra eső részét már fizetni kell 2007 második félévében. Emiatt, ez nem lehet jogalap a létszámleépítésre.
Van-e további vélemény? (Dr. Bóka István: Ezek kérdések voltak.) Igen, ezek kérdések voltak. Tehát van-e vélemény? Bóka István!
DR. BÓKA ISTVÁN (Fidesz): Azt gondolom - és szerintem ezt a végeken dolgozó közalkalmazottak, köztisztviselők abszolút értik -, hogy a jelenlegi rendszerben, amikor ilyen a központi költségvetés állapota, amikor ilyen államadósság nehezedik az országra, amikor ilyen költségvetési hiánnyal dolgozik ez az ország, ami példa nélküli, akkor mindenki számára az a legmegnyugtatóbb megoldás, és az lehet a fő életcél, hogy lehetőleg minél többen, minél nagyobb számban a közszférában bent maradni, a rendszerben valamilyen módon bent maradni, hátha egy idő után jobb lesz a helyzet.
Sajnos, az a technika, amit folyamatosan, évről évre a kormány és a szakszervezeti vezetés eljátszik az önkormányzatokkal, az nem ezt segíti. Mi történik?
Történik egy bérmegállapodás vagy az év végén, vagy valamikor év közben. Egy olyan bérmegállapodás, amely olyan mértékű közalkalmazotti, köztisztviselői béremelést tartalmaz, aminek a központi költségvetésben nincsen meg a fedezete. A fedezetlenséget pedig szinte minden évben - ez ismerős történet, tehát azt gondolom, hogy ez nem kormányfüggő - az önkormányzatokra hárítják, az önkormányzatok pedig az egyensúlytalanságot lényegében létszám-racionalizálással rendezik.
Tehát kérdezem hosszú távon, hogy mi az érdek? Mi az érdek a közszféra tekintetében, az önkormányzati oldal tekintetében és a kormány tekintetében? Hol van itt a felelősség? Tehát hol van itt a felelősség, amikor a központi költségvetésnek ilyen az állapota? Ráadásul a mostani válaszok szerint annak a durván évi 4 százalékos béremelésnek a hatása finanszírozási oldalról 2007-ben már rendezve van a tartalék terhére, de 2008-ra nem kaptunk választ. Azt, hogy majd mi lesz, majd a 2008-as költségvetési törvényjavaslat tárgyalásakor meglátjuk, és a 2008-as költségvetési törvényjavaslatnál félek attól, hogy majd ez az elem, amely szerintem nem 40 milliárdot jelent, hanem 50 milliárdot kell hogy jelentsen, ha 4 százalékról beszélünk körülbelül - több mint 4 százalékról -, azt azért már megtanulták az önkormányzatok, hogy mit jelent egy olyan mondat, hogy a normatíva tartalmazza ezt az elemet. Ez általában azt jelenti, hogy a normatíva szinte soha nem tartalmazza ezt az elemet, vagy csak egy részét tartalmazza a normatíva ennek az elemnek. Az egyensúlytalansági probléma pedig 2008-ban ismét elő fog állni.
A normatív finanszírozás azt tartalmazza, vagy hogy a normatívába beépítjük, azt tartalmazza, hogy részben vagy egészben az önkormányzatok fogják viselni ennek az intézkedésnek a terheit. Köszönöm szépen.
ELNÖK: További vélemény? (Nincs jelzés.) Ha nincs más, akkor én is kifejteném a véleményemet a törvényjavaslattal kapcsolatban.
Először is azzal kezdem, hogy általános vitára alkalmas a beterjesztett törvényjavaslat. Szeretném jelezni, hogy itt a 9. §-ba szerintem pontosítást kell beleírni, ezt majd megfogalmazzuk a parlamenti szakaszban, konkrétan azt, hogy az eljárás rendjére, módjára egy felhatalmazó rendelkezést kellene adni, és ne a kifizetéshez nyújtott támogatást, hanem a kifizetést biztosító összeget kell biztosítania itt a kormánynak.
Az egész megállapodásról azt gondolom, hogy az önkormányzatok nem voltak bevonva, mégis az önkormányzatoknak is előny. Az, hogy nem volt ebben az országban egy általános közszférára kiterjedő sztrájk, ez mindenképpen jó az önkormányzatoknak is. Az önkormányzati köztisztviselők, közalkalmazottak sztrájkolhatnak és tüntethetnek a Kossuth téren is, de ugyanúgy a helyi polgármesteri hivatalok előtt is, mert a közalkalmazotti béreket illetően a törvény a garantált minimumot mondja, és bármelyik önkormányzat, bármelyik fenntartó ettől eltérhet. Tehát amikor ott fogalmazza meg egy közalkalmazott az elvárását, akkor azt joggal teszi.
Éppen ezért azt gondolom, hogy nem csak a kormány számára jó ez, hogy megállapodás született, hanem az önkormányzatok számára is. Az persze felelőssége ennek a bizottságnak is és az Országgyűlésnek is... (Dr. Bóka István: A fedezet hol van? Én csak ezt kérdeztem.)... meghallgattam én is képviselő urat. Tehát felelősségünk az, hogy az a teher, amit vállalt a kormány, az biztosítva legyen az önkormányzatok részére.
Úgy látom a mai állapotok alapján, hogy 2007-re ez meglesz, a 2008-ról pedig akkor tudunk beszélni, amikor eljön ennek az ideje, a 2008. évi költségvetésben. Ott mindenképpen azt kérnénk már most a kormánytól - és itt van a Pénzügyminisztérium kolléganője is -, hogy tételesen kerüljön majd a költségvetési törvényjavaslatban bemutatásra, hogy ennek mi a következménye, ez melyik soron található.
Ha a képviselő urak tudnak jobb megoldást találni, minthogy beépül a normatív támogatásba, akkor erről lehet beszélni, lehet tárgyalni, hogy hogyan lehet ezt megoldani. Ez már hosszú évek óta probléma. Végül is amíg jobbat nem találunk, addig ez van, de én partner vagyok abban, hogy ha van jobb megoldás, hogy hogyan lehet elszámolni az önkormányzatok és a kormány között, ezt tárgyaljuk meg.
Összességében azt gondolom, fontos, hogy ez a törvény szülessen meg minél hamarabb, hogy 2007 júliusában normál mederben történjen meg a kifizetés. Fontos az, hogy az önkormányzatok érezzék azt, hogy ebből nekik többletteher nincs, legfeljebb a kincstárnál jelenik meg többletmunka, mert még mint elszámolás se jelenik meg most többlet-adminisztrációs teher sem az önkormányzatoknál, szerintem ez egy jó megoldás. Ezért javaslom, hogy a bizottság általános vitára minősítse alkalmasnak és a parlamentben pedig elfogadásra javasoljuk ezt a törvényjavaslatot.
Lezárhatom-e így a vitát? (Nincs jelzés.) Ha igen, akkor megkérdezem, kívánnak-e reagálni? (Dr. Herczog László: Nem.) Nem. Köszönjük szépen.
Szavazás az általános vitára alkalmasságról
Kérdezem a tisztelt bizottságot, hogy általános vitára alkalmasnak tartja-e a beterjesztett javaslatot. Aki igen, kérem, kézfelemeléssel jelezze! (Szavazás.) 12 igen. Kérdezem, ki nem tartja alkalmasnak? (Nincs jelzés.) Ilyen nincs. Kérdezem, hogy ki tartózkodott? (Szavazás.) 10 tartózkodás.
Megállapítom, hogy az önkormányzati és területfejlesztési bizottság 12 igen szavazattal, 10 tartózkodással általános vitára alkalmasnak tartotta a beterjesztett törvényjavaslatot.
Köszönöm szépen. Kérdezem, hogy a bizottság kíván-e előadót állítani. (Nincs jelzés.) Kisebbségi véleményt kívánnak-e a képviselő urak elmondani? (Dr. Bóka István: Majd esetleg a vitában elmondjuk.) Majd a vitában. Akkor azt javaslom, hogy a bizottság ne állítson bizottsági előadót, hanem írásban jelezzük a szokásnak megfelelően. Úgy látom, hogy ebben egyetértés van. Tehát akkor ennek megfelelően készítsük elő az anyagot. (Dr. Bóka István: Mikor lesz az általános vita?) 16-án kezdődik az általános vita az előzetes tervek szerint, két hét múlva.
Köszönjük szépen a segítséget, további jó munkát önöknek. Most rátérünk a második napirendi pontunkra, az Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium képviselőjének tájékoztatója a kistérségek besorolásának folyamatáról. A tájékoztatót képviselőtársaim elektronikus úton megkapták. A tájékoztatást Sára János főosztályvezető és munkatársától, Tipold Ferenc főtanácsos uraktól fogjuk megkapni.
Tisztelt Bizottság! A múlt heti vitanapon is szóba került a kistérségi besorolás kérdése. Nagyon sok képviselőt foglalkoztatott az elmúlt időszakban ez a kérdés. Bajnay kormánybiztos úr is hasonló ügyben járt a bizottságunk előtt, nagyon aktuális a kérdés, éppen ezért tűztük napirendre. Átadom a szót főosztályvezető úrnak, amennyiben szóbeli kiegészítést kíván hozzátenni. Parancsoljon!
Sára János főosztályvezető (Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium) szóbeli kiegészítése
SÁRA JÁNOS főosztályvezető (Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Hölgyeim és Uraim! Köszöntöm az önkormányzati és területfejlesztési bizottságot a minisztériumunk nevében. Én a területfejlesztési főosztályt vezetem, és megbízást kaptam arra, hogy ezt a tájékoztatót, amit elküldtünk írásban, ha a bizottság megvitatja, a vitában képviseljem a minisztérium álláspontját.
Szeretném a bevezetőben azt még kiegészíteni, hogy a területfejlesztésről és a területrendezésről szóló 1996. évi törvény az Országgyűlés saját hatáskörébe utalta a területfejlesztési szempontból kedvezményezett térségek besorolásának feltételeire vonatkozó döntés meghatározását, és tulajdonképpen ez egy nagyon fontos parlamenti feladat. Tulajdonképpen kétszer fogadott el a parlament eddig, 1997-ben és 2001-ben erre vonatkozó határozatot, és 2005-ben a 97/2005. számú országgyűlési határozattal, az országos területfejlesztési koncepcióról szóló határozatban a parlament úgy határozott, hogy a jelenleg érvényben lévő, a kedvezményezett térségek besorolásáról szóló feltételrendszerről szóló, részben erről szóló országgyűlési határozatot a múlt év végéig, 2006 végéig felül kell vizsgálni, és a felülvizsgálat alapján módosítani kell vagy új országgyűlési határozatot kell hozni.
A szakmai felülvizsgálat eredményeképpen úgy látszik, hogy új országgyűlési határozat elfogadására van szükség, és ez egy nagyon fontos elem arra vonatkozóan, hogy hosszabb távra, mint ahogy korábbi időszakban is, a területfejlesztési szempontból kedvezményezett térségek besorolására az Országgyűlés meghatározza ennek alapelveit, módszerét.
Figyelembe véve, hogy a területfejlesztés szempontjából a támogatottság és a területfejlesztés szempontjából meghatározott szint, a kistérségek szintje, tulajdonképpen az eddigi országgyűlési határozatok is és a jövőben is a kistérségek kedvezményezettségi besorolását tartotta meghatározó elemnek, és ezt az elemet meg kívánjuk tartani, javasoljuk megtartani.
A tájékoztató arról szól, hogy ennek a legfontosabb eleme tulajdonképpen, hogy milyen mutatók, milyen ismérvek alapján kerüljenek rangsorba a kistérségek fejlettségük, gazdasági, szociális, társadalmi fejlettségük szerint, és tulajdonképpen azt szeretném elmondani kiegészítésképpen, hogy a jelenleg bemutatott javaslat egy körvonalazódó javaslat, amely még nem kormányzati álláspont, további közigazgatási és társadalmi egyeztetések után része lesz tulajdonképpen ennek az új országgyűlési határozatnak, amely országgyűlési határozatot ebben a tavaszi ülésszakban a kormány a parlament elé terjeszt.
A folyamathoz hozzátartozik még az, hogy az új besorolást - hiszen jelenleg 168 kistérsége van az országnak - tulajdonképpen egy új kistérségi lehatárolás alapján kell majd elvégezni, és a parlament ennek alapján kell hogy tulajdonképpen döntsön a módszerekről is, és ennek alapján kell határoznia arról, hogy hogyan történjen a besorolás. A települési önkormányzatok többcélú kistérségi társulásairól szóló 2004. évi CVII. törvény melléklete tulajdonképpen tartalmazza a kistérségek lehatárolását, és ez a törvény kimondja, hogy az önkormányzati választásokat követő fél éven belül, tehát most 2007. december 31-ig lehet kérni a kistérségek rendszerének megváltoztatását. Tehát azt a besorolást, amiről a tájékoztató szól, tulajdonképpen majd ennek az új lehatárolásnak az alapján kell elvégezni.
Most április 3-a van. Március 31-ig lehetett tulajdonképpen igényelni a kistérségek lehatárolásának módosítását, az ezt követő időben, rövid időn belül felgyorsítva a folyamatot és mindent megtéve azért, hogy ez minél előbb megtörténjen a jövő szempontjából, a bejött igényeket figyelembe véve, ennek a törvénynek a módosításával, tehát a 2004. évi CVII-es törvény módosításával tulajdonképpen egy új lehatárolásra van szükség, és ennek az új országgyűlési határozatnak az alapján pedig megtörténhet a besorolás a kedvezményezettség szempontjából.
A tájékoztató lényeges része tulajdonképpen, amiben meghatározónak tartjuk, mindenféle szakmai és társadalmi egyeztetésben meghatározónak tartjuk a bizottság véleményét is. Ez tulajdonképpen az a mutatórendszer, amelyet javasolunk a besorolásnál az új országgyűlési határozatban, és amelyet a tájékoztatónk tartalmaz. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönjük szépen. Van-e kérdés? (Nincs jelzés.) Ha kérdés nincs, akkor kapcsoljuk össze: kérdés és vélemény? Nógrádi képviselő úr!
Kérdések, vélemények, reagálások
NÓGRÁDI LÁSZLÓ (KDNP): Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Bizottság! Már egyszer, egy előző alkalommal is szóvá tettem, amikor téma volt a bizottságnál a kistérségek besorolása, hogy ezek a most javasolt mutatók, amelyek az előttünk lévő tájékoztatóban szerepelnek, mint gazdasági mutatók, infrastrukturális, társadalmi mutatók. Ezek a kistérséget egy dimenzióban, mégpedig az ott élő lakosok, tehát az emberek szempontjából vizsgálják. Ez kétségtelenül a legfontosabb és ez jó. De a körülményekből és környezeti dolgokból egy másik dimenziót ajánlok most, amelyik egészen más megvilágításba helyezi egy kistérség helyzetét. Gondolok itt arra, hogy például vannak olyan kistérségek, ahol az aprófalvas településszerkezet miatt - van olyan kistérségi többcélú társulás, amely 51 településből áll, és ez még nem a legnagyobb létszámú - a települések 80 százaléka nem éri el az 500 fő lakosságot. Ebben az esetben, amikor úgy tesszük fel a kérdést, hogy a kiskereskedelmi boltok ezer lakosra jutó száma - és ezt kistérség szinten vizsgáljuk -, akkor az egy érdekes szám, de nem derül ki belőle, hogy lehet, hogy van 8 település, ahol egyáltalán nincs bolt, és ezek a települések 200-500 fő közötti lakosúak.
Tehát egy olyan nehézségre hívom fel a figyelmet a településszerkezettel, ami mindenképpen egy pozitív diszkrimináció vagy legalábbis a besorolásoknál egy másik dimenziójú szempont.
Ugyanilyen a környezeti körülményekből fakadó másik példa. Például a nyugati határ mellett, most a szlovén-horvát határra gondolok hihetetlen mértékig megemelkedett a kamionforgalom, 2006-ban már Rédicsen elérte az egymillió kamiont, és most a román-bolgár EU-csatlakozás óta januárban, az év első két hónapjában 30 százalékkal növekedett még ez a szám. Ezzel megint azt szeretném jelezni, hogy azok a statisztikai adatokból, APEH-adatokból, egyébből ellátott mutatók, amelyek itt most - még egyszer: jogosan - besorolási szempontok, azok egy múlt állapotból fakadó jelenlegi dolgok. Viszont a dinamikusan fejlődő környezet, például az EU-csatlakozás, a közlekedési szokások megváltozása, olyan helyzetet teremtenek, amiből ezek az adatok, ha nem vigyázunk, akkor egy-két-három év múlva megváltoznak. Tehát lehet, hogy most még az elmúlt évek adataiból egy kistérség nem hozza azokat a mutatókat, hogy hátrányos helyzetű, de a jelenlegi gyors változások miatt, értem alatta, amikor egy település főutcáján, ha nincs elkerülő út, percenként 2-3 kamion megy át, ez egyrészt élhetetlenné teszi a falut és sok ilyen falu van a 86-os út mentén vagy Letenye felé - mondom, ez a nyugati határszél. Hiszen arról van szó, hogy azáltal, hogy Szlovénia, Magyarország uniós tag lett, kikerüli most a schengeni határt a 7-es út, Letenye, és miközben Csurgót alatta a hátrányos helyzetű kistérségekhez soroljuk, ha nem figyelünk oda, akkor egy-két év múlva egész Dél-Zala ilyen lesz, tehát egész az osztrák határig ettől az elemi csapástól, hogy 2-3 kamion megy át percenként egész nap, ez élvezhetetlenné teszi a veteményeskertek termékeit, egyebeket.
Tehát azt kérem, hogy ezeket a környezeti körülményekből fakadó szempontokat is a besorolásnál mérlegelni kell, hiszen ezek a jelen és az elkövetkezendő egy-két év gyors változásai, akár elnéptelenedéshez vezethetnek, tehát szeretném felhívni a figyelmet arra, hogy vannak ilyen szempontok is.
Egyébként még egyszer hangsúlyozom: ez nem űbereli azt, hogy természetesen amelyekről itt most szó van, az a legfontosabb, csak az emberi életet teszik ezek a körülményi problémák is lehetetlenné. Köszönöm a figyelmet.
ELNÖK: Köszönöm. További vélemény? (Nincs jelzés.) Néhány szót én is elmondanék a tájékoztatóval kapcsolatban. Azzal kezdeném, hogy tulajdonképpen csúszásban van a parlament is és mi is csúszásban vagyunk, mert 2006 végéig kellett volna itt bizonyos dolgokat megtennünk, de az önkormányzati választások idejéhez számított 6 hónap magyarázatot ad erre a kérdésre, és ezt senki nem is feszegeti. Az viszont nagyon fontos, hogy ez a 6 hónap néhány nappal ezelőtt letelt, tehát hogy most felgyorsuljanak az események.
Azt látom itt, ebből a tájékoztatóból is, hogy tulajdonképpen elég jól elő van készítve minden ahhoz, hogy ebben a félévben ennek a folyamatnak a végére érjünk.
Én is azzal értek egyet, hogy új országgyűlési határozat kell, ne a régit módosítsuk, mert elég sok idő eltelt és az Uniónak teljes jogú tagjaként eléggé új helyzet van ahhoz, hogy új országgyűlési határozati javaslatot fogadjon el a parlament.
Ennek következtében pedig a kormány jogalkotási feladata is megvan. Azt gondolom, itt nagyon fontos, hogy ez a kettő együtt haladjon. Tehát hogy lássák a parlamentben a képviselők azt, hogy ha az országgyűlési határozatot beterjesztik, ennek mi lesz az úgymond végrehajtása és a kormányrendeletben.
A mutatókkal kapcsolatban azt gondolom, hogy alakul ez a mutatórendszer, de még mindig van néhány kérdés vagy észrevétel. Korábban is beszéltünk erről, és itt van néhány új mutató, új szempont, ami belejött. Képviselőtársaim a gépjárművek számát kifogásolták többen, merthogy nem mindegy, hogy milyen az a gépjármű. Most benne van egy kor szerinti súlyozott átlag, ami azt gondolom, arra a problémára talán megoldást ad.
A gazdasági mutatók között szerepel ez a kiskereskedelmi boltok száma. Ez azért egy érdekes dolog, mert ahogy a kistelepüléseken is egyre jobban megjelennek a nagy láncok üzletei, a Penny, a Liedl és ezek, tehát ezek aztán befolyásolják, mert ez egynek számít, ugyanakkor azért általában az jellemző, hogy 6-8 pedig becsuk mellette. Tehát azt gondolom, hogy ez a mutató már-már nem egy jó mutató, nem mond már olyan sok mindent, mint ezelőtt tíz évvel mutatott, és tulajdonképpen a mai világban, ha van fizetőképes kereslet, akkor azt a szolgáltatók kielégítik. Tehát nincs olyan probléma, hogy valahol azért nem tudják elkölteni a pénzt az emberek, mert nincs hol, hanem most már inkább a másik dolog van, hogy kínálat van bőven.
Tehát azt gondolom, hogy ez a mutató talán már nem mutat olyan sok mindent.
A telefon főállomásokkal kapcsolatban is már többször beszéltünk, hogy ez a vezetékes van a statisztikában, ez egy nyilvános adat, de ez sem mond már olyan nagyon sok mindent, még, ha az internet elterjedését ez valamilyen mértékben azért mutatja, de ma már nem biztos, hogy vezeték kell az internethez is, sőt, biztos, hogy nem mindig kell.
Tehát ezt is végig kellene gondolni, hogy ha most beleteszünk egy ilyen mutatót, ami azért három évre szól, mutat-e valamit ez a mutatószám? Szerintem ha nem olyan sok mutatóból jön össze a komplex mutató, az még nem baj, hogy ha azok fajsúlyos és jó mutatók.
A mutatóknak van egy olyan köre, ami tulajdonképpen jó, csak van egy veszélye, hogy pillanatok alatt nagyon meg tud változni. Ilyen például az adóerő-képesség. Ha sok kistelepülésen nagyon jó az adóerő-képesség, mert van egy cég, de ez a cég ma bármikor becsukhat, és akkor nagyon nagy a baj. Ugyanígy fordított helyzet is lehet, hogy ma már elég gyorsan le tud telepedni egy cég egy adott térségben, és ott teljesen megváltoztatja ennek a mutatónak értékét, ezért a besorolását is.
Erre konkrét javaslatom nincs, csak jelezni szeretném, hogy túl nagy aránnyal ne vegyük ezt azért figyelembe, pedig döntően meghatározza egy kistérség helyzetét. De a gyors változással itt gond lehet. Ugyanilyen gyors változást hozhatnak a foglalkoztatási mutatók is, hogy ha ez is nagyon nagy aránnyal vesz részt ebben a komplex mutató kialakításában.
Azt gondolom, hogy ezen mutatókkal össze lehet hozni azt az arányt. Ami itt le van írva, hogy eltolódik terv szerint a mostani arány a korábbival, én azzal egyet tudok érteni, tehát hogy változtassunk rajta. Nagyon fontosnak tartom, amit itt már korábban is mondtunk, hogy ezek a mutatók nyilvánosak, korrektek legyenek, olyan mutatók, amit valahol, valakik pontosan nyilvántartanak, használnak, tehát ne egy bemondás alapján történjen. Bízom abban, hogy nagyon gyorsan a parlament elé kerül ez az országgyűlési határozati javaslat, és utána meg tudjuk azt vitatni, és ennek alapján el tudjuk készíteni ezt a besorolást. Köszönöm szépen.
Van-e további vélemény? (Nincs jelzés.) Ha nincsen, akkor válaszadásra visszaadom a szót, amennyiben kívánnak reagálni az elhangzottakra.
SÁRA JÁNOS főosztályvezető (Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium): Köszönöm szépen a lehetőséget, és igazán mindenféleképpen szeretnék azért szólni, mert az elhangzott észrevételek részben korábbi együttműködésünkhöz kapcsolódnak, és szeretném azt is jelezni, hogy elnök úr érzékeltette, hogy változott is a javaslatunk menet közben. Tehát minden fordulóval, mint most a jelenlegi bizottsági ülésen is biztos, hogy dolgozunk tovább és alakítjuk.
Tehát én ezt megígérem, hogy ezeket figyelembe vesszük a szakmai előkészítésnél, és úgy jelezzük, hogy az önkormányzati és területfejlesztési bizottságon elhangzott vélemények voltak.
Nagyon fontos dolognak tartjuk azt, hogy azt érzékelni lehetett, hogy a besoroláshoz mindenféleképpen az ott élők körülményei, szociális, társadalmi életkörülményei, amibe beletartozik a foglalkoztatás mellett az oktatás, a szociális kérdések is, ez dominál, de nyilvánvalóan gondolkodni kell azon, hogy az, hogy az adott településszerkezet konkrétan abban a kistérségben vagy abban a környezetben, esetleg ezeket a mutatókat mennyire befolyásolja, és találunk-e olyan metodikát, amelyben ezt figyelembe lehet venni, elsősorban tényleg vannak az országnak olyan térségei, ahol ezek meghatározók és torzíthatják bizonyos értelemben véve a szimpla mutató értékét, megígérem, hogy erre megpróbálunk figyelmet fordítani.
A másik, hogy ténylegesen olyan környezeti hatások, amelyek újfent jelentkeztek, például az ország nyugati részében közlekedési, környezeti ártalmak, környezetvédelmi kérdések figyelembevétele.
Az észrevételek közül szeretném azt elmondani, hogy ugyanez igaz a bolti ellátás, a bolti kereskedelem ellátásra, és nézzük még, hogy hogyan lehet ezt érzékeltetni, hogy megváltozik és gyorsan megváltozik a kereskedelmi egységek struktúrája, és hogy itt tényleg a vásárlás és ezek a körülmények mennyire meghatározók. Azonban azt mégis látni kell, hogy az egész világon, ha nézzük a kereskedelmi ellátást, a nagy hipermarketek és szupermarketek mellett a településeken, a kistelepüléseken a lakosság közvetlen ellátásában mindenféleképpen szerepet játszik hosszú távon is és a jövőben is az igazán kisebb egységek helyben megléte.
Nehéz kérdés a telefon kérdése, illetve a kommunikáció és a modern kommunikációs eszközök figyelembevétele. A jelenleg érvényben lévő, illetve a mostani besoroláson alapuló mutatórendszerben a telefon nem is szerepelt, épp azért, mert már évekkel ezelőtt is vita volt abban, hogy ezt hogyan lehet figyelembe venni. Próbáltuk azt, hogy a kábeltelevízió, az internetet figyelembe vevő telefonhálózat kérdése, a vezetékes telefon kérdése, figyelembe véve, hogy azért a vezetékes telefon ellátottság a mobiltelefonok mellett a modern kommunikációban azért a korábbi évekhez képest úgy néz ki, hogy határozottabb szerepet játszik, tehát bizonyos értelemben visszatükrözheti a fejlettséget. Tehát ezeknek a finomítására törekszünk.
Az adóerő-képesség tekintetében mindenféleképpen szükség lesz vagy szükség lenne arra, hogy mindezek a külső, tehát nem az önkormányzat, valójában nem a településgazda lehetőségei mellett minden más tényezőt figyelembe véve, hogy jobban tükrözze vissza a besorolás módszere azt, hogy maga az önkormányzat, maga a településgazda milyen erőképességgel, milyen gazdasági lehetőséggel rendelkezik. Ezért kerestük azt, hogy erre olyan mutatót találjunk, amelyben azért nemcsak egyszerűen egy szabályozási, egy adott időszak költségvetési politikája, hanem tulajdonképpen magának az önkormányzatnak a szerepe és egy kicsit a település valósága is visszatükröződik. Ezért ez a helyi iparűzési adóerő-képesség egy ilyen mutató.
Köszönjük az észrevételeket, ezeken tovább dolgozunk, és találkozni fognak a konkrét országgyűlési határozati javaslatban azzal az új módosított javaslatunkkal. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönjük szépen. Tisztelt Bizottság! Itt a napirendi pont kapcsán nem kell döntést hozni. Megköszönjük az előterjesztést, a tájékoztatást, további jó munkát kívánok önöknek. A napirendi pontot ezzel lezárom.
A szabálysértési jogsegélyről szóló törvényjavaslat
Rátérünk a harmadik, a szabálysértési jogsegélyről szóló T/2593. számú törvényjavaslathoz benyújtott módosító indítványok megtárgyalására. Köszöntöm az Igazságügyi Minisztérium részéről dr. Rajmon Balázs urat, aki segítségünkre lesz a módosítók megtárgyalásánál.
A bizottság feladatkörébe tartozó módosító javaslatok megvitatása
Tájékoztatom a bizottság tagjait, hogy a mai napon 11 óráig volt lehetőség módosító javaslatok benyújtására. Ennek megfelelően a tervezet csak a tegnap estig benyújtott indítványokat tartalmazza. A mai napon érkezett még néhány módosító javaslat - pontosan három -, amelyet az ajánlástervezet nem tartalmaz, de itt képviselőtársaim megkapták.
Tudunk-e dolgozni, megtalálta-e mindenki? Mindet megtárgyaljuk. Akkor rátérünk, az ajánlástervezet 1. pontjában Bárándy Gergely képviselő úr javaslata szerepel. A kormány álláspontját kérjük.
DR. RAJMON BALÁZS (Igazságügyi Minisztérium): Köszönöm szépen. Jó napot kívánok! Elnök úr, annyit szeretnék előrebocsátani, hogy tekintettel arra, hogy az ajánlásban szereplő öt is a tegnapi nap délután érkezett, és kormányálláspontot jelenleg nem tudok mondani, az igazságügyi és rendészeti tárca előzetes szakmai álláspontját tudom elmondani.
Az ajánlás tekintetében a mai napon benyújtott további három módosító tekintetében még az előzetes álláspontnak is csak az előzetesét tudom mondani, az igazságügyi tárca felső vezetése ezekről még nyilván nem tudott véleményt nyilvánítani.
Az 1. pontot támogatni tudom. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönjük szépen. Így korrekt a kormányzati vélemény, tehát nem kormánydöntés alapján, hanem ahogy elmondta. Ezt figyelembe véve, a Házszabály szerint tudunk dönteni, még a parlamenti döntésig minden frakció, minden képviselő megkapja a végleges kormányzati álláspontot.
Tehát Bárándy képviselő úr javaslatát a kormány támogatja. Kérdezem, a bizottság támogatja-e. (Szavazás.) Megállapítom, hogy a bizottság támogatja.
A 2. pontban...
DR. BÓKA ISTVÁN (Fidesz): Elnézést, most olvastam el. Ennek a módosítónak mi értelme van egyébként? Elnézést, hogy beleszóltam, csak most olvastam el, mert most kaptuk meg.
ELNÖK: Tehát indoklást kérnénk.
DR. RAJMON BALÁZS (Igazságügyi Minisztérium): Képviselő úr módosító javaslatát nem szívesen indokolnám helyette, azt azonban el tudom mondani, hogy mi miért tartjuk szakmailag támogathatónak. Ez pedig azt jelenti, hogy az előtte lévő szövegrész a Magyar Köztársaságnak az emberi jogok védelmére vonatkozó nemzetközi kötelezettségvállalásai tekintetében kiemelkedő jelentősége van az Emberi Jogok Európai Bírósága ítéletének, illetőleg az alapvető szabadságjogok védelméről szóló egyezménynek. Ezek azok, amelyeket alapvetően figyelembe kell venni, ezért mi ezzel egyet tudunk érteni. Köszönöm szépen.
DR. BÓKA ISTVÁN (Fidesz): Támogatható, mert nincs benne semmi, csak olyan pongyolának tűnik. Tilos bűnözni, de különösen tilos bűnözni még ezekben az esetekben. Tehát ez körülbelül ezt jelenti. Úgyhogy szerintem az eredeti szövegben bőven benne van minden, csak azon kívül még kiemelünk valamit.
ELNÖK: Képviselő úr itt elmondta a véleményét, de a parlamentben a részletes vita egy jó alkalom arra, hogy megvitassuk ezt a kérdést. Bizottságunk már döntött, úgy gondolom, nem kell még egyszer dönteni. Köszönöm szépen.
Az ajánlástervezet 2. pontjában szereplő indítvány Hende Csaba képviselő úr javaslata. Álláspontot kérünk!
DR. RAJMON BALÁZS (Igazságügyi Minisztérium): Az igazságügyi tárca szakmai álláspontja szerint ez a módosítás nem indokolt. Nagyon röviden azt elmondanám ehhez, hogy amennyiben a távbeszélő készüléket felváltanánk a telefon kifejezéssel, akkor ez a törvény az egyébként hasonló területet szabályozó 2003. évi CXXX-as törvénnyel ellentétben lenne, de legalábbis nem lenne összhangban. A jogsegély tárgyú jellegű törvényeknek és egyébként a büntetőeljárásról szóló 2003. évi XIX. törvénynek is ez a bevett szóhasználata, a távbeszélő készülék útján, ez a szakmában kialakult egyértelmű szabályozásnak tekintendő. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönjük. Képviselő úr!
DR. BÓKA ISTVÁN (Fidesz): A gyengébbek kedvéért, én is ide tartozom, mi különbség van a távbeszélő készülék és a telefon között? Mert akkor megértem ezt.
DR. RAJMON BALÁZS (Igazságügyi Minisztérium): Köszönöm szépen. A mi ismereteink szerint, bár nem mondhatnám, hogy az elektronikus hírközlésről szóló törvény rendelkezései tekintetében teljes egészében otthon vagyok, a távbeszélő készülék útján történő kihallgatás, sértettek, tanúk meghallgatása alapvetően kialakultnak tekintendő a szakmában, hogy ez kizárólag vonalas, illetve megfelelő biztonságú készülékkel történhet. Nem hiszem, hogy jelentős különbség lenne a telefon között, mondom: nem szeretnék véleményt nyilvánítani az elektronikus hírközlésről szóló törvény tekintetében, mindösszesen azt mondjuk, hogy az adott területet szabályozó jogszabályok tekintetében ez a bevett szóhasználat. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Bizottságunk szerintem tud dönteni. Támogatja-e a 2. pontban szereplő indítványt? A szakmai vélemény nem támogatja. Kérdezem a bizottság tagjait, ki támogatja. (Szavazás.) A bizottság nem támogatja.
A 3-as ajánlási pontban szintén Hende képviselő úr javaslata szerepel. Szakmai álláspontot kérünk.
DR. RAJMON BALÁZS (Igazságügyi Minisztérium): Köszönöm szépen. Itt az a helyzet áll elő, hogy képviselő úr javaslatában egy olyan rendelkezést kíván elhelyezni a 34. § c) pontjában, ami szó szerint megtalálható a 2. § (3) bekezdésében. Itt arról van szó, hogy abban az esetben lehet kizárólag a pénzbírság kiszabására vonatkozó határozat végrehajtásának átvételéről gondoskodni, ha ez a mellékletben meghatározott szabálysértés. Ez egy általános szabálynak tekintendő, amit mi mindenképpen az általános szabályoknál javasolnánk elhelyezni.
Az pedig semmiképpen nem lenne helyes, ha megkettőzésre kerülne ez a szabály, és mind a 2. §-ban, mind pedig a 34. §-ban elhelyezésre kerülne. Tehát ez a megoldás így önmagában emiatt semmiképpen nem támogatható, az pedig már egy kodifikációs kérdés, hogy ez elsősorban általános szabálynak tekinthető, ezért a tárca szakmailag ezt jelenleg nem támogatja. Köszönöm.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Ha kérdés, vélemény nincs, akkor kérdezem a bizottságot, támogatja-e a tervezet 3. pontját. (Szavazás.) Megállapítom, hogy a bizottság egyharmada sem támogatja.
Dr. Bárándy Gergely képviselő úr módosító javaslata szerepel az ajánlástervezet 4. pontjában. Egy szakmai álláspontot kérünk.
DR. RAJMON BALÁZS (Igazságügyi Minisztérium): Köszönöm szépen. A tárca előzetes szakmai álláspontja szerint ez a rendelkezés azon oknál fogva támogatható, hiszen a törvény hatálybalépése előtt befejezett ügyek tekintetében azért nem lehet alkalmazni ezt, és azért jó ez a rendelkezés, hiszen itt hátrányosan érintené azokat az állampolgárokat, akiket a törvény hatálybalépése előtt ítéltek valamilyen pénzbírságra, ez pedig az Alkotmánybíróság következetes gyakorlata szerint nem elfogadható. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Tehát a szakmai álláspont szerint támogatják az indítványt. Kérdezem, a bizottság támogatja-e. (Szavazás.) Megállapítom, hogy a bizottság támogatja a javaslatot.
Az ajánlástervezet 5. pontjában Hende Csaba képviselő úr javaslata szerepel. Szakmai álláspont?
DR. RAJMON BALÁZS (Igazságügyi Minisztérium): A tárca előzetes szakmai álláspontja ezzel kapcsolatban az, hogy a melléklet jelenlegi szövege jóval pontosabb. Itt ugyanis arról van szó, hogy az egyes szabálysértésekről szóló kormányrendelet, ez a 218/1999-es kormányrendelet, ami jelenleg is egy élő, hatályban lévő kormányrendelet. Az ebben szereplő egyes tényállások kerülnek kiegészítésre egy olyan rendelkezéssel, ami jelenleg államigazgatási egyeztetés alatt áll, hogy mely szabálysértési tényállások esetében lesz helye szabálysértési jogsegélynek.
Tehát nem arról van szó, hogy egyes további szabálysértési tényállások esetében, hiszen ez azt jelentené, hogy még valahol vannak egyéb szabálysértési tényállások. De a kormányrendelet tekintetében nem lesznek ilyenek. Ott csak olyanok lesznek, amit az egyes szabálysértésekről szóló kormányrendelet meg fog jelölni. Ezért azt mondanánk, hogy pontosabb a melléklet jelenlegi szövege. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Kérdezem a bizottság tagjait, ki támogatja a módosító javaslatot. (Szavazás.) Megállapítom, hogy a bizottság egyharmada sem támogatja.
Most a mai napon benyújtott javaslatokról tudunk dönteni. Megvan-e mindenki előtt, összetűzve három lap. Elsőként dr. Rubovszky György képviselő úr javaslata, itt a 150 euróról 70 euróra javasolja csökkenteni azt a határt. Szakmai álláspontot tud-e mondani?
DR. RAJMON BALÁZS (Igazságügyi Minisztérium): Köszönöm szépen. Tehát ez még egyelőre az igazságügyi tárca felső vezetőivel nem egyeztetett, csak előzetesen, konzultálás alapján kialakított álláspont. Itt az volt a célja a törvényjavaslatnak, hogy azokban az esetekben, amikor Magyarországon szabnak ki pénzbírságot külföldön lakóhellyel, tartózkodási hellyel, jövedelemmel vagy vagyonnal rendelkező személyek esetében, tényleg olyan esetben kerüljön sor egyfajta bűnügyi jogsegély üzem beindítására, amikor ennek ténylegesen van értelme. A 70 eurót olyan alacsony összegnek ítéltük, ami miatt adott esetben egy több százezer forintos jogsegélyi eljárást beindítani nem indokolt. Itt nagyon nagy fordítási költségek vannak, a központi hatósághoz továbbítani kell, onnan újból le, a külföldi helyi hatósághoz. Tehát a szakmának az az egyértelmű véleménye, hogy nincs értelme a 70 euróhoz kötni. Ennek ellenére, ha ez a módosító javaslat elfogadásra kerül, az nem fog fennakadást okozni a szabálysértési jogsegély tekintetében, pusztán jelentős adminisztratív terhet fog jelenteni, nem biztos, hogy minden esetben indokolható összegű szabálysértések tekintetében.
Arra külön felhívom a figyelmet, hogy a 2007. év második félévében új szabálysértési törvény kiadását tervezi az igazságügyi tárca, és ott a szabálysértési eljárás alapján kiszabható pénzbírságok összeghatárát jelentősen újra kell gondolni a társadalmi és gazdasági viszonyok jelentős megváltozása miatt. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Én is azt gondolom, hogy itt az eljárás költsége megjósolható, hogy ezt a 150 eurót biztosan el fogja érni, és mindig az adott állam viseli ezt a költséget, tehát az eljárás költségeit. Azt gondolom, nem célszerű nyitni abba az irányba, itt az önkormányzati jegyzők feladatmennyiségét is meghatározhatjuk ezzel az értékkel, tehát ilyen szempontokat vegyünk figyelembe, amikor e módosítóról döntünk.
Nógrádi képviselő úr!
NÓGRÁDI LÁSZLÓ (KDNP): Egyik oldalról elfogadom ezeket az érveket, de a másik oldalról azért mégiscsak egy diszkriminált helyzet, hogy a határ egyik oldalán és a határ másik oldalán nem ugyanaz a helyzet. Amikor mi magunk döntünk, akkor legalább ne hozzuk saját magunkat hátrányosabb helyzetbe, mint ha a határ túloldalán szabják ki vagy ott kezdeményezik ezt a jogsegély témát.
Tehát különbség van a mostani javaslatban - ha jól értem a dolgot - külföldön magyar állampolgár esetén vagy Magyarországon külföldi állampolgár esetén. Ez a javaslat azért született, hogy egyensúlyba hozzuk a két összeget, tehát hogy ugyanaz legyen érvényes mindkét esetben, ha jól értem.
DR. RAJMON BALÁZS (Igazságügyi Minisztérium): Tulajdonképpen teljesen jól érti. Mi nem vélünk itt felfedezni olyan aránytalanságot, ami alkotmányos problémákat jelentene, de az viszont ténykérdés, amit ön elmondott, hogy ebben az esetben lenne egyenlő a szabályozás.
Azt még szeretném elmondani, hogy az az európai uniós kerethatározat, ami ennek megalkotása alapjául szolgál, az egyértelműen kimondja, hogy a tagállamoknak lehetőségük van ezekben az esetekben a 70 eurót meghaladó értékhatárhoz kötni ezt. A Magyar Köztársaság ezzel kívánt élni, kifejezetten az adminisztratív terhek nem növelése érdekében, de egy olyan arányos kereten belül, amikor azt mondtuk, hogy a 150 euró még elfogadható, hiszen bármekkora összeget megállapíthattunk volna, mi ezt tartottuk arányosnak. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Nógrádi képviselő úr!
NÓGRÁDI LÁSZLÓ (KDNP): Még egy rövid vélemény, én emellett kitartanék, ennek ellenére, hogy lehet, hogy többletköltséget jelent. Mégpedig azért, mert a jelenlegi gyakorlatunkban is - ezt már a parlamentben is felvetettem - rendkívül hátrányos helyzetben vagyunk a szabálysértések kiszabása miatt, ugyanis nálunk 30 napon belül befizetendő csekken kell fizetni. Ezt egy külföldi szabálysértő elteszi, jó esetben elhagyja az országot, rossz esetben összetépi ott, a rendőr előtt és tehetetlen.
Tehát nagyon örülök annak a gondolatnak, hogy így a szabálysértési határokat is módosítani kell, miközben egy EU-s országban, például Szlovéniában, például Ausztriában a rendőrségi autóban hitelkártya-lehúzó is van. Tehát egy szabálysértő magyar állampolgár például nem hivatkozhat arra, hogy nincs pénze, csekket kér, majd otthonról befizeti, mert a rendőr beveszi az autóba és kéri a hitelkártyát. Azt gondolom, hogy ez az évekig tartó hátrányos helyzet - hogy így mondjam -, hogy míg a magyar állampolgárságú közlekedési szabálysértő tetten érhető, míg a külföldi az eddigi gyakorlatban, ha elhagyta a csekkel a zsebében az országot, akkor nem tudtunk semmit sem tenni. Tehát ez a diszkrimináció megszűnne. Most tudom, hogy ez nem egy dimenzió, de mégiscsak lélektanilag azt befolyásolja, hogy végre egyszer legyünk azonos elbírálás alatt, hogy a határon túl elkövetett magyar vagy itthon elkövetett külföldi szabálysértők.
E miatt a dolog miatt örülnék annak, ha a két összeg egyforma lenne. Ez lehetne akár 150 euró is, csak azt nem mi szabjuk meg, tehát azt a 70 eurót nem tudjuk befolyásolni. Köszönöm a figyelmet.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Akkor döntsünk. Ki támogatja Rubovszky képviselő úr javaslatát? (Szavazás.) 7 igen. Ki nem támogatja? (Szavazás.)
Akkor a bizottság nem támogatja a javaslatot.
Szintén Rubovszky képviselő úr javaslata szerepel a 2593/11. sorszámon. Szakmai álláspont?
DR. RAJMON BALÁZS (Igazságügyi Minisztérium): Köszönöm szépen. Itt újból egy, az alkotmányügyi bizottságnál már felmerült kérdésről van szó, a törvényjavaslat 14. § (2) bekezdése kifejezett lehetőségként szabályozza azt, hogy ha a külföldi megkereső állam kéri a saját eljárási jogszabályainak az alkalmazását, akkor ezt az adott eljárásban biztosítani kell. E tekintetben a szabályozás megegyezik a bűnügyi jogsegélyről szóló törvénnyel, tehát ha úgy tetszik, ez a jogsegélyeknek egy klasszikus szabályozása. Itt kifejezetten arról van szó, hogy a központi hatóság, ami ebben az esetben a Legfőbb Ügyészség, ha ilyen kérelem érkezik, akkor az adott konkrét ügyben eljáró helyi szabálysértési hatóságnak segítséget nyújt abban, hogy mi az alkalmazandó külföldi jog.
Tehát ez a jelenlegi szabályozás oka. A beiktatandó rendelkezés tehát szakmai szempontból nem szükséges, egyébként pedig a törvény további megszövegezésével sincsen összhangban, hiszen kijelölő hatóságról beszél, kijelölt hatóságról, ami nem szerepel a törvényjavaslatban. Tehát nem kijelölésről van szó, hiszen a törvényjavaslat maga megadja azt - talán a 3. §-ban, pontosan nem emlékszem -, hogy a központi hatóság továbbítja a hatáskörrel és illetékességgel rendelkező helyi hatóságnak az ügyet.
Tehát nem kijelölésről van szó, hogy a központi hatóság kijelöli, hanem a törvény, illetve az alacsonyabb szintű jogszabályok alapján megadott hatáskörrel és illetékességgel rendelkező hatóságnak továbbítja ezt az ügyet. Ebből kifolyólag előzetesen szakmailag nem támogatnánk ezt a javaslatot.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Van-e kérdés, vélemény? (Nincs jelzés.) Ha nincs, akkor tudunk dönteni. Kérdezem a bizottság tagjait, ki támogatja a javaslatot. (Szavazás.) 6 igen.
Megállapítom, hogy a bizottság nem támogatja.
A következő indítványt dr. Szép Béla képviselőtársunk tette, ugyanaz, mint az első volt, tehát a vitát lefolytattuk, bár ha van még kérdés, akkor még egyszer folytassuk le. Majdnem szó szerint ugyanaz, a 150 és a 70 euró. Ha nincs igény a vitára, akkor kérdezem a bizottság tagjait, támogatják-e a javaslatot. (Szavazás.)
Tehát a bizottság nem támogatja.
Tisztelt Bizottság! A végére értünk a napirend tárgyalásának, a napirendet lezárom. A parlamentben a részletes vita során még lehetőség lesz a módosítók mellett érvelni. Köszönöm szépen a közreműködést, további jó munkát önnek! (Dr. Rajmon Balázs távozik az ülésteremből.)
Rátérünk az utolsó napirendi pont megtárgyalására, amely az egyebeket tartalmazza. Nekem egy dolgom van. A bizottságot megkereste a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség koordinációs, irányító hatósága, és azzal a kéréssel fordult hozzánk, hogy a bizottság egy főt delegáljon a monitoring bizottságba. A végrehajtási operatív monitoring bizottság létrehozása van folyamatban, és ebbe a bizottságba az önkormányzati és területfejlesztési bizottság is egy főt delegálhat.
Április 13-ai határidőt kérnek, és tekintettel a hétvégére, azt gondolom, hogy az április 16-án kezdődő héten még meghozhatjuk ezt a döntést. Szeretném, ha itt a bizottság alelnökeivel egyeztetnénk ez ügyben, mert egy főről van szó, és kormánypárti vagy ellenzéki legyen ez a képviselő, és erre javaslatot kell előkészíteni. Tehát azt javaslom, hogy ezt az anyagot küldjük meg a bizottság alelnökeinek, és akkor kérjük, hogy a jövő hétre szülessen javaslat. Ezzel egyetértés van-e? Akkor az ellenzéki képviselők is tudják, hogy van egy ilyen feladat, és a következő bizottsági ülésen fogunk erről dönteni.
Ez így elfogadható a bizottság tagjainak? Úgy látom, hogy igen.
Tisztelt Bizottság! A jövő héten, tehát a Húsvét hétfőt követő héten nem tartunk ülést, úgy tűnik, hogy minden olyan feladatot elláttunk a mai bizottsági ülésen, ami az április 16-án kezdődő parlamenti munkához kell. Van-e valakinek bejelentenivalója? (Nincs jelzés.) Ha nincs, akkor köszönöm szépen a megjelenést, a közreműködést. A bizottsági ülést bezárom. További jó munkát kívánok mindenkinek!
(Az ülés végének időpontja: 11 óra 40 perc)
|
|
Jauernik István |
Jegyzőkönyvvezető: Pavlánszky Éva