ÖTB-7/2007.
ÖTB-27/2006-2010.
az Országgyűlés Önkormányzati és területfejlesztési bizottságának
2007. május 9-én, szerdán, 10 óra 08 perckor
a Képviselői Irodaház II. számú tanácstermében
megtartott üléséről
Tartalomjegyzék
Napirendi javaslat *
Az ülés résztvevői *
A bizottság részéről *
Megjelent *
Helyettesítési megbízást adott *
Meghívottak részéről *
Hozzászólók *
Jelenlévők *
Elnöki bevezető *
A napirendi javaslat elfogadása *
A települési önkormányzatok többcélú kistérségi társulásáról szóló 2004. évi CVII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat (T/2911. szám) - általános vita *
Kérdések *
Dr. Bujdosó Sándor válaszai *
Hozzászólások *
Dr. Bujdosó Sándor reflexiója *
Szavazás *
A polgármesterek és a helyi önkormányzati képviselők összeférhetetlenségének megállapítására irányuló eljárással összefüggő törvénymódosításokról szóló törvényjavaslat (T/2933. szám) (Általános vita) (Első helyen kijelölt bizottságként) *
Dr. Bujdosó Sándor szóbeli kiegészítése *
Döntés az általános vitára való alkalmasságról *
Egyes foglalkoztatási jogviszonyokat szabályozó törvények munka- és pihenőidőre vonatkozó rendelkezéseinek módosításáról szóló törvényjavaslat (T/2938. szám) (Általános vita) *
Dr. Burik Mária szóbeli kiegészítése *
Kérdések, válaszok *
Szavazás *
A Magyar Köztársaság 2007. évi költségvetésének végrehajtásáról szóló 2006. évi CXXVII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat (T/2882. szám) (Kovács Tibor és Jauernik István (MSZP) képviselők önálló indítványa) *
Jauernik István szóbeli kiegészítése *
Szavazás *
A Magyar Köztársaság 2007. évi költségvetéséről szóló 2006. évi CXXVII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat (T/2759. szám) - a bizottság feladatkörébe tartozó módosító javaslatok megvitatása *
A lakások és helyiségek bérletére, valamint az elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló 1993. évi LXXVIII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat (T/2717. szám) (Módosító javaslatok megvitatása) (Első helyen kijelölt bizottságként) *
A tervező- és szakértő mérnökök, valamint építészek szakmai kamaráiról szóló 1996. évi LVIII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat (T/2758. szám) (Módosító javaslatok megvitatása) (Első helyen kijelölt bizottságként) *
A Magyar Köztársaság gyorsforgalmi közúthálózatának közérdekűségéről és fejlesztéséről szóló 2003. évi CXXVIII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat (T/2838. szám) (A bizottság feladatkörébe tartozó módosító javaslatok megvitatása *
Egyebek *
Elnököl: Jauernik István (MSZP), a bizottság elnöke
Dr. Kovács Zoltán (Fidesz), a bizottság alelnöke
Balogh József (MSZP), a bizottság alelnöke
Ecsődi László (MSZP)
Dr. Ipkovich György (MSZP)
Pál Tibor (MSZP)
Papp József (MSZP)
Sós Tamás (MSZP)
Varju László (MSZP)
Dr. Bőhm András (SZDSZ)
Gulyás József (SZDSZ)
Dr. Bóka István (Fidesz)
Erdős Norbert (Fidesz)
Tasó László (Fidesz)
Vigh László (Fidesz)
Nógrádi László (KDNP)
Helyettesítési megbízást adott
Szabó György (MSZP) Ecsődi Lászlónak (MSZP)
Dr. Balogh László (MSZP) Jauernik Istvánnak (MSZP)
Dr. Buzás Péter (MSZP) Balogh Józsefnek (MSZP)
Gy. Németh Erzsébet (MSZP) dr. Ipkovich Györgynek (MSZP)
Dr. Mester László (MSZP) Varju Lászlónak (MSZP)
Warvasovszky Tihamér (MSZP) Papp Józsefnek (MSZP)
Bebes István (Fidesz) Erdős Norbertnek (Fidesz)
Dr. Bóka István (Fidesz) megérkezéséig dr. Kovács Zoltánnak (Fidesz)
Kósa Lajos (Fidesz) Tasó Lászlónak (Fidesz)
Hock Zoltán (MDF) Nógrádi Lászlónak (KDNP)
Horváth István (Fidesz) dr. Bóka Istvánnak (Fidesz)
Meggyes Tamás (Fidesz) Vigh Lászlónak (Fidesz)
Dr. Bujdosó Sándor szakállamtitkár (Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium)
Pintérné Vígh Ilona (Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium)
Dr. Burik Mária főosztályvezető-helyettes (Szociális és Munkaügyi Minisztérium)
Dr. Varga Sándor főosztályvezető (Pénzügyminisztérium)
Dr. Polgár Ildikó vezető főtanácsos (Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium)
Dr. Daczi Diana vezető főtanácsos (Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium)
Dr. Bozzay Erika főosztályvezető (Gazdasági és Közlekedési Minisztérium)
Posta Zoltán főosztályvezető (Gazdasági és Közlekedési Minisztérium)
.... (Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium)
Peresztegi Gergely főosztályvezető (Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium)
(Az ülés kezdetének időpontja: 10 óra 08 perc)
JAUERNIK ISTVÁN (MSZP), az Önkormányzati és területfejlesztési bizottság elnöke, a továbbiakban ELNÖK: Jó napot kívánok! Tisztelettel köszöntöm az Önkormányzati és területfejlesztési bizottság mai ülésén megjelent hölgyeket, urakat. A bizottság ülését megnyitom. A bizottságunk határozatképes, 12 képviselő személyesen van jelen, 6 képviselőtársunk pedig megbízást adott helyettesítésére, így munkánkat meg tudjuk kezdeni, és tudjuk végezni..
A napirendi javaslat elfogadása
Elsőként a mai ülés napirendjének elfogadására teszek javaslatot. Kezdeményezés érkezett az előre írásban kiküldött javaslathoz képest. Ecsődi képviselő azt kezdeményezte, hogy vegyük a mai ülés napirendjére a T/2882. számú törvényjavaslatot is. Ez a törvényjavaslat a 2005. évi zárszámadási törvény módosítására irányul. Minden bizonnyal a Költségvetési bizottság mai ülésén tárgysorozatba veszi ezt a javaslatot, és amennyiben ez így történik, akkor az Önkormányzati bizottságnak is meg kell tárgyalnia. Azt javaslom, hogy az írásban kiküldötteket egészítsük ki ezzel, pontosan az 5. napirendi pontként kerüljön ez megtárgyalásra. Ennek megfelelően írásban ezt már meg is kapták képviselő urak. Itt titkár úr említi, hogy a 4. legyen ez, és oda szúrjuk be.
Van-e ezzel kapcsolatban kérdés, vélemény, más javaslat? (Dr. Kovács Zoltán jelentkezik.) Alelnök úr?
DR. KOVÁCS ZOLTÁN (Fidesz): Azt gondolom, hogy még nem tudjuk, hogy mi a Költségvetési bizottság döntése, addig ne haladjunk ilyen ütemben előre. Ráadásul, ha jól tudom, a napirendre vételt a Házszabály szerint kétötöddel kell javasolni, nemcsak egy képviselőnek. Úgyhogy ilyen szempontból sem biztos, hogy megfelelünk, de nyilván a titkár úr ebben segít.
ELNÖK: Igen, itt már a Házszabályt nézzük. Ez az ülés megkezdése előtt egy órával érkezett. Addig bárki javasolhatja a napirend kiegészítését, módosítását. Az ülés ideje alatt lehet új napirendet fölvenni, illetve változtatni, ahhoz kell az a minősített többség. Tehát ha elfogadtuk az ülés napirendjét, utána akarunk benne módosítani, ahhoz van a szigorú szabály.
Alelnök úrnak igaza van, viszont én szeretném elmondani, hogy ez a törvényjavaslat jó néhány önkormányzatnak nagyon fontos, és szeretnénk, ha a parlament el tudná kezdeni minél hamarabb a törvényjavaslat megtárgyalását. Konkrétan arról van szó, hogy az ÖKOTÁM-os visszafizetéssel érintett önkormányzatoknak nyissuk meg azt a határidőt, hogy újból kérhetik a visszafizetés átütemezését. Azért, hogy minél hamarabb sor kerülhessen erre a dologra, azért tartom indokoltnak ezt a dolgot, és mire odaérünk a mai ülésünkön, addigra kiderül, hogy a Költségvetési bizottság tárgysorozatba vette-e. Titkár úr jelenti, hogy máris tárgysorozatba vette. A Költségvetési bizottság 9-kor kezdte az ülését, és megtörtént ez a döntés. (Dr. Kovács Zoltán jelentkezik.)
Alelnök úr?
DR. KOVÁCS ZOLTÁN (Fidesz): Eggyel kevesebb a nemleges indok. Igazából azt gondolom, hogy eredetileg a mi javaslatunk az volt, hogy az önkormányzatok erre a visszafizetésre kapjanak jelentős kedvezményt, eleve már így kellett volna megcsinálni eredetileg, és akkor most nem kellene ezzel az üggyel foglalkozni. Ha a Költségvetési bizottság tárgysorozatba vette, akkor én a magam részéről nem ellenzem, hogy mi is tárgysorozatba vegyük.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Tisztelt Bizottság! Tudunk dönteni. Tehát a napirend elfogadásáról van szó. Írásban itt mindenki előtt van, tehát a kiküldötthöz képest egy változás van benne, új 4. ponttal kiegészítve. Kérdezem, hogy egyetért-e a bizottság a mai ülés napirendjével ezek szerint. Aki igen, kézfelemeléssel jelezze. (Szavazás.) Köszönöm szépen. Megállapítom, hogy a bizottság ezek szerint elfogadta a mai ülés napirendjét.
Ezt nem mondtam, de most akkor kiegészítésül elmondom, hogy nemcsak az új napirendi javaslat van a képviselők asztalán, hanem maga a törvényjavaslat is itt van mindenki előtt, egy nagyon rövid törvényjavaslatról van szó, tehát mindenki tudja tanulmányozni, és érdemben tudunk róla majd dönteni.
10.
11 fzs
Rátérünk az 1. napirendi pont megtárgyalására; a települési önkormányzatok többcélú kistérségi társulásáról szóló 2004. évi CVII. törvény módosításáról szóló T/2911. számú törvényjavaslat általános vitára való alkalmasságáról kell döntenünk első helyen kijelölt bizottságként.
Köszöntöm ülésünkön dr. Bujdosó Sándor szakállamtitkár urat és Pintérné Vígh Ilona vezető főtanácsos asszonyt, akik segítségünkre lesznek. (Megérkezik Pál Béla és Nógrádi László.)
Képviselőtársaim a törvényjavaslatot megkapták. Gondolom, államtitkár úr szóbeli kiegészítéssel készült. Átadom a szót, tessék parancsolni!
DR. BUJDOSÓ SÁNDOR szakállamtitkár (Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium): Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Bizottság! A napirenden lévő törvényjavaslat a többcélú kistérségi társulásokról szóló törvény mellékletének módosítására irányul, a kistérségi lehatárolás kérdéskörét érinti. A bizottság tisztelt tagjainak azt hiszem, nemigen kell hosszan ecsetelni, hogy milyen fejlődéstörténete volt a kistérségi lehatárolásnak, elég, ha csak a stációkra utalok; '94-ben került sor az első kistérségi lehatárolásra, egy KSH-elnöki közleménnyel statisztikai kistérségként 138 ilyen területi egység került lehatárolásra, ez '98-ban módosult, akkor 150-re növekedett a kistérségek száma, a következő stációt pedig a 244/2003-as kormányrendelet megalkotása jelentette, amikor 168 kistérség került lehatárolásra. A többcélú kistérségi társulásokról szóló törvény mellékletében szintén ez a 168 kistérség és ugyanaz a lehatárolás jelent meg, mint ami a kormányrendeletben.
A többcélú kistérségi társulásról szóló törvény az önkormányzatok számára is lehetőséget biztosított arra, hogy a polgármesterek és az önkormányzati képviselők általános választását követő hat hónapon belül kezdeményezhetik az egyik kistérségből a másik kistérségbe történő átsorolásukat, illetve új kistérségek létrehozását. Ennek határideje 2007. március 31-én járt le. A törvény pontosan meghatározza, hogy milyen procedúrában, milyen közjogi feltételek esetén lehet ilyen kezdeményezést benyújtani. A javaslat ennek figyelembe vételével készült.
Szeretném tájékoztatni a bizottságot, hogy 61 kezdeményezés érkezett az Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztériumba, ebből az átsorolási kérelmek száma 44, új kistérség kialakítására 14 kérelem irányult, két székhely-változtatási kezdeményezést kaptunk, egy kezdeményezés pedig kistérség nevének megváltoztatására irányult. A kérelmek szakmai elbírálásának alapelveit, alapelemeit a tárca területfejlesztési szakemberek és a KSH bevonásával határozta meg, és az elbírálás elveit bemutattuk többek között a Kormány és az Önkormányzatok Egyeztető Fórumának is, ahol az önkormányzati érdekszövetségek alkotják az egyeztető fórum önkormányzati oldalát. Az önkormányzati érdekszövetségek és a KÖEF is támogatta és elfogadta az elbírálás alapelveit. Melyek ezek?
Az első az, hogy változtatásra csak a szükséges esetekben kerüljön sor, hiszen a kistérségi rendszer kezd megszilárdulni, a túlzott mértékű változtatások a stabilitás ellen hatnak.
A második rendező elv az, hogy új kistérség kialakítására csak kivételesen kerüljön sor, mivel az elaprózott kistérségi rendszer hosszabb távon kezelhetetlenné válna. A kistérségi rendszer jelenlegi nagyságrendjének megváltoztatása a közeljövőben nem indokolt.
A harmadik rendező elv az, hogy mivel a nagyméretű kistérségek gyakran működési nehézségekkel küszködnek, ezek esetében fölmerülhet a több részre történő felbontás, ezért ezeket a kezdeményezéseket támogassuk.
A negyedik alapelv az, hogy az átsorolási kérelmeknél hangsúlyosan kell figyelemmel lenni az önkormányzatok szándékára. Ez a kistérségek közötti átsorolási kérelmekre vonatkozik. Csak azon kezdeményezéseket indokolt elutasítani, ahol nincs megfelelő vonzáskapcsolat a befogadó kistérséggel, illetve a befogadó kistérségi székhely jóval nehezebben közelíthető meg, mint a régi kistérségi székhely.
20
21. FE
Az alapelvek figyelembevételével készült el a javaslat a mostani törvény módosítására. A tisztelt képviselők előtt szereplő anyagból láthatják a módosítás mértékét, illetve mellétettük a szakmai anyagokat is, az indokolását is az egyes javaslatoknak.
A 44 átsorolási kérelemből 35-öt támogat a javaslat. A 14 új kistérség kialakítására irányuló kezdeményezésből hatot, míg a székhely megváltoztatására és a kistérség nevének megváltoztatására irányuló kérelmekből egyet.
Elnök úr, még annyit szeretnék elmondani, hogy magát a szakmai javaslatot szintén megtárgyalta a KÖEF, már konkrétan a településeket is érintő döntési javaslatokat, és a KÖEF elfogadta ezt a fajta javaslatot, tehát támogatja az önkormányzati érdekszövetségekkel együtt. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Igen, köszönjük szépen. Tehát most az önkormányzati szövetségek nem egyenként, hanem az egyeztető fórumon elfogadott álláspontjukkal erősítették meg véleményüket.
Tisztelt Bizottság! Kérdés merül-e föl a beterjesztett javaslattal kapcsolatban? (Tasó László jelentkezik.) Tasó képviselő úr!
TASÓ LÁSZLÓ (Fidesz): Köszönöm szépen. Tisztelt Bizottsági Ülés! Tisztelt Jelenlévők! Az államtitkár úrtól szeretném megkérdezni, hogy pontosan mit értenek azon, hogy vonzáskapcsolat. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm. További kérdés? (Dr. Kovács Zoltán jelentkezik.) Alelnök úr?
DR. KOVÁCS ZOLTÁN (Fidesz): A szabály szerint kétharmad kell, hogy támogassa az alakítást. Sok esetben itt az indokok között úgy néz ki, hogy egységes akaratot kíván meg az előterjesztő bizonyos esetekben, bizonyos esetekben pedig ezt a szabályt nem alkalmazza. A hat elutasítottnak szeretném tudni az indokát részletesebben, mint ami le van írva itt az indokolásban.
ELNÖK: Igen, köszönjük. (Vigh László jelentkezik.) Vigh képviselő úr?
VIGH LÁSZLÓ (Fidesz): Szeretném megkérdezni Zala megyére vonatkozólag a támogatott új kistérségek neveit.
ELNÖK: Van-e további kérdés? (Dr. Kovács Zoltán jelentkezik.) Alelnök úr?
DR. KOVÁCS ZOLTÁN (Fidesz): Mit jelent az, hogy a kistérség működőképessége elnehezül? Ez a kritérium az önök értékelése szempontjából, hiszen ez szerepel a törvényjavaslat indokolásában.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Ha további kérdés nincs, akkor a kérdések körét egyelőre lezárom. Szakállamtitkár úrnak visszaadom a szót válaszadásra.
DR. BUJDOSÓ SÁNDOR szakállamtitkár (Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium): Köszönöm. Akkor kezdeném a konkrétumokkal. Egyrészt a Zala megyei kezdeményezésekkel kapcsolatban képviselő úr kérdésére jelzem, hogy Zala megyéből átsorolási kérelem érkezett Rigyác településről, amely a letenyei kistérségtől a nagykanizsai kistérségbe kívánt tartozni. Ezt az előterjesztés támogatja. Kezdeményezés érkezett a pacsai kistérség mint új kistérség alakítására. Ezt az előterjesztés támogatja. A zalalövői kistérség alakítására és hévízi kistérség alakítására is érkezett javaslat. Ezt a két kezdeményezést az előterjesztés nem támogatta. Van még egy, én voltam figyelmetlen, a negyedik új kistérség alakítása iránti kezdeményezés Zalakaros kistérség alakítására érkezett; ezt támogatta az előterjesztő.
Itt elsősorban nagy településszámú kistérségek bontása, illetve megosztása volt az, ami az indokok között elsődlegesen megjelent. Ez összefügg azzal a kérdéssel is, amit Kovács Zoltán alelnök úr feltett, hogy mit jelent, hogy a kistérségek működőképessége elnehezült. Azt jelenti, hogy a településszámból eredően látszik, hogy a nagyobb településszámú kistérségekben a kistérségi társulási tanács működése és a közös feladatellátás szervezése bizony elég nehéz. Kaposvár, Zalaegerszeg az a klasszikus példa, amelyeknél érzékelhető volt, hogy Kaposvár esetében 77, Zalaegerszeg esetében 79 települést magába foglaló kistérség, a többcélú kistérségi társulás keretei közötti működtetése, szervezetszerű működtetése nehezült el. Tehát ezt jelenti az előterjesztésben használt kitétel.
Nézzük a hat elutasítottat! Vagy a hat elfogadottat kérdezte alelnök úr? (Dr. Kovács Zoltán: Az elutasítottakat, bocsánat, az akkor nyolc.) Így van, nyolc elutasított van, és annak indokaira térjünk ki. Nézzük sorjában! (Gulyás József megérkezik az ülésre.) A zalalövői kistérség. A zalalövői kistérség hat településből alakult volna összesen 5017 lakost magába foglaló településsel. A kezdeményezést az előterjesztés nem támogatja, figyelemmel, hogy a kezdeményezések véleményezésében résztvevők között is megoszlott ebben a vélemény. A zalaegerszegi többcélú kistérségi társulás tanácsa támogatta a kezdeményezést, a megyei területfejlesztési tanács egyetértett az új kistérség alakításával, a Nyugat-Dunántúli Regionális Közigazgatási Hivatal, a KSH, az ÖTM Területfejlesztési és építésügyi szakállamtitkárság, az ÖTM Önkormányzati és lakásügyi szakállamtitkárság nem támogatta.
Az indokok között a következők jelentek meg. Kétségtelen, hogy a zalaegerszegi kistérség jelenleg az ország legnagyobb településszámú kistérsége, azonban jelentős változást zalalövői kistérség létrejötte ebben nem eredményezne. A lakosságszám alig haladja meg az 5000 főt. Zala megyében, az egyébként elaprózott településszerkezetű Zala megyében a kis településszámú kistérség működése nem célszerű, továbbá a vonzáskapcsolatok továbbra is Zalaegerszeg irányába mutatnak. Zalalövő, mint ahogy eddig is, mikrotérségi központként működik, ez pedig, maga a jó mikrotérségi együttműködés sem alapozhatja meg az önálló kistérséggé alakulást.
A következő: A hévízi kistérség alakítására érkezett kezdeményezés. A kezdeményezés alapján a hévízi kistérség hét darab településből állna, a lakosság száma 11034 fő, a változással érintett keszthelyi, hévízi kistérség településszáma 27-ről 20-ra, a lakosságszám pedig 48000-ről 37000-re csökkenne. A kezdeményezést az előterjesztő nem támogatta, a keszthelyi, hévízi többcélú kistérségi társulás tanácsa nem hozott döntést, az elnökség nem támogató határozati javaslatot nem fogadta el, a Zala megyei területfejlesztési tanács nem értett egyet az új kistérség alakításával, és a szakmai előkészítésben résztvevő szervezetek sem támogatták.
Az indokok között megjelent, hogy Hévíz város tagadhatatlanul szoros kapcsolatban van azokkal a településekkel együtt, amelyekkel új kistérséget kívánt alkotni, azonban ez csak mikrotérségi kapcsolatnak tekinthető. Ezt támasztja alá az is, hogy a jelenlegi kistérségi székhely, Keszthely mindössze néhány kilométerre fekszik Hévíztől, és közöttük is igen szoros kapcsolat van.
30.
31 fzs
A kezdeményezésben megjelölt új kistérség ezen túl nagyon sajátos módon beékelődne a megmaradó Keszthelyi kistérségbe. Ugyan településeket az új lehatárolás nem vágna el egymástól, de a Keszthelyi kistérség jó néhány települése jelentősen közelebb lenne Hévízhez, az új hévízi kistérség székhelyéhez, mint Keszthelyhez, tehát egy nagyon amorf kistérségi térkép alakulna ki.
A következő elutasított kezdeményezés a Fonyódi kistérség lehatárolásának módosítására érkezett.
Baranya megyében új kistérség alakítására érkezett kezdeményezés, amely a bólyi kistérség létrehozására irányul. A bólyi kistérség 20 településből állna.
DR. KOVÁCS ZOLTÁN (Fidesz): Államtitkár Úr! Mehetnénk az indoklás sorrendjében, ahogy az előterjesztésben van? Mert az ember állandóan keresgeti; a végéről kezdte és most az elejére mentünk. Tehát ahogy itt van, aszerint mehetnénk? Mert így egyszerűbb lenne.
DR. BUJDOSÓ SÁNDOR szakállamtitkár (Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium): Alelnök Úr! Természetesen az igényének igyekszünk megfelelni, csak akkor kissé nagyobb türelmet kérek, mert úgy kell nekünk is összeszedni.
Maradhatunk a bólyinál, alelnök úr? Ez a 85. oldalon van.
DR. KOVÁCS ZOLTÁN (Fidesz): Ha oldalszámot mond, az is jó.
DR. BUJDOSÓ SÁNDOR szakállamtitkár (Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium): Oldalszámot mondunk. Tehát a Baranya megyei bólyi kistérség indokolása a 85. oldalon kezdődik, illetve a javaslat és az elbírálás leírása. A bólyi kistérség 20 településből jött volna létre, 13 ezer 644 fő lakosságszámmal.
A Mohácsi kistérség településszáma 43-ról 23-ra csökkenne, ha a változást a parlament elfogadná, és a lakosságszáma 39 ezerre. A kezdeményezést a Baranya Megyei Területfejlesztési Tanács támogatta, a Mohácsi Többcélú Kistérségi Társulás nem értett egyet és az előkészítésben résztvevő szakmai szervezetek sem támogatták. A jelenlegi kistérségi struktúrában Bóly mikrokörzeti szerepet tölt be, ami megkérdőjelezi a szétválás indokoltságát, figyelemmel arra, hogy az ellátó szerep inkább az alapellátáshoz kötődik, de Mohács szerepe több területen érezhető, például a gyermekjóléti szolgálat fenntartója a többcélú társulás. Utalni kell arra is, hogy az állami, államigazgatási szervek - bíróság, ügyészség - Mohácson működnek, a Mohácsi kistérség kétségkívül típusosan úgynevezett kétpótlusú kistérség, amelyen belül Bóly mikrotérségi szerepe elvitathatatlan, ez azonban a kistérségi szintű működést nem alapozza meg.
A következő a 87. oldalon szereplő harkányi kistérség, ami 26 településből állna és 11 ezer 212 fő lenne a lakosságszáma. A Mohácsi kistérség településszáma így 27-re, lakosságszáma pedig 27 ezerre csökkenne. A Baranya Megyei Területfejlesztési Tanács támogatta, Siklós Többcélú Kistérségi Társulás nem értett egyet, a szakmai előkészítő szervezetek nem támogatták. A legfontosabb ellenérv az, hogy a leendő kistérségi székhelyként megjelölt Harkány és Siklós lényegében szinte összeépült, egymástól nem választható el, szerepük együttesen jelenik meg a kistérségben. Erre figyelemmel a jelenlegi társulási kapcsolatok még mikrotérségi szerepkört sem mutattak Harkánynál, így nem jelölhető meg olyan indok, ami alapján a kistérséget ketté kellene bontani. (Megérkezik dr. Bóka István.)
A következő a 89. oldalon a lövő-iváni kistérség alakítása. A lövő-iváni kistérség 17 településből állna, lakosságszáma 10 ezer 577 fő lenne. A Sopron-Fertődi kistérség településszáma ezzel a változással 39-ről 22-re, a lakosságszám 93 ezerről 82 ezerre csökkenne.
Az új kistérség létrehozására irányuló kezdeményezést a Sopron-Fertődi Többcélú Kistérségi Társulás Tanácsa, valamint a Győr-Sopron Megyei Területfejlesztési Tanács támogatta, a Nyugat-Dunántúli Regionális Közigazgatási Hivatal is támogatta, a KSH és az ÖTM szakmai szervezetei nem támogatták a kezdeményezést. Álláspontunk szerint a mikrotérségi szerep vitathatatlan, azonban ez önmagában nem elegendő indok új kistérség alakítására. A 2003-as lehatárolásnál több mikrotérség próbált meg új kistérségi besorolást kezdeményezni, azonban akkor sem támogatta az előterjesztő ilyen típusú kistérségek kialakítását. Kevés esélyt látunk arra, hogy Lövő és Iván községek központi térségi szerepet tudjanak betölteni. Lövő lakosságszáma 1455 fő, Iván lakosságszáma 1407 fő, nem garantálható, hogy az új kistérség kialakításakor a lövő-iváni kistérség bekerülhetne a kedvezményezett kistérségek körébe. Fontos elemnek tartottuk azt is, hogy ne ez befolyásolja a kistérségi lehatárolás módosulását.
A kistérség általános fogalma tartalmaz két fontos megállapítást. A statisztikai kistérségi rendszer a lakosság alap- és középfokú ellátásának kapcsolatrendszerét kifejező vonzáskörzet, az együtt élő, egymásra utalt települések területi egysége. A kistérségek a centrum-periféria elv alapján meghatározott területi egységek, megyénél kisebb térségek, ezek fejlettségét, ellátási viszonyait, időbeli változását, egymással való összehasonlítását bemutató elemzések statisztikai alapegysége. A statisztikai kistérségi rendszernek ez az alapfunkciója és csak emellett szolgáltatja a más irányú célok megoldását. Ez a vonzáskapcsolatra irányuló kérdés egyik válaszelemét is tartalmazza.
A lövő-iváni kistérség létrehozására irányuló kezdeményezés több szempontból nem volt tehát támogatható, különösen arra figyelemmel, hogy a létrehozni kívánt kistérségnek nincs valós központja, így a kistérségi működést megalapozó vonzáskapcsolatok nem mutathatók ki, legfeljebb a mikrotérségi vagy mikrokistérségi együttműködés jelei mutathatók ki.
40
41. FE
Ha a 93. oldalra lapozunk, alelnök úr, ott Veszprém megye címszó alatt a devecseri kistérség létrehozására irányuló javaslattal kapcsolatos indokolás kezdődik. A devecseri kistérség a kezdeményezés alapján 30 településből állna, lakosságszáma 18784 fő lenne. A változással érintett ajkai kistérség településszáma a jelenlegi 39-ről 9-re csökkenne, a lakosságszám 57601-ről 38817-re. Az ajkai többcélú kistérségi társulási tanács ugyan nem hozott határozatot a kezdeményezésről, de figyelemmel arra, hogy a 39 településből 30 tartozna az új kistérségbe, és ezek közül 25 támogatta a kezdeményezést, a tanács véleményét formális lenne kikérni. A megyei területfejlesztési tanács támogatta az új kistérség létrehozását, a szakmai előkészítő szervezet nem.
Az indokok között a következő elemek jelentek meg: Kétségtelen, hogy az ajkai kistérség jelenlegi településszáma viszonylag magas, bár országos viszonylatban nem sorolható a nagy kistérségek közé. Kétpólusú kistérségről van szó, két város gyakorol vonzásfunkciókat, Ajka és az új székhelyként megjelölt Devecser. Figyelemmel arra, hogy a két város egymáshoz viszonylag közel fekszik, ezek a kapcsolatok sok esetben átfedést mutatnak. A kezdeményezés támogatása ellen szól, hogy az ajkai kistérségben összesen 9 település maradna, melyek működése így elnehezülne, illetve természetes kapcsolatai egy részét is elveszítené.
Az új kistérségbe javasolt települések közül öt nem támogatta a kezdeményezést, tehát nincs teljes körű közös akarat az új kistérség alakítására. Az öt közül két település az újonnan létrehozandó kistérség belsejében van, már földrajzi értelemben, Kerta és Kiscsősz, és figyelemmel arra, hogy a kistérség területének összefüggőnek kell lennie, akaratuk ellenére kellene ezeket a településeket is átsorolni vagy besorolni az újonnan létrejövő devecseri kistérségbe. Az új kistérség alakítását ellenző másik három település, Doba, Noszlop, Oroszi ugyan a két kistérség határán van, de elvileg közelebb vannak az újonnan létrehozandó kistérségi központhoz, így ezen települések besorolása is komoly gondot okozna.
A kezdeményezés támogatása végül is álláspontunk szerint több szempontból nem indokolt, figyelemmel arra, hogy nincs egyező akarat, és az újonnan létrejövő, illetve a maradó kistérségek székhelye egymáshoz igen közel van, valamint az ajkai kistérség működőképessége a döntés támogatásával jelentősen elnehezülne.
Nem sorrendben mondom, alelnök úr, de ha a 88. oldalra visszalapozunk, Fejér megye címszó alatt, 3. pont alatt jelenik meg a polgárdi kistérség létrehozására...
DR. KOVÁCS ZOLTÁN (Fidesz): Államtitkár úr, ami igazából le van írva, azt mindannyian el tudjuk olvasni, nem is azt kértem öntől, ami le van írva az indokolásban, hanem hogy ezen felül vannak-e még indokok, vagy mit jelent az, ha megengedi az elnök úr, akkor elmondanám, tehát van olyan döntés, ahol erény úgymond a szétválás, máshol ugyanaz ellenérv. Tehát én ezekre szeretném, ha rámutatott volna, mert gyakorlatilag az indokolást olvasta fel az államtitkár úr, és azt mindannyian el tudjuk olvasni. Én ezen felül kértem volna egyéb indokokat az elutasításra, ha vannak, illetve azokat az ellentmondásokat kértem volna feloldani, hogy az egyik kistérségként azt előnyként értelmezték, a másikban ugyanaz az indok hátrányként körülbelül ugyanarra az esetre, ha megengedi, mert eddig ezt el tudtam én is magamban olvasni.
DR. BUJDOSÓ SÁNDOR szakállamtitkár (Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium): Köszönöm, hogy alelnök úr pontosította a kérdését, mert úgy emlékszem, hogy arra irányult, hogy valamennyi elutasított kistérségnél a kistérségi elutasítás indokait kérdezte, és nyilván olyan más indok nem lehet az előterjesztőnek, ami nincs benne az előterjesztésben. Tehát minden indokot megjelöltünk.
Minden esetben vizsgálni kell, mert ez való igaz, ha csak az okokat írjuk ki egy külön papírra, és nem tesszük mellé a konkrét kezdeményezést, akkor joggal mondhatnánk azt, hogy hogy van az, hogy priorálunk bizonyos esetekben önkormányzati akaratot, más esetben pedig nem vesszük figyelembe. Ezt konkrét kezdeményezések esetén érdemes darabra végigvizsgálni, hiszen összetett okok jelennek meg akár a kezdeményezés támogatása, akár a kezdeményezést nem támogató előterjesztői vélemény mellett. Természetesen amik itt szerepet játszanak, megpróbálom ezeket összefoglalni.
Az önkormányzati települési akarat, mint az alapelvek között is említettem, az átsorolási kérelmek esetében fontos tényező. Átsorolási kérelmeknél csak olyan esetben került sor elutasításra, amikor bizony ez az akarat más ok miatt nem volt akceptálható és támogatható.
Az új kistérségek létrehozásánál más szempontokat kell érvényesíteni. Azt, hogy valódi kistérségi kapcsolatok működjenek a létrejövő kistérségben, legyen a kistérségnek valóságos központja, a centrum-periféria elv alkalmazása is fontos mutató vagy eligazodási pont volt a döntési javaslat előkészítésénél. A nagy létszámú, nagy településszámú kistérségek megbontásának támogatása is megjelent ebben a javaslatban, illetve az elaprózottság megakadályozása, tehát az, hogy a mikrotérségi szintű kapcsolatokat ne emeljük föl kistérségi méretű kapcsolatokká, tehát ne növekedjen jelentős mértékben a lehatárolt kistérségek száma. A módosításnak ezek a fő indokai.
Tasó képviselő úr kérdésére már részben az előző kérdés kapcsán igyekeztem választ adni.
A vonzáskapcsolat alatt mit értünk? Nyilván a centrum-periféria kapcsolatok feltárását és annak a vizsgálatát jelentette a vonzáskapcsolatok elemzése a benyújtásra kerülő javaslatok kapcsán. A centrum-periféria elv érvényesítése a gyakorlatban azt jelenti, hogy az így meghatározott területi egységek magukban foglalják a központi települést és a vonzott települést is. Nem válhat gyakorlattá a vonzott települések leválasztása a központjuktól, hiszen a statisztikai kistérségi rendszer alapelvének feladását is jelentené.
A centrum-periféria elv érvényesítéséből adódik a gyakorlatban az is, hogy a vonzáskörzetek különböző méretűek lehetnek, és egy nagyméretű központ és környéke természetszerűleg nagyobb területet, nagyobb népességszámot jelent, mint egy kisebb település vonzáskörzete. Ezért például a vonzáskörzetek meghatározásánál nem lehet követelmény a népességszám szerinti arányos elosztás.
A centrum-periféria elv érvényesítésének fontos gyakorlati követelménye az is, hogy a vonzáskörzetek nem aprózhatók fel esetleges későbbi alközpontok és majdan hozzájuk vonzódó települések leválasztásával csupán a hátrányos helyzetű kistérségek támogatásának elnyerése érdekében. Tehát vonzáskörzet alatt azokat a települési kapcsolatokat értjük, amelyek egy térségben a központ és a környéke között kialakulnak. Ez elsősorban intézményi rendszerben, szolgáltatásokban, közlekedési és egyéb kapcsolatban jut kifejezésre. 50. - 51 fzs Ennek elemei egyébként mérhetők, a KSH adatrendszerét és elemzését használtuk a javaslat összeállítása során is.
Köszönöm szépen, elnök úr.
ELNÖK: Köszönöm szépen, államtitkár úr. A kérdések után a véleményekre, hozzászólásokra kerítsünk sort. Ki kíván hozzászólni? Tasó képviselő úr!
TASÓ LÁSZLÓ (Fidesz): Köszönöm szépen. A képviselőtársaknak államtitkár úr segítségével készítettünk egy egyszerű kis térképvázlatot, csupán azért, hogy világos legyen, miről beszélek. Mivel érintett vagyok a témában, ezért is szajkózom erőteljesebben, mint általában.
11 településből áll a Hajdúhadházi kistérség, ebből 5 városi rangú település. Azt hiszem, ilyen felállás, ilyen megosztás nincsen Magyarországon még egy. A kistérség lakosságszáma 61 ezer, tehát a nagyobbak közé sorolható, legfeljebb 20-22 kistérség lehet nagyobb lakosságszámú, mint a mi kistérségünk. A rajzon jól látszik, hogy Hajdúhadház, a jelenlegi székhelytelepülés, a székhelyváros a periférián, tehát a legszélén helyezkedik el a kistérségnek. Így aztán a centrum-periféria elv semmilyen tekintetben nem érvényesülhet.
Ami még nagyon fontos, hogy semmilyen kapcsolata nincsen a téglási és bocskaikerti lakosokon kívül Hajdúhadháznak, hiszen 1990-ig még ez a három település egy település volt. Ellenben mellé kell még tenni azt is, hogy Nyíradony városa pedig 1950-ig a Ligetaljai járás székhelytelepülése volt, 1950 után lett lenyirbálva róla ez a lehetőség és ez a jog. Hajdúhadházra nem járnak a térségből középiskolás gyerekek, Hajdúhadház csak a saját városa, Téglás és legfeljebb Bocskaikert lakosságát vonzza, illetve erősíti, nincsenek kapcsolatai semmilyen területen a többi településsel. Ellenben Nyíradonyban a gimnáziumba hét településről járnak gyerekek, a szolgáltatásai kiterjedtek, lényegesen magasabb színvonalú szolgáltatási rendszere van, mint Hajdúhadháznak. Ezt pontosan tudja államtitkár úr, hiszen jó ismerője a területnek.
A közlekedés szempontjából a térség másik szélén elhelyezkedő településen élőknek 70 kilométert kell alkalmanként például Fülöpről és Újlétáról utazniuk kétszeri átszállással, hogy elérkezzenek a hajdúhadházi központba. Nincsen közösségi közlekedés biztosítva a jelenlegi székhelyhez. Ha az előterjesztést támogatnánk és Nyíradony lehetne a székhelytelepülése a társulásnak, akkor nagyobb esély lenne arra, hogy a közösségi közlekedés rendszere átalakuljon, és tovább erősödne a meglévő szerepe és ereje is.
Egyébként mikrotérségi szinten is meg lehet vizsgálni ezt a társulást, hiszen három mikrotérség működik a berkein belül. Az egyik az, amit mondtam is, a Hajdúhadház-Téglás-Bocskaikert, ami korábban egy település volt, a másik a Hajdúsámson-Nyíradony, a harmadik pedig Vámospércs és még négy település. Magyarul mikrotérségi szerepét tekintve sincs átnyúló kapcsolata Hajdúhadházba Nyíradonynak; Fülöppel, Hajdúsámsonnal, Nyíracsáddal van Nyíradonynak mikrotérségi kapcsolata, ami szinte lefedi a teljes térséget, kivételt képez a három említett település. Tehát az, hogy a vonzáskapcsolata erősebb, nem igaz, ezt pontosan tudja mindenki. Már csak azért sem - csak egy egyszerű, életszerű tény -, mert nem nősülnek, nincsenek házasságkötések, nem mennek férjhez Hajdúhadház, Bocskaikert és Téglás irányából a másik oldalra, abszolút nem mennek. Ez egy nagyon fontos, életszerű dolog, tehát nincsen kapcsolatuk. Ezt bizonyítja ez is egyébként. Ha erről valakinek más a véleménye, meghallgatom szívesen, de ez életszerű, tehát ha nincsenek házasságkötések a települések között, akkor nincsen köztük kapcsolat sem egyébként. Bele kell gondolni.
Összegezve Nyíradonynak igenis lényegesen erősebb a vonzáskapcsolata, mint Hajdúhadáznak, de ezt szerintem pontosan tudják az előadók is. Ami fontos lenne, hogy valóban a társulási megállapodásban kell rögzíteni a székhelyváltás szándékát. Ellenben ha egy kormány-előterjesztésben megfogalmazzák azt, hogy nem támogatja a kormány a kezdeményezést, akkor ez egy üzenet mindenki számára. Tehát tisztelettel arra kérem az előterjesztőket, hogy vegyék ezt ki belőle, ne indokolják olyannal, ami nem igaz.
Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen. További hozzászóló? Varju képviselő úré a szó.
VARJU LÁSZLÓ (MSZP): Köszönöm szépen a lehetőséget. Elöljáróban szeretném megjegyezni, hogy minden ilyen alkalom jó arra, hogy felhívjuk a figyelmet, hogy a kistérségek nemcsak akkor fontosak, amikor mi évente elővesszük őket, hanem igenis fontosak más szempontból is. Jó lett volna a korábbi elképzelésünk szerint - mondom itt a kormányzati oldalról ezt az elképzelést - igenis a kistérségeket kétharmados támogatással úgy kialakítani és létrehozni, ami ilyen értelemben egy jóval kialakultabb állapotot jellemezhetne, és nem csak négyévenkénti egyszeri alkalommal ez ügyben kardoskodni, hogy melyik lenne a legjobb megoldás.
Összességében én úgy látom, hogy az előterjesztés kimerítően leírja, hogy melyek azok a területek, amelyeken éppen ebben az időszakban módosítani lehet vagy érdemes. Ezért a magam részéről én támogatnám az előterjesztést, hiszen ez nemcsak az adott önkormányzatok részéről meglévő helyi kezdeményezéseket jelzi, hanem a lefolytatott egyeztetések eredményeként tartalmazza, bemutatja azokat az érdekegyeztetéseket is, amelyeket a szakmai önkormányzati csoportok részéről nemcsak egyes önkormányzati érdekképviseleti szervezetek mutatnak be, hanem ilyen módon az egyeztetéseket követően támogatják is.
Összefoglalva úgy látom, hogy az az eredeti cél, hogy a túl nagyok működőképesebbé tételét segíti és támogatja, az önkormányzati szándékokat figyelembe veszi és az érdekképviseletek egyetértenek vele, ezért azt javaslom, hogy az előterjesztést ebben a formában támogassuk.
Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Van-e további hozzászólás? Bóka István képviselő úr!
DR. BÓKA ISTVÁN (Fidesz): Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Államtitkár Úr! A Balaton mellett élők már nagyon régóta szeretnék azt, hogy az egységes kezelés érdekében a Balaton Kiemelt Üdülőkörzet - mi úgy mondjuk, hogy régió - határai, illetőleg a Balaton melletti kistérségek határai essenek egybe az egységes mérhetőség miatt. Ezt két módon lehet megvalósítani: vagy a kiemelt üdülőkörzet határait változtatjuk, vagy a kistérségek határait változtatjuk, vagy pedig mind a kettőt egyszerre. A törvényjavaslatban egyébként a kistérségi határok vagy települések alapján történik e tekintetben pozitív változás, azonban ezzel még mindig nem sikerül elérni azt, hogy a kiemelt üdülőkörzet és a kistérségek határai essenek egybe. Holott azt gondolom, az idei évben talán kivételes lehetőség nyílt ebben a kérdésben, mert a Balaton-törvény általános felülvizsgálata folyamatban van, várhatóan év végén vagy jövő év elején a parlament elé kerül, ahol a kiemelt üdülőkörzet határai változnak és mozognak, tehát bővülnek, és itt a kistérségi besorolás szerint is vannak elmozdulások. Azt gondolom, a Balaton mellett élőknek, a régióban élőknek egy nagyon fontos szempont lenne az, hogy előbb-utóbb, de inkább mielőbb a kistérségi határok és az üdülőkörzet határai lehetőleg essenek egybe. Ez lassan már egy tízéves kérés részünkről. Azt látom, hogy ebben még nem sikerül ezt megoldani, de kérem, szíveskedjenek ezt figyelembe venni.
Nagyon szépen köszönöm.
ELNÖK: Köszönöm szépen. További hozzászóló? Kovács alelnök úré a szó.
DR. KOVÁCS ZOLTÁN (Fidesz): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Bizottság! Tisztelt Államtitkár Úr! Nem véletlenül kérdeztem azt, amit kérdeztem, mert én úgy látom, hogy az alapelvek, amelyekben az önkormányzati szövetségek egyetértettek, nem mindenhol érvényesülnek normatív módon és következetesen. Mi indokolhatja egy-egy ilyen új kistérség kezdeményezését? Egyik oldalról a pénz, a másik oldalról maga a politika.
Az egyik az, hogy mondjuk a kedvezményezetti besorolás miként változhat meg. Sopron környékén, ahol egyébként százezres kistérségről beszélhetünk és jelentős számú önkormányzatról, az egyik mikrotérség leválásával Sopron, amely progresszív és egy húzóerőt jelent abban a térségben, sosem lesz kedvezményezett besorolású térség. 60 - 61. FE Viszont ezek a települések pont azok, amelyek többek között a zsáktelepüléshez hasonló, határ menti, nehéz helyzetben lévő, korábban nem fejlesztett, az osztrák határ közelsége miatti települések. Például ilyen indok volt.
A másik a kétpólusú kistérségek megjelenése, Ajka, Devecser, vagy itt néhányan Hajdúhadház esetét említették, vagy netán ahol hárompólusú kistérségekről van szó. Az alapelv az, hogy azért mégiscsak az önkormányzati szándékot van értelme figyelembe venni ezekben az ügyekben. Ha megnézi az államtitkár úr, az elutasítottak legtöbb esetében az önkormányzati szándékok, tehát a kistérségi, települési, illetve a megyei területfejlesztési tanácsi döntések mind - az elutasítottakról beszélek most - legtöbb esetben ezt támogatták. A kormány nem támogatta, illetve a minisztérium ezeket a döntéseket, illetve a régió, ahol egyébként a kormány megbízottai ülnek többségben a regionális fejlesztési tanácsoknál. Tehát az egyik oldalról úgymond a végrehajtó hatalom nem támogatta, a másik oldalról kvázi önálló hatalmi ágként megjelenő önkormányzatok pedig ezt támogatták.
Nyilván utolérhető a politika olyan módon is, ahol erősebb MSZP-s nyomás van a térségek vonatkozásában, hogy ne szakadjon el onnan bizonyos kistérségi rész, mert ott épp az ottani polgármester érdekét sérti, aki netán a társulás elnöke lehet, akkor annak nem adnak helyt, máshol ugyanezekkel az indokokkal meg helyt adnak, mert ott éppen az a cél, hogy kettéváljon a kistérség. Ha kell, ezekre majd akár négyszemközt is mondok példákat.
Az alapelvekből szeretném kiragadni azt, hogy az egyik, a nagy térségek kettébontása, igazából nem valósul meg. Mondom az ajkai példát, egyébként Veszprém megyében, ha ez így elfogadásra kerülne, ahol az önkormányzatokból 30, 25 támogatja ezt a kezdeményezést, az almádi kistérségben sokkal kevesebb lélekszámú, kevesebb községgel létrehoztak egy kistérséget, mint ami most Ajkán egyébként maradna.
A közlekedési kapcsolatokra nincs értelme hivatkozni, mert mindegyiket ugyanúgy összeköti a 8-as út meg a Szombathely-Budapest déli vasúti összeköttetés.
A másik a vonzáskapcsolat. Például ebben az esetben a kiválás a szándéka az önkormányzatoknak. Devecserhez tartozik az okmányirodája, mindig is Devecser volt ennek a központja, Ajka 1950-ig egy négyezres falu volt, Devecser pedig volt a járási székhely, ott volt a járásbíróság, a földhivatal, és minden út oda vezetett, hogy így mondjam. Azért mondom el, mert ezt ismerem többek között a legjobban, ráadásul ami indokként szerepel, a térséghatárán lévő települések Ajkához meg Devecserhez majdnem kilométerben ugyanolyan közel vannak, 5 kilométer a különbség, tehát ez nem indok az elutasításra. Ez egy tipikus példája egyébként a kétpólusú kistérségeknek, bizonyos esetben a támogatásának, bizonyos esetben pedig a nem támogatásának.
Ha már ott tartunk, hogy ki mit szeretne, kérdezem én, amikor a 168 kistérség létrejött, megkérdeztek egyetlen önkormányzatot, hogy melyikben szeretne lenni? És az, aki nem akart ebben bent lenni, államtitkár úr, mégis belekerült, utána mondhatott valamit? Most pedig arra hivatkozunk, hogy kettő vagy három önkormányzat nemet mond a kistérségre. Akkor pedig volt, ahol tízesével mondtak nemet, mégis abba a kistérségbe kerültek.
Amit még szeretnék elmondani, hogy kivételesen kerüljön sor. Ha most így nézzük, a 44-ből 35 vagy a 14-ből 6, az nem kivételes, hanem mondhatnánk azt is, hogy fele vagy általánosan megengedett. Tehát ez nem indok, hogy kivételesen kerüljön sor csak ilyen esetekben. Azt gondolom, hogy elsődleges legyen az önkormányzati kistérségi, a megyei érvrendszer mondjuk adott esetben a kormányzati végrehajtó hatalommal szembeni érvrendszernek, hiszen ők élnek ott, ők fogják ezt ilyen módon megélni, az ő problémájuk, nekik lesz több problémájuk, vagy nekik lesz kevesebb problémájuk ezekben az ügyekben.
Tehát azt mondom, hogy ha megengedtük, hogy Tiszaug meg Veszprémvarsány és társai annak idején, még nem is volt népszavazás, hanem egyszerűen önkormányzati minősített többségű döntéssel megyét tudtak váltani, ma itt egy törvényjavaslatban sokkal szigorúbb feltételeket írunk elő nem megyeváltáshoz, kistérségváltáshoz az egyes településeknek vagy településcsoportoknak, mint annak idején, amikor a parlament törvénnyel egyik megyéből a másikba több települést átengedett, csak testületi minősített döntés volt ehhez szükséges. Most nem ismétlem meg még egyszer, sokkal több ilyen jellegű kritériumot kell teljesíteni a településcsoportoknak.
Ez az ábra, amit Tasó képviselő úr egyébként bemutatott, szemléletesen mutatja, hogy a térség központja itt van. Tehát ha most más az igény, amely ez esetben mondjuk máshova helyezné a súlypontot, akkor ezt miért nem engedjük meg, ráadásul ha ebben a települések egyetértenek? Vagy nagy a zalaegerszegi térség, vagy nagy a soproni térség, abból kisebbet akarunk csinálni, ami az alapelvek között szerepel, akkor miért nem engedjük meg, miért ragaszkodunk továbbra is mereven ezeknek a... Elnehezülne. Nem véletlenül kérdeztem meg, mert Ajka esetében az van, hogy elnehezül a kistérség. Mitől nehezül el Ajka, hogy nem 30 településsel, hanem 9-cel kell megküzdeni? A másik térségközpont pedig felvállalja ezt a kérdéskört. Ráadásul az önkormányzati közszolgáltatás, illetve az okmányiroda és ami ehhez szükséges, az mind a két településen megvan. Nem is értem. Ezért a magam részéről mint kidolgozatlan, vagy nem megfelelő érvrendszerű előterjesztést nem tartom általános vitára alkalmasnak.
ELNÖK: Köszönjük szépen. (Vigh László jelentkezik.) Vigh képviselő úré a szó.
VIGH LÁSZLÓ (Fidesz): A zalalövői kistérség nem lett támogatva. 79 települést tartalmaz most jelenleg ez a zalaegerszegi kistérség. Ott tartanak, hogy amikor Gyimesi Endre polgármester összehív egy gyűlést, majdnem nem tudják egyszerűen elérni azt, hogy határozatképesek legyenek, mert 79 települést még helyiség szempontjából is nehéz összehívni. A Zalalövő kistérség igénye szerintem teljesen jogos lett volna, függetlenül attól, hogy kicsi a településszám, kevés település akarná, viszont Zalalövő egy kis körzetközpont, amelyhez szorosan kapcsolódnak a települések. Tehát azok a települések, amelyek Zalalövőt körbeveszik, úgy oktatási, kulturális, sport és minden más szempontból együvé tartoznak. Őket oda lehet sorolni azért, mert huszonvalahány kilométerre vannak Zalaegerszegtől, de az élet mást hoz, amit Kovács Zoltán alelnök úr is mondott, az élet egy picit felülírta ezeket a dolgokat. Én is teljesen jogosnak tartom a zalalövői kistérség különválását, illetve külön kistérség létrehozását.
ELNÖK: Köszönöm. Van-e további észrevétel, hozzászólás? (Senki sem jelentkezik.) Ha nincs, lezárom a vitát. Szakállamtitkár úr, kíván-e reagálni a vitában elhangzottakra? Ha igen, öné a szó.
DR. BUJDOSÓ SÁNDOR szakállamtitkár (Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium): Köszönöm szépen. Tisztelt Bizottság! Tasó László képviselő úr, polgármester úr felvette a hajdúhadházi kistérséggel, illetve annak székhelyével kapcsolatos problémát, és más hozzászólásokban is elhangzott, hogy hát igen, többpólusú kistérségek vannak, és hogy szabad utat kell-e minden esetben engedni az ilyen irányú kezdeményezéseknek.
Szeretném jelezni, hogy a 168 kistérség közül 93 kistérség az, amelynél egy város van, a többiben több város van, tehát nem kirívóan sajátos az a helyzet, ami a hajdúhadházi kistérségben van. Olyanból nyilvánvalóan kevesebb van, mint amelyik kistérségben ketten vannak, de az öt város ellenére, ahogy említette Tasó képviselő úr is, három mikrokörzet jött létre ebben a kistérségben is. 70. - 71 fzs Tehát maga az, hogy több város létezik egy kistérségben, nem jelenti szükségszerűen azt, hogy annyi mikrokörzet is kialakul és létrejön, tehát valóban a vonzáskapcsolatokról van szó.
Az is igaz, amit elmondott, hogy ez a kistérség három mikrotérséghez kapcsolódik. Azért szeretném polgármester úr emlékezetébe is idézni a kezdeményezést. A kezdeményezésben hol kistérség, hol többcélú kistérségi társulás székhelyének megváltoztatásáról esik szó. A többcélú kistérségi társulás székhelyének megváltoztatásához nincs szükség a törvény módosítására, a többcélú kistérségi társulások maguk döntik el, hogy hol van a székhelyük, ez a lehatárolás nem határozza meg a többcélú kistérségi társulások székhelyét. Hiszen Hajdú-Bihar megyében most is van olyan kistérségi társulás, amelynek székhelye nem a törvényben megjelölt kistérségi székhely, hanem máshol van; gondoljunk csak a Derecske-Létavértesi kistérségre, ahol a társulás székhelye Sáránd település lett.
Nyíradony vonzáskörzetét én mint a helyi viszonyokat is tényleg valamelyest ismerő - de olyan részletességben nyilvánvalóan nem, mint polgármester úr - nem vitatom, hogy van vonzáskörzeti funkciója a maga mikrotérségében, de Vámospércs és Hajdúhadház vonatkozásában nem tudom, hogy érvényesíthető-e ez az elv. Ha a kistérség székhelye Nyíradony, akkor a teljes kistérséget lefedi az a vonzásfunkció, amit vázoltunk, tehát érveket lehet emellett és ez ellen is fölhozni. Én azt mondom, hogy ha a tizenegy település többsége vagy az a hat település, azt mondja, hogy a kistérségi társulás székhelye Nyíradony legyen, ezt megteheti a jogilag szabályozott rendben a többcélú kistérségi társulási törvény alapján a társulási megállapodás módosításával, ennek semmi akadálya nincs, ezt ez a törvényi szabályozás nem érinti.
Bóka István képviselő úr említette az üdülőkörzet és a kistérségi határok harmonizációját. Én úgy gondolom, hogy ez nem rossz gondolat, csak ilyen irányú kezdeményezés, ahogy látszik az előterjesztésből is, nagyon kevés érkezett. Tehát úgy tűnik, hogy a településeknél ez nem jelent olyan égető problémát, ami miatt a kistérségi lehatárolás módosulását ennek okán kezdeményezték volna.
Kovács Zoltán alelnök úr az alapelvek érvényesítését hiányolta. Én azt hiszem, az előterjesztő következetesen érvényesítette az elfogadott alapelveket. Szeretném jelezni, hogy a javaslatban szereplő támogatott és nem támogatott kezdeményezésekben is, nem csak az alapelvekben a Kormány és az Önkormányzatok Egyeztető Fórumán valamennyi önkormányzati érdekszövetség, tehát az önkormányzatok részéről is egyetértés volt. Tehát nemcsak az alapelvek szerepeltek a KÖEF napirendjén, hanem maga a konkrét javaslat is ebben a formában, ahogy most a tisztelt bizottság asztalán fekszik.
A nagytérségek megbontásával kapcsolatban mint következetlen tevékenységet hozta példaként alelnök úr a Sopron-Fertődi kistérségből a lövő-iváni kistérség kiválását elutasító vagy legalábbis nem támogató kormányzati javaslatot. Még egyszer szeretném jelezni - ha megnézik az indokolást, látják -, hogy Lövő és Iván külön-külön 1000-1400 lakosú települések, amelyek kistérségi központként kívánnának ebben a körben funkcionálni. Úgy tűnik, sokkal inkább az a helyzet, amire alelnök úr utalt, hogy ezek mögött a kistérségek és a kistérségi változások mögött bizony megjelenik az a szándék, hogy legyen területfejlesztés szempontjából kedvezményezett kistérség, de ma már a kistérséget nem statisztikai, területfejlesztési egységként kezeljük, a kistérségi rendszer ma már több ennél, ez a közös feladatellátás és közszolgáltatások szervezésének kerete és államigazgatási, hatósági jellegű szolgáltatásoknak az illetékességi területe is.
Egyébként szeretném jelezni, bár nem tisztem, hogy a kedvezményezett kistérségi besorolásra vonatkozó országgyűlési határozati javaslat is rövidesen a parlament és felteszem, hogy a bizottság asztalán lesz. Abból a javaslatból majd érzékelhető lesz, hogy hogyan próbálja az előterjesztő kezelni azokat a valós jelenségeket, amelyekre Kovács képviselő úr utalt, tehát, hogy a nagyobb lélekszámú térségeken belül találunk "combosabb" várost és zsáktelepülés jellegű vagy zsákterület jellegű részeket egyaránt, ahol vitathatatlanul alacsony a fejlettség. 2003-ban igenis megkérdezték a polgármestereket a lehatárolás kialakításánál, és azokat a véleményeket a döntéshozó akkor is figyelembe vette, mint ahogy felteszem, 2004-ben ugyanígy figyelembe vette a törvény mellékletének megalkotásakor.
A zalalövői kistérség tekintetében elhangzó kérdéssel kapcsolatban a következőre szeretnék utalni. Való igaz az, hogy a 79 településes Zalaegerszegi kistérségben a többcélú kistérségi társulás működtetése nem könnyű. Van erre technológia, hiszen az elnökség a társulási tanácson belül ilyen nagy létszám esetén ezt létrehozhatja. Arra hadd utaljak a kezdeményezéssel kapcsolatban, hogy a kezdeményezés alapján a zalalövői kistérség hat településből állna és a lakosságszáma összesen az 5017 főt érné el. Úgy gondolom, hogy pusztán ezzel a kiválással - hiszen ez az egység nem tekinthető szervesen létező kistérségnek, ez a hat települési kapcsolat vagy együttműködés kétségkívül mikrotérségi jeleket mutat - nem oldódik meg Zalaegerszegi kistérség problémája. Sajnos nem jött több olyan kezdeményezés, ami alapján nagyobb léptékű változtatást lehetett volna itt kezdeményezni vagy támogatni. érdemes megvizsgálni, hogy találunk-e olyan települést, amelyik valódi központi vagy alközponti szerepkört tud kialakítani, és milyen vonzáskörzetet érint ez, hiszen a zalalövői rész a Zalaegerszegi kistérségnek egy csücskét fogta volna ez az öt, Zalalövővel együtt hat település. Tehát az a válaszom, hogy döntést tudnak hozni és működtetik is ezt a technológiát azokban az ügyekben, amelyekben az elnökség döntést hozhat. A társulási tanács működtetése természetesen nem könnyű egy ilyen nagy létszámú településnél, és ezzel a változtatással enyhül ez a fajta teher, de még nem ideális, ebben egyetértünk.
Köszönöm szépen, elnök úr.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Tisztelt Bizottság! Általános vitára való alkalmasságról kell dönteni. Kérdezem a bizottságot, ki ért egyet a beterjesztett javaslat általános vitára való alkalmasságával. Aki igen, az kérem, kézfelemeléssel jelezze. (16) Ki nem ért vele egyet? (11) Tartózkodik-e valaki? (0) Megállapítom, hogy a bizottság a törvényjavaslatot 16 igen szavazattal, 11 nem ellenében, tartózkodás nélkül általános vitára alkalmasnak tartja.
Bizottsági előadót kell állítanunk. Javaslom, hogy Varju képviselő úr képviselje a többségi véleményt. A kisebbségi véleményt ki fogja képviselni? (Jelzésre:) Kovács Zoltán alelnök úr fogja elmondani a kisebbségi véleményt. Egyetért-e ezzel a bizottság? (Szavazás.) Igen, köszönöm szépen. Ezek szerint a parlament ülésén így fognak elhangozni a bizottsági vélemények.
80
81. FE
Mielőtt rátérünk a 2. napirendi pont tárgyalására, egyrészt nem köszönünk el az ÖTM képviselőitől, mert a következő napirendi pontnál is ők lesznek kormányképviseletben. Engedjék meg, hogy egy április végi belpolitikai hírre hadd térjek vissza. Biztosan mindnyájan találkoztunk azzal, hogy Magyarország több mint 3000 településvezetője közül a polgárok szavazatai alapján dr. Bóka Istvánt választották meg az év polgármesterének a Pécsett tartott polgármesteri rendezvényen. (Taps.) Polgármester úrnak gratulálunk a bizottság nevében. További eredményes polgármesteri munkát kívánunk, és mint országgyűlési képviselőnek is nagyon sok sikert kívánunk!
A jókívánságok után rátérünk a 2. napirendi pont tárgyalására, a polgármesterek és a helyi önkormányzati képviselők összeférhetetlenségének megállapítására irányuló eljárással összefüggő törvénymódosításokról szóló T/2933. számú törvényjavaslatra. Szintén első helyen kijelölt bizottságként az általános vitára való alkalmasságról kell döntenünk.
Kívánnak-e szóbeli kiegészítést tenni? Valószínűleg igen. Államtitkár úré a szó.
Dr. Bujdosó Sándor szóbeli kiegészítése
DR. BUJDOSÓ SÁNDOR szakállamtitkár (Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium): Nagyon röviden tenném ezt meg. Tisztelt Bizottság! A törvényjavaslat előkészítését az Alkotmánybíróság döntése indukálta. Az Alkotmánybíróság arra kötelezte az Országgyűlést, hogy ez év június 15-ig tegyen eleget azon jogalkotási feladatának, hogy a polgármesterekkel kapcsolatos összeférhetetlenségi eljárás egyik eleménél, egyik formulájánál biztosítsa a jogorvoslathoz való jog korlátozás nélküli érvényesítését. Magyarán ez a következőt jelentette. Polgármester összeférhetetlenségéről képviselő-testületek is dönthetnek, ezen döntés ellen van bírói jogorvoslat, tehát többfokú a jogorvoslati rendszer. Abban az esetben, ha a testület nem hajlandó ezt megállapítani, a közigazgatási hivatal vezetője jogosult a bíróságnál eljárást kezdeményezni. A jelenlegi szabályok szerint ez az eljárás egy fokozatú, és ez ellen a döntés ellen nem volt lehetőség jogorvoslatra. A törvénymódosítás azt a célt szolgálja, hogy ezek az eljárások lehetőség szerint nagyon gyorsan lefolyjanak, és a bírói, az elsőfokú bírói döntés után legyen lehetőség fellebbezésre és egy másodfokú bírósági eljárásra.
A törvényjavaslat nemcsak a polgármesterre vonatkozó szabályozást módosítja, hanem az önkormányzati képviselőkkel kapcsolatos ugyanilyen okból megjelent vagy ugyanilyen tartalmú szabályozást is módosítja. Bár erre az Alkotmánybíróság nem tért ki, de szoros összefüggés miatt nem kerülhető meg az önkormányzati képviselők jogállásáról szóló törvény módosítása sem.
A törvényjavaslat elfogadásához kétharmados többség kell. Ötpárti egyeztetést folytatott az előterjesztő ebben a kérdésben. Az ötpárti egyeztetésen jelenlévők módosítással támogatták a javaslatot. A módosítás arról szól - ez beépült már a javaslat szövegébe -, hogy a fellebbezés benyújtására, tehát az elsőfokú bírósági döntést követő jogorvoslati kérelem benyújtására 8 nap álljon az érintettek rendelkezésére. Az eredeti javaslat 3 napos határidőt állapított volna meg.
Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen államtitkár úrnak. Van-e kérdés? Úgy gondolom, hogy nem nagyon sok kérdés merülhetett fel, úgyhogy a kérdést és a véleményeket egyben tárgyaljuk. Kérdés, vélemény? (Dr. Kovács Zoltán jelentkezik.) Alelnök úr kíván hozzászólni.
DR. KOVÁCS ZOLTÁN (Fidesz): Nekem még a régi javaslatom van. Ebben volt egy ötpárti egyeztetés, és ott a 3 napról 8-ban egyeztünk meg, és ez be is került a javaslatba. Tulajdonképpen ebben azért nem lesz vita, mert az ötpártin sem volt vita, hanem ebben megegyeztünk, és azt mondja, hogy mindegyik parlamenti párt támogatja ezt az előterjesztést. A 3 nap lett felbővítve 8 napra, és ebben is megegyeztünk. Tehát tulajdonképpen mint első helyen kijelölt bizottság igazán nem is lehet róla mit mondani azon kívül, hogy megegyeztünk, vita nincs ebben a kérdésben, teljesítjük az Alkotmánybíróság határozatát.
ELNÖK: Ezt tudom megerősíteni az MSZP-frakció részéről is, tehát egyetértettünk vele. Fontosnak tartjuk, hogy hozzuk meg minél hamarabb a döntést.
Döntés az általános vitára való alkalmasságról
Van-e további hozzászólás? (Nincs jelentkező.) Ha nincs, akkor kérdezem a bizottságot, általános vitára alkalmasnak tartja-e a javaslatot. Aki igen, kézfelemeléssel jelezze. (Szavazás.) Köszönöm szépen. Megállapítom, hogy a bizottság egyhangúlag általános vitára alkalmasnak tartotta.
Kellene egy bizottsági előadó. Kovács alelnök urat javaslom. Egyetért a bizottság? (Szavazás.) Igen. Tehát a bizottsági előadó Kovács Zoltán alelnök úr lesz. Köszönöm szépen. A 2. napirendi pontot ezennel lezárom. Most már megköszönöm önöknek a közreműködést. További jó munkát!
Rátérünk a 3. napirendi pont tárgyalására, a T/2938. számú törvényjavaslatra, amely egyes foglalkoztatási jogviszonyokat szabályozó törvények munka- és pihenőidőre vonatkozó rendelkezésének módosításáról szól. Tisztelettel köszöntöm a Szociális és Munkaügyi Minisztériumból dr. Burik Mária főosztályvezető-helyettes asszonyt. (Dr. Burik Mária: Üdvözlöm a bizottságot.) Egyedül tetszett érkezni? (Dr. Burik Mária: Igen.) Van-e szóbeli kiegészítés? Ha van - biztos van -, akkor kérem, röviden tegye meg.
Dr. Burik Mária szóbeli kiegészítése
DR. BURIK MÁRIA (Szociális és Munkaügyi Minisztérium): Röviden kívánok kiegészítést tenni. Amint bizonyára a tisztelt bizottság és a képviselő urak is megismerték az előterjesztés anyagát, annak előkészítésére két cél elérése érdekében került sor. Az egyik cél jogharmonizációs jellegű, figyelemmel arra, hogy az Európai Uniónak a 2003/88-as számú irányelve, illetőleg annak alapján az Európai Unió Bírósága által meghozott több ítélet kimondta, hogy a munkavállaló által ügyeletben töltött idő teljes egészét munkaidőnek kell tekinteni. Ennek megfelelően tehát a magyar jogban, így a munka törvénykönyvében és más jogállási törvények többségében is át kellett vezetni ezt a szabályt annak érdekében, hogy a Magyar Állam a jogharmonizációs kötelezettségét teljesíteni tudja, és mentesüljön az időközben nulladik fázisában ért kötelezettségszegési eljárásban alkalmazható jogkövetkezmények alól.
A másik indok az, hogy tavaly decemberben az Alkotmánybíróság megsemmisített a közalkalmazottak jogállásáról szóló törvénynek az egészségügyi ágazatban történő végrehajtására vonatkozóan egyes szabályokat, amelyek alapvetően a munkaidővel kapcsolatosak. Mivel a megsemmisítés 2007. július 1-jei hatállyal történik, ezen időpontig meg kell alkotni azokat a munkajogi szabályokat, amelyek a végrehajtási rendelet megfelelő előkészítésének alapjául szolgálnak.
Ami a tisztelt bizottság ügykörét érinti, el kell hogy mondjam, hogy alapvetően az egészségügyi intézményekre vonatkozó szabályozást nem a mostani munka törvénykönyve tartalmazza, hiszen ezek a szabályok generálisak. Az egészségügyi ágazatot érintően az egészségügyi ügyelet tartalma, fogalmi rendszere eltér a munkajog általános feltételrendszerétől, tekintettel arra, hogy az egészségügyi ügyelet alatt szükségszerűen felmerül a munkavégzés kötelezettsége. Ezért a munka törvénykönyve lehetővé teszi azt, hogy az ágazati törvény, az egészségügyi tevékenység ellátásáról szóló törvény eltérő tartalommal határozza meg az egészségügyi ügyelet fogalmát, eltérő mértékben állapítsa meg az ügyeleti idő mértékét és az erre vonatkozó díjazást is.
90.
91 fzs
Költségvetési kihatása önmagában a munka törvénykönyve módosításnak, illetőleg az amellett még szabályozott Kjt., Ktv., a bírák jogállásáról szóló törvény és az igazságügyi alkalmazottak jogállásáról szóló törvény módosításának nincs.
Az egészségügyet érintően költségvetési kihatás lesz, azt azonban egy másik törvényjavaslat, tehát az egészségügyi tevékenység végzésének egyes kérdéseiről szóló 2003. évi CXXXIV. törvény módosításában lehet részletesen olvasni.
Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönjük szépen. Tisztelt Bizottság! Van-e kérdés a beterjesztett javaslattal kapcsolatban? (Nincs.) Nekem egy kérdésem merült föl, bár a szóbeli kiegészítés részben választ adott rá. Kerestem, hogy a Hszt. módosításában ez miért nincs benne, merthogy ott is van probléma, főleg az e bizottság feladatkörébe tartozó tűzoltó-, illetve tűzvédelmi törvény kapcsán. Erre szíveskedjen válaszolni.
Van-e másnak kérdése? (Senki sem jelentkezik.) Ha nincs, akkor a kérdések körét lezárom, és visszaadom a szót önnek.
DR. BURIK MÁRIA (Szociális és Munkaügyi Minisztérium): Jogos a kérdése, elnök úr. Ez a törvényjavaslat alapvetően azoknak a jogállási törvényeknek az ügyeletre vonatkozó szabályait érinti, amelyek mögött a munka törvénykönyve háttérjogszabályként megjelenik, tehát amely törvényeknél valamit az adott törvény nem szabályoz, mögötte a munka törvénykönyvét szükségszerűen elő kell venni, és annak a szabályai adnak választ a kérdésre.
Mind a Hszt., mind a Hjt., a két fegyveres szervezetre vonatkozó törvényi szabály azonban eltérő ettől, itt nem jelenik meg a munka törvénykönyve háttér jelleggel, hanem ezeknek a törvényeknek kell az érintett vonatkozó törvényeket és a szükséges szabályokat megjeleníteniük. Tehát ezekre vonatkozóan a jogszabály-előkészítésért felelős tárcák fogják a szükséges lépéseket megtenni a harmonizáció érdekében, és ők fogják a módosítást előkészíteni.
ELNÖK: Köszönöm szépen, így már érthető a dolog. Vélemény, javaslat? (Senki sem jelentkezik.) Nincs. Úgy látom, a bizottságunk tud dönteni.
Kérdezem a bizottságot, ki ért egyet a beterjesztett törvényjavaslat általános vitára alkalmasságával. Aki igen, az kérem, kézfelemeléssel jelezze. (12) Ki nem ért egyet? (0) Ki tartózkodik? (8) Megállapítom, hogy a bizottság 16 igen szavazattal és 8 tartózkodás mellett a T/2938. számú törvényjavaslatot általános vitára alkalmasnak minősítette.
A vita nagyságára való tekintettel azt javaslom, hogy ne állítsunk előadót. Egyetértés van-e ebben? (Bólogatások.) Igen, köszönöm szépen. Akkor a napirendi pont tárgyalását lezárom.
Rátérünk a 4. napirendi pontra, mégpedig Kovács Tibor és Jauernik István T/2882. számú indítványára. Köszöntöm a kormány képviseletében megjelent dr. Varga Sándor főosztályvezető urat és Peresztegi Gergely urat.
Jauernik István szóbeli kiegészítése
Az előterjesztők nevében én kívánom beajánlani a törvényjavaslatot. Amint a napirend kiegészítésénél is már kitértem arra, azért tartjuk fontosnak és szükségesnek, hogy újból nyissuk meg ezt a határidőt, mert ez lehetővé teszi, hogy azon önkormányzatoknak, akik a korábban letelt határidőig nem nyújtották be kérelmüket az ökotám-visszafizetési kötelezettségük halasztására részletfizetés engedélyezésére, újból legyen erre lehetőségük. Úgy gondolom, ez érthető; több mint száz önkormányzat nem élt ilyen lehetőséggel, és többen jelezték, hogy kívánnának vele élni. Azt gondolom, méltányolandó ez a kérés; biztos vagyok benne, hogy sok helyen az önkormányzati testületek újjáalakulása volt az oka annak, hogy nem szembesültek a polgármesterek és a testületek e nehéz feladattal. Ennyiben kívántam a törvényjavaslatot indokolni.
Nem tudom, a kormány tud-e már véleményt mondani a javaslatról.
DR. VARGA SÁNDOR (Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium): Igen, a kormány nevében támogatjuk.
ELNÖK: Köszönjük szépen. Van-e kérdés, vélemény? (Nincs.) Akkor gyorsan tudunk végezni. Kérdezem a bizottságot, egyetért-e a törvényjavaslat általános vitára való alkalmasságával. Aki igen, az kérem, kézfelemeléssel jelezze. (Szavazás.) 24 - egyhangú szavazattal általános vitára alkalmasnak tartotta a bizottság.
A vitára való tekintettel azt gondolom, nem kell előadót állítanunk. Egyetértés van-e ebben? (Szavazás.) Igen, köszönöm szépen. Ezzel a napirendi pont tárgyalását lezárom.
Rátérünk az 5. napirendi pontra, a 2007. évi költségvetés módosításáról szóló 2759. számú törvényjavaslathoz benyújtott, a bizottság feladatkörébe tartozó módosító javaslatok megvitatására. Az ajánlástervezetet képviselőtársaim megkapták, az asztalon megtalálják. A szokásnak megfelelően végezzük a munkánkat.
Az ajánlástervezet 1. pontjában szereplő indítvány összefügg az ajánlás 2., 3. és 10. pontjával. Gondolom, együtt tudunk ezekről dönteni. Kormányálláspontot kérünk.
DR. VARGA SÁNDOR (Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium): Igen, támogatjuk a kormány nevében.
ELNÖK: A kormány támogatja. Van-e kérdés, vélemény? (Senki sem jelentkezik.) Ha nincs, akkor kérdezem a bizottságot, támogatja-e az ajánlástervezet 1., 2., 3. és 10. pontjait. Aki igen, az kérem, kézfelemeléssel jelezze. (Szavazás.) Igen, megállapítom, hogy a bizottság támogatja.
A 4. ponthoz kell lapoznunk, amelyben Répássy képviselő úr javaslata szerepel.
DR. VARGA SÁNDOR (Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium): Nem támogatjuk.
ELNÖK: A kormány nem támogatja. Van-e kérdés, vélemény ezzel kapcsolatban? (Nincs.) Tegnap az általános vitában is fölmerült ez a kérdés. Tehát nincs kérdés, vélemény ezzel kapcsolatban, a kormány nem támogatja. És a bizottság támogatja-e? (Szavazás.) A bizottság nem támogatja.
Az 5. pontban Domokos képviselő úr javaslata szerepel. Kormány?
DR. VARGA SÁNDOR (Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium): Nem támogatjuk.
ELNÖK: A kormány nem támogatja az indítványt. Kérdés, vélemény? (Senki sem jelentkezik.) Nincs. Kérdezem, a bizottság támogatja-e. (Szavazás.) A bizottság nem támogatja.
A 6. pontban lévő javaslatról kell döntenünk. Kormányálláspontot kérünk.
DR. VARGA SÁNDOR (Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium): Támogatjuk.
ELNÖK: A kormány támogatja. Van-e kérdés, észrevétel? (Nincs.) A bizottságot kérdezem, hogy támogatja-e a 6. pontban lévő módosító javaslatot. (Szavazás.) Igen, a bizottság támogatja.
A 7. pontban lévő javaslat összefügg a 8. és a 9. ponttal, ezért ezekről együtt szavazunk.
DR. VARGA SÁNDOR (Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium): Igen, meg összefügg azzal is, amit elmondott Bujdosó úr itt az 1. napirendi pontnál.
ELNÖK: Ez a kistérségi társulásokkal kapcsolatos kérdéskör, tehát hogy lesznek új kistérségek, ezért a költségvetésben biztosítsunk lehetőséget arra, hogy a 2007. évben is működhessenek és megkaphassák a támogatásokat. A kormány tehát támogatja a 7., 8. és 9. pontokat. Kérdezem a bizottságot, támogatja-e. (Szavazás.) Igen, megállapítom, hogy a bizottság támogatja.
A végére értünk a módosító javaslatok tárgyalásának. Ha nincs képviselőtársaimnak olyan javaslata, amelyről kellene dönteni - (Nincs jelzés.) nincs ilyen -, akkor a napirendi pont tárgyalását lezárom. Megköszönöm a közreműködést.
DR. VARGA SÁNDOR (Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium): Köszönjük szépen. További jó munkát önöknek!
100
101. FE
ELNÖK: Rátérünk a következő, 6. napirendi pont tárgyalására, a lakások, helyiségek bérletére, valamint elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló 1993. évi LXXVIII. törvény módosítására. Köszöntöm a bizottsági ülésünkön az Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztériumból dr. Polgár Ildikó vezető főtanácsost. Többször találkoztunk az elmúlt időben.
Módosítókról kell ma döntenie a bizottságunknak, az ajánlástervezetet megkapták. Itt előre is jelzem, hogy majd egy bizottsági módosító benyújtására is sort kerítünk, amennyiben a bizottság azzal egyetért.
Először nézzük meg a módosító javaslatokat. Az ajánlástervezet 1. pontjában Kékesi Tibor javaslata szerepel, de ezt visszavonta a képviselő úr, így nem kell döntenünk.
A 2. pontban Erdős Norbert képviselő úr javaslata szerepel. Kormányálláspontot kérünk.
DR. POLGÁR ILDIKÓ (Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium): Nem támogatjuk.
ELNÖK: Képviselő úr, kér-e indokolást?
ERDŐS NORBERT (Fidesz): Miért nem?
DR. POLGÁR ILDIKÓ (Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium): Nyelvtanilag helyesebb a teljesítés utáni egyszeri kifizetés szóhasználat, nyelvtanilag az alkalmankénti félreérthető lenne egyébként, ezért.
ELNÖK: Van-e kérdés, vélemény ezzel kapcsolatban? (Senki sem jelentkezik.) Ha nincs, tudunk dönteni róla. Kérdezem a bizottságot, támogatja-e a 2. ajánlási pontban szereplő javaslatot. A kormány nem támogatja. (Szavazás.) Megállapítom, hogy a bizottság egyharmada sem támogatja.
A 3. pontban dr. Kékesi Tibor javaslata szerepel. Kormányálláspontot kérünk.
DR. POLGÁR ILDIKÓ (Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium): Nem támogatjuk, mert a következőt fogjuk támogatni.
ELNÖK: A probléma jogos, tehát elmozdulunk a 2 milliós nagyságrendről majd. Képviselőtársaimnak figyelmébe ajánljuk akkor a következő pontot is, hogy a kormány támogat elmozdulást, de nem ebben a formában. Először döntünk a 3. pontról. A kormány nem támogatja. És a bizottság? (Senki sem jelentkezik.) Megállapítom, hogy a bizottság egyharmada sem támogatja.
A 4. pontban szintén Kékesi képviselő úr tesz javaslatot.
DR. POLGÁR ILDIKÓ (Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium): Ezt támogatjuk.
ELNÖK: A kormány ezt a javaslatot támogatja. Van-e kérdés, vélemény? (Senki sem jelentkezik.) Nincs. Akkor kérdezem a bizottságot, hogy támogatja-e a 4. pontot. (Szavazás.) Megállapítom, hogy a bizottság támogatja.
Ajánlástervezet 5. pontjában Hock Zoltán képviselő úr még egy nagyobb összeget javasol.
DR. POLGÁR ILDIKÓ (Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium): Nem támogatjuk.
ELNÖK: Kérdezem a bizottságot, ki támogatja. (Szavazás.) Megállapítom, hogy a bizottság nem támogatja.
A 7. pontban Hock képviselő úr javaslata szerepel.
DR. POLGÁR ILDIKÓ (Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium): Igen, támogatjuk.
ELNÖK: A kormány támogatja a javaslatot. Kérdés, vélemény van-e? (Senki sem jelentkezik.) Nincs. Akkor kérdezem a bizottságot, támogatja-e. (Szavazás.) Megállapítom, hogy a bizottság támogatja.
A 8. pontról döntünk. A kormány támogatja-e?
DR. POLGÁR ILDIKÓ (Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium): Nem támogatjuk.
ELNÖK: Erdős Norbert képviselő úr javaslata. Az előzőhöz hasonló. Úgy látszik, megoldódik a probléma. (Dr. Kovács Zoltán: Ilyen adakozó régen volt a kormány. Inkább 30 napon belül fizet, mint 60. Gratulálok!)
DR. POLGÁR ILDIKÓ (Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium): Köszönjük.
ELNÖK: Alelnök úr a véleményt elmondta. Van-e további vélemény? (Senki sem jelentkezik.) Döntünk a 8. pontról. A kormány nem támogatja. A bizottság támogatja-e? (Szavazás.) A bizottság egyharmada sem támogatja.
Titkár úr jelzi, hogy László Tamás képviselő úr tévedésből rossz törvényhez nyújtotta be a módosító javaslatait. (Dr. Kovács Zoltán: Visszavonta, és benyújtotta a megfelelő helyre.) Titkár úr azt mondja, hogy szavazzunk róla, hogy az adminisztráció rendben legyen. Tudunk-e szavazni csomagban a 9. és 13. ajánlási pontok, mert hogy ebben a törvényben ez nem lehet? Megkérdezzük a kormányálláspontot.
DR. POLGÁR ILDIKÓ (Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium): Nem támogatjuk természetesen.
ELNÖK: Természetesen, ha időközben visszavonta, akkor tekintsük a bizottság döntését tárgytalannak. (Dr. Kovács Zoltán: Visszavonta.) Azt gondolom, hogy az a normális rend, hogy ha még nem jutott el ehhez a bizottsághoz az az információ, akkor leszavazzuk, ha a képviselő úr ezt visszavonta, akkor ennek sehol nem lesz nyoma, csak annyi, hogy a képviselő úr visszavonta az indítványát. Ezek alapján megkérdezem, hogy ki az, aki egyetért a 9-13. pontokban szereplő, László Tamás képviselő úr által beadott indítványokkal. A kormány nem támogatja. A bizottság? (Senki sem jelentkezik.) A bizottság egyharmada sem támogatja. Köszönöm szépen.
Most javaslom a tisztelt bizottságnak, nem tudom, ott van-e ön előtt is az a módosító javaslat, amelynek benyújtására teszek indítványt. (Dr. Polgár Ildikó: Igen.) Ez a módosító javaslat megpróbálja a Hagyó Miklós képviselő úr által megfogalmazott elég sok sebből vérző törvényjavaslatot beépíteni ebbe a törvénybe. Technikailag megvan a lehetőség, mert ebben a törvényjavaslatban is szerepel az ominózus 62. §, tehát kapcsolódó, kapcsolható, és ugyanazt a célt szolgáló módosító javaslat. A lényege az, hogy engedélyezzük az önkormányzatoknak a lakásalap egy szélesebb körű felhasználását, nem teljes szabad felhasználását, de a lakással, lakhatással kapcsolatos felhasználást. Ugyanakkor a fővárosnál, ahol ez egy kétszintű dolog, a kerületek és a Fővárosi Közgyűlés közötti megosztásnak a szakszerű rendezését biztosítja, és ennek megfelelően technikai paragrafusok számozását kellett átírni. Ennek a benyújtását kezdeményezem. Kérdezem, a kormány nevében tetszik-e tudni róla szólni.
DR. POLGÁR ILDIKÓ (Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium): Igen, támogatjuk, de ez tárcaálláspont egyelőre. Köszönöm.
ELNÖK: Jó, köszönjük szépen. Van-e kérdés, vélemény ezzel kapcsolatban? (Senki sem jelentkezik.) Ha nincs, még annyit elmondok, hogy Hagyó úrral is egyeztettük ezt a kérdést, hogy a Házszabály szerint a kormány benyújtott indítványát megelőzi a képviselői, így minél hamarabb tudunk haladni ezzel, és a parlamentben egyszerre, egy törvény módosítása ez. (Pál Tibor jelentkezik.) Pál Tibor képviselő úré a szó.
PÁL TIBOR (MSZP): Köszönöm szépen. Én csak szeretném emlékeztetni a bizottságot, hogy korábban itt volt már a bizottság előtt ez a módosító indítvány, akkor némileg volt is ebben egyetértés a bizottságban, nem az általános vitára való alkalmasságban, de a tárgysorozatba-vételben egyetértés volt. Ez most egy kicsit finomított változat, változott az álláspont azóta. Kérem, hogy támogassuk a módosító indítványt. Ez úgy a nagyvárosoknak, mind a főváros számára igazán hasznos.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Tudunk-e dönteni? Arról kell döntenünk, hogy az előttünk lévő módosító javaslatot az Önkormányzati és területfejlesztési bizottság benyújtja. Aki ezzel egyetért, kérem, kézfelemeléssel jelezze. (Szavazás.) Köszönöm szépen. Megállapítom, hogy a bizottság egyhangúlag úgy döntött, hogy ennek megfelelően a bizottsági módosító javaslatot benyújtja.
Van-e még olyan indítvány, amelyről döntenünk kell? (Nincs jelzés.) Ha nincs, a napirendi pontot lezárom. Megköszönöm önnek az együttműködést. További jó munkát kívánok!
Rá tudunk térni a következő napirendi pont megtárgyalására, amely a 7., és a tervező- és szakértő mérnökök, valamint építészek szakmai kamaráiról szóló törvény módosításáról szól. Köszöntöm a bizottsági ülésen megjelent - most kell keresnem a papíron, mert a nevekkel mindig bajban vagyok - dr. Daczi Diana vezető főtanácsos asszonyt. Legutóbb is ön volt, csak biztonság kedvéért papírból mondtam az ön nevét, nehogy tévedjek.
Módosító javaslatok megtárgyalására kerül sor. A szokásnak megfelelően ajánlástervezet mindenki előtt ott van. 15 ajánlási pont van, mindet meg kell tárgyalnunk. Kezdjük!
László Tamás képviselő úr módosító javaslata szerepel az 1. pontban. A másik oldalon már egyszer leszavaztuk ezeket az indítványokat, de most már jó helyen van, tudunk dönteni. 110. - 111 fzs Ez összefügg a 8. ponttal, együtt tárgyaljunk és szavazzunk ezekről. Kormányálláspontot kérünk.
DR. DACZI DIANA (Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium): A kormány álláspontja az, hogy nem támogatja ebben a formában.
ELNÖK: Ez egyértelműen azt jelenti, hogy a javaslat tartalmában valami hasonló jó lehet, de ebben a formában nem támogatják.
Kovács alelnök úré a szó.
DR. KOVÁCS ZOLTÁN (Fidesz): És milyen formában támogatnák? Mi az, ami hibás ebben?
DR. DACZI DIANA (Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium): Tekintettel arra, hogy a kamarák nemcsak átruházott közigazgatási feladatot látnak el, hanem számos olyan tevékenységet is, ami inkább érdekképviseleti vagy szakmai jellegű, abban a formában tartjuk ezt támogathatónak, egy olyan átfogalmazással, hogy kizárólag olyan kamarai gyakorlatról van szó, ami névjegyzék vezetésével összefüggő ügyintézői gyakorlatnak tekinthető, tehát ha kimondottan a kamara közigazgatási feladatai körében szerzett gyakorlatot az illető.
ELNÖK: Köszönjük szépen, tudunk dönteni az 1. ajánlási pontról, amelyet a kormány nem támogat. Kérdezem a bizottságot, támogatja-e. (Szavazás.) Megállapítom, hogy a bizottság nem támogatja.
A 2. pontban Horváth Csaba képviselő úr indítványa szerepel, amely a 9. ponttal függ össze; az összefüggés az, hogy ez a másik lába a dolognak. Kormányálláspont? (Dr. Bóka István és Erdős Norbert távoznak a teremből.)
DR. DACZI DIANA (Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium): Ugyanilyen indokok mellett nem támogatjuk.
ELNÖK: Érthető. Van-e kérdés, vélemény? (Senki sem jelentkezik.) Nincs. Kérdezem a bizottságot, támogatja-e. (Szavazás.) Megállapítom, hogy a bizottság egyharmada sem támogatja.
A 3. pontban Horváth Csaba és képviselőtársai indítványa szerepel. Kormány?
DR. DACZI DIANA (Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium): A kormány nem támogatja.
ELNÖK: A kormány nem támogatja. Van-e kérdés, vélemény? (Senki sem jelentkezik.) Ha nincs, akkor kérdezem, ki az, aki támogatja. (Szavazás.) Megállapítom, hogy a bizottság nem támogatja.
A 4. pontban László Tamás képviselő úr indítványa szerepel.
DR. DACZI DIANA (Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium): Az előzővel összefüggésben nem támogatja a kormány.
ELNÖK: A kormány nem támogatja. Kérdezem képviselőtársaimat, támogatják-e. (Szavazás.) Megállapítom, hogy a bizottság nem támogatja.
Az 5. pontban Horváth Csaba képviselőtársunk indítványa szerepel.
DR. DACZI DIANA (Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium): A kormány nem támogatja.
ELNÖK: A kormány nem támogatja. Kérdés, vélemény van-e? (Nincs.) Kérdezem, hogy ki támogatja ezt az indítványt. (Szavazás.) Megállapítom, hogy a bizottság nem támogatja.
A 6. pontban Varju képviselő úr indítványa szerepel.
DR. DACZI DIANA (Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium): A kormány támogatja, ez egy szövegpontosító módosítás.
ELNÖK: A kormány támogatja. És a bizottság támogatja-e? (Szavazás.) A bizottság támogatja. (Dr. Kovács Zoltán: Ezt az izmos javaslatot egyhangúlag támogatja a bizottság.) A képviselő urak figyelmét fölhívom, hogy a bizottsági ülésről készült jegyzőkönyv az interneten egy az egyben olvasható. Ezt mindnyájan tudjuk, csak emlékeztetőül mondtam el.
Folytatjuk munkánkat, az ajánlástervezet 7. pontjában szereplő indítványról kell döntenünk.
DR. DACZI DIANA (Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium): A kormány támogatja.
ELNÖK: A kormány támogatja. És a bizottság támogatja-e? (Szavazás.) Megállapítom, hogy a bizottság támogatja.
A 8. pontról már szavaztunk és nem támogattuk. A 9. pontról a 2. ponttal együtt döntöttünk, a bizottság nem támogatta.
A 10. ajánlási pont következik.
DR. DACZI DIANA (Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium): A kormány támogatja.
ELNÖK: A kormány támogatja, következetes az indítvány. Kérdezem a bizottságot, támogatja-e. (Szavazás.) Megállapítom, hogy a bizottság a 10. ajánlási pontban szereplő javaslatot támogatja.
A 11. pont következik.
DR. DACZI DIANA (Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium): A kormány támogatja.
ELNÖK: A kormány támogatja a javaslatot. Kérdezem, a bizottság támogatja-e. (Szavazás.) Támogatja.
A 12. pontban Farkas képviselő úr javaslata szerepel.
DR. DACZI DIANA (Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium): A kormány támogatja.
ELNÖK: Nem egészen értem, miről van szó. Ha lehetne, mondja el, hogy mi volt a törvényjavaslatban, mert ez a módosító javaslat nem teszi bele ezt a részt. Tehát ha ez nem kerül bele, akkor mi fog történni? Egy rövid indoklást kérünk.
DR. DACZI DIANA (Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium): Az építésügyi igazgatás keretét az Étv. határozza meg. Ennek alapján számos olyan szervezethez telepíthetünk igazgatási jellegű feladatokat, amelyek nem hatóságokként szerepelnek. A módosításban ennek rögzítésére került sor, azonban a társelőterjesztő IRM-mel folytatott egyeztetés során egyértelművé vált, hogy némi jövőbeni Ket.-es módosításokkal és a jelenleg hatályos jogszabályok alapján is lehetséges az, hogy ami nem hatósági jogkör gyakorlásával összefüggő feladat, azt változatlanul alacsonyabb szintű jogszabályban is tudjuk más szervezethez, főleg állami tulajdonban lévő szervekhez telepíteni.
ELNÖK: Jó, most már értem, tehát nem szükséges ezt a törvénybe beletenni; nem változott generálisan a vélemény, csak nem szükséges ezt ebben a törvényben megfogalmazni.
Alelnök úré a szó.
DR. KOVÁCS ZOLTÁN (Fidesz): Én kifejezetten rossz gyakorlatnak tartom azt, hogy egy kamaráról szóló törvénybe építésügyi igazgatási jogszabályokat belecsempésszünk, ezek nem illenek ide. Ráadásul ahogy most ön elmondta, a Ket. majdani módosítására, ami mégis csak egy törvény, itt egy alacsonyabb rendű jogszabályban, kormányrendeletben adunk felhatalmazást építésügyi igazgatási feladatokra. Ez kifejezetten jogállamellenes joggyakorlat, én nagyon nem javaslom, hogy ebbe belemenjünk. Volt már rá példa egyébként a szocialista kormányzás idején, de hogy a kamarai törvényben szabályozzunk építésügyi igazgatást meg felhatalmazást kormányrendelettel adjunk. Ez kifejezetten nem ide illő és a jogállami elveket messzemenően felrúgó szabályozás. Nem véletlen, hogy a szocialista párti Farkas Imre is így látta.
ELNÖK: Tehát a módosító javaslatot a kormány támogatja, alelnök úrral egyetértésben. Kérdezem a bizottságot, támogatja-e a 12. ajánlási pontban szereplő indítványt. Aki igen, az kézfelemeléssel jelezze. (Szavazás.) Megállapítom, hogy a bizottság támogatja. (Dr. Kovács Zoltán: Hogy kerüljön ki.) Igen, ha a módosító javaslatot elfogadja a parlament, akkor ez kikerül.
A 13. pontban Varju képviselő úr indítványa szerepel.
DR. DACZI DIANA (Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium): A kormány támogatja.
ELNÖK: A kormány támogatja. Van-e kérdés, vélemény? (Senki sem jelentkezik.) Ha nincs, akkor döntünk. Kérdezem a bizottságot, támogatja-e. (Szavazás.) Megállapítom, hogy a bizottság támogatja.
A 14. pontban László Tamás képviselő úr indítványa szerepel.
DR. DACZI DIANA (Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium): A kormány nem támogatja.
ELNÖK: A kormány nem támogatja. Kérdés, vélemény van-e?
DR. KOVÁCS ZOLTÁN (Fidesz): Mi az indoka?
DR. DACZI DIANA (Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium): A módosító javaslat ugyanazt fogalmazta meg, amit alelnök úr, koherencia hiányát vélte felfedezni a tisztelt képviselő úr. Azonban bátorkodom arra fölhívni a figyelmet, hogy mint említettem volt, az építésügyi igazgatás alaptörvénye az épített környezet alakításáról szóló törvény, amelynek egyes részei - különösen a tervező és szakértő tevékenységre vonatkozó részei - igen szoros, nem vitatható összefüggésben vannak a tervező és szakértő mérnökök kamaráiról szóló törvénnyel, tehát eleve az összefüggés már ebből a szempontból is nyilvánvaló.
A másik, ami szintén összeköti a két törvényt, az, hogy jelen pillanatban a kormányzati munkamegosztás struktúrájában mind a két törvénynek a gazdája az önkormányzati és területfejlesztési miniszter. Éppen ezért és ilyetén megfontolásokból az Étv.-hez való hozzányúlás és a koherencia biztosítása messzemenően megvan a társelőterjesztő IRM szerint is.
ELNÖK: Köszönjük szépen. Tehát a kormány nem támogatja. Kérdezem a bizottságot, támogatja-e a módosító javaslatot. (Szavazás.) Megállapítom, hogy a bizottság nem támogatja.
A 15. pontban László Tamás képviselő úr képviselő úr javaslata szerepel.
DR. DACZI DIANA (Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium): A kormány nem támogatja.
ELNÖK: A kormány nem támogatja. Kérdés, vélemény van-e? (Senki sem jelentkezik.) Nincs. Kérdezem a bizottságot, ki támogatja. (Szavazás.) Megállapítom, hogy a bizottság nem támogatja a módosító javaslatot.
Végére értünk az ajánlástervezetnek. Van-e olyan módosító javaslat esetleg, amiről kellene döntenünk mint első helyen kijelölt bizottság? Bizottságiról nem tudunk.
DR. DACZI DIANA (Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium): Elnézést kérek, elnök úr. Az előbb a gazdaság és informatikai bizottságnál voltam, és ott egy bizottsági módosító benyújtásáról tárgyaltak, amit be is nyújt a bizottság.
ELNÖK: Köszönjük szépen. Titkár úr jelzi, hogy ezt a következő bizottsági ülésen meg tudjuk még tárgyalni, tehát nem késünk vele, de akkor tudunk róla, hogy lesz ilyen.
Ezzel ezt a napirendi pontot lezárom, további jó munkát kívánok önnek.
120
121. FE
Rátérünk a következő, a 8. napirendi pont tárgyalására, a T/2838. számú törvényjavaslatra, amely a Magyar Köztársaság gyorsforgalmi közúthálózatának közérdekűségéről és fejlesztéséről szól. Köszöntöm a Gazdasági és Közlekedési Minisztériumból dr. Bozzay Erika főosztályvezető asszonyt és dr. Bálint István vezető főtanácsos urat.
DR. BOZZAY ERIKA (Gazdasági és Közlekedési Minisztérium): Elnézést, elnök úr, pontosítanám. Posta Zoltán főosztályvezető úr.
ELNÖK: Posta Zoltán főosztályvezető úr. Itt majdnem lefokozás is történt volna meg névváltozás. Köszönöm szépen.
Az ajánlástervezetet megkapták képviselőtársaim. Fölmerült az is bennünk, hogy szavazzunk-e csomagban, de nekem az a javaslatom, hogy praktikusan gyorsan végig tudunk menni az 50 módosító javaslaton, mert titkár úr itt jelezte, hogy vannak módosítók, amelyeket támogat majd a kormány, van, amit nem, ennek megfelelően gyors tempóban végig tudunk menni.
Az 1. pontban Molnár képviselő úr javaslata van.
DR. BOZZAY ERIKA (Gazdasági és Közlekedési Minisztérium): Elöljáróban szeretném jelezni, hogy egyelőre tárcaálláspontot tudok képviselni, a kormány még csak ma dönt. A tárca nem támogatja.
ELNÖK: Nem kérdezem meg képviselő uraktól azt, hogy van-e kérdés, vélemény, hanem ha van valakinek, akkor kérem, hogy szóljon, és akkor kormányálláspont, bizottság, és így gyorsan fogunk haladni.
A kormány nem támogatja. A bizottság támogatja-e? (Senki sem jelentkezik.) A bizottság egyharmada sem támogatja.
A 2. pontban dr. Fónagy képviselő úr javaslata szerepel. A kormány?
DR. BOZZAY ERIKA (Gazdasági és Közlekedési Minisztérium): A tárca nem támogatja.
ELNÖK: A bizottság támogatja? (Szavazás.) A bizottság nem támogatja.
3. pont?
DR. BOZZAY ERIKA (Gazdasági és Közlekedési Minisztérium): A tárca nem támogatja.
ELNÖK: A bizottság támogatja? (Senki sem jelentkezik.) Egyharmad sem.
4. pont?
DR. BOZZAY ERIKA (Gazdasági és Közlekedési Minisztérium): A tárca nem támogatja.
ELNÖK: A bizottság támogatja? (Szavazás.) A bizottság nem támogatja.
5. pont?
DR. BOZZAY ERIKA (Gazdasági és Közlekedési Minisztérium): A tárca nem támogatja.
ELNÖK: A bizottság támogatja? (Senki sem jelentkezik.) Egyharmada sem.
6. pont?
DR. BOZZAY ERIKA (Gazdasági és Közlekedési Minisztérium): A tárca nem támogatja.
ELNÖK: A bizottság támogatja? (Senki sem jelentkezik.) Egyharmada sem.
7. pont?
DR. BOZZAY ERIKA (Gazdasági és Közlekedési Minisztérium): A tárca nem támogatja.
ELNÖK: A bizottság támogatja? (Szavazás.) A bizottság nem támogatja.
8. pont?
DR. BOZZAY ERIKA (Gazdasági és Közlekedési Minisztérium): A tárca nem támogatja.
ELNÖK: A bizottság támogatja? (Senki sem jelentkezik.) Egyharmada sem támogatja.
9. pont?
DR. BOZZAY ERIKA (Gazdasági és Közlekedési Minisztérium): A tárca támogatja.
ELNÖK: A bizottság támogatja? (Szavazás.) A bizottság támogatja.
10. pont?
DR. BOZZAY ERIKA (Gazdasági és Közlekedési Minisztérium): A tárca nem támogatja.
ELNÖK: A bizottság támogatja? (Szavazás.) A bizottság nem támogatja.
11. pont?
DR. BOZZAY ERIKA (Gazdasági és Közlekedési Minisztérium): A tárca támogatja.
ELNÖK: A bizottság támogatja? (Szavazás.) A bizottság támogatja.
12. pont?
DR. BOZZAY ERIKA (Gazdasági és Közlekedési Minisztérium): A tárca támogatja.
ELNÖK: A bizottság? (Szavazás.) A bizottság támogatja.
13. pont?
DR. BOZZAY ERIKA (Gazdasági és Közlekedési Minisztérium): A tárca támogatja.
ELNÖK: A bizottság? (Szavazás.) A bizottság támogatja.
14. pont?
DR. BOZZAY ERIKA (Gazdasági és Közlekedési Minisztérium): A tárca támogatja.
ELNÖK: A bizottság? (Szavazás.) A bizottság támogatja.
15. pont?
DR. BOZZAY ERIKA (Gazdasági és Közlekedési Minisztérium): A tárca támogatja.
ELNÖK: A bizottság támogatja? (Szavazás.) A bizottság is támogatja.
16. pont?
DR. BOZZAY ERIKA (Gazdasági és Közlekedési Minisztérium): A tárca nem támogatja.
ELNÖK: A bizottság támogatja? (Szavazás.) A bizottság nem támogatja.
17. pont?
DR. BOZZAY ERIKA (Gazdasági és Közlekedési Minisztérium): A tárca nem támogatja.
ELNÖK: A bizottság támogatja? (Senki sem jelentkezik.) A bizottság egyharmada sem támogatja.
18. pont?
DR. BOZZAY ERIKA (Gazdasági és Közlekedési Minisztérium): A tárca nem támogatja.
ELNÖK: A bizottság támogatja? (Szavazás.) A bizottság nem támogatja.
19. pont?
DR. BOZZAY ERIKA (Gazdasági és Közlekedési Minisztérium): A tárca nem támogatja.
ELNÖK: A bizottság támogatja? (Szavazás.) A bizottság nem támogatja.
20. pont?
DR. BOZZAY ERIKA (Gazdasági és Közlekedési Minisztérium): A tárca nem támogatja.
ELNÖK: A bizottság támogatja? (Szavazás.) A bizottság nem támogatja.
21. pont?
DR. BOZZAY ERIKA (Gazdasági és Közlekedési Minisztérium): A tárca nem támogatja.
ELNÖK: A bizottság támogatja? (Szavazás.) A bizottság nem támogatja.
22. pont?
DR. BOZZAY ERIKA (Gazdasági és Közlekedési Minisztérium): A tárca nem támogatja.
ELNÖK: A bizottság támogatja? (Szavazás.) A bizottság nem támogatja.
23. pont?
DR. BOZZAY ERIKA (Gazdasági és Közlekedési Minisztérium): A tárca nem támogatja.
ELNÖK: A bizottság támogatja? (Szavazás.) A bizottság nem támogatja.
24. pont?
DR. BOZZAY ERIKA (Gazdasági és Közlekedési Minisztérium): A tárca nem támogatja.
ELNÖK: A bizottság támogatja? (Szavazás.) A bizottság nem támogatja.
25. pont?
DR. BOZZAY ERIKA (Gazdasági és Közlekedési Minisztérium): A tárca nem támogatja.
ELNÖK: A bizottság támogatja? (Szavazás.) A bizottság nem támogatja.
26. pont?
DR. BOZZAY ERIKA (Gazdasági és Közlekedési Minisztérium): A tárca nem támogatja.
ELNÖK: A bizottság támogatja? (Szavazás.) A bizottság nem támogatja.
27. pont?
DR. BOZZAY ERIKA (Gazdasági és Közlekedési Minisztérium): A tárca nem támogatja.
ELNÖK: A bizottság támogatja? (Szavazás.) A bizottság nem támogatja. (Dr. Kovács Zoltán: Itt kérdeznék.) Tessék!
DR. KOVÁCS ZOLTÁN (Fidesz): Még a szavazás előtt a háttérben volt a kezem és nem látta az elnök úr, nem nézett balra. A 27-esnél a Székesfehérvár-Veszprém-Várpalota elkerülővel ezt miért nem támogatja a tárca? Bent volt a Szocialista Párt programjában is, hogy ezt megcsinálják, azért kérdezem, és azért nem is értem, hogy a bizottság szocialista tagjai miért nem támogatják. Warvasovszky úr, meg Dióssy meg Pál Béla programjában is szerepelt ez az egész. Azért kérdezem most nem a politikai indokát, mert azt a köztisztviselőnek nem kell mondani, hanem a szakmai indokát kérdezném.
POSTA ZOLTÁN (Gazdasági és Közlekedési Minisztérium): A KÖZOP-ban benne szerepel a 8-as út fejlesztése azzal az eltéréssel, hogy nem autóúti paraméterekkel, hanem a 8-as főútnak egy kapacitásbővítő fejlesztése szerepel 11,5 tonnás burkolat-megerősítéssel, illetve kapacitásnövekedésként előzősávok, kapaszkodósávok kialakításával.
ELNÖK: Igen. (Dr. Kovács Zoltán jelentkezik.) Alelnök úr?
DR. KOVÁCS ZOLTÁN (Fidesz): Ez a Székesfehérvár-Veszprém közötti szakasz, amiről ön beszél, az szerintem a Veszprém-Márkó utáni Körmend felé tartó szakasz a kapaszkodó...
POSTA ZOLTÁN (Gazdasági és Közlekedési Minisztérium): A 8-as útról beszélünk, a 7-es útnál pedig nyilván nem ez a fő irány, hanem a 8-as úti fejlesztésről beszélünk.
ELNÖK: Jó, köszönöm szépen, akkor tudunk dönteni. A 27-es pontról tárcaálláspont az, hogy nem támogatja. A bizottság pedig nem támogatja. (Dr. Kovács Zoltán: Már döntött.)
28. pont?
DR. BOZZAY ERIKA (Gazdasági és Közlekedési Minisztérium): A tárca nem támogatja.
ELNÖK: A bizottság támogatja? (Szavazás.) A bizottság nem támogatja.
29. pont?
DR. BOZZAY ERIKA (Gazdasági és Közlekedési Minisztérium): A tárca nem támogatja.
ELNÖK: A bizottság támogatja? (Szavazás.) A bizottság nem támogatja.
30. pont?
DR. BOZZAY ERIKA (Gazdasági és Közlekedési Minisztérium): A tárca nem támogatja.
ELNÖK: A bizottság támogatja? (Szavazás.) A bizottság nem támogatja.
31. pont?
DR. BOZZAY ERIKA (Gazdasági és Közlekedési Minisztérium): A tárca nem támogatja.
ELNÖK: A bizottság támogatja? (Szavazás.) A bizottság nem támogatja.
32. pont?
DR. BOZZAY ERIKA (Gazdasági és Közlekedési Minisztérium): Ezt nem támogatja a tárca. Itt szeretném jelezni szóbeli kiegészítésként, hogy szakmailag támogathatónak tartjuk ezt a javaslatot, jelenleg az elfogadott kormányhatározatban nem szerepel, ezért a kormány döntése szükséges ahhoz, hogy mi is támogatni tudjuk, de jelen pillanatban tárcaálláspontként nemet kell mondanom.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Segítette a bizottság munkáját. Kérdezem, a bizottság támogatja-e. (Szavazás.) A bizottság támogatja.
33. pont?
DR. BOZZAY ERIKA (Gazdasági és Közlekedési Minisztérium): A tárca nem támogatja.
ELNÖK: A bizottság támogatja? (Szavazás.) A bizottság nem támogatja.
34. pont?
DR. BOZZAY ERIKA (Gazdasági és Közlekedési Minisztérium): A tárca támogatja.
ELNÖK: A bizottság? (Szavazás.) A bizottság támogatja.
35. pont?
DR. BOZZAY ERIKA (Gazdasági és Közlekedési Minisztérium): A tárca nem támogatja.
ELNÖK: Kérdés? (Dr. Kovács Zoltán jelentkezik.) Alelnök úr kérdez.
DR. KOVÁCS ZOLTÁN (Fidesz): A kérdésem, most a Veszprémtől nyugatra eső szakasz, amely legalábbis az én információm szerint - önöknek nyilván jobban állnak rendelkezésre statisztikák - az a tipikus út, ahol nincsenek előzhető szakaszok, ez körülbelül ugyanaz a halálút, mint a 86-os Csorna környékén, és ez egy 8-as számú, egyszámjegyű főközlekedési út. Mi az oka, hogy itt ezt nem támogatják? A hossza? Ez köti össze a grazi határt, a grazi autópályával arra csatlakozik rá.
POSTA ZOLTÁN (Gazdasági és Közlekedési Minisztérium): Ugyanazt tudom mondani, amit az előbb mondtam, tehát a 8-as főúton részleges kapacitásbővítésben gondolkodunk, illetve 11,5 tonnás burkolaterősítés lesz, úgyhogy létre fognak jönni ezek az előzési szakaszok, amit ön hiányol. Márkó elkerülésénél például azt hiszem, hogy a szerződést megkötötték rá, és indul a kivitelezés a szakaszon.
130.
131 fzs
DR. KOVÁCS ZOLTÁN (Fidesz): Az a legrövidebb szakasz.
POSTA ZOLTÁN (Gazdasági és Közlekedési Minisztérium): A legrövidebb, de egy rendkívül költséges völgyhidas megoldással tudjuk Márkót elkerülni.
DR. KOVÁCS ZOLTÁN (Fidesz): Nem kellett volna a bányát engedélyezni, mert így most a bányát át kell hidalni. Egy külszíni fejtésű bányát ráadásul. Én ezt az indokot nem fogadom el. Azt, hogy az ország egyik legfontosabb kelet-nyugati összekötő útja Budapest-Székesfehérvár-Veszprém-Ajka-Körmend-Szombathely-Gratz irányba ide nem kerül be, én nagyon helytelennek tartom, de hát ön más álláspontot képvisel ebben.
ELNÖK: A tárca álláspontja az, hogy nem. Kérdezem a bizottságot, hogy támogatja-e. (Szavazás.) A bizottság nem támogatja.
A 36. pont következik. Tárcaálláspontot kérek.
DR. BOZZAY ERIKA (Gazdasági és Közlekedési Minisztérium): Nem támogatja a tárca.
ELNÖK: A tárca nem támogatja. Kérdezem a bizottságot, támogatja-e. (Szavazás.) A bizottság nem támogatja.
A 37. pontban Nógrádi képviselő úr javaslata szerepel.
DR. BOZZAY ERIKA (Gazdasági és Közlekedési Minisztérium): Nem támogatja a tárca.
NÓGRÁDI LÁSZLÓ (KDNP): Indoklást kérek.
POSTA ZOLTÁN (Gazdasági és Közlekedési Minisztérium): Bizonyára mindenki előtt ismert, hogy 2004-ben került átadásra ez a szakasza az M70-esnek részben kétszer egyes, részben kétszer kettes kiépítéssel. A szlovén oldalon most indul el az autópálya csatlakozásának fejlesztése, 2008 év végére ígérik, hogy csatlakoznak a magyar szakaszhoz. Egyelőre a forgalom nagysága úgy tűnik, nem fogja indokolni azt, hogy kétszer kettő sávosra továbbépítsük ezt a szakaszt.
ELNÖK: Nógrádi úr!
NÓGRÁDI LÁSZLÓ (KDNP): Végeztünk egy forgalomszámlálást, melynek során kiderült, hogy körülbelül egymillió tehergépjármű hagyta el Rédicsnél a határt, nagy részük a 86-osról Lentin keresztül Letenye felé megy vagy a 7-esre, vagy a 75-ösre, és ezek mind a települések központján keresztül mennek át jelenleg. Például Tornyiszentmiklóson a templom már elkezdett lecsúszni a domboldalról, az iskola lecsúszását pedig nagyon bonyolult módon dróthálóval, acélhálóval és kővel akadályozták meg. A bolgár és román EU-csatlakozás óta exponenciálisan nő a forgalom, és azzal, hogy Letenye schengeni határ marad, félő, hogy a tehergépjármű-forgalom, ami nem Szlovéniába megy át, hanem Bécs vagy Pozsony felé tart a 86-oson, továbbra is ezeken a településeken fog átmenni, így nem csökken, hanem növekszik az áthaladó kamionok száma.
Köszönöm.
ELNÖK: Köszönjük szépen. További kérdés, vélemény? (Nincs.) A bizottság dönt a 37. ajánlási pontról. A tárca nem támogatja. És a bizottság? (Szavazás.) A bizottság nem támogatja.
A 38. pont következik. Tárcaálláspontot kérünk.
DR. BOZZAY ERIKA (Gazdasági és Közlekedési Minisztérium): A tárca nem támogatja.
ELNÖK: Alelnök úr kérdez.
DR. KOVÁCS ZOLTÁN (Fidesz): Azt szeretném megkérdezni, hogy az észak-déli haránt irányú összeköttetést hogyan képzelik el az M1-es és az M8-as között. A 8-as már le lett verve az imént, de ott van a 81-es, a 82-es, a 83-as és a 84-es út, amelyek a balatoni forgalmat viszik, illetve az észak-déli összeköttetést nem látom normális módon megoldva ezen a területen. Mi az elképzelés erre? Tudom, hogy a Közopban vannak burkolatmegerősítések 11,5 tonnára 23 kilométerre a 68 helyett, illetve a 81-es útnak a bizonyos megerősítése is szerepel benne. Ezt elegendőnek tartják-e?
POSTA ZOLTÁN (Gazdasági és Közlekedési Minisztérium): Nem tartjuk elegendőnek, de nyilván a költségek szűkössége nem teszi lehetővé, hogy további fejlesztésekben gondolkodjunk. Az észak-déli irány fő áramlata egyébként úgy gondoljuk, hogy az Ausztriában bevezetett elektronikus díjszedés kapcsán a 86-os utat érinti, tehát elsődleges szempontként ezt próbáljuk fejleszteni.
ELNÖK: Köszönjük. Nógrádi képviselő úr!
NÓGRÁDI LÁSZLÓ (KDNP): Egy rövid mondat, amit már az általános vitában is elmondtam tegnap a parlamentben. Többször hivatkozunk költségekre, ugyanakkor az előterjesztett törvény definiatíve leírja, hogy ez a törvény csak arról rendelkezik, hogy miket tervezünk, és nem figyeli azt, hogy van rá pénz, vagy nincs rá pénz. Tehát ezt az indokot nem nagyon tudjuk elfogadni.
Köszönöm.
ELNÖK: Köszönöm szépen, döntünk. A 38. pontban lévő javaslatot a tárca nem támogatja. És a bizottság? (Szavazás.) A bizottság nem támogatja.
A 39. pont következik.
DR. BOZZAY ERIKA (Gazdasági és Közlekedési Minisztérium): A tárca nem támogatja.
ELNÖK: És a bizottság? (Szavazás.) A bizottság nem támogatja.
A 40. pont következik.
DR. BOZZAY ERIKA (Gazdasági és Közlekedési Minisztérium): Nem támogatja a tárca.
ELNÖK: A tárca nem támogatja. Nógrádi képviselő úré a szó.
NÓGRÁDI LÁSZLÓ (KDNP): Gyakorlatilag ugyanazt kérdezném meg, amit alelnök úr is az előbb. A nyugat-dunántúli régióban lehetetlen észak-dél irányba közlekedni. Ennek egyik fontos útvonala Zalalövő-Rédics, ahol a jelenlegi forgalomszámlálás szerint is percenként három-négy kamion halad át végig lakott településeken. Egyszerűen nem értem - függetlenül attól, hogy van rá pénz vagy nincs -, hogy ezt a szakaszt miért nem tekintjük egy fontos, létkérdést megoldó észak-déli közlekedést elősegítő főútvonalnak.
POSTA ZOLTÁN (Gazdasági és Közlekedési Minisztérium): Főútvonalnak gondoljuk, látszik a 86-os út főúti kiépítése Csorna-Szombathely között. A későbbi szakaszokon a 11,5 tonnás burkolaterősítésben gondolkodunk középtávon, illetve ebben a hétéves ciklusban.
ELNÖK: Köszönjük a választ. Van-e további kérdés? (Nincs.) Akkor itt lezárhatjuk, szavazzunk. A 40. ajánlási pontban lévő javaslatot a tárca nem támogatja. És a bizottság? (Szavazás.) A bizottság nem támogatja.
A 41. pont következik.
DR. BOZZAY ERIKA (Gazdasági és Közlekedési Minisztérium): Nem támogatja a tárca.
ELNÖK: A tárca nem támogatja. És a bizottság? (Szavazás.) A bizottság nem támogatja.
A 42. ajánlási pont következik.
DR. BOZZAY ERIKA (Gazdasági és Közlekedési Minisztérium): Nem támogatja a tárca.
ELNÖK: A tárca nem támogatja. És a bizottság? (Szavazás.) A bizottság nem támogatja.
A 43. pont következik.
DR. BOZZAY ERIKA (Gazdasági és Közlekedési Minisztérium): Nem támogatja a tárca.
ELNÖK: És a bizottság? (Szavazás.) A bizottság nem támogatja.
A 44. pont következik.
DR. BOZZAY ERIKA (Gazdasági és Közlekedési Minisztérium): Nem támogatja a tárca.
ELNÖK: És a bizottság? (Szavazás.) A bizottság nem támogatja.
A 45. pont következik.
DR. BOZZAY ERIKA (Gazdasági és Közlekedési Minisztérium): Nem támogatja a tárca.
ELNÖK: És a bizottság? (Szavazás.) A bizottság nem támogatja.
A 46. pont következik.
DR. BOZZAY ERIKA (Gazdasági és Közlekedési Minisztérium): Nem támogatja a tárca.
ELNÖK: És a bizottság? (Szavazás.) A bizottság nem támogatja.
A 47. pont következik.
DR. BOZZAY ERIKA (Gazdasági és Közlekedési Minisztérium): Nem támogatja a tárca.
ELNÖK: És a bizottság? (Szavazás.) A bizottság nem támogatja.
A 48. pont következik.
DR. BOZZAY ERIKA (Gazdasági és Közlekedési Minisztérium): A tárca támogatja.
ELNÖK: A tárca támogatja. És a bizottság? (Szavazás.) A bizottság támogatja.
A 49. pont következik.
DR. BOZZAY ERIKA (Gazdasági és Közlekedési Minisztérium): A tárca nem támogatja.
ELNÖK: És a bizottság? (Szavazás.) A bizottság nem támogatja.
Az 50. pont következik.
DR. BOZZAY ERIKA (Gazdasági és Közlekedési Minisztérium): A tárca támogatja.
ELNÖK: Az 50-est támogatja a tárca. És a bizottság? (Szavazás.) A bizottság támogatja.
Az 51. pont következik.
DR. BOZZAY ERIKA (Gazdasági és Közlekedési Minisztérium): A tárca nem támogatja.
ELNÖK: És a bizottság? (Szavazás.) A bizottság nem támogatja.
Az 52. pont következik.
DR. BOZZAY ERIKA (Gazdasági és Közlekedési Minisztérium): A tárca támogatja.
ELNÖK: A tárca támogatja. És a bizottság? (Szavazás.) A bizottság egyhangúlag támogatja.
Az 53. pont következik.
DR. BOZZAY ERIKA (Gazdasági és Közlekedési Minisztérium): A tárca nem támogatja.
ELNÖK: Kérdés? Tasó képviselő úré a szó.
TASÓ LÁSZLÓ (Fidesz): Szerintem az előterjesztés nem jó, mert nem Újfehértó-Nyíregyháza szakaszról van szó, hanem Debrecentől Mátészalkán keresztül az országhatárig menő szakaszról.
ELNÖK: A képviselő úr azt indítványozza, hogy nem jól van az ajánlástervezetben?
TASÓ LÁSZLÓ (Fidesz): Szerintem rosszul írták ide a tervezetben.
ELNÖK: Nézzük meg. Tehát az ajánlástervezetben nem megfelelően van átírva.
TASÓ LÁSZLÓ (Fidesz): A tervek szerint Mátészalkán át az országhatárig menne.
ELNÖK: Egy pillanat türelmet, a benyújtott irományt megkeressük és megnézzük. (Kis szünet.) Tehát akkor azt kérdezem, hogy a benyújtott módosító javaslatban is úgy szerepel-e, mint az ajánlásban.
DR. BOZZAY ERIKA (Gazdasági és Közlekedési Minisztérium): A nálam levő módosító javaslatban ugyanez szerepel.
ELNÖK: Képviselő Úr! Akkor valószínűleg a módosítónál történt a hiba; kapcsolódó módosítóval lehet helyre tenni majd a kérdést.
Kovács alelnök úré a szó.
140
141. FE
DR. KOVÁCS ZOLTÁN (Fidesz): Szeretném megkérdezni, hogy ha ez Újfehértó-Debrecen, akkor sem támogatják?
POSTA ZOLTÁN (Gazdasági és Közlekedési Minisztérium): A törvénymódosítás gyorsforgalmi hálózatfejlesztésről szól, Újfehértó és Debrecen között pedig a 471-es út egy országos közút. Tehát ilyen módon nem támogatható. Nem gyorsforgalmi fejlesztésről van szó.
ELNÖK: Köszönjük szépen. Tisztelt Bizottság! Akkor tudunk dönteni. Tehát kapcsolódó módosítóval képviselő urak tudják korrigálni a problémát, és arról majd a következő ülésen döntünk. Most kell az 53. ajánlási pontról döntenünk. A tárca nem támogatja. És a bizottság? (Szavazás.) A bizottság nem támogatja.
Tisztelt Bizottság! Az ajánlástervezetben szereplő módosítókon végigértünk. Van-e valakinek tudomása olyan javaslatról, amelyről kellene döntenünk? (Senki sem jelez.) Ha nincs, akkor a napirendi pont tárgyalását lezárom. Köszönöm szépen önöknek a közreműködést. További jó munkát!
Rátérünk az utolsó napirendi pont megtárgyalására, ez pedig az Egyebek. Két dologra szeretném fölhívni a bizottság tagjainak a figyelmét. (Dr. Kovács Zoltán távozik az ülésről.) Egyrészt az asztalon volt egy meghívó egy regionális fórumra, amely területfejlesztéssel kapcsolatos kérdéseket tárgyal a dél-alföldi régióban. A másik pedig az, hogy szeretném közölni, hogy a bizottság következő ülésére várhatóan mához egy hétre szerdán 9 órakor kerül sor, tehát nem 10 órakor, hanem a szokástól eltérően 9 órakor. Bajnai Gordon lesz az 1. napirendi pont előadója, ahol tájékoztatást fogunk meghallgatni a kormánybiztos úr által felügyelt területről. Írásos anyagot ígértek, azt a meghívó mellékletével kiküldjük. Kérek mindenkit, hogy ennek megfelelően készüljön. Tehát jövő héten 1. napirendi pontként Bajnai úr tájékoztatója lesz, ezt követően legalább három törvényjavaslatnak az általános vitája, majd a módosító és kapcsolódó módosítókra kerül sor. Köszönöm szépen.
Van-e valakiknek az Egyebekben bejelentenivalója? (Senki sem jelentkezik.) Ha nincs, akkor a mai ülést berekesztem. További jó munkát önöknek, és további szép napot!
(Az ülés befejezésének időpontja: 12 óra 24 perc)
|
|
Jauernik István |
Jegyzőkönyvvezetők: Ferenc Zsuzsanna és Földi Erika