ÖTB-12/2007.
ÖTB-32/2006-2010.
az Országgyűlés Önkormányzati és területfejlesztési bizottságának
2007. június 6-án, szerdán, 9 óra 10 perckor
a Képviselői Irodaház II. számú tanácstermében
megtartott üléséről
Tartalomjegyzék
Napirendi javaslat*
Az ülés résztvevői*
A bizottság részéről*
Megjelent*
Helyettesítési megbízást adott*
Meghívottak részéről*
Hozzászólók*
Jelenlévők*
Elnöki bevezető*
A napirendi javaslat módosítása*
A napirendi javaslat elfogadása*
A területfejlesztési támogatásokról és a decentralizáció elveiről, a kedvezményezett térségek besorolásának feltételrendszeréről szóló országgyűlési határozati javaslat (H/2940. szám) (Módosító javaslatok megvitatása) (Első helyen kijelölt bizottságként)*
Az európai területi együttműködési csoportosulásról szóló törvényjavaslat (T/2934. szám) (Módosító javaslatok megvitatása) (Első helyen kijelölt bizottságként)*
A települési önkormányzatok többcélú kistérségi társulásáról szóló 2004. évi CVII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat (T/2911. szám) (Kapcsolódó módosító javaslatok megvitatása) (Első helyen kijelölt bizottságként)*
Egyes foglalkoztatási jogviszonyokat szabályozó törvények munka- és pihenőidőre vonatkozó rendelkezéseinek módosításáról szóló törvényjavaslat (T/2938. szám) (A bizottság feladatkörébe tartozó kapcsolódó módosító javaslatok megvitatása)*
A közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat (T/3089. szám) (A bizottság feladatkörébe tartozó módosító javaslatok megvitatása)*
A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat (T/2931. szám) (A bizottság feladatkörébe tartozó kapcsolódó módosító javaslatok megvitatása)*
A köziratokról, a közlevéltárakról és a magánlevéltári anyag védelméről szóló 1995. évi LXVI. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat (T/2910. szám) (A bizottság feladatkörébe tartozó módosító javaslatok megvitatása)*
A fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló 1996. évi XLIII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat (T/3090. szám) (A bizottság feladatkörébe tartozó módosító javaslatok megvitatása)*
A villamos energiáról szóló törvényjavaslat (T/3088. szám) (A bizottság feladatkörébe tartozó módosító javaslatok megvitatása)*
A köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat (T/3089. szám) (A bizottság feladatkörébe tartozó módosító javaslatok megvitatása)*
Egyebek*
Elnököl: Jauernik István (MSZP), a bizottság elnöke
Dr. Kovács Zoltán (Fidesz), a bizottság alelnöke
Balogh József (MSZP), a bizottság alelnöke
Szabó György (MSZP), a bizottság alelnöke
Dr. Balogh László (MSZP)
Dr. Buzás Péter (MSZP)
Ecsődi László (MSZP)
Dr. Mester László (MSZP)
Pál Tibor (MSZP)
Papp József (MSZP)
Warvasovszky Tihamér (MSZP)
Gulyás József (SZDSZ)
Dr. Bóka István (Fidesz)
Meggyes Tamás (Fidesz)
Tasó László (Fidesz)
Vigh László (Fidesz)
Hock Zoltán (MDF)
Helyettesítési megbízást adott
Gy. Németh Erzsébet (MSZP) Balogh Józsefnek (MSZP)
Dr. Ipkovich György (MSZP) dr. Balogh Lászlónak (MSZP)
Papp József (MSZP) megérkezéséig dr. Mester Lászlónak (MSZP)
Sós Tamás (MSZP) dr. Buzás Péternek (MSZP)
Varju László (MSZP) Szabó Györgynek (MSZP)
Warvasovszky Tihamér (MSZP) megérkezéséig Ecsődi Lászlónak (MSZP)
Dr. Bőhm András (SZDSZ) Gulyás Józsefnek (SZDSZ)
Dr. Bóka István (Fidesz) megérkezéséig dr. Kovács Zoltánnak (Fidesz)
Erdős Norbert (Fidesz) Tasó Lászlónak (Fidesz)
Horváth István (Fidesz) Meggyes Tamásnak (Fidesz)
Kósa Lajos (Fidesz) dr. Bóka Istvánnak (Fidesz)
Nógrádi László (KDNP) Vigh Lászlónak (Fidesz)
Dr. Szaló Péter szakállamtitkár (Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium)
Dr. Vaszócsik Győzőné osztályvezető (Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium)
Dr. Bőke Katalin főosztályvezető-helyettes (Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium)
Dr. Bekényi József főosztályvezető (Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium)
Dr. Horváth István főosztályvezető (Szociális és Munkaügyi Minisztérium)
Csillag Márta főosztályvezető (Oktatási és Kulturális Minisztérium)
Dr. Szabó Krisztina osztályvezető (Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium)
Gorjánác Rádojka osztályvezető (Oktatási és Kulturális Minisztérium)
Dr. Szelezsán Erika vezető tanácsos (Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium)
Dr. Jobbágy Zsuzsa főosztályvezető-helyettes (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium)
Zarándy Tamás főosztályvezető-helyettes (Gazdasági és Közlekedési Minisztérium)
Dr. Hazafi Zoltán főosztályvezető (Miniszterelnöki Hivatal)
Dr. Fekete Katalin tanácsos (Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium)
Deák László főtanácsos (Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium)
Dr. Burik Mária főosztályvezető-helyettes (Szociális és Munkaügyi Minisztérium)
Dr. Maczák Márton (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium)
Sípos-Szabó Zsanett szakmai főtanácsadó (Miniszterelnöki Hivatal)
(Az ülés kezdetének időpontja: 9 óra 10 perc)
JAUERNIK ISTVÁN (MSZP), az Önkormányzati és területfejlesztési bizottság elnöke, a továbbiakban ELNÖK: Jó napot kívánok! Tisztelettel köszöntöm az Önkormányzati és területfejlesztési bizottság mai ülésén megjelent hölgyeket, urakat. A bizottság ülését megnyitom. A bizottságunk határozatképes, nyolc képviselőtársunk személyesen van jelen, hét képviselőtársunk pedig megbízást adott a helyettesítésére, így 15 szavazatunk van, ami alkalmas arra, hogy munkánkat megkezdjük.
A napirendi javaslat módosítása
Elsőként a napirend elfogadására teszek javaslatot. Képviselőtársaim írásban megkapták a mai ülésre tervezett napirendi pontokat. Annyi kiegészítést teszek hozzá, hogy a napirendi pontok sorrendjének megváltoztatását kezdeményezem. (Dr. Kovács Zoltán megérkezik az ülésre.) Képviselőtársaim az asztalon megtalálják a javasolt sorrendet, tehát nincs új napirendi pont, hanem a sorrendben javasolunk változtatást.
Az állami vagyonról szóló T/3087. számú törvényjavaslat módosítóinak a megtárgyalására a mai ülésen nem tud sor kerülni, mert úgy döntött a parlament, hogy még lehet módosító javaslatot ezután is benyújtani a mai nap folyamán.
A napirendi javaslat elfogadása
Tisztelt Bizottság! Ennek megfelelően elfogadja-e a mai ülés napirendjét? Írásban mindenki előtt ott van. Aki igen, kézfelemeléssel jelezze. (Szavazás.) Köszönöm szépen. Megállapítom, hogy a bizottságunk eszerint fogadta el a napirendet.
Elsőként rátérünk a területfejlesztési támogatásokról és a decentralizáció elveiről szóló H/2940. számú határozati javaslatra, módosító javaslatok megvitatása első helyen kijelölt bizottságként, tehát minden módosító javaslatot meg kell hogy tárgyaljunk.
Köszöntöm a bizottsági ülésünkön megjelent Szaló Péter államtitkár urat és Vaszócsik Győzőné osztályvezető asszonyt, akik segítségünkre lesznek a módosító javaslatok megtárgyalásánál.
A szokásos menetrendet javaslom, tehát ajánlástervezet van előttünk, az ajánlástervezet szerint fogunk dönteni. Kezdhetjük-e a munkát? Ha igen, akkor az ajánlás 1. pontjában szerepel Domokos képviselő úr indítványa. Kormányálláspontot kérünk, vagy ha tárcaálláspont van, akkor ezt az elején tisztázzuk. Indokolást akkor kérünk, ha bármelyik képviselőtársunk ezt jelzi. Államtitkár úr!
DR. SZALÓ PÉTER (Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium): Köszönöm. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Bizottság! Azt a javaslatot fogom képviselni, vagy azt az álláspontot, amit a kormány várhatóan a délelőtti ülésén fog jóváhagyni, viszont az érintett tárcák, Pénzügyminisztérium, Miniszterelnöki Hivatal, Nemzeti Fejlesztési Ügynökség egyetért a javaslatokkal, tehát ez feltehetően végleges álláspont. Köszönöm.
ELNÖK: Köszönjük szépen. Tehát nem egy, hanem több tárcának is az álláspontja, de a kormány még nem hagyta jóvá.
Az 1. pontban szereplő indítvány?
DR. SZALÓ PÉTER (Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium): Nem támogatjuk a javaslatot.
ELNÖK: És a bizottság támogatja-e? (Szavazás.) Megállapítom, hogy a bizottság nem támogatja.
A 2. pontban Mester képviselő úr javaslata szerepel.
DR. SZALÓ PÉTER (Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium): Támogatjuk.
ELNÖK: És a bizottság támogatja-e? (Szavazás.) Megállapítom, hogy a bizottság támogatja.
A 3. pontban Gyimesi Endre képviselő úr javaslata szerepel.
DR. SZALÓ PÉTER (Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium): Nem támogatjuk.
ELNÖK: És a bizottság támogatja-e? (Szavazás.) A bizottság nem támogatja.
A 4. pontban szintén Gyimesi képviselő úr javaslata szerepel.
DR. SZALÓ PÉTER (Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium): Nem támogatjuk.
ELNÖK: És a bizottság támogatja-e? (Dr. Kovács Zoltán: Kérdésem lenne.) Kérdés. Alelnök úré a szó.
DR. KOVÁCS ZOLTÁN (Fidesz): Mi az indoka, államtitkár úr?
DR. SZALÓ PÉTER (Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium): Maga az országgyűlési határozat rendelkezik arról, hogy a leghátrányosabb helyzetű térségek, települések kapjanak támogatást. (Warvasovszky Tihamér megérkezik az ülésre.) Ezen belül nagyon nagy számú az aprófalvak megjelenése, viszont vannak olyan aprófalvak, amelyek nagyon kedvező környezeti, térszerkezeti pozícióban vannak, ezek kiemelése önmagában nem indokolt a területfejlesztés módszerével, de az önkormányzati finanszírozási rendszeren belül persze természetesen erre lehetőség adódik. Köszönöm.
ELNÖK: Van-e további kérdés vagy vélemény? (Nincs jelzés.) Ha nincs, akkor döntünk a 4. ajánlási pontról. A tárcák nem támogatják. És a bizottság támogatja-e? (Szavazás.) A bizottság nem támogatja.
5. pont?
DR. SZALÓ PÉTER (Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium): Nem támogatjuk.
ELNÖK: És a bizottság támogatja-e? (Szavazás.) Megállapítom, hogy a bizottság nem támogatja.
A 6. pontban szereplő indítvány.
DR. SZALÓ PÉTER (Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium): Nem támogatjuk.
ELNÖK: És a bizottság támogatja-e? (Szavazás.) A bizottság nem támogatja.
7. pont?
DR. SZALÓ PÉTER (Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium): Támogatjuk a javaslatot.
ELNÖK: És a bizottság támogatja-e? (Szavazás.) Megállapítom, hogy a bizottság támogatja. (Dr. Bóka István megérkezik az ülésre.)
A 8. pontban Gyimesi képviselő úr javaslata szerepel.
DR. SZALÓ PÉTER (Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium): Nem támogatjuk.
ELNÖK: És a bizottság támogatja-e? (Szavazás.) Megállapítom, hogy a bizottság nem támogatja.
9. pont?
DR. SZALÓ PÉTER (Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium): Nem támogatjuk.
ELNÖK: És a bizottság támogatja-e? (Szavazás.) A bizottság nem támogatja.
10. pont, Tasó képviselő úr javaslata.
DR. SZALÓ PÉTER (Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium): Nem támogatjuk.
ELNÖK: És a bizottság támogatja-e? (Szavazás.) A bizottság nem támogatja.
11. pont, Tasó képviselő úr javaslata.
DR. SZALÓ PÉTER (Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium): Nem támogatjuk.
ELNÖK: És a bizottság támogatja-e? (Dr. Kovács Zoltán: Kérdeznék.) Alelnök úr kérdez.
DR. KOVÁCS ZOLTÁN (Fidesz): Azt szeretném megkérdezni, hogy a területfejlesztési miniszter asszony szinte minden fórumon vagy bárhol, ahol előkerül, a kistérségeket mint sikertörténetet veszi elő, és minden kistérséggel kapcsolatos kérdéskörben a tárca álláspontja most nem. Tudom, hogy az általános vitára tartozó, de akkor még ezek a módosító indítványok nem voltak benyújtva, tehát nem lehetett igazából megkérdezni. Mi az álláspont akkor a kistérségekkel kapcsolatban? Itt a kistérségek kapcsolódnak az Új Magyarország vidékfejlesztési tervhez, azt sem támogatták, az aprófalvas történetet szintén nem támogatták, noha kedvezményezett térségekről szól a történet, amiben lehet egyébként jólszituált falu, hogy így mondjam, sok hátrányos helyzetben, amire államtitkár úr is hivatkozott Mi ennek az indoka?
DR. SZALÓ PÉTER (Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium): Arról van szó, hogy mi a szerepe a kistérségnek. Mi nagyon fontosnak tartjuk, és különösen a területfejlesztés döntő szerepet játszott a kistérségi szerveződés elősegítésében és a közös fejlesztési elgondolások meghatározásában. Tehát ezt támogatni szeretnénk.
Ugyanakkor nem akarunk forráselosztó szerepet biztosítani, nem akarjuk a régión túlmenően és nem is lehet igazából megyére és kistérségre felosztani a forrásokat, ott már a régió által a KIOP vagy meghirdetett pályázatokra kell pályázatokat beadni, tehát ott egyfajta versengés van. Tehát nem lenne célszerű felaprózni ezeket a forrásokat. Ezért ha nem működtetnek forrásokat, tehát nincs eleve felosztott kistérségi keret 168 vagy 173 az országban, akkor ahhoz nem is kell működtetési forrás, hanem a projektek lebonyolításán belül jelennek meg ezek a költségek. Köszönöm.
ELNÖK: Alelnök úr?
DR. KOVÁCS ZOLTÁN (Fidesz): Ha régiós szint alá semmilyen döntési rendszert nem kívánnak beépíteni, mint ahogy az imént elhangzott, akkor szíveskedjen megmondani, hogy az miként illeszkedik a subsidiaritas és a decentralizáció elvéhez, amely az Európai Uniónak a két legfontosabb alapelve az önkormányzati és területfejlesztési kérdéskört illetően.
DR. SZALÓ PÉTER (Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium): Döntési hatáskör az uniós, illetve a nemzeti források felosztásában nincs, de döntési hatáskör van, hiszen a kistérségi fejlesztési koncepciót ők dolgozzák ki, ők határozzák meg a prioritásokat, ők határozzák meg az együttműködés szintjét. Ezen nagy vita volt. De más szinteken, tehát a Balaton vonatkozásában, ott is mint kedvezményezettekre számítunk, tehát projektgazda kell, forrásgazda. Nem biztos, hogy az a régiónak a gazdája vagy egy térség gazdája, aki a pénzt osztja, hanem az, aki meghatározza, hogy merre van az előre, és ahhoz az együttműködést megszervezi. Szerintem ez nincs ellentétben a subsidiaritas elvével.
ELNÖK: Köszönjük szépen. További kérdés, vélemény? Azt gondolom, hogy megvitathatunk minden kérdést nyugodtan. Ez a módosító javaslat konkrétan azt mondja, hogy a költségvetésben külön soron, tehát nem arról szól ez a módosító javaslat, amit a kistérségekkel kapcsolatban alelnök úr elvár.
DR. KOVÁCS ZOLTÁN (Fidesz): Tudom, de ez már az ötödik kistérségekkel kapcsolatos módosító javaslat, azért kérdeztem meg általánosságban.
ELNÖK: Államtitkár úr?
DR. SZALÓ PÉTER (Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium): Annyit szeretnék megjegyezni, hogy egy óriási szemléletváltás lesz a magyar költségvetésben; regionális sorok fognak megjelenni. Ezt egy rendkívül nagy eredménynek tekintem. Az pedig, hogy egy soron van a kistérségek működési költsége, ami egyébként ma is van, teljesen természetes, de más annak az önálló soron való tervezése. Azt nem tudom elképzelni, hogy megjelenik 168 sor a nemzeti költségvetésben, ami konkrétan ehhez a módosítóhoz kapcsolódik. Köszönöm. (Szabó György jelentkezik.)
ELNÖK: Szabó alelnök úré a szó.
SZABÓ GYÖRGY (MSZP): Köszönöm szépen. Elnézést, hogy rabolom az időt, de itt egy fontos elvi kérdés vetődött fel, nevezetesen, hogy a kistérségeknek legyen-e forráselosztó szerepe, és ha nincs, akkor ez vajon sérti-e a subsidiaritas elvét.
Nagyon határozottan szeretném leszögezni, hogy semmifajta elvet nem sért, és rendkívül racionális, hogy a területfejlesztéssel kapcsolatos források elosztási szintje nem a kistérség, még csak nem is a megye - hiszen ebben léptünk az elmúlt időszakban -, hanem a régió. Ez nem azért van, mert úri jókedve úgy hozza a kormányzatnak, hanem ha megnézik a nemzetközi tapasztalatokat, akkor egyértelmű, hogy évtizedes tapasztalatok alapján az a döntés született mindenütt, ahol ezzel foglalkoznak, hogy a területfejlesztésnek van egy optimális nagyságrendje, ha úgy tetszik, egy optimális üzemmérete, ez pediglen a régió. Ha a kistérségre próbáljuk meg továbbosztani a forrásokat, ennek egyetlen egy következménye lenne, hogy teljesen elaprózott, és hadd tegyem hozzá, teljesen célszerűtlen döntések születnének.
Aki egy kicsit is belelát a kistérségek működésébe, akkor azt is tudja, hogy a kistérségek nagyon különböző érdekű és nagyságrendű településeknek az együttesét jeleníti meg. Ebből következik, hogy az érdekek is rendkívüli módon heterogénak, viszont egy kistelepülésnek épp olyan szavazata van egy kistérségben, mint egy nagytelepülésnek. Az a fajta törekvés, ami a kistérségekben ilyenkor megjelenik egyfajta konszenzusteremtő kényszerként, mindig oda vezet, hogy szétaprózott és indokolatlan fejlesztések sokaságával lehetne találkozni. Ez most például kiderült, amikor kértük, hogy a kistérségek készítsenek programokat. Ha úgy tetszik, egy polgármesteri igénylista jelenik meg, ahol tulajdonképpen olyan fejlesztésekre kellene fordítani a pénzt, ahol sok mindent elérhetnénk - és nem is állítom, hogy haszontalan fejlesztéseket -, hogy a kistérségek felzárkóztatását, leginkább mondjuk a hátrányos helyzetű kistérségekre való fókuszálást nem érnénk el, az egészen biztos. A területfejlesztésnek pontosan az a célja, hogy felzárkóztassunk.
ELNÖK: Köszönöm. Kovács alelnök úr?
DR. KOVÁCS ZOLTÁN (Fidesz): Ha a kistérség heterogén, ahogy Szabó alelnök úr mondja, akkor nyilván, ahol a döntéshozatal szintje a régiónál, akkor a régió homogén? Ez a kettő kizárja egymást, ha már eleve a kistérség is heterogén. Ezt nem támasztanám alá.
Az pedig, hogy ez a gyakorlat, hogy mekkora a régió mint nagyság, az nem egy általános gyakorlat, van, ahol kisebb, van, ahol nagyobb. Tehát nem lehet azt mondani, hogy azért, mert ez az általános gyakorlat az Európai Unióban. Van egy NUTS-rendszer, amely különböző szinteket határoz meg és különböző méretnagyságokat. Egyébként a magyar megyerendszer a területfejlesztés elosztásába belefér, belefért korábban is és ma is belefér. Azért hivatkoztam a subsidiaritas elvére, mert a döntéshozatali folyamat a kistérségtől és a megyétől fölcsúszott a régióra, tehát messzebb került azoktól, akik egyébként ezt a döntéshozatalt úgymond igénylik. De ezen elvitatkozhatunk még sokáig, tehát ez egy részletes vita.
Azért tettem fel általánosságban a kérdést, mert mindenféle, kistérséggel kapcsolatos eddigi minisztériumi álláspont az volt, hogy ez a világ legnagyobb sikertörténete, majd mikor megjelennek a kistérséggel kapcsolatos igények a részletes vitában, akkor ez mind a tárca által leverettetik. Nyilván megvan ennek a politikai indoka alapvetően, nemcsak területfejlesztési indokot lehet emellé mondani, ne csússzanak le a döntéshozatalok azoktól a regionális tanácsoktól egyébként, amelyeket a kormány, illetve a tárca kézben tart, hiszen a választott emberekkel szemben ott ülnek a minisztériumi delegáltak 2:1 arányban, és azok döntik el úgy, ahogy egyébként a tárca vagy a kormányzat akarja a területfejlesztési pénzekről a kérdéseket. Ez a dolog lényege. Erre lehet aztán egyébként konform magyarázatokat adni, de azért mindannyian, akik benne vagyunk ebben a rendszerben, tudjuk, hogy "mitől döglik a légy".
ELNÖK: Szabó alelnök úr?
SZABÓ GYÖRGY (MSZP): Ehhez az utóbbi megjegyzéséhez alelnök úrnak. Azért tegyük világossá a dolgot. Mielőtt a Fidesz-kormány ezt a most hatályban lévő területfejlesztési törvény alapján felálló regionális fejlesztési tanácsi összetételt meghatározta volna, a regionális fejlesztési tanácsokban kistérségi többség volt, ott volt minden egyes kistérség képviselője, Kovács úr. Akkor arra a következtetésre tetszettek jutni, hogy ez így nem jó, mert a kistérségek összeültek, nem is volt értelme a tanács ülésének, mert egymás között lezsugázták, és úgy osztották el a pénzt, amire azt mondta a Fidesz-kormány, hogy na ez így nem mehet tovább, és berakta a tárcaképviselőket. Ezt a törvényt alkalmazzuk most nagy tisztelettel. Tehát a "mitől döglik a légyre" ez a válasz.
ELNÖK: Kovács alelnök úré a szó.
DR. KOVÁCS ZOLTÁN (Fidesz): Ha ez volt a gyakorlat BAZ megyében, akkor nem biztos, hogy helyes gyakorlat volt, ha egymás között lezsugázták a kérdéskört, de nekem más tapasztalatom volt e tekintetben. Akkor egyébként nemzeti forrásokról és nem uniós forrásokról volt szó, amit újabban olyan magyarázattal aposztrofál a kormány, hogy ha megszavaztuk volna - mármint az ellenzék - a regionális fejlesztési tanácsoknak a választhatóságukat vagy az önkormányzatokat, akkor aztán most bele lehetne szólni, akkor ezen változtattunk volna. Egyetlen egy probléma van. 2009-től akartak önök fejlesztési tanácsokat, a döntés pedig most született meg ilyen módon, tehát ez a magyarázat is az én megítélésem szerint sántít, és nemcsak az én megítélésem szerint.
SZABÓ GYÖRGY (MSZP): Megígérem, hogy akármit mond Kovács alelnök úr, be fogom fejezni, de azt azért megint rögzítsük, hogy feltehetően a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei tapasztalatok alapján született meg a Fidesz-kormányban ez az elhatározás, amire utaltam. 1.
2. Ha a hazai kisléptékű fejlesztési támogatások esetében nem volt meg a bizalom az akkori rendszer hatékony működésével szemben, akkor hogy a fenébe lehetne meg most, amikor nagyságrenddel négyszer-ötször nagyobb források elosztásáról van szó? Ez egy normál logikai kérdés, ha nem tetszik belátni, akkor ezt a vitát a magam részéről befejeztem.
ELNÖK: Köszönöm. Alelnök úr?
DR. KOVÁCS ZOLTÁN (Fidesz): A dolog normálisan működött, a korporációk kerültek ki egyébként ezekből a területfejlesztési tanácsokból az én emlékeim szerint, hiszen bent volt egy csomó kamara, akkor... (Közbeszólás: Meg a kistérségek.) A kistérségek. Három kistérség adott egy delegáltat, és a három kistérségnél, ahol jól működött egyébként, a megegyezés alapján rotációs alapon kerültek be az elnökök, a kistérségi elnökök a megyei területfejlesztési tanácsba, ahol egy kistérségi elnök képviselt három kistérséget. Ez a helyzet. Ha rosszak az alelnök úr tapasztalatai, akkor sajnálom, de ahol ez normálisan működött, ott kifejezetten jó döntések születtek ebben az ügyben. (Pál Tibor megérkezik az ülésre.) (Tasó László jelentkezik.)
ELNÖK: Tasó képviselő úr?
TASÓ LÁSZLÓ (Fidesz): Köszönöm szépen. Tisztelt Bizottsági Ülés! Picit megcsúsztam, a vita közepén kapcsolódok bele csak a javaslat anyagához. Nem akarom ismételni Kovács alelnök úr már néhány elég komoly érvét, ami nyilvánvalóan az én világomnak is megfelel és értékítéletemnek is megfelel. De néhány dolgot csak szeretnék még hozzátenni. Tehát itt mindig a kistérségekben lévő polgármesterek alkalmatlanságáról beszélünk már megint. Miből gondolja azt bárki, hogy a polgármester, aki egy térségben élő településvezetőként felelős döntéseket hoz, képviseli a települése és nyilvánvalóan a szomszédainak is fontos elképzeléseit, nem tudja megfelelő súllyal értékelni a döntésének a súlyát? Itt az a baj, hogy az, hogy önkormányzat, az nem tetszik sajnos a kormányoldalnak régóta, az első perctől kezdődően problémája ez, és most is, amikor arrafele halad a világ, hogy ez kidomborodjon, pontosan ilyen akciókkal és ilyen tanácsösszetétellel próbálják megfékezni. Tehát egyszerűen csak az önkormányzatisággal van baja és problémája a kormányoldalnak.
Az, hogy mi volt '99-ben... Visszamehetünk, mi volt '96-ban? '96-ban milyen módon formálta a tanácsok összetételét az akkori kormány a saját arcára? '99-ben volt ebben módosítás? Valóban volt. De mégiscsak visszautalnék alelnök úrnak az egyik mondatára, azért ne felejtsük el, hogy most uniós forrásokról van szó, amely - sokszor ismételtem és még egyszer megpróbálom ismételni - egyszeri lehetőség, és vissza nem térő lehetőségről van szó. Azt nem teheti meg senki sem, hogy politikai erőből, hatalomból és akaratból dönti el annak a pénznek a sorsát, ami arról szól, hogy itt egy lehetőség, egy utolsó lehetőség a leszakadóban lévő vagy leszakadt térségeknek a felzárkózásra.
Valóban igaz, minisztériumi emberek és levitézlett politikusok vannak többségben, akik eldöntik azt, hogy majd a térség mire pályázhat, meg a település miben gondolkodhat. Itt a tanácsrendszer legrosszabb formájával kell szembesülni, mert már azt is megtiltják lassan, miben gondolkodjon egy települési önkormányzat. Ki veszi a bátorságot önök közül, aki nem polgármester, hogy a polgármesterekről mondjon véleményt, hogy ők nem értenek hozzá, vagy éppenséggel nem tudnak megfelelőképpen dönteni egy ilyen hatalmas súlyú döntésnél? Ne gondolják már! Egyszerűen helyzetbe kellene hozni a kistérségi tanácsokat, és valóban kidomborodna akkor, hogy Magyarországon mégiscsak él még az önkormányzati rendszer. Köszönöm.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Javaslom, hogy egy kicsit térjünk vissza a módosító javaslathoz, amennyiben lehet. Tehát a tárcák nem támogatják a 11. ajánlási pontban szereplő módosító javaslatot. A bizottság támogatja? (Szavazás.) Megállapítom, hogy nem támogatja. (Papp József megérkezik az ülésre.)
A 12. pontban Gyimesi képviselő úr javaslata szerepel.
DR. SZALÓ PÉTER (Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium): Nem támogatjuk.
ELNÖK: És a bizottság támogatja-e? (Szavazás.) A bizottság nem támogatja.
A 13. ajánlási pontról döntsünk.
DR. SZALÓ PÉTER (Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium): Nem támogatjuk.
ELNÖK: És a bizottság támogatja-e? (Szavazás.) A bizottság nem támogatja.
14. pont?
DR. SZALÓ PÉTER (Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium): Nem támogatjuk.
ELNÖK: És a bizottság támogatja-e? (Szavazás.) A bizottság nem támogatja.
15. pont?
DR. SZALÓ PÉTER (Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium): Nem támogatjuk.
ELNÖK: És a bizottság támogatja-e? (Szavazás.) A bizottság nem támogatja.
16. pont?
DR. SZALÓ PÉTER (Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium): Nem támogatjuk.
ELNÖK: És a bizottság támogatja-e? (Szavazás.) A bizottság nem támogatja.
17. pont?
DR. SZALÓ PÉTER (Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium): Támogatjuk.
ELNÖK: És a bizottság támogatja-e? (Szavazás.) Megállapítom, hogy a bizottság is támogatja.
18. pont?
DR. SZALÓ PÉTER (Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium): Támogatjuk.
ELNÖK: És a bizottság támogatja-e? (Szavazás.) Megállapítom, hogy a bizottság is támogatja.
19. pont? Ez összefügg a 20. ponttal, egyszerre döntsünk róla, amennyiben lehet.
DR. SZALÓ PÉTER (Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium): Nem támogatjuk.
ELNÖK: A 20. pont?
DR. SZALÓ PÉTER (Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium): Azt sem támogatjuk.
ELNÖK: És a bizottság támogatja-e a 19., illetve 20. pontokat? (Szavazás.) A bizottság nem támogatja, sima nem.
21. pont?
DR. SZALÓ PÉTER (Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium): Nem támogatjuk.
ELNÖK: És a bizottság támogatja-e? (Szavazás.) A bizottság nem támogatja.
22. pont?
DR. SZALÓ PÉTER (Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium): Nem támogatjuk.
ELNÖK: És a bizottság támogatja-e? (Szavazás.) A bizottság nem támogatja.
23. pont?
DR. SZALÓ PÉTER (Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium): Nem támogatjuk.
ELNÖK: És a bizottság támogatja-e? (Szavazás.) A bizottság nem támogatja.
24. pont?
DR. SZALÓ PÉTER (Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium): Nem támogatjuk.
ELNÖK: És a bizottság támogatja-e? (Szavazás.) A bizottság nem támogatja.
25. pont?
DR. SZALÓ PÉTER (Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium): Nem támogatjuk.
ELNÖK: És a bizottság támogatja-e? (Szavazás.) A bizottság nem támogatja.
26. pont?
DR. SZALÓ PÉTER (Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium): Nem támogatjuk.
ELNÖK: És a bizottság támogatja-e? (Szavazás.) A bizottság nem támogatja.
27. pont?
DR. SZALÓ PÉTER (Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium): Nem támogatjuk.
ELNÖK: És a bizottság támogatja-e? (Szavazás.) A bizottság nem támogatja.
28. pont?
DR. SZALÓ PÉTER (Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium): Nem támogatjuk. (Tasó László: Kérdésem lehet?)
ELNÖK: Természetesen, képviselő úr. Tasó képviselő úr kérdez.
TASÓ LÁSZLÓ (Fidesz): Köszönöm szépen. Miért nem támogatja? Mi a probléma?
DR. SZALÓ PÉTER (Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium): A KSH-val a kolléganőm egyeztetett, úgyhogy kérném a pontosítást.
DR. VASZÓCSIK GYŐZŐNÉ (Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium): A 8-as számú mutató népszámlálási típusú. '90-ben és 2001-ben is a népszámlálás során a fiatal-, közép- és időskorú személyekből álló háztartások aránya 5,7 százalék volt mindösszesen. Ez a viszonylag alacsony arány szociológiai vizsgálatokhoz lenne megfelelő, de a kistérségek közötti különbségek méréséhez nem.
A 9-es mutató a népességmegtartó erő vizsgálatára kevésbé alkalmas, mint a benne lévő lakosságszámra vetített 2000-2005 közötti vándorlási különbözetet megmutató adat. 2006. évre és 2007. évre viszont adattal nem rendelkezik a KSH.
A 10. sorszám alatt javasolt mutató a roma lakosság számát javasolja figyelembe venni. Utalni szeretnék arra, hogy a mutatók mindig statisztikai adatokon alapulnak. A roma lakosság számára a 2001. évi népszámlálás során kapott adat áll rendelkezésre, akkor 190 000-en vallották magukat cigány nemzetiséghez tartozóknak. Ez az adat nem alkalmas arra, hogy a roma lakosság arányát viszonyítsuk bármilyen adathoz. Köszönöm szépen. (Tasó László jelentkezik.)
ELNÖK: Tasó képviselő úr?
TASÓ LÁSZLÓ (Fidesz): Köszönöm szépen. Véleményem szerint a roma lakosság arányának a vizsgálata nem túlságosan bonyolult. Most nem tudom, mi a cél, mindenkinek más az elképzelése erről, mert nekünk az a legfontosabb, hogy mégiscsak közelítsünk a mutatócsoportok alapján képzett komplex mutatóval ahhoz, hogy melyek azok a térségek, amelyek valóban a leghátrányosabbak Magyarországon. Ha az a cél, hogy ennek megfeleljünk, akkor mégiscsak meg lehetne próbálni ezt, és szerintem megvan rá a megfelelő lehetőségünk is. De ha abból indulunk ki, hogy csak a KSH által és a KSH birtokában lévő adatokkal lehet számolni, akkor persze, hogy nem. Miért van csak 2001-ben erről információnk? Miért nincs korábbról? Miért nincs utána információnk?
Egyébként érdekes módon a leendő ombudsman erről másképpen nyilatkozik. Ő azt mondja, hogy pontosan tudja, hogy településenként a roma lakosság aránya egész Magyarországon milyen. Azt is tudja, hogy térségenként milyen. Vagy akkor nem lesz jó ombudsman? És ő nem tartja aggályosnak azt, hogy ezt az adatot fölhasználjuk érdekes módon. A KSH vagy a kormány annak tartja?
A roma lakosság jelenléte azt jelenti, hogy az átlagosnál nagyobb problémákat kell megoldani annak a településnek, ahol nagyobb arányban vannak, mint az országos átlag. Az pontosan tudja, pontosabban fogalmazok, tehát nagyjából sejtem, hogy az ittlévők közül mindenki gondolja, tudja vagy érzékeli, hogy a roma lakosság aránya lényegesen magasabb, mint akik annak vallják magukat, nem 190 000, hanem 600 000 környékén van legalább, de van itt 800-ról is szó.
De azt is tudjuk, szerintem itt azért bölcs emberek vannak, legalábbis azt vélem, hogy ott, ahol a lakosság aránya 10-20-30-50, netán 80 százalékos, komolyan gondolja azt valaki önök közül vagy a jelenlévők közül, hogy ott a probléma csak ugyanannyi, mint bárhol máshol, ahol nincs jelen ez a probléma? Megdöbbentő, hogy mindig arra hivatkozunk, hogy nem lehet figyelembe venni. Mikor lesz lehetőség még egyszer a roma lakosság felzárkóztatására, ha nem most? Milyen forrásból, amikor csak kevesebbet kell hozzátenni saját erőből, mondjuk 15 százalékra van szükség? Utána majd 100-ra lesz szükség. Vagy nem, hagyjuk, felejtsük el? Mitől félnek ettől? Miért nem akarják figyelembe venni ezt? Megértem, hogy ez csak néhány térség és néhány megye problémája. Megértem, hogy ez nem probléma Magyarország talán 70-80 százalékán, 70 százalékán, de ott, ahol gond, ott igazából nagy gond, és erről hasonlóképpen vélekednek nemcsak a hozzáértők és ebben dolgozók, hanem a vezetői is a romáknak. Köszönöm.
ELNÖK: Köszönjük Tasó képviselő úrnak. Mielőtt visszaadom válaszadásra a szót. Képviselő úr, azt gondolom, hogy azt elfogadtuk valamennyien, abban nagy egyetértés volt, hogy csak olyan mutatók, olyan adatok szerepeljenek, amelyek nyilvánosak, ellenőrizhetők, idősorosak, összehasonlítóak. Ha megállapítjuk azt, hogy ilyen a romákra vonatkozóan nincs, akkor ezt lássuk be.
A másik, amit el akarok önnek mondani, hogy nem ez a törvény az, ami a roma integrációt kell hogy elősegítse, megoldja. Erre a parlamentben nem régen volt vita, van rá határozat, abban megint vannak költségek összetéve. Tehát ne tévesszünk célt! Egy nagyon fontos program a romakérdés, a romák felzárkóztatása, de ez az országgyűlési határozat nem erről szól, és nagyon sok mutató pontosan kiemeli a romák problémáját. Ha megnézzük itt a mutatók között, nagyon sok olyan van, ami egyértelműen arra fókuszál és azt a kistérséget helyezi előtérbe, ahol sok ilyen ember van, akár roma, akár esetleg nem roma. Ezért a magam részéről nem támogatom a 28. ajánlási pontban szereplő javaslatot. (Dr. Kovács Zoltán jelentkezik.)
Kovács alelnök úr?
DR. KOVÁCS ZOLTÁN (Fidesz): Ha jól értem a magyarázatot, az arról szól, hogy a népszámlálásban szerelő 190 000-es adat nem alkalmazható. Ha ebből indulunk ki, akkor a népszámlálás maga sem alkalmazható sok mindenre, például a vallási adatokra sem, hogy hány katolikus, hány református vagy evangélikus van az országban. De egyre azért jó ez a népszámlálás, amire Tasó képviselő úr egyébként utal. Ezt elfogadom, hogy nincs adat 2007-ben, hiszen az év közepén vagyunk, a 2006-os előzetes adatok április 30-ig egyébként rendelkezésre állnak, tehát a migrációra a be- és kivándorlást illetően. De egyéb adatok rendelkezésre állnak, amelyekből egyébként lehet következtetni. Ilyen például az oktatási, a foglalkoztatási és az egészségügyi adatok is, és az arányaiban magát romának valló, bizonyos területeken romának valló személyekre is, hiszen ahol többen vallják magukat romának és megnézik az egyéb adatokat, például az oktatási adatokat, ahol az iskolázottság alacsony fokú, vagy mondjuk a foglalkoztatás alacsony, vagy netán az egészségügyi, a mortalitási ráta magasabb, ezek mind-mind olyan adatok, amelyekből egyébként egy komplex, a romákra vonatkozó adat kialakítható lenne, teszem azt, munkával.
Abban igaza van az én megítélésem szerint Tasó képviselő úrnak, hogy pont ezek miatt, amiket említettem, az egészségügyi problémák, az iskoláztatás, a foglalkoztatás miatt ezek nehezebb helyzetben lévő kistérségek vagy települések, vagy akár megyék.
Így valóban nem jó ez a módosító javaslat, de ezt valahol ebben a rendszerben szerepeltetni kellene. Tasó képviselő úr javaslata jó, maga az irány jó, csak lehet, hogy más módon kellene ebben a rendszerben ezt megjeleníteni.
ELNÖK: Köszönjük. Válaszadás?
DR. SZALÓ PÉTER (Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium): Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Bizottság! Azt hiszem, hogy tartalmi vita igazából nincs, hanem egy formai és egy tartalmi kérdés ütközik. Mi is nagyon fontosnak tartjuk mindazt a problémahalmazt, amit kezelni kell, különösen azoknak az önkormányzatoknak, ahol nagyon nagy számú a roma lakosság. Azonban ezt ma nem tudjuk külön adatvédelmi okokból felvételezni, csak a saját bevalláson alapuló népszámlálási felvétel áll rendelkezésre, tehát ez a 2001., és nincs viszonyítási alap. Nem is igazából a változás az érdekes, azt hiszem, hanem maga az arány. Azt láttuk, hogy a foglalkoztatási adatok, a szociális ellátás mutatói, tehát mindaz, ami a mutatócsoportokban van, mondhatnám azt, hogy 95 százalékban, 99 százalékban korrelál a roma népességnek a területi eloszlásával. De ezt csak ilyen közvetett módon tudjuk megjeleníteni.
Formailag a módosító indítványra nemet kell mondani, mert hiszen nincsenek meg a szükséges, ahogy elnök úr is mondta, vagy alelnök úr is mondta, nincsenek meg a releváns adatok, tehát úgy gondolom, hogy a kérdést reprezentálja ez a mutatócsoport, még akkor is, ha ezt a módosító indítványt nem támogatjuk. Köszönöm.
ELNÖK: Köszönöm. Tudunk-e dönteni? A tárcák nem támogatják. A 28. ajánlási pontnál vagyunk. Kérdezem a bizottságot, hogy támogatja-e. (Szavazás.) Megállapítom, hogy a bizottság nem támogatja.
29. pont?
DR. SZALÓ PÉTER (Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium): Nem támogatjuk. (Tasó László jelentkezik.)
ELNÖK: Kérdés?
TASÓ LÁSZLÓ (Fidesz): Nem gondolják, hogy a lakásfenntartási támogatásra jogosultak aránya mégiscsak egy ilyen komoly jelzés a családok anyagi erejét tekintve?
DR. VASZÓCSIK GYŐZŐNÉ (Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium): A 8. számú mutatónál a lakossági segélyezésre egy általánosabb adat áll rendelkezésre, amely a 4. sorszám alatt található. Ez a rendszeres szociális segélyben részesítettek számát mutatja. Eseti támogatásokkal, amire a képviselő úr módosító javaslata utal, nem tartjuk indokoltnak kiegészíteni a mutatórendszert. Ez nem egy rendszeres támogatás.
ELNÖK: Tasó képviselő úr?
TASÓ LÁSZLÓ (Fidesz): Köszönöm szépen. A lakásfenntartási támogatás rendszeres támogatás. Sokkal közelebb van a valósághoz, sokkal jobban reprezentálja a család anyagi erejét, teljesítőképességét, mint a rendszeres szociális járadék, hisz annak speciális feltételei vannak. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Mielőtt válaszadásra visszaadnám a szót. Képviselőtársaim, ezek a mutatók, ha ide behozunk egyet, akkor azt látni kell, hogy a szociális mutatókon belüli arányokat tolja el. Tehát ha mi itt arányokon akarunk változtatni, akkor van az a lehetőség, hogy az öt mutató arányain változtassunk. A korábbi besoroláshoz képest már a beterjesztett javaslat egy jelentős előrelépést mutat, hogy a szociális szempontok sokkal jobban vannak figyelembe véve, mint korábban, mint a jelenleg hatályos. Ebben nagyon partner lennék, hogy keressünk olyan mutatókat, amelyek azon mennek, de ezt a két szempontot kell nézni. Ha behozok ide a mostani öt vagy hat mutatóhoz plusz mutatókat, akkor nem biztos, hogy azt a célt érjük el, amiről szó van, merthogy ez nem rendezi át a mutatót. Tehát az arányokat nagyon nézzük meg. Ha tudunk olyan mutatót találni, én abban partner vagyok, hogy támogassuk, meg gondolom a tárca is, mert ez a szándék megvalósul, csak ezeket azért végig kell nézni. Azt javaslom, hogy inkább azon gondolkodjunk, hogy esetleg toljuk el az egyes mutatók arányát, hogy az infrastruktúra például ne legyen 20 százalékkal az egész besorolásnál. Köszönöm.
DR. SZALÓ PÉTER (Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium): Azt el tudom képzelni, hogy megnézzük akkor a lakásfenntartási támogatásnak az adatait, de a 9-10-esre egyértelmű, hogy nincs adat, tehát nem áll rendelkezésünkre adat, úgyhogy ezért sajnos mindenképpen el kell utasítanunk ezt az indítványt.
ELNÖK: Köszönöm. Tehát a tárcák nem támogatják a 29. ajánlási pontot. És a bizottság? (Szavazás.) Megállapítom, hogy a bizottság nem támogatja.
30. pont?
DR. SZALÓ PÉTER (Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium): Nem támogatjuk.
ELNÖK: Van kérdés? (Tasó László jelentkezik.) Tasó úr?
TASÓ LÁSZLÓ (Fidesz): Csak egyetlen egy kérdés és nagyon rövid a 4. ponttal kapcsolatban. Nem ítélik meg úgy, hogy az önkormányzatnál foglalkoztatottak aránya mégiscsak jellemez, szintén egy nagyon-nagyon fontos jellemzője a település erejének, amely a térségeket alkotja többek között? Az önkormányzat, ahol nagy munkáltató, egyetlen vagy kiemelten nagy, az mégiscsak sokat jelent és mégiscsak átrajzolja az ottani erőket.
DR. SZALÓ PÉTER (Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium): A problémakört valóban súlyosnak érzékeljük, hogy nincs kellő gazdasági háttér, tehát ahol az önkormányzat szinte a kizárólagos vagy meghatározó foglalkoztató. Sajnos azonban ilyen adat nem áll rendelkezésünkre.
ELNÖK: Köszönöm. Van-e további kérdés? (Nincs jelzés.) Ha nincs, akkor döntsünk a 30. pontról. A tárcák nem támogatják. És a bizottság? (Szavazás.) Megállapítom, hogy a bizottság nem támogatja.
A végére értünk. Nem tudom, bizottsági módosító valahonnan érkezett-e, de egyelőre nem. Akkor egy dologgal zárnám. Képviselőtársaim tegnapi napon elektronikus levelezőrendszerükben megtalálták a Magyar Település- és Területfejlesztők Szövetségének, Szilvássy István elnöknek a véleményét a törvényjavaslathoz, a módosítókhoz konkrétan. Kérem képviselőtársaimat, hogy amennyiben van lehetőség, tanulmányozzák, illetve a végső döntés során, illetve a kapcsolódó módosítóknál hasznosítsák a szövetségnek ez irányú javaslatát, segítségét.
Lezárhatom a napirendi pontot? (Nincs jelzés.) Köszönöm szépen. Akkor az 1. napirendi pontot lezárom.
Rátérünk a második napirendi pont megtárgyalására, az európai területi együttműködési csoportosulásról szóló törvényre. Első helyen kijelölt bizottságként módosító javaslatok megtárgyalása következik. Szilvásy úrék, tehát a szövetség ehhez is küldött véleményt. Köszöntöm dr. Bőke Katalint és dr. Fekete Katalint, akik segítségünkre lesznek a módosító javaslatok megtárgyalásában. Összesen három módosító javaslat érkezett.
Az 1. ajánlási pontban Nógrádi Zoltán képviselő úr javaslata szerepel. Álláspontot kérünk.
DR. BŐKE KATALIN Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium: Az Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium álláspontját tudjuk közölni a tisztelt bizottsággal. Ugyanaz a helyzet ezzel az előterjesztéssel is, mint amit Szaló államtitkár úr az előbb elmondott. Reményeink szerint a kormány a ma délelőtti ülésén az általunk elmondottaknak megfelelően fogja elfogadni, tehát nem támogatjuk.
ELNÖK: Van-e kérdés, vélemény? (Senki sem jelentkezik.) A bizottság támogatja? (Szavazás.) A bizottság nem támogatja.
A 2. pont Nógrádi képviselő úr javaslata.
DR. BŐKE KATALIN (Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium): Nem támogatjuk.
ELNÖK: A bizottság támogatja? (Szavazás.) A bizottság nem támogatja.
A 3. pont következik.
DR. BŐKE KATALIN (Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium): Nem támogatjuk.
ELNÖK: A bizottság támogatja? (Szavazás.) A bizottság nem támogatja. Köszönöm szépen.
Nem tudom, hogy önök is megkapták-e a Település- és Területfejlesztők Szövetségének álláspontját. Kérném, hogy szíveskedjenek megnézni az ott megfogalmazott javaslatot. A megnevezésre tesznek javaslatot. A múltkori bizottsági ülésen alelnök úr is felvetette ezt a kérdést, hogy nem biztos, hogy a legszerencsésebb ez a szöveg.
DR. BŐKE KATALIN (Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium): Köszönöm szépen a lehetőséget. Azért szeretnék rögtön reagálni erre a javaslatra, mert mint már az előző ülésen is elmondtam, igen komoly fejtörést okozott, hogy lehet az EK-rendeletben megfogalmazottakat teljesíteni a magyar jogrendben. Tehát, hogy az EK-rendelet kifejezetten kimondja, hogy egy jogi személyt kell létrehozni, és arról is rendelkezik, hogy ha ennek a jogi személynek korlátozott a felelőssége, akkor a nevében meg kell ennek jelennie, hogy korlátozott felelősségű európai területi együttműködési csoportosulást. Magát az elnevezést pedig az EK-rendelet címéből vettük, mert semmi módunk nincs arra, hogy eltérjünk az egyébként kötelezően alkalmazandó EK-rendelettől.
Azt pedig, hogy a közhasznúsági törvényt mi is számba vettük és megnéztük, hogyan lehet alkalmazni, az előterjesztés maga is mutatja, mert beletettük, hogy az európai területi együttműködési csoportosulás mint jogi személy lehet közhasznú szervezet. Tehát, ha a közhasznúsági törvényben előírt feltételeknek egyébként megfelel, akkor lehet közhasznú szervezet, azaz a közhasznú szervezetek minden pozitívumát maga javára tudja fordítani.
Ennyit tudok kiegészítésképpen elmondani.
ELNÖK: Köszönöm szépen. A módosító javaslatok megtárgyalásának végére értünk. Nincs olyan módosító javaslat, amiről még tárgyalnunk kellene. További jó munkát kívánunk önöknek! A második napirendi pontot lezárom.
Rátérünk a harmadik napirendi pontra, a települési önkormányzatok többcélú kistérségi társulásáról szóló 2004. évi törvény módosítására. Első helyen kijelölt bizottságként itt már a kapcsolódó módosító javaslatok megtárgyalására kerítünk sort. Köszöntöm Bekényi urat az Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztériumból és munkatársát, Deák Lászlót. Összesen három módosító javaslat érkezett, mindet meg kell tárgyalnunk.
Az 1. pontban Szili Katalin és Kocsi László indítványa szerepel.
DR. BEKÉNYI JÓZSEF (Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium): Tisztelt Bizottság! Ugyanazt kell mondanom, hogy a kormány mai ülésén tárgyalja. A tárca álláspontját tudjuk közölni: nem.
ELNÖK: Van-e kérdés, vélemény? (Senki sem jelentkezik.) A bizottság támogatja? (Szavazás.) A bizottság nem támogatja.
A 2. pontban Kékkői képviselő úr javaslata szerepel.
DR. BEKÉNYI JÓZSEF (Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium): Nem támogatjuk.
ELNÖK: Van-e kérdés, vélemény? (Senki sem jelentkezik.) A bizottság támogatja? (Szavazás.) A bizottság nem támogatja.
A 3. pontban Márton Attila javaslata szerepel.
DR. BEKÉNYI JÓZSEF (Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium): Nem támogatjuk.
ELNÖK: Van-e kérdés, vélemény? (Senki sem jelentkezik.) A bizottság támogatja? (Szavazás.) A bizottság nem támogatja. A kapcsolódó módosító javaslatok megtárgyalásának végére értünk. Amennyiben bizottsági indítvány nem érkezik, jövő héten szavazunk róla a parlamentben. Köszönöm szépen.
Rátérünk a negyedik napirendi pontra, az egyes foglalkoztatási jogviszonyokat szabályozó törvényjavaslat megtárgyalására. Itt már csak a bizottság feladatkörébe tartozó módosító javaslatokat kell megtárgyalnunk. Köszöntöm a Szociális és Munkaügyi Minisztériumból dr. Burik Mária főosztályvezető-helyettes asszonyt és Horváth István urat.
Az 1. pontról döntünk.
HORVÁTH ISTVÁN (Szociális és Munkaügyi Minisztérium): Az előterjesztő támogatja.
ELNÖK: A bizottság támogatja? (Szavazás.) A bizottság támogatja.
A 2. pont következik.
HORVÁTH ISTVÁN (Szociális és Munkaügyi Minisztérium): Szintén támogatja az előterjesztő.
ELNÖK: A bizottság támogatja? (Szavazás.) A bizottság támogatja.
A titkár úrral úgy láttuk, hogy több olyan módosító javaslat nincs, amely az önkormányzatokat érintené. Kér-e valaki valamiről szavazást? (Senki sem jelentkezik.) Nem. A napirendi pont tárgyalását lezárom. Köszönöm szépen.
Ha a bizottság elfogadja, akkor azt javaslom, hogy a minisztériumi köztisztviselőknek ne kelljen a sort kivárniuk, a hetedik napirendi pontot tárgyaljuk meg. Elfogadja-e ezt a bizottság? (Általános helyeslés.) Igen. Akkor a közalkalmazottak jogállásáról szóló T/3092. sorszámú törvényjavaslathoz benyújtott módosító javaslatokat vitassuk meg, ismét csak a bizottság feladatkörébe tartozókat. Hét-nyolc módosító javaslatról kell döntenünk.
Az 1. pontról döntünk először, amely Hoffmann Rózsa képviselő asszony javaslata.
HORVÁTH ISTVÁN (Szociális és Munkaügyi Minisztérium): Az előterjesztő nem támogatja.
ELNÖK: Van-e kérdés, vélemény? (Senki sem jelentkezik.) A bizottság támogatja? (Szavazás.) A bizottság nem támogatja.
A 2. pont következik.
HORVÁTH ISTVÁN (Szociális és Munkaügyi Minisztérium): Az előterjesztő támogatja.
ELNÖK: A bizottság támogatja? (Szavazás.) A bizottság támogatja.
A 3. pont Kuzma László képviselő úr javaslata.
HORVÁTH ISTVÁN (Szociális és Munkaügyi Minisztérium): Nem támogatjuk.
ELNÖK: A bizottság támogatja? (Senki sem jelentkezik.) A bizottság egyharmada sem támogatja.
A 4. pont Tóth Ferenc képviselő úr javaslata.
HORVÁTH ISTVÁN (Szociális és Munkaügyi Minisztérium): Nem támogatja az előterjesztő.
ELNÖK: A bizottság támogatja? (Senki sem jelentkezik.) A bizottság egyharmada sem támogatja.
A 7. pont következik.
HORVÁTH ISTVÁN (Szociális és Munkaügyi Minisztérium): A 7. pontot ezzel a szövegezéssel nem támogatnánk azért, mert erre a pontra van egy másik módosító javaslat, amit támogatunk, de a tartalom vonatkozásában, amennyiben az első helyen kijelölt bizottság, a foglalkoztatási, akceptálja, segítenénk előkészíteni egy kapcsolódó módosító javaslatot a pályázatok és a betöltetlen munkakörök szélesebb körű közzétételéhez.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Tehát ebben a formában nem, de várhatóan lesz egy másik módosító. Van-e kérdés, vélemény? (Senki sem jelentkezik.) Tehát ebben a formában nem támogatja a tárca. A bizottság támogatja? (Szavazás.) A bizottság nem támogatja.
20
21. FE (elnök)
A 43. ajánlási ponthoz lapozzunk, amely a 29. oldalán van az ajánlástervezetnek. Dr. Gegesy képviselő úr javaslata.
DR. HORVÁTH ISTVÁN (Szociális és Munkaügyi Minisztérium): Nem támogatja az előterjesztő.
ELNÖK: Van-e kérdés? Ha nincs, akkor a bizottságunk dönt. Kérdezem, a bizottság támogatja-e? (Szavazás.) A bizottság nem támogatja, sima nem.
52. pont a 36. oldalon, dr. Pálinkás József képviselő úr javaslata.
DR. HORVÁTH ISTVÁN (Szociális és Munkaügyi Minisztérium): Nem támogatja az előterjesztő.
ELNÖK: És a bizottság támogatja-e? (Szavazás.) A bizottság nem támogatja.
A kijelöltek végére értünk. Kér-e valamelyik képviselőtársam döntést bármelyik módosító javaslatról? Alelnök úr jelzi, hogy az 53. pont megéri azt, hogy beszéljünk róla, illetve döntsünk. Az 53. ajánlási pontról dönt a bizottságunk. Tárcaálláspontot kérünk.
DR. HORVÁTH ISTVÁN (Szociális és Munkaügyi Minisztérium): Nem támogatja az előterjesztő. Csak jelzem, hogy ehhez a törvényhelyhez az 54. ponton beadott javaslatot támogatjuk, tehát a kettő koherenciazavart idézne elő.
ELNÖK: Köszönjük szépen. Van-e kérdés, vélemény? (Nincs jelzés.) Ha nincs, akkor dönt a bizottságunk. A bizottság támogatja? (Szavazás.) A bizottság nem támogatja.
Lezárhatjuk? (Nincs jelzés.) Igen. Köszönjük szépen a közreműködést. Akkor a közalkalmazottak jogállásáról szóló törvény módosító javaslatainak vitáját lezárom.
Az 5. napirendi pontunkra, a közoktatásról szóló törvény módosítására benyújtott T/2931. törvényjavaslatra, módosító javaslatok megvitatására térünk át. Köszöntöm az Oktatási és Kulturális Minisztériumból Csillag Márta főosztályvezető asszonyt, aki segítségünkre lesz a módosító javaslatok megvitatásánál. Itt is az a javaslat, hogy csak a bizottság feladatkörébe tartozó módosító javaslatokat tárgyaljuk meg ezek szerint. Képviselőtársaim megtalálták. Ajánlásnak a 2. pontjáról döntsünk. Tárcaálláspontot kérünk.
CSILLAG MÁRTA (Oktatási és Kulturális Minisztérium): Tárcaálláspontot tudok mondani, kormánydöntés ma lesz a módosítókat illetően. A tárca álláspontja nem támogatja.
ELNÖK: Tehát a tárca nem támogatja ezt a javaslatot. És a bizottság támogatja-e? (Szavazás.) A bizottság nem támogatja.
4. ajánlási pont.
CSILLAG MÁRTA (Oktatási és Kulturális Minisztérium): A 4. ajánlási pontot a tárca nem támogatja.
ELNÖK: Egy pillanat, alelnök úr itt jelez. Az 1. pontot hagytuk ki, Pánczél Károly javaslatát. A 2. pontot szándékoztam föltenni, a 2. pont volt. A 3. pontot kihagyjuk. A 4. pont Pánczél Károly javaslata.
CSILLAG MÁRTA (Oktatási és Kulturális Minisztérium): A tárca nem támogatja.
ELNÖK: És a bizottság támogatja? (Szavazás.) A bizottság nem támogatja.
5. pont, Tóth Tiborné javaslata.
CSILLAG MÁRTA (Oktatási és Kulturális Minisztérium): A tárca nem támogatja.
ELNÖK: Van-e kérdés, vélemény? (Nincs jelzés.) A bizottság támogatja? (Szavazás.) A bizottság nem támogatja.
Az ajánlástervezet 21. oldalára lapozzunk a 27. ajánlási ponthoz, Hoffmann Rózsa és képviselőtársainak a javaslata.
CSILLAG MÁRTA (Oktatási és Kulturális Minisztérium): A tárca nem támogatja.
ELNÖK: Van-e kérdés, vélemény? (Nincs jelzés.) Ha nincs, a bizottság dönt. Ki támogatja? (Szavazás.) A bizottság nem támogatja.
28. pont, szintén Hoffmann képviselő asszony indítványa.
CSILLAG MÁRTA (Oktatási és Kulturális Minisztérium): A tárca nem támogatja.
ELNÖK: A bizottság támogatja? (Szavazás.) A bizottság nem támogatja.
29. pont, dr. Sándor Klára, és több képviselő hasonlót nyújtott be.
CSILLAG MÁRTA (Oktatási és Kulturális Minisztérium): A tárca támogatja.
ELNÖK: És a bizottság támogatja? (Szavazás.) A bizottság támogatja.
A 32. ajánlási pontról döntsünk!
CSILLAG MÁRTA (Oktatási és Kulturális Minisztérium): A tárca nem támogatja.
ELNÖK: Van-e kérdés, vélemény? (Nincs jelzés.) Nincs, tudunk dönteni. A bizottság támogatja? (Szavazás.) A bizottság nem támogatja.
33. pont?
CSILLAG MÁRTA (Oktatási és Kulturális Minisztérium): A tárca nem támogatja.
ELNÖK: Van-e kérdés, vélemény? (Nincs jelzés.) A bizottság támogatja? (Szavazás.) A bizottság nem támogatja.
34. ajánlási pont?
CSILLAG MÁRTA (Oktatási és Kulturális Minisztérium): A tárca nem támogatja.
ELNÖK: És a bizottság támogatja? (Szavazás.) A bizottság nem támogatja.
A 35. pontban dr. Pósán László és képviselőtársai javaslata szerepel.
CSILLAG MÁRTA (Oktatási és Kulturális Minisztérium): A tárca nem támogatja.
ELNÖK: És a bizottság támogatja? (Szavazás.) A bizottság nem támogatja.
36. pont, Tatai-Tóth András javaslata.
CSILLAG MÁRTA (Oktatási és Kulturális Minisztérium): A tárca nem támogatja.
ELNÖK: És a bizottság támogatja? (Szavazás.) A bizottság nem támogatja.
37. pont, Szabó Zoltán és képviselőtársai javaslata.
CSILLAG MÁRTA (Oktatási és Kulturális Minisztérium): A tárca nem támogatja.
ELNÖK: Van-e kérdés, vélemény? (Nincs jelzés.) A bizottság támogatja? (Szavazás.) A bizottság nem támogatja.
38. ajánlási pont?
CSILLAG MÁRTA (Oktatási és Kulturális Minisztérium): A tárca nem támogatja.
ELNÖK: És a bizottság támogatja? (Szavazás.) A bizottság nem támogatja.
A 44. ponthoz lapozzunk a 35. oldalán az ajánlástervezetnek, Révész Máriusz és képviselőtársainak a javaslata.
CSILLAG MÁRTA (Oktatási és Kulturális Minisztérium): A tárca nem támogatja.
ELNÖK: És a bizottság támogatja? (Szavazás.) A bizottság nem támogatja.
A 45. oldalra lapozzunk az 59. ajánlási ponthoz. Dr. Sándor Klára képviselő asszony javaslata.
CSILLAG MÁRTA (Oktatási és Kulturális Minisztérium): Igen.
ELNÖK: Van-e kérdés, vélemény? (Nincs jelzés.) A bizottság támogatja? (Szavazás.) A bizottság támogatja.
60. pont? Tatai-Tóth András és képviselőtársainak javaslata.
CSILLAG MÁRTA (Oktatási és Kulturális Minisztérium): A tárca nem támogatja.
ELNÖK: És a bizottság támogatja? (Szavazás.) A bizottság nem támogatja. (Dr. Kovács Zoltán jelentkezik.) Kovács alelnök úr?
DR. KOVÁCS ZOLTÁN (Fidesz): Azt kérdezném meg, hogy itt van egy szöveg-átalakító javaslat, de a határidőt kérdezném meg. Ez túl későn van, amiatt gondolják, vagy mi annak az oka, hogy ezt a részét nem támogatják?
CSILLAG MÁRTA (Oktatási és Kulturális Minisztérium): Ez a módosító indítvány összefügg más módosító indítvánnyal, történetesen azzal, hogy a sajátos nevelési igényű gyermekeket egy előző módosító indítvány, melyet a tárca támogat, két kategóriába javasolja átsorolni. Az organikus fejlődési rendellenességekkel bíró fogyatékos, sajátos nevelési igényű gyermekek körébe, illetve nem organikus okokra visszavezethető, mégis nagyon súlyos rendellenességeket megállapíthat a szakértői bizottság. Ily módon ebbe a két új csoportba, amely létrejön, ide átsorolandók a gyermekek. A felülvizsgálatnak megfelelő időben el kell készülnie, ez a felülvizsgálat jelenleg egyébként folyik a közoktatás rendszerében, intézményeiben, erre a tárca forrásokat biztosított. A Sándor Klára képviselő asszony által benyújtott javaslatban láttuk a legmegnyugtatóbban rendezni a határidőket. Ezek a módosítók ugyanarra vonatkoznak.
DR. KOVÁCS ZOLTÁN (Fidesz): Akkor nem a határidővel van a probléma, hanem a...
CSILLAG MÁRTA (Oktatási és Kulturális Minisztérium): A módjával.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Tehát a 60-ast a tárca nem támogatja, már részben egy korábbi támogatottnál a határidők ugyanazok. A bizottság támogatja? (Szavazás.) A bizottság nem támogatja.
A 64. pont következik.
CSILLAG MÁRTA (Oktatási és Kulturális Minisztérium): Nem támogatjuk.
ELNÖK: A tárca nem támogatja. Van-e kérdés, vélemény? (Senki sem jelentkezik.) A bizottság támogatja? (Senki sem jelentkezik.) A bizottság egyharmada sem támogatja.
A 65. pont?
CSILLAG MÁRTA (Oktatási és Kulturális Minisztérium): Nem támogatjuk. Szeretném elmondani, hogy az 59. sorszámon Sándor Klára által benyújtott 19. számú módosító javaslat rendezi.
ELNÖK: Tehát a probléma máshol megoldódik. A bizottság támogatja? (Szavazás.) A bizottság nem támogatja.
A 66. pont Hoffmann Rózsa képviselő asszony javaslata.
CSILLAG MÁRTA (Oktatási és Kulturális Minisztérium): Nem támogatjuk.
ELNÖK: Van-e kérdés, vélemény? (Senki sem jelentkezik.) A bizottság támogatja? (Szavazás.) A bizottság nem támogatja.
A 69. pontban Zsigó Róbert indítványa szerepel.
CSILLAG MÁRTA (Oktatási és Kulturális Minisztérium): Nem támogatjuk. (Gulyás József megérkezik az ülésre.)
ELNÖK: Ez egy önkormányzati feladatellátást jelentősen érintő kérdés. Azt gondolom, hogy ezt a módosító javaslatot nem kellene támogatni. Az, hogy 2008. január 1-jétől, illetve 2010-től az óvodáskorú gyerekeknek biztosítani kell, az első lépcsőben a rászorultaknak, utána pedig mindnek, az óvodai nevelést, szerintem egy nagyon helyes döntése lesz a parlamentnek. Az egy másik kérdés - és majd arra a költségvetésnél vissza kell térni -, hogy ennek a forrásoldalát is áttekintsük. A tapasztalat az, hogy az önkormányzatok nagy többségében ma sem utasítanak vissza óvodás gyermekeket, de azért nem mindegy az önkormányzat szempontjából, hogy folyamatosan rendelkezésre kell állnia egy bizonyos kapacitásnak, akár ki van használva, akár nem, vagy pedig, mint ami most van, ha ne adj' isten a kapacitásuk úgy adódik, hogy egy vagy két gyerek miatt kellene új csoportot indítani, akkor megtehetik azt, hogy elutasítanak gyereket. Tehát ez egy fontos indítvány. Én ezt nem javaslom támogatni. A tárca sem javasolta.
CSILLAG MÁRTA (Oktatási és Kulturális Minisztérium): Nem javasolta. Ebben a pillanatban a megszületett korosztály 92 százaléka óvodás Magyarországon. Igazándiból pontosan tudjuk, hogy hol vannak azok a hátrányos helyzetű települések, ahol elsősorban a hátrányos helyzetű gyerekeket nem veszi fel, nem tudja felvenni a település önkormányzatának az óvodája férőhely hiányában. A tárca azért is javasolta ezt a határidőt, mert a regionális operatív programokban nagy hangsúlyt kíván helyezni arra, hogy ezeken a településeken az óvodai férőhely bővítését támogassa majd az uniós forrás minden esetben.
ELNÖK: Kovács alelnök úr!
DR. KOVÁCS ZOLTÁN (Fidesz): Egyetértvén azzal, hogy először valóban a hátrányos helyzetű gyermekeket, aztán később a többi gyermeket is be kell hozni az óvodai nevelésbe, de most 2007 nyara következik, gyakorlatilag az óvodai csoportbővítés fizikálisan nem megoldott 2008. január 1-jéig. Többek között azért sem, mert még a pályázatok sem kerültek kiírásra a regionális operatív programokban.
Azt gondolom, hogy kellene egy köztes megoldást találni 2008 és 2010 között. Ha nem is 2012 és 2014 lenne az, de valamilyen határidő-kitolás mindenképpen szükséges lenne, legalább 2009, illetve 2010-11 a két rendszer bevezetésére. Közbeszerzés van, tehát nem lehet csoportot bővíteni, pályázat nincs kiírva, a közbeszerzést meg is kell valósítani, és pont a hátrányos helyzetű települések a legelesettebbek. Talán nem volt még itt akkor, erről vitatkoztunk már egy húsz percet itt a kedvezményezett térségek besorolásánál.
Azt kérem, hogy azért fontolják meg, lehet, hogy nem jó ez a javaslat, mert túl messzire tolja ki a határidőt. A kettő között kellene találni valami megoldást akár egy kapcsolódó módosító javaslattal, ez az én javaslatom.
CSILLAG MÁRTA (Oktatási és Kulturális Minisztérium): Csak arra szeretném az önök figyelmét felhívni, hogy jelen pillanatban a mai napon is érvényben van olyan jogi szabályozás, amely minden fenntartó önkormányzatnak előírja, hogy helyhiány esetén elsőbbségben kell részesítenie a hátrányos helyzetű gyermeket.
Tehát gyakorlatilag ma Magyarországon, ha egy óvodavezető abba a helyzetbe kerül, hogy el kell döntenie, hogy a hat férőhelyre mely 12 gyereket vegye fel hároméves kortól, tehát amikor még nem kötelező az óvodába kerülni a kisgyermekeknek, akkor köteles a halmozottan hátrányos helyzetű gyermeket elhelyezni a település óvodájában. Ez a kötelezettség, ami javaslatot mi tettünk, szintén csak a halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek sorsának a megoldását jelenti. Mi úgy gondoljuk, hogy ez nagyon fontos kormányzati cél. Ha ezeken a településeken ezek a gyerekek nem kerülnek be óvodába, akkor a szocializációs hátrányuk egy életen keresztül gyűlik, és az iskoláig elkíséri őket. Tehát ez egy nagyon határozott fejlesztési célunk, több egyéb eszközzel is fogjuk támogatni egyébként az elkövetkezendő időben.
ELNÖK: Köszönöm szépen. További kérdés? (Senki sem jelentkezik.) Tehát a tárca nem támogatja, a 69. pontról van szó. A bizottság támogatja? (Senki sem jelentkezik.) A bizottság egyharmada sem támogatja.
A 70. pontban Sándor Klára képviselő asszony javaslata szerepel.
CSILLAG MÁRTA (Oktatási és Kulturális Minisztérium): Nem támogatjuk.
ELNÖK: Van-e kérdés, vélemény? (Senki sem jelentkezik.) A bizottság támogatja? (Szavazás.) A bizottság nem támogatja.
A 76. pont Pálinkás József és képviselőtársai javaslata.
CSILLAG MÁRTA (Oktatási és Kulturális Minisztérium): Nem támogatjuk.
ELNÖK: Van-e kérdés, vélemény? (Senki sem jelentkezik.) A bizottság támogatja? (Szavazás.) A bizottság nem támogatja. A kijelölt módosító javaslatok közül ez volt az utolsó.
Van-e képviselőtársaimnak olyan kérése, hogy bármelyik másik indítványról döntsünk? (Jelzésre:) Mester képviselő úr!
DR. MESTER LÁSZLÓ (MSZP): Szeretném a tárca álláspontját kérdezni az 54-es és 96-os módosító indítványokról. Én terjesztettem be a módosító indítványokat. Mindkettőnek a lényege az, hogy a távoktatás fogalma megjelenjen a közoktatási törvényben. A távoktatásnak egyre nagyobb szerepe van és lesz az oktatásban. Gondoljunk csak az élethosszig tartó tanulásra.
CSILLAG MÁRTA (Oktatási és Kulturális Minisztérium): Tisztelt Képviselő Úr! Az ön elképzeléseit teljes mértékben támogatjuk egyébként, de nem a módosító javaslat formájában, ugyanis a közoktatási törvény tervezett módosítása ki is nyitotta azt a paragrafust, ahova mi a digitális iskolát - és nem a távoktatást, szeretném hangsúlyozni, mert az egy felnőttképzési fogalom, hanem a digitális iskolát -, tehát az iskolai működésnek ezt az on-line módját próbáljuk megfogalmazni. A törvényjavaslat 23. §-ával módosítjuk a 131. § (5) bekezdését, amely pontos megfogalmazásra vállalkozik. Tehát szeretném megnyugtatni, hogy a közoktatási törvény tervezete foglalkozik ezzel a problémával. Beemeli, egyelőre nem a normál oktatási rendbe, hanem egy úgymond kísérleti oktatási formává teszi a digitális iskolát.
Arra kötelezi az ilyen iskolát működtetőket, hogy készítsenek el speciális tantervet, amely alapján az OKMT el tudja dönteni, hogy esti vagy levelező formában kerülhet ez támogatásra a továbbiakban. Azt tehát, hogy ön az oktatási formák közé javasolja módosító indítványaival beemelni ezt a dolgot, mi szakmailag nem tartjuk helyesnek, ugyanis a digitális iskola nem egy oktatási forma, nem egy munkarend, ahova ő javasolja behelyezni, hanem egy sajátos módszertan, és ennek megfelelően egyébként támogatjuk.
Szeretném önt megnyugtatni ez ügyben, hogy nemcsak a szabályozásban - ott csak az alapot teremtjük meg -, hanem a tárca TÁMOP-os terveiben jelentős forrással támogatjuk a digitális tanulás különböző formáinak a megjelenését, különösen azért, mert elkeserítőnek látja a tárca a beteg gyermekek és a mozgássérült gyermekek bekapcsolásának ügyét. Tehát ez egy olyan oktatási forma, amiről azt gondoljuk, hogy nemcsak a felnőttoktatásban, hanem bizonyos szabályok között a közoktatásban is jól használható lesz az elkövetkezendő időben. De a módosítót itt ezen ok miatt nem tudtuk támogatni.
ELNÖK: Köszönjük szépen. Képviselő úr kér-e bizottsági döntést az 54. pontról, vagy az indokolást elfogadja? Döntsünk róla? (Dr. Mester László: Kérek szavazást.) Akkor először az 54. pontról.
CSILLAG MÁRTA (Oktatási és Kulturális Minisztérium): A tárca ezt a módosítót nem támogatja.
ELNÖK: És a bizottság támogatja-e? (Szavazás.) A bizottság támogatja, bár javaslom, majd a válaszban elhangzottakat mérlegeljük a parlamenti szavazásnál.
CSILLAG MÁRTA (Oktatási és Kulturális Minisztérium): Ennek finanszírozási következményei vannak.
ELNÖK: A 96. pontról fogunk dönteni.
CSILLAG MÁRTA (Oktatási és Kulturális Minisztérium): A tárca nem támogatja.
ELNÖK: És a bizottság támogatja? (Szavazás.) A bizottság támogatja.
Képviselőtársaim! Elég sok javaslat van még, itt alelnök úr jelezte, hogy néhány módosítóról döntsünk, beszéljük meg. Alelnök úré a szó.
DR. KOVÁCS ZOLTÁN (Fidesz): Azt javasolnám, hogy ne csak azokat tárgyaljuk meg, amely módosító javaslatban az önkormányzat szó megtalálható, mert azért ezen kívül jó néhány érinti még az önkormányzatokat. Javasolnám a 8., 9., 11., 14., 23., 25., 28., 36., 62. és 75. számú módosítók megtárgyalását. Ennyire azért ne siessünk az ügyeket illetően! Ezek mind-mind érintik vagy a gyermeket, vagy pedig magát az önkormányzatot is.
ELNÖK: Helyes, akkor ebben a sorrendben nézzük. Ajánlástervezet 8. pontja.
CSILLAG MÁRTA (Oktatási és Kulturális Minisztérium): A tárca nem támogatja.
ELNÖK: Van-e kérdés, vélemény? (Nincs jelzés.) Ha nincs, akkor döntünk. És a bizottság támogatja-e? (Szavazás.) A bizottság nem támogatja.
9. pont?
CSILLAG MÁRTA (Oktatási és Kulturális Minisztérium): A tárca nem támogatja.
ELNÖK: És a bizottság támogatja? (Szavazás.) A bizottság nem támogatja.
11. pont?
CSILLAG MÁRTA (Oktatási és Kulturális Minisztérium): A tárca nem támogatja.
ELNÖK: Révész Máriusz javaslata, szintén az egységes iskola a művészetoktatásnál.
DR. KOVÁCS ZOLTÁN (Fidesz): Az egész kérdéskörben mi a nemnek az indoka, ha elmondaná?
CSILLAG MÁRTA (Oktatási és Kulturális Minisztérium): Ezek összefüggő módosítók. Két problémát kezelnek. Az egyik az egységes iskola-kollégium ügye, a másik pedig az egységes iskola alapfokú feladatai. A 11-est, a Révész Máriusz által benyújtott módosítót azért nem támogatjuk, mivel az egységes iskola alapfokú művészetoktatási feladatainak pontosítására vonatkozó rendelkezéseket törölni kívánja ez a módosító.
Azt hiszem, hogy talán a 10. pontban volt vagy a 9. pontban, de vissza kell mennem, az egységes iskola-kollégium, a Tatai-Tóth András és társai által benyújtott módosító javaslat, amely kiemelni javasolja azokat a szabályokat, amelyek a tárca álláspontja szerint egyértelművé teszik, hogy az egységes iskolában milyen feltételekkel lehet megszervezni az alapfokú művészetoktatást.
ELNÖK: Köszönjük. A tárca nem támogatja a 11. pontot. És a bizottság támogatja? (Szavazás.) A bizottság nem támogatja.
14. pont? Pósán képviselő úr javaslata, nevelési tanácsadás.
CSILLAG MÁRTA (Oktatási és Kulturális Minisztérium): A tárca nem támogatja.
ELNÖK: Van-e kérdés, vélemény? (Nincs jelzés.) A tárca nem támogatja. És a bizottság támogatja? (Szavazás.) A bizottság nem támogatja.
23. pont? Pánczél Károly.
CSILLAG MÁRTA (Oktatási és Kulturális Minisztérium): A tárca nem támogatja.
ELNÖK: Van-e kérdés ezzel kapcsolatban? (Dr. Kovács Zoltán jelentkezik.)
DR. KOVÁCS ZOLTÁN (Fidesz): Financiális okokból vagy szakmai okokból nem támogatják?
CSILLAG MÁRTA (Oktatási és Kulturális Minisztérium): Nem, hanem szakmai okokból nem támogatjuk, mivel oktatásszervezést megkönnyítő rendelkezéseket kíván törölni a képviselő úr. A tárcának a törvénymódosítás elkészítésekor a kormány által felkérten több törvényjavaslat vonatkozásában is az volt a feladata, hogy az önkormányzati feladatellátás könnyítését is gondolja végig a szabályozás során. Tehát az oktatásszervezési feladatok egyszerűsítését is segítse például olyan településen, ahol két általános iskola működik, és mindkét általános iskola napközis foglalkozásán délután 3 óra után hat-hat gyermek marad, megoldható könnyen, veszély nélkül a gyerekek kísérése, úgy gondoljuk, hogy nincs akadálya, hogy a napközis foglalkoztatást egy csoportban lássák el. Nem veszélyezteti szakmailag a feladatellátást. De ez egy lehetőség, amivel önkormányzatok tudnak élni vagy nem. (Dr. Kovács Zoltán: Ezt e nélkül is megcsinálhatják.)
ELNÖK: E nélkül nem lehet megcsinálni, csak ez most kerül be a törvénybe. Ezt a beterjesztett formában javaslom, tehát a módosító elvetését, mert nem ír elő kötelező feladatot, adott önkormányzatnál eldöntik, hogy élnek-e ezzel a lehetőséggel vagy nem. A tárca nem támogatja. És a bizottság? A 23. pontról szavazunk. (Nincs jelzés.) A bizottság egyharmada sem támogatja.
25. pont?
CSILLAG MÁRTA (Oktatási és Kulturális Minisztérium): A tárca nem támogatja. (Dr. Kovács Zoltán jelentkezik.)
ELNÖK: Alelnök úré a szó.
DR. KOVÁCS ZOLTÁN (Fidesz): Ez egy egyszerűsítés lenne.
CSILLAG MÁRTA (Oktatási és Kulturális Minisztérium): Nem szakmai kifogásaink vannak, a megítélésünk szerint az általunk benyújtott szöveg egyértelműbb és pontosabb a végrehajtás tekintetében, ezért nem támogatjuk.
ELNÖK: Van-e kérdés, vélemény? (Nincs jelzés.) Döntünk. A tárca nem támogatja. A 25. pontról szavazunk. A bizottságot kérdezem. (Szavazás.) A bizottság nem támogatja.
A 28. pontról már döntöttünk. A 36. pontról szintén döntöttünk. 62. pont, Révész Máriusz képviselő úr javaslata.
CSILLAG MÁRTA (Oktatási és Kulturális Minisztérium): A tárca nem támogatja.
ELNÖK: Kérdés? (Dr. Kovács Zoltán jelentkezik.) Alelnök úr?
DR. KOVÁCS ZOLTÁN (Fidesz): Az indokát szeretném megkérdezni.
CSILLAG MÁRTA (Oktatási és Kulturális Minisztérium): Röviden és egyszerűen azt is mondhatnám, hogy van jobb benyújtott javaslat. Ugyanezt a problémát a 19. sorszám alatt egy módosító rendezi, a tanulók helyzetét, úgyhogy azt a módosítót támogatja a tárca.
ELNÖK: Köszönjük a választ. Tehát akkor a 62. pontról szavazunk, a tárca nem támogatja, mert máshol megoldódik. A bizottságot kérdezem. (Szavazás.) A bizottság nem támogatja.
A 75. pont következik, Kuzma László és képviselőtársai javaslata.
CSILLAG MÁRTA (Oktatási és Kulturális Minisztérium): Nem.
ELNÖK: Ha szabad kérni egy indoklást.
CSILLAG MÁRTA (Oktatási és Kulturális Minisztérium): Indokolatlannak tartja a tárca kitolni az Országgyűlés által meghozott döntések felülvizsgálatával összefüggő határidőt.
ELNÖK: Van-e kérdés, vélemény? (Senki sem jelentkezik.) A bizottság támogatja? (Szavazás.) A bizottság nem támogatja.
Van-e olyan javaslat még, amiről a bizottságnak döntenie kellene? (Senki sem jelentkezik.) A napirendi pont tárgyalását lezárom. Köszönöm szépen.
Rátérünk a következő napirendi pont tárgyalására, a közokiratokról szóló T/2910. számon benyújtott törvényjavaslatra, a módosító javaslatok megvitatása következik. Egy bemutatkozást kérnék, mert nekem itt nagyon sok név van felírva.
DR. SZELEZSÁN ERIKA (Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium): Dr. Szabó Krisztina az Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium Kormányzati Iratkezelési Felügyelet vezetője, Korianac Radojka, az oktatási tárca képviselője, és jómagam dr. SZELEZSÁN Erika, ugyancsak az Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztériumból.
ELNÖK: Köszönöm szépen. A bizottság feladatkörébe tartozó módosító javaslatok megtárgyalása következik. Nem érkezett túl sok módosító javaslat a törvényjavaslathoz. Gondolom, szintén csak tárcaálláspontot tetszenek mondani.
Az 1. pontban Halász János és társa javaslata szerepel.
DR. SZELEZSÁN ERIKA (Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium): Az előterjesztő támogatja a javaslatot.
ELNÖK: A bizottság támogatja? (Szavazás.) A bizottság támogatja.
Az ajánlástervezet 2. pontjában szereplő indítvány következik.
DR. SZELEZSÁN ERIKA (Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium): Nem támogatjuk.
ELNÖK: Kovács Alelnök úr?
DR. KOVÁCS ZOLTÁN (Fidesz): Nem véletlen, hogy a Gyimesi nyújtotta be ezeket a javaslatokat, ő levéltáros, nem születhet polgármesternek mindenki. Ezért aztán a Levéltárak Tanácsa, én nem tudom, hogy pontosan mi, de valami társadalmi szervezet, ami a levéltárosokat fogja össze. Ez egy elég erős jogosítvány, tehát egyetértési jogot biztosítana. Ez az egyetértési és nem a véleményezési joggal van összefüggésben, gondolom, tehát, hogy ne kapjon ilyen erős jogosítványt ez a szervezet, ez a kérdés igazából, vagy egyáltalán mint társadalmi szervezetet, hagyjuk őket kívül
GORJÁNÁC RÁDOJKA (Oktatási és Kulturális Minisztérium): Ezzel kapcsolatban azt tudom elmondani, hogy az Önkormányzati Levéltárak Tanácsa az önkormányzati levéltár mint intézmény önkéntes tagságán alapuló társadalmi szervezet, szakmai szervezet. Tehát bármikor, ha egy önkormányzati levéltár úgy gondolja, hogy kilép, mert nem tudja befizetni mondjuk a tagdíjat, akkor minden további nélkül megteheti. Úgy véljük, hogy így az Önkormányzati Levéltárak Tanácsa nem képviselheti teljes joggal az összes intézményt és a szakmát. Egyébként a Magyar Levéltárosok Egyesülete az a szervezet, amely személyes tagságon alapul, tehát nem az Önkormányzati Levéltárak Tanácsa.
DR. KOVÁCS ZOLTÁN (Fidesz): És ha onnan is kilép valaki? Azt gondoltam egyébként, hogy az-e a probléma, hogy egyetértési jogot gyakorol ez a szervezet, és nem az, hogy milyen tagsági viszonyon alapul, mert az önkormányzati levéltáraknál csak egy előzetes véleménykikérés van, az egyetértési jog, az egy rendkívül erős jogosítvány, tehát e nélkül nem is működne a rendszer. Azt gondoltam, hogy alapvetően ez a probléma a javaslatban, és nem az, hogy önkéntes tagságon, meg csak reprezentatív módon jelenik meg ez a rendszer.
GORJÁNÁC RÁDOJKA (Oktatási és Kulturális Minisztérium): Az egyetértési jog gyakorlásának megkettőzése működésképtelenné tenné az amúgy is szűk határidőhöz kötött iratkezelési szabályzatok jóváhagyásának rendjét. Tehát itt az alapvető probléma ez is, azon túl, hogy önkéntes tagság.
ELNÖK: Köszönöm szépen. A tárca nem támogatja. A bizottság támogatja? (Szavazás.) A bizottság nem támogatja.
A 3. pontban Halász és Gyimesi képviselő urak javaslata szerepel.
DR. SZELEZSÁN ERIKA (Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium): Az előterjesztő nem támogatja.
ELNÖK: Szabad egy indoklást is kérni?
DR. SZELEZSÁN ERIKA (Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium): Ennek az az indoka, hogy a törvényjavaslat módosítással érintett rendelkezése az önkormányzati hivatalok vonatkozásában tartalmazna módosító javaslatot, az önkormányzati és területfejlesztési miniszter feladat- és hatásköréről rendelkező 168/2006-os kormányrendelet 1. és 2. szakasza alapján pedig egyértelmű, hogy az önkormányzatokat első helyen - gondolok itt a normaalkotásra - az önkormányzatokért felelős miniszter képviseli. Ez az egyik indoka.
A másik indoka az, hogy jelen esetben az önkormányzatokért felelős miniszter, illetve a közokiratok kezelésének szakmai irányításáért felelős miniszter személye egybeesik. Ez az egybeesés, úgymond, megkettőződés a normaalkotás során semmiféle gyakorlati problémát nem vet fel, viszont azért célszerű az előbb elmondott indokok alapján a felelős tárcák vezetőjének nevesítése, mert amennyiben ez a jelenlegi állapot a későbbiekben változik, egy esetleges törvénymódosítás ezzel megelőzhető.
ELNÖK: Köszönöm szépen. A tárca nem támogatja. A bizottság támogatja a 3. pontot? (Szavazás.) A bizottság nem támogatja.
A 4. pont?
DR. SZELEZSÁN ERIKA (Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium): Az előterjesztő támogatja a javaslatot.
ELNÖK: Alelnök úr kérdez.
DR. KOVÁCS ZOLTÁN (Fidesz): Mi múlik egy hónapon - tehát, amikor előkészítették ezt a törvényjavaslatot, ez átment ezer kézen, nyilván egyeztettek a levéltárosokkal -, tehát, hogy július helyett augusztus 1-jén lép hatályba? Azon kívül, hogy kormánypárti képviselő adta be, van-e ennek jelentősége?
DR. SZABÓ KRISZTINA (Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium): Csupán az a jelentősége, hogy július 1-jéig valószínűleg nem fog megszületni a törvény, nem kerül elfogadásra, tehát ezért kellett egy hónapot tolni a határidőn, hogy a parlament el tudja fogadni ezt a törvénytervezetet.
DR. KOVÁCS ZOLTÁN (Fidesz): Akkor ön többet tud, mint itt minden parlamenti képviselő, mert én úgy tudom, hogy június 25-e az utolsó szavazási határnap, és utána nem ül a parlament, hanem legközelebb csak szeptemberben. Akkor nem célszerű, ha addig ez nem kerül elfogadásra - ami szerintem egyébként elfogadásra kerül, mert a jövő héten a módosítókról meg a kapcsolódókról szavazunk, és utána 25-én zárószavazás van...
DR. SZABÓ KRISZTINA (Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium): Viszont az aláírás és a kihirdetés még időt vesz igénybe, és nem szerettünk volna...
DR. KOVÁCS ZOLTÁN (Fidesz): Sürgős kihirdetést is kérhet a parlament.
DR. SZABÓ KRISZTINA (Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium): Mi kényelmesebbnek tartottuk ezt a megoldást, hiszen ahogyan ön mondja, ez az egy hónap nem olyan jelentős, hogy bármiféle problémát okozna, úgyhogy ezt tartottuk a legbiztonságosabb megoldásnak.
ELNÖK: Köszönöm szépen, értjük. A 4. pontot a tárca támogatja. A bizottság támogatja? (Szavazás.) A bizottság támogatja.
Az 5. pont Halász János és Gyimesi Endre képviselők indítványa.
DR. SZELEZSÁN ERIKA (Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium): Az előterjesztő nem támogatja.
ELNÖK: Van-e kérdés, vélemény? (Senki sem jelentkezik.) A bizottság támogatja? (Szavazás.) A bizottság nem támogatja. Köszönöm szépen. A napirendi pont tárgyalását lezárom.
A nyolcadik napirendi pontban a Hszt.-hez érkezett módosító javaslatok megtárgyalására kerítünk sort. Az Igazságügyi és Rendészeti Minisztériumból köszöntöm dr. Jobbágy Zsuzsa főosztályvezető-helyettest és Maczák Mártont. Csak a bizottság feladatkörébe tartozó javaslatokról döntünk. Gondolom, ugyanúgy tárcaálláspontot mondanak.
1. ajánlási pont?
DR. JOBBÁGY ZSUZSA (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Nem támogatjuk.
ELNÖK: Van-e kérdés, vélemény? (Nincs jelentkező.) Nincs. Kérdezem a bizottságot, támogatja-e. (Szavazás.) A bizottság nem támogatja.
2. pont, Csampa Zsolt képviselő úr javaslata.
DR. JOBBÁGY ZSUZSA (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Nem támogatjuk.
ELNÖK: Kérdezem a bizottságot, támogatja-e. (Szavazás.) A bizottság nem támogatja.
A 3. pont Karsai Péter képviselő úr javaslata.
DR. JOBBÁGY ZSUZSA (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Ezt sem támogatjuk.
ELNÖK: Kérdezem a bizottságot, támogatja-e. (Szavazás.) A bizottság egyharmada sem támogatja.
4. pont, Pál Tibor képviselő úr javaslata.
DR. JOBBÁGY ZSUZSA (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Nem támogatjuk.
ELNÖK: Gondolom, lesz egy kérdés az indokolásra. Pál Tiboré a szó.
PÁL TIBOR (MSZP): Igen, köszönöm szépen. Miért nem támogatja?
DR. JOBBÁGY ZSUZSA (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): A következő miatt nem támogatjuk. Egyrészt a javaslatban az szerepel, hogy e törvény hatálybalépésének időpontjában szolgálati jogviszonnyal rendelkezők. Szándékosan nem az átmeneti szabályok közé tettük ezt a szabályt, hanem betettük a törvény fő szabályai közé. Azt akartuk ezzel kifejezni, és a szakszervezetekkel való egyeztetés és megállapodás lényege is ez volt, hogy akik jelenleg azt a beosztást töltik be, ami a civilesítés alapján majd munkakör lesz, megőrzik továbbra is a hivatásos szolgálati jogviszonyukat. De biztosítani akartuk azt is, hogy ez ne átmeneti szabály legyen, tehát ha egy év múlva, két év múlva, bármikor fölmerül további beosztásoknak a civilesítése, ugyanazt a védelmet élvezzék azok a személyek is, mint akik jelenleg a mostani civilesítés eredményeképpen ezt a védelmet megkapták. Tehát az "e törvény hatálybalépésének időpontjában" erre vonatkozik. Maga a rendelkezés is kifejezetten arról szól, hogy aki azt a beosztást tölti be most, ami aztán civil munkakör lesz, abban a feladatkörben való további foglalkoztatását és a jogviszonyát és az előmenetelét ne érintse a civilesítés. Tehát a védelem úgy teljes, mint ahogy az eredeti törvényjavaslatban szerepel.
PÁL TIBOR (MSZP): Köszönöm szépen. Ha jól értettem, akkor azt mondta, hogy a szakszervezetekkel is ez egyeztetve van, tehát velük is úgy egyeztek meg, ahogy az imént elmondta.
DR. JOBBÁGY ZSUZSA (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Ez a rendelkezés kifejezetten még az előmenetelben való és kifejezetten a szakszervezeti egyeztetés...
PÁL TIBOR (MSZP): Akkor visszavonom ezt a módosítót. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Képviselő úr visszavonta a T/3090/21. számú módosító javaslatát, így erről döntenünk nem kell.
Itt van néhány módosító javaslat, amelyről úgy érezzük, hogy nem kell dönteni, de majd a végén visszatérhetünk rá.
A 14. ponthoz lapozzunk, amelyet Pál Tibor képviselő úr nyújtott be.
DR. JOBBÁGY ZSUZSA (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Nem támogatjuk.
ELNÖK: Képviselő úr kér indokolást? (Pál Tibor: Igen, kérek szépen.)
DR. JOBBÁGY ZSUZSA (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): A Hszt. a 3. §-ban megmondja, hogy a hivatásos szolgálati jogviszonynak mik a sajátosságai. Ez egy speciális közszolgálati jogviszony, élet, testi épség kockáztatása, szigorú függelmi rend, satöbbi. A civilesítés folyamatának az a lényege, hogy valamennyi beosztást a miniszter tekintse át, és nézze meg minden beosztás esetében, hogy a tevékenység viseli-e azokat a sajátosságokat, ami miatt a jövőben is ennek hivatásos beosztásnak kell lennie, tehát magyarul szükséges, hogy hivatásos beosztás maradjon-e, ilyen jellegű ez a tevékenység, az alapjogok korlátozását is igényli-e.
Nyilvánvalóan, mivel a törvény az elején már megmondja, hogy mi a hivatásos szolgálati jogviszony, mi annak a sajátossága, azt hátul a felhatalmazás körében egy további rendelkezéssel kiegészíteni egyrészt teljességgel szükségtelen, másrészt nem biztos, hogy az alaptevékenység hivatásos beosztás marad. Nyilván az alaptevékenységek döntő többsége hivatásos beosztás marad, de elképzelhető, hogy mondjuk egy irodában végzett hatósági tevékenység kikerül a hivatásos beosztások alól. Tehát azok között is lesz bizonyos típusú válogatás a civilesítés eredményeképpen, még akkor is, hangsúlyozom, ha az alaptevékenység döntő többsége természetesen megmarad hivatásos beosztásnak. (Pál Tibor jelentkezik.)
ELNÖK: Képviselő úr?
PÁL TIBOR (MSZP): Köszönöm szépen. Az a kérdésem, ha ezt az érvelést elfogadom, akkor a 15. pontot elfogadja a tárca?
DR. JOBBÁGY ZSUZSA (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Megmondom őszintén, nem fogadjuk el, annak meg az az oka, hogy a Hszt. alá rengeteg tevékenység tartozik, nemcsak a tűzoltók, hanem a vámosok, a rendőrök, mindenki. Abból kiemelni a tűzoltók köréből három tevékenységet, az is értelmetlen.
PÁL TIBOR (MSZP): Igen, erről szól a módosító, így van. Akkor erről mind a kettőről kérek külön szavazást. Köszönöm szépen.
ELNÖK: További kérdés, vélemény? (Nincs jelentkező.) Úgy gondolom, hogy érthető a szándék. Tehát a 14. ajánlási pontnál tartunk. A tárca nem támogatja. És a bizottság támogatja-e? (Szavazás.) A bizottság támogatja.
A 15. pontról tárcaálláspont, bár már elhangzott, hogy három beosztást ne emeljünk ki a sok-sok beosztás közül.
DR. JOBBÁGY ZSUZSA (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Nem támogatjuk.
ELNÖK: Képviselő úr, kíván érvelni mellette?
PÁL TIBOR (MSZP): Igen. A módosító indítvány lényege, hogy a tűzvédelmi tevékenységben ez a három tevékenység olyan, ami kimondottan az egységes tűzoltáshoz és a szakmai tevékenységhez kapcsolódik, azért javaslom ennek a háromnak a kiemelését. Többségében ezek egyébként hivatásos és tűzoltói tevékenységet, ilyen feladatot ellátókból lesznek, tehát nem máshonnan idekerülők, úgyhogy azért kérem, hogy támogassa a bizottság.
ELNÖK: Igen, érthető a dolog, bár én biztos vagyok benne, hogy ha ide nem kerül be a törvénybe, akkor is a Hszt. alá fog tartozni ez a beosztás. (Dr. Kovács Zoltán jelentkezik.) Kovács alelnök úr?
DR. KOVÁCS ZOLTÁN (Fidesz): Nem azért, hogy oldjam a feszültséget, csak amikor katona voltam, akkor az egyik katona hózentrágert rakott a nadrágjára. Ez főbenjáró bűn volt. Azt kérdezte tőle a századparancsnok, miután meglátta, hogy honvéd elvtárs, maga nem bízik a saját gatyájában? Most kérdezhetnénk Pál Tibortól is, hogy nem bízik az ön miniszterében, hogy besorolja ebbe a rendszeresített hivatásos állományba ezt a három ágazatot?
Azt gondolom, hogy helyes az érvelése egyébként a minisztériumnak, hogy az általánosból ne emeljünk ki három speciálist, mert majd jönnek más ágazatok. Kedvenceink a tűzoltók meg a köztestületi tűzoltók is természetesen, de talán mint jogász azt mondom, hogy ilyen módon nem szabad ennyire speciálisan kiemelni csak ezt a hármat a rendszerből. A miniszter meg fogja tenni egyébként szerintem.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Természetesen a törvény hosszú időre szól, és kormányokon átívelő jogszabály. Tudunk dönteni, úgy gondolom. A 15. ajánlási pontról kell döntenünk. A tárca nem támogatja. És a bizottság támogatja-e? (Szavazás.) A bizottság támogatja.
A végére értünk annak, ami önkormányzati dolgokat érint. Kér-e valamelyik képviselőtársam döntést bármelyik módosító indítványról is. (Senki sem jelentkezik.) Úgy látom, hogy nem. Akkor köszönöm szépen. A napirendi pont tárgyalását lezárom. További jó munkát kívánok önöknek!
Rátérünk a 9. sorszámú napirendi pontunkra, a villamos energiáról szóló törvényjavaslatra, a bizottság feladatkörébe tartozó módosító javaslatok megvitatására. Köszöntöm a bizottsági ülésünkön a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium munkatársát, Zarándy Tamás főosztályvezető-helyettes urat, aki segítségünkre lesz a fölmerült problémák megválaszolásában.
Képviselőtársaim! Mint az általános vitára való alkalmasságnál is megállapítottuk, hogy a közvilágítás mint kötelező önkormányzati feladatot érinti ez a törvényjavaslat, módosító indítványok is ezzel összefüggésben keletkeztek. A szokásos menetrendben megyünk. Képviselőtársaim megtalálták az ajánlástervezetet. Ennek a tervezetnek a 10. pontja találkozik legelőször az indítvánnyal, Podolák és Jauernik képviselő urak. Ez a módosító javaslat összefügg az 54., 62., 187., 189., 224. pontokkal. Nem tudom, hogy célszerű-e együtt dönteni. Ha mindről ugyanaz az álláspontja a tárcának, akkor beszéljük meg együtt a dolgot. Öné a szó.
ZARÁNDY TAMÁS (Gazdasági és Közlekedési Minisztérium): Köszönöm szépen. Javaslom, hogy együtt beszéljük meg. Egy összefüggő javaslatról van szó. Mi ennek a javaslatnak számos olyan elemét látjuk, amely jó lenne, ha a törvénybe bekerülne, vannak olyan részek, amelyeket nem így javasolnánk, tehát egy kapcsolódó módosító elkészítését javasoljuk ebben a témakörben.
Tulajdonképpen többek között arról van szó, hogy nem a 10. pontnál, hanem a későbbi pontoknál beszél egy úgynevezett közvilágítási elosztóhálózatról.
Szeretnénk megismerni is azt, hogy tulajdonképpen mi volt ennek a javaslatnak a célja, ez nem egészen világos előttünk, tehát nem tudjuk ebben a formában támogatni. Nem tudom, hogy szükség van-e külön közvilágítási elosztói díjra is. Nem feltétlenül van erre szükség, de akár felajánljuk azt is, hogy a javaslatot benyújtó képviselő urakkal egy személyes konzultációt tartanánk, és akkor talán jobban értenénk, hogy mi volt ezen javaslatok célja. Felajánlja a tárca, hogy ebben működjünk együtt, és dolgozzuk ki azt, hogyan lehetne kicsiszolni ezt a javaslatot, ha ez elfogadható.
Köszönöm szépen. (Meggyes Tamás megérkezik az ülésre.)
ELNÖK: Köszönöm szépen. Köszönettel vesszük a felajánlást, hogy dolgozzuk ki. A módosító javaslat egyik része az, hogy fogalmakat pontosítsunk. Azt gondolom, hogy erre mindenképpen szükség van, mert egy elég speciális feladatról van szó. Most felmerült kérdés, hogy miért van külön díj. Ennek a díjnak a megállapítása is valakinek a feladatkörébe tartozik, és ha ez külön kerül megállapításra, az önkormányzatok esetében mindenképpen célszerű, mert akkor nem a nagy kalap egészében nézzük a díj arányosságát, méltányosságát és sok mindent. Elfogadom, hogy ezen kell csiszolni.
Azt kérem képviselőtársaimtól, hogy akinek van lehetősége otthon az önkormányzatoknál - mert ez egy külön szakma -, nézesse meg a beterjesztett törvényjavaslat közvilágításra vonatkozó részét, és nézesse meg ezt a beterjesztett javaslatot, aminek a sorszáma 3088/19-es, és ehhez gyűjtsük össze a véleményeket. A jövő héten részletes vita lesz, és amennyiben szükséges, akkor én már most jelezném, hogy egy bizottsági módosító indítványt lenne célszerű ebben az ügyben benyújtani. Tehát, aki polgármester, van olyan helyzetben, mert minden önkormányzat köt szerződést vagy megbíz valakit ezen feladatellátással. Tehát ezt nézzék át, és egy közös jó javaslattal jöjjünk ide.
Tisztelt Bizottság! Van-e kérdés, vélemény ezzel kapcsolatban? (Senki sem jelentkezik.) Ha nincs, akkor most egyszerre tudunk szavazni ezen módosító indítványokról. Jelzésértéke is lehet e bizottsági döntésnek. Én hajlandó vagyok annak idején, ha kell, visszavonni ezt a módosító javaslatot.
Tehát akkor egyben döntünk az ajánlás 10., 54., 62., 187., 189. és 224. pontjairól. A tárca ebben a formában nem támogatja. A bizottság támogatja? (Szavazás.) A bizottság támogatja. Köszönöm szépen.
Az ajánlástervezet 37. pontja következik.
ZARÁNDY TAMÁS (Gazdasági és Közlekedési Minisztérium): A tárca nem támogatja.
ELNÖK: A bizottság támogatja? (Szavazás.) A bizottság nem támogatja.
A 38. pont következik.
ZARÁNDY TAMÁS (Gazdasági és Közlekedési Minisztérium): Nem támogatjuk.
ELNÖK: A bizottság támogatja? (Szavazás.) A bizottság nem támogatja.
A 70. pont következik, Garai képviselő úr indítványa. A bizottságunk ezzel többször foglalkozott, Garai úr is volt itt, az Energia Hivatal is volt itt, a bizottságunk is tett ígéretet, hogy kezdeményezzük az ügyfélszolgálattal kapcsolatos kérdések rendezését. Tárca?
ZARÁNDY TAMÁS (Gazdasági és Közlekedési Minisztérium): Nem támogatjuk. Először is szeretném jelezni, hogy a kormányzat azzal teljesen egyetért, hogy az ügyfélszolgálatok helyzetét meg kell erősíteni, hiszen célszerű ezt jogszabályban rögzíteni. Erre vonatkozott a 48. §, és látszik, hogy ez meghatározta azt, hogy a lakosság száma, illetve a tömegközlekedéssel elérhető lehetőségek szerint lehessen meghatározni az ügyfélszolgálatok elhelyezkedését. Az a véleményünk, hogy magát a számhoz kötést kormányrendeletben célszerű szabályozni, tehát egy alsóbb szintű jogszabályban.
Jelzem, hogy több képviselői módosító indítvány is érkezett ehhez a javaslathoz. Ez a Garai-féle javaslat 20 ezerben rögzíti ezt a számot. Van olyan javaslat, amely 50 ezerben rögzíti ezt a számot, van olyan javaslat, amely 50 kilométeres körzetet határoz meg, tehát úgy tűnik, hogy visszaigazolódott az a várakozás, hogy ez komoly érdeklődést fog kiváltani. Szeretném jelezni, hogy Németországban - amit átvettünk - a tömegközlekedéshez van ez kötve, ami logikusnak tűnik, hiszen, ha körzővel húzunk 50 kilométeres körzeteket, az nem biztos, hogy azt jelenti, hogy viszonylag egyszerűen el is érhető az a település.
Tehát ebből következően én jónak tartom ezt a tömegközlekedési szabályozást. Azt is el kell mondanom, hogy Magyarországon már létezik erre precedens, ugyanis a munkaügyi központok esetében van meghatározva ez a tömegközlekedéssel való elérhetőség. Ha valakinek felajánlanak egy másik munkát, akkor ezt a szabályt alkalmazzák. Nekünk ez lenne a javaslatunk ebben az esetben is, és szeretnénk megoldani, csak jogtechnikailag nem itt, a törvényben, hanem végrehajtási rendeletben.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Van-e kérdés, vélemény? (Senki sem jelentkezik.) A most következő módosító javaslatok közül jó néhány ezt a kérdést járja majd körbe.
Buzás Péter!
DR. BUZÁS PÉTER (MSZP): Tisztelt Bizottság! Egy nagyon rövid véleményt hadd mondjak. Én értem, és most nem tudok mit mondani a tárcaállásponttal kapcsolatban. Szimpatikus az a megközelítés, hogy valamilyen megoldást keresnek. Egyszerűen arról van szó, hogy az, hogy a szolgáltatók kivonultak egy-egy kistérségből - Makó 25 ezres, másik 25 ezer ember lakik a térség 16 településén; 50 ezer embernek Vásárhelyre vagy Szegedre kell bejárni -, ha az én korosztályomnál fiatalabb irányába indulunk el, akkor kezelhető probléma. A call-center nem állt be. Millió gondot felvet ez az idősebb generációnál. Jelenleg ott tartunk, hogy az önkormányzat saját helyiségében heti egy napra visszaimádkozta őket. Az idős emberek csak itt oldják meg a gondjukat-bajukat, ráadásul néha van ilyen boom, mint ahogy az év elején is ez előfordult. Tehát nem tudom, hogy milyen módon, de például kistérségenként jó lenne megoldani. Nem biztos, hogy heti öt napban, de valamilyen megoldást erre találni kellene, mert ez egy komoly feszültséget jelent ma is még például a makói kistérségben.
Köszönöm.
ELNÖK: Szabó alelnök úr!
SZABÓ GYÖRGY (MSZP): Abszolút egyetértek azzal, amit Buzás képviselő úr mondott, mégis azt indítványozom, hogy ezt a konkrét javaslatot ne támogassuk, mert nem ad megoldást. Az előterjesztőnek abban igaza van, hogy alapvetően az elérhetőség lenne a fontosabb szempont. Itt most eszembe jutott, hogy mondjuk egész Zemplénben és Abaújban nincs egy húszezres település. Ez olyan, mint két Nógrád megye, mondjuk. Tehát, ha ehhez kötnénk, ezzel az ég adta világon semmit nem oldanánk meg. Más megoldást kell találni. A probléma kezelendő, hangsúlyozom, de biztos, hogy ez nem jó megoldás.
ELNÖK: Kovács alelnök úr!
DR. KOVÁCS ZOLTÁN (Fidesz): Én mélyen egyetértek a polgármester kollegával. A legtöbb probléma, ami az önkormányzatoknál főleg év elején beesik, az az ügyfélszolgálati irodák hiányából adódik. Valóban a fiatalok, akik az interneten nőnek fel, számukra kevésbé okoz problémát az elérhetőség, amiről Szabó képviselő úr beszélt, de a közép- vagy idősebb korosztálynál ez ilyen szempontból is problémát jelent. Ráadásul ezek a callcenterek olyanok, hogy gépi hanggal beszélnek, adott esetben az idősebb korosztály mindjárt el is dobja a telefont, mert nem úgy szólnak vissza hozzá, ahogy eddig egyébként a telefon másik végén megszokta. Ez egyébként a multikat segíti, tehát nagyon gyorsan hozták be először a biztosítók, aztán a nagy energiaszolgáltatók, ami Nyugat-Európában egyébként dívik, de Magyarországon az átmenetre több időt kellett volna ehhez adni. Ez az átmeneti időszak szerintem még mindig fennáll, és nem szoktunk hozzá.
Ha már kistérségeztünk itt egyet a bizottsági ülés elején, azt gondolom, hogy meg lehetne próbálni, hogy a kistérségi központokba kellene, amely egy járásra van minden településtől, általában egyébként itt is voltak az ügyfélszolgálatok, az ÉDÁSZ-, az ÉMÁSZ-kirendeltségeknél volt egy ilyen ügyfélszolgálati iroda.
Tehát támogatom mindenképpen ezt a javaslatot átalakítással egy kapcsolódóval. Egy darabig szerintem rá lehet kényszeríteni a multikat arra, nem akkora problémát jelent ez a nyereségük mellett hogy ezt ne tudnák megcsinálni.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Ha nincs több, akkor visszaadom a szót. Tessék reagálni!
ZARÁNDY TAMÁS (Gazdasági és Közlekedési Minisztérium): Köszönöm szépen. Én ezzel abszolút egyetértek, azt hiszem, hogy tényleg az előző energetikai törvényekben egy kicsit, hogy mondjam, elengedtük a gyeplőt, és szükségesnek tartjuk. Hangsúlyozom egyébként nemcsak az ügyfélszolgálatoknak, tehát az ügyfélszolgálati irodákra vonatkozó szabályozásnak a bevezetését, hanem szeretnénk azt, hogy részletesebb, kötelezőbb jellegű előírások valósuljanak meg egyrészt az internetes elérésre is, másrészt pedig a callcenteres elérésre is. Úgy gondoltuk mi ezt a jogi hierarchiában, hogy a törvényben erős felhatalmazásokat adunk a Magyar Energia Hivatalnak, illetve a fogyasztóvédelemnek, hogy ennek a részletszabályait határozzák meg. Többek között szeretnénk azt is meghatározni, hogy hogyan kell ezeket a callcentereket fölvenni, akár azt is talán részletszabályokban, hogy az internetes honlapok milyenek legyenek, hiszen a fiatal nemzedéknek is fontos az, hogy ezek jól működjenek, és ne csak formálisan legyenek meg ezek a honlapok. Köszönöm.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Azt gondolom, hogy az, hogy a részletszabályokra felhatalmazást kell adni, teljesen nyilvánvaló, az viszont elgondolkodtató, hogy a törvényben azért a fő irányokat meg kell határozni, ez szerintem a kormánynak is vagy a minisztériumnak is könnyebbséget ad, ha itt azért a fő irányokat behatároljuk majd.
Mindezek figyelembevételével a 70. ajánlási pontról kell döntenünk annak tudatában, hogy kapcsolódó módosító javaslatok benyújtására még sor kerülhet. Tehát a 70. pontot a tárca nem támogatja. A bizottság támogatja-e? (Szavazás.) A bizottság nem támogatja, sima nem.
A 71. pontban Podolák képviselő úr és társai, összefügg a 80. ponttal, szerintem egyszerre tudunk majd dönteni róla. Tárcaálláspontot kérünk.
ZARÁNDY TAMÁS (Gazdasági és Közlekedési Minisztérium): Itt is ugyanaz a helyzet, hogy jelen formájában nem, talán ezt a mindennap 20 óráig nyitva tartást nem feltétlenül kellene előírni a törvényben. Azt hiszem, azt fogjuk tudni támogatni, ha egy megfelelő kapcsolódó módosító érkezik ehhez a problémakörhöz. Köszönöm.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Tehát pontosan így ebben a formában nem, de megoldva. A tárca nem támogatja. És a bizottság támogatja-e? (Szavazás.) A bizottság nem, sima nem.
A 72. pontban Katona Kálmán képviselő úr javaslata szerepel.
ZARÁNDY TAMÁS (Gazdasági és Közlekedési Minisztérium): Ugyanaz a helyzet, megint ugyanaz a problémakör. Jelen formájában nem. Vannak benne olyan elemek, hogy a fogyasztóvédelmi érdekképviseletet hogyan lehet ebbe bevonni vagy kell-e, ez végiggondolandó egy kapcsolódó módosító során. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönjük szépen. Kérdezem a bizottságot, támogatja-e. (Szavazás.) A bizottság nem támogatja, sima nem.
A 73. pontban Kovács Tibor képviselő úr javaslata szerepel.
ZARÁNDY TAMÁS (Gazdasági és Közlekedési Minisztérium): Nem támogatjuk, ezt az 50 kilométeres lehatárolást elmondtam, hogy milyen kifogás van ezzel szemben. Köszönöm.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Tehát a tárca nem támogatja. És a bizottság? (Szavazás.) A bizottság nem támogatja, sima nem.
45. oldalra lapozzunk, képviselőtársaimtól azt kérem. A 86. ajánlási pontban dr. Fónagy képviselő úr javaslata szerepel.
ZARÁNDY TAMÁS (Gazdasági és Közlekedési Minisztérium): A tárca nem támogatja, mert ez a közösségi jogszabályokkal nem egyeztethető össze.
ELNÖK: Ez elég nyomós érv. Van-e kérdés, vélemény? (Nincs jelzés.) Pedig önkormányzati fülnek első hallásra nem rossz. (Szabó György távozik az ülésről.) Kérdezem a bizottságot, támogatja-e. (Szavazás.) A bizottság nem támogatja.
A 135. ajánlási ponthoz lapozzunk a 73. oldalon. Podolák képviselő úr javaslata szerepel.
ZARÁNDY TAMÁS (Gazdasági és Közlekedési Minisztérium): Ezt kapcsolódó módosítóval esetleg tudnánk támogatni. A problémakör, a településre, településrészre, felhasználási helyre meghatározott elosztói engedély kiadása fölveti azt a problémát, hogy előfordulhat olyan területrész, ahol mondjuk nagyfeszültségű villamos energia van, ugyanakkor közép- és kisfeszültségű nincs vagy fordítva. Viszont már eléggé áttekinthetetlen lenne a szabályozás, ha egy területen akár több villamosenergia-elosztói engedélyes is ki lenne jelölve feszültségszintenként. Tehát ez abba az irányba mutat, hogy nem igazán javasolnánk támogatni.
Azért tettük ide a kapcsolódó jelzést, mert esetleg úgy el tudnánk fogadni, hogy az egészet egyben, de abban az esetben is szükséges, hogy az átmeneti rendelkezésekhez is történjen egy módosítás, mert így önmagában nem elégséges ez a javaslat.
ELNÖK: Köszönjük szépen. Azt gondolom, hogy arra a kapcsolódó módosítóra szükség van, figyelembe véve a települések jellegét és a nagyon sokszínűségét, ami Magyarországon van, a nagyvárosok melletti kis településrészeket és egész nagy távolságban lévő településrészeket. Tehát így nem, de tartamát tekintve akkor ehhez is kérnénk majd segítséget a módosító elkészítésében.
A 135. ajánlási pontról döntünk. A tárca így nem támogatja. És a bizottság? (Szavazás.) A bizottság nem támogatja.
A 95. oldalon a 168. pont.
ZARÁNDY TAMÁS (Gazdasági és Közlekedési Minisztérium): A tárca támogatja.
ELNÖK: Ez összefügg a 182., 183., 184., 239. pontokkal, tehát az egész dolgot támogatja.
ZARÁNDY TAMÁS (Gazdasági és Közlekedési Minisztérium): Igen.
ELNÖK: Kér-e valaki indokolást? (Nincs jelzés.) Nem. Akkor kérdezem a bizottságot, hogy támogatja-e. (Szavazás.) A bizottság támogatja.
169. pont?
ZARÁNDY TAMÁS (Gazdasági és Közlekedési Minisztérium): Nem támogatja a tárca. Ez összefüggésben van a 170. ponttal. Az indokunk, hogy nem támogatjuk, mert nem javasoljuk szűkíteni a hatósági eljárás határidejét 60 napról 30 napra, mert egyrészt ezek eléggé bonyolult ügyek abban az értelemben, hogy nagyon sok ingatlantulajdonost érinthet egy vezetékszakasz megvizsgálása. Azt hisszük, hogy mivel itt nagyon régóta elhúzódó problémákról van szó, akár több évtizede be nem jegyzett vezetékeknek a fennmaradási engedélyére vonatkozik, úgy gondoljuk, hogy itt hibátlanul történjen meg ez a munkavégzés, az, hogy itt 30 nappal később történik, de az már igazán nem nagyon számít. Köszönöm.
ELNÖK: Van-e kérdés, vélemény? (Senki sem jelentkezik.) Tehát a 169-170-est a tárca nem támogatja. Nincs nekünk megjelölve az ajánlástervezetben, ezért külön szavazunk róla. A 169-est a tárca nem támogatja. A bizottság támogatja? (Szavazás.) A bizottság nem támogatja.
A 170-est a tárca nem támogatja. A bizottság támogatja? (Szavazás.) A bizottság nem támogatja.
A 171-es pont?
ZARÁNDY TAMÁS (Gazdasági és Közlekedési Minisztérium): Ugyanez a problémakör, tehát ezt sem támogatjuk.
ELNÖK: A bizottság támogatja? (Szavazás.) A bizottság nem támogatja.
Az előre kijelöltek végére értünk. Képviselőtársaimat kérdezem, kér-e valaki bármelyik javaslatról bizottsági döntést. (Tasó László: A 74-es szimpatikus számomra!) A 74-es.
ZARÁNDY TAMÁS (Gazdasági és Közlekedési Minisztérium): Ezt kapcsolódó módosító benyújtása esetén javasoljuk támogatni. Egyetértünk azokkal a javaslatokkal, ahol leírja, hogy mikor nem kerülhet sor a kikapcsolásra. Tehát itt arról van szó, hogy ünnepnapokon nem lehet kikapcsolni, még akkor sem, ha épp akkor járt le a kötelezettség. Ugyanakkor úgy gondoljuk, hogy szociális szempontból nem jó megoldás az, hogy hathavi tartozást felhalmozhat a lakossági fogyasztó.
Szeretném jelezni, hogy az elmúlt egy év során beindult egy program a Szociális Minisztérium szervezése keretében, ez az úgynevezett előre fizetős villanyórák programja, ami azt jelenti, hogy ha valaki nem tud fizetni, mert szociálisan olyan helyzetben van, akkor felszerelnek neki egy ilyen villanyórát, ehhez akár az önkormányzat vagy bármilyen más szervezet támogatást adhat, és így nem halmozódik fel számára egy olyan méretű adóssághalmaz - ha ezt mondjuk egy vagy két hónap múlva szerelik fel -, amivel utána az egyébként is nehéz anyagi helyzetben lévő fogyasztó nem tud megbirkózni.
Tehát mi úgy gondoljuk, hogy nem szabad kivárni azt a hat hónapot, hanem hamarabb kell lépni a szolgáltatóknak. Szeretném jelezni, hogy a törvényben egyébként nem is szabad kikapcsolni az úgynevezett védendő fogyasztót, hanem fel kell szerelni számára ezt az órát, ha nem tudja fizetni a számláit.
Köszönöm.
ELNÖK: Kovács alelnök úré a szó.
DR. KOVÁCS ZOLTÁN (Fidesz): Ez a módosító indítvány az időtényezőt javasolja megállapítani hat hónapban. És ha ez összegszerűen, összeghatárig kerülne megállapításra, akkor azt tudnák támogatni? Hat hónap alatt lehet csinálni 100 ezres számlát is, meg 12 500 forintos számlát is. Van, ahol nincs fűtés, akkor benyomják a villanyrezsót, és azzal fűtenek.
ZARÁNDY TAMÁS (Gazdasági és Közlekedési Minisztérium): Természetesen, ezt végig lehet gondolni. Az eddigi alsóbb szintű szabályok logikája napokban, illetve hónapokban gondolkozott. Ha jól emlékszem, 60 napnyi a mostani kikapcsolási határ, illetve ennek a fizetős mérőnek a felszerelése, amit ez a törvény erősít meg.
Tehát javaslom, hogy a 60 napot érdemes megtartani, már csak azért is, mert teljesen igaz ez, tehát egészen más a probléma, ha valakinek 12 ezer vagy 100 ezer forint a tartozása. Csak az a félő, hogy ha valaki mondjuk olyan helyzetben van, hogy villannyal fűt, akkor a 100 ezer forint gyorsabban összejön, ha meg villannyal csak világít, illetve másra használja és gázzal fűt, akkor viszont előfordulhat, sőt igen valószínű, hogy nemcsak villanyban lesz tartozása, hanem a másik energiahordozónál is és a többi lakhatási költségnél is. Tehát mi az időtávban gondolkodunk.
ELNÖK: Tehát részben egyetért a tárca, hogy kerüljön a törvénybe ez a kérdés, csak a mértékkel nem. Van-e további észrevétel? (Senki sem jelentkezik.) Tehát akkor ezen a területen is van dolgunk. A tárca nem támogatja. A bizottság támogatja? (Szavazás.) A bizottság nem támogatja.
Van-e további módosító javaslat, amelyről érdemes vagy kell döntenünk. (Dr. Buzás Péter jelentkezik.) Parancsoljon!
DR. BUZÁS PÉTER (MSZP): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Bizottság! Én nem szó szerint módosítóhoz kapcsolódok, hanem egy picit visszakanyarodnék az előzőekre. Nekem nagyon szimpatikus és fontos volt a bizottságnak az az álláspontja, hogy bizottsági kapcsolódóval rendezzük a közvilágítás ügyét, és az helyre került.
A lakossági ügyfélfogadás, ügyfélszolgálat kapcsán most megint átfutottam a 70., 71., 72. , 73. előterjesztéseket. Megkérdezem, hogy van-e arra mód, hogy esetleg valami hasonló módon rendezzük ezt a kérdést, mert egyenként mindegyiket leszavaztuk, és az van, hogy kapcsolódóval tudunk valamit csinálni. Ez a probléma, higgyétek el, ott nálunk, helyben lényegesen nagyobb annál, hogy módosítóval visszatérjünk rá. Arra gondolok, hogy egy bizottsági kapcsolódó módosító legyártásához kérnénk a tárca segítségét, hogy találjuk meg annak a módját, hogy itt van ilyen, hogy 30 kilométernél nem távolabb... Nem most akarok ebbe belemenni, hogy milyen rendezőelv mentén. Mondjuk kistérségenként nem feltétlenül öt napban, de heti egy-két-három napban, ami a szükséglet, az időskorú lakosságra tekintettel legyen kötelező a szolgáltatónak ezt a bizonyos ügyfélfogadást megcsinálni, mert jelenleg az önkormányzat közreműködésével szívességből teszik, és ez egyrészt a lakosság szempontjából nagyon nem jó, a mi presztízsünk szempontjából és a többi. Tehát erre nagyon kellene megoldást találni.
ELNÖK: Azt gondolom, hogy erre van lehetőség, de itt a tárca segítését kell kérjük, és az időrendi ütemezésben pedig a parlament további menetrendjét figyelembe véve és azt, hogy nem első helyen kijelölt bizottság a miénk, úgyhogy valószínűleg jövő hétfőn várhatóan kell bizottsági ülést tartanunk, sőt biztos, hogy akkorra meg kellene csinálni. Tűzzük ki célul, és amennyiben ez megvalósul, akkor beadjuk, de figyelemmel kell lenni arra, hogy a gazdasági bizottság az első helyen kijelölt, és amennyiben kell, akkor ott még lehet rajta pontosítani. Ez így a tárcának kezelhető-e?
ZARÁNDY TAMÁS (Gazdasági és Közlekedési Minisztérium): Azt hiszem, hogy kezelhető. Egy segítséget hadd kérjek. Ha kaphatnánk egy nevet, hogy ki az a kapcsolattartó személy a bizottság részéről, akivel konzultálni tudunk.
ELNÖK: Ez szakmai vagy technikai?
ZARÁNDY TAMÁS (Gazdasági és Közlekedési Minisztérium): Közvilágításnál szakmai is, és szakmai a másikban is.
ELNÖK: Kovács alelnök úr, a másik oldalon pedig akkor Jauernik. Úgy látom, ezzel egyetértés van. Köszönöm szépen.
Tisztelt Bizottság! Akkor így lezárhatjuk-e a napirendi pont tárgyalását? (Gulyás József jelentkezik.) Parancsoljon!
GULYÁS JÓZSEF (SZDSZ): Elnézést, elnök úr! Azért nem akkor szóltam, mert azt gondoltam, hogy nem fog átmenni, a kormány nem támogatta az első csomagot, amit megszavaztunk. Egy kérdésem volna a 10-es pont kapcsán. Nem újra szavaztatni akarok, csak egy kérdésem van. Úgy szól a szöveg, hogy kizárólag közvilágítás céljait szolgáló tartószerkezetként említi az oszlopot, az oszlopkart, falikart, útátfeszítést. Ez azt jelenti, amennyiben ezt így fogadja el az Országgyűlés, hogy ez más célra nem is használható? Tehát önkormányzatok események hirdetésére vagy hirdetőtáblák kihelyezésére még a szolgáltatóval való megállapodás esetén sem használhatják, vagy adott esetben virágdekoráció céljára, ha így fogadja el a szöveget a parlament? Ez egy kérdés.
ZARÁNDY TAMÁS (Gazdasági és Közlekedési Minisztérium): Azt hiszem, hogy ez lenne az egyik olyan kérdés, amit meg kéne nézni, hiszen nem cél az, hogy oszloprengeteg legyen a településeken. Tehát szerintem, bár én nem vagyok ennek szakértője, célszerű elősegíteni, hogy a villanyvezeték, akár a troli, villamos felső vezeték, közvilágítás, ezek lehetőség szerint egy oszlopban legyenek, mert nem jó az, ha sok van.
ELNÖK: Azt javaslom akkor, hogy ebbe a munkába, ha Gulyás urat is bevonnánk, tehát akkor...
GULYÁS JÓZSEF (SZDSZ): Persze, szívesen beszállok természetesen, csak arra akartam fölhívni a figyelmet, hogy ez a módosító javaslat, amit Podolák úrral benyújtottál, utalt rá a tárca képviselője is, hogy azért vannak itt szakmai kérdések, amelyeket érdemes elrendezni. Most ugyan bizottsági többséget kapott, de azt javaslom, hogy akkor ezt a hátralévő időben korrigáljuk mindenképpen, mert van felelősségünk, olyan helyzetet is előállíthatunk, amit nagyon nem akartunk. Köszönöm.
ELNÖK: Igen, most nem akarok nagyon belemenni a szakmai részébe ennek a dolognak, de van olyan oszlop, ami csak közvilágítás. Ezek tipikusan a kandeláberek. Tehát ezeket azért más kategóriába kell sorolni, mint az elektromos elosztóhálózat oszlopait, amelyre viszont itt a törvény szerint nem tagadható meg a lámpatest föltevése. De más kategória az a kandeláber, ami önkormányzati tulajdonban van, oda viszont nem kell visszafele engedni a szolgáltatót, hogy arra tehessen föl elosztóhálózatot. Tehát azért kértem, hogy önkormányzatok nézzék meg ezt a módosító javaslatot, és akkor a hátralévő rövid idő alatt próbáljuk a legjobb megoldást hozni.
Annyi kiegészítéssel, hogy Kovács alelnök úr, Gulyás képviselő úr kerüljön bevonásra, és amennyiben elkészül egy valamilyen javaslat, akkor hárman kapjuk meg, akkor erre reagálunk, és a bizottságunkban majd folytatjuk a munkát. Köszönöm szépen.
Tisztelt Bizottság! Akkor most zárom le a 9. napirendi pont tárgyalását. Köszönöm szépen a közreműködését, és akkor kérjük a segítséget, ahogyan a javaslatban megkaptuk. További jó munkát önnek!
Rátérünk a 10. napirendi pontunk tárgyalására, a köztisztviselők jogállásáról szóló törvényre, a bizottság feladatkörébe tartozó módosító javaslatok megtárgyalására. Köszöntöm a Miniszterelnöki Hivatalból dr. Hazafi Zoltán főosztályvezetőt és Sípos-Szabó Zsanett szakmai főtanácsadó hölgyet.
A bizottság feladatkörébe tartozó módosítókat tárgyaljuk csak, tehát nem mindet, az eddigi menetrendnek megfelelően.
Az ajánlástervezet 3. pontjában Göndör István képviselő úr javaslata szerepel. Tárca- vagy kormányálláspontot tudunk hallani?
DR. HAZAFI ZOLTÁN (Miniszterelnöki Hivatal): Kormányálláspont. A kormány nem támogatja a 3. pont alatti módosítót.
ELNÖK: Van-e kérdés, vélemény? Alelnök úr megkérdezi, hogy miért.
DR. KOVÁCS ZOLTÁN (Fidesz): A közszolgálati jogviszony az én nyelvtani ismereteim szerint "k".
DR. HAZAFI ZOLTÁN (Miniszterelnöki Hivatal): A módosító indítvány arra vonatkozik, hogy az 1. § (1) bekezdésében meghatározott közigazgatási szerveknél létesítendő közszolgálati jogviszonyra vonatkozó feltételeket kívánja módosítani. Mi úgy gondoljuk, hogy a javaslatban szereplő feltételek, amelyek a versenyvizsgára, illetőleg az egyéb általános alkalmazási feltételekre vonatkoznak, valamennyi közigazgatási szervre ki kell hogy terjedjenek.
ELNÖK: Igen, lesz majd ehhez hasonló módosító javaslat. További kérdés, vélemény nincs? (Nincs jelzés.) A kormány nem támogatja. És a bizottság? (Szavazás.) A bizottság nem támogatja.
A 4. pontban szereplő Simon Gábor képviselő úr javaslata.
DR. HAZAFI ZOLTÁN (Miniszterelnöki Hivatal): A kormány támogatja.
ELNÖK: Kérdés, vélemény van-e? (Nincs jelzés.) Ha nincs, akkor kérdezem a bizottságot, hogy támogatja-e. (Szavazás.) A bizottság támogatja.
5. pont?
DR. HAZAFI ZOLTÁN (Miniszterelnöki Hivatal): Az 5. pont alatt szereplőt nem támogatja.
ELNÖK: Egy indokolást kérnénk, vagy lehet, hogy előtte mint benyújtó én indokolnám. Egyetértünk mi itt ezzel az egész dologgal, de nem biztos, hogy mindenkinek lesz kellő motivációja, hogy megszerezze ezt a vizsgát, és lehet, hogy lát egy olyan kiírást, amelyre rámozdulna, de nem. Ezért keressük azt a közbenső megoldást, hogy egy rövid, záros határidőn belüli vizsga megszerzése legyen.
DR. HAZAFI ZOLTÁN (Miniszterelnöki Hivatal): Teljesen világos és egyértelmű a módosító indítványnak a motivációja és az indoka. Azonban ez a módosítás arra irányulna, hogy a már létrejött közszolgálati jogviszony során a próbaidő alatt kellene ezt a vizsgát teljesíteni. Ez gyakorlatilag megegyezne a jelenlegi alapvizsga szisztémájával. A bevezetendő versenyvizsga pedig ugyanakkor koncepcionálisan egy más irányt követ, ami azt jelenti, hogy a jogviszony létesítése előtt kell teljesíteni, és a verseny jellegéből adódóan a vizsgán elért eredmény a kiválasztás során a rangsorolás alapját képezi. Ha pedig most a versenyvizsgát lehetővé tennénk, hogy a karrier során lehessen letenni, akkor épp ezt a rangsorolási funkcióját veszítené el, tehát alapvetően meg kellene változtatni a javaslatban, az eredeti javaslatban szereplő, a versenyvizsgára vonatkozó szabályozást. Tehát itt nem pusztán egy kiegészítésről van szó, bizonyos módosítás, hanem a versenyvizsga koncepciójának a megváltoztatását kellene végigvinni a javaslaton, ha támogatnánk ezt a módosító indítványt ebben a formájában.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Érthető a dolog. Persze fölmerül még az a kérdés, hogy ha nincs jelentkező, akkor ilyen kimenekülési út. Önkormányzati szemmel nézve ezt a törvényt egy kicsit más szempontokat is kell figyelembe venni, mint a központi közigazgatás területén. Tehát ezt a kettősséget érezzük itt. Jó, gondolkodunk még a megoldáson.
Tehát a kormány nem támogatja. És a bizottság támogatja-e? (Szavazás.) A bizottság támogatja.
A 7. pontban Czomba Sándor képviselő úr. A 6. pontot úgy éreztük, hogy nem szavazunk, de kérés van rá, tehát akkor a 6. pontról döntünk, Gegesy Ferenc képviselő úr javaslata.
DR. HAZAFI ZOLTÁN (Miniszterelnöki Hivatal): A 6. pont alattit nem támogatja a kormány.
ELNÖK: Indokolás van-e? Kér-e valaki indokolást? (Nincs jelzés.) Nem kérünk. Tehát a kormány nem támogatja. És a bizottság? (Dr. Bóka István jelentkezik.) Mégis. Bóka úré a szó.
DR. BÓKA ISTVÁN (Fidesz): A beterjesztett javaslathoz képest tudomásom szerint ez egy enyhített változat, legalábbis a b) pontnak ilyen irányú szabályozása. Engem két polgármester hívott fel, hogy ha lehet, akkor támogassuk a Gegesy-féle javaslatot. Nyilván jegyzőválasztás előtt állnak.
ELNÖK: Akkor egy indokolást kérünk.
DR. HAZAFI ZOLTÁN (Miniszterelnöki Hivatal): Azért nem támogatjuk, mert a szakmai gyakorlat bevezetése a jogalkalmazásban ebben a formájában bizonytalanságot okozna, hiszen nem definiál, tehát a törvény nem mondja meg azt, hogy mit tekintünk szakmai gyakorlatnak, szemben a közigazgatási gyakorlattal, amit viszont a törvény egyértelműen meghatároz. Tehát emiatt nem tudjuk támogatni, mert a tartalmának a pontos meghatározása nélkül a végrehajtásban okozna problémát.
ELNÖK: Köszönjük. Tud a bizottság dönteni? A kormány nem támogatja. És a bizottság támogatja-e? (Szavazás.) A bizottság nem támogatja.
7. pont, összefügg a 64. ponttal, egyszerre tárgyaljunk róla és egyszerre döntsünk.
DR. HAZAFI ZOLTÁN (Miniszterelnöki Hivatal): A 7. pont alatti módosítót a kormány nem támogatja.
ELNÖK: A 64-est?
DR. HAZAFI ZOLTÁN (Miniszterelnöki Hivatal): Azt sem támogatja.
ELNÖK: Van-e kérdés, vélemény? (Nincs jelzés.) Kérdezem a bizottságot, támogatja-e a 7. és 64. pontokat. (Szavazás.) Megállapítom, hogy a bizottság nem támogatja.
A 11. pontban Gegesy Ferenc képviselő úr javaslata szerepel.
DR. HAZAFI ZOLTÁN (Miniszterelnöki Hivatal): A 11. pont alattit a kormány nem támogatja.
ELNÖK: Kérdés, vélemény? (Nincs jelentkező.) Ha nincs, akkor dönt a bizottság. A kormány nem támogatja. És a bizottság? (Szavazás.) A bizottság nem támogatja.
A 12. pontban Kovács Zoltán képviselő úr javaslata szerepel.
DR. HAZAFI ZOLTÁN (Miniszterelnöki Hivatal): A 12. pont alattit a kormány nem támogatja.
ELNÖK: Alelnök úré a szó.
DR. KOVÁCS ZOLTÁN (Fidesz): Néhány helyen bővítő határidőt tettem bele, két helyen is, azt hiszem. Mi az oka ennek? Tehát mondjuk ha adott esetben jó néhány pályázat van, azt körbe kell járni. Van más dolga is egyébként adott esetben a - idézőjelbe! - cégvezetőnek, mint hogy csak ezzel foglalkozzon, főleg a fontos pozíciók betöltésénél. Egyáltalán nem elképzelhető, hogy ez 15 helyett 30 napon belül elbírálandó történet?
DR. HAZAFI ZOLTÁN (Miniszterelnöki Hivatal): Nem a 15, illetve a 30 nappal van probléma, hanem sajnálatos módon a képviselői módosító indítvány szövege tartalmát tekintve nem egyezik meg az ebben az ajánlásban szereplő feltüntetett szöveggel. Az utolsó mondat ugyanis, ami az ajánlásban ugyan szerepel, de a konkrét képviselői módosító indítványban nincsen benne, és e miatt az utolsó mondat miatt nem tudtuk támogatni ezt a javaslatot. Lehet, hogy itt valami technikai elírás van, de sajnos mi az eredeti képviselői javaslathoz kellett hogy igazodjunk.
DR. KOVÁCS ZOLTÁN (Fidesz): Tehát lemaradt egy mondat.
DR. HAZAFI ZOLTÁN (Miniszterelnöki Hivatal): Igen.
DR. KOVÁCS ZOLTÁN (Fidesz): A 30 nap egyébként akkor rendben lenne?
DR. HAZAFI ZOLTÁN (Miniszterelnöki Hivatal): Az rendben lenne, így van. Tehát, ha ezt kapcsolódóval meg lehet oldani, akkor természetesen nyitottak vagyunk rá.
ELNÖK: Köszönöm szépen. A 12-esről döntünk. A bizottság támogatja? (Szavazás.) A bizottság nem támogatja, de majd lesz ennél egy pontosabb és jobb.
A 15. ajánlási pont?
DR. HAZAFI ZOLTÁN (Miniszterelnöki Hivatal): A kormány nem támogatja.
ELNÖK: Arra teszek javaslatot, hogy az önkormányzatoknál a pályáztatás egész kérdése alól adhasson felmentést a képviselő-testület, kivéve a jegyzői kérdéskört.
DR. HAZAFI ZOLTÁN (Miniszterelnöki Hivatal): Azért nem támogatjuk, mert a pályázati eljárásra vonatkozó törvényi szabályok garanciális szabályok. Tehát úgy gondoljuk, hogy ha a pályázati eljárás lefolytatására sor kerül, akkor ezeknek a szabályoknak egyformán, egyöntetűen, mindenki esetében érvényesülniük kell, ezt biztosíthatja az esélyegyenlőséget. Úgy gondoljuk, hogy a törvény garanciális szabálya alól a képviselő-testület sem adhat felmentést.
ELNÖK: Itt az önkormányzati autonómia kérdését is lehet feszegetni, mert hogy adott településen adott kérdéskörben hol születik a legjobb megoldás, én rá merném bízni a képviselő-testületre, mint a helyi ügyek legjobb ismerőjére. Normális esetben ez alapszabály, de egy elég jelentős testületi döntésnek kellene lennie, hogy eltekinthessen egy adott önkormányzat ettől.
DR. HAZAFI ZOLTÁN (Miniszterelnöki Hivatal): Két dologról van szó. Az egyik a pályázati kötelezettség, tehát a pályázati eljárás lefolytatása. Úgy gondoljuk, hogy az alkotmány idevonatkozó rendelkezése alapján, amely úgy szól, hogy minden magyar állampolgárnak joga van ahhoz, hogy közhivatalt viselhessen, ennek a törvényi szintű végrehajtása feltételezi és igényli azt, hogy a közszférában, a közigazgatásban a pályázati eljárás kötelező eljárásként működjön.
A dolog másik oldala pedig, hogy ha pályázati eljárást folytat le a képviselő-testület, akkor az esélyegyenlőség, az egyenlő bánásmód megköveteli, hogy a törvény garanciális szabályai mindenki esetében azonos módon érvényesüljenek.
ELNÖK: Alelnök úr?
DR. KOVÁCS ZOLTÁN (Fidesz): Ha ez az egységes szemlélet az egész törvényjavaslaton érvényesülne, akkor ezt a magyarázatot el tudnám fogadni, de ebben egyetlenegy olyan dolog van, "Kivéve a gyevi bírót!", amelyiket kormánynak hívják. Ott megadják a kiskapukat különböző garanciális szabályok alól, az önkormányzatoknál nem adják meg. Tehát, ha ezt következetesen érvényesítik - én teszek ilyenre egyébként módosító javaslatot, hogy a kormány se kapjon lehetőséget kibújni bizonyos szabályok alól -, akkor én ezt el tudom fogadni. Azért mondtam ezt a példát, hogy "Kivéve a gyevi bírót!", mert akkor ez a magyarázat ilyen módon nem helytálló.
ELNÖK: Bóka képviselő úr!
DR. BÓKA ISTVÁN (Fidesz): Én támogatnám Jauernik elnök úr javaslatát. Ez szintén nem az általános vita helye, de a helyi önkormányzatokra nézve a törvény szabályozása szerintem annyira életszerűtlen és annyira messze van a realitásoktól, és annyira bonyolult és annyira sok adminisztratív terhet jelent, hogy egyszerűen nem tudom, miért ebbe az irányba kell menni. Én támogatnám az elnök úr javaslatát.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Felmerül, hogy ha egy szigorúbb szabályt tennénk, és az önkormányzatnál a minősített többséget írnánk elő, az segítene-e helyzeten valamit.
DR. HAZAFI ZOLTÁN (Miniszterelnöki Hivatal): Mivel elvi kérdésről van szó...
ELNÖK: A 15. pontról döntünk. A kormány nem támogatja. A bizottság támogatja? (Szavazás.) A bizottság támogatja. Még dolgozunk az ügyön. (Gulyás József: Veszélyes üzem!)
A 16. pont következik.
DR. HAZAFI ZOLTÁN (Miniszterelnöki Hivatal): A kormány nem támogatja.
ELNÖK: A kormány nem támogatja. A bizottság támogatja? (Szavazás.) A bizottság nem támogatja.
A 17. pont?
DR. HAZAFI ZOLTÁN (Miniszterelnöki Hivatal): A kormány támogatja.
ELNÖK: A kormány támogatja. A bizottság támogatja? (Szavazás.) A bizottság támogatja.
A 18. pont Kovács képviselő úr javaslata.
DR. HAZAFI ZOLTÁN (Miniszterelnöki Hivatal): A kormány nem támogatja. Itt arról van szó, hogy a 10 napos határidőt 30 munkanapra szeretné a módosító indítvány növelni a kinevezési jogkör gyakorlója számára, hogy dönthessen a pályázatról. Ez rendkívüli mértékben elhúzná, megnövelné a kiválasztás időtartamát. Tehát az indokoltnál nagyobb mértékben elhúzódnának a kiválasztási eljárások.
ELNÖK: Alelnök úr!
DR. KOVÁCS ZOLTÁN (Fidesz): Mi az indokolt mérték? Nyilván a 10 nap, mondja ön. Jó munkához idő kell egyébként. Ha nem munkanap szerepel, hanem, hogy 30 napon belül, az javítana-e a helyzeten?
DR. HAZAFI ZOLTÁN (Miniszterelnöki Hivatal): Úgy gondoljuk, hogy rendkívül részletesen lemodelleztük magát az eljárást, hogy nagyjából ez mennyi időt igényelne. Ha munkanapot írnánk, akkor is egy rendkívül elnyújtott, hosszú folyamatot eredményezne.
ELNÖK: Köszönöm szépen. A 18-ast a kormány nem támogatja. A bizottság támogatja? (Szavazás.) A bizottság nem támogatja.
A 19. pont?
DR. HAZAFI ZOLTÁN (Miniszterelnöki Hivatal): A kormány nem támogatja.
ELNÖK: A bizottság támogatja? (Szavazás.) A bizottság nem támogatja.
A 22. pont?
DR. HAZAFI ZOLTÁN (Miniszterelnöki Hivatal): A kormány nem támogatja.
ELNÖK: A bizottság támogatja? (Szavazás.) A bizottság nem támogatja.
A 28. pont?
DR. HAZAFI ZOLTÁN (Miniszterelnöki Hivatal): A kormány nem támogatja.
ELNÖK: A bizottság támogatja? (Szavazás.) A bizottság nem támogatja.
A 34. pont?
DR. HAZAFI ZOLTÁN (Miniszterelnöki Hivatal): A kormány nem támogatja.
ELNÖK: A bizottság támogatja? (Szavazás.) A bizottság nem támogatja.
A 35. pontban Hock Zoltán javaslata szerepel, összefügg az ajánlás 62. pontjával. Egyszerre döntünk róluk.
DR. HAZAFI ZOLTÁN (Miniszterelnöki Hivatal): A 35-ös pont alattit a kormány nem támogatja, és a 62-est sem támogatja.
ELNÖK: A bizottság támogatja? (Szavazás.) A bizottság nem támogatja.
A 38. pont?
DR. HAZAFI ZOLTÁN (Miniszterelnöki Hivatal): A kormány nem támogatja.
ELNÖK: A bizottság támogatja? (Szavazás.) A bizottság nem támogatja.
A 41. pont?
DR. HAZAFI ZOLTÁN (Miniszterelnöki Hivatal): A kormány nem támogatja.
ELNÖK: A bizottság támogatja? (Szavazás.) A bizottság nem támogatja.
120
120. FE (elnök)
42. pont?
DR. HAZAFI ZOLTÁN (Miniszterelnöki Hivatal): A 42. pont alattit a kormány nem támogatja.
ELNÖK: Alelnök úr kérdez.
DR. KOVÁCS ZOLTÁN (Fidesz): Tessék megmondani, mi az az igazgatási szünet. Ennek a definícióját sehol nem találtam a törvényben. Lehet, hogy ez az én hibám.
DR. HAZAFI ZOLTÁN (Miniszterelnöki Hivatal): Az igazgatási szünet egy lehetőséget kíván biztosítani a kormány számára, hogy a tárgyévben egy meghatározott időszakban lehetővé tegye egységesen ütemezetten a köztisztviselők számára járó szabadság kiadását, természetesen a megfelelő differenciálás figyelembevételével. Ennek ad tulajdonképpen egy törvényi felhatalmazást ez a javaslat a kormány számára, amivel lehet, hogy él, lehet, hogy nem él, attól függően, hogy az adott tárgyévben ez az ütemezés, az egységes szabadságolás hogyan biztosítható. De szeretném arra is felhívni a figyelmet, ez nem a teljes szabadságra vonatkozik, hanem az alapszabadságnak egy meghatározott részére, pontosan a háromötödére. Tehát ez 3 hetet jelent tulajdonképpen, háromszor 5 napot.
ELNÖK: Alelnök úr?
DR. KOVÁCS ZOLTÁN (Fidesz): Azt gondolom, hogy ezt hadd bízzuk már rá az önkormányzatokra, mert vannak olyan helyzetek, ez általában a nyári időszak, hasonlóan a bírósághoz , ahol mondjuk július 15-től augusztus 20-ig ítélkezési szünet van, de azért működik a bíróság egyébként, mert vannak előzetes letartóztatások. Nem megyek ebbe bele. De azt gondolom, hogy az önkormányzatoknál ez egészen másként jelentkezik, mert sok esetben pályázati eljárások miatt és egyéb előkészítő eljárások miatt működni kell a hivatalnak. Azt gondolom, hogy ezt bízzuk rá mindig a helyi erőkre, ők tudják legjobban, ne kormányrendelettel, ami esetlegesen vagy megadja vagy nem adja ezt a lehetőséget. Azt gondolom, hogy ez túlzott mértékű beavatkozás a rendszerbe.
DR. HAZAFI ZOLTÁN (Miniszterelnöki Hivatal): A törvényjavaslat megadja a lehetőséget az önkormányzatoknak, hisz tulajdonképpen az önkormányzatok irányába csupán ajánlással élhet a kormány, tehát az önkormányzat szabadon dönti el, hogy ezt figyelembe veszi vagy sem.
ELNÖK: Azt gondolom, hogy alelnök úr nyitott kapukat feszeget. Viszont azt kérdezném meg, hogy az önkormányzat akkor is elrendelheti-e, ha a kormány erre nem tesz javaslatot?
DR. HAZAFI ZOLTÁN (Miniszterelnöki Hivatal): Mivel az önkormányzatok szabadon határozzák meg a saját munkarendjüket, a hivatalok működésének a szabályait, úgy tudom, előfordul elég gyakran a területen, hogy amíg a képviselő-testület nyári szabadságát tölti, tehát nem ülésezik, akkor bizonyos szervezeti egységek akkor veszik ki a szabadságot. A szabadságolási terv összeállításában eddig is autonóm módon dönthettek az önkormányzatok. Itt tulajdonképpen arról van szó, hogy ha egy adott területen, egy adott településen az állami szerveknél kialakul egyfajta összehangoltabb, ütemezett szabadságolás, akkor ehhez tudjon igazodni az önkormányzat is.
ELNÖK: Értem, csak nem tudom, hogy nem kellene-e a köztisztviselői törvényben ennek megjelenni az önkormányzatok vonatkozásában is, mert fölmerült, hogy ezt jogszerűen teszi-e egyik-másik önkormányzat, amikor bizonyos irodákat, részlegeket bezár és nincs. Tehát tulajdonképpen ha az igazgatási szünet jogintézményét megadnánk a törvényben az önkormányzatoknál, lehet, hogy egyértelműbbé tenné a problémát.
DR. HAZAFI ZOLTÁN (Miniszterelnöki Hivatal): Úgy gondolom, hogy azzal, hogy a kormány ajánlással fordulhat az önkormányzatok irányában, tulajdonképpen a jogalapját is megadja az igazgatási szünet alkalmazásának az önkormányzatok esetében, de ha pontosítást lát a bizottság szükségesnek, akkor úgy gondolom, hogy ebben a tekintetben nyitottak vagyunk egy kapcsolódó módosító indítványra. (Dr. Kovács Zoltán jelentkezik.)
ELNÖK: Köszönöm. Alelnök úré a szó.
DR. KOVÁCS ZOLTÁN (Fidesz): Láttam én már egyébként olyan önkormányzati hivatalt, igazgatási szünet elrendelését, ahol volt egy választás '94-ben, a polgármester kitűzette a polgármesteri hivatalra a gyászzászlót, és bezárta a hivatalt, és mindenkit hazaküldött. Ez egy községi önkormányzat volt egyébként, ami szintén igazgatási szünet.
Én csak azért akarom kivenni ezt a rendszerből, mert ahol már ilyen ajánlások megszületnek, az mindig ingerenciát ad egyébként a jegyzőnek meg néhány hivatalnoknak, hogy akkor ezt tegyük meg. Ez mindig ilyen helyi feszültségforrást fog majd gerjeszteni, hogy most akkor legyen igazgatási szünet vagy ne legyen, és mondjuk ki rendeli el, hogy s mint, merre, ehhez az ajánláshoz, az egyáltalán nincs, mert helyben mindenki tudja, hogy mi a dolga, mit akar csinálni. A kormány a saját szerveinél azt csinál, amit akar, a helyi önkormányzat meg saját magánál azt csinál, amit akar, legalábbis igazgatási szünet vonatkozásában. Eddig se igazodtunk egyébként a bíróságokhoz e tekintetben. Ez egy felesleges gerjedelmet fog okozni szerintem.
ELNÖK: Alelnök úr lebeszélt engem a javaslatomról, tehát meggyőzött. Köszönöm szépen.
Döntenünk kell a 42. pontról. A kormány nem támogatja. És a bizottság? (Szavazás.) Nem támogatja.
43. pont, Hock Zoltán képviselő úr javaslata, a mértéket illetően tesz javaslatot.
DR. HAZAFI ZOLTÁN (Miniszterelnöki Hivatal): A kormány nem támogatja.
ELNÖK: És a bizottság? (Szavazás.) A bizottság egyharmada sem támogatja.
44. ajánlási pont, Simon Gábor.
DR. HAZAFI ZOLTÁN (Miniszterelnöki Hivatal): A 44. pont alattit a kormány támogatja.
ELNÖK: És a bizottság? (Szavazás.) A bizottság támogatja.
45. pont, Kovács alelnök úr javaslata.
DR. HAZAFI ZOLTÁN (Miniszterelnöki Hivatal): A 45. pont alattit a kormány nem támogatja.
ELNÖK: És a bizottság? (Szavazás.) A bizottság nem támogatja.
46. pont, szintén Kovács úr javaslata.
DR. HAZAFI ZOLTÁN (Miniszterelnöki Hivatal): A 46. pont alattit a kormány nem támogatja. (Dr. Kovács Zoltán jelentkezik.)
ELNÖK: Alelnök úré a szó.
DR. KOVÁCS ZOLTÁN (Fidesz): A két javaslat valahol összefügg, azért vártam meg, hogy mi a kormány javaslata a második vonatkozásában. Az első azt célozza, hogy ne kelljen évente. Egyébként ez az adminisztratív teher, amiről Bóka képviselő úr beszélt: A gyakorló polgármesterek, például a nagy hivatalokkal rendelkezők, mint mondjuk Székesfehérvár vagy mondjuk Pestszentlőrinc már tudják, hogy bele fognak ütközni ebbe a felesleges adminisztratív előírásba. Ha ezt a kormány nem támogatja, akkor legalább a vonatkozásban segítsen. Megint azt mondom, hivatalszagú, központi költségvetésre vonatkozó szabályozás van, január 31-ig a kis önkormányzaton kívül sehol nem készül egyébként költségvetés. A tízezer fölötti városoknál ez február közepe, vége, igazodva a költségvetéshez.
Az illetményeltérítés vonatkozásában a költségvetésben rendelkeznek a helyi önkormányzatok. Ezért tettem a március 1-jét, és azért nem a február 28-át, mert mi van, ha olimpia éve van, mert az szökőév, ezért tettem bele a március -1jét. Ez adna egy hónap laufot, és nem történne semmi a rendszerben. Ha már az évenkénti adminisztratív teher növelésének a kivételét nem támogatja a kormány, azt gondoltam, talán ebben segítségemre van vagy segítségünkre van. Ez pusztán ezt célozza.
ELNÖK: Azt gondolom, hogy önkormányzatok esetében ez egy jó megoldás, de jogtechnikailag nem pontos. Tehát egy olyan módosítóval, hogy kivéve a helyi önkormányzatokat, ahol március 31., ilyenben úgy látom, hogy támogatást is fog kapni.
DR. HAZAFI ZOLTÁN (Miniszterelnöki Hivatal): A szándékot értjük, és tulajdonképpen ezzel egyet is lehet érteni, úgy gondolom, teljesen racionális. Ha egy kapcsolódóval meg lehetne oldani, akkor arra viszont nagyon nagy szükség lenne, hogy a március 1-jét megelőző, tehát a döntést megelőző időszakkal mi van. Ezért ki kellene mondani azt, hogy például visszamenőlegesen nem lehet csökkenteni az alapilletményt, tehát a negatív eltérítés tilalmát, de ezt ki kell mondani sajnos a törvény szövegében, illetőleg ebben az esetben arról is rendelkezni kellene, hogy nem év végéig él ez a döntés, hanem a következő alapilletmény-megállapítás időpontjáig. Úgy gondolom, hogy ezzel a két pontosítással akceptálható és elfogadható ez a szándék, de ebben a formájában nem tudjuk támogatni. Kapcsolódóval lehet.
ELNÖK: Igen, köszönjük szépen. Kérhetünk-e egy ilyen segítséget, hogy bizottságunk be tudjon adni egy ilyen módosító javaslatot?
DR. HAZAFI ZOLTÁN (Miniszterelnöki Hivatal): Igen, természetesen igen.
ELNÖK: Köszönjük szépen. Akkor úgy szavazzunk erről, hogy a bizottságunk be fog nyújtani egy ilyen javaslatot.
DR. BÓKA ISTVÁN (Fidesz): Január 31-ig jó lett volna, elnök úr? Nem lett volna probléma? Március 1-jéig probléma, január 31-ig nem? Konkrétan jó szerintem a módosító indítvány.
ELNÖK: Nem, ez vonatkozna mindenkire, és azt nem akarjuk. Tehát a központi közigazgatásra nem indokolt a március 31.
DR. BÓKA ISTVÁN (Fidesz): De a március 1-jében benne van a január 31. is, tehát a központi közigazgatás nyugodtan eldöntheti január 5-én is a dolgot, ha el akarja dönteni, hiszen ez egy lehetőség, hogy a dolgozót valaki javadalmazni tudja vagy el tudjon tőle vonni.
ELNÖK: Azt gondolom, ahogy itt az önkormányzatoknál is megfogalmaztuk, hogy a helyi ügyeket döntsük el helyben. A központi közigazgatásra azt mondom, hogy döntse el a központi közigazgatás, mert itt nem a miniszterelnök dönt ezekben a kérdésekben, hanem a beosztás szerint. Ahogy kapunk egy ilyen javaslatot, azt szerintem be tudjuk nyújtani. Azon lehet vita, hogy a következő döntésig érvényes legyen-e vagy csak december 31-ig. A visszamenőlegességet viszont mindenképpen szabályozni kell.
Alelnök úr?
DR. KOVÁCS ZOLTÁN (Fidesz): Az azzal kapcsolatos kérdésre nem kaptam választ az előzőnél, hogy évente meg kell ezt csinálni. Ezt mi indokolja, hogy évente nekiugorjunk ennek a kérdéskörnek? Megint valahol feszültségeket keletkeztet, hogy akkor most döntünk, mindig behozzák, akkor beszéljünk róla, mégse döntünk róla. A gyakorlati élet egészen más, mint ami ide le van írva.
DR. HAZAFI ZOLTÁN (Miniszterelnöki Hivatal): A jelenlegi helyzet a következő. Ha most nem módosítanánk az idevonatkozó szabályozást, akkor ez úgy nézne ki, hogy a munkáltatói jogkör gyakorlója a köztisztviselő munkájának értékelése alapján megemelheti, csökkentheti. A törvény egyáltalán nem beszél arról, hogy mikor tehet ilyet, milyen határidővel, az év folyamán hányszor nyúlhat hozzá az illetményhez. Mi úgy gondoljuk, hogy ezek a garanciális szabályok hiányoznak a jelenlegi törvényi szabályozásból, és ha ez most nem kerülne be, akkor gyakorlatilag egy olyan bizonytalan helyzetbe kerülnének a köztisztviselők, ami adott esetben azzal is járhat, hogy a munkáltató mondjuk ad abszurdum havonta, kéthavonta hozzányúl az illetményhez, és nemcsak megemeli, hanem csökkenti is.
Tehát egy kiszámíthatatlan helyzetet eredményezne. Ezért gondoltuk azt, hogy munkavállalók érdekét védendő, szükségesek ezek a garanciális törvényi szabályok, hogy meddig kell megállapítani, és ha megállapította a munkáltató, akkor az meddig érvényes, tehát meddig számíthat arra a munkavállaló, a köztisztviselő, hogy azt a fizetést meg fogja kapni.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Azt gondolom, hogy az értékelés alapján van az eltérítés. A perpillanatnyi kéthavi nagyon jó munka a jutalom kérdéskörébe tartozik, amit azzal kell lerendezni.
A 46-osról döntünk. A kormány nem támogatja, viszont majd lesz javaslat egy bizottsági módosítóra. A bizottság támogatja? (Szavazás.) A bizottság nem támogatja.
A 47. pont Kékesi Tibor javaslata.
DR. HAZAFI ZOLTÁN (Miniszterelnöki Hivatal): A kormány nem támogatja.
ELNÖK: A bizottság támogatja? (Senki sem jelentkezik.) A bizottság egyharmada sem támogatja.
A 48. pontban Czomba Sándor képviselő úr javaslata szerepel.
DR. HAZAFI ZOLTÁN (Miniszterelnöki Hivatal): A kormány nem támogatja.
ELNÖK: A bizottság támogatja? (Szavazás.) A bizottság nem támogatja.
Kijelölve nincs más javaslat. Képviselőtársaim kérnek-e valamelyik módosítóról bizottsági döntést?
DR. KOVÁCS ZOLTÁN (Fidesz): A 13-asról és a 14-esről kérek.
ELNÖK: A 13. pontban Gegesy és Kovács képviselő urak javaslata szerepel.
DR. HAZAFI ZOLTÁN (Miniszterelnöki Hivatal): A 13-as pont alattit a kormány nem támogatja. A 14-est szintén nem támogatja a kormány.
DR. KOVÁCS ZOLTÁN (Fidesz): A 13-as az előkészítő bizottság, ami megint egy ajánlás. Ha az önkormányzat úgy gondolja, hogy egy előkészítő bizottságot hoz létre, akkor létrehozza, ha nem gondolja úgy, akkor nem hozza létre. Most attól, hogy bent van a törvényben, hogy ajánlják neki, hogy hozzon létre egy ilyen bizottságot, ha akarja csinál ilyet, ha akarja, nem csinál ilyet. Ezt minek a törvényben szabályozni, hogy egyébként is megvan ez a lehetősége? Szerintem ez egy felesleges szabályozás. Sőt azt is lehetne csinálni, hogy ajánljuk, hogy három előkészítő bizottságot hozzon létre, az egyik vizsgálja a jelölt cipőméretét, a másik a kvalifikációját, a harmadik meg az egyéb személyi kapcsolatait. És majd utána a három bizottság összeül egy negyedik bizottságba, és akkor végül előkészíti az egészet. Ezt ilyen módon is lehetne ajánlani, de ez teljesen felesleges szerintem, erre nincs szükség.
ELNÖK: Parancsoljon!
DR. HAZAFI ZOLTÁN (Miniszterelnöki Hivatal): A törvényjavaslat egyeztetése során a szociális partnereknek kifejezett kérése volt, hogy ez a rendelkezés szerepeljen a javaslatban. Ezt akceptálta a kormány, amikor ezt szerepeltette.
ELNÖK: Köszönöm szépen. A kormány nem támogatja a 13-as pontot. A bizottság támogatja? (Szavazás.) A bizottság nem támogatja.
A 14-es pontot a kormány nem támogatja.
DR. KOVÁCS ZOLTÁN (Fidesz): Bocsánat! Oda miért kell az idézőjel?
DR. HAZAFI ZOLTÁN (Miniszterelnöki Hivatal): Jogtechnikai, tehát kodifikációs szempont miatt idézőjellel zárul, mert ez a normaszöveg vége.
DR. KOVÁCS ZOLTÁN (Fidesz): Tehát az (1) bekezdésnél van az első idézőjel? Mert a (17)-esben nincs idézőjel, és az idézőjelet mindig egy mondathoz tesszük ki, vagy azonosan tesszük ki valamihez. Ha a (17)-es egy gondolatot vagy valamit jelent, akkor az "A közigazgatási szerv..."-hez kellene kitenni, és itt befejezni. Ha a 10. § így indul, idézőjellel, akkor értem, hogy a (17) végén miért van.
DR. HAZAFI ZOLTÁN (Miniszterelnöki Hivatal): A törvényjavaslat 7. §-a úgy indul, hogy a "Ktv. 10. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:", és a teljes 10. § le van cserélve. Ezért kell a végén az idézőjelet használni. Tehát jogtechnikai oka van.
DR. KOVÁCS ZOLTÁN (Fidesz): Elfogadom és visszavonom.
ELNÖK: Tehát az ajánlás 14. pontjában szereplő 3089/43. számú módosító javaslatot előterjesztője visszavonta. Köszönöm szépen. Végére értünk a módosító javaslatok megtárgyalásának.
Tisztelt Bizottság! A jövő héten, hétfőn bizottsági ülést kell tartani az ülés elején jelzett három napirendi pontot illetően. Annak megfelelően fogjuk az időpontot kijelölni, hogy milyen terjedelmű lesz a bizottsági ülés.
A bizottsági ülést berekesztem. További jó munkát mindenkinek!
(Az ülés befejezésének időpontja: 11 óra 18 perc.)
|
|
|
Jauernik István |
Jegyzőkönyvvezetők: Földi Erika és Horváth Éva Szilvia