ÖTB-16/2007.
ÖTB-36/2006-2010.
Jegyzőkönyv*
az Országgyűlés Önkormányzati és területfejlesztési bizottságának
2007. szeptember 5-én, szerdán, 10 óra 11 perckor
a Képviselői Irodaház I. emelet II. számú tanácstermében
megtartott üléséről
Tartalomjegyzék
Helyettesítési megbízást adott
Pintérné dr. Víg Ilona szóbeli kiegészítése
Egyes szociális tárgyú törvények módosításáról szóló törvényjavaslat (T/3449. szám) (Általános vita)
Dr. Dávidné Hidvégi Julianna szóbeli kiegészítése
Dr. Katonáné dr. Pehr Erika tájékoztatója
A kisajátításról szóló törvényjavaslat (T/3328. szám) (Általános vita)
Dr. Turcsány Katalin szóbeli kiegészítése
Elnököl: Jauernik István (MSZP), a bizottság elnöke
Dr. Kovács Zoltán (Fidesz), a bizottság alelnöke
Balogh József (MSZP), a bizottság alelnöke
Szabó György (MSZP), a bizottság alelnöke
Dr. Buzás Péter (MSZP)
Ecsődi László (MSZP)
Dr. Ipkovich György (MSZP)
Gy. Németh Erzsébet (MSZP)
Dr. Mester László (MSZP)
Pál Tibor (MSZP)
Papp József (MSZP)
Sós Tamás (MSZP)
Warvasovszky Tihamér (MSZP)
Dr. Bőhm András (SZDSZ)
Gulyás József (SZDSZ)
Dr. Bóka István (Fidesz)
Erdős Norbert (Fidesz)
Kósa Lajos (Fidesz)
Meggyes Tamás (Fidesz)
Dr. Tilki Attila (Fidesz)
Dr. Ódor Ferenc (Fidesz)
Tasó László (Fidesz)
Vigh László (Fidesz)
Helyettesítési megbízást adott
Dr. Balogh László (MSZP) Balogh Józsefnek (MSZP)
Dr. Mester László (MSZP) megérkezéséig dr. Buzás Péternek (MSZP)
Varju László (MSZP) Papp Józsefnek (MSZP)
Bebes István (Fidesz) dr. Kovács Zoltánnak (Fidesz)
Erdős Norbert (Fidesz) megérkezéséig Meggyes Tamásnak (Fidesz)
Horváth István (Fidesz) dr. Ódor Ferencnek (Fidesz)
Pintérné dr. Víg Ilona főosztályvezető-helyettes (Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium)
Dr. Lakatos Hedvig főosztályvezető-helyettes (Szociális és Munkaügyi Minisztérium)
Dr. Dávidné dr. Hidvégi Julianna főosztályvezető (Szociális és Munkaügyi Minisztérium)
Dr. Katonáné dr. Pehr Erika főosztályvezető (Szociális és Munkaügyi Minisztérium)
Dr. Turcsány Katalin főosztályvezető-helyettes (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium)
Deák László (Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium)
Kőnig Éva (Szociális és Munkaügyi Minisztérium)
Dr. Tóth Zsófia fogalmazó (Szociális és Munkaügyi Minisztérium)
Dr. Tóth Ágnes fogalmazó (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium)
(Az ülés kezdetének időpontja: 10 óra 11 perc.)
JAUERNIK ISTVÁN (MSZP), a bizottság elnöke, a továbbiakban ELNÖK: Jó napot kívánok! Az Országgyűlés Önkormányzati és területfejlesztési bizottságának mai ülését megnyitom. Tisztelettel köszöntöm a bizottsági ülésen megjelenteket.
A bizottság határozatképes, munkánkat meg tudjuk kezdeni. A 2007. évi őszi ülésszak megkezdődött, a bizottságunk is megkezdi munkáját, és jövő héten a parlament is megkezdi a plenáris ülések sorozatát.
Mai ülésünkre képviselőtársaim írásban megkapták a napirendi javaslatot. Más javaslat nem érkezett, ezért eszerint javaslom mai ülésünk napirendjének elfogadását.
Kérem képviselőtársaimat, aki egyetért ezzel, kézfelemeléssel jelezze! (Szavazás.) Köszönöm szépen. Megállapítom, hogy bizottságunk eszerint elfogadta a mai ülés napirendjét. Négy napirendi pontot fogunk megtárgyalni.
Elsőként a köztársasági elnök úr által megfontolásra visszaküldött, az Országgyűlés 2007. június 18-ai ülésén elfogadott, a települési önkormányzatok többcélú kistérségi társulásáról szóló 2004. évi CVII. törvény módosításáról szóló törvényt; zárószavazás előtti módosító javaslat benyújtására teszek javaslatot.
Köszöntöm a napirendi pont tárgyalásánál az Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztériumból érkezett Pintérné dr. Víg Ilona főosztályvezető-helyettes asszonyt és Deák László urat.
Képviselőtársaim értesültek róla, megkapták köztársasági elnök úr átiratát, amelyet a Ház elnök asszonyához intézett. Mivel bizottságunk volt az első helyen kijelölt, így úgy ítéltem meg, hogy bizottságunknak kell foglalkoznia a törvényjavaslattal. A Házszabály szerint ilyen esetben a zárószavazás előtti állapot kerül vissza a plenáris ülésre. Tehát a Házszabály szerint zárószavazás előtti módosító javaslatok benyújtására van lehetőség.
Az elnök úr átiratában azt kifogásolta, hogy a parlament olyan döntést hozott, amellyel olyan településeket sorolt más kistérségbe, amely települések nem kezdeményezték az átsorolásukat. Elnök úrnak ezen véleményét, javaslatát megfontolva, azt gondolom, hogy nem az önkormányzati bizottságban kell esetleg alkotmányossági vitát lefolytatni. Végső soron az alkotmányügyi bizottság valamennyi módosító javaslatot meg fog tárgyalni, amelyet a zárószavazáshoz benyújtanak képviselőtársaink vagy más bizottságok. Az alkotmányügyi bizottság dönti el, hogy mely módosító javaslatoknál áll fenn koherenciazavar, amelyet ki kell küszöbölni a végszavazás előtt.
Éppen ennek megfontolásáért két módosító javaslat benyújtására teszek indítványt most. Ez a kettő azt tartalmazza, amit a köztársasági elnök úr is kifogásolt. Az egyik konkrétan Bocskaikert önkormányzatának más kistérségbe sorolását, a másik pedig a sarkadi kistérség egészének más kistérségbe való besorolását. Ezen települési önkormányzatok nem kezdeményeztek a törvényben, illetve kormányrendeletben megadott határidőig, ezért elnök úr - azt gondolom, jogosan - megfontolásra visszaküldte a törvényt.
Érkezett a bizottsághoz más megkeresés is - lehet, hogy más képviselőkhöz is -, olyan megkeresés, amely további átsorolást kezdeményezne. Azt gondolom, hogy ha a jogszabályokat figyelembe vesszük, a Házszabályt és a törvényeket, akkor koherencia más esetben nem áll fenn. Ha áttanulmányozzuk az elnök úr átiratát, abban egyértelműen azt mondja, hogy véleménye szerint a parlamentnek abban van kompetenciája, hogy a kezdeményezést vagy elfogadja, vagy elutasítja, arra nincs joga, hogy ahol nem volt kezdeményezés, ott is átsoroljon. Ezt megfogadva úgy ítélem meg, hogy más módosító javaslat benyújtására házszabályszerűen nincs lehetőség.
Tisztelt Képviselőtársaim! Tisztelt Bizottság! A két módosító javaslat elkészült, elektronikus úton megkapták képviselőtársaim, és úgy tudom, hogy itt, az asztalon is mindenki előtt megvan. Azt kérem, hogy folytassuk le a vitát, és utána pedig döntsünk a két indítvány benyújtásáról. (Jelzésre:) Alelnök úr kérdezi, hogy a kormányt megkérdezzük-e ez ügyben. Kérdezzük meg.
Parancsoljanak!
Pintérné dr. Víg Ilona szóbeli kiegészítése
PINTÉRNÉ DR. VÍG ILONA (Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium): Jó napot kívánok mindenkinek! A kormányt megkérdezni ugyan lehet, de sajnos nem tudom tolmácsolni a kormány álláspontját, a bizottság által kezdeményezett módosító indítványokat még nem tárgyalta. Az előterjesztő tárca nevében tudom azt nyilatkozni, hogy a tárca egyetért a kezdeményezett módosítási javaslatokkal.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Ki kíván hozzászólni? (Gulyás József jelentkezik.) Gulyás képviselő úr!
GULYÁS JÓZSEF (SZDSZ): Köszönöm szépen. Azt gondolom, hogy a kormány álláspontja korábban egyértelmű volt. Ezt fölülírták képviselői módosító javaslatok. Tulajdonképpen a köztársasági elnök úr észrevétele, álláspontja szerintem nagyon helyesen utal a jogszabályokra, jogszabályi helyekre, és örülök is neki, hogy előkészítésre került ez a két módosító javaslat. Az SZDSZ nevében ezeket tudjuk támogatni.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Tasó képviselő úr!
TASÓ LÁSZLÓ (Fidesz): Csak egy rövid megjegyzés. Tisztelettel köszöntöm a bizottsági ülés minden kedves résztvevőjét, és mindenkinek jó munkát kívánok a következő időszakra.
A napnál is világosabban fogalmaznak, mind a kormány a korábbiakban, mind pedig most a köztársasági elnök úr. Tehát nem felelt meg a törvényi előírásoknak az a módosító javaslat, amit elfogadott az Országgyűlés. Én csak azt nem értem, hogy lehetett egyáltalán embereket, képviselőket felsorakoztatni egy olyan javaslat mellett, amiről pontosan tudta mindenki, hogy törvénysértő.
Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Kovács Zoltán alelnök úré a szó.
DR. KOVÁCS ZOLTÁN (Fidesz): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Bizottság! A köztársasági elnök úr átiratában kijavította azt a hibát, amit a szocialista frakció elkövetett törvénysértő módon a parlament által meghozott törvényekkel szemben, hiszen ha visszaemlékszünk, maga a kormány-előterjesztés megegyezik a most benyújtott módosító indítványokkal, illetve azzal, amit a köztársasági elnök úr az átiratában leírt. Nevezetesen azt, ami már többször elhangzott, hogy kérelem nélküli döntés született a parlament szocialista frakciójában. Örülök annak, hogy a többi parlamenti párttal szemben most már a szocialista frakció is úgy gondolja, hogy értelme van visszatérni ahhoz a törvényes eljáráshoz, amit a kormány gyakorolt e két kistérség tekintetében a törvényjavaslat benyújtásánál. Úgy gondolom, súlyos pofon, amikor a demokrácia játékszabályait erőfölényből, hatalomból átírja egy frakció, és ez nem helyes eljárás ilyen szempontból, különösen, ha nem is hatalmi ág az önkormányzati rendszer, de mégiscsak fontos területe az államszervezetnek. Ha visszaemlékszünk, a sarkadi kistérség nemhogy nem kérte, hanem kifejezetten tiltakozott - minden polgármester egységesen - ez ellen az átsorolás ellen. Ráadásul ezt nem is a térség egyéni országgyűlési képviselője, hanem egy listáról bejutott képviselő tette, akinek ez volt az első - ismereteim szerint - módosító javaslata közel egy év után. Tehát egyértelmű volt a politikai szándék ebben az ügyben és nem a törvények betartása, illetve a racionalitás.
Ha visszaemlékszünk, ebben az ügyben elhangzottak érvként, hogy például hova kerül a központi orvosi ügyelet, megszűnt volna a családsegítő szolgálat, közoktatási feladatok, belső ellenőrzési feladatok, építésügyi hatósági feladatok, veszélybe került volna ezáltal a gyámhivatal, a jelzőrendszeres házi segítségnyújtás, az okmányiroda, a katasztrófavédelem, a helyi védelmi bizottság, a kistérségi egészségügyi centrum, a falugazdász-hálózat, a rendőrkapitányság és a mentőállomás. Ezt a vitában - ha jól emlékszem - Erdős Norbert többször is elmondta. Rendkívül rossz döntés lenne, ha ez így történne, ezeket veszélyeztetik.
Volt még egy fontos kérdés: kikerült volna a sarkadi kistérség - amely kedvezményezett térség - ebből a rendszerből, és ezáltal a kedvezményezett térségekre vonatkozó támogatástól is elesett volna ez a jó néhány település. (Dr. Mester László megérkezik az ülésre.) Ezért azt gondolom, nem tehet mást - és ennek bizonyítéka az, amit az elnök úr is benyújtott - a bizottság, mint hogy mindkét módosító indítványt támogatja, amire Gulyás képviselő úr már utalt is az SZDSZ részéről, és nyilvánvaló, hogy a szocialista frakció is támogatni fogja a köztársasági elnök úr által kifogásolt rendelkezéseket helyreigazító módosító javaslatokat. Mi pedig - mivel kezdetektől fogva tiltakoztunk ez ellen - ma is fenntartjuk azt, hogy megúszhattuk volna, ha kivételesen a szocialista frakció hallgatott volna a saját koalíciós partnerére, a saját kormányára, illetve az ellenzékre, akkor most egy napirenddel kevesebbünk lenne.
Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen. További hozzászólás? (Senki sem jelentkezik.) Tisztelt Bizottság! Én szeretnék akkor hozzászólni, itt néhány olyan dolog hangzott el, amelyet kell hogy pontosítsak.
Egyrészt nem beszélek a szocialista frakció nevében, mert az MSZP-frakció ebben a kérdésben még nem döntött, itt minden képviselő képviseli saját meggyőződése szerint a dolgot. Ebben a bizottságban mi azokat a módosító javaslatokat nem támogattuk egyik körben sem, amelyeket végül is a parlament elfogadott, tehát itt a bizottságban ez így történt. Nem tudom megelőlegezni a frakció hétfői döntését, tehát félreértés ne essen, én ilyet nem mondtam.
A törvényesség kérdését az alelnök úr kifogásolja, hogy visszaáll-e a törvényesség. Utaltam arra a felvezetőben, hogy nem biztos, hogy érdemes belemennünk a kérdés alkotmányossági értelmezésébe. Most itt arról van szó, hogy az országgyűlési képviselő tehet-e módosító javaslatot, olyan módosító javaslatot, amely meggyőződése szerint jó egy törvényhez. A jogalkotásról szóló törvény meg a képviselői jogállást szabályzó törvény is azt mondja, hogy országgyűlési képviselő nemcsak módosító indítványt tehet, hanem önálló törvényjavaslatot is. Ezt a jogosítványt nagyon sok minden korlátozza; korlátozza például európai uniós szabály, nemzetközi szabály és sok minden.
Annak a kérdésnek az eldöntését, azt gondolom, majd az alkotmányügyi bizottságban jól meg tudják vitatni, hogy az a kormányrendelet az erősebb, amely szabályozza, hogy ki kezdeményezheti vagy pedig a képviselői jogosítvány az erősebb, hogy milyen módosító indítványt tehet egy képviselő és mit nem tehet. Ebbe nem akarok belemenni, nem is vagyok jogász és ez kemény dolog, de azt gondolom, hogy így egyértelműen kimondani, hogy az egy törvénytelen állapot volt ez pedig egy törvényes, azt gondolom, talán túlzás.
A másik: nem az eredeti állapotot állítjuk vissza, képviselőtársaim. Sarkad esetében igen, de a debreceni kistérségnél Bocskaikert kikerül, és létrejön egy olyan kistérség, ahol két település alkot egy kistérséget. Tehát ez a módosító javaslat van előttünk. Felhívom képviselőtársaim figyelmét, hogy erről kell majd döntenünk! Tehát az elnök úr átiratából ez következik. Hajdú-Bihar megyében több település is - mint ahogy említettem a felvezetőben - nem örül vagy többek nem örülnek, mert akartak önálló kistérséget és nem lett önálló kistérségük, de az elnök úr azt nem kifogásolta. Ők kezdeményeztek, de ezt a parlament nem fogadta el. A tárgyalás ebben a szakaszában már arra nincs lehetőség, hogy olyan módosító indítványt nyújtsunk be, amelyről nem tudjuk megmondani, hogy miért okoz koherenciazavart. Tehát ezt szerettem volna így elmondani, hogy Sarkad esetében igen, az jön vissza, amit a kormány is beterjesztett, de Hajdú-Bihar megye egészét tekintve nem az jön vissza. Köszönöm szépen.
Úgy látom, az alelnök úr kér szót. Tessék parancsolni! (Kósa Lajos megérkezik az ülésre.)
DR. KOVÁCS ZOLTÁN (Fidesz): Ha már az elnök úr pontosította itt az elmúlt történéseket, az valóban igaz, hogy a bizottság nem támogatta, de akkor a bizottságban ülő szocialista képviselők két módon és kétarcú módon szavaztak, hiszen mind a zárószavazásnál, mind pedig a módosító javaslatok elfogadásánál viszont igennel szavaztak ezekre a javaslatokra. Tehát azért az igazság ennél sokkal árnyaltabb, mint amit az elnök úr elmond.
A másik, amit szeretnék elmondani: törvények mondják ki, hogy kezdeményezni kell ezeket az átsorolásokat, maga a két törvény mondja ezt ki. Akkor a törvény rossz, ha ezt most ilyen módon egy frakció felülírhatja? Azt gondolom, hogy a törvényi előírásokat kell betartani. A képviselőnek valóban széles javaslattételi joga van a Magyar Országgyűlésben, de nem lehet törvényellenesen javaslatot tenni adott esetben. Ha most mondjuk, a Btk.-módosításra utalok, például javaslattételi joga lehet valakinek arra, hogy mondjuk, a Btk. 316. §-a, a lopásról szóló törvényi tényállás kerüljön ki a Btk.-ból. Ez is egy lehetősége, ezek szerint ez megvan, noha mégis úgy gondolnánk, hogy ezt bent kéne tartani a rendszerben.
Ezt tudom erre a kérdéskörre válaszolni, kedves elnök úr. Tehát a szocialista képviselők felelőssége ebben az ügyben, az én megítélésem szerintem, vastagon fennáll.
ELNÖK: Köszönöm. Kíván-e valaki hozzászólni? Köszöntöm Kósa polgármester képviselő urat. Megadom a szót.
KÓSA LAJOS (Fidesz): Tisztelt Bizottság! Csak annyit szeretnék mondani, hogy én ezt a bizottsági módosító javaslatot támogatom. Ha jól értem, ez pont minket érint. Itt számunkra eredeti formájában a kistérségi javaslatban Bocskaikert nem szerepelt, ez egy teljes tévedés volt, amikor Bocskaikertet a szocialista képviselő javasolta, anélkül, hogy egyébként a települést bárki megkérdezte volna.
A dolognak az a lényege a mi esetünkben, Mikepércs és Debrecen esetében, hogy meg tudjunk alakulni kistérségként. Egyébként Debrecen az egyetlen település a fővároson kívül, ami eddig nem tudott kistérségként megalakulni, úgyhogy én ezt a magam részéről támogatom. És azt is, hogy Bocskaikert maradjon. Tehát maga a tartalom jó, az meg majd ott egyébként már külön látszik, hogy az eredeti javaslatot előterjesztő is - aki, most nem emlékszem, hogy a Csontos János volt-e vagy pedig a Hajdú Attila... (Jelzésre:) Hajdú Attila képviselőtársunk. Tehát ők is visszavonultak ebben az ügyben; azt mondták, hogy ez valóban egy rossz javaslat volt, aminek a tartalmával végül is senki nem értett egyet. Úgyhogy tisztelettel kérném a bizottságot, hogy támogassa ezt a módosító javaslatot.
ELNÖK: Köszönöm. További hozzászólás? (Senki sem jelentkezik.) Akkor tud a bizottság dönteni arról, hogy be kívánja-e nyújtani a két módosító javaslatot. Azt javaslom, hogy külön szavazzunk.
Elsőként azt a módosító indítványt teszem fel, amely a kezemben van. Ez a Hajdú-Bihar megyei kistérségeket érinti, mindenki előtt ott van. Kérdezem a bizottságot, egyetért-e azzal, hogy a bizottságunk benyújtja ezt zárószavazás előtt módosító javaslatként. Aki igen, kézfelemeléssel szavazzon! (Szavazás.) Köszönöm szépen. A bizottság úgy döntött, hogy ezt az indítványt benyújtja.
Ezt követően a sarkadi kistérség, tehát a Békés megyei kistérségek vannak az indítványban felsorolva, ez visszaállítja a beterjesztett törvényjavaslat megfelelő részét. Aki ezzel egyetért, kézfelemeléssel jelezze! (Szavazás.) Köszönöm szépen. Megállapítom, hogy a bizottság úgy döntött, hogy benyújtja ezt a javaslatot. A napirendi pont tárgyalását lezárom.
Rátérünk a következő napirendi pont megtárgyalására, a kisajátításról szóló törvényjavaslatra, amely a T/3328. számot viseli. Általános vitára való alkalmasságról kell döntenünk. A kormány a javaslatot korábban benyújtotta. Nézem, hogy az Igazságügyi és Rendészeti Minisztériumból itt vannak-e a kollégák. (Senki sem jelentkezik.) Egy kis technikai szünet. (Rövid szünet.)
Tisztelt Bizottság! Másik bizottsági ülésen is tárgyalják ezt a napirendi pontot, és ez éppen a mezőgazdasági bizottságban van napirenden. Az a kérdés merült fel, hogy cseréljünk-e napirendi pontot, vagy pedig dr. Tóth Ágnes fogalmazó asszony elég lesz az előterjesztéshez. (Gy. Németh Erzsébet: Fogadjuk el!) Én az ellenzéki véleményekre lennék inkább kíváncsi. Alelnök úr, cseréljünk napirendi pontot?
DR. KOVÁCS ZOLTÁN (Fidesz): Azt gondolom, hogy a kormány dolgába mi nem szólhatunk bele innentől, hogy kit delegál. Nyilván azért küldte a fogalmazót, hogy megfelelő módon tudja képviselni a tárcát. Ha nem megfelelő módon képviseli a tárcát, akkor azt majd szóvá tesszük. (Ecsődi László: Szünetet kéne elrendelni!)
Egyes szociális tárgyú törvények módosításáról szóló törvényjavaslat (T/3449. szám) (Általános vita)
ELNÖK: Tisztelt Bizottság! Azt javaslom, hogy térjünk rá a harmadik napirendi pont tárgyalására (Dr. Kovács Zoltán: Mi lesz, ha tizenként napirendi pont lesz, ha három napirendi pontnál itt tartunk?), az egyes szociális tárgyú törvények módosításáról szóló törvényjavaslatra, amely T/3449. számon került beterjesztésre júniusban. Köszöntöm a napirendi pont tárgyalásánál a Szociális és Munkaügyi Minisztériumból dr. Lakatos Hedvig főosztályvezető-helyettest, Dávidné Hidvégi Julianna főosztályvezető asszonyt, Kőnig Éva asszonyt is látom ott hátul, dr. Katonáné Pehr Erika főosztályvezető asszonyt és dr. Tóth Zsófia fogalmazót. Bizottságunk feladata az általános vitára való alkalmasságról dönteni. Átadom a szót szóbeli kiegészítésre.
Dr. Dávidné Hidvégi Julianna szóbeli kiegészítése
DR. DÁVIDNÉ HIDVÉGI JULIANNA (Szociális és Munkaügyi Minisztérium): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Bizottság! A szociális törvény jelenlegi módosítása elsősorban a szociális szolgáltatásokra fókuszál, amely előkészíti az új szolgáltatásokkal kapcsolatos törvényi szabályozás főbb lépéseit.
Miért volt szükség tehát arra, hogy itt a módosítás benyújtásra kerüljön, ha a szociális szolgáltatások vonatkozásában egy átláthatóbb, időtállóbb törvényt kívánunk előkészíteni? Azért, hogy már 2008. január 1-jétől azonnal sor kerülhessen azoknak az állampolgároknak az ellátására, akik alacsony jövedelemmel, magas gondozási szükséglettel és alacsony önérdek-érvényesítési képességgel bírnak. Éppen ezért a szociális törvény módosításának a főbb pontjai tehát szeretnék megerősíteni az alapvető életszükségletek kielégítését szolgáló szolgáltatásokat. Így konkrétan az étkeztetést és a házi segítségnyújtást, valamint bevezetésre kerülne a gondozási szükséglet mérése, amely alapján egy objektív pontrendszer alkalmazásával egy független szakértői bizottság által megállapításra kerülne, hogy mennyi az adott személy gondozási szükséglete, bentlakásos intézményben szükséges-e a gondozást biztosítani vagy elegendő a házi segítségnyújtás intézménye. Természetesen ezzel egy időben a házi segítségnyújtás mennyiségi és minőségi fejlesztésére is sor kerülne.
Ma egy gondozási napra, egy ellátottra vonatkozóan 1,4 gondozási óra esik. Ennek 20 százalékos megemelése is tervbe van véve a módosítás által. A szociális törvénnyel egy időben benyújtásra kerültek azok a javaslatok, amelyek a 2116/2007-es kormányhatározatban már szerepeltek, miszerint 2008. január 1-jétől az állam azoknál az állampolgároknál, akik az étkeztetést, házi segítségnyújtást, illetve idősek bentlakásos intézményét veszik igénybe, ahol alacsonyabb jövedelemmel rendelkeznek ezek az állampolgárok, magasabb összeggel kíván hozzájárulni az ő gondoskodásukhoz, ezzel erősítve és támogatva a feladatellátásra kötelezett önkormányzatokat abban, hogy el tudják látni kellő minőségben az ilyen irányú szolgáltatásra rászoruló állampolgárokat.
A módosításon belül még a szociális szolgáltatásokra vonatkozóan egy nagyon-nagyon jelentős szakmai szempontra szeretném felhívni a figyelmet, miszerint a szolgáltatások bekerülési feltételei között nem szerepel a jövedelmi és vagyoni helyzet. Annak alapján kerülhet be valaki ezekbe a szolgáltatásokba, hogy az önellátási képességének milyen mértékű a hiánya. A jövedelemvizsgálat, illetve az idősek bentlakásos intézményénél a vagyonvizsgálat abból a szempontból fontos, hogy az adott fenntartó, aki a szolgáltatást nyújtja, milyen mértékű normatívára jogosult, illetve milyen mértékű térítési díjat fog fizetni az adott szolgáltatásért az igénybevevő.
Az alapszolgáltatások megerősítésén, a gondozási szükséglet mérésén túl változás lesz a törvényben az, ami a térítési díjakkal és annak a számításával összefüggésben van. Az idénre bevezetésre került egy nagyon egyszerű képlet, ami arról szól, hogy "önköltség - állami normatív hozzájárulás = intézményi térítési díj". Ezzel kapcsolatban nagyon sok visszajelzés érkezett a minisztériumhoz, ami gyakorlatilag abból ered, hogy sok adminisztratív feladat hárult az önkormányzatokra, hiszen a személytérítési díj számítása ugyan nem változott, de a tartásra kötelezett hozzátartozók részéről a lehetséges kiegészítő források megszerzése nagyon sok adminisztratív munkával járt. Ezért a javaslatokat elfogadva beépítésre került ebbe a módosításba az, hogy a számítás ugyanígy történne, de a fenntartó az így kijött intézményi térítési díj összegénél alacsonyabb összegben is megállapíthatja az intézményi térítési díjat, amennyiben az őáltala ellátott lakosok és az ő tartásra kötelezett hozzátartozójuk anyagi helyzete ezt így kívánja. (Dr. Tilki Attila megérkezik az ülésre.)
Az önkormányzati mozgástér növelése vonatkozásában bizonyos szolgáltatások állami feladatellátási körbe fognak tartozni. 2009. január 1-jétől a támogató szolgálat és a közösségi ellátás kikerült az önkormányzatok kötelező feladatköréből, valamint a feladatellátáshoz eddig meghatározott lakosságszámkorlátok is módosulnak szintén 2009. január 1-jétől. A nappali ellátások biztosítása 20 ezer lélekszám fölötti településeknél lesz kötelező, kivételt képez az időseket ellátó nappali intézmények köre, az marad 3 ezer fő. Az idősek átmeneti ellátásánál 30 ezer főnél lesz kötelező feladat a jelenlegi 10 ezer fő helyett, valamint annak érdekében, hogy az otthonában élő, alacsony gondozási szükséglettel rendelkező lakosok minél differenciáltabban és polarizáltabban kapják meg a szükségleteikhez igazodó szolgáltatást, a jelzőrendszeres házi segítségnyújtás biztosítása össze lenne kapcsolva a házi segítésnyújtással, tehát ez azt jelentené, hogy azok a szolgáltatók nyújthatják majd a jelzőrendszeres házi segítségnyújtást, akik egyben a házi segítségnyújtás vonatkozásában is rendelkeznek működési engedéllyel.
Nézek a jogász kolleganőre, azt gondolom, ezzel összességében összefoglaltam a módosítás legfontosabb irányait, amelyek a szociális szolgáltatásokra vonatkoznak. Nyitott vagyok a kérdésekre, és ha kollegáim ki szeretnék még egészíteni nem szociális szolgáltatásokra vonatkozó résszel, akkor azt hiszem, azt még fontos elmondani.
Dr. Katonáné dr. Pehr Erika tájékoztatója
DR. KATONÁNÉ DR. PEHR ERIKA (Szociális és Munkaügyi Minisztérium): Tisztelt Elnök Úr! Nagyon röviden csak a gyermekvédelmi törvény módosításáról szeretnék három mondatot mondani, amelyek kifejezetten a gyermekvédelmi törvény és a szociális törvény összhangjának megteremtésére irányulnak.
Nevezetesen: a pénzbeli és természetbeli gyermekvédelmi ellátások illetékességi szabályai egyezzenek meg a szociális törvény illetékességi szabályaival, hiszen gyakran gyermekes családok több támogatást kapnak szociális és gyermekvédelem vonatkozásában. Fontos, hogy ugyanahhoz a szervhez menjenek, és az ügyeiket gördülékenyen tudják intézni.
A másik a gyermekétkeztetés szabályainak igénybevételét teszi lehetővé a fogyatékosok nappali intézményében is, hiszen három év alatti gyermekeket is gondoznak ezek az intézmények, és majd csak a közoktatásban gondozott és természetesen a gyermekvédelmi törvényben nevesített nappali ellátóintézményekben lehet ezt igénybe venni, tehát a normatív gyermekétkeztetés szabályai kiterjednek rájuk is. Ez mintegy 500 ezer gyermeket jelent. A mintegy 25 millió többletforrás már beépül a 2008. évi költségvetésbe, tehát ez biztosított.
A harmadik terület pedig szintén a két törvény összhangját teremti meg. Nevezetesen: ha egy gyermeket kiemel a gyámhivatal határozattal a családból, és az vagy a gyermekvédelmi törvény, vagy pedig a szociális törvény hatálya alá tartozó intézményben helyezi el a gyermekvédelmi törvény szabályai szerint, akkor a gyermek után a Gyvt. szabályait alkalmazzuk, vagyis a státusza határozza meg. Ez pedig azt jelenti, hogy egységesen minden gyermek után a szülő, törvényes képviselő gondozási díjat és ne térítési díjat fizessen. Ebben nyilvánvalóan az önkormányzatok és más fenntartók normatív támogatása is megoldott, hiszen már 2006-2007-től a költségvetési törvénynek a 3. számú melléklete ezt szabályozza, ezért ennek többletforrása nincs. Vagyis ez azt jelenti, hogy mind a gyermekvédelmi intézményekben, mind pedig a szociális törvény hatálya alá tartozó intézményben elhelyezett gyermekek után a magasabb összegű, vagyis az úgynevezett különleges gyermekek után járó normatívát hívhatják le. Tehát ennek többletforrása nincsen, a költségvetési törvény teljes mértékben ezt támasztja már alá. (Erdős Norbert megérkezik az ülésre.)
Tehát ez a három elmozdulás van a gyermekvédelem tekintetében.
ELNÖK: Köszönjük szépen. Tisztelt Bizottság! Először a kérdéseket vegyük sorra, amennyiben merültek fel. (Jelzésre:) Tilki Attila képviselő úr!
DR. TILKI ATTILA (Fidesz): Tisztelt Bizottság! Három területhez szeretnék hozzászólni, és mielőtt ezzel kapcsolatban kérdést tennék fel, átfogó kérdésem az lenne, hogy a törvénytervezetben megfogalmazott változások hatását felmérték-e a minisztérium részéről. Mi, önkormányzati vezetők nem találkoztunk ilyen kérdőívvel sem, hogy esetleg a településeken vagy választókerületünkben ez milyen módon fog lecsapódni.
A támogató szolgálat megszűnik 2009-től, ezt pályáztatás útján akarják majd megoldani. A kérdésem az, hogy sajnos mi, Önkormányzati és területfejlesztési bizottsági tagok itt többször figyeltünk már olyan pályázatot, ahol politikai szempontok domináltak. Ez három évre szól. Elképzelhető-e az, hogy esetleg három évre egy nem megfelelő színnel rendelkező kistérség települései vagy a települések kizárhatják magukat a támogató szolgáltatásból? Tehát milyen feltételrendszerrel gondolják majd a pályáztatást?
A harmadik. Azt írják, hogy az idősotthonokban az elhelyezés időtartama nyolc évről öt évre csökken, és rehabilitációs célú lakóotthonokban kívánják elhelyezni majd az időseket. Itt is felmérték-e a hatását? Van-e ilyen rehabilitációs célú lakóotthon? Hány van az országban? Vannak-e felmérések, hogy amennyiben ez tömeges lesz az időtartam-csökkenés miatt, akkor hogyan lehet majd kezelni?
Köszönöm szépen, ennyit szerettem volna, és még egy kérdésem lenne. A szociális étkeztetést meghagyják települési szerepkörben. Gondoltak-e arra, hogy ahol megszűnik az iskola, ott nincs megoldva semmilyen étkezési lehetőség. Rendben van, hogy megkap a település egy ilyen lehetőséget, de valójában hogyan lehet ezt majd megoldani? Az én választókerületemben 56 település van, és ebből 26 helyen van iskola, ahol egyáltalán főznek, és ezek az iskolák biztosították a főzési lehetőséget, illetve az étkezést az idősek számára. Ha ezek megszűnnek - és egyre nagyobb számban fognak csökkenni -, akkor hogyan lehet majd megoldani egyáltalán a szociális étkeztetést a településeken?
ELNÖK: Köszönöm szépen. További kérdések? (Jelzésre:) Bóka úr!
DR. BÓKA ISTVÁN (Fidesz): Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Bizottság! Én is szeretném megkérdezni, hogy mi az oka a támogató szolgálat mint kötelező önkormányzati feladat 2009. január 1-jétől való megszűnésének. Miért történik ez? Mi a szakmai indoka annak, hogy mint kötelező feladat ez megszűnik? Netán rosszul működtek? Netán a normatív finanszírozással nem tudták megfelelő módon kontrollálni ezeket a szolgálatokat? Amennyiben pályázati úton fogják ezeket a támogató szolgálatokat finanszírozni... Tehát mi az indoka annak, hogy egyáltalán pályázati úton kell támogatni majd ezeket a támogató szolgálatokat? A mostanihoz képest milyen feladatkörrel és hány támogató szolgálatot kívánnak támogatni? És a mostani finanszírozáshoz képest hogyan fog alakulni majd 2009. január 1-jétől a pályázati úton finanszírozott támogató szolgálatok pénzügyi helyzete? Mert megint beszélünk egy feladatról, egy feladat kötelező jellegének megszűnéséről, és közben nem látjuk, hogy ez véletlenül mit fog jelenteni a támogató szolgálatok számára.
A 67. § szerint - amit szintén említettek már -, a törvény hatálybalépésekor a jelzőrendszeres házi segítségnyújtásra működési engedéllyel rendelkező szolgáltatóknak 2008. december 31-éig meg kell felelniük az új szabályoknak, tehát egyéves átmeneti időt kapnak a megfelelésre. Tehát, hogy jelzőrendszert csak házi segítségnyújtásra működési engedéllyel rendelkező szolgáltatók tudjanak ellátni.
Mi történik azokkal a szolgáltatókkal, akik házi jelzőrendszert működtetnek, és mégsem tudják erre az időpontra a másik működési engedélyt is megszerezni, illetőleg biztosítani? Ez körülbelül egyéves időtartam. Nem tudom, tudják-e, hogy körülbelül milyen beruházási igénnyel jár egy házi jelzőrendszer kiépítése. Az elmúlt években építettük ki a házi jelzőrendszert, jelentős beruházást igényel, most pedig egy év után azt mondják, hogy csak akkor, ha másfajta működési engedély is van. Nézem itt a támogató szolgálat, meg a jelzőrendszer évről évre történő változtatgatását, finanszírozási elképzelésben történő változtatását, és azt, hogy a kistérségi finanszírozás hogy fog alakulni hozzá, tehát egy abszolút átgondolatlan, kiszámíthatatlan rendszert látok én. Egyszerűen nem lehet igazodni ehhez.
Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Kovács Zoltán alelnök úr!
DR. KOVÁCS ZOLTÁN (Fidesz): Szeretném megkérdezni, hogy az önkormányzati szövetségek látták-e a végleges változatot, és mi a véleményük erről a törvényjavaslatról.
A másik, hogy meg tudják-e mondani, hogy az elmúlt egy évben hányszor módosították már a szociális törvényt.
A harmadik kérdésem pedig, hogy - nyilván a költségvetés tervezése folyik - forrásoldalról ennek következtében több pénz jut-e a rendszerbe, vagy kevesebb, vagy ugyanannyi.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Vigh László képviselő úr!
VIGH LÁSZLÓ (Fidesz): Köszönöm. A szociális étkeztetés területéről lenne kérdésem. Zala megyében nagyon sok iskola zárt be a napokban. Azért mondom, hogy a napokban, mert úgy volt, hogy alapítvány átveszi az iskolák működtetését, viszont ezt az alapítványt jelenleg ellehetetlenítik, ami azt jelenti, hogy nemcsak az iskola, hanem az étkeztetés is borul.
Zala megye aprófalvas településszerkezetű. Érdeklődöm, hogy tudnak-e a zalai problémáról, tudnak-e arról, hogy az étkeztetés több településen nem lesz megoldva.
Köszönöm.
ELNÖK: Papp József képviselő úr!
PAPP JÓZSEF (MSZP): Köszönöm. Egy kérdésem lenne, ami részben kapcsolódik Bóka képviselőtársam kérdéséhez. A két szolgáltatás összekapcsolási kötelezettségét az a szándék indokolja, hogy a két feladatot ugyanaz végezze, vagy az, hogy mondjuk jelzőrendszeres házi segítségnyújtást csak akkor lehessen végezni adott településen, ha ott az alapellátást is elvégzik? Tehát, hogy az adott területen a feladatellátáshoz kell ezt kötni vagy értelmezni, vagy pedig a feladat ellátójához kell kötni?
ELNÖK: Köszönöm szépen. Kósa Lajos képviselő úr!
KÓSA LAJOS (Fidesz): Az önkormányzati egyeztető fórumon az önkormányzati szövetségek nem támogatták ennek a törvénynek a változtatását, és nem értettek vele egyet különböző okok miatt. Ugyanakkor tudomásunk szerint az ügy gondnoka önkormányzati oldalról a Megyei Jogú Városok Szövetsége volt, és el is készítettünk egy anyagot - ami itt van a kezemben -, átadva Lamperth Mónikának, aki akkor még ennek az egyeztető fórumnak az elnöke volt, azzal, hogy ezt az ágazati tárcához juttassa el, de információink szerint ezt nem tette meg.
Azt szeretném megkérdezni, hogy látták-e azt az anyagot, amit a Megyei Jogú Városok Szövetsége elkészített, és most csak a bizottsági tagok tájékoztatása végett kiosztottunk, illetve van-e tudomásuk arról, hogy valóban elhangzott-e az, hogy az önkormányzati szövetségek támogatják a szociális törvénynek ezt a változtatását, mert azt konkrétan tudom, hogy ez nem igaz, mert ma egyöntetűen úgy nyilatkozott az önkormányzati oldal, hogy nem támogatja ezt a változtatást.
Ezzel kapcsolatosan túl a részleteken szeretném megkérdezni, hogy valóban utánanéztek-e annak, hogy amikor jövedelem- vagy vagyonnyilatkozatot kérnek az önkormányzatok, akkor ez az ellenőrzési lehetőség, amelyet önök felvázolnak a törvényben, megfelel-e az életszerűségnek, mert mi a gyakorlatban úgy látjuk, hogy nem. Tehát egész egyszerűen a törvény ezen a ponton nem jó. Ha ez lenne a szándék, hogy a jövedelmet és a vagyont különböző ellátásoknál vizsgálni kellene jegyzői hatáskörben, akkor ez a szabályozás nem jó, mert nagyon sokszor felmerül a való életben, hogy az önkormányzat például helyszíni vizsgálat kapcsán vélelmez egy olyan jövedelmet, amelyet nem vall be az illető, és akkor ennek nem tudunk utánajárni, vagy ha egyébként hozzájáruló nyilatkozatot nem ad a kérelmező vagy a családtagja, akkor hiába látjuk, hogy eltitkolta a vagyonát, azt nem lehet ellenőrizni.
Tehát ilyen értelemben azt szeretném megkérdezni, hogy konzultáltak-e az ezt a munkát a terepen végző önkormányzati emberekkel, mert ők egyébként a különböző trükköknek gazdag tárházát tudják önöknek elmondani. Nekem az a gyanúm, hogy ebben ez nem szerepelt. Ez azért lenne nagyon fontos, mert ha az a szándék, ami egyébként az indoklásban is benne van, hogy itt azért a szociális szolgáltatások iránti túlkeresletet, meg az indokolatlan igénybevételt valamilyen módon csökkentsük, akkor ezt látni kellene a szövegben, és itt vannak hiányosságok.
Szeretnék még valamit kérdezni. Van önöknek valamifajta információjuk arról, hogy az önkormányzatok, az a 3200, amely egyébként a különböző szociálistörvény-változtatáskor maga is rendeletalkotásra kötelezett, azt a feladatát mennyire teljes körűen teljesíti? Ugyanis én tájékozódtam csak a mi megyénkben, és ott például a közigazgatási hivatalnál azt mondták, hogy az önkormányzatoknak több mint a fele egész egyszerűen nem nyúl hozzá a szociális rendeletéhez, azon egyszerű oknál fogva, mert azt mondják, hogy úgyis annyit változik a törvény. Főleg egy kisebb településen, ahol a jogászok beszerzése nehéz, annak a kevésnek a leterheltsége pedig nagy, azt mondja a testület és a jegyző, hogy majd megcsinálom valamikor, amikor éppen ráérek. És egyébként az ilyen módosítások - főleg a szociális törvény gyakori változtatása miatt, meg egyébként az alkalmazásba is bele kell jönni -, azzal járnak, hogy hiába van valamilyen törvényalkotói szándék, a kormány akar valamit, nem nagyon tud átmenni a gyakorlatba, mert a szociális rendeleteket nem igazítják hozzá a rendszer kötelezettjei.
Tehát van arról valami információjuk, vagy utána szoktak nézni, hogy ilyenkor mi történik az önök alatt dolgozó rendszerben, hogy hány önkormányzat alkotott időben rendeletet, hány nem, mi ennek a hatása? Mert mi itt ugye gyártjuk a papírokat, de az, hogy a folyamat másik végén, a való életben mi történik, ettől teljesen különböző is lehet.
Egyébként csak úgy halkan jegyzem meg, hogy pontosan ez volt az, ami miatt nem a szándékot nem támogatták az önkormányzati szövetségek, hanem az önkormányzati szövetségek azt mondták, hogy találja ki végre a kormány, mondjuk a szociális rendszerben, hogy mit akar, és alkosson úgy egységes szociális törvényt, amit a költségvetésben lehet tervezni. Ugyanis az teljesen abszurd, hogy évközben jön valami szociálistörvény-változás, amikor már az önkormányzatnak kész a költségvetése, és folyik valamilyen költségvetési gazdálkodás, és azt visszaszámolni, hogy annak a hatása mi, hogyan kell azt módosítani, hallatlanul nehéz, és olyan bizonytalanságot okoz a rendszerben, ami senkinek nem jó. Főleg nem a rászorulóknak, akik egyébként nehezen értik meg a szociális irodán az előadónak azt a mondatát, hogy közben megváltozott a jogszabály, és ebből vannak olyan konfliktusok - főleg, hogy most elég türelmetlenek az emberek -, hogy azt jelzik egyébként az önkormányzatoknál is, hogy bizonyos esetekben verekedésig fajul az, hogy egész egyszerűen nem tudják elfogadni az emberek, hogy ilyen ütemben és ilyen gyorsasággal változnak azok a szabályok, amelyek az ő életüket alapvetően befolyásolják.
Még valamit szeretnék kérdezni. Gondoltak arra, hogy ez a házi jelzőrendszeres szolgálat - amit egyébként ez a változtatás most nem érint, de csak szőrmentén - a mai világban nem idejétmúlt szolgáltatás-e? Az önkormányzatok szoktak pályázni is magának ennek a hardvernek a kiépítésére, és csak úgy halkan jegyzem meg, hogy a tízmillió mobiltelefon országában - számolja ki valaki - a berendezésnél egy legolcsóbb előfizetésű mobiltelefon olcsóbb, és egyébként ugyanazt tudja, mert beállítom a gyorshívást. Még többet is tud, mert 1. gomb rosszul vagyok, 2. gomb éhes vagyok, 3. gomb felment a vérnyomásom, 4. gomb azonnal jöjjenek és a többi, még ha nem is beszél bele, mert a gyorshívás funkcióval üzeneteket is lehet továbbítani. Tehát ha az a szándék, hogy próbáljuk egy kicsit ésszerűsíteni a rendszert, akkor nem gondoltak-e a törvény azon elemeinek a módosítására, amelyek szemmel láthatóan ma már idejétmúltak? Amikor a szociális jelzőrendszerről szóló ügyek voltak, akkor az országban volt hatmillió mobiltelefon-előfizetés, most tízmillió van. Ez praktikusan azt jelenti, hogy ma már aligha van olyan ember, aki ne hallott volna mobiltelefonról. Tehát nem lehet azt elfogadni, hogy egy 80 éves nem tudja használni a mobiltelefont, mert egy gombot kell rajta megnyomni. Egyébként azon a vacakon is, ami nála van, egy gombot kell megnyomni. Magyarul: látszik a szándék, még a szándékot én értem is és támogathatom, csak miért nem gondoltak arra, hogy teljes körűen kellene ezt csinálni?
Az utolsó kérdésem az, hogy körülbelül mikor lesz a következő módosítás és az milyen terjedelmű lesz, mert mi is úgy vagyunk vele, hogy inkább akkor várunk egy kicsit, két hónapra nem csinálok szociális rendeletet, az teljesen értelmetlen.
Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Van-e további kérdés? (Senki sem jelentkezik.) Ha nincs, akkor a kérdések körét lezárom, és a megválaszolásra visszaadom a szót. Tessenek elosztani nyugodtan, hogy ki melyikre válaszol!
DR. LAKATOS HEDVIG (Szociális és Munkaügyi Minisztérium): Köszönöm szépen, visszafelé kezdeném. Az a helyzet, hogy tökéletesen megértem és egy pillanatilag nem vonható kétségbe Kósa Lajos polgármester úr kritikája, mások is megfogalmazták ezeket a kritikákat, mi magunk is megfogalmazzuk. Valóban, 1993 óta ez a nyomorult törvény körülbelül negyven alkalommal jelentős mértékben átalakításra szorult. Azt kell elfogadnunk, tudomásul vennünk, hogy általában a politikai hovatartozástól függetlenül, tehát 1998 és 2000 között is gyakran változtattuk a szociális törvényt, mert számos rendelkezése költségvetéstől függ. Tehát alapvetően a költségvetési körülmények, a költségvetési feltételek határozták meg ezt a rendkívül gyakori változtatást, ami teljesen ellentétes a jogbiztonság követelményével, a kiszámíthatósággal, az állampolgárok tájékozódási igényével. Tehát ezt egy pillanatig nem kívánjuk vitatni.
Arról szeretném tájékoztatni a tisztelt bizottságot, hogy 2008-ban reményeink szerint elő tudjuk készíteni az új szociális törvényt, amelynek első és legfontosabb célja, hogy átlátható, koherens szabályokat tartalmazzon. Szeretnénk azokat a részletszabályokat, amelyek nem szükséges, hogy törvényi szintű szabályt nyerjenek, kapjanak, végrehajtási szintre vinni, de mindenképpen deregulációs célunk is van, mert úgy gondoljuk, hogy számos olyan kérdést is szabályozunk a törvényben, amely tekintetében nem szükséges normatív szabályt alkotni. Hosszasan nem kívánnék a beszédemben önkritikát gyakorolni, érezzük, tudjuk a felelősségünket, és történetesen megértjük mind a polgármesterek, mind az állampolgárok értetlenségét és a felháborodásukat. Remélem, hogy a 2008-as évben valóban sikerül egy új szociális törvénnyel új történelmet írni a szociális szabályozás korszakában.
A jelen törvényjavaslat előkészítésével kapcsolatosan szeretném önöknek elmondani, hogy tiszta, jó szakmai lelkiismerettel mondhatom önöknek, hogy nagyon komoly előkészítés nyomán állt össze a törvényjavaslat. Lehet, hogy Nyugat-Európában ez nagyon rövid időtartamnak számít, de itt Magyarországon az, hogy több mint féléves előkészítés állt rendelkezésünkre, és több hónapon keresztül módunk volt Kiss Péter miniszter úr irányításával a törvényjavaslat egyeztetését lefolytatni, mindenképpen eltér a korábbi évek gyakorlatától. Nem szeretném hosszasan sorolni, hogy hány ízben írásban, testületi keretek között, a különböző szervezetekkel, önkormányzati érdekszövetségekkel, különböző testületekkel, társadalmi, szakmai szervezetekkel, természetesen az államigazgatás minden szegmensével került egyeztetésre ez a törvényjavaslat. Próbáltuk a sok-sok kritikai, javító észrevételt hasznosítani az anyagban, öt hónapon keresztül készült ez a törvényjavaslat. Arra is nagyon ügyeltünk, hogy még júniusban benyújtásra kerüljön pontosan azért, hogy az őszi költségvetési tárgyalás vonatkozásában determinációként jelenjen meg, tehát már a tavaszi, pontosabban a júniusban kormány által elfogadott előterjesztési anyag tartalmazza, hogy elsősorban a szolgáltatásfejlesztés és ezen belül a házi segítségnyújtás és az étkeztetés színvonalának, szolgáltatásának erősítésére jelentős költségvetési többletforrást szándékozik a költségvetési törvényjavaslat biztosítani. Tehát a szociális szolgáltatások azon kivételes területhez fognak tartozni 2008-ban, amely várhatóan jelentős többletforrást fog élvezni. Azt gondolom, ez nagyon fontos dolog.
A hatásvizsgálatokkal, a számításokkal kapcsolatosan engedjék meg, tisztelt képviselő urak és hölgyek, hogy egy nagyon fontos tényre, adatra hívjam fel az önök figyelmét: a 2007-es, illetve 2006-os adatok azt támasztják alá, hogy étkeztetésben Magyarországon mintegy 90 ezer fő részesül; tehát hangsúlyozom, szociális étkeztetésben. Súgja mellettem a kolléganőm, ő egy sokkal pontosabb számot tud: 96 ezer fő részesül. Azt gondolom, nem kell különösebben hosszasan fejtegetnem, hogy ez egy rendkívül alacsony szám, ennél a valóságban lényegesen több olyan magyar állampolgár van, akinek jogosultsága, igénye, jogos igénye lenne a szociális étkeztetésben való részvételre. Házi segítségnyújtásban 34 ezer fő részesül, ez is rendkívül alacsony szám. Tehát hiába van 1993 óta szociális törvényünk, hiába írja elő 1993 óta a szociális törvény minden települési önkormányzat számára kötelező feladatként ennek a két szolgáltatásnak a biztosítását, voltaképpen ez a szám valamikor 1997-98 körül beállt, és azóta semmiféle fejlődés, semmiféle javulás, fejlesztés ezeken a szolgáltatásokon nem figyelhető meg.
Ezért aztán voltaképpen - ha nagyon leegyszerűsítjük a dolgokat - ennek a törvényjavaslatnak a legeslegfontosabb üzenete ezen két szolgáltatásnak 2008-tól, illetve az azt követő években történő nagyon egyértelmű fejlesztése, szolgáltatás-színvonalának javítása. Minden egyes rendelkezése vagy nagyon sok rendelkezése ezt támasztja alá, ezt próbálja segíteni, és reményeink szerint az önök elé hamarosan benyújtásra kerülő költségvetési törvény rendelkezései is ezt igazolják vissza, mert ehhez nyilvánvalóan többletforrásokra van szükség.
Hogyan tudják azok a kistelepülések, törpefalvak például az étkeztetéssel kapcsolatos kötelezettségüket teljesíteni? A tekintetben azt szeretném önöknek mondani, hogy úgy gondoljuk, kistérségi szinten egy sokkal egyértelműbb, sokkal érezhetőbb pénzügyi ösztönző segítségével kívánjuk biztosítani, hogy a kistelepülések esetében is ez a szolgáltatás jó gazdasági, költségvetési kondíció mellett megszervezhető kell hogy legyen, tehát kistérségi szinten kell azoknak a településeknek gondoskodni ezekről a feladatokról, akik maguk nem tudják vagy a költségvetési feltételek nem adottak ehhez.
Kósa Lajos polgármester úr felvetésével kapcsolatosan, hogy az önkormányzati érdekszövetségek nem értenek egyet a törvényjavaslatban foglaltakkal, azt szeretném elmondani, hogy köszönöm, hogy aztán végül is korrigálta, mert a mi vezetőink arról tájékoztattak bennünket, hogy szakmai szempontból az önkormányzati érdekszövetségek nem vitatják ennek a törvényjavaslatnak a jogosságát és rendelkezéseit. Valóban eljutott hozzánk az az önkormányzati kritika, hogy nem követhető már ez a permanens, folyamatos jogszabályváltozás a szociális törvényben, de én úgy gondolom, hogy pontosan azért, mert itt most pluszforrások biztosításával valóban a jogbiztonság, az egyenlőség, a szociális rászorultság kérdésének a vizsgálata kerül előtérbe, nagyon fontos lenne, ha az önkormányzatok kellő figyelmet fordítanának ezen törvényjavaslat végrehajtására is.
Tehát a mi információnk és az írásban hozzánk eljuttatott önkormányzati érdekszövetségi észrevételek valóban jelezték ezeket a problémákat, de az érdemi szakmai változtatási javaslatokat természetesen hasznosítottuk. Ezt az általános jellegű kritikai megjegyzést, amit ön is, polgármester úr, megfogalmazott itt, köszönettel tudom venni, és természetesen továbbítom a minisztérium vezetése irányába. De itt most ezt nem fogjuk tudni követni, hogy hány önkormányzat, milyen határidővel teljesíti az önkormányzati rendeletek módosításával kapcsolatos kötelezettségét, arra nincs igazán egzakt, pontos rálátásunk és adatunk, hiszen ön is nagyon jól tudja, hogy az önkormányzatok törvényességi felügyelete a regionális közigazgatási hivatalok feladat- és hatáskörébe tartozik, tehát nekik kell figyelemmel kísérniük, hogy az önkormányzat az önkormányzatirendelet-módosítási kötelezettségét teljesíti-e, és milyen határidővel teljesíti.
A jelzőrendszeres házi segítségnyújtás, illetve a házi segítségnyújtás összekapcsolásának egyetlenegy fontos célja van, az, hogy a jelzőrendszeres házi segítségnyújtás, miután a szociális törvényben került szabályozásra, szociális szakmai tartalmat kell kapjon. Ugyanis jelen pillanatban a hatályos rendelkezések értelmében nincs szociális szakmai tartalom e mögött a szolgáltatás mögött. Önkritikusan értékelve a jelzőrendszeres házi segítségnyújtás fejlődését, azt kell mondjuk, hogy egy kicsit félre is ment, hiszen ilyen biztonsági jellegű célt kezdett el szolgálni. Ennél fogva nagyon fontos, hogy mihamarább valóban szociális célú szolgáltatássá alakítsuk át a jelzőrendszert is. Itt nincs másról szó, mit arról, hogy az a jelzőrendszeres házi segítségnyújtást biztosító szolgáltató, aki szeretné ezt a későbbiekben is biztosítani, annak 2008. december 31-éig házi segítségnyújtásra jogosultsághoz működési engedélyt kell kérnie.
Tehát nem arról szól ez a törvényjavaslat, hogy akiknek a szolgáltató ma jelzőrendszeres házi segítségnyújtást ad, azoknak 2009. január 1-jén már házi segítségnyújtást is kell nyújtani. Nem, nem erről szól. Nyilvánvaló, hogy aki jelzőrendszeres szolgáltatásban részesül, az egy más ellátotti kör, és más ellátotti kört, más rászorultságot feltételez a házi segítségnyújtás. Ez két különböző szolgáltatás. De nagyon fontos, hogy ne csak egy ilyen központi bázis legyen egy ilyen jelzőrendszernél, hanem szociális problémák, szociális indikáció céljából jelezzenek számukra, ne pedig azért, mert félelme van az idős embernek, vagy éppen be akarnak törni hozzá, vagy éppen, mert a szomszédja nagyon zajos, nem tud elaludni. Jelen pillanatban valahogy így működik ez a rendszer.
Mi azt szeretnénk, hogy ne csak ez legyen, hanem valóban, amikor valamilyen gondozási igénye van, valamilyen szociális segítségre van szüksége ennek az idős embernek, akkor ő használja ezt a jelzőrendszeres szolgáltatást, és akkor meg is kapja ezt a szolgáltatást. Ez lenne a lényege a dolognak. Azt gondolom, hogy nem lehetetlenítjük el ezzel az új szabállyal a jelzőrendszereseket, hiszen az egy év átmenet igenis elég. Ha Bóka polgármester úr alaposan megtekinti, hogy ma Magyarországon milyen feltételek mellett lehet kapni házi segítségnyújtásra működési engedélyt, akkor egész bizonyos, hogy arra a következtetésre jut, hogy nem kérünk lehetetlent, és nem a jelzőrendszer további működtetésének az ellehetetlenítése itt a cél.
Egy félreértést szeretnék tisztázni. Az idősotthoni ellátás időtartama továbbra is határozatlan idejű marad. Egyedül a rehabilitációs intézményi elhelyezés keretében változik, valóban nyolc évről öt évre csökken, de itt valami tévedés esete foroghat fenn.
A képviselő urak többen rákérdeztek, hogy vajon milyen szakmai megfontolások vezettek ahhoz a döntéshez, hogy 2009. január 1-jétől két alapszolgáltatási kötelező feladat megszűnik kötelező önkormányzati feladatnak lenni. Először is szeretném kihangsúlyozni, hogy nem a szociális szolgáltatás formája szűnik meg, tehát a közösségi ellátás és a támogató szolgáltatás a törvényjavaslat értelmében 2009. január 1-jétől állami feladat lesz. Tehát továbbra is biztosítani kell ezeket a szolgáltatásokat, csak a szolgáltatások működtetése, fenntartása nem kötelező önkormányzati feladat lesz, hanem az állam források biztosításával, pályáztatással kívánja ezeket a szolgáltatásokat megszervezni.
Az elmúlt tizennégy évben folyamatosan bővült az alapszolgáltatási paletta. Ezt önök nagyon pontosan, egyértelműen érzékelték, és nem vagyok benne biztos, hogy mindig teljes mellszélességgel támogatták a szolgáltatási formák növekedését, merthogy őszintén önkritikusan szólva az elmúlt tizennégy évről, nagyon sokszor kötelező feladatot állapítottunk meg, és bizony a szükséges források nem mindig voltak biztosítva hozzá, illetőleg nem megfelelő mértékben voltak biztosítva egy-egy új szolgáltatás ellátásához a költségvetési törvényben.
Pontosan azért, hogy az önkormányzatok mozgástere bővüljön, hogy a számos kötelező feladat tekintetében valamifajta lélegzetvételhez jussanak, úgy gondoltuk, hogy a két szolgáltatás - amely jellemzően elsősorban nem állami fenntartók által megszervezett nyújtott szolgáltatási forma, és az önkormányzatok leggyakrabban kistérségi, illetve magasabb lakosságszám mellett jönnek be, ennél fogva úgy gondoljuk, hogy szakmailag helyes az a törvényjavaslati kezdeményezés, hogy 2009-től ezen két szolgáltatás nem lesz kötelező önkormányzati feladat. Természetesen azokat az önkormányzatokat, amelyek megszervezték, vagy 2008-ban megszervezik, vagy 2009 után akarják megszervezni és pályáznak, és azokat a szakmai feltételeket, amelyeket a pályázati feltételek kiírásában kívánunk érvényesíteni, teljesíteni fogják, természetesen támogatni kell, és támogatni fogja a Szociális Minisztérium.
Tehát nagyon fontos kihangsúlyozni, hogy nem ennek a két szolgáltatásnak a megroppantását, visszafejlesztését kívánja célozni ez a törvényjavaslat, pusztán azt, hogy az a tízezernél magasabb lélekszámot magának tudó önkormányzat, amely eddig nem szervezte meg a támogató szolgáltatást, az 2009-ben ne kelljen hogy kötelezően megszervezze, ez egy önként vállalt feladata lehet 2009-től az önkormányzatoknak.
A Pénzügyminisztériummal folytatott tárgyalás során nagyon fontosnak érezte Kiss Péter miniszter úr is hangsúlyozni, hogy azok a források, amelyek jelen pillanatban a támogató szolgáltatások és a közösségi ellátások számára - akár a költségvetési törvény 3. számú melléklete, akár a 8. számú kistérségi ösztönző pénzeket biztosító mellékletében - 2007-ben rendelkezésre állnak, azokat a forrásokat mindenképpen nagyságrendileg szeretnénk megőrizni 2009-ben is azért, hogy megfelelő pénzügyi források álljanak rendelkezésünkre a jó szakmai színvonal biztosítása, a szolgáltatások továbbműködtetése céljából.
Elnézést kérek, ha valamely válaszra nem tértem ki, a kolléganőm jelezte, hogy ő még szeretne hozzáfűzni. Ha esetlegesen valaki valamely részletkérdésre kíváncsi, készséggel állok rendelkezésre. Ennyit írtam fel, és ezt gyorsan áttekintve mondtam el a mondanivalómat.
Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönjük. Tessék parancsolni!
DR. DÁVIDNÉ HIDVÉGI JULIANNA (Szociális és Munkaügyi Minisztérium): Csak egypár kiegészítést szeretnék még szakmai szempontból mondani a felvetett kérdésekre. A támogató szolgálatok és a közösségi ellátás vonatkozásában nagyon fontos az, hogy végre fejlesztés történhessen és ebben a földrajzilag és a célcsoportok vonatkozásában is nagyon különböző mértékű lefedettséget mutató szolgáltatási palettában elinduljon egy országos szolgáltatásfejlesztési koncepció készítése is. Pontosan ez a két szolgáltatás az, ahol a területi lefedettség nagyon nagy különbözőségeket mutat. Főleg a hátrányos helyzetű kistérségekben szinte egy szolgáltatás sem jelenik meg, míg a nagyvárosok környékén 24-25 szolgáltatás is van. Éppen ezért azokkal a szolgáltatókkal, akik a szakmai érdekképviseletet biztosítják és garantálják ennél a két szolgáltatásnál, elindult egy stratégiakészítés, ami gyakorlatilag nem szólna másról, mint meghatározná azt, hogy melyik évre kívánja elérni ezen a két szolgáltatáson belül a teljes lefedettséget, és mit jelent ez a teljes lefedettség. Az a forrás, ami rendelkezésre áll, ezen szempontok alapján kerülhet majd felhasználásra, és pontosan az lenne a célja, hogy ezek a szolgáltatások minél hamarabb teljes körű lefedettséget tudjanak biztosítani az országban; egyelőre még szűkebb ellátotti körrel, ami 2007. január 1-jétől a bekerülés feltételrendszerének alakításával már meg lett határozva, majd attól függően, hogy hogyan alakulnak a rendelkezésre álló források, ezt a kört lehet szélesíteni.
Az étkeztetéssel, illetve a plusz forrásokkal kapcsolatban voltak még kérdéseik önöknek. Az étkeztetés és a házi segítségnyújtás vonatkozásában dr. Lakatos Hedvig elmondta már, hogy milyen létszámok vannak jelen a jelenlegi rendszerben, az ellátotti körben. Én ezt kiegészíteném még azzal, hogy ma a 96 ezer fő étkeztetése az állami normatív hozzájárulások vonatkozásában 7,7 milliárd forintba kerül, míg a házi segítségnyújtás vonatkozásában az állami normatív hozzájárulás 3,7 milliárd. A két szolgáltatásfejlesztés - annak érdekében, hogy az étkeztetésben részesülők száma 2008-ban 20 ezer fővel megemelkedhessen - 1,8 milliárd többletforrás hozzárendelését jelenti, ami az állami normatív hozzájárulást jelentené, valamint 300 millió forintot, ami pályázati forrásokat biztosítana. Nagyon kicsi itt az infrastrukturális beruházási szükséglet, hiszen az étkeztetés vonatkozásában - itt egypár kérdésre közben azt gondolom, vissza tudok ezzel jelezni - a mobil étkeztetést nyújtó szolgáltatók elfogadható áron teljes országos lefedettséget tudnak biztosítani.
A házi segítségnyújtás ma 3,7 milliárd forintot jelent a normatíva szintjén, és nyilván ebben csak a normatíva van benne. 4,6 milliárddal történne meg a normatíva vonatkozásában a többletforrás hozzárendelése, és 500 millió forintos pályázati forrást jelentene. Ez azt jelenti, hogy a jelenlegi étkeztetés 81 200 forintos állami normatív hozzájárulás is még megemelkedik, de a mostani számításaink szerint is gyakorlatilag nagyon-nagyon minimális az az összeg, amivel ezt ki kell egészíteni ahhoz, hogy biztosítani lehessen a megfelelő szolgáltatást. A házi segítségnyújtásnál 111 500 forint ma az állami normatív hozzájárulás. Itt egy arányos óraszám-növekedéssel arányosan megnövelt normatíva biztosítaná a jelenleg a rendszerben lévők finanszírozását, és mi azt képviseljük, hogy az a differenciálás, amely az alacsony jövedelműek számára biztosított - amikor majd bekerül itt a fajlagos összegsorba a költségvetési törvénybe -, olyan összegű legyen, amelyet az önkormányzatnak nem kell kiegészíteni a saját forrásából, és a térítési díjjal együtt ki tudja gazdálkodni, meg tudja engedni magának, hogy plusz 10 ezer fő ellátását tudja biztosítani ebben az évben.
A hatásvizsgálatok. A jogszabályok hatásvizsgálatára vonatkozóan elhangoztak az információk, viszont csak egy rövid tájékoztatást szeretnék arról adni, hogy e színes szolgáltatói paletta hatásának a vizsgálata 2006-ban elindult az alapszolgáltatások körében, valamint az értékelések is, tehát azoknak a szabályozásoknak, amelyeket majd az új szociális törvény fog tartalmazni, illetve a szakmai részletszabályok, amelyeket nem szükséges törvényi szinten biztosítani, kialakításánál már a pontos, jelenlegi helyzetképből fogunk tudni kiindulni, és úgy tudjuk ezt szabályozni, hogy az nem lesz a valóságtól elrugaszkodott, a jelenlegi gyakorlatot fogja követni.
Ennyivel kívántam kiegészíteni. Amennyiben nem volt teljes, akkor várjuk a további jelzéseket vagy kérdéseket, ha úgy ítélik meg.
ELNÖK: Köszönjük szépen. Tisztelt Bizottság! A kérdések, válaszok elhangzottak. Ki kíván hozzászólni? (Senki sem jelentkezik.) A kérdésekben néhányan megfogalmaztak véleményt is. Lezárhatjuk? (Jelzésre:) Igen. Akkor nem adom vissza a szót, mert nincs mire reagálni. Köszönjük szépen.
Tisztelt Bizottság! A bizottságnak arról kell döntenie, hogy általános vitára alkalmas-e a beterjesztett törvényjavaslat. Kérdezem a bizottság tagjait, ki ért azzal egyet, hogy általános vitára alkalmas. Aki igen, kézfelemeléssel jelezze! (Szavazás.) Tizenhat igen. Ki szavaz nemmel? (Szavazás.) Tizenegy nem. Volt olyan, aki tartózkodott? (Szavazás.) Megállapítom, hogy az Önkormányzati és területfejlesztési bizottság általános vitára alkalmasnak minősítette a beterjesztett törvényjavaslatot 16 igen és 11 nem szavazattal.
Bizottságunk kíván-e előadót állítani a parlamenti vita során? Nem első helyen kijelölt bizottság vagyunk, tehát nem kötelező. (Dr. Tilki Attila jelentkezik.) Tilki Attila képviselő úr. Egyetértünk azzal, hogy Tilki Attila képviselő úr a bizottsági vitában elhangzottakról tájékoztatja a parlamentet? (Szavazás.) Igen, akkor a képviselő úr fogja ezt megtenni.
Köszönjük szépen, további jó munkát kívánunk önöknek.
A kisajátításról szóló törvényjavaslat (T/3328. szám) (Általános vita)
Rátérünk a sorrendben 2. napirendi pontunk megtárgyalására, a kisajátításról szóló törvényjavaslat általános vitára való alkalmasságáról kell dönteni. Most már köszöntöm dr. Turcsány Katalin főosztályvezető-helyettes asszonyt és Tóth Ágnes fogalmazó asszonyt. Gondolom, szóbeli kiegészítéssel készültek. Képviselőtársaim megkapták a törvényjavaslatot. Átadom a szót.
Dr. Turcsány Katalin szóbeli kiegészítése
DR. TURCSÁNY KATALIN (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Köszönöm szépen. Az új kisajátítási törvény megalkotását a következők indokolják. Először is a most hatályos szabályozás meglehetősen régi, mert egy 1976. évi törvényerejű rendelet, azonban említést érdemel, hogy a külön ágazati törvényekben - villamosenergia-törvény, bányászati törvény, vízgazdálkodásról szóló törvény, autópálya-törvény - szintén vannak kisajátítási szabályok.
Azonban az Alkotmánybíróság megállapította, hogy a most hatályos kisajátítási tvr. nem teljesíti az alkotmány 13. §-a szerinti követelményt, mégpedig két okból. Nem határozza meg elég konkrétan és elég részletesen azokat a közérdekeket, és ennek megfelelően azokat a kisajátítási célokat, amelyekre tekintettel közhatalmi eszközökkel elvonható valakinek a tulajdona. Másrészt pedig nem határozta meg azt sem, hogy ha fenn is áll a közérdek, melyek azok a konkrét körülmények, amelyek alapján éppen azt a meghatározott ingatlant kell kisajátítani. Végül azért bizonyult elégtelennek a most hatályos szabályozás, mert nem volt elég részletes a törvény abban, hogy biztosítsa az elvont tulajdonjogért járó teljes, feltétlen és azonnali kártalanítást.
Van még egy alkotmánybírósági határozat, amely számunkra most jelentős, ez az épített környezet alakításáról és védelméről szóló törvény, amelyben az Alkotmánybíróság alkotmányellenesnek találta az úgynevezett kiszolgáló út céljára a telkekből történő lejegyzés szabályait, ugyanis itt sem volt elég részletes az a szabályozás, hogy milyen okból és milyen részletes körülmények esetén lehet ingatlanból lejegyezni.
Az új kisajátítási törvényjavaslat célja az, hogy a kisajátítási célokat, a kisajátítási feltételeket, körülményeket és részletes szabályokat a külön ágazati törvényekből átvegye. Ezért a külön ágazati törvényekből a kisajátítási célokra vonatkozó szabályokat hatályon kívül helyezi, és átemeli ebbe az új törvénybe, egyszersmind ezzel egy egységes szabályozást valósít meg.
A törvényjavaslat célja az volt, hogy a bírósági gyakorlatban, a jogalkalmazás során felmerült értelmezési nehézségeket kiküszöbölje, ezért két legfelsőbb bírósági közigazgatási kollégium állásfoglalását is beépítette, csakúgy, mint jelenleg miniszteri szintű szabályozást is a kártalanítások kifizetésére törvényi szintre emelt.
Ami még az alkotmánybírósági határozatban külön megállapítást nyert, hogy okafogyott és elavult a kisajátításra vonatkozó törvényerejű rendelet amiatt, hogy bizonyos közérdekű beruházásokat nemcsak állam, vagy önkormányzat, vagy önkormányzati szervek valósítanak meg, hanem erre külön törvényekben feljogosított piaci szervezetek is. Ezek ki is fizetik a kártalanítást, azonban még sincs arra mód, hogy tulajdont szerezzenek. Ezért ez a törvényjavaslat külön paragrafust szánt arra - természetesen a külön törvények részletezik ezt -, hogy mikor van lehetőség arra, hogy a kisajátítást kérő a kártalanítás megfizetése ellenében tulajdont szerezhessen. Természetesen erre azért mindig nincs mód. Például autópálya esetében kizárólagos állami tulajdon az az útsáv, és vannak kizárólagos önkormányzati törzsvagyonba eső tárgyak is. Itt a kisajátítást kérő természetesen csak használati vagy vagyonkezelői jogosultságot fog szerezni.
Ami az új kisajátítási törvényjavaslatban a jelenlegihez képest részletes, a törvényjavaslat elején hívnám fel a figyelmet arra, hogy nemcsak felsorolja a kisajátítási célokat - úgymint honvédelem, területrendezés, energiaellátás, bányászat -, hanem mindenegyes kisajátítási célra nézve a következő paragrafusokban részletes szabályokat állapít meg arra vonatkozóan, hogy milyen konkrét feltételek esetén folytatható le, vagy mi az a konkrét körülmény és feltétel, ami a kisajátítást mégiscsak megalapozhatja. Sőt a 7. §-ra hívnám fel a figyelmet, ahol külön hatósági engedélyeket is megkövetel bizonyos földterületeknél, úgymint termőföld, műemlék, erdőterület. Ez azért lényeges, hogy azt megalapozza a közigazgatási hivatal számára, hogy konkrétan arra az ingatlanra van szükség, és konkrétan az a jogosult, aki ezen a területen a hatósági engedély alapján a közérdekű beruházást megvalósíthatja.
A törvényjavaslat egyértelművé teszi, hogy nemcsak az ingatlan tulajdonosa jogosult a teljes, feltétlen és azonnali, tehát a birtokba adás előtti kártalanításra, hanem bizonyos vagyoni értékű jogok jogosultja is, mégpedig kétféle jogcímen. Az egyik, hogy ők esetleg ezért a vagyoni jogért ellenértéket fizettek annak idején vagy fizetnek folyamatosan, a másik pedig az, hogy az ingatlanon állagmegóvást, sőt ezt meghaladóan értéknövelő beruházásokat végeztek. Indokolt tehát, hogy kártalanítás címén részükre is ez megtérüljön. Természetesen az ingatlan tulajdonosa ennyivel kevesebb kártalanítást fog kapni.
A törvényjavaslat elég részletes abban a tekintetben, hogy már a kisajátítást megelőzően, a most hatályos szabályozás is módot adott úgynevezett előmunkálatok végzésére. A törvényjavaslat ezt nagyon szigorúan és részletesen szabályozza, hiszen ekkor még kisajátítási döntésre nem került sor. Szakértőt kell kirendelni, ugyanúgy, mint ahogy a kisajátítási eljárásban. Tehát reméljük azt, hogy a kisajátítási eljárásban kirendelt szakértő a megalapozott és az értéken történő kártalanítás összegének a megállapításában hathatós segítséget fog nyújtani. Egyébként kormányrendeleti felhatalmazás is születik abban, hogy a szakértő kirendelésére vonatkozóan részletes szabályok kerüljenek megállapításra.
Újdonsága a törvényjavaslatnak az, hogy ha az a közérdekű cél, amire kérték a kisajátítást, bizonyos időtartamon belül nem valósul meg, akkor az eredeti tulajdonosnak visszavásárlási jogosultsága van. A birtokba adásra vonatkozóan részletesebb a szabályozás a most hatályoshoz képest. A lényeg az, hogy a birtokba adást megelőzően már ki kell fizetni a kártalanítást.
Röviden, és nem megterhelve a bizottság tisztelt tagjait, elöljáróban ennyit mondanék, de bármilyen kérdésre válaszolunk.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Tisztelt Bizottság! A kérdéseket és a véleményeket szerintem egy csokorba lehet kötni. Kíván-e kérdezni, véleményt mondani valaki? (Dr. Bóka István jelentkezik.) Parancsoljon!
DR. BÓKA ISTVÁN (Fidesz): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Bizottság! Az önkormányzati bizottságban nekünk alapvetően a preambulumban írtak, a közérdek és a tulajdonos tulajdonvédelméhez fűződő érdeke közötti egyensúly biztosítása tekintetében alapvetően a közérdekre, illetve a közérdek érvényesülésére kell a hangsúlyt helyezni.
A 2. § d) pontjában a kötelező állami, illetve kötelező önkormányzati feladatok tekintetében teszi lehetővé a kisajátítást. Nem anakronisztikus-e egy kicsit az önkormányzati törvényt figyelembe véve a feladatok felosztása tekintetében csak és kizárólag a kötelező feladatok tekintetében biztosítani ezt a lehetőséget? Hiszen szerintem ma már az életet nem fedi le az önkormányzati feladatok kötelező, illetve nem kötelező feladatokra történő felosztása. Például egy nagyon fontos cél a d) pontban, a kulturális cél egyáltalán nem szerepel. Gondolom, azért nem szerepel, mert a kulturális rész nem kötelező feladatként van definiálva az önkormányzati törvényben.
Miért nem szerepel a korábbi jogszabálytól eltérően - az indokolásban én találtam erre egyébként magyarázatot -, például bizonyos esetekben az önkormányzati lakásépítés biztosítása? Azt mondják, hogy ez már megszűnt állami, önkormányzati feladatnak lenni. Azért a szociálisbérlakás-építés vagy az önkormányzat lakáspolitikájával kapcsolatos lakásépítés meglehetősen markáns feladat, azt gondolom, és ehhez a lehetőségeket nem biztosítani, nem biztos, hogy jó dolog.
Egy technikai kérdés, ennek utánanézhettem volna. A terület- és településrendezési célnál az építmény megfogalmazásba például a nyilvános mélygarázs, földalatti parkoló beletartozik-e vagy nem? Gondolom, építménynek minősül az is. (Dr. Turcsány Katalin: Igen, az építésügyi törvény szerint.) Tehát ez egyértelmű.
Még egy kérdés. Például az Európai Unió tekintetében rengeteg városrehabilitációs célú pályázat fog majd kiírásra kerülni, ahol nagyobb akcióterületeket tudnak városi önkormányzatok egységesen fejleszteni. Például esetleg egy minimális magántulajdonosi érdek tud megvalósítani akár több száz milliós vagy milliárd forintos beruházásokat, mert mondjuk, az egyéb kisajátítási jogcímek nincsenek meg. Tehát ezek városrehabilitációs célú kisajátításáról nem gondolkoztak-e?
Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen. További kérdés, vélemény? (Senki sem jelentkezik.) Tisztelt Bizottság! Rövid véleményt hadd mondjak! Azt gondolom, hogy általános vitára mindenképpen alkalmas, alkotmánybírósági kötelezettség is mondja a dolgot.
Egyetlenegy észrevételt tennék. Maga a törvényjavaslat szövegével semmi gondom nincs, az indoklásban van egy apró gondom, amikor az 1. § indoklásában arról írnak, hogy nemcsak a magánszemély tulajdona lehet kisajátítható, hanem az állami és önkormányzati is. Az a kategória nincs felsorolva, hogy az állam tulajdona lehet önkormányzat tulajdona. Minden variáció fel van sorolva, de ez az egy nem, pedig a törvényből ez is következik. Csak ilyen önkormányzati szemmel nézve bántotta a szememet, de természetesen ez nem gond. Maga a törvényszöveg rendben van, tehát támogatjuk általános vitára a javaslatot. (Dr. Bóka István jelentkezik.)
Bóka úr még egy kérdést szeretne feltenni.
DR. BÓKA ISTVÁN (Fidesz): Nem kérdést, hanem észrevételt. Általános vitára alkalmasnak tartjuk, tehát az eddigi szabályozáshoz képest szerintünk ez az irányvonalat tekintve nagyságrendi előrelépés, különösen a jogalkalmazás tekintetében sok bizonytalanságot szüntet meg.
Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Van-e további hozzászólás, vélemény? (Senki sem jelentkezik.) Ha nincs, akkor lezárom, és visszaadom a szót reagálásra, illetve válaszadásra.
DR. TURCSÁNY KATALIN (Igazságügyi Minisztérium): Köszönöm szépen a kérdéseket. Ami Bóka képviselő kérdését illeti, azt gondolom, arra megoldást találtunk a törvényjavaslatban. Az tény, hogy az indokolás a 2. § d) pontjában felsorolja, hogy a kötelező önkormányzati feladatoknál is melyek azok - oktatási, egészségügyi, szociális és kommunális hulladékkezelő építmény elhelyezése -, amelyek konkrét kisajátításai eljárás kezdeményezésére jogosítanak, azonban felhívjuk a figyelmet a c) pontra, a terület- és településrendezésre. Miután az előbb mondtam, hogy nemcsak a kisajátítási célokat mondja meg a törvény, hanem minden egyes kisajátítási célnál a konkrét feltételeket is felsorolja, itt a 4. § (1) bekezdés c) pontjára hívnám fel a figyelmet, ami pontosan annak a kérdésnek a megoldását jelentené. Itt szó lehet terület- és településrendezési célú kisajátításról, tehát ez lenne a kisajátítási kérelemben, ilyen célra kellene a kisajátítást kérni. A lényeg az, hogy ha az építmény a településrendezési vagy településszerkezeti tervben, valamint a helyi építési szabályzatban szerepel és a cél az érintett ingatlanok tulajdonosai részéről valamilyen okból nem valósítható meg, és ez a közérdek, ami a kisajátítást indokolná, fennáll, akkor a kisajátítást ilyen címen kérni lehet. Tehát a városrehabilitációs célú kisajátításokat, azt gondolom, ez a kisajátítási jogcím és cél megoldaná.
Ami pedig kifejezetten az önkormányzati lakásépítést illeti, az valóban most már így nem kötelező önkormányzati feladat, de miután úgyis teljes kártalanítást kell fizetnie az önkormányzatnak, ami a forgalmi érték, és miután ez a törvényjavaslat azon nem változtat, hogy először adásvétellel kell megkísérelni a tulajdonjog megszerzését, ha ez meghiúsult, akkor lehet közhatalmi eszközökkel elvonni a tulajdont. Ha az önkormányzat lát olyan épületet, amit ő felújítani tud vagy pedig egy olyan telket, amin kíván önkormányzati bérlakást építeni, természetesen megpróbálhatja megvenni. Azt mondom, hogy ez az önkormányzati feladat jóllehet nem kötelező önkormányzati feladat, de megvalósítható.
Ami pedig azt illeti, hogy a kisajátítással ki szerez tulajdont. A cél az volt, hogy minden egyes kisajátítási célnak megfelelően - ha éppen az az ingatlan, ami a kisajátítással érintett, önkormányzati tulajdonban van, akkor kisajátítással megszerezhető állami tulajdonba, de ha például kötelező önkormányzati feladathoz van mint kisajátítási cél vagy pedig önkormányzati beruházás, ami megfelel a kisajátításnak - akár állami tulajdonú ingatlant is lehet kisajátítással önkormányzati tulajdonba venni. Tehát a cél éppen az volt, és reményeink szerint magából a normaszövegből ez egyértelműen következik is.
ELNÖK: Köszönjük szépen. Tisztelt Bizottság! Az általános vitára való alkalmasságról kell dönteni. Aki egyetért azzal, hogy általános vitára alkalmas, az kézfelemeléssel jelezze! (Szavazás.) Köszönöm szépen, huszonhárom igen. Ki mondott nemet? (Szavazás.) Ilyen nincs. Ki tartózkodott? (Szavazás.) Egy tartózkodás. Megállapítom, hogy a bizottság általános vitára alkalmasnak tartotta.
Kívánunk előadót állítani? (Senki sem jelentkezik.) Akkor írásban jelezzük a tisztelt Ház felé a bizottság döntését.
Köszönjük szépen, köszönjük az előterjesztést, további jó munkát kívánunk önöknek.
Tisztelt Bizottság! Utolsó napirendi pontunk, az egyebek tárgyalásához érkeztünk. Két dolgot szeretnék a bizottsággal megbeszélni. Az egyik az, hogy a visegrádi országok parlamentjei önkormányzati bizottságainak szeptember 25-27-én Pozsony környékén lesz egy találkozója, részt vehet a bizottságunkból is négy fő, megítélésem szerint célszerű. Erről a bizottság tagjai tudjanak, tehát kormánypárt és ellenzék két-két fő biztosításával jelezze a részvételünket, ha ebben egyetértés van. (Jelzésre:) Úgy látom, hogy igen. A létszámot pedig a frakciók leegyeztetik, és azt a bizottság tudomásul veszi. Természetesen majd az ott végzett munkáról szót váltunk a végén, hogy milyen témák kerültek napirendre.
A másik. Megkezdődik a munka, bizottságunknak is második féléves munkatervet javaslok, hogy készítsünk, ehhez javaslatokat kérnénk, hogy mit tárgyaljon meg a bizottság, kit hallgasson meg a bizottság, tartsunk-e kihelyezett bizottsági ülést, tartsunk-e nyílt napot. Az első félévben közepesen aktív volt az Önkormányzati és területfejlesztési bizottság. Mindenkitől kérjük a javaslatot, a titkár úrnál akár szóban, akár írásban lehet jelezni. Legjobb írásban, de ha valaki csak felveszi a telefont és ötlete van, az is kezelhető, rugalmasan kezeljük ezeket a dolgokat.
Kérdezem a bizottság tagjait, hogy van-e valakinek induláskor bárminemű kérése, javaslata. (Dr. Kovács Zoltán jelentkezik.) Alelnök úré a szó.
DR. KOVÁCS ZOLTÁN (Fidesz): A tervezhetőség érdekében. Amíg nincs különösebben nagy leterheltsége a bizottságnak, célszerűnek tartanám - többekkel is beszélve -, hogy kedden tartsunk bizottsági ülést, akár még fél tízkor is, illetve ha egy-egy törvényjavaslat kerül elénk, akkor a plenáris ülés előtt hétfőn, ha ez lehetséges; megoldható 12 és 13 óra között, hiszen ez most már részben gyakorlat. Ha kisebb a leterheltség, akkor kedden, amikor nagyobb, már részletes viták vannak, sok módosító indítvány van, hogy elő tudják készíteni a bizottsági ülést a munkatársak, akkor meg szerdán.
ELNÖK: Köszönöm a javaslatot, ennek megfelelően igyekszem a bizottság üléseit összehívni. Tehát amikor a parlamenti munka olyan, hogy nem zavarja a mi bizottságunk ülése, egyik képviselőtársunkat se akadályozza a parlamenti munkában, akkor sort kerítünk erre a praktikus munkaszervezésre.
Ha nincs más javaslat, kérés, akkor mindenkinek megköszönöm a munkát, a bizottság ülését berekesztem, további jó munkát kívánok mindenkinek.
(Az ülés végének időpontja: 11 óra 50 perc)
|
Jauernik István |
|
Jegyzőkönyvvezetők: Horváth Éva Szilvia és Szűcs Dóra