ÖTB-18/2007.
ÖTB-38/2006-2010.
az Országgyűlés Önkormányzati és területfejlesztési bizottságának
2007. szeptember 19-én, szerdán, 10 óra 15 perckor
a Képviselői Irodaház II. számú tanácstermében
megtartott üléséről
Tartalomjegyzék
Helyettesítési megbízást adott*
A napirendi javaslat elfogadása*
A Magyar Köztársaság 2006. évi költségvetésének végrehajtásáról szóló törvényjavaslat (T/3578. szám) (Általános vita)*
Az Állami Számvevőszék jelentése a Magyar Köztársaság 2006. évi költségvetése végrehajtásának ellenőrzéséről (3578/1. szám)*
Szelényi György (Pénzügyminisztérium) kiegészítése*
Dr. Lóránt Zoltán (Állami Számvevőszék) kiegészítése*
Szelényi György (Pénzügyminisztérium) reflexiója*
Döntés az általános vitára való alkalmasságról*
A kisajátításról szóló törvényjavaslat (T/3328. szám) (A bizottság feladatkörébe tartozó módosító javaslatok megvitatása)*
Egyes szociális tárgyú törvények módosításáról szóló törvényjavaslat (T/3449. szám) (A bizottság feladatkörébe tartozó módosító javaslatok megvitatása)*
Elnököl: Jauernik István (MSZP), a bizottság elnöke
Balogh József (MSZP), a bizottság alelnöke
Dr. Balogh László (MSZP)
Dr. Buzás Péter (MSZP)
Ecsődi László (MSZP)
Gy. Németh Erzsébet (MSZP)
Pál Tibor (MSZP)
Papp József (MSZP)
Sós Tamás (MSZP)
Varju László (MSZP)
Warvasovszky Tihamér (MSZP)
Gulyás József (SZDSZ)
Dr. Bóka István (Fidesz)
Erdős Norbert (Fidesz)
Meggyes Tamás (Fidesz)
Tasó László (Fidesz)
Vigh László (Fidesz)
Helyettesítési megbízást adott
Dr. Kovács Zoltán (Fidesz) dr. Bóka Istvánnak (Fidesz)
Szabó György (MSZP) Ecsődi Lászlónak (MSZP)
Dr. Balogh László (MSZP) távozása után Papp Józsefnek (MSZP)
Dr. Ipkovich György (MSZP) Balogh Józsefnek (MSZP)
Dr. Mester László (MSZP) Jauernik Istvánnak (MSZP)
Sós Tamás (MSZP) távozása után dr. Buzás Péternek (MSZP)
Dr. Bőhm András (SZDSZ) Gulyás Józsefnek (SZDSZ)
Horváth István (Fidesz) Tasó Lászlónak (Fidesz)
Nógrádi László (KDNP) Vigh Lászlónak (Fidesz)
Gy. Németh Erzsébet (MSZP) távozása után Varju Lászlónak (MSZP)
Dr. Ódor Ferenc (Fidesz) Meggyes Tamásnak (Fidesz)
Kósa Lajos (Fidesz) Erdős Norbertnek (Fidesz)
Szelényi György főosztályvezető-helyettes (Pénzügyminisztérium)
Dr. Lóránt Zoltán főigazgató (Állami Számvevőszék)
Dr. Jobbágy Zsuzsa főosztályvezető-helyettes (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium)
Dr. Lakatos Hedvig főosztályvezető-helyettes (Szociális és Munkaügyi Minisztérium)
Dr. Lantai Csilla osztályvezető (Szociális és Munkaügyi Minisztérium)
Simon Ákosné főigazgató-helyettes (Állami Számvevőszék)
Németh Gábor igazgatóhelyettes (Állami Számvevőszék)
Dr. Tóth Zsófia fogalmazó (Szociális és Munkaügyi Minisztérium)
(Az ülés kezdetének időpontja: 10 óra 15 perc)
JAUERNIK ISTVÁN (MSZP), az Önkormányzati és területfejlesztési bizottság elnöke, a továbbiakban ELNÖK: Jó napot kívánok! Tisztelettel köszöntöm az Önkormányzati és területfejlesztési bizottság mai ülésén megjelent hölgyeket, urakat. A bizottsági ülésünket megnyitom.
A bizottságunk határozatképes. Tizenhárom képviselő személyesen van jelen és hét képviselőtársunk megbízást adott a helyettesítésére. Elnézést kérek a késői kezdésért, de képviselőtársainkra vártunk. De úgy láttam, hogy hasznosan telt itt az idő, és időközben mindenki tudott tájékozódni és az ügyeket intézni.
A napirendi javaslat elfogadása
Tisztelt Bizottság! A mai ülésünkre írásban kiküldtük a meghívót, azt javaslom, a mai ülés napirendjére azt fogadjuk el, más javaslat nem érkezett. Tehát fölteszem szavazásra, egyetért-e a bizottság azzal, hogy a mai ülésünk napirendje az előre írásban kiküldötteknek megfelelően alakuljon. Aki igen, kézfelemeléssel jelezze. (Szavazás.) Köszönöm szépen. Megállapítom, hogy a bizottságunk eszerint elfogadta a mai ülés napirendjét. Ezek szerint négy napirendi pontunk lesz.
Elsőként megtárgyaljuk a Magyar Köztársaság 2006. évi költségvetésének végrehajtásáról szóló törvényjavaslat általános vitára való alkalmasságát, amely viseli a T/3578. számot. Ezzel együtt tárgyaljuk az Állami Számvevőszék jelentését a Magyar Köztársaság 2006. évi költségvetése végrehajtásának ellenőrzéséről, amely a /1-es számon található. Jelentős, nagy anyagokról van szó. Titkár úr itt behozta valamennyi kötetet, képviselőtársaim láthatják.
Köszöntöm a napirendi pont tárgyalásához érkezett Szelényi György urat a Pénzügyminisztériumból. Köszöntöm dr. Lóránt Zoltán főigazgató urat és Simon Ákosnét is köszöntjük. Most első alkalommal van itt, tisztelettel köszöntjük. Jó munkát kívánok önnek!
A napirend tárgyalásánál a korábbi hagyománynak megfelelő tárgyalási módot javaslom. Sok anyag van, a sok minden leírt dolognak egy része tartozik az önkormányzathoz és területfejlesztéshez. Azt javaslom, hogy ezzel kapcsolatos dolgokra fókuszáljunk. Természetesen nem kizárt bármelyik kérdés is, de azért célszerű, ha ezekkel a kérdésekkel foglalkozunk.
Elsőként megadom a szót a kormány képviseletében jelenlévő Szelényi úrnak szóbeli kiegészítésre, utána pedig Lóránt úrnak. Tessék parancsolni!
Szelényi György (Pénzügyminisztérium) kiegészítése
SZELÉNYI GYÖRGY (Pénzügyminisztérium): Köszönöm a szót. Tisztelt Bizottság! Tisztelt Elnök Úr! Röviden néhány gondolatot. A kormány az államháztartási törvényben kapott feladatának megfelelően augusztus 31-ig benyújtotta a parlamentnek a 2006. évről szóló zárszámadási törvényjavaslatát. A törvényjavaslatban jelentős helyet foglal el az önkormányzatok gazdálkodásáról, az önkormányzatok központi költségvetési kapcsolatairól történő beszámolás és az ezzel kapcsolatos megállapítások, a gazdálkodás elemzése és a támogatások elszámolásával kapcsolatos számszaki elemzések.
Bízom benne, hogy az anyagból kitűnik, az önkormányzatok 2006-ban mintegy 3240 milliárd forinttal gazdálkodtak. Ez mintegy 10 százalékkal több bevételt jelent a korábbi évhez képest. Tudjuk, hogy mindig az alapkérdés az, hogy adott összeg milyen feladattömeggel van összehangolva, hogyan kapcsolódik ez a kettő egymáshoz. A 2006. évi gazdálkodásban az állami támogatások, hozzájárulások, átengedett személyi jövedelemadó mintegy 1328 milliárd forintot tett ki, az összes bevételeknek, gazdálkodási összegnek valamivel több mint 40 százalékát. Jelentős összeg nyilván a saját bevételek és saját bevételeken belül a helyi adók mértéke, ezen belül az iparűzési adó az ő 380 milliárd forintjával. Egyébként az ismert önkormányzati típusok közötti megosztásával és megoszlásával is jelentős gazdálkodási tényező.
Az önkormányzatok gazdálkodásában 2006-ra teljesedett ki elsősorban inkább az együttműködésre a többcélú kistérségi társulásokban való gazdálkodás, feladatmegoldás gyakorlata - 2004-től van igazából -, hogy erre a központi költségvetés valamilyen formában támogatást ad. 2006 volt az, amikor először átfogóan normatív körülmények között, normatív formában adta ezeket a támogatásokat, és ezzel mintegy 15,5 milliárd forinttal járult hozzá a többcélú kistérségi társulások szervezéséhez, feladatellátásához, a pénzben való ösztönzéshez. Ennek keretében mintegy 154 többcélú kistérségi társulás részesült támogatásban. 2950 önkormányzat a tagja az előbb említett többcélú kistérségi társulásoknak.
A zárszámadási törvényjavaslatról az Állami Számvevőszék részletes elemzést készített. Az ebben leírtakat igazából bennünket érintően most két részre bontanám. Egyrészt a megállapításaiban számos önkormányzat gazdálkodásával, az állami támogatások és hozzájárulások kezelésével állapított meg olyanfajta hiányosságokat, jogtalan igénybevételeket, amelyek kapcsán mind a normatív hozzájárulásukban, mind a kötött, központosított előirányzatokban, más előirányzatokban visszafizetési kötelezettség keletkezett. Ezzel kapcsolatban a kormányzat nevében kérném a tisztelt bizottságot, hogy az Állami Számvevőszék visszafizetési javaslatának módosító indítvány formájában való benyújtását megtegye és ezt támogatni legyen szíves. Másrészt meg jelzem azt, hogy az állami számvevőszéki megállapításoknak más része alapvetően szabályozási jellegű dolog, amely természetesen a következő időszak egy részén visszacsatolható volt, de a legtöbb szabályozási dolog pedig természetesen a következő időszak tervezési munkáiban kerül majd realizálásra.
Köszönöm a szót. Bevezetőül ennyit szerettem volna mondani.
ELNÖK: Köszönjük szépen. Lóránt Zoltán főigazgató úré a szó.
Dr. Lóránt Zoltán (Állami Számvevőszék) kiegészítése
DR. LÓRÁNT ZOLTÁN (Állami Számvevőszék): Köszönöm. Tisztelt Bizottság! Tisztelt Elnök Úr! Én is megpróbálok rövid lenni. Egy rövid felvezető után alapvetően az önkormányzati likviditásról, illetve ha úgy tetszik, a hitelfelvételről szeretnék egy rövid elemzést adni. Máris most tisztelettel kiemelném, hogy az a három tábla, nem a reklám helye, de meghívtak a Közgazdász Vándorgyűlésre, és a debreceni előadásomból kiemeltem a tisztelt bizottságnak három olyan táblát, amit úgy érzem, hogy alapvetően ide vonatkozó rész volna.
A zárszámadás kapcsán, mint ahogy a főosztályvezető-helyettes úr elmondotta, közel 1400 milliárd forint jogszerű igénylését, felhasználását ellenőrizte az Állami Számvevőszék. Azt szeretném ezzel kapcsolatban elmondani, hogy ha meg tetszenek nézni, ez mintegy 375 millió forint elvonás, és nettó értékben, mert hála istennek, azért találunk pozitív dolgokat is, amikor 27,1 millió forint pedig járt volna, de nem kapta meg, tehát nettó értékben mintegy 347 millió forint elvonásra teszünk javaslatot. Ezt a pénzügyminiszter egyetértésével, mint ahogy a főosztályvezető-helyettes úr javasolta, kérem, hogy a bizottság támogassa, és az elvonásra majd módosító indítvány legyen.
Amire szeretném felhívni a figyelmet, mert azért eléggé eposzi kellékekkel van ez megírva, az I. kötet 30. oldalától van az önkormányzati alrendszer sűrítve, a 45. oldaltól pedig javaslatokat fogalmaztunk meg a kormánynak és természetesen a szakminisztériumoknak. (Dr. Bóka István megérkezik.) Nagy szeretettel felhívnám a figyelmet arra, ha a jelentésünkben meg tetszenek nézni, hogy az ellenőrzött önkormányzatok közül - félve mondom ki - ötnél nem volt csak probléma az igényléssel és a kulcsszámfeldolgozással, tehát amit egy kormányhatározat is előír, magyarul hogy az a 156 jogcím még mindig nagyon sok, ráadásul évente változik. Tehát ilyen értelemben nagyon fontosnak tartom, hogy az elkövetkező években a Magyar Államkincstár még jelentősebb szerepet kapjon az ellenőrzésben. Ezt nagyon támogatnám, mert közel 1400 milliárd forint megy ki a költségvetésből, bocsánatot kérek, ellenőrzés nélkül, mert mindannyian tudjuk, hogy az, amit ex ante ellenőrzés keretében a Magyar Államkincstár végez megelőző jelleggel, mindannyian tudjuk, nem a tény, mert az az igénylés, és az íróasztaltól a kódszámok alapján próbálják. Tehát a Magyar Államkincstárnak az ilyen szerepét nagyon javasoljuk a jövőben ellenőrizni.
A másik dolog, amit szeretnék hosszabban említeni, hogy vezető elemző közgazdászok előszeretettel mondják, hogy az alrendszerünk, tehát az önkormányzati alrendszer eladósodott. Most erről szeretnék tényleg egy párpercest röviden. Mindjárt azt szeretném bebizonyítani, hogy ez egyik oldalról igaz is, meg nem is. Ha megtetszenek nézni az államháztartás egészének az eladósodását, ott a séma, akkor a 14000 milliárdhoz képest ezen alrendszernek ez a milliárdos nagyságrendű adóssága önmagában nem jelentős tényező, főleg ha megnézzük, hogy az alrendszernek 3200 milliárdos bevételi-kiadási előirányzata van. Ha viszont azt nézzük meg, hogy ebben is van egy dinamika, hogy folyamatosan nő, ha azt nézzük meg, hogy ezen belül is az előirányzathoz képest majdnem 4,5-szerese a tényleges teljesítés, akkor azért ezt másképp kell kezelni. Ha azt is megnézzük, az előirányzaton belül - félve mondom ki, de ebből politikai felelősség is lesz - az elmúlt két évben ötszörösére nőtt a fejlesztési célú kötvénykibocsátás az alrendszeren belül, ötszörösére. Ez már nem 4-5 éves, hanem 10 év fölötti hitelfelvétel. Itt pedig akkor elkövetkező testületi kurzusokra is vállal az önkormányzat hitelfelvételével kötelezettséget. Ami pozitív viszont ebben a hitelfelvételben, hogy ezeknek a döntő része, majdnem kétharmada, hála istennek, hosszú lejáratú kötelezettség, tehát fejlesztési célú kötelezettség és nem likvid üzemeltetési hitelekre veszik fel.
Más oldalról, hogy ha ezt megnéznénk mélyebben, akkor ennek a jelentős hitelállomány-növekménynek meg az abszolút összegnek is, bocsánatot kérek, a főváros, a fővárosi kerületek és a megyei jogú városok a kétharmadát testesítik meg. Tehát magyarul nem lehet az mondani, hogy az önkormányzati alrendszer egészére jellemző ez a hitelfelvételi dinamika, mert egyrészt a fővárosnál a metróépítési kényszer meg számos egyéb, intézményfenntartó szerepkörből adódóan van ez a probléma, magyarul a megyei jogú városok pedig előremenekülnek a fejlesztési koncepcióval. Tehát ilyen értelemben megint más dolog, még egyszer aláhúzom, hogy fejlesztési célú a döntő és nem üzemeltetési rövid távú.
Más dolog, ha meg tetszenek nézni a likviditási görbét, a likviditási görbe az elmúlt öt évben enyhén szólva a nullához konvergál. Ez viszont mit sugall? Azt sugallja, hogy az önkormányzatoknál pénzügyi, finanszírozási problémák ténylegesen felvetődnek. Miért? Mert a közalkalmazotti béremeléseknek az elmúlt 2-3 éves hatását gazdálkodta ki, ez volt többségében, másrészt az inflációkövető dologi automatizmusok már régóta nincsenek biztosítva. A likviditási görbét azért is szeretném külön a figyelmükbe ajánlani, mert ott mi tapasztaljuk, és sajnálattal emelem ki, hogy elmaradt felújítások, elmaradt beszerzések is vannak e szerepkör mögött, és nem utolsó sorban, ha a 30 napon túli kintlévőség, követelések állományát nézzük meg, akkor decemberben mindig találkozunk egy jelentős csikicsukival. Mondjuk ezt már évtizedek óta sajnos a költségvetési szerveknél látom, hogy számlákat áttolunk januárra és így megpróbálunk előremenekülni. Tehát magyarul a likviditási mutatók alakulásán belül mindenféleképpen nagyon... Tehát a forráskivonás egyértelmű, a jelentésünkben is lehet látni, hogy végeredményben az évközi módosításokkal van a múlt évi szinten az önkormányzat.
A másik dolog, megint félve mondom, de a bizottság figyelmét muszáj felhívnom arra, hogy jogosan nagy reménységgel vagyunk a 8000 milliárdos EU-pénzeknek a bejöveteléhez. Ezeknek a nagyobbak része hol landol? Az önkormányzati alrendszerben. Az önkormányzati alrendszer pedig ennek a saját forrásigényével vagy bír vagy nem bír. Tehát itt a hitelfelvételi dinamika ebből adódóan biztos, hogy még tovább fog nőni.
A másik dolog, ezt meg még jobban félve mondom ki, a vizsgálati tapasztalataink igazolják azt, nagyon szépen kérem, hogy bizottságon belül maradjon, bocsánat, ez nem reklám, hogy arra pályáznak, arra pályázik az önkormányzatok többsége, amiben biztos, hogy nyer, és nem arra, ami a gazdasági programmal és a fejlesztési koncepcióval alá van támasztva. Nagy különbség ám, hogy azt installálom-e, ahol majd biztos pályázok és nyerek, vagy azt, ami a térségi feladataim ellátásához, ha úgy tetszik, a közszolgálati feladat ellátásához szükséges. Nem beszélve arról, hogy egyetlen egyszer nem találkoztunk olyannal, hogy a megnyert beruházásnak az installálást követő üzemeltetési fejlesztési terve, ha úgy tetszik, hatástanulmánnyal bírna, mert egy dolog, hogy én majd realizálom azt a javat. Mi lesz utána? Tehát ilyen értelemben azt viszont örömmel mondom, hogy hála a jó istennek, pályázni már megtanultak, pályázni tudunk, de még egyszer aláhúzom a saját részt, és azt, hogy mire pályázok és a gazdasági fejlesztési programmal összefüggésben legyen, azzal pedig itt még számos esetben nem találkoztunk.
Utoljára a hármas blokkomban hivatalból is kötelességem felhívni a figyelmet arra, nem reklám, hogy az Állami Számvevőszéknek a jövőt illető átfogó elemzési programjában milyen kiemelt feladatokra tesszük a hangsúlyt. Nyilván a költségvetési egyensúlyt és a költségvetés helyzetét változatlanul vizsgáljuk az önkormányzatoknak. Vizsgáljuk kiemelten az EU-s források igénylésének és hasznosításának a lehetőségét, az e-közigazgatás tényleges létjogosultságát, és természetesen a belső ellenőrzési és az egész rendszer, ellenőrzési rendszer működése kapcsán odafigyelünk a korábbi vizsgálati tapasztalatok realizálására. Meg kell mondanom, hogy ebben megint pozitív példa számunkra, hogy a korábbi évek vizsgálati jelentései javaslatainak a realizálásában az önkormányzatok mind teljesebb körűen próbálják a számvevőszéki megállapításokat hasznosítani.
Még annyit, hogy ha bármilyen kérdés, észrevétel van, akkor Németh Gábor igazgatóhelyettes úrral készséggel állunk rendelkezésre. Nagyon szépen köszönöm.
ELNÖK: Köszönjük szépen. Tisztelt Bizottság! Először a kérdések, amennyiben merültek föl, és utána kerítsünk sort a véleményekre, hozzászólásokra. Tehát általános vitára való alkalmasságról kell döntenünk és a 2006. évről van szó. (Senki sem jelentkezik.) Úgy látom, hogy rá is térhetünk a véleményekre, hozzászólásokra, ne erőltessük a kérdést. Szinte minden kérdésre választ lehet valahol találni az anyagban. Tehát akkor hozzászólások, vélemények? (Senki sem jelentkezik.) Akkor elkezdem én egy hozzászólással, ha megengedi a tisztelt bizottság.
Köszönöm szépen a kiegészítéseket, amelyeket mind a két előadó elmondott. Az ÁSZ által megállapított hiányosságok módosító formájában történő elkészítésében a PM közreműködését ugyanúgy, ahogy az előző években is, ezt köszönettel vesszük meg kérjük. Képviselőtársaim tudják, hogy ilyenkor beterjesztéskor kipontozott részek vannak a törvényjavaslatban.
Amivel a 2006. évet és önkormányzatok területén lehet értékelni, azt gondolom, hogy az a kettősség, ami évek óta megvan az önkormányzatok költségvetési gazdálkodásában, ez 2006-ra is igaz volt. Azt nyugodtan el lehet mondani, hogy az önkormányzatok takarékos, fegyelmezett gazdálkodással teljesítették a törvényből adódó közszolgáltatási feladataikat, tehát nagy általánosságban a lakosság ellátása, kiszolgálása, amit a törvények előírnak, megvalósult.
Az is igaz most már jó néhány év óta, hogy komoly feladat az önkormányzatoknál a költségvetés egyensúlyának tartása, komoly gondot jelent a számlák kifizetése és a takarékos gazdálkodás. Természetesen mindig van, és 2006-ban is voltak önkormányzatok, ahol megállapítanak hibát, akár a Számvevőszék, akár más ellenőrzési rendszer is. Sajnálatos, hogy ezeknek a hibáknak a kijavításában nagyon jelentős előrelépés nem történt. Mindig találunk valamit, hogy ez most itt jobb vagy szebb, de ugyanakkor amit főigazgató úr is elmondott, alig van olyan önkormányzat, ahol ne lehetne találni a költségvetési gazdálkodással kapcsolatban valami gondot. Most ezen lehet vitatkozni, hogy mennyire súlyos hiba az egyik, meg mennyire súlyos hiba a másik, de úgy gondolom, hogy a hiba az hiba, a kis hiba mellett se szabad elmenni.
Ami az eladósodás kérdését illeti, én köszönettel veszem, amit Lóránt főigazgató úr itt elmondott, mert igen, én is azt érzékelem, hogy a magyar közvélekedésben, a közbeszédben is elterjedt egy olyan dolog, hogy már nagyon el vannak adósodva az önkormányzatok. A másik ilyen kérdés, hogy felélték a vagyonukat az önkormányzatok. Ezekből a zárszámadási adatokból, számokból egyértelműen kiderül, hogy a vagyonfelélés, mint olyan, ez nemhogy vagyonfelélés lenne, hanem éppen a vagyon növekedése tapasztalható. Persze ez látható is, mert rendkívül sok beruházást megvalósítanak az önkormányzatok, ezáltal az önkormányzati vagyon növekszik. Talán ma már azt lehet mondani, hogy rendben van a vagyonértékelés kérdése is, és nem zavarja meg egyik évről a másik évre történő számok összehasonlítását a vagyonértékelés korábban elmaradt feladatainak a pótlása. Tehát a vagyonfelélés, mint olyan, nem valós. Ezt nem is lehet olyan nagyon sokszor hallani, néha még lehet ilyen politikai megnyilvánulásokban.
Az eladósodás kérdése fontosabb. Én is azzal értek egyet, amit főigazgató úr elmondott, hogy a tendencia, a trend az, ami nagyon elgondolkodtató, ami nagyon figyelemfelhívó. Amikor figyelemfelhívásról beszélünk, akkor arról kell szólni, hogy ötpárti tárgyalás van a közpénzügyek szabályozásával kapcsolatban. Az MSZP-frakció tárgyalóit mindig arra kérem, hogy nagyon fontos kérdés, de nehogy lemaradjon az önkormányzati gazdálkodás, mert az önkormányzati pénz is közpénz, tehát ugyanolyan szigorú szabályozást kellene elérni az önkormányzati gazdálkodásban is, mint a központi költségvetési gazdálkodásban. Ebben bízok, hogy még ezen ősszel a parlament elé kerülnek javaslatok, és ennek része lesz az önkormányzati gazdálkodás megerősítését szolgáló szabályozás is.
Ha a főigazgató úr által kiosztott táblázatot ezen túl nézzük, mert lehet, hogy néha ebben én is arányait tekintve nem pontosan fogalmazok, sokszor szoktam mondani azt, hogy a működési területen nagyon nagy gondok vannak és a fejlesztés területén pedig nagy lehetőség. Bóka úr bólogat, hogy hall tőlem ilyeneket, meg hogy ez így is van. A polgármesterektől tényleg ezt hallom meg ezt látom is. Ha a számokat megnézzük a 2006. évben, akkor azt kell látni, hogy az önkormányzatok működési bevétele és működési kiadása pozitív szaldót mutat. Magyarul több a működési bevétele 2006-ban, mint a működési kiadás. Ugyanakkor ha nézem a felhalmozási egyenleget, ott pedig mínusz van. Ha itt a számokat megnézzük, akkor a működési egyenlegnél itt +87, a fejlesztési, felhalmozási kiadások egyenlegénél meg -120, akkor érdekes kérdés ez. Most egyes önkormányzatoknál persze lehet változás, de amikor a számokat összeadták és az ÁSZ leellenőrizte, akkor azért ezen csak el kell gondolkodnunk. Persze értem, hogy rendkívül nagy nyomás van az önkormányzati képviselő-testületeken, a polgármestereken a fejlesztés érdekében a lakosság részéről. Persze nem biztos, hogy ekkora ez a nyomás, de ez egy látványos dolog, ez egy népszerű dolog, fejleszteni az önkormányzati szférában is. Kevésbé látványos meg kevésbé népszerű ugyanazon a színvonalon ellátni az oktatást vagy a szociális ellátás területét.
Tehát erre szeretném kiegészítésképpen fölhívni a figyelmet, hogy ezek a számok végül is érdekes dolgokat mutatnak. Szeretném jelezni, hogy ez a 2005. évi zárszámadásban is így volt ám, akkor is a működési többletüket forgatták beruházásba, és a fölvett hitelállomány növekménye az, amivel fedezték a fejlesztéseiket az önkormányzatok.
Még egy dologról, a kötvény kérdéséről hadd szóljak. 2006-ban ez még nem volt olyan jelentős, mint 2007-ben is és az utóbbi hónapokban. Tényleg nem szabad elítélni a kötvénykibocsátást, mert ez lehet egy jó dolog is, de lehet rossz is. Tehát generálisan elítélni azt az önkormányzatot, amely hitelt vett föl, nem szabad, ez a saját döntése, meg minősíteni se, de attól függ, hogy a kötvénykibocsátásból keletkező bevételeit mire fordítja. A hiány is akkor jelentkezik majd, amikor ebből a pénzből kiadásokat teljesít, amikor ezt a bevételét kiadási oldalon elkölti. Ezt szeretném hangsúlyozni, hogy itt-ott a sajtóban lehet látni elítélő meg dicsérő dolgokat. Azt kell mindig megnézni, hogy milyen célra, hogyan használják, hogyan fordítják, de a fegyelmezett, felelősségteljes gazdálkodásnak egy új területe ez a kérdés, a kötvénykibocsátás, és az önkormányzatoknál ez egy komoly kérdés, mert kötvénykibocsátásról dönteni aránylag könnyű, ezt a pénzt elkölteni könnyű, visszafizetni viszont, amikor ez jelentkezik, egy nehéz feladat lesz.
Ennyiben kívántam hozzászólni. Természetesen azt gondolom, hogy általános vitára alkalmas az előterjesztés. Ha ezen könyvekben meglévő dolgokról sokat vitázunk önkormányzati szinten is, az biztos, hogy előreviszi a gazdálkodást. Köszönöm szépen. (Tasó László jelentkezik.)
Tasó képviselő úré a szó.
TASÓ LÁSZLÓ (Fidesz): Köszönöm szépen. Tisztelt Bizottsági Ülés! Tisztelt Jelenlévők! Röviden szeretnék szólni az elhangzottakhoz. Azzal kezdeném, hogy mindenképpen meg kell állapítanunk újra, hogy az önkormányzatok gazdálkodása még mindig jobb, mint a kormányzati szerveké, és a gazdálkodás biztonsága nagyobb, mint az a múlt héten is kicsengésre került a jelentésből, most is kihallatszik belőle egyértelműen. Azért ez megnyugtató.
Amikor arról van szó, hogy több esetben is tapasztalható jogosulatlan támogatás-igénybevétel, akkor nem szabad elfeledkezni arról, hogy az önkormányzatokat belekényszerítették a többcélú kistérségi társulásokba. Azt kell mondjam gyakorló polgármesterként, hogy egyre nehezebbek a többlettámogatásokhoz való hozzájutás feltételei, a következő évben szigorodni fognak majd, olyan együttműködést akarnak és ki kell hogy kényszerítsenek az önkormányzatokból a többlettámogatások érdekében, amelyek már nem életszerűek. Tehát több olyan önkormányzati tevékenység ellátásához kérnek együttműködést a többlettámogatás miatt, ami nem lesz helyes és nem lesz jó, megerőszakolt lesz az élethez képest. Biztos, hogy sokkal nagyobb lesz ennek a mértéke a következő alkalommal majd a zárszámadáskor, mint most volt, lényegesen nagyobb lesz, ezt most merem mondani és állítanám is.
Az önkormányzatok eladósodásával kapcsolatban azt is hozzá kell tennünk, hogy figyelemmel kell ugyan kísérni azt, hogy a kötvénykibocsátások milyen hatással vannak és hogy a vagyonfelélés milyen mértéket ölt, de ne felejtsük el, hogy a kötvénykibocsátás esetében csak úgy kell gondolkodnunk, hogy legfeljebb erre 100 vagy 120 önkormányzat képes. Több Magyarországon nem képes rá, ugyanis nincs több város, nagyváros, főváros vagy megyei jogú város, amely képes lenne arra, hogy a fejlesztési céljaihoz kötvényt bocsásson ki. Háromezer-valahány önkormányzatnak, 3100 önkormányzatnak hellyel-közzel esélye sincs arra, hogy ebben gondolkodjon. Az egyharmad része mégiscsak a hitelfelvételnek működésre kell hogy felvételre kerüljön, azért az igazán nagy szám, ha az egészet megnézzük. Igaz, hogy kétharmada fejlesztésre, de mint mondtam, csak százvalahány önkormányzat képes ilyenre, több nem.
Továbbra is benne fog maradni sajnos az önkormányzat gazdálkodásában az a teher és az a fék, amely a likvidhelyzetét elrontja, tovább nehezíti ma is a közalkalmazotti bérek emelkedése esetlegesen, illetve a dologi kiadások emelkedésére szánt költségvetési támogatás elapadása.
Az önkormányzatok arra pályáznak, amivel lehet nyerni. Sajnos ez a magyarországi sajátos helyzetből adódik, ugyanis, gondolom, többen is láttak riportokat arról, hogy vannak olyan iskolák, ahol a legszuperebb tábla és eszközrendszer megvan, de nincs mondjuk normális angolvécé, vagy pedig önkormányzatok pályáznak az e-közigazgatás lehetőségeit kihasználva, közben nincs náluk járda meg út. Tehát abszolút nem arra van kiírva pályázat, amire az élet kívánná, pontosabban néhány önkormányzat a néhány városra rá van szabva, amely ezzel bír és nyilvánvalón tud is boldogulni vele, de nem az egészére. Tehát az írásokat nyilvánvalóan testre szabják. Szerintem ezt mindenki látja, aki ezzel a témával foglalkozik egy kicsit is.
Az Állami Számvevőszék anyaga most is kiváló, most is egy remek anyag ugyanúgy, mint legutóbb olvashattuk a téziseit a közpénzfelhasználásról. Attól tartok, és az a véleményem, hogy a megfogalmazott ajánlások és a figyelemfelhívás most is hatástalan marad, tehát a következő évi költségvetés nem fog reagálni ezekre a figyelmeztetésekre, és ezt sajnálom. Ettől függetlenül még egyszer mondom, kiváló anyagról van szó, és sajnálom az előterjesztőket a Pénzügyminisztérium esetében is, mert maga az előterjesztés jó, csak a tartalma, a benne lévő aggasztó, és ezért nem fogjuk támogatni az elfogadását. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönjük szépen. További vélemény? (Dr. Bóka István jelentkezik.) Bóka István képviselő úr, tiéd a szó.
DR. BÓKA ISTVÁN (Fidesz): Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Bizottság! Néhány gondolatot én is hadd mondjak el a 2006. évi zárszámadási törvényjavaslattal és az ÁSZ-jelentéssel kapcsolatban.
A 2006. év, amelyet most zárunk, költségvetési év volt, választási év volt, országgyűlési választások, önkormányzati választások, tehát nyilvánvalóan amikor értékeljük a 2006. évet, ezt mindenféleképpen hozzá kell tenni és meg kell jegyezni.
Megerősítem azt, amit Jauernik elnök úr mondott, hogy most már évek óta elmondhatjuk, és otthon is mindig elmondom a költségvetési vita során, hogy általában az önkormányzati kassza, büdzsé, az önkormányzatok állami finanszírozása, egyáltalán az egész finanszírozás rendszere Janus-arcú, tehát kettős, egyik oldalról van a működés, a másik oldalról pedig van a fejlesztés. Megerősíteném, hogy a működési lehetőségek szinte már a lehetetlen felé mozognak, egyre inkább nem biztosítottak az önkormányzati kötelező és önként vállalt feladatok az állami finanszírozási rendszeren belül. Szerintem tendenciaként ezt megállapíthatjuk. Ráadásul a működésen belül nem nő a mozgástér, a finanszírozás is inkább arra megy el, hogy egyre több kötött, illetve központosított finanszírozás is jelen van ebben a rendszerben, ami alapvetően determinálja az önkormányzatok működését. Arról, hogy gazdálkodási szabadság lenne a működési bevételek és a működési kiadások egyenlege tekintetében, nagyon nehéz beszélni, mert ha van, akkor az egy rendkívül szűk mezsgyét képezhet. Amikor arról beszélünk, hogy az önkormányzat a szó nemes értelmében ön-kormányzat, az szerintem egyre inkább nem valósul meg, és 2006-ban sem valósult meg.
Az állami számvevőszéki jelentés is meghatározta, hogy amellett, hogy az önkormányzatok szabad gazdálkodása nem tud megvalósulni, a normatív szabályozás tekintetében is egy roppant bonyolult, bürokratikus, sokszor átláthatatlan rendszert működtetünk. Mintegy 156 kódszámon kell elszámolni gyakorlatilag a normatív módon megkapott, nem kötött, nem központosított tételekkel. A működésnél tehát gond és probléma van. Amennyiben az egész rendszert tekintve működési többlet van a működési kiadásokhoz képest, ebből ne vonjuk le azért azt a következtetést, hogy minden nagyon rendben van az önkormányzati oldalon, mert mi a fenét akarunk, ha a működési kiadásokat a működési bevételek meghaladják, akkor a rendszer mégiscsak finanszírozható. Azért azt tisztelettel megjegyezném, hogy általában egy önkormányzati képviselő-testület, egy polgármester, azt gondolom, hogy ha finoman fogalmazok, egész más felelősséggel viseltetik saját települése iránt, mint mondjuk egyes kormányzati szereplők. (Erdős Norbert megérkezik.)
Az egyensúly megteremthető. Az egyensúly nulla közeli állapotban is megteremthető. A megszorítások nyilvánvalóan nálunk is érzékelhetők, csak egy idő után már felteszi az ember azt a kérdést, hogy meddig csökkentsük a működési kiadásokat, vajon nem fog-e ez már a szakmaiság rovására menni. Azt gondolom, ez egy nagyon fontos kérdés a jövőt illetően. Lehet csökkenteni reálértéken az önkormányzati támogatásokat, vélhetően az önkormányzati rendszer kezeli majd ezt a problémát a maga sajátos módján, csak azt gondolom, hogy ez nem a jövő, ez nem a megfelelő irány, hogy megfelelő módon a kötelező és az önként vállalt feladatainkat el tudjuk látni.
Emellett számtalan fejlesztési lehetőség is van, tehát ez a másik arca gyakorlatilag az elmúlt éveknek. Megfelelő programmal, tervekkel rendelkező önkormányzat tudott fejlesztési forrásokhoz jutni. Sok esetben a viszonylag alacsony önrész pedig egyértelműen determinálta azt, hogy az önkormányzatok pályázzanak. Nyilvánvalóan mivel a működési bevételek a legtöbb esetben nem haladják meg a működési kiadásokat, általában ingatlanértékesítés mint olyan a bevételi oldalon egyre ritkább. Nyilvánvalóan az önrészt a települési önkormányzatok hitelfelvételével fogják pótolni, és az elkövetkező években is ezt fogják tenni. Egyetlen egy európai uniós forrásból sem akarnak az önkormányzatok kimaradni, és szerintem emiatt őket nem is lehet kárhoztatni, sőt azt mondom, hogy ez az ország érdeke, hogy minden egyes európai uniós fejlesztési forrás megvalósuljon, még annak az árán is, hogy az önkormányzatok hitelállománya, fejlesztési hitelállománya jelentős mértékben növekedni fog.
Szerintem az elkövetkezendő években a PM önerőalap-szabályozását át kell gondolni. Szerintem a 2007-es szabályozás nem képes arra, hogy valós segítséget nyújtson az önkormányzatok többségének. Bizonyos részt, bizonyos szegmenset kezel, de alapvetően nagyon sok önkormányzatnál semmifajta segítséget nem tud nyújtani.
Én is szeretném összehasonlítani azért az államháztartás hitelállományát és az önkormányzatok hitelállományának a nagyságát. Óriási nagyságrendi különbség és differencia található. Ezt már korábban elmondtam, a tavalyi évben is elmondtam. Azt gondolom, hogy a felelős gazdálkodás inkább az önkormányzati oldalt, az önkormányzati rendszert jellemzi.
A korábbi évekhez hasonlóan azért különösen a beruházások tekintetében az Állami Számvevőszék megállapításai megdöbbentettek. Nem akarom fölolvasni, mert viszonylag hosszú, de mindenkinek szíves figyelmébe ajánlom az Állami Számvevőszék jelentésének a 276. oldalon található megállapításait, azok elég szomorú képet mutatnak a beruházások, cél-, címzett támogatások felhasználásának teljesülésével kapcsolatban. Olvassuk el, és szerintem fontoljuk meg ezeket a megállapításokat. Úgyszintén a szabályszerűséget illetően döbbenetes volt olvasni a fővárosi 4-es metró beruházását - csak szemezgetnék -, a kifizetések megbízhatósága azonban nem állapítható meg, mondja az Állami Számvevőszék. A fővárosnak a vizsgálat időpontjában a 4-es metróprojekt feladatainak ellenőrzésére megbízott, kinevezett műszaki ellenőre nem volt. Azt gondolom, hogy gyakorló polgármesterként ezek döbbenetes megállapítások az Állami Számvevőszék jelentését illetően.
Ez a 2006. évi zárszámadási törvényjavaslat és ÁSZ-jelentés szerintem alkalmas lehet arra, hogy 2008-ban most már egy jobb költségvetést tudjunk összeállítani, egy felelős önkormányzati költségvetést tudjunk összeállítani, amelyben a feladatnövekedést, a működési feladatok növekedését teljes mértékben lefedezi az állami támogatás. Addig nyújtózkodjunk 2008-ban, ameddig a takarónk ér! Olyan kiadásokat szabad vállalni a központ oldaláról, amelyek gyakorlatilag kiterjednek a települési önkormányzatokra, amit finanszírozni lehet. Szerintem valamennyiünknek az az érdeke, hogy a gazdálkodási szabadság nőjön, a működési bevételek jelentős mértékben haladják meg a kötelező működési kiadásokat, hogy egyre több forrást tudjunk biztosítani arra, amit mi is szeretnénk megvalósítani, és akkor ne forduljon elő az, amivel én is egyetértek, hogy az önkormányzatok általában arra pályáznak, amire tudnak, amire lehetőségük van, lehetőségük biztosított, vagy ahol, ne adj isten, nagyon pici az önrész, a vállalt önerő mértéke, és arra pályázzanak vagy azt akarják megvalósítani, ami a gazdasági programjukban szerepel és ami az adott térségi önkormányzat számára a legmegfelelőbb. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen. (Gy. Németh Erzsébet jelentkezik.) Gy. Németh Erzsébet képviselő asszonyé a szó.
GY. NÉMETH ERZSÉBET (MSZP): Köszönöm szépen. Egy dologra szeretnék reagálni, illetve szeretnék egy másfajta megvilágítást a tisztelt bizottsággal megosztani. Azt gondolom, hogy az önkormányzatoknak a saját hitelpolitikája határozza azt meg, hogy milyen típusú hitelt, illetve ezeknek a hiteleknek milyen fajta garanciát és biztosítékot kívánnak alkalmazni, tehát hogyan döntenek a hitelpolitikájuk során.
Itt elhangzott az, és ebben egyet kell hogy értsek Bóka képviselő úrral, illetve polgármester úrral, hogy nem lehet abból következtetést levonni, ha egy önkormányzatnál működési többlet van, hiszen például a Fővárosi Önkormányzat is kifejezetten ezzel a működési többlettel, úgynevezett működési eredménnyel oldja meg a hitelfelvétele garanciáit, vagyis egy negatív pénzügyi garanciával dolgozunk. Tehát nem jelzálogjog, és nem az eladósodásnak ezt a formáját választja az önkormányzat, amikor ezeket a szigorúan vett fejlesztési hiteleket felveszi.
Itt nagyon keskeny az ösvény, és azt gondolom, bizottsági elnök úr is erre utalt, nagyon keskeny az az ösvény, hogy meddig lehet a működések, illetve a működési szolgáltatások színvonalát csökkenteni annak érdekében, hogy egyfajta működési többlet, eredmény keletkezzen, amit aztán majd a fejlesztésbe lehet visszaforgatni. Azt gondolom, hogy ez megint csak minden önkormányzatnak a saját, ha úgy tetszik, a testület minden egyes tagjának személyes felelőssége, hogy meddig engedi a szolgáltatások színvonalát csökkenni vagy mondjuk a szolgáltatások racionalizálását meddig engedi, hogy aztán utána fejlesztéseket lehessen végrehajtani. Úgy gondolom, hogy van az a szint, ami alá már nem csökkenthető sem az oktatás, sem például a szociális ellátás színvonala, még oly fontos fejlesztések érdekében sem.
Be kell hogy valljam, Bóka úr, úgy látszik, nem olvastam el még ennyire részletesen és figyelmesen a jelentést, engem meglepett az, hogy volt olyan időszak, amikor nem volt felelős műszaki ellenőr és nem volt ezért felelős ember a metróépítkezés mellett. Ez a hiba azóta természetesen kiigazításra került. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Vigh László képviselő úr!
VIGH LÁSZLÓ (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Bizottság! A hitelállományokkal kapcsolatban szeretnék szólni. Azt hiszem, hogy kezd kettészakadni - és ez már egy régi folyamat - az önkormányzatiság Magyarországon, mikor arról beszélt az igazgató úr, hogy a hitelállomány nagy részét a budapesti önkormányzatok és a megyei jogú városok vették fel. Azt hiszem, hogy ez nem véletlen.
Szeretném említeni a kistelepüléses Zala megyét, ahol 257 település található, és döntő többségük 500 lélekszám alatti. Nekik még az esélyük sincs meg arra, hogy bármilyen fejlesztésben részt vegyenek, esélyük sincs arra, hogy hitelt vegyenek fel, hiszen nem tudnak mit megterhelni. Most ott tartanak ezek az önkormányzatok, hogy mindent elkövetnek azért, hogy a meglévő intézményrendszerüket valahogy fenntartsák. Nagyon nagy támadás érte őket, hiszen osztálylétszámaik nem feleltek meg az iskola-fenntartási elvárásoknak, és próbáltak más eszközöket találni, amelyeket szintén megtámadtak. Próbálták alapítványba kivinni iskoláikat, utolsó nap ezeket az alapítványokat megtámadták és újabb alapítványokat kellett létrehozni. Tehát ezek az önkormányzatok nem ott tartanak, hogy esetleg utat építsenek, járdát, intézményeiket felújítsák és erre hitelt vegyenek fel, hanem valahogy megpróbálják azt, hogy ami még megmaradt, ami még működik, az valahogy fennmaradjon.
Érdekes dolog a Volán álláspontja is. Például ha egy autóbuszjáratnál azt szeretné a polgármester, hogy továbbra is bemenjen a településére, akkor pénzzel kellene hozzájárulni a Volán-járat működéséhez. Most meg arról beszélgetünk, hogy ki vesz föl hitelállományt, ki mekkora és kinek milyen a hitelgazdálkodása. Itt még hitelgazdálkodásról se beszélhetünk a kis önkormányzatoknál. Érdekes dolog. Ha egy kis önkormányzat utat akar építeni, mondok egy példát, ami 5 kilométeres mezőgazdasági feltáró út, ami körülbelül 100 millióba kerül, ez az önkormányzat, amely gazdálkodik 150 millióval, folyószámlahitele 10 millió, az önhikije 20 millió, hogyan juthat hozzá bármilyen fejlesztéshez? Esélye sincs.
Tehát ezek az önkormányzatok valóban nagyon nehéz helyzetben vannak. Azért mondtam, hogy az önkormányzatiság egy kicsit kezd kettészakadni, hiszen vannak olyan önkormányzatok, amelyek megengedhetnek maguknak olyat, hogy intézményt fejlesztenek, utat, járdát építsenek, és vannak olyan önkormányzatok, kistelepülések, amelyeknek még az is nagy gond, hogy a meglévő intézményrendszerüket fenntartsák. Itt látom a legnagyobb gondot, problémát, mert én is kistelepülésen élő és dolgozó polgármester vagyok, és várják ezek a kistelepülések a segítséget. Legalább azt elvárnák, hogy ha az állam kötelezően előír számukra feladatot, akkor ehhez legalább megkapják a pénzügyi támogatást. Ők nem kérnek többet, csak hogy azt, amit számukra kötelezően előírnak, lefinanszírozzák. Ha ez már megtörténne, akkor sokat jelentene a kistelepülési önkormányzatoknak. Köszönöm.
ELNÖK: Balogh József alelnök úré a szó.
BALOGH JÓZSEF (MSZP): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Előadók, Kollégák! Sok mindent lehet a 2006. évi költségvetés tapasztalatairól megállapítást tenni. Nyilván mazsolázhatnak a kormánypárti képviselők, hogy mennyi minden eredmény volt, ami konkrét objektumokban, intézkedésekben megtestesült, mazsolázhatnak az ellenzéki képviselőtársaink is, hiszen hibák, hiányosságok, mulasztások szintén voltak. De úgy gondolom, hogy az egész általános vitával kapcsolatban a legfontosabb feladat mégiscsak az, hogy a 2006-os meglehetősen bonyolult, nehéz év tapasztalatait levonjuk és a szükséges következtetéseket a jövőre nézve megtegyük.
Az első és legfontosabb tanulságnak és talán azt a számvevőszéki megállapítást tartanám, amely azt a megállapítást rögzíti, hogy a kormány által előterjesztett zárszámadás számai nagy valószínűséggel megbízhatóak és helyesek. Különösebb kifogást e tekintetben a Számvevőszék nem tett, illetve menet közben, mint ismert, részben az EU közbenjárására, részben egyéb hiányosságok feltárása révén olyan helyretételeket is felmutat az előterjesztés, ami a tisztánlátást és a megbízhatóságot segíti. Én talán ezt tartom a legfontosabbnak, hogy egy olyan valós képet mutat a zárszámadás, amely bőven és reális elemzések lehetőségét magában hordja.
A másik, a tanulságokkal kapcsolatban. Rögzíteném, hogy ilyen év még egyszer nyilván a magyar költségvetés történetében nem lehet, ez teljesen nyilvánvaló, ezt az évközi intézkedések és stabilizációs program, illetve az EU által megkövetelt konvergenciaprogram is alátámasztja. Tény, hogy az eredeti előirányzatokat nem tudtuk tartani. A stabilizációs program eredményeképpen a módosított számaink lényegében teljesültek, valamivel egy kicsit jobb is lett, mint amit vártunk. De a lényeg. Hosszabb távra nyilván le kell vonni a következtetést, hogy az állami költségvetés kezelőinek, nyilván a kormánynak bizonyos korlátok közé kell a mozgásterét szorítani. Szigorítani kell a gazdálkodás szabályozottságát, csökkenteni az előirányzatok módosításának lehetőségét, átcsoportosítások lehetőségét. Az se jó, ha túl sok olyan pénzalap van, nevezzük ezt akárminek, ami felülről nyitott, és a kézben tarthatóságot gyakorlatilag nem biztosítja, mert azért ne feledjük el, hogy elsősorban a társadalombiztosítási alapoknál történt a legnagyobb mértékű túllépés, ami az egész költségvetésre súlyos terheket ró. Tehát állami szinten ilyen garanciák beépítése szükségeltetik.
Amennyire ismerem az Állami Számvevőszék ezzel kapcsolatos koncepciós anyagát, azt tudom mondani, hogy biztos, hogy jó vázát, jó lehetőségét, jó lényegét adja a megoldási lehetőségeknek, és nyilván parlamenti szinten ebben hamarosan érdemi döntést kell hozni nyilván pártközi egyeztetések alapján.
Az önkormányzatokra többen is mondták, én is meg tudom erősíteni, hogy a helyzet azért végül is jobb, de tagadhatatlan, hogy az előző évekhez képest az önkormányzatok pénzügyi, gazdálkodási lehetőségei nehezebbé váltak. Figyelembe véve az állami intézkedéseket, az államtól az önkormányzatok részére növekvő, látványos támogatásnövekedéssel számolni nem lehet. Ennek semmi realitása nincs. Marad egy másik lehetőség, hogy az önkormányzatok a saját lehetőségeiken belül átcsoportosítanak, reformálnak, átszerveznek, és keresik a lehetőséget. Előrebocsátom, hogy ebben a témakörben vannak önkormányzatoknak, amelyeknek van lehetősége, de az önkormányzataink jelentős részének gyakorlatilag mozgástere e tekintetben nincs. Egy lehetősége van, a kistérségi együttműködéssel kapcsolatos lehetőségeket jobban kihasználják. Más út, lehetőség nincs, hiszen a rendelkezésükre álló anyagi alapok tartalék felszabadítására gyakorlatilag lehetőséget nem adnak. Egyetlen egy kitörési lehetőség a kistérségi együttműködés, ami végül is azért a 2006. évi költségvetés elszámolásában pozitív előrelépést mutat az előző évekhez képest, tehát ez is olyan pozitívum, ami végül is biztató jelet adhat a jelenre és a jövőre nézve.
A számok még további pontosításra várnak, nyilván a részletes vitában ennek megvitatására, pontosítására, akár módosító indítvány megtételére lehetőség lesz.
Visszatérnék a tömör, szűk költségvetési törvényjavaslatra. Azt gondolom, hogy a 2006. év bő lehetősége nyújt arra, hogy azt érdemben megvitassuk, nyilván kritikákkal, építő javaslatokkal együtt. Nem egészen értem az ellenzéki képviselőtársaimnak ama véleményét, hogy az anyag jó, ez végül is kifogás tárgyává nem esik, a kiegészítő állami számvevőszéki anyagok jók, és mégsem akarják általános vitára alkalmasnak tartani. Azért azt meggondolnám, hogy van itt bőven általános vitára alkalmas körülmény és változtatási lehetőség latolgatására mód és lehetőség.
De ha még tovább pontosítom a dolgaimat, akkor azt mondom, hogy ha például megnézzük csak a vegyes és záró rendelkezéseket, amelyek arra utalnak, hogy a 2006 tavaszán kialakult rendkívüli árvíz- és belvízproblémák kezelésére is tesz a kormányzati előterjesztés indítványt, hogy ezt ne vitassuk meg, úgy gondolom, hogy ez önmagában véve nem lenne helyes. Több olyan más indítványt és rendezendő dolgot tartalmaz az előterjesztés, amely alapján nyugodt lelkiismerettel mondhatom, hogy igenis általános vitára az előterjesztés alkalmas. Arra szeretném buzdítani az ellenzéki képviselőtársaimat, hogy ragadják meg az alkalmat, mondják el a kritikáikat, építő javaslataikat, mert erre az előterjesztések bőséges lehetőséget kínálnak, és a jobbítás szándéka az esetek többségében részemről se megkérdőjelezhető.
Ennek alapján az általános vitára való alkalmasságot megalapozottnak tartom. Köszönöm.
ELNÖK: Köszönöm. További hozzászólás van-e? (Tasó László jelentkezik.) Tasó képviselő úr, parancsoljon!
TASÓ LÁSZLÓ (Fidesz): Csupán csak egy reagálás, ha lehet. Az imént Balogh úr megszólított talán, úgy vettem, hogy nekem is szólt egy picit a hozzászólása. Tehát miért is nem támogatjuk? Azért, mert a címzett- és céltámogatások összege csökkent 2006-hoz képest 6,5 milliárd forinttal; 2007-től már nincs ilyen. Csökkent a helyben maradó személyi jövedelemadó mértéke 20 százalékkal. Csökkent a leghátrányosabb helyzetű kistérségek felzárkóztatására szánt összeg 3,14 milliárd forinttal. Csökkent a megyei önkormányzatok szja-részesedése 10 milliárd forinttal. A régiós tanácsok osztják el a fejlesztési források 98,2 százalékát, a megyei TFT-k csak az 1,8 százalékát. A helyi önkormányzat támogatása tekintetében nem éri el az emelkedés az infláció mértékét sem többek között. Aztán számos esetben láttuk, hogy csökkentek a nonprofit támogatások. Ezért nem fogadjuk el.
ELNÖK: Köszönjük szépen. Tisztelt Bizottság! Van-e egyéb hozzászólás? (Dr. Bóka István jelentkezik.) Bóka úr?
DR. BÓKA ISTVÁN (Fidesz): Egy nagyon rövid megjegyzést azzal kapcsolatban, amit Balogh József alelnök úr elmondott. Tényleg azt gondolom, hogy tanulni kell az elmúlt évek zárszámadásaiból. Még egy lehetőség van, és engedje meg elnök úr, hogy azért a jövőre is kitekintsek, mert szerintem egy zárszámadási törvényjavaslatnak akkor van értelme, ha a jövőre nézve próbálunk meghatározni feladatokat. Tényleg azt gondolom, hogy mindenkinek az lenne az érdeke, hogy a központi kötelezettségvállalás a 2008-as költségvetés tekintetében, amit a mi kontónkra fog megtenni, tehát az önkormányzatok kontójára fog tenni, ne haladja meg, tehát annak a növekedési üteme ne haladja meg azt a növekedési ütemet, amelyet 2008-ban az önkormányzati büdzsé kapni fog. Valamennyiünknek ez az érdeke, és errefelé kell menni. Tehát nemcsak szervezési intézkedések meg kistérségi együttműködés, meg a tartalékok föltárása, satöbbi, hanem szerintem ez is egy roppant fontos feladat, hogy ne legyen több feladat, mint ami lefinanszírozásra kerül 2008-ban. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Tisztelt Bizottság! Lezárhatjuk a vitát? (Nincs jelentkező.) Ha nincs több hozzászólás, akkor mielőtt lezárjuk és döntünk, visszaadom a szót, gondolom, kívánnak reagálni. Szelényi úr először.
Szelényi György (Pénzügyminisztérium) reflexiója
SZELÉNYI GYÖRGY (Pénzügyminisztérium): Köszönöm a szót, elnök úr. Néhány rövid megjegyzést szeretnék csak tenni.
Első kérdés a hiány, kötvény, satöbbi. Mint önök is tudják, a kormány műhelyeiben foglalkozik a közpénzügyi törvénnyel. A közpénzügyi törvény elsősorban az államháztartási gazdálkodásra lévő garanciális szabályokat kezeli és fogalmazza meg, másrészt nyilván fontos feladata az államháztartás hiányának a kézben tartása. Ennek a kérdéskörnek a része a hiány és kötvény. Egyáltalán nem arról van szó, hogy a kötvény istentől elrugaszkodott dolog nyilván, hiszen egyértelmű, a dolog célja a forrásokhoz való hozzájutás. Szabályozandó dolog viszont az, hogy az államháztartás egészének a hiánya minden évben milyen szabály, rend szerint és hogyan alakuljon. Ennek a részét képezi nyilván az önkormányzatok hiánya. Ennek keretében nem külön kötvény- vagy hitelkorlát-szabályozásról lesz szó, hanem az államháztartás hiányának és ezen belül az önkormányzati alrendszerben lévő hiányképződés szabályozásának a kérdéskörét fogja ez kezelni. Ez az első dolog.
A második. Fölmerült az 1300-1400 milliárd forint központi költségvetési támogatás ellenőrzése, ellenőrizetlensége, satöbbi. Ezzel kapcsolatban jelzem azt, hogy a kormány egyértelműen foglalkozik a Kincstárnak nem pusztán a megerősítésével, hanem a törvényi szabályozásban is, a Kincstár feladataiban is az ellenőrzési funkció ilyen irányú elmélyítésével.
A harmadik megjegyzés. Amit harmadik megjegyzésnek fölírtam, arra tulajdonképpen Bóka képviselő úr, köszönettel, igazából reagált. Fölmerült az, hogy működési, működéssel összefüggő kérdés az is, hogy mennyi normatíva van, milyen forrás van, hogyan van. Azt írtam föl, hogy nyilvánvalóan a 2008. évi költségvetési vita ezen tapasztalat alapján arról fog szólni, nem önmagában a pénzről, hanem hogyan azt kell kezelni, bizonyítani, hogy a feladatok és a hozzájuk kapcsolódó források milyen formán vannak összhangban egymással, és hogy a szaktörvényi szabályozások mennyiben támasztják alá majd a források megfelelő allokációját. De hát ez a vita előttünk van még. Köszönöm szépen.
Döntés az általános vitára való alkalmasságról
ELNÖK: Köszönöm szépen. Dr. Lóránt Zoltán főigazgató úr nem kíván reagálni az elhangzottakra. Tisztelt Bizottság! Arról kell dönteni, hogy általános vitára alkalmas-e a beterjesztett törvényjavaslat. Aki annak minősíti, az kérem, kézfelemeléssel jelezze. (Szavazás.) 16 igen. Ki az, aki nem tartja alkalmasnak? (Szavazás.) 10 nem. Tartózkodott-e valaki? (Nincs jelzés.) Megállapítom, hogy az Önkormányzati és területfejlesztési bizottság a törvényjavaslatot 16 igennel 10 nem ellenében általános vitára alkalmasnak tartotta.
Tisztelt Bizottság! A költségvetési zárszámadási törvény Házszabály szerinti tárgyalási menetében nem külön-külön hangzik el bizottsági vélemények ismertetése, hanem írásban kell leadnunk, és a Költségvetési bizottság előadója fogja ismertetni a bizottsági véleményeket is. Ezért azt kérem az ellenzéki képviselőktől, hogy minél előbb, lehetőleg még a mai napon a kisebbségi véleményt írásban fogalmazzák meg, és a titkár úron keresztül a Költségvetési bizottsághoz eljuttatjuk. Ugyanezt megteszik a kormánypárti képviselők is. A jövő heti ülésen sorra kerül a törvényjavaslat és az ÁSZ-jelentés általános vitája a parlamentben minden bizonnyal.
Köszönöm szépen a közreműködést. További jó munkát kívánok önöknek! Viszontlátásra!
Bizottságunk áttér a 2. napirendi pont tárgyalására, ez a kisajátításról szóló törvényjavaslat, módosító javaslatok megvitatása. Köszöntöm az Igazságügyi és Rendészeti Minisztériumból dr. Jobbágy Zsuzsa főosztályvezető-helyettes asszonyt, aki segítségünkre lesz a jó döntések meghozatalában.
Tisztelt Bizottság! Az ajánlástervezetet képviselőtársaim az asztalon megtalálják. Mintegy 68 ajánlási pont szerepel benne. A bizottság döntését kérném abban, hogy tárgyaljuk-e meg valamennyi módosító javaslatot. Elméletileg minden módosító javaslat érintheti az önkormányzatokat, de lehet ezt szigorúan is nézni, a közvetlenül önkormányzatokat érintő módosító javaslat körülbelül a fele. Melyiket kéri a tisztelt bizottság? Gyors tárgyalási menetben is végigmehetünk az összesen, és akkor kérünk indokolást meg vitát, amelyikben vita van, vagy ne mindet tegyük föl? Menjünk végig, értettem. Köszönöm szépen a segítséget. Tehát valamennyi módosító javaslatról dönt a bizottságunk. Természetesen a szokásnak megfelelően kérem képviselőtársaimat, hogy jelezzék, ahol indokolást kérnek, illetve ahol vita alakul ki.
Az ajánlás 1. pontjában Molnár László és társai javaslata szerepel. Kormányálláspontot kérünk.
DR. JOBBÁGY ZSUZSA (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Köszönöm a szót, elnök úr. Nem támogatjuk a javaslatot. Tekintettel a javaslat súlyára és arra, hogy összefüggésben van több más javaslattal, amennyiben lehet, indokolást fűznék hozzá.
ELNÖK: Lehet, sőt kérjük.
DR. JOBBÁGY ZSUZSA (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Azt szeretném elmondani, hogy az alkotmány azt mondja, hogy közérdekből kivételesen kerülhet sor kisajátításra, tehát magyarul a magyar jogrendszer és az alkotmány is közérdeket ismer, nincs kiemelt közérdek, csak közérdek van. Természetesen az állam megteheti, hogy bizonyos közérdekű céloknak kiemelt jelentőséget tulajdonít, különös hangsúlyt fektet rá. Ezt megtette az autópálya-törvényben, megtette a Vásárhelyi-terv-törvényben az árvizek vonatkozásában és megtette a vasúttörvényben a felszín alatti vasutak vonatkozásában. Tehát ezeket a törvényeket a parlament megalkotta, és ez a törvényjavaslat értelemszerűen nem érinti ezeket a speciális törvényeket. Tehát teljesen fölösleges, nincs értelme olyan rendelkezéseket beemelni ide a törvénybe, amelyeket más törvények, a vonatkozó törvények megfelelően és teljes körűen rendeznek.
Az autópálya céljából történő kisajátítás benne van a tervezetben, a célok között a közlekedési infrastruktúra szerepel, és a 4. § (1) bekezdés da) pontja, ami kifejti a célt, hogy az adott célon belül mit jelent a kisajátítás. Természetesen benne van az autópálya és benne vannak az országos közutak. Tehát még egyszer beemelni a célok közé az autópályát szükségtelen - ez már az ajánlás 2. pontjára vonatkozik -, hiszen benne van a törvényjavaslatban.
Ezen túlmenően még az egymással összefüggő javaslatok között szerepel, hogy a jogalap bíróság előtti megtámadására nem kerülhetne sor. Ilyet még az autópálya-törvény sem tett bele abba a törvénybe, mindent beletett, amit az autópályák gyorsítása és építése érdekében bele lehetett tenni, ez kifejezetten alkotmánysértő. Tehát összességében úgy gondoljuk, hogy az autópálya-törvény megfelelően rendezi a kérdéseket. Ez a törvény rendezi, ami rá tartozik, szerepelteti az autópályákat, mint kisajátítási célt, tehát teljesen felesleges ez és az ezzel összefüggő javaslatoknak a törvényjavaslatba való beiktatása. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Van-e kérdés, vélemény? (Nincs jelentkező.) Akkor egyszerre döntünk az ajánlás 1., 2., 5., 21. és 26. pontjáról. A kormány nem támogatja. És a bizottságunk? (Szavazás.) A bizottság egyharmada sem támogatja.
3. ajánlási pont, Hajdu Attila képviselő úr javaslata.
DR. JOBBÁGY ZSUZSA (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Nem támogatjuk.
ELNÖK: A bizottság támogatja? (Szavazás.) A bizottság egyharmada sem támogatja.
4. pont.
DR. JOBBÁGY ZSUZSA (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Nem támogatjuk.
ELNÖK: A bizottság támogatja? (Szavazás.) A bizottság egyharmada sem támogatja.
6. pont.
DR. JOBBÁGY ZSUZSA (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Nem támogatjuk.
ELNÖK: A bizottság támogatja? (Szavazás.) A bizottság egyharmada sem támogatja.
7. pont.
DR. JOBBÁGY ZSUZSA (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Támogatjuk, pontosító jellegű.
ELNÖK: A bizottság támogatja? (Szavazás.) A bizottság támogatja.
8. pont.
DR. JOBBÁGY ZSUZSA (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Támogatjuk, ez is pontosító indítvány.
ELNÖK: Összefügg a 22. és 27. ponttal. Mind a háromról egyszerre szavazunk. A bizottság támogatja? (Szavazás.) A bizottság támogatja.
9. pont, összefügg a 65. és 67. pontokkal.
DR. JOBBÁGY ZSUZSA (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Támogatjuk.
ELNÖK: A bizottság támogatja? (Szavazás.) A bizottság támogatja.
10. pont. (Dr. Bóka István: Ennek mi a lényege?) Jó, tehát a 9. ponthoz egy rövid lényegi megvilágítást.
DR. JOBBÁGY ZSUZSA (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): A 9. pont és az összefüggő pontok tulajdonképpen a területrendezéssel kapcsolatos kisajátítási célt pontosítják. Az volt az építész szakma és az ÖTM, az Önkormányzati Minisztérium álláspontja is, hogy ez pontosabban fejezi ki azt a tartalmat, tehát nevezetesen a műszaki, valamint az építési engedélynél meghatározó más szempont, hogy ez nem kellően pontos. Tulajdonképpen ezek a javaslatok ennek a pontosítására vonatkoznak. Mivel a lejegyzés - a másik módosító, ami összefügg ezzel - az Alkotmánybíróság döntése értelmében a kisajátításnak egy speciális formája, a lejegyzésnél is ugyanezt a szabályrendszert emeli be ez a módosító javaslat a törvényjavaslat szövegébe.
ELNÖK: Köszönjük szépen. Tehát már döntöttünk róla, a bizottság támogatja a 9., 65. és 67. pontokat.
A 10. ajánlási pontra térünk rá.
DR. JOBBÁGY ZSUZSA (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Nem támogatjuk.
ELNÖK: Valamennyivel kisebb mértéket?
DR. JOBBÁGY ZSUZSA (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): A villamosenergia-törvényben van ez a határ, az 50 megawatt a kis erőmű és a nagy erőmű között. Tehát úgy gondoljuk, és a GKM-mel is egyeztettük ezt az álláspontunkat, hogy a nagy erőművek vonatkozásában akartuk a kivételességet, a kisajátítás kivételességét ezzel is kifejezésre akarjuk juttatni.
ELNÖK: A kormány nem támogatja. A bizottság támogatja? (Szavazás.) A bizottság egyharmada sem támogatja.
11. pont.
DR. JOBBÁGY ZSUZSA (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Támogatjuk.
ELNÖK: A bizottság támogatja? (Szavazás.) A bizottság támogatja.
12. pont, Faragó Péter javaslata.
DR. JOBBÁGY ZSUZSA (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Támogatjuk.
ELNÖK: A bizottság támogatja? (Szavazás.) A bizottság támogatja.
13. pont.
DR. JOBBÁGY ZSUZSA (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Támogatjuk.
ELNÖK: A bizottság támogatja? (Szavazás.) A bizottság támogatja.
14. pont.
DR. JOBBÁGY ZSUZSA (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Nem támogatjuk.
ELNÖK: A bizottság támogatja? (Szavazás.) A bizottság egyharmada sem támogatja.
15. pont.
DR. JOBBÁGY ZSUZSA (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Tartalmilag támogatjuk, csak itt a), b) és c) pontra osztaná meg a javaslat a szöveget, holott az a) és a b) összetartozik, tehát ugyanannak a tényállásnak két elemét fogalmazza meg. Ezért támogatnánk egy olyan kapcsolódót, amely az a) és b) pontot egy pontba foglalja össze, mert az így most már c) ponttá vált pont egy teljesen más szituációra vonatkozik, ez a kettő meg összefügg egymással.
ELNÖK: Értem, tehát tartalmában igen, de pontosítani kell. A bizottság támogatja? (Szavazás.) A bizottság egyharmada sem támogatja.
16. pont.
DR. JOBBÁGY ZSUZSA (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Nem támogatjuk.
ELNÖK: Összefügg a 46. ponttal, egyszerre szavazunk, gondolom, azt sem támogatják akkor. A bizottság támogatja? (Szavazás.) A bizottság egyharmada sem támogatja.
17. pont.
DR. JOBBÁGY ZSUZSA (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Támogatjuk.
ELNÖK: A bizottság támogatja? (Szavazás.) A bizottság támogatja.
18. pont.
DR. JOBBÁGY ZSUZSA (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Nem támogatjuk.
ELNÖK: A bizottság támogatja? (Szavazás.) A bizottság sem támogatja.
19. pont.
DR. JOBBÁGY ZSUZSA (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Támogatjuk.
ELNÖK: A bizottság támogatja? (Szavazás.) A bizottság támogatja.
20. pont, dr. Szabó Éva képviselő asszony javaslata.
DR. JOBBÁGY ZSUZSA (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Tartalmában támogatjuk, viszont ehhez meg kell nyitni a termőföldtörvénynek is egy bizonyos rendelkezését, mert jelenleg elvi engedélyre az illetékes hatóságnak nincs lehetősége. A tartalom viszont valóban indokolt, tehát meg kellene teremteni ezt. Tehát itt van egy koherenciazavar, módosítással kell majd a későbbiekben élni. Tartalmilag igen, de ebben a formában így most nem.
ELNÖK: A képviselő asszony biztos fog tovább dolgozni rajta. Tehát így nem. A bizottság támogatja? (Szavazás.) A bizottság egyharmada sem támogatja.
21. és 22. pontról már döntöttünk. 23. ponthoz térünk át.
DR. JOBBÁGY ZSUZSA (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Nem támogatjuk.
ELNÖK: A bizottság támogatja? (Szavazás.) A bizottság egyharmada sem támogatja.
24. pont.
DR. JOBBÁGY ZSUZSA (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Nem támogatjuk.
ELNÖK: A bizottság támogatja? (Szavazás.) A bizottság egyharmada sem támogatja.
25. pont.
DR. JOBBÁGY ZSUZSA (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Tudomásom szerint szavaztunk, de nem támogatjuk. Ez összefügg az autópályás ponttal, az ajánlás 1. pontjával.
ELNÖK: Lehet, hogy tartalmában összefügg, de az ajánlástervezet szerint nem, tehát külön kell hogy döntsünk róla. Ajánlás 25. pontja. A kormány nem támogatja. A bizottság támogatja? (Szavazás.) A bizottság egyharmada sem támogatja.
DR. JOBBÁGY ZSUZSA (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): A 26. pontnál tartott, elnézést kérek. A 25. pontot nem támogatjuk, és a 26. pontra mondtam, hogy nem támogatjuk, és ez összefügg az ajánlás 1. pontjával.
ELNÖK: A 26. pontról már döntöttünk. A 27. pontnál vagyunk. Erről döntöttünk. A 28. pont? Rom, építmény.
DR. JOBBÁGY ZSUZSA (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Támogatjuk.
ELNÖK: A bizottság támogatja? (Szavazás.) A bizottság támogatja.
29. pont.
DR. JOBBÁGY ZSUZSA (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Támogatjuk.
ELNÖK: A bizottság támogatja? (Szavazás.) A bizottság támogatja.
30. pont.
DR. JOBBÁGY ZSUZSA (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Nem támogatjuk.
ELNÖK: A bizottság támogatja? (Szavazás.) A bizottság egyharmada sem támogatja.
31. pont.
DR. JOBBÁGY ZSUZSA (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Nem támogatjuk.
ELNÖK: A bizottság támogatja? (Szavazás.) A bizottság egyharmada sem támogatja.
32. pont.
DR. JOBBÁGY ZSUZSA (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Támogatjuk. Egy elírás ugyan van benne, mert "megszűnéséért" kellene, de helyes, tehát támogatjuk.
ELNÖK: Pontosítanunk kell akkor. Köszönjük szépen. A kormány támogatja. A bizottság támogatja? (Szavazás.) A bizottság támogatja.
33. pont, Kékkői képviselő úr indítványa.
DR. JOBBÁGY ZSUZSA (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Nem támogatjuk.
ELNÖK: A bizottság támogatja? (Szavazás.) A bizottság egyharmada sem támogatja.
34. pont.
DR. JOBBÁGY ZSUZSA (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Támogatjuk.
ELNÖK: A bizottság támogatja? (Szavazás.) A bizottság támogatja.
35. pont.
DR. JOBBÁGY ZSUZSA (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Nem támogatjuk. Úgy ítéljük meg, hogy a jövedelem egy adózási kategória, itt pedig bevételkiesésről van szó. Tehát a jövedelem a megítélésünk szerint egy másfajta fogalomrendszer, egy adózási fogalomrendszer, úgyhogy ezért nem támogatjuk.
ELNÖK: Azt értem, de nem igazságosabb dolog, ha a jövedelem-kiesést használjuk?
DR. JOBBÁGY ZSUZSA (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Megítélésünk szerint bevétele van a vállalkozóknak és az őstermelőknek, tehát jogi személynek, természetes személy vállalkozónak bevételkiesése van, ezért fogalmaztuk meg. Aztán hogy ebből mi lesz a jövedelem, majd az adószabályok alapján eldől.
ELNÖK: Azt gondolom, hogy ezen majd még akkor dolgozunk egy kicsit. A 35. pontot a kormány nem támogatja. És a bizottság? (Szavazás.) A bizottság nem támogatja, sima nem.
36. pont, ugyanez a kérdéskör.
DR. JOBBÁGY ZSUZSA (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Nem támogatjuk.
ELNÖK: Képviselőtársaim, hogy értsék. Azt vitatom, hogy a kisajátításnál most bevételt vagy jövedelmet kell-e nézni. A jövedelemeltitkolásnak van egy jelentős hagyománya, terepe Magyarországon. Ha a kisajátításnál a jövedelem-kiesést alkalmaznánk, akkor visszatérnénk ahhoz a problémához, hogy tudnánk, hogy volt-e abból a tevékenységből jövedelme vagy éppen vesztesége volt, mert ráfordítások is megszűnnek, tehát elmaradt ráfordítások is vannak, a jövedelem pedig elég pontosan mérhető az előző egy évben, az előző három évben, amihez lehet viszonyítani, hogy mi a kára, mi az elmaradt jövedelme. Nem biztos, hogy egy bevétel jelent jövedelmet, lehet, hogy veszteséges gazdálkodás volt, de mindenképpen a bevétellel szemben vannak költségek, és nem mindegy, hogy ezek milyenek maradnak el. Javaslom még egyszer majd végiggondolni ezeket a kérdéseket.
A 36. pontnál vagyunk. A kormány nem támogatja. És a bizottság? (Szavazás.) Sima nem, a bizottság nem támogatja.
37. pont, Kékkői képviselő úr indítványa.
DR. JOBBÁGY ZSUZSA (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Nem támogatjuk.
ELNÖK: A bizottság támogatja? (Szavazás.) A bizottság nem támogatja.
38. pont.
DR. JOBBÁGY ZSUZSA (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Nem támogatjuk.
ELNÖK: A bizottság támogatja? (Szavazás.) A bizottság egyharmada sem támogatja.
39. pont.
DR. JOBBÁGY ZSUZSA (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Támogatjuk.
ELNÖK: A bizottság támogatja? (Szavazás.) A bizottság támogatja.
40. pont.
DR. JOBBÁGY ZSUZSA (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Nem támogatjuk. Maga a törvényjavaslat arra épül, hogy itt számlára történő fizetéssel teljesít a kisajátítást kérő, ez teljesen követhető, nyomon követhető, látható. Tehát mi szeretnénk megtartani ezt a rendelkezést a törvényjavaslatban.
ELNÖK: Én értem, hogy ez jobb lenne az államnak vagy lehet, hogy az önkormányzatnak is, de az állampolgárnak ez nem jó. Az én anyukám 85 éves, biztos nem fogják kisajátítani az ő házát, de ha kisajátítanák, akkor ezért kellene csak neki folyószámlát nyitni, hogy a kisajátított összeget átutalják. A mi módosító javaslatunkban benne van az, hogy ha van folyószámlája, akkor utalni kell, de ne kényszerítsük azt az állampolgárt, akinek egyébként semmilyen ok miatt nem lenne folyószámlája, csak ezért kellene neki folyószámlát nyitni, hogy ne adj isten, egy egész kis kisajátítási összeget vagy részösszeget is át tudjanak neki utalni.
DR. JOBBÁGY ZSUZSA (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Megvizsgáljuk akkor még egyszer.
ELNÖK: Egy őstermelői vállalkozótól el lehet várni, mert ha élni akar a kedvező adózási, egyéb dologgal, agrártámogatás, kap valamit, legyen folyószámlája. De van sok olyan állampolgár, aki gyakorlatilag nem kap semmit, ő nem kezdeményez semmit, csak el kell szenvednie egy különös esetet, és akkor még pluszban is.
Most a kormány nem támogatja. A bizottság támogatja-e? (Szavazás.) A bizottság támogatja.
41. pont.
DR. JOBBÁGY ZSUZSA (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Támogatjuk.
ELNÖK: A bizottság támogatja? (Szavazás.) A bizottság támogatja.
42. pont.
DR. JOBBÁGY ZSUZSA (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Támogatjuk.
ELNÖK: A bizottság támogatja? (Szavazás.) A bizottság támogatja.
43. pont.
DR. JOBBÁGY ZSUZSA (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Támogatjuk.
ELNÖK: A bizottság támogatja? (Szavazás.) A bizottság támogatja.
44. pont.
DR. JOBBÁGY ZSUZSA (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Támogatjuk.
ELNÖK: A bizottság támogatja? (Szavazás.) A bizottság támogatja.
45. pont.
DR. JOBBÁGY ZSUZSA (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Nem támogatjuk.
ELNÖK: A bizottság támogatja? (Szavazás.) A bizottság egyharmada sem támogatja.
46. pont, ez összefügg a 16. ponttal, és ott már szavaztunk róla, tehát már megvan a döntésünk.
47. pont.
DR. JOBBÁGY ZSUZSA (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Támogatjuk.
ELNÖK: A bizottság támogatja? (Szavazás.) A bizottság támogatja.
48. pont.
DR. JOBBÁGY ZSUZSA (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Nem támogatjuk. Az eljárásban igazságügyi szakértők járnak el, most külön azt, hogy független igazságügyi szakértő, nem támogatjuk.
ELNÖK: Aki igazságügyi szakértő, annak függetlennek kell lenni. A kormány nem támogatja. A bizottság támogatja? (Szavazás.) A bizottság egyharmada sem támogatja.
49. pont.
DR. JOBBÁGY ZSUZSA (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Támogatjuk.
ELNÖK: A bizottság támogatja? (Szavazás.) A bizottság támogatja.
50. pont.
DR. JOBBÁGY ZSUZSA (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Támogatjuk.
ELNÖK: A bizottság támogatja? (Szavazás.) A bizottság támogatja.
51. pont.
DR. JOBBÁGY ZSUZSA (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Nem támogatjuk.
ELNÖK: A bizottság támogatja? (Szavazás.) A bizottság egyharmada sem támogatja.
52. pont.
DR. JOBBÁGY ZSUZSA (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Nem támogatjuk.
ELNÖK: A bizottság támogatja? (Szavazás.) A bizottság egyharmada sem támogatja.
53. pont.
DR. JOBBÁGY ZSUZSA (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Ebben a formában nem támogatjuk, mert részben itt is megjelenik a független szakértő. A "megelőzően történő" szövegrészt viszont támogatjuk, és az építtetőnek a kisajátítást kérővel való kicserélését is, de így most akkor ezzel a tartalommal nem.
ELNÖK: Képviselő úr biztos meg fogja csinálni a kapcsolódó módosítót. Így ebben a formában nem támogatja a kormány. A bizottság támogatja? (Szavazás.) A bizottság egyharmada sem támogatja.
54. pont.
DR. JOBBÁGY ZSUZSA (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Támogatjuk.
ELNÖK: A bizottság támogatja? (Szavazás.) A bizottság támogatja.
55. pont.
DR. JOBBÁGY ZSUZSA (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Nem támogatjuk.
ELNÖK: A bizottság támogatja? (Szavazás.) A bizottság egyharmada sem támogatja.
56. pont.
DR. JOBBÁGY ZSUZSA (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Nem támogatjuk.
ELNÖK: A bizottság támogatja? (Szavazás.) A bizottság egyharmada sem támogatja.
57. pont.
DR. JOBBÁGY ZSUZSA (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Nem támogatjuk. Ez máshol már rövidítve volt, csak azért nem, tehát ez egy technikai pontosítás, de máshol már rövidítettük a Aptv.-re az autópálya-törvényt.
ELNÖK: Jó, tehát fölösleges lenne. A kormány nem támogatja. A bizottság támogatja? (Szavazás.) A bizottság egyharmada sem támogatja.
58. pont.
DR. JOBBÁGY ZSUZSA (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Támogatjuk.
ELNÖK: A bizottság támogatja? (Szavazás.) A bizottság támogatja.
59. pont.
DR. JOBBÁGY ZSUZSA (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Támogatjuk.
ELNÖK: A bizottság támogatja? (Szavazás.) A bizottság támogatja.
60. pont.
DR. JOBBÁGY ZSUZSA (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Támogatjuk.
ELNÖK: A bizottság támogatja? (Szavazás.) A bizottság támogatja.
61. pont, Kósa Lajos, összefügg a következő 62. ponttal.
DR. JOBBÁGY ZSUZSA (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Nem támogatjuk.
ELNÖK: A bizottság támogatja? (Szavazás.) A bizottság egyharmada sem támogatja.
63. pont.
DR. JOBBÁGY ZSUZSA (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Támogatjuk.
ELNÖK: A bizottság támogatja? (Szavazás.) A bizottság támogatja.
64. pont.
DR. JOBBÁGY ZSUZSA (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Támogatjuk.
ELNÖK: A bizottság támogatja? (Szavazás.) A bizottság támogatja.
65. pontról már szavaztunk. 66. pont.
DR. JOBBÁGY ZSUZSA (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Támogatjuk.
ELNÖK: A bizottság támogatja? (Szavazás.) A bizottság támogatja.
A 67. pont már volt. 68. pont.
DR. JOBBÁGY ZSUZSA (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Támogatjuk. Ez egy pontosító.
ELNÖK: A bizottság támogatja? (Szavazás.) A bizottság támogatja. Ezzel végére értünk a módosító javaslatok tárgyalásának.
DR. JOBBÁGY ZSUZSA (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Elnézést, elnök úr, még azt nem mondtam, hogy nem kormányálláspontot, szakmai álláspontot képviselünk, a kormány még nem tudott dönteni a módosítókról. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Ennyi kiegészítéssel vettük a dolgot, tehát a kormány még a végső formájában úgyis változtathat a részletes vita után is az álláspontján. (Dr. Bóka István jelentkezik.) Bóka képviselő úr kért szót.
DR. BÓKA ISTVÁN (Fidesz): Bocsánat, egy kicsit gyorsan haladtunk. A 49. pontot a kormány miért támogatja? Csak ezt akarom kérdezni.
DR. JOBBÁGY ZSUZSA (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): A módosító indítványt azzal indokolta, hogy ki akarja venni azt a rendelkezést, hogy ebben az esetben a kisajátítást kérő kéri a szakértői véleménynek az elkészíttetését, és hogy adott esetben nem biztos, hogy a szakértő teljes körűen körbejárja ezt a kérdést. Megítélésünk szerint egyébként körbejárja a szakértő, és tulajdonképpen valóban megduplázódik a kétszeres szakértői kirendelés, de mégis azért fogadtuk el ennek a rendelkezésnek a kivételét, mert az előmunkálatok során tulajdonképpen még nem dőlnek el véglegesen a kérdések. Tehát amikor utána a kisajátítási kérelmet beadják, ott indokolt még egyszer teljes körűen megnézni, sőt szükséges is megnézni, hogy a kisajátítás feltételei teljes körűen fennállnak-e. Tehát az előmunkálat vélhetően kevesebb vizsgálatot és kevesebb mérlegelést igényel, mint maga a kisajátítás, amikor arra kerül a sor. Ezért gondoltuk, hogy támogatjuk.
ELNÖK: Bóka úr?
DR. BÓKA ISTVÁN (Fidesz): Elnézést, még egy rövid megjegyzés. Azért az eredeti javaslat lehetővé tette azt, hogy ha nem tartotta megalapozottnak a közigazgatási hivatal, akkor új szakértőt rendelt ki. Az eredeti lehetősége maradt meg, hogy ne kelljen új szakértőt kirendelni, ha az első szakértői vélemény megfelelő. Most ebből az következik gyakorlatilag, hogy automatikusan új szakértőt rendelnek ki. Elhúzódnak a dolgok, nem költségkímélő, szerintem ez nem egy racionális álláspont. Ráadásul még egy csomó jogorvoslati lehetősége van emellett is. Tehát a közigazgatási hivatalnak bármilyen kételye vetül fel a szakvéleménnyel kapcsolatban, úgyis kirendel új szakértőt, ez alapján meg automatikusan fog kirendelni, ami azt jelenti, hogy plusz egy hónap vagy másfél hónap, ráadásul nem is költségkímélő, de végül is a bizottság döntött, tudomásul vettem. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönjük szépen. Érdemes megfontolásra, amit Bóka úr elmondott, kapcsolódó módosítóknál is, meg majd a végső döntéshozatalnál is.
Képviselőtársaim! Tisztelt Bizottság! Lezárhatjuk? (Nincs jelzés.) Ismereteink szerint minden olyan módosítóról döntöttünk, amiről lehetett. Köszönöm szépen a közreműködést. További jó munkát! A napirendi pont tárgyalását lezárom.
Rátérünk a következő, 3. napirendi pontunk megtárgyalására. Tisztelettel köszöntöm a Szociális és Munkaügyi Minisztériumból érkezett hölgyeket. Dr. Dávidné Hidvégi Julianna főosztályvezető asszonyt nem látom, nincs itt, Kőnig Évát láttam, bár most nem ő ül itt az asztalnál, a folyón akkor is láttam. Akkor köszöntöm dr. Lakatos Hedvig főosztályvezető-helyettest, dr. Lantai Csilla osztályvezető asszonyt és dr. Tóth Zsófia fogalmazót.
Tisztelt Bizottság! Módosító javaslatokról kell a bizottságunknak állást foglalni. Ajánlástervezetet megkapták képviselőtársaim, mindenkinek az asztalán van. 108 ajánlási pont van, amelyből néhány összefügg azért, nem mindről kell külön szavazni, úgyhogy elég sok összefüggő is van. Az előző napirendnél alkalmazott módszert javasolnám, tehát amennyiben kérdés, vélemény van, vagy indokolást kér képviselő úr, akkor megállunk. Nem olvasnám föl hosszan a módosító javaslatot benyújtó nevét és tartalmát sem, mert mindenki előtt ott van és láthatja.
Az 1. ajánlási pont összefügg a 2., 10., 68., 69., 72., 73., 78. pontokkal. Egyben fogunk szavazni róla. Kormányálláspontot kérek, illetve tisztázzuk, hogy kormány- vagy tárcaálláspont-e.
DR. LAKATOS HEDVIG (Szociális és Munkaügyi Minisztérium): Köszönöm, elnök úr. Igen, sajnos miután tegnap zárult le az általános vita időtartama, ennélfogva mi sem tudunk kormányálláspontot megfogalmazni, csak a minisztérium, tárca álláspontját tudjuk itt kifejteni. Rögtön mondanám, hogy az 1. pontot támogatja a minisztérium.
ELNÖK: Együtt a 2., 10., 68., 69., az összefüggéseiben együtt szeretnénk szavazni róla.
DR. LAKATOS HEDVIG (Szociális és Munkaügyi Minisztérium): Igen, támogatjuk mindet.
ELNÖK: Kérdezem a bizottságot, támogatja-e. (Szavazás.) Megállapítom, hogy a bizottság támogatja.
A 2. pontról már döntöttünk. 3. pont.
DR. LAKATOS HEDVIG (Szociális és Munkaügyi Minisztérium): Nem tudjuk támogatni.
ELNÖK: A problémát biztos tetszenek tudni, hogy miért gondoljuk mi azt, hogy fölösleges ez a szabályozás. A jelenlegi szabályozás jobb volt.
DR. LAKATOS HEDVIG (Szociális és Munkaügyi Minisztérium): A jelenlegi szabályozás nem rögzíti, hogy milyen esetben számít a felnőttkorban lévő fogyatékos gyermek is gyermeknek a különböző ellátások tekintetében. A törvényjavaslatban megfogalmazott szabály, amely tekintetében ez a módosító indítvány elhagyást javasol, viszont egyértelművé teszi, hogy csak és kizárólag a fogyatékos felnőtt akkor számít a család esetében gyermeknek, a szülő vonatkozásában kapott ellátásokkal összefüggésben gyermeknek, ha a fogyatékosságot 18. életévének betöltése előtt szerezte. Tehát ez a módosító indítvány ennélfogva nem támogatható a tárca által. Fontos szakmai javaslat, hogy tisztázzuk, hogy a fogyatékosság 18. életévét megelőzően kell hogy beálljon ahhoz, hogy aztán 18. életévét követően is a szülő vonatkozásában gyermeknek minősüljön. 25, bocsánat, 25, elnézést.
ELNÖK: Képviselőtársaim! Arról van szó, hogy az életben elég sokszor van az a helyzet, hogy a fogyatékos visszakerül a szülő gondozásába, mert hogy olyan élethelyzet adódott, hogy nincs más, aki gondozza, tehát visszakerül a szülőhöz. Abban az esetben, ha a fogyatékossága 25 év alatt keletkezett, akkor gyermekként kezeli az ellátórendszer, ha 26 éves korában történt ez a dolog, akkor már nem. De mégis a szülő gondozza, mert fogyatékos és gondozásra szorul. Ilyen esetben bizonyos ellátásoknál hátrány az, ha nem gyerekként van figyelembe véve. Lehet, hogy van olyan eset, amikor ez nem áll fenn, én elfogadom, de van olyan eset, amikor hátrány.
DR. LAKATOS HEDVIG (Szociális és Munkaügyi Minisztérium): Bocsánat, elnök úr, de ugyanez a szituáció, előfordulhat, hogy 45 évesen válik valaki fogyatékossá, és elég furcsának tűnne a mi törvényünk, ha azt mondanánk, hogy addig felnőtt volt az ellátások tekintetében, de aztán hirtelen ezen állapot bekövetkezte okán gyermekként kezeljük tovább.
ELNÖK: Elfogadom ezt, csak ne legyen olyan helyzet, hogy hátrányt szenvedjen se a fogyatékos, se a szülő, aki gondozza - akkor legyen - a 45 éves fogyatékos fiát vagy lányát. Ha ezt meg tudjuk oldani, hogy ebből ne legyen gond, mert annak az anyának meg annak a fogyatékos gyereknek az életviteléből teljesen mindegy, hogy mikor lett fogyatékos, ugyanúgy anya a 45 éves fiúnál is, meg ugyanúgy fia a másik is. Ha ebből nem származik semmilyen esetben kár, akkor el tudom fogadni, hogy tegyük be a törvénybe, de ha ebből van kára vagy az ellátottnak vagy az anyának, aki ellátja, gondozza, akkor nem tudom elfogadni. Úgyhogy van még részletes vita is, meg sokat tudunk beszélni, nézzük végig, hogy milyen esetek lehetnek azok, amikor vagy a gondozó vagy a gondozott a családban hátrányt szenvednének.
Bizottság! Tudunk dönteni. A tárca nem támogatja. És a bizottság támogatja-e? (Szavazás.) A bizottság nem támogatja, sima nem.
A 4. pont összefügg a 71. ponttal.
DR. LAKATOS HEDVIG (Szociális és Munkaügyi Minisztérium): Nem támogatja a tárca, de hozzátenném, hogy ezt a vagyoni kérdést a tárca nagyon alaposan át fogja tekinteni. Az a képviselő szándék, hogy azok a mértékek, amelyek jelen pillanatban a szociális törvényben szerepelnek, feltehetőleg már alacsonyak, tehát azokon korrigálni kellene, azt el tudjuk fogadni, csak még nem tudjuk, hogy mi az, ami szakmailag vállalható mértéknövekedés, tehát számításokat kell nekünk végezni. Az valóban elfogadható, hogy a törvényjavaslatban szereplő mértékek, a vagyon szempontjából megfogalmazott mértékek alacsonyan vannak meghatározva. Tehát ezt így most a tárca nem tudja támogatni, de természetesen háttérszámításokat végzünk, és megpróbálunk egy megfelelő javaslat előkészítésében közreműködni.
ELNÖK: Gondolom, ez így helyes, de ne csak azt a részét nézzék, hogy a vagyon meghatározásánál, hanem ebből önkormányzatnak, illetve feladatot ellátónak is van következménye, mert ha emeljük a határokat, akkor később többen belekerülnek, tehát lehet, hogy ebből önkormányzati többletkiadás lesz.
DR. LAKATOS HEDVIG (Szociális és Munkaügyi Minisztérium): Ezért kell nagyon körültekintően.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Nem támogatja a tárca. És a bizottság támogatja-e? (Szavazás.) A bizottság egyharmada sem támogatja.
5. ajánlási pont?
DR. LAKATOS HEDVIG (Szociális és Munkaügyi Minisztérium): Nem támogatja a tárca.
ELNÖK: És a bizottság? (Szavazás.) Egyharmada sem.
6. ajánlási pont?
DR. LAKATOS HEDVIG (Szociális és Munkaügyi Minisztérium): Nem támogatja a tárca.
ELNÖK: A bizottság? (Szavazás.) Egyharmada sem.
7. pont?
DR. LAKATOS HEDVIG (Szociális és Munkaügyi Minisztérium): Itt is hosszabban kell indokolnom. Nem támogatjuk ebben a formában a módosító indítványt. Ha a módosító indítványnak önmagában az a célja, hogy ezt a kétszeres összeget 2,5 százalékos mértékben állapítsa meg, ha csak ez a cél, akkor ezt tudjuk támogatni szakmailag, de sajnos az ajánlás azt mondja, hogy miután a felvezető részben az (5) bekezdés vastagon lett szedve, ennélfogva így a módosító indítvány azt sugallja, mintha az (5) bekezdésre nem lenne szükség. Ugyanakkor az (5) bekezdésre szükségünk van. Tehát ha egy új, korrekt, jogtechnikai szempontból is megfelelő módosító indítvány kerül benyújtásra, ezzel a tartalmi változtatással tudjuk támogatni.
ELNÖK: Tehát akkor 2,5-szerese, az rendben van, az addig jó. (Dr. Lakatos Hedvig: Igen.) A másik valahol másik ajánlási pontban jön elő, nem?
DR. LAKATOS HEDVIG (Szociális és Munkaügyi Minisztérium): Igen, ott majd el fogjuk mondani, hogy miért nem.
ELNÖK: De itt most a 7. ajánlási pontról kell dönteni, nem a módosító javaslatról. Tehát akkor ezt itt támogatják?
DR. LAKATOS HEDVIG (Szociális és Munkaügyi Minisztérium): Nem.
ELNÖK: Ezt nem értem. Ja, értem most már, mert a felvezető szöveg az ajánlásban nincs szétvéve. Érdekes. A tárca nem támogatja. És a bizottság támogatja-e? (Szavazás.) A bizottság nem támogatja.
8. pont.
DR. LAKATOS HEDVIG (Szociális és Munkaügyi Minisztérium): Nem támogatja a tárca. Mindjárt ehhez is hozzáfűzném a magyarázatot. Jelen pillanatban a szociális törvény alapján vannak önkormányzati hatáskörbe tartozó pénzbeli ellátások és vannak jegyzői hatáskörben, államigazgatási jogkörben megállapítható pénzbeli ellátások. Nagyon fontos ezért külön-külön dönteni az önkormányzati hatáskörben lévő pénzbeli ellátások elengedéséről, részletfizetéséről és külön a jegyzői hatáskörbe tartozóról, ugyanis a jegyző nem dönthet az önkormányzat által megállapított ellátások visszafizetése tekintetében, ugyanis az önkormányzati büdzséből történik, tehát ezt a kettőt nem szabad összekeverni. A törvényjavaslat nagyon pontosan, nagyon szakszerűen különválasztja, megadja mindegyik esetben azt a lehetőséget, hogy elengedjék, illetőleg csökkentsék, részletekben fizessék, de ehhez külön kell dönteni.
ELNÖK: Szerintem így nem jó a szabályozás, nem jó a törvényjavaslat, éppen azért tettük ezt a módosító indítványt. Azt gondolom, hogy nagyon méltatlan helyzetet teremt akkor, ha egy méltányosságból történő mérséklést, elengedést vagy részletfizetést be kell vinni a testület elé. Nem jól értettük?
DR. LAKATOS HEDVIG (Szociális és Munkaügyi Minisztérium): Nem szükségszerű testület elé vinni, a polgármesterhez vagy a bizottsághoz ezek a hatáskörök átruházhatók, mint ahogy ez a gyakorlatban így is történik.
ELNÖK: Az analógiát onnan veszem, hogy a helyi adóval kapcsolatban ez is önkormányzati képviselő-testületi jog, és az adó mérséklése, részletfizetése épp ugyanilyen helyzet, mint ami itt le van írva, hogy a veszélyezteti a megélhetést vagy nem tudom pontosan, hogy van fogalmazva, tehát a megélhetését súlyosan veszélyezteti, akkor jegyző jogosult a helyi adókban vagy az APEH-nál is.
DR. LAKATOS HEDVIG (Szociális és Munkaügyi Minisztérium): Elnök úr, nem vagyok kompetens szakmai tudásom hiányában az adózással, pénzügyi szabályokkal kapcsolatos gyakorlat tekintetében körültekintő választ adni. Azt tudom mondani, hogy a szociális ellátások tekintetében az, amit ön felvetett problémaként, nem jelenthet gyakorlati problémát. (Dr. Bóka István: Ez miért baj, István? Ezzel mi a probléma?)
ELNÖK: Én például nem szívesen vennék részt olyan képviselő-testületi ülésen, ahol azt kellene boncolgatni, hogy valaki kapott korábban szociális támogatást, mondjuk lakhatási támogatást, és ezt vissza kell fizetni, mert időközben jogtalanná vált ez a dolog. A gyakorlatban nagyon sokszor van ilyen probléma, a törvényjavaslat is erre reagál rá, hogy egyszerűen nincs mit visszakövetelni, mert nincs miből visszafizetnie. Fölvette, elköltötte szerencsétlen ember. A törvényjavaslat azt tartalmazza, hogy ha súlyosan veszélyezteti a megélhetését, akkor a képviselő-testület mérsékelheti, csökkentheti vagy elengedheti. Azzal teljesen egyetértek, hogy legyen lehetőség méltányosságból mérsékelni, elengedni, csökkenteni, de ne kelljen bevinni a képviselő-testületbe.
DR. LAKATOS HEDVIG (Szociális és Munkaügyi Minisztérium): Ez nem ezt jelenti, mindig a képviselő-testülethez telepítjük ezeket a hatásköröket, de az önkormányzati törvény lehetővé teszi a hatáskörök áttelepítését, és annak megfelelően a gyakorlatban ez meg is történik.
ELNÖK: Akkor vagy a polgármester vagy egy bizottság. Ennek ellenére én most is azt mondom, hogy ezeket a helyzeteket tegyük oda a jegyző hatáskörébe, és bízzuk meg a jegyzőt ezzel. Lehet, hogy ez nem jó. Ahogy az államigazgatási eljárás keretében nyújtott támogatásoknál, amit a jegyző állapít meg, ott a jegyző mérsékelheti meg engedheti el, erre analóg mondom én azt, hogy ezen ellátásoknál is, hogy ha a jegyző van ott abban a helyzetben, hogy el tudja dönteni, hogy kell-e méltányosságot gyakorolni vagy nem, akkor ilyen ellátásoknál is el tudja dönteni. Lehet, hogy nincs igazam, de a kérdés ez volt. Ha egyik ellátásnál el tudja dönteni a jegyző, akkor szerintem a másikban is.
A tárca nem támogatja. Kérdezem a bizottságot, támogatja-e. (Szavazás.) A bizottság nem támogatja.
9. pont, dr. Vas János képviselő úr javaslata.
DR. LAKATOS HEDVIG (Szociális és Munkaügyi Minisztérium): Nem támogatja a tárca. Annak okán nem támogatjuk, mert ha megnézik, akkor ez a vagylagos szabályozás kizárja azt az esetet, hogy például az önkormányzat döntsön arról, hogy részletekben fizetteti meg, de egyúttal csökkentheti is.
ELNÖK: Jó, köszönjük szépen, majd ha kell indokolás, akkor mondjuk. A tárca nem támogatja. A bizottság? (Szavazás.) A bizottság egyharmada sem.
A 10. pontról szavaztunk. 11. pont?
DR. LAKATOS HEDVIG (Szociális és Munkaügyi Minisztérium): Tartalmilag a módosító indítványt tudjuk támogatni, pontosítani szeretnénk, tehát egy pontosított módosító indítványt messzemenőkig tudunk támogatni. Ezt itt most nem.
ELNÖK: A tárca nem támogatja. És a bizottság? (Szavazás.) A bizottság nem támogatja, sima nem.
12. pont?
DR. LAKATOS HEDVIG (Szociális és Munkaügyi Minisztérium): Igen, támogatjuk.
ELNÖK: Ezt a túlterjeszkedést majd a főbizottság megvizsgálja. A bizottság támogatja? (Szavazás.) A bizottság támogatja.
13. pont?
DR. LAKATOS HEDVIG (Szociális és Munkaügyi Minisztérium): Nem támogatja a tárca.
ELNÖK: Az indokolásban is próbáltuk leírni. Ez a hivatalos tudomásszerzés miért feltétlenül kell ide? Ha elmarad, akkor is működik a rendszer. Ez a hivatalos szó... Néha nagyon nehéz egy hivatalos tudomásszerzést kicsikarni, mert az emberek nem szeretnek följelentgetni dolgokat.
DR. LAKATOS HEDVIG (Szociális és Munkaügyi Minisztérium): Azért ragaszkodnánk a hivatalos tudomásszerzés megfogalmazáshoz, mert ez a korrekt jogi fogalmazás, ezt használják az alaptörvények, a polgári törvénykönyvtől elkezdve egyéb más törvények. Igenis nagyon fontos, hogy csak és kizárólag olyan tények és adatok alapján dönthessen az önkormányzat, amelyeket hivatalos tudomásszerzésen keresztül kap meg.
ELNÖK: Azzal teljesen egyetértek, hogy csak korrekt és pontos adatok alapján lehet dönteni, de itt a fölülvizsgálat kérdése van. Pontosan tudja mindenki a polgármesteri hivatalban, hogy itt csaltak, mert nem az a helyzet, amit beírtak a papírba, és már régen nem lenne jogosult, nem tudom, mire, de senki nem írja ezt le. Mindnyájan tudjuk a faluban, hogy mik vannak, de senki nem hajlandó leírni. A jogosult persze nem jelenti, akkor nézzük el, és továbbra is mondják nekem a kedves állampolgárok, hogy hát a törvény olyan amilyen. Szeretném, ha ez belekerülne, mert nem lenne semmiféle aggálya. Valamikor nekem mondják, hogy képviselő úr, én tettem már ilyen bejelentést legalább kettőt, mert nem volt, aki leírja. Javaslom megfontolni.
A tárca nem támogatja. És a bizottság támogatja-e? (Szavazás.) A bizottság támogatja.
14. pont, ugyanez a kérdéskör.
DR. LAKATOS HEDVIG (Szociális és Munkaügyi Minisztérium): Nem támogatja a tárca a javaslatot. Nagyon fontos, hogy vannak olyan körülmények, így például a család összetételében történő változás, gyermekszületés vagy halálozás, ami szintén befolyásolja a rendszeres szociális segély összegét. Itt a megállapítást nem is tudjuk értelmezni.
ELNÖK: Az első esetben, amit tetszik mondani, ott van a bejelentés időpontja, tehát ha születik egy gyerek, akkor azt bejelentik, tehát az nem hivatalos tudomásszerzésre indul, hanem akkor a bejelentésre. A hivatalos tudomásszerzésnek a kivétele helyett kell valamilyen időpontot tenni, és nem lehet mondani, hogy amikor azt beszélték a faluban, hanem amikor tényleg lefolytatták az eljárást, megállapították, hogy arra jogosult vagy nem jogosult. Szerintem ez nem rossz javaslat.
A tárca nem támogatja. És a bizottság támogatja-e? (Szavazás.) A bizottság támogatja.
15. pont?
DR. LAKATOS HEDVIG (Szociális és Munkaügyi Minisztérium): Igen, támogatjuk.
ELNÖK: A bizottság? (Szavazás.) A bizottság támogatja.
16. pont?
DR. LAKATOS HEDVIG (Szociális és Munkaügyi Minisztérium): Nem támogatjuk.
ELNÖK: A bizottság? (Szavazás.) A bizottság egyharmada sem támogatja.
17. pont?
DR. LAKATOS HEDVIG (Szociális és Munkaügyi Minisztérium): Nem támogatjuk.
ELNÖK: A bizottság? (Szavazás.) A bizottság egyharmada sem támogatja.
18. pont?
DR. LAKATOS HEDVIG (Szociális és Munkaügyi Minisztérium): Nem támogatja a tárca.
ELNÖK: A bizottság? (Szavazás.) A bizottság egyharmada sem támogatja.
19. pont?
DR. LAKATOS HEDVIG (Szociális és Munkaügyi Minisztérium): Támogatjuk.
ELNÖK: A bizottság? (Szavazás.) A bizottság támogatja.
20. pont? Összefügg a 22., 24. ponttal, egyszerre tudunk szavazni.
DR. LAKATOS HEDVIG (Szociális és Munkaügyi Minisztérium): Nem támogatja a tárca.
ELNÖK: Egyiket se támogatja a tárca. A bizottság? (Szavazás.) A bizottság egyharmada sem támogatja.
Tilki Attila képviselő úr javaslata szerepel a 21. pontban.
DR. LAKATOS HEDVIG (Szociális és Munkaügyi Minisztérium): Nem támogatjuk.
ELNÖK: Összefügg a 23., és 25. pontokkal, azokat sem. Ki támogatja? (Szavazás.) A bizottság egyharmada sem támogatja.
A 22. pontról, 23. pontról, 24. és 25. pontokról szavaztunk. 26. pont?
DR. LAKATOS HEDVIG (Szociális és Munkaügyi Minisztérium): Támogatjuk.
ELNÖK: A bizottság? (Szavazás.) A bizottság támogatja.
27. pont?
DR. LAKATOS HEDVIG (Szociális és Munkaügyi Minisztérium): Támogatjuk.
ELNÖK: A bizottság? (Szavazás.) A bizottság támogatja.
A 28. pontról szavaztunk. 29. pont?
DR. LAKATOS HEDVIG (Szociális és Munkaügyi Minisztérium): Nem támogatjuk.
ELNÖK: A bizottság? (Szavazás.) A bizottság nem támogatja.
A 30. pontról szavaztunk. 31. pont?
DR. LAKATOS HEDVIG (Szociális és Munkaügyi Minisztérium): Igen, támogatjuk.
ELNÖK: A bizottság? (Szavazás.) A bizottság támogatja.
32. pont?
DR. LAKATOS HEDVIG (Szociális és Munkaügyi Minisztérium): Nem támogatjuk.
ELNÖK: A bizottság? (Szavazás.) A bizottság egyharmada sem támogatja.
33. pont?
DR. LAKATOS HEDVIG (Szociális és Munkaügyi Minisztérium): Nem támogatja a tárca.
ELNÖK: A bizottság? (Szavazás.) A bizottság egyharmada sem támogatja.
34. pont?
DR. LAKATOS HEDVIG (Szociális és Munkaügyi Minisztérium): Nem támogatjuk.
ELNÖK: A módosítás szándékát értem, meg teljesen egyet is értek vele. A problémánk, amiért mi írtunk egy ilyen módosító indítványt, azt szeretnénk kiküszöbölni, hogy ne legyen az, hogy nem tudom, nagy számot akarok mondani, száz jelzőrendszeres működtetés mellett mondjuk egy főt látnak el tényleges házi segítségnyújtással. (Erdős Norbert távozik az ülésről.) Ezt szeretnék megoldani, ezt a problémát. Lehet, hogy nem a legjobb a módosítónk, de...
DR. LAKATOS HEDVIG (Szociális és Munkaügyi Minisztérium): Elnök úr, tökéletesen jogos a szakmai felvetése. Ezt végrehajtási jogszabályban részletesen szabályozni fogjuk.
ELNÖK: A tárca nem támogatja. A bizottság? (Szavazás.) A bizottság nem támogatja, sima nem.
35. pont? Összefügg a 39., 55., 57. pontokkal.
DR. LAKATOS HEDVIG (Szociális és Munkaügyi Minisztérium): Nem támogatjuk.
ELNÖK: A bizottság? (Szavazás.) A bizottság egyharmada sem támogatja.
A 36. pont összefügg a 42. ponttal.
DR. LAKATOS HEDVIG (Szociális és Munkaügyi Minisztérium): Nem támogatja a tárca.
ELNÖK: A bizottság? (Szavazás.) A bizottság egyharmada sem támogatja.
37. pont?
DR. LAKATOS HEDVIG (Szociális és Munkaügyi Minisztérium): Nem támogatjuk.
ELNÖK: A bizottság? (Szavazás.) A bizottság egyharmada sem támogatja.
38. pont?
DR. LAKATOS HEDVIG (Szociális és Munkaügyi Minisztérium): Nem támogatjuk.
ELNÖK: Kérnék egy indokolást.
DR. LAKATOS HEDVIG (Szociális és Munkaügyi Minisztérium): Abszolút jogtechnikai indokolást tudok önnek mondani. Egy paragrafuson belül a bekezdéseket együtt kell értelmezni, tehát nem szükséges az a javaslat, hogy betegyük oda a "kivéve (2) bekezdés" kifejezést. A (2) bekezdés azt szabályozza, hogy kivételesen fogyatékos személyek is bekerülhetnek idősotthoni ellátásba, noha a rájuk irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt még nem érték el. De hangsúlyozom, miután egy paragrafuson belül van szabályozva ez a kérdés, ezeket a bekezdéseket együtt kell értelmezni, tehát nem tartjuk szükségesnek jogtechnikailag ezt a betűzést.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Én is csak jogtechnikai szempontból tettem a módosító indítványt. Sajnos voltam olyan helyzetben, amikor láttam, sajnos nincs már meg, de láttam olyan határozatot, amely így működött. Most képzeljük el, hogy itt hivatkozik az (1) bekezdésre, hogy nem lehet, és nem tették oda már a (2) bekezdést, az (1) bekezdésben pedig nem volt benne, hogy van kivétel. Az (1) bekezdésből egyértelműen az derül ki, hogy csak ezt lehet, holott a (2) bekezdésben meg van kivétel. Nem rontana a helyzeten, és elkerülnénk olyan helyzetet, ami néha nagyon kellemetlen lehet, amikor az állampolgárt próbálja a hatóság meggyőzni arról, hogy neki van igaza. Javaslom ennek a megfontolását is. A törvényben több helyen van sajnos ez, és az az általános szabály, amit tetszik mondani, hogy csak akkor teszi a kivételt bele, ha paragrafus és nem bekezdés, de olyan paragrafusoknál, ahol sok bekezdés van, gyakori, hogy nem idézik az összes bekezdést. Az állampolgárok, a szociális ellátottak érdekeit szolgálná a módosító javaslatom elfogadása.
A tárca nem támogatja. És a bizottság? (Szavazás.) A bizottság támogatja. Köszönöm szépen.
A 39. pontról szavaztunk. 40. pont?
DR. LAKATOS HEDVIG (Szociális és Munkaügyi Minisztérium): Nem támogatja a tárca.
ELNÖK: Gondolom, hogy ez egy nagyobb csomag része, úgyhogy most ne bocsátkozzunk bele. Gondolom, hogy valamilyen lazítása ennek a szigorú, végrehajtatlan és rossz... (Dr. Lakatos Hedvig: Megvan.) Megvan, majd biztos fogjuk látni, mert önkormányzatokat is érintő dologról van szó.
A 40. pontot nem támogatja a tárca. Azért képviselőtársaimnak javaslom megfontolni, hogy milyen módosítót fogadunk majd el. Kérdezem a bizottságot, hogy támogatja-e. (Szavazás.) A bizottság támogatja.
41. pont, Korózs Lajos képviselő úr javaslata.
DR. LAKATOS HEDVIG (Szociális és Munkaügyi Minisztérium): Támogatjuk. Úgy ítéljük meg, hogy szakmailag ezt a 4 órás problémát megfelelően kezeli, hiszen egyértelművé tesszük, hogy külön jogszabályban meghatározott egyéb körülmények is megalapozhatják az idősotthoni ellátást. Végrehajtási szabályban lehetővé tesszük. Tehát nem lesz ilyen merev kizárás, hogy amennyiben a 4 órát nem haladja meg, akkor nem mehet be. Lesznek olyan körülmények, amelyek indikálhatják az idősotthoni ellátásba kerülést.
ELNÖK: Mikor láthatjuk a külön jogszabály tervezetét?
DR. LAKATOS HEDVIG (Szociális és Munkaügyi Minisztérium): Dolgozunk rajta, elnök úr. Nyilvánvaló, hogy 3-4 héten belül ezeknek a végrehajtási szabályoknak megfelelő előkészületi fázisba kell kerülnie.
ELNÖK: Nagyon fontosnak tartanám, hogy a képviselők lássák azt a jogszabályt, amelyhez egyébként is a jogalkotási törvény szerint joguk van, mert ma nagyon aggódom, hogy az önkormányzatok által fenntartott idősotthonokat olyan irányba alakítjuk át, amelyet mi nagyon sokan képviselők nem szeretnénk. Tehát meggyőződésem, ha az önkormányzati idősek otthonába csak olyan személyeket lehet fölvenni, aki 4 óránál több gondozási szükséglettel bír, akkor ezekből az otthonokból rövid időn belül elfekvők lesznek. Ez a 4 óra gondozási szükséglet finanszírozhatatlan. Ma az önkormányzatok idősotthonába az egy ellátottra jutó gondozási időszükséglet a normatívákat meg az élet valós helyzetét figyelembe véve 1-2 óra legfeljebb. Ha olyanok kerülnek be, akiknek 4 óránál több gondozási szükséglete van, akkor a létszámot meg kellene emelni körülbelül a duplájára. Azt gondolom, hogy se az önkormányzatok, se a magyar költségvetés nincs ebben a helyzetben. Tehát ezt mindenképpen alaposan meg kell nézni. Lehet, biztos vagyok benne, hogy nagyon jó lesz az a külön jogszabály, de én személy szerint addig ezt a törvény így ebben a formában, amíg azt nem látjuk, nem tudom megszavazni. Tehát fontos, hogy azt lássuk.
DR. LAKATOS HEDVIG (Szociális és Munkaügyi Minisztérium): Elnök úr, ha egy gondolatot megengedne ezzel kapcsolatban. Azt gondolom, hogy ha megnézzük, hogy hány olyan idős személy van, akinek nem napi 4 órás, hanem lényegesen több gondozási szükséglete lenne, és nem tud bejutni idősotthonba, akkor pontosan ennek a törvényjavaslatnak az a célja, hogy a valós gondozási szükséglettel bíró személyek kerüljenek elsőbbségbe. Ezért fogja tartalmazni az önök elé kerülő költségvetési törvényjavaslat azt, hogy a rossz anyagi helyzetben lévők és gondozási szükséglettel rendelkező idős személyek után magasabb normatíva legyen lehívható. Tehát azt gondolom, hogy a benyújtott szociális törvényjavaslatnak az az egyértelmű szándéka, hogy igenis hozza előnyös helyzetbe, privilegizálja a valóban nagyfokú gondozásra szoruló idős embereket és ők jussanak be az idősotthoni férőhelyekre, szociális szakmailag messzemenően támogatható.
ELNÖK: Teljesen egyetértek a törvényjavaslat céljával. A gondom ott van, hogy ami benne van a törvényjavaslatban, meg ez az út az a helyes út. Azt gondolom, hogy önkormányzatoknak nem feladata elfekvő ápolási otthonok fenntartása. Ezt mindenképpen el kell kerülniük az önkormányzatoknak. Ezt alaposan meg kell rágni, látni kell a részleteket.
41. pont, Korózs képviselő úr javaslata. A kormány támogatja. Nekem így látatlanból ez nem megszavazható, de a tárca támogatja. A bizottság támogatja? (Szavazás.) A bizottság nem támogatja.
42. pont?
DR. LAKATOS HEDVIG (Szociális és Munkaügyi Minisztérium): Nem támogatjuk.
ELNÖK: Szavaztunk már róla, tehát nem támogatta a bizottság.
43. pont?
DR. LAKATOS HEDVIG (Szociális és Munkaügyi Minisztérium): Nem támogatjuk.
ELNÖK: Egy indokolást kérhetnék? Vagy rögtön elmondom, de le is írtuk. Azt gondolom, ha egy orvosi szakvéleményből, egy dokumentációból kiderül, hogy annak az embernek nem fog kinőni a lába, akkor nem biztos, hogy kellene alapvizsgálatot még egyszer elvégeztetni.
DR. LANTAI CSILLA (Szociális és Munkaügyi Minisztérium): Néhány gondolattal szeretném kiegészíteni az elmondottakat. Tehát az intézménybe kerülés, a bekerülés, illetve a bentlét során végzett felülvizsgálat az állampolgári jogok országgyűlési biztosa kezdeményezésére került szabályozásra első ízben a szociális törvényben, és ennek igen nagy jelentősége van. Önmagában egy orvosi papír, egy dokumentum nem biztos, hogy elégséges információt ad részben annak eldöntésére, hogy egy ellátott számára megfelelő-e az az intézményes forma, hogy az ő egyéni fejlesztése milyen módon valósulhat meg. Itt mi szorgalmazzuk azt is, hogy ez ne csak egyszerűen a dokumentumok alapján történjen meg, hanem történjen meg egy személyes meghallgatás, bizonyos vizsgálati eljárás és tesztek alkalmazásával.
Nekünk is voltak gyakorlati problémáink ezekkel a vizsgálatokkal, amelynek az a következménye, hogy a jövő évtől a szociális törvény módosításával egy más bizottsági szintre helyezzük ezeknek a vizsgálatoknak az elvégzését. Azt gondoljuk, hogy ezzel független szakértők reálisabban fogják tudni megítélni az intézménybe kerülés, illetve a bentlét időtartamát, a rehabilitációra való alkalmasságot. Ezért tartjuk mi fontosnak ezeknek a vizsgálatoknak a meglétét, de a módosításból látható, hogy lényegesen csökkentett számban és nem túlságosan gyakran, de bizonyos időpontokban mégis fontosnak tartjuk azt. (Dr. Bóka István távozik az ülésről.)
ELNÖK: Köszönöm az indokolást, de abszolúte nem győzött meg. Az otthonba való bekerülésnél van környezettanulmány, sok mindent megnéznek, megvizsgálnak. Ez mind nagyon jó. Nem azt javasoltuk, hogy ne legyen alapvizsgálat, azt javasoltuk, hogy ne legyen kötelező az alapvizsgálat, ha a fogyatékos személynél egyértelműen kiderül, hogy fél lába van. Konkrétan most van ilyen ügyem, intézem az otthoni ellátását. Azt az embert én már elkísértem kórházba, mert hiába van neki öt papírja, mégis el kell menni. Megint előírunk egy olyan dolgot, amit nem tudok támogatni, hogy ezeket az embereket állandóan vizsgáltassuk évente a közlekedési támogatáshoz meg sok mindenhez. Ebben mindig egyet tudunk érteni, hogy ha lehet, akkor ne vizsgáljuk. Most a törvényben teremtsük meg a lehetőségét. Nem arra teszek javaslatot, hogy nem kell ilyen vizsgálat, de ha egyértelműen megállapítható, akkor ne írjuk elő a törvényben ezt.
DR. LANTAI CSILLA (Szociális és Munkaügyi Minisztérium): Bocsánat, még egy kiegészítést azért hadd tegyek ehhez. Valóban így van, hogy papírokból egyértelműen megállapítható, de azt is szeretnénk eldöntetni a bizottsággal, hogy melyik intézményi forma a megfelelő számára. Tehát lehet, hogy neki tényleg hiányzik az egyik lába, és nem feltétlen ápoló-gondozó otthonba kellene kerülnie, hanem ő még nagyon is rehabilitálható lenne, és akkor számára az lenne az előnyösebb. Úgy érzem, hogy itt mégis van szerepe a bizottságnak, hogy nem elégséges egy orvosi szakvélemény vagy egy környezettanulmány, hanem a szakértői minősítés fontos, úgy gondoljuk.
ELNÖK: Megkérdezném. Ebben az országban, Magyarországon hány olyan nagykorú testi fogyatékos, tehát nem szellemi fogyatékos intézmény van ma? Fél év óta dolgozok, hogy egy ilyen embert elhelyezzünk egy otthonban. Hány van? Már hogy ilyen nagybizottságosdit kell játszani ez ügyben.
DR. LANTAI CSILLA (Szociális és Munkaügyi Minisztérium): Gondolom, minden megyében kellene lennie egy ilyen intézménynek. Rehabilitációs biztos, hogy minden megyében van, a fogyatékosok ápoló-gondozójának is kell lenni.
ELNÖK: Bentlakásos fogyatékosotthon? Azt tetszik mondani, hogy minden megyében van egy?
DR. LANTAI CSILLA (Szociális és Munkaügyi Minisztérium): Én azt gondolom, hogy igen. A korábbi gyermekotthonok átalakultak fogyatékosok ápoló-gondozó otthonává. A törvény nem tesz különbséget életkorban, tehát az önkormányzat eldöntheti, hogy bárkit, kiskortól, tehát 1 éves kortól 18 év felettieket is ellát, tehát ők felvehetik, ha ápoló-gondozó intézményi ellátásra van szüksége. A rehabilitációs intézmények a régi szociális foglalkoztató intézetekből alakultak át, ők már a '80-as évekre országosan kiépültek, minden megyében volt legalább 200 férőhelyes. Ezek az intézmények továbbra is megvannak és persze tovább fejlődtek, és rengeteg lakóotthon is létesült. Tehát azt gondolom, hogy eléggé differenciált a rendszer. Az valószínű, hogy nincs üres férőhely, tehát azt elhiszem, hogy kevés a férőhely.
ELNÖK: Értem, Köszönöm szépen. A tárca nem támogatja. A 43. ajánlási pontnál vagyunk, a módosító javaslat arra irányul, hogy ne legyen kötelező feltétlenül, ha a dokumentumból megállapítható. Kérdezem a bizottságot, hogy támogatja-e. (Szavazás.) A bizottság támogatja. Ez a módosító összefüggött a 45. ponttal, tehát egyszerre szavaztunk.
44. pont?
DR. LAKATOS HEDVIG (Szociális és Munkaügyi Minisztérium): Nem támogatjuk.
ELNÖK: A bizottság? (Szavazás.) A bizottság egyharmada sem támogatja.
45. pontról szavaztunk. 46. pont?
DR. LAKATOS HEDVIG (Szociális és Munkaügyi Minisztérium): Nem támogatjuk.
ELNÖK: A bizottság? (Szavazás.) A bizottság nem támogatja.
47. pont?
DR. LAKATOS HEDVIG (Szociális és Munkaügyi Minisztérium): Nem támogatjuk.
ELNÖK: A bizottság? (Szavazás.) A bizottság egyharmada sem támogatja. Sok ilyen ehhez hasonló módosító indítvány van.
48. pont?
DR. LAKATOS HEDVIG (Szociális és Munkaügyi Minisztérium): Nem támogatjuk.
ELNÖK: A bizottság? (Szavazás.) A bizottság egyharmada sem támogatja.
49. pont?
DR. LAKATOS HEDVIG (Szociális és Munkaügyi Minisztérium): Nem támogatjuk.
ELNÖK: A bizottság? (Szavazás.) A bizottság egyharmada sem támogatja.
50. pont?
DR. LAKATOS HEDVIG (Szociális és Munkaügyi Minisztérium): Nem támogatjuk.
ELNÖK: A bizottság? (Szavazás.) A bizottság egyharmada sem támogatja.
51. pont?
DR. LAKATOS HEDVIG (Szociális és Munkaügyi Minisztérium): Nem támogatjuk.
ELNÖK: A vitát ismerik a tárca és közöttem régről, úgyhogy azt gondolom, most nem kell lefolytatnunk. Nem érzem jól magam olyan országban, ahol a szociális ellátás attól függ, hogy az én lakóhelyem hány lakossal bír. Úgy gondolom, hogy nem is alkotmányos ez az állapot. De természetesen a tárca nem támogatja az 51. pontot. A bizottság támogatja-e? (Szavazás.) A bizottság támogatja.
52. pont?
DR. LAKATOS HEDVIG (Szociális és Munkaügyi Minisztérium): Nem támogatjuk.
ELNÖK: Mekkora lesz vélhetően ez a szakértő díj, amit majd fizetni kell?
DR. LAKATOS HEDVIG (Szociális és Munkaügyi Minisztérium): Ezzel összefüggésben nem tudok önnek most korrekt választ adni, csak azt tudom önnek elmondani, hogy általában ma Magyarországon a közigazgatási eljárások keretében a szakértői költségeket nem a hatóság kell hogy finanszírozza, hanem általában a szakértői költségeket megfizettetik. Tehát ez a javaslat csak arról szól, hogy továbbra is illetékmentes marad az eljárás, de ha szakértői költség merül föl, akkor azt a működési engedélyezést kérelmezőnek vállalnia kell, mert egyébként a jegyzőt, illetőleg a szociális és gyámhivatalt terheli ezeknek a költségeknek a viselése.
ELNÖK: Azt járhatónak tartják-e, hogy az önkormányzatnak ne kelljen szakértői díjat fizetni?
DR. LAKATOS HEDVIG (Szociális és Munkaügyi Minisztérium): Elnök úr, utánanézünk, jó? Hadd járjuk körbe a témát.
ELNÖK: Azért gondolom, mert az önkormányzat a törvény erejénél odarendelt közfeladatot lát el, és ilyenkor szakértői díjat megfizettetni nem helyes, azt gondolom.
A tárca nem támogatja. És a bizottság? (Szavazás.) A bizottság támogatja.
53. pont?
DR. LAKATOS HEDVIG (Szociális és Munkaügyi Minisztérium): Nem támogatjuk.
ELNÖK: A bizottság? (Szavazás.) A bizottság egyharmada sem támogatja.
54. pont?
DR. LAKATOS HEDVIG (Szociális és Munkaügyi Minisztérium): Nem támogatjuk.
ELNÖK: Ez egy nagyon kemény dolog lesz. Akkor azt a jogszabályt lehet-e látni egyszerre a törvény elfogadásával? Itt önkormányzati intézményvezetőket meg beosztottakat lehet majd 200 000 forinttal, ha súlyosan vétenek. Nekem az a gondom, hogy a szabálysértési törvényben meg olyan alacsonyak a díjtételek, hogy ha itt egy nagy ellentmondás lesz, akkor azt megint joggal kifogásolják az állampolgárok.
A tárca nem támogatja. És a bizottság? (Szavazás.) A bizottság nem támogatja, sima nem.
Az 55. pontról szavaztunk. 56. pont?
DR. LAKATOS HEDVIG (Szociális és Munkaügyi Minisztérium): Nem támogatjuk.
ELNÖK: Az indokolásba pontosan beleírtuk. Az önök indokolása nem jó, mert nem felel meg a valóságnak, csak átszerkesztették, sok mindent kihagytak belőle. Szerintünk jobb a mostani.
DR. LAKATOS HEDVIG (Szociális és Munkaügyi Minisztérium): Hadd fűzzem hozzá, elnök úr, hogy végrehajtási szinten fogjuk szabályozni ezeket a kérdéseket, tehát egy felsővezetői miniszteri döntés volt, hogy a szociális törvényben mindazokat a kérdéseket, amelyek kormányrendelet...
ELNÖK: Ezt az indokolást el tudom fogadni. A törvényjavaslatban nem ez szerepel. Ezt így elfogadom.
Az 56. pontot a tárca nem támogatja. A bizottság? (Szavazás.) Sima nem, nem támogatja.
Az 57. pontról tárgyaltunk. 58. pont?
DR. LAKATOS HEDVIG (Szociális és Munkaügyi Minisztérium): Nem támogatjuk.
ELNÖK: Lehet, hogy ez se a legjobb, de jogtechnikailag probléma van a paragrafussal, javaslom, hogy nézzük át. A tárca nem támogatja. A bizottság? (Szavazás.) Egyharmada sem támogatja.
59. pont?
DR. LAKATOS HEDVIG (Szociális és Munkaügyi Minisztérium): Támogatjuk.
ELNÖK: A bizottság? (Szavazás.) A bizottság támogatja.
A 60. pontról már szavaztunk az előbbivel együtt. 61. pont?
DR. LAKATOS HEDVIG (Szociális és Munkaügyi Minisztérium): Támogatjuk.
ELNÖK: A bizottság? (Szavazás.) A bizottság támogatja.
62. pont?
DR. LAKATOS HEDVIG (Szociális és Munkaügyi Minisztérium): Támogatjuk.
ELNÖK: A bizottság? (Szavazás.) A bizottság támogatja.
63. pont?
DR. LAKATOS HEDVIG (Szociális és Munkaügyi Minisztérium): Nem támogatjuk.
ELNÖK: A bizottság? (Szavazás.) A bizottság egyharmada sem támogatja.
64. pont?
DR. LAKATOS HEDVIG (Szociális és Munkaügyi Minisztérium): Nem támogatjuk.
ELNÖK: A bizottság? (Szavazás.) A bizottság egyharmada sem támogatja.
65. pont?
DR. LAKATOS HEDVIG (Szociális és Munkaügyi Minisztérium): Támogatjuk.
ELNÖK: A bizottság? (Szavazás.) A bizottság támogatja.
66. pont?
DR. LAKATOS HEDVIG (Szociális és Munkaügyi Minisztérium): Nem támogatjuk.
ELNÖK: A bizottság? (Szavazás.) A bizottság egyharmada sem támogatja.
67. pont?
DR. LAKATOS HEDVIG (Szociális és Munkaügyi Minisztérium): Támogatjuk.
ELNÖK: A bizottság? (Szavazás.) A bizottság támogatja.
A 68., 69. pontról már döntöttünk. 70. pont? Már a gyermekvédelmi törvény.
DR. LAKATOS HEDVIG (Szociális és Munkaügyi Minisztérium): Nem támogatjuk.
ELNÖK: A bizottság? (Szavazás.) A bizottság egyharmada sem támogatja.
A 71., 72., 73. pontról már döntöttünk. A 74. pontról most kell döntenünk, de összefügg a 77. ponttal.
DR. LAKATOS HEDVIG (Szociális és Munkaügyi Minisztérium): Támogatjuk.
ELNÖK: A bizottság? (Szavazás.) A bizottság támogatja.
75. pont?
DR. LAKATOS HEDVIG (Szociális és Munkaügyi Minisztérium): Támogatjuk.
ELNÖK: Összefügg a 78. ponttal. A bizottság? (Szavazás.) A bizottság támogatja.
A 76., 77., 78. pontokról döntöttünk. 79. pont?
DR. LAKATOS HEDVIG (Szociális és Munkaügyi Minisztérium): Igen, támogatjuk.
ELNÖK: A bizottság? (Szavazás.) A bizottság támogatja.
80. pont, összefügg a 82., 84., 86., 91., 99. pontokkal.
DR. LAKATOS HEDVIG (Szociális és Munkaügyi Minisztérium): Nem támogatjuk.
ELNÖK: A bizottság? (Szavazás.) A bizottság nem támogatja, sima nem.
81. pont? Összefügg a 100., 101. pontokkal.
DR. LAKATOS HEDVIG (Szociális és Munkaügyi Minisztérium): Nem támogatjuk.
ELNÖK: A bizottság? (Szavazás.) A bizottság egyharmada sem támogatja.
A 82. pontról döntöttünk. 83. pont?
DR. LAKATOS HEDVIG (Szociális és Munkaügyi Minisztérium): Nem támogatjuk.
ELNÖK: A bizottság? (Szavazás.) A bizottság egyharmada sem támogatja.
84. pont?
DR. LAKATOS HEDVIG (Szociális és Munkaügyi Minisztérium): Nem támogatjuk.
ELNÖK: Már döntöttünk róla. 85. pont?
DR. LAKATOS HEDVIG (Szociális és Munkaügyi Minisztérium): Itt is azt tudom mondani elnök úrnak, hogy ezt így nem támogatjuk, de meg fogjuk nézni.
ELNÖK: A probléma ismert.
DR. LAKATOS HEDVIG (Szociális és Munkaügyi Minisztérium): Ismert, igen, tudjuk. Úgy gondoljuk, hogy ebben a formában nem, de megnézzük.
ELNÖK: Összefügg a 86. és 96. pontokkal. Egyszerre szavazunk. A tárca nem támogatja. A bizottság? (Szavazás.) A bizottság nem támogatja, sima nem.
A 86. pontról már döntöttünk. 87. pont?
DR. LAKATOS HEDVIG (Szociális és Munkaügyi Minisztérium): Igen, támogatjuk.
ELNÖK: A bizottság? (Szavazás.) A bizottság támogatja.
A 88. pontról az előbb döntöttünk. 89. pont?
DR. LAKATOS HEDVIG (Szociális és Munkaügyi Minisztérium): Igen, támogatjuk.
ELNÖK: A bizottság? (Szavazás.) A bizottság támogatja.
90. pont?
DR. LAKATOS HEDVIG (Szociális és Munkaügyi Minisztérium): Igen, támogatjuk.
ELNÖK: A bizottság? (Szavazás.) A bizottság támogatja.
A 91. pontról már döntöttünk. 92. pont?
DR. LAKATOS HEDVIG (Szociális és Munkaügyi Minisztérium): Nem támogatjuk.
ELNÖK: A bizottság? (Szavazás.) A bizottság egyharmada sem támogatja.
93. pont?
DR. LAKATOS HEDVIG (Szociális és Munkaügyi Minisztérium): Nem támogatjuk.
ELNÖK: A bizottság? (Szavazás.) A bizottság egyharmada sem támogatja.
94. pont?
DR. LAKATOS HEDVIG (Szociális és Munkaügyi Minisztérium): Igen, támogatjuk.
ELNÖK: A bizottság? (Szavazás.) A bizottság támogatja.
95. pont?
DR. LAKATOS HEDVIG (Szociális és Munkaügyi Minisztérium): Nem támogatjuk. Azzal együtt itt is el kell mondanom, hogy a probléma valós, kell egy átmeneti szabály a törvényjavaslatban, tehát egy kapcsolódó módosító indítvány megfelelő megfogalmazása esetén támogatható a tárca részéről.
ELNÖK: Köszönjük. A tárca nem támogatja. A bizottság? (Szavazás.) A bizottság nem támogatja, sima nem.
A 96. pontról már döntöttünk, a 97. pontról is. 98. pont?
DR. LAKATOS HEDVIG (Szociális és Munkaügyi Minisztérium): Nem támogatjuk.
ELNÖK: A bizottság? (Szavazás.) A bizottság egyharmada sem támogatja.
A 99. pontról döntöttünk, a 100., 101. pontokról döntöttünk. 102. pont?
DR. LAKATOS HEDVIG (Szociális és Munkaügyi Minisztérium): Támogatjuk.
ELNÖK: A bizottság? (Szavazás.) A bizottság támogatja.
103. pont?
DR. LAKATOS HEDVIG (Szociális és Munkaügyi Minisztérium): Igen, támogatjuk.
ELNÖK: A bizottság? (Szavazás.) A bizottság támogatja.
104. pont?
DR. LAKATOS HEDVIG (Szociális és Munkaügyi Minisztérium): Igen.
ELNÖK: A bizottság? (Szavazás.) A bizottság támogatja.
105. pont?
DR. LAKATOS HEDVIG (Szociális és Munkaügyi Minisztérium): Igen, támogatjuk.
ELNÖK: A bizottság? (Szavazás.) A bizottság támogatja.
106. pont?
DR. LAKATOS HEDVIG (Szociális és Munkaügyi Minisztérium): Igen, támogatjuk.
ELNÖK: A bizottság? (Szavazás.) A bizottság támogatja.
107. pont?
DR. LAKATOS HEDVIG (Szociális és Munkaügyi Minisztérium): Támogatjuk.
ELNÖK: A bizottság? (Szavazás.) A bizottság támogatja.
108. pont?
DR. LAKATOS HEDVIG (Szociális és Munkaügyi Minisztérium): Támogatjuk.
ELNÖK: A bizottság? (Szavazás.) A bizottság támogatja.
Végére értünk. Köszönjük szépen a közreműködést. A részletes vitához jó munkát, sok sikert! Látható, hogy van még néhány módosító, amin kell dolgoznunk. Köszönöm szépen a közreműködésüket. További jó munkát kívánok önöknek!
Tisztelt Bizottság! Az Egyebekhez értünk, ez a 4. napirendi pont. A szlovák bizottság meghívására delegációnk megy, azt lerendeztük.
A jövő héten szerdán van bizottsági ülés, a Magyar Posta vezérigazgatója fog tájékoztatást adni. A képviselők ma mind megkapják az anyagot, tehát nemcsak a mi bizottságunk. Azt javaslom, hogy készüljünk belőle, mert jelentős, önkormányzatokat érintő kérdésről lesz szó.
Legutóbb már bejelentettük a delegációt, Balogh alelnök úr a vezetője, Tasó képviselő úr az oszlopos tagja és Horváth István. Gulyás József képviselőtársunk jelezte, hogy közbejött valami, nem tud menni, fölhatalmazta a kormánypárti... (Közbeszólás: Erdős Norbert.) Gulyás úr nem jön, és ott a kormánypárti oldalnak kell egy másikat kijelölni. Most a bizottsági ülés után rögtön megejtjük.
Tisztelt Bizottság! A mai ülést berekesztem. Várhatóan jövő héten szerdán 10 órakor tartjuk a következő ülésünket. Köszönöm szépen.
(Az ülés befejezésének időpontja: 12 óra 34 perc)
|
|
Jauernik István |
Jegyzőkönyvvezető: Földi Erika