ÖTB-9/2007.
ÖTB-29/2006-2010.
az Országgyűlés Önkormányzati és területfejlesztési bizottságának
2007. május 23-án, szerdán, 10 óra 15 perckor
a Képviselői Irodaház II. számú tanácstermében
megtartott üléséről
Tartalomjegyzék
Helyettesítési megbízást adott*
A napirendi javaslat elfogadása*
Somoskőújfalu Község Önkormányzata - az Ötv. 101. §-a alapján megküldött - felterjesztésének tárgyalása*
Vargáné Vass Éva, Monorierdő község jegyzőjének tájékoztatója*
Pintérné dr. Vígh Ilona főosztályvezető-helyettes (ÖTM) tájékoztatója*
Biatorbágy Nagyközség Önkormányzata - az Ötv. 101. §-a alapján megküldött - felterjesztésének tárgyalása*
Dr. Szaló Péter szakállamtitkár (Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium) ismertetése*
A területfejlesztési támogatásokról és a decentralizáció elveiről, a kedvezményezett térségek besorolásának feltételrendszeréről szóló határozati javaslat (H/2940. szám) (Általános vita) (Első helyen kijelölt bizottságként)*
Dr. Szaló Péter szakállamtitkár (ÖTM) szóbeli kiegészítése*
Dr. Szaló Péter szakállamtitkár (ÖTM) válaszai*
Döntés az általános vitára való alkalmasságról*
Az európai területi együttműködési csoportosulásról szóló törvényjavaslat (T/2934. szám) (Általános vita) (Első helyen kijelölt bizottságként)*
Dr. Bőke Katalin főosztályvezető-helyettes (ÖTM) szóbeli kiegészítése*
A köziratokról, a közlevéltárakról és a magánlevéltári anyag védelméről szóló 1995. évi LXVI. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat (T/2910. szám) (Általános vita)*
Dr. Szabó Krisztina tanácsos (ÖTM) szóbeli kiegészítése*
A Magyar Köztársaság 2005. évi költségvetésének végrehajtásáról szóló 2006. évi XCIX. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat (T/2882. szám) [Kovács Tibor és Jauernik István (MSZP) képviselők önálló indítványa] (A bizottság feladatkörébe tartozó kapcsolódó módosító javaslatok megvitatása)*
Elnököl: Jauernik István (MSZP), a bizottság elnöke
Dr. Kovács Zoltán (Fidesz), a bizottság alelnöke
Dr. Buzás Péter (MSZP)
Gy. Németh Erzsébet (MSZP)
Dr. Mester László (MSZP)
Pál Tibor (MSZP)
Papp József (MSZP)
Varju László (MSZP)
Warvasovszky Tihamér (MSZP)
Gulyás József (SZDSZ)
Erdős Norbert (Fidesz)
Tasó László (Fidesz)
Dr. Tilki Attila (Fidesz)
Vigh László (Fidesz)
Helyettesítési megbízást adott
Balogh József (MSZP) dr. Buzás Péternek (MSZP)
Szabó György (MSZP) Warvasovszky Tihamérnak (MSZP)
Dr. Balogh László (MSZP) Pál Tibornak (MSZP)
Ecsődi László (MSZP) Jauernik Istvánnak (MSZP)
Dr. Ipkovich György (MSZP) dr. Mester Lászlónak (MSZP)
Sós Tamás (MSZP) Papp Józsefnek (MSZP)
Dr. Bőhm András (SZDSZ) Gulyás Józsefnek (SZDSZ)
Bebes István (Fidesz) dr. Tilki Attilának (Fidesz)
Dr. Bóka István (Fidesz) dr. Kovács Zoltánnak (Fidesz)
Meggyes Tamás (Fidesz) Tasó Lászlónak (Fidesz)
Dr. Ódor Ferenc (Fidesz) Erdős Norbertnek (Fidesz)
Nógrádi László (KDNP) Vigh Lászlónak (Fidesz)
Pintérné dr. Vígh Ilona főosztályvezető-helyettes (Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium)
Lichner András Somoskőújfalu község polgármestere
Vargáné Vass Éva, Monorierdő község jegyzője
Dr. Szaló Péter szakállamtitkár (Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium)
Dr. Bőke Katalin főosztályvezető-helyettes (Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium)
Dr. Szabó Krisztina tanácsos (Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium)
Dr. Varga Sándor főosztályvezető (Pénzügyminisztérium)
Matkovics Lajos, Gibárt község polgármestere
Szabó Ádám, Kerekharaszt község polgármestere
Juhász Sándor, Monorierdő község polgármestere
Gere Zoltán, Pári község polgármestere
Dr. Magó Erzsébet vezető tanácsos (Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium)
Gyarmati Edit osztályvezető (Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium)
Dr. Vaszócsik Győzőné főosztályvezető-helyettes (Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium
Tipold Ferenc vezető tanácsos (Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium):
Dr. Barabás Zoltán főosztályvezető-helyettes (Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium)
Dr. Fekete Katalin tanácsos (Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium)
Dr. Sonkoly Gábor tanácsos (Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium)
Hopka Viktória osztályvezető (Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium)
(Az ülés kezdetének időpontja: 10 óra 15 perc)
JAUERNIK ISTVÁN (MSZP), az Önkormányzati és területfejlesztési bizottság elnöke, a továbbiakban ELNÖK: Jó napot kívánok! Tisztelettel köszöntöm az Önkormányzati és területfejlesztési bizottság mai ülésén megjelenteket, köszöntöm képviselőtársaimat. Munkánkat megkezdjük, a bizottság ülését megnyitom. A bizottságunk határozatképes, mert 10 képviselőtársunk személyesen van jelen és 9 képviselőtársunk pedig megbízást adott helyettesítésre.
A napirendi javaslat elfogadása
Elsőként a mai bizottsági ülés napirendjének elfogadására teszek javaslatot. Írásban képviselőtársaim megkapták a javaslatot, időközben egyszer módosult a múlt héthez képest. Van-e ezzel kapcsolatban észrevétel, más javaslat? (Dr. Kovács Zoltán jelentkezik.) Kovács Zoltán alelnök úré a szó.
DR. KOVÁCS ZOLTÁN (Fidesz): Tisztelt Bizottság! Tekintettel arra, hogy hétfőn vettük napirendre a 3., 4. és az 5. törvényjavaslatot, a 3089., a 3092. és a 3090. számút, ezek elég jelentős jogszabályok. Lehetőség van, hogy a jövő héten ezeket vegyük napirendre. Én nem szeretnék ennyire előremenni ebben az ügyben. Azt kérem, hogy ezt a 3., 4., 5. sorszám alatt beterjesztett napirendet ma ne tárgyaljuk, hanem a jövő héten. (Gulyás József megérkezik az ülésre.)
ELNÖK: Kérdezem képviselőtársaimat, hogy van-e észrevétel ehhez. (Nincs jelentkező.) Tudunk dönteni róla? Itt bizottsági elnöki minőségemben arról tájékoztatom a bizottságot, hogy van lehetőség arra, hogy a jövő héten tárgyaljuk meg, tehát akkor több idő áll a felkészülésre, viszont a jövő heti bizottsági ülésünk akkor elképzelhető, hogy hosszabb lesz a tervezett napirendek számára való tekintettel. Egyébként ennek mérlegelésével én el tudom fogadni alelnök úr kezdeményezését.
Tudunk dönteni, képviselőtársaim? (Nincs jelzés.) Igen. Akkor úgy teszem föl szavazásra a napirendet, hogy Kovács Zoltán alelnök úr kiegészítésével, illetve módosításával ki ért egyet, tehát az írásban kiküldött napirendi javaslatból maradjon el a 3., 4., 5. pont. Aki ezzel egyetért, az kézfelemeléssel jelezze. (Szavazás.) Köszönöm szépen. Megállapítom, hogy a bizottság többsége ezt elfogadta, így a mai ülés napirendje ezek szerint alakul, tehát az írásban megjelentekből a 3., 4., 5. elmarad, és ezt a jövő heti bizottsági ülésünkön fogjuk megtárgyalni. Kérném titkár urat, hogy akkor azon minisztériumok meghívott képviselőit értesítse, akik készültek arra, hogy ezen napirendi pont tárgyalásánál közreműködnek. Elnézést kérünk önöktől, és várjuk önöket a jövő heti ülésünkön. Köszönöm szépen.
Tisztelt Bizottság! Elsőként megtárgyaljuk Somoskőújfalu Község Önkormányzata felterjesztésének megtárgyalását. Az önkormányzati törvény 101. §-a alapján az önkormányzat élt azzal a jogával, hogy felterjesztést készített. Képviselőtársaim megkapták ezt a felterjesztést, a szövegét. Nem egy szokványos napirend a bizottság ülésén.
Az eljárási menetről alelnök úrral itt egyeztettünk, de a bizottság tagjait is szeretném tájékoztatni. Az Országgyűlés elnöke megkereste a bizottságunkat, hogy a felterjesztés kérdését vizsgálja meg a bizottság, és döntsön arról, hogy a felterjesztéssel egyetért, akkor készítsen törvényjavaslatot, amennyiben nem, úgy a kérdést zárja le. (Gy. Németh Erzsébet megérkezik az ülésre.)
Köszöntöm az 1. napirendi pont tárgyalásához érkezett polgármestereket, jegyző asszonyt, Lichner András urat, Somoskőújfalu polgármesterét, Gibárt község polgármesterét, Matkovics Lajos urat, Kerekharaszt község polgármesterét, Szabó Ádám urat, Monorierdő község polgármesterét, Juhász Sándor urat, Monorierdő község jegyzőjét, Vargáné Vass Évát és Pári község polgármesterét, Gere Zoltánt.
Egyeztettünk itt bizottsági ülés előtt, tehát mint felterjesztő elsőként önök fognak szót kapni, önök közül valaki, akiket önök megbíznak arra. Szeretném, ha röviden ismertetnék, elmondanák az érveiket. Tájékoztatom önöket, hogy képviselőtársaim a fölterjesztés írásbeli szövegét mindnyájan megkapták. Ezt követően kérnénk a kormány álláspontját a felterjesztéssel kapcsolatban, majd a vitát lefolytatva itt a végén dönt a bizottságunk.
Az 1. napirendi ponthoz az Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztériumból nézem pontosan, hogy kik vannak, Pintérné Vígh Ilona főosztályvezető-helyettes asszony. Van-e még valaki, aki ehhez a napirendi ponthoz érkezett? (Nincs jelentkező.) Ha nincs, akkor megkérném, hogy foglaljanak helyet ott az asztal végén a polgármesterek vagy a jegyző asszony és a minisztérium képviselője. Köszönjük szépen.
Tisztelt Bizottság! Elsőként megadom a szót Vargáné Vass Évának, Monorierdő jegyző asszonyának, ő fogja a felterjesztők nevében indokolni a javaslatukat. Tessék parancsolni, öné a szó.
Vargáné Vass Éva, Monorierdő község jegyzőjének tájékoztatója
VARGÁNÉ VASS ÉVA, Monorierdő község jegyzője: Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Bizottság! A 2006. október 1-jén önállóvá vált települések a leválást követően úgy ítélték meg, hogy a jelenleg hatályos törvényi szabályozás nem ad teljes körű garanciát arra, hogy az újonnan alakuló települések megkezdhessék önálló életüket. Biztosan furcsán hangzik ez egy jegyző szájából, amit most mondtam, de higgyék el, hogy az eltelt több mint fél év tapasztalata azt mondatja, hogy valóban nem teljes körű a garancia arra, nincs jogi garancia arra, hogy az önálló települések valóban megkezdhessék az érdemi munkát. Ezt arra alapozzuk, hogy a jelenlegi jogi szabályozás, tehát a területszervezési eljárási törvény szerint a leváló és a maradó települések képviselő-testületei a választást követő 6 hónapon belül megegyeznek a közigazgatási határban, kialakítják az új közigazgatási határvonalat, illetve megegyeznek a vagyon kérdésében is.
Abban az esetben, ha a leváló település valóban minden egyes információ birtokába jut, egy rövid példát mondok, és minden bizonnyal érthető lesz, amennyiben a leváló település nem ismeri a vagyona összetételét, nem ismeri a vagyona mértékét, tessenek mondani, milyen alapon, milyen módon tud tárgyalni a megállapodásról? Óriási gondot jelent a leváló településnek, hogy a maradó település a leltárát, az alátámasztó iratait, az analitikáit nem köteles rendelkezésre bocsátani. Nem találtunk olyan jogi szabályozást, ami arra késztetné a maradó települést, hogy tételezzük föl, december 31-én az általa elkészített és lezárt leltárt átadja a leváló településnek. Nincs arra szabály, hogy a leváló település az előző év költségvetési beszámolóját, a zárszámadást ugyanúgy jóváhagyja, hiszen az a zárszámadás, az a beszámoló rá is vonatkozik, arra ebben az esetben az ő adatait is tartalmazza.
Azt gondolom, hogy ha ezeket a kérdéseket végiggondoljuk, és elhiszik azt nekünk, hogy az elmúlt hét hónapban kemény és megfeszített munkát végeztünk annak érdekében, hogy a jelenlegi jogi szabályozás szerint elkezdjük a munkát és a településen élők megelégedésére dolgozzunk, higgyék el, ez a módosítás, amit most önök elé terjesztettünk, mindenképpen megalapozott. Azt kérem önöktől, hogy jól gondolják át velünk együtt ezt a kérdést.
Ismerve egyébként az önkormányzati és területfejlesztési miniszter asszony állásfoglalását ebben az ügyben, én ennek ellenére azt kérem önöktől valamennyi leváló település nevében, hogy ez nem a kisebbség előtérbe helyezése, ez egy egyszeri támogatás, amit a törvényjavaslatban, vagyis helyesebben a kezdeményezésben mi önöktől kérünk. Meggyőződésem, hogy minden önkormányzat, aki most itt ül és az is, aki most nincs itt, abban a pillanatban, hogy nem kapja meg a vagyonát és nem tud a vagyona fölött rendelkezni, olyan helyzetbe kerül, amely kiszolgáltatottá teszi. Tessenek elképzelni, hogy nem tud ez az önkormányzat hitelt felvenni, mert nincs mire, nincs vagyona, nincs mit megterhelni.
Azt gondolom, hogy nemcsak a területszervezési eljárásról szóló törvény szorul ebben az esetben módosításra, de mi nem vagyunk jogszabály-előkészítők, mi az általunk tapasztalt eddigi dolgokat öntöttük formába. Azt gondolom, hogy ha másra nem, arra mindenképpen alkalmas ez a javaslat, hogy egy picit velünk együtt gondolkodva megpróbáljanak a későbbiek során és a jelenlegi hét önkormányzatnak segíteni. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönjük szépen. Az Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium álláspontját kérnénk a fölterjesztéssel kapcsolatban, tehát Pintérné dr. Vígh Ilona.
Pintérné dr. Vígh Ilona főosztályvezető-helyettes (ÖTM) tájékoztatója
PINTÉRNÉ DR. VÍGH ILONA főosztályvezető-helyettes (Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium): Tisztelettel köszöntök mindenkit. Nagyon komoly probléma ez az új települések esetén, hogy tulajdonképpen a köztársasági elnök döntése időben megelőzi a tényleges jogi önállóvá válásnak a bekövetkezését, hiszen adott esetben akár 2-3 év is eltelhet a döntés és a tényleges önálló státusz elnyerése között. Kétségtelen tény, hogy ez alatt az időszak alatt sok minden történik egy település életében, aminek egy részét úgy gondolom, előre lehet kalkulálni, más része természetesen a mindennapi élet által megkívánt feltételek közepette változik és módosul.
Alapvetően úgy gondolom, hogy abból a megközelítésből indokolt kiindulni, hogy az önállóság önmagában mit jelent. Ahogy a törvény is megfogalmazza, a településnek képesnek kell lennie arra, hogy az önálló önkormányzati jogokat gyakorolni tudja, sőt konkrétan meg is mondja és leszűkíti a minimális feltételrendszert az Ötv. azzal, hogy az Ötv. 8. § (4) bekezdésében meghatározott úgymond kötelező minimumot teljesíteni tudja.
Ha áttekintjük az előkészítő eljárás menetét, az előkészítő bizottságnak pontosan az a feladata, hogy a lehetőségeket a településen feltérképezze, beleértve a szolgáltatások nyújtásának a jövőbeni önálló megvalósításának a lehetőségét és beleértve természetesen a gazdasági önállóság, a gazdálkodás, a vagyoni helyzet felmérését is. Pontosan ebből a megfontolásból írja elő a területszervezési eljárási törvény, hogy az előkészítő bizottságnak tételesen hogyan kell bemutatnia a rendelkezésre álló vagyont, az önállóvá válás után megjelenő költségvetést, úgymond a tervezett költségvetést. Akkor, amikor az előkészítő bizottság ennek a feladatának a legjobb tudása szerint eleget téve megnyeri a település lakosságának a támogatását és a képviselő-testület állásfoglalását, mindezen adatok birtokában és ismeretében kezdeményezi az adott eljárási rendben az önálló községgé nyilvánítást.
Abban az esetben, ha a kezdeményezéskor nem biztosítható, a dokumentumok alapján nem realizálható, hogy ez az önálló működés, a lakosság szolgáltatásokkal történő ellátása ténylegesen biztosított, értelemszerűen a minisztérium nem javasolja ezt a kezdeményezést, és lehetősége van arra a miniszternek, hogy határozatában elutasítsa az olyan kezdeményezést, amelynek a reális megvalósulását a benyújtott dokumentumok alapján nem látja.
Az érintett települések esetén pontosan ezt mutatták be az előkészítő bizottság munkájának alapján a kezdeményezők. Akkor, amikor megkeresték az illetékes akkori Belügyminisztériumot, mindezeket a feltételeket biztosítva látták, sőt kifejezetten úgy ítélték meg, hogy alkalmas lesz a településrész a jövőbeni önálló működésre. (Dr. Mester László megérkezik az ülésre.) Ezen dokumentumok alapján született az elnöki döntés, és ennek alapján kezdhetné meg most a település az önálló működését.
Természetesen a jogalkotó igyekszik számolni azzal a lehetőséggel is, hogy ha az eltelt idő olyan mértékben befolyásolja az érintettek véleményének kialakulását, hogy a rendelkezésre álló 6 hónap nem elegendő arra, hogy úgymond az anyatelepülés és az újonnan alakult település meg tudjon egyezni mindazon kérdésekben, amelyekben közösen kell dönteniük. Akkor a bíróság mint egyéb fórum előtti perindítás lehetőségét biztosítja.
Az, amit most a települések képviseletében a jegyző asszony és a polgármesterek kezdeményeznek, konkrétan azt jelentené, hogy az önálló település kapja meg mindazon vagyonelemeket, amelyeket a kezdeményezés benyújtásakor tulajdonképpen az előkészítő bizottság mintegy civil testület mért fel. Ezzel alapvetően alkotmányossági szempontból az a probléma, hogy a vagyonról kizárólag a települések állapodhatnak meg, a települési képviselő-testület elidegeníthetetlen joga és átruházhatatlan joga, hogy a vagyonáról döntsön. Abban az esetben, ha befogadnánk ezt a kezdeményezést, az a helyzet állna elő, hogy egyébként az eljárási szabályokat tartalmazó területfejlesztési törvény anyagi jogerőre emelné a vagyonjuttatás kötelezettségét, tehát önmagában a területfejlesztési törvény nem alkalmas és nem megfelelő jogszabályi szint, hogy kötelezően előírja bármely önkormányzat számára, hogy a vagyonával mit tegyen és mit ne tegyen.
Problémásnak látszik egyébként a magyar településszerkezetből adódóan is az önállósodási törekvések megfelelő keretben és körben tartása. Mindannyian tudjuk, hogy az elaprózott településszerkezetből adódóan milyen napi problémákkal kell megbirkózni. Ezért úgy gondoljuk, hogy a törvényi feltételek kogens előírása, tehát azoknak a szabályoknak, előírásoknak a megkövetelése a jövőben is indokolt, amely a jelenlegi szabályozásban benne találtatik.
Nem lehet megkerülni azt a kérdést természetesen, hogy a problémát valamilyen szinten rendezni kell. Önök előtt is ismert, hogy több alkalommal kísérletet tett a tárca arra, hogy az önkormányzati törvény egyes jogintézményeinek a módosítását kezdeményezze, tekintettel arra, hogy ehhez kétharmados támogatottság szükséges. Így ezek a munkálatok szakmai tervezet szintjén rendelkezésre állnak. Maga az önkormányzati rendszer, úgy gondolom, hogy nyújthat lehetőséget arra, hogy valóban a döntés pillanatától kezdődően megfelelő és egyenrangú partnerekként működjenek együtt a volt testület tagjai és a majdan önállóvá váló testület képviselői, mert a jelenlegi szabályozás is lehetőséget biztosít arra, hogy mondjuk úgymond első lépésként települési önkormányzatot hozzon létre az az elkülönült településrész, amely esetleg a jövőben önállóságát kívánja deklarálni.
Úgy gondolom, hogy az elmondottak alapján a tárca részéről nem tudjuk támogatni a kezdeményezést. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Tisztelt Bizottság! A vitára kerül sor. Kérdezem képviselőtársaimat, hogy ki kíván részt venni a vitában. Meghallgattuk a felterjesztőket, a minisztérium álláspontját. Akár kérdés, akár vélemény van? (Dr. Kovács Zoltán jelentkezik.) Kovács alelnök úré a szó.
DR. KOVÁCS ZOLTÁN (Fidesz): Tisztelt Bizottság! Először is általánosságban vetném azt fel, hogy a felterjesztésekhez való viszonyulását a bizottságnak valamilyen módon ki kellene dolgoznia, mert tulajdonképpen esetlegesen történt az eddigi felterjesztésekhez a bizottság kapcsolódása. Van, amikor a parlament elnökéhez kerülnek a felterjesztések, van, amikor közvetlenül a bizottsághoz. Vannak olyan felterjesztések, amelyek nem jutnak el a bizottsági tárgyalás szintjéig, van, amikor eljutnak, mint adott esetben. Tehát azt gondolom, hogy ezt is ki kellene találni valahol az ügyrendünkben, hogy miként kell a jövőben ehhez a kérdéshez viszonyulnunk, hiszen nagyon sok felterjesztés van, és elgondolkodtató, hogy van, amit kiemelünk a rendszerből valamilyen oknál fogva és tárgyaljuk, van olyan, amelyik el se jut a bizottsághoz még írásbeli tájékoztatás szintjén sem.
A másik, ami tulajdonképpen a mai probléma, ami a napirenden van, annak történeti előzményei vannak. Gondoljunk bele, ez még visszaesik a szocializmus idejére, amikor az önálló községeket, az önálló községi tanácsokat beintegrálták a városi tanácsok mellé, illetve voltak nagyközségi tanácsok, amelyek mellé behúzták a kisebb településeket. Ezek a kistelepülések a történeti visszatekintést illetően mindig a rövidebbet húzták, hiszen a közös községi tanács adott esetben mindig a székhelyközség volt, amelyik "megmondta a tutit", és eldőltek a fejlesztések, ott volt az iskola, tehát háttérbe szorult a társtelepülés, amelyet pedig városhoz kapcsoltak, azoknak aztán végképpen megszűnt az önállóságuk.
Ma, amikor lehetővé teszi az önkormányzati törvény, illetve maga az önkormányzati rendszer is az autonóm kisközösségek létrejövetelét támogatta 1990-ben és azóta is, arra példaként egyébként a parlament hozott néhány kérdésben már döntést, tehát a megyétől való elszakadás vagy egyéb településeknél a szétválást illetően. Azt gondolom, hogy mindig elsődlegesen azokat az önkormányzati kérelmeket, az önkormányzati kéréseket támogatta fő szabályként a parlament, amelyek nem rugaszkodtak el természetesen a valóságtól. Nyilvánvaló, hogy egyedileg kell megvizsgálni egy-egy kérelmet ilyen esetben, de azt gondoltam, hogy ezt feltétlenül szükséges elmondani elöljáróban.
Ha jól értem a tárca álláspontját, a tárca arról beszél, hogy ez egy eljárásjogi kérdéseket szabályozó rendszer, és a kistelepülések vagy az elszakadt települések pedig anyagi jogi kérdéseket illesztenének be egy eljárásjogi rendszerbe. Tehát tulajdonképpen formális probléma áll fenn eszerint. Tartalmi probléma nem itt van, de a tartalmi problémát szeretnék a községek megoldani. A tartalmi probléma arról szól, hogy probléma van egy-egy ilyen esetben. Végig kell nézni. Most én nem akarom idehozni Szántód példáját, az a tengeri kígyó ügye, megjárta a Legfelsőbb Bíróságot is kétszer, és nem is akarok itt ennél a kérdésnél leragadni, de az biztos, hogy a vagyonmegosztások hosszú időn keresztül, sokszor 4-5 év, 6 év bírósági eljáráson keresztül kerültek megoldásra, amire egyébként a tárca hivatkozik, hogy majd a bíróság megoldja. Csakhogy az elszakadt települések, amelyek jogszerűen szakadtak el, élni akarnak abban a 4-5-6 évben is, amíg a bíróság dönt. Ehhez kérnek tulajdonképpen segítséget ebben az esetben is.
Lehet, hogy most nem jól fogták meg a kérdést, és mondjuk egy eljárásjogot szabályozó rendszerbe kívánják ezt beleilleszteni, de a probléma mindenképpen fennáll, tehát ezt valamilyen formában kezelni kellene, ez érzékelhető az elmúlt évek vagy az évtizedek, évtized, másfél évtized történéseit illetően is. Tehát erre kellene megoldást találni. Nem biztos, hogy ez a fórum az, amelyiknek ezt meg kellene találni, de azt gondolom, hogy a tárcának is végig kellene gondolni, hogy miként lehetne felgyorsítani.
A központi akarat, hogy így mondjam, a közigazgatási hivatalokon keresztül érkezik le az egyes településekhez ilyen esetben. A közigazgatási hivatalok fele megjelenített kérdéskör az, hogy nem jó az, ha aprózódik a magyar önkormányzati rendszer. Tehát úgymond idézőjelbe téve a közigazgatási hivataloknak nem kell annyira igazán segíteni ezeket a szétválási törekvéseket, mert ez nem illik be a központi koncepcióba, még akkor is, ha egyébként ezt a jogszabályok lehetővé teszik, ahogy erre itt a felterjesztésben néhány példát hoztak. Azt hiszem, azt a szót használták, hogy siralmas a hozzáállása a megyei közigazgatási hivatalnak. A megyei közigazgatási hivatal nem tehet különbséget önkormányzat és önkormányzat között, tehát mindkét felet segíteni kell a probléma megoldását illetően.
Ezért úgy gondolom, hogy mindenképpen, ha nem is most, a bizottság nyilván ezt megoldani alapvetően nem tudja itt és most, el lehet gondolkodni, hogy a bizottság maga akar-e egy ilyen törvényjavaslatot. Nem biztos, hogy ebben a törvényben kell ezt szabályozni, önálló törvényjavaslatot benyújtani, illetve a tárcának is el kell gondolkodni, hogy az átmeneti időszakban ezek a szabályok nem elégségesek az eljárási rendet illetően, tartalmi kérdésekben pedig a bíróság hosszantartó eljárás után dönt, hogy mi van a köztes időben. Olyan átmeneti szabályokat kellene alkotni törvényileg, amelyek a létezést adott esetben segítik az elszakadt településeknek, mert törvényesen elszakadtak.
Nyilvánvaló, hogy ez is egy érdekes kérdés, hogy a miniszter határozatban dönthet arról, hogy nem járul ehhez hozzá. Azért egy kétharmados törvényre hivatkozunk, miközben miniszteri határozat dönthet a kérdéskörről adott esetben. Tehát a jogforrási hierarchiában egy fontos kérdésről egy jóval alacsonyabb rendű jogszabály vagy legalábbis államigazgatási aktus adhat választ vagy adott esetben nem választ egy-egy ilyen felvetésre.
Ezért beszéltem általánosságban erről a kérdésről, mert azt gondolom, hogy ennél a konkrét községi problémánál szélesebb maga a kérdéskör, amit valójában szabályozni kellene, és ezzel adós a parlament egyébként másfél évtizede az én megítélésem szerint.
Arra nem is akarok kitérni, hogy a vagyonátadó bizottságok működése miként működött az 1990-es években, mennyi anomáliát vetett fel. De az előkészítő bizottság mindig az elszakadást vágyó település részéről fogalmaz meg alapvetően igényeket. Nyilván ez mindig az összetételből adódik. Ahonnét pedig elszakadnak, annak pedig nem érdeke vagy presztízsből, vagy adóbevételek csökkenését illetően, vagy egyéb állami bevételeket illetően nem érdeke, hogy elmenjen a község, noha azért természetes, hogy ott vannak a különböző szolgáltatási központok, ott vannak azok az oktatási intézmények, középfokú oktatási intézmények - most város esetében beszélek -, amelyek az elszakadás után is kiszolgálják egyébként ezeket a településeket. De ahol a lehetőség adott és megvan, ezt mindenképpen a megítélésem szerint szabályozni kell, akkor is, ha ez kétharmados törvényt érint. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen. További hozzászóló? (Papp József jelentkezik.) Papp József képviselő úré a szó.
PAPP JÓZSEF (MSZP): Köszönöm szépen, elnök úr. Az előterjesztőknek is volt egy olyan mondatuk az indokolásuk során, itt a szóbeli indokolás során, hogy nagyon sokféle oka lehet egy települési szétválási szándéknak, és már nagyon sokfélét is láttunk. Hogy csak a két végletet említsük, itt is az indokolásban szerepel az egyik település, volt településrész esetében ez, hogy 33 évig gyakorlatilag nem történt érdemi előrelépés vagy fejlesztés azon a településrészen, és ezen akarnak változtatni az ott élők. De ha már törvényt alkotunk, akkor minden lehetőséget és nemcsak néhány konkrét esetet nézünk. Azért lássuk be, hogy nem egy olyan elszakadási kísérletet és aztán megvalósult elszakadást is láttunk, ami kifejezetten arról szólt, hogy egy városnak egy olyan része önállósodjon, ami mondjuk az iparűzésiadó-bevételeknek a túlnyomó többségét megtermeli, és ellehetetlenül egy város, miközben a létrejövő új település és az ott lakók pedig aránytalanul jobb helyzetbe kerülnek. Ezt csak azért mondom, mert ha törvényt, jogszabályt alkotunk vagy módosítunk, akkor azok nem néhány konkrét esetre, hanem általánosságban is, és az ilyen típusú szándékok megvalósulásának a keretét adják meg.
Mindabból, amit elmondtam, talán már érezhető, hogy nekem magával a javaslattal nemcsak eljárásjogi, hanem tartalmi problémáim is vannak, mert ha csak egy passzusát nézzük meg, hogy az állam anyagi támogatást nyújt az elszakadni vágyó településnek a közigazgatás alapjai biztosításához, ez mintegy motiválná, anyagilag tenné érdekeltté vagy tehetné érdekeltté bizonyos településrészek vagy az ott élők egy részének az ilyen típusú szándékait. Azt gondolom, hogy a mai magyar közigazgatási rendszert tekintve nem lehet elsődleges célunk olyan jogszabály alkotása, ami érdekeltté tesz a ma meglévő településstruktúra további megosztásában, nem elvitatva azokat a problémákat, amelyek a jelenlévők vagy a jelenlévők egy részénél az önállósodási szándékokat motiválták.
Abban, amit alelnök úr az imént elmondott, persze nagyon sok az igazság, és ebben valóban bizottságunknak is, a parlamentnek is, a szakminisztériumoknak is valószínűleg van adóssága, hiszen az meg mégiscsak borzasztó helyzet, hogy érvényes népszavazás után és jog szerint minden lépést végigküzdve bizony nagyon hosszú időn keresztül a valós autonómiában az önállóvá vált település nem tud élni. Tehát azt mondom, hogy ezen a területen van adósságunk, és egyetértek azzal, hogy ezt végig kell gondolni, hogy hosszú éveken keresztül ne legyen korlátozott autonómiájuk ezeknek az önállósodott településeknek. De így ezt a törvénymódosítási javaslatot, ami megítélésem szerint még anyagi érdekeltséget is teremt a települések szétválásához vagy szétválasztásához, a magam részéről nem tudom támogatni. Köszönöm.
ELNÖK: Köszönöm szépen. (Tasó László jelentkezik.) Tasó képviselő úr?
TASÓ LÁSZLÓ (Fidesz): Egy kis segítséget szeretnék kérni, mert a lakosságszámokat nem tudom. Segítenének nekem?
LICHNER ANDRÁS, Somoskőújfalu község polgármestere: Somoskőújfalu 2541 fő.
VARGÁNÉ VASS ÉVA, Monorierdő község jegyzője: Monorierdő: 2006. január 1-jén 4026, 2007. januárjában 4300 főt meghaladta a lakosságszámunk.
LICHNER ANDRÁS, Somoskőújfalu község polgármestere: Kerekharaszt 1047, Pári 680, Gibárt 385. (Dr. Buzás Péter távozik az ülésről.) Két kollégánk nem tudott eljönni, Ipolyszög, illetve a Pálosvörösmart. Pálosvörösmart körülbelül 1300, Ipolyszög pedig durván 500 fő körül.
ELNÖK: Köszönjük a választ. Képviselő úr, hozzá kíván szólni ezután?
TASÓ LÁSZLÓ (Fidesz): Igen.
ELNÖK: Öné a szó.
TASÓ LÁSZLÓ (Fidesz): Nekem az a véleményem, hogy mégiscsak figyelembe kell venni azt, hogy köztársasági elnök úr lehetőséget teremtett arra, hogy a választások során 2006. október 1-jétől kezdődően a községek önállóan működjenek. Az, hogy most ilyen gondok vannak és nem tudnak megegyezni az úgynevezett anyatelepüléssel, azért mégiscsak segítséget igényel. Azért, mert az Országgyűlés adós jogszabályok módosításával vagy éppen az alkotmány módosításával, ettől függetlenül még nem hiszem, hogy büntetni kellene azon települések lakóit, akiknek a szándéka világos. Mint ahogy hallottuk, nem is olyan túlságosan kicsi településekről van szó, hiszen 2500-600 fő, vagy 3500 fő azért nem kicsi. Tehát ahogy a település lélekszámát hallottam, még a legkisebbnél is vannak jóval kisebbek és működő önkormányzatok.
Valószínűleg fizikálisan is könnyebben lehatárolható egy-egy új község területe. Gondolom, az ott élő embereknek más az azonosságtudata talán, mint az anyatelepülésnek. Lehet, hogy mindig is másképp gondolkodtak a világról, más formában gondolták el az életüket. Mitől nem tudná a magyar Országgyűlés ezt a kezdeményezést támogatni? Azért, mert kérnek egyszeri támogatást, amelynek az összege, hadd ne számoljam most ki, nem tudom pontosan, 500 millió forint? Ne hülyéskedjünk már! 500 millió forint, mikor 142,5 milliárdba kerül Magyarországnak a kormányzati negyed? Ne hülyéskedjünk már! 500 millió forintról van szó. Egy ilyen támogatást kérnek, és valószínű, hogy ezzel meg fog indulni egy újfajta fejlődés, egy új lehetőség nyílik ki az ott élő emberek előtt. Nem lehet, hogy azzal válaszoljuk meg, hogy nincs megfelelő jogszabály, meg talán nem jó helyen keresgetnek, talán nem is ilyen szabályokat kell keresni, hanem mást. Ugyan már! Ez mind kibúvó. Sokkal kisebb települések kaptak lehetőséget az elmúlt években arra, hogy önállóan éljék az életüket. Miért ne segítsük, ha kell, 500 millió forinttal ezt a törekvést? Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Most a másik oldal következik. (Papp József jelentkezik.) Papp képviselő úr!
PAPP JÓZSEF (MSZP): Egy mondatot azért hozzá kell tennem Tasó képviselő úr hozzászólásához. Más települések, amelyek különváltak és önállóan kezdték el az életüket, ugyanazon szabályrendszer szerint kezdték, mint ahogy ők. Tehát itt nem arról van szó, hogy mi megengedjük-e nekik azt, hogy önállóvá váljanak, mert ez megtörtént, hanem hogy rájuk ezt a törvénymódosítást megalkotjuk-e. Ez nem ugyanaz. (Vigh László jelentkezik.)
ELNÖK: Vigh képviselő úr?
VIGH LÁSZLÓ (Fidesz): Támogatom a települések azon szándékát, hogy önállóak legyenek. Zala megyét hoznám példának. 257 település található Zala megyében, és több mint az 50 százaléka 500 lélekszám alatti. Ahogy hallottuk a számokat, nem kis településekről van szó. Én is egy kis település polgármestere vagyok, bele tudom élni magam abba a dologba, amit tettek, hogy mekkora munka van mögöttük.
A vagyonmegosztás kérdésében csak egy példát. 17 év alatt ott egy körzetemben lévő település nem tud a másikkal megállapodni a vagyonáról, úgyhogy tudom, mikor ilyen dolgok kerülnek felszínre, mi van. A XVI. századig visszamentek, hogy mi történt, és azt taglalták, hogy nem tudtak megegyezni, amikor a törökök kivonultak abból a két településből, és a pásztorokat kérdezték meg, hogy ki meddig legeltetett, és ott húzták meg a vonalakat, és hozták az akkori pásztorok nevét. Tehát azért mondom, hogy nagyon nehéz kérdés, amibe beleléptek.
Azt mondom a bizottságnak, tegyen meg mindent annak érdekében, hogy segítsük őket azért, hogy ezen törekvéseik révbe jussanak. A tárcának azt mondom, lehet azt mondani, hogy bírósági szakaszra lehet terelni az ügyet, de tudjuk, hogy ez több éves folyamat, és ők nem több évig akarnak várni, hanem szeretnék most elindítani a folyamataikat, amelyet teljesen jogosnak tartok, és a magam részéről támogatom minden eszközzel. Köszönöm.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Hogy a másik oldal szóljon, akkor én kérek szót magamtól. Tisztelt Bizottság! (Dr. Kovács Zoltán: Nekem át kellene adni az ülés vezetését, és én megadom a szót.) Alelnök úrnak igaza van, hogy erre az időre át kell adni az ülés vezetését, hogy ő adjon nekem szót.
Tisztelt Bizottság! Azt gondolom, hogy itt van egy ilyen, szeretnék segíteni és megoldani a problémát. Ezek a települések már nem önállósodni akarnak, ezek önálló települések, tehát itt ez a dolog már megtörtént.
Azt is tudom, hogy önöknek is nagyon nehéz a helyzetük, mint általában Magyarországon ma az önkormányzatoknak, nehéz helyzetük van. Komoly feladatokkal kell megbirkózni.
Ami javaslatot önök tettek, tulajdonképpen erről tudunk beszélni. Azt gondolom, hogy ez a javaslat ilyen formában nem támogatható. Egyrészt hallottuk a tárca álláspontját, a kétharmados önkormányzati törvénynek a vagyonnal kapcsolatos rendelkezése, ezek elég szigorúan azt mondják, hogy az előkészítő bizottság meg különböző lentebbi szintekre nem lehet vagyoni kérdéseket telepíteni, és azt gondolom, hogy ez helyes is így, tehát ezen nem kellene lazítani.
A másik. A felterjesztők itt azt mondták, hogy a vagyonukat meg az anyagban is... Ez a nehéz kérdés, hogy kié ez a vagyon, mert önök azt gondolják, hogy az övéké, mások meg azt gondolják, hogy másé. Ki van abban a helyzetben, hogy ezt eldöntse, hogy kié vagy mié? Ehhez van az az előkészítés, hogy lehetőleg előre megegyezni, és ha mégis az előkészítés után valaki meggondolja magát, vagy sok minden előfordulhat, akkor ott van a bíróság. Persze nem biztos, hogy ez a legjobb megoldás. De ami le van írva itt, azt gondolom, hogy az első pontban ez az egyszeri támogatás, azon lehet sokat gondolkodni, hogy a rendelkezésre álló központi költségvetésből kapott bevételeket hogyan osszuk el. Mintegy 1300 milliárd forint. Azt gondolom, hogy nem az a legjobb, ha önállósodás útjára lépő önkormányzatok külön támogatást kapnak. A normativitást meg sok mindent célszerű meghagyni. Én a magam részéről nem erre adnék pénzt, ha lenne pénz.
Az önkormányzatok, önök teljesen önálló önkormányzatok. Ugyanúgy joguk van a költségvetési törvény 6. mellékletében szereplő lehetőségekkel élni. Itt a működési hiánnyal küszködő önkormányzatok problémája van, önhiki, egyéb támogatás, és az egyéb támogatásra biztos, hogy van lehetőség. Tehát azt gondolom, hogy így az első bekezdés nem.
Az előkészítő bizottság felruházásáról volt szó, és arról is, amit önök mondanak, hogy az önállóvá vált településrészen lévő vagyon az övék. Ez nem ennyire evidens. Lehet, hogy most épp az önök esetében ez nem lehet vita, de azért Magyarországon a majdnem 3200 önkormányzatnak a területi beosztása nagyon bonyolult ám. Itt tudjuk, hogy van nagyon sokféle helyzet, hogy hol a határ, mint oszlik, és az, hogy egy-egy közszolgáltatásnak az intézménye hol helyezkedik el, nem biztos, hogy közigazgatási határon belül kell hogy legyen. Nagyon sok példa van arra, hogy nem a saját közigazgatási területén lévő intézményben látnak el közszolgáltatást, és az önkormányzatnak az a joga meg meg kell hogy legyen, hogy lehessen más településrészen is vagyona, vagyoni értékű joga. Tehát azt gondolom, hogy ez a javaslat, amit önök így tettek, így ebben a formában nem lenne szerencsés, ha beépülne a törvénybe.
Azzal viszont egyetértek, hogy kell kezdeni a problémával valamit. Alelnök úr fejtegetésével szinte teljes egészében egyet tudok érteni. Nekem az lenne a javaslatom, hogy van egy új fórum, ami a kormány és önkormányzatok közötti viszonyt rendezi, nem a viszonyt, hanem az egyeztetési eljárást. Ajánlja ez a bizottság azt, hogy a kormány és az önkormányzatok egyeztető fórumára kerüljön ez oda, mert a kormány maga nem tudja ezt a kérdést megoldani, mert kétharmados törvény, meg egyébként is, az önkormányzatok nélkül a kormány nem fog döntést hozni. Tehát ha ez az egyeztető fórum valamikor napirendjére tűzi ezt a kérdést, és valamilyen jó megoldás jön, akkor azt gondolom, hogy van lehetőség arra, hogy a jogszabályba beépüljenek azok az új javaslatok, amelyek megoldják ezeket a problémákat. Lehet, hogy ez már önöknek nem túl sokat fog segíteni, de ahhoz, hogy négy év múlva, amikor lesznek, ha oda eljutunk, már ez is jó lesz.
Ezt kívántam elmondani, úgyhogy bárhogyan is nézve, én nem tudom ezeket az új passzusokat beépítésre javasolni.
A végén adnék szót, ha lehetséges, mielőtt a döntés megszületik. (Dr. Kovács Zoltán jelentkezik.) Kovács Zoltán alelnök úré a szó.
DR. KOVÁCS ZOLTÁN (Fidesz): Két rövid megjegyzést tennék az elején, az egyik Papp képviselő úrnak. Ha valaki anyagi okokból kíván leválni, az nemcsak a javakat, hanem a terheket is viszi. Végigéltem Várpalota és Pétfürdő leválását. Pétfürdő azért nem a Rózsadomb meg nem is Hawaii. Tehát azért, hogy az iparűzési adó e mögött többletként önállóan megjelenik, nagyon sok terhet el kell viselni, a péti műtrágyagyár, meg ami ott Peremarton környékén található, meg Berhida, amit egyébként Veszprém megyében csak Berhida-háromszögnek hívnak időnként.
A másik, amit alelnök úr mondott, én örülök, hogy végre legalább bizottsági ülésen elhangzik az, hogy nehéz az önkormányzatok helyzete, mert eddig egészen mást hallottunk mind a miniszter asszonytól, mind pedig a képviselőtársaktól.
Ami a tényeket illeti: 1800 település van Magyarországon, amely 1000 fő alatti. Tehát ebből ez az elénk került településkörből kettő az, amelyik 1000 fő alatti, a többi mind ennél nagyobb. Gondoljunk bele, ilyen lélekszámmal városok vannak egyébként, a várossá nyilvánítási jogszabály anomáliáiból adódóan várossá nyilvánítottak ennél jóval kevesebb lélekszámú településeket is. Ez is megérne egy misét, hogy miként. Ez általában mindig a választás évében szokott megtörténni, tudjuk egyébként, hogy miért.
Az egyeztető fórum, amit az elnök úr javasolt, hogy oda nyomjuk át az ügyet, általában azt szokták mondani, hogy ha valamire azt akarjuk, hogy eltemessük, akkor hozzunk létre egy bizottságot, még akkor is, ha azt mondják, hogy ami feláll, az általában működik, értem ez alatt a bizottságot, de mégis azt gondolom, ez az időhúzás kategóriája. Lehetne mondani, hogy akkor az önkormányzati érdekszövetségek is kezdjenek el nyomulni ebben az ügyben. Én inkább azt mondanám, hogy a tárcának kellene hajlandóságot mutatni arra, hogy ezt a hosszú évtizedes problémát megoldja, tehát készítsen egy olyan szakmai javaslatot, amely előbbre visz. Lehet, hogy még ezek a községek is megérik, ha ezt viszonylag rövid időn belül, értem ez alatt egy fél éves, egyéves periódust, hogy a tárca készítene elő egy olyan javaslatot, amely anyagi jogszabályokkal és anyagi vonatkozásban tenne rendet ebben a kérdéskörben.
Valóban vitatkozhatunk azon, hogy eljárásjogi szabályok mellé most hozzunk anyagi szabályokat is, de volt már rá példa egyébként a magyar törvényhozás idején, hogy kifejezetten eljárásjogi szabályokat tartalmazó törvénybe kerültek anyagi jogszabályok. Vannak ilyen önkormányzati rendeletek is. Mindannyian itt élünk ezen a földön, ismerjük ezeket. Tehát úgy gondolom, elsődlegesen kormányzati oldalról kellene ennek megindulnia. Ahogy az elnök úr elmondta, a bizottság partner ebben a kérdésben, az egyeztető fórum is lehet ennek egy-egy eleme, az érdekszövetségi kör is lehet egy-egy eleme. Én azt is el tudom fogadni egyébként, hogy induljunk el most ezen az úton, a felterjesztés alapján támogassuk meg, hátha ezzel kimozdítjuk az ügyet a holtpontról, amibe egyébként senki nem vágott bele, bármilyen kormány volt az elmúlt másfél évtizedben, senki nem vágott bele. Lehet, hogy ha ezt elindítanánk, lehet, hogy nem tökéletes, nem jó javaslat, lehet ezen javítgatni, de lehet, hogy akkor jobban inspirálnánk azokat, akiknek ez a dolga, hogy ezeket a jogszabályokat megalkossák, vagy pontosabban legalábbis beterjesszék a parlament elé, hogy dönthessünk erről.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Kérdezem a bizottság tagjait, kívánnak-e még hozzászólni. (Nincs jelzés.) Ha nem, akkor szerintem az lenne a legjobb, ha utoljára kapnának önök szót. Kérdezem a minisztérium képviselőjét, kíván-e reagálni. Nem kötelező, csak ha valami fölmerült és kíván rá reagálni, akkor öné a szó.
PINTÉRNÉ DR. VÍGH ILONA főosztályvezető-helyettes (Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium): Köszönöm szépen. Csak nagyon röviden szeretném pontosítani, mert akkor ezek szerint nem voltam kellőképpen korrekt, amikor fogalmaztam. Valóban eljárási kérdés is, de olyan anyagi jogi kérdés, ami alapvetően az önkormányzatok alkotmányos alapjogát érintő, tehát a vagyon, vagyonnal való gazdálkodás, a vagyon fölötti rendelkezési jogot érinti ez a módosítási javaslat, illetve kezdeményezés.
Maga a szabályozás minden esetben éppen az önkormányzatiság alapelvéből kiindulva a konszenzusos megoldásokat támogatja. Pontosan ezért tartalmaz ilyen eljárási és egyeztetési rendelkezéseket, hogy az önállóvá válás előtt lehetőleg egyezzenek meg az érintettek.
Alkotmányossági aggály merült föl a támogatás esetén abban a kérdésben is, hogy az egyenlő alapjogokkal rendelkező önkormányzatok között egy pozitív diszkriminációt valósítana meg egy ilyen rendelkezés elfogadása, amely az önállóvá váló településnek juttatna bizonyos támogatást vagy anyagi forrást. Itt tulajdonképpen, engedje meg, hogy az ön fogalmával pontosítsam, hogy nem büntetni kívánjuk mi az önállóvá váló településeket, de pontosan az önkormányzatiság elvéből következően nem támogathatunk olyan kezdeményezést, amely különbséget tenne, még ha pozitív irányban is a települések között. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen. A felterjesztő kért szót döntés előtt. Tessék parancsolni!
LICHNER ANDRÁS, Somoskőújfalu község polgármestere: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Bizottság! Két rövid gondolat. Az egyik, hogy miért is kértük ezt a módosítási javaslatot. 2002-ben indult el Somoskőújfalu esetében a leválási folyamat előkészítése. Összeállítottuk az anyagot, tehát minden föltétel akkor, amikor a leválási dokumentációt összeállítottuk, adott volt. Időközben, ahogy múlt az idő, a volt tanácsháza épületét lebontották. Ezzel kívánta Salgótarján úgymond megakadályozni, hogy még véletlenül se váljunk le. Ez nem volt elég, hanem a második az, hogy bezárták az általános iskolánkat. 2145 fős település, 180 gyerekes iskola, és Salgótarján egyszerűen bezárta. Jött a köztársasági elnök úrnak a határozata, jöttek a választások. A választások után, mit adj isten, 2006. december 31-én adta át a vagyonelemeknek az egyik részét Salgótarján város, és mit ad a sors, azt a vagyonelemet, ami a központi belterületen lévő iskola, altalaj és felépítmények, nem adta át, és azt mondta, hogy ő ezzel tárgyalási pozícióba került. Mi másképp hívjuk, zsarolás. Az zsarolja, hogy újra szeretnénk indítani szeptemberben az általános iskolánkat, de nem tudjuk elindítani, mert nincs birtokunkban az ingatlan. Ennyit szerettem volna csak mondani. Köszönöm.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Tisztelt Bizottság! Jegyző asszony még szeretne szólni. Röviden. Tessék parancsolni!
VARGÁNÉ VASS ÉVA, Monorierdő község jegyzője: Nagyon röviden. A minisztérium képviselője hivatkozott az önkormányzati törvény vagyonra vonatkozó szabályaira. Csak emlékeztetni szeretném a bizottságot az Ötv. 77. § (1) bekezdésére, mely szerint az önkormányzat közszolgáltatásokat nyújt, saját tulajdonnal rendelkezik, költségvetési bevételeivel, kiadásaival önállóan gazdálkodik. A 78. § pedig arról rendelkezik, hogy hogyan áll össze a vagyon. Tessenek mondani, az az önkormányzat, amely nem rendelkezik 2007. január 1-jén vagyonnal, nem ismeri a vagyona körét, milyen közszolgáltatási feladatokat fog tudni ellátni ebben a jogi szabályozásban 2007. január 1-jén?
A megállapodás kérdésében a konszenzus a maradó és az elváló településrész vonatkozásában. Azt gondolom, amíg a jogalkotó nem biztosítja a leváló önkormányzatoknak ugyanazokat az alapjogokat, amelyeket a Magyar Köztársaság alkotmánya, illetve az önkormányzatokról szóló törvény minden egyes ma létező magyar településnek biztosít, azaz ha megengedjük azt a helyzetet, hogy a bíróság döntsön abban a kérdésben, hogy kié a vagyon és hol a közigazgatási határ... Most is azt mondjuk, legalábbis ez a mi álláspontunk, hogy alárendelt szerepet játszunk, nem vagyunk egyenrangú felek, hiszen a maradó település esetében ott van az önkormányzati tulajdon, valamennyi ott van, a vagyon. A leváló település a leválás pillanatában nincs ebben a helyzetben, hogy alkupozícióba, egyáltalán tárgyalási pozícióba kerülhessen. Azt gondolom, hogy az a pozitív diszkrimináció, amit ezek a települések a leválással összefüggésben kértek, talán méltányolható még a jogalkotó szempontjából is, azt is tudva természetesen, hogy nem feltétlenül az eljárási szabályok között, ahogy a minisztérium képviselője fogalmazott.
Mi készek vagyunk arra, hogy a tárgyalásokat folytassuk ebben a kérdésben. Úgy ítéljük meg, hogy a jelenlévő bizottsági tagok jelentős része támogatja, illetve érzékeli a problémát, azt a problémát, amire mi fel kívántunk hívni a figyelmet. Mi azt kérjük önöktől, hogy ne engedjék, hogy ez az általunk jelzett, több települést, ha gyorsan összeszámoljuk, tízezer ember sorsát érintő kérdés, arra kérem önöket, hogy gondolják meg, fontolják meg, és legalább a további egyeztetések vagy a megfelelő jogi szabályozás, a megfelelő jogszabály módosításával szíveskedjenek hozzájárulni ahhoz, hogy a mi kezdeményezésünk ne jusson ugyanarra a sorsra, mint az összes többi eddig. Köszönöm.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Tisztelt Bizottság! A bizottságunknak dönteni kell. Dönteni arról tudunk, ami a felterjesztésben szerepel. Itt most nagyon sok olyan kérdés is elhangzott, ami nincs a felterjesztésben. A felterjesztésben az 1999. évi XLI. törvény módosítása szerepel. Ennek 3-4 szakaszát kívánják módosítani. Erről tudunk dönteni. Arról most nem tudunk itt dönteni, hogy akarjuk-e, szeretjük-e meg hogyan kell.
Amit itt jegyző asszony elmondott, ez önnek a véleménye. Itt a másik fél véleményét nem tudtuk meghallgatni, mert nem napirendünk, hogy hallgassuk meg azon településeknek a vezetőit, akik vagyontárgyról másképp vélekednek. Azt gondolom, hogy nekünk, országgyűlési képviselőknek, törvényhozóknak az ő véleményük is ugyanolyan fontos, amikor valami kérdést el akarunk dönteni. Az önök felterjesztéséről - mint említettem, a tegnapi napon mindenki megkapta írásban is - tudunk dönteni, arról, hogy a felterjesztett törvényjavaslatból csinálunk-e bizottsági önálló indítványt. Tehát erről kell dönteni. Erről elhangzottak a vélemények.
Megkérdezem a tisztelt bizottságot, egyetért-e azzal, hogy a felterjesztett törvényjavaslatból bizottsági önálló indítványt kíván tenni. Aki igen, az kézfelemeléssel jelezze. (Szavazás.) 10 igen. Ki az, aki nem? (Szavazás.) 11 nem. Tisztelt Bizottság! Megállapítom, hogy a bizottság úgy döntött, hogy nem kíván a felterjesztésből bizottsági önálló indítványt tenni, tehát nem ért egyet a felterjesztéssel.
Tisztelt Bizottság! Az 1. napirendi ponthoz meghívottaknak további jó munkát kívánok! Azt kívánom, hogy a település legyen sikeres, és azok a problémák, amelyek most nem voltak itt leírva, azok megoldásában pedig kérem önöknek a közreműködését. Tehát abból, ami ma nem volt itt leírva, de a napirend során kijött, azt gondolom, hogy van feladatunk nekünk országgyűlési képviselőknek, a minisztériumnak, és bízom benne, hogy az egyeztető fórumra készül egy olyan anyag belátható időn belül, ami megpróbálja rendezni ezeket a dolgokat, mert két fél vitájához mindig a két fél egyetértése is kell. Köszönöm szépen. A napirendi pontot lezárom. További szép napot, jó munkát kívánok önöknek!
Tisztelt Bizottság! Rátérünk a 2. napirendi pont tárgyalására, Biatorbágy Nagyközség Önkormányzata felterjesztésének megtárgyalására. Hasonló tárgyalási menetrendet javaslok. Biatorbágy nagyközség vezetőit kerestük, a bizottsági ülésre meghívtuk. Nem kaptunk visszajelzést, hogy el kívánnának jönni. Mindent megtettünk annak érdekében, hogy itt legyenek a felterjesztők. Őket nem tudom köszönteni, bár megkérdezem, hogy van-e valaki, aki kívánja a felterjesztőket képviselni bizottsági ülésen. (Nincs jelzés.) Nem, akkor őket nem köszöntöm. Viszont köszöntöm az Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztériumból Szaló Péter államtitkár urat és köszöntöm dr. Magó Erzsébet és Gyarmati Edit asszonyokat, akik a bizottság munkáját segítik.
Tisztelt Bizottság! A felterjesztőknek akkor nem tudok szót adni. Képviselőtársaim megkapták a felterjesztést. Átadom a szót a kormány, illetve a minisztérium képviselőinek a felterjesztéssel kapcsolatos javaslat ismertetésére.
Dr. Szaló Péter szakállamtitkár (Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium) ismertetése
DR. SZALÓ PÉTER szakállamtitkár (Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Bizottság! A képviselő-testület felterjesztését megkaptuk, és jelzem, hogy részint erre a tárca korábban már választ adott. Alapvetően kifogásolják a nagysebességű vasút létesítését, szeretnék kezdeményezni, hogy kikerüljön az országos területrendezési tervből. Számos érvvel támasztották alá, hogy ez nem szerepel a vasúti törvényben, más dokumentumok erről nem rendelkeznek.
Egyeztettünk természetesen a gazdasági és közlekedési tárcával, a MÁV Zrt.-vel, a VÁTI-val, és egységes álláspontot képviselünk.
Szeretném jelezni, hogy a 19/2004-es közlekedéspolitikáról szóló országgyűlési határozatban tételesen szerepel az európai hálózathoz kapcsolódó vasúti törzshálózat fejlesztése, és ezen a paragrafuson belül megjelenik szó szerint az, hogy "valamint lehetővé teszi az uniós tagországok irányában a nagysebességű vasúti összeköttetést".
A vasúti közlekedésről szóló 2005. évi törvény valóban nem tartalmazza, azért, mert csak a meglévő törzshálózati és vasúti mellékvonalakat rögzíti. Az országos területrendezési terv az, ami erről rendelkezett, ennek elsődleges feladata az, hogy még akkor is, ha belátható időn belül nem rendelkezünk forrásokkal egy ilyen TGV rendszerű vasút megvalósítására, akár ezen hétéves tervidőszakon túl legyen rá lehetőség. Ezt a funkcióját - jelzem - már ma is betöltötte a törvény, hiszen komoly egyeztetéseket folytattunk a törvény beterjesztése időszakában Győr térségében, hogy egy ott tervezett üzletlánchálózat elemét 100 méterrel arrébb építsék fel, hogy ne szűnjön meg a vasútvonal szabad nyomvonala, mert abban az esetben, ha eléépítik ezt a nyomvonalat, akkor súlyos 10 és 100 milliárdokkal kerülhet többe, és adott esetben gazdaságtalanná tehetik egy ilyen fejlesztés megvalósítását.
Jelen tervekben a Pozsonyig történő nagysebességű vasút koncepciója szerepel az Európai Unió közlekedésfejlesztési tervei között, de a magyar szándék az, hogy ez mindenképpen Budapestig érjen el. Erről rendelkezett a terv.
Szeretném azt jelezni, hogy '97-ben az Alkotmánybíróság vizsgálta a területrendezési tervekkel kapcsolatos szabályozást, és akkor hozott egy határozatot, a 3/97-es alkotmánybírósági határozatot, amelynek a keretében állást foglalt, hogy az önkormányzatok kötelesek fogadni a közérdekből megvalósuló fejlesztéseket. Azt is kiemelte a terv, hogy a területrendezés az, ami az egymástól elkülönült ágazati fejlesztési elképzeléseket szintetizálja, és azok összhangját megteremtve tesz javaslatot a közérdekű fejlesztések megvalósítására. Kiemelte, amennyiben az Országgyűlés törvényt alkot, akkor ezt az önkormányzat fogadni köteles.
Néhány pontot még felvetett az önkormányzat, hogy pontosításra szorul az országos területrendezési terv, illetve a Budapest agglomeráció területrendezési terve. Jelezném, hogy ennek eleget tettünk már éppen az Országgyűlés felhatalmazása alapján, a törvény elfogadását követő két éven belül. Mindezek miatt mi fenntartjuk a jelenlegi javaslatot, és nem támogatjuk a testület javaslatát. Köszönöm.
ELNÖK: Köszönjük szépen. Tisztelt Bizottság! Hallottuk az érveket, egyértelműen azt, hogy nem javasolják a fölterjesztést. Van-e kérdés, vélemény? Nézek körbe. (Nincs jelzés.) Nincs. Lezárhatjuk a dolgot? (Nincs jelzés.) Egyetért-e a bizottság azzal, hogy az Önkormányzati és területfejlesztési bizottság a felterjesztést benyújtja bizottsági önálló indítványként? (Szavazás.) Megállapítom, hogy a bizottság nem ért vele egyet, így a felterjesztést nem nyújtja be a parlamentbe.
Tisztelt Bizottság! Rátérünk a következő napirendi pontunk megtárgyalására, a területfejlesztési támogatásokról és a decentralizáció elveiről, a kedvezményezett térségek besorolásának feltételrendszeréről szóló határozati javaslatra, amelyet H/2940. szám alatt kaptak meg a képviselőtársaim. Köszöntöm a kormány képviselőit. Gondolom, hogy szóbeli kiegészítést kívánnak tenni. Felhívom a tisztelt bizottság tagjainak figyelmét, hogy általános vitára való alkalmasságról kell döntenünk, és első helyen kijelölt bizottságként.
Egy kis változás van azért a kormány képviseletében, csak államtitkár úr marad, és köszöntöm Vaszócsik Győzőnét és Tipold Ferenc urat, akik segítségünkre lesznek a napirend tárgyalásánál. Szóbeli kiegészítésre átadom a szót.
Dr. Szaló Péter szakállamtitkár (ÖTM) szóbeli kiegészítése
DR. SZALÓ PÉTER szakállamtitkár (Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Bizottság! A területfejlesztési törvény úgy rendelkezett, hogy az Országgyűlés a területfejlesztési támogatások, valamint a decentralizáció elvéről és a kedvezményezett területek besorolásának feltételrendszeréről határozatot hoz, tehát megszabja azokat a feltételeket, amelyek a támogatás politikai irányait kijelölik. Ezzel összhangban már készült korábban is ilyen országgyűlési határozat. Ennek felülvizsgálatát már korábban meg kellett volna tenni, azonban célszerűnek láttuk megvárni azt a kistérségi lehatárolásról szóló törvényjavaslatot, amelynek tárgyalását már meg is kezdte az Országgyűlés, hiszen erre a kistérségi rendszerre épül rá a támogatási rendszer. Ezért került be egy időben benyújtásra ez a tervezet a törvényjavaslatba.
Az egész támogatási rendszert nagy kihívás éri az Európai Unió oldaláról, és ezeknek próbáltunk megfelelni. Három pillérre épül az előterjesztés. Egyrészt kijelöli a támogatási rendszer átalakításának fő irányait - ez már ma is átalakulóban van -, aztán meghatározza a területfejlesztési támogatások működtetésének irányelveit, majd harmadik pillérében határozza meg azt a feltételrendszert, hogy hogyan lehet meghatározni a területfejlesztés kedvezményezett térségeit.
Az átalakítás fő irányairól nagyon röviden. Egyrészt az Új Magyarország fejlesztési terv és a vidékfejlesztési stratégia olyan szempontból jelent kihívást a területfejlesztési támogatási rendszernek, hogy a költségvetési lehetőségek miatt a források nagyrészt társfinanszírozási forrásokká konvertálódnak, tehát együtt mozognak az uniós támogatásokkal, egy rendszerben kerülnek lebonyolításra. Ez nagyon helyes. Mindemellett azonban vannak és lesznek olyan nemzeti támogatások, amelyek az Unió által nem támogatott célokhoz feltétlenül szükségesek, például amik akár a működéshez kapcsolódnak, vagy akár olyan speciális területhez, amik nem feltétlenül a felzárkóztatás témaköréhez kapcsolódnak. Ezért ezeket a támogatásokat komplementebb módon célszerű tervezni, tehát az uniós támogatásokat alapul véve. Viszont fontosnak tartjuk, hogy az egész támogatási rendszer szinergiája növekedjen, tehát a különböző támogatások egymás hatását erősítsék fel.
Fontosnak tartjuk, hogy a hazai támogatási rendszer is egyre inkább hasonló elveken működjön, azonos eljárási szabályok szerint, tehát a stratégiai tervezés és programozás irányába szeretnénk ellépni, és amit még kiemelnék az előterjesztésből, hogy tovább erősíteni a decentralizációt, hogy azon a szinten szülessenek a döntések, ahol a legtöbb információ áll rendelkezésre.
Néhány új eszközt is felvázol, például a közszerződések rendszerét, ami lehetővé tenné, hogy a jelenlegi költségvetési lehetőségeken túlmenően egy több évre szóló kötelezettségvállalás szülessen az önkormányzatok, állami, illetve a területfejlesztési szervek között. Ez persze nem történhet meg 2008. január 1-jétől. Egy középtávú program kialakítására tettünk javaslatot, amelyet a határozat elfogadása után a kormány egy intézkedési tervben fog majd rögzíteni.
Tudjuk, hogy sok-sok új intézkedés szükséges. Megjelenik ebben a határozatban, hogy regionális költségvetési fejezetet kellene kialakítani a költségvetésben. Ennek számos feltétele van, az államháztartási törvény módosítását és a részletszabályok megalkotását igényli.
A kedvezményezettségről, ami a bizottságnak leginkább a hatáskörébe tartozik. Átlátható mutatórendszert szeretnénk alkotni, tehát csakis az elérhető, polgármesterek és minden szereplő által elérhető mutató alapján teszünk javaslatot a besorolásra. Több mutatócsoportba rendeztük a mutatóhalmazt, és mindegyik mutatócsoportnak, tehát a gazdaságinak, szociálisnak, társadalminak, infrastrukturálisnak és foglalkoztatásinak azonos súlya van. Ezekből képzünk egy komplex mutatót azonos súllyal, és a komplex mutatóhoz mérjük az egyes kistérségeknek a pozícióját. Itt meghatározzuk, hogy két kategóriája van a kedvezményezett térségeknek, a hátrányos helyzetű térségek köre és ezen belül a leghátrányosabb helyzetű térségek köre.
A próbaszámítások szerint a javasolt besorolási mérték, itt még új mutatók bejöhetnek a parlamenti vita során, de sok-sok mutatót vizsgálva azt jelenti, hogy körülbelül 90-95 között lenne az elmaradott térségek köre és 30-40 között a leghátrányosabb helyzetű térségek köre, szemben a jelenlegi 48-cal, illetve 98-cal. Tehát körülbelül azonosak. Ez lenne alapvetően egy kétfokozatú támogatási rendszer. Azonban ehhez még két plusz szabály kötődik, egyrészt hogy ahhoz az 1 millió főhöz, aki még a leghátrányosabb helyzetű körön belül helyezkedik el, tehát az alsó skálán, kapjon még kiemelt kormányzati segítséget, intézményes segítséget a felzárkóztatás főleg a programok kidolgozásánál és menedzsmentjénél, hiszen tudjuk, hogy itt szorulnak rá ezen térségi körben leginkább a szellemi támogatásra és erőforrásokra, illetve pluszban egy kizsilipelő rendszerre tesz javaslatot a határozat, ami azt jelenti, hogy durván még egy 200-300 000 főt érintő kistérségi körben egy csökkentett mértékű támogatás biztosítható. Tehát gyakorlatilag így összességében egy négyfokozatú támogatási rendszer állna fel a kedvezményezetti körben, és ezt szeretnénk érvényesíteni az egyes operatív programokban, akciótervekben, tehát nemcsak a területfejlesztési, hanem az ágazati támogatások kialakításánál is.
Tisztelt Bizottság! Kérem, hogy támogassák a tárgysorozatba-vételt. Köszönöm.
ELNÖK: Köszönöm szépen államtitkár úrnak. Tisztelt Bizottság! Ha vannak kérdések, akkor először azt beszéljük meg. (Tasó László jelentkezik.) Tasó képviselő úr!
TASÓ LÁSZLÓ (Fidesz): Köszönöm szépen. Tisztelt Bizottsági Ülés! Kérdéseket szeretnék feltenni. 2013-ig egy alkalommal, véleményem szerint 2010 környékén érdemes lenne felülvizsgálni a térségi besorolást újra. Nem lenne-e lehetőség arra is, nem gondolkodnak-e ebben, hogy néhány év múlva? Addig sok dolog történik, és rengeteg változásra számítunk, reméljük, hogy ez így is lesz.
A 7. pontban indokolt előnyben részesíteni a leghátrányosabb helyzetű térségeket, pontosabban a pályázataikat. Ez csak indokolt kategória. Lehet-e ezt kötelezni, vagy nem gondolják-e, hogy ezt erősebben kellene megjeleníteni, tehát alkalmazni kelljen ezt a fajta pozitív diszkriminációt?
A 10. pontban nem igazából értem, a kormányprogram változik? Itt arról szól a 10. pont, hogy csökkenteni kell az oktatásban és lakhatásban tapasztalható elkülönülést és elkülönítést. Tehát akkor ez a kormányprogrammal teljesen szembemegy, hiszen most arról van szó, hogy pontosan össze kell vonni az iskolákat, és lehetőség szerint azt kell csak figyelni, hogy milyen hatékony az intézmény működése. (Gy. Németh Erzsébet távozik az ülésről.)
A második fejezet 1. pontjában kérdezném, biztos, hogy teljesen el kell felejteni a megyei szinteket, a megyei területfejlesztési tanácsokat? Ha pedig csak régiós tanácsokban gondolkodunk, akkor a kistérségi tanácsok nem jöhetnek-e szerepbe? Nem gondolkodnak-e abban, hogy a kistérségi tanácsokat erősítik meg, ha már a megyei szintet le akarják mosni a térképről?
Nem tűnik ki, csak utalás van rá, de kíván-e foglalkozni majd más formában az előterjesztő a regionális fejlesztési tanácsok összetételével? Utalás van rá egyébként, de elég burkoltan.
Szeretném megkérdezni, hogy semmilyen módon nem gondolkodnak abban, hogy a térségek besorolásánál a roma lakosság arányát figyelembe veszik? Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm. Van-e további kérdés? (Dr. Tilki Attila jelentkezik.) Tilki Attila!
DR. TILKI ATTILA (Fidesz): Tisztelt Bizottság! Én a határozat tervezett szövegével kapcsolatban szeretnék kérdezni. Egyrészt az I. fejezet 5. pontjában ez a "global grant" eljárási forma, szóval ez furcsa egy kicsit, hogy egy magyar határozattervezetben angol kifejezést használok. Ezt mindenféleképpen indokoltnak tartanám kicserélni.
A másik, szintén itt az I. fejezet 9. pontjában a regionális identitástudat fejlődéséről beszél a szöveg. Én nem tudom értelmezni, mit jelent ez, hogy regionális identitástudat. A nemzeti lisszaboni akcióprogrammal kapcsolatban kíváncsi lennék, hogy az ottani elfogadott normaszövegben van-e ilyen regionális identitástudat. Ha van, akkor sem tartanám ezt Magyarországon indokoltnak, hogy egy ilyen normaszövegbe bele kelljen rakni.
Új Magyarország fejlesztési terv, benne vagyunk ebben, polgármesterként és kistérségi elnökként is. Az Új Magyarország fejlesztési terv tudomásom szerint a nemzeti fejlesztési terv II., csak a kormánypropagandában van Új Magyarország fejlesztési terv. Nem értem, hogy miért maradt el az a második nemzeti fejlesztési terv elnevezés.
A következő. Szintén a II. fejezetben egy kicsit nyakatekerten, persze jogászként érthető módon van megfogalmazva, nem is, a IV. fejezetben a kedvezményezett térségek besorolásának feltételrendszerénél. Beszélnek leghátrányosabb térségről, beszélnek hátrányos térségről, és beszélnek a leghátrányosabb és a hátrányos térség közötti térségről, amelyeket szintén kiemeltebben próbálnak támogatni. Akkor ez itt talán egy fokozás lenne, hátrányos, hátrányosabb, leghátrányosabb. Valószínűleg azért fogalmaznak így, hogy ne legyen ennyire abszurd ez a fogalmazás. A véleményem is ebben, hogy egy kicsit most már túl lett bonyolítva, és lassan ezekkel a különböző szintekkel, különböző megfogalmazásokkal egyfajta abszurd irányba megy el a normaszöveg, de én mindenesetre úgy gondolnám, hogy talán ezzel érdemes lenne foglalkozni.
A cselekvési terv, igen, ezt akartam mondani az előbb még. A II. fejezetben van, hogy a kistérség fejlesztési programja, valamint cselekvési terv. Nem igazából értem, hogy miért kell most külön cselekvési terv is, mikor már megvan a kistérség fejlesztési programja. Tudomásom szerint a kistérségi megbízottaknak van ez talán előírva, hogy most sürgősen kistérségi szinten cselekvési tervet kell készíteni. Ebben az a félő, hogy össze akarják gyűjteni a fejlesztéseket, hogy majd utána természetesen azt mondva, hogy politikai diszkrimináció már nincs, mazsolázgatni tudjanak, megnézni, hogy melyik az ilyen oldali önkormányzat, melyik az olyan oldali önkormányzat, és válogatni előre, fölkészülni a következő öt évre, melyik önkormányzat mit akar fejleszteni. Tehát számomra ez a cselekvési terv elkészítése is aggályos kérdés. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen. (Tasó László jelentkezik.) Tasó képviselő úr, még egy kérdés.
TASÓ LÁSZLÓ (Fidesz): Elfelejtkeztem még egy kérdésről. Nem igazán értem, tehát az imént a szóbeli kiegészítésben elhangzott, hogy 2008. január 1-jétől még nem indul a tervgazdálkodás újkori korszaka, tehát a középtávú tervezés nem indul el, valamikor majd elindul. Mikor fog elindulni? Uniós támogatások lecsengése után vagy mikor gondolják? Egyébként nagyon nehezen értelmezhető a középtávú tervet úgy készíteni a regionális tanácsoknak vagy a régiókban úgy, hogy már közben elfogadták a 2007-13-ig szóló listáját a közlekedésfejlesztésnek, elég érdekes. Köszönöm.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Van-e további kérdés? (Nincs jelentkező.) Ha nincs, akkor a kérdéseket lezárom. Válaszadásra visszaadom a szót államtitkár úrnak.
Dr. Szaló Péter szakállamtitkár (ÖTM) válaszai
DR. SZALÓ PÉTER szakállamtitkár (Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium): Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Bizottság! Sorrendben válaszolnék a kérdésekre. Tasó képviselő úr kérdezte, hogy lesz-e felülvizsgálati lehetőség. Mi erre a hétéves időszakra egyfajta stabilitást szerettünk volna teremteni. Folyamatosan jelenteni kell a parlament felé tehát a területi folyamatokról, de természetesen amennyiben olyat tapasztalunk, hogy jelentősen megváltoztak a tendenciák, akkor azt hiszem, hogy az Országgyűlés felé nyugodtan élhetünk új javaslattal, és az Országgyűlés minden bizonnyal akkor új irányt fog javasolni vagy új besorolást javasol.
Természetesen örülnék annak, ha ilyen szigorúan lehetne fogalmazni, hogy a hátrányos helyzetű térségek projektjeit minden esetben el kelljen fogadni, azonban kénytelenek vagyunk egy puhább megfogalmazásnál maradni, mert hiszen azért a források, bármennyire is növekednek, azért nem lesznek elegendők valamennyi fejlesztés befogadására. Ezért különösen azon térségekben, ahol nagy a hátrányos helyzetű kistérségek száma, például Kelet-Magyarországon, akkor kiszorulhatnának azok a kis- és középvárosok, amelyek éppen a léc fölött vannak, de azért bőven rászorulnak még fejlesztésekre. Azért itt bölcsen kell mérlegelni majd a fejlesztések odaítélésénél.
A 10. pont megfogalmazását nem tudtam még megnézni: Ott a szándék az volt, ha jól emlékszem, hogy a szegregációt csökkenteni, tehát igazából az iskolán belüli elkülönülést kellene mérsékelni, és nem pedig az iskolarendszer szervezeti átalakítására vonatkozik ez a mondat.
A megyei szinttel kapcsolatban szeretném jelezni, hogy az uniós támogatások megjelenése sajnos automatikusan maga után vonja a megyei szint kiürülését. Források megyei szinten és regionális szinten voltak, decentralizált források kistérségi szinten nem voltak, tehát ott nem érzékelhető a forráskivonás. De mivel maximum megyei vagy regionális szintig lehetett a decentralizáció jegyében forrásokat telepíteni, ezzel az uniós társfinanszírozási rendszerbe való beintegrálódással bizony kiürülnek a megyei keretek. A kistérségi szinten pedig nem lehet és talán nem is célszerű újraelosztást tervezni, mert egyrészt nincs rá forrás, tehát ott a tervezés, a programozás és a közös cél meghatározása lehet a fő feladat. Természetesen mi erősíteni szeretnénk a kistérségi szintet is, hiszen a források optimális felhasználásáról úgy lehetne gondoskodni, ha van egy világos stratégiai irány, és ezen stratégiai irány keretében a legcélszerűbb és leghatékonyabb fejlesztésekre fordítanánk a pénzeket. Az lenne a célszerű, ha a kistérségek szerepe ebben a forrásallokációban tudna növekedni. Ennek a technikáját keresni kell még, adott esetben, nem tudom, még a tagság átgondolásával is.
A tanácsok összetételével kapcsolatban, hogy azt most nem érintjük. Az a területfejlesztési törvény hatálya alá tartozik. Úgy tudom, hogy lesznek erről majd tárgyalások, tehát alapvetően a frakciók között, illetve a politikai pártok között. Ez egy nagy csomag része, tehát a területfejlesztési törvény, az önkormányzati törvény, a választási törvény együtt alakul, és ennek lezárása után kapunk tulajdonképpen impulzusokat, hogy milyen irányba nyúljunk a területfejlesztési törvény szövegéhez.
A roma lakosság arányával kapcsolatban. Bennünket nagyon érdekel, és azt kell hogy mondjam, hogy oda is sandítunk, de ezt adatvédelmi okokból nem használhatjuk. A területi információrendszerben azt kell mondjam, hogy közelítve ki tudjuk rajzolni az inaktivitástól, a munkanélküliség számától kezdve, a gyerekszámtól kezdve, azt mondhatjuk, hogy 95 százalékban körbe tudjuk rajzolni, és ezek a térségek nagyon nagy mértékben tartalmazzák, de ezt alkalmazni nem lehet, ilyen mutatóval mi az információrendszerben nem rendelkezhetünk.
A "global grant" valóban javításra szorul. Uniós. Ezt köszönettel vesszük, ez valóban nem célszerű egy magyar jogszabályban.
A regionális identitástudat fejlődésével kapcsolatban ez semmiféle külső diktátum hatására került be, a lisszaboni program erről nem intézkedik. Ma az identitás egy nagyon bonyolult dolog, mert van alapvetően lokális identitás, tehát helyi identitás vagy társadalmi csoporthoz kötődő identitás. Tulajdonképpen már a megyei identitás azért kialakult, bár ezek a megyék is kompozit megyék, de mégis egy 50 év már azzal járt, hogy a megyei identitás is eléggé megerősödött, és persze van regionális, tehát tájegységhez kötődő identitás, tehát ilyen, hogy alföldi, dunántúli, satöbbi. De úgy gondoljuk, hogy azért ezek a régiók most persze nem jók és nem tökéletesek, de egymásra vannak ítélve vagy egymáshoz vagyunk láncolva, hiszen a régióközpont térsége, az együttműködő megyék közös stratégia megvalósításán kell hogy fáradozzanak, és ez bizony csak akkor lehet sikeres, ha valamilyen kohéziós erő is van mögötte. Tehát nem azt kell nézni, hogy mi közöm van nekem Bereghez mondjuk Heves megyéből, hanem hogy ez a régió együtt hogyan tud fejlődni, ehhez pedig ez mindenképpen hozzátartozna.
Szeretném jelezni azt, hogy azért Új Magyarország fejlesztési terv... Miért Új Magyarország fejlesztési terv? Nem tudom megmagyarázni, de nincs nemzeti fejlesztési terv 2007. január 1-jétől. Tehát maga az uniós szabályozásból ez a fogalom kikerült. Ott is a stratégiafókusz erősödött, nem nemzeti fejlesztési terv van, hanem egy ronda műszó van benne, nemzeti stratégiai referenciakeret. Most ezzel, amikor bárki meghallotta tőlünk, elhajtottak bennünket, ezzel nem lehet, ez egy rossz fordítás. Talán ha a fordítók jobban működtek volna, és mondjuk nemzeti keretstratégiának fordítottuk volna, akkor talán még belehozhattuk volna a magyar gyakorlatba. Zárójelben ez van mögötte, tehát Új Magyarország fejlesztési terv nemzeti stratégiai referenciakeret, de ez nagyon technikai műszó.
A kétszintű, illetve négyszintű támogatási rendszer. Korábban négyszintű volt a kedvezményezettek köre, mert a hátrányos helyzetűek mellett még ott volt az ipari válságtérségek köre, meg a foglalkoztatási szempontból súlyos helyzetű térségek köre. Ezek azonban feloldódtak a rendszerben, már nem jelentenek önálló markáns tényezőt. Ezért maradt a hátrányos helyzetű és a leghátrányosabb helyzetű, amit közé beiktattunk, az egy kizsilipelés, mert hiszen ki fognak esni ebből a rendszerből. Az Unió se él ezzel a rendszerrel, hogy azért ne érje egy sokk a kikerülő térségeket azonnal, tehát egy csökkentettebb támogatásra teszünk javaslatot meg egy még azon belül jelentőst. Ezen lehet vitatkozni, hogy a négyelemű rendszer sok-e vagy sem, de azért mégis ez a két pillére van, akkor is, ha támogatásnál tudunk jobban differenciálni.
Hogy miért kell a kistérségi cselekvési terv? Mivel az ágazati és a regionális operatív programokra kétéves akcióterv születik, ezért a hétéves kistérségi terveken belül mi is kíváncsiak vagyunk, hogy mi az, amit most be kellene nyomni ezekbe az akciótervekbe, mi az, amit meg kellene jeleníteni. Tehát a terv készültségi fokától, sürgősségétől a kistérségi prioritástól függően várjuk azokat a javaslatokat, hogy mi az, amit meg kell jeleníteni ezekben a tervekben. A másik a felkészülés a következő időszakra, hiszen projekt-előkészítéssel is kell készülni, és aszerint, ha azt látjuk, hogy nagy előkészítő munka szükséges, éppen talán a nemzeti támogatási célokat úgy kell alakítani, hogy lehet, hogy éppen nem beruházást, hanem tervelőkészítést kell támogatni.
Még a végén kaptunk egy kérdést 2008. évvel kapcsolatban. Szeretném jelezni képviselő úrnak, hogy ezt csak a közszerződések kapcsán említettem, mert ahhoz egy önálló jogalkotás kell, és az biztos, hogy nem lesz meg 2008. január 1-jéig, illetve a regionális fejezet kialakítása ez költségvetés, ide fejezetgazda kell, költségvetési intézmény vagy a hozzá tartozó ellenőrzési jelentés minden szereppel kapcsolatban. Tehát ez egy középtávú cél, és ha azt mondom, hogy ha ezt ötéves távlatban meg tudja csinálni Magyarország, akkor egy nagyon nagy eredményt könyvelhet el a területi gondolkodás, a hagyományosan ágazati felépítésű országban. Köszönöm szépen a figyelmüket.
ELNÖK: Köszönjük szépen. Akkor a vélemények. (Dr. Kovács Zoltán jelentkezik.) Alelnök Úr?
DR. KOVÁCS ZOLTÁN (Fidesz): Ha még az elnök úr megengedi...
ELNÖK: Meg.
DR. KOVÁCS ZOLTÁN (Fidesz): Igazából azt szeretném megkérdezni, hogy a menetrendet időben hogy képzelik el itt a határozati javaslat alapján. Intézkedési terv, mikorra születik ebből olyan döntés, amely alátámasztja a 90-95 között, illetve a 35 kedvezményezetti besorolású térséget, amikor ezt tudhatják már a térségek?
DR. SZALÓ PÉTER szakállamtitkár (Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium): Abban a percben, amikor már nem lesz módosító indítvány, tehát látjuk, hogy 99,9 százalékkal ez a határozat így megszületik, akkor mi a KSH-nak, amellyel napi kapcsolatunk van, azonnal jelzést adunk, hogy a számításokat végezzék el, és azt pár napon belül akkor ők már el tudják végezni. Tehát azt kell hogy mondjam, hogy amikor a határozathozatalra sor kerül, akkor azokban a napokban, egy-két nappal később már ez elkészül, és mivel ez befolyásolja nemcsak a fejlesztési támogatásokat, hanem az önkormányzatok működtetési típusú támogatásait is, és hogy a költségvetési tervezésben ez már meg tudjon jelenni, ezt rögtön a határozathozatalt követően gyors tárcaközi egyeztetést követően vinné kormányülésre. Tehát arra számítunk, hogy augusztus első napjaiban biztos, hogy közlönyben lesz a lista. Köszönöm.
ELNÖK: Köszönjük szépen. Vélemény, javaslat? (Erdős Norbert jelentkezik.) Erdős képviselő úr!
ERDŐS NORBERT (Fidesz): Köszönöm, elnök úr. Nekem egy kiegészítő kérdésem lenne, ha szabadna. Az NFT-kel kapcsolatban elhangzott, hogy a tárca nem kap elég impulzust, illetőleg hogy majd egyben kezeli a tárca a különböző választójogi és egyéb törvényekkel kapcsolatosan az NFT-k helyzetét. Az én kiegészítő kérdése az lenne, hogy legyenek kedvesek nekem mondani néhány európai példát, ahol az a jellemző, hogy a kormánydelegáltakkal többséget alkotók gyakorlatilag kiveszik a regionális pénzek elosztását a helyi választott képviselők kezéből. Erre szeretnék példát hallani, hogy hol történik hasonló módon, illetőleg arra is, hogy hol történik ez ellenkező módon. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Kérdezném, hogy van-e még kérdés, mert jó lenne, ha a kérdéseket lezárnánk, és utána vélemények. Ha nincs több kérdés, akkor a kérdések körét lezárom, visszaadom a szót államtitkár úrnak.
DR. SZALÓ PÉTER szakállamtitkár (Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium): Köszönöm szépen. Szeretném azt jelezni, hogy ezt a miniszterelnök úr hirdette meg. A pontos napot nem tudom megjelölni, tehát hogy milyen csomagban kerül ez tárgyalásra. Itt most nem a tárca kompetenciájáról van szó, hanem ez valóban egy nagy csomag részeként kerül vagy kerülhet tárgyalásra.
Azt szeretném jelezni, hogy számos országban nincs is regionális szintű végrehajtás. Egészen más egy olyan rendszer, mint Ausztria, ahol tartományi rendszer van, ott a tartományi kormányzat felelős a programok végrehajtásáért. Azt is hozzáteszem, a fő felelős ott is a kancellári hivatalban van. Nagyon sokféle példa van. Igazából a legnagyobb gondot a jelenti, hogy nincs választott testület regionális szinten, tehát a regionális fejlesztési tanács delegált képviselőkből áll, összes előnyével és hátrányával. Nem tudtunk olyan meggyőző érvet felsorakoztatni az uniós tárgyalásokon, mert a meggyőző érv az lett volna, hogy ha van regionális önkormányzat, és azt mondjuk, hogy oda kell telepíteni és mindenképpen oda kell telepíteni. De azt hiszem, hogy más országokban, és most persze kelet-európai országokra talán felesleges hivatkozni, de többnyire állami szervezetek keretében bonyolítják le, kivéve ott, ahol választott testület van. Köszönöm.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Tisztelt Bizottság! Van-e vélemény? Általános vitára való alkalmasságról kell döntenünk. (Dr. Mester László jelentkezik.) Mester képviselő úré a szó.
DR. MESTER LÁSZLÓ (MSZP): A határozati javaslat említést sem tesz véleményem szerint indokolatlanul a Budapesti Agglomerációs Fejlesztési Tanácsról. Csak szeretném jelezni, hogy módosító indítványt kívánok ennek pótlására beterjeszteni, emellett egyébként általános vitára alkalmasnak tartom a határozati javaslatot.
ELNÖK: Köszönöm szépen. (Tasó László jelentkezik.) Tasó képviselő úr?
TASÓ LÁSZLÓ (Fidesz): Köszönöm szépen. Ha nem lett volna korábban a miniszter asszony kijelentése, akkor talán hihetővé válna mindenki számára az, hogy a megyei szint nem fér bele, meg nem jó, meg nem illeszkedik az EU világába, nem alkalmas a támogatások fogadására. De mivel hallottuk, hogy mit mond miniszter asszony, hogy majd ő elintézi, hogy a források elosztása mégiscsak úgy történjen, ahogy a kormány gondolja, így nagyon nehezen értelmezhető, már csak azért is egyébként, mert van olyan európai uniós ország, ahol a megyei szint működik, és alkalmas arra a dologra, amire egyébként most csak azt mondjuk, hogy a regionális tanácsok az alkalmasak.
Összességében a határozati javaslat elképzeléseivel, amelyeket a területfejlesztésről fogalmaz meg, egyetértek én személy szerint. Csupán csak az aggaszt, hogy a valóságban egészen másképpen működik minden. Többször olvashatjuk azt, hogy a subsidiaritas elve mindenképpen fontos. Most a jelenlegi gyakorlatban nyomát sem látjuk annak, hogy ezt komolyan gondolnák a végrehajtás világában.
Az átláthatóságot most is zavarja az, hogy 4-5 szervezet segít, úgymond segít a térségi társulások környékén az önkormányzatoknak az uniós pályázatok ügyében. Úgy látszik, most még egyet kívánnak odahelyezni. Biztos vagyok benne, hogy senki nem támogatja, olyan polgármester, de szerintem társulási elnök sincs, aki egyébként jó szívvel támogatná azt, hogy további szervezet felügyelje vagy ellenőrizze a pályázatok sorsát, dolgait, önmagában magát a területfejlesztést.
Az az igazán nagy probléma, hogy bár én megértem, hogy nem lehet használni a roma lakosság arányáról szóló számokat és kimutatásokat, de mégiscsak lenne lehetőség arra véleményem szerint, hogy ezt a problémát kezeljük. Higgyék el nekem, hogy igenis ez halmozottan hátrányosan jelentkezik azon településeken és térségekben. Megmondom férfiasan, hogy beszéltem a Tudományos Akadémia egyik munkatársával, aki kutatásokat végzett, Kállai Ernőnek hívják egyébként, és igen komoly kimutatásai vannak települési szinten Magyarországon. Ezek azért alkalmasak lennének arra, hogy mégiscsak súlyozzuk a problémákat a roma lakosság arányának jelenlétét tekintve. Nos ha azt a számot vesszük alapul, hogy körülbelül a 6 százaléka a lakosságnak, akkor nyugodtan mondhatjuk azt, hogy ahol 6 százaléknál magasabb az arány, az már mégiscsak hátrányosabb helyzetet jelent, hiszen nem kell erről beszélni, hogy miért is gondolok erre.
Összegezve: Jó lenne, ha valóban azt az aggályát az ÁSZ-nak is próbálnánk gyengíteni, ami arról szól, amikor megfogalmazta azt, hogy nem érvényesül a népképviselet elve, a közvetlen népképviselet nem érvényesül. Ez azt jelenti fehéren-feketén, hogy akik felhatalmazást kaptak a választóktól közvetlenül, azok nem tudják gyakorolni a rájuk bízott hatalmat, közhatalmat. Egyszerűen fogalmazva mégiscsak fontos lenne, ha az előterjesztés említené vagy legalábbis továbbítaná, hogy szükség lenne megfontolni, hogy hogyan érvényesül Magyarországon ma a népképviselet közvetlen elve. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Van-e további hozzászólás? (Nincs jelentkező.) Ha nincs, akkor a vitát lezárom. Megkérdezem államtitkár úr, kíván-e reagálni az elhangzottakra?
DR. SZALÓ PÉTER szakállamtitkár (Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium): Köszönöm szépen. Ezeket majd az általános vita keretében. Köszönöm szépen.
Döntés az általános vitára való alkalmasságról
ELNÖK: Köszönjük szépen. Tisztelt Bizottság! Általános vitára való alkalmasságról kell döntenünk: Megkérdezem, hogy általános vitára alkalmasnak tartja-e a bizottság a beterjesztett országgyűlési határozati javaslatot. Aki igen, kézfelemeléssel jelezze. (Szavazás.) 12 igen. Ki az, aki nem? (Nincs jelzés.) Ki az, aki tartózkodott? (Szavazás.) 8. Megállapítom, hogy a bizottság 12 igen, 8 tartózkodás mellett általános vitára alkalmasnak tartotta a beterjesztett országgyűlési határozati javaslatot.
A bizottság előadót kíván-e állítani? A kisebbségi véleményt fogalmazó Tasó László, akkor többségi vélemény megfogalmazására is sort kell hogy kerítsünk. Nézem, hogy ki lesz a jelentkező. Papp képviselő úr? Egyeztetnek képviselőtársaink. Papp József képviselő úrra teszek javaslatot. Kérdezem, a bizottság egyetért-e azzal, hogy a bizottsági előadó Papp József képviselő úr legyen, a kisebbségi előadó tehát Tasó képviselő úr. Aki igen, kézfelemeléssel jelezze. (Szavazás.) Köszönöm szépen. Megállapítom, hogy a bizottsági előadók Papp József és Tasó László képviselő urak lesznek. Köszönöm szépen.
Köszönjük a közreműködést.
Rátérünk a következő, 7. sorszámot viselő napirendi pontunk megtárgyalására, az európai területi együttműködési csoportosulásról szóló T/2934. számú törvényjavaslatra, általános vita, első helyen kijelölt bizottságként. Köszöntöm a bizottsági ülésünkön az Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztériumból dr. Bőke Katalint és dr. Fekete Katalint, és dr. Barabás Zoltán urat. Tehát általános vitára való alkalmasságról kell dönteni. Gondolom, szóbeli kiegészítéssel készültek. Átadom a szót, tessék parancsolni.
Dr. Bőke Katalin főosztályvezető-helyettes (ÖTM) szóbeli kiegészítése
DR. BŐKE KATALIN főosztályvezető-helyettes (Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Bizottság! Egy rövid szóbeli kiegészítést, illetőleg egy rövid összefoglalót szeretnék mondani az európai területi együttműködési csoportosulással kapcsolatosan benyújtott törvényjavaslathoz. (Dr. Kovács Zoltán távozik az ülésről.)
E törvényjavaslat benyújtásának az előzménye az volt, hogy 2006. július 5-én az Európai Parlament és Tanács az európai területi együttműködési csoportosulásról szóló közösségi rendeletet elfogadta. Ennek a rendeletnek az a lényege, hogy létre kívánnak hozni egy olyan új jogi személyt minden tagállamban, amit európai területi együttműködési csoportosulásnak neveznek, és minden tagállamban 2007. augusztus 1-jétől ennek a jogi személynek működnie kell.
Akkor, amikor ezt a törvényjavaslatot előkészítette a kormány és önök elé terjesztette, jogharmonizációs kötelezettségének kívánt eleget tenni.
A törvényjavaslat szerkesztéséhez, előkészítéséhez információként annyit szeretnénk elmondani, hogy a közösségi rendelet egy kötelezően alkalmazandó jogszabály, egy olyan keretjogszabály, amelyet minden tagállamnak a maga hazai jogrendszernél belül ki kell egészíteni, alkalmazhatóvá kell tenni. Ez a törvényjavaslat ennek a kötelezettségnek tesz eleget.
Az európai területi együttműködési csoportosulásban való részvétel természetesen nem kötelező, önkéntes. Tehát azokat a magyar jogi személyeket, amelyek e törvény hatálya alá tartoznak, megpróbáltuk nevesíteni, mert maga az EK-rendelet ezt nem fogalmazta meg olyan pontosan, hogy ne kelljen a magyar jogrendszerben pontosítani, tehát ezek a jogi személyek részt vehetnek, de nem kötelező a részvétel.
A törvényjavaslat a hatályon kívül meghatározza a jóváhagyás, a nyilvántartásba-vétel, az európai területi együttműködési csoportosulás működése, gazdálkodása, megszűnése, illetőleg ezt megelőzően természetesen ellenőrzése feltételeit. Ezzel a törvényjavaslattal tehát Magyarország jogharmonizációs kötelezettségének fog eleget tenni, amennyiben az Országgyűlés ezt a törvényjavaslatot elfogadja. Amennyiben sikerül ebben az ülésszakban ezt a törvényt az Országgyűlésnek megalkotnia, Európában elsők között lehet Magyarország, amelyik ennek a kötelezettségének eleget tud tenni, és reméljük, hogy ebben az esetben lesz annyi idő, hogy az augusztus 1-jei hatálybalépésre fel tudjanak készülni az érintett szervezetek.
Erre tekintettel, minderre tekintettel kérjük a tisztelt bizottságot, hogy általános vitára alkalmasságát a törvényjavaslatnak támogatni szíveskedjék. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönjük szépen. Tisztelt Bizottság! Kérdés merül-e fel, vélemény, javaslat? Általános vitáról kell döntenünk. (Papp József jelentkezik.) Papp képviselő úr!
PAPP JÓZSEF (MSZP): Köszönöm szépen. Gyakorlatilag a saját polgármesteri tapasztalatomból is fakad ennek a javaslatnak a támogatása. Mi csináltunk annak idején Interreg-pályázatot, az ott a partnerek összeszedése és konzorciumi szerződéseknek a hálózata, miközben az egészért meg maga a csornai önkormányzat volt felelős. Amellett, hogy egy egységes európai keretet ad, ezzel együtt úgy látom, hogy ez most nem nehezíti a benne résztvevőknek a dolgát, hanem könnyíti, egységessé teszi. Azt gondolom, hogy mindenki, aki Interreg-pályázatot már adott be, illetve ezt tervezi, örömmel fogja fogadni ezt az új törvényt, úgyhogy támogatom az általános vitára való alkalmasságot.
ELNÖK: Köszönöm szépen. További vélemény? (Dr. Tilki Attila jelentkezik.) Tilki Attila képviselő úré a szó.
DR. TILKI ATTILA (Fidesz): Kérdésem lett volna, elnézést, gyors volt. A jóváhagyás. A Fővárosi Bíróság hagyja jóvá az ilyen területi csoportosulásokat. A minisztériumban tudnak-e már ilyenről, van-e esetleg Magyarországon már ilyen szándék, hogy ilyen területi együttműködés jönne létre?
ELNÖK: Megnézzük, hogy van-e még esetleg kérdés vagy lesz-e még vélemény? (Nincs jelentkező.) Ha nincs, visszaadom a szót. Tessék parancsolni!
DR. BŐKE KATALIN főosztályvezető-helyettes (Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium): Igen, hallottunk már ilyen igényről, természetesen nem konkrétan, de tudjuk, hogy Magyarország nyugati felén is és keleti felén is vannak már olyan próbálkozások, amelyek abba az irányba hatnak, hogy ha a törvény hatályba lép, akkor az európai területi együttműködési csoportosulás mint jogi személy lehetőségével élni fognak. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Tisztelt Bizottság! Lezárhatom a vitát? (Nincs jelzés.) Akkor a vitát lezárom. Általános vitára való alkalmasságról kell döntenünk. Kérdezem a bizottságot, hogy általános vitára alkalmasnak tartja-e a T/2934. számú törvényjavaslatot. Aki igen, kézfelemeléssel jelezze. (Szavazás.) Köszönöm szépen. Megállapítom, hogy a bizottság egyhangúlag általános vitára alkalmasnak találta a javaslatot.
Kérdezem a bizottságot, hogy kíván-e előadót állítani. Papp Józsefet javaslom, aki személyesen is volt érintett ez ügyben. Egyetért-e a bizottság ezzel? (Szavazás.) Igen, köszönöm szépen. A bizottság véleményét Papp József képviselő úr képviseli.
Köszönöm szépen a közreműködést. További jó munkát kívánok önöknek!
Rátérünk a következő napirendi pontunk megtárgyalására, T/2910. számon nyújtotta be a kormány a köziratokról, a közlevéltárakról és a magánlevéltári anyag védelméről szóló 1995. évi törvényjavaslatot.
Köszöntöm a bizottsági ülésen megjelenteket. Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztériumból?
DR. SONKOLY GÁBOR tanácsos (Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium): Sonkoly Gábor, ÖTM Jogi főosztály.
DR. SZABÓ KRISZTINA tanácsos (Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium): Dr. Szabó Krisztina a Kormányzati Iratkezelési Felügyelettől.
ELNÖK: Köszöntjük önöket. Szóbeli kiegészítéssel készültek biztos. Átadom a szót.
Dr. Szabó Krisztina tanácsos (ÖTM) szóbeli kiegészítése
DR. SZABÓ KRISZTINA tanácsos (Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Bizottság! A köziratokról, a közlevéltárakról és a magánlevéltári anyag védelméről szóló törvény módosításának három indoka van, amelyet nagyon röviden foglalnék össze. Először is a minisztériumok felsorolásáról, illetve az államigazgatási szervek rendszerének átalakításáról szóló törvények olyan mértékben alakították át a közigazgatás szervezetrendszerét, amelyek bizonyos korrekciót igényelnek jelen törvényben is, hiszen minden egyes közfeladatot ellátó szervnek iratkezelési szabályzatot kell alkotnia annak érdekében, hogy a maradandó értékű irataik kezelése és megőrzése, azok forrásanyaggá válása, levéltárba adása biztosított legyen. Éppen ezért a levéltári törvény 10. §-ában a központi államigazgatási szervek, illetve egyéb államigazgatási szervek rendszerét, illetve iratkezelési szabályzatuk jóváhagyásának a rendjét ennek megfelelően korrigálni kellett.
Második ok, ami a törvény módosítását indokolja, az elmúlt év tapasztalatai, amelyek a Kormányzati Iratkezelési Felügyeletnél gyűltek össze. Tudjuk, hogy 2005. novemberében lépett hatályba a levéltári törvény előző módosítása. Ennek tapasztalatait a 2006. év során tudtuk összegyűjteni. Ennek megfelelően többek között, ami az Önkormányzati bizottságot is érinti, igényként merült fel, hogy az önkormányzati társulások is kapjanak lehetőséget, legyen felhívva a figyelmük arra, hogy közirataikról, maradandó értékű irataikról megfelelően gondoskodni kell. Ugyanígy igényként merült fel, hogy a helyi önkormányzatok esetében az iratkezelési szabályzatok kiadásának a rendje nem általánosságban, hanem konkrétan jogilag megfelelően kerüljön szabályozásra.
A törvény módosításának harmadik indoka pedig, amely szintén érinti az önkormányzatokat, de valamennyi közfeladatot ellátó szervet, az pedig a levéltári törvény korábbi módosításában szereplő időpont. A korábbi törvényben ugyanis 2008. január 1-je szerepel határidőként a tekintetben, hogy ezen időpontig valamennyi közfeladatot ellátó szervnek az iratkezelési szoftverére tanúsítványt kell szereznie. Az elmúlt év tapasztalatai azonban azt mutatják, hogy az önkormányzatoknak ez anyagi nehézséget okoz, illetve úgy látjuk, hogy az európai uniós források sem fognak az idén az önkormányzatok rendelkezésére állni. Éppen ezért indokolt ezt a határidőt egy évvel eltolni, tehát 2009. január 1-jére módosítani azt a határidőt, amely határidőig valamennyi közfeladatot ellátó szervnek ilyen tanúsítvánnyal rendelkező iratkezelési szoftvereket kell beszereznie.
Röviden ennyiben foglalnám össze a törvény tartalmát, és kérem a tisztelt bizottságot, hogy a törvényjavaslat általános vitára való alkalmasságát támogatni szíveskedjenek. Köszönöm.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Merül-e föl kérdés, vélemény, javaslat? Nézek körbe. Se kérdés, se javaslat? (Nincs jelentkező.) Általános vitára való alkalmasságról kell döntenünk. Itt nem első helyen kijelölt bizottság vagyunk, de az önkormányzatokat jelentősen érinti a kérdés, vagy legalábbis hallottuk, hogy milyen vonatkozásban, és ez pozitív. Lezárhatom a vitát? Tudunk dönteni? (Nincs jelzés.) Akkor most nem adom vissza a szót. Köszönjük szépen a szóbeli kiegészítést.
Tisztelt Bizottság! Kérdezem, egyetért-e azzal, hogy általános vitára alkalmas a beterjesztett javaslat. Aki igen, kézfelemeléssel jelezze. (Szavazás.) Köszönöm szépen. Megállapítom, hogy a beterjesztett törvényjavaslatot az Önkormányzati és területfejlesztési bizottság egyhangú szavazással általános vitára alkalmasnak tartotta.
A vita nagyságára való tekintettel azt javaslom, hogy előadót ne állítsunk, hanem írásban jelezzük a döntésünket. Köszönjük szépen. További jó munkát önöknek!
Tisztelt Bizottság! Rátérünk a következő napirendi pontunk megtárgyalására, a 2005. évi költségvetés végrehajtásáról szóló zárszámadási törvényjavaslat módosítására benyújtott T/2882. számú törvényjavaslathoz. Kapcsolódó módosító javaslatok megtárgyalására kerül sor. Köszöntöm a Pénzügyminisztériumból Varga Sándor főosztályvezető urat és az Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium osztályvezetőjét, Hopka Viktóriát. Kiegészítő ajánlástervezetet képviselőtársaim megtalálták. Néhány módosító javaslat érkezett, amelyről dönteni kell a bizottságunknak.
Kiegészítő ajánlástervezetből dolgozunk a szokásnak megfelelően. Papp József képviselő úr javaslata szerepel az 1. pontban. Kormányálláspontot kérünk.
DR. VARGA SÁNDOR (Pénzügyminisztérium): Jó napot kívánunk! Nem támogatjuk. Bocsánat, ez igen, elnézést. Annyira koncentráltam, hogy el ne felejtsek köszönni. (Derültség.)
ELNÖK: Papp képviselő úr azt javasolja, hogy ne 5000 forint/lakos határ legyen, hanem egy ennél kisebb, hogy még több önkormányzat kérhesse az átütemezést. A kormány támogatja. Van-e kérdés, vélemény? (Nincs jelentkező.) Nincs, úgy látom, akkor dönt a bizottság. Kérdezem, hogy a bizottság támogatja-e a javaslatot. (Szavazás.) Igen. Köszönöm szépen. Megállapítom, hogy a bizottság támogatja.
A 2. pontra térünk rá. Kormányálláspontot kérünk.
DR. VARGA SÁNDOR (Pénzügyminisztérium): Igen, itt hadd kérdezzünk vissza. Ismert előttünk az a szándék, hogy a Költségvetési bizottság egy ennél pontosabb indítványt kíván benyújtani. Ha ez megtörténik, akkor az lenne a kormány által támogatott, addig is mi, gondolom, erre mondjuk azt, hogy igen.
ELNÖK: Köszönjük szépen. Benyújtotta a Költségvetési bizottság, csak még a száma nem volt ismert, és eddig nem került el hozzánk. Itt ez a javaslat csak a beadási határidőt nyújtja, és nem nyújtotta meg azt, amikor a döntés megszületik, és azzal célszerű a Költségvetési bizottság szerint mind a két határidőt módosítani. Tehát ez is jó, de azzal még ki kellene egészíteni, és valószínűleg az a költségvetési bizottsági módosító egyben tartalmazza mind a két határidőt.
DR. VARGA SÁNDOR (Pénzügyminisztérium): Akkor nem javasoljuk.
ELNÖK: Még nincs meg a száma a költségvetési bizottsági módosítónak. Szerintem a kettő majd ki fogja zárni egymást, és a kormány támogatotti soron rajta lesz. Itt az előterjesztőnek is állást kell foglalni a módosítók nevében, és azt én mondom. Én úgy gondolom, hogy ez támogatható, és ha meglesz, akkor majd az fölül fogja ezt írni. Van-e ezzel kapcsolatban kérdés, vélemény? (Senki sem jelentkezik.) Akkor döntsünk erről. Kérdezem a bizottságot, hogy egyetért-e a 2. ajánlási ponttal. Aki igen, kézfelemeléssel jelezze. (Szavazás.) Köszönöm szépen. Megállapítom, hogy a bizottság támogatja.
A 3. pontban Magda Sándor és képviselőtársai javaslata szerepel. Összefügg az ajánlás 4. pontjával. Kormányálláspontot kérünk.
DR. VARGA SÁNDOR (Pénzügyminisztérium): Mint ahogy korábban is már hasonló indítványra jeleztük, nem támogatjuk.
ELNÖK: Az előterjesztő nevében is azt tudom mondani, hogy nem támogatják az előterjesztők. Itt arról szól a mostani módosító javaslat, hogy ne kelljen a jegybanki alapkamatnak megfelelő kamatot se fizetni a későbbi visszafizetés miatt az önkormányzatoknak. Azt gondoljuk, hogy az egyenlő mérce alapján nem lenne méltányos, ha kiemelnénk a körből a jogtalan visszafizetést, tehát mérlegeljék az önkormányzatok, hogy esetleg minél hamarabb visszafizetik, ahogy tudják, amikor a lakáskassza lejár, például jogosulttá válnak erre az összegre, akkor legrövidebb időn belül kerüljön befizetésre ez az összeg.
Tehát a kormány nem támogatja, előterjesztők nem támogatják. Kérdezem a bizottságot, hogy támogatják-e. (Nincs jelzés.) Megállapítom, hogy a bizottság egyharmada sem támogatja.
Tisztelt Bizottság! Nem került elő a bizottsági ülésünkre az a javaslat, viszont ennél a törvényjavaslatnál a bizottságunk nem első helyen kijelölt bizottság, tehát a parlament elé tud kerülni a szavazásra az a módosító indítvány. Azt kezdeményezem, hogy ezért az egy indítványért a bizottságunk ne üljön össze. Hallottuk, a kormány támogatni fogja, és az helyre teszi a kérdést. Ha ezzel egyetértés van, akkor így lezárom a napirendi pontot.
Köszönöm szépen a kormány képviseletében megjelenteknek a közreműködést. További jó munkát kívánok önöknek! A napirendi pont tárgyalását lezárom.
Egyebek napirendi pont megtárgyalására kerül sor. Ha önöknek nincs más e napirendi pont kapcsán, akkor én arról tudom tájékoztatni a bizottságot, hogy a jövő heti parlamenti menetrend változására legyenek figyelemmel. Tehát kedden és szerdán plenáris ülésre kerül sor. Kedden a hétfői menetrendnek megfelelő lesz a parlamenti menetrend, tehát akkor vannak szavazási napirendek. Reményeink szerint szerdán meg fogjuk tudni tartani a bizottsági ülésnek a nagyobbik részét, és ha a szerdai plenáris ülés napirendjei elhúzódnak és módosító javaslat benyújtásra kerül, azt pedig hétfőn, a jövő hetet követő hétfőn tervezzük bizottsági ülésen megtárgyalni. Tehát mindenképpen szeretnénk elkerülni a csütörtöki bizottsági ülést, hanem arra kérem képviselőtársaimat, hogy a három törvényjavaslatról jövő hét szerdán tárgyalunk, akkor így készüljenek. Szerdán a szokásos 10 órakor fogunk tárgyalni.
Köszönöm szépen. A bizottság ülését berekesztem. További jó munkát kívánok önöknek!
(Az ülés befejezésének időpontja: 12 óra 17 perc)
|
|
Jauernik István |
Jegyzőkönyvvezető: Földi Erika