ÖTB-6/2007.
ÖTB-26/2006-2010.
az Országgyűlés Önkormányzati és területfejlesztési bizottságának
2007. április 24-én, kedden, 10 óra 07 perckor
a Képviselői Irodaház II. számú tanácstermében
megtartott üléséről
Tartalomjegyzék
Napirendi javaslat*
Az ülés résztvevői*
A bizottság részéről*
Megjelent*
Helyettesítési megbízást adott*
Hozzászólók*
Elnöki bevezető*
A napirendi javaslat elfogadása*
A Magyar Köztársaság 2007. évi költségvetéséről szóló 2006. évi CXXVII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat (T/2759. szám) (Általános vita)*
Dr. Szelényi György szóbeli kiegészítése*
Kérdések, vélemények*
Dr. Szelényi György válaszai*
Döntés az általános vitára való alkalmasságról*
A lakások és helyiségek béreltére, valamint az elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló 1993. évi LXXVIII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat (T/2717. szám) (Általános vita) (Első helyen kijelölt bizottságként)*
Dr. Polgár Ildikó szóbeli kiegészítése*
Kérdések, vélemények*
Dr. Polgár Ildikó válaszai*
Döntés az általános vitára való alkalmasságról*
A tervező- és szakértő mérnökök, valamint építészek szakmai kamaráiról szóló 1996. évi LVIII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat (T/2758. szám) (Általános vita) (Első helyen kijelölt bizottságként)*
Dr. Szaló Péter szóbeli kiegészítése*
Kérdések, vélemények*
Dr. Daczi Diana válaszai*
Döntés az általános vitára való alkalmasságról*
A Magyar Köztársaság gyorsforgalmi közúthálózatának közérdekűségéről és fejlesztéséről szóló 2003. évi CXXVIII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat (T/2838. szám) (Általános vita)*
Dr. Bozzay Erika szóbeli kiegészítése*
Kérdések, vélemények*
Dr. Bozzay Erika válaszai*
Thoroczkay Zsolt válaszai*
Döntés az általános vitára való alkalmasságról*
A Magyar Köztársaság európai uniós tagságával összefüggő kérdésekről és az európai integráció helyzetéről szóló jelentés (J/2760. szám) (Általános vita)*
Dr. Müller Adrienn szóbeli kiegészítése*
Kérdések, vélemények*
Dr. Müller Adrienn válaszai*
Borbás Gabriella kiegészítése*
Szalóki Flórián szóbeli kiegészítése*
Döntés az általános vitára való alkalmasságról*
Egyebek*
Elnököl: Jauernik István (MSZP), a bizottság elnöke
Dr. Kovács Zoltán (Fidesz), a bizottság alelnöke
Balogh József (MSZP), a bizottság alelnöke
Szabó György(MSZP), a bizottság alelnöke
Dr. Balogh László (MSZP)
Ecsődi László (MSZP)
Gy. Németh Erzsébet (MSZP)
Dr. Ipkovich György (MSZP)
Papp József (MSZP)
Warvasovszky Tihamér (MSZP)
Dr. Bőhm András (SZDSZ)
Gulyás József (SZDSZ)
Dr. Bóka István (Fidesz)
Erdős Norbert (Fidesz)
Dr. Ódor Ferenc (Fidesz)
Tasó László (Fidesz)
Dr. Tilki Attila (Fidesz)
Vigh László (Fidesz)
Nógrádi László (KDNP)
Hock Zoltán (MDF)
Helyettesítési megbízást adott
Szabó György (MSZP) távozása után Ecsődi Lászlónak (MSZP)
Dr. Balogh László (MSZP) távozása után Papp Józsefnek (MSZP)
Dr. Buzás Péter (MSZP) Balogh Józsefnek (MSZP)
Dr. Mester László (MSZP) dr. Ipkovich Györgynek (MSZP)
Pál Tibor (MSZP) Szabó Györgynek (MSZP)
Sós Tamás (MSZP) Jauernik Istvánnak (MSZP)
Varju László (MSZP) dr. Balogh Lászlónak (MSZP)
Gulyás József (SZDSZ) megérkezéséig dr. Bőhm Andrásnak (SZDSZ)
Bebes István (Fidesz) Vigh Lászlónak (Fidesz)
Dr. Bóka István (Fidesz) megérkezéséig dr. Kovács Zoltánnak (Fidesz)
Horváth István (Fidesz) Tasó Lászlónak (Fidesz)
Kósa Lajos (Fidesz) dr. Ódor Ferencnek (Fidesz)
Meggyes Tamás (Fidesz) Erdős Norbertnek (Fidesz)
Dr. Ódor Ferenc (Fidesz) megérkezéséig dr. Tilki Attilának (Fidesz)
Meghívottak részéről
Dr. Szelényi György főosztályvezető-helyettes (Pénzügyminisztérium)
Peresztegi Gergely főosztályvezető-helyettes (Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium)
Dr. Polgár Ildikó vezető főtanácsos (Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium)
Dr. Sonkoly Gábor tanácsos (Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium)
Dr. Szaló Péter szakállamtitkár (Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium)
Dr. Daczi Diana vezető főtanácsos (Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium)
Dr. Bozzay Erika főosztályvezető (Gazdasági és Közlekedési Minisztérium)
Thoroczkay Zsolt (Gazdasági és Közlekedési Minisztérium)
Dr. Müller Adrienn főosztályvezető (Külügyminisztérium)
Dr. Kosaras Ferenc főosztályvezető (Külügyminisztérium)
Borbás Gabriella (Nemzeti Fejlesztési Ügynökség)
Szalóki Flórián (Nemzeti Fejlesztési Ügynökség)
(Az ülés kezdetének időpontja: 10 óra 07 perc.)
JAUERNIK ISTVÁN (MSZP), az Önkormányzati és területfejlesztési bizottság elnöke, a továbbiakban ELNÖK: Köszöntöm az ülésen megjelenteket, a bizottság ülését megnyitom. Megállapítom, hogy a bizottság határozatképes, 14 képviselőtársam személyesen van jelen, 7 képviselőtársam pedig helyettesítési megbízást adott.
A napirendi javaslat elfogadása
Tájékoztatom képviselőtársaimat, hogy az írásban kiküldötteknek megfelelően teszek javaslatot a mai ülés napirendjére, azzal a kiegészítéssel, hogy nem kell megtárgyalnunk az első napirendi pontot, mert nem érkezett módosító javaslat a 13. havi illetménnyel kapcsolatos törvénymódosításhoz, tehát erre nem kell sort kerítenünk.
Kérdezem a bizottságot, hogy egyetért-e a napirendi javaslattal az írásban kiküldötteknek megfelelően. Aki igen, kézfelemeléssel jelezze! (Szavazás.) Köszönöm szépen. Megállapítom, hogy a bizottság egyhangúlag elfogadta a napirendet.
Elsőként megtárgyaljuk a Magyar Köztársaság 2007. évi költségvetéséről szóló 2006. évi CXXVII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslatot, amely a T/2759. számot kapta. Általános vitára való alkalmasságról kell döntenünk. Köszöntöm a kormány képviseletében megjelent Szelényi György főosztályvezető-helyettes urat a Pénzügyminisztériumból, és Peresztegi Gergely főosztályvezető-helyettes urat az Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztériumból. (Gy. Németh Erzsébet megérkezik az ülésre.)
Parancsoljanak!
Dr. Szelényi György szóbeli kiegészítése
DR. SZELÉNYI GYÖRGY (Pénzügyminisztérium): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Bizottság! A benyújtott költségvetésitörvény-módosítási javaslat alapvető feladata a közelmúltban a közszféra sztrájkbizottsága és a kormány között kötött megállapodás eredményeképpen a 13. havi bér előrehozott félhavi része jogszabályi költségvetési feltételeinek a megteremtése, mind a központi költségvetés területén, mind az önkormányzati területen. Ezen túl további pontosítások, javítások, módosítások szerepelnek a költségvetésitörvény-módosításban.
A bizottság profiljának megfelelően elsősorban az önkormányzati szférára jellemzőket emelném ki. Ha ezeket csoportosítani kellene, azt mondanám, hogy itt is természetesen elsősorban a 13. havival kapcsolatos dolgok szerepelnek, másodsorban bizonyos nyomdai típusú korrigálások, kiegészítések, harmadsorban pedig az Áht. 63-64. §-ainak megfelelő kiegészítő felmérés tapasztalatainak a visszacsatolása.
Menjünk sorba! A 13. fele előrehozatalának a költségvetési feltételeit és a megfelelő eljárásrendi feltételeit az 5. melléklet 9. pontjának a vonatkozó módosítása teremti meg. Bizonyos apró nyomdai hibajavításoknak megfelelően szerepelnek a 3. számú mellékletben az iskolai oktatás 9-10. évfolyamának a javításai, a 8-as mellékletben, a közcélú foglalkoztatásban a képlet javítása. Mint jeleztem, szerepel benne a kiegészítő felmérés tapasztalataiból adódó egyes dolgok visszacsatolása. Ilyenek például a többcélú kistérségi társulások 8. melléklet IV. fejezetének bizonyos módosításai, javításai, pontosan a felmérés tapasztalataiból, visszajelzésekből, levelezésekből adódóan, ahol jelezte az eredeti szándékot, hogy a települések által alkotott intézményi társulások; ahol pontosan kellett meghatározni az iskolabusz igénybevételére a gyerekeknek a bejáró szerepeltetését egy korábbi rész alpontjára való visszahivatkozással; ahol az óvodai, iskolai átlaglétszámok számításának a pontosításához két helyen bele kellett tenni az adott évfolyamcsoportokban lévő együttes létszámszámítások meghatározását. Ilyen módon szintén az önhikis pályázatok indulásával kapcsolatban, az önhiki szabályozás egyértelműsítése bizonyos helyeken. Ilyen, hogy a bázisba beszámít, és ebből következően a kiegészítő támogatás részét képezi a bázisba beszámított módon a tavalyi 6/3 támogatásban igénybe vett összegek az érintett önkormányzatoknál.
Az ilyen jellegű szintén egyértelműsítést, meg az érintettek számára pozitívat és könnyítést jelent, hogy az 1500 fő alatti településeknél a közoktatásban a társulási követelmény alól adott esetben a közigazgatási hivatal felmentést adhat, elsősorban akkor, ha nem sikerül befogadni az érintett önkormányzatnak a társulási szándékát más önkormányzatokhoz kapcsolódóan.
Ugyanilyen típusú az 1000 fő alatti önkormányzatok körjegyzőséghez való csatlakozásának a figyelembevétele olyan módon, hogy ahol a lakosság az 1000 főt 2007-ben már meghaladta, ott ez a kényszer nem kifejezetten figyelembevételi kényszer. Ennek megfelelően ezen a területen egyrészt pontosodtak, másrészt az önkormányzatok számára előnyösebbé váltak ezek a feltételek.
Összességében ezek azok az önkormányzat-specifikus ügyek, amelyekkel a költségvetési törvénymódosításban ezek a tételek szerepelnek. (Dr. Ódor Ferenc megérkezik.) Bevezetőül ennyit szerettem volna mondani. Köszönöm a szót.
ELNÖK: Köszönöm. Nem tudom, Peresztegi úr kíván-e kiegészítést. (Nincs jelzés.) Nem. Akkor a bizottságé a szó. Kérdés merült-e föl a beterjesztett törvényjavaslattal kapcsolatban? (Senki sem jelentkezik.) Ha nincs külön kérdés, akkor kérdés-vélemény egybevonva. (Senki sem jelentkezik.) Akkor elkezdem én a kérdés és vélemény sorát is.
Mint ahogy Szelényi úr elmondta, egyrészt pontosításokat tartalmaz, tehát fölmerült, menet közben fölmerült gondoknak a megoldását, másrészt az önkormányzatok szempontjából előnyösebb változást. Azt számolták-e, hogy az önhikinél mennyivel több kifizetésre fog sor kerülni, ha a parlament elfogadja azt a módosítást, hogy a 6. melléklet 3. pontjában nem kell csökkenteni a tavalyi kifizetéseknél? Mennyi ez az összeg? Ez megemeli az ez évi önhiki-kifizetést. Ez nagyságrendileg mit jelent? Ez lenne a kérdésem.
A másik. Én tapasztalom, meg találkozom azzal a gonddal önkormányzatok területén, ami nem az ez évi költségvetéssel kapcsolatos, hanem a zárszámadási törvénnyel, ez az ÖKOTÁM-visszafizetés. A legutóbbi bizottsági ülésen is szóltam róla. A visszafizetés nagysága és kamata nagyon jelentős terheket jelent önkormányzatokra. Ezeknek a visszafizetés-előírása szerintem jogos és helyénvaló. Most, amivel találkoztam már több helyen is, hogy önkormányzat jelzi, hogy elfelejtkezett arról vagy nem tudott arról, hogy kérhette az ütemezést, a részletfizetést. Lát-e Szelényi úr, illetve akár Peresztegi úr arra lehetőséget, hogy ebben a törvényben egészítsük ki ezzel a kérdést, hogy nyissuk meg még egyszer ezt a határidőt, mert egyikünknek se érdeke, hogy itt önkormányzatok lehetetlen helyzetbe kerüljenek, vagy esetleg más technikával oldjuk meg ezt a problémát? Ebben nincs megnyitva a 2006. évi zárszámadásról szóló passzus, de jó lenne minél hamarabb rendezni azt a kérdést.
Összességében az előterjesztést támogatom, általános vitára alkalmasnak tartom. Még talán azon lehet gondolkodni, hogy itt az eredeti előirányzatoknál, mivel ezek nem változnak sehol, hogy ezek a tulajdonképpen felülről nyitott előirányzatokat érintő módosításoknál ezek a kifizetések, ennek megfelelően akár a vizitdíj kérdése... A vizitdíjnál, a központosított előirányzatnál az a különbség, hogy az elfogadott költségvetésben az van, hogy a rászorulóknak. (Gulyás József megérkezik.) Időközben változott a vizitdíjfizetéssel kapcsolatos szabályozás, tehát nemcsak a rászorultaknak kell az önkormányzat jegyzőjének visszafizetnie, hanem a húsz vizitdíjfizetés fölött mindenkinek. 100 milliós az előirányzat, hogy ez elég lesz vagy nem lesz, de ez egy fölülről nyitott kassza, tehát reményeink szerint nem lesz probléma a kifizetéssel.
Ezeket szerettem volna megkérdezni egyébként, hogy ne kelljen még egyszer hozzászólni. Általános vitára javaslom elfogadásra. Köszönöm. (Dr. Tilki Attila jelentkezik.)
Tilki Attila képviselő úré a szó.
DR. TILKI ATTILA (Fidesz): Tisztelt Bizottság! Az előttünk fekvő anyaggal kapcsolatban a törvényjavaslat 1. § (11) bekezdésének a lényege, hogy a vizitdíjból és a kórházi napidíjból származó bevételt a kormány most már nemcsak a 2007. évi költségvetési évre vezetné be, hanem a 2008. és az azt következő évekre is. Ezt egy ügyes jogtechnikai megoldással próbálja elérni az előttünk fekvő törvényjavaslatban, mégpedig úgy, hogy a 2007. évi költségvetési törvényt egy új 97. §-sal egészítené ki, amely nem említi a vizitdíjat és a kórházi napidíjat, de visszautal az Egészségbiztosítási Alapból és a kötelező egészségbiztosítás ellátásáról szóló 1997. évi LXXXIII. törvényre.
A hatályos törvény, az Ebtv. a 35. § a) pontjában úgy rendelkezik, hogy a vizitdíj és a kórházi napidíj az egészségügyi szolgáltató Egészségbiztosítási Alapból történő támogatásának minősül. Az Egészségbiztosítási Alap viszont az Áht. 52. §-a szerint a mindenkori költségvetés része. Azaz minden, a vizitdíjat és a kórházi napidíjat érintő népszavazási kezdeményezés a fenti törvényjavaslat kihirdetését követően egyértelműen elutasítható lesz azzal az indokkal, hogy a kérdés a költségvetésbe ütközik. Tehát egy trójai falóval állunk szembe, amit úgy akarnak bevinni a költségvetésbe, hogy az egészségbiztosítási szolgáltatók mindenkori éves költségvetéseként nevesítik az Ebtv. szerinti vizitdíjat, illetve kórházi napidíjat. Mivel azonban maga a vizitdíj és a kórházi napidíj az Egészségbiztosítási Alapból történő támogatásnak minősül, az Egészségbiztosítási Alap az állami költségvetés része, tehát a vizitdíjat és a kórházi napidíjat a mindenkori költségvetés részévé teszi.
Ez azért aggályos számunkra, mert ismert, hogy a Fidesz-Magyar Polgári Szövetség népszavazási kezdeményezése az Alkotmánybíróság előtt fekszik, és gyakorlatilag el lehetne fogadni ezt a jogszabály addig, amíg vélhetően az Alkotmánybíróság állást foglal ebben a kérdésben. Így egy megváltozott jogi környezet fordulna elő, és az Alkotmánybíróság majd új eljárásra utasíthatná az OVB-t, de az elutasításnál már a megváltozott jogi környezetet említeném meg az előttünk fekvő törvényjavaslat alapján, és szeretném felhívni a bizottság figyelmét az 52/1997-es AB-határozatra, amely kimondta, hogy kötelezően elrendelendő népszavazásnál az ügy ura a nép. Vagyis a közvetlen hatalomgyakorlás fölötte áll a képviseleti úton történő hatalomgyakorlásnak. Tehát az adott népszavazási kérdés tekintetében az Országgyűlés végrehajtó szerepbe kerül. (Hock Zoltán megérkezik az ülésre.)
Összegezve a véleményt, egy trójai falóval állunk szemben. Nem tartjuk általános vitára alkalmasnak, és mindenféle fórumon tiltakozni fogunk az ellen, hogy amit mi kezdeményeztünk az Alkotmánybíróságnál, azt egy ilyen jogtechnikai megoldással leseperje a kormány az asztalról.
Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Ódor képviselő úr!
DR. ÓDOR FERENC (Fidesz): Köszönöm szépen, elnök úr. Az ön által fölvetettekre szeretnék én is reagálni. Épp a mai napon van a kormány önkormányzati egyeztető fórumának az összejövetele, ahol ismételten fölvetésre kerül az önkormányzati oldal részéről az önhikis rendszerben a megyei önkormányzatok kvázi kizárása. Annak idején, amikor erre kérdeztem, akkor azt mondták, hogy átláthatatlan. Azt szeretném megkérdezni a minisztériumtól, hogy átláthatóbb-e már az önhiki rendszere, átláthatóbb-e a megyei, területi önkormányzatok gazdálkodása, és ebben a dologban van-e hajlandóság ilyen értelmű módosításra.
A másik pedig az ÖKOTÁM-mal kapcsolatosan, amit az elnök úr itt említett, hogy jó - nem jó, komoly gondjai lesznek az önkormányzati rendszernek, ami egyébként is több sebből vérző pénzügyileg. Tehát az ÖKOTÁM-rendszerre vonatkozóan azt gondolom, hogy érdemes volna talán még egyszer végiggondolni. Ilyen értelemben csatlakoznék az ön által elmondottakhoz, mert az az adósságszolgáltatás, ha még halasztott hatályú is a visszafizetés, és látjuk, hogy lehet bizonyos kérdésekben azt mondani, hogy helytelen volt ezeknek a támogatásoknak a felvétele, ez a rendszer nagyon sok önkormányzatnál, amelyek jó szándékkal, és talán azt is feltételezzük ma néhány év után már, hogy a törvényességbe beleütközően akkor még igazából mégis visszafizették, tehát kvázi ráutaló magatartással mégis azt érezték, hogy ezt meg lehet csinálni, és csinálták, és kapták vissza a pénzt. Tehát ezt még egyszer újragondolni, mert az önkormányzati rendszerünk nincs olyan pénzügyi helyzetben. Tehát azért mondom, hogy ennek a résznek, amit elnök úr felvetett, akár ennek a költségvetési törvénynek egy későbbiekben való újragondolását kellene megtenni, vagy azt, hogy legalább még egyszer megnézzük, hogy mit fog ez okozni az önkormányzatoknál. Ezt szeretném, egyik oldalról tehát az ÖKOTÁM-mal kapcsolatban felvetni.
A másik oldalról pedig az önhikivel kapcsolatosan mindenképpen szeretném felvetni, hogy továbbra is ugyanaz-e a gondolat, hogy a megyei önkormányzatok gazdálkodása és az önhikis rendszer nem összeilleszthető, magyarul a megyei önkormányzatok nem kerülhetnek abba a helyzetbe, hogy egyáltalán beadjanak ilyen jellegű pályázatot, a jelenlegi költségvetési törvény ezt tartalmazza. Látjuk a gazdálkodásból eredő elvonásokat, illetve látjuk azt, hogy mit jelentett az illetékhivatal elvétele és az onnan származó bevétel a megyei önkormányzatnak. Tehát azért mondom, hogy ezért talán érdemes volna ezt újragondolni, mi megpróbáljuk ezt a segítséget kérni a kormánytól.
Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Vigh László!
VIGH LÁSZLÓ (Fidesz): Tisztelt Bizottság! Köszönöm a szót, elnök úr. Elhangzott az osztályvezető úr részéről, hogy kedvezőbbek az önkormányzatok számára a 2007. évi költségvetés dolgai. Az önhikis rendszernél nem tudnám ezt elmondani. Százkét település tartozik hozzám, nagyon sok polgármester megkeresett, szigorodtak a feltételek, ráadásul nagyon későn kapták meg a lehetőséget a pályázatra, nagyon szűk volt az elkészítési időszak, és nagyon sok mindent le kellett vonni, ugyanis azokat a kiegészítő forrásokat, amiket tavaly kaptunk, idén nem fogadták már el, levonásra kerültek. Tehát az önhikis rendszer nagyon sokat szigorodott. Ahogy az előbb elhangzott, a megyei gyűlések számára sem jó, de a kistelepülések számára sem jó az önhikis rendszer jelenlegi működtetése. Nagyon nehezen férnek bele, nagyon kevés dolgot tudnak elismerni, úgyhogy a kis önkormányzatok számára nagyon hátrányos.
Egyáltalán meg fog-e maradni? Érdekes dolog volt, közölték ezelőtt talán egy évvel, hogy meg fogják szüntetni az önhikis rendszert. Volt ilyen hír, hogy netán megszüntetésre kerülne, netán valami más megoldást találnának. Kíváncsiak vagyunk, hogy változott-e ez az álláspont.
Köszönöm szépen.
ELNÖK: Kovács alelnök úré a szó.
DR. KOVÁCS ZOLTÁN (Fidesz): Tisztelt Bizottság! Azt szeretném mondani, ha már az önhikibe belementünk, hogy a parlamenti képviselők a költségvetési törvényjavaslatnál a fő tételeket, illetve, ami ezekhez tartozik, látják. Egyetlenegyet nem látnak, azt a kitöltendő adatlapot, amit aztán a MÁK-hoz kell benyújtani, és ebben jelentős szigorítások vannak az önhikinél. Ott szembesül igazán a parlamenti képviselő azzal, amikor jönnek a kistelepülési polgármesterek, hogy a törvényben nem is ezek a szabályok voltak, hanem ennél enyhébbek vagy mások, illetve ilyenek nem voltak benne. Ez az adatlap jóval szigorúbbá vált, mint a korábbi rendszer, ezért jó néhány önhikire szoruló önkormányzat ki fog esni ebből a rendszerből. Azt szeretném, hogy a jövőre vonatkozóan ez a trükközés ne folyjon, mert akkor erre nem tud egy parlamenti képviselő sem módosító javaslatot beadni, mert nincs rá lehetőség.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Van-e további kérdés, vélemény? (Senki sem jelentkezik.) Ha nincs, akkor visszaadom a szót. Parancsoljon!
DR. SZELÉNYI GYÖRGY (Pénzügyminisztérium): Kezdeném azzal a témával, ami a költségvetési törvénymódosításhoz közvetlenül kapcsolódik, hogy bizonyos felújított előirányzatok elegendőek, nem elegendőek, hogyan működik a forrás-, feltételrendszere az egésznek.
Az első fő téma igazából a 13. havi forráslehetőségei. Nem tudom, milyen formában, de nyilván az érintett bértörvény vitája kapcsán is valamilyen formában elhangzott, hogy a számítások azt mutatják, hogy összességében mintegy 70 milliárd forintos többletkiadást jelent, ebből egy olyan 40-et az önkormányzati területen a 13. havi felének az előrehozása.
Jelzem, hogy egyik oldalról ez az úgynevezett ESA-egyenleget nem változtatja meg, hiszen ez mindenképpen 2007-re eső dolog. Ez pénzforgalomban jelentkezik ebben a formában úgy, hogy ez az összeg nyilván a 2008. január 16-ai kifizetendőből kerül át ebbe a részbe. Tehát ez az egésznek, ha úgy tetszik, a forráslehetősége. A hivatkozott előirányzatok egyrészt abból biztosítják a lehetőséget, hogy felülről nyitottak, másrészt tudni kell, hogy számolni lehet azzal, hogy a 13. haviból adódó béremelkedésekből következően esetleg megváltozhat a nyugdíj-kifizetési kötelezettség is, hiszen a svájci indexálás ezt is figyelembe veszi. Most mindebből adódó kifizetési kötelezettségekkel együtt a kormány tartani tudja az eredetihez képest szigorúbb, önkormányzatokra mintegy 5,6 százalékos hiánycélt, módosított hiánycélt azért, mert egyrészt a jövedéki adóban lévő többletbevételekből, másrészt pedig kamatmegtakarításokból összességében ennek a reális lehetősége megvan. Ennyit a tizenharmadik havival kapcsolatban.
A vizitdíj 100 millió forintos előirányzata önmagán belül, tehát önmagában egy felül nyitott előirányzat. A szakminisztérium számításai szerint - és így tudok fogalmazni - reális lehetősége van, hogy ebbe bele lehet férni. Ezzel kapcsolatban pillanatnyilag a különféle viselkedéseket, szokásokat ma még ennél pontosabban nem lehet meglátni. Ahogy elnök úr fogalmazott, nyilván nem lesz gond ennek a kifizetésével, mert ennek a technikai meg jogszabályi feltételei adottak, a vonatkozó végrehajtási rendelet pedig tartalmazza a visszaigénylésnek a vonatkozó módját az önkormányzatok részéről.
A következő az ÖKOTÁM-mal kapcsolatos felvetés, hogy azok, akik elfelejtkeztek, kimaradtak - mindegy, hogy milyen jelzőt teszek hozzá -, itt igazából mi a helyzet, és milyen lehetőséget látunk ezek számára a lehetőség ismételt megnyitására. Ha szabadna visszakérdeznem elnök úrtól, a kérdésben az is benne van, hogy technikailag, jogtechnikailag ezen törvény keretén belül vagy esetleg másfajta módon? Ez is benne volt a kérdésben, hogy hogyan? (Elnök: Benne.) Ha lehet egy picit szubjektíven fogalmazni, én azt tanultam az Alkotmánybíróságtól meg mindenkitől, hogy a költségvetési törvények, a költségvetési törvénymódosítások lehetőleg önmagukon belül tiszták legyenek. Következésképpen külön úton látom most így föltenni a kérdést. Az én személyes szakértői véleményem az, hogy valamilyen külön gyors megoldásban látom elsősorban, nem a költségvetési törvény módosításában. Ezzel kapcsolatban ezt a lehetőséget látom.
A harmadik kérdéskör az, hogy a 6/3. elismertetik, ennek milyen többlethatása lehet. Egyelőre olyan körmondatban lehet erre válaszolni, hogy mivel ez 2,9 milliárd forint volt, nyilván ennek egyfajta szűrt hatása jelentkezik áttételesen a rendszerben. Ennél többet most ebben a pályázati irányban még nem tudunk elérni, ennél többet megfogalmazni. Nyilván ahogy jönnek a feldolgozások meg összesítések, akkor ez rögtön fogja adni, hogy mennyi az először, első körben jelentkezett önkormányzati igény. Most ez a tényszám, amire ráépülve lehet ezt valamilyen módon közelíteni. Ennyit tudnék ezzel a három kérdéssel kapcsolatban mondani.
Hadd ne tartsam be a sorrendet. Vigh képviselő úrnak a felvetésére, mert önhikiről volt itt szó, úgy fogalmaztam, hogy kedvezőbbé vált. Pontosítom a saját megfogalmazásomat. A hatályos, 2007. évi költségvetési törvényben szereplő önhiki-feltételekhez képest a most megjelenő, ebben a költségvetési törvénymódosításban megjelenő egy-két ilyen dolog, ami az 1500 fő lakosúaknak a közoktatási adatait, kapcsolódásait tartalmazza, ami az 1000 lakosúaknak a körjegyzőségét, az ahhoz képesti egyes barátságosabb szabályozásra hívtam föl a figyelmet, nem a 2006-oshoz képesti. A 2007-es olyan, mint amilyen szándékok voltak a 2007-es költségvetési törvényben összességében, nyilván azok vannak a 2007. évi önhiki egészében. Én csak azt jeleztem, hogy a mostani törvénymódosítási javaslatban ahhoz képest jelent meg egy-két ponton való pontosítás kapcsán, ha úgy tetszik, egy-egy barátságosabb szabályozás, nem a 2006-hoz képest. Ezt azért kellett itt pontosítanom, mert ez így együtt van.
A továbbiakban pedig az önkormányzati törvény egyértelműen jelzi az önhikinek a jogosultságát abban a formában, ahogy. Tehát én semmi olyan irányról, elképzelésről nem tudok, ami "az önhikit meg akarjuk szüntetni" típusú, ilyen semmilyen fajta műhely asztalán nincs. Ennyit tudok most ezzel kapcsolatban mondani.
Még mindig az önhikinél maradva, a megyei önkormányzatok, Ódor képviselő úr fölvetésével kapcsolatban azt tudom mondani, hogy az önkormányzati törvény alapjogosultsága a települési önkormányzatoknak határozza meg, ez volt az alapja annak, hogy a költségvetési törvényben az önhiki abban a megoldásban szerepel, ami most általunk ismert. Másrészt nem tudok ismételten olyan megfontolásokról, elképzelésekről, nincs a műhelyasztalon olyan, ami a mostani módosítás kapcsán a megyei önkormányzatokat is ebbe beemelné. Nekem az a tisztem ebben, hogy tájékoztatás jelleggel ezt önök felé jelezzem.
A következő kérdéskör a képviselő úr által fölvetett vizitdíjügy. Ezzel kapcsolatban nekem mint költségvetéssel foglalkozó köztisztviselőnek a következőt kell elmondani. A vizitdíj az államháztartás bevétele, ilyen értelemben az Egészségbiztosítási Alap bevétele, és támogatás formájában az egészségügyi feladatokat ellátó költségvetési szervekhez, illetve nem költségvetési szervekhez kerül hozzá támogatás formájában. Tulajdonképpen ezt a folyamatot rögzíti ebben a formában a költségvetési törvényjavaslat. Ebben a formában ennyit szeretnék a részemről hozzátenni. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen.
SZELÉNYI GYÖRGY főosztályvezető-helyettes (Pénzügyminisztérium): Elnézést. Adatlap-szigorítás. Kovács képviselő úr, elnézést, hogy kimaradt. Igazából hadd legyek még egy picit szubjektív. Ebben a formában azért nem értem ezt a felvetést, mert az adatlap szigorodott úgy, hogy 2006-hoz szigorodott, mert szigorodott a szabályozás. De az a kérdés, hogy az adatlap szigorítás szempontjából túlterjeszkedik-e a 2007-es költségvetési törvény 6. melléklet (1) bekezdésén, mert ezt érzem a megfogalmazás alatt. Megmondom őszintén, ezt így általánosságban én nem tudom érzékelni, nem tudom kezelni, az elfogadás kifejezést nem illik használni. De azt mondom, hogy ha konkrétan rá lehet mutatni, hogy melyek a mostani felmérési kérési dokumentációnak azok a pontjai, amelyeket az önkormányzatok úgy értékelnek, hogy szigorúságában tovább terjeszkedik a 2007-es 6/1-en, akkor azt közvetlen egyedi felvetés alapján írják meg, beszéljük meg, satöbbi, de így általában ezt nem tudom önmagában kezelni. Ez lenne a kérés, hogy ezt a maguk konkrét formájában az érintettek jelezzék. Köszönöm.
ELNÖK: Köszönjük szépen. (Dr. Tilki Attila jelentkezik.) Tilki Attila képviselő úr?
DR. TILKI ATTILA (Fidesz): Örülök, hogy Szelényi úr gyakorlatilag elismerte azzal a mondatával, hogy ennek a törvényjavaslatnak az egyik kulcspontja ez a jogtechnikai kérdés, amellyel beemelik a vizitdíjat, tehát ebben egyetértünk, és nyilván mi ezt ezért fogjuk kifogásolni.
Egy kérdésem lenne még, ha a 6/3-as szóba jött. A választókerületemben érdekes szempontrendszerek alapján kaptak települések. Peresztegi úr is jól ismeri a választókerületemet. Azt szeretném megkérdezni, hogy a közeljövőben várható-e, hogy ennyire átpolitizált viszonyok alapján döntenek a 6/3-asról.
ELNÖK: Van-e még további kérdés, hogy le tudjuk zárni? (Nincs jelzés.) Ha nincs, akkor lezárom. Válaszadásra és az összefoglalóra, amennyiben kell, visszaadom a szót.
PERESZTEGI GERGELY főosztályvezető-helyettes (Pénzügyminisztérium): A 6/3-as jogcím esetében a szabályok alapvetően nem változnak, nem változtak az előző évhez képest, és a most benyújtott költségvetési törvénymódosítás szintén nem tartalmaz ezzel kapcsolatosan semmit. Tehát ezzel kapcsolatosan nem tudom, hogy a felvetés ettől független nyilvánvalóan... A kérdést ugyanúgy szeretném visszakérdezni, hogy tulajdonképpen milyen konkrét esetre gondol képviselő úr, ami megalapozta a kérdést.
DR. TILKI ATTILA (Fidesz). Akkor őszinte leszek. Nyilván meg kell nézni, a választókerületben a településeken milyen eredmény született októberben, és a színük alapján kapták meg a települések a támogatást. Konkrét kérdés, és megnyugtató, ha a válaszából azt értelmeztem, hogy a következőben nem folytatódik ez a tendencia. A mostani utolsó körben a tavalyi évben egyértelműen kijött október után az önhikis kör. Ismeri ön is ezeket a településeket, ezért kérdeztem ilyen személyesen.
ELNÖK: Köszönöm szépen. A bizottság valamennyi tagja megkapta, mikor milyen ütemben, milyen osztály, milyen támogatásban részesültek az önkormányzatok. Képviselő úr úgy ítélte meg a dolgot. Lezárhatom-e, tud-e a bizottság dönteni? (Senki sem jelez.) Igen. Általános vitára való alkalmasságról kell dönteni. (Dr. Bóka István megérkezik.) Kérdezem a...
DR. TILKI ATTILA (Fidesz): Peresztegi úr azt kérte, hogy pontosítsam a kérdésemet. Én pontosítottam a kérdésemet, csak választ nem hallottam még.
ELNÖK: Képviselő úr, nem értettem. Lehet, hogy én értettem rosszul a kérdést. Ön azt mondta, hogy az utolsó körben...
DR. TILKI ATTILA (Fidesz): Így van, és a kérdésem az, hogy folytatódik-e ez a tendencia. Azt mondta Peresztegi úr, hogy nem tudja értelmezni, mire gondolok. Én elmondtam, hogy mire gondolok, és erre szeretnék választ kapni.
ELNÖK: Én nem látom a tendenciát. Elnézést, most egy tendenciára kérdez rá, amit nem fejtett ki, hogy milyen tendencia. (Dr. Tilki Attila: Most elmondtam, szerintem érthetően.) Jó, ez elég messze van ettől a törvényjavaslattól. Peresztegi úr kíván-e, tud-e rá válaszolni?
PERESZTEGI GERGELY főosztályvezető-helyettes (Pénzügyminisztérium): Itt szóban nincs tendencia, mert a települések kérelmei alapján miniszter asszony dönt a támogatás megítéléséről.
Döntés az általános vitára való alkalmasságról
ELNÖK: Köszönöm szépen. Akkor lezárom a vitát. Kérdezem a tisztelt bizottságot, általános vitára alkalmasnak tartja-e a beterjesztett T/2759. számú törvényjavaslatot. Aki igen, az kézfölemeléssel jelezze. (Szavazás.) Tizenhat igen. Ki nem tartja általános vitára alkalmasnak? (Szavazás.) Tizenkettő nem. Volt-e, aki tartózkodott? Nem lehet, mert a létszám elfogyott. Tehát megállapítom, hogy a bizottság 16 igen és 12 nem szavazati aránnyal a beterjesztett törvényjavaslatot általános vitára alkalmasnak tartja. Köszönjük szépen. További jó munkát önöknek!
Kíván-e a bizottság előadót állítani? Nézem az ellenzéki képviselőket, hogy kisebbségi véleményt kívánnak-e megtenni. Erdős Norbert lesz, aki kisebbségi véleményt mond. Azt gondolom, hogy a többségi véleményt is el kívánjuk mondani, ami itt megfogalmazódott. Úgy látom, hogy ennek a kérdésnek én leszek az előadója, ha a tisztelt bizottság egyetért vele. Kérdezem, hogy egyetért-e vele. (Szavazás.) Köszönöm szépen. Akkor ezek szerint a parlament plenáris ülésén a bizottságunk véleménye, illetve a kisebbségi vélemény elhangzik. Köszönöm szépen.
Rátér a bizottságunk a következő napirendi pontra, a lakások és helyiségek bérletére, valamint elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló 1993. évi LXXVIII. törvény módosításáról szóló T/2717. számú törvényjavaslatra. Első helyen kijelölt bizottságként kell az általános vitára való alkalmasságról döntenünk.
Köszöntöm az Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztériumból a munkatársakat, dr. Polgár Ildikó vezető főtanácsost és dr. Sonkoly Gábor tanácsos urat. Köszöntjük önöket. Szóbeli kiegészítéssel készültek, önöké a szó, tessék parancsolni.
Dr. Polgár Ildikó szóbeli kiegészítése
DR. POLGÁR ILDIKÓ vezető főtanácsos (Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium): Köszönjük szépen. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Bizottság! Kényszerbérletekről van szó, aminek azért a fogalmát röviden elmondanám, hiszen a törvény 62. §-a tartalmazza ezt, ami itt nem látható. Tulajdonképpen 1971 előtt jöttek létre ilyen magánlakásbérletek azzal, hogy előzetesen az akkori lakásügyi hatóság határozattal engedélyezte, hogy létrejöhetnek-e ezek a szerződések vagy sem. Ezt a kényszerbérlet fogalmat a lakástörvény 1994-ben hozta létre direkt azért, hogy a bérbeadó tulajdonos a rendelkezés jogával egy belátható időn belül rendelkezhessen. Ehhez a törvény két határidőt adott, először 1996., majd '98. december 31-ig meghosszabbított határidőt azzal, hogy az önkormányzat tanácsi jogutódként cserelakást ajánljon fel a bérlő részére, és ehhez a ráfordításhoz egyébként a központi költségvetés támogatással járuljon hozzá. Ez a támogatási mérték az akkori árakhoz, értékekhez képest körülbelül 30 százalék volt.
Az Alkotmánybíróság a határidő letelte után nyolc évvel hozott egy határozatot, amelyben kimondta, hogy a még fennmaradt kényszerbérletek tekintetében bizonytalan a helyzet, mert a bérbeadó számára nem kiszámítható a bérlet megüresedése. (Nógrádi László megérkezik.) Ebben teljesen igaza volt, hiszen a törvény módosítása, '97-es módosítása azt mondta ki, hogy '98 végéig az önkormányzat felajánlási kötelezettsége csak azoknál a bérleteknél áll fenn, ahol 1997. június 30-ig be is jelentették az önkormányzat részére, hogy a kényszerbérlet létezik. Ezért 1997. június 30. után bejelentett kényszerbérletek esetében a felszámolás csak ott folytatódott, ahol az önkormányzatok megfogadták a jó tanácsainkat, és határidő után is foglalkoztak a kényszerbérlőkkel.
Néhány adatot mondanék. Összességében konkrétan felmértük '94 kezdetétől egészen 2006. szeptemberéig. Felszámolásra került egyébként 1911 darab kényszerbérlet, megmaradt összesen 36. Ebből a 36-ból is már csak 35 van, mert Debrecen az utolsó kényszerbérletét fölszámolta. A megoszlás úgy néz ki, hogy a főváros egyes kerületeiben összesen van 14, Pest megyében 20, ebből a 20-ból 17 darab Pécelen van, és Szobon, illetőleg Visegrádon 3 darab van, és még egy vidéki településen, Szigetváron van 1 darab.
Az Alkotmánybíróság döntése alapján a törvénymódosítás két dologra kellett hogy figyelemmel legyen. Egyfelől nem mondhatunk határidőt, hogy meddig jelenthető be a kényszerbérlet, tehát aki még esetleg nem jelentette volna be, az bármikor bejelentheti, legyen az bérlő vagy bérbeadó, az önkormányzat részére, a lényeg, hogy ez írásban történjen meg. Ahol már bejelentették a kényszerbérletet, de leállt a kiürítés vagy a cserelakás-felajánlás, ott a törvény azt mondja, hogy a hatálybalépésétől számított 3 éven belül megoldást kell találni. De most már nemcsak a cserelakás-felajánlás, hanem négyféle megoldás szerepel a törvényben, ami részben jelent sorrendiséget is, de ha bármelyik másik megoldás menet közben bejön, akkor nyilván arról is lehet megállapodást kötni. Első menetben cserelakás-felajánlás. Ha ez nem megy, akkor a bérlő részére pénzbeli térítés felajánlása azzal, hogy a bérlőnek vállalnia kell, hogy ezt felhasználva kiköltözik a lakásból. Ha ez se megy, akkor a bérbeadó részére pénzbeli térítés felajánlása, de a bérbeadónak vállalnia kell, hogy ezt a pénzt valóban a bérlő kiköltözésére fordítja, és a bérlőnek vállalni kell, hogy ezzel együtt akkor elmegy a lakásból. Ha ez se megy, akkor az önkormányzat felajánlja a tulajdonosnak, hogy megvásárlója bérlővel lakottan a lakást, amiből ezáltal önkormányzati bérlakás lesz.
Ha egyik megállapodás sem jön létre három éven belül, akkor a törvény erejénél fogva a három év elteltével a bérlet kényszer jellege megszűnik, megszűnik az önkormányzat fizetési kötelezettsége a piaci lakbér és az önkormányzati lakbér közötti lakbérkülönbözet tekintetében, és a kényszerbérlet helyett a törvény azt mondja, hogy magánlakásbérlet, ami tehát természetesen fennmarad, de nem kényszer jelleggel. E tekintetben viszont gondolnunk kellett a bérlők jogbiztonságára, ezért a törvény kimondja, hogy ha nyugdíjas a bérlő vagy nyugellátásban részesül, márpedig a döntő többségük ilyen, akkor az általuk fizetendő lakbér nem lehet magasabb, mint az önkormányzati nyugdíjas bérlők által fizetendő lakbér, vagyis a szociális lakbér háromszorosa. Megnéztük, hogy ez körülbelül mennyi lehet. Az érintett településeken az átlagos havi lakbér szociális szinten 10000 forint körül van havonta, és ennek a háromszorosa 30000 forint havonta, ami még mindig jóval alacsonyabb, mint egyébként a magánpiacon, ahol 70-100 000 forint közötti havi lakbér van. De még a további biztosíték a bérlők részére, hogy ha szociálisan egyébként rászoruló, akkor a települési önkormányzat a szociális törvény szerinti lakásfenntartási támogatást köteles részére folyósítani, amelyben nemcsak lakbér, hanem közüzemi költség támogatása is megvan.
Ehhez képest a központi költségvetés szerepvállalása a továbbiakban is körülbelül 30 százalékos, ezt pediglen úgy állapítja meg a törvényjavaslat, hogy egységesen minden kényszerbérlet felszámolása után 2 millió forint támogatást ad a központi költségvetés. Azért ilyen fix összeget, mert ez viszonyul az 1998 óta megemelkedett ingatlanárak és ehhez képest a bérletijog-ellenérték emelkedéséhez is ahhoz képest, ami a törvényben korábban volt, mert korábban az 1993-ban egyébként hatályon kívül helyezett lakás-használatbavételi díjak tízszereséig terjedhetett ez a támogatás a költségvetés részéről, ami 500 és 700 000 forint közötti értéket jelentett lakásonként.
Tulajdonképpen még annyit szeretnék megjegyezni, hogy az eredeti kormánybeterjesztésben csak 1,5 millió forintot javasoltunk, és a kormány saját maga emelte fel lakásonkénti 2 millióra a támogatást, ez pedig azt jelenti, hogy 54 millió helyett 72 millió forint keretösszeg áll a kényszerbérletek megszüntetésének a rendelkezésére.
Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen a szakszerű és részletes tájékoztatást. Van-e kérdés, vélemény? (Hock Zoltán jelentkezik.)
Parancsoljon!
HOCK ZOLTÁN (MDF): Köszönöm. Nagyon rövid leszek. Abban, hogy ezt a kérdést meg kell oldani, nem hiszem, hogy vita van a képviselők között. Méltánytalanul kevésnek tartom azt a 2 millió forintot. Szerintem a tárca nem a budapesti árakból indult ki, mert azt gondolom, hogy az átlagos budapesti lakások ára valahol 10-12 millió forint környékén kalibrálható. Panellakásra gondolok, tehát nem kertes családi házra. Ehhez képest a 2 millió forint szerintem egy alultervezett dolog. Mindössze 36 lakásról van szó. Úgy gondolom, hogy vélhetően egy nagyobb összeggel jobban lehetne motiválni az önkormányzatokat, hogy ezt a maradék néhány ügyet megoldják. Vélhetően majd azt fogom indítványozni, hogy ez legalább 50 vagy inkább 75 százalék legyen az abban a térségben igazságügyi ingatlanszakértővel alátámasztott átlagos lakásár vonatkozásában. Ha ezt a költségvetés nagyobb mértékben téríti meg, motiváltabbá válik az önkormányzat.
A másik megjegyzésem. A hároméves idő leteltét követően, amikor úgy fogalmazott, hogy abban az esetben kvázi megszűnik a kényszerbérlet jelleg, ez eddig rendben van, ugyanakkor bizonyos korlátokat is megfogalmaz a tulajdonossal szemben. Azt gondolom, hogy ebben a körülményben fel kell vetni azért a közvetlen hozzátartozó kérdését is, mert nem biztos, hogy a kényszerbérlőnek, a tulajdonosi oldalának kell szociális szempontokat figyelembe venni. Ezt a kérdést azért körbe kell járni, mert adott esetben nem feltétlenül annak kell ezt a terhet viselni, aki egyébként rokoni viszonyban sincsen vele.
Tehát magával a törvénnyel egyetértünk, a megoldási kísérleteit is jónak tartjuk. Miután nagyon kicsi számról van szó, ahogy ön is mondta, 36 az egész országban, vélhetően egy nagyobb támogatási modellel gyorsabban fel lehet ezt az egyszerű kérdéskört számolni.
Köszönöm.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Nógrádi képviselő úr!
NÓGRÁDI LÁSZLÓ (KDNP): Köszönöm szépen. A törvényjavaslat célja a fennálló kényszerbérletek megszüntetése, és a javaslat szerint a kényszerbérlet bejelentésének nincs határideje, azt a bejelentéstől számított három éven belül meg kell szüntetni. A tervezett eszközrendszer négy eleme közül az egyik a cserelakás - eddig is volt -, a pénzbeli térítés a kényszerbérlőnek - eddig is volt -, két új elem a pénzbeli térítés a tulajdonosnak, illetve, hogy az önkormányzat ajánlatot tesz a bérbeadónak.
Amennyiben a három év eltelt, a kényszerbérlet normálisan bérleti jogviszonyként szerepel, vagyis ezzel mindenképpen megszűnik. Tehát nem nagyon látom ennek az egésznek az értelmét, hogy akkor miért van erre szükség. Illetve, ha mégis bevezetésre kerül, akkor van egy aggályos része, amiben a törvénytervezet a feladatellátáshoz továbbra is költségvetési támogatást biztosít, de ezt gyakorlatilag az önkormányzatnak kell megelőlegeznie a költségvetésnek, és az azt követő év január hónapjában igényelheti vissza. Tehát mindenképpen szeretnénk, ha ez megváltozna, hogy ne az önkormányzat hitelezzen a költségvetésnek.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Van-e további hozzászólás? (Senki sem jelentkezik.) Nincs. El kívánom mondani, hogy a szocialista frakció támogatja, általános vitára ajánlja. A Hock képviselő úr által fölvetett 2 millió forintot először én is igen kis összegnek találtam, de itt a szóbeli kiegészítés után más volt a véleményem. Gondolom, ha módosító javaslat formájában megjelenik, akkor erről majd még lefolytatjuk a vitát.
Lezárom a vitát. Kíván-e reagálni? (Jelzésre:) Parancsoljon!
DR. POLGÁR ILDIKÓ (Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium): Köszönöm szépen. Tulajdonképpen elnök úrhoz csatlakozva, ha 12 millió forgalmi értékből indulunk ki, akkor az 6 millió forintot jelent eleve a bérlet ellenértékeként, hiszen bérlőről van szó, tehát nem tulajdonhoz kívánja juttatni és nem is juttathatja tulajdonhoz a törvény ezt a szerencsétlen helyzetet. Ha ezt nézem, akkor pedig a 2 millió forint körülbelül 30 százalék, és a többit önkormányzati, illetve, amit Nógrádi képviselő úr is mondott, hozzátartozói és egyéb saját erőből kell finanszírozni. Tehát itt nagyon fontos az együttműködés. Nagyon sok kényszerbérlet, a megmaradó 36 közül körülbelül a 30 százalék azért marad fenn, mert egyszerűen nem tudnak együttműködni. Ha az önkormányzat összetöri magát, akkor sem hajlandó vagy a bérlő, vagy a tulajdonos, egyszerűen megcövekelik magukat.
A másik dolog pedig, hogy azért kell kimondanunk, hogy a bérlet kényszerjellege megszűnik, mert a törvény alapján ezek kényszerbérletek. Amíg kényszerjelleg van, addig a bérbeadó a csillagos egekig emelheti most is a lakbér összegét, csak éppen azt nem a bérlőtől szedi be, hanem a bérlő által fizetett szociális és a másik közötti különbözet az önkormányzat költségvetését terheli, ami havi rendes fizetnivalót jelent. Viszont rosszat nem csinálunk, mert a lakásbérlet lakásbérletjellege határozatlan időre fennmarad. Tehát, mivel az Alkotmánybíróság kimondta ezt a döntést, ezért nekünk ezt tudomásul kellett venni, hogy olyan módon rendezzük, ami a bérlő, bérbeadó, tulajdonos, illetve az önkormányzat számára is elfogadható.
Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm. (Jelzésre:) Nógrádi képviselő úrban még felmerült kérdés?
NÓGRÁDI LÁSZLÓ (KDNP): Nem kaptam választ arra a kérdésre, hogy van-e esély arra, hogy ne az önkormányzat hitelezzen.
DR. POLGÁR ILDIKÓ (Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium): Én nem vagyok költségvetési szakember, de szerintem nincs. Eddig is mindig az önkormányzatnak kellett megelőlegezni és januárban hívhatta le dokumentálva, hogy ő valóban megszüntetett egyet, kettőt, hármat, vagy amennyi még volt, és annyit igényelhetett vissza.
Köszönöm.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Utolsó mondat. Hock képviselő úr!
HOCK ZOLTÁN (MDF): A 2. § b) pontjában, amikor az önkormányzat nem kényszerbérlő, kényszervásárlóvá válik, mert megvásárolja a bérlővel terhelt ingatlant, ebben a relációban mondtam azt, hogy a 2 millió forint vélhetően egyébként méltánytalanul alacsony, mert az önkormányzatnak vélhetően mint kényszervásárló, lényegesen nagyobb összeget kell fizetnie egyébként ennek a kényszerbérletnek a megvásárlásáért, miközben egyébként magával a bérlővel is számolnia kell, hiszen az élete végéig ott fog lakni benne, ő maga sem tudja kirakni, és ez a 2 millió forint nem ösztönzi az önkormányzatokat akkor a tekintetben, hogy megoldják ezeket a kérdéseket. Erre utaltam a 2 millióval.
Köszönöm.
DR. POLGÁR ILDIKÓ (Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium): Szeretnék reagálni. Bérlővel lakottan vásárolja meg, tehát eleve 50 százalékkal nyomott lakott forgalmi értéken, és másfelől érdekelt, mert ha a bérlő élete végére kerül szegény, akkor az önkormányzat számára megüresedik az a bérlakás, és másvalaki részére ki tudja adni.
Köszönöm.
Döntés az általános vitára való alkalmasságról
ELNÖK: Köszönöm szépen. Most már akkor tényleg véglegesen lezárom a vitát. A bizottság dönt az általános vitára való alkalmasságról. Kérdezem a bizottságot, általános vitára alkalmasnak tartja-e a beterjesztett javaslatot. Aki igen, kézfelemeléssel jelezze! (Szavazás.) Köszönöm szépen. Megállapítom, hogy a bizottság egyhangúlag általános vitára alkalmasnak tartotta.
A bizottság első helyen kijelölt, előadót célszerű állítanunk. Erdős Norbert képviselő urat javaslom, ha egyetértés van vele. Egyetértünk vele? (Szavazás.) Igen. Köszönöm szépen.
Rátérünk a következő napirendi pont tárgyalására, a tervező és szakértő mérnökök, valamint építészek szakmai kamaráiról szóló 1996. évi LVIII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslatra, amely a T/2758. számot viseli. Az általános vitára való alkalmasságról kell döntenünk, első helyen kijelölt bizottságként. Köszöntöm a napirendi pont tárgyalásán az Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztériumból dr. Szaló Péter szakállamtitkár urat és dr. Daczi Diana vezető főtanácsost.
Önöké a szó.
Dr. Szaló Péter szóbeli kiegészítése
DR. SZALÓ PÉTER szakállamtitkár (Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium): Köszönöm szépen. Tisztelt Bizottság! A törvénytervezet a szakmai önigazgatás feladatait ellátó mérnöki és építészkamarának a feladatait kívánja megerősíteni, ami arra alapul, hogy eddig is megfelelően látták el feladatukat, amivel nagymértékben segítették a szakmai társadalom működését.
A törvény módosítására a Ket.-tel összefüggésben kerül sor. Megállapítja a szakmai kamarának az etikai fegyelmi szabályait, s azokat egységesíti. Törvényben kerülne szabályozásra a fegyelmi bizottság, illetve a fegyelmi bizottság tagjaiból létrehozott fegyelmi testület jogállása, és a testület tagjaira vonatkozó összeférhetetlenségi szabályok köre, amit nagyon fontosnak tartunk, hogy megállapítja az összeférhetetlenség szabályait, valamint az eljárás alá vont személynek az eljárásban képviselhető jogait. Megállapítja a kiszabható fegyelmi büntetések körét, mert elég széles körű, a figyelmeztetéstől egészen a kamarai tagságból való kizárásig terjed egy ötfokozatú skálán. Megállapítja ugyanakkor az első- és a másodfokú etikai fegyelmi eljárást. Kétszintű eljárásról van szó, és hozzátenném még, hogy a másodfokú eljárást követően még mindig van joga az eljárás alá vont személynek bírósághoz fordulni jogorvoslatért. Ez tulajdonképpen a fő pillére a törvénymódosításnak.
Ugyanakkor más olyan eljárási szabályokat is javaslunk módosításra, amelyek szükségesek a kamara hatékony és törvényes működéséhez. Az egyik, hogy tény az, hogy ezek a szakmai önigazgatási szervezetek olyan fontos szerepet töltenek be a szakmai közéletben, amit a választott tagok már nem tudnak ellátni. Tehát értelemszerűen titkárságot működtetnek, titkárt alkalmaznak, azonban a titkárságok jogállására, a titkárságon dolgozó személyek jogállására eddig nem volt semmilyen iránymutatás. Ezt most meghatározza a törvényjavaslat, nevesíti a titkárságot, meghatározza a képesítési feltételeket, és a titkár jogállására vonatkozó szabályokat is részletesen meghatározza. Ezek nem választott tisztségviselők, tehát erre szükség van. Ugyanakkor a választott tisztségviselők ülései között ellátnak olyan fontos feladatokat, akár például az államigazgatási egyeztetés során, ami szükségessé teszi a folyamatos működésüket.
Említettem az összeférhetetlenségi szabályok pontosítását. Ezt nemcsak a fegyelmi etikai bizottság vonatkozásában, hanem valamennyi kamarai tisztségviselő vonatkozásában részletezi a tervezet.
Amit nagyon fontosnak tartunk még, hogy a kamarai felvételre jogosító feltételek egységesítésre kerülnek mind az építészek, mind a mérnökök vonatkozásában, és a felsőfokú végzettség megléte mindkét kamara esetében alapfelvétel. Szakmai gyakorlatot csak a szakmagyakorlási jogosultság megállapításához kell igazolni. Tehát az egyetemi végzettség elégséges a kamarai tagsághoz.
Javasoljuk a kamarák által vezetett névjegyzékek adattartalmának újraszabályozását is. Ezzel kapcsolatban figyelembe vesszük az adatokra vonatkozó közérdekű szabályozásokat, és mivel önkéntes tagságról van szó, még akkor is, ha a feladathoz kötelezően hozzátartozik a kamarai tagság, szükségesnek tartjuk, hogy a kötelező adattartalmat megjeleníthessék a kamarák az interneten, a világhálón is. Pontosításra kerülne a miniszter törvényességi felügyeleti jogkörének pontos tartalma is.
Tisztelt Bizottság! A vonatkozó szabályozás összhangban van az Európai Unió vonatkozó direktíváival, nemzetközi egyezményekkel. Reméljük, hogy hatása pozitív lesz a gazdaság vonatkozásában, hiszen számos olyan jogorvoslatra kerülhet sor, ami jelenleg megterheli mind a tervezőket, mind a szakértő mérnököket, hiszen számos visszaélés van az építőipar, építőanyag-ipar területén, amivel kapcsolatban eljárhatnak a kamarák. Reméljük, hogy a fegyelmi, etikai szabályoknak a visszatartó ereje nagyon erős lesz, és hatékonyabbá teszi a gazdaság működését, ezzel együtt a társadalmi hatása is pozitív, hiszen bárki fordulhat az etikai bizottságokhoz, például a megrendelő, az ügyfél is. Természetesen a tervezőknek és valamennyi eljárásban résztvevőnek a jogait biztosítani fogja ez a törvényjavaslat. Tehát a társadalmi hatásait is pozitívnak ítéljük meg; környezeti hatása nem jelentős. Ezért kérem, hogy a tisztelt bizottság állapítsa meg, hogy a javaslat általános vitára alkalmas, és kérem a javaslat támogatását. Köszönöm.
ELNÖK: Köszönjük szépen. Tisztelt bizottság! Kérdések, vélemények? (Tasó László jelentkezik.) Tasó képviselő úré a szó.
TASÓ LÁSZLÓ (Fidesz): Köszönöm szépen. Tisztelt Bizottsági Ülés! Igazából két kérdésem lenne. Az egyik kérdésem arról szól, hogy nem világos, nincs érthető logikai összefüggés abban, hogy miért szerepel az Mkt. módosítás 23. §-ának (6) bekezdésében foglaltak rendelkezései között az épített környezet alakításáról és védelméről szóló törvény 29. § (6) bekezdésének módosítása. Az első kérdés.
A másik pedig az lenne, hogy ugyanilyen összefüggés hiányzik talán, hogy miért módosítja a 23. § (7) bekezdésében az Étv. 2. § 18. pontját, ahol a saját építményfajták fogalomköréből kiveszi a környezetvédelmi építményeket. Ez a módosítás több Étv.-jogszabályra kihatással lenne, és igazából nincs összefüggésben ez a kamarai törvénnyel véleményünk szerint. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Igen. Van-e további kérdés, vélemény? (Nincs jelentkező.) A véleményekre is most kerítünk sort, tehát mielőtt visszaadnám a szót. Nincs további vélemény? (Nincs jelentkező.) Szeretném jelezni itt a bizottsági ülésen, hogy a szocialista frakció támogatja, általános vitára ajánlja a beterjesztett törvényjavaslatot. Ez egy olyan, több kamarát érintő törvénymódosításnak az egyik eleme, amit szerintem helyes, ha a magyar parlament végigvisz. Ha nincs további kérdés, akkor lezárom a vitát. Visszaadom a szót. Kérdés is fölmerült, kérjük a választ.
DR. DACZI DIANA vezető főtanácsos (Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium): Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Képviselő úr azon kérdésére, hogy milyen összefüggésben van a 23. § (6), (7) bekezdésében foglalt Étv.-módosítás, ez egy pontosítás lenne. A tavalyi év során két alkalommal került sor az Étv. módosítására, első alkalommal az Étv.-módosításként megjelent 2006. évi L. törvény, a másik pedig a kormányzati szerkezetátalakítással összefüggő törvénymódosítási csomagban. A 2006. év végén elfogadott törvénymódosításban voltak olyan kisebb pontatlanságok, ami az építésügyi hatóságok, illetőleg a települési önkormányzatok jegyzői közötti disztinkciót nem tudta megfelelően kezelni, éppen ezért a településrendezéssel összefüggő kérdések körében a 29. § éppen erre utal. Nem az építésügyi hatóság, amely eljár, hanem a jegyzőnek kell eljárnia elsődlegesen, hiszen olyan kérdés, ami az önkormányzat életét sokkal inkább befolyásolja. E tekintetben az építésügyi hatóság kizárólag egy végrehajtó szervezetként jelenik meg. Ezt a pontosítást rögzítenénk a törvény ezen módosításában.
A környezetvédelmi szövegrész pontosítása pedig egy olyan átfogó vizsgálatot követően jelent meg, hogy a két tárca megpróbálta tisztázni azokat a követelményrendszereket, hogy mennyiben tér el a környezetvédelmi építmény, illetőleg az általános építmény közötti különbség. Az a megoldás körvonalazódott, hogy a környezetvédelmi építményekre vonatkozóan külön szabályozás, olyan jellegű külön szabályozás, mint a honvédelmi, katonai, nemzetbiztonsági vagy egyéb létesítményekre vonatkozóan nem szükséges. A követelményrendszereket a környezetvédelmi szabályok teljes körűen rendezik, de mint építmény nem jelenik meg önállóan a környezetvédelmi építmény. Ezt a pontosítást tartalmazza ez a kiegészítés.
Döntés az általános vitára való alkalmasságról
ELNÖK: Köszönjük szépen. Úgy látom, hogy a bizottság tud dönteni arról, hogy általános vitára alkalmas-e a beterjesztett javaslat. Aki igen, az kérem, kézfelemeléssel jelezze. (Szavazás.) Tizenhat igen. Ki az, aki nem tartja általános vitára alkalmasnak? (Senki sem jelentkezik.) Ilyen nincs. Ki tartózkodott? (Szavazás.) Tizenkettő. Megállapítom, hogy a bizottság 16 igennel és 12 tartózkodással általános vitára alkalmasnak tartja a beterjesztett javaslatot.
Kérdezem, hogy a bizottság előadót kíván-e állítani. Itt is első helyen kijelölt bizottság vagyunk, ezért ezt célszerű megtenni. Balogh László képviselő úrnak ez nagyon szimpatikus, ha nem lesz itthon, akkor pedig majd én. Tehát Balogh László első helyen, ha a parlamenti ülés menetrendje úgy alakul, akkor pedig Jauernik helyettesíti Balogh urat. Kisebbségi vélemény? Nagyon nagy vita nem volt ebben a kérdésben, hogy kell-e ebben a kamarai törvényben vagy nem. Akkor a többségi vélemény ezt is elmondja, hogy ennek a problémának a fölvetése elhangzott. Ezzel így egyetért a bizottság? Aki igen, kézfelemeléssel jelezze. (Szavazás.) Igen. Köszönöm szépen.
Köszönjük szépen. A napirendi pont tárgyalását lezárom. Megköszönöm önöknek a közreműködést. További jó munkát kívánok önöknek!
A bizottság rátér a következő napirendi pont megtárgyalására, amely a Magyar Köztársaság gyorsforgalmi úthálózatának közérdekűségéről és fejlesztéséről szóló 2003. évi CXXVIII. törvény módosítására benyújtott törvényjavaslat, amely a T/2838. számot viseli. Általános vitára való alkalmasságról kell a bizottságunknak dönteni.
Köszöntöm a bizottságunk ülésén megjelent Gazdasági és Közlekedési Minisztérium munkatársait, dr. Bozzay Erika főosztályvezetőt és Thoroczkay Zsolt urat.
Tisztelt Bizottság! Gondolom, hogy szóbeli kiegészítést kívánnak előterjeszteni. Önöké a szó, tessenek parancsolni.
Dr. Bozzay Erika szóbeli kiegészítése
DR. BOZZAY ERIKA (Gazdasági és Közlekedési Minisztérium): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Bizottság! Nagyon röviden pár mondatos szóbeli kiegészítést tennék a törvényjavaslathoz, és kollégámmal majd válaszolnánk az önöket érintő kérdésekre.
Az önök előtt lévő törvényjavaslat az autópálya-törvény kisterjedelmű módosítására irányul, alapvetően három főbb témakör tekintetében javasolja módosítani a jelenleg hatályos szabályozást. Az egyik az autópálya-építések felgyorsításához, akadálymentesítésének témaköréhez kapcsolódik. Már a hatályos szabályozás is tartalmaz olyan rendelkezéseket, amelyek bizonyos hatósági eljárások tekintetében próbálnak gyorsító jellegű segítséget nyújtani az autópálya-építésekhez, és az utóbbi idők tapasztalatai alapján az úgynevezett közműkiváltásokkal, közműfejlesztésekkel kapcsolatban adódtak problémák. A törvény ezért kiegészülne olyan rendelkezésekkel, amelyek az építtető és a közműszolgáltató közötti viszonyt törvényi szinten rendeznék, és megpróbálja a felek között amúgy is meglevő együttműködést törvényi szinten pontosítani.
Ugyancsak az úgynevezett akadálymentesítés témaköréhez kapcsolódik a Nemzeti Földalapról szóló törvénynek a módosítása is. Itt szintén a jogszabályi háttér pontosítása volt a cél. Alapvetően a Kincstári Vagyoni Igazgatóság és a Nemzeti Földalapkezelő Szervezet jelezte, hogy a hatályos jogszabályok nem teljesen összhangban állóan szabályozzák a kérdést. Ilyen módon a mostani módosítás próbálja elrendezni a törvények közötti összhangot, és biztosítani azt, hogy a kijelölt nyomvonal útján található termőföldek ne kerüljenek automatikusan a Nemzeti Földalapról szóló törvény alapján a Nemzeti Földalapba, hanem a Kincstári Vagyoni Igazgatóság tudjon erre vonatkozóan vagyonkezelési szerződést kötni. Ugyanakkor a törvény arról is rendelkezik, hogy ha az autópálya-építéshez nincs szükség valamely termőföldrészletre, akkor az utóbb viszont bekerüljön a Nemzeti Földalapba, ezáltal is biztosítva a Nemzeti Földalapról szóló törvénynek a célját.
A második nagy témakör, amely miatt szükségessé vált a törvény módosítása, ez az úgynevezett programutakra vonatkozó jogintézmény megszüntetése. Korábban volt egy programutaknak elnevezett saját finanszírozási konstrukció. Ezt a kormány egy korábbi döntésével új alapokra helyezte. Emiatt szükségessé vált a törvényben is az ezzel kapcsolatos szabályok kiigazítása, hatályon kívül helyezése.
A harmadik nagyobb témakör pedig a törvény mellékletét érinti. A törvény mellékletében kerülnek felsorolásra azok az utak, amelyek tulajdonképpen a törvény hatálya alá tartoznak. Itt azért vált szükségessé a módosítás, mivel időközben elkészült, megszületett és a kormány által elfogadásra került a 2007-2013 közötti időszakra vonatkozó közlekedésfejlesztési operatív program, és az ebben szereplő közúti projektlistákkal kellett összehangolni a törvény mellékletét.
Nagyon röviden ez lenne a mostani módosítás lényege. Kérem a tisztelt bizottságot, hogy az általános vitára való alkalmasságát támogassa. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönjük szépen. Képviselőtársaimé a szó, kérdések, vélemények. (Tasó László jelentkezik.) Tasó képviselő úr!
TASÓ LÁSZLÓ (Fidesz): Köszönöm szépen. Tisztelt Jelenlévők! A kérdés vélemény egybe, ugye? Együtt lehet? (Elnök: Igen.) Köszönöm szépen.
Aggályaim vannak, megmondom őszintén. Az aggályokat arra alapozom többek között, hogy korábban az Állami Autókezelő és állami autópályákat és autóutakat kivitelező cégek sorsáról döntő, a beruházásokat irányító Állami Autópálya-kezelő Zrt. egy rendkívül jó szervezetnek tűnt, ezt hallottuk róla, most pedig megszűnésre kerül, és az állam kéz alá helyezi, kéz alá vonja ennek a zrt.-nek a munkáját. Nekem ez azért aggályos, mert azt jelenti, hogy újra ki fog kerülni a nyilvánosság köréből, a nyilvánosság lehetősége szűkülni fog, és abszolút kormány közeli működése lesz ennek az új zrt.-nek. Azért sem szerencsés ez, mert azért az Unióból érkező források végesek, és a mellékletben szereplő utak pedig nyilvánvalóan mutatják azt, hogy ki várhat és milyen térségben remélhet lehetőséget a forrásokból való részesedésre.
Nagyon úgy néz ki, hogy ez a lista nem módosul, hiába indikatív listáról van szó, és most már egyértelmű, hogy nem is fog módosulni, hiszen a törvényjavaslatban szerepel mellékletként. Ez azért is kellemetlen nagyon sok térségben élő ember számára, mert olyan beruházások maradnak el, amelyeket nem lehet megvalósítani véleményem szerint, csak az uniós források segítségével.
A melléklet mindenki számára világossá teszi, hogy melyek lesznek azok a beruházások, amelyek elkészülhetnek és elkészülnek, és itt van, amiről szóltam az imént, hogy ennek a felügyelete abszolút a kormány hatáskörébe fog tartozni, miniszter úr fog rendelkezni a dolgokról teljes egészében, tehát nem lesz meg az a lehetőségünk, hogy vizsgáljuk vagy kérjük a beszámolóját és beszámoltatását az új szervezetnek.
A másik pedig az, mégiscsak problémát jelent véleményem szerint az új autópályák vagy gyorsforgalmi utak, autóutak nyomvonala. Most átkerül a KVI-hez. A kérdés, hogy mi ennek a célja, mert azt is tudjuk és halljuk, hogy az állami alapkezelők összevonásra kerülnek, és amikor az állami alapkezelők összevonásra kerülnek, az nyilvánvaló mindenki számára, hogy azt készíti elő, hogy valamilyen vagyontárgy újra a piacra kerül. Tehát magyarul előfordulhat az is, hogy a KVI összevonásával akár az autópályák és autóutak területe eladásra kerülhet, tehát fehéren-feketén megtörténik az, hogy az utak és pályák magánkézbe kerülnek. Tehát ez ezt készíti elő, véleményem szerint, és ez mindenképpen aggályos.
Végezetül pedig szakmai egyeztetésekről azt hallottam, hogy nem támogatják ezt a listát, pontosabban nemcsak ezt a listát támogatják, hanem lényegesen több beruházást is szeretnének a listára fölvetetni. Most 2013-ig lezárják azt a lehetőséget, ami arról szól, hogy a források segítségével, amelyek az Unióból érkeznek, mégiscsak több beruházás kerüljön egy ilyen listába. Már most lezárják. Ez is aggályos, hogy már most 2013-ig döntenek a beruházások sorsáról.
Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Ecsődi képviselő úr!
ECSŐDI LÁSZLÓ (MSZP): Köszönöm szépen. Ezt a módosítást valóban támogatandónak tartom, mivel felgyorsíthatja az építkezést. Ugyanakkor igazán nem értem vagy inkább kérdezem, hogy mi az oka ennek, hogy nem szerepelnek alsóbbrendű utak ebben, miért csak autópálya és autóút, mert most egy egyszámjegyű főútvonal építésénél ugyanezek a problémák felvetődtek, mint autóútnál vagy autópálya-építésnél, és azok is vannak tervben különböző programokban beruházásként, és szerintem, ha rájuk is vonatkozhatna ez a törvény, ez is gyorsíthatná a beruházást.
Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Alelnök úr!
DR. KOVÁCS ZOLTÁN (Fidesz): Azt kérdezném meg, hogy miért nem szerepel a Veszprém-Várpalota közötti szakasz ebben a 2013-ig tartó intervallumban, tekintettel arra, hogy ez autóút volt két héttel ezelőttig, amikor is leszerelték az autóúttáblákat, a sebességet korlátozták, tehát olyan rossz a minősége. Gyakorlatilag a Fehérvár és Veszprém közötti első szakaszt jelenti, egy 20 kilométert, amelynek az alapja megvan, kész az út, csak egyszerűen a minősége a közutas szakemberek szerint olyan, hogy nem felel meg az autóúténak. Tehát az egyik irányban van ebben egy fejlesztési lehetőség - a mellékletben -, a másik irányban a gyakorlatban pedig egy visszafejlesztés történik. Nem lenne-e célszerű, és talán kevesebb pénzbe kerülne, ha már a korábban autóútnak minősülő M8-as szakasz ismét azzá lenne, és bekerülne ebbe a fejlesztési körbe?
ELNÖK: Köszönöm szépen. Balogh László képviselő úr kérdez.
DR. BALOGH LÁSZLÓ (MSZP): Köszönöm. Én a melléklettel kapcsolatosan szeretnék két dolgot megkérdezni. Az egyik az, hogy az M9-es 51 és az 54-es út közötti szakaszának megépítése az eddigi ismereteink szerint kétszer két sávra volt tervezve, most ez kétszer egy sáv. Ehhez hasonló a kérdésem az M8-as Dunavecse-Kecskemét közötti szakaszára vonatkozóan. A Dunavecse és Szabadszállás közötti szakasz kétszer két sávra volt tervezve. Mi az oka, hogy ez kétszer egy sáv lett a végén?
ELNÖK: Köszönöm. Tilki Attila!
DR. TILKI ATTILA (Fidesz): Nekem is a melléklethez kapcsolódóan lenne kérdésem, illetve még előtte, hogy régió szinten mennek az egyeztetések, a zászlóshajó típusú programokkal kapcsolatban is. Az észak-alföldi régióban is egy jó pár hasonló jellegű autóútról döntöttünk. A jogszabálytervezet szövegében az van, hogy az indikatív projektlista lekompenzálása történik majd meg a jogszabályban, én mégis látok ellentmondásokat, látok olyat, ami kimaradt, ami nincs benne, és korábban benne volt a régiós egyeztetéseknél. Első kérdés, mennyire követik ezt egyáltalán, tehát mennyire tartják a kapcsolatot a régióval, illetve a régiónál felmerülő projektlistákat hogyan építették ebbe a mellékletbe.
A másik, konkrétan az M49-es út, ami az M3-as útszakasz Nyíregyháza és Vaja között, benne van kétszer két sávon, viszont az M49-es Csengersima határátkelőhely és Vaja között található. Annál is inkább furcsa, ugyanis annak idején a közös kormányülésen elhangzott, a sajtóban akkor nagy publicitást nyert, nemcsak a helyiben, országos lapokban is, hogy Nagybányáról Szatmárnémeti, Csengersima érintésével autópályán lehet majd Budapestre érkezni, és most hűlt helyét találjuk ebben a mellékletben.
Mi az oka? Korábban szűkítettek ezen az M49-esen, csak Ököritófülpösig volt a kétszer két sáv, majd utána egy sávra szűkítették, Megjegyzem, hogy itt két éve van tehergépjármű-forgalom, és a határőrség kimutatása szerint, a rendészeti igazgatóhelyettes szerint 2007. januárja, illetve márciusa között 15 ezer tehergépjármű áthaladása történik ezen a szakaszon. Tehát nyilván mindenképpen indokolt lenne a kétszer két sáv. A korábbi terv a közös kormányülésen mindig ez volt, hogy kétszer két sáv lesz a határtól. Kérdés, mi az ok, hogy kimaradt ebből a mellékletből.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Papp József!
PAPP JÓZSEF (MSZP): Köszönöm szépen. A magam részéről támogatom a törvényjavaslatot. Többek között azért is, mert nagyon komoly ellentmondás, hogy közismert, hogy az Európai Unióval még mindig megy a vita azon, hogy a közlekedésfejlesztés általunk tervezett forrásai, ilyen célú kiadásai jelentősen meghaladják azt az összeget és arányt, amit az Európai Unió szívesebben látna. De az eddigi hozzászólásokból is az látszik, hogy mindig inkább azok a hozzászólások hangzanak el, hogy ehhez képest is még mi minden hiányzik, vagy hol van még valós feladat ezen a területen. (Dr. Bőhm András távozik az ülésről.)
A másik oldala viszont az, hogy 2013-ig ezeket a pénzeket a szabályok szerint korrektül fel kell használni. A csornai elkerülő út előkészítése kapcsán személyes tapasztalatom, hogy óriási, többéves munka egy ilyen útépítés előkészítése, és bizony mielőtt a fizikai építés megkezdődne, az előkészítés feltételrendszere és időigénye nagyon könnyen eredményezhetné azt, hogy sokat akarunk, de gyakorlatilag keveset tudunk megcsinálni, mert a feltételeket nem tudjuk megteremteni az előkészítés során, úgyhogy az ezzel kapcsolatos javaslatokat én itt ezért támogatom, mert lehetővé teszi az előkészítés felgyorsítását.
Két kérdésem lenne a melléklettel kapcsolatban. Konkrétan a 85-ös Győr-Csorna szakaszra, illetve a csornai elkerülővel kapcsolatos részre gondolok, hiszen korábban a Közútkezelő Kht.-val tárgyaltunk ezzel kapcsolatban, aztán jött az NA Rt., tehát már több szereplő foglalkozott ezzel. Számomra két dolog kifejezetten érdekes a listában szereplőkből. Az egyik az, hogy maga a csornai elkerülő és a Győr-Csorna közti autóútszakasz előkészítettsége más és más, hiszen a csornai elkerülő gyakorlatilag engedéllyel rendelkező, és már a kiviteli tervek készülnek, míg a Győr-Csorna még ebben a fázisban nem tart. Számunkra mindig fontos volt, hogy ne kelljen a Csorna elkerüléssel a Győr-Csorna szakaszt megvárni. Ez még mindig így van-e, vagy önállóan megépíthető projektként számolnak-e a csornai elkerülővel?
A másik kérdésem pedig az, hogy óriási probléma a térségben a 86-os főút, és ha most csak a csornai elkerülő szempontjából nézem, ha a 85-ös elkerülő szakasza megépül Csornától délre, az igazából a város nagy problémáját nem fogja tudni megoldani, hiszen a 86-oson zúduló kamionforgatag továbbra is a belvároson és a városközponton zúdul keresztül.
Tehát eddig minden előkészítővel, minden szereplővel az volt a megállapodás, hogy a végleges 86-os nyomvonalig, amikor megépül az elkerülő a 85-ös részeként, akkor a várostól északra egy ideiglenes kétszer egysávos 86-os szakasz épül e projekt részeként, mert csak ez oldja meg a város problémáját, és ezzel lehet elkerülni azt, pontosabban ezzel lehet elérni azt, hogy ez a kamiontömeg kikerüljön a városból. Tehát a második kérdésem az, hogy a 85-ös elkerülő szakasz részeként még mindig számolnak-e ezzel az ideiglenes 86-os kivezetéssel. Köszönöm.
ELNÖK: További kérdés? (Dr. Ódor Ferenc jelentkezik.) Ódor Ferenc képviselő úr?
DR. ÓDOR FERENC (Fidesz): Köszönöm, elnök úr. A hétvégén Szili Katalin házelnök asszony Szlovákiában járt, és biztos vagyok benne, hogy megkeresték azzal a kéréssel, illetve a folyamatosan meglévő akaratot közölték, hogy a szlovák kormány programjában szerepel Kassa és az országhatár közötti szakasz 2010-ig autópálya-minőségben való kiépítése. A mellékletben sajnálatos módon nem látom a magyarországi folytatását. Ez a tornyosnémeti országhatártól a mostani M3-as Miskolc fölötti szakaszáig terjedő résznek a megépítése. Azt tudom, hogy tehát ottani kormányprogram, azt tudom, hogy Kassa megye ugyanezt szeretné, természetesen tőlünk kéri ezt a lehetőséget. Szeretném kérdezni most a minisztérium képviseletétől, hogy van-e erre remény belátható időn belül, hiszen ez egy olyan, talán a két ország együttműködését is segítő beruházás lehetne, amely egy sokkal gyorsabb közlekedést ad annak a térségnek, tehát egy feltárást is. Ez nemcsak Szlovákiának vagy a Felvidéknek, hanem a mi magyarországi területeinknek is fontos lenne. Tehát hogy van-e elképzelés, mikorra van ilyen elképzelés? Úgy tudom, hogy ez kormányközi tárgyalásokon mindig fölvetődik; itt nem látszik. Tehát van-e meghallgatásra reménye az ilyen értelmű kéréseknek vagy sem, és ha igen, akkor mikorra datálható ez? Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen. (Dr. Ipkovich György jelentkezik.) Ipkovich képviselő úr jelezte hozzászólását.
DR. IPKOVICH GYÖRGY (MSZP): (Hangosító berendezés használata nélkül) Köszönöm a szót, elnök úr. Én örülök a törvénynek, a törvény előterjesztőinek pedig köszönetet fejezek ki, hiszen reményt ad arra, hogy az itt megfogalmazottak megjelennek... (Elnök: A gombot legyen szíves, képviselő úr.) Hogy gyorsabban készüljenek el, hiszen olyan eszközöket ad az útépítők kezébe, amelyek hiányoztak eddig.
Papp kollégám itt szólt már korábban, de egy pár szót azért ejtsünk róla, hogy azért az Európai Közösség viszonya a mi útépítésünkhöz alapvetően átalakulóban van. Azért erről egy pár szót fejtsünk ki, hisz jelenleg folyik, sőt talán már be is fejeződött annak a Fehér Könyvnek a felülvizsgálata, ami 2001-ben a közlekedésfejlesztési politikáját határozta meg az Uniónak, és jelenleg módosítás alatt van, gyökeres módosítás alatt, azt is tegyük hozzá. Ez a Fehér Könyv, a módosítás azt mondja, hogy nem igaz az a korábbi megállapítás, amelyik azt szögezte le, hogy Európa útjai nem fejlesztendők, mert megfelelő szintűek. Pontosan a csatlakozás, a bővítés hatására a közlekedésfejlesztési Fehér Könyv arra az álláspontra helyezkedett, hogy bővítendők, sőt bővíthetők ezek a gyorsforgalmi útrendszerek, mert ez szükséges Európának. Ezt leszögezte, ezt azért szögezzük le mi is.
Sőt ezen túlmenően megfogalmazott néhány olyan szempontot ez a módosítás, amely szerintem errefelé is útmutatást adhat. Ilyen szempont például az észak-déli közlekedési viszonylatok figyelembe, középpontba kerülése az útfejlesztéseknél, ami nálunk egyrészt a Budapest-Pécs, másrészt a Mosonmagyaróvár-Csorna-Szombathely útvonalat érinti, hisz ezek azok a gazdasági ütőerek, amelyek rámutattak a bővítés szükségességére. Még egy szempontot is meghatároz, ami bennünket érint, ez pedig az egykori vasfüggöny melletti elszeparált területek visszafejlesztett közlekedésfejlesztési szükségessége, ami szintén akceptálható magyar viszonylatokra, egészen pontosan a nyugat-dunántúli körülményekre.
A kérdésem ezek után az, hogy ha elismerjük a megnövekedett kamionforgalom miatt a 85-ös fejlesztésének a lehetőségét, délen a 8-as négysávosításának a lehetőségét és fejlesztése sürgősségét, miért nem tartjuk fontosnak a kettő közötti 86-os szakasz hasonló módon történő fejlesztését, ami tegyük hozzá, nem is pénzkérdés, mert hál' istennek a kormány megfogalmazta ennek a fejlesztésnek a szükségességét a második nemzeti fejlesztési tervben, kétszer kétsávos nyomvonalon Csorna és Szombathely közötti útfejlesztést írt elő. Miért vesszük ki a lehetőségei közül azokat az eszközrendszereket, amit itt fogalmazunk meg ebben a törvénymódosításban? Miért nem élvezheti ezt a gyorsított eljárást a 86-os útszakasz, miért kell elhagyni? Miért építünk bele mesterséges érszűkületeket abba a gazdasági vérkeringésbe, ami tulajdonképpen magában is kialakult ebben a térségben.
Tehát a lényege a kérdésemnek az, hogy miért nem szerepel a 86-os ebben a törvényben, hisz ez nem forrásokról rendelkezik, ne felejtsük el. Tehát ettől, hogy ez benne van, ez még nem azt jelenti, hogy pénzt is adok hozzá, azt egy másik rendszer csatolja be vagy nem csatolja be hozzá. De az, hogy szerepeljen, és egy esetleges EU megváltozott álláspont kihasználása érdekében odatoljuk mi ezeket az elképzeléseinket az EU-ra, szerintem nem kellene olyan szűkmarkúnak lenni ebben a kérdésben, vegyük bele. Ha egyszer pénzt szánunk rá, ha egyszer bevettük a fejlesztési tervbe, ha négy sávon akarjuk fejleszteni, hisz 2000 kamion két sávon... Nem vitatkoznék Papp kollégámmal. Tehát hiába építek kétsávos utakat. Eddig is építettünk, 11,5 tonnás megerősítéseket végeztünk, minden kutya fülét. Ripityára tiporták fél évek meg egy évek alatt, a napi kétezer kamion, ez az igazság. Tehát oda egy rendes utat kell csinálnunk, ami egyrészt közlekedési problémát kezel; nálunk ez egyébként gazdaságfejlesztési problémát is kezelne. Tehát a kérdésem az, hogy ezek a szempontok nem indokolják, hogy a 86-os út csorna-szombathelyi szakasza, ahogy az az NFT-ben szerepel, bekerüljön ide is? Ennyi a kérdésem.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Hock Zoltán jelentkezett először. Öné a szó.
HOCK ZOLTÁN (MDF): Egy rövid kérdésem lenne. Néhány órával ezelőtt az Új Magyarország fejlesztési tervet vizsgáló eseti bizottság ülésén Bajnai Gordon bejelentette, hogy a héten lezárták az ÚMFT-ről folyó tárgyalásokat a brüsszeli Európai Bizottsággal, és a közlekedési operatív programra 16 milliárddal kevesebbet, 1710-egynéhány milliárd forintot határoltak el, és ezt jóváhagyta a bizottság. (Dr. Balogh László távozik az ülésről.) Elindul a belső egyeztetés és a jóváhagyási folyamat, valamikor a nyárra a kormánybiztos szerint ez a dolog rendben lesz.
A kérdésem az lenne, hogy itt összeszámoltam hevenyészve, az önök előterjesztésének a melléklete hozzávetőlegesen 900 kilométernyi autópályát, illetve autóutat fogalmaz meg, mint 2013-ig megvalósítandó célt. Ha ezt a napi autópálya-építési árakkal összeszorozzuk, ez durván 1700-1800 milliárd forint. Ebben már az önrész is benne van, tehát az önrésze is benne van az állami költségvetésnek. Ezt szinkronizálták-e az Új Magyarország fejlesztési programmal? Nagyjából azokkal az összegekkel számoltak-e, amit a kormány javasolt a közlekedési operatív programban? Adott esetben a regionális fejlesztési tanácsokhoz rendelt közlekedésfejlesztésre, infrastruktúrafejlesztésre fordítható keretösszegek is szerepelnek, vannak benne? Mert ha nem, akkor ez egy zárt lista már valójában. Tehát amikor itt bárki is felvet valamit, akkor már az én olvasatomban az csak úgy működik, ha valami kikerül ebből.
Végül az lenne a kérdésem, hogy ez a felsorolás emelkedő számsorrendet jelent vagy tükrözi a tárcának a prioritási sorrendjét is, mert ebből nem derül ki, hogy 2013 jó messze van, itt joggal vetették föl, hogy egyik-másik beruházás még csak a fejekben fogalmazódott meg, semmiféle kézzelfogható előkészítő munka nem történt benne, miközben mások már zajlanak. Lehet-e tudni, hogy a kormány, amennyiben az Európai Bizottság jóváhagyja az ÚMFT-t és ennek megfelelően megnyílnak a közlekedési operatív programban a források, milyen prioritással kívánja ezt az önök által megfogalmazott mellékletet végrehajtani, illetve a rendszer mennyire flexibilis, ismerve a keretösszegeket, ami nagyjából fedi az előterjesztéseket? Köszönöm.
ELNÖK: Köszönöm szépen. További kérdés? (Nógrádi László jelentkezik.) Nógrádi képviselő úr!
NÓGRÁDI LÁSZLÓ (KDNP): Köszönöm a szót, elnök úr. Ahogy hallgatom a hozzászólásokat az asztal körül körbe-körbe, akkor látszik, hogy (Dr. Kovács Zoltán: Ki honnan jött.) az esetleges politikai nézetkülönbségeket is messze felülírják a saját valós érdekek, illetve a probléma tisztán látása. Azt hiszem, többször elmondtam már, hogy Magyarországon óriási probléma van a közúti közlekedéssel, hiszen történelmi és földrajzi okokból a főútvonalak sugárirányúak, mindegyik Budapestről indul, és gyakorlatilag lehetetlen északról déli irányba közlekedni.
Ez az elénk tett javaslat és a melléklete ugyanezt a helyzetet látszik konzerválni, hiszen, ha megnézzük, akkor az M3-as, az M6-os, az M7-es, az M8-as és így tovább, ezek toldozása-foldozása, tehát a jobb minőségűre való építése. Senki nem vitatja, hogy ez fontos, de itt most Ipkovich képviselőtársamhoz kapcsolódnék, aki ugyanezt mondta el, hogy ettől még beteg az egész közlekedés, ha nem teremtjük meg az egyes sugárirányú főútvonalak közötti hasonló jó színvonalú út kiépítését, tehát gyorsforgalmikat, illetve autópályákat össze kell kapcsolni.
A másik, hogy Magyarországon alapvetően egy új helyzet állt elő az európai uniós csatlakozás óta, illetve szomszédaink európai uniós csatlakozása óta, ugyanis decemberben előáll egy helyzet, és ez a schengeni határ. Ez már látszik napi tapasztalatokból, hogy gyökeresen felülírja a közlekedési szokásokat, azáltal, hogy a Dunántúlon lesz a déli részen egy schengeni határ Horvátországnál, míg efölött Szlovénia, Ausztria határa pedig egy belső határ, korlátlan átjárhatósággal. Ez oly mértékben megváltoztatja a közlekedési szokásokat, hogy már most látszik, hogy az uniós csatlakozás óta 100 százalékkal megemelkedett a teherforgalom a Nyugat-Dunántúlon, és ehhez képest a januári-februári adatok még 30 százalékkal nőttek, pusztán a bolgár és a román csatlakozás okán.
Azt hiszem, hogy ebben a helyzetben egy 86-os út, ami gyakorlatilag Pozsony, Pécs, Győr, Szombathely, Rédics, horvát reláció, ez egy olyan fontosságú út, ami gyakorlatilag megbénítja, nemcsak a közlekedést, hanem az ott élő embereket, hiszen elkerülő utak nélkül a 86-os út fontos településeket - mondjuk, Szombathely szerencsés, hogy ott már megépült az elkerülő, de ettől még ugyanúgy nem lehet közlekedni Zalalövőtől Rédicsig, Lentiig, Tornyiszentmiklósig. Gyakorlatilag ez ma már azt jelenti, hogy egy mérőponton percenként 3-4 tehergépjármű megy át. Lehetetlenné teszi az életet.
Miután az anyag indoklásában az a mondat szerepel, hogy a jogalkotói szándék arra irányul, hogy a KözOP indikatív projektlistáján található gyorsforgalmi utakra vonatkozó beruházások jogszabályi szinten is rögzítve legyenek, így csatlakozom Ipkovich képviselőtársam kérdéséhez, hogy akkor miért nem szerepel ezen a listán, ha egyszer nem arról beszélgetünk, hogy van-e rá forrás vagy nincs. Úgy gondoljuk, ezer ok és érv szól amellett, hogy ezt az egész nyugat-dunántúli észak-dél relációt át kell gondolni, ezen belül markánsan a 86-os hiányzik. Úgy gondolom, addig ez általános vitára is alkalmatlan. Kérem tisztelettel a minisztériumot, hogy ennek megfelelően gondolja át újra ezt az egész listát.
Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm. Van-e további észrevétel? (Senki sem jelentkezik.) Nagyon röviden én is elmondanám, hogy általános vitára alkalmas a beterjesztett törvényjavaslat, de az a megítélésem, hogy módosító indítványokkal együtt lesz majd alkalmas arra, hogy a parlament elfogadja ezt a törvényjavaslatot. Az előttem elhangzott képviselői hozzászólásokból, úgy gondolom, eléggé érzékelhető volt, hogy be kell nyújtani módosító indítványt és kell módosító indítványt elfogadni, hogy ez egy jó törvény legyen.
A mellékleten folyik a vita, amivel kapcsolatban persze többen elmondták, hogy miről szól. Én ezt pontosan tudom, de a kormányhatározattal kapcsolatos listával kapcsolatban nincs lehetősége a képviselőnek máskor elmondani a véleményét, így aztán megragadja az alkalmat, hogy itt mondja el. Azt gondolom, hogy ez érthető. Én is elmondanám, mert pontosan érzékeljük, hogy egy adott településnél mennyire meghatározó az, hogy milyen közel van autópályához, milyen közel van főútvonalhoz, és a jövőbeni fejlődését mennyire határolja be, hogy hogyan érhető el és hogyan nem érhető el. Így aztán itt nagyon komoly érdekek mentén történik a hozzászólás.
Én a 4-es úttal kapcsolatos aggályaimat szeretném itt kifejezni, a minisztériumban pontosan ismerik ezeket a problémákat. Itt is el kívánom mondani, hogy M8-as néven a Kecskemét-Szolnok közötti út szerepel ebben a listában, meg a másik listában is, ami egy teljesen új nyomvonalon lévő több mint 50 kilométeres út építéséről szól, amit én nem kifogásolok, nem mondom azt, hogy ez nem kellene. Persze, hogy ez is kellene, de a rangsorban, az időrendi ütemezésben, azt gondolom, hogy a jelenlegi nagyon kritikus pontokat kellene megszüntetni, és valahogy ezt követően kellene gondolkodnunk azon, hogy hol lehetne még építeni az országban olyan célszerű, okszerű dolgokat, amikor már a pillanatnyi nagy problémákat leküzdöttük. Tehát azt gondolom, hogy az M8-as Kecskemét-Szolnok-szakasza megépítését lényegesen hátrább lehetne sorolni, ugyanakkor a 4-es főút Püspökladány és Budapest közötti részét azért meg kellene csinálni, mert ez egy teljes mértékben kimaradó része az országnak, ami, úgy gondolom, hogy már most is, de egy-két éven belül rendkívüli problémákat okoz.
Úgyhogy általános vitára alkalmasnak, de módosító javaslatokkal kiegészítésre érdemesnek tartom a beterjesztett javaslatot.
Kíván-e még valaki hozzászólni? (Senki sem jelentkezik.) Ha nem, akkor válaszadásra visszaadom a szót.
DR. BOZZAY ERIKA (Gazdasági és Közlekedési Minisztérium): Köszönöm a szót, elnök úr. Köszönjük szépen a kérdéseket. Mivel a kérdések többsége a mellékletet érinti, majd megkérem kollégámat, hogy lehetőség szerint kimerítő válaszokat adjon önöknek. Én elöljáróban csak néhány általános megjegyzést szeretnék tenni, illetve a szabályozási oldalt érintő kérdésekre szeretnék válaszolni.
Elhangzott egy kérdés az Állami Autópálya-kezelő Zrt. feladatkörével, helyzetével, jövőjével kapcsolatban. A mostani módosítás igazából nem az Állami Autópálya-kezelő Zrt. megszüntetéséről szól, itt igazából csak a feladatkörében következne be változás, annyiban, hogy a finanszírozói beruházói funkciók elkerülnek az ÁAK Zrt.-től, de ez nem jelenti azt, hogy az ÁAK Zrt. megszüntetésre kerülne.
Ugyancsak elhangzott kérdés a vagyonkezelői joggal kapcsolatban. A törvénymódosítás, ahogy a hatályos szabályozás is, alapvetően csak azt próbálja rendezni, hogy az útépítés időszakára a vagyonkezelői jog hogyan alakul, tehát, hogy az államháztartásról szóló törvény értelmében is rendeznünk kell azt, hogy a még el nem készült út tekintetében ki a vagyonkezelő, illetve a kincstári vagyonkezelésért felelős szervezet kivel milyen körülmények között köt vagyonkezelési szerződést.
Ami pedig a mellékletet illeti, elhangzott kérdésként az, hogy miért nem tartalmaz alacsonyabb rendű utakat ez a felsorolás, hiszen az ilyen alacsonyabb rendű utak építése esetén is érdemes lenne bizonyos gyorsításokat, meg a hatósági eljárás tekintetében érvényesülő könnyítéseket alkalmazni. Itt tulajdonképpen a törvény hatálya csak a gyorsforgalmi utakra terjed ki, tehát ezért van az, hogy csak a gyorsforgalmi útnak minősülő fejlesztéseket tartalmazza a melléklet, és ezért is van az, hogy bizonyos, a KözOP-ban szereplő projektek nem is jelennek meg a törvény mellékletében, tekintettel arra, hogy nem a törvény hatálya alá tartozó gyorsforgalmi utak. Ugyanakkor szeretném jelezni, hogy természetesen a gazdasági tárca is fontosnak tartja az ilyen alacsonyabb rendű utak építése időbeli ütemezésének a tarhatóságát, ezért keressük a lehetőségét annak, hogy más jogszabályba hogyan lehetne esetleg ilyen eljárást gyorsító, könnyítő rendelkezéseket beépíteni, de ennek a jelenlegi törvénynek tulajdonképpen ez nem képezi tárgyát.
Átadnám a szót Thoroczkay úrnak, aki a melléklettel kapcsolatban felvetődött kérdésekre válaszolna.
THOROCZKAY ZSOLT (Gazdasági és Közlekedési Minisztérium): Tisztelt Bizottság! Megpróbálok minden kérdésre válaszolni, ami felmerült a melléklettel kapcsolatban. Nem biztos, hogy sorrendben megyek, mert sajnos össze-vissza írtam, de mindegyikre próbálok kitérni.
Elsőként a Veszprém-Várpalota hangzott el. Legyünk őszintén, ez azért kvázi autóút volt. Itt korábban az emelt sebesség úgy kerülhetett biztosításra, hogy az autóúttábla kikerült. Ma már a KRESZ módosításával lehetőség nyílik más módon is a nagy sebesség biztosítására, de ezzel az útszakasszal szerepel a közlekedési operatív programban a 8-as számú főút fejlesztése Székesfehérvár és Veszprém között, ami azt jelenti konkrétan ezen a szakaszon, hogy itt véletlen fizikai elválasztás kiépül, valamint a csomópontokon is beavatkozás történik, például a litéri csomóponton.
A következő az M9-es, 5150-es szakasz kétszer egy sáv. A M9-es szekszárdi hídjának átadását követően az a forgalomfejlődés nem következett be, amit vártunk, tehát a kétszer egysávos híd folytatása, a kétszer egysávos keresztmetszet szakmailag alátámasztható.
Az M8 Dunavecse és Kecskemét szakaszával kapcsolatban ott is a kétszer egy sáv hangzott el, hogy ez szerepel. Igen, valóban volt egy olyan állapota a KözOP előkészítésének, amikor Szabadszállásig kétszer két sávval és ott egy visszakötéssel történt volna, azonban a társadalmi egyeztetések során végül is a kormány úgy döntött, hogy ne Szabadszállásig, hanem Kecskemétig, és kétszer egy sávval épüljön meg, tehát inkább egy hosszában teljesebb, de keresztmetszetben csökkentett paraméterben a források korlátosságára való tekintettel.
Az M49-essel kapcsolatban ez valóban szerepelt a korábbi autópálya-törvényben. A mostani közlekedési operatív programban is szerepel, az egyeztetések alapján belekerült az M3-as autópálya, és ahogy elhangzott, Ököritófülpös között. Azért nem javasoljuk az autópálya-törvény hatálya alá helyezni, mert ez ugyan az M49 távlati gyorsforgalmi út nyomvonalán valósul meg, de gyakorlatilag ahogy most, területszintbeli csomópontokkal, kétszer egy sáv, tehát főúti jelleggel. (Dr. Kovács Zoltán távozik az ülésről.) Itt szintén a források korlátosságát emelném ki, valamint ebben a relációban valóban fejlődött a forgalom, de az ország más területein, például ahogy el is hangzott, Nyugat-Magyarországon sokkal jelentősebb forgalmi átrendeződések történtek meg.
Azzal kellett volna kezdenem, hogy a Fehér Könyv felülvizsgálata egy nagyon fontos szempont, mert ez teremtette meg a lehetőséget egyáltalán, hogy ennyi fejlesztés belekerülhessen a közlekedési operatív programba közúti oldalról.
A 85-ös és 86-os utakról összességében a Győr-Csorna és Csorna-elkerülő, először erre válaszolnék. Ez a KözOP-ban egy sorként jelenik meg, de gyakorlatilag külön projektként fut. Ez a projektbontás azóta a NIF Zrt.-vel pontosított olyan projekt, amely egy sorként jelenik meg, és öt alprojektként jelenik meg. Tehát ez nem tükrözi azt, hogy a fizikai valójában hogy fog megvalósulni. Valóban, ami előrébb tart, azt korábban szeretnénk indítani.
A 86-ossal általában. Itt valóban olyan forgalomátrendeződés történt meg 2004. május 1-jét követően, ami az országban egyedülálló, és ezt valamilyen módon kezelni kell. Az is biztos, hogy ezt nem lehet, csak építéssel kezelni, hiszen ennyi pénz a KözOP-ban nem áll rendelkezésre. De az elmondható, hogy a KözOP-ban, a központi részében a 86-os út problematikája szerepel, az egész útra van valamilyen mondás. Ebből a Szombathely és a Csorna közötti szakasz a kiemelt, méghozzá azért, mert itt mindkét oldalról elhangzott, hogy egyik irányból sugaras a szerkezet, valóban ez egy adottság, és van ennek az oldása. Most ezen a Szombathely-Csorna szakaszon fonódik gyakorlatilag egy Szombathely-főváros irányú sugaras elán, illetve egy észak-déli, ami ezt oldó. Tehát ennek a magasabb szolgáltatási színvonalú, nagyobb kapacitásra történő kiépítése indokolt.
Elhangzott, hogy 900 kilométer autópálya szerepel benne. Én nem adtam össze, de valószínűleg valami ilyesmi, tehát gyorsforgalmi út szerepel benne. Ennek a finanszírozása, és itt ahogy a számok elhangzottak, azért pontosítanék, hiszen ahogy itt szerepel a lista első felében - és ezzel válaszolnék a sorrend, prioritás kérdésre is -, az első részben már megkezdett beruházások vannak, vagy olyan beruházások, amelyek finanszírozása megoldott. Ez azt jelenti, hogy 2006-tal zárult EU-költségvetési ciklusból finanszírozandó, és az ottani lehetőség szerint, tehát kifutó projektekről van szó, illetve van benne olyan projekt, ami az idei költségvetési törvény adta 205 milliárdos forrásból épül meg. Ezt követően jönnek azok a projektek, amelyek a 2007-2013 közötti program részei. Azon belül is vannak olyan projektek ebben forrásoldaltól függetlenül felsorolva, amit például nem EU-s támogatással, hanem egyéb konstrukcióban, ppp-beruházás keretében fogadott el a kormány megvalósítani.
Kassa-országhatár. Ebben a relációban olyan jellegű forgalomfejlődés nem következett be, mint amire számítani lehetett. Valóban a szlovák féllel történő egyeztetéseken minden esetben szóba kerül, meg kell azonban említeni, hogy ők az M15 teljes keresztmetszetű kiépítését ugyanúgy fel szokták vetni. A forgalom egyik oldalon sem indokolja az azonnali és teljes keresztmetszetű kiépítését, és ismételten a források szűkösségét jelezném. Azért Kassa irányából a repülőtér felé igazából tizenvalahány kilométer gyorsforgalmi utat kell hogy megvalósítsanak, nálunk lényegesen többről van szó, de az elmúlt évek fejlesztései során kialakult, szinte gyorsforgalmi jellegű kétszer egysávos elkerülőfüzér már gyakorlatilag alkalmas a meglévő forgalom levezetésére. Néhány szűk keresztmetszet maradt, Szikszó átkelés és még egy-két kisebb település.
Az M8-as, Kecskemét-Szolnok. Ezzel szeretném jelezni, hogy valóban egy ilyen dilemma van, hogy az ország adottsága a sugaras szerkezet. Van igény ennek oldására. Ezekből egy olyan programot állított össze a szakma, illetve a későbbi társadalmi egyeztetéseken alapult, hogy ebben vannak a sugaras szerkezetet oldani próbáló elemek - ilyen az említett Kecskemét-Szolnok - és vannak kimondottan sugaras fejlesztések. Az igény azért, a társadalmi igény leginkább még mindig a hiányzó sugaras szerkezeti elemek megvalósítására vonatkozik.
A 4-es útról szólva, tehát sajnálatos módon itt a központi régió finanszírozása másképp adódik, emiatt a KözOP-ban sem szerepelhet, de tudjuk, hogy a központi régió forrásai is lehetővé teszik az M4-es nyomvonalán a fejlesztést. Tehát gyakorlatilag elmondható, hogy 2013-ra Budapest és Szolnok között egy gyorsforgalmi jellegű út, közel autóút-kiépítésű út fog megvalósulni. Ugyanez igaz - a KözOP-ban szerepel - a Szolnok és Püspökladány közötti szakaszra, ahol jelentős fejlesztések várhatóak.
Egy, ami kimaradt a KözOP-ból és így a jelenlegi tárgyalt törvényből is, az abonyi elkerülő és a törökszentmiklósi elkerülő közötti szakasz, ami valóban ott Szolnoknál lévő kis szűkületet eredményezhet. De a KözOP összeállításakor nem volt elfogadott helye a tervezett Tisza-hídnak, még ma sincs, és ezért a források lehívhatósága, valamint... Nem garantálható, hogy 2013-ig itt műszakilag hidat lehet építeni, és ez egy olyan összegű projekt lett volna, amivel nem lehetett ekkora bizonytalanságban tartani az egész programot. Az előkészítés folyamatosan fog történni annak reményében, hogy a 2014-20 közötti időszak első felében, első éveiben megvalósulhat ez a beruházás.
Próbáltam mindenre válaszolni. Ha valamit kihagytam volna, akkor kérem, hogy még tegyék föl a kérdést. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönjük szépen. Körbenézek, képviselőtársaim. (Dr. Tilki Attila jelentkezik.) Tilki Attila?
DR. TILKI ATTILA (Fidesz): Elnézést kérek, lehet, hogy nem figyeltem pontosan és félreértettem, amit mondott. Tehát az M49-essel kapcsolatban csak Bajáig lesz, és akkor Baja-Ököritófülpösig már nem lesz. Ez lenne az egyik kérdésem. Illetve amit elmondott, hogy Ököritófülpös és Csengersima között kétszer egysávos marad. Annak ellenére, hogy a közös kormányülésen erről megállapodtak, és a román fél meg fogja építeni Nagybánya és Szatmárnémeti között az autópályát, annak ellenére így van-e?
ELNÖK: További kérdés? (Erdős Norbert jelentkezik.) Képviselő úr? Erdős Norbert!
ERDŐS NORBERT (Fidesz): Köszönöm szépen, a szót. Annyit szeretnék kérdezni, hogy végre itt a mellékletben lehet látni az M44-esnek a fejlesztését, viszont felmerültek olyan kérdések, hogy az M44-es csak Békéscsabáig fog elmenni, nem fogja összekötni, tehát nem megy el az országhatárig Gyula felé. Kérdezném, hogy mik a legfrissebb információk ezzel kapcsolatban. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönjük. A második kört akkor, és úgy gondolom, hogy az egész vitát az általános vitára való alkalmasságról való szavazás előtt lezárom. Visszaadom a szót.
THOROCZKAY ZSOLT (Gazdasági és Közlekedési Minisztérium): Köszönöm. Akkor pontosítanék, az M49 tehát Nyíregyháza, Vaja és Vásárosnamény között M3-asként benne van a programban. Tehát ez azt jelenti, hogy Vajáig kétszer kétsávos autópálya keresztmetszettel, azután kétszer egysávos autóút keresztmetszettel épül ki.
Az M3-as, tehát a vajai csomóponttól Ököritófülpösig bezárólag, ahol összefüggő településlánc van, ezen valósulna meg az M49 nyomvonaláig kétszer egysávos főúti elkerülő. A román féllel történt egyeztetések során valóban voltak olyan egyeztetések, hogy itt a két ország közösen összefogva próbáljon egy gyorsforgalmi utat létesíteni, azonban hozzá kell tenni, hogy eddig még sem a hálózatban, sem nemzetközi útként nem sikerült kijelölni, tehát európai forrást erre csak korlátozottan lehet igénybe venni. Az elmúlt időszak tárgyalásai során a román fél nem mutatott jelentősebb fejlesztési szándékot ezen vonalra. Ennek ellenére mi a saját részünkről az említett módon próbáljuk a fejlesztéseket.
A másik kérdésre pedig azt szeretném mondani, hogy az M44-est valóban csak Békéscsabáig tartalmazza a törvény. Igazság szerint most valóban van az úton egy nagyon jelentős tranzitforgalom, azonban ennek nem elsősorban közlekedési, egyéb adminisztratív okai is vannak vagy lehetnek. A román fél sosem jelezte, hogy Gyula térségében gyorsforgalmi úttal kívánna kapcsolódni, és a domborzati viszonyokat ismerve, nem is valószínű, hogy ők erre tranzitforgalmat kívánnának átvezetni.
Hozzá kell tenni, hogy a békéscsabai elkerülő, a gyulai elkerülő a forgalmat hosszabb távon is képes levezetni, tehát itt ezzel párhuzamosan új fejlesztést szakmailag nem tartunk indokoltnak.
Döntés az általános vitára való alkalmasságról
ELNÖK: Köszönöm szépen. Tisztelt Bizottság! Döntenie kell a bizottságnak az általános vitára való alkalmasságról. Aki egyetért azzal, hogy általános vitára alkalmas, kézfelemeléssel jelezze! (Szavazás.) Tizenkettő igen. Ki az, aki nem ért vele egyet? (Szavazás.) Tíz nem. Tartózkodott-e valaki? (Senki sem jelentkezik.) Nem. Megállapítom, hogy a bizottság 12 igennel, 10 nemmel általános vitára alkalmasnak tartja a beterjesztett törvényjavaslatot.
Kíván-e a bizottság előadót állítani? (Jelzésre:) Nógrádi képviselő úr vállalja a kisebbségi véleményt. A bizottságnak a többségiről kell döntenie, a kisebbségben maradottak meg kijelölik a Házszabály szerint, hogy ki kívánja a kisebbségi véleményt megfogalmazni. (Jelzésre:) Többségi véleményt Ipkovich képviselő úr mond. Ezzel egyetért-e a bizottság? (Szavazás.) Igen. Köszönöm szépen. A kisebbségi vélemény tekintetében pedig most egyeztetnek a képviselő urak, egy személyre van lehetőség. A parlamenti vita során mindenki el tudja mondani a véleményét. Nógrádi képviselő úr jelentkezett először, akkor most legyen ez. Úgy látom, hogy egyetértés volt Tasó képviselő úrral. Tehát a kisebbségi véleményt Nógrádi képviselő úr fogja ismertetni.
Tisztelt Bizottság! Áttérünk az utolsó napirendi pont megtárgyalására. A Magyar Köztársaság európai uniós tagságával összefüggő kérdésekről és az európai integráció helyzetéről szóló jelentés a J/2760. számot viseli. Az általános vitára való alkalmasságról kell dönteni. (Szabó György távozik az ülésről.)
A napirendi pont tárgyalásánál köszöntöm dr. Müller Adrienn főosztályvezető asszonyt és dr. Kosaras Ferenc főosztályvezető urat a Külügyminisztériumból. Az anyagba belenéztem, és nem túl sok önkormányzati és területfejlesztési vonatkozást láttam. Azt szeretném kérni, hogy előterjesztésükben erre a területre fókuszáljanak, illetve ezt emeljék ki.
Parancsoljanak!
Dr. Müller Adrienn szóbeli kiegészítése
DR. MÜLLER ADRIENN (Külügyminisztérium): Köszönöm szépen. Még annyit hozzátennék a bevezetőjéhez, hogy a kormányzat részéről a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség munkatársai is elkísértek bennünket, abban az esetben, ha olyan speciális kérdést kíván feltenni a bizottság a feladatkörébe tartozóan, aminek igazán ők az illetékesei.
A jelentéssel kapcsolatban annyit szeretnék röviden elmondani, hogy az Országgyűlés és a kormány európai uniós együttműködéséről szóló törvény alapján a kormánynak minden évben olyan kötelezettsége van, hogy az előző évről egy átfogó jelentést nyújtson be az Országgyűlés részére. Az Országgyűlésnek a csatlakozás óta, illetve már a csatlakozást megelőzően is folyamatosan van lehetősége arra, hogy európai uniós kérdéseket megtárgyaljon, mind a plenáris ülésen, mind a bizottsági üléseken, illetve a csatlakozás óta egy speciális mechanizmus is kialakult a kormány és az Országgyűlés között, melynek keretében az Országgyűlés tulajdonképpen elfogadja és jóváhagyja a kormány által az Európai Unióban képviselt tárgyalási álláspontokat.
Ez a jelentés alapvetően két nagy részre tagolódik. Az első részben a Magyar Köztársaság uniós tagságával összefüggő kérdéseket foglaltuk röviden össze, elsősorban a főbb kérdésekre koncentrálva, a második részben pedig egy átfogó képet kívánunk adni az Országgyűlésnek arról, hogy mi is történt 2006-ban az Európai Unióban, milyen területeken történt jelentős előrelépés.
Az elnök úr említette, hogy a bizottság feladatkörébe tartozó kérdésekre térjünk ki. Itt két dolgot szeretnék említeni. A jelentés elsősorban azokra a kérdésekre terjed ki, ahol az Európai Uniónak elsődleges felelőssége van azokra a kérdéskörökre, ahol tulajdonképpen nem igazán a tagállamok szabályoznak ma már, hanem az Európai Unió. Tekintettel arra, hogy az önkormányzati kérdéskör nem ebbe tartozik, még akkor is, ha természetesen az uniós országok között van együttműködés önkormányzati kérdésekben is, ezért az önkormányzati kérdések nem részei a jelentésnek. A területfejlesztéssel kapcsolatos kérdések pedig annyiban részei az előterjesztésnek, amennyiben a jelentés ad egy rövid képet a közösségi alapok 2006-os évi felhasználásáról, és ennek keretében természetesen tartalmazza azokat a sarokszámokat is, amelyek a területfejlesztéssel összefüggnek.
Röviden ennyit szerettem volna kiegészítésként említeni, és amennyiben kérdés van, állunk rendelkezésre mi is, illetve a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség munkatársai is. A bizottságtól azt kérném a kormány nevében, hogy támogassa a jelentés általános vitáját.
Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Tisztelettel köszöntöm a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség munkatársait, Tóth Tamást és Szalóki Flóriánt. (Jelzésre:) Nem pontosan, nekem ez van leadva. (Szalóki Flórián: Szalóki Flórián vagyok, a Nemzetközi Együttműködési Programok Főosztályát vezetem. - Borbás Gabriella: Én Borbás Gabriella, a koordinációs szervezeti egységtől, ami az egész első nemzeti fejlesztési tervről szóló éves jelentést készíti.) Köszönöm szépen a kiegészítést. Foglaljanak helyet az asztalnál!
Tisztelt Bizottság! Van-e kérdés? (Jelzésre:) Erdős Norbert képviselő úr!
ERDŐS NORBERT (Fidesz): Inkább észrevétel. Az utóbbi év talán legfontosabb eseménye a március 24-ei berlini összejövetel volt, ahol messzemenően sérelmezzük azt, hogy a kisebbségi jogok védelme nem került bele ebbe a jelentésbe, ott nem volt erről szó, nem tudtunk érdemi eredményeket elérni.
Távolodunk az euró bevezetésétől, ez gyakorlatilag gazdasági kérdés, de ha az NFT II-ről beszélek, akkor azt lehet elmondani, hogy csúszik, a pályázati kiírások csak később jelennek meg. Az NFT I-gyel kapcsolatban pedig engedjék meg, hogy magától az Nemzeti Fejlesztési Ügynökségtől idézzek, az ügynökség közleményéből: "...a kedvező átfogó mutatók azonban számos rendszerszintű problémát rejtenek. Jelenleg több mint 11 ezer projekt megvalósítása folyik, ebből körülbelül 2700 projekt, azaz 24 százalék rendelkezik 90 napnál régebbi kifizetetlen számlával. Ezek összértéke 30 milliárd forint. Ez a helyzet nem elfogadható sem a pályázók, sem az intézményrendszer számára.". Ezek a legfontosabb észrevételeim.
ELNÖK: További kérdés? (Senki sem jelentkezik.) Általános vitára alkalmasnak tartjuk a jelentést, tehát ahogy a törvény is előírja, erre mindenképpen vissza kell térni, és hasznos dolog ez. Azt emelnénk ki, hogy a bizottság a jelentés szerint vállalja itt a közvetlen együttműködést az önkormányzatokkal, tehát mintegy lehetősége az önkormányzatoknak, hogy nem a kormányon keresztül, hanem közvetlenül.
A másik kérdés, ami a bürokrácia csökkentése és a jogalkalmazás minőségi javítása. Úgy gondolom, mind a kettő nagyon fontos dolog, és jó lenne hathatós előrehaladást elérni ezen a téren. Azt gondolom, hogy önkormányzati szempontból is nagyon fontos a meglévő bürokrácia, mert amikor beszélünk az Unióról és a nagybürokráciáról, akkor ez a magyar megítélés szerint is láthatóan nagy, meg egyértelműen indokolatlan a nagyfokú bürokrácia. A jogalkotásnál pedig a minőségi fejlesztés, az, hogy harmonizáltak legyenek az önkormányzati rendeletek az uniós jogszabállyal, ezen a területen önkormányzatoknak is van teendőjük. A magyar önkormányzati rendszer sajátossága az, hogy nagyon sok és esetenként nagyon kicsik az önkormányzatok, ettől függetlenül annak az önkormányzati rendeletnek is ugyanúgy harmonizálnia kell, mint a fővárosi rendeletnek. Ugyanakkor a szakmai felkészültség nem biztos, hogy mindenütt megvan. Tehát ezek olyan kérdések, amelyekre az elkövetkező időben figyelmet kell fordítanunk.
Van-e további hozzászólás? (Nincs jelentkező.) Tisztelt Bizottság! Lezárhatjuk a vitát? Úgy látom, hogy igen. Akkor önöké a szó, amennyiben kívánnak reagálni az elhangzottakra.
DR. MÜLLER ADRIEN főosztályvezető (Külügyminisztérium): Köszönöm szépen. Röviden a berlini nyilatkozattal kapcsolatos hozzászólásra, illetve elnök úrnak a jobb jogalkotás, jobb jogalkalmazással kapcsolatos felszólalására szeretnék reagálni, és aztán átadnám majd az NFÜ-nek az NFT-vel kapcsolatos észrevételeket.
A berlini nyilatkozattal kapcsolatban két dolgot szeretnék kiemelni. Ennek a nyilatkozatnak az volt a célja, hogy a tényszerűen megroppant európai alkotmányozási folyamatot tulajdonképpen átsegítse a holtponton, és a tagállamok közösen nyilatkozzanak arról, hogy igenis hisznek a közös európai építkezésben, és úgy gondolják, hogy ehhez a közös európai építkezéshez szükséges lenne új közös alapokra.
A berlini nyilatkozat mindenféleképpen minden tagállam egyetértését kellett hogy bírja. E tekintetben mi úgy gondoljuk, hogy az a szöveg, ami a berlini nyilatkozatban megjelent, ami utal az Unió közös értékeire - és itt hangsúlyozni szeretném, hogy a közös értékek között természetesen ott van a kisebbségek jogainak a védelme is -, tehát a berlini nyilatkozat, ami egyrészt utal a közös értékekre, másrészt pedig utal a toleranciára, szintén egy széles körben nem szűkítve semmiféle szempontra, ami egyébként az elején volt szándéka egyes tagországoknak, de Magyarország végig kiállt amellett, hogy a toleranciát általános értelemben használja ez a nyilatkozat, ez a két érték véleményünk szerint egyben magában foglalja a kisebbségek jogainak a védelmét is. Természetesen majd most, amikor az alkotmányozási folyamat újra napirendre kerül, akkor a magyar kormánynak mindent meg kell tennie és meg is fog tenni annak érdekében, hogy a kisebbségek jogainak védelme is ugyanolyan elismerést és ugyanolyan garanciákat kapjon, mint ahogy ezt már megkapta egyébként az Országgyűlés által is ratifikált alkotmányszerződésben.
A jobb jogalkotás és a jobb jogalkalmazásra vonatkozóan röviden annyit szeretnék mondani, hogy az Unióban ez egy prioritás, ami egyrészt kapcsolódik a lisszaboni folyamathoz is, másrészt pedig kapcsolódik ahhoz a célkitűzéshez, miszerint az Uniónak polgárközelibbé kell válnia, ennek megfelelően a jogszabályoknak jobban érthetőnek, jobban alkalmazhatónak kell lenni, és minden olyan lépést meg kell tenni, ami például a vállalkozások jogalkalmazását elősegíti. Az uniós jobb jogalkalmazási programhoz egy nemzeti jobb jogalkalmazási program is kapcsolódik. Ennek keretében egyébként a kormány egy széles körű deregulációs programot is elindítani tervez az elkövetkező hetekben.
Azzal, hogy az önkormányzatoknak is van jogharmonizációs kötelezettsége, és hogy erre is kiemelt figyelmet kell fordítani, a messzemenőkig egyetértünk a kormányzat részéről. Ennek érdekében készült egyébként egy iránymutatás az önkormányzatoknak is a jogharmonizációs módszertanról, és arról, hogy azokon a területeken, ahol nekik jogalkotási feladataik vannak - példaként mondanék egyet talán, a hulladékkezelés, általában egyes környezetvédelmi közösségi jogszabályok -, hogy ott milyen szempontok alapján kell ezt a jogharmonizációs munkát elvégezni, illetve még korábban a Belügyminisztérium készített egy átfogó kézikönyvet mindazokról a területekről részletesen, ahol az önkormányzatoknak ilyen feladata lehet.
Azt is mondhatnám még, hogy szerencsések vagyunk abból a szempontból, hogy az Európai Bizottság eddig még egyetlen egy esetben sem kifogásolta önkormányzati rendelet közösségi jognak nem megfelelő átültetését, tehát ebből a szempontból azt lehet mondani, hogy eddig az önkormányzatok jól teljesítettek. De amennyiben ilyen probléma felmerül konkrétan, akkor nyilvánvalóan az adott területre még nagyobb figyelmet kell fordítani.
Köszönöm szépen. Átadnám a szót Szalóki Flóriánnak vagy Borbás Gabriellának. Köszönöm.
BORBÁS GABRIELLA (Nemzeti Fejlesztési Ügynökség): Köszönöm szépen. Én a nemzeti fejlesztési tervről, kifizetési adatairól, kifizetési hatékonyságáról szeretnék egy pár szót mondani.
Ahogy ön is említette, a makroszintű kifizetési adataink nagyon jók. Ahogy a jelentés is tartalmazza, ha összehasonlítjuk magunkat a többi újonnan csatlakozott közép-kelet-európai országgal, akkor általában a második, harmadik helyen állunk abban a tekintetben, hogy mekkora részét hívtuk le az uniós forrásnak a 2004-2008-as első NFT-s időszakban. Általában kicsi, jóval egyszerűbb fejlesztési tervekkel rendelkező tagállamok, Észtország, Szlovénia az, amely esetleg megelőz bennünket. Azt is elmondhatjuk, most már frissebb adatot is tudok, hogy 2007. március 31-ig a teljes NFT-s forrásnak már több mint 50 százalékát számla alapon kifizettük. Ez a bizonyos n + 2-es határ, ami a forrásvesztést tartalmazza, tehát ami a forrásvesztés lehetőségét szabályozza, ezt a határt 2006-ban is teljesítettük, és ahogyan most látjuk, a teljes NFT szintjén már a 2007. december 31-ei határt is átléptük. Úgyhogy makroszintű adataink, kifizetési adataink kifejezetten jónak mondhatók nemzetközi összehasonlításban is.
De ha rátekintünk a hatékonyságbeli kérdésekre, azaz milyen átfutási idővel dolgozik az első NFT intézményrendszere, akkor már vegyesebb képet látunk. A jogszabályi előírás szerint egy hibátlan, hiánytalan számlát az intézményrendszernek, az adott pályáztató szervnek, úgynevezett közreműködő szervezetnek 60 napon belül kell kifizetni. Tehát egyetlen egy hibátlan, hiánytalan számlát. A teljes NFT-intézményrendszer az összes számla tekintetében átlagosan tartja ezt a 60 napot. De a hibátlan, hiánytalan számla előtti fázis, amikor a hiánypótlások történnek a kedvezményezettek felé, ezt a teljes átfutási időt jóval megnyújtja, megnyújthatja a 60 napot 3-4 hónapra is. Ebből ered az, amit Bajnai kormánybiztos úr is bejelentett, sajtótájékoztatón is elhangzott, hogy jelenleg mintegy 30 milliárd forintnyi úgynevezett beragadt számla van a rendszerben, ami azért áll ott, mert éppen hiánypótlás alatt van vagy éppen pont most fejeződött be a hiánypótlás.
Erre a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség egy hónappal ezelőtt nagyon szoros ütemtervet állított össze, ami tulajdonképpen következetes, strikt menedzsmenteszközök alkalmazását jelenti. Humánerőforrás-átcsoportosítás, részmunkaidő-bevonás, különböző számlatömegek megfelelő menedzsmenthez, emberekhez való rendelése, a határidők betartásának, a számlák úgymond kisöprésének folyamatos figyelése napi szinten történik most. Minden közreműködő szervezet - több mint 15 van - életében prioritássá vált az, hogy ezt a 30 milliárd forintnyi számlát július közepére tulajdonképpen kisöpörjük a rendszerből.
Úgyhogy igaza van abban, hogy amíg bizonyos mutatókban nagyon jól áll Magyarország, addig más mutatók tekintetében elmaradások fedezhetők fel, de ezek most prioritássá váltak az első NFT végrehajtásában. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönjük szépen.
Szalóki Flórián szóbeli kiegészítése
SZALÓKI FLÓRIÁN (Nemzeti Fejlesztési Ügynökség): Annyit még hozzátennék, amit említett a kolléganő, hogy ez a szerződésalapú közreműködő szervezetekkel való kapcsolat átalakításra került, egy sokkal inkább piaci alapú, egy teljesítményorientált és motiváló rendszerrel is bíró szerződésállomány került kialakításra.
A másik, amit szeretnék említeni, mert az önkormányzatokkal mi általában más relációkban találkozunk, illetve önkormányzati képviselőkkel, de közérdeklődésre tart számot, és ezt nem árt tudnia a bizottságnak is, a bürokrácia leépítésére való törekvés. Példaként mondom a norvég alapot, biztosan sokan szembesültek vele, ha más nem, áttételekkel. Ezt az alapot például a főosztályom kezeli, de mellette ott van a svájci alap is például. Február 2-án azért állítottuk le, mert az első két pályázati kör tapasztalatai azt mutatták, hogy túlzott teher hárult a pályázóra. Tehát túl nagy volt a befektetendő forrásösszeg, és túl kicsi volt a nyerési esély, a kettő nem volt arányban. Most az átalakított rendszer a honlapon éppen lakossági egyeztetés alatt áll, tehát tulajdonképpen a pályázatíró cégek is véleményezhették a dokumentumcsomagot. Kétkörös eljárást alakítottunk ki. Ezt a cél és címzett támogatások közül már jól ismerik az önkormányzatok, tehát nem lesz idegen számukra.
Sokkal egyszerűbb egy két-három munkanap alatt kitölthető dokumentummal pályázni, ahol az előszűrés egy előre bemutatott szempontrendszer alapján megtörténik, s utána egy 50-55 százalékos nyerési eséllyel indulnak a második körben. Azt hiszem, hogy ez az, amit önök elvárnak tőlünk, és amit megpróbálunk teljesíteni. Tehát teljesen jogos a felvetés, van mit tenni. Az elmúlt öt évet Brüsszelben töltöttem mint az Európai Bizottsággal kapcsolatban lévő regionális politikai szakattasé. A tapasztalatok azt mutatják, hogy nem magyar találmány a bürokrácia. Tehát egy EU-s intézményrendszer kialakítása, a jelentési kötelezettségek, az az elképesztő számlanyilvántartás, amire a kolléganőm is utalt - jómagam tíz-húsz kiló papírt írok alá naponta, körülbelül darabonként 50 számla jön fel az irányító hatóság vezetőjéhez. Nem normális dolog ez, de sajnos ezt határozzák meg az Európai Unió rendeletei, az az öt darab jogszabály, amit tavaly nyáron fogadott el a Közösség.
Igyekszünk ezt egyszerűsíteni, és amennyire módunkban áll, ezt el is végezzük. Sokkal egyszerűbb a helyzet egy olyan rendszerben, ahol egy pár darab donorral kell kapcsolatban lenni, a norvég alap, a svájci alap és egyéb bilaterális programok, de azt hiszem, a kolléganőm mondta, hogy ők is megtesznek mindent a felgyorsítás érdekében.
Köszönöm szépen.
Döntés az általános vitára való alkalmasságról
ELNÖK: Köszönöm szépen. Tisztelt Bizottság! Az általános vitára való alkalmasságról kell döntenünk. Ki az, aki általános vitára alkalmasnak tartja? (Szavazás.) Tizenkettő igen. Ki az, aki nem? (Szavazás.) Öt nem. Megállapítom, hogy a bizottság 12 igen szavazattal, 5 nem ellenében általános vitára alkalmasnak tartja a jelentést. Köszönöm szépen.
A bizottság kíván-e előadót állítani? (Senki sem jelentkezik.) Úgy gondolom, hogy nem. Akkor ezt írásban jelezzük a Ház felé.
Tisztelt Bizottság! Utolsóként az egyebekre térünk át. Mivel a jövő héten plenáris ülés nem lesz, és a bizottságunk, ami feladat volt, azt most elvégezte, ezért reményeink szerint a május 7-ei héten plenáris üléssel folytatódik a munka, és várhatóan azon a héten szerdán tudunk bizottsági ülést tartani, mert azok az általános viták, amelyeknek most a bizottsági előkészítését csináltuk, várhatóan kedden kerülnek sorra. A parlamenti menetrendtől függően hívom össze a bizottsági ülést. Tehát, ha lesz lehetőség, akkor keddre, ha nem, akkor pedig szerda délelőttre. Köszönöm szépen.
A bizottsági ülést berekesztem. További jó munkát kívánok!
(Az ülés befejezésének időpontja: 12 óra 25 perc.)
|
|
Jauernik István |