ÖTB-10/2007.
ÖTB-30/2006-2010.
az Országgyűlés Önkormányzati és területfejlesztési bizottságának
2007. május 30-án, szerdán, 12 óra 37 perckor
a Képviselői Irodaház II. számú tanácstermében
megtartott üléséről
Tartalomjegyzék
Helyettesítési megbízást adott *
A napirendi javaslat elfogadása *
Dr. Tatár Attila, az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság főigazgatójának tájékoztatója "A tűzoltók heti munkaidő-csökkentésének és a tűzoltóságok diszlokációjából eredő feladat-végrehajtásról" *
Dr. Tatár Attila tájékoztatója *
A köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat (T/3089. szám) (Általános vita) *
Dr. Hazafi Zoltán szóbeli kiegészítése *
A közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat (T/3092. szám) (Általános vita) *
Dr. Burik Mária szóbeli kiegészítése *
A fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló 1996. évi XLIII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat (T/3090. szám) (Általános vita) *
Dr. Jobbágy Zsuzsa szóbeli kiegészítése *
A fogyasztói árkiegészítésről szóló 2003. évi LXXXVII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat (T/3028. szám) (Általános vita) *
Vicze Klára szóbeli kiegészítése *
Az állami vagyonról szóló törvényjavaslat (T/3087. szám) (Általános vita) *
Kovácsné Egedi Éva szóbeli kiegészítője *
A villamos energiáról szóló törvényjavaslat (T/3088. szám) (Általános vita) *
Zarándy Tamás szóbeli kiegészítése *
A települési önkormányzatok többcélú kistérségi társulásáról szóló 2004. évi CVII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat (T/2911. szám) (Módosító javaslatok megvitatása) (Első helyen kijelölt bizottságként) *
Egyes foglalkoztatási jogviszonyokat szabályozó törvények munka- és pihenőidőre vonatkozó rendelkezéseinek módosításáról szóló törvényjavaslat (T/2938. szám) (A bizottság feladatkörébe tartozó módosító javaslatok megvitatása) *
1. Dr. Tatár Attila, az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság főigazgatójának tájékoztatója "A tűzoltók heti munkaidő-csökkentéséből és a tűzoltóságok diszlokációjából eredő feladat-végrehajtásról"
2. A köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat (T/3089. szám)
(Általános vita)
3. A közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat (T/3092. szám)
(Általános vita)
4. A fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló 1996. évi XLIII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat (T/3090. szám)
(Általános vita)
5. A fogyasztói árkiegészítésről szóló 2003. évi LXXXVII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat (T/3028. szám)
(Általános vita)
6. Az állami vagyonról szóló törvényjavaslat (T/3087. szám)
(Általános vita)
7. A villamos energiáról szóló törvényjavaslat (T/3088. szám)
(Általános vita)
8. A települési önkormányzatok többcélú kistérségi társulásáról szóló 2004. évi CVII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat (T/2911. szám)
(Módosító javaslatok megvitatása)
(Első helyen kijelölt bizottságként)
9. Egyes foglalkoztatási jogviszonyokat szabályozó törvények munka- és pihenőidőre vonatkozó rendelkezéseinek módosításáról szóló törvényjavaslat (T/2938. szám)
(A bizottság feladatkörébe tartozó módosító javaslatok megvitatása)
10. Egyebek
Elnököl: Jauernik István (MSZP), a bizottság elnöke
Dr. Kovács Zoltán (Fidesz), a bizottság alelnöke
Balogh József (MSZP), a bizottság alelnöke
Szabó György (MSZP), a bizottság alelnöke
Dr. Balogh László (MSZP)
Ecsődi László (MSZP)
Pál Tibor (MSZP)
Papp József (MSZP)
Varju László (MSZP)
Gulyás József (SZDSZ)
Dr. Bóka István (Fidesz)
Erdős Norbert (Fidesz)
Tasó László (Fidesz)
Vigh László (Fidesz)
Helyettesítési megbízást adott
Dr. Balogh László (MSZP) távozása után Ecsődi Lászlónak (MSZP)
Dr. Buzás Péter (MSZP) Balogh Józsefnek (MSZP)
Ecsődi László (MSZP) megérkezéséig dr. Balogh Lászlónak (MSZP)
Gy. Németh Erzsébet (MSZP) Pál Tibornak (MSZP)
Dr. Ipkovich György (MSZP) Jauernik Istvánnak (MSZP)
Dr. Mester László (MSZP) Varju Lászlónak (MSZP)
Sós Tamás (MSZP) Papp Józsefnek (MSZP)
Warvasovszky Tihamér (MSZP) Szabó Györgynek (MSZP)
Dr. Bőhm András (SZDSZ) Gulyás Józsefnek (SZDSZ)
Bebes István (Fidesz) Vigh Lászlónak (Fidesz)
Dr. Bóka István (Fidesz) megérkezéséig dr. Kovács Zoltánnak (Fidesz)
Horváth István (Fidesz) Erdős Norbertnek (Fidesz)
Meggyes Tamás (Fidesz) Tasó Lászlónak (Fidesz)
Dr. Ódor Ferenc (Fidesz) dr. Bóka Istvánnak (Fidesz)
Dr. Tatár Attila altábornagy, az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság főigazgatója
Rajnai Zsolt elnök (Hivatásos Önkormányzati Tűzoltóságok Országos Szövetsége)
Gombor István elnök (Létesítményi és Önkéntes Tűzoltóságok Országos Szövetsége
Dr. Hazafi Zoltán főosztályvezető (Miniszterelnöki Hivatal)
Dr. Burik Mária főosztályvezető-helyettes (Szociális és Munkaügyi Minisztérium)
Dr. Jobbágy Zsuzsa főosztályvezető-helyettes (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium)
Vicze Klára főtanácsos (Pénzügyminisztérium)
Kovácsné Egedi Éva főosztályvezető (Pénzügyminisztérium)
Zarándy Tamás főosztályvezető-helyettes (Gazdasági és Közlekedési Minisztérium)
Dr. Bekényi József főosztályvezető (Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium)
Dr. Kozári László hivatalvezető (Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium)
Dr. Kivágó Tamás főigazgató-helyettes (Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság)
Dr. Varga Sándor (Pénzügyminisztérium)
Dr. Békési Zsófia szakmai tanácsadó (Gazdasági és Közlekedési Minisztérium)
Rózsa László vezető főtanácsos (Gazdasági és Közlekedési Minisztérium)
Deák László főtanácsos (Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium)
(Az ülés kezdetének időpontja: 12 óra 37 perc)
JAUERNIK ISTVÁN (MSZP), az Önkormányzati és területfejlesztési bizottság elnöke, a továbbiakban ELNÖK: Jó napot kívánok! Tisztelettel köszöntöm az Önkormányzati és területfejlesztési bizottság mai ülésén megjelent hölgyeket, urakat. A bizottság ülését megnyitom. A bizottságunk határozatképes, 9 képviselőtársam személyesen van jelen, 9 képviselőtársunk pedig megbízást adott a helyettesítésére, így munkánkat meg tudjuk kezdeni és el tudjuk végezni.
A napirendi javaslat elfogadása
Elsőként a mai ülés napirendjének elfogadására teszek javaslatot. Képviselőtársaim írásban előre megkapták a mai ülésre javasolt napirendi pontokat, ezek szerint 10 napirendi pontot tárgyaljunk meg. Más javaslat nem érkezett, jelenleg sincs más javaslat, így e javaslatot terjesztem elő. Aki egyetért azzal, hogy az előre írásban kiküldötteknek megfelelően fogadja el a bizottság a mai ülés napirendjét, kézfelemeléssel jelezze. (Szavazás.) Köszönöm szépen. Megállapítom, hogy a bizottságunk ennek megfelelően elfogadta a napirendjét.
Elsőként dr. Tatár Attila, az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság főigazgatójának tájékoztatójára kerül sor, a tűzoltók heti munkaidő-csökkentéséből és a tűzoltóságok diszlokációjából eredő feladat-végrehajtásról szóló tájékoztatóra. Jelentős feladaton vannak túl, azt gondolom, hogy ez egy olyan fontos kérdés, amiben a bizottságunknak kell hogy pontosan tájékozódjon, illetve amennyiben kérdések merülnek föl, akkor itt ezt a kérdést meg tudjuk beszélni.
Köszöntöm a napirendi ponthoz érkezett meghívott vendégeket, tábornok úron kívül dr. Kivágó Tamás főigazgató-helyettes urat a katasztrófavédelemtől, Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztériumból dr. Kozári László hivatalvezető urat, a Hivatásos Önkormányzati Tűzoltóságok Országos Szövetségétől Rajnai Zsolt alezredes urat, az elnököt, szintén a Gombor István elnököt a Létesítményi és Önkéntes Tűzoltóságok Országos Szövetségétől, és munkatársaikat, akik elkísérték önöket, hogy amennyiben szükség van, akkor itt állnak rendelkezésünkre.
Tábornok úr, öné a szó. Tessék parancsolni!
Dr. Tatár Attila tájékoztatója
DR. TATÁR ATTILA, az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság főigazgatója: (Az eladó kivetőt használ az előadása megtartásához.) Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Bizottság! Engedjék meg, hogy először is az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság szakmai vezetése nevében megköszönjem, hogy lehetőségünk van egy kétéves munkáról, egy kétéves munka időarányos végrehajtásáról most a bizottság előtt számot adni. Fontos számunkra az is, hogy ezt a munkát közösen, a két érdekelt szakmai szövetséggel szakmai bizottságokon belül tárgyaltuk meg és alakítottuk ki azt a fajta elképzelést és finanszírozási rendszert, amellyel eleget lehet tenni a hivatásos szolgálati jogviszonyban rögzített munkaidő-csökkentésekkel kapcsolatos feladatokról. Ezért szeretném majd a bizottság tagjait arra kérni, hogy a tájékoztatómat követően a két elnök úr is a saját szakmai szövetségük álláspontját nagyon röviden ismertethesse.
Szeretném azt is elmondani önöknek, hogy tegnapi nap folyamán fejeződött be gyakorlatilag ennek a kétéves előkészítő munkának és a konkrét végrehajtással kapcsolatos utolsó egyeztetéseknek a sora, hiszen tegnapi nap folyamán az utolsó olyan régiós értekezletre is sor került, ahol valamennyi hivatásos önkormányzati tűzoltóparancsnok és természetesen a köztestületi önkéntes tűzoltóparancsnokok is részt vettek, és a szakmai állásfoglalásukkal gyakorlatilag biztosítottak arról, hogy ez az elképzelés, amelyet így közösen kidolgoztunk, részükről is elfogadható és támogatható.
Röviden szeretnék arról is tájékoztatást adni, hogy a munkának mi volt az alapja, mi az, amit alaptételként rögzítettünk a munka megkezdésekor. Az egyik ilyen nagyon fontos tétel az egyenlő biztonság elve. Azt határoztuk meg és azt rögzítettük, hogy Magyarországon minden állampolgárnak joga van azonos szintű és minőségű szolgáltatást, biztonsági szolgáltatást kapnia, függetlenül attól, hogy hol él, egy nagyobb vagy egy kisebb településen.
A másik nagyon fontos része a munkánknak az volt, hogy a szolgáltatás minőségét is természetesen valamilyen mérhető paraméterekhez kössük. Azt gondolom egyébként, hogy a minősége az állampolgárok megítéltetésében nagyon jól tükröződik, de egy tervezőmunkánál nagyon fontos, különösen a későbbiek során, hogy mérhető elemekre hivatkozzunk, pláne, ha a rendszeren majd a későbbiek során állítani kell, akkor tudjuk, hogy melyek azok az elemek, amelyekhez hozzá kell nyúlni. Nagyon fontos tehát a szolgáltatás gyorsasága, hogy milyen hamar és milyen felszereléssel jönnek ki a tűzoltók a megadott kárhelyre, a megmentett értékek, az anyagi javak mennyisége, az alapellátások biztosítása, a minél kisebb környezeti károk mellett történő beavatkozások, ezek mind-mind ennek a szolgáltatásnak a minőségét jelölik.
Nagyon fontos volt az a tétel is, hogy rögzítettük továbbra is, hogy Magyarország tűzvédelmét a területvédelem mentén kell tovább szerveznünk. Ma Magyarország 3000 településén ezt 95 hivatásos tűzoltóság és 63 köztestületi tűzoltóság látja el. Tehát nagyon fontos, hogy mind a két meghatározó rendszerre szükség van, nem lehet egyiket a másik kárára fejleszteni, a két rendszert együtt kell működtetni, mert ezek tudják biztosítani alapvetően ennek a 3000 településnek a tűzvédelmét. Ebből az is következik, hogy nem képes egyetlen egy önkormányzat sem ellátni a Magyarország tűzvédelmével kapcsolatos kötelezettséget, hiszen a területvédelemből adódóan nem csak és kizárólagosan annak a településnek a védelmét kell biztosítani, hanem a működési területen lévő egyéb településeket is, ezért az állami normatív finanszírozásnak, amit az önkormányzati tűzoltóságok és a köztestületiek megkapnak, nagyon nagy jelentősége van.
Nagyon fontos, hogy azokat a szabályzókat, amelyek az operatív feladatok megosztását és az úgynevezett riasztási és segítségnyújtási tervvel kapcsolatos kötelezettségeket jelölik, megerősítsük és érvényben tartsuk. Ezek azért szükségesek, hogy pontosan az előbb említett elvek alapján legyen arra mód és lehetőség, hogy kiterjedt veszélyhelyzeteknél, tűzeseteknél, műszaki mentéseknél erőket, eszközöket lehessen átcsoportosítani, és az átcsoportosított helyről történő vonultatás után is az a terület ne maradjon ellátatlanul. Azt gondolom, hogy ez a jogszabályban korrektül rendezett, és megvan ennek a jól bevált gyakorlata is.
Röviden a munka előzményeiről akkor egy pár szóban. Az EU-ban megjelent normatív szabályozások és előírások alapján döntött úgy a kormány az elmúlt évben, hogy a Hszt.-t úgy módosítja, hogy három éven belül évenként két órával csökkenti a tűzoltók heti munkaidejét. Ezt a törvény rendeli, és ennek a végrehajtására kaptunk mandátumot és felhatalmazást. Nagyon fontos természetesen, hogy az EU-s joganyag mellett mindazokat a kapcsolódó hazai szakmai jogszabályokat is hozzá kellett illeszteni ehhez a megoldáshoz, amely biztosítja azt, hogy jövőre valóban egy olyan rendszer működjön Magyarországon, amely nem csak és kizárólagosan az EU-s norma szerinti heti munkaidőt rögzíti, hanem a feladat végrehajtásával arányos erő-, eszközmennyiséget rendel a parancsnokságokhoz.
Fontos a jogszabályi ügyekkel kapcsolatosan azt is megemlíteni, hogy vezetői döntések is születtek már korábban ez ügyben, amelyek arra vonatkoztak pontosan a szolgáltatás minőségének javítása okán, hogy az úgynevezett fehér foltokra, ahol a tűzoltóságok kiérkezési ideje meghaladja az elvárható, szakmailag is elvárható időt, ott próbáljunk köztestületi önkéntes tűzoltóságokat szervezni. Ez a program ma már olyan szintre került, hogy 2003-ban a 36 köztestületi tűzoltóság tekintetében egy jelentős lépésváltás történt, hiszen ma Magyarországon úgy, ahogy említettem, 63 köztestületi tűzoltóság működik, és ugyanolyan fajta szolgáltatást nyújt a településen élőknek, mint a hivatásosok.
Nagyon fontos volt, hogy a legkisebb technikai eszköz és létszám tekintetében a tervezőmunka elején mondjunk nagyon konkrét állásfoglalásokat. Az elmúlt tízegynéhány évben nem tekintettük úgy át a rendszert, hogy pontos adataink lettek volna arról, hogy az országban milyen technikai eszközök kerültek be és ezek a technikai eszközök mennyiben voltak szinkronban a település veszélyeztetettségével. Ezért felmértük azokat az eszközöket, amelyekkel ma az előbb említett parancsnokságok rendelkeznek. Tettünk javaslatot olyan eszközökre, amelyeknek kivonását szorgalmaztuk a rendszerből, és tettünk arra is javaslatot, hogy egyes eszközök kerüljenek be a normatív finanszírozás körébe.
Nagyon fontos volt, hogy azt is mérlegeljük, hogy és milyen formában alakulnak Magyarország veszélyhelyzetei, a tűzesetek és a műszaki mentések aránya hogyan változik az elmúlt évek során. Ezt mindenki jól tudja, és talán a statisztikai adatokból a tisztelt képviselő urak is ismerik, hogy jelentősen emelkedik a műszaki mentések száma, míg a tűzesetek száma gyakorlatilag állandónak mondható az évek során, majd kismértékben csökken is. Természetesen nagyon fontos volt figyelembe venni azt a körülményt, hogy a köztestületi tűzoltóságok száma ilyen jelentősen emelkedett, hiszen a köztestületi tűzoltóságok a hivatásos tűzoltóságoktól vesznek át feladatokat és biztosítják a működési területen lévő települések tűzvédelmét.
Nagyon fontos volt, hogy abban is értsünk egyet, hogy az így kialakult technikai állománytáblázathoz mekkora létszámot tartunk indokoltnak napi szolgálati szinten készenlétben tartani, mekkora lehet a tartalék létszám, hogy a heti munkaidőt és a pihenőnappal kapcsolatos egyéb járandóságokat ki tudjuk adni.
A finanszírozással kapcsolatosan szeretném azt megemlíteni, hogy az alaptételünk az volt, hogy a költségvetés csak azokat az eszközöket és létszámokat finanszírozza, ami a szakmai indokok, tehát a települések veszélyeztetettsége okán indokolt, és a többire ne fizessünk, hiszen az a másik önkormányzati tűzoltóság terhére történne. (Dr. Bóka István megérkezik az ülésre.) Természetesen arra van mód és lehetőség, hogy ha az önkormányzat saját maga úgy dönt, hogy ezt a szolgáltatást egy magasabb színvonalon szeretné végrehajtani, akkor az önkormányzat által lehetőség van új eszköz és létszám beállítására is, de az nem a normatív finanszírozás terhére történjen.
A fejlesztésekkel kapcsolatosan nagyon fontos volt az, hogy az így kialakult rendszer egészen biztosan, hogy sokkal egzaktabb módon ad arra lehetőséget, hogy a jövő évi fejlesztéseket, amelyeket minden évben januárban kell jóváhagyni, nagyon pontosan tudjuk rögzíteni, hogy hol, milyen eszközre van szükség. Ebben a vonatkozásban jelentős előrelépés volt, hogy a biztosítói pénz 1 százalékát 1,5 százalékra tudtuk fölemelni. Így a 2003-2006 közötti szakmai program 14 milliárd forintos beruházási forrásai jelentősen fognak emelkedni.
Az előzmények között a módszerrel kapcsolatosan szeretnék még egy megállapítást tenni. Azokkal a szakmai szövetségekkel egyeztettük ezt a programot hosszú időn keresztül, amelyeknek valóban ebben érdekeltségük és feladatuk volt. Ezért ülnek itt a jobb, illetve bal oldalamon az említett szövetségek elnökei, akik abban a kidolgozói munkacsoportban, ami adott esetben a 30 fős létszámot is elérte, a saját szempontjaik és érdekeik alapján felkészített szakembereket delegáltak. Sikerült olyan szakmai konszenzusokat kötni és arra jutni, hogy a tegnapi nap folyamán úgy, ahogy a bevezetőben említettem, ezt a folyamatot le tudtuk zárni.
A végrehajtással kapcsolatosan két fő elem volt: a szakmai-szervezési feladatok végrehajtása, a másik pedig a kiképzési-szervezési feladatok végrehajtása. Alapelv volt, hogy mérhető, számszerűsíthető adatok alapján dolgozzunk, és nagyon fontos volt, hogy nem a meglévő tűzoltóságokat kell besorolni, hanem a településeket, és a települések veszélyeztetettsége okán mondjunk valamit az ott működő tűzoltóságokról.
A település besorolásánál alaptényező volt a szakmai bizottság által végül elfogadott fő szempont, hogy a lakosság és az épületek száma lesz az elkövetkezendő időszakban a döntő, és bizonyos korrekciós tényezőket is természetesen beemeltünk, ilyen a beépítettség foka, a veszélyes üzemek darabszáma és besorolása, a közlekedéssel kapcsolatos terhelések. Ugyanezt az elvet követtük a működési területtel kapcsolatosan, hiszen ezt is végre kellett hajtani, tekintettel arra, hogy nem egy települést véd a hivatásos tűzoltóság, hanem többet. Itt szintén a működési területen élők lakosságszáma, a terület nagysága, és itt is korrekciós tényezőként még olyanokat is figyelembe vettünk, hogy az erdősültség, az ipari parkok száma, az úthálózat, szintén a közlekedési viszonyok játszottak szerepet.
Végezetül a négy szempontot megfelelő súlyozással vettük figyelembe, és ez alapján alakult ki, hogy a jelenlegi kategória mellett két új kategóriát emeltünk be a rendszerbe, így öt kategória és egy különleges, kiemelt kategória - ez a Fővárosi Tűzoltó-parancsnokságot jelöli - kerül a jövőben meghatározásra. Azért hét kategória, mert bár a rendszer különválik, de szerettük volna azt az egységes gondolkodásmódot is tükrözni, hogy az önkéntes tűzoltóságok hasonló elvek szerint kerültek besorolásra, mint a hivatásos, és az első két kategória alapvetően az önkéntesekről szól. De azt is tapasztaltuk, hogy van olyan önkéntes tűzoltóság, amely a hivatásos tűzoltóságok kategóriájába is bőven átnyúlik.
A képzési feladatokkal kapcsolatosan, amikor döntés született arról, hogy a költségvetés mintegy 2 milliárd forintot a felvételekkel kapcsolatosan biztosítani fog, akkor 2006. decemberében a parancsnok urakkal egyeztetve az állomány felvételére intézkedtünk. Ez azt jelenti, hogy az 500 főre közel 1200-1300 főt kellett kiértesíteni azért, hogy az orvosi vizsgálatokat követően 500 alkalmas tűzoltó álljon készenlétben arra, hogy januárban a kiképzési feladatokat meg tudjuk kezdeni, hiszen a kiképzést nem lehetett egy tanintézethez kötni, ekkora kapacitással nem rendelkezünk, ezt az országban kellett megszervezni. Azt jelenthetem, hogy e hónap végére nemcsak ez az 500 fő, hanem időközben az állományból nyugállományba helyezésre került tűzoltókollégák vonatkozásban is a pótlásra intézkedtünk, és közel 750 tűzoltó fog július 1-jével a rendszerbe lépni. Nagyon bízom benne, hogy az a történelmi pillanat, amikor ez az új tűzoltóállomány a Hősök terén esküt fog tenni, mindannyiunk számára nagyon örvendetes lesz.
Az egyeztetések soráról tehát csak annyit szeretnék végezetül mondani, hogy a két év során nagyon sok szakmai egyeztetésen, konzultáción, majd tulajdonképpen egy hatásvizsgálattal zártuk és készítettük elő az utolsó régiós értekezleteink sorát, jutottunk el a mostani helyzethez. Ezúton is szeretnék köszönetet mondani mind a két szakmai szövetségnek, hogy ebben nagyon konstruktívan és nagyon korrektül állt hozzá a feladat megoldásához.
Néhány szót a rendszer finanszírozásáról. A biztosítók tűzvédelmi százaléka, ahogy említettem, változott. Ez éves szinten mintegy 1,5 milliárd forint többletet fog eredményezni. A törvényi előírás alapján van módunk és lehetőségünk arra - és ez összefügg majd a létszámváltozással -, hogy azokba a laktanyákba, parancsnokságokra, ahol az indokolt, akkor a törvény adta lehetőségeken belül és a szakmával egyeztetett szempontok szerint laktanya-beruházásra kerüljön sor. Ez igaz a hivatásos és igaz az önkéntes tűzoltóságokra is.
A létszámnövekedés finanszírozására a 2007. évi költségvetésben 1 milliárd 930 millió forint kiegészítő támogatás került megállapításra. Ezt azért szeretném hangsúlyozni, mert ez még nem normásított, tehát nagyon fontos, hogy jövőre ez ne különálló fejezetként jelenjen meg, hanem a tűzoltók költségvetésében normafinanszírozásként kerüljön a rendszerben elhelyezésre, hiszen ezek a kollégák jövőre is itt lesznek reményeink szerint, és akkor már a normatív finanszírozás útján kell hogy kapják.
Az első félévben túlóramegváltással történik majd a finanszírozás, hiszen amíg az állomány tanult és felkészült, addig túlórák keletkeztek az első félévben. Ez közel 400 millió forint költséget jelent. Természetesen biztosítani kellett az 500 főnek az egyéni védőeszköz-mennyiséget is, ezt is sikerült rendeznünk, mintegy 350 millió forintot fordítottunk az egyéni védőeszközökre és az alapfelszerelésekre.
A további feladatunk finanszírozás tekintetében, és ebben is szeretném majd kérni a bizottság támogatását, hogy a jövő évi további, a törvényben előírt két óra munkaidő-csökkentéssel összefüggésben a 2008. évi költségvetési pénz tervezésénél az 500 főnek a többletét is elő kell majd állítanunk, hiszen ehelyett is kellenek majd kollégák, akik amikor ez az 500 fő van szabadságon, ellátják a szolgálatot. Számításaink szerint ez 2,1-2,2 milliárd forint lenne a jövő évben. Ebből az első félévre eső túlórapénz is kifizethető lenne. A felvételekkel kapcsolatosan nagy valószínűséggel már ebben az évben, ez év végén el kellene kezdeni a képzési feladatoknak a végrehajtását, és mintegy 540-550 főre lenne szükség ahhoz, hogy a jövő évben véglegesen teljesítsük a törvényben előírt kötelezettségeket.
Az eredményekkel kapcsolatosan szeretnék egy pár dolgot még elmondani. Az egyik ilyen nagyon fontos tétel az, hogy a törvényben meghatározottak tehát végrehajtásra kerültek, és teljesítjük az EU-normát. Nagyon fontos az is, hogy a mentő tűzvédelem technikai fejlesztése az előbb említettek okán már valós, tényszerű adatokon fog alapulni, és mindazok a veszélyeztető tényezők, amelyekkel a munka kidolgozása során számoltunk, a későbbiek során is egyértelműen számolhatók és adott esetben módosíthatók.
A jövő évi két órával kapcsolatosan azt tartom nagyon fontos eredménynek vagy fogom tartani, hogy nem lesz nem működő forint a tűzoltóságoknál. Ez azt jelenti a mi olvasatunkban, hogy ezzel a finanszírozással valóban a jogalkotó szándéka szerinti ügyet teljesítettük, nevezetesen az a tűzoltó lesz szolgálatban, akinek ott feladata van és teljesíteni kell az esküben vállalt kötelezettséget, és az, akinek pihennie kell, pihenni fog. Ha ezt a túlszolgálat kiadásával, túlórafizetéssel oldottuk volna meg, akkor semmilyen körülmények között nem tudtunk volna ebben a jogalkotói szándékban előrelépni, és túl azon, hogy a pénz kifizetésre került, a problémát nem tudtuk volna megoldani.
Összességében tehát azt tudom jelenteni, hogy jövőre, hogy ha ez a fejlesztési program bezárul, akkor Magyarország tűzvédelme az előbbi két szervezeti struktúrára alapozva komplexen, kockázatokkal arányos és EU-normák szerinti követelmények alapján fogja teljesíteni az állampolgárok biztonságát és védelmét. Ehhez szeretném kérni a bizottság támogatását. Ha most megengednék, akkor a kollégáknak átadnám a szót.
ELNÖK: Tessék parancsolni!
RAJNAI ZSOLT (Hivatásos Önkormányzati Tűzoltóságok Országos Szövetsége): Köszönöm szépen. Tisztelt Bizottság! A Hivatásos Önkormányzati Tűzoltóságok Országos Szövetsége, mint ahogy a főigazgató úr a tájékoztatójában említette, végig aktívan részt vett ebben a munkában.
Két nagyon fontos irányelvet határoztunk meg, amelyeket ez az anyag maradéktalanul teljesít. Az egyik az, hogy a lakosság azonos biztonságát tudjuk szavatolni, függetlenül attól, hogy az illető az ország melyik tájegységén él, a másik pedig, hogy fejezze ki ez az anyag a tűzoltóságok leterheltségét, pontosan oda kerüljön és olyan mértékű technika és létszám, ahol az indokolt. Úgy érzem, hogy ezek az elvek teljesültek. Ez az anyag tökéletesen kifejezi azt a szándékot, amit a hivatásos önkormányzati tűzoltóságok követni szeretnének. Ezért kérem önöket, hogy támogassák ennek a megvalósulását, amit a főigazgató úr elmondott. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Gombor István elnök úré a szó.
GOMBOR ISTVÁN (Létesítményi és Önkéntes Tűzoltóságok Országos Szövetsége): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselő Urak! Egy fiatal demokráciában csak nem gyanús, ha egy civil szervezet, egy társadalmi szervezet teljes mértékben egyetért az ő szakmai felügyeletével, az állami szervezettel. Szeretném elmondani önöknek, hogy ez most teljes mértékben így igaz. Egyetértünk ezzel a szakmai munkával, szakmai bizottságunkban képviseltettük magunkat, és talán azt is hozzátenném, hogy ha jó néhány évvel ezelőtt kezdődött volna el a munka, akkor annak még jobban örültünk volna, a mi szövetségünk.
Két gondolatot szeretnék még elmondani. Főigazgató úr ugyan említette, de talán megerősíteném, hogy ez a program, ami most elindul, tulajdonképpen az első lépés, az első nagy lépés abban a folyamatban, aminek a végén el lehet majd mondani, hogy a magyar lakosság ellátottsága eléri, elérheti az uniós átlagot. Ma még nem éri el, ma még az utolsó előtti helyen vagyunk, nem mondom meg, hogy ki az utolsó, de nagyon igyekszik az utolsó, és nem szeretném, ha mi lennénk azok. Tehát a lényeg az, hogy 15 percen belül illene elérni minden Magyarországon lévő embertársunkat, akit meg kell védeni. Ma még mindig van másfélmillió olyan állampolgár Magyarországon, ahol ez nem teljesül. Ezzel a munkával, amit a főigazgatósággal együtt közösen a szakmai bizottságban végeztünk, egy komoly lépést tettünk előre, de arra kérem önöket, hogy biztassák a főigazgatóságot, hogy tegye meg majd a következő lépést is. Köszönöm, hogy meghallgattak.
ELNÖK: Köszönjük szépen.
DR. TATÁR ATTILA, az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság főigazgatója: Köszönöm szépen. Elnök úr, ennyi lett volna a részünkről. (Szabó György megérkezik az ülésre.) Ezt a tájékoztatót írásos formában is a képviselő uraknak átadtuk. Valóban arra szeretném önöket kérni, hogy a jövő évi költségvetés tervezésénél ennek a problémának nemcsak a jogszabály szerinti kötelezettségét tartsák szem előtt, hanem azt, amit a kollégáink is mondtak, hogy végre valahára úgy tűnik, hogy Magyarország tűzvédelme újra egységes szemléletet tud képviselni. Ez az egységes szemlélet nem azért van, mert mi szeretünk egymással nagyon jóban lenni, hanem abban értettünk egyet, hogy ez a munka az állampolgárokért van. Ha ezt jól tudjuk menedzselni, és önök ehhez a támogatásukat megadják, akkor valóban jövőre nemcsak a tűzoltóság és a hivatásos, az önkéntes lesz jobb kondíciókban, hanem teljesíteni fogjuk tudni azokat a szolgáltatással kapcsolatos minőségi előírásokat is, amelyről én a bevezetőben említést tettem. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Tábornok úr, köszönjük szépen. Tisztelt Bizottság! Első körben nézzük, hogy kérdések merültek-e föl az elhangzottakkal kapcsolatban. (Balogh József jelentkezik.) Igen. Balogh József alelnök úr kérdez először.
BALOGH JÓZSEF (MSZP): Inkább csak az elhangzottakkal kapcsolatban szeretnék kérdeni. Néhány évvel ezelőtt ebben a tárgykörben indultak perek akár egyéni, akár szakszervezeti kezdeményezéssel összefüggésben. Hogy állnak ezek, mennyi kifizetés történt, illetve mi várható?
ELNÖK: Köszönöm. További kérdés? (Dr. Kovács Zoltán jelentkezik.) Kovács alelnök úré a szó.
DR. KOVÁCS ZOLTÁN (Fidesz): Azt kérdezném meg, hogy elegendőnek tartják-e a normatív finanszírozást, ami a költségvetésből jut az egyes hivatásos, illetve a köztestületi tűzoltóságoknak. Ismeretes, hogy a bizottság önálló indítványt nyújtott be a költségvetéshez, hogy a köztestületi tűzoltóságokhoz több pénz jusson, mert a költségvetési javaslatban jóval kevesebb szerepelt.
A másik, hogy a Hszt. módosítása, ami most van napirenden, ezen a bizottsági ülésen is tárgyalni fogjuk, miként érinti majd itt a tárgyalt témát az elkövetkezendőkben, illetve a besorolás 2008-tól él, ha jól tudom, az anyag azt írja. Korábban mi volt a besorolás helyett, hogy hova milyen gépjármű jut, milyen szempontokat érvényesítettek?
ELNÖK: Köszönöm. (Pál Tibor jelentkezik.) Pál Tibor képviselő úré a szó.
PÁL TIBOR (MSZP): Köszönöm szépen. Hallgatva a tájékoztatót, többször előkerült az 500 fős létszámfejlesztés. Teljesen szociológiai kérdés, abszolút nem a szakmába vágó az a kérdésem, hogy lehet-e arról többet tudni, hogy kik azok, akik ma jelentkeznek tűzoltónak. Nem nagyon pontosan most az 500-at, de hogy honnan, milyen végzettséggel, milyen korosztály. Tehát valami általános kép van-e arról, vagy egyébként olyanok, akik szakmát váltanak, azoknak ad lehetőséget ez a létszámfejlesztés arra, hogy mást kezdjenek, vagy fiatal, pályakezdők többségében? Városból, vidékről? Van-e erről valamilyen képük? Ha van, akkor jó, ha nincs, akkor köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm. Van-e további kérdés? (Dr. Kovács Zoltán jelentkezik.) Alelnök úr még egyet kérdez.
DR. KOVÁCS ZOLTÁN (Fidesz): A 2 milliárd forintot az 500 fő létszámfejlesztésre elegendő normatív támogatásnak tartják-e, vagy kell-e ehhez még plusz? Mi ennek a jelenlegi állapota, tehát hogy ezt meg is kapják-e ehhez, vagy mondhatnám azt is, hogy közösen megkapjuk-e?
ELNÖK: Igen, mert az önkormányzatok kapják, és úgy jut el a tűzoltóságokhoz a pénz. Lezárhatom-e a kérdések sorát? (Nincs jelentkező.) Úgy látom, hogy igen. Akkor visszaadom a szót a kérdések megválaszolására.
DR. TATÁR ATTILA, az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság főigazgatója: Köszönöm szépen. Tisztelt Bizottság! Az első kérdés, hogy a perek hogy állnak. Szeretném elmondani, hogy az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság és a minisztérium, tehát az Önkormányzati Minisztérium a jogszabályban rögzített kötelezettségeit időarányosan teljesítette, tehát nincs elmaradásunk e tekintetben. A Hszt. a 48 órát rögzíti; az előbb meghatározott ütemezéssel ezt végrehajtjuk, és reményeim szerint jövőre ezt teljesíteni is fogjuk úgy, ahogy azt a törvény előírja. Természetesen, és azt gondolom, logikusan, a szakszervezet az EU-s irányelvek más jogértelmezéséből kiindulva kezdeményezett pereket, amelyekhez az önkormányzati tűzoltóságoktól több helyen is csatlakoztak, és ezek a perek jelenleg folyamatban vannak. 18 perben veszünk részt mi magunk is beavatkozóként, hogy ezt a szakmai álláspontot tudjuk képviselni.
Arra vállalt kötelezettségét egyébként a miniszter asszony is - két hónappal ezelőtt a hivatásos tűzoltók független szakszervezetének országos fórumán vetődött föl ez a kérdés -, hogy ha és amennyiben a bíróság úgy dönt, hogy a 48 óra helyett a 40 órát tartja elfogadhatónak és mértékadónak, akkor ezt a kötelezést elfogadja-e a minisztérium. Miniszter asszony úgy válaszolt, hogy természetesen a bíróság által meghatározott végzés kötelező érvényű lesz. Jelenleg egy perről tudunk, amely egyfajta állásfoglalással zárult, ez azt mondja ki, hogy a 48 órát erősíti meg és nem a 40 órát. Ez most fellebbezés hatálya alatt van, a szakszervezet ezt a fajta állásfoglalást nem fogadja el, és a 40 órát szeretné érvényesíteni. A többiről még nincs tudomásunk.
Egyben viszont nagyon egyetértettünk, és szeretném ezt is elmondani még egyszer, hogy a szakszervezetekkel, még mielőtt a szakmai szövetségekkel leültünk tárgyalni, szintén megbeszéltük ennek a szakmai programnak a részleteit. Ők nagyon korrektül - és ezt az állásfoglalásukat tartják a mai napig is - ezt a programot támogatják és jónak találják. Tisztában vannak azzal, hogy ez a 48 órára vonatkozik, mert a törvény ezt írja elő, és ebben a folyamatban ők egyetlen egy alkalommal sem léptek fel olyan módon, hogy gátolják ennek a végrehajtását. Az más kérdés, hogy a 48 óra helyett ők a 40 órát szeretnék, de jelenleg ez még bírósági szakban van, és még több forduló hátra van. De a túlórákkal kapcsolatos kifizetéseket, amelyek az előző évben keletkeztek, és ami most ebben a félévben keletkezett azért, mert az állomány, ahogy említettem, még képzés alatt volt, erre fedezetet fog nyújtani, hiszen ezt így kalkuláltuk, az előbb említett közel 2 milliárd forint, és ezt az állomány természetesen meg fogja kapni.
Kovács alelnök úr kérdésére, hogy elegendő-e a normatív finanszírozás, és a köztestületi tűzoltóságok finanszírozása és a hivatásosok finanszírozása. Azt gondolom, hogy a normatív finanszírozásban mindenféleképpen elsősorban a dologi oldalon kellene előbbre lépni, ami a gépjárművek üzemeltetése, javítási, karbantartási költségeit jelenti. Különösen az energiaárak emelkedése okán biztos, hogy adott esetben ezek problémákat okozhatnak a parancsnokságoknak. Tehát jó lenne a normákat egy megfelelő módon, százalékban emelni, erre mi korábban is tettünk javaslatot, és azt gondolom, hogy a jövő évi költségvetésnél ugyanezt meg fogjuk tenni.
Ugyanígy problémát jelent a laktanya-felújításokkal kapcsolatos finanszírozási rész, hiszen most a 1,5 százalékon belül találtunk arra módot és lehetőséget a felhasználás körét illetően, hogy laktanyaépítésre, beruházásra is a hivatásos és a köztestületi tűzoltóságok vonatkozásában fordíthassunk majd szintén a szakmai szövetséggel egyeztetve egy megfelelő összeget elkülönítve, de ez felújításra nem fordítható, és bizony talán egy-két laktanyánál célszerűbb lenne a felújítást forszírozni, mint újat építeni, mert lehet, hogy ezzel a költséggel egy műszakilag elfogadható és az állomány szempontjából is megfelelő laktanyát még tovább, hosszú éveken keresztül lehetne működtetni.
Ami a két testület közötti finanszírozási arányokat jelenti, az elsősorban a bér jellegű költségekben jelentkezik. Azt gondolom, és talán az elnök úr ebben meg is tudna erősíteni, hogy a köztestületi önkéntes tűzoltóságok vonatkozásában is pár évvel ezelőtt egy jelentős szemléletváltás következett be. Mi kezdeményeztük, hogy új és nem a hivatásosok által leadott ugyanazokat az eszközöket kapják meg, hanem új technikai eszközökre pályázhassanak. Arra büszke vagyok, hogy ez alatt az időszak alatt sikerült ezt elérni, és ugyanazokra a gépjárműfecskendőkre, erdőtüzes különleges gépjárművekre pályázhatnak most már a köztestületi tűzoltóságok is.
A finanszírozási arányt tekintve mindenféleképpen valamit majd korrigálni kell elsősorban a normatíván túl a köztestületek finanszírozására, hiszen a két rendszer között a 95 hivatásos önkormányzati tűzoltóságnál körülbelül 33 milliárd forint az éves költségvetés, és a 63 köztestületnél 1,3 milliárd. Tehát jelentős különbség van a kettő között. Nyilván ez a rendszer sajátosságából is adódik, hogy az egyik a Hszt. hatálya, a hivatásos szolgálati jogviszony alá tartozik, a másik önkéntes. De akkor is ezen kell változtatni, mert a gépjárműveket ott is működtetni kell, az embereket ki kell képezni, és hasonló kötelezettségek terhelik őket beavatkozás oldalán, mint a hivatásosok is.
Ami a besorolást illeti, az elmúlt diszlokáció, ha szabad ezt a kifejezést használni, vonatkozásában, ott alapvetően a vonulási számok voltak azok, amelyek döntöttek arról, hogy mely parancsnokság milyen kategóriába tartozzon. Bár ez is mérhető és számolható, mégis inkább adhat félreértésre okot. A tűzoltó nagyon kreatív és felkészült, szakmáját szerető és hivatását szerető ember természetesen, de néha előfordul az, hogy a vonulási számokat nem azonos módon számolják egyes parancsnokságokon, és ez torzíthatja a rendszert, és torzította is. Én nem kívánnám azt a rendszert minősíteni, ez sok-sok évvel ezelőtt történt. A mostani rendszer ennél sokkal egzaktabb, azt gondolom, és nagyon fontos, hogy a szakmai szövetségekkel egyeztetett szakmai véleményt tükröz.
Ami az 500 fő finanszírozását jelenti, az 1,9 milliárd forint, azt gondolom, hogy jól kalkuláltunk, tehát biztosítani fogja, illetve eddig is biztosította a felvételt, az egyéni védőeszköz-ellátást, a szolgálatban lévő kollégák, a helyettük szolgálatban lévő kollégák túlórapénz-kötelezettségét, és biztosítani fogja nekik a második félévre azt a fizetést, amit már a tényleges szolgálatellátásért nekik fizetnünk kell és jár. A feladatunk ott van, és erre próbáltam utalni a beszámolóban is, hogy jövőre ez ne külön költségvetési fejezetösszegként szerepeljen, mint most, hanem kerüljön be az alelnök úr által is jelzett finanszírozási rendszerbe, a normatív személyi oldalon ez a költség jelenjen meg, hogy automatikusan ők ezt megkapják.
A másik, Pál képviselő úrral kapcsolatosan szeretném elmondani, hogy kik jelentkeztek. Az a jó helyzet van nálunk, hogy a tűzoltószakmára különösen vidéki relációban nagyon sok ember jelentkezik, egyfajta sorban állás is van ezekre a helyekre, tehát a parancsnokoknak van módjuk és lehetőségük arra, hogy a legfelkészültebbet, a legjobbat válasszák ki. Természetesen aztán majd az orvosi vizsgálat ezt még megrostálja, hogy fizikailag és pszichikailag ki az, aki erre alkalmas. Ami követelmény, és azt gondolom, hogy standard, hogy szakmával rendelkeznie kell, de egyre inkább az a jellemző az új felvételek között is, hogy érettségivel rendelkező és szakmunkás-bizonyítvánnyal rendelkező kollégák jönnek.
A felső korhatár nálunk a 35 év, de a Hszt. besorolása alapján van arra mód és lehetőség, nem jellemző ez egyébként, de egy kritikus időszakban előfordulhat, hogy a korábbi jogviszonyban szerzett éveket beszámítva a hivatásos szolgálatban töltött csekély idő ellenére is az illető mondjuk "nyugdíjképes" lesz. Ezt szeretnénk, azt gondolom, a parancsnokok is elkerülni, ezért inkább jellemző módon a 20 és a 25 év közötti korosztályt, amíg ebből lehet válogatni, ezeket veszik föl. Ennek nemcsak ez az oka, hanem azt gondolom, és teljesen logikus és egyértelmű, hogy a fizikai felkészültség nagyon döntő és meghatározó, és ennél a korosztálynál ez még alapból megvan, azt gondolom.
Ennyiben szerettem volna a kérdésekre válaszolni. (Gulyás József megérkezik az ülésre.)
ELNÖK: Alelnök úr mondja itt, hogy a Hszt.-vel kapcsolatban egy későbbi napirenden szerepel a kérdés, azzal mi a véleményük.
DR. TATÁR ATTILA, az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság főigazgatója: A Hszt. módosításával kapcsolatosan nekünk az alapvető problémát nem is a Hszt., és ezt azért idézőjelbe tenném, hanem a nyugdíjjal kapcsolatos szabályozás jelenti. Tehát a legnagyobb problémát, azt gondolom, az állomány vonatkozásában a tervezett nyugdíjszabályozás és a még nem látható elemei keltenek bizonytalanságot.
Nem olyan régen a minisztériumban valamennyi szakszervezeti vezető meghívásával együtt volt egy tanácskozás, ahol a Honvédelmi Minisztérium által kijelölt szakértők is jelen voltak, akik ezt a szabályozást előkészítik. Ők arra tettek ígéretet, hogy amikor olyan fázisba érkezik, akkor arról nemcsak a szakma, hanem nyilvánvalóan a szakszervezetek is tájékoztatást fognak kapni. Én sem láttam még teljesen az ezzel kapcsolatos szabályozást. Elhangzott viszont egy nagyon konkrét állásfoglalás, hogy a 25, illetve a mostani információim szerint a 20 éves szolgálati viszonnyal rendelkezők esetében a tervezett nyugdíjszabályozás nem fog kedvezőtlenebb feltételt szabni, mint a jelenlegi. Ez valamelyest természetesen az állományt megnyugtatja, de én is akkor lennék nyugodt, ha az ezzel kapcsolatos elképzeléseket látnánk. Ez azért jelent problémát, mert ha a készenléti szolgálatból a módosítás okán jelentősen fognak nyugdíjba menni vagy nyugállományba helyezési kérelmet benyújtani, vagy FÜV-eljárásra kerülni, akkor valóban a készenléti szolgálat ellátása is megkérdőjelezhetővé válthat, ha olyan tömeges elvándorlás lenne. Jelenleg ilyen nincs, ezért említettem ezt a 275 főt, hogy éves szinten ennyit kell most utánapótolni a rendszerbe, de jobb lenne elejét venni ennek a bizonytalanságnak, és azt gondolom, hogy az állomány is ezt szeretné és várná.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Tisztelt Bizottság! A tájékoztatóval kapcsolatban vélemény, javaslat? (Dr. Bóka István jelentkezik.) Bóka Istváné a szó.
DR. BÓKA ISTVÁN (Fidesz): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Tábornok Úr! Tisztelt Bizottság! Két dolgot szeretnék megemlíteni, részben már a kérdések érintették. Az egyik a köztestületi tűzoltóságnak a rendezése, finanszírozása, esetleg más szabályozási oldalról. Komoly gondokat látok a köztestületi tűzoltóságokkal kapcsolatban legalább két okból vagy két oldalról. Az egyik az, hogy egyre inkább az önkéntes köztestületi tűzoltóságok, de ez az önkéntes jelleg mintha kezdene eltűnni, tehát egyre nehezebb olyanokat találni, akik szívvel-lélekkel szabadidejüket feláldozva működnek közre a köz oltárán.
A másik pedig, hogy viszonylag nagy a fluktuáció, legalábbis azt vettem észre, hogy az elmúlt években viszonylag nagy lett a fluktuáció a köztestületi tűzoltóságoknál, hiszen kiváló utánpótlást teremtenek a hivatásos tűzoltóságok tekintetében ezek a köztestületi tűzoltóságok, hiszen gyakorlatilag képzett szakembereket kapnak. A köztestületek nem tudják megtartani, hiszen a bérezés, a jövedelmi viszonyok még viszonylag messze vannak a hivatásosoktól. Ez nyilván a finanszírozással függ össze, amiből adódik a következő probléma, hogy borzasztó nehéz a köztestületi tűzoltóságok tekintetében az önkormányzati finanszírozást megteremteni, azt megmagyarázni mondjuk egy kistelepülési polgármesternek, hogy a tűzoltóság működtetésére neked miért kell támogatást adni, biztosítani, amikor, ahol hivatásos tűzoltóság van, ahol a települések a működtetéshez nem kell hogy hozzájáruljanak, általában a fejlesztést szokták finanszírozni és biztosítani.
Az a kistérség, ahonnan én jövök, mi is fenntartunk közösen egy köztestületi tűzoltóságot, és az önkormányzati támogatás a költségvetésnek körülbelül a 30 százalékát teszi ki, és mondom, egyre nehezebb ezt az önkormányzati közösséget összetartani a tekintetben, hogy igenis finanszíroznunk kell ezt a számunkra rendkívül értékes szolgáltatást, amikor azt mondják, hogy 5 kilométerrel arrébb egy fillért nem kell az adott településnek a tűzoltóságok működtetéséhez biztosítani. Ez az egyik.
A másik pedig, én is nagyon örülök és örülünk annak, hogy 1,5 százalékra növekedett ez a bizonyos biztosítói hozzájárulás. Szintén a köztestületi tűzoltóságok tekintetében ezt már felvetettem tábornok úrnak, és tábornok úr pozitív módon tett ígéretet, hogy megpróbálta áttekinteni ezt a kérdést. Nagyon sok esetben az önkéntes köztestületi tűzoltóságok méltatlan körülmények között végzik munkájukat, nagyon lelakott épületekben dolgoznak és működnek. Ha van lehetőség, akkor jó lenne a pályázati lehetőséget ezen laktanyák tekintetében is a köztestületi tűzoltóságokra is kiterjeszteni. Szerintem a jogszabály, az elfogadott jogszabály erre lehetőséget biztosít. Kérném tábornok urat, hogy ebben tudjunk előrelépni, mert szerintem az önkéntes köztestületi tűzoltóságok egy nagyon értékes részét képezik ennek a rendszernek. Nagyon szépen köszönöm.
ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő úr. További hozzászólás? (Dr. Kovács Zoltán jelentkezik.) Kovács alelnök úré a szó.
DR. KOVÁCS ZOLTÁN (Fidesz): Köszönöm szépen a kérdéseimre adott választ, megerősített azért abban, hogy a finanszírozás még ma nem kellő mértékű, különösen a dologi kiadások vonatkozásában, amit egyébként minden évben elmondunk a költségvetés tárgyalása során.
Az helyes, hogy egy tízéves fejlesztési program indult meg, aminek részelemei már láthatóvá váltak. A besorolás nagyon fontos. Szívesen megtekintettem volna, hogy a besorolás szempontjai alapján miként kapták meg a 80, az 1,5 százaléknyi vagy éppen a 10 százaléknyi pontokat a hivatásos tűzoltóságok is. Tudom, hogy ebben nagyjából kiegyeztek és egyezség volt. Nem véletlenül kérdeztem a besorolás szempontjaihoz képest, hogy mi volt a múltban, mert az a kistérség, ahonnan én jöttem, az egyik leginkább erdősült kistérség, és a legnagyobb kistérségek egyike, ahol 70 kilométeres sugarú körben kell tüzet oltani, illetve a baleset következményeit elhárítani. Ez azt is jelenti, hogy a 10 perc nem tartható, még szakadéknak hátszéllel sem. Ebből adódik az, hogy át kellene nézni magát a területi besorolást is, tehát kisebb területet kellene figyelembe venni az én megítélésem szerint, ráadásul az erdősültség általában azt is jelenti, hogy hegyvidéken található a terep, ahol azért mégsem lehet olyan sebesen közlekedni, mint mondjuk egy alföldi területen.
A harmadik dolog. A Hszt.-módosítást nemcsak a nyugdíjat illetően kérdeztem, hanem kicsit a közalkalmazotti törvény felé tolja el a Hszt.-t, és a nyugdíj is afelé tendál, hogy lesznek, akik most előbb szeretnének nyugdíjba menni. Ez ebben az évben tetten érhető egyébként a tűzoltóságnál, a nyugdíjtörvény változásában a legtapasztaltabbak, a legjobbak hagyják ott a szervezetet, csakúgy egyébként, mint a rendőrségnél, mert jobban járnak, adott esetben mondjuk középvezetői szinten nyugdíj vonatkozásában 15-20000 forinttal is többet kapnak így, hogy egy évvel előbb elmennek nyugdíjba akkor is, ha nem lenne szükséges, mert a szolgálati idejük megvan. Tehát ezt az átmeneti időszakot szerintem a jogszabályalkotásban is jobban kellett volna kialakítani.
A tűzvédelmi bírsággal kapcsolatosan vita volt itt a bizottságon belül is. Eredetileg a biztosítók 1 százaléka volt, aztán itt egy kompromisszumos megoldás született a 1,5 százalékról, ami nem nagyon tetszett a biztosítótársaságoknak. Itt felmerült egyébként maga a 2 százalék is, ami segítette volna ennek az alapnak vagy ebbe az alapba jövő pénznek a mennyiségét, amiből aztán vissza lehetett volna osztani technikára. Azt megkérdezhettem volna igazából, de a mondandómban most is, hogy lehet-e ezen még fokozni. Önök nyilván tárgyaltak itt a biztosítókkal. Van-e ezen még további lehetőség? A biztosítók egyébként győzelmi jelentéseket adtak hírül a világnak, hogy milyen nyereségesen és milyen jól dolgoztak, főleg a nagy biztosítók. Lehet-e ezt a 1,5 százalékot akár egy év múlva 2 százalékra emelni?
Ami pedig az 1,9 milliárdos - én 2 milliárd forintnak aposztrofáltam - létszámfejlesztés normatív finanszírozásához tartozó költségvetési támogatást illeti, ha ez beépülő jelleggel bent van a rendszerben már most a költségvetés időszakában, nyártól, akkor ezt rendben lévőnek tartom. De ha ezt az önkormányzatoknak kell úgymond összedobni, akkor ez nem lenne szerencsés, mert ennek a jó döntésnek elvenné az örömét, legalábbis az önkormányzati oldalról.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Van-e további? (Pál Tibor jelentkezik.) Pál Tibor képviselő úré a szó.
PÁL TIBOR (MSZP): Köszönöm szépen. Alelnök urat hallgattam, és belegondoltam, hogy ha a 1,5 százaléknak nem örültek a biztosítók, akkor a 2 százaléknak, nem tudom, annak biztos majd örülnek, mert az kerek szám, vagy miért ez a javaslat, de szerintem 2,5 százalék is lehetne. De mindenképpen akkor jó, ha valamifajta egyezség vagy a szó jó értelmében vett kompromisszum születik a biztosítók és közöttünk, most nem feltétlenül a tűzoltóságok, hanem a törvényalkotók között. A 1,5 százalék is szerintem egy óriási előrelépés a korábbi évekhez képest, különösen úgy, amikor látjuk, hogy azért a tűzoltóknak mindig új és újabb kihívásokkal kell szembenézni.
Egyébként hallhattuk ezt a tájékoztatóban is, hogy ma már nem az az igazi probléma, hogy a tűz oltása hogyan történik, hanem ma már olyan új műszaki mentéseket kell megoldani, amelyekre korábban nem biztos, hogy fel voltak készülve. Ezeknek az eszközigénye igen költséges, és nemcsak az eszköz, hanem a szaktudás is nagyon komolyan kell hozzá. Nehogy félreértse valaki, de egy kistelepülésen mondjuk egy pajtatüzet eloltani nem igényel olyan nagy felkészültséget, most nem akarok ebben vitát nyitni, hogy szervezettséget igen, de egészen más egy valamilyen veszélyes anyagot szállító kamion mentése az M0-ás körgyűrű bajai leágazásánál, ahol egyébként óriási forgalom van, rengeteg telephely, és sok minden más, és egészen más nyulakat menteni az M1-en, az M1-en volt, ha jól emlékszem. Mindegyik igényel egy speciális felkészültséget. Tehát azonnal megjelennek a környezetvédők, akár a nyulakról, akár a veszélyes anyagokról van szó. Azt örömmel hallottam, hogy azért az új eszközök már ebbe az irányba mennek, hogy elsősorban a műszaki mentéseknek megfelelőek legyenek.
A munkaidő-csökkentést nagyon jónak tartom, és fontos, hogy az átmeneti időszakban, ami a munkaidő-csökkentés következtében van, akiknek többet kell dolgozni, tehát hogy azt lehessen finanszírozni, és hogy egyébként a második félévre már az újonnan belépett állománynak megvan a fedezete. Azt a szó jó értelmében mondom megint, a megrendelést felénk értettem, ami arról szól, hogy a jövő évi költségvetésben ennek már bázisként benne kell szerepelnie a költségvetésben, erről szólt a tájékoztató, a lényege ez volt. Ezt szerintem mindenki értette, világos, hiszen jövőre finanszírozni kell, valamilyenfajta módon meg kell teremteni a forrását a jövő évi béreknek az említett 500 fő számára. Azért kérdeztem, hogy honnan verbuválódtak össze, mert fontos, hogy azért itt egy nagyon komoly foglalkoztatáspolitika van a mögött, miközben van egy jó intézkedés, hogy a munkaidő csökkenhet, egy nagyon komoly foglalkoztatáspolitika jelenik meg, azért ezt mondjuk ki és legyünk ezzel tisztában. Nemcsak a külföldi cégek vagy más cégek teremtenek munkahelyet, hanem itt látható, hogy költségvetési forrásból a tűzoltóság fejlesztésével kapcsolatban egy 500 fős foglalkoztatáspolitikai lépés is történt, és szerintem ez fontos.
Az elmúlt időszakban vagy az elmúlt hetekben az egyenruha körül elég sok minden elhangzott, itt most nem a tűzoltókról beszélek, hanem az egyenruhás, a hivatásos állománnyal kapcsolatban. Azt szeretném kérni a jövőre vonatkozóan, hogy szervezeten belül vagy éppen a társadalom számára igyekezzenek az egyenruha tiszteletét megtartani. Ez mindenki számára fontos. Az egyenruha generációk számára is mindig jelent egy mintát, egy példát, példaképet. Azt kérem, hogy amellett a finanszírozás mellett és mindazon problémák mellett, meg feladatok mellett, amiket ellátnak, az egyenruha tiszteletét, tisztességét igyekezzenek megőrizni, mint ahogy azt az elmúlt időszakban tették. Én magam a parlamentben egyszer hozzászóltam, egy napirend előttiben vagy talán interpellációban elmondtam, hogy felmérések azt mutatják, hogy a tűzoltók támogatottsága a legnagyobb a közalkalmazottak között vagy a közszolgálatot teljesítők között, hiszen oda mennek, ahonnan mások menekülnek. Azt kérem, hogy a jövőben is ezt a jó színvonalat és az egyenruha tiszteletét védjék meg. Köszönöm.
ELNÖK: Köszönöm szépen. További hozzászólás van-e még? Lezárhatjuk a dolgot, mielőtt visszaadnám tábornok úrnak a szót? (Senki sem jelentkezik.)
Azt gondolom, talán nem túlzás, ha azt mondjuk, hogy itt az elmúlt egy évben és a következő egy évben a nagyon jelentős változásokra rá lehet fogni talán azt is, hogy egy tűzoltósági reform végrehajtása zajlik, még ha nem is hallottam ezt senkitől. Már csak azért is, mert azok a célok, amelyeket megfogalmaztak, a minisztérium, a főigazgatóság, tényleg abba az irányba mennek, hogy az egyenlő hozzáférés a biztonsághoz, a jelenlegi igazságtalan rendszer igazságosabbá tétele. Mi az, ha nem igazságtalanság az, amikor az egyik tűzoltóságnál sokkal jobb az ellátottság, sokkal jobb a létszámmal, a technikával, mint a másik tűzoltóságnál, ahol az igény sokkal kisebb?
Azt gondolom, hogy ennek a feladatnak a végrehajtása tényleg nagyon sok egyeztetést, nagyon sok munkát kíván, aminek egy szakaszához értek önök, és ezt sikeresen végrehajtották. Ez egy jó dolog. Mint ahogy hallottuk, nem vagyunk a feladat végén, még jelentős feladatok vannak, amiket meg kell csinálni. Be kell állni majd az új létszámnak, az új eszközöknek, jól kell működni a riasztásnak, a segítségnyújtásnak, és minden olyan dolognak, ami a tűzoltóság mindennapjait meghatározza.
Azt is el lehet azért mondani, hogy amikor az államháztartás hiányának csökkentéséről beszélünk költségvetési szempontból, akkor látni kell, hogy a 2007. évi költségvetés a tűzoltóságok tekintetében azért méltányos volt, mert nemhogy nem csökkent, hanem többletforrásokat sikerült biztosítani. Még akkor is igaz ez, ha nagyon egyetértek a Kovács alelnök úr által elmondottakkal, de Gombor úr is szólt erről, ez a köztestületi tűzoltóságoknak a finanszírozási problémája, hogy nagyon nagy a különbség a kettő között, és nagyon hasonló feladatot látnak el, meg a követelmény szinte ugyanaz mind a két formában. Tehát azt gondolom, hogy egy komoly munkát végeznek. Ehhez további sok sikert kívánok mindenkinek, nemcsak a főigazgatóságnak, hanem a szövetségeknek, az önkormányzati tűzoltóságoknak, a létesítményieknek.
Van még sok apró dolog, amiről szólni kell. Itt most az ülés előtt Gombor úrral szót váltottunk a tűzoltóautóknak a gépjármű adó alóli mentességéről például, amire nagyon nehezen tudunk magyarázatot adni, de fizetnek gépjárműadót a létesítményi tűzoltóságok tűzoltóautói, ami biztos, hogy nem igazságos, nem jó. Majd a mi feladatunk, hogy valamikor ősszel ezt a problémát is megoldjuk.
Tehát összességében azt kívánom önöknek, hogy továbbra is folytassák ezt a munkát, tegyenek meg mindent ahhoz, hogy lehetőleg kompromisszumok és jó kompromisszumok szülessenek, és azt a közpénzt, amit a parlament biztosít erre a feladatra, minél hatékonyabban használják, mert akárhogyan nézzük, hogy önkormányzati vagy állami pénz, ezek közpénzek, és az nagyon fontos, hogy minél többet hozzunk ki ebből a pénzből, minél hatékonyabban hasznosítsuk. Ehhez egy nagyon fegyelmezett, összehangolt munka kell. Azt kívánom, hogy őrizzék meg azt a társadalomtól kivívott rangot, megbecsülést, amit a tűzoltók elértek. Ehhez kívánok önöknek sok sikert!
Amennyiben kívánnak reagálni, mielőtt a napirendet lezárjuk, akkor visszaadom a szót.
DR. TATÁR ATTILA, az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság főigazgatója: Elnök úr, csak tényleg két mondatot a végére. Mi is úgy érezzük, hogy valóban egy történelmi pillanathoz érkezett el a tűzvédelem, Magyarország tűzvédelmi rendszere. Ilyen létszámfejlesztésre és a diszlokáció ilyen formában történő átgondolására a korábbi időszakban nem volt példa, sok-sok évekre, évtizedekre visszamenőleg nem volt példa. De nemcsak ennek okán tartom fontosnak a mostani fejlesztést, hanem a tekintetben is, hogy ahogy önök is látták, azért a tűzvédelem Magyarországon elég sokszínű. Vannak létesítményi tűzoltók, tűzoltó-egyesületek, köztestületi tűzoltóságok, önkormányzati tűzoltóságok, állami tűzoltóság, és ezek mind-mind a szakmai érdekek mentén működnek. Ezért jött létre Magyarországon a három tűzoltószövetség, ami ma lefedi valamennyi érdeket, és lehetett olyan összhangot, szakmai konszenzust találni ilyen rendszerben is, bár még egyszer mondom, sokszor az érdekek egymás ellen hatnak, ahol ezeken felülemelkedve ugyan néha kínkeservesen, de két év után el tudtunk jutni oda, hogy az állampolgárok biztonsága érdekében egy olyan szakmai anyag körvonalazódott és került ma az önök asztalára is olyan formában, hogy végrehajthatóvá válik, ha jövőre megkapjuk hozzá azt a további 2,2 milliárd forintos támogatást, ami a törvényben rögzített feltételek szerint jár majd az újabb 500 újfelvételes tűzoltónak. Ebben kérném az önök támogatását és segítségét. Bízom benne, hogy a szakmai szövetségek vezetőivel, szakembereivel ugyanilyen korrektül, harmonikusan fogunk tudni együttműködni a jövőt illetően is. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönjük szépen. Tisztelt Bizottság! Megköszönjük a tájékoztatót. További jó munkát kívánok önöknek! A bizottságunk folytatja a munkát. Köszönjük a tájékoztatást. Viszontlátásra!
A bizottságunk rátér a következő napirendi pont tárgyalására, mert jelentős feladatok vannak még előttünk. 2. napirendi pontként tárgyalja a bizottságunk a köztisztviselők jogállásáról szóló törvény módosítására benyújtott T/3089. számú törvényjavaslatot. Általános vitára való alkalmasságról kell döntenünk.
Köszöntöm a Miniszterelnöki Hivatal képviseletében megjelent dr. Hazafi Zoltán főosztályvezető urat és kolléganőjét. A törvényjavaslatot képviselőtársaim megkapták. Az elmúlt heti bizottsági ülésen már egyszer nekikészültünk, de a napirendről akkor levettük. Biztos kívánnak szóbeli kiegészítést tenni. Átadom a szót. Tessék parancsolni!
Dr. Hazafi Zoltán szóbeli kiegészítése
DR. HAZAFI ZOLTÁN (Miniszterelnöki Hivatal): Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Bizottság! Az önök előtt fekvő törvényjavaslat a köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény módosítására vonatkozik. Ez a módosítás tulajdonképpen három fő felülvizsgálati irányt kíván követni. Az egyik fő felülvizsgálati irány a szigorúbb kiválasztási rendszer, illetőleg egy rugalmasabb jogviszony-megszüntetés, a második irány, amelyet követ a módosítás, egy rugalmasabb munkaerő-gazdálkodás megteremtése, végül a harmadik irány, amelyet követnek a módosító rendelkezések, a bizonyos felsővezetői beosztásokkal kapcsolatos vezetői megbízásnak egy teljesítményelvűbb átalakítása, illetőleg módosítása.
Ami az első felülvizsgálati irányt illeti, tehát a kiválasztási rendszerre, illetve a jogviszony megszüntetésére vonatkozó szabályokat illeti, itt elsősorban a pályázati kötelezettségnek az általános körű bevezetése az, ami ehhez az irányhoz kapcsolódik, a versenyalapú kiválasztásnak szintén a bevezetése, a próbaidő kötelező előírása, a szakmai alkalmatlansághoz kapcsolódóan általánoshoz képest rövidebb felmentési időnek a biztosítása, a felmentési szabályok harmonizálása, illetőleg a köztisztviselői tartalékállomány kiterjesztése. Ezek azok a módosítások, ezek azok a rendelkezések, amelyektől azt várjuk, hogy a célnak megfelelően a köztisztviselői rendszer keretén belül a kiválasztás egy szigorúbb szakmai követelményekre épülő rendszerré tud majd változni, illetőleg fejlődni, és rugalmasabbá válik majd a közszolgálati jogviszonynak bizonyos tekintetben a megszüntetése.
Ami a második felülvizsgálati irányt illeti, a rugalmasabb munkaerő-gazdálkodást, ehhez kapcsolódóan a javaslat a kormányzati kirendelésnek a bevezetését tartalmazza. Ez tulajdonképpen a központi közigazgatásnak egy meghatározott szervezeti és személyi körét érinti. Ettől azt várjuk, hogy ebben a körben egy hatékonyabb kormányzati munkaerő-gazdálkodás feltételrendszere teremtődjön meg.
Ami a harmadik felülvizsgálati irányt illeti, ez az irány is tulajdonképpen egy bizonyos szervezeti kört és azon belül is egy bizonyos személyi állományt érintene. Ebbe a körbe tartozó vezetőknek a megbízására vonatkozó jogszabályi rendelkezések módosulnának. Ettől azt várjuk, hogy ennek a vezetői állománynak, a személyi állománynak a jogállása egy rugalmasabb szabályozást kapjon.
Úgy gondoljuk, hogy ezek azok a rendelkezések, ezek azok az intézkedések, módosítások, amelyek az előbb említett három felülvizsgálati célnak az elérését megfelelően szolgálják. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Kérdés merült-e föl a törvényjavaslattal kapcsolatban? Általános vitára való alkalmasságról kell majd a bizottságnak döntenie. (Dr. Kovács Zoltán jelentkezik.) Kovács Zoltán alelnök úr?
DR. KOVÁCS ZOLTÁN (Fidesz): Az egyes iránnyal kapcsolatban szeretném megkérdezni, vagy elöljáróban azt szeretném elmondani, hogy elsősorban a központi költségvetési szervekre hozták meg ezt a szabályozást, de mégis minden köztisztviselőt érint, tehát a legkisebb polgármesteri hivatalban lévő köztisztviselőt is. A pályáztatási rendszert mondjuk az ügyintézői kör legalacsonyabb szintjén is szükségesnek látják, főleg azokon a területeken - ezért bocsátottam előre, hogy a központi költségvetési szervekre lehet leginkább ráhúzni ezt a szabályozást -, ahol nehéz mondjuk munkaerőt kapni adott esetben még speciális köztisztviselői munkakörbe is. Ez lenne az egyik, amit szeretnék megkérdezni.
A másik ilyen kérdésem, hogy a felmentési időre vonatkozó szabály megváltozik, és az Mt.-hez és a Ktv.-hez közelíti ezt a szabályozást. Mi ennek az indoka?
Most munkakörtérképet is kell készíteni, ráadásul ezt kötelezővé teszik illetmény meghatározásával. Az illetmény a köztisztviselő eddigi életútjához, nevezzük, ahogy korábban szoktuk hívni, életpályához igazodik. Ezt aztán igazán tervezni nem lehet. Felesleges kötelező adminisztratív lépésnek érzem a munkaerőtérkép elkészítését, amelynek vannak tervezhetetlen elemei. Van elég dolga a köztisztviselőknek. Lehet, hogy ön tud erre magyarázatot adni, hogy miért van erre szükség.
Ami egy izgalmas téma, az igazgatási szünet elrendelése, hogy az adott évre a szabadság kiadható legyen. Meg tudják-e határozni, mi ez az igazgatási szünet, ez mit jelent? Ha ez nyárra vonatkozik, ma már az élet ezt felülírta. Azt gondolom, hogy nyáron ugyanolyan munka folyik sok tekintetben, mint mondjuk télen, tehát ez egy nehezen meghatározható időszak lehet.
Az illetménykiegészítés eddig is megvolt. Itt most növekszik bizonyos tekintetben. Ezzel a gyenge tehetősséggel rendelkező és köztisztviselőket foglalkoztató szervezetek hátrányba kerülnek a tehetősebb önkormányzatokra vonatkoztatva. Itt van Balogh képviselő úr. Mondjuk Győrrel nem tud versenyezni jó néhány önkormányzat az illetményeltérítés vonatkozásában. Van ennek még egy oka, sejtem, hogy mi egyébként, hogy a központi költségvetésnél az illetményalap ne nagyon növekedjen, tehát helyben oldják meg a fizetésemelkedés, ne a központi költségvetés forrásait terhelje ez.
A következő kérdésem a versenyvizsga bevezetésével kapcsolatos. A közigazgatási alapvizsga helyett jön a versenyvizsga. A közigazgatási alapvizsga alapvetően a Ket.-re vonatkozóan késztette tanulásra úgymond a köztisztviselőket, és a Ket. mindennaposan alkalmazandó, legalábbis aki a hatósági ügyintézésben vesz részt köztisztviselőként. Nem gondolják-e, hogy ezt fenn kéne tartani, főleg e vonatkozásban a köztisztviselőknél? A végeken a mindennapos életüket végül is a Ket. határozza meg.
Hogyan látják? Nyilván van, egyébként az élet produkálhat ilyet, hogy a köztisztviselők teljesítménye évente jelentősen megváltozik, de azért erre csekély az esély. Tehát általában azonos szinten teljesítenek a köztisztviselők. Lehetőség van jelenleg is az eltérítéssel a teljesítményt úgymond lefelé is mérni. Az évenkénti megállapítás, még van minősítés meg mindenféle egyéb kötelező zullang. Ez egy újabb adminisztratív teher. A jelenlegi szabályok is adnak lehetőséget, ha a teljesítmény jelentősen eltér a korábbi évtől, hogy ezt lehessen értékelni a munkáltató számára. Miért kelljen mindenkire ezt egyformán előírni?
A kedvenc témám a vagyonnyilatkozat végezetül. Mondjuk azoknak a köztisztviselőknek, akiknek a jogviszonya szünetel, mondjuk hat évig gyesen vannak, miért kell minden évben? Nem is dolgoznak. A vagyonnyilatkozat pont arról szól, hogy a korrupció visszaszorítása vagy a látványos vagyongyarapodás lehetőségének a vizsgálata, és mondjuk a szünetelésben lévő köztisztviselőnek szerintem nem kellene ezt minden évben megtennie. Lehet, hogy én rosszul néztem meg az előterjesztést, de ez egyformán mindenkire vonatkozik, tehát a szünetelés alatt álló köztisztviselőre is. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen. További kérdést kíván-e föltenni valaki? (Senki sem jelentkezik.) Ha nincs több kérdés, akkor visszaadom a szót megválaszolásra.
DR. HAZAFI ZOLTÁN (Miniszterelnöki Hivatal): Nagyon szépen köszönöm a kérdéseket. Az elhangzásuk sorrendjében próbálok meg átfogóan válaszolni ezekre a kérdésekre, illetve észrevételekre.
Ami a pályázatot, illetőleg a kiválasztási rendszert illeti, úgy gondolom, hogy itt mindenképpen el kell mondanunk azt, hogy a jelenleg hatályos jogi szabályozás azért sok tekintetben kívánnivalót hagy maga után, akár az alkotmányossági követelményeket vagy akár az európai uniós követelményeket vesszük figyelembe. Miről van szó? Arról van szó, hogy ma a magyar közigazgatásban általánosan nem érvényesül a pályázati kényszer. Elvétve, kivételesen, bizonyos munkakörök esetében ugyan jogszabály, törvény kötelezővé teszi a pályázat útján történő kiválasztást, kinevezést, de valójában fő szabály szerint a munkáltatói jogkör gyakorlójának a diszkrecionális jogkörébe tartozik az, hogy alkalmaz-e pályázatot vagy sem.
Ez a módosítás annak a követelménynek kívánna megfelelni, hogy az alkotmányban, annak is a 70. § (6) bekezdésében biztosított közhivatal-viselésre vonatkozó jogosítvány megfelelően érvényesüljön a közigazgatásban, a köztisztviselői kiválasztásban, vagyis rendelkezésre álljanak, érvényesüljenek azok a feltételek, amelyek megfelelő esélyegyenlőséget biztosítanak minden magyar állampolgár számára abban az esetben, ha közigazgatásban szeretnének munkát vállalni. Ehhez két dologra van szükség. Az egyik, hogy tudomást szerezzenek a lehetőségről, vagyis információt kapjanak arról, hogy hol, melyik közigazgatási szervnél került sor pályázat kiírására, vagyis hol veszi majd kezdetét kiválasztás, amelynek várhatóan az eredménye kinevezés lesz. A másik feltétele, ennek az érvényesüléséhez pedig arra van szükség, hogy mindenkinek azonos mérce szerint egy transzparens, átlátható folyamat keretében történjen meg a megmérettetése, és a megmérettetés eredményeképpen lehessen dönteni majd a jelöltek közül arról, hogy éppenséggel kit kíván majd kinevezni a munkáltató, illetőleg a közigazgatási szerv.
Ezek elvi kérdések. Mi úgy gondoljuk, hogy ezt a szabályozást elvi alapon általánosan valamennyi köztisztviselői, közigazgatási szervnél, köztisztviselői álláshelynél érvényesíteni kell. Persze vannak kivételek, amelyek a racionalitás alapján kell hogy érvényesüljenek, de mivel itt egy elvi megfontolásról van szó, úgy gondoljuk, hogy ezt megfelelően biztosítani kell a jogi szabályozásban a köztisztviselői törvény keretén belül.
Ami a KSZK, a Kormányzati Személyügyi Központ kiválasztásban betöltött szerepére vonatkozó kérdést illeti, valóban itt a központi közigazgatásra koncentrál majd ez a központ. Ennek a központnak a feladata elsősorban az, hogy segítse, szolgáltatásával támogassa a kormány irányítása alá tartozók, tehát az államigazgatási szervek kiválasztási folyamatait, a kiválasztási tevékenységét elsősorban azzal, hogy egyfajta kompetencia-előszűréssel, alkalmasságnak a felülvizsgálatával, illetőleg az alkalmasság mérésével válassza ki azokat a jelölteket, akiket a munkáltató számára jó szívvel tud ajánlani olyanokként, akik egy minimális szakmai követelményeknek a munkaköri kompetenciák szempontjából megfelelnek.
Ami a felmentési időre vonatkozó észrevételt, illetőleg kérdést illeti, én inkább úgy fogalmaznék, hogy ez a módosítás nem elsősorban az Mt.-hez, tehát a munka törvénykönyvéhez közelít, hanem a jelenlegi közalkalmazotti törvénynek a szabályaihoz kíván közeledni. Itt egy kifejezett irány, kifejezett célkitűzése volt a törvény előkészítése során a kormányzatnak, hogy egyfajta harmonizáció valósuljon meg a közszférában, vagyis a felmentési időre vonatkozó szabályok, ha lehet, bizonyos keretek között egységes metódussal, egységes szempontok alapján kerüljenek megállapításra. Ez az egységesség egyfelől jelenti azt, hogy a jelenlegi kissé talán merev szabályozást, ami az egységes 6 hónapos felmentési időre vonatkozik, egy rugalmasabb szabályozás fogja felváltani, ugyanis a közszolgálati jogviszonyban töltött időtől függően kell majd megállapítani azt, hogy kinek mennyi felmentési idő jár, mennyi felmentési időre lesz jogosult, hiszen úgy gondolom, hogy más a megítélése annak, aki mondjuk egy hónapot töltött a közigazgatásban, és más a megítélése ebből a szempontból annak, aki mondjuk 35 évet dolgozott a közigazgatásban. A jelenlegi szabályok szerint mindkét személy esetében egy egységes 6 hónapos felmentési időt kell biztosítani.
Az új szabályok az előbb említett időtartamoktól függően differenciáltan fogják majd megállapítani a felmentési időt egy alsó-felső, törvényileg garantált és meghatározott keretek között. A minimális határidő 2 hónap lesz, a maximális pedig 8 hónap. Ezt azért fontos hangsúlyozni, mert a jelenlegi 6 hónaphoz képest ez kéthónapos növekedést fog jelenteni a köztisztviselők számára, tehát ennyivel fog megnövekedni a felmentési idő. Hangsúlyozom persze, természetesen ez azokat fogja érinteni, akik már egy viszonylag hosszabb szolgálati időt eltöltöttek a közigazgatásban.
Ami a kompetenciák értékelését, a kompetenciavizsgálatra, a munkakörtérképre vonatkozó észrevételt illeti, valóban ez egy többletfeladat, ez kétségtelen. Viszont azt is látni kell, hogy a kiválasztás akkor tud igazán hatékonyan működni, ha egy konkrét, meghatározott munkakör követelményeihez igazítottan történik a kiválasztás. Ekkor tudjuk igazándiból azt elérni, hogy a legalkalmasabb személy kerüljön abba a munkakörbe, és az a személy, aki legrátermettebb az adott feladatok ellátására. Ezt a kompetenciavizsgálat, előszűrés kívánja biztosítani.
Ami az igazgatási szünetre vonatkozó kérdést illeti, valóban egy feszítő problémára kíván meg, ha nem is egy végleges megoldást biztosítani ez a javaslat, de mégis valamivel talán hozzájárulni a probléma kezeléséhez az igazgatási szünettel. Élő probléma ma a magyar közigazgatásban, hogy bizonyos helyeken a munkateher miatt nehézségekbe ütközik az éves rendes szabadság kivétele. Ennek köszönhetően felhalmozódnak a ki nem vett szabadságok. Mi úgy gondoljuk, hogy ez talán megelőzhető azzal, ha ütemezettebben, összehangoltabban történik a szabadságok kivétele. Ennek megfelelően ez a törvényi rendelkezés felhatalmazást adna a kormánynak arra, hogy meghatározza igen tág keretek között azt az időszakot az adott tárgyévben, amelyik időszakon belül a munkáltatók differenciáltan természetesen megállapíthatják az igazgatási szünetet, amikor a köztisztviselők kiveszik az alapszabadságuknak egy meghatározott részét. Ez egyébként nem a teljes alapszabadságra vonatkozik, ez a háromötödét érintené, tehát a 25 napos alapszabadság tekintetében ez tulajdonképpen egy háromhetes időtartamot jelentene. Az, hogy ez most nyárra esik vagy éppenséggel a karácsonyi ünnepekre, vagy éppenséggel a tárgyévnek egy másik időszakára, természetesen a döntéstől függ, de még egyszer hangsúlyozzuk, hogy ez egy lehetőség, amellyel a kormány élhet, az önkormányzatok irányába pedig természetesen csak ajánlással, ha ilyen döntés születik.
Ami az illetménykiegészítést illeti, a jelenlegi törvényjavaslat az önkormányzatok esetében fogalmaz meg módosítást, elsősorban azzal, hogy az amúgy is fakultatív, tehát a képviselő-testület döntésétől függő illetménykiegészítés mértékét változtatja meg, a maximális mértékét. Például felsőfokú iskolai végzettségűek esetében bizonyos önkormányzatoknál nem 30, hanem 40 százalékos lehet az illetménykiegészítés mértéke. De még egyszer szeretném hangsúlyozni, ez egy lehetőség, ez a képviselő-testület döntésétől függ, hogy él-e ezzel a lehetőséggel, mint ahogy a jelenlegi jogszabályi rendelkezések is lehetőségként fogalmazzák meg az önkormányzatok számára az illetménykiegészítés megállapítását.
Ami a versenyvizsgát, illetőleg a közigazgatási alapvizsgát illető, bár kétségtelen, hogy formailag úgy tűnhet, illetőleg úgy tűnik, mintha a versenyvizsga felváltaná az alapvizsgát, de azért nem pontosan erről van szó. Mi úgy gondoljuk, hogy abban az időszakban, amikor az alapvizsga beépült a közszolgálat vizsgarendszerébe a '90-es évek elején, akkor az alapvizsgának a fő funkciója az volt, hogy az akkor jogviszonyban lévő, tehát dolgozó személyi állománynak egyfajta megmérettetést biztosítson, egyfajta szakmai megmérettetést. Vagyis ebben az időszakban az alapvizsga egy olyan ellenőrzőpontként működött, amely a karrier során érvényesül, tehát már a kinevezést követően került sor ennek a vizsgának a letételére. Ma úgy gondoljuk, hogy a helyzet azóta megváltozott. Ez a mérőpont nem feltétlenül szükséges, hogy a karrierbe épüljön be. Mi úgy gondoljuk, hogy ez a mérőpont ma már a karriert megelőzően is érvényesíthető, és a versenyvizsga tulajdonképpen ezt a funkciót szeretné átvenni. Annak természetesen nincs akadálya, és ez a terveink között is szerepel, hogy a követelményrendszer tekintetében a Ket., tehát a hatósági eljárásra vonatkozó ismeretek beépüljenek magába a versenyvizsgába is.
Ami az évenkénti eltérítésekkel kapcsolatos észrevételt, illetőleg kérdést illeti, ma élő jogintézményről van szó. Itt arról van szó, hogy a törvény lehetőséget ad arra, hogy a differenciálás érdekében a törvény által megállapított alapilletménytől pozitív, illetőleg negatív irányban eltérhessen a munkáltató, pozitív irányba 30 százalékkal, negatív irányba 20 százalékkal. Erre vonatkozóan azonban a tapasztalatunk az, hogy hiányoznak bizonyos garanciák, és ezeket a törvényi garanciákat kívánja megadni a mostani módosítás.
Melyek ezek a garanciák? A jelenlegi szabályok szerint mi úgy gondoljuk, hogy az eltérítéssel kapcsolatosan nem egyértelmű az, hogy az eltérítés milyen időszakra vonatkozhat, mennyi időre szólhat, visszavonhatja-e a munkáltató, ha igen, akkor milyen feltételekkel. Ez egyfajta kiszámíthatatlanságot, bizonytalanságot okoz a jogalkalmazásban. Mi úgy gondoljuk, hogy elő kell írni törvényi szinten, hogy a tárgyévben meddig élhet, dátumilag meddig élhet a munkáltató ezzel a lehetőséggel, és ha ilyen döntés születik, akkor ez mennyi időre szólhat. A javaslat úgy fogalmaz, hogy a tárgyévben január 31-ig kell dönteni a munkáltatónak arról, hogy él-e ezzel a lehetőséggel, ha pedig élt ezzel a lehetőséggel, tehát döntött, akkor ez a döntése a tárgyév végéig érvényes. Tehát év közben nem változtathatja meg, nem módosíthatja az erre vonatkozó döntését a munkáltató.
Ami pedig a vagyonnyilatkozatra vonatkozó észrevételt, illetőleg megjegyzést illeti, az ezzel kapcsolatos szabályoknak a felülvizsgálata jelenleg folyamatban van. Úgy gondolom, hogy azt, amit képviselő úr itt elmondott, messzemenőkig fel tudjuk használni és hasznosítani a felülvizsgálat során. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönjük szépen a válaszokat. Tisztelt Bizottság! Vélemény, hozzászólás? (Dr. Kovács Zoltán jelentkezik.) Kovács alelnök úré a szó.
DR. KOVÁCS ZOLTÁN (Fidesz): Tisztelt Bizottság! Megismerve a válaszokat is, én a következőt tudom elmondani, amely a saját véleményem igazán és az eddigi csekély tapasztalatomból adódik. Igazából nem életszerű a javaslat, hanem inkább irodaszagú, íróasztal mellett meghozott. Valamilyen korábbi, hogy mondjam, közigazgatási elméleti vonal mentén meghozott szabályozás, amely azért sokkal differenciáltabb az életben, különösen az önkormányzatoknál. Én most az első általános jellegű megjegyzésként azt tudom mondani, hogy az önkormányzatokra sok újabb adminisztratív terhet ró, és sok esetben feleslegesen. Ettől a helyzet nem fog igazán megváltozni. Ez az egyik része.
A másik része, amit már említettem is, hogy ez sok tekintetben a központi költségvetési szervekre vonatkozó szabályozás, ahol a verseny, az egyéb szabályok jobban tudnak érvényesülni, mint a végeken. De mivel általános jellegű, ezt ott is végre kell hajtani, ahol ez sokkal nehezebben érvényesíthető vagy egyáltalán nem.
Ami még megjegyzésként elmondható, hogy bizonyos tekintetben ez egy pénzspóroló javaslat a központi költségvetés számára, hiszen a "tól-ig" határ például a felmentési időnél a 2-8. Ebben van pozitív, felfelé irányuló lehetőség, de lefelé vonatkozó szabály is. Eddig fix volt ez a szolgálati időhöz igazítottan. Ma nyilván egy nehéz helyzetben lévő önkormányzat, ráadásul ahol létszámleépítéssel küzd mindenki az elszegényedés következtében, nyilvánvalóan a gyengébbik szabályt fogja alkalmazni, tehát az alsó határ felé közelíti, ez pedig a köztisztviselők szempontjából nem a legkellemesebb hír, legalábbis úgy gondolom.
Összességében van ebben pozitív, előrelépő szabályozás is, de én most elsődlegesen önkormányzati szempontból mondom, felesleges és adminisztratív szabályozás is. Ezért mi részben támogatjuk, részben pedig nem támogatjuk, ezért tartózkodni fogunk az általános vitára való alkalmasságnál.
ELNÖK: Köszönöm szépen. További hozzászólás? (Nincs jelentkező.) Ha más nincs, akkor a szocialista frakció nevében arról tájékoztatom a bizottságot, hogy általános vitára alkalmasnak tartjuk. Amit alelnök úr megfogalmazott, abban van olyan dolog, amivel egyetértünk, tehát a fölösleges adminisztrációs terhek kérdése és az önkormányzatok speciális helyzete. Itt például szó van az eltérítésről, hogy január 31. Az önkormányzatoknak a költségvetését február 15-ig kell benyújtani, még nincs is elfogadva, tehát nem biztos, hogy tudnak dönteni ilyen kérdésben, de azt gondolom, hogy ezek a kérdések mindenképpen módosító javaslatokkal rendezhetőek, éppen ezért általános vitára alkalmasnak tartjuk a javaslatot.
Van-e további vélemény, hozzászólás? (Nincs jelentkező.) Ha nincs, akkor a vitát lezárom. Kívánnak-e reagálni az elhangzottakra. (Dr. Hazafi Zoltán: Nem, köszönöm szépen.) Nem. Akkor dönt a bizottságunk. Általános vitára való alkalmasságról kell dönteni. Kérdezem a bizottságot, egyetért-e azzal, hogy általános vitára alkalmas a beterjesztett javaslat. Aki igen, kézfelemeléssel jelezze. (Szavazás.) 14 igen. Ki az, aki nem? (Nincs jelzés.) Ki az, aki tartózkodott? (Szavazás.) 9. Tehát megállapítom, hogy a bizottság 14 igen és 9 tartózkodással általános vitára alkalmasnak tartotta a törvényjavaslatot.
Köszönjük szépen a közreműködést. További jó munkát önöknek!
Bizottságunk áttér a következő, a közalkalmazottak jogállásáról szóló törvény módosítására benyújtott T/3092. számú törvényjavaslat általános vitájára. Köszöntöm a Szociális és Munkaügyi Minisztériumból dr. Burik Máriát, aki segítségünkre lesz a döntésben. Gondolom, szóbeli kiegészítéssel készült. Átadom a szót. Lehetőleg az önkormányzati szférára érvényes részekre térjen ki. Tessék parancsolni!
Dr. Burik Mária szóbeli kiegészítése
DR. BURIK MÁRIA (Szociális és Munkaügyi Minisztérium): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Bizottság! Amint már Hazafi főosztályvezető úr az előző napirendi pontnál ismertette a főbb céljait és irányait a közszolgálati törvények módosításának, ugyanezek a célok érvényesek a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény módosítására is.
Adott esetben szintén történik jogállási törvények egymáshoz való közelítése is különböző jogintézmények vonatkozásában. Ugyancsak elmondható, hogy szintén a próbaidőre vonatkozó szabályozás és a pályáztatás rendszerének újragondolása során történnek változások, és emellett még fontos változás, hogy csak az tud határozatlan idejű közalkalmazotti jogviszonyba kinevezést nyerni, legalábbis az intézmény alapfeladatai közé tartozó munkakörök esetén, aki kötelező gyakornoki időt töltött le, és ennek során alkalmasnak minősült a munkakör ellátására.
Próbaidő vonatkozásában el kell hogy mondjam, hogy 3 hónap kötelező próbaidő kimondására kerül sor, ami 1 hónappal a felek megegyezése alapján meghosszabbítható, tehát összességében 4 hónap próbaidő köthető ki.
A pályáztatás általánossá válik. Ehhez képest...
DR. KOVÁCS ZOLTÁN (Fidesz): Bocsánat, csak nem határozatképes a bizottság, azt szerettem volna jelezni, hogy szóljon már néhány szocialista képviselőnek, hogy jöjjenek be. (Közbeszólás: De ellenzékinek is szólhat.)
ELNÖK: Képviselőtársaim, térjünk vissza!
DR. KOVÁCS ZOLTÁN (Fidesz): Én csak Lamperth Mónikát idézem, hogy a kormánypártoknak kell biztosítani a bizottságban a többséget. Haza is mehetünk.
ELNÖK: Képviselőtársaim, térjünk vissza, és hallgassuk meg az előterjesztőt! Öné a szó. Tessék parancsolni!
DR. BURIK MÁRIA (Szociális és Munkaügyi Minisztérium): A pályáztatásnál tartottam, és rövid leszek, tekintettel a fejleményekre is, úgyhogy nem fogom nagyon szaporítani a szót.
Tehát a pályáztatás általános jelleggel kötelezően kerül kimondásra. Ehhez képest figyelemmel arra, hogy a közalkalmazotti munkakörök esetében számtalan olyan van, amelynél talán nem indokolt a pályáztatás, az ágazatra vonatkozó végrehajtási jogszabály fogja meghatározni, hogy melyek azok a munkakörök, ahol nincs szükség pályázat kiírására.
Rugalmasabb munkaerő-gazdálkodás céljával összefüggésben főként az önkormányzatokat is érintően állás-felajánlási rendszer kerül kialakításra. Ez nemcsak a munkáltató munkaerő-gazdálkodását elősegítő intézmény lesz, hanem kifejezetten azt elősegítendő jogintézmény, hogy a közalkalmazott, amennyiben mondjuk egy intézményben létszámcsökkentést kell bármilyen oknál fogva végrehajtani, ne váljon automatikusan álláskeresővé, munkanélkülivé, hanem ha megoldható, és az azonos fenntartó fenntartásában lévő más intézményen belül megfelelő munkakört lehet a közalkalmazott számára találni, akkor a közalkalmazott kérésére a fenntartó köteles azt megvizsgálni, hogy ilyen munkakör létezik-e.
Adott esetben egy egyszerű példát mondok. Például középiskolában csökkenteni kell a pedagógusok létszámát, akár költségvetési okok miatt, akár bármilyen oknál fogva. Ebben az esetben a közalkalmazott kérésére az önkormányzat köteles megvizsgálni, hogy a fenntartása alá tartozó másik közoktatási intézményen belül van-e olyan másik munkakör, amely az adott pedagógus végzettségének, szakképesítésének megfelel. Amennyiben van ilyen, akkor azt köteles felajánlani a közalkalmazott számára. Ezáltal megakadályozható, hogy indokolatlan esetben bárki munkanélkülivé váljon.
Pontosító, jogalkalmazási gyakorlatot elősegítő módosítások átvezetésére is sor kerül, ilyen például a jogellenes jogviszony-megszüntetés esetköre, amikor meghatározásra kerül, hogy milyen esetekben lehet a munkakörbe való visszahelyezést alkalmazni. Másik oldalról pedig erősítésre kerül a közalkalmazott kárenyhítési kötelezettsége, ami azt jelenti, hogy adott esetben a bíróság köteles azt vizsgálni, hogy a jogviszony-megszüntetés időpontjától kezdődően a közalkalmazott megkísérelt-e elhelyezkedni. Adott esetben tehát, ha egy bírósági procedúra eltart akár több éven keresztül is, a közalkalmazott felkereste-e az Állami Foglalkoztatási Szolgálatot, keresett-e legalább azon keresztül megfelelő álláshelyet, illetőleg ha felajánlottak a számára megfelelő állást, azt indokkal vagy indok nélkül utasította-e vissza. Ennek megfelelően alakul majd a bíróság által megítélhető egyfajta kompenzáció összege is.
Amit még kiemelnék, önkormányzatokat érintő szabályozás a javaslatban, és szintén az állás-felajánlási rendszerre vezethető vissza, hogy adott esetben egy önkormányzat mint intézményfenntartó, nemcsak a saját maga fenntartásában lévő intézmények esetében tudja vizsgálni azt, hogy megfelelő álláshelyet a felmentés előtt álló vagy felmentési idejét töltő közalkalmazott számára fel tud ajánlani. Amennyiben például intézményfenntartó társulás jött létre több önkormányzat között, akkor az önkormányzatok abban is megállapodhatnak, hogy az intézményfenntartó társulás keretébe tartozó intézmények vonatkozásában van-e felajánlható munkakör. Ez az, amit még indokoltnak tartottam elmondani.
A Közalkalmazottak Országos Munkaügyi Tanácsában a törvényjavaslat megvitatásra került. Elmondhatom, hogy a szakszervezeteknek erős fenntartásaik voltak, amely azonban hosszas tárgyalások eredményeként több kompromisszummal zárult. Így elfogadásra került többek között a szakszervezeteknek az az álláspontja, hogy a próbaidő hossza ne 6 hónapig, hanem 4 hónapig legyen csupán közös megegyezéssel meghosszabbítható; a felmentési idő csökkentése, amire a kormány tett javaslatot 8 hónapról 6 hónapra, ezt a kormány végül is elfogadta, hogy maradjon 8 hónapos a felmentési idő. Elfogadásra került a KOMT-on belül az a kompromisszumos álláspont is, miszerint az állás-felajánlási rendszer alkalmazására a közalkalmazott kérésére kerülhessen sor, mivel így választási lehetősége van a közalkalmazottnak a tekintetben, hogy ha nem fogadja el az esetleg számára megfelelő munkakört, ebben az esetben a végkielégítés felét kapja, míg ha nem kér állásfelajánlást a munkáltatótól, illetőleg a fenntartótól, ebben az esetben felmentése esetén végkielégítésre lesz jogosult, teljes mértékű végkielégítésre. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen a szóbeli kiegészítést. Kérdések merültek-e föl? (Dr. Kovács Zoltán jelentkezik.) Alelnök úré a szó.
DR. KOVÁCS ZOLTÁN (Fidesz): Az egyik kérdésem. Az általános szabály a 3 hónapos próbaidőt előírja, valamint a felsőfokú végzettségnél attól függ, hogy F, H, vagy E fizetési osztályba tartozik, 2, illetve 3 kötelező évet ír elő. Ez alatt az idő alatt miként érvényesül a fegyelmi felelősség, illetve az állás-felajánlási rendszer? Elég hosszú idő, 3 év, adott esetben van, ahol meg 2, de azt gondolom, hogy ez egy fontos kérdés. Mi lesz azzal, aki 3 év után is alkalmatlan lesz? Van ebben pozitív, hogy megszerzi a kötelező gyakorlatot. Nagyon sok helyen a pályázati kiírásoknál az van, hogy kell kötelező gyakorlat. Tehát ez kiküszöböli. Kiderülhet adott esetben akár már egy év után is, hogy alkalmatlan versenyzővel van dolgunk, és 2, illetve 3 év után kikerül a rendszerből.
A közalkalmazotti jogviszony és a magasabb vezető, vezető beosztás eddig is szétvált egyébként a Ktv. szerint, viszont vannak olyan nagy intézmények, egy-egy, most önkormányzati szemmel nézem, ahol az eredeti foglalkozása mellett nem tud intézményt vezetni, mert vagy az eredeti foglalkozását végzi vagy pedig intézményt vezet. Például ezek az úgynevezett egyesített szociális intézmények, annak van négy-öt ága, ahol van egy magasabb vezető állás, de mellette nem tud nővérként közreműködni vagy a konyhán dolgozni, ha az volt az eredeti foglalkozása. Ennek a megoldására, tehát ennek a kiküszöbölésére milyen javaslatuk van, illetve van-e, amit jogszabály nem is szabályoz, olyan vezető vagy magasabb vezetői állás, amelynek nincs egy alapfunkciója? Nagyon sok helyen vannak kisebb önkormányzatok, úgynevezett városgondnokságok például. Gondnoki intézményt nem szabályoz jogszabály.
Ami igazán nem tetszik ebben a javaslatban, és ennek megkérném az indokát, hogy a végkielégítés összegét miért szorítja le a felére, ami egyébként jár az állás-felajánlási rendszer bevezetésével. Ez kifejezetten a közalkalmazottak hátrányára szolgál.
Egyelőre ennyi lenne. Köszönöm.
ELNÖK: Köszönöm. További kérdés? (Nincs jelentkező.) Nekem egy kérdés merült föl. Tetszett említeni a szakszervezetekkel való kompromisszum kérdését. Önkormányzati érdekszövetségekről nem esett szó. Velük volt-e egyeztetés, és mi volt az álláspontjuk?
Van-e további kérdés? (Nincs jelentkező.) Ha nincs, akkor válaszra visszaadom a szót.
DR. BURIK MÁRIA (Szociális és Munkaügyi Minisztérium): Köszönöm a szót. Az első kérdés a próbaidő, az állás-felajánlási rendszer és az alkalmatlanság kérdéskörét érintette. (Dr. Balogh László távozik az ülésről.) A próbaidő kikötése adott esetben, ha gyakornoki idő letöltésével párosul, ebben az esetben nem duplikálható, tehát ha a gyakornoki idő alatt megfelelt a közalkalmazott, tehát a minősítése a 3 év letelte után alkalmas minősítéssel záródott, akkor vele szemben újonnan már próbaidőt nem lehet kikötni.
Az állás-felajánlás és az alkalmasság/alkalmatlanság kérdéskörét illetően állásfelajánlásra akkor kerül sor, ha a közalkalmazotti jogviszony a Kjt. 30. §-ának az a)-c) pontjaiban meghatározott esetköreiben áll fenn, illetőleg akkor, ha egészségügyi okra vezethető vissza az alkalmatlanság. Ha szakmai alkalmatlanságról van szó, tehát nem képes a munkaköri feladatait a közalkalmazott ellátni, ebben az esetben nincs állás-felajánlási rendszer alkalmazása vele szemben, tehát ezzel a közalkalmazottal szemben nem érvényesül az állásfelajánlás.
A vezetői megbízással kapcsolatban valóban a törvényjavaslat új szabályt vezet be. Eddig vezetői megbízást kaphatott a közalkalmazott, most viszont a törvényjavaslat bevezeti a vezetői munkakörre szóló kinevezést. Tehát adott esetben megoldható, hogy ha például egy közoktatási intézmény igazgatója, akinek eleve nagyon le van csökkentve a kötelező óraszáma, és alapvetően a feladatai az intézmény vezetésével kapcsolatosak, akkor egy kiírt pályázat során adott vezetői munkakörre szólhat a kinevezése, tehát nem megbízás lesz, hanem vezetői munkakörre szóló kinevezés.
Ezen kívül lehetővé teszi a törvényjavaslat, hogy olyan intézmények esetén, ahol adott esetben például rendkívül széles jogköre van az intézmény gazdálkodását tekintve az intézmény vezetőjének, most egy példát mondok, például művészeti intézmények, múzeum vagy például színház, egy városi színház, ebben az esetben egyfajta menedzserszemléletű megoldásra tesz javaslatot a törvényjavaslat. Ez azt jelenti, hogy az ilyen kiemelt intézmények élére adott esetben a munka törvénykönyvének a vezető állású munkavállalóra vonatkozó rendelkezéseit lehessen alkalmazni, és a munkája díjazásával kapcsolatban ilyen formában premizálástól kezdve számtalan lehetőség nyíljon a rugalmasság keretében a fenntartó számára.
A végkielégítés felét érintette a harmadik kérdés. Ez kifejezetten csak abban az esetben merül fel, tehát akkor kell a meghatározott jogcímeken történő felmentés esetén a végkielégítésnek csupán a felét megfizetni a közalkalmazott részére, ha ő kérte magával szemben az állás-felajánlási rendszer alkalmazását, számára felajánlottak végzettségének, szakképzettségének megfelelő munkakört, azonban ő azt mégsem fogadta el. Tehát ebben az esetben történik az, hogy a végkielégítés felére lesz jogosult. Természetesen őt megilleti a választás joga, hogy előzetesen végiggondolja azt, hogy kér-e állás-felajánlási rendszert, az a fontosabb számára, hogy viszonylag rövid időn belül számára megfelelő másik álláshelyet tudjanak felkínálni, vagy esetleg a juttatáshoz, a végkielégítéshez ragaszkodik jobban, számára ez éri meg jobban. Tehát ez az egyénnek az adott szituációban fennálló döntésén fog múlni. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönjük a kérdésekre adott választ. (Dr. Kovács Zoltán jelentkezik.) Kovács alelnök úr?
DR. KOVÁCS ZOLTÁN (Fidesz): Még egy kérdést, ha megenged. 2008. január 1-jével magasabb vezető vagy vezető munkakörré alakul át a betöltött magasabb vezetői, illetve vezetői beosztás. Most a határozott időre szóló magasabb vezetői megbízás nem hosszabbítható meg. Ott magyarul 2008. január 1-jétől újabb pályázatot kell kiírni? Mondjuk egy iskolaigazgató határozott időre van kinevezve 5, illetve 10 esztendőre a döntéstől függően. Ha most időszak közepén van, tehát 2007-ben mondjuk a harmadik évét tölti, akkor ki kell-e írni határozott idejű esetében a pályázatot január 1-jei megbízás miatt? Emiatt egyébként komoly gondok lesznek, mert a közlöny tele lesz szerintem, így is 3-4 hónap egy álláshirdetésnek a megjelentetése mondjuk az oktatási ágazatban.
ELNÖK: Van-e további kérdés most itt a második körben? (Nincs jelentkező.) Ha nincs, akkor...
DR. KOVÁCS ZOLTÁN (Fidesz): Ha most nem tud rá válaszolni, nem várom, köszönöm szépen, csak majd kapjak valamikor választ.
DR. BURIK MÁRIA (Szociális és Munkaügyi Minisztérium): Visszajelzek alelnök úrnak, valamilyen formában választ adok. A megértését kérem.
DR. KOVÁCS ZOLTÁN (Fidesz): Jó, köszönöm szépen. Csak egy ötlet. Az én kérdéseim nem igazán az általános vitához kapcsolódtak minden esetben, részletesebb, hogy mondjam, sokkal inkább részletkérdést érintett, de szerintem egy fontos kérdés.
ELNÖK: Köszönjük szépen. Módosító javaslatok tárgyalásánál, ha máskor nem, akkor biztos tudunk találkozni ez ügyben.
Tisztelt Bizottság! Van-e vélemény, hozzászólás? (Nincs jelentkező.) Általános vitára való alkalmasságról kell majd döntenünk. Nincs? Lezárhatom a vitát? (Nincs jelzés.) Akkor úgy gondolom, hogy válaszadásra nem kell hogy visszaadjam a szót. Kérdezem a bizottságot, általános vitára alkalmasnak tartja-e a T/3092. számú törvényjavaslatot. Aki igen, kézfelemeléssel jelezze. (Szavazás.) 10 igen. Ki az, aki nem? (Szavazás.) 9 nem. Köszönöm szépen. Megállapítom, hogy az Önkormányzati és területfejlesztési bizottság általános vitára alkalmasnak tartott a törvényjavaslatot 10 igen és 9 nem szavazati aránnyal.
Köszönöm szépen a közreműködést. További jó munkát önnek!
Rátérünk a következő napirendi pontunk tárgyalására, a fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló 1996. évi XLIII. törvény módosítására. Köszöntöm az Igazságügyi és Rendészeti Minisztériumból Jobbágy Zsuzsa főosztályvezető-helyettes asszonyt, aki segítségünkre lesz a törvényjavaslat tárgyalásánál. Szóbeli kiegészítéssel biztos készült. Itt sok minden elhangzott, ez egy csokor, tehát erre figyelemmel átadom a szót.
Dr. Jobbágy Zsuzsa szóbeli kiegészítése
DR. JOBBÁGY ZSUZSA (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Köszönöm a szót, elnök úr. Nagyon röviden szeretnék csak néhány szót szólni a törvényjavaslatról.
A közszféra többi foglalkoztatási törvényeivel azonosan a Hszt.-módosítás is tartalmazza a próbaidőre, a pályázatra, illetőleg a felmentési időre vonatkozó szabályokat, emellett a Hszt.-ben szerepel a civilesítés kérdésköre is. A civilesítés tulajdonképpen alkotmányos alapokon nyugszik, tehát abból indulunk ki, hogy a hivatásos szolgálati jogviszony egy speciális szolgálati jogviszony, amely együtt jár bizonyos alkotmányos jogok korlátozásával. Ez egy szigorú függelmi rendben, élet, testi épség kockáztatásával, fokozott fizikai, pszichikai megterheléssel járó jogviszony. Tehát az a cél, hogy tényleg azok a személyek legyenek hivatásos szolgálati jogviszonyban, akiknek a tevékenysége, a tevékenység tartalma valóban magán hordozza ezeket a speciális jegyeket, és valóban szükséges az alkotmányos jogok korlátozása.
A miniszter kap felhatalmazást arra, hogy tekintse át a hivatásos beosztásokat, és 2008. január 1-jével válogassa szét, hogy melyek a valóban hivatásos beosztások, illetve melyek azok a területek, amelyek civil munkakörré válnak a jövőben.
A törvény a jelenleg hivatásos beosztásban lévőknek biztosítja a jogviszony megőrzését, az előmenetelt, tehát akik később civillé váló munkakört hivatásos szolgálati jogviszony keretében jelenleg ellátnak, azok mindaddig, amíg ezen a területen működnek, megőrzik a hivatásos szolgálati jogviszonyukat. A törvényjavaslat ezért ki is mondja, hogy mivel itt a jogviszony megmarad, az előmenetel megmarad, minden megmarad azok esetében, akik jelenleg betöltik ezt a beosztást, nem is minősül átszervezésnek a civilesítés. Tehát ott a definíció között külön a jogalkalmazás egységessége érdekében kimondjuk ezt a rendelkezést is.
A Hszt.-nek egy új eleme az áthelyezés intézményének a bevezetése. Eddig is volt a Hszt.-ben áthelyezés, ez azonban a szolgálati jogviszonyon belül az egyik szervtől a másik szervhez való áthelyezést jelentette. Míg a Ktv. és a Kjt. tartalmazta a közszolgálati, illetőleg a közalkalmazotti jogviszony áthelyezéssel való megszüntetését, ami egyidejűleg szolgálati jogviszony létesítésével járt, addig a Hszt.-ben nem volt ilyen intézmény, tehát nem lehetett a szolgálati jogviszonyt áthelyezéssel megszüntetni azért, hogy egy közalkalmazotti vagy egy közszolgálati jogviszony létesüljön. A jövőben erre is lehetőség lesz a Hszt. keretében is.
Egy másik elem még a szabályozásban, hogy mint ahogy a Ktv. megszünteti a főtisztviselői karra vonatkozó rendelkezést, magát a főtisztviselői kart, úgy a Hszt. is megszünteti a központi tisztikarra vonatkozó szabályokat, illetve magát a tisztikart. Az ezzel kapcsolatos átmeneti szabályokat a törvény viszont szintén tartalmazza. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönjük szépen. Kérdés, tisztelt bizottság? (Tasó László jelentkezik.) Tasó képviselő úré a szó.
TASÓ LÁSZLÓ (Fidesz): Köszönöm szépen. Tisztelt Bizottsági Ülés! Szeretném megkérdezni az előterjesztőtől, hogy a 15. §-ban az (5) bekezdésben van, hogy a tanácsos és főtanácsosi címet meg kell vonni, ha az állomány tagja jogerősen fegyelmi büntetésben részesül. Érdeklődnek ismerőseim, hogy ez úgy értendő, hogy ha például valaki szabálysértést követ el és emiatt az állomány fegyelmivel jutalmazza, akkor megvonandó tőle a cím? Például gyorshajtásért egy rendőrt nyugodtan büntethetnek fegyelmivel. Köszönöm.
ELNÖK: Van-e további kérdés? (Dr. Kovács Zoltán jelentkezik.) Alelnök úr? Kovács Zoltáné a szó.
DR. KOVÁCS ZOLTÁN (Fidesz): Szeretném megkérdezni, hogy a Kónya-féle levelet, aki az FRDSZ elnöke és a munkavállalói oldal elnöke, ismeri-e. (Dr. Jobbágy Zsuzsa: Igen.) Mi az oka, hogy ennyi helyen tér el az érdekegyeztető fórum véleményétől a beterjesztett törvényjavaslat?
ELNÖK: Köszönöm. Van-e további kérdés? (Nincs jelentkező.) Ha nincs, akkor a kérdések sorát lezárom. Válaszadásra visszaadom a szót. Tessék parancsolni!
DR. JOBBÁGY ZSUZSA (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Köszönöm a szót. A fegyelmire visszatérve, a fegyelmi intézménye a munkaviszony, illetve a szolgálati jogviszony keretében elkövetett munkaköri szabályszegéseknek az intézménye. Tehát ez nyilván arra vonatkozik, amikor valaki tényleg fegyelmi cselekményt követ el, ilyen értelemben fegyelmi felelősségre vonásban részesül, akkor a címet megvonják tőle.
A Kónya Péter-féle levelet ismerjük, ugyan Csizmár Gábornak írta a levelet, de természetesen megkaptuk ezt a levelet, és válaszoltunk is Kónya Péter részére. (Ecsődi László megérkezik az ülésre.)
Itt el kell mondanunk azt, hogy azért olyan sok ponton nem tér el ez a tervezet attól, mint amit Kónya Péterrel egyeztettek. Azt mindig is mondtuk, hogy az átszervezés tekintetében valóban volt nézetkülönbség a szakszervezet és a kormányzat álláspontja között. Mi mindig is úgy gondoltuk, hogy a Hszt.-nek az átszervezés fogalma arra vonatkozik, amikor van egy szervezeti változás, és a szervezeti változással összefüggésben változnak a beosztások. Tehát ez a szituáció, most a civilesítés, tehát amikor egy hivatásos beosztás civil munkakörré válik, mint ahogy az előbb is említettem, a jelenlegi állomány szempontjából semmiféle változást eredményez, a jogviszonya szempontjából semmilyen változással nem jár, tehát megőrzi a szolgálati jogviszonyát, megőrzi az előmenetelét, megőrzi a további foglalkoztatását, magyarul nincs olyan elem ebben az intézkedésben, ami átszervezésnek minősülne. Más kérdés, hogy a szakszervezetnek az volt az álláspontja, hogy ez átszervezés. Hangsúlyozom, ez egy szakmai nézetkülönbség, egy fogalomnak, egy definíciónak az értelmezése. Mi mindig is így gondoltuk, és azért, hogy egységes legyen az értelmezés és a joggyakorlat, ezért tettük bele a törvénybe.
A törvényjavaslatnak a többi eleme alapvetően egyeztetve volt a szakszervezetekkel. Valóban van még egy nézetkülönbség, ami a Kónya Péter-féle levélben is megjelenik, nevezetesen a központi tisztikar megszüntetésével összefüggésben az átmeneti szabály biztosítja az illetmény megőrzésének a lehetőségét, tehát hiába, hogy megszűnik az intézmény, nem lesz tovább már központi tisztikar, az érintett személyek mégis megőrizhetik a korábbi illetményüket. Itt nyilván a kormány mérlegelte. Ez valóban változás egyébként a korábbi tervezethez képest, mert a korábbi tervezet csak 6 hónapig biztosította volna a korábbi illetményt, és utána visszasorolták volna a későbbi beosztásának, munkakörének és a területének megfelelően. A kormány döntött úgy nemcsak a Hszt., hanem a Ktv. területén is, értékelve ezeknek az embereknek a munkáját, nyilvánvalóan értékelve, hogy mekkora lenne az a megtakarítás, amit el lehetne érni, és mekkora lenne az a sérelem, ami az illetménycsökkenés miatt ezt a személyi kört érinti. Ezen mérlegelés alapján döntött úgy, hogy az illetményüket megőrizhetik a jövőben is. Ez egy sarkos nézetkülönbség, és Kónya Péter levelében is ez mint sarkos nézetkülönbség megjelenik.
Két új elemmel bővült egyébként a törvényjavaslat a későbbiek során, az egyik az előbb említett tanácsosi címnek, főtanácsosi címnek a törvényben való szabályozása. Erre azért került sor, mert felülvizsgáljuk a végrehajtási rendeleteket, részben a kormányrendeleti szintű, részben a miniszteri szintű végrehajtási rendeleteket, és úgy gondoltuk, hogy itt van egy olyan elem, ami bizonyos végrehajtási szabályokban megjelenik, bizonyos szabályokban nem, jó lenne a törvény szabályrendszerébe beemelni. Ez valóban egy utólagos változtatás, de nem hisszük, hogy ez a szakszervezetek számára bármiféle sérelmet jelentene. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen. (Dr. Kovács Zoltán jelentkezik.) Alelnök úr?
DR. KOVÁCS ZOLTÁN (Fidesz): Azt kérdezném meg, amire válaszolt, hogy ha valaki már rendszeresített rendfokozattal rendelkezik, és átsoroltatik egy másik munkakörbe, akkor a rendfokozattal kapcsolatos kedvezményeket is elveszti, és ráadásul ez esetben ez nem minősül az új jogszabálytervezet szerint átszervezésnek. Tehát ha például közalkalmazottá válik, így az átszervezéshez kapcsolódó jogosultságokkal sem élhet. Jól értem-e, hogy ez megint egy olyan jellegű szigorítása a törvénynek, amely tulajdonképpen az állami forrásokat tereli ki a rendszerből? Mindenféle jogosultságból lesarabol jó néhányat, hogy kevesebb állami pénzt kelljen kifizetni, az átszervezés helyett csak egy átsorolással az adott esetben, aki hivatásos állományú látott el mondjuk köztisztviselő vagy közalkalmazotti, az új szerinti közalkalmazotti munkakört.
Arról már nem is beszélve, hogy esetleg van egy olyan lehetőség, hogy mondjuk nem felsőfokú végzett valaki, de hivatásos állományú, és ilyen beosztásokat lát el, de közben mondjuk tanul. Elvégzi a felsőfokú intézményt, tudna ugrani a hivatásos állományba, ez ilyen kerülőpálya volt addig számára. Ez is megszűnik.
ELNÖK: Tessék!
DR. JOBBÁGY ZSUZSA (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Köszönöm szépen. Mindenekelőtt szeretnék két dolgot még egyszer hangsúlyozni. Az egyik, hogy a civilesítésnek mi az indoka. A civilesítésnek az az indoka, hogy tényleg válasszuk szét, hogy melyek azok a beosztások, ahol a beosztás tartalma alapján valóban indokolt, hogy a hivatásos szolgálati jogviszonyban lássák el ezeket a feladatokat, továbbá valóban indokolt az alkotmányos jog korlátozása, a gyülekezési jog, egyesülési jog, satöbbi, mert hogy a szolgálati viszony bizonyos alkotmányos jogok korlátozásával jár. Tehát ez mindennek a kiindulópontja.
A másik, amit szintén szeretnék még egyszer hangsúlyozni, hogy aki jelenleg olyan beosztást tölt be, ami az intézkedés alapján civil munkakörré válik, az semmilyen változást nem fog elszenvedni, tekintettel arra, hogy a törvény kimondja, és nem az átmeneti szabályok között mondja ki, hanem a 3. §-ban a fő szabályok között mondja ki. Ezt azért hangsúlyozom, mert ha netán később, fél év múlva, egy év múlva újabb hivatásos beosztások civillé válása válna indokolttá, ugyanezt a védelmet fogják azok a személyek is élvezni, mint akik most civilesítésre kerülnek. Tehát hangsúlyozom még egyszer, hogy hiába válik civillé a munkakör, az a személy, aki most ellátja, mindaddig, amíg ellátja, megőrzi a hivatásos szolgálati jogviszonyát, megőrzi az előmenetelét, megőrzi a rendfokozatát, tehát hivatásos területen bármeddig mehet előre. Ha viszont valamilyen oknál fogva megszűnik a jogviszonya és civil területre akar menni, ott már majd nyilván közszolgálati vagy közalkalmazotti jogviszonyt kell neki létesíteni. De mindaddig, amíg itt van, adott esetben 5 évig, 10 évig, 20 évig, addig megőrzi a hivatásos szolgálati jogviszonyát.
Tehát ez egy hosszantartó folyamat, az intézkedéseket most megtesszük, de biztosítunk minden garanciát azok számára, akik most ezt a beosztást hivatásosként ellátják. Tehát nincs pénzmegtakarítás mögötte, egyszerűen tisztítás és védelem van mögötte a mi értelmezésünk szerint.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Vélemény, hozzászólás? (Nincs jelentkező.) A legelső napirendnél itt Tatár tábornok úr is kapott ilyen kérdést, tehát neki már nem tesszük föl. Van-e hozzászólás? (Nincs jelentkező.) Tud dönteni a bizottság? (Nincs jelzés.) Igen. Általános vitára való alkalmasságról kell dönteni. Aki általános vitára alkalmasnak tartja, kérem, kézfelemeléssel jelezze. (Szavazás.) 14 igen. Ki az, aki nem? (Szavazás.) 9 nem. Megállapítom, hogy a bizottságunk 14 igen, 9 nem szavazattal általános vitára alkalmasnak tartja a T/3090. számú törvényjavaslatot.
Köszönjük szépen a közreműködést. További jó munkát önnek!
Rátérünk a következő, 5. napirendi pontra, de mielőtt rátérnénk, azelőtt bizottsági előadó állításáról az előző három napirendnél nem döntöttünk. Írásban jelezzük a bizottság döntését, ha ezzel egyetértés van. Alelnök úr jelzi, hogy igen, tehát akkor írásban a szokásnak megfelelően.
5. napirendi pont a fogyasztói árkiegészítésről szóló törvény módosítására beterjesztett törvényjavaslat. Köszöntöm a Pénzügyminisztériumból Vicze Klára főtanácsos asszonyt. Szóbeli kiegészítéssel biztos készült. Röviden az önkormányzatokat érintő dolgokról kérnénk szót.
Vicze Klára szóbeli kiegészítése
VICZE KLÁRA (Pénzügyminisztérium): A közösségi közlekedés korszerűsítése és átalakítása keretében megtörtént a kedvezményrendszer és a tarifarendszer átalakítása. Ezt a fogyasztói árkiegészítésről szóló törvény módosítása követi le, ami benyújtásra került.
Ennek az a lényege, hogy a távolsági közlekedésben megváltozott a kedvezményrendszer, bizonyos mértékben szűkültek a kedvezmények, bizonyos tekintetben pedig növekedtek. Áttekinthetőbbé vált a rendszer, egyszerűbbé vált a rendszer. A távolsági közlekedésben nyolc kategória helyett négy kategóriában történik a támogatások odaítélése. A tarifarendszer is megváltozott a távolsági közlekedésben. Egységes árszintre került a vasúti és a távolsági autóbusz-közlekedés. Ennek megfelelően kerültek kialakításra a tarifatételek, és ezt le kellett követni a támogatási tételeknek is, mert most már csak egyfajta támogatási tétel van. Az utazási távolságok is megváltoztak, ezt is leköveti a fogyasztói ár-kiegészítési törvénynek a módosítása. Bevezetésre került a félhavi bérletek után a félhavi támogatás is a fogyasztói árkiegészítésnél. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönjük szépen. Van-e kérdés? Van-e vélemény, hozzászólás? (Erdős Norbert jelentkezik.) Erdős Norbert képviselő úr?
ERDŐS NORBERT (Fidesz): Ezzel kapcsolatban egy kérdést engedjenek meg. Tisztelt Bizottság! Hogyan gondolja a kormány azon területek lakosainak a támogatását, ahol a mellékvonalak megszűntek, és eleve csak buszközlekedésre van módjuk? Nyilvánvalóan ez jelentősen növeli a kiadásait az itt lakóknak. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Van-e további kérdés? (Nincs jelentkező.) Ha nincs, akkor válaszadásra visszaadom a szót.
VICZE KLÁRA (Pénzügyminisztérium): Pontosan ezért történt meg a tarifaszinteknek az egységesítése, hogy gyakorlatilag az ár ne befolyásolja azt, ha megszűnik valamelyik vasútvonal, mert ugyanazért a tarifáért az autóbusz is elviszi, és ehhez illeszkedik a támogatás is természetesen. (Dr. Kovács Zoltán távozik az ülésről.)
ELNÖK: Igen, köszönjük. Vélemény, javaslat? (Nincs jelentkező.) Míg képviselőtársaim gondolkodnak, addig el kívánom mondani, hogy tulajdonképpen a beterjesztett törvényjavaslat az általános vitára alkalmas, de szeretném újból elmondani, hogy tulajdonképpen itt fordítva ülünk egy kicsit a lovon. Meggyőződésem, hogy a kedvezményeket kellene törvényben szabályozni, és ennek következménye az árkiegészítés, azt pedig a kormányrendeletben kellene szabályozni, mert úgy épül egymásra a dolog. Most egy alacsonyabb szintű jogszabály, egy kormányrendelet szabályozza, hogy milyen kedvezményeket adnak a közösségi közlekedési szolgáltatók, majd egy törvényben mondjuk meg, hogy milyen fogyasztói árkiegészítés illeti meg a szolgáltatókat. Azt gondolom, hogy ez a feje tetejére állított rendszer. Tehát a kormánynak ajánlom szíves figyelmébe, hogy talpára lehetne állítani ezt a dolgot, törvényben szabályozni a kedvezményeket, és a következményt pedig már rá lehet bízni egy kormányrendeletre, mert az számolható és mérhető, hogy mi a kiesés, és ennek a kompenzálását hivatott biztosítani az árkiegészítés. De ami napirenden van, asztalunk van, azt persze általános vitára alkalmas és szükséges.
Van-e további hozzászólás? (Nincs jelentkező.) Ha nincs, akkor tudunk dönteni. Megkérdezem esetleg, de nem várom el, hogy reagáljon az általam elmondottakra, mert nincs abban a helyzetben.
VICZE KLÁRA (Pénzügyminisztérium): Egy pár gondolatig azért szeretnék reagálni. A fogyasztói árkiegészítésről szóló törvény azért mégis a költségvetéssel szorosan kapcsolatban áll, és gyakorlatilag a jogi hierarchiában ilyen formán én ezt a felépítést jónak tartom. Az kétségtelen, hogy ha már erről gondolatot cserélünk, az volna a helyesebb megoldás talán, hogy magát a kedvezményrendeletet beépíteni magába a törvénybe, és akkor egy helyen lenne. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Úgy látom, hogy közelednek a vélemények. Tisztelt Bizottság! Általános vitára való alkalmasságról kell dönteni. Aki egyetért azzal, hogy általános vitára alkalmas a javaslat, kérem, kézfelemeléssel jelezze. (Szavazás.) Köszönöm szépen. Egyhangúlag általános vitára alkalmasnak tartja az Önkormányzati és területfejlesztési bizottság.
Megköszönöm a közreműködést. További jó munkát önnek!
10.
Tné 11-20. Elnök folyt.
Áttérünk a következő napirendi pontra, a kormány T/3087-es számon nyújtotta be a törvényjavaslatot.
Az állami vagyonról szóló törvényjavaslat (T/3087. szám) (Általános vita)
Köszöntöm a Pénzügyminisztériumból Varga Sándor főosztályvezető urat és Kovácsné Egedi Éva főosztályvezető asszonyt, akik segítségünkre lesznek.
Szóbeli kiegészítésre készültek, arra kérném, hogy az önkormányzati vonatkozásokat szíveskedjen kiemelni.
Tessék parancsolni!
Kovácsné Egedi Éva szóbeli kiegészítője
KOVÁCSNÉ EGEDI ÉVA (Pénzügyminisztérium): Köszönöm a szót. Itt a folyosón már megígértem, hogy nem fogok expozét tartani, pedig nagyon szeretném önöket meggyőzni ennek a törvénynek az időszerűségéről és fontosságáról. Arról, hogy nem egyszerűen csak arról van szó, hogy meglévő három állami vagyonkezelő szervezet helyett egy újat hozunk létre, hanem szeretnénk az egész rendszert új alapokra helyezni, megreformálni. Nagyon aktuális, nagyon időszerű ez a törvény, azt hiszem - az eddigi egyeztetések tapasztalatai alapján is -, hogy ebben talán nincsen sok vita.
Annyit azért szeretnék elmondani, hogy alapvetően mit is várunk ettől a törvénytől, amiben legalábbis mi, akik közreműködtünk az elkövetésében, hiszünk, a gyakorlati tapasztalataink alapján is. Mindenekelőtt várnánk a rendet, az átlátható egységes normatív szabályrendszert, egyértelmű, világos döntési felelősségi rendszert, a társadalmi kontroll erősítését, az állami vagyonnal és az annak a változásaival kapcsolatos ellenőrzési rendszer szigorodását, az átlátható, megbízható nyilvántartási és beszámoltatási rendszer létrejöttét, a felelős és ésszerű hatékony gazdálkodás követelményének az érvényesülését. Az állami vagyont érintő döntéseknél hosszú távra szólóan is és a napi operatív döntések szintjén is elvárnánk a törvénytől az állami vagyon terjedelmének az indokolt mértékű szűkítését annak érdekében, hogy ez az állami vagyon a közfeladattal méretét és összetételét tekintve egyaránt arányban álljon. És azt szeretnénk, hogy ez a törvény garantálja azt, hogy a hosszabb távon tartósan állami tulajdonban maradó, az egész nemzet számára értéket képviselő vagyonelemek tekintetében a vagyon értékének a megőrzése és gyarapítása legyen az egyik kiemelt cél.
Az önkormányzatokat érintően egy fontos változás. Tulajdonképpen az átláthatóság a transzparencia növelési szándékával függ össze, nevezetesen azzal, hogy a jövőben is mód lesz az önkormányzatok részére az állami közfeladatok állami feladatellátáshoz feleslegessé váló vagyonelemek - alapvetően ingatlanvagyon - térítés nélküli ingyenes átadására. De ennek a vagyonnak meg kell határozni az aktuális piaci értékét, hogy mindenki lássa, hogy tulajdonképpen milyen érték átadásáról van szó.
Az ingyenesen tulajdonba adható állami vagyon összértékére nézve szeretnénk a költségvetési törvényben elérni, hogy legyen egy éves keretösszeg, és ami még fontos változás az önkormányzatokat érintően, hogy alapvetően a törvény alapján az önkormányzati kötelezően ellátandó feladatok segítése érdekében kerülne sor erre az ingyenes vagyonjuttatásra. Tehát a juttatás az ingyenes jellegét megőrzi, de azért mindenesetre a juttatott vagyon értékét szeretnénk látni annak érdekében is, mert az állami vagyon változásával minden évben el kell számolnunk az Országgyűlés felé. És ebben értéken meg kell jeleníteni azokat a vagyonmozgásokat is, amik értékesítés révén kerülnek ki az állami vagyoni körből és azokat is, amelyeknél valamilyen közcél segítése érdekében térítés nélkül adtunk át: akár önkormányzatnak, kistérségi társulásnak vagy kiemelten közhasznú szervezetnek vagy hasonló jogállású alapítványnak. Köszönöm.
ELNÖK: Köszönjük szépen. Tisztelt Bizottság! Merült-e föl kérdés? (Nincs jelzés.) Nincsen kérdés. Vélemény van-e, hozzászólás? (Nincs jelzés.) Nézem képviselőtársaimat, még gondolkodnak.
Néhány apró módosításra azért valószínű szükség lesz, mert Nemzeti Vagyongazdálkodási Tanácsról szól a 2. fejezet főcíme. Na most, azt gondolom, hogy itt nem a nemzeti vagyongazdálkodásról van szó, hanem az állami vagyon, mert nem szól ez a törvényjavaslat az önkormányzati vagyon kérdéséről, amely lehet, hogy megérne egy hasonló törvényt. Mert ahogy az állami vagyonnal felelősségteljesen kell gazdálkodni és ezek a szempontok, amit ön elmondott, ez igaz egy önkormányzati vagyongazdálkodásra is azt gondolom, de hát ez egy nagy feladat. De lehet, hogy valamikor eljutunk oda, hogy egy önkormányzati vagyongazdálkodási törvény is majd lesz, ami hasonló, mint ez a beterjesztett törvényjavaslat.
A másik ilyen dolog, ön kitért rá és említette, hogy az önkormányzati kötelező feladat. Azt gondolom, hogy egy nagyon szigorú szabály lenne, mert az önkormányzat saját maga határozza meg a feladatait, a törvények a lakosság igényei és a pénzügyi lehetőségek függvényében. Azt gondolom, hogy nem lenne célszerű, ha ennyire szűken értenénk a vagyonátadás lehetőségét, hogy csak az önkormányzati kötelező feladathoz szabnánk. Tehát ezek a dolgok szerintem módosító indítvánnyal majd korrigálhatók, amire visszatérünk.
Összességében általános vitára én alkalmasnak tartom a beterjesztett törvényjavaslatot, és majd annak elfogadását javaslom a képviselőtársaimnak.
Van-e további hozzászólás? (Nincs jelzés.) Ha nincs, akkor döntünk. Általános vitára való alkalmasságról kell állást foglalnunk.
Kérdezem a bizottságot, hogy általános vitára alkalmasnak tartja-e. (Szavazás.) 14 igen. Ki tartózkodott? (Szavazás.) Ki az, aki nemmel szavazott? (Szavazás.) 6 nemmel megállapítom, hogy a bizottság általános vitára alkalmasnak tartja.
A vitára való tekintettel nem javaslom, hogy előadót állítsunk. Nem kérdeztem meg az előterjesztőt, hogy kívánt volna-e reagálni az elhangzottakra, de hát nem volt nagy vita. Köszönöm szépen a megértését.
KOVÁCSNÉ EGEDI ÉVA (Pénzügyminisztérium): Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönjük szépen. További jó munkát önöknek. Tehát a bizottság a parlamenti vita során előadót nem kíván állítani, írásban jelezzük a Ház felé a bizottság döntését.
A villamos energiáról szóló törvényjavaslat (T/3088. szám) (Általános vita)
A következő napirendi pont tárgyalására áttérünk, a 7. napirend a villamos energiáról szóló törvényjavaslat, általános vita.
Köszöntöm a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium munkatársait, dr. Gordos Péter főosztályvezetőt, ha ő itt van, Zarándy Tamás helyettest és Békesy Zsófia szakmai tanácsadót?
ZARÁNDY TAMÁS (Gazdasági és Közlekedési Minisztérium): Egy kiegészítést hadd tegyek, sajnos Gordos úr más elfoglaltsága miatt nem tudott eljönni.
Zarándy Tamás vagyok, dr. Békesy Zsófia ül a jobbomon és a balomon pedig Rózsa László, mind a ketten főtanácsosok.
ELNÖK: Köszönöm szépen a bemutatkozás kiegészítést. A törvényjavaslatot a képviselőtársaim megkapták a T/3088-as számon.
Szóbeli kiegészítésre készültek, ugye ez az Önkormányzati és területfejlesztési bizottság, úgyhogy kérném szépen a szóbeli kiegészítést is ebbe az irányba szíveskedjenek irányítani.
Tné 20.
21. FE
Zarándy Tamás szóbeli kiegészítése
ZARÁNDY TAMÁS (Gazdasági és Közlekedési Minisztérium): Köszönöm szépen. Csináltunk egy egész rövid összefoglaló prezentációt, ha megengedik, akkor azért néhány perc alatt ezen átmennék. (Dr. Bóka István távozik az ülésről.)
Kezdeném azzal, hogy ez lesz a harmadik villamosenergia-törvény a rendszerváltást követően. Itt bemutatjuk azt, hogy 2002. december 31-ig egy teljesen kötöttpályás piacon volt a villamosenergia-ellátás, utána egy úgynevezett kettős piac volt, ahol a fogyasztók választhattak, hogy továbbra is a szabályozott keretek között vagy versenypiaci körülményekkel kívánnak fogyasztani, és 2008. január 1-jétől pedig egy kiteljesedő versenypiac bevezetését tűztük ki célul.
A következő két ábrán bemutatjuk a modellek fő jellegzetességeit. Az első látszik, hogy tényleg az erőművektől, a közüzemi termelőtől egyirányú utcaként ment a villamos energia a fogyasztóig több lépésben, ezek mindenütt hatósági árakon keresztül. Látszik, hogy a kettős piac már egy lényegesen bonyolultabb valami, ott is megmaradt ez az egyirányú utca a közüzemi fogyasztás esetében, de emellett megjelent a verseny is. Ha lapozunk egyet, ott látszik, hogy a versenypiacnál a közüzemi szolgáltatás teljesen megszűnik, a versenypiac kiteljesedik.
Miért tesszük ezt a javaslatot? Ennek elég sok oka van. Először is azt hisszük, hogy a villamosenergia-piacon is jogosultsága van a versenynek. Ezt a hitünket alátámasztja az elmúlt négy év, amikor látszott az, hogy igen jelentős fogyasztói megtakarítások voltak amiatt, hogy a verseny élt. Hozzáteszem azt is, hogy bizonyos európai uniós jogszabályi kötelezettségeink is vannak.
Szeretném megemlíteni, hogy ezeken kívül a törvény megalkotásának egyik fontos eleme volt az elmúlt évek tapasztalata, itt elsősorban a fogyasztóvédelmi kérdésekre gondolok. A fogyasztóvédelemnél azt hiszem, hogy egy jogos társadalmi felvetés volt, hogy a fogyasztók esetében egy megfelelő kiszolgálást kell biztosítani. Ebben a törvényben próbáljuk megerősíteni ezeknek a lehetőségét, gondolok itt mondjuk az ügyfélszolgálati irodák elhelyezésére vonatkozó előírásokra. Ez a törvény előírja azt, hogy a lakosság számától függően, illetve attól, hogy tömegközlekedéssel hogyan lehet elérni az ügyfélszolgálati irodákat, eszerint kell majd meghatározni alsóbb szintű jogszabályban azt, hogy milyen sűrűséggel legyenek ezek az irodák.
A törvény előírja azt is, hogy telefonos, illetve internetes megfelelő minőségű szolgáltatást kell fenntartani. Azt hiszem, hogy ez is egy fontos biztosíték. Természetesen ehhez megfelelő alsóbb szintű jogszabályt kell hozzátenni, illetve megfelelő módon kell ellenőriznie ezt majd az arra illetékes fogyasztóvédelmi, illetve Magyar Energia Hivatalnak, de az első és talán a legfontosabb lépés, hogy ennek a törvényi felhatalmazása megszülessen.
Szeretném azt is jelezni, hogy míg a nagykereskedelmi piacon szeretnék elérni azt, hogy egy éles verseny legyen és ebből a fogyasztóknak minél több előnye származzon, addig a kisfogyasztókat egy megfelelő védelem, tehát a kisfogyasztók, elsősorban lakossági fogyasztók választhassanak, hogy ők is kimennek a versenypiacra esetleges árelőnyökért, avagy továbbra is egy úgynevezett egyetemes szolgáltatás keretében vételezzék a villamos energiát, ahol megfelelő garanciákkal megfelelő minőségű és árú szolgáltatásban részesülhetnek.
Tekintettel arra, hogy az Önkormányzati bizottságban vagyunk, szeretném jelezni, hogy a villamosenergia-ipar önkormányzatok szempontjából egyik kapcsolódási pontja a közvilágítás kérdése. A közvilágítás vonatkozásában a szabályozás azt tartalmazza, hogy az elosztóval - tehát aki üzemelteti a villamosenergia-rendszer - az önkormányzat állapodjon meg a lámpatestek felhelyezésében. Itt egy kötelező szerződést kell kötni, ennek a szerződésnek a tartalmi elemeit a kormány rendeletben szabályozhatja. Azt is kimondja a törvény, hogy itt nem lehet, csak korlátozott mértékben díjat kérni az elosztónak az önkormányzattól, hogy ezeket a lámpatesteket felszerelhesse.
Ezen kívül egy fontos szempont még, ezt kifelejtettem, kolleganőm segített, hogy nem lehet diszkriminálni az önkormányzatot abból a szempontból, hogy a villamos energiát kitől vásárolja, tehát nem írhatja elő az az elosztó, hogy csak tőle szabad villamos energiát venni, hanem itt is a verseny kiteljesedhet. Azt hiszem, hogy ez egy fontos szempont az önkormányzatok részére, hiszen a villamosenergia-fogyasztásuk jelentős része a közvilágítást teszi ki. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönjük szépen. Tisztelt Bizottság! Van-e kérdés? (Nincs jelentkező.) Nem merült föl kérdés. Jó volt a szóbeli kiegészítés, köszönjük szépen. Van-e vélemény? (Nincs jelentkező.) Úgy látom, tud dönteni a bizottság, hogy általános vitára alkalmas-e. Megkérdezem a bizottság tagjait, ki az, aki általános vitára alkalmasnak tartja a beterjesztett törvényjavaslatot. (Szavazás.) 14 igen. Ki az, aki nem? (Szavazás.) 4 nem. Tartózkodás nem volt. Megállapítom, hogy a bizottság általános vitára alkalmasnak tartotta 14 igen és 4 nem szavazattal.
Köszönjük szépen a közreműködést. További jó munkát kívánok önöknek!
A bizottság a vitára való tekintettel előadót nem állít most sem. Köszönöm szépen.
Rátérünk a következő, 8. napirendi pontunk tárgyalására. (Papp József távozik az ülésről.) Papp képviselő úr a parlamentben bizottsági előadóként fog szerepelni rövid időn belül, ezért oda átmegy. 8. napirendi pont a települési önkormányzatok többcélú kistérségi társulásáról szóló törvényjavaslat, módosító javaslatok megvitatása. Köszöntöm Bekényi József főosztályvezető urat és Deák László főtanácsos urat, akik segítenek, közreműködnek a módosító javaslatok eldöntésében.
Ajánlástervezetet találtak képviselőtársaim az asztalon. Megvan mindenkinél? (Közbeszólás: Igen.) Tudunk dolgozni a kialakult gyakorlatnak megfelelően.
Ajánlástervezet 1. pontjában Kovács Zoltán képviselő úr indítványa szerepel. Kormányálláspontot kérek, vagy nem tudom, hogy tárcaálláspont-e vagy kormány, tisztázzuk.
DR. BEKÉNYI JÓZSEF (Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium): Megmondom őszintén, én sem tudom. A kormány ma tárgyalta az ülésén, csak én a Költségvetési bizottságtól jöttem át, és nem tudom, hogy döntött-e már a kormány erről.
ELNÖK: Így tárcaálláspont, az viszont biztos, mert a tárca véleményét tudja közölni minden esetben. Képviselőtársaimtól azt kérem, hogy ha van kérdés vagy vélemény, akkor szóljanak közbe, hogy ezt ne kérdezzem meg minden alkalommal.
Tehát 1. ajánlási pont, Kovács Zoltán indítványa. Tárcaálláspont?
DR. BEKÉNYI JÓZSEF (Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium): Nem támogatja.
ELNÖK: Kérdés, vélemény nincs. Kérdezem, hogy a bizottság támogatja-e. (Szavazás.) Megállapítom, hogy a bizottság nem támogatja, sima nem.
A 2. pontban Nagy László képviselő úr javaslata szerepel. Tárcaálláspont?
DR. BEKÉNYI JÓZSEF (Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium): Nem támogatja.
ELNÖK: És a bizottság? (Szavazás.) Megállapítom, hogy a bizottság se támogatja.
3. pont, Ódor képviselő úr és társai.
DR. BEKÉNYI JÓZSEF (Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium): Nem támogatja.
ELNÖK: A bizottság támogatja-e? (Szavazás.) Sima nem.
4. pont, Gógl Árpád javaslata.
DR. BEKÉNYI JÓZSEF (Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium): Nem támogatjuk.
ELNÖK: És a bizottság? (Szavazás.) A bizottság sem támogatja, sima nem.
5. pont, Kovács képviselő úr, alelnök úr javaslata.
DR. BEKÉNYI JÓZSEF (Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium): Nem támogatjuk.
ELNÖK: És a bizottság? (Szavazás.) A bizottság sem támogatja.
6. pont?
DR. BEKÉNYI JÓZSEF (Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium): Nem támogatjuk.
ELNÖK: És a bizottság? (Szavazás.) Megállapítom, hogy a bizottság se támogatja.
7. pont, Hajdu Attila képviselő úr.
DR. BEKÉNYI JÓZSEF (Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium): Nem támogatjuk.
ELNÖK: A bizottság? (Szavazás.) Megállapítom, hogy a bizottság sem támogatja, sima nem.
8. pont, Tasó képviselő úr javaslata.
DR. BEKÉNYI JÓZSEF (Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium): Nem támogatjuk
ELNÖK: És a bizottság? (Szavazás.) A bizottság sem támogatja, sima nem.
30.
Tné 31-40. Elnök folyt.
A 9-es pont: Bencsik képviselő úr javaslata.
DR. BEKÉNYI JÓZSEF (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Nem támogatjuk.
ELNÖK: És a bizottság? (Szavazás.) Megállapítom, hogy a bizottság sem támogatja, sima nem.
10-es: Kovács képviselő úr javaslata.
DR. BEKÉNYI JÓZSEF (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Nem támogatjuk.
ELNÖK: És a bizottság? (Szavazás.) Megállapítom, hogy a bizottság sem támogatja, sima nem.
Keller képviselő úrnak a 11-es ajánlási pontban szereplő javaslata.
DR. BEKÉNYI JÓZSEF (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Nem támogatjuk.
ELNÖK: És a bizottság? (Szavazás.) Megállapítom, hogy a bizottság sem támogatja, sima nem.
12-es: Ékes képviselő úr és társai javaslata.
DR. BEKÉNYI JÓZSEF (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Nem támogatjuk.
ELNÖK: És a bizottság? (Szavazás.) Megállapítom, hogy a bizottság sem támogatja.
13-as ajánlási pontot!
DR. BEKÉNYI JÓZSEF (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Nem támogatjuk.
ELNÖK: Nem. És a bizottság? (Szavazás.) Megállapítom, hogy a bizottság sem támogatja, sima nem.
14-es Göndör képviselő úr javaslata.
DR. BEKÉNYI JÓZSEF (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Nem támogatjuk.
ELNÖK: Nem. És a bizottság? (Szavazás.) Megállapítom, hogy a bizottság sem támogatja.
15-öst!
DR. BEKÉNYI JÓZSEF (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Nem támogatjuk.
ELNÖK: És a bizottságot kérdezem. (Szavazás.) Megállapítom, hogy a bizottság sem támogatja, sima nem.
Úgy látom, hogy a végére értünk a módosító javaslatoknak, nincs több javaslat, bizottsági javaslatot nem kívánunk beterjeszteni.
Köszönöm szépen a közreműködést, a napirendi pontot lezárom és áttérünk az egyes foglalkoztatási jogviszonyokat szabályozó törvények T/2938. számú törvényjavaslathoz benyújtott módosító javaslatok megvitatására.
Köszöntöm a Szociális és Munkaügyi Minisztériumból Burik Mária főosztályvezető-helyettes asszonyt.
DR. BURIK MÁRIA (Szociális és Munkaügyi Minisztérium): Elnök úr, ha megengedné, alelnök úr tett fel egy kérdést a 3-as napirendi ponthoz kapcsolódóan és számára, bár ezt a jegyzőkönyvből tudja már csak olvasni, röviden megadjam a kérdésre a választ.
A 3-as napirendi pont a T/3092-es számú törvényjavaslat. Az adott kérdés, amely a határozott idejű jogviszony megszüntetésével volt kapcsolatos, a törvényjavaslat 30. § (13)-as bekezdése tartalmazza a választ. Határozott időre szóló vezetői megbízás esetén csak a határozott idő leteltét követően szüntethető meg felmentéssel a jogviszony akkor, hogy ha a közalkalmazott eredeti vagy más iskolai végzettségének, szakképzettségének, szakképesítésének megfelelő munkakörben való továbbfoglalkoztatására nincs lehetőség. Ennyi röviden a válasz.
ELNÖK: Köszönjük szépen. Képviselőtársaim, akkor a módosító javaslatokról kell a bizottságunknak dönteni. A bizottság feladatkörébe nem minden módosító javaslat tartozik.
Az ajánlástervezet sorrendjében megyünk.
A tervezet 1-es pontjáról döntsünk.
Kormány- vagy tárcaálláspontot kérünk!
DR. BURIK MÁRIA (Szociális és Munkaügyi Minisztérium): Tárcaálláspontot mondanék, mivel még nincs visszajelzésem a kormány mai ülésén elfogadott döntésekről.
Az 1-es javaslat Gúr Nándor és képviselőtársainak módosító javaslata. Támogatjuk.
ELNÖK: A tárca támogatja. És a bizottság támogatja-e? (Szavazás.) Megállapítom, hogy a bizottság is támogatja.
A 2-esben dr. Vas János módosító javaslata.
DR. BURIK MÁRIA (Szociális és Munkaügyi Minisztérium): Nem támogatjuk.
ELNÖK: A tárca nem támogatja. És a bizottság? (Szavazás.) A bizottság egyharmada sem támogatja.
A 3-as pontban Bernáth Ildikó asszony és képviselőtársai javaslata szerepel.
DR. BURIK MÁRIA (Szociális és Munkaügyi Minisztérium): Nem támogatjuk.
ELNÖK: A tárca nem támogatja. És a bizottság támogatja-e? (Szavazás.) Megállapítom, hogy a bizottság egyharmada sem támogatja.
Itt néhány módosító javaslatról nem kell, hogy döntsünk.
A 16-os ajánlási pont, ez a tervezet 12. oldalán szerepel: Bernáth Ildikó és képviselőtársai javaslata.
DR. BURIK MÁRIA (Szociális és Munkaügyi Minisztérium): Nem támogatjuk.
ELNÖK: A tárca nem támogatja. Kérdés, vélemény? (Nincs jelzés.) Kérdezem a bizottságot, hogy támogatja-e! (Szavazás.) Megállapítom, hogy a bizottság egyharmada sem támogatja.
A 17-es ajánlási pont: Vas János képviselő úr javaslata.
DR. BURIK MÁRIA (Szociális és Munkaügyi Minisztérium): Nem támogatjuk.
ELNÖK: És a bizottság támogatja-e? (Szavazás.) A bizottság egyharmada sem támogatja. Ez összefüggött a 19-essel, de hogy szakszerűek legyünk, külön szavazunk róla, gondolom a tárca akkor azt nem támogatja.
DR. BURIK MÁRIA (Szociális és Munkaügyi Minisztérium): Szintén nem támogatjuk.
ELNÖK: A 19-est nem támogatja. És a bizottság támogatja-e a 19-est? (Szavazás.) Megállapítom, hogy egyharmada sem támogatja.
Köszönöm szépen, végére értünk a módosító javaslatokról való döntésnek. Köszönöm a közreműködést, további jó munkát kívánok önnek.
A 10. napirendi ponthoz értünk, az Egyebekhez. Az Egyebekben van-e valakinek valamilyen bejelentenivalója? (Nincs jelzés.)
Ha nincs, akkor én arról szeretném tájékoztatni a bizottságot, hogy a jövő héten várhatóan szerdán délelőtt tartunk bizottsági ülést. Arra lehet számítani, hogy 9 órakor kezdődik a bizottsági ülés, hogy a déli órákra a bizottságunk befejezze a munkát, ennek figyelembevételét kérem képviselőtársaimtól, hogy úgy tervezzék a jövő heti beosztást.
Ha nincs más, akkor köszönöm a közreműködést, a bizottság mai ülését berekesztem. Viszontlátásra, további jó munkát önöknek.
(Az ülés befejezésének időpontja: 15 óra 17 perc)
|
|
Jauernik István |
Jegyzőkönyvvezető: Turkovics Istvánné és Földi Erika