ÖTB/13/2007.
ÖTB/33/2006-2010.
az Országgyűlés Önkormányzati és területfejlesztési bizottságának
2007. június 11-én, hétfőn 12 óra 07 perckor
a Képviselői Irodaház II. számú tanácstermében
megtartott üléséről
Tartalomjegyzék
Napirendi javaslat: *
Az ülés résztvevői: *
A bizottság részéről megjelent: *
Helyettesítési megbízást adott: *
Meghívottak részéről: *
Hozzászólók: *
Az ülés megnyitása *
A napirend elfogadása *
A helyi önkormányzatokról szól törvény módosításáról szóló, önálló képviselői indítványként benyújtott törvényjavaslat tárgysorozatba-vételének tárgyalása *
A kormány álláspontjának ismertetése *
Az előterjesztő álláspontja *
A kormány képviselőjének reflexiója *
Döntés a törvényjavaslat tárgysorozatba-vételéről *
A fogyasztói árkiegészítésről szóló törvény módosításáról szóló törvényjavaslathoz benyújtott módosító javaslatok tárgyalása *
A napirendi pont lezárása *
A köztisztviselők jogállásáról szóló törvény módosításáról szóló törvényjavaslathoz benyújtandó bizottsági módosító indítvány megtárgyalása *
A kormány álláspontjának ismertetése *
Megjegyzések *
A napirendi pont lezárása *
Az állami vagyonról szóló törvényjavaslathoz benyújtott módosító indítványok tárgyalása *
A napirendi pont lezárása *
Az ülés bezárása *
A bizottság részéről megjelent:
Elnököl: Jauernik István (MSZP), a bizottság elnöke
Dr. Kovács Zoltán (Fidesz), a bizottság alelnöke
Balogh József (MSZP), a bizottság alelnöke
Dr. Balogh László (MSZP)
Dr. Buzás Péter (MSZP)
Ecsődi László (MSZP)
Papp József (MSZP)
Warvasovszky Tihamér (MSZP)
Bebes István (Fidesz)
Dr. Bóka István (Fidesz)
Vígh László (Fidesz)
Nógrádi László (KDNP)
Helyettesítési megbízást adott:
Gy. Németh Erzsébet (MSZP) Ecsődi Lászlónak (MSZP),
Dr. Ipkovich György (MSZP) Warvasovszky Tihamérnak (MSZP),
Dr. Mester László (MSZP) dr. Balogh Lászlónak (MSZP),
Pál Tibor (MSZP) dr. Buzás Péternek (MSZP),
Sós Tamás (MSZP) Jauernik Istvánnak (MSZP),
Szabó György (MSZP) Balogh Józsefnek (MSZP),
Varju László (MSZP) Papp Józsefnek (MSZP),
Dr. Bóka István (Fidesz) megérkezéséig dr. Kovács Zoltánnak (Fidesz),
Erdős Norbert (Fidesz) Bebes Istvánnak (Fidesz),
Tasó László (Fidesz) Vígh Lászlónak (Fidesz).
Dr. Bekényi József, az Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium főosztályvezetője
Vicze Klára, a Pénzügyminisztérium főtanácsosa
Dr. Hazafi Zoltán, a Miniszterelnöki Hivatal főosztályvezetője
Irinyi Ferenc, a Pénzügyminisztérium főosztályvezető-helyettese
(Az ülés kezdetének időpontja: 12 óra 07 perc)
JAUERNIK ISTVÁN (MSZP), a bizottság elnöke, a továbbiakban ELNÖK: Jó napot kívánok. Tisztelettel köszöntöm az Önkormányzati és területfejlesztési bizottság mai ülésén megjelent hölgyeket, urakat. A bizottság ülését megnyitom. Bizottságunk határozatképes, hét képviselő van jelen, és legalább hat képviselő adott megbízást a helyettesítésére, de lehet, hogy ez még változni fog.
Tisztelt Bizottság! A mai ülés napirendjének elfogadására teszek javaslatot. Írásban mindenki előre megkapta a meghívót, ettől eltérő javaslat nem érkezett, ezért az írásban kiküldött napirendi javaslatot teszem fel szavazásra. Aki azzal egyetért, kérem, kézfelemeléssel jelezze! (Szavazás.) Köszönöm szépen. Megállapítom, hogy a bizottság elfogadta mai ülésének napirendjét. Négy napirendi pontot és az egyebeket kell megtárgyalnunk.
Elsőként tárgysorozatba-vételről kell döntenünk, a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény módosítására nyújtottak be törvényjavaslatot önálló indítványként Balog Zoltán, Bánki Erik és dr. Hargitai János képviselő urak. Azt indítványozom, hogy a bizottság előzetesen a tárgysorozatba-vételről döntsön. Köszöntöm az 1. napirendi ponthoz érkezett dr. Bekényi József főosztály-vezető urat, dr. Csukás-Novák Nóra tanácsos asszonyt és dr. Luczai Zsuzsanna főosztályvezető-helyettest. Tessenek helyet foglalni!
Képviselőtársaink sürgősséggel nyújtották be javaslatukat, nem olyan nagyon régen, május 30-án érkezett. Tehát a mai ülésen meg kell tárgyalnunk. Tisztelt Bizottság! Először hallgassuk meg a kormány álláspontját a benyújtott javaslatról. Bekényi úré a szó.
A kormány álláspontjának ismertetése
DR. BEKÉNYI JÓZSEF (Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium): Köszönöm, elnök úr. Tisztelt Bizottság! Kormányálláspontot nem tudok mondani, hiszen a szerdai kormányülésen tárgyalja meg a kormány, úgyhogy a tárca álláspontját tudom ismertetni. A tárca nem támogatja a tárgysorozatba-vételt, illetőleg az általános vitára való alkalmasságot. Maga az indítvány az Ötv. 45.§ (2) bekezdésének módosítására irányul, a helyi népszavazásra vonatkozó szabályoknak az országos népszavazás szabályaival azonos módon történő meghatározására.
Jelenleg különbség van az országos népszavazás és a helyi népszavazás érvényességi és eredményességi feltételeit illetően. Az országos népszavazás esetén nincs külön érvényességi feltétel, csak eredményességi ráta van. Ezt kapcsolták össze az indítványozók. Az Ötv. jelenlegi szabályozása szerint ez kettéválik, külön érvényességi feltétel az, hogy a választásra jogosultaknak több mint a fele részt vegyen a helyi népszavazáson, és külön eredményességi feltétel, hogy a megjelentek több mint fele azonos módon adjon választ a feltett kérdésre. Az indítványban az szerepel, hogy az országos és a helyi népszavazás feltételei azonos módon kerüljenek szabályozásra.
Álláspontunk szerint ez egyáltalán nem következik a jelenlegi alkotmányi rendelkezésekből, és oka van annak, hogy a helyi népszavazásra vonatkozó szabályokat másképpen határozta meg a jogalkotó. Egyébként ezt támasztja alá az Alkotmánybíróság egyik, 1998-ban hozott döntése is. Ebben az határozatban kifejtette az Alkotmánybíróság, hogy egyáltalán nem alkotmányellenes a különbségtétel, lehetnek olyan okok - és felsorolt jó néhányat - amelyek miatt eltérő módon határozhatja meg a jogalkotó ezeket a feltételeket. Hiszen a helyi népszavazás sokkal közelebb van a választópolgárokhoz, azok az adottságok, amelyek az egyes településeket jellemzik, azt támasztják alá, hogy nagyon sok esetben nagyon kevés számú választópolgár megjelenése, illetve azonos szavazata szükséges ahhoz, hogy egy kérdésben döntés szülessen. Ez nem hasonlítható össze az országos népszavazással, ahol több mint hétmillió választópolgár több mint felének megjelenése szükséges érvényességi feltételként.
Példaként hozom fel az önálló községgé nyilvánítást, ahol egy adott területrész lakói népszavazással kezdeményezhetik, ha egyéb feltételek fennállnak, hogy önálló községgé nyilvánítsák a településrészt. Ebben az esetben kizárólag a településrész választópolgárai jogosultak megjelenni a népszavazáson. Nem lenne szerencsés, és igazán nem is találkozhat a választópolgárok akaratával, ha az érintett és érdekelt választópolgárok alig több mint egynegyede elmegy szavazni, annak ellenére, hogy a többség az adott településen nem jelent meg a helyi népszavazáson, mégis olyan kezdeményezést tudnak elindítani, ami látszólag véleménynyilvánító népszavazás, hiszen a tényleges döntést a köztársasági elnök hozza. Szintén egy alkotmánybírósági döntés rendelkezik arról, hogy ha az adott településrész megfelel az egyéb feltételeknek - 300 lakos, önkormányzási jogok gyakorlásának képessége - akkor alanyi joguk van a választópolgároknak arra, hogy a helyi önkormányzás jogát elnyerhessék.
Tehát nagyon szigorú feltétellel indul a helyi népszavazás, hogy akarják is, például az önálló községgé nyilvánítást. Jó néhány egyéb példát is lehetne sorolni, hiszen egy település életében a helyi népszavazás sokkal gyakrabban fordulhat elő, mint országos ügyekben. Jó néhány esetben itt is ügydöntő népszavazásra is sor kerülhet, nemcsak véleménynyilvánító népszavazásra. Egészen mások a település adottságai, tehát azonos módon nem célszerű szabályozni ezt a két kérdést. Az Alkotmánybíróság kimondta, hogy "a helyi népszavazás érvényességére és eredményességére vonatkozó szigorú szabályozás egyébként visszavezethető arra is, hogy a helyi népszavazásban való részvétel a helyi ügyek saját jogon való eldöntését jelenti, ez pedig az ügy közelsége, a választópolgárok közvetlen érintettsége, az ügy település, megye életét alapjaiban meghatározó jellege folytán indokolhatja az országostól eltérő feltételek megállapítását." Bocsánat, hogy olvastam, ez egy idézet volt az Alkotmánybíróság határozatából.
ELNÖK: Köszönjük szépen. Tisztelt Bizottság! Az előterjesztők közül nem láttam senkit, viszont Kovács alelnök úr jelzi, hogy az előterjesztőket képviseli a bizottságunk ülésén. Megadom a szót az alelnök úrnak.
DR. KOVÁCS ZOLTÁN (Fidesz), előterjesztő: Köszönöm szépen. Azzal a kérdéssel kezdem, bár ha én kaptam volna először szót, akkor nem így teszek, hogy ha egy másik baranyai háromszög, mondjuk Szili, Kocsi és Tasnádi nyújtja be a javaslatot, akkor ugyanez lenne-e a tárca álláspontja. Ez a lex Tubes lenne. Nyilván nem véletlen, hogy azok a képviselők kezdeményezik, akik.
De alapvetően azt az indoklást, ami az előterjesztésben szerepel, nem kívánom megismételni, inkább, ha megengedi a bizottság, reflektálnék néhány dologra, amit főosztályvezető úr elmondott. Az egyik az, hogy más szabályozás történjék a helyi önkormányzatoknál, nem jelenti azt, hogy nem lehet azonos is. Az Alkotmánybíróság arról döntött, hogy lehet más is, de lehet azonos is. Ez arról szól, hogy ugyanolyan feltételekkel történjék meg, mint az országos népszavazás esetében. Mondanék ellenkező példákat, amikor az országos népszavazásénál jóval enyhébb voltak a feltételek, mondjuk egy megyéből való átcsatolás esetén. Emlékeznek rá, talán a főosztályvezető úr is, arra a vitára, amikor Tiszaug, Bakonypéterd, Lázi, Sikátor, Veszprémvarsány és más községek Győr-Moson-Sopron megyébe kerültek át. Akkor csupán minősített többségű szavazás kellett a képviselőtestületekben, nem népszavazás, nem is népi kezdeményezés. A hatból négyen szavaztak arra, hogy átmennek a másik megyébe, és így kerültek át. Ugyanez volt az önálló községgé alakításnál is a szabály.
Néhányan, talán még Jauernik képviselő úr is emlékszik arra, hogy az én kezdeményezésem volt, hogy ilyen esetben szigorítsunk, és legyen népszavazás a megyéhez való átcsatolás eldöntésére, és legyen feltételrendszer is. Az Alkotmánybíróság akkor nem mondta azt, hogy itt enyhébb a szabály, tessék már szigorítani, mert más világ van a helyi önkormányzatokban, mint országosan, ott sokkal közelebb vannak a döntéshozók az élethez, jóval kisebb érvényességi küszöböt írt elő egy ilyen kérdéskörben. Tehát ez nem igazán érdemi érvelés, nem támasztja alá a korábbi történéseket, azaz lehet azonos a szabályozás, nem feltétlenül kell szigorítani ezen. Adott esetben helyben valóban el tudják dönteni, hasonlóan az országos arányokhoz, hogy hányan mennek el szavazni, és miként szavaznak.
Miért legyen az országos szavazás enyhébb? Mert ott hétmillió van? Egy helyi népszavazás leképezi az országos választópolgárok arányát helyben. A korösszetétel esetleg lehet más, településtípustól függően, de a helyi népszavazás valójában ugyanazt tudja, mint az országos népszavazás. Ezért azt gondolom, hogy amit képviselőtársaink az indoklásban leírtak, a tárgysorozatba-vételhez mindenképpen elegendő, aztán, mint minden törvényjavaslaton, lehet rajta javítgatni, ha a szöveg nem felel meg. Ezt a javaslatot semmiképpen nem kellene elsőre elvetni.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Kérdések, vélemények, hozzászólások következnek. (Nincs jelentkező.) Amíg képviselőtársaim gondolkodnak, én is mondanék egy-két mondatot. Én is azt gondolom, hogy a tárgysorozatba-vételhez a problémafelvetés elégséges, hogy tényleg végiggondoljuk. Lehet úgy is szabályozni, hogy egyenlőek legyenek a feltételek, lehet úgy is, hogy ne legyenek egyformák a kritériumok. A magam részéről támogatom, hogy vegyük tárgysorozatba, de az az elmondottakból is látszik, hogy nem egyszerű kis problémával állunk szemben, nagyon alapos mérlegelést igényel.
Van-e hozzászólás? (Nincs jelentkező.) Tudunk dönteni? (A bizottság tagjai jelzik, hogy igen.) Ha nincs hozzászólás, a vitát lezárom. Megkérdezem, kívánnak-e a kormány képviseletében reagálni az elhangzottakra.
A kormány képviselőjének reflexiója
DR. BEKÉNYI JÓZSEF (Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium): Néhány mondatot engedjenek meg. Alelnök úrnak tökéletesen igaza van, az Alkotmánybíróság annak idején csak azt mondta ki - hiszen maga az indítvány, amely alapján ezt a döntést hozta, a 45. § alkotmányellenességének megállapítására irányult -, hogy a különbségtétel nem alkotmányellenes. Eddig teljesen tökéletesen összhangban van az álláspontunk. A másik oldalon viszont kifejtette, hogy van oka a jelenlegi szabályozásban is a különbségnek. Tehát van oka. Nem pusztán az arányok, hiszen az országos népszavazás 7,5 millió választópolgárt érint, esetenként pedig egyes településeken 75 választópolgárt érinthet, és ehhez kell arányítani, nem ugyanazok a problémák, nem ugyanaz a mozgósító erő, és nem ugyanolyan jelentősége van annak, hogy 75 lakosból egy helyi közügyet érintő ügynél lehet-e mozgósítani, mert véleményem szerint lehet, amit sokkal nehezebb egy országos népszavazásnál megtenni. Volt és van oka annak, hogy annak idején ez a szabályozás az országos népszavazástól eltérő módon határozata meg a helyi népszavazás feltételeit.
Ezzel szemben az indítvány egyetlen olyan plusz okot nem említ, aminek alapján meg kellene változtatni, és egységessé kellene tenni a szabályozást. Csak azt az egyetlenérvet használja, hogy az országos népszavazásnál ilyen szabályok vannak, és jó lenne egységesíteni a kettőt. Az az álláspontunk, hogy nem alkotmányellenes sem az azonos módon történő szabályozás, sem a különbségtétel. Úgy gondoljuk, az Alkotmánybíróság is rámutatott, mi magunk is azt valljuk, hogy van oka a különbségtételnek, és az önálló indítvány nem említ olyan elemet, ami arra mutatna, hogy nincs a jelenlegi különbségtételnek elvi alapja, csak egyetlen érvet használ, azt, hogy az országos népszavazással azonos módon kellene szabályozni. Köszönöm.
Döntés a törvényjavaslat tárgysorozatba-vételéről
ELNÖK: Köszönöm szépen. Tisztelt Bizottság! Tárcaálláspontot hallottunk, a kormány még nem alakította ki az álláspontját ebben a kérdésben. Először arról kell döntenünk, hogy tárgysorozatba veszi-e a bizottság a beterjesztett, T/3203. számú indítványt. Aki igen, kézfelemeléssel jelezze! (Szavazás.) Megállapítom; hogy a bizottság tárgysorozatba vette az indítványt.
Azt javaslom, hogy az általános vitára ne kerítsünk most sort, az elhangzottakra figyelemmel egy másik ülésünkön ismét napirendre tűzzük, és akkor megvitathatjuk azokat az érveket, amelyek itt még nem hangzottak el, illetve a kormány álláspontjának ismeretében dönthet a bizottság erről. Elfogadja-e ezt így a bizottság? (Szavazás.) Úgy látom, igen. Ezzel az 1. napirendi pontot lezárom. Köszönöm szépen, további jó munkát kívánok önöknek.
Rátérünk a 2. napirendi pont megtárgyalására, a fogyasztói árkiegészítésről szóló törvény módosításáról szóló törvényjavaslathoz benyújtott módosító javaslatokat kell megvitatnunk. Köszöntöm a Pénzügyminisztériumból Vicze Klára főtanácsos asszonyt, aki segítségünkre lesz a munkánk során. Három módosító indítvány érkezett. A szokásos munkamódszert javaslom, amennyiben képviselőtársaimnak kérdésük, véleményük van, vagy indoklást kérnek, akkor ezt jelezzék, én külön nem hívom fel a figyelmet erre.
A z1. pontban Tóth András képviselő úr indítványa szerepel. Kormány?
VICZE KLÁRA (Pénzügyminisztérium): A kormány nem támogatja.
ELNÖK: A kormány nem támogatja. A bizottság támogatja-e? (Szavazás.) Egyharmad sem.
A 2. pontban Fogarasiné Deák Valéria képviselő asszony indítványa szerepel.
VIZCE KLÁRA (Pénzügyminisztérium): A kormány nem támogatja.
ELNÖK: A kormány nem támogatja. Kérdezném, hogy ez a javaslat kedvezőbb feltételeket biztosítana-e a fogyasztói árkiegészítést megkapók részére.
VICZE KLÁRA (Pénzügyminisztérium): Igen. Az előzetes becsléseink szerint némileg túllépné az előirányzatot, ez az oka annak, hogy nem támogatja a kormány.
ELNÖK: Köszönöm. További kérdés, vélemény? (Nincs jelentkező.) Ha nincs, akkor kérdezem, a bizottság támogatja-e. (Szavazás.) A bizottság nem támogatja.
A 3. pontban Tóth András képviselő úr indítványa szerepel.
VICZE KLÁRA (Pénzügyminisztérium): A kormány nem támogatja.
ELNÖK: A kormány nem támogatja. A bizottság támogatja-e? (Szavazás.) A bizottság egyharmada sem támogatja.
A módosító javaslatok megtárgyalásának végére értünk. Tisztelt Bizottság! Képviselőtársaim! A holnapi ülésnapon kerül sor a részletes vitára, tehát a kapcsolódó módosító javaslat leadási határideje holnap délelőtt várhatóan le fog telni. Köszönöm szépen a közreműködést, további jó munkát kívánok önnek.
Rátérünk a 3. napirendi pontunk megtárgyalására, az állami vagyonról szóló törvényjavaslatok megvitatására. Csak a bizottságunk feladatkörébe tartozókat tárgyaljuk meg. Nem tudom, a Pénzügyminisztériumból itt vannak-e. (Vicze Klára: Annyi mondanék el, hogy én a gazdasági bizottságban előre kértem magam, de a kolléganőm még később következik, valószínűleg ott még tárgyalják ezt a témát.) Önnél nincs lista, hogy mit támogat a kormány. (Vicze Klára: Ha jól emlékszem, 170 javaslat van, a költségvetési bizottságban sajnos végigültem.) Azt értem, de támogatja-e valamilyeik módosító indítványt? (Vicze Klára: Van, amit támogat, ahogy hallottam, de ez nem hivatalos álláspont.) Köszönöm szépen.
Alelnök úr javaslatára addig tárgyaljuk meg a 4. napirendi pontot, a köztisztviselők jogállásáról szóló törvényt. Egy bizottsági módosító indítvány benyújtására teszek javaslatot. Köszöntöm a napirendi pont tárgyalására érkezett dr. Hazafi Zoltán főosztályvezető urat és kolléganőjét. A legutóbbi bizottsági ülésünkön szóba került, hogy az eltérítésről az önkormányzatoknál január 31-ig nem tudnak dönteni, mert még nincs költségvetésük, aminek függvénye nagyon sokszor a bér. Erre készült el egy javaslattervezet, amely ezt az eltérő szabályt megengedné a helyi önkormányzatoknál. Kérnénk a véleményt!
A kormány álláspontjának ismertetése
DR. HAZAFI ZOLTÁN (Miniszterelnöki Hivatal): Támogatjuk. Úgy gondoljuk, hogy ez megfelel annak a szakmai célkitűzésnek, amiről korábban itt, a bizottság ülésén szó volt. Ez a normaszöveg számunkra megfelelő.
ELNÖK: Köszönjük szépen. Képviselőtársaimat kérdezem. Kovács alelnök úré a szó.
DR. KOVÁCS ZOLTÁN (Fidesz): Bennem ugyanaz merült fel, mint a múltkor, hogy azzal, hogy március 1-ig mód van az eltérítésre, a hivatali szervezetnél január 31-ig, a helyi önkormányzatoknál március 31-ig, nem túlzottan bonyolult-e így a szabályozás? Ez a helyi önkormányzatokat kiemeli a rendszerből, rájuk vonatkozóan hoz ilyen szabályt. Nem tudom, mi lesz, ha a költségvetési törvény nem készül el egyszer december 31-ig, mert ez ahhoz igazodik, és akkor rögtön ugrik a március 1. Erre eddig nem volt példa, ez csak egy akadémikus felvetés volt.
ELNÖK: Más felvetés van-e? (Nincs jelentkező.) A kormány képviselője kíván-e reagálni alelnök úr felvetésére? Bár jelezte, hogy egy kicsit akadémikus a kérdése, legalábbis a második része. Azt gondolom, nem ugyanaz a március 31., ennek van egy szigorúbb jellege, hogy a központi igazgatásban január 31-ig meg kell tenni ezeket a lépéseket. Tessék parancsolni!
DR. HAZAFI ZOLTÁN (Miniszterelnöki Hivatal): Annyiban valóban összetettebb a szabályozás a korábbihoz képest, ami egységesen tett javaslatot ennek a kérdésnek a rendezésére, de mivel az az igény merült fel, hogy az önkormányzatok sajátosságaihoz igazodjunk, nevezetesen ahhoz, hogy helyben a költségvetés elfogadása a központihoz képest sajátos ütemezés szerint történik, ezért a szabályozás logikusan és racionálisan követi ezt a sajátosságot. Ez nyilvánvalóan azzal is együtt jár, hogy összetettebb lesz a szabályozás az eredeti egységes javaslathoz képest is, de ez indokolt változás.
ELNÖK: Köszönjük szépen. Tisztelt Bizottság! Arról kell döntenünk, hogy az előttünk lévő bizottsági módosító javaslatot benyújtjuk-e. Aki igennel szavaz, kérem, kézfelemeléssel jelezze! (Szavazás.) Köszönöm szépen. Megállapítom, hogy a bizottságunk ezt az indítványt benyújtja a parlamenthez. A holnapi napon kerül sor a részletes vitára, tehát még a szerdai bizottsági ülésünkön, amennyiben lesznek indítványok, azokat meg fogjuk tárgyalni. Köszönöm szépen. További jó munkát kívánok.
Az állami vagyonról szóló törvényjavaslathoz benyújtott módosító indítványok tárgyalása
Visszatérünk az állami vagyonról szóló törvényjavaslathoz beérkezett módosító indítványok tárgyalására. Titkár úr jelzi, hogy a kormány egyéb bizottsági üléseken már jelezte, hogy mely módosító javaslatokat támogatja, melyeket nem. Ebből titkár úr készített egy anyagot, tehát tudunk a kormány jelenléte nélkül is dönteni, a Házszabály ezt megengedi. Titkár úr hat módosító javaslatot talált olyannak, amely a bizottságunk feladatkörébe tartozik.
Az első az 55. pont, Herényi Károly képviselő úr indítványa. A kormány nem támogatja, illetve nem ért egyet vele. Van-e kérdés, vélemény? (Nincs jelentkező.) Nincs. A bizottság támogatja-e? (Szavazás.) Egyharmad sem.
DR. KOVÁCS ZOLTÁN (Fidesz): Bocsánat, megkérdeztem volna, hogy miért nem támogatja, de mivel nincs itt, nem tudjuk megkérdezni. (Irinyi Ferenc, a Pénzügyminisztérium munkatársa megérkezik az ülésre: Most érkeztem a gazdasági bizottságból.)
ELNÖK: Semmi probléma, köszöntjük, jó, hogy megérkezett. Irinyi Ferenc főosztályvezető-helyettes? Tisztelettel köszöntjük a bizottsági ülésen.
Az 55. ajánlási pontnál tartunk, Herényi úr indítványa. Jól mondtam, hogy az előterjesztő nem támogatja? És alelnök úr kérdezi, hogy miért.
IRINYI FERENC (Pénzügyminisztérium): Részben nem ért egyet az előterjesztő a javaslattal. Azt, hogy a miniszter ne lehessen a tanács tagja, támogatjuk, államtitkár, szakállamtitkár esetében nem látjuk értelmét a tiltásnak. Annál is inkább, mert a 2006. évi LVII. jogállási törvény az ÁPV Rt. vonatkozásában jelenleg kifejezetten, de a törvényjavaslatban lévő módosítás nyomán az új vagyonkezelő részvénytársaság vonatkozásában is megengedi, hogy az ÁPV igazgatótanácsának, vagy az új tanácsnak államtitkár, szakállamtitkár tagja lehessen. Ez a törvénnyel nincs összhangban. Ismereteim szerint kapcsolódó módosító javaslat készül, amiben csak a miniszter szerepel, államtitkár, szakállamtitkár nem.
ELNÖK: Köszönjük szépen a választ. Jelezném, mielőtt alelnök úrnak megadnám a szót, hogy a megyei önkormányzat közgyűlésének elnöke mindig önkormányzati képviselő, mert a közgyűlés tagjai sorába választja, úgyhogy ez egy felesleges ismétlés. Esetleg javasolnám a kapcsolódó módosító javaslatban ennek kivételét is. Alelnök úré a szó.
DR. KOVÁCS ZOLTÁN (Fidesz): Ez lett volna az én megjegyzésem is, ráadásul a polgármesterre, főpolgármesterre vonatkozó szabályok a megyei közgyűlési elnökre is vonatkoznak. A fő gondom inkább az, hogy az önkormányzati rendszer ebből kizáratik, a végrehajtó hatalom pedig bent marad. Ennek mi az indoka?
ELNÖK: Van-e további kérdés? (Nincs jelentkező.) Ha nincs, akkor válaszadásra visszaadom a szót.
IRINYI FERENC (Pénzügyminisztérium): További indokot azon túl, hogy ezt külön törvény most is lehetővé teszi, és ezzel összhangban kíván maradni a szabályozás, nem tudok mondani. Szeretnék arra a megjegyzésre is, hogy a megyei önkormányzat közgyűlésének elnöke felesleges ismétlés, és nem kell itt szerepeltetni. Erre vonatkozóan szintén érkezett módosító indítvány, ezt az említett kapcsolódó módosító javaslattal rendezzük.
ELNÖK: Köszönöm. Tudunk dönteni. Az előterjesztő nem támogatja, a bizottság támogatja-e az 55. számú ajánlási pontot? (Szavazás.) Megállapítom, hogy a bizottság nem támogatja.
A 7. pont következik, dr. Suchman Tamás és dr. Csiha Judit képviselők indítványa. A kormány támogatja-e?
IRINYI FERENC (Pénzügyminisztérium): Igen.
ELNÖK: A kormány támogatja. Van-e kérdés, vélemény? (Nincs jelentkező.) Nincs. Akkor kérdezem a bizottságot, támogatja-e. (Szavazás.) A bizottság támogatja.
A következő a 78. ajánlási pont. (Dr. Bóka István: Ez gyakorlati probléma.) Kormányálláspont?
IRINYI FERENC (Pénzügyminisztérium): Nem támogatja az előterjesztő.
ELNÖK: Van-e kérdés, vélemény? Bóka képviselő úr kér egy indoklást. Gyakorlati probléma-e, ha ez kimarad?
IRINYI FERENC (Pénzügyminisztérium): Jelenleg is van hatályban hasonló rendelkezés, igaz, kormányrendeleti szinten, a kincstári vagyonra vonatkozó 58/2005. kormányrendeletben. Valójában ezt a szabályt a gyakorlati életben felmerült problémák hívták életre. Nagyon sok olyan eset van, amikor ésszerű módon nem alkalmazható a versenyeztetés. Erre próbál adni valamilyen elfogadható, nem túlságosan tág mérlegelési lehetőséget a c) pont. Ezt annak idején az Igazságügyi Minisztérium munkatársaival dolgoztuk ki, amikor a rendeletbe egy ehhez hasonló szöveg bekerült. Ha ez nincs benne, akkor jelentősen megnehezíti a vagyonkezelésbe adást, vagy a bérbeadást. Egy példát mondanék, ami tömegesen jelentkezett: a KvVM-nek, illetve a vízügyi igazgatóságuknak volt olyan problémájuk, hogy az állami tulajdonban lévő tavaknál, a Balatonnál a vízparti telek tulajdonosának tudja csak odaadni bérletbe, vagy használatba az adott területet, egyszerűen nem tud versenyeztetni, mert nincs értelme. Ez teremtené meg a lehetőségét annak, hogy ilyenkor ne is kelljen lefolytatni a versenyeztetést.
ELNÖK: Köszönjük a választ. Tehát az előterjesztő nem támogatja. A bizottság támogatja-e? (Szavazás.) A bizottság egyharmada sem támogatja.
A 105. ajánlási pontról döntsünk, Bóka István indítványa.
IRINYI FERENC (Pénzügyminisztérium): Nem támogatja a kormány.
ELNÖK: A kormány nem támogatja.
DR. BÓKA ISTVÁN (Fidesz): Tisztelt Elnök Úr! Arra próbáltam kísérletet tenni, hogy a "kötelező" szó maradjon ki a vagyonátadás tekintetében. Igazából idejét múlta már az önkormányzati törvény felsorolása, hogy mi a kötelező feladat, mi az önkormányzati feladat, és mi az önként vállalt feladat. Ha a "kötelező" bent marad, akkor például kulturális célra nem lehet térítésmentesen vagyont igényelni, holott ez jelentős feladata az önkormányzatnak. Nem kötelező térítésmentesen átadni a vagyont, ez mérlegelhető, azt gondolom, el tudja dönteni a vagyonátadó, hogy milyen önkormányzati feladathoz kíván ingyenes vagyont juttatni, illetve mihez nem. A kötelező jelleg, figyelembe véve azt, hogy szerintem elég rosszul van szabályozva az önkormányzati törvényben, jelentős korlátozás. De itt zárójelet kellene tenni, nem tudom, hogy mi rontottuk el a módosító indítványt, vagy valamiért nem jelölték, de a "kötelező" szót szeretném kihagyni.
ELNÖK: Érthető, nem tudom, hogy így értelmezték-e. Igen. Tehát az előterjesztő nem támogatja az indítványt. Érvel-e valaki mellette? (Nincs jelentkező.) Egy fél mondatot mellé tennék, mert ez szerintem is jó indítvány. Az Ötv.-ben az, hogy mi a kötelező feladat, mi nem az, példálózó jellegű felsorolásban nem egzakt, nem korrekt, amit Bóka úr elmondott, a döntés teljesen egyoldalú, nem az önkormányzaton múlik, mert az önkormányzat kéri. Ebben a törvényben indokolatlan ezt leszűkíteni, az eddig gyakorlat sem ez volt, mert ha az önkormányzat döntött valamilyen feladatról, azt mindig elismerte a törvény.
Alelnök úré a szó.
DR. KOVÁCS ZOLTÁN (Fidesz): Ráadásul azért jó ez a javaslat, mert ha megnézik a képviselőtársak, a helyi önkormányzatnál kötelezőz feladat összesen nyolc van, a többi példálózó jellegű felsorolás. Viszont a többcélú kistérségi társulás javára, feladatai ellátásának elősegítésére szélesebb kört jelöl meg, mert például abban van területfejlesztés, adott esetben egy többcélú kistérség önkormányzati közszolgáltatásokat is ellát a kulturális, a szociális, vagy akár az oktatási területen. Tehát a többcélú kistérségi társulásnak több lehetősége van, mint egy helyi önkormányzatnak. Ezért jó a javaslat megítélésem szerint, ha a kötelező feladat kikerül, mert a mérlegelés nem az önkormányzatnál van, hanem a vagyont adó szervezetnél, vagy személynél. Az azt mondja, hogy adok térítésmentesen, pénzért, vagy nem. Tehát szélesebb lehetőség van a mérlegelésre. Érdemes ezt még végiggondolni.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Úgy gondolom, elhangzottak az álláspontok. A kormányálláspont ezen az ülésen nem tud megváltozni, de reméljük, lesz rá lehetőség. Kérdezem a bizottságot, támogatja-e a Bóka István képviselő úr által jegyzett indítványt. Aki igen, kézfelemeléssel jelezze! (Szavazás.) Megállapítom, hogy a bizottság egyhangúlag támogatta.
A 110. pont következik, dr. Gegesy Ferenc képviselő úr javaslata. A kormányálláspontot kérem.
IRINYI FERENC (Pénzügyminisztérium): Nem támogatja.
ELNÖK: A kormány nem támogatja. Ha nincs kérdés, döntünk. A kormány nem támogatja. A bizottságot kérdezem, támogatja-e. (Szavazás.) A bizottság nem támogatja.
Tisztelt Képviselőtársaim! Van-e olyan indítvány, amelyről kér valaki külön szavazást. Kovács Zoltán alelnök úr!
DR. KOVÁCS ZOLTÁN (Fidesz): A 91. pontra szeretnék rákérdezni, Gegesy Ferenc javaslatára, hogy állami vagyon központi költségvetési szerv rendelkezésére bocsátása általános forgalmiadó- és illetékmentes. Ez azt jelenti, hogy a helyi önkormányzatoknál áfa, vagy illeték is jelentkezik, az államot pedig kiveszi a rendszerből. Mi a különbségtétel oka?
IRINYI FERENC (Pénzügyminisztérium): Várhatóan ennek a módosító javaslatnak megfelelően ki fog maradni ez a rendelkezés a törvényből. Uniós irányelvvel is ütközik ez az áfamentesség, úgyhogy ez nem lesz tartható.
ELNÖK: Alelnök úr jelzi, hogy akkor erről szavazzon a bizottságunk. Kérdezem, a bizottság támogatja-e. (Szavazás.) Megállapítom, hogy a bizottság támogatja.
Van-e még olyan indítvány, amelyről döntenünk kellene? Még a holnapi napon, a részletes vita során lehet érvelni indítványok mellett és ellene, lehet kapcsolódó módosító javaslatot is benyújtani.
Alelnök azt jelzi, hogy a 127. pont is elég érdekes lehet önkormányzati szempontból. Mielőtt a napirendi pontot lezárom, erre a módosító javaslatra térjünk vissza. Ez Katona Kálmán javaslata. A kormányálláspontot kérjük.
IRINYI FERENC (Pénzügyminisztérium): Nem támogatja a kormány.
ELNÖK: A kormány nem támogatja. A jogalkotási terv szerint majd valamikor a víziközművel kapcsolatos szabályos várható még ebben az évben, valószínűleg azért nem támogatják, mert ott rendezik.
Alelnök úr!
DR. KOVÁCS ZOLTÁN (Fidesz): Azt akartam megkérdezni én is, hogy ez máshol szabályozásra kerül, és nem itt kívánják szabályozni, csak emiatt nem támogatják. Mert a javaslat rendben van. Tehát Katona képviselő úr javaslata tartalmilag rendben van-e?
IRINYI FERENC (Pénzügyminisztérium): Tartalmilag nem vitatjuk, igazából feleslegesnek érezzük, mert enélkül is megtörténhet, és enélkül is így fog történni, mert nincs olyan szándék, hogy a víziközművagyonra vonatkozó új törvény elfogadásáig valami is változzon ebben a rendszerben. Nem indokolt egy ilyen előírás ebben a törvényben, mint ahogy már előrehaladott állapotban van az említett törvényjavaslat is.
ELNÖK: Köszönjük szépen. Alelnök úr jelzi, hogy erről nem kér külön szavazást a bizottságtól. Van-e még javaslat, amiről tárgyalnunk kellene? (Nincs jelentkező.) Nincs. Akkor köszönöm szépen a közreműködést. A napirendi pont tárgyalását lezárom.
Mai napirendi pontjaink megtárgyalásának végére értünk. Tisztelt Bizottság! Mielőtt bezárom az ülést, tájékoztatom képviselőtársaimat, hogy szerdán 10 órakor sok-sok törvénymódosítási és kapcsolódó módosító javaslat megtárgyalására kell sort kerítenünk. Tehát szerdán 10 órára hívom össze a következő ülésünket. Köszönöm szépen a figyelmet. További jó munkát mindenkinek.
(Az ülés befejezésének időpontja: 12 óra 49 perc.)
|
|
Jauernik István |
Jegyzőkönyvvezető: Csoknyay Edit