ÖTB-17/2007.
ÖTB-37/2006-2010.
az Országgyűlés Önkormányzati és területfejlesztési bizottságának
2007. szeptember 10-én, hétfőn, 12 óra 35 perckor
a Képviselői Irodaház I. emelet II. számú tanácstermében
megtartott üléséről
Tartalomjegyzék
Helyettesítési megbízást adott*
A napirendi javaslat kiegészítése és elfogadása*
Az egészségügyi ellátórendszer fejlesztéséről szóló 2006. évi CXXXII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat (T/.... Szám) (Bizottsági önálló indítvány benyújtásának kezdeményezése)*
A köztársasági elnök által megfontolásra visszaküldött, az Országgyűlés 2007. június 18-ai ülésén elfogadott, a települési önkormányzatok többcélú kistérségi társulásáról szóló 2004. évi CVII. törvény módosításáról szóló törvény (Zárószavazás előtti módosító javaslat megvitatása)*
Elnököl: Jauernik István (MSZP), a bizottság elnöke
Dr. Kovács Zoltán (Fidesz), a bizottság alelnöke
Szabó György (MSZP), a bizottság alelnöke
Dr. Buzás Péter (MSZP)
Ecsődi László (MSZP)
Dr. Ipkovich György (MSZP)
Dr. Mester László (MSZP)
Pál Tibor (MSZP)
Papp József (MSZP)
Sós Tamás (MSZP)
Varju László (MSZP)
Warvasovszky Tihamér (MSZP)
Bebes István (Fidesz)
Dr. Bóka István (Fidesz)
Erdős Norbert (Fidesz)
Horváth István (Fidesz)
Kósa Lajos (Fidesz)
Meggyes Tamás (Fidesz)
Tasó László (Fidesz)
Vigh László (Fidesz)
Nógrádi László (KDNP)
Helyettesítési megbízást adott
Balogh József (MSZP) Jauernik Istvánnak (MSZP)
Dr. Balogh László (MSZP) dr. Buzás Péternek (MSZP)
Gy. Németh Erzsébet (MSZP) Ecsődi Lászlónak (MSZP)
Dr. Bőhm András (SZDSZ) dr. Ipkovich Györgynek (MSZP)
Gulyás József (SZDSZ) Szabó Györgynek (MSZP)
Meggyes Tamás (Fidesz) megérkezéséig Tasó Lászlónak (Fidesz)
Dr. Ódor Ferenc (Fidesz) Vigh Lászlónak (Fidesz)
Pintérné dr. Víg Ilona főosztályvezető-helyettes (Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium)
Deák László (Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium)
(Az ülés kezdetének időpontja: 12 óra 35 perc.)
JAUERNIK ISTVÁN (MSZP), a bizottság elnöke, a továbbiakban ELNÖK: Jó napot kívánok! Az Országgyűlés Önkormányzati és területfejlesztési bizottságának mai ülését megnyitom. Tisztelettel köszöntöm a bizottsági ülésen megjelenteket. A bizottságunk határozatképes; 17 vagy talán most már 18 képviselőtársunk személyesen jelen van, így bizottságunk meg tudja kezdeni munkáját.
Tisztelt Bizottság! A múlt héten, a csütörtöki napon küldtük ki a mai bizottsági ülésre szóló meghívót, abban egy napirendi pont megtárgyalására tettem javaslatot. Most a napirendi javaslatot szeretném kiegészíteni még egy napirendi ponttal, konkrétan a köztársasági elnök úr által megfontolásra visszaküldött többcélú kistérségi társulásokról szóló törvény módosításáról szóló törvényhez benyújtott zárószavazás előtti módosító javaslatok megvitatásával. Bizottságunk ugyan múlt héten két darab bizottsági módosító javaslatot nyújtott be, ezt követően a mai parlamenti nap megkezdése előtt egy órával volt lehetősége képviselőtársaimnak módosító javaslatot benyújtani. Két ilyen indítvány érkezett. Javaslom, hogy ezekről is alakítsuk ki álláspontunkat, döntsünk e két javaslatról is, és ezt tárgyalja meg a bizottság a mai ülésünkön második napirendi pontként.
A napirendi javaslat kiegészítése és elfogadása
Kérdezem, hogy egyetértés van-e a mai napirend elfogadásában, tehát, hogy elsőként egy önálló bizottsági indítvány, törvényjavaslat benyújtására, másodikként pedig a zárószavazás előtti módosítók megvitatására kerüljön sor. Aki egyetért, kézfelemeléssel jelezze! (Szavazás.) Köszönöm szépen. Megállapítom, hogy a bizottságunk ennek megfelelően fogadta el a mai ülés napirendjét.
Tisztelt Bizottság! Az első napirendi pont előterjesztője én vagyok. Kezdeményezem, hogy bizottságunk nyújtson be törvényjavaslatot az egészségügyi ellátórendszer fejlesztéséről szóló 2006. évi CXXXII. törvény módosításáról. Aránylag rövid és kis módosításról van szó, ugyanakkor nagyon jelentős ez a módosítás, mert jelenleg két törvény egymás mellett ellentétes értelmezésre is ad okot.
Biztosan emlékeznek képviselőtársaim, 2006-ban elfogadtuk az önkormányzatok vagyonkezelői jogának átadásáról szóló törvényjavaslatot. Ezt az Ötv.-be, tehát a kétharmados törvénybe beépítettük a 80. § környékén. Ekkor szabályoztuk azt, hogy az önkormányzatoknál, amikor vagyonkezelői jog átadására kerül sor, milyen eljárást kell lebonyolítaniuk, hogyan történhet ez. Azt gondolom, hogy ez egy nagyon korrekt és jó szabályozás, akkor egyetértés volt a parlamenti pártok körében ennek tekintetében.
Ezt követően 2006 végén fogadta el a parlament az előbb említett egészségügyi ellátórendszer fejlesztéséről szóló törvényt. Ennek a törvénynek a 2. § (3) bekezdésében az szerepel, hogy amennyiben a helyi önkormányzat szerződéskötésre a korábban említett Ötv. vagyonkezelői jog átadásával kapcsolatos paragrafusokat alkalmazza, akkor az Áht. szerint kell eljárnia.
Most a módosításnak a lényege az, hogy beletesszük a törvénybe, illetve javasoljuk beletenni a törvénybe, hogy a szerződéskötés során - és ez az új rész - a közbeszerzésekről szóló 2003. évi CXXIX. törvény szerinti közbeszerzési eljárás helyett kell az önkormányzatoknak az Ötv. és Áht. szabályait alkalmazni. Elméletileg nem kizárt, hogy mind a két törvényt alkalmazni kellene, gyakorlatilag viszont kizárt. A Közbeszerzési Döntőbizottság konkrét ügy esetén már vizsgálta a dolgot, úgy értelmezi, hogy jogértelmezési problémát vet fel, hogy melyik törvényt kell alkalmazni. Ha a parlament elfogadja az általunk, remélem, benyújtásra kerülő törvényjavaslatot, akkor egyértelmű helyzetet teremtünk.
Szeretném hangsúlyozni, hogy az, hogy a közbeszerzési törvény előírásai helyett kell alkalmazni a vagyonkezelői jog átadásával kapcsolatos eljárást, részben könnyítést jelent, részben szigorúbb feltételeket jelent. Tehát nehogy félreértés legyen, nem a közbeszerzés kikerülését, hanem egy másik eljárás lefolytatását, amit nem most rendelünk el, hanem a korábban, tehát a 2006-ban elfogadott Ötv.-módosítással fogadtunk el.
Ennyiben kívántam beajánlani a törvényjavaslatot. A múlt hét végén elektronikus formában a bizottsági meghívóval egy hosszabb háttéranyagot is küldtünk. Képviselőtársaim jelezték, hogy nem mindenkinek sikerült ezt elolvasnia, úgyhogy, ha kérdés merül fel, akkor megpróbálunk válaszolni rá. Ennyi előterjesztés után megkérdezem, hogy a kormány részéről ehhez a napirendi ponthoz érkeztek-e. (Senki sem jelentkezik.) Az Egészségügyi Minisztériumból is jelezték, hogy valószínűleg itt lesznek, de úgy látom, hogy nincs itt most senki.
Tisztelt Bizottság! Kormányzati álláspontot semmiképpen nem tudhatunk, mivel ezt most fogjuk benyújtani, a kormány majd ennek megfelelően alakítja ki álláspontját. Kökény Mihály képviselő úrral, az egészségügyi bizottság elnökével egyeztettem, tehát ottani információ szerint ők támogatják ezt, az első indítvány onnan is indult el, de mivel önkormányzati ügy, ezért ilyen közös dolog lesz ez, hogy mi nyújtjuk be, és ők tárgyalják első helyen.
Kérdezem képviselőtársaimat, hogy van-e kérdés. Most van-e már mindenki előtt anyag, tehát haladhatunk-e? (Jelzésre:) A bólogatásból úgy látom, mehetünk. (Kósa Lajos jelentkezik.)
Kósa képviselő úr!
KÓSA LAJOS (Fidesz): Kérdeznék az előterjesztőtől, kevésbé formálisan. Számomra most nem teljesen világos, hogy mi ennek az értelme. A vagyonkezelői jog átadásának a mikéntjéről van szó, ez egy eljárási szabály. A mi értelmezésünk szerint, egyébként ezt voltunk szívesek elmondani azokban az esetekben is, amikor az MSZP-s vezetésű önkormányzat, mellőzve a közbeszerzési eljárást, adta volna át a kezelői jogát a saját egészségügyi ellátó intézményének, amire az MSZP nem sietett azt mondani, hogy szerintük ez ilyen meg olyan értelemben törvénytelen, mint ahogy most szemmel láthatóan az elnök úrnak az az álláspontja, hogy a kezelői jogra egyébként a közbeszerzési eljárási szabályok vonatkoznak, ha az önkormányzat át akarja adni, de amikor konkrét esetről volt szó az MSZP-s vezetésű önkormányzat esetén, akkor nem sietett ezt az elvi álláspontot tisztázni, de ez most alkérdés.
Csak azt nem értem, hogy miért nem megnyugtató a közbeszerzési eljárás algoritmusa erre. Mert ma már ugye az a helyzet, hogy a közbeszerzési eljárás az irányadó, és ha ebben kivételt teszünk, akkor a jogalkalmazás során csak a kuszaságot erősítjük. Tehát nekem az az álláspontom, hogy szerencsésebb, ha a közbeszerzési eljárás oldaláról közelítjük a dolgot, és azt mondjuk, hogy egészségügyi ellátó szervezetek esetén természetesen a '93. évi CXXIX-est kell alkalmazni. Tehát kérdezem, hogy mi ennek a tényleges oka.
Még egyszer mondom, Szeged esetében nem mondtad, hogy álljon meg a menet kedves Botka úr, mert a közbeszerzés így meg úgy.
ELNÖK: Van-e további kérdés? (Dr. Kovács Zoltán jelentkezik.) Alelnök úr!
DR. KOVÁCS ZOLTÁN (Fidesz): A háttérszövegben azt olvasom, hogy "A közbeszerzési törvény a 2007. január 1-jétől fennálló új Ötv. szabályaira nem reagált.". Egy törvény nem szokott reagálni, hanem pontosan a törvényalkotásnak kellett volna ez ügyben reagálni, akkor nem a törvénynek, hanem mondjuk a parlamentnek kellett volna a Kbt.-hez igazítani az eljárást. De most éppen nem ahhoz, hanem az Áht.-hez igazítjuk, tehát ez a másik, amit Kósa Lajos felvet.
ELNÖK: Ha időrendben nézzük a dolgokat, akkor egy kétharmados törvénnyel létrehoztuk a vagyonkezelői jog átadásának intézményét. Annak idején azt azért hoztuk létre, mert pontosan lehet látni, hogy amikor nem klasszikus áruvásárlás, szolgáltatásvásárlás van, hanem létrehoztuk a vagyonkezelői jog intézményét az Ötv.-ben, akkor ennek az átengedését, átadását, átruházását szabályoztuk az Áht.-ben.
Ezt azért tettük, mert pontosan érzékeljük, hogy a közbeszerzési eljárás szabályait alkalmazhatja egy önkormányzat, de ha kötelezően elrendeljük, akkor lehet, hogy soha nem jön létre egy vagyonkezelői jog átruházása, átadása, mert a közbeszerzési eljárásnak ismerjük a kemény kritériumait. Nem biztos, hogy a vagyonkezelés szempontjából a legjobb ajánlattevő a legjobb. Amikor létrehoztuk, mondom, kétharmados törvénnyel, a vagyonkezelői jog és átadásának jogintézményét, ezt követően módosítottuk a közbeszerzési törvényt, és akkor nem voltunk erre figyelemmel, hogy van egy kivétel, ami már egy kétharmados törvényben benne volt, hogy egy más eljárás. Amikor ezt az egészségügyi ellátórendszerről szóló törvénynél elfogadtuk, ahogy itt megfogalmaztuk, itt mindenki azt mondja, hogy neki ebből egyértelműen következik, ha egy törvényben az van leírva, hogy milyen eljárást kell alkalmazni, ebből következik, hogy nem egy más eljárást kell alkalmazni. Szerintem ez elég egyértelmű, de nem mindenkinek egyértelmű.
Tehát, amikor itt azt leírtuk, hogy az Áht.-ben leírt eljárást kell alkalmazni a vagyonkezelői jog átadására előírt nyilvános pályázati eljárás során, ebből következik, hogy nem a közbeszerzésit. De a Közbeszerzési Döntőbizottságnak nem ez az álláspontja. Ennek megerősítését - amely, mondom, 2006-ban született - szeretnénk beletenni, hogy ne legyen kétféle értelmezési lehetőség. Úgy gondolom, hogy ezzel már alelnök úr felvetésére is válaszoltam.
Van-e hozzászólás? Tisztelt Képviselőtársaim! Érzem, hogy lehetnek még kételyek. Meg fogjuk tárgyalni. Ha a bizottságunk benyújtja ezt a törvényjavaslatot, akkor ehhez módosító javaslatok jöhetnek, általános és részletes vita, tehát további vitát folytathatunk erről a kérdésről. (Kósa Lajos jelentkezik.)
Parancsoljon!
KÓSA LAJOS (Fidesz): Köszönöm szépen. Elnök úr, ha megengeded, azt a vélekedésedet, hogy egy pályázati eljárás kapcsán nem biztos, hogy a legjobb ajánlat a legjobb ajánlat, nem tudom értelmezni, mert a legjobb ajánlat a legjobb ajánlat. Tehát érted, ez önellentmondás. Ha úgy gondoltad, hogy mondjuk a közbeszerzési eljárások során általában a döntő kritérium az ár, meg még néhány mellékes körülmény, és mondjuk egy vagyonkezelői jog átadása kapcsán nem feltétlenül a legjobb ajánlatot, mármint árban a legjobb ajánlatot tevővel kellene szerződni, ezzel mélységesen egyetértek.
Hadd emlékeztessek mindenkit arra, hogy a pályázat kiírásakor, meg a súlyszámok megállapításakor konkrétan azt meg tudom mondani egyébként, hogy milyen egyéb kritériumokra vagyok figyelemmel, és ha valaki azt látja, hogy a nem tudom én, a száz összesen adható pontból harminc az ár, és egyéb feltételek meg a többi, akkor tán ki tudja találni, hogy nem feltétlenül a legjobb ár az, amire kíváncsiak vagyunk. Az egy másik történet, hogy azt hogyan lehet megindokolni, ez a közbeszerzés gyengéje, de ebben mindenképpen van lehetőség.
A közbeszerzés abból a szempontból jobb, úgy ítélem meg, mert meg kell őszintén mondjam, hogy ugyan azóta százezerszer módosult ez a közbeszerzési törvény, de ha a 2003-as CXXVIII-asról van szó, ennek az európai jogharmonizációjára a mindenkori igazságügyi tárca kiemelt figyelmet fordított. Pontosan azért, mert az európai pályázati rendszerünk esetében nagyon fontos, hogy onnan ne meszeljenek el bennünket, hogy kitalálják azt, hogy itt most mi már tagok vagyunk - ugye itt értékhatárok komoly problémát okoznak -, és hogy mi most azzal variálunk, hogy kikerüljük a közösségi értékhatárt és a közösségi szintű közbeszerzési eljárást. Erre egyébként általában szokott figyelmeztetni az ezzel foglalkozó brüsszeli apparátus, hogy ezekre figyelni kell.
Nekem az a problémám, csak ezt látatlanban most nem tudom mondani, de nagyon élénken emlékszem erre az Áht.-módosításra, hogy az eljárási szabály, amit az Áht. előír, ez meg nem EU-konform, mert egy csomó olyan alaki feltétel hiányzik belőle, amihez a Kbt. esetében az EU ragaszkodott. Ezért én most pillanatnyilag nem tudom pontosan megmondani, csak a vitában elhangzottak kapcsán mondom azt, hogy egyébként az egészségügyi ellátó szervezet esetében az ilyen pályázat EU-konformitására szerintem vigyázni kell, minden ellenkező esetben azok a pályázatok, amelyek a nemzeti fejlesztési tervben egészségügyi fejlesztésről szólnak, alapvetően lesznek rosszak, mert arra lehet hivatkozni, hogy már az alapeljárásban nem tartotta be az EU által előírtakat a magyar fél.
Ezért én a következőt tudom most mondani, mert elvileg most az alkalmasságról vitatkozunk.
ELNÖK: Hát arról, hogy benyújtsuk-e vagy ne.
KÓSA LAJOS (Fidesz): Én kifejezetten szeretnék kérdezni, csak most nem fogsz tudni rá válaszolni, az a bajom. Tehát a kérdésem úgy hangzik, figyelj: mivel tudod egész egyszerűen nekünk világossá tenni, hogy ez EU-jogharmonizált módosítás? Nekem ez a bajom. Ezért azt gondolom, hogy ha most be akarjátok nyújtani, akkor kénytelen leszek az alkalmasságnál - most tényleg nem is a tartalmáról beszélek, hanem az alkalmasságról - ellentmondani, de nem azért, mert nem tartom alkalmasnak, hanem mert nem vagyok róla meggyőződve. De azt tudom, hogy a '92-es Áht. nem volt konformizálva, csak nem alkalmazzuk lényegében semmire az Áht.-nak ezt a nyilvános pályázati részét. Szabadjon megjegyeznem, hülyeségekre alkalmazzuk, ami értelmezhetetlen egyébként.
Például, amikor az Államkincstár meghirdette a privatizáció során kiadott önkormányzati kötvények visszavásárlását, akkor arra alkalmazni kellett. Debrecen 40 milliós stock-kal rendelkezett, és nekünk közbeszerzést kellett hirdetni arra a kötvényeladásra, amit csak a kincstár tud megvenni, viszont a kincstár meg nem jelentkezhet, mert neki meg van tiltva a közbeszerzési pályázaton való indulás. Itt néztük egymást, ők meg akarták venni a kötvényemet, kötelezettségük volt rá, én el akartam adni, és nem tudtuk. És akkor kiderült, hogy ez nem EU-konform, és majd a közbeszerzés ad erre lehetőséget. Úgyhogy én inkább óvatosságra intenék, hogy még fussunk egy kört ezzel.
Egyébként csak úgy halkan jegyzem meg, Szeged esetében is azt mondtam, hogy pályázat, és minden más esetben is. Tehát ilyen értelemben bárki majd a fideszes önkormányzatok közül a kezelői jogot pályázat nélkül akarja kiadni, akkor azt fogom mondani, hogy nem helyes. Tehát itt én egyfajta elvi álláspontot szerintem megfogalmazhatok.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Tisztelt Képviselőtársam! Elfogadom a bírálatot, hogy a mondandóm nem volt tökéletes. Elég rövid a bizottsági ülésünkre fordítandó idő, mert a köztársasági elnök úr nemsokára beszél a parlamentben. Nem fejtettem ki bővebben, tehát nem voltam egyértelmű.
Ahhoz, amit a képviselő úr fölvet, hogy nem biztos, hogy EU-konform, két dolgot szeretnék mondani. Ha ez nem EU-konform, akkor is hozzá kell nyúlni ehhez a törvényhez, mert az van benne, ami most benne van. Tehát a hatályos törvényben, ha nem EU-konform, akkor is rendezni kell. Ha arra a következtetésre jutunk, akkor is kell valamit csinálni ezzel a jogszabállyal.
Annyi pontosítást tennék, hogy az Áht. szerint is ez is nyilvános pályázat, tehát ugyanolyan pályázat, mint a közbeszerzési, csak nem a közbeszerzési törvényben leírtak szerinti. Tehát, hogy nehogy valaki félreértse, hogy itt nem kell pályáztatni. De, ugyanúgy pályáztatni kell, és nyilvánosan kell tenni, sőt ez nem mehet ki a testület hatásköréből.
Éppen ezért ennek alapján, hogy a kérdés valóban fennáll és probléma van, azt javaslom, hogy nyújtsuk be ezt a törvényjavaslatot, és akkor vissza tudunk térni rá, és mindannyian foglalkozzunk ezzel az üggyel, hogy a magyar törvények olyanok legyenek, ami megfelelő és egyébként működőképes is az önkormányzatok számára.
Lezárhatom a vitát? (Pál Tibor jelentkezik.) Parancsoljon!
PÁL TIBOR (MSZP): Csak röviden szeretném mondani, hogy tisztázzuk. Én úgy tudom, hogy a vagyonkezelői jogot az EU a nemzeti jog keretébe utalja, de ezt meg kell nézni.
Viszont nagyon fontosnak tartom, ahogy a törvényben is van, hogy a vagyonkezelői jog odaadása persze pályázat útján történik, helyi rendeletet kellene készíteni, és itt nagyon fontos, hogy meg kell határozni, hogy mi az, amit elvárok a vagyonkezelőtől, milyen fejlesztést, milyen beruházást. Tehát ez egészen más, mint a közbeszerzési szabályzat.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Tisztelt Bizottság! Először arról kell döntenünk, hogy benyújtja-e a bizottság az előttünk lévő törvényjavaslatot. Ezt követően egy másik szavazás során pedig azt kérdezném, hogy sürgősségi kérelemmel együtt nyújtsuk-e be.
Tehát, aki úgy dönt, hogy nyújtsa be a bizottság, kézfelemeléssel jelezze! (Szavazás.) Tizenhat igen. Ki az, aki nemmel szavazott? (Senki sem jelentkezik.) Ki az, aki tartózkodott? (Szavazás.) Tizenkettő. A bizottság úgy döntött, hogy benyújtja.
Kérdezem a bizottságot, egyetért-e azzal, hogy kérjük a parlamenttől a sürgős tárgyalást. Aki igennel szavaz, kézfelemeléssel jelezze! (Szavazás.) Köszönöm szépen. Tizenhat igen. Nemmel szavazott-e valaki? (Szavazás.) Négy nem. És akkor nyolc tartózkodás. Akkor ennek megfelelően kérem titkár urat, hogy az anyagot készítsük el.
Tisztelt Bizottság! Második napirendi pontként kell megtárgyalnunk a többcélú kistérségi társulásokról szóló, köztársasági elnök úr által visszaküldött törvény zárószavazás előtti módosító javaslatait. Két módosító javaslat érkezett, azontúl, hogy bizottságunk benyújtott két javaslatot. Köszöntöm a napirendi pont tárgyalásánál az Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztériumból Pintérné dr. Víg Ilona főosztályvezető-helyettes asszonyt és Deák László urat. Tudnak-e mondani kormányálláspontot? Biztos nem, mert fél órával ezelőtt érkezett. Szakmai álláspontot mondanak-e röviden? Önöké a szó.
PINTÉRNÉ DR. VÍG ILONA (Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium): Jó napot kívánok! Természetesen nem tudunk egyeztetett kormányálláspontot mondani, csak szakmai álláspontot. Nem tudom, elnök úr, melyik módosító indítvánnyal kezdjük.
ELNÖK: Kezdjük azzal, amelyik korábban érkezett, a 32-es sorszámúval, amely Nagy László képviselő úr javaslata.
PINTÉRNÉ DR. VÍG ILONA (Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium): Az előterjesztő nem támogatja a módosító javaslatot.
ELNÖK: Illetve ez az ÖTM szakmai álláspontja.
PINTÉRNÉ DR. VÍG ILONA (Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium): Igen, az előterjesztő nevében...
ELNÖK: A kormány az előterjesztő.
PINTÉRNÉ DR. VÍG ILONA (Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium): A tárca nem támogatja, elnézést!
ELNÖK: Köszönöm szépen. Van-e kérdés, vélemény? (Erdős Norbert jelentkezik.) Parancsoljon!
ERDŐS NORBERT (Fidesz): Ez gyakorlatilag akkor nem ugyanaz, amit a múlt héten mi... (Jelzésre:) Ugyanaz. Akkor miért nem támogatja?
ELNÖK: Mondom a különbséget, van különbség. Tisztelt Képviselő Úr! A hatálybaléptetéssel bővítette képviselő úr az Önkormányzati és területfejlesztési bizottság javaslatát. Eléggé bizonytalanság van ott, ahol változás van vagy lesz, éppen ezért szeretné, ha minél előbb hatályba lépne. Különleges esetben, amikor három nap múlva hatályba lép, erre tesz javaslatot.
ERDŐS NORBERT (Fidesz): Köszönöm, akkor az észrevételeimet most elmondanám. Gyakorlatilag az első módosító indítvány is teljesen fércmunka volt az indoklást illetően. Most egy újabb indoklást kaptunk ugyanettől a képviselő úrtól. Tessenek figyelni, idézek belőle: "több olyan körülmény, amely megváltozott a beadástól illetően." Kérdezem, hogy milyen körülmények változtak. Semmi az égvilágon nem változott meg azóta. "Eljárásrendek kétségkívül ellentmondásosak." Nem értem, mi ellentmondásos ebben. A hatályos jogszabályokban mi az ellentmondásos?
Aztán a következő sorban: "jogi bizonytalanságok nem segítik ezt a folyamatot" - mármint itt a kistérségnél. Semmiféle jogi bizonytalanság nincs ebben a kérdéskörben. "A törvény a vártnál később léphet hatályba" - és itt jön be ez, amiről beszéltünk, hogy gyakorlatilag itt mást is indokol már, meg egy új kérdéskört hoz be. Minél később, kérdezem én.
Aztán az utolsó mondatban kezdődik a hatálybalépés lerövidítése. A módosító javaslat nem a hatálybalépés lerövidítésével foglalkozott, tehát gyakorlatilag nem ezzel kapcsolatosan adta ő be a módosító javaslatát. Az én értelmezésemben gyakorlatilag ez másról is szól. Gondolom, akkor ezért nem támogatta a tárca, ugye?
Köszönöm szépen.
ELNÖK: Kovács alelnök úré a szó.
DR. KOVÁCS ZOLTÁN (Fidesz): Gratulálok Nagy Lászlónak, hogy ilyen hamar megvilágosodott neki a történet. De azért azt gondolom, hogy nyugodtan nevezhetjük ezt az eljárást pofátlannak.
Miután azt teszi, hogy egy törvénytelen eljárásban megszavazza, hogy hogyan lehet a sarkadi kistérséget ellehetetleníteni, utána mint egy Grál-lovag, előjön és bead egy módosító indítványt, ugyanazt, amit egyébként már az önkormányzati bizottság beadott, azon az - hogy mondjam? - idézőjelbe tett aljas módon, hogy nyolc nap helyett három nap legyen, hogy azért valamennyiben eltérjen a korábbi indítványtól. Szóval azért ezt ne csináljuk.
ELNÖK: Ez az "aljas" kifejezés, azt gondolom, hogy... (Dr. Kovács Zoltán: Idézőjelbe tettem.) idézőjelben sem állja meg a helyét. Nincs itt a benyújtó. Azt gondolom, hogy a hatályba léptetés időpontjának változása érdemi, az pedig, hogy itt jó néhány személyesre veszi az indoklást, én ezt elfogadom, amit a képviselő úr tett. Természetesen megvitatjuk és dönt a bizottságunk, hogy támogatja-e vagy sem a módosító javaslatot.
Van-e további kérdés? (Senki sem jelentkezik.) Kívánnak-e reagálni?
PINTÉRNÉ DR. VÍG ILONA (Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium): Köszönöm, nem kívánunk reagálni.
ELNÖK: Tehát a minisztérium szakmai véleménye, hogy nem támogatja. Kérdezem képviselőtársaimat, támogatják-e a benyújtott javaslatot. (Szavazás.) Tizennégy igen. Ki az, aki nem szavaz? (Szavazás.) Kettő. Ki az, aki tartózkodott? (Kósa Lajos: Állj, elnök úr!)
KÓSA LAJOS (Fidesz): A "Ki az, aki nem szavaz?", az azt jelenti, hogy tartózkodik. "Ki az, aki nemmel szavaz?", akkor arra kérdezel, hogy ki szavaz nemmel. (Derültség.)
ELNÖK: Értem, képviselő úr, akkor még egyszer. Tehát az igennel szavazók száma: 14. Ki az, aki nemmel szavaz? (Szavazás.) Hat nem szavazat. Ki az, aki tartózkodik? (Szavazás.) Tizennégy nem tud kijönni, hét lehet csak. (Közbeszólás: Szabó Gyuri kettő!) Tizennégy-tizennégy? Ez nem támogatott. Tehát az önkormányzati bizottság nem támogatja. Sima nem.
A következő módosító javaslat a 33. számú, Márton Attila nyújtotta be. A minisztérium tud-e véleményt mondani?
PINTÉRNÉ DR. VÍG ILONA (Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium): Szakmai álláspontot tudunk mondani: nem támogatjuk.
ELNÖK: Van-e kérdés, vélemény? (Kósa Lajos jelentkezik.) Parancsoljon!
KÓSA LAJOS (Fidesz): Ugyanebben az időpillanatban az alkotmányügyi bizottság előtt tárgyalják ugyanezt, és Márton Attila képviselő úr oda ment, és megkért, hogy mondjam el az ő álláspontját, amiért benyújtotta ezt a javaslatot.
Az eredeti javaslat úgy szólt, hogy a jelenlegi javaslat szerint a derecskei kistérségben résztvevő települések, plusz Debrecen és Mikepércs tud egy kistérséget alkotni. Ezt egyébként a kormány támogatta. Aztán a parlament, a Hajdu Attila képviselő úr által előterjesztetteket szavazta meg, amiben Bocskaikert is szerepelt, hogy csatlakozzon a debreceni kistérséghez. E miatt a módosító indítvány miatt küldte vissza a parlamentnek a köztársasági elnök úr a törvényt, mert a bocskaikerti testület egyáltalán nem tárgyalta ezt az ügyet, mert ilyen előterjesztés és kezdeményezés, hogy bocskaikert is a debreceni kistérséghez tartozzon, nem volt.
Ugyanakkor volt egy másik javaslat, mert a Derecske-Létavértesi kistérségben résztvevő települések álláspontja az volt, hogy nekik mind a kettő elfogadható; a derecskei kistérségbe jelenleg javasolt települések tartozzanak Debrecenhez, vagy váljon szét a Derecske-Létavértesi kistérség. Ennek az az oka, hogy a létavértesi kistérség, amennyiben önállóan tud megalakulni, akkor a halmozottan hátrányos helyzetű besorolást kapja meg, amennyiben a derecskei kistérségben résztvevő települések is hozzácsatlakoznak, akkor ezt elbukja, egész egyszerűen azért, mert Sáránd, Konyár és Derecske, amelyek viszonylag nagy létszámú települések, Debrecen holdudvarába tartoznak, de részben Debrecen alvóvárosai, és egyébként infrastrukturálisan és egyéb szempontból sokkal fejlettebbek, mint a valóban perifériális helyzetű Létavértes, amely egyébként konkrétan a román határtól van öt kilométerre.
Márton Attila most a "b" verziót terjesztette elő, amire volt kezdeményezés. Kérem a bizottság tagjait, hogy fontolják meg, mert a dolognak csak abból a szempontból van jelentősége, hogy kiszúrunk-e kölcsönösen egy olyan kistérséggel, amely szétválasztva jobban jár. Derecske azért, mert visszakapja a korábbi járási rangot - egyébként neki ez pluszpénzt nem jelent, mert az adatai így is jók -, Létavértes pedig kistérségként meg tud alakulni, viszont a halmozottan hátrányos helyzetű besorolást, ami abszolút indokolt, megkaphatja, és pluszpénzt tud kapni, amit egyébként én messzemenőkig támogatok. Tehát ennek ilyen értelemben politikai vonzata abszolút nincsen, csak debreceni polgármesterként ismerem a helyzetet.
Tehát én mégis arra kérem a bizottságot, hogy tegye lehetővé azt, hogy Létavértes is jól járjon és Derecske is. Így összekötve kiszúrunk mind a kettővel.
ELNÖK: Köszönöm. Bizottságunkhoz is érkezett ilyen megkeresés polgármesterek részéről, akkor megnéztük ezt a jogi helyzetet. Itt zárószavazás előtti módosító javaslat benyújtására van lehetőség, zárószavazás előtt pedig olyan módosító javaslatot lehet benyújtani, amely meglévő koherenciazavart küszöböl ki. Tehát meggyőződésem szerint ilyenre nincs lehetőség ma már, tehát a parlamenti tárgyalás e fázisában.
Ami koherenciazavarra felhívta a köztársasági elnök úr a figyelmet, azt a bizottságunk a legutóbbi ülésén benyújtotta. Meggyőződésem, hogy ez nem házszabályszerű, mert nem küszöböl ki a törvénnyel, más törvénnyel, az alkotmánnyal vagy bármivel kapcsolatos ellentétet. Ez lehet, hogy jobb megoldás lenne, de ebben a parlamenti szakaszban már nincs lehetőség ilyen módosító javaslat benyújtására. Nem tudom, hogy az alkotmányügyi hogy ítéli meg, hogy befogadja-e vagy Házszabállyal ellentétesnek minősíti. Szerintem ez Házszabállyal ellentétes.
KÓSA LAJOS (Fidesz): Én azt szeretném kérni, hogy ezt bízzuk az alkotmányügyi bizottságra, mert mi mégis önkormányzati bizottság vagyunk. Egyébként ez értelmezési kérdés. Megkérdeztük a főtitkár urat, hogy mi is a teendő, és a főtitkár úr a következőt mondta. Ha a parlament koherenciazavar ügymenetben tárgyal egy törvényjavaslatot, akkor van az, hogy bizottsági módosítót lehet csak beadni, és a zárószavazás előtti vitában is csak az előterjesztő meg frakciónként egy-egy képviselő szólhat hozzá.
Ha valaki megnézi a kiküldött napirendet, akkor abban világosan szerepel a mostani státusza a vitának, mert ez nem koherenciazavar, hanem a köztársasági elnök küldte vissza a parlamentnek, és ilyenkor a főtitkár úr szerint az általános vitának egy speciális szakasza vonatkozik az eljárásra. Ha valaki megnézi a napirendet, abban az szerepel, hogy minden képviselő hozzászólhat a vitához, bárki. Koherenciazavar esetén ugye nincsen ilyen, ott csak frakciónként egy hozzászóló lehet. A vitához bárki hozzászólhat, a korlátozás az, hogy a házbizottság megegyezett abban, hogy csak nyolc percet szólhat hozzá egy képviselő, tehát nem korlátlan az ideje.
Maga a házbizottság is úgy értelmezte, hogy az általános vita speciális verziója vonatkozik erre. Egyébként abban az elnök úrnak igaza van, hogy amúgy nem pontosan leszabályozott ez a műfaj, mert a köztársasági elnök úr által visszaküldöttekre és újratárgyalásra nem körülírt szabályok vonatkoznak. Tehát záróvita, zárószavazás, de a záróvitától eltérően mindenki hozzászólhat. Azért mondom, hogy ez egy speciális helyzet. Bízzuk az alkotmányügyire, mi próbáljuk érdemben tárgyalni, azt javaslom, úgyis ez a szakbizottság.
ELNÖK: És akkor ne is szavazzunk róla?
KÓSA LAJOS (Fidesz): De, szavazzunk róla, nekünk úgyis az önkormányzati és területfejlesztési szempontot kell figyelembe venni. Ez a Létavértes a világ vége, a szónak a szoros értelmében, mindenfajta fejlettségi szempontból. Segítsünk nekik annyiban, hogy tudjanak halmozottan hátrányos helyzetű besorolást kapni.
ELNÖK: Köszönöm. Papp József képviselő úré a szó.
PAPP JÓZSEF (MSZP): Köszönöm. A legutóbbi ülésünkön egy elvi álláspontot megfogalmaztunk, hogy a köztársasági elnök úr kifogásaira válaszolva nyújtunk be módosító javaslatot. Nem tudok arról vagy nem tudom, hogy ezekről a javaslatokról az érintett önkormányzatok állást foglaltak-e. Amennyiben nem, ugyanaz a probléma, ami miatt az elnök úr visszaküldte. Úgyhogy én azt gondolom, hogy a korábbi elvi álláspontunkat tartsuk fenn, hogy arra válaszolunk, amit az elnök úr nekünk jelzett.
ELNÖK: Az én ismereteim szerint ezen települési önkormányzatok kezdeményeztek a hathónapos időtartamon belül, de ettől még én azt gondolom, amit a képviselő úr elmondott, tehát, hogy a legutóbbi bizottsági ülésen mi letettük a voksunkat.
KÓSA LAJOS (Fidesz): Elnök Úr! Én ezt elfogadtam, és bár részben érintett vagyok, de a legutóbbi bizottsági ülésünkön, biztos mindenki észrevette, nem is kezdeményeztem semmifajta módosító indítványt arra vonatkozóan, hogy most akkor melegítsük fel a Derecske-sztorit. Mert a bizottság elvi állásfoglalása, az ránk vonatkozik, el is fogadtam, de Márton Attilára konkrétan nem, ő kezdeményezett. Tehát állást azért csak kell foglalnunk, hogy a munkát elvégezzük.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Van-e további hozzászólás? (Senki sem jelentkezik.) Mielőtt szavazunk, megkérdezem, kívánnak-e reagálni.
PINTÉRNÉ DR. VÍG ILONA (Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium): Köszönöm szépen. Csak egy nagyon rövid reagálást szeretnék mondani. A most tárgyalt módosító indítvány például a Berettyóújfalui kistérség egyes településeit is érinti, és legjobb emlékeim és ismereteim szerint ebből a kistérségből például egyetlenegy kezdeményezés sem érkezett.
ELNÖK: Köszönöm a pontosítást. Tehát akkor Papp képviselő úrnak itt részben igaza volt, tehát azt a kérdést meg kell vizsgálni.
Kósa úr?
KÓSA LAJOS (Fidesz): Tépe kezdeményezte, ott voltam azon a közgyűlésen, ahol Tépe állást foglalt erről. Két település nem támogatta a dolgot: Sáránd és Tépe, de Tépe megtárgyalta a dolgot, csak nem támogatta, az más, de eleget tettek. A többiről nem tudok, de Tépe esetében biztos.
PINTÉRNÉ DR. VÍG ILONA (Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium): Valóban, az egyeztetések első szakaszában még Sáránd is gondolkodott hogyan döntsön, de én úgy emlékszem - attól függetlenül, hogy a tépei testület megtárgyalta -, hogy konkrét kezdeményezés nem érkezett. De például arra határozottan emlékszem, hogy Esztár nem szerepelt, vagy Kismarja, tehát akik a Berettyóújfalui kistérségnek jelenleg a tagjai.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Tisztelt Bizottság! Akkor döntünk. Ugyanaz a helyzet lenne, mint Bocskaikerttel, ha a parlament ezt elfogadná, de bízzunk benne, hogy a parlament bölcs döntést hoz.
Most pedig nekünk kell dönteni. Kérdezem a bizottságot, hogy egyetért-e a T/2911/33-as módosító javaslattal, Márton Attila javaslatával. Aki igen, az kézfelemeléssel jelezze! (Szavazás.) Tíz igen. Ki az, aki nem ért vele egyet? (Szavazás.) Tizenhat nem. Ki tartózkodott... (Jelzésre:) Nem tizenhat volt a nem, bocsánat! Tíz nem és hét tartózkodás. Tehát megismétlem: 10 igen, 10 nem és 7 tartózkodás, bár összességében a határozatban csak azt kell kimondanom, hogy a bizottság nem támogatja. Köszönöm szépen.
A napirendi pontjaink tárgyalásának végére értünk. Ezen a héten nem kell bizottsági ülést tartanunk, a jövő heti bizottsági ülésre a meghívót pedig időben meg fogják kapni. További jó munkát kívánok, viszontlátásra!
(Az ülés befejezésének időpontja: 13 óra 17 perc.)
|
|
|
Jauernik István |
Jegyzőkönyvvezető: Horváth Éva Szilvia