ÖTB-8/2007.
ÖTB-28/2006-2010.
az Országgyűlés Önkormányzati és területfejlesztési bizottságának
2007. május 16-án, szerdán, 9 óra 10 perckor
a Képviselői Irodaház I. emelet II. számú tanácstermében
megtartott üléséről
Tartalomjegyzék
Napirendi javaslat*
Az ülés résztvevői*
A bizottság részéről*
Megjelent*
Helyettesítési megbízást adott*
Meghívottak részéről*
Hozzászólók*
Meghívottak*
Elnöki megnyitó*
A napirend elfogadása*
Bajnai Gordon fejlesztéspolitikáért felelős kormánybiztos tájékoztatója az operatív programok keretén belül megvalósuló akciótervek helyzetéről*
Bajnai Gordon tájékoztatója*
Kérdések*
Bajnai Gordon válaszai*
Vélemények*
Bajnai Gordon reflexiói*
A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat (T/2931. szám) (Általános vita)*
Dr. Madarász Hedvig szóbeli kiegészítése*
Kérdések, válaszok*
Vélemények, észrevételek*
Dr. Madarász Hedvig reflexiója*
Döntés az általános vitára való alkalmasságról*
A Magyar Köztársaság 2005. évi költségvetésének végrehajtásáról szóló 2006. évi XCIX. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat (T/2882. szám) (Kovács Tibor és Jauernik István (MSZP) képviselők önálló indítványa) (A bizottság feladatkörébe tartozó módosító javaslatok megvitatása)*
A Magyar Köztársaság 2007. évi költségvetéséről szóló 2006. évi CXXVII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat (T/2759. szám) (A bizottság feladatkörébe tartozó kapcsolódó módosító javaslatok megvitatása)*
A lakások és helyiségek bérletére, valamint az elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló 1993. évi LXXVIII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat (T/2717. szám) (Kapcsolódó módosító javaslatok megvitatása) (Első helyen kijelölt bizottságként)*
A tervező- és szakértő mérnökök, valamint építészek szakmai kamaráiról szóló 1996. évi LVIII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat (T/2758. szám) (Kapcsolódó módosító javaslatok megvitatása) (Első helyen kijelölt bizottságként)*
A Magyar Köztársaság gyorsforgalmi közúthálózatának közérdekűségéről és fejlesztéséről szóló 2003. évi CXXVIII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat (T/2838. szám) (A bizottság feladatkörébe tartozó kapcsolódó módosító javaslatok megvitatása)*
Egyebek*
Elnököl: Jauernik István (MSZP), a bizottság elnöke
Dr. Kovács Zoltán (Fidesz), a bizottság alelnöke
Balogh József (MSZP), a bizottság alelnöke
Szabó György (MSZP), a bizottság alelnöke
Dr. Balogh László (MSZP)
Dr. Buzás Péter (MSZP)
Ecsődi László (MSZP)
Gy. Németh Erzsébet (MSZP)
Pál Tibor (MSZP)
Papp József (MSZP)
Sós Tamás (MSZP)
Dr. Bőhm András (SZDSZ)
Gulyás József (SZDSZ)
Bebes István (Fidesz)
Dr. Bóka István (Fidesz)
Erdős Norbert (Fidesz)
Dr. Ódor Ferenc (Fidesz)
Tasó László (Fidesz)
Vigh László (Fidesz)
Nógrádi László (KDNP)
Hock Zoltán (MDF)
Helyettesítési megbízást adott
Dr. Kovács Zoltán (Fidesz) távozása után dr. Bóka Istvánnak (Fidesz)
Gy. Németh Erzsébet (MSZP) távozása után Ecsődi Lászlónak (MSZP)
Dr. Buzás Péter (MSZP) távozása után Jauernik Istvánnak (MSZP)
Dr. Ipkovich György (MSZP) Papp Józsefnek (MSZP)
Dr. Mester László (MSZP) Pál Tibornak (MSZP)
Varju László (MSZP) Szabó Györgynek (MSZP)
Warvasovszky Tihamér (MSZP) Balogh Józsefnek (MSZP)
Dr. Bőhm András (SZDSZ) távozása után Sós Tamásnak (MSZP)
Horváth István (Fidesz) Bebes Istvánnak (Fidesz)
Tasó László (Fidesz) megérkezéséig dr. Ódor Ferencnek (Fidesz)
Dr. Tilki Attila (Fidesz) Erdős Norbertnek (Fidesz)
Nógrádi László (KDNP) távozása után Hock Zoltánnak (MDF)
Bajnai Gordon fejlesztéspolitikáért felelős kormánybiztos (Nemzeti Fejlesztési Ügynökség)
Dr. Madarász Hedvig referens (Oktatási és Kulturális Minisztérium)
Dienes Renáta referens (Oktatási és Kulturális Minisztérium)
Dr. Varga Sándor (Pénzügyminisztérium)
Dr. Daczi Diána vezető főtanácsos (Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium)
Magyar Mária osztályvezető (Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium)
Dr. Bozzay Erika főosztályvezető (Gazdasági és Közlekedési Minisztérium)
Pósta Zoltán főosztályvezető (Gazdasági és Közlekedési Minisztérium)
Dr. Szabó Szonja tanácsos (Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium)
Dr. Kolber István államtitkár (Miniszterelnöki Hivatal)
Harangozó Gábor képviselő (MSZP-EP)
Hopka Viktória osztályvezető (Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium)
(Az ülés kezdetének időpontja: 9 óra 10 perc.)
JAUERNIK ISTVÁN (MSZP), a bizottság elnöke, a továbbiakban ELNÖK: Jó napot kívánok! Az Országgyűlés Önkormányzati és területfejlesztési bizottságának mai ülését megnyitom. Tisztelettel köszöntöm a bizottsági ülésen megjelenteket. Köszöntöm a bizottsági ülésen Bajnai Gordon kormánybiztos urat és Kolber István államtitkár urat.
A bizottság határozatképes, 14 képviselő személyesen van jelen, 7 képviselőtársunk pedig helyettesítési megbízást adott.
Elsőként a bizottság napirendjének elfogadására teszek javaslatot. Képviselőtársaim írásban megkapták a napirendi javaslatot, más javaslat nem érkezett. Ezt teszem fel szavazásra, egyben jelzem, hogy az ötödik napirendi pontot nem kell megtárgyalnunk, mert a tegnapi napon nem érkezett kapcsolódó módosító javaslat, így ezért ez tárgytalanná válik.
Kérdezem a tisztelt bizottságot, egyetért-e a napirendi pontokkal. Aki igen, kérem, kézfelemeléssel jelezze! (Szavazás.) Köszönöm szépen. Megállapítom, hogy a bizottság ezek szerint fogadta el a mai ülés napirendjét.
Rátérünk az első napirendi pont megtárgyalására. Bajnai Gordon fejlesztéspolitikáért felelős kormánybiztos tájékoztatójára kerül sor az operatív programok keretén belül megvalósuló akciótervek helyzetéről, és a napi aktuális kérdésekről. A kormánybiztos úr szóbeli kiegészítéssel készült. Képviselőtársaim írásban részletes anyagot kaptak az elektronikus futárpostával, ez is segíti a munkánkat.
Átadom a szót a kormánybiztos úrnak. Parancsoljon!
BAJNAI GORDON fejlesztéspolitikáért felelős kormánybiztos: Köszönöm szépen. Jó napot kívánok! Tisztelettel köszöntöm a bizottság tagjait, és köszönöm a meghívást.
Szóbeli kiegészítésemet hadd kezdjem azzal, hogy összefoglalom, hol tartunk most az Új Magyarország fejlesztési terv szempontjából. Arról már beszéltünk korábban, hogy Magyarország az Unió 27 tagállama közül negyedikként adta be fejlesztési tervét erre az időszakra vonatkozóan az Európai Unió Bizottságának jóváhagyásra, és azóta is tartjuk a tempót. A múlt héten, mint arról bizonyára értesültek, az Új Magyarország fejlesztési tervre rábólintott, pecsétet nyomott az Európai Unió, és ezzel azt mondta, hogy rendben van a magyar kormány hétéves fejlesztési koncepciója.
Azért azt hadd mondjam el, hogy ez nemcsak a magyar kormányé, hiszen egy nagyon széles körű társadalmi egyeztetés, szakértői munka alapján több ezer társadalmi szervezet, szakértő, kutató, érdekképviselet véleménye épült be ebbe a dokumentumba, ideértve egyébként az ellenzéki szakértők véleményét, hiszen ők is részt vettek ebben a folyamatban. Így azt gondolom, hogy egyfajta nemzeti termék és nemzeti siker az, hogy ezt az elsők között hagyta jóvá az Európai Unió, ráadásul úgy, hogy talán a legjobb mérőszáma ennek a dokumentumnak az, hogy a teljes főösszeghez képest kevesebb mint 2 százaléknyi változás volt a számokban, az is döntően a korábbi fel nem osztott tartalékösszeg Unióval való egyeztetett felosztásából fakad. Tehát a hétéves keretet és azokat a nagy számokat, amelyek stratégiai értelemben eldöntik, hogy egy-egy témára, egy-egy ágazatra vagy régióra mennyi pénz jut, azt az Unió most már elfogadta, ezt hivatalosnak és véglegesnek tekinthetjük.
A következő lépcső az operatív programok elfogadása az Unióval közösen. Azt gondolom, hogy erre a nyár első felében kerülhet sor a mostani egyeztetések során. Annyit hadd mondjak el a most folyó tárgyalásokról, hogy már nem látok stratégiai véleménykülönbséget, koncepcionális eltérést az Unióval, inkább finomhangolás, szövegezés van még hátra, és aztán az Unió saját belső, időnként nem rövid jóváhagyási folyamata. De azt gondolom, hogy a tárgyalások néhány héten belül lezárhatóak lesznek ezekről az operatív programokról.
Miközben zajlik ez a kívülállónak vagy egyszerű kétkezi pályázónak kissé bürokratikusnak tekinthető folyamat, aközben a kormány nem ül ölbe tett kézzel, hiszen január 30-án elsőként az Unió 27 tagállama közül megjelentek pályázatok már a 2007-13 közötti időszakra vonatkozóan. Elsőként a kis- és középvállalkozások számára írtunk ki fejlesztési pályázatokat, ezek meglehetősen jól haladnak. Ezeknek a pályázatoknak jó néhány kategóriájában már látjuk, hogy túljegyzésben vannak, túligénylésben vannak a vállalkozók az új feltételek és az új filozófia mellett is. Elfogadják ezt az új filozófiát. Eddig a 30 milliárd elsőnek kiírt összegből 20 milliárdot meghaladó igénylés már beérkezett ezekre a vállalkozásfejlesztési forrásokra.
Ami a területfejlesztési témák szempontjából talán még fontosabb, hogy a múlt hét hétfőjén megjelent összesen 10 pályázat a hét magyar régióban a regionális operatív programok kereteiből, ez öt különböző témában került meghirdetésre a régiós fejlesztési tanácsok javaslatai alapján. Az ott meghatározott fontossági sorrendet és egyedi specialitásokat figyelembe véve jelent meg ez a 10 pályázat, amely részben akadálymentesítés a fogyatékkal élők számára, belterületi utak fejlesztése, ipari parkok, ipari területek fejlesztése. Egy régióban elkezdődött már a közoktatás-fejlesztési program is, kerékpárutak fejlesztése. Ez az öt téma, ami most meghirdetésre került. Tehát azt mondhatjuk, hogy most már összességében a januári és a mostani pályázatokkal közel 60 milliárd forint elérhető az országban alapvető két pályázói kör részére, az elsők a kis- és középvállalkozások voltak, most pedig az önkormányzatok, önkormányzati intézmények, az önkormányzatokhoz kapcsolódó fejlesztések számára már elérhető jelentős forrás.
Előretekintve pedig a pályázatokról azt szeretném önöknek elmondani, hogy az a célunk, hogy nem bevárva az uniós jóváhagyásokat, mind az öt téma, amit most a régióban meghirdettünk - különböző régiókban különböző téma -, töltődjön fel egyfajta zsilipszerűen, mind az öt téma mind a hét régióban legyen elérhető még a következő két hónapban június végéig. Tehát nyíljon meg minél előbb a lehetőség az önkormányzatok számára, hogy mehessenek előre és pályázhassanak, ez tovább fogja növelni az elérhető összegeket.
Ezzel a folyamattal párhuzamosan pedig zajlik a nagy fejlesztési dömping, az uniós jóváhagyást követő pályázatkiírások előkészítése. A saját magunk által megalkotott szabályok szerint a kormány mindig két évre előre akcióterveket tervez, ezt évente gördülő módon mindig tovább tervezi, és az első akciótervek jóváhagyására, azt gondolom, hogy júliusban kerülhet sor a mostani menetrend alapján. Ezért, hogy ne essünk késedelembe, párhuzamosan az operatív programok tárgyalásával már készülnek ezek az akciótervek is, és a napirenden ma tulajdonképpen konkrétan ezek az akciótervek szerepelnek. Ahogy haladunk előre, ezek felkerülnek az internetre, hiszen ugyanúgy, mint bármely más dokumentumokra, ezekre is csinálunk társadalmi egyeztetést. (Nógrádi László megérkezik az ülésre.)
Néhány akcióterv már kikerült. Ilyen a gazdaságfejlesztés, a közlekedésfejlesztés, az elektronikus közigazgatás, az államreform operatív program és a végrehajtás operatív program. Ezekben a napokban véglegesedik a regionális operatív programok akciótervének társadalmi egyeztetési változata, és a környezet- és energia program. Ezek is hamarosan az internetre kerülnek, és társadalmi egyeztetésükre kerülhet majd sor. Nemsokára a társadalmi infrastruktúra és társadalmi megújulás programok is kikerülnek majd társadalmi egyeztetésre.
Az a célunk, hogy ez az egyeztetés történjen meg június közepéig, második feléig, ezt követően véglegesedjenek ezek az akciótervek, és kormánydöntés szentesítse őket a következő két évre. Ez lényegében kiszámíthatóvá, tervezhetővé teszi a fejlesztéspolitikát, a fejlesztési ügyeket, a konkrét pályázatokat, nemcsak a kormányzat részére, hanem a pályázók részére is, hiszen tudni lehet majd előre, hogy mikor milyen keretösszeggel, milyen célra kerül valamilyen pályázat kiírásra, és majd ezekben az akciótervekben kell nevesíteni azokat az egyedi kiemelt projekteket, amelyek pályázatos úton nem kezelhetők, de a régiók vagy valamelyik tárca fontosnak tartja ezeket. Ezért nagy a tétje ezeknek az akcióterveknek, és talán minden korábbinál precízebben, konkrétabban lehet majd vitatkozni, egyeztetni arról, hogy mi kerüljön a fejlesztési ügyekbe.
Mindezek alapján láthatják, hogy egyik oldalról Brüsszellel tárgyalunk, másik oldalról tervezünk, lépcsőzetesen haladva előre. Harmadrészt már pályáztatunk, sőt azt is el kell mondjam önöknek, hogy az első fejlesztési tervnek már több mint 250 nyertese is van, hiszen ahogy korábban elmondtam, lényegesen leegyszerűsített adminisztrációval, átláthatóbbá, gyorsabbá tett rendszerrel már a vállalkozásfejlesztési pályázatoknál a beadástól számítva három hét alatt képesek voltunk eldönteni, hogy ki nyert, és így az eddig beérkezett kisvállalkozói pályázatok közül már több mint 250-en megkapták az értesítést, hogy nyertek, jöhetnek szerződni.
Úgyhogy arra számítok, hogy az idén néhány 10 milliárdnyi forrás jöhet be a második fejlesztési tervből, a jövő évtől pedig már sok száz milliárd forrás jöhet be az országba és indulhat meg a korábbinál is gyorsabb ütemű fejlesztés az országban.
Ennyit gondoltam bevezetőként elmondani. Kíváncsian várom a véleményeket.
ELNÖK: Köszönjük szépen. Tisztelt Bizottság! Első körben próbáljunk kérdéseket föltenni, amennyiben megfogalmazódtak. Merült-e föl kérdés, van-e kérdés? Nézek körbe. Vagy vegyük egybe a véleményeket is? (Dr. Bóka István jelentkezik.) Bóka István elsőként. Képviselő úr, öné a szó.
DR. BÓKA ISTVÁN (Fidesz): Nagyon szépen köszönöm. Tisztelt Elnök Úr! Kormánybiztos Úr! Szeretném megkérdezni, hogy volt arról korábban szó, legalábbis a regionális tanácsoknál a munkaszervezeteknél azt mondták, illetve azt jelezték, hogy program-előkészítésre, projekt-előkészítésre lesznek pályázati források, tehát lesz úgynevezett PEA IV. alap. Erről egyre kevesebbet hallani. Sokan most már azt mondják, hogy megkérdőjelezik, megkérdőjeleződik a PEA IV-nek a létjogosultsága. Azt gondolom, hogy erre jelentős szükség lenne.
Tisztelettel kérdezném, hogy vannak az úgynevezett pólusprogramok. Milyen eljárásrend szerint történik a pólusprogramoknak a végrehajtása? Milyen módon lehet kielégíteni ezeket a pólusprogramokat? Hogyan fognak versenyezni ezek a pólusprogramok egymással? Mi lesz a pólusprogramok forrásoldala, tehát milyen operatív programokból nyerhetnek kielégítést, és főleg hogyan, tehát pályázati úton vagy lesz egy elkülönített forrás a pólusprogramok számára az operatív programokban, és mint kiemelt vagy nagyprojekt fognak megvalósulni? Ez számomra nem teljesen tiszta.
Az NFT II-ben a Balaton területfejlesztési szempontból kiemelt, tehát a Balaton régió, a Balaton Kiemelt Üdülőkörzet. Szintén nem látom tisztán, hogy ez a kiemeltség mit jelent valójában, hiszen az ágazati operatív programokban, legalábbis amit ismerek, olyan programot, hogy Balaton, nemigen látok. Az operatív programban, amit ismerek - a közép-dunántúlit, a dél-dunántúlit és a nyugat-dunántúlit -, olyan részt, hogy Balaton, egyáltalán nem látok. Vannak persze olyan prioritások, kár is ezt tagadni, ami a Balaton számára fontosak. Azt is mondhatom, hogy az operatív programok, az ágazati operatív programok, illetőleg a regionális operatív programok prioritásai között szerepelnek azok a célok, amelyek számunkra fontosak lehetnek. (Dr. Bőhm András megérkezik az ülésre.) Csak attól tartunk, hogy a helyzet majd az lesz, hogy különösen a regionális operatív programnál a turizmusnál, a környezetvédelemnél, hiszen ma már minden magyarországi település a turizmusból kíván megélni, legalábbis ez látszik az elképzelések szerint, nyilván attól kell tartani, hogy nem az lesz a probléma, hogy lesz egy jó pályázat és 10-15 rossz pályázat, hanem az fog történni, hogy formai szempontból és vélhetőleg tartalmi szempontból rengeteg jó pályázat fog beérkezni, különösen a regionális operatív programok tekintetében. Tehát mitől kiemelt a Balaton? Ezt szeretném megkérdezni. Lesz-e ennek valamifajta intézményes garanciája? Beszélnek zászlóshajóprogramról. Mit jelent ez valójában? Ennek hogy lesz, ennek mint lesz a végrehajtása?
Egyrészt azt fájlalom, hogy nagyon sok operatív program tekintetében még nem ismerjük az akcióterveket, holott már 2007. május közepét írjuk, és ha néhány napon belül megjelennek ezek a kétéves akciótervek, akkor a június elejei, közepi határidő, amíg ezt véleményezni kell, meglehetősen rövidnek tűnik az én számomra.
Lehet, hogy buta kérdés, de tisztelettel kérdezném, hogy várhatóan a hétéves cikluson belüli második akcióterv mikor kezd készülni. Szerintem valamennyiünknek az az érdeke, hogy valamikor már 2008 közepére, végére a 2009-10-es ciklus akciótervei készen legyenek, hogy minél előbb tudjunk pályázni és minél előbb tudjuk a programjainkat végrehajtani. Jó lenne, ha a 2009-es, 2010-es forrásokra is minél előbb tudjunk pályázni.
Tisztelettel köszönöm azt az anyagot, amit megkaptunk a közlekedési operatív program, a gazdaságfejlesztési operatív program tekintetében, az elektronikus közigazgatás operatív program, akcióterv vezetői összefoglalóját, amit megkaptunk. Itt szerepel néhány olyan kiemelt program, amely már nevesítve van. Azt szeretném megkérdezni, hogy nem érzik-e azt úgy ezeknél a programoknál, hogy ezt nyugodtan lehetett volna a regionális operatív programban hagyni. Különösen a közútfejlesztésnél nagyon sok olyan útfejlesztés van, amely alapvetően egy régiót érint, és mind a döntést, mind pedig a végrehajtást nyugodtan lehetett volna a regionális operatív program keretében biztosítani. Kicsit úgy érzem, hogy túl magasra, tehát túl az ágazati programba került, jobb lett volna talán, ha a regionális operatív programba kerül.
Azt is látom és azt is érzékelem, hogy a regionális tanácsok tekintetében most folyik ezeknek az úgynevezett egyedi programoknak, projekteknek a becsatornázása. Először adatlapot, most pedig egyfajta előzetes megvalósíthatósági tanulmányt kell készíteni. Mindenki gőzerővel dolgozik. Gondolom, a kiemelt, illetőleg a nagy programok, a nagy projektek az operatív programok forrásain belül lesznek, hiszen máshol nem tudják kielégíteni. Nem kell-e attól tartani, nézve a programok nagyságát és a rendelkezésre álló források nagyságát, hogy gyakorlatilag bizonyos prioritások, bizonyos ablakok kiemelt, illetve nagy programokból teljes mértékben lefedésre kerülnek, és gyakorlatilag pályázati úton már roppant nehéz lesz az első kétéves akcióterv tekintetében forráshoz jutni?
Egy kapcsolódó kérdés. Jó lenne áttekinteni legkésőbb talán a jövő évi költségvetés során a PM önerőalapot, amely egy nagyon fontos intézmény, különösen az önkormányzati pályázatok tekintetében. Szerintem eléggé diszkriminatív az önerőalap jelenlegi szabályozása. Köszönöm szépen. (Dr. Balogh László megérkezik az ülésre.)
ELNÖK: Köszönöm szépen. További kérdés? (Senki sem jelentkezik.) Nézem a másik oldalt. Nekem van egy kérdésem, és akkor most elmondanám. Amikor kormánybiztos úr legutóbb itt járt a bizottság ülésén, akkor aránylag részletesen szó volt a leghátrányosabb, legsúlyosabb gondokkal küszködő kistérségek felzárkóztatásáról, hogy indul egy zászlóshajóprogram. Arról szeretnék érdeklődni, hogy hogyan áll ez a kérdés, ennek a kidolgozása. Akkor erőteljesen részletes vita volt arról, hogy mely kistérség érintett, melyik nem. Ebben az eltelt időben történt-e változás, illetve most mit lehet tudni ezekről a kérdésekről?
Merült-e még föl kérdés? (Dr. Ódor Ferenc jelentkezik.) Ódor Ferenc képviselő úr!
DR. ÓDOR FERENC (Fidesz): Köszönöm szépen. Amiről érdeklődni szeretnék, az, hogy a végrehajtás operatív programban az szerepel, hogy felelős központi és horizontális intézményrendszer. Ez azt jelenti, hogy már nem megyünk lejjebb a régiók szintjére, és a regionális fejlesztési ügynökségek már nem innen kaphatnak támogatást, vagy pedig esetleg a humánerőforrás-fejlesztésben szereplő több száz személy, aki itt van, ők beleérthetők, vagy pedig ez teljesen csak a központra? Ha itt nincs, akkor hol van mód arra, hogy a régióban lévő szakembereknek, illetve az ebben mindenképpen tevékenykedőknek a képzésére, illetve az ügynökségnek bizonyos esetében továbbfejlesztésére van-e mód? Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm. Van-e további kérdés? (Ecsődi László jelentkezik.) Ecsődi képviselő úr!
ECSŐDI LÁSZLÓ (MSZP): Köszönöm. Egy kérdésem lenne. Egyetértek azzal, hogy a különböző kiemelt programok, a pólusprogramtól kezdve a kiemelt övezetekig - akár a Balatonra is gondolok - nemzetgazdasági szempontból kiemelt célt határoznak meg, de nekem ott van egy kis aggodalmam, hogy a sok kiemelt program között az országnak marad egy jelentős része, amelyik egyik kiemelt részbe sem fér bele, és ez a pénz egyre szűkül, mert a kiemelt programok egyre nagyobb területet kötnek le. Tehát én, ha úgy tetszik, azoknak az érdekében szeretnék most szólni, akik ezekbe a kiemelt programokba nem férnek be.
Még egy, talán érintőleges kérdés a regionális operatív program, illetve az agrár- és vidékfejlesztési program kapcsolódása, mivel ez egy éles határ lesz a különböző településtípusoknál, hogy melyik település milyen programba fér bele, és itt esetleg lesz olyan település, amely két szék közül akár a pad alá eshet, és én szeretném, ha nem esne pad alá.
Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Van-e további kérdés? (Senki sem jelentkezik.) Ha nincs, akkor a kérdések megválaszolására visszaadom a szót a kormánybiztos úrnak.
BAJNAI GORDON fejlesztéspolitikáért felelős kormánybiztos: Köszönöm szépen. Akkor a kérdések sorrendjében haladva, Bóka képviselő úr első kérdése a program-előkészítési forrásokra vonatkozott. Lesz ilyen forrás. Már le is egyeztettük - most kifejezetten a regionális programokhoz kapcsolódó témáról beszélek, azt hiszem, a kérdés is arra vonatkozott. A regionális ügynökségekkel, illetve az RFT-kkel már egyeztettünk előzetesen ebben a kérdésben többször. Mintegy 4 milliárd forintnyi összforrás lesz ilyen célra, amelyet nagyobb részt magukból az uniós forrásokból, kisebb részt költségvetési forrásból fogunk összetenni, és az a célunk, hogy ebből elsősorban a nagyobb, összetettebb projektek előkészítésére, a szándékunk szerint 500 millió forint fölötti nagyságrendű projektek előkészítésére lehessen pályázni, hiszen ott merül fel komolyabb pályázat-előkészítési költség.
Ezt az összesen 4 milliárd forintot, hasonlóan, ahogy maguk a regionális programok összegei elosztásra kerültek - minél hátrányosabb helyzetű valaki, annyival többet kap, mint régió -, ilyen arányban osztottuk fel a 4 milliárdot a régiók között, és a régiók döntése lesz ezután, hogy konkrétan kit támogatnak pályázati előkészítéssel. A regionális akciótervek kapcsán már tervezésre került ezeknek a projekt-előkészítési pénzeknek is a pályáztatása vagy valamilyen módon való eljuttatása ezekhez a projektekhez. Ez most készül, majd a regionális akciótervek kapcsán látni fogja a képviselő úr is, amikor ezek megjelennek, hogy ez a forrás hol van. De ez a forrás megvan, tehát összesen 4 milliárd forintot a hét régió között ilyen célra tervezünk felhasználni a következő időszakban. (Jelzésre:) Közbe akar kérdezni? Parancsoljon!
DR. BÓKA ISTVÁN (Fidesz): Igen, elnézést! Tehát akkor többletforrás a mostani regionális forrásokhoz képest ez a 4 milliárd forint?
BAJNAI GORDON fejlesztéspolitikáért felelős kormánybiztos: Ebből körülbelül 1 milliárd forint, ami költségvetési forrásból jön és többletforrás, és 3 milliárd forint pedig a meglévő régiós keretekből használható fel ilyen célra. Ezt most országos szinten mondom, tehát ez a régiók között megoszlik. Így áll össze a 4 milliárd forint.
Az is célunk, hogy ahol lehetőség van, ott egy projekt előkészítésére adott forrásnál - ha ez lehetséges az adott projekt paraméterei és az uniós szabályok alapján, ha a projekt végül a kidolgozás után befogadásra kerül, akkor - a pénz, ha fel tud szabadulni, akkor újra beforgatható legyen projekt-előkészítésbe, tehát ez ne egyszer használatos forrás legyen. Erre keressük a megoldást együtt a régiókkal és az Unió szabályozásával.
Folytatnám a kérdésekre adandó válaszokkal. A pólusprogramokra kérdezett, más is utalt erre. A jövő héten a fejlesztéspolitikával foglalkozó eseti bizottság egyébként erről fog napirendje szerint tárgyalni. Tehát röviden válaszolva a kérdésre, a pólusprogramok tervezése megint csak eléggé előrehaladott állapotban van. Itt egyfajta mátrixban kell haladnunk. Zajlik az operatív programok jóváhagyása Brüsszellel, ehhez kapcsolódnak az akciótervek, és ezeknek a zászlóshajó vagy kiemelt programoknak - ez Ecsődi képviselő úr kérdésére is valamelyest válaszol - egyes konkrét lábait, forrásait természetesen az egyes operatív programokban, egyes akciótervekben kell megtalálni. Mindent felosztottunk az operatív programok között, tehát azon kívüli pénz nincs. Ugyanez igaz a Balatonra is, amit kérdezett a képviselő úr. Tehát mindenegyes zászlóshajó vagy kiemelt program forrásainak valahol valamelyik operatív vagy tipikusan több operatív programból kell összeállnia.
Úgy gondoljuk, hogy a pólusprogramra körülbelül 500-600 milliárd forintnyi forrás lesz a hét plusz két év alatt. Ez azt teszi lehetővé, hogy az ország hét régiójának nyolc nagyvárosa - ugye Közép-Dunántúlon Székesfehérvár és Veszprém közösen régiós központ - az Európai Unióban is értelmezhető nagyságú fejlődési központ legyen, néhány kiválasztott iparágra specializálódva, ott viszont egy jelentős termelési, gazdasági klasztert - most ez a bűvszó, amit az Unióban is előszeretettel alkalmaznak - kialakítva, és ehhez hozzákapcsolva az ott folyó egyetemi oktatást, kutatást, fejlesztést. De belefér ebbe az ehhez kapcsolódó szakképzés és más ilyen típusú program is.
Egy elég jelentős összeg ez az 500-600 milliárd forint, viszont kifejezett elvárásunk a pólusokkal szemben, hogy amikor majd ezek a pályázatok bejönnek, akkor kimutatható kisugárzó hatásuk legyen az egész régióra, ne csak egy város falainál álljanak meg ezek a fejlesztések. A klaszterek egyébként sem tipikusan csak egy városban vannak, hanem egy térségben csomósodnak, de az egész országban lehetnek.
Jövő héten hosszabban beszélünk erről a másik bizottságban, de ezek a programok úgy fognak felépülni, hogy a források egy nagyon jelentős része pályázatos úton kerül majd befektetésre vagy elosztásra, oly módon, hogy lesznek olyan zártkörű pályázatok, amelyek kifejezetten egy-egy klaszterbe szerveződött vállalkozások számára lesznek elérhetők. Ezzel is szeretnénk elérni a vállalkozások együttműködését, együttműködésre ösztönözni a nagy- és a kisvállalatokat, és erős iparágak, ágazatok kialakulását Magyarországon.
A másik része viszont, hogy az ezen vállalkozások számára vonzó környezetet szeretnénk megteremteni e városokban vagy régiókban. Ezért lesznek olyan kiemelt fejlesztések is a pólusprogram részeként, amelyekre a városok tudnak majd jelentkezni, és a nagyvárosok gazdasági fejlődését elősegítő beruházásokat fogjuk támogatni. Ebbe beleértem az egyetemek fejlesztését, a városi üzleti környezet fejlesztését, ipari park, vagy innovációs park, vagy inkubátorház, vagy ilyen típusú dolgokat. Szóval kombinálni fogjuk a vállalkozásoknak adott támogatásokat, ahol ösztönözni szeretnénk őket, hogy csomósodjanak, szerveződjenek, specializálódjanak és működjenek együtt, és szeretnénk a városokat ösztönözni abban, hogy vonzóbbak legyenek ezen vállalkozások számára, és alakuljon ki városonként néhány iparágban specializáció. Mert egyébként azt nem gondolhatjuk, hogy mindenki mindenben jó lesz ebben az országban. Azt sem gondolhatjuk őszintén szólva, hogy mind a nyolc város egyformán sikeres lesz. Egymással, de még inkább önmagukkal fognak versenyezni abban, hogy mennyire képesek jó programot csinálni és élni ezzel a lehetőséggel. És nemcsak egymással versenyeznek, hanem Európa más ilyen központjaival: Lipcsével, a provence-i központtal, Milton-Keynes-sel Angliában vagy Graz-cal, más európai városokkal, akik már megszervezték magukat. Úgyhogy ez egy nagyon komoly verseny, éppen ezért ki fogunk építeni a pólusprogramokra egy olyan segítő szervezetet, amely megpróbálja ezt szakmailag támogatni.
A módszertant illetően tehát lesznek pályázatok, ahol vagy többletponttal pályázhatnak a klaszterbe szerveződött vállalkozások vagy zárt körben, illetve lesznek olyan programok, amelyek a városok koncepcióit - megfelelően kidolgozott megvalósíthatósági tanulmánnyal, fenntarthatósággal és megtérüléssel alátámasztott koncepcióit - fogják támogatni egy adott iparági célnak megfelelően. Talán ez megválaszolja a kérdését, de a jövő héten a másik bizottság a teljes ülését ennek a kérdésnek fogja szentelni.
A Balaton kapcsán azon dolgozunk és a Balaton Fejlesztési Tanáccsal tárgyalunk ebben a kérdésben, hogy a Balatonra is készüljön egy olyan zászlóshajó program, amely kifejezetten a Balaton speciális, országos szempontból, nemcsak a térség szempontjából fontos fejlesztési céljait megpróbálja kiemelten támogatni, és forrásokat megkülönböztetetten célzottan a Balatonra összpontosítani.
Ez jelenti a turizmust, a helyi környezetfejlesztést, a helyi vállalkozásfejlesztést kifejezetten a balatoni specialitásoknak megfelelően és az ehhez kapcsolódó infrastruktúra-beruházásokat. Ezekre dolgozunk egy programon, tárgyalunk az érintett régiók képviselőivel, hiszen forrás a regionális programokban van. A Balaton nem egy önálló régió. De azt, hogy ezek az érintett régiók vállaljanak kötelezettséget megkülönböztetetten a Balatonért, erről tárgyalunk, illetve az egyes ágazati programok, amelyek érintettek, nekik is azt szeretnénk, hogy legyenek dedikált forrásaik. Azt keressük most tárgyalva a Balaton Fejlesztési Tanáccsal és a többi tanáccsal, hogy a Balaton Fejlesztési Tanácsnak legyen egy önálló koordináló szerepe ebben a dologban. Ezek a tárgyalások még zajlanak. Ennyit tudok most erről mondani. De célunk, hogy a Balaton specifikumai megjelenjenek, hiszen országos jelentősége van a Balatonnak a turizmus és a turizmushoz kapcsolódó ágazatok szempontjából.
Azt mondja képviselő úr, hogy nem ismertek az akciótervek és kevés lesz az idő. Én azt gondolom, hogy lesz idő. Egyrészt pont a regionális akciótervek egy része már most is elérhető a neten, folyamatosan frissítik. Tehát ilyen értelemben azt kell látni, hogy választanunk kell a között, hogy szekvenciálisan egymás után csináljuk meg ezeket a terveket, és akkor lehet, hogy az idén nem folyik be pénz, ami senkinek sem érdeke, azt gondolom, vagy pedig megpróbáljuk párhuzamosan, ahogy az Unióval tisztulnak a dolgok, úgy azokat mindig átvezetni az akcióterven. Ránk ez jelentős többletmunkát ró, nyilván ezt ön is látja, de szeretnénk párhuzamosan haladni, mert az a célunk, hogy minél előbb minél több forrás eljöjjön ebbe az országba, mert éhezik rá az ország, szükség van fejlesztésekre. Ezért halad ez párhuzamosan, de az akcióterveket, mondom, újra és újra frissítve teszik ki, és akinek dolga, érdeklődése, az ezekre ráláthat. De ezzel együtt a végső tervezetekre is lesz jó néhány hét, hogy ezeket véleményezzék.
Ami a kérdésének azt a részét illeti, hogy mikor készül a következő akcióterv, hát nem 2008 végén, hanem jóval előbb, hiszen az a tervünk, hogy mindig évente tervezzük újra, mindig egy évvel tovább nyúlunk, és az előttünk közvetlenül álló évet felfrissítjük, az azt követő évet pedig megtervezzük, hiszen az élethez szeretnénk mindig hozzáigazítani. Láthatják az eddigi pályázati filozófiánkból is, hogy mi nem gondoljuk, hogy a bölcsek köve nálunk van, hét évre tutira meg tudjuk mondani, hogy lesz a jó, hanem azt gondoljuk, hogy olyan pályázatokat kell csinálnunk, ahol minden értelmes javaslatot folyamatosan be lehet építeni. Ha valaki ígért valamit és nem tudja teljesíteni, akkor azt minél előbb vegyük észre és a pénzt allokáljuk át másra, nehogy az ország veszítsen forrást. Egy folyamatosan korrigálható rendszert csinálunk. Ezért az a célom, hogy még ez év második felében elkezdődjön már a 2008-9-es akciótervek előkészítése, és annak megint csak lesz ugyanígy társadalmi egyeztetése. Tehát ez hagy időt arra, hogy megfelelően haladjunk.
A regionális programok és a közlekedési programok. Azt gondolom, hogy mint minden más témában, itt is a közlekedésben vannak országos jelentőségű utak. Ezt egyébként az Unió is így ítéli meg. Vannak úgynevezett európai szempontból kiemelt fejlesztések, és a források egy részét az Unió is célzottan erre adja, a Kohéziós Alap közútfejlesztéseiből csak az európai szempontból is jelentősnek számító utakra lehet fordítani. Ezeket meg kell csinálni. Ezen kívül pedig vannak uniós kötelezettségvállalásaink a közlekedésfejlesztés terén is, ezek is derogációs kötelezettségek, ami magyarul szólva azt jelenti, hogy a nagy útjainkat, amelyeken jelentős teherforgalom bonyolódik, 11,5 tonnás teherbírásra meg kell erősítenünk. Ez egy uniós kötelezettség. Az ilyen típusú nagyobb utak tipikusan az egy- és kétszámjegyű utak, ezek azok, amelyek a központi programban szerepelnek, hiszen itt a kormány dolga, hogy az uniós kötelezettségeknek megfeleljen. A kisebb utak, de sokszor foglalkoztatási szempontból, térségi fejlesztési szempontból nagyon jelentős négy- és ötszámjegyű utak szerepelnek a regionális operatív programokban, meg esetleg egyedi elkerülő utak építése, amelyeknek kifejezetten lokális jelentősége van, de ott nagy jelentősége. Erre hagytuk a kezdeményezés jogát a regionális fejlesztési tanácsoknál, ez volt a logika, hogy elválasztottuk. Ezzel az Unió is egyetértett.
A kiemelt ügyek, kiemelt programok, kiemelt projektek dolga. Erre egy nagyon világos eljárási rendet alakítottunk ki, amely azt mondja, hogy kiemelt programot nem bárki kezdeményezhet, bárki lobbizhat egy vaskos iratköteggel, hogy az ő programja kerüljön be, hanem azt szeretnénk, hogy nagyon világos egyeztetési és szűrési csomósodási pontok legyenek a rendszerben. A regionális fejlesztési tanács és a szaktárca az, amely egyedi projektekre javaslatot tehet. Ez azt jelenti, hogy a regionális fejlesztési tanácsban a regionális programok vonatkozásában meg kell vívni azt a meccset, ha fogalmazhatok ilyen szabadon, hogy mely programot tartja a régió fontosnak és a jól ismert pénzügyi keretek függvényében támogathatónak.
Bizonyos irányelveket azért mondtunk. Kiemelt program nem lehet olyan cél, amire egyébkén pályázatot is kiírtunk. A kiemelt programok eljárása nem arra van, hogy megússza valaki a versenyt és azon kívül érvényesüljön. Arra van, hogy olyan problémák, amelyeket egy nagyon, hogy mondjam, uniformizált pályázati rendszer nem tud kezelni, de egyébként egy régió vagy egy ágazat szempontjából kiemelten fontosak, vagy bonyolult, komplex, és ezért egy pályázati rendszer, amely szükség szerint sok mindenki céljait veszi figyelembe, nem tud megoldani, azokra tehessen javaslatot egy régió vagy egy tárca. Csak olyan lehet, amire nincs pályázat. A másik, hogy a kisprojektek... Nem akarunk száz pici kiemelt programmal foglalkozni. Azt mondtuk, hogy 1 milliárd forint alatt ne nagyon adjanak kiemelt programra javaslatot, mert nem tudunk vele mit kezdeni. Arra van, legyen pályázat. Ilyen típusú javaslatokat várunk most a régióktól, illetve a tárcáktól. Van, ahol persze adottság.
Egy közlekedési operatív programban már tavaly ősszel állást foglalt a kormány. 2005-ben már állást foglalt a kormány a környezetvédelem és a közútfejlesztés, vasútfejlesztés néhány nagy programjáról. Ezeket adottságként kezeljük, ezekről már van legitim döntés. De például a régióknál a régiókra várunk, hogy ők kezdeményezzenek, és mondják meg, hogy melyek ezek. De azt nagyon nem szeretnénk, és ebben elég eltökélt a kormány, hogy a programok többsége kiemelt legyen, hiszen azért hagyni kellene a kreativitásra, az egyéni kezdeményezőkészségre, és arra, hogy sok helyre jussanak el ezek a források, ne néhány nagy jól vagy rosszul meghozott döntés alapján osztódjék el ez a pénz. (Dr. Kovács Zoltán megérkezik az ülésre.) Ez válasz egy későbbi kérdésre is. Nem szeretnénk, hogy a kiemelt ügyek elvigyék a források nagyobb részét. Általános irányelvként mondtuk el, hogy az összpénzt tekintve, a 7000 vagy 8000 milliárdot tekintve azt szeretnénk, hogy jóval több mint 50 százaléka pályázatos úton jusson el az országba és ne kiemelt projektek útján.
Még egy megjegyzés a kiemelt ügyekhez. Ha valaki kiemelt programot ajánl, az sem jelenti azt, hogy na akkor kikerült bármiféle szűrőt vagy versenyt, hiszen a kiemelt programokat is végig fogjuk küldeni egy úgynevezett projektcsatornán, ahol szakértői vizsgálat, megvalósíthatósági tanulmány, fenntarthatósági szempontok elemzése, szakmai zsűri, és ezt követően kormánydöntés kell hogy legitimálja ezeket a kiemelt programokat. Tehát nem lehet csak úgy egy háromoldalas papírral bekerülni, és aztán elvinni a pénzt. Az a célunk, hogy aki pénzt nyer, amikor döntünk róla, már biztosan lássuk, nagy biztonsággal lássuk, hogy megvalósítható, határidőre megvalósítható projektprogramja lesz.
Az önerőalap az idén is van, de valóban úgy gondoljuk az önkormányzati és területfejlesztési miniszter asszonnyal közösen, hogy ezt a jövő évre alaposan meg kell nézni, és a költségvetés tervezésénél majd figyelembe kell venni azt, hogy jövőre várhatóan jelentős ilyen igény lesz, ahogy jönnek be az önkormányzati pályázatok. A költségvetés mai helyzetében arra látok lehetőséget, hogy alapvetően egy rászorultsági alapú önerőalap lehet. Egyébként dolgozunk azon is, hogy más módon teremtsünk lehetőséget az önkormányzatoknak önerőre, például speciális kedvezményes hosszú lejáratú MFB-s vagy ilyen jellegű hitelekkel, hitelgarancia-konstrukciókkal vagy más programokkal. De egyetértek azzal, hogy ennek jövőre nőni fog a jelentősége, hogy a pályázatok száma nőni fog.
Jauernik elnök úr vetette föl a hátrányos helyzetű kistérségek kérdését. Valóban, ahogy múltkor is beszéltünk róla, erre vonatkozóan készül egy úgynevezett zászlóshajóprogram, kiemelt program. Ez komplexen nagyon sok beavatkozást koordinálva, ahogy múltkor is beszéltünk erről, próbálja az ország leghátrányosabb helyzetű kistérségeit - ez egy kistérségi alapon szerveződő program - felzárkóztatni vagy legalábbis megnyitni azt az esélyt, hogy feljöjjenek arra a szintre fejlettségükben, és ez nemcsak infrastruktúrát, hanem működést, gazdasági fejlődést és tudást is jelent, feljöjjenek arra a szintre, ahonnan már ők is egyenlő eséllyel vagy jobb eséllyel tudnak másokkal együtt pályázni forrásokért és menni előre. Ezen a programon dolgozunk. Úgy tudom, hogy az Országgyűlés nemsokára tárgyalja majd azt az önkormányzati minisztériumi javaslatot, amely egyébként a kistérségi besorolásokról szól, amely megpróbálja egységes, világos elvi alapokon egy nagyon komplex mutatórendszer figyelembevételével kiválasztani, hogy valóban melyik az a legrászorultabb kistérségi kör, amelynek ebben részt kell venni.
Úgy tudom, hogy az Országgyűlés nemsokára tárgyalja majd azt az önkormányzati minisztériumi javaslatot, amely egyébként a kistérségi besorolásokról szól, amely megpróbálja egységes, világos elvi alapokon egy nagyon komplex mutatórendszer figyelembevételével kiválasztani, hogy valóban melyik az a legrászorultabb kistérségi kör, amelynek ebben részt kell venni. Úgy tudom, hogy ez országgyűlési határozati javaslat lesz, tehát nem is egyszerűen kormánydöntés, úgyhogy erről megfelelő parlamenti vita lehet majd.
Körülbelül 120 milliárd forint körüli összeget tervezünk erre a programra. Tehát az lesz a korlátja, mert persze minden kistérség szeretne hátrányos helyzetű lenni, ha arra adják a pénzt, és pólus lenni, ha arra adják a pénzt. De ezt nyilván nem lehet egyszerre megcsinálni. Ennél a 120 milliárd forintnál arra kell figyelni - és erre hívnám fel a képviselők figyelmét, hogy amikor erről beszélnek, akkor azon túl, hogy ki melyik kistérséget képviseli és ez dolga, arra is kérem, hogy figyeljenek, hogy akkor tudunk hatást elérni, ha érdemi nagyságú forrás jut egy kistérségre. Ha megint szétaprózzuk, túl sok helyre jut nagyon kevés, akkor ez a pénz úgy folyik el, hogy nem fog érdemi hatást kiváltani, ezért egy ésszerűbb számot kell majd meghúzni, erre van a kormánynak javaslata, amely egybeesik azzal a korábbi országos területfejlesztési koncepcióban meghatározott határozattal, hogy a leghátrányosabb helyzetű 10 százalék, 1 millió körüli emberre jussanak ezek a források. Az egy nagyon nagy számú ember, de még ez a 120 milliárd érdemi támogatást hozhat az ő életükben.
Ódor képviselő úr kérdezte, hogy akkor most a végrehajtási operatív programban benne van-e a regionális fejlesztési ügynökségek finanszírozása. Nem. A végrehajtási operatív program körülbelül 1,8 százalékot használ ki az összes rendelkezésre álló, maximum 4 százalékos végrehajtás-támogatási keretből. Tehát az Unió azt teszi lehetővé, hogy maximum a források 4 százalékát használja fel egy ország arra, hogy a források elosztását, befektetését és ennek ellenőrzését, kommunikációját segítse.
Magyarország egyébként nem tervezi kihasználni teljesen ezt a 4 százalékot; 3,8 százalékot használunk ki - kerekítve mondom a számot - a 4-ből. Vannak országok, amelyek a 4 százalékot használják ki, például Csehország vagy Bulgária. Magyarország 3,8-at használ ki, és a 3,8-ból körülbelül 1,8 van a végrehajtási operatív programban - fejből mondom a számot -, és a nagyobb rész pedig az egyes operatív programokban szerepel mint önálló prioritás, mint végrehajtás-támogatás, így a regionális operatív programokban is szerepel ilyen önálló prioritás, és ez fogja finanszírozni a közreműködő szervezetek, a regionális fejlesztési ügynökségek, illetve egy prioritás vonatkozásában a VÁTI munkáját.
Ecsődi képviselő úrnak két kérdése volt. Az egyik inkább talán egy veszélyre hívja fel a figyelmünket, hogy ne legyen annyi kiemelt program, hogy a végén mindenki kiemelt, és néhányan meg a székek közt az asztal alá esnek. Erre igyekszünk figyelni. Nagyon sok megkötést tettünk, hogy ne lehessen így elszívni a forrásokat. Vannak területi alapú biztosítékok. Csak mondok egy példát, a most már futó gazdaságfejlesztési pályázatokban 9 milliárdot például bekarikáztunk a leghátrányosabb helyzetű vagy foglalkoztatási szempontból hátrányos helyzetűnek minősülő, körülbelül 90-95 kistérségnek. Ott már kedvezőbb feltételekkel, enyhébb belépési korlátokkal, magasabb támogatási aránnyal az ott megvalósuló beruházások gazdái pályázhatnak. Ez egyfajta védettség.
A másik, hogy azért igyekszünk limitálni ezeknek a zászlóshajó programoknak a számát, és a bennük levő összegeket, hogy bőven jusson pénz általános országos pályázatokra, mint ahogy a most kiírt pályázatokból is ezt láthatják. Ezek a kiemelt programok inkább arra szólnak, hogy vannak olyan társadalmi problémák, amelyeket csak komplexen lehet megoldani, és ezt a nagyon sokszor hiányzott integrált vagy koordinált kormányzati megközelítést szeretnénk megjeleníteni néhány nagy társadalmi probléma, ilyen a vállalkozásfejlesztés, a pólusprogramok, a hátrányos helyzetű kistérségek, az oktatási és gyermekkori feladatok integrált kezelése vagy például a felnőttképzés és a foglalkoztatás programjai, ezeket szeretnénk integráltan megközelíteni. Van néhány terület alapú ilyen kiemelt program. Az egyik Pécs mint Európa kulturális fővárosa, a másik a meg már említett Balaton térsége, amelyeket így kiemelten szeretnénk kezelni.
Végül az agrár- és vidékfejlesztési program és a regionális operatív programok elhatárolása egymástól. Ez valóban nagyon sok fejtörést okoz nekünk, és az Uniónak is nagyon világos elvárásai vannak arra, hogy egy célt csak egy program finanszírozhat. Tehát az nem lehet, hogy valaki ugyanarra a célra két helyről kapjon forrást, a vidékfejlesztésből is, és mondjuk a regionális operatív programból is. Ez legmarkánsabban a településfejlesztési vagy városfejlesztési céloknál merül fel. Egy nagyon hosszú lista van arról, hogyan határoljuk el a programokat, de itt az a javaslat ment ki már Brüsszelbe, hogy az 5000 lakosszámnál nagyobb, vagy 100 fő/négyzetkilométer sűrűségnél nagyobb, vagy városi ranggal rendelkező városokat - elvileg lehet 5000-nél kisebb város is -, ezeket a regionális operatív programok finanszírozzák. A településfejlesztés prioritásra igaz ez csak, amit mondok. Az 5000 főnél, 100 fős sűrűségnél kisebb vagy nem városi kategóriájú településeket pedig az agrár- és vidékfejlesztési program fogja finanszírozni. Településmegújítás. Tehát ezek a főutca programok vagy városmegújítási programok.
Más vonatkozásokban más lehatárolások vannak. Például az oktatási, egészségügyi, szociális infrastruktúra vonatkozásában nincs ilyen megosztás, ott mindent az Új Magyarország fejlesztési terv és nem az Új Magyarország vidékfejlesztési terv fog finanszírozni. Tehát ott a falvak is az iskolával a mi programunkba kell majd hogy pályázzanak. Ez csak példálózás abból a nagyon sok szempontból, melyek szerint az elhatárolások érvényesültek. Mikrovállalkozásoknál megint csak az 5000 fő és 100 fő/négyzetkilométeres sűrűség az elhatárolás, az ez alatti településeken a mikrovállalkozásokat a vidékfejlesztési program fogja támogatni, az ennél nagyobb településeken pedig már futnak a pályázatok, amelyeknél hozzánk pályázhatnak, és már nyernek is a vállalkozások.
De ez csak néhány példa, amit kiemeltem abból a hosszú elhatárolási listából, amit tematikusan meg kellett, meg kell csinálnunk, és az Unióval el kell fogadtatnunk. Egyébként ebben nagy vita most már nincsen, ezt ők is elfogadják, csak szerették volna a településnagyságot feljebb vinni, tehát a határt feljebb vinni, és több feladatot tolni az agrár- és vidékfejlesztési programba, de ennek mi ellenálltunk, mert úgy látjuk, hogy szélesebb körben tudunk támogatást adni a nagyobb településekre. Illetve van olyan célunk is, hogy pont a városfejlesztés terén olyan komplex pályázati kiírások legyenek, ahol egy városnak lehetősége van nemcsak egy-egy épület, egy-egy utca rendberakását végiggondolni, hanem több évre egy komplex integrált városfejlesztést végiggondolni, és ennek mentén pályázni forrásokért, és ezt a mi programjainkból lehet jól megcsinálni, ezért szerettük volna szélesebbre húzni ezt a kört.
Próbáltam minden kérdésre válaszolni.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Tisztelt Bizottság! Vélemény fogalmazódott-e meg? (Senki sem jelentkezik.) Úgy gondolom, hogy a kérdések elég jól átfedték a napi aktuális kérdéseket. Egy dolog merült fel, itt a kormánybiztos úr utalt a másik bizottságra, ez az Új Magyarország fejlesztési tervet felügyelő eseti bizottság, erről van szó. Az a bizottság nagyon sűrűn ülésezik és foglalkozik ezzel a tervvel. Tehát parlamenti bizottságról van szó. (Dr. Bóka István jelentkezik.)
Parancsoljon!
DR. BÓKA ISTVÁN (Fidesz): Köszönöm szépen. Én már korábban is elmondtam bizottsági üléseken, és nyilvánvalóan van egy másik parlamenti bizottság is, de azért a mi bizottságunk mégis önkormányzati és területfejlesztési bizottság, tehát valamilyen módon nagyon fontosnak tartom azt, hogy egy ilyen közvetlenebb kapcsolat legyen kormánybiztos úr és a bizottság között, és én nagyon szívesen vennék sokkal több tájékoztatót ezekben a kérdésekben. A bizottság sokkal inkább rajta tudja tartani a figyelmét ezeken a rendkívül fontos dolgokon és feladatokon. Azt hiszem, hogy tavaly május óta ez talán az első meghallgatás itt...
ELNÖK: Második.
DR. BÓKA ISTVÁN (Fidesz): Második? Akkor elnézést! De nagyon régen nem volt már ilyen jellegű meghallgatás. Tisztelettel kérném elnök urat, kormánybiztos urat, hogy erre minél többször kerítsünk sort, mert én úgy érzem, hogy mégiscsak egy főbizottság az Önkormányzati és területfejlesztési bizottság.
Azt tisztelettel kérném, hogy a Balaton Kiemelt Üdülőkörzet, illetve a Balaton régió szerepét - tudom, hogy jogi értelemben nem régió, de mégiscsak így nevezzük - nem látom, tehát bevallom őszintén, nem látom, és nem vagyok nyugodt abban a kérdésben, hogy a jó balatoni programok milyen módon lesznek majd kielégítve, és különösen a turizmus, a turizmusfejlesztés területén. Amennyiben ez az esetleges többletpontozásos rendszer működhetne, ez nyilvánvalóan bizonyos megnyugtatást tudna jelenteni, mert az eljárásaink tekintetében, az intézményi garanciák tekintetében nem látom azt, hogy a balatoni zászlóshajóprogram hogy tud majd érvényesülni az elkövetkezendő években. De hát majd meglátjuk. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen. (Szabó György jelentkezik.) Szabó György alelnök úré a szó.
SZABÓ GYÖRGY (MSZP): Köszönöm a szót, elnök úr. Mint régiós elnök, gyakran találkozom azzal a megközelítéssel, hogy de mikor lesz már pénz, mikor jutunk forráshoz. Gondolom, hogy kormánybiztos úr is átéli, meg szinte mindenki, aki foglalkozik ezzel a témával. Ezért talán furcsa azt mondanom - de hát mondjuk személyes tapasztalatok is arról győztek meg, éppen a múlt héten jártam Brüsszelben, és ott is sok mindenkivel találkoztunk -, hogy az Új Magyarország fejlesztési tervnek a kidolgozása, végrehajtása bizony jó ütemben halad, bármilyen lassúnak tűnik, és bármennyire is van egy egészséges türelmetlenség mindannyiunkban. De ezt azért kell hangsúlyozni, mert tudom, hogy más országok - és hadd ne nevesítsek senkit - lényegesen rosszabbul állnak mondjuk a brüsszeli tárgyalások tekintetében. Ez összességében jó hír.
Persze nyilván az is okozza a lassúságot, és ez a tervezés egész szakaszát végigkísérte, hogy nagyon széles a társadalmi egyeztetési folyamat. Bevallom őszintén, hogy miután mi a regionális operatív programokat majd' két éven keresztül tárgyaltuk helyi szinten, és nagyon-nagyon sok mindenki részt vett benne, már az úgynevezett akcióterveket, amelyekről ma is tárgyalunk, úgy ítéltem meg, hogy talán már nem is kellene társadalmi vitára bocsátani, hiszen mondjuk a leglényegesebb dolgokat kivitattuk. De nem igaz, be kellett látnom. Viszont ez azt jelenti, hogy ha a vitát a párhuzamosan zajló brüsszeli tárgyalásokkal együtt le tudjuk folytatni, akkor talán túl nagy érdeksérelmet vagy időkésedelmet nem fogunk szenvedni. De mégis azt hiszem, hogy rendkívül fontos dolgokra fog majd rávilágítani, hiszen a régiók e tekintetben elég nagyfokú önállósággal rendelkeznek, tehát támogatási kör meghatározása, támogatási feltételek meghatározása. Számomra az is rendkívül érdekes lesz, hogy a régiók akcióterveinek az összevetése milyen eredményt fog hozni. Amire talán fel kellene hívni a figyelmet, hogy úgy tudom, hogy sok régió az úgynevezett kisebb típusú és kistelepüléseket érintő fejlesztésekkel még talán akcióterv szinten nem foglalkozott. A mi regionális akciótervünk e tekintetben mondjuk kivételt jelent, mondjuk a vidékfejlesztési forrásokat kiegészítő infrastrukturális fejlesztésekre gondolok.
Kormánybiztos úr nem említette, de azt hiszem, hogy megtehetem, sőt talán kötelességem is megtenni, hogy megköszönöm a kormány részéről azt a nagyon határozott, markáns érdekképviseletet, amit a brüsszeli tárgyalásokon folytattak. Itt mindenekelőtt a régiós források védelmére gondolok. Képviselőtársaim nem mindegyike tudja, hogy Brüsszel nagyon erős nyomást gyakorolt a kormányzatra, hogy a regionális operatív programban lévő forrásokat úgymond sokkal jobban terheljük olyan feladatokkal, amelyeket eredetileg ágazati operatív programok keretében terveztünk volna. Ez azt jelentette volna, hogy elég jelentős, sok tíz- vagy százmilliárd forintos nagyságrendű forrást vontunk volna el olyan céloktól, amelyek közvetlenül mondjuk most az önkormányzatokat szolgálták volna, hiszen a regionális operatív program az, amely leginkább az önkormányzatok felé nyitott. A többi operatív programban is van ilyen, de a régiós, regionális operatív program egyértelműen az önkormányzatok felé dolgozik.
Viszont ehhez kapcsolódik egy olyan kérdés is, kormánybiztos úr, amit szeretnék megfogalmazni. Bevezetőmben említettem, hogy nagyon várják a pénzt a települések. Érthető. A választás óta eltelt lassan mondjuk most már egy év, és valószínű, hogy az az év ki is telik, mire a tényleges pályázati lehetőségek uniós forrásokból megnyílnak az önkormányzatok számára. Érthető, hogy minden polgármester szeretné a maga programját megvalósítani. Viszont erre akkor van isten igazából mód, ha a regionális operatív programokban biztosított forrásoknak az évenkénti elosztását nem lineárisan tervezi a kormányzat, hanem adott esetben vagy talán más ágazati operatív programok vagy a Kohéziós Alap rovására is, de úgymond előre hitelezi, hogy az első években, és főleg a 2008-2009- 2010-ről beszélek, hiszen a 2007-es évet már ebből a szempontból túlságosan nagyon kiterhelni nem lehet, de hogy nagyobb ütemben álljanak a források rendelkezésre, mint a 2011-12-13-as évben. (Vigh László megérkezik az ülésre.) Nem tudom, hogy ez lehetséges-e, de azt hiszem, hogy valamennyi önkormányzat és valamennyi régió számára ez egy rendkívül fontos lépés lenne. Kérem ebben az ön segítségét. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönjük szépen. Ódor képviselő úr!
DR. ÓDOR FERENC (Fidesz): Kormánybiztos úr említette itt az előbb a válaszadások között a 8000 vagy 7000 milliárdot, ha erre lehetne rákérdeznem. Tehát ezzel kapcsolatosan ez a vagylagosság - akkor talán mondom határozottan -, ez a 7 mit jelent, vagy a 8 mit jelent, és miért van ebben ez a hezitálás?
A másik pedig, hogy a kapott anyagban szerepel itt tervezett időpontra, a végleges elfogadásra, hogy mi lesz. Ha erről két mondatot mondana itt szóban, hogy mikorra várhatjuk azt, amikor Brüsszel valóban véglegesen igen, mert láttuk az aláírást, ahol a magyar oldalról ön volt a résztvevője.
A másik pedig, hogy pontosan, amit Szabó képviselőtársam, akivel dolgozunk már elég régóta megyei, illetve regionális szinten, tehát amit képviselő úr mondott, nagyra becsülöm, hogy az önkormányzati fejlesztéseket fontosnak tartja, csak a kérdésem a következő. Valahogy az kéne néznünk, hogy miért szállt el ez a 2007-es év. Ha a 2013-ig terjedő programról beszélünk, akkor 2008-9-10, felhasználjuk a források nagy részét, mi marad a 2010-ben megválasztandó polgármestereknek, mit fognak majd azok az önkormányzatok elkölteni? Vagy pedig már esetleg azt akarja jelezni ez a forráskoncentráció, hogy esetleg az önkormányzati rendszer átalakítását is vizionálja, és azt mondja, hogy most kell akkor felhasználni ezeknek a településeknek?
Ha szabad még egy véleményt és kérdést is egyben. A felosztásra vonatkozóan itt látunk bizonyos felosztásokat a forrásokra, amiket megkaptunk írásbeli anyagokat. Ennél ezt szerettem volna kérdezni, hogy a jövőben is meglesz az éves bontás, és azt meg fogjuk tudni? Ebben mennyire van még lehetőség változtatásra? Mennyire látja kormánybiztos úr, hogy ezek a most leírt forrásmennyiségek, forintálisan megjelölt összegek így fognak majd odajutni a felhasználásra? Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Tisztelt Bizottság! Lezárhatjuk akkor a kérdéseket? (Senki sem jelentkezik.) Mielőtt a napirendet lezárjuk, kormánybiztos úrnak visszaadom a szót, ha kíván reagálni az elhangzottakra.
BAJNAI GORDON fejlesztéspolitikáért felelős kormánybiztos: Igen. Kérdések is elhangzottak. Köszönöm szépen az észrevételeket.
Bóka képviselő úr mondta, hogy rendszeresen kellene jönni a bizottságba. Voltam az idén, nem is tudom, márciusban talán vagy februárban már jártam itt egyszer. Nem emlékszem a dátumra. (Elnök: Márciusban.) Márciusban voltam itt utoljára. Természetesen rendelkezésre állok valamennyi bizottságnak, és nagyon fontosnak tartom a parlamenti ellenőrzést.
Azért hozzá kell tennem, hogy az Új Magyarország fejlesztési terv szól az önkormányzatoknak, a gazdaságfejlesztésnek, a környezetvédelemnek, a közlekedésnek, a humánfejlesztésnek, foglalkoztatás, oktatás, szociális ügyek. Ilyen értelemben valóban egy átfogó országfejlesztő programról van szó. Ezért minden bizottság érdeklődésére egy-egy részterület igényt is tarthat, és igyekszem ezeknek az igényeknek megfelelni, de azt hiszem, éppen az ellenzék kezdeményezésére jött létre ez az eseti bizottság, amely egyébként mostanában olyan kétheti rendszerességgel ülésezik, ahol szintén igyekszünk minden kérdésre megfelelni.
Szívesen állok rendelkezésre, csak azt kérem, hogy néha egy kicsit hadd foglalkozzak magukkal a fejlesztésekkel is, hogy legyen mondanivalóm, amikor önökhöz jövök. Szívesen megtesszük azt, hogy önöket rendszeresen informáljuk, és a bizottsághoz eljövünk, amikor igény van, vagy összejön annyit téma, vagy olyan csomópontok vannak, mint az operatív programok a múltkor, most akciótervek, aztán legközelebb esetleg ránézhetünk mondjuk a regionális operatív programokból kiírt pályázatokra. Tehát ilyen nagyobb csomópontokon szívesen eljövök, de több parlamenti bizottság van, mint nap.
A Balaton-programról, ahogy mondtam, egyeztetünk és igyekszünk egy kiemelt programot összerakni.
Amit Szabó képviselő úr elmondott - köszönöm szépen a dicséretet. Ami az egyenletes vagy gyorsabb forrásfelhasználást illeti, én azt látom, hogy bizonyos témákban nagyon nagy éhség van. Ez éppen az önkormányzati témákhoz kapcsolható. Az a visszajelzésem polgármesterekkel és területfejlesztési szakemberekkel beszélve, hogy nagyon sok előkészített projekt van, és már várják, hogy mit indíthatnak. Ezért meg kell néznünk témánként, és ahol úgy látjuk, hogy valóban most nagyon nagy igény van, ami nem biztos, hogy egyenletesen merül fel a hét év alatt, ott lehet gyorsabban lépni, míg más programoknál lehet, hogy hosszabb előkészítést igényel valami, mondjuk egy nagyobb infrastruktúra-beruházás, és ott később kerül felhasználásra. Ilyen típusú mozgástere van a programoknak, ezt meg fogjuk vizsgálni, és ilyen szempontból várom a visszajelzéseket is, hogy milyen típusú programokat kellene gyorsítanunk. Az akciótervek véleményezése részben erről is szól, hiszen annak nem sok értelme van, hogy önök ott állnak egy kész, mondjuk iskolafejlesztéssel vagy településfejlesztési tervvel, és mivel forráshiány van, ezt a már kész tervet egyébként mondjuk három év múlva tudják elképzelni megvalósítani. Ennyi mozgásterünk van a programon belül.
Ódor képviselő úr kérdéseire, hogy 7000 vagy 8000 milliárd. Nagyon világos, hogy mennyi szám jár nekünk. Euróban van egyébként kifejezve, hiszen az árfolyamok ezt mozgathatják, de hogy mennyi euró jár Magyarországnak, az nagyon pontos és hét évre meghatározott. Amikor 7000, illetve 8000 milliárdról beszélünk, a különbség az, hogy az Új Magyarország fejlesztési terv körülbelül egy meghatározott árfolyamon átszámítva 7000 milliárd forintot jelent, az agrár- és vidékfejlesztési program pedig körülbelül 1300 milliárd forintot. Ha a kettőt összeadjuk, akkor több mint 8000 milliárd. Erről szoktunk így kollokviálisan 8000-ről beszélni. Ha szűkebben az Új Magyarország fejlesztési tervről beszélünk, akkor hetet szoktunk mondani. Az országban a 8000 milliárd kerül felhasználásra, de ebből a vidékfejlesztést levéve 7000 milliárd, így szoktunk differenciálni. (Tasó László megérkezik az ülésre.)
Mikor kerülhetnek jóváhagyásra? Amit a múlt héten aláírtunk, arról már egy hónapja megállapodtunk Brüsszellel. Az ő belső folyamatuk körülbelül egy hónapig tartott. De ettől mi már tudtunk dolgozni, mert tudtuk, hogy miben állapodtunk meg, és hogy náluk belső formális köröztetésen volt, az minket nem zavar. Az operatív programokra ugyanez az igaz. Azt szeretnénk, hogy minél előbb, június elején zárjuk le, amit csak lehet. Operatív programonként akár egy eltérő időpont is lehet, hiszen van, ahol már jobban megállapodtunk vagy kevesebb a vita, és van, amire Szabó képviselő úr is utalt, ahol bizony keményebben kell védenünk a magyar érdekeket, mert Brüsszelből nézve néha másként látszanak a helyes cselekvés irányai összuniós szempontból, és máshogy innen, mondjuk alulnézetből.
Ezért, ahol nagyobb vita van, ott lehet, hogy tovább tart. De én azt szeretném, hogy igazából június folyamán, legkésőbb június elejére minden programban záruljon le a vita. Hogy aztán meddig tart az Unió belső jóváhagyási folyamata, az innentől kezdve kevésbé izgalmas, tehát néhány hét lehet. A lényeg számunkra az, hogy júniusban, amit tudunk, zárjunk le, mert akkor tudunk akcióterveket véglegesíteni, elfogadni, és akkor tudunk végleges pályázatokat kiírni.
Azért azt hadd mondjam el, mert itt többször előfordult ez a nagyon várják az önkormányzatok, legyenek nekik kiírható pályázatok minél előbb, késedelemben vagyunk-e vagy sem. Vannak kiírt pályázatok. A múlt hétfőn megjelent egyébként összesen tíz pályázati kiírás a régiókban, amelyek nagy része önkormányzatok vagy önkormányzati fenntartású intézmények által pályázható. Tehát már most is vannak, és ahogy mondtam, júniusban azt szeretnénk, hogy minden régióban mind az öt téma elérhető legyen. Ez nem vár a brüsszeli jóváhagyásra. Ez azt jelenti, hogy pillanatnyilag is 27 milliárd forint elérhető már. Ha feltöltjük, akkor ez jóval több mint duplája lesz ennek a forrásnak, ami már most elérhető. És az idei évben oda szeretnénk eljutni az ősszel, hogy régiónként 20-25 témában legyen pályázati kiírás. Tehát egy nagyon széles spektrumot fognak lefedni az önkormányzatok számára ezek a kiírások már az idén, tehát nem veszik el a 2007-es év egyáltalán. Most nemcsak abban az összehasonlításban, amire Szabó alelnök úr hivatkozott, hogy más országoknál jóval előrébb tartunk, hanem - mert nekünk önmagunkhoz kell mérni magunkat - Magyarország szempontjából sem veszik el ez az év. Országos szinten sok száz milliárd forrás elérhető lesz már az idén, és onnantól kezdve a végrehajtás gyorsaságán múlik, hogy ebből mikor folyhat be pénz az országba.
Köszönöm szépen, hogy meghallgattak.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Tisztelt Bizottság! Azt gondolom, hogy megköszönjük a tájékoztatást, azt az ígéretet is, hogy amennyiben lesz kérés konkrét témában, akkor jön kormánybiztos úr. További jó munkát kívánunk önnek és az egész stábnak! Az önkormányzatok, mint ahogy elhangzott, várják azokat a lehetőségeket, az előttünk lévő feladatok pedig adottak, egyrészt az országgyűlési határozat majd, és a mai ülésen is napirenden szerepel például az EU Önerő Alap kérdése.
Tisztelt Bizottság! Rátérünk a második napirendi pont tárgyalására, a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény módosításáról szóló T/2931. számú törvényjavaslatra. Az általános vitára való alkalmasságról kell döntenünk. Köszöntöm a napirendi ponthoz az Oktatási és Kulturális Minisztériumból érkezett dr. Madarász Hedvig és Dienes Renáta referenseket. Gondolom, szóbeli kiegészítést kívánnak fűzni a beterjesztett javaslathoz.
Parancsoljanak!
Dr. Madarász Hedvig szóbeli kiegészítése
DR. MADARÁSZ HEDVIG (Oktatási és Kulturális Minisztérium): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Bizottság! Akkor néhány pontban kiemelném az önkormányzati bizottság feladatkörét érintő módosítási javaslatokat. Az egyik a többcélú kistérségi társulásokkal lesz kapcsolatos, a másik a szakképzésszervezéssel, a harmadik nagyobb téma pedig a közoktatás-szervezés új megoldási lehetőségei az önkormányzatok számára.
A többcélú kistérségi társulásokkal kapcsolatban két, úgy gondolom, hiánypótló módosító rendelkezést vezetnénk be. Az egyik, hogy tekintettel arra, hogy a közoktatási döntés-előkészítés a kistérségben nem megoldott, ezért egy közoktatási társulási bizottság létrehozását indítványozzuk. A másik kistérségekkel kapcsolatos módosító javaslat pedig az, hogy a többcélú kistérségi társulás olyan települések tekintetében is elláthasson feladatokat, amelyek nem a kistérség területén találhatók. Ilyen lehet például a tagintézmény fenntartása kistérségen kívüli településen vagy az intézményfenntartásban való részvétel.
A szakképzéssel kapcsolatos módosítások - természetesen a közoktatás terén folyó szakképzésről beszélünk - a szakképzésszervezés regionális tervezését irányozzák elő. A regionális fejlesztési és képzési bizottságokhoz telepítenénk bizonyos feladatokat, amelynek fő célja az, hogy a munkaerő-piaci igényeket a közoktatásban folyó szakképzés irányaihoz közelítsük. A regionális fejlesztési és képzési bizottság a módosító javaslat értelmében a jövőben meghatározná a regionális szakképzés fejlesztési irányait és beiskolázási arányait, illetve egyéb tervezési feladatokat látna el.
Fontos módosítási javaslat az is véleményem szerint, hogy lehetővé válik szakképzés-szervezési társulások létrehozása. Ebben önkormányzatok vehetnének részt abban az esetben, ha elfogadják a regionális fejlesztési és képzési bizottság képzési irányokra és beiskolázási arányokra vonatkozó javaslatát. Ez a szakképzés-szervezési társulás egyébként szakképző iskolát, szakközépiskolát is fenntarthatna.
A szakképzéssel kapcsolatos harmadik fontos módosítás a pályakövetési rendszer bevezetése. Itt azt szeretném kiemelni, hogy a jelen módosítási javaslat csupán a pályakövetési rendszer alapjait, kereteit határozza meg, tehát nem minden részletében szabályoznánk most a törvényben, hanem erre vonatkozóan a jövőben a kormány kap felhatalmazást a részletek meghatározására.
Néhány szóban, hogy mi ez a pályakövetési rendszer. Az a lényege, hogy a szakképzésben résztvevő, illetőleg a szakképzésben szakképzettséget szerzett tanuló a későbbiekben a munkaerő-piaci elhelyezkedéséről adatot szolgáltat a szakiskola, szakközépiskola részére, és ezeket az adatokat természetesen azonosításra alkalmatlan módon a továbbiakban nyilvánosságra hozzák. Tehát ezáltal követhetővé válik az, hogy egy adott szakképzéssel hogyan lehet elhelyezkedni a munkaerőpiacon.
A közoktatás-szervezés új megoldásai az önkormányzatok számára a többcélú intézmények körének bővítése, egységes iskola és kollégium, iskolakollégium létrehozása válik lehetővé a módosítás elfogadása esetén, illetőleg az is lehetővé válik az önkormányzatok számára, hogy egyre szélesebb körben lehessen nem közoktatási feladatokat közoktatási feladatokkal együtt, egy szervezetben ellátni. Így most már lényegében a bölcsödétől kezdve a családsegítő szolgálaton és az iskola-egészségügyi szolgálaton keresztül a kulturális feladatokig minden ellátható egy szervezetben. Ez az önkormányzatok számára rugalmas feladatszervezést biztosít.
Az önkormányzati mozgástér további bővítését jelenti a munkaerő-gazdálkodási rendszernek a bevezetése, amely települési, illetőleg ha így születik megállapodás, kistérségi társuláson belül működhet. Ebben a munkaerő-gazdálkodási rendszerben az intézményvezetők települési vagy kistérségi szinten egyeztetnek bizonyos munkáltatói döntések meghozatala előtt. Ez nagyon pozitív a közalkalmazottakra nézve, hiszen azt jelentené a módosítási javaslat elfogadása, hogy addig például nem lehet felmenteni egy közalkalmazottat, amíg ebben a munkaerő-gazdálkodási rendszerben tudnak számára biztosítani más feladatot, akár nem közoktatási területen is.
Ezeket szerettem volna a főbb pontokként kiemelni, és kérem az általános vitára alkalmasság elfogadását.
ELNÖK: Köszönjük szépen. Tisztelt Képviselőtársaim! Merült-e föl kérdés a törvényjavaslattal kapcsolatban? (Dr. Kovács Zoltán jelentkezik.) Kovács Zoltán alelnök úré a szó.
DR. KOVÁCS ZOLTÁN (Fidesz): Ön is szólt arról, hogy a szakképzési regionális irányítási rendszert a 14. § létrehozza. Nem gondolják-e, hogy ez olyan jellegű rendszert hoz be ismét az önkormányzati rendszerbe, ami sem az alkotmányban, sem az Ötv.-ben nem található, tehát tulajdonképpen a helyi autonómiát részben csorbító hatáskörelvonó rendelkezés?
A regionális fejlesztési és képzési bizottságok hatáskörét is kiterjeszti ez a törvényjavaslat, amelyek aztán a fejlesztési irányokat és beiskolázásokat régiós szintre emelve határozzák meg. Itt ezek a régiók alapvetően statisztikai és nevezzük így, területfejlesztési régióként jöttek létre. Ma már az önkormányzati közszolgáltatásokra is ezáltal kiterjesztetik, ami szerintem azért nem helyes, mert az a cél, amire létrehoztuk, például nem biztos, hogy önkormányzati közszolgáltatások esetén ugyanazt a régiót tételezi fel, tehát itt a természetes együttműködés.
Komolyan gondolják-e, hogy 2010-től valamennyi harmadik életévét betöltött gyermek részére óvodai nevelést írnának elő? Ennek az infrastrukturális rendszerét az önkormányzatok meg tudják-e teremteni? Tudvalevő, hogy demográfiai hullámvölgy van, és az önkormányzatok néhány év óta már racionalizálták ezt a feladatkört, tehát a létszámhoz igazították az infrastruktúrát. Ha most itt a harmadik, negyedik életév betöltését követően vagy már azt megelőzően, mondjuk harmadik évtől bekerülnek újra a rendszerbe, adott esetben egy leépített vagy másra használt épületet most újra revitalizálni kell, hogy ezt a kifejezést használjam. Lesz-e ehhez megfelelő tehetőssége az önkormányzatoknak? Szerintem ez egy kicsit közel van, noha a célt nem vitatom, hogy minél előbb bekerüljenek a nevelési rendszerbe.
Amit tulajdonképpen jónak tartok, az a pályakövetési rendszer létrehozása, illetve a munkaerő-gazdálkodási rendszer létrehozása ebben a törvényben. A nevelési tanácsadás, ami most itt a megyéknek átadott intézményekkel kapcsolatosan nevelési tanácsadók esetében van - itt van néhány megyei közgyűlési elnök -, a többcélú kistérségi társulás, megyei önkormányzatok közötti feladatátvétel vagy -átadás következtében problémát jelent. Szerintem ezt ez az 5. § rendezni próbálja, szerintem helyesen, de amit az elején mondtam, az nekem aggodalomra ad okot. Tulajdonképpen ez részben önkormányzati autonómia csorbítása vagy hatáskörelvonás.
Kérdezném is egyben, hogy van-e tanulmány vagy háttértanulmány arra, hogy mi van, ha a harmadik évtől a gyerekek bekerülnének az óvodai rendszerbe. Végeztek-e erre valamilyen vizsgálatot, létszám, egyáltalán helyi infrastruktúrát felmérték-e e vonatkozásban? Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen. További kérdés? (Balogh József jelentkezik.) Balogh József alelnök úré a szó.
BALOGH JÓZSEF (MSZP): A tisztelt előterjesztőktől csak azt szeretném megkérdezni, hogy a javasolt módosításoknak, átszervezéseknek nyilván több-kevesebb költségvonzata van. Honnét gondolják ezeket finanszírozni?
ELNÖK: Köszönöm. Hock Zoltán képviselő úré a szó.
HOCK ZOLTÁN (MDF): Nagyon sok kérdést lehetne föltenni az előterjesztéssel kapcsolatban, én csak néhányat szeretnék megfogalmazni. Az egyik. Jól értelmezem-e, hogy a 2. §-ban az intézményi munkáltatói jogokat gyakorlatilag részlegesen elvonják az intézmények vezetőitől azáltal, hogy ez a bizonyos fenntartói szintű munkaerő-adatbázisnak a működtetésével gyakorlatilag azt a lehetőséget elveszik az intézményvezetőtől, hogy egy új alkalmazás esetében saját jogon döntsön az alkalmazásról? Ebben az esetben kötelező jelleggel fel kellene vennie az illetőt, hiszen azt mondja ki, hogy nem lehet különben elbocsátani, ha egyébként máshol alkalmazni lehet.
A másik. Itt az oktatási hivataloknak hatósági ellenőrzés keretében lehetőséget biztosítanak arra, ami egyébként nem helytelen, de azért problémás, hogy az intézményeknél meglévő kötelező minimális eszközök rendelkezésre állnak-e. Nem érzik ezt ellentmondásban azzal, hogy részint az állam az oktatás finanszírozásához nyújtott támogatással gyakorlatilag a tényleges költségeknek a felét sem éri el, és ezzel párhuzamosan 2007-ben egyébként is megszorítások, szűkítések tapasztalhatóak az önkormányzatoknál? Itt van némi ellentmondás, hiszen most sem tudják teljesíteni teljes körűen. Azt gondolom, hogy 2007-2008 még nem azok az évek, ahol adott esetben ez teljes körűen meg fog történni. Számos esetben vannak ilyen kérdések.
Nagyon jó dolognak tűnik ez a nyomon követés, tehát a szakképzést követően a nyomon követés; ezt 5 évig javasolják. Milyen formában lehet majd adott esetben a végzett hallgatót együttműködésre késztetni, hogy a szükséges adatszolgáltatásokat ennyi éven keresztül megtegye? Mi van akkor, ha ő ezt megtagadja, vagy egyszerűen nem érdekli, és nem foglalkozik vele? Akkor részint sérülni fog az adatbázis? Vagy adott esetben milyen szankciókkal képzelik ezt rendezni? A kérdés pillanatnyilag lóg a levegőben. Általában itt beszélnek minőségirányításról, hogy a munkáltatónak az értékelés kapcsán ezt figyelembe kell vennie. Nem minden intézmény rendelkezik pillanatnyilag a minőségirányítási rendszerrel. Ezeknek az ellentmondásait hogyan képzelik feloldani?
Köszönöm.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Merült-e fel több kérdés? (Senki sem jelentkezik.) Ha nem, akkor a kérdéseket lezárom. Visszaadom a szót a válaszadásra.
DR. MADARÁSZ HEDVIG (Oktatási és Kulturális Minisztérium): Felváltva próbálunk válaszolni. A szakképzéssel és a szakképzés-szervezési társulással kapcsolatban felmerült kérdésre azt tudom mondani, hogy természetesen ez is az önkormányzatok önkéntes társulási szabadságán alapul, de senki nem kötelezi őket, hogy ebben részt vegyenek. Hivatkozás is található a törvényben a helyi önkormányzatok társulásáról és együttműködéséről szóló jogszabályra. Tehát mindenképp ezen alapul ez a társulási lehetőség. Tehát ilyen veszélyt nem látunk, hogy ez alkotmányellenes vagy önkormányzatitörvény-ellenes lenne.
Ami a háromévesek óvodáztatásával kapcsolatos, itt azt fontos kiemelni, hogy természetesen ez nem egy kötelezettség csak egy lehetőség a gyermekek számára. Tehát az önkormányzatnak csak a lehetőségét kell megteremteni, hogy az adott településen élő, első körben halmozottan hátrányos helyzetű hároméves gyermekek, második körben 2010-ig pedig valóban az összes hároméves gyerek számára, ha szeretné, akkor az óvodai ellátást igénybe vehesse.
Most átadnám a szót kolléganőmnek.
DIENES RENÁTA (Oktatási és Kulturális Minisztérium): A képviselő úr még azt is kérdezte, hogy lesz-e erre megfelelő forrás, hogy az önkormányzatok az épületállományt javítani tudják. Elméletileg a zászlóshajó programok keretében óvodaférőhely bővítésre lesz forrás. Tehát ez egy kiemelt helyen szerepel, és így az önkormányzatoknak lehetőségük lesz arra, hogy ezeket a beruházásokat megvalósítsák 2010-ig.
DR. MADARÁSZ HEDVIG (Oktatási és Kulturális Minisztérium): A költségvonzattal kapcsolatosan annyit tudunk mondani, hogy jelenleg még nem mérhető megtakarítások érhetők el ezekkel a módosításokkal, tehát plusz költségvetési vonzata nincsen, tudomásunk szerint.
A munkáltatói jogok elvonásával kapcsolatosan azt tudjuk megjegyezni, hogy ilyen veszélyt sem érzünk, tehát ez is inkább csak egy pluszlehetőség, azt senki nem mondja, hogy az intézményvezető nem bízhat meg azt, akit szeretne, inkább a felmentésnél van egy ilyen a közalkalmazottat védő, számára biztonságot teremtő garanciális szabály, hogy őt addig nem lehet felmenteni.
Az Oktatási Hivatal hatósági ellenőrzéséről és a minimális eszközfelszerelésről kolléganőm fog szólni.
DIENES RENÁTA (Oktatási és Kulturális Minisztérium): A közoktatási törvény több határidőt fogalmazott meg az elmúlt években a kötelező eszköz- és felszerelési jegyzék teljesítésére, és pár évvel ezelőtt volt egy olyan szabály, hogy 2008 augusztusáig kell az Oktatási Hivatal engedélyével rendelkező önkormányzatoknak a kötelező eszköz- és felszerelési jegyzéket teljesíteni.
Az évek során több olyan pályázati lehetőség is volt - többek között a többcélú kistérségi társulások ösztönzése -, amely kötelező eszközfelszerelési jegyzékre is fordítható volt, és a most megjelent beruházási pályázatok keretében is lehetőség nyílik az eszköz- és felszerelési jegyzéken szereplő taneszközök beszerzésére, így reményeink szerint azok az önkormányzatok, amelyek 2008-ig kaptak haladékot ennek a teljesítésére, ezt meg tudják valósítani. A közalapítványokon keresztül szintén forrás biztosított, így több forrás is rendelkezésre áll az idei évben.
DR. MADARÁSZ HEDVIG (Oktatási és Kulturális Minisztérium): Még egy másik forrás is, egy központosított előirányzat, a szakmai és informatikai fejlesztések támogatása, ott is lehet a korábbiaknál jelentősebb összeget taneszközfejlesztésre, felszerelésre igénybe venni. Ez egyébként már korábban, március 14-én megjelent pályázati lehetőség volt.
A pályakövetési rendszerrel kapcsolatos további kérdésekre, tehát, hogy milyen formában lehet a végzett hallgatókat erre rákényszeríteni, mi lesz a szankciója, erre mondtam azt, hogy ezeket a részleteket a kormányrendelet dolgozná ki. Tehát a törvény egy korábbi változatában, a javaslatunk korábbi változatában voltak erre elképzeléseink, de ebből visszaléptünk az egyeztetések eredményeként, hogy itt inkább most csak az alapokat határozzuk meg, és a felhatalmazó rendelkezést adjuk meg a kormány számára.
A minőségirányítási programmal és teljesítményértékelési rendszerrel kapcsolatban pedig két dolgot szeretnék kiemelni. Az egyik, hogy egyrészt minden közoktatási intézménynek, iskolának kell rendelkeznie intézményi minőségirányítási programmal most már évek óta. Teljesítményértékelési rendszert pedig most 2007 márciusáig kellett bevezetni országosan, és ehhez kapcsolódóan van egy 1 milliárd forintos pályázati alapunk is, a teljesítménymotivációs pályázati alap, amelynek ma van egyébként a benyújtási határideje, és ebben szeretnénk azokat a jó gyakorlatokat megkeresni, hogy hol működtetnek sikerrel ilyen teljesítményérékelési rendszereket, és ezeket közkincsé is szeretnénk tenni a jövőben. Tehát ez biztos, hogy nem lesz gond, hogy egy iskola ilyet nem működtet, vagy nem tudja figyelembe venni mondjuk a kiemelt munkavégzésért járó keresetkiegészítésnél.
Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen. (Vigh László jelentkezik.) Kérdés? Még egy kört nyitunk a kérdések sorában.
Parancsoljon!
VIGH LÁSZLÓ (Fidesz): Köszönöm szépen. Érdeklődöm, az oktatási tárcának mi a véleménye, hogy Zala megyében több kistelepülés nem felel meg a létszámkorlátoknak, és tagintézménnyé kellene válniuk. Ma Zala megyében a kistelepülések nagy hányada átadja az oktatási intézményeit alapítványnak, egyházi iskolának. Ezáltal lehetővé válik, hogy nem lesz 1-6. osztály, mert megmarad a kistelepüléseken az 1-8. Mi az oktatási tárca véleménye erről?
ELNÖK: Köszönöm. Kovács alelnök úr!
DR. KOVÁCS ZOLTÁN (Fidesz): Lehet, hogy félreérthető voltam, pontosítanám. Nekem nem a szakképzés-szervezési társulással kapcsolatosan volt problémám, mert az önkéntes, ha valaki belép, belép, ha nem, nem, hanem a regionális fejlesztési és képzési bizottság hatáskörét terjeszti ki ez a törvényjavaslat, én erre mondtam azt, amit mondtam. Ötv.- hatáskörelvonás, ami nem az önkéntes feladaton alapuló, hanem tulajdonképpen, amit én mindig szoktam mondani, hogy van egy lopakodó regionalizmus ma Magyarországon, hol nyíltan, hol kevésbé nyíltan. Most a rendőrségnél éppen megfúrták, de úgy látom, az oktatási tárca ebben erőteljesen nyomul. Úgyhogy én azért mondtam azt, amit mondtam.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Nincs több kérdés. Visszaadom a szót válaszadásra.
DIENES RENÁTA (Oktatási és Kulturális Minisztérium): Először a feladatátadásokra reagálnánk. Igen, mi is tapasztaltuk, hogy Zala megyében erőteljesen megindult egy ilyen folyamat. A rendelkezések között szerepel egy olyan is, hogy azon önkormányzatoknak, amelyek abból kifolyólag, hogy nem felelnek meg a nyolc évfolyamos általános iskolai követelményeknek, és átadják a feladatukat nem állami, nem önkormányzati fenntartóknak, akkor az egyházi normatív támogatással azonos kiegészítő támogatási összeget kell az alapítvány számára fizetniük öt éven keresztül. Tehát az átadást követő tanévben és az azt követő még plusz négy éven keresztül, és emellett egyéb kiegészítő támogatásra az adott alapítvány nem tud forrást lehívni, ezt az önkormányzatnak a saját bevételéből kell biztosítania. Ezzel azt szeretnénk biztosítani, hogy az ingyenes szolgáltatás továbbra is fennmaradjon az érintett gyermekek esetében.
Itt fontos azt is kihangsúlyozni, hogy a tagintézménnyé válás 1-8. évfolyamon is megtörténhet. Tehát nem kell 1-6. évfolyamos tagintézményként működnie az adott iskolának, ha társulásban oldja meg a feladatát, 1-8. évfolyamban is működhet. Annyival számolni kell természetesen, hogy így nem minden központi költségvetési normatívát tud lehívni az önkormányzat, viszont még mindig többet, mintha átadja alapítványnak, mert nem biztos, hogy a saját forrásaiból meg tudja teremteni azt a kiegészítő összeget, amit most a rendelkezés elő fog írni, ez az idei évben 145 ezer forint/gyermek. Tehát itt a 45000 forintos társulási normatívára a továbbiakban is jogosult lesz. A tagintézményi normatívát, ami a 8. számú mellékletben található, nem tudja igénybe venni, kivéve, ha a többcélú kistérségi társulás lesz a fenntartó, mert akkor tagintézményként az 1-8. évfolyam is tovább működhet, és a tagintézményi normatívára jogosulttá válhat.
DR. MADARÁSZ HEDVIG (Oktatási és Kulturális Minisztérium): Az NFKB-kal kapcsolatban még annyit, hogy ez nem egy teljes újdonság, ami most itt a közoktatási törvény módosításában megjelenik, mivel a regionális fejlesztési képzési bizottságok már működnek és végeznek hasonló feladatokat. Igazából mi a szakképzési törvényhez kapcsolódunk, és nem lehet kihagyni a közoktatásban folyó szakképzést sem akkor, amikor a szakképzést tervezzük egy régión belül. Tehát ez csak egy kapcsolódás a már amúgy is meglévő szabályokhoz.
ELNÖK: Köszönjük szépen. Tisztelt Bizottság! (Dr. Ódor Ferenc jelentkezik.) Ódor képviselő úr, kérdezni szeretne? (Dr. Ódor Ferenc: Kérdezni szeretnék.) Öné a szó.
DR. ÓDOR FERENC (Fidesz): Köszönöm szépen, elnök úr. Azt szeretném megkérdezni a minisztérium képviselőitől most a vita során, hogy történtek-e valamiféle előzetes tanulmányok, vagy van már most valami olyan tanulmány, ami azt igazolja, hogy ha kistérségi társulás működteti az iskolát, ott szakmailag jobb munka folyik, vagy csak pénzügyi oldalról látszik jobbnak a rendszerünk. Valami ilyesmi dilemmát érzek én itt. Ha átadjuk, miért adjuk át? Azért, mert másképpen nem tudunk fennmaradni pénzügyileg. De azt akarom kérdezni, hogy van-e ennek a pénzügyön kívül valami más, már kézzelfogható oka. Az lehet, hogy feltételezések vannak belőle, de itt minden ilyen, az előzőekben beszéltünk területfejlesztési kérdésekről, megvalósíthatósági tanulmányról beszélünk, máshol költség-haszonelemzésről, ilyenekről. Tehát van-e itt szakmai elemzés arra, hogy ez most biztos, hogy jobb lesz, ha ez átkerül? Köszönöm szépen, elnök úr.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Van-e még több kérdés? Most harmadik kör volt már. (Senki sem jelentkezik.) Ha nincs több kérdés, akkor a kérdéseket most lezárjuk. Még egy válaszadásra visszaadom a szót.
DIENES RENÁTA (Oktatási és Kulturális Minisztérium): A többcélú kistérségi társulások esetében nem végeztünk átfogó hatástanulmányt, viszont gyakorlatok vannak, amelyek már nem most, hanem több éve működnek. Azt gondolom, intézményi társulási szinten eddig körülbelül 10 éve vannak ilyen gyakorlatok, amelyek működnek. Többcélú kistérségi társulási szinten is megindult egy folyamat. Olyan társulásoknál, amelyek intézményi keretből átkerültek többcélú kistérségi társulásba, azt láttuk, hogy szakmailag a pedagógusoknak a továbbképzési lehetőségeivel, a munkaközösségek kialakulásával egy intézmény keretein belül sokkal jobb szakmai eredményeket tudnak elérni, hiszen van egyfajta kényszer a pedagógusok részéről is, hogy ezeken a szakmai munkaközösségeken megosszák azokat a véleményeket, pedagógiai tapasztalatokat, amelyek a gyerekek fejlődését segíthetik.
A másik a szakos ellátottság hiánya. A kistelepüléseken állandó problémát jelent, hogy nem azok a tanárok, nem olyan szaktanárok tanítják a szakos tantárgyakat, mint a kémia, biológia, akik olyan végzettséggel is rendelkeznek.
Megoldhatóvá válhat a helyettesítési rendszer az áttanítással, ami megint problémát jelent, hiszen egy kistelepülés önmagában nem biztos, hogy ezt megfelelően tudja biztosítani, de ezzel, hogy többcélú kistérségi társulásba vagy intézményi társulásba kerül át a feladat, így az áttanításokkal, a helyettesítések kidolgozásával ez biztosíthatóvá válik, és egy színvonalasabb oktatást tudunk elérni.
ELNÖK: Köszönjük szépen a válaszokat. Vélemények, észrevételek? (Pál Tibor jelentkezik.) Pál Tibor képviselő úré a szó.
PÁL TIBOR (MSZP): Köszönöm szépen. Tisztelt Bizottság! Hallgattam itt a kérdéseket, és az jutott eszembe, hogy nem tudom, hogy mindannyian tisztában vagyunk-e azzal, hogy ma Magyarországon az oktatás a legnagyobb munkaadó egyébként, ez elég fontos elem. Tehát akkor, amikor ezt az ágazatot érintő szakmai törvényt módosítjuk, azért elég alapos indok kell arra, hogy miért van erre szükség.
Amikor a törvényt olvastam és utánanéztem néhány dolognak, akkor az országos kompetenciamérés, ami 2006-ban készült, annak van egy gyorsjelentése és van egy bővebb jelentése, azt nézegettem, és egy kicsit kapcsolódva Ódor képviselő úrhoz, az a kérdés, hogy tudjuk-e mérni, hogy milyen hatása van. Kistérségről szólt a kérdés. De szívesen ajánlom mindenkinek a figyelmébe az országos kompetenciamérés eredményeit, mert azért ez elég jó indok arra, hogy itt most az oktatási törvényhez, mint a legfontosabb szabályozójához az oktatásnak, igazán hozzányúljunk.
A 2006-os kompetenciamérés két dolgot elég világosan megállapít és a számunkra nyilvánossá tesz. Az egyik, hogy bármilyen furcsa, 3600 iskolában végezték el ezt a mérést, és igazán nem javultak az eredmények a korábbi évekhez képest. Ez az egyik mutató. A másik pedig, hogy a tanulók teljesítményét nagyon makacsul befolyásolja, hogy milyen iskolaszerkezetben tanulnak, milyen családi háttérrel rendelkeznek, milyen iskolastruktúra az, ami a tudást a számukra biztosítja. Azt gondolom, ez elég két fontos elem arra, hogy indok legyen az oktatási törvény módosításához.
Ahogy itt az előzetes felvezetőben is elhangzott, a mostani törvénymódosításban nagyon sok olyan pont van, most ezt külön nem venném végig, nyolc olyan pontot tudtam összeszedni, amely valamilyen módon megpróbálja azokat a hátrányokat egy kicsit leküzdeni, és persze nem külön-külön. Tehát nem gondolom, hogy önmagában csak a feltanítás intézménye, úgy értem, hogy az alsó tagozatból fölfelé lehet menni, vagy éppen a munkaerő-gazdálkodás kérdése, vagy akár a teljesítmények értékelésének a rendszere megváltoztatja a rendszert. De ezek együttesen, vagy akár a kistérségi együttműködési lehetőségek vagy a régióban való együttműködés, ezek olyan pontok a törvényben, amelyek együttesen hozhatnak olyan eredményt, amely a kompetenciamérésből látszik, hogy problémát jelent.
Nagyon fontosnak tartom, hogy a mostani törvénymódosítás sokkal inkább szakmai oldalról közelíti meg ezt a kérdést, és nem pénzügyi kérdésként. Ebből látszik, hogy igazából feladata van egy önkormányzatnak, és legyen az akár egy kistelepülés vagy városi, vagy mondjuk egy kerületi önkormányzat, dolga van. Az önkormányzatnak nem más dolga van, mint szervezni, szervező feladata van. A kistérségnek egy együttműködési feladata van, egy másfajta feladat. Azt gondolom, hogy a régiónak a kapcsolatteremtés és a kapcsolatépítés jelenik meg, mint egy új feladat.
Fontosnak tartom, hogy azok a pontok, amelyek benne vannak a törvényben, ezek együttesen fogják kifejteni azt a hatást, ami vélhetően a következő felmérés alkalmával már egy más eredményt tud mutatni. Ma sajnos látszik, hogy az iskolaszerkezet meghatározó a tanulók teljesítményében. Nagyon fontos szerepet játszik továbbra is egyébként a családi háttér, a jövedelem, a kulturális tőke, de azt is tudni kell, hogy ez persze nem az oktatási törvénynek a dolga, hogy ezt szabályozza, sokkal inkább a foglalkoztatási törvény, gazdasági kérdésekben éppen egy kistérségi fejlesztési program keretében valósulhat meg.
Azért tartom jónak a mostani törvénymódosítást, mert mint ahogy jeleztem, együttesen fejtik ki a hatásukat azok az apró, de nagyon fontos módosítások, amelyekről itt részleteiben volt szó. Én magam ezért tartom fontosnak és támogatandónak a mostani törvénymódosítást. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm. További hozzászóló? (Dr. Kovács Zoltán jelentkezik.) Kovács Zoltán alelnök úré a szó.
DR. KOVÁCS ZOLTÁN (Fidesz): Az egyik észrevételem az lenne, hogy nyilván egy törvény egy általános keretszabályt próbál létrehozni, amikor azt megtervezik és benyújtják, de azért az önkormányzati rendszer egy elég sajátos rendszer, a legkisebb településtípustól - erre Vigh képviselő úr is utalt - egészen a megyei jogú városokig vannak településtípusok, százezres városok, és vannak 300-500-1000 lelkes települések, és vannak köztük intézményfenntartók is. Ezért azt gondolom, hogy differenciáltabban kellene például a munkaerő-gazdálkodási rendszert nézni, amire azt mondtam, hogy van benne jó elem, de például a megyei jogú városok, a nagyvárosok, ott kifejezetten tiltakoznak ennek a rendszernek a bevezetése ellen. Tehát lehet, hogy a törvényjavaslatban differenciáltabban kellene az egyes településtípusokra a szabályozást végiggondolni.
A másik, azért mégiscsak fenntartom azt, hogy önkormányzati jogosultságokat, fenntartói jogosultságokat húznak át regionális szintre. Nem az önkéntes, ismétlem, nem az önkéntes szakképzés-szervezési társulásról beszélek, ami azért mégiscsak végiggondolandó egy önkormányzati törvény alapján. Tehát az államigazgatási jogkör, az teljesen más, de egy önkormányzati közszolgáltatás területén, ott mégiscsak az önkéntes társulás, az önkéntes együttműködés volt az alapja az önkormányzati törvénynek. Ma is ez az alapja, ezt törvényben sem lehet korlátozni, kivéve, ahol a végrehajtó hatalom a maga államigazgatási oldaláról próbálja ezt korlátozni.
Ami az óvodai lehetőséget illeti, hogy a harmadik életévét betöltő gyerek is juthasson óvodába, különösen a halmozottan hátrányos esetében, én úgy látom, hogy ennek nincs meg sem a humán, sem az egyéb infrastruktúrája. Úgy nyilatkoztak, hogy itt lesz majd a zászlóshajó program, és lehet pályázni. Először is ehhez kell saját erő, az előző napirend kapcsán elmondtuk, hogy ez kevés. A másik, hogy ebben az esetben biztos, hogy minden pályázat nyer? Valahol majd lesz "nem nyert" pályázat, ebben az esetben nyilván teljes egészében nekik kell megvalósítani ezt saját forrásból pályázati pénzen kívül, ha erre szükség van. Ezért úgy látom, hogy pont most, amikor a legnehezebb helyzetben van az ország, 2007-2008-2009-ben, ebből adódóan az önkormányzatok tehetőssége, hogy így mondjam, az is elég alulméretezett, akkor nem biztos, hogy ez lenne a fő program. Erre valamilyen más megoldást kellene az én megítélésem szerint találni.
Ennyivel egészítettem volna ki tulajdonképpen a kérdésekben már elmondott véleményemet.
Köszönöm szépen. Bocsánat! És a lényeg: nem támogatjuk az általános vitára való alkalmasságot.
ELNÖK: Köszönöm. Papp József képviselő úré a szó.
PAPP JÓZSEF (MSZP): Köszönöm. Tisztelt Bizottság! Azt gondolom, hogy mi ugyan egy törvényt tárgyalunk, de egy mondatot azért megér, hogy itt nem kizárólag a közoktatási törvény, hanem a felsőoktatási törvény és a tankönyvellátás rendjéről is jogszabály születik, tehát ez egy átfogóbb reformlépés, mint egy törvény önmaga, de úgy gondoltam, hogy azért ezt legalább egy mondattal jelezni kellene.
Mint minden egyéb más kérdésben, nagyon fontosnak tartom a kistérségi együttműködés erősítését, és azokat az elemeit a törvényjavaslat, amelyek új lehetőségeket adnak a kistérségek számára. Megmondom őszintén, számomra mindig nagyon keserű tapasztalat akár itt, a bizottságban hallani, akár odahaza személyesen megtapasztalni, hogy valami érthetetlen oknál fogva ellenzéki képviselőtársaim a többcélú kistérségi társulásokat nem annyira a közös munka és az együttműködésben rejlő lehetőségek kiaknázásának, hanem egész egyszerűen magasabb normatívához való hozzájárulás formális eszközének tekintik. Ezt én már többször is elmondtam itt, a bizottsági ülésen, és e törvényjavaslat kifejezett értékének tartom, hogy olyan eszközöket és lehetőségeket ad a többcélú kistérségi társulások kezébe, illetve a közoktatási társulási bizottság létrehozásával olyan lehetőségeket ad a kistérségi együttműködések keretében, ami egész egyszerűen azt gondolom, hogy a helyzet kapcsán is rákényszeríti az együttműködésre a településeket és a települési vezetőket.
Amikor ilyen kérdésekről beszélünk, akkor én itt mindig olyan panaszszavakat és kritikákat szoktam ellenzéki képviselőtársaimtól hallani, amelyekben bizonyos intézményeket siratnak vagy intézményekről beszélnek. Azt gondolom, hogy ezek a jogszabályok viszont a gyermekekről szólnak, az ő minőségi, hatékony oktatásukról, a születésükkel megszerzett esetleges hátrányaik kiegyenlítéséről. Ez számomra akkor is tapasztalat, amikor mondjuk a környékünkön egy kistelepülés polgármestere még akkor is az iskola megtartását tekinti legfontosabb önkormányzati feladatának, amikor egyetlenegy gyermek született a településen abban az évben, amikor mondjuk az év végén önkormányzati választásokat tartanak. Tehát én nagyon fontosnak tartom azt, hogy a kistérségi és a térségi együttműködés újabb lehetőségekkel bővül.
Nagyon fontosnak tartom a többcélú intézmények új típusú megoldásait. Itt egy dolgot azért én átgondolnék szívesen. Intézményfenntartóként és ilyen integrált többcélú intézmény létrehozójaként abba a helyzetbe keveredtünk, hogy ha csak közoktatási feladatot lát el egy ilyen intézmény, akkor valamennyi ellátott feladatot bele kell a nevébe venni. Ma már ilyen 5-6 soros intézménynév-bélyegzők vannak, ami semmiféle ilyen intézményi identitást vagy kötődést nem tud létrehozni. Mi szerettük volna a mi intézményünket csornai nevelési-oktatási központnak nevezni, ezt a törvény nem teszi lehetővé, és az óvodának, általános iskolának, gimnáziumnak, kollégiumnak, alapfokú művészeti oktatási intézménynek, mindennek szerepelnie kellett abban a hosszú névben. Tehát ez az önkormányzati fenntartású intézményekre vonatkozik, miközben ugyanilyen intézményt ugyanabban a városban létrehozott a katolikus egyház, mert iskolaként rá ez a jogszabály nem vonatkozik, és II. Rákóczi Ferenc Katolikus Közoktatási Központnak hívhatják az intézményüket. Tudom, hogy ez nem lényegi kérdés. Egy olyan átgondolandó szempontot vetettem fel, amin azért érdemes lenne gondolkodni.
Nagyon örültem azoknak az elemeknek ebben a törvényjavaslatban, amelyek a fenntartók mozgásterének a bővülését teszik lehetővé. Nagyon sok olyan szakmailag igazolható és abszolút korrekt törvényjavaslattal találkoztunk már a gyakorlatomban mindenféle ágazatban, amelyek a mai modern kor követelményeit fogalmazzák meg, és ebben a bizottságban általában fel is szokott aztán vetődni, hogy jó, rendben van, ez szakmailag korrekt, helyes és igazolható, de hogyan fogják ezt a fenntartók vagy a működtetők finanszírozni. Ezért tartom fontosnak azt, ahogy én egyébként a többcélú kistérségi társulást és a társulást is egy ilyen mozgástérbővítő elemnek tartom, de ezen kívüli lehetőségek is vannak ebben a törvényjavaslatban. Tehát nem arról szól ez a törvény, hogy állami szinten kitalálunk valami szép szakmai célt, és egyébként pedig a fenntartók, már elnézést a kifejezésért, de gebedjenek bele. Megvannak azok a lehetőségek ebben a törvényjavaslatban, amelyek nem feltétlenül tehernövelésként teszik lehetővé a fejlődést és a változást.
Egyetlenegy reakcióm van még alelnök úr kérdés közben tett megjegyzéseire. Úgy gondolom, hogy nem az a baj, hogy bizonyos állami szinten itt lopakodó regionalizációt lát felfedezni, én nem értem, hogy ez miért tekintendő bűnnek. Én azt tartom nagyon nagy bajnak ma Magyarországon, hogy csak kormányzati szándék van, és csak lopakodva lehet regionalizálni.
A törvényjavaslatot általános vitára alkalmasnak tartom, támogatom. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen. További vélemény? (Senki sem jelentkezik.) Nincs további vélemény, de én még röviden azért szeretnék hozzászólni. Azzal kezdem, hogy általános vitára alkalmas, mert nagyon sok olyan problémát tesz a parlament asztalára, ami valós probléma, és amiről akár az oktatási intézményeknél, akár önkormányzatoknál elég hosszú idő óta vita van, és érzékeljük a problémát.
Nagyon sok jó dolog van ebben a beterjesztett törvényjavaslatban. Néhány hiányérzetem azért van. Azt érzékelem, hogy néhány kérdésben azért nem születik meg az a döntés, amelyet önkormányzati szempontból szeretnék, ha megszületne.
Általános kérdésként mondanám el, önkormányzati oldalról megközelítve ezt a törvényt ott látok egy nagyon nagy problémát, hogy a törvény nagyon sok mindent garantál a tanuló, a gyermek érdekében. Ez egy jó dolog, nyugodtan lehet azt mondani, hogy joga van a diáknak ahhoz, hogy napközi ellátásban részesüljön, joga van ahhoz, hogy művészeti oktatásban részesüljön. Most majd hároméves kortól is joga lesz a gyereknek ahhoz, hogy óvodai nevelésben vegyen részt. Ehhez van joga neki. Ha megjelenik az igénnyel a szülő, akkor az önkormányzatnak ezt teljesíteni kell. De ha nem jelenik meg, nem kell. Kapacitást biztosítani ilyen volumenben egyik pillanatról a másikra nem lehet, se épületben, se szakemberben. Ha nem tudja biztosítani az önkormányzat, akkor sérti a törvényt, ha megpróbálja biztosítani, ahhoz pénz kell. De ha a kapacitást, a teljes igényt lehetőségre kiépíti, akkor pedig kihasználatlanul lesznek a kapacitások. Ez egy nagy dilemma, és amikor költségvetést készítünk, akkor mindig ezzel szembe kell nézni.
Például ha a művészeti alapképzés területén most ebben a törvényjavaslatban mertünk volna bátrabbak lenni, és mertük volna pontosan meghatározni, hogy mi az, amihez joga van a gyereknek, azt gondolom, hogy akkor jót tennénk. Persze lehet, hogy ez szűkítené a mai lehetőséget, nem tudom, hogy van-e ma Magyarországon arra pénz meg szükség, meg az-e a legfontosabb, hogy 22 éves koráig egy fiatal szinte bent tud maradni a művészeti alapképzésben, mert joga van neki, kitanulhat a zeneművészeti ágban vagy négy tanszakot, vizuális alapiskolába járhat, ha azt kijárta, utána járhat bábozni meg néptáncozni. Most a probléma persze nem könnyű, nem könnyű azt mondani, hogy eddig a táncművészeti ág is művészeti alapoktatás volt, és hogy ezután ne legyen.
Ugyanígy a sajátos nevelési igényű gyerekekkel kapcsolatban is. A létszámban is többnek számítunk gyerekeket, meg a finanszírozásban is több pénzt akarunk adni. De nem mondjuk meg pontosan még mindig, hogy egy sajátos nevelési igényű gyereknek. Szóval nem egy kategória ez, legalább három-négy kategóriába kellene besorolni ezt, mert egy súlyos beilleszkedési zavarral rendelkező gyereknek teljesen más feltételt meg más pénzügyi kondíciót kell biztosítani, mint mondjuk egy diszlexiás gyereknek. A törvényben nem látom, hogy ez szét lenne bontva. Tehát nem éles határok mentén lehet a gyereknek a besorolását elvégezni, különböző mértékek vannak különböző típusokban.
A törvénynek egy jelentős része ez a hatósági ellenőrzést. Ezt nagyon támogatom, mert azt gondolom, hogy rendnek kell lenni, meg a törvényeket be kell tartani mindenütt. Kemény 1 millió forintig terjedhet a bírságolás. Ha jól olvasom a törvényjavaslatot, nemcsak az intézményre, hanem a fenntartóra is, bár ez nem derült ki számomra egyértelműen, hogy ez a hatóság kit tud büntetni maximum 1 millió forintra. Mondom, nem ez ellen szólok, de az ellen egy kicsit fölveszem a kérdés bátorságát, hogy ha ilyen a törvény, és ha ez a hatóság ki akarja kényszeríteni a törvény betűjének a betartását, akkor ezzel az 1 milliós büntetéssel elérjük-e azt a célt, amit akarnánk. Ma tudni kell, hogy önkormányzatok jelentős része több ponton megsérti a közoktatási törvényt, mert nincs rá meg a lehetősége. Sok helyen a szándék sincs úgy, ahogy kellene, én ezt elfogadom. Csak nem vagyok benne biztos, hogy ez a legjobb megoldás.
Amit még ebben a törvényjavaslatban talán érdemes kiemelni, hogy vélek felfedezni megint egy bizonyos lobbiérdeket. Azt tudjuk, hogy önkormányzatok harcolnak a gyerekért, településekről is megy a harc a gyerekekért. Most azt látom, hogy a nevelési tanácsadó is harcol gyerekekért, azért, hogy csak ő képezhesse, csak az ő engedélyével mehessen ez a dolog. Nem lenne jó, ha e törvény módosítása során megint megkötnénk az önkormányzatok mozgásterét. Például arra gondolok, hogy a felzárkóztatást csak a nevelési tanácsadóval kötött megállapodás alapján lehessen csinálni. Azt semmiképpen nem lehet támogatni, hogy ahol ezt most jól csinálják, ott most beleavatkozzunk és átszabjuk, és megállapodásokat kelljen kötni: Nagyon sok kistérségben az elmúlt években kialakították ezt a rendszert, nagyon sok helyen működik, ott hagyni kellene, nem kellene hozzányúlni a rendszerhez. Persze tudom, hogy sok helyen meg nem működik, nem kapják meg a gyerekek azt, amire a költségvetés is odaadja a pénzt. Ott kell beavatkozni csak, tehát ne legyen túlzott mértékű ez a beavatkozás.
Összességében úgy gondolom, hogy sok mindent lehet módosító javaslattal még igazítani ezen a törvényjavaslaton, és reményeim szerint a parlament egy olyat fogad el, amely az önkormányzatok érdekeinek is megfelel, de természetesen, ahogy Papp képviselő úr is mondta, elsősorban a gyerekek érdekeit szolgálja. Köszönöm szépen.
Kíván-e még valaki hozzászólni? (Senki sem jelentkezik.) Ha nem, akkor a vitát lezárom, és amennyiben kívánnak az elhangzottakra reagálni, akkor tegyék meg.
Dr. Madarász Hedvig reflexiója
DR. MADARÁSZ HEDVIG (Oktatási és Kulturális Minisztérium): Egy-két dologra igen. Az egyik, hogy látom, ez az óvodai lehetőség sok port kavart fel. Az egyik, amit itt szeretnék kiemelni, hogy a törvénymódosítási javaslat nemcsak intézményfenntartással teszi lehetővé a háromévesekről való óvodai ellátás gondoskodást, hanem természetesen megállapodással, illetőleg társulásban való részvétellel. Pontosan annak megelőzésére, hogy majd egy hároméves gyerek anyukája odaálljon, hogy jó, kérem az ellátást, éppen ezért már most el kell kezdeni ezt a tervezési folyamatot. Azért egy önkormányzat látja a demográfiai folyamatokat, hogy lesz-e ott egyáltalán hároméves korú lakosság, és nem érheti emiatt a tervezés miatt derült égből villámcsapásként, ha majd három év múlva el kell helyezni egy gyereket, aki ott született, akár úgy, hogy ne adj isten, egy másik önkormányzattal történt társulás keretében. De ehhez már most meg kell tennie a lépéseket, hogy akkor majd el tudja látni ezt a gyereket.
Még a sajátos nevelési igényű tanulókkal és a beilleszkedési magatartási zavarral küzdő tanulók elhatárolásával kapcsolatban néhány dologra szeretném ráirányítani a figyelmet. Itt éppen az volt a probléma az elmúlt években, hogy a sajátos nevelési igényű tanulók köréből a pszichés fejlődés zavarai miatt sajátos nevelési igényűek és a beilleszkedési magatartási zavarosok között a határvonal nem volt éles, illetőleg sokszor beilleszkedési zavaros tanulót sajátos nevelési igényűnek neveztek, és így tovább. Ezt mutatja az is, hogy amikor ez a fogalom megjelent 1995-96 körül, akkor 6-8000 volt a pszichés fejlődés zavara miatt sajátos nevelési igényű tanuló, mára pedig ez a szám 30000-re nőtt. Tehát mindenképp szükség volt ennek a körnek a felülvizsgálatára. Jelen törvénymódosítás pont ezek között teszi meg a pontos elhatárolást, tehát a pszichés fejlődés zavarai helyett most azt használjuk, hogy a megismerő funkció és a viselkedés fejlődésének tartós zavara, tehát pontosabban definiáltuk, és a pszichés nem kerül be a beilleszkedési zavarosok közé.
Éppen ezért van most egy felülvizsgálati folyamat is, amit a törvénybe most szintén beemeltünk, amelynek keretében a szakértői és rehabilitációs bizottságok az új szabályok alapján felülvizsgálják ezt a teljes kört, és a pontos kategóriákba besorolják őket. Mindezt még támogatással is segítjük, mert a szakértői és rehabilitációs bizottságok kapnak egy külön támogatást, 6000 forintot ezen tanulói körre - pár napja volt a pályázatokat bíráló bizottság ülése , illetőleg továbbképzéseket is támogatunk ugyanebből a keretből. Ez is egy központosított előirányzat, amelyen pedig pontosan a szakértői és rehabilitációs bizottságok, valamint a nevelési tanácsadók egy-egy munkatársa ad lehetőséget olyan továbbképzéseken való részvételre, amelybe ezeket az elhatárolásokat, illetőleg a később ezen gyerekekkel való foglalkozást meg tudják tenni a korábbinál jobb színvonalon. Tehát úgy érzem, hogy a sajátos nevelési igényű tanulók fogalmát most teljesen konkrétan meghatározza a törvény, és megteszi az elhatárolást is a beilleszkedési és magatartási zavaros tanulóktól, illetve a számukra járó ellátás között is megteszi az elhatárolást.
A művészeti kérdéssel kapcsolatban annyit, hogy a törvény felsorolja a térítési díj mellett igénybe vehető művészeti kérdéseket, és ez csak egy művészeti kérdésben való részvételt jelent, amin most egyébként pontosítunk, módosítunk egy tanszakra. Tehát egész biztos, hogy csak ennyit vehet térítési díj mellett. Egyszerre nem, de térítési díj mellett csak egyet vehet, a másodikért már fizetnie kell.
Végül a hatósági ellenőrzés és az egymillió forintos bírság. Ezeket mindig a fenntartónak kell megfizetnie. Ez tényleg nincs itt a törvényben lefektetve, de tartoznak hozzánk ilyen másodfokú határozatok, és mindig a fenntartó számára szabják ki ezt a bírságot.
Köszönöm.
Döntés az általános vitára való alkalmasságról
ELNÖK: Tisztelt Bizottság! Arról kell döntenünk, hogy általános vitára alkalmas-e a beterjesztett törvényjavaslat. Aki szerint igen, az kézfelemeléssel jelezze! (Szavazás.) Tizenhat igen. Ki az, aki nem tartja általános vitára alkalmasnak? (Szavazás.) Tizenegy nem. Tartózkodott-e valaki? (Senki sem jelentkezik.) Nem. Megállapítom, hogy a bizottság 16 igen szavazattal, 11 nem ellenében általános vitára alkalmasnak tartja a beterjesztett javaslatot.
A bizottság kíván-e előadót állítani? Úgy gondolom, hogy ez elég fontos kérdés. Pál Tibor képviselő úr vállalja a többségi bizottsági vélemény ismertetését? Jövő héten, kedden lesz napirenden. (Jelzésre:) Igen. Kisebbségi véleményt kívánnak-e elmondani? (Jelzésre:) Kovács alelnök úr fogja elmondani. (Dr. Kovács Zoltán közbeszólása.) A kisebbségi véleményt majd le kell adni, a bizottsági ülésen csak be kell jelenteni. Tehát a többségi véleményt Pál Tibor képviselő úr, a kisebbségi véleményt pedig a mostani állapot szerint Kovács Zoltán, de ha kell, akkor ezen változtatnak. Aki ezzel egyetért, kérem, kézfelemeléssel jelezze! (Szavazás.) Köszönöm szépen. Megállapítom, hogy a bizottság ennek megfelelően döntött.
Tisztelt Bizottság! Rátérünk a következő napirendi pont megtárgyalására. A Magyar Köztársaság 2005. évi költségvetésének végrehajtásáról szóló T/2882. számú törvényjavaslat következik. A bizottság feladatkörébe tartozó módosító javaslatokról kell döntenünk. Köszöntöm Varga Sándor főosztályvezető urat a Pénzügyminisztériumból és Hopka Viktória osztályvezető asszonyt az Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztériumból. (Gy. Németh Erzsébet távozik az ülésről.)
Egy módosító javaslat érkezett, dr. Magda Sándor és képviselőtársai indítványa. Az előterjesztőt én képviselem. Az előterjesztők nem támogatják a módosító javaslatot. Kérdezem, a kormány támogatja-e.
DR. VARGA SÁNDOR (Pénzügyminisztérium): Nem támogatjuk.
ELNÖK: Van-e kérdés, vélemény? (Senki sem jelentkezik.) Az indítvány arról szólt, hogy ne kelljen kamatot fizetni az úgynevezett Ökotám-os visszafizetésre kötelezett önkormányzatoknak. (Jelzésre:) Ódor képviselő úr kérdez.
DR. ÓDOR FERENC (Fidesz): Elnök Úr! A kérdésem az, hogy a kormány nem támogatása ne adj' isten azt akarja-e mondani, hogy egyáltalán a tőkét is eltörlik mint tartozást, vagy pedig ennél másabb az indok, ha meg szabad ezt kérdeznem.
ELNÖK: Köszönjük, ez a kérdés a kormány képviselőjének szólt.
DR. VARGA SÁNDOR (Pénzügyminisztérium): A képviselő urak által benyújtott módosítással az a helyzet teremtődött meg azok számára, akik nem éltek időben a részletfizetési lehetőség kérésével, tehát ugyanaz a helyzet teremtődött meg, mint azok számára, akik éltek ezzel a lehetőséggel. Méltánytalan lenne most az új körben azoknak, akik egy picit figyelmetlenek is voltak, kedvezőbb helyzetet teremteni.
De talán egy másik körülményre is figyelemmel kell lenni. Az, hogy a költségvetés részletfizetési lehetőséget ad, azt is jelenti, hogy a költségvetés átmenetileg meghitelezi ezt az összeget, és ő pedig erre kamat mellett kell hogy felvegyen esetenként hitelt, vagy kötvényt tud kibocsátani. Ezek együttesen azt indokolják, hogy talán nem lenne helyes ezt a módosító indítványt elfogadni.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Tehát az előterjesztő nem támogatja, a kormány nem támogatja. A bizottság támogatja? (Senki sem jelentkezik.) A bizottság egyharmada sem támogatja. Köszönöm szépen. A napirendi pont tárgyalását lezárom.
Áttérünk a negyedik napirendi pontra. A 2007. évi költségvetés módosításáról szóló törvényjavaslat következik. Egy kapcsolódó módosító indítvány érkezett, Tukacs István és Warvasovszky Tihamér képviselő urak javaslata.
Kormányálláspontot kérünk!
DR. VARGA SÁNDOR (Pénzügyminisztérium): Nem javasoljuk támogatni, illetve a kormány nevében nem támogatjuk.
ELNÖK: A képviselő urak azt indítványozzák, hogy az EU Önerő Alapnak nevezett központosított előirányzat bővüljön a megyei jogú városok önkormányzatának azzal a körével, ahol a korábban jóváhagyott kiemelt környezetvédelmi beruházást valósítanak meg. Ez azt jelenti, hogy a csatorna-szennyvízproblémát néhány megyei jogú város nem oldotta meg. Akik korábban megoldották, 90 százalékos támogatási szinttel oldották meg. Ha most ilyen egyéb lehetőséget nem kapnak, akkor maximum egy 70 százalékos szintet lehetne elérni. Ezt kezdeményezik a képviselőtársaim.
Van-e kérdés? (Senki sem jelentkezik.) Akkor tudunk dönteni. A kormány nem támogatja. A bizottság támogatja? (Szavazás.) Tizenegy igen. Ki nem támogatja? (Senki sem jelentkezik.) Ki tartózkodott? (Szavazás.) Tizenhárom. A bizottság nem támogatta.
Tudunk-e olyan módosító indítványról, amelyet esetleg bizottság adott be vagy bizottság ad be, hogy meg kelljen tárgyalnunk? (Nincs jelzés.) Nem, nem tudunk ilyenről. A napirendet lezárom. Varga úrnak és Hopka Viktóriának további jó munkát kívánva megköszönjük a közreműködést. Viszontlátásra!
Az 5. napirendi pontként szerepelt az eredeti kiírásban a lakások és helyiségek bérletére vonatkozó törvény módosítása. A bizottsági ülés elején azt jeleztem, hogy ehhez nem érkezett kapcsolódó módosító javaslat, viszont bizottsági módosító érkezett időközben, ezért mégiscsak van feladatunk ezzel.
Rátérünk akkor a lakások és helyiségek bérletére, valamint az elidegenítésükre vonatkozó T/2717. számú törvényjavaslat kapcsolódó módosító javaslatainak megvitatására. Itt most került kiosztásra egy ilyen indítvány, a Költségvetési, pénzügyi és számvevőszéki bizottság indítványa.
Az Önkormányzati minisztériumból érkezett a napirend tárgyalására? Egy bemutatkozást hadd kérjek.
DR. SZABÓ SZONJA (Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium): Dr. Szabó Szonja tanácsos vagyok az Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztériumból.
ELNÖK: Köszönjük szépen. Tetszik ismerni?
DR. SZABÓ SZONJA (Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium): Elnök úr, nem ismerem, nem kaptam még belőle.
ELNÖK: Most nyújtotta be a Költségvetési bizottság. A javaslat ugyanarról az összegről szól, amiről legutóbbi bizottsági ülésünkön szó volt, hogy ezt az egyösszegű térítést a 2 millióról fölemeljük 2,5-re, de itt a Költségvetési bizottság különbséget kíván tenni, a fővárosban 2,5, más városokban pedig 2 millióra, egyéb településen pedig 1,5 millió. Úgy gondolom, hogy ez a lényege. Mindenki áttanulmányozza a Költségvetési bizottság módosító javaslatát. Arról a 36 kényszerbérlet fölszámolásáról folyik itt a vita. Végül is biztos, hogy kormányálláspont erről nem lehet, mert most nyújtotta be a Költségvetési bizottság, tehát csak egy szakmai álláspontot tud mondani.
DR. SZABÓ SZONJA (Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium): Tisztelt Elnök Úr! Tárcaálláspontunk az, hogy nem támogatjuk.
ELNÖK: Igen, köszönjük szépen. Tisztelt Bizottság! Ez a jövő heti ülésen mindenképpen fölkerül szavazásra, mi akárhogyan döntünk, mert bizottsági indítvány, tehát még az sem érdekes, hogy egyharmad vagy nem egyharmad. Ennek alapján mindenki el tudja dönteni. Tehát a tárca álláspontja az, hogy nem. A bizottság álláspontját kérdezem. Aki támogatja a Költségvetési bizottság javaslatát, kérem kézfelemeléssel szavazni. (Szavazás.) 8. Köszönöm szépen. Megállapítom, hogy a bizottság nem támogatja, sima nem.
Köszönjük szépen a közreműködést. A napirendi pontot lezárom.
Következik a 6. napirendi pont megtárgyalása, a tervező- és szakértő mérnökök, valamint építészek szakmai kamaráiról szóló 1996. évi törvény módosítása, T/2758. számú törvényjavaslat. Első helyen kijelölt bizottságként mindent meg kell tárgyalnunk.
Köszöntöm a minisztériumból Magyar Mária osztályvezető asszonyt. Ajánlástervezet van előttünk. Tehát kapcsolódó módosító javaslatokról van szó. A kiegészítő ajánlástervezetet megtalálta mindenki. Hat kapcsolódó módosító javaslat van, de összefüggések is vannak, majd igyekszem mindig fölhívni a figyelmet.
Ajánlástervezet 1. pontjában Józsa képviselő úr és Horváth Csaba javaslata szerepel. Kormányálláspontot kérünk.
MAGYAR MÁRIA (Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium): A kormány álláspontját nem tudom képviselni, most tárgyalja a kormány, de a tárcaálláspont, hogy támogatjuk. Jelezni szeretném, hogy ez a 4. számúhoz kapcsolódik, és azt is támogatjuk.
ELNÖK: Tehát akkor egyszerre fogunk dönteni róla. Van-e kérdés, észrevétel ezzel kapcsolatban? (Nincs jelentkező.) Akkor döntünk. Kérdezem a bizottságot, hogy támogatja-e az 1. pontban és a 4. pontban szereplő indítványt. Aki igen, kézfelemeléssel jelezze. (Szavazás.) Köszönöm szépen. Megállapítom, hogy a bizottság támogatja.
A 2. pontban Kiss Ferenc és Göndör István képviselő urak javaslata szerepel, összefügg az 5. ponttal. Tárcaálláspontot kérünk.
MAGYAR MÁRIA (Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium): A tárca nem támogatja.
ELNÖK: Van-e kérdés, vélemény? (Dr. Kovács Zoltán jelentkezik.) Kovács alelnök úré a szó.
DR. KOVÁCS ZOLTÁN (Fidesz): Azt kérdezném meg, hogy ez a c) pont tulajdonképpen indítványozza az összeférhetetlenségi szabályok szigorítását, vagy legalábbis arra hajaz, ahogy most szokták mondani. Mi az oka ennek? Titkárként államigazgatási feladatokat végez vagy titkárként, főtitkárként valaki a kamara mellett, ez azt mondja, hogy jobb, ha ki van zárva mindenféle tervezésből a titkár és a főtitkár. Az előző, a Józsa-Horváth-félében ez nincs plusz kritériumként megemlítve. Ez azt jelenti, hogy tervezhet? Ez etikus eljárás-e adott esetben, hiszen sokszor a regionális feladatok területén véleményezés és egyéb államigazgatási jogkört is kapnak most már a kamarák? Helyesnek tartják-e így? Vagy túl szigorúnak tartják ezt a c) pontot?
ELNÖK: Tessék!
MAGYAR MÁRIA (Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium): Köszönöm szépen. A tárcának az Igazságügyi Minisztériummal egyezetett véleménye az, hogy ez az alapjogoknak olyan indokolatlan korlátozása, amely tulajdonképpen az alkotmányba is ütközik annálfogva, hogy a titkárnak nincs olyan jogköre, amely akár az etikai fegyelmi eljárásoknak a kimenetelét befolyásolhatja. Tehát az ő tervezési vagy szakértési tevékenysége, amit adott esetben nem is a saját kamarájának, területi kamarájának az illetékességi területén gyakorol, hisz a szakmagyakorlási jogosultság az ország egész területére vonatkozik, nemcsak annak a területi kamarának a területére, ahol a kamara titkára ilyen tevékenységet kifejt, tehát indokolatlan lenne az egész országra kiterjedő szakmagyakorlási jogosultságának a megvonása.
Nem összeférhetetlen a tevékenység a tekintetben is, hogy vegyük alapul azt, hogy ha a kamara titkára már névjegyzékben van, tehát egy korábbi szabály alapján névjegyzékre került, akkor a névjegyzéken tartással kapcsolatosan a továbbiakban nincs olyan államigazgatási jogköre, amely a saját tevékenységét befolyásolhatná kontroll nélkül. Ezért az IRM-nek is az volt az álláspontjak, hogy az alapjogoknak az ilyen mértékű korlátozása indokolatlan. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönjük szépen. Ecsődi képviselő úr?
ECSŐDI LÁSZLÓ (MSZP): Ehhez szeretnék egy kérdést vagy talán valamilyen szempontból példát is fűzni. Amit ön elmondott, ebben nagyon sok a szakmai igazság, csak ott ütközik épp az építész szakmának egy másik jellegű véleménnyel, mikor ugyanez a tervezési jog az önkormányzati építési hatóságnál jelenik meg. Ott is a saját területén nem tervezhet, de a szomszéd településen már tervezhet, és ezt az építész szakma ilyen, hogy mondjam, korrupcióra okot adó lehetőségként kezeli. Itt ugyanez a helyzet éppen, csak esetleg régiósként vagy már nagyobb területen. Tehát úgy érzem, hogy itt már egymás között összefonódás léphet fel. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönjük szépen. Van-e további kérdés? (Nincs jelzés.) Ha nincs, akkor kíván reagálni?
MAGYAR MÁRIA (Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium): Egy mondat erejéig, ha megengedi elnök úr. A képviselő úrnak igaza vagyon a felvetésben, de a kamarai titkárnak az államigazgatási tevékenységére vonatkozó szabályait a közigazgatási és hatósági eljárás szabályairól szóló törvény állapítja meg, annak az összeférhetetlenségi szabályai, tehát rövidítve a Ket., illetve a Ktv. is vonatkoztatható erre a tevékenységére. Ott nagyon egzakt kizárási feltételek vannak. Tehát neki aszerint kell eljárnia. Úgy kezdődik a Ket., hogy saját ügye intézésében nem vehet részt senki. Ez a kamarai titkárra is és az építésügyi hatósági előadóra is vonatkozik. Kötelessége ezt jelezni, ha esetleg véletlenül is előfordul ilyen eset, a Ket. szabályozza, hogyan kell intézni. Tehát ilyen törvényi szinten, alapjog-követelményi szinten kizárni őt a szakmagyakorlásból az IRM álláspontja szerint alkotmánysértő.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Tehát a kiegészítő ajánlás 2. és 5. pontjáról folyik a vita. A tárca nem támogatja. A bizottság támogatja? (Szavazás.) Megállapítom, hogy a bizottság támogatja... (Jelzésre:) Kevés? Titkár úr jelezte, tehát akkor teljesen pontosan meg kell számoljam még egyszer. (Szavazás. - Bebes István: Én kettő vagyok. Helyettesítem Horváth Pistát.) Tehát 13 igen. Aki nem támogatja, az tegye fel a kezét! (Szavazás. - Ecsődi László: Zsóka szavazata. - Derültség. - Közbeszólás: Nem tudja a jobb kéz, mit csinál a bal!) Ez 13:13, tehát a bizottság nem támogatja. A parlamentben természetesen lesz lehetőség a végleges szavazásnál a jó álláspont mellett voksolni. Köszönöm szépen. (Dr. Kovács Zoltán jelentkezik.)
Parancsoljon!
DR. KOVÁCS ZOLTÁN (Fidesz): Csak hogy a jövőbeni gyakorlatra vonatkozóan ezt tisztázzuk. Tehát Gy. Németh Erzsébet helyettesíti Ecsődi Lászlót. Gy. Németh Erzsébet eltávozott. Most lehetséges-e a Házszabály szerint, hogy ezt követően Ecsődi László helyettesíti Gy. Németh Erzsébetet? Szerintem egyébként ilyenkor nem. Tehát helyettesítést egy bizottságra szerintem csak egyszer lehet adni. Érdemes tisztázni, hogy akkor az oda-vissza helyettesítésre van-e lehetőség. (Ecsődi László: Nem helyettesített engem a Zsóka ma!) Bocsánat! Én azt olvasom, hogy Gy. Németh Erzsébetnél Ecsődi László alá van írva. (Ecsődi László: Én helyettesítem a Zsókát, amióta ő elment, azóta. De ő nem helyettesített engem.) Bocsánat! Ő személyesen aláírt, hogy személyesen jelen van. (Ecsődi László: Így van, és közben elment, és azóta. Akkor lett leadva a helyettesítés, ahogy ő elment. Rajta kell lennie a lapon, hogy mikor ment el. Eddig is ez volt a gyakorlat.)
ELNÖK: Azt gondolom, hogy a fölvetést megnézzük a következő bizottsági ülésre. Én úgy emlékszem a Házszabály rendelkezésére, hogy egy ülésre egy személy egy megbízást adhat, nem adhat kettőt. Tehát, hogy valameddig iksz, utána meg ipszilon, az kizárt, az biztos. Titkár úr majd ezt megnézi, és visszatérünk.
A 3-as pontról kell döntenünk, Kiss Ferenc és Göndör István indítványa. Tárcaálláspontot kérünk!
MAGYAR MÁRIA (Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium): Támogatjuk.
ELNÖK: A tárca támogatja. Van-e kérdés, vélemény? (Senki sem jelentkezik.) A bizottság támogatja? (Szavazás.) A bizottság támogatja.
A 6. pont következik.
MAGYAR MÁRIA (Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium): Támogatjuk.
ELNÖK: Van-e kérdés, vélemény? (Senki sem jelentkezik.) A bizottság támogatja? (Szavazás.) A bizottság támogatja.
A kiegészítő ajánlástervezet végére értünk, de a titkár úr jelzi, hogy érkezett egy gazdasági bizottsági indítvány és még egy. Megvannak-e önnél ezek? Az egyiknek már van számozása, ez a 14-es alszámú. Először erről döntsünk. A 17. § kiegészítését javasolja egy b) ponttal.
MAGYAR MÁRIA (Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium): A tárca nem támogatja.
ELNÖK: Van-e kérdés, vélemény? (Senki sem jelentkezik.) A bizottság támogatja-e a gazdasági bizottság 2758/14. számú módosító javaslatát? (Szavazás.) A bizottság egyharmada sem támogatja.
A következő szintén a gazdasági bizottság indítványa. Előttünk még nincsen száma, de benyújtották. A kiosztott papíron még csak tervezet van, de közben ebből bizottsági módosító javaslat lett. Ez egy hosszabb indítvány. Tárcaálláspontot kérünk!
MAGYAR MÁRIA (Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium): Végig támogatjuk.
ELNÖK: Elég hosszú. Hogy képben legyünk, miről szól ez a hosszú indítvány?
DR. DACZI DIANA (Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium): A gazdasági bizottság úgy gondolta, hogy némi szövegszerű pontosításokat kíván a beterjesztett törvényjavaslat-tervezeten végigvezetni, és ezeket foglalta egy darab módosító indítványba.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Tehát nincsen tartalmi csak technikai...
DR. DACZI DIANA (Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium): Tartalmi jellegű nincsen, elsősorban nyelvhelyességi pontosításokat tartalmaz.
ELNÖK: Van-e kérdés, vélemény? (Senki sem jelentkezik.) A bizottság támogatja a gazdasági bizottság előttünk lévő módosító javaslatát? (Szavazás.) Megállapítom, hogy a bizottság támogatja. (Harangozó Gábor távozik az ülésről.) Harangozó Gábor európai parlamenti képviselő érkezett, akkor nem köszöntöttem külön, most pedig el kell neki mennie, most köszöntöm. (Derültség.) Viszontlátásra! További jó munkát!
Van-e tudomásunk olyan indítványról, amiről kellene még dönteni első helyen kijelölt bizottságként? (Senki sem jelentkezik.) Nincs. Akkor a jövő héten a parlamenti szavazásnál viszontlátásra, további jó munkát önöknek! (Dr. Kovács Zoltán jelentkezik.)
Alelnök úr?
DR. KOVÁCS ZOLTÁN (Fidesz): Csak szeretném elmondani, mielőtt a hölgyek eltávoznak, hogy azért ebben van két tartalmi módosító indítvány is. A fegyelmi eljárással kapcsolatos dolog, ami nemcsak nyelvhelyességi, "a vagy legalább"-ról szól. Tehát azért célszerű lenne ilyenkor azt is elmondani a most kiosztott anyagoknál, hogy nemcsak nyelvhelyességi kérdésekről, hanem komoly tartalmi, például a fegyelmi eljárás lefolytatásával kapcsolatos kérdésről is szól. Azt gondolom, hogy így korrekt.
ELNÖK: Tisztelt Bizottság! Harangozó Gábor képviselő úr a napirend tárgyalása közben ment el, nem volt még a bizottságunkban, ő Európa parlamenti képviselő, akinek a Házszabály szerint megvan a megfelelő jogosultsága részt venni a bizottsági ülésünkön vagy lett volna. Ezért aztán néztem itt, amikor bejött, hogy kell-e külön köszöntenem, de mivel késett egy picit, ezért aztán nem tettem ezt meg. Úgyhogy ha valaki nem ismerte, akkor azért köszöntem most így el tőle, hogy a bizottság tagjai tudják, hogy ki volt ő, és ilyen alapon vett részt, illetve hallgatta meg, főleg az 1. napirendi pont tárgyalása volt számára érdekes.
Tisztelt Bizottság! Utolsó előtti napirendi pontként a hetediket tárgyaljuk, a gyorsfogalmi közúthálózat közérdekűségéről T/2838. számú indítványt. Köszöntöm a Gazdasági és Közlekedési Minisztériumból dr. Bozzay Erika főosztályvezetőt és Posta Zoltán urat, akik legutóbb is segítették munkánkat.
A kiegészítő ajánlás tervezete képviselőtársaink előtt van. Néhány indítvány, néhány kapcsolódó módosító javaslat szerepel. A szokásnak megfelelően végezzük a munkát.
1. pontban Molnár László és Szántó képviselő urak indítványa szerepel. Nem tudom, tárca- vagy kormányálláspontot tetszik tudni mondani.
DR. BOZZAY ERIKA (Gazdasági és Közlekedési Minisztérium): Tárcaálláspontot tudok mondani.
ELNÖK: Tessék parancsolni!
DR. BOZZAY ERIKA (Gazdasági és Közlekedési Minisztérium): A tárca nem támogatja az 1. pontban szereplő módosítást.
ELNÖK: Van-e kérdés, van-e vélemény ezzel kapcsolatban? (Nincs jelzés.) Kérdezem a bizottságot, hogy támogatja-e ezt a javaslatot. (Nincs jelzés.) Megállapítom, hogy a bizottság egyharmada sem támogatja.
Titkár úr jelzi, hogy van olyan indítvány, amely szóról szóra megegyezik korábbi javaslattal, ilyen például a 2. ajánlási pont. Úgy gondolom, ez jószerivel azért van - ezt én nyújtottam be -, mert szét van bontva ajánlási pontokra, és ez az ajánlási pont már tulajdonképpen visszavonható, de nem tudom visszavonni, mert egy módosítót nyújtottam be. Tehát ezt fönn kell hogy tartsam a másik lába miatt. Tárcaálláspontot kérünk.
DR. BOZZAY ERIKA (Gazdasági és Közlekedési Minisztérium): A tárca támogatja.
ELNÖK: Már egy másik módosító javaslatban ugyanilyet meg is szavaztunk. Szerintem az a praktikus, ha most is döntünk, és akkor végigmegy a sorban. (Dr. Kovács Zoltán: Kérdezhetek?) Igen, alelnök úr kérdez.
DR. KOVÁCS ZOLTÁN (Fidesz): Nem értem a történetet, ha egy kicsit megvilágítanák. Tehát ez az ajánlás már egyszer benyújtásra került, azt hallottam itt most, hogy szétbontásra került, ennek van egy másik lába valahol, amiről már egyébként döntöttünk, de most erősítsük meg összevonva vagy szétbontva. Tehát mi ez? Ha a többiek értik, akkor bocsánatot kérek, ha csak én vagyok ilyen tudatlan, de mégiscsak szeretném tudni, hogy miről döntünk, mielőtt döntünk, hogy miről szól a történet. Ha az elnök úr mondja el, nekem az is jó, ha a főosztályvezető asszony mondja el nekem, az meg tán még szimpatikusabb.
ELNÖK: Tessék kezdeni, és akkor majd utána.
DR. BOZZAY ERIKA (Gazdasági és Közlekedési Minisztérium): Akkor magamhoz venném a szót. Köszönöm szépen. A kiegészítő ajánlás 2. pontjában szereplő módosítás a kiegészítő ajánlás 18. pontjában szereplő módosítással függ össze. A képviselő úr által beadott módosító javaslatnak az a lényege, hogy a mellékletet javasolja kiegészíteni egy új úttal, viszont ez nem gyorsforgalmi út, hanem gyorsforgalmivá fejleszthető út. Ahhoz, hogy a mellékletbe ezt be lehessen venni, szükséges módosítani a 2. §-t is, és oda beillesztésre kerülne ez a gyorsforgalmivá fejleszthető országos út. (Dr. Bőhm András távozik az ülésről.) Ennyiben függ össze a kettő.
Valóban, ahogy elhangzott elnök úr által is, korábban is érkeztek már olyan módosító javaslatok, amelyek a mellékletet olyan úttal szeretnék kiegészíteni, ami nem gyorsforgalmi út, hanem gyorsforgalmivá fejleszthető út, és azok a normaszövegbe is beillesztenék ezt a kiegészítést. Tehát igazából mi is azért vagyunk egy kicsit bajban, ezt jelezném is előre, mert itt a 2. pontban tudjuk ezt támogatni, de azért, mivel tudjuk támogatni a 18. pontban szereplő módosítást. Viszont majd a következőt nem fogjuk tudni támogatni, ami szó szerint ugyanezt a szöveget jelenti, mint a 2. pont, de az ahhoz tartozó mellékletre vonatkozó módosítást nem. Nem tudom, hogy így kielégítő volt-e a választ.
DR. KOVÁCS ZOLTÁN (Fidesz): Köszönöm szépen. Megértettem. Ez egy kiváló csel, nagyon jó trükk, hogy így mondjam. Gratulálunk az elnök úrnak, ezt tudom mondani.
ELNÖK: Köszönjük szépen. Tehát a 2. pontról fogunk szavazni. A tárca támogatja. Kérdezem a bizottságot, támogatja-e. (Szavazás.) Igen, a bizottság támogatja.
A 3. pont összefügg a 4. ponttal. Elnézést, a 2. pontnál az összefüggő 18. ponttal egyszerre szavaztunk, mint ahogy elhangzott, tehát a kettőt együtt értette mindenki, hogy egyértelmű legyen. A 3. pont összefügg a 4. ponttal, egyszerre fogunk szavazni. Tárcaálláspontot kérek.
DR. BOZZAY ERIKA (Gazdasági és Közlekedési Minisztérium): Nem támogatja, de ez nem a 4. pont.
ELNÖK: A 19-essel függ össze. (Dr. Kovács Zoltán: A kesztölci tapéta nyert a székesfehérvári Alba Volánnal szemben.) Van-e kérdés? A jegyzőkönyvvezetést könnyítsük! (Dr. Kovács Zoltán: Ezt fel lehet tenni az internetre.) Kérdez, alelnök úr?
DR. KOVÁCS ZOLTÁN (Fidesz): Csak azt szeretném megkérdezni, hogy mi indokolta a Budapest-Kesztölc közötti... A történet arról szól, hogy a gyorsforgalmivá fejleszthető országos főút be van suszterolva a 2-3. pontba, mint fogalom. De valójában az igazi történet a mellékletnél jelentkezik a 18. pontnál, ami támogatja a kormány és Budapest-Kesztölc között, és jön a 19-es, amely a 81-es főút Győr-Székesfehérvár között, ott pedig nem támogatja. Ez egy tartalmi kérdés, nem egy fogalmi zavart tisztázandó kérdés, hanem ez arról szól, hogy az egyik fontosabb, mint a másik, legalábbis én így értem. Nyilván a tárca képviselői el fogják mondani, hogy minden út, ahol fejlesztés történik, fontos a tárca számára, de az anyagi kérdések időnként behatárolnak bizonyos lehetőségeket. Melyik döntött az egyik és melyik a nem tekintetében a másik javára, ha már anyagiakról beszéltem? Korábban nem volt bent egyik sem a rendszerben, és voltak helyette más hasonló fontos útfejlesztések. Általánosságban is szeretnék erre választ kapni.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Tessék parancsolni!
PÓSTA ZOLTÁN (Gazdasági és Közlekedési Minisztérium): Köszönöm szépen. Két dolgot szeretnék leszögezni. Mind a két fejlesztés egyformán fontos. Az alapvető különbség az a kettő között, hogy míg ez a 10. számú út szerepel a KÖZOP 2007-13. közötti projektlistáján, ezzel szemben a 81-es út nem szerepel. A másik lényegi különbség az, hogy a műszaki előkészítettsége a 10-es útnak megfelel az autópálya-törvényben megfogalmazott műszaki követelményeknek. Tehát véletlenül sem arról van szó, hogy egyik fejlesztés fontosabb, mint a másik. Még egy mondat. A 81-es út fejlesztésével kapcsolatban itt van még egy olyan szakmai érv, hogy nem kívánunk alternatívát támasztani az M1-es autópályával szemben ezen a nyomvonalon.
ELNÖK: Köszönjük a választ. Van-e további kérdést, vagy tud a bizottságunk dönteni? (Nincs jelzés.) Ha nincs további kérdés, akkor szavazzunk a 3. és ezzel összefüggő 19. pontról. A tárca nem támogatja. Kérdezem a bizottságot, támogatja-e. (Szavazás.) Megállapítom, hogy a bizottság támogatja.
Most következik az ajánlástervezet 4. pontjában szereplő indítvány, Molnár László és Szántó képviselő urak javaslata.
DR. BOZZAY ERIKA (Gazdasági és Közlekedési Minisztérium): Az előterjesztő nem támogatja.
ELNÖK: Az előterjesztő, a tárca nem támogatja. Van-e kérdés? (Nincs jelzés.) Akkor kérdezem a bizottságot, támogatja-e a 4. pontot. (Szavazás.) Köszönöm szépen. Megállapítom, hogy a bizottság nem támogatja, sima nem.
Az 5. pontban, amely összefügg az ajánlás 6., 7., 8., 9. pontjával, Szántó János, Kovács Tibor és Molnár László indítványa szerepel. Tárcaálláspont?
DR. BOZZAY ERIKA (Gazdasági és Közlekedési Minisztérium): A tárca támogatja.
ELNÖK: Van-e kérdés, vélemény? (Nincs jelzés.) Ha nincs, kérdezem a bizottságot, hogy támogatja-e. (Szavazás.) Megállapítom, hogy a bizottság támogatja az 5., 6., 7., 8. és 9. pontokat.
A 10. pont Balla Mihály képviselő úr javaslata. Tárcaálláspontot kérünk!
DR. BOZZAY ERIKA (Gazdasági és Közlekedési Minisztérium): A tárca nem támogatja.
ELNÖK: Van-e kérdés, vélemény? (Senki sem jelentkezik.) A bizottság támogatja? (Szavazás.) A bizottság támogatja.
A 11. pontban Balla Mihály képviselő úr javaslata szerepel.
DR. BOZZAY ERIKA (Gazdasági és Közlekedési Minisztérium): A tárca nem támogatja.
ELNÖK: Van-e kérdés, vélemény? (Senki sem jelentkezik.) Nincs. A bizottság támogatja? (Szavazás.) A bizottság nem támogatja.
A 12. pont következik.
DR. BOZZAY ERIKA (Gazdasági és Közlekedési Minisztérium): A tárca nem támogatja.
ELNÖK: Van-e kérdés, vélemény? (Senki sem jelentkezik.) Nincs. A bizottság támogatja? (Szavazás.) A bizottság nem támogatja.
A 13. pontban Márton Attila képviselő úr javaslata szerepel.
DR. BOZZAY ERIKA (Gazdasági és Közlekedési Minisztérium): A tárcsa nem támogatja.
ELNÖK: Van-e kérdés, vélemény? (Senki sem jelentkezik. - Szavazás.) A bizottság nem támogatja. Alelnök úrnak távoznia kell a plenáris ülésre, a bizottsági véleményt kell elmondania. (Dr. Kovács Zoltán: Délután ötre volt ígérve.) A bizottság tehát nem támogatja. Viszontlátásra, alelnök úr! (Dr. Kovács Zoltán távozik az ülésről.)
A 14. pont dr. Czira Szabolcs képviselő úr javaslata.
DR. BOZZAY ERIKA (Gazdasági és Közlekedési Minisztérium): A tárca nem támogatja.
ELNÖK: A bizottság támogatja? (Szavazás.) A bizottság nem támogatja.
A 15. pontban dr. Czira Szabolcs képviselő úr javaslata szerepel.
DR. BOZZAY ERIKA (Gazdasági és Közlekedési Minisztérium): A tárca nem támogatja.
ELNÖK: A bizottság támogatja? (Szavazás.) A bizottság nem támogatja.
A 16. pontban dr. Czira Szabolcs képviselő úr javaslata szerepel.
DR. BOZZAY ERIKA (Gazdasági és Közlekedési Minisztérium): A tárca nem támogatja.
ELNÖK: A bizottság támogatja? (Szavazás.) A bizottság nem támogatja.
A 17. pontban dr. Czira Szabolcs képviselő úr javaslata szerepel.
DR. BOZZAY ERIKA (Gazdasági és Közlekedési Minisztérium): A tárca nem támogatja.
ELNÖK: A bizottság támogatja? (Szavazás.) A bizottság nem támogatja.
A végére értünk a kapcsolódó módosító javaslatok megtárgyalásának. Van-e bizottsági módosító, amelyről esetleg döntenünk kell? (Jelzésre:) Nincs. A napirendi pont tárgyalását lezárom. Köszönjük a közreműködést.
Az utolsó napirendi pont az egyebek. Annak függvénye, hogy hétfőn lesz-e bizottsági ülés, hogy a most kezdődő plenáris ülésen napirenden szereplő javaslathoz kerül-e benyújtásra módosító indítvány. Ha nem lesz, akkor nem kell hétfőn ülnünk. A polgármesteri összeférhetetlenséggel kapcsolatos törvényről van szó. Ha nem lesz hétfőn ülés, akkor a jövő héten, szerdán, 10 órakor kerül sor a következő ülésünkre. (Erdős Norbert: Ha lesz, akkor hánykor lesz?) Ha hétfőn lesz ülés, akkor fél tizenkettőkor. Legfeljebb néhány módosító javaslat megtárgyalására kerülhet sor, tehát délig befejezzük.
Van-e további kérdés? (Senki sem jelentkezik.) Ha nincs, akkor nagyon szépen megköszönöm a bizottság munkáját. A bizottsági ülést berekesztem. További jó napot kívánok mindenkinek!
(Az ülés befejezésének időpontja: 11 óra 55 perc.)
|
|
Jauernik István |