ÖTB-19/2007.
ÖTB-39/2006-2010.
az Országgyűlés Önkormányzati és területfejlesztési bizottságának
2007. szeptember 26-án, szerdán, 10 óra 8 perckor
a Képviselői Irodaház II. számú tanácstermében
megtartott üléséről
Tartalomjegyzék
Helyettesítési megbízást adott*
A napirendi javaslat elfogadása*
A Magyar Posta felkészülése a postai szolgáltatások liberalizációjára (A Magyar Posta Zrt. vezérigazgatójának tájékoztatója)*
Dr. Szabó Pál (Magyar Posta Zrt.) tájékoztatója*
Dr. Szabó Pál (Magyar Posta Zrt.) válaszai*
Az egészségügyi ellátórendszer fejlesztéséről szóló 2006. évi CXXXII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat (T/3685. szám) (Módosító indítványok megvitatása) (Előterjesztőként)*
Döntés képviselői önálló indítvány tárgysorozatba-vételéről: A katasztrófák elleni védekezés irányításáról, szervezetéről és a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek elleni védekezésről szóló 1999. évi LXXIV. törvény módosításáról (T/3433. szám) [Mádi László, Fülöp István, Jakab István (Fidesz) képviselők önálló indítványa] (Általános vita)*
Zsigmondné dr. Zielinszky Erika (Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium) kiegészítése*
A Vásárhelyi-terv továbbfejlesztése program felülvizsgálatáról szóló országgyűlési határozati javaslat (H/3540. szám) [Dr. Turi-Kovács Béla (Fidesz) képviselő önálló indítványa] (Általános vita)*
Dr. Kis Norbert (Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium) kiegészítése*
A szolgálati nyugdíjjal összefüggő egyes törvénymódosításokról szóló törvényjavaslat (T/3812. szám) (Általános vita)*
Dr. Piros Attila (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium) kiegészítése*
Dr. Piros Attila (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium) válaszai*
Döntés az általános vitára való alkalmasságról*
A bizottság 2007. II. félévi munkaterve*
Elnököl: Jauernik István (MSZP), a bizottság elnöke
Balogh József (MSZP), a bizottság alelnöke
Szabó György (MSZP), a bizottság alelnöke
Gy. Németh Erzsébet (MSZP)
Dr. Ipkovich György (MSZP)
Dr. Mester László (MSZP)
Pál Tibor (MSZP)
Sós Tamás (MSZP)
Varju László (MSZP)
Warvasovszky Tihamér (MSZP)
Gulyás József (SZDSZ)
Dr. Bóka István (Fidesz)
Erdős Norbert (Fidesz)
Meggyes Tamás (Fidesz)
Tasó László (Fidesz)
Helyettesítési megbízást adott
Dr. Kovács Zoltán (Fidesz) Erdős Norbertnek (Fidesz)
Dr. Balogh László (MSZP) Pál Tibornak (MSZP)
Dr. Buzás Péter (MSZP) Balogh Józsefnek (MSZP)
Ecsődi László (MSZP) Jauernik Istvánnak (MSZP)
Papp József (MSZP) Szabó Györgynek (MSZP)
Horváth István (Fidesz) dr. Bóka Istvánnak (Fidesz)
Vigh László (Fidesz) Meggyes Tamásnak (Fidesz)
Hock Zoltán (MDF) Tasó Lászlónak (Fidesz)
Dr. Szabó Pál vezérigazgató (Magyar Posta Zrt.)
Szűts Ildikó általános vezérigazgató-helyettes (Magyar Posta Zrt.)
Szivi László üzleti vezérigazgató-helyettes (Magyar Posta Zrt.)
Dr. Schlammadinger József főosztályvezető (Egészségügyi Minisztérium)
Zsigmondné dr. Zielinszky Erika főosztályvezető (Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium)
Dr. Kis Norbert főosztályvezető-helyettes (Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium)
Forró Pál vezető főtanácsos (Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium)
Dr. Piros Attila szakállamtitkár (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium)
Dr. Alkéri István dandártábornok főosztályvezető (Honvédelmi Minisztérium)
(Az ülés kezdetének időpontja: 10 óra 8 perc)
JAUERNIK ISTVÁN (MSZP), az Önkormányzati és területfejlesztési bizottság elnöke, a továbbiakban ELNÖK: Jó napot kívánok! Tisztelettel köszöntöm az Önkormányzati és területfejlesztési bizottság mai ülésén megjelent hölgyeket, urakat. A bizottság ülését megnyitom.
A bizottságunk határozatképes. Tizenegy képviselőtársunk személyesen van jelen, hat képviselőtársunk pedig megbízást adott a helyettesítésére.
A napirendi javaslat elfogadása
Tisztelt Bizottság! Képviselőtársaink írásban megkapták a mai ülés napirendi javaslatát. Hétfői napon a parlament ülésén kiegészítettük, ezért az új változatot teszem föl szavazásra. Az új változat hét napirendi pontot tartalmaz, képviselőtársaim ezt is megkapták. Más javaslat nem érkezett. Ezek szerint kérdezem a bizottság tagjait, egyetértenek-e azzal, hogy a hétfői napon új változatban kiküldött meghívóban szereplő napirend kerüljön ma megtárgyalásra. Aki igen, kézfelemeléssel jelezze. (Szavazás.) Köszönöm szépen. Megállapítom, hogy a bizottságunk eszerint elfogadta a mai ülés napirendjét.
Elsőként tárgyalja a bizottságunk a Magyar Posta felkészülése a postai szolgáltatások liberalizációjára című napirendi pontot, a Magyar Posta Zrt. vezérigazgatójának tájékoztatóját. Nagy tisztelettel köszöntjük a Posta vezetését, személy szerint dr. Szabó Pál vezérigazgató urat, Szűts Ildikó általános vezérigazgató-helyettes asszonyt és Szivi László üzleti vezérigazgató-helyettest. A bizottságunkban többször megfordultak már, most is tisztelettel köszöntjük önöket.
Tisztelt Bizottság! A napirendet úgy tervezzük, amennyiben ezzel egyetértés van, akkor úgy fogjuk lefolytatni, hogy vezérigazgató úr elmondja a tájékoztatást, készült projektoros vetítéssel is, ezt követően kérdések, vélemények hangozhatnak el. Tájékoztatom a bizottság jelenlévő tagjait, hogy nem kell döntést hoznunk ez ügyben, természetesen amennyiben ilyen javaslat vagy bármilyen javaslat érkezik, akkor a bizottság megtárgyalhatja.
Tájékoztatásul kívánom még elmondani azt, hogy e napirendhez külön kértük az európai parlamenti képviselőnket is, de ma plenáris hét van, és ezért nem tudnak részt venni. Harangozó Gábor úrtól kaptam visszajelzést, hogy köszöni a meghívást, de nem tud részt venni. Majd fogjuk hallani vezérigazgató úrtól, ők is az elmúlt időszakban jelentős tevékenységet fejtettek ki az Európai Unió Parlamentjében a postával kapcsolatos, a postaliberalizációval kapcsolatos kérdésekről.
Ennyi bevezető után vezérigazgató úrnak átadom a szót. Tessék parancsolni!
Dr. Szabó Pál (Magyar Posta Zrt.) tájékoztatója
DR. SZABÓ PÁL vezérigazgató (Magyar Posta Zrt.): (Az előadó kivetítőt használ az előadása megtartásához.) Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Bizottság! Köszönjük a lehetőséget, hogy a Magyar Posta vezetésének módja van a mai napon az Önkormányzati és területfejlesztési bizottságot tájékoztatni egy, a liberalizációhoz köthető nagy szakmai programunk indításáról.
A közelmúltban nagyon komoly figyelmeztetést kapott az ország az Európai Unió részéről olyan értelemben, hogy amikor 2003-ban az úgynevezett második postai irányelvet elfogadták, ennek a lényege a posta monopóliumának, a nemzeti postapiacoknak a nyitásáról szólt, és abban volt többek között a különböző küldeményvédettségek lebontásán túl egy elejtett mondat, hogy egyébként pedig a bizottság dolgozza ki a postai piacnyitás, az egyetemes postai szolgáltatások versenyhelyzetének a megteremtéséről szóló irányelvet 2006-ra, és ezt terjessze elő azzal, hogy 2009-re az Európai Unión belül a postai szolgáltatások piaca versenykörülmények között működik. (Gulyás József megérkezik az ülésre.) Azt hiszem, ezt úgy igazából senki nem gondolta komolyan, legalábbis mifelénk, legalábbis azoknak a postáknak a környékén, ahol a postai struktúra fejlődése elmaradt az élenjáró nagy európai posták korszerű fejlődésétől, hiszen ez úgyis nemzeti alapszolgáltatás, ebbe azért nem olyan könnyű belenyúlni.
Azonban 2006 őszén igenis a Bizottság a belsőpiaci biztosság gondozásában jóváhagyta azt az úgynevezett harmadik postai irányelvet, amely 2009. január 1-jei nyitással tartalmazta a postai szolgáltatások liberalizációját az Európai Unión belül. A Magyar Posta részéről nem lehetett más reakció az irányelvvel kapcsolatban, mint egy nagyon erőteljes lobbitevékenység részben az európai szakmai testületek felé, részben a politika felé, részben pedig az érdekképviseletek felé, hogy sikerüljön egy olyan tömörülést alkotni, amely megpróbálja ezt a Magyar Posta számára katasztrofális hatással járó 2009-es bevezetést valamilyen módon kezelni, valamilyen módon a bevezetés időtartamát elhalasztani.
Sikerült létrehoznunk a hozzánk hasonló fejlettségű posták szakmai tömörülését, sikerült ezeknek a tagországoknak a postái segítségével a helyi politikát megmozdítani abba az irányba - és azt kell hogy mondjam, a magyar európai uniós képviselők példás összefogásban működtek a Magyar Posta szakmai érdekeit képviselve az európai politizálás különböző tereiben, úgyhogy az ő munkájuk is alapvetően hozzájárult ahhoz, csatlakozva más hasonló szándékkal érkező európai képviselőtársukhoz -, hogy végül most egy olyan olvasat van az Európai Unió előtt elfogadáson, amely szerint a 2004 előtt csatlakozó európai országok számára 2011. január 1-jétől kötelező a postai szolgáltatások piacának megnyitása, a később, 2004-et követően csatlakozott országok számára pedig ez a határidő 2013. január 1-je.
Azonban azt tudnunk kell még, hogy a jelenlegi tervezet szerint ez az irányelv lehetővé teszi bármely országnak bármely időpontban a maga postai szolgáltatásainak a liberalizációját. Ezt azért fontos tudni, hogy azok az országok, azok a fejlett, alapvetően nyugat-európai posták, amelyek elkészültek már a liberalizációra, végrehajtották már a szervezeteik átalakítását az elmúlt 4-6 esztendőben, természetesen alig várják, hogy versenyfeltételek mellett ezt az erőt, amelyet megszereztek, hasznosítani legyenek képesek, és a postai szolgáltatások piacán teret nyerve tovább erősödjenek.
Tehát a mi véleményünk az, hogy ha most hátradőlünk, és azt mondjuk, hogy 2013. január 1-je oly messze van, addig nagy baj nem érheti ezt a nagy nemzeti vállalatot, hiszen az egyetemes szolgáltatói szerepeit nem veszélyezteti egy európai szabályozás, akkor 2013-at természetesen a Magyar Posta esélytelen pozícióban fogja várni, hiszen olyan postákkal kell majd szembesülnie, amely postákról adunk majd a prezentációnkban is néhány metszetben képet.
Azt gondoljuk, hogy a mostani lépés, a most elindítandó szerkezetátalakítási hálózat, üzemeltetés-átalakítási programunknak nincs alternatívája. Azt gondoljuk, hogy így is késedelemben vagyunk, hiszen majd látni fogjuk, ez a program igazából másfél év alatt képes egy ekkora országos lefedettségű hálózat esetében kiteljesedni.
Mi a Magyar Posta 2007. szeptemberének végén? Itt láthatjuk a legfontosabb mutatóinkat. Talán szeretném fölhívni a figyelmet arra, hogy ebben a pillanatban is mintegy 330 ponton vállalkozói üzemeltetés formájában szolgáltatunk. Tehát itt, miként a mobilposta esetében is, voltak már 2-3 éves tapasztalataink, tesztüzemmód értékelése alapján folytattuk a program kiépítését, itt 8-10 éve működünk már 330 ponton vállalkozásba adott postai szolgáltatással. Tehát nagyon fontos dolog, hogy itt nem kísérlet zajlik majd, hanem egy élő gyakorlat kiteljesítése.
Ha megnézzük a forgalom struktúráját, akkor igazából a kékkel jelzett terület az, ahol a fenntartott szolgáltatások ellátásában a Magyar Posta kizárólagos monopóliumként működik. Ha arra gondolunk, hogy a küldeményforgalomban a lakossági részesedés 4-5 százalékot tesz ki évente, a fönnmaradó 94-95 százalék üzleti partnereinktől, nagy küldeményforgalommal rendelkező üzleti partnereinktől érkező küldeményforgalmat jelent. Magyarul minden ide érkező versenytárs természetesen nem a mi karácsonyi üdvözlőlapunkat szeretné megszerezni, sokkal inkább a pénzintézetek, a közüzemi szolgáltatók gépi feldolgozásra rendkívül alkalmas, jól tervezhetően havonként ismétlődő számlalevelei lesznek majd a piacra nyomulás, a piaci penetráció tárgya.
Tulajdonképpen szóltunk az európai parlamenti döntésről.
Ennél a slide-nál két dolgot szeretnénk hangsúlyozni. Az egyik, hogy azt gondoljuk, hogy a Magyar Posta mint nagy nemzeti szolgáltató nem feltétlenül arra van ítélve, hogy állami költségvetésből támogatva végezze más alapszolgáltatást nyújtó szervezetek, állami vállalatok módjára a szolgáltatásait. 2002-ben sikerült visszafordítani a Magyar Posta működését nyereséges gazdálkodás irányába. Nyereséges lesz ebben az évben is a Magyar Posta, és a jövő évi terveink is nyereséges postai működést ígérnek. Azonban azt látni kell, hogy 2009-10-től, ha nem történik a mostani redundáns módon fönntartott hálózati struktúrában változás, akkor a Magyar Posta óhatatlanul becsúszik a veszteséges társaságok körébe. (Gy. Németh Erzsébet megérkezik az ülésre.) Innen már nincs kiút, mert azt gondoljuk, hogy a mostani irányítási struktúránkban nincs kifelé, tehát árbevétel oldalról nincs tartaléka a Magyar Posta szolgáltatásainak. Ezzel szemben befelé működésében annál több. Majd a következő slide-okon erre megint nemzetközi összehasonlításban mondunk adatot.
A másik fontosnak tartott megállapítás, ennek a menedzsmentnek a véleménye, hogy a Magyar Posta jövőjét illetően semmiféle privatizációs módszer nem szállíthat megoldást, sokkal inkább a liberalizációra való fölkészülés. Azt gondolom, a Magyar Posta privatizációjáról érdemben a piacnyitást követően lehet beszélni, amikor látja majd a tulajdonos magyar állam, hogy milyen állapotban lévő szolgáltatója van abban a versenyben, ahol a Magyar Posta már nem kitüntetett szereplő, hanem egyike a postai szolgáltatások szereplőinek. Szeretném elmondani, hogy ezt a véleményünket a postát felügyelő Gazdasági és Közlekedési Minisztériumot vezető Kóka úrral, illetve miniszterelnök úrral egyeztettük. Tehát ebben az időszakban a Magyar Posta nem készül semmiféle, sem tőkepiaci, sem szakmai, sem kisebbségi privatizációs programra, tartós állami tulajdonban tartva kerül sor a fölkészülésre a 2013-as liberalizációra.
Néhány benchmark. Tulajdonképpen itt látszik, hogy az ország küldeményforgalma körülbelül hogy áll be egy hozzánk hasonló országhoz összehasonlítva persze, ahol a GDP-t is nehéz összehasonlítani. Tehát egy ország postaforgalmi nagyságrendje természetesen mindenkori GDP-függő állapotot tükröz. Ebből következően nem okoz különösen csodát az, hogy természetesen nálunk az egy postásra jutó éves árbevétel összege is messze elmarad egy dán, egy svéd, egy ír vagy akár egy osztrák postásra eső árbevételtől.
Ha egy másik összehasonlítást nézünk, ez a néhány európai, de gyakorlatilag a valamennyi jellemző európai postai szolgáltató hálózat-eloszlási struktúráját mutatja. Nem véletlen, hogy azoknak az országoknak a képviselői szorgalmazzák a minél gyorsabb piacnyitást, amely országok már elvégezték ezt a strukturális átalakítást, ahol tulajdonképpen a postai hálózat általános költségeit üzemeltetésbe, vállalkozói üzemeltetésbe történő kiadásával változó költségekké tudták alakítani. A mi esetünkben látjuk a mostani 88 százalékos részesedést, azonban itt a fönnmaradó 330, ami természetesen Magyar Posta-tulajdon és 8-10 éve vállalkozóként működik, nem igazi vállalkozói tevékenység. Ezek annak idején úgy jöttek létre, hogy a kényszervállalkozások kínálta bérkihelyezéssel indultak el szinte valamennyi ponton egykori postások, de közben az élet megtanította ezt a vállalkozói kört csakugyan gazdasági körülmények között működni. Tehát itt igazából az üzemeltetés szempontjából jelentős az, hogy 88 és a fönnmaradó posták miként aránylanak egymáshoz.
Ha továbbmegyünk, akkor megint egy hozzánk méretben nagyon hasonlítható két ország adatait hoztuk. Számomra igazából Portugália esete egy nagyon adekvát követésre igazából figyelemre méltó eset, hiszen az ember azt gondolná, hogy Magyarország rendelkezik a legtöbb kistelepüléssel saját magához képest. Itt van, Portugáliában 4261 településen kell szolgáltatni, de lám, megoldják, mert 960 saját posta üzemeltetése mellett majd' 2000 ponton a vállalkozók, tehát az ügyfelek számára teljes körben lefedettséget biztosítva a postai szolgáltatást. Sajnos több szempontból is elmaradott a Magyar Posta szervezete, ha arra gondolunk, hogy 1,7 milliárdos éves árbevételt biztosító osztrák posta ezt a forgalmat, ezt a megnövekedett terhelést 24400 munkavállalóval látja el. Ez megint arra utal, hogy mennyivel hatékonyabbak ezek a postai szervezetek a Magyar Posta szervezeténél, és amikor eljön az igazság pillanata, amikor a természetes monopóliumot fölváltja a verseny, akkor nekünk ilyen erős postáknak az ajánlataival kell mondjuk az OTP-nél szembesülnünk.
Talán a mostani postai hálózatunk gazdaságos-gazdaságtalan működésének az arányát érdemes szemügyre venni. 1452 postánk esetében reménytelen minden kísérletünk arra, hogy az ott napi 4-8 órás nyitva tartásban olyan nagyságrendű árbevételt legyünk képesek generálni, amely a posta fenntartási költségeinek a fedezetét valamennyire tudja javítani. Ezzel szemben a helyzet egyre inkább romló fedezetet mutat. Azt kell hogy mondjuk, hogy ezen településkörön a Magyar Postának döntően kézbesítési kötelezettsége van, a postahelyen a felvételi tevékenység nem tudja hozni az elvárt, más erőteljes posták esetében tapasztalt árbevételi nagyságrendet. (Tasó László megérkezik az ülésre.)
Itt adunk egy elszámolást, egy leltárt arról, hogy mi mindennel foglalkozik a Magyar Posta a 2013-as postai liberalizációs fölkészülésben. Szerintem lépjünk ezen túl.
Mit tettünk eddig? Miután a bizottságban többször volt lehetőségünk megmutatni a lépéseinket, azt gondolom, hogy érdemes a mobilposták bevezetése óta eltelt időszak néhány alapvetését látni. Öt, azaz öt jogos panaszt kaptunk egész évben a 340 000 embert érintő szolgáltatásunkban. 124 000 címhelyet szolgál ki nap mint nap a Magyar Posta 950 településen országszerte mobilpostai szolgálattal. Rendkívül büszkék vagyunk erre a minőségre, rendkívül büszkék vagyunk erre a technológiára, amire egyébként Európa-szerte borzasztó szakmai érdeklődést tapasztalunk. Ha arra gondolunk, ha azt a piros oszlopot látjuk, hogy tavalyról idénre egyáltalán a vélt bejelentések száma milyen drámaian csökken, akkor láthatjuk, hogy a mobilposta és a lakosság mennyire megtalálja egymásnak a ritmusát, mennyire jobban érti a mobilposta és jobban érti a lakosság is, hogy ez az újfajta szolgáltatás miként működik. A továbbiakban mi Postapartner programnak nevezzük ezt a vállalkozói üzemeltetésbe történő átadást.
Itt látjuk az alapvetéseinket. Talán a legfontosabb, hogy a Magyar Posta, ahogy ezt a mobilpostai program esetében is tettük, a jelenleg érvényes postai szolgáltatásokat szabályozó jogszabályok, illetve az ezeket végrehajtási szinten szabályozó kormányrendelet értelmében végzi a munkáját. Semmiféle értelmezése vagy változtatása a jelenlegi jogi környezetnek nem szükséges ennek a programnak a végrehajtására.
Nagyon fontos, hogy a szolgáltatás gazdája, a szolgáltatás felelőse továbbra is a Magyar Posta. Tehát a legrosszabb esetben, és a 330 eddig működő postai szolgáltató esetében természetesen vannak tapasztalataink, és elő is fordul, hogy valamelyik közreműködő fölemeli a kezét ilyen-olyan okok miatt, beborul, nem tudja az egyetemes szolgáltatási kötelezettségét folytatni, ahogy az a megállapodásunkban rögzítve van, másnap a Magyar Postának kutya kötelessége - és meg is tesszük - folytatni az egyetemes szolgáltatást. Nem szűnik meg egyetlen egy ma ismert fix postai szolgáltatási pont a program keretein belül.
A program megvalósítását öt ütemben gondoljuk elkészíteni. Az első ütem október közepén kezdődik egy közbeszerzési eljárással négy megyében. Itt látjuk a négy megyét: Komárom-Esztergom, Szabolcs-Szatmár-Bereg, Somogy és Heves. Utána 130 napos - ez a közbeszerzési eljárásból adódó 137 napos - etaponként jutnánk el 2009 közepére a teljes megyei kört, a teljes itt fölsorolt ezeregyszázegynéhány postahelyet érintő hálózat-átalakításig.
Kik azok, akiket szeretnénk megnyerni a postaprogramban történő együttműködésre? Természetes partnerünk minden településen az önkormányzat. Azt hisszük, hogy az önkormányzat egyébként működő szolgáltatási infrastruktúrája gazdagodik, bevételével tovább javíthatja az önkormányzat működését, hiszen azon túl, hogy nekünk ezekben a megállapodásokban a szakszerűséget, a stabilitást kell elfogadtatni a velünk közreműködővel, hiszen ismételném, a szolgáltatás felelőssége továbbra is a Magyar Postánál marad, természetesen a lebonyolított forgalom után árbevételhez jut a velünk együttműködő. Egyébként ebben a pillanatban körülbelül 30-35 önkormányzattal van ilyen együttműködésünk, ahol a 600 lélekszám alatti településeken úgy döntöttek önkormányzatok, hogy mégiscsak a működő hivatali nyitva tartás ideje alatt akarnak fix pontú postai szolgáltatást nyújtani az egyébként a településen rendszeresen szolgáltatást elvégző mobilpostajárat mellett.
Szeretném elmondani, hogy a program kezdeti időszakában ez mintegy 70 ilyen szolgáltatási pontot jelentett, és ahogy kialakult az, amire utaltunk, hogy lakosság és mobilposta megértették a szolgáltatás belső tartalmát, szépen a felére csökkent, a felére olvadt az önkormányzatok részéről a hajlandóság, hiszen látták, hogy a mobilposta tulajdonképpen 100 százalékig lefedi a település postai szolgáltatásainak az igényét. Úgyhogy szimbolikus árbevételt tudtak, tudnak az önkormányzatok - azok is egyébként, amelyek még mindig fönntartják ezeket a pontokat - a településen jelentkező forgalom után kapni.
Alapvetően a kis- és középvállalkozóknak szeretnénk a már meglévő vállalkozásukhoz egy szinergiahatással ezt a fajta együttműködést kínálni. Nagy a várakozásunk a postai rendszerből kikerülő postai munkavállalóink továbbfoglalkoztatását illetően. Saját maguk vállalkozói kedvét igyekszünk belső kommunikációval és képzéssel is nemcsak meghozni, hanem alátámasztani is. A most meglévő 330 postai vállalkozó is bekerülne ebbe a körbe, tehát egységesítenénk ezt a típusú vállalkozói kört, hiszen ahogy mondtam, ez a 330 pont valahol 8-10 évvel ezelőtt a kényszervállalkozásokból indult, tehát a mai napig sem a tiszta vállalkozói együttműködésre, szerződéses kapcsolatokra jellemző keretek között működik, bár erőteljesen megközelíti azt. Technikailag így gondoljuk.
Nagyon fontos, hogy a Közbeszerzések Tanácsával kialakított tárgyalásos eljárást találtunk. Ennek nagyon fontos eleme az előminősítés, hiszen azt szeretnénk, hogy a település, a helyi elfogadottság, a helyi beágyazódás, alapvetően gazdasági beágyazódás tudja garantálni a postával szemben hagyományosan meglévő hitelességet és a működés stabilitásának az ígéretét.
Összefoglaltuk itt még egyszer azokat a szakmai indokokat, amelyek megítélésünk szerint a program végrehajtását elengedhetetlenné teszik 2007-ben, ha az ország komolyan gondolja a szintén elkerülhetetlen 2013-as piacnyitást.
Az első szakasznak, a négy megyét érintő első szakasznak adtuk itt meg az ütemtervét. Tehát ennek a végeztével az első ilyen típusú szolgáltatói kör jövő év július 1-jével kezdené meg az együttműködését a Magyar Postával, a szolgáltatás nyújtását a közönség üzleti és lakossági partnerei felé.
Itt fönnhagynánk az oldalt majd a kérdések idejére is, összegyűjtöttünk már néhány ilyen működő európai szolgáltatási pontot. Láthatjuk, hogy legkülönbözőbb megoldásokat választanak, könyvesbolttól, gázkereskedőtől a trafikon át a fűszeresig. De szeretném elmondani, hogy a 330 posta esetében ma Magyarországon a lakosság, az ügyfelek részéről semmiféle, az egyébként elfogadott postai minőséget meghaladó panasz, elégedetlenség nem érzékelhető, nem tapasztalható. Sőt azt kell hogy mondjuk, hogy a Magyar Posta szolgáltatási minősége a kistelepüléseken rendkívül jó, messze meghaladja a nagyvárosi szolgáltatás minőségét, ami érthető az alacsony küldeményforgalom miatt, de ugyanakkor az ott meglévő emberi kapcsolatok közelsége is nyilvánvalóan segíti a szolgáltatás minőségét.
Köszönöm szépen a figyelmet.
ELNÖK: Köszönjük szépen. Tisztelt Bizottság! Kérdések, vélemények egyben. (Sós Tamás jelentkezik.) Sós Tamás képviselő úré a szó.
SÓS TAMÁS (MSZP): Tisztelettel köszöntöm önöket. Észak-Heves megyei, Heves megyei tapasztalatok alapján szeretnék szólni, és elsősorban valójában a mobilposták tapasztalatai alapján. Azt gondolom, hogy maga ez a tájékoztató végtelen impozáns volt, és úgy gondolom, hogy önmagáért beszél. Elöljárójában mindenképpen fontosnak tartom azt, hogy maga az Országgyűlés, illetve bizottságai nagy figyelmet fordítanak a Posta ügyére, hiszen a magyar lakosság egészét érinti ez az ügy. Úgy gondolom, ez nagyon fontos.
A Postapartner program táblázatot figyelem. Úgy gondolom, hogy itt valójában két dolgot kell kiemelni, amit Szabó úr is említett, és abból is az a piros rész, ha azt ki tudná emelni a kolléganő ott középen, ami valójában úgy fogalmazódik meg, hogy a lakosság részére változatlan, biztonságos hozzáférés és felelősség. Tehát ha jól értem, ezzel valójában a Posta vezetése azt mondja ki, és úgy gondolom, hogy ez egy lényegi kérdés, hogy nem szűnik meg a térségben szolgáltatás. Azt gondolom, hogy ez mindannyiunk számára egy fontos akvizíció, egy fontos érvrendszer.
A második, a mondat második fele pedig, hogy a Posta végül is garanciát vállal. Hogy ezt most mondja ki, az egy dolog, de hogy mit tett az elmúlt esztendőben a mobilposták kapcsán, az viszont úgy gondolom, tényleges garanciát ad, hisz gondoljunk arra, hogy milyen felhangok és mi minden kísérte a mobilposták kérdését. Ilyen vonatkozásban, Észak-Heves megye kistelepülései vonatkozásában egyértelműen tudom mondani, hogy a lakosság számára, az önkormányzatok számára megnyugtató módon sikerült a mobilposták kérdését megoldani.
Ma már úgy látom, és Szabó úr tájékoztatója is erről erősített meg, hogy ez az egész postaügy visszakerült egy szakmai mederbe, tehát azt gondolom, hogy ilyen vonatkozásban a bizottságnak annyi feladata van, hogy erősítsük meg törekvéseikben őket, és valójában az az út, amin a Posta jár, úgy gondolom, valójában a versenyképesség javítását szolgálják mindezek az intézkedések, ezekben támogassuk őket és ismerjük el az eddigi munkájukat. Köszönöm.
ELNÖK: Köszönöm szépen. További kérdés, vélemény, hozzászólás? (Dr. Ipkovich György jelentkezik.) Ipkovich képviselő úr!
DR. IPKOVICH GYÖRGY (MSZP): Sós Tamás nyilatkozatához kapcsolódva, Vas megye szintén rendkívül sok kistelepüléssel rendelkező megye, így rendkívül fontos, hogy bizonyos szolgáltatások változatlan színvonalon, minimum változatlan színvonalon maradjanak. Izgulok a Postáért, és szurkolok neki, hogy jól menjen végig az általa választott úton. De azért a privatizáció, magánosítás és egyebek, tehát vállalkozásba adás mellett azért megjegyezném, hogy a postának vannak közhitelességi feladatai is, ügyelni kell arra, hogy ez ne csorbuljon, utalnék itt bizonyos beadványok postára adásához fűződő joghatásokra és egyebekre. Tehát ezt ezzel párhuzamosan biztosítani kell a kistelepüléseken is, hogy megtörténhessen.
A másik viszont az, hogy a brüsszeli eljárással kapcsolatban fontosnak tartanám elmondani, hogy a brüsszeli döntéshozatal egy folyamat, és ennek a folyamatnak az első lépését az a régiók bizottsága tette meg pontosan magyar kezdeményezésre, melyben magyarországi polgármesterek és önkormányzati tisztségű választott szakemberek ülnek, melynek kezdeményezésére a régiók bizottsága fogadta el ezt a bizonyos ütemtervet, amelyet később magáévá tett az Európa Parlament is. Szerintem megérdemelne annyit, hogy egy köszönetet mondjunk arra a pártok feletti kezdeményezésre, amely ilyen sikerrel járt a brüsszeli régiókban. Tehát ezt a régiók bizottsága kezdeményezte a Posta érdekében, azért ezt tegyük hozzá.
ELNÖK: Köszönöm szépen. (Tasó László jelentkezik.) Tasó képviselő úr?
TASÓ LÁSZLÓ (Fidesz): Csak egy rövid vélemény. Azért vannak olyan hangok is, amelyek az elmúlt időszak lépéseit nem ilyen színben tüntetik föl. Több kistelepülés panaszkodik, és még fognak is. Nem tudjuk még azt sem, hogy hány postahivatalt zárnak be a következőkben. Világosan látszik, hogy a költség-haszon elv működik mindenben, pedig azzal kezdik az anyagot, hogy közszolgáltatás lévén megfontoltan kell hozzányúlni minden egyes lépéshez. Mi azt látjuk, hogy továbbra is szépen, csendben előkészítik a Posta értékesítését, ez a folyamat pedig nem tűri meg a nem nyereséges helyeket. Ettől függetlenül azt gondoljuk, és azt gondolom én is személy szerint, hogy vannak olyan kistelepülési posták, amelyek nyugodtan működhettek volna a továbbiakban, és kis segítséggel talán hozták volna az elvárásokat is. Nem egy jó irány, hogy minden a verseny alá van rendelve.
A Posta vezetése nyilvánvalóan zárt pályán mozog, nem sokat tehet. Az irányelveket, amelyeket megfogalmaztak, teljesíteni kell, annak megfelelően kell lépéseket tenni, de nem biztos, hogy ezek a gyors lépések minden esetben szerencsések. Egyébként azt, hogy melyik hivatal hogyan kerül majd ki vállalkozásba, az is befolyásolja, és annak eredményességét is, hogy milyen helyzetben kerül átadáskor a vállalkozó kezébe vagy működtetéséhez. Gondolok itt konkrétan arra, hogy nagyon sok hivatalt valóban 2002 óta is felújítottak, újak is épületek látványosan, de nyomon követhető egyértelműen a politikai vezénylés, hogy mely településeken és mikor. Egyébként ez az észak-alföldi régióra is vonatkozik, ebben konkrétan Hajdú-Bihar megyére is gondolhatok és gondolok is. Talán még nem késő, ha mindenáron verseny akarnak, mert verseny lehet, a világ csak a versenyről szól, itt is, úgy hallom, legalább próbálják meg azonos lakossági körökben, településnagyságnál azonos helyzetbe hozni a postahivatalokat, ha már a versenyre kényszerülnek. De mégiscsak azt mondom, hogy lassabban kellene, nem ilyen gyorsan.
Maga az elképzelés, amit láttunk képekben is, az anyagokban is, nem idegen tőlünk, helyénvaló. Egyébként a posták jelentős része már most is így működik, hiszen a női harisnyanadrágon kívül sok minden megtalálható egy postán, az is többek között, tehát nem mondjuk azt, hogy ez idegen lenne, hiszen egy szóváltásról van szó mégiscsak, és bővülhet, valóban lehet a kávézóban vagy a kávézó a postahivatalban, ezzel mi egyetértünk. Csak azzal nem, hogy mégiscsak másodrendű állampolgárok lesznek vidéken meg vannak, legalábbis a tekintetben, hogy hogyan férnek hozzá a szolgáltatások teljes köréhez, mert azért a teljes köréhez minden pillanatban nem juthat hozzá egy vidéki lakos, egy kistelepülésen élő lakos, nyilvánvalóan mások a lehetőségei. De ezt egyébként már rendezték a korábbiakban is, hiszen azt írták, illetve az lett a változtatás lényege a magyarországi területfejlesztéssel megfogalmazva, hogy Magyarországon nem mindenkinek egyenlő, hanem hasonló jogok járnak. Valóban így van, hasonló jogok járnak Magyarországon az embereknek. Köszönöm.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Most a másik oldal, ha lehet. (Nincs jelentkező.) Akkor röviden én is szeretnék kérdezni is és rövid véleményt is mondanék. Vezérigazgató úr sok mindenről szólt, de nem szólt arról, és itt mi Önkormányzati és területfejlesztési bizottságban mindig meg szoktuk kérdezni, hogy az önkormányzati szövetségekkel volt-e kapcsolatfelvétel, tervezik-e, hogy egyeztetnek, mert ez a program jelentős részben érinti az önkormányzatokat.
A másik ilyen kérdésem, nem világos számomra, hogy ez azt jelenti most, hogy a polgármestereknek vagy a hivataloknak az önkormányzatoknál figyelni kell a Közbeszerzési Értesítőt, hogy az ő településükön majd lesz ilyen vagy nem? Vagy mi ennek a technikája? Ha erről hallhatnánk. Mire kell fölkészülni annak a mintegy 1500 önkormányzatnak? Hogyan szereznek ők tudomást ezekről a tervezett változásokról?
Ami a hozzászólásomat illeti, azzal kezdem, hogy gondolom, mindnyájunknak megnyugtató az, hogy a Posta vezetése nem azzal jött az Önkormányzati és területfejlesztési bizottság ülésére, hogy a hatályos jogi szabályozáson enyhítsünk egy kicsit, mert a versenyképesség érdekében ez fontos lenne. A versenyképességet lehetne úgy is erősíteni, ha a jelenlegi szolgáltatási színvonalból egy kicsit visszavennénk és a jogszabályokon egy kicsit változtatnánk. Azt gondolom, hogy ez mindenképpen korrekt dolog így, hogy a jelenlegi szabályozás mellett kívánják a versenyképességet javítani.
Azt gondolom, hogy a Magyar Postának tényleg európai méretekben kell versenyképesnek lenni, és ehhez a lépéseket meg kell tenni. Hogy most el vagyunk-e maradva, gyors-e ez az ütem, vagy mint ahogy vezérigazgató úr említette, hogy már most is talán inkább késésben vagyunk, azt gondolom, hogy az ilyen dolgokat nem jó az utolsó percre hagyni. Tehát azt gondolom, hogy igenis csinálni kell ezt, és mindenképpen el kell kezdeni ezt a programot. Azt a dolgot tartom nagyon fontosnak, ami a lakossággal való egyeztetés, egyetértés, megértetés, hogy mi fog történni, hogy tévedésből se keringjenek az országban se a szóbeszédben, se a médiában, hogy most postákat fognak bezárni. Ahogy vezérigazgató úr itt elmondta, ha valamelyik vállalkozó az egyik napon felteszi a kezét és bezárja, akkor a lakosság nem veheti észre ezt a változást, mert másnap azon a településen lenni kell postai szolgáltatásnak. Tehát a lakossággal való kapcsolattartást nagyon fontosnak tartom, és hogy a lakossággal hogy lehet kapcsolatot tartani, erre azért csak azt tudom mondani, hogy az önkormányzatokon keresztül. Tehát ha az önkormányzattal jó lesz a kapcsolata azokon a településeken a Magyar Postának, ahol ezt a változást végre kívánják hajtani, akkor azt gondolom, hogy a lakosság is megelégedéssel fogja látni.
Abban bízok, hogy mire eljön a piacnyitás, addigra a Magyar Posta úgy lesz versenyképes, hogy eközben a postai szolgáltatás színvonala Magyarországon nem csökkent, hanem még talán javult is. Arra kérem, hogy figyelemmel legyenek, hogy ne általában legyen igaz ez a színvonal, hanem legyen igaz ez a színvonalmegtartás minden településre, mert a települések átlaga az valami, de hogy az átlag mögött milyen szóródás van, az nem mindegy. Tehát amit vezérigazgató úr itt ígér, az legyen igaz településszinten is, és azt gondolom, hogy az egyik legnagyobb magyar nemzeti vállalat akkor jól teszi a dolgát, ha ezt sikerül végrehajtani. Köszönöm. (Erdős Norbert jelentkezik.)
Erdős Norbert képviselő úré a szó.
ERDŐS NORBERT (Fidesz): Köszönöm szépen. Kérdésem lenne, bár tudom, hogy a napirendi pont a liberalizációról szól, de én csak megragadnám a lehetőséget, ha már a Posta vezetése itt van, hogy milyen tapasztalataik vannak. Néhány gondolatot hallottunk a mobilpostákról, de én csak kíváncsi lennék rá, hogy egy kicsit bővebben ezt legyenek már kedvesek kifejteni, mert roppant mód érdekel minket. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönjük. Van-e további hozzászólás, kérdés? (Senki sem jelentkezik.) Úgy látom, hogy nincs. Akkor a vitának ezt a részét lezárom. Visszaadom a szót vezérigazgató úrnak, vagy ha valamelyik kollégája kíván válaszolni, akkor arra is természetesen lehetőség van. Tessenek parancsolni!
Dr. Szabó Pál (Magyar Posta Zrt.) válaszai
DR. SZABÓ PÁL vezérigazgató (Magyar Posta Zrt.): Köszönöm a szót, elnök úr. Köszönjük a kérdéseket.
Tasó képviselő úrnak azt szeretném mondani, elhangzott megint, hogy nem tudni, hogy hány postát zárnak be. Képviselő úr, egyetlen egyet se. Itt ez a prezentáció világosan mutatja, hogy ma jogszabályi lehetőség nincs egyetlen egy szolgáltatási pont megszüntetésére. Egyébként az Országgyűlés valamennyi tagjához eljuttattuk ezt a kiadványunkat a hétvégén postával, benne egy CD, ami jó, tehát ezeket az alapvetéseket rögzíti.
Képviselő úr, a Magyar Posta ma mintegy 2750 szolgáltatási pontból álló hálózata egyetlen egy ponttal nem szűkülhet. De azt kell hogy mondjam, amikor a hálózat méretéről beszélünk, hogy 350-400 olyan postahelyet működtet ma a Magyar Posta, amely egyébként kívül esik az érvényes jogszabály, a munkánkat szabályozó kormányrendelet hálózatméretén. Gondolom, itt most megint a tavaszi 104 posta megszüntetésének a dolga is itt a postabezárások okán meg az 550 mobilpostához fűződő postabezárások után egy rossz teher a Magyar Posta vezetésén. De képviselő úr, kérem, fogadja el, hogy 350-400 helyen, ha a Magyar Postának ma az önök által elfogadott törvényeket lobogtatná, lehetősége lenne visszavonulni. Csak a példa kedvéért. Például ma Budapesten 74 olyan posta működik, amelyre megint csak a Magyar Postának a jogszabály, a kormányrendelet alapján nem lenne kötelezettsége, hogy működtesse. De hogy mi nem a jogszabályt lobogtatjuk, hanem az ellátást és a gazdálkodást, a fedezett termelésnek a szempontjait üzemgazdasági oldalon mérlegeljük. Például ez a 74 posta itt a fővárosban, hogy az hogy került oda meg kinek a közbenjárására, lobbijára nyitották meg, nem érdemes vizsgálni, mert mára olyan környezet alakult körülötte, hogy nekünk árbevétel oldalról igenis érdekünk ott maradni. Tehát ehhez a programhoz egyetlen egy postai szolgáltatási pont bezárása nem fűződik.
Nem tudom, hogy képviselő úr itt volt-e már, amikor a privatizációval kapcsolatban... Igen. Akkor most szeretném elmondani, hiszen azt hiszem, egyértelmű volt. A Magyar Posta 2013-ig elfogadott stratégiai tervében semmiféle privatizációs elképzelés, semmiféle privatizációra történő fölkészülés nem szerepel. A menedzsment nem is ért egyet a Magyar Posta privatizációjával egészen addig, amíg föl nem készült a piacnyitásra. De ez még nem lenne elég, hogy mi mivel értünk egyet vagy mivel nem, a Postát felügyelő gazdasági és közlekedési tárca vezetőjével két hete folytattunk tárgyalást ugyanerről, majd ugyanezen a napon miniszterelnök úrral. Nincs tervbe véve a Magyar Posta sem tőkepiaci, sem szakmai, sem kisebbségi, sem többségi privatizációja. Tehát azt kérem, hogy ha lehet, a politikai kommunikációban ugyan törvény szerint ott van a 25 százalék mínusz 1 részvény, de kérem, hogy fogadják el, hogy nem értelmezhető a privatizáció a Posta jelenlegi problémái, a jelenlegi piacnyitásra történő fölkészülésében.
Elhangzott itt egy utalás, hogy politikai indíttatású az új posták nyitása. Most gyorsan fölírtam két legutolsó postát. Berettyóújfalun a fideszes polgármester, a fideszes Vitányi István képviselő úr avatta föl a 340 millió forintba kerülő postát. Nem nagyváros, azt gondolom, hogy nagyon is tipikus kisváros. Újfehértón vadonatúj postát avattunk szeptemberben. Más kérdés, hogy az október 1-jével hivatalba lépett önkormányzat első költségmegtakarító lépése volt, hogy az önkormányzati küldeményeket kivette a vadonatúj, 140 millióba kerülő postások kezéből, és önállóan látja el, ezzel is még rontva tovább a posta terhelését. (Dr. Bóka István megérkezik az ülésre.) Vagy Győrben avattunk szeptemberben, most szeptemberben Győrben avattunk új postát. Délegyházán most október 23-án avatunk új postát. Képviselő úr, azt gondolom, hogy el lehet számolni itt a politikai dolgokkal. Nem vagyunk átpolitizált szervezet, a hálózat meg főleg nem az. Itt nekünk szolgáltatni kell mindenkinek.
Jauernik úr fölvetése az önkormányzati szövetségekkel való együttműködésben. A bizottság előtt beszámoltunk korábban is az előző átalakításunknál, hogy valamennyi országos hatáskörű önkormányzati szövetség képviselőivel mi működtettünk a postán belül egy önkormányzati fórumot, amelyet havi rendszerességgel hívtunk össze, és ott valamennyi önkormányzatnak lehetősége volt kérdezni, lehetősége volt problémákat elénk tárni, lehetősége volt meghallgatni a mi válaszainkat. Nem kívánunk ettől eltérni a mostani esetben sem. A MÖOSZ elnökével kéthete folytattunk tárgyalásokat erről a programról, és valamennyi, tehát mind a hét országos hatáskörű önkormányzattal fölvettük a kapcsolatot, és hivatalosan ugyan ez a program a múlt héttel kezdődött, mostantól kezdve lesz meg az a valóságos indoka, alapja annak, hogy tudjunk beszélni részletekről. Természetesen megyünk minden önkormányzati fórumra, hogy egyeztessünk, konzultáljunk, beszámoljunk a lépéseinkről. Egyébként pedig valamennyi parlamenti frakciónál bejelentkeztünk a múlt héten, aki erre igényt tartott, megtartottuk a tájékoztatót. Tehát továbbra is a Magyar Posta nyitott mindenféle kommunikációban, hiszen alapszolgáltatói felelősségünkből adódóan mindenki számára kötelesek vagyunk megfelelő módon tájékoztatni.
A következőkben a közbeszerzéssel kapcsolatosan Szűts Ildikónak adnám át a szót, és a mobilpostai tapasztalatokat pedig Szivi László kollégám foglalja majd össze. Köszönöm szépen.
SZŰTS ILDIKÓ általános vezérigazgató-helyettes (Magyar Posta Zrt.): Tisztelettel köszöntöm én is önöket. Jó napot kívánok! Igen, Közbeszerzési Értesítőt kell figyelni, ott fog megjelenni a pályázat várhatóan október második felében. Tehát ezt tudjuk üzenni az önkormányzatoknak. Természetesen ezt követően a Posta honlapján is a pályázat elérhető.
SZIVI LÁSZLÓ üzleti vezérigazgató-helyettes (Magyar Posta Zrt.): Bocsánat, ezt a mondatot még kiegészíteném azzal, hogy természetesen mi rendelkezésre állunk valamennyi önkormányzati szövetség, közgyűlések, illetve a településeket támogató helyi kommunikációval, és ilyeneket mi magunk is ösztönzünk és szervezünk. Tehát nemcsak Közbeszerzési Értesítőt kell figyelni, bár én úgy tudom, hogy az önkormányzatoknál valóban így van, de ahogy ez a közbeszerzés megjelent, utána ezt a kommunikációt természetesen önök részéről is kérjük majd, hogy igényeljék, de mi is elébe fogunk menni ennek az ügynek.
A mobilpostai szolgáltatásokról talán egy kicsit részletesebben, bár nem húzva az időt. A Magyar Postára vonatkozó kormányrendelet gyakorlatilag a '90-es évek közepe óta, 2001-ben ugyanez a kormányrendelet megfelelő szöveggel megerősítve, majd 2004-ben ismét megerősítve azt a jogszabályi előírást tartalmazza, hogy az egyetemes szolgáltatásokat a 600 lélekszám alatti településeken mobilszolgáltatással, 600 lélekszám fölötti településeken pedig bizonyos távolság, fix postai létesítményhez való hozzáférési távolság alapján határozza meg, és külön szabály vonatkozik arra, hogy nagyvárosokban, 20000 lélekszám fölötti településeken mi a helyzet.
A mobilpostai szolgáltatást első ízben a Magyar Posta Baranya megyében 2001-ben vezette be. Mintegy 15 járat indult el Baranya megyében azokon a településeken, ahol lényegében a felvételi forgalom szinte nem éri el az ottani üzemeltetési költség egyharmadát sem, amit azzal lehet jellemezni, hogy havi 1-2 csomag, napi 10-15 levél, amit egyébként levélszekrény útján is fel lehet adni, és valóban 10-15 csekk feladására kerül sor, viszont az ezekbe a településekbe irányuló küldemények kézbesítése ezt meghaladó. Tehát az a tapasztalatunk, hogy ezekben a településekben az ügyfelek kiszolgálása természetesen amellett, hogy hozzá kell férniük a postai hálózathoz, elsősorban a kézbesítésre vonatkozik, nem utolsó sorban természetesen a pénzküldemények kézbesítésére, ami az ezeken a településeken lévő nyugdíjas lakosságot illeti.
2001 után azzal a helyzettel álltunk szemben, hogy a 600 lélekszám alatti településeken egy kettősség van. 947 ilyen települést vizsgáltunk meg. Ebből a 947 településből mintegy 404 településen ezt az alacsony felvételi forgalmat úgynevezett támpontos kézbesítő látta el. Ezt úgy képzeljék el a képviselő urak, hogy van egy csoportos levélszekrény valamennyi, a településen lakó állampolgár számára, ott a kézbesítőnk megjelent, és ha az ügyfelek odajöttek ezen a 404 településen ehhez a támponthoz, amikor úgy gondolták, hogy a kézbesítőnk éppen ott lehet, akkor a felvételi forgalmat ott lebonyolította. Ezen a helyzeten változtattunk alapvetően a 2002-től, 2003-tól megvalósított programunk révén, hogy lényegében a 600 lélekszám alatti településeken, ahol ilyen jelentős volt az oda irányuló kézbesítési forgalom, de a felvételi forgalom, még egyszer mondom, az ottani fix pont üzemeltetését lényegében nem indokolta, mobilpostai szolgáltatást vezettünk be az idézett kormányrendeletek lehetősége alapján.
A mobilpostai szolgáltatás azt jelenti, hogy fix menetrend szerint a településen megjelenik a mobilpostás autónk, kézbesítést hajt végre, és eközben a lakásokban az ottani lakosokhoz becsengetve, illetve még ezen túlmenően az előírásoknak megfelelően egy kijelölt ponton fél órát, 20 percet várakozva igényelhetik a lakosok a postai szolgáltatás igénybevételét.
A panaszhelyzetet bemutattuk itt ezen az ábrán. Ez valamennyi, a 947 településre vonatkozó panaszhelyzetet jelenti. Most ha el is felejtjük ezt a kategorizálást, hogy megalapozott vagy nem megalapozott, 947 településről érkezett 2006-ban összesen 30 darabot sem megközelítő észrevétel. Egyedül itt a képviselő urak, akik nagyvárosokban laknak, bizonyára tudják, hogy ezt a fajta szolgáltatási színvonalat nagyvárosokban nem tudjuk tartani. Jogos vagy nem jogos, még egyszer mondom, felejtsük el, de az észrevételek száma éppen a nagyvárosi kézbesítés, illetve felvételhez való hozzáférés érdekében sajnos sokkal rosszabb. Tehát azt tudom mondani itt a tisztelt képviselő uraknak, hogy igen, valamennyi állampolgárt a Magyar Posta, beleértve a mobilpostával ellátott területen is egyenlőnek, sőt a jelenlegi helyzetben jobb színvonalú ellátásban részesülőnek tekintjük és tartjuk, mint amit a nagyvárosban élők kapnak. Köszönöm szépen.
DR. SZABÓ PÁL vezérigazgató (Magyar Posta Zrt.): Még annyit ugyanehhez, elnézést, egy mondat. A mobilpostai úton kézbesített küldemények kézbesítési sikere 99 százalék. Gyakorlatilag ismeretlen az értesítő ebben a szolgáltatásban. Tehát amit ma nem sikerült, százból azt az egyet, azt másnap garantáltan teljesíti a mobilposta. Amire próbáltam itt utalni, egészen más az emberi környezet egy ilyen kistelepülésen, tehát egészen máshogy tud a posta e kétségtelen alacsony forgalmat lebonyolító szolgáltatásában kialakítani. Itt jön be az, hogy bizony apró segítséget, szívességet megtesz a mi postásunk, amikor az egy számmal nagyobb településre visszatér, másnapra kiváltja a gyógyszert, megveszi a nem tudom, apróságot, tehát ez egy más világ, ilyen értelemben egy sajátos környezet. Ezért is gondoltuk, hogy segítenénk azzal, hogy az egyébként kereskedelmi forgalomba fölszabadított gyógyszereket, azt a nem tudom, negyvenegynéhányat eljuttatnánk rendszerességgel a szolgáltatásaink részeként a kistelepülésen élőknek. Ha gondolják, éljenek vele, ennyivel is közelebb gondoltuk, hogy lépünk a lakossághoz, hiszen a posta elmegy oda is, ahová ma a madár se jár. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönjük szépen. (Tasó László jelentkezik.) Tasó képviselő úr?
TASÓ LÁSZLÓ (Fidesz): Csak röviden. Vezérigazgató úr arról beszél, hogy szolgáltatási hely nem szűnt meg, én meg postáról beszélek. A kettő között különbség van. Én a postaépületre gondolok. Arra gondolunk, amikor azt mondjuk, hogy zárnak be postákat. Nem azt mondjuk, hogy megszűnik a szolgáltatási hely, a kettő között különbség van. Ön tematikusan beszél szolgáltatási helyről, ami valóban több is lehet, nem kevesebb, mi meg arról beszélünk, hogy a postát bezárták mint épületet. A kettő között különbség van.
A másik az, hogy a Magyar Posta stratégiai tervében nincs benne az, hogy magánosítás. Az rendben van, de a tulajdonosa most pillanatnyilag hét ember ennek a vagyonnak, akit kinevez a miniszterelnök úr, hét ember, magyarul bármikor változhat ez, bármikor előfordulhat az, hogy soron kívül vagy gyorsított eljárásban esetlegesen értékesítésre kerül a Posta. Tehát nem az önök elképzelése ez, de a tulajdonosé lehet, és arra mondtuk azt, hogy úgy látjuk, ezt előkészítik szépen, csendben.
A másik, csak a pontosítás kedvéért. Berettyóújfaluban nem Vitányi István a polgármester, hanem Szeifert Ferenc. A beruházás is korábban indult el, mint október. Hadd tudjam már jobban azért ezt. (Dr. Szabó Pál: Nem ezt mondtam, képviselő úr.) De ezt mondta, de nem probléma. (Dr. Szabó Pál: A polgármester úr mellett Vitányi képviselő úr.) Egyszerre mondta, mindegy. Újfehértón egyébként most október 1-jétől van jobboldali polgármester, Győrben is. A beruházások pedig korábban kezdődtek. Tudniillik van Hajdúsámsonban is, ha érdekli, az sem olyan túlságosan régen került átadásra. Erre utaltam, amikor azt mondtam, hogy zömmel látszik ez. Ezt nem önnek róttam föl, és nem a vezérkarának róttam föl, hanem a politikának róttam föl. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Gulyás képviselő úré a szó.
GULYÁS JÓZSEF (SZDSZ): Tisztelt Bizottság! Talán jó egy évvel ezelőtt értékeltük a Magyar Posta helyzetét, már sokat beszéltünk, vitatkoztunk akkor is a kisposták helyzetéről, de beszéltünk arról is, hogy milyen eredményeket, gazdasági eredményeket tudhat maga mögött a Magyar Posta. Ha jól emlékszem, akkor 2002 előtt több milliárdos hiányt halmozott fel az akkori posta vezetése, és a kormányváltást követően egy szemléletváltásnak köszönhetően egy odafigyelő, gondoskodó gazdálkodásnak köszönhetően évről évre eredményes a posta gazdálkodása.
Tasó képviselőtársam a postamegszűnésekről beszélt, az épületekről beszélt. Szerintem az adófizetők nem az épületekért vannak. A posta sem az épületekért van. A szolgáltatások vannak az adófizetőkért és az állampolgárokért. Azt gondolom, hogy ez a prezentáció, amit meghallgathattunk, amelyet kézhez kaptak a képviselők is, és ha tájékozódnak, akkor ezt a gyakorlati tapasztalat is megerősítheti, az szerintem arra kellene hogy sarkalljon bennünket, hogy támogassuk a Magyar Postát ebben a törekvésében. Köszönöm.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Van-e további hozzászólás? (Senki sem jelentkezik.) Lezárjuk akkor. Vezérigazgató úr egyszer már válaszolt, de a második körre kíván-e reagálni? (Dr. Szabó Pál: Nem.) Nem, köszönjük szépen.
Tisztelt Bizottság! Azt gondolom, hogy mielőtt lezárjuk a napirend tárgyalását, mindenképpen megköszönjük a Posta vezetésének a tájékoztatóját. Azt gondolom, hogy rendkívül hasznos volt. Megköszönve a tájékoztatást, azt gondolom, hogy azt kell kívánnunk a Magyar Postának, a Posta vezetésének, hogy sikerrel hajtsa végre a ma előttünk is fölvázolt programot, sikerrel hajtsa végre úgy, hogy a Magyar Posta legyen európai méretekben is versenyképes, és a magyar lakosság közszolgáltatását legalább a jelenlegi színvonalon, de ha lehet, akkor egy emelt színvonalon teljesítse. Ehhez jó munkát kívánunk önöknek, sok megértést, egyeztetést és sok sikert! További jó munkát kívánunk önöknek! Viszontlátásra! Balogh József alelnök úr elköszön a vezérigazgató úrtól és munkatársaitól, mi pedig folytatjuk a bizottsági ülésünket.
Rátérünk a 2. napirendi pont tárgyalására. A bizottságunk 2. napirendi pontként tárgyalja az egészségügyi ellátórendszer fejlesztéséről szóló T/3685. számon benyújtott törvényjavaslatot, amelyet mi, az Önkormányzati és területfejlesztési bizottság nyújtott be. A módosító indítványok megvitatására kerítünk sort.
Köszöntöm a napirendi pont tárgyalásához az Egészségügyi Minisztériumból érkezett kollégát, Schlammadinger József jogi főosztályvezetőt és dr. Lelkes Ildikó asszonyt. (Dr. Schlammadinger József: Ő nincs itt, de én itt vagyok helyette.) Nincs itt, egyedül tetszik képviselni a minisztériumot.
Tisztelt Bizottság! Tájékoztatom a bizottság tagjait, bár többen ott voltunk, a parlamentben hétfő este lezajlott az általános vita, szerintem egy rövid, de érdemi vita folyt a parlamentben. Örömmel vettem, hogy ellenzéki képviselők is támogatták az indítványunkat. Kettő módosító javaslat érkezett, Sós Tamás képviselő úr és dr. Kökény Mihály, Schvarcz Tibor és Vojnik Mária képviselők javaslata. Azt javaslom, hogy a két módosító javaslatról együtt folytassuk le a vitát, mert összefügg, sőt azt tudom mondani, hogy Sós Tamás indítványa benne van a másik indítványban is egy pici technikai pontosítással.
A lényege mind a két indítványnak az, hogy az első mondat, amely a jelenlegi hatályos törvényben is benne van, kerüljön vissza. Ezzel teljesen egyetértek, mert ez így korrekt. A másik részével, a módosító javaslat másik részével kapcsolatban azért azt gondolom, hogy vitassuk meg itt. Arról szól az indítvány, hogy a jelenlegi szabályozás csak az Ötv.-re hivatkozik vissza, és hogy ez a visszahivatkozás egészüljön ki az Áht.-val is. A Kökény Mihály és társai által tett indítvány még tovább megy, még pontosítani akarja, konkrétan azt akarja, hogy az Ötv. 80/A. § (5) bekezdése teljesen kerüljön ki az eljárási rendből, illetve a jogalkalmazás lehetőségéből.
Tisztelt Képviselőtársaim! Egy jogértelmezési, jogalkalmazási probléma volt, ezért választottuk mi azt a megoldást, hogy törvényjavaslatot nyújtunk be. Mind a két indítvány változtatna a jelenlegi szabályozáson, főleg Kökény Mihályék javaslata. Tehát ez nem a jelenlegi szabályozás megerősítését tartalmazza, hanem ez már egy új szabályozás. A szakmai álláspontom az, hogy nem indokolt semmiféle új szabályozás, nem indokolt az önkormányzati jogok, lehetőségek szűkítése. Konkrétan arról van szó, hogy az Ötv.-ben 2005 őszén, amikor elfogadtuk az Ötv. módosítását kétharmados többséggel, akkor a vagyonkezelői jog létesítését fogadta el a parlament, és a vagyonkezelői jog átadásának kérdését szabályozta az Ötv. Ezt követően az Áht. is szabályozta az eljárás rendjét bizonyos esetekben, milyen pályázat, hogyan kell, tehát ennek a végrehajtását szabályozta. De az Ötv. biztosítja a vagyonkezelői jog pályázaton kívüli átadásának a lehetőségét is, pontosan a vagyonkezelői jog kijelölése által történő megszerzését. De nagyon-nagyon szűk körben, épp az önkormányzatok kezdeményezésére történt ez.
Tehát akkor, amikor egy önkormányzat a vagyonkezelői jogot - bármi, nemcsak egészségügyről szól, hanem bármi kötelező közszolgáltatás esetéről van szó - át akarja adni másnak, akkor nem kell azt a nyilvános pályáztatást lefolytatni, amikor másik önkormányzatnak adja át. Tehát azt gondolom, hogy ez eléggé megmagyarázható, egyértelmű. Ugyancsak nem kell, tehát kijelöléssel megszerezhető a vagyonkezelői jog, amikor önkormányzati társulás veszi át a vagyonkezelést. Azt gondolom, hogy ez is jogos. A harmadik ilyen különleges eset az, amikor kizárólag önkormányzati tulajdonú cég veszi át a vagyonkezelői jogokat. Azt gondolom, hogy ez nem véletlenül került bele a kétharmados törvénybe. Amikor az egészségügyi közszolgáltatási feladattal együtt a vagyonkezelői jog megy, azt gondolom, hogy nem indokolt szűkíteni az Ötv. 80/B. §-ban foglalt önkormányzati jogokat.
Tehát amikor mi ezt a feladatot bevállaltuk, akkor arról volt szó, hogy erősítsük meg, hogy ne legyen jogértelmezési vita, ne legyen jogalkalmazási vita, hogy nem közbeszerzési eljárás, hanem az Ötv. 80-82. §-a szerinti vagyonkezelői jog átadására is sor kerülhet, tehát az önkormányzat az egészségügyi közszolgáltatási feladatait teljesítheti.
Éppen ezért mind a két módosító javaslatra azt tudom mondani, hogy részben igen, az első mondatot támogassa meg a bizottság, de a másik része miatt viszont ne értsünk egyet, és majd a törvényjavaslat tárgyalásának következő fordulójában készüljön el egy olyan módosító javaslat, amely csak ezt az egy problémát küszöböli ki, és ne szűkítsük tovább. Én most ennyit kívántam elmondani. Kérem képviselőtársaim véleményét, de előtte hallgassuk meg az Egészségügyi Minisztérium álláspontját.
DR. SCHLAMMADINGER JÓZSEF főosztályvezető (Egészségügyi Minisztérium): Köszönöm a szót, elnök úr. Természetesen mindazzal, amit elnök úr mondott, magam is egyetértek, és természetesen ez kifejezésre jut a kormány álláspontjában is, amely az ajánlási pontok között az 1. szám alatt szereplőt nem támogatja. Nem támogatja azért, mert álláspontunk szerint benne van a másodikban is. A második javaslatot némi fenntartással ugyan támogatjuk. Tehát mi is szükségesnek tartjuk egy kapcsolódó módosító indítvány benyújtását vagy egy bizottsági módosító indítvány benyújtását. De pontosan azért gondolja a kormány, hogy támogatja ezt a javaslatot, hogy ennek a javaslatnak az elfogadásával biztosítson módot szükség szerint egy kapcsolódó módosító indítvánnyal, ahogy elnök úr is jelezte, és egyébként vélhetően még ez a módosító indítvány lehet, hogy túlmegy majd azon a körön, amit az elnök úr mondott, nyilván ezt majd a benyújtó képviselők eldöntik, mindenképpen szükséges, tehát ennek az alapját teremtjük meg azzal, ha ezt a módosító indítványt most a kormány támogatásáról biztosítja. Röviden ennyi most egyelőre a tárca véleménye.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Tisztelt Bizottság! Kérdés, vélemény? (Dr. Bóka István jelentkezik.) Bóka úr?
DR. BÓKA ISTVÁN (Fidesz): Tudom, hogy nem az általános vita része, de azt hadd kérdezzem meg, számomra nem lett világos, hogy miért jobb az, hogy a közbeszerzési törvény helyett az Áht. szerint történik a vagyonkezelői jog átadása.
ELNÖK: Az elejétől kezdi a kérdés fölvetését. A legutóbbi ülésen, amikor benyújtottuk ezt, eldöntöttük, akkor volt erről szó. Amikor az alaptörvényt, tehát az egészségügyi ellátórendszer fejlesztéséről szóló törvényt elfogadtuk, akkor szabályoztuk ezt a kérdést, hogy egészségügyi közszolgáltatási feladatait az önkormányzat hogyan láthatja el, maga, intézmény és sok minden, és beleírtuk azt, hogy más egészségügyi ellátási szerződés megkötése által is teljesítheti. Tehát valakivel szerződést köt a feladat ellátására. Akkor egyértelmű, legalábbis az én szándékom, mint egyik jogalkotó szándéka az volt, hogy ezt a szerződést az Ötv. által lehetővé tett vagyonkezelői jog átadásával együtt ... Ezt követően önkormányzatok, élve ezzel a lehetőséggel, kötöttek szerződést, ugyanakkor a Közbeszerzési Döntőbizottság előtt megtámadták, mondván, hogy miért nem közbeszerzés. Ha valaki csak a közbeszerzési törvényt olvassa el, a közbeszerzési törvényben nincs utalás arra, hogy vannak kivételek, illetve van abban, hogy van kivétel, de nincs feltüntetve ez. Ezért a Közbeszerzési Döntőbizottság elmarasztalt önkormányzatot, hogy miért nem közbeszerzést folytatott le, de az elmarasztalás érdekes módon nem járt pénzbüntetéssel, és elismerte az indokolásban is, hogy van a törvények között ellentmondás. Ő úgy érti, hogy ellentmondás. Én úgy értem, hogy nincs ellentmondás, mert egyértelműen le volt írva eddig is a törvényben, hogy amennyiben a helyi önkormányzat vagyonkezelői joga átadásához kapcsolódóan kerül sor, a szerződéskötés során az Ötv. ilyen pontjaiban foglaltakat kell alkalmazni. Most azt mondjuk, hogy ezt ne lehessen félreérteni, beleírtuk, hogy nem a közbeszerzési eljárás. Tehát ezért került sor a törvény benyújtására. Nem tudom, hogy...
DR. BÓKA ISTVÁN (Fidesz): Ez abszolút világos, múltkor is érthető volt. De tényleg jobb, ha az Áht. szerint történik az eljárás és nem a közbeszerzési törvény szerint?
ELNÖK: Ezt a helyi önkormányzat eldönti, nem zárja ki a közbeszerzést a törvény. De a vagyonkezelői jog létesítéséről mi elég sokat beszéltünk önkormányzati bizottságban, azt éppen azért hoztuk, hogy azokban a speciális esetekben, amikor nem akarja az önkormányzat úgy átadni a vagyonkezelői jogot, hogy a legnagyobb pénzügyi ajánlatot tevő vigye el, hanem éppen azt akarja, hogy az ő vagyonában az amortizációt megképezze, fejlesszenek, visszaforgassanak és sok mindent, vagy például a saját tulajdonú cégével akarja csinálni. Ne vigyük ki a piacra, a szabadpiacra. De ezt mi nem tudjuk eldönteni, ne is döntse el a törvény a helyi ügyeket helyben, de megteremtettünk akkor egy lehetőséget az önkormányzatoknak erre. Így elfogadva a válasz? (Dr. Bóka István: Ha elfogadja a választ, én is elfogadom.)
Van-e további kérdés? (Nincs jelentkező.) Tudunk dönteni? Úgy látom, hogy igen.
Elsőként az ajánlástervezet 1. pontjában Sós Tamás képviselő úr javaslata szerepel. A kormány nem támogatja, mert hogy benne van a másodikban. Én azt mondom a bizottság tagjaként vagy elnökeként is, hogy szerintem ez jó javaslat, tehát azért ne utasítsuk el teljes egészében, sőt mind a kettőre egy sima nemet mondanék, mert hogy lesz nála jobb. Tehát akkor az elsőről szavazunk. A kormány nem támogatja. És az előterjesztő támogatja? Mi vagyunk bizottság az előterjesztő. Ha kimondom a határozatot, hogy sima nem, azzal egyetértés van? (Szavazás.) Igen, sima nem.
Az ajánlás 2. pontjában szerepel Kökény Mihály és képviselőtársai javaslata. A kormány támogatja. Mi bizottságként, az előterjesztőként pedig sima nemet mondunk rá, ha ezzel egyetértés van. (Szavazás.) Igen, tehát az előterjesztő nem támogatja, sima nem.
Végére értünk. További feladataink vannak, akkor kérem a további együttműködést is. A napirendi pontot lezárom. Önnek további jó munkát kívánok!
Mi pedig rátérünk a képviselői önálló indítványra, tárgysorozatba-vételről való döntésre. A katasztrófák elleni védekezés irányításáról, szervezetéről és a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek elleni védekezésről szóló 1999. évi LXXIV. törvény módosításáról T/3433. számon nyújtott be törvényjavaslatot Mádi László, Fülöp István, Jakab István fideszes képviselők. Általános vitáról is kell döntenünk, ha tárgysorozatba vesszük.
Köszöntöm a napirendi ponthoz az Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztériumból érkezett Zsigmondnét. Az FVM-ből is hívtunk kollégákat, itt vannak, köszöntöm önöket. Dr. Kis Norbert főosztályvezető-helyettes és Forró Pál vezető főtanácsos.
Képviselőtársaim! Ismert a törvényjavaslat mindenki előtt. Előterjesztőket keresnénk, meghívtuk őket. Valamelyik képviselőtársunk kívánja-e az előterjesztők nevében elővezetni az anyagot? (Senki sem jelentkezik.) Ha jól emlékszem, a Házszabály szerint előterjesztő nélkül lehet tárgyalnunk. (Közbeszólás: Lehet.) Lehet tárgyalnunk, én is így emlékeztem, tehát arról tudunk mi dönteni. Nem tudom, hogy az előterjesztés, a törvényjavaslat ott van-e a képviselők asztalán. Írásban mindenki megkapta meg fölkészülhetett róla. Akkor először is döntsön arról a bizottságunk, hogy kívánjuk-e előterjesztő jelenléte nélkül eldönteni a kérdést, hogy tárgysorozatba vesszük-e vagy nem. (Szavazás.) Igen, ellenzéki képviselők is egyetértenek vele. Köszönöm szépen.
Az előterjesztők helyett egy nagyon rövid ismertetés erről az indítványról. A katasztrófavédelmi törvény 3. § e) pontja helyébe kíván egy új szabályozást tenni az előterjesztő. Konkrétan nem a helyébe, hanem egy mondattal ki akarja egészíteni, ami arról szól, és szeretném hangsúlyozni, hogy itt e törvény alkalmazásában a katasztrófa kiegészülne azzal, hogy "továbbá a szántó, valamint szőlő- és gyümölcsös ültetvény művelési ágú termőföldön a ténylegesen hasznosított területre számítva több mint 50 százalékos hozamérték-csökkenést okozó aszály, árvíz, belvíz, vihar és fagy". Tehát a katasztrófatörvényben a katasztrófa fogalom-meghatározást kívánják képviselőtársaink kiegészíteni. Az indokolásban az ez év április-májusi rendkívüli időjárással kapcsolatos - egyébként én is elfogadom - katasztrofális helyzetet nevezik meg képviselőtársaink. Tehát az indítvány erről szól. A kormány álláspontját hallgassuk meg.
Zsigmondné dr. Zielinszky Erika (Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium) kiegészítése
ZSIGMONDNÉ DR. ZIELINSZKY ERIKA főosztályvezető (Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Bizottság! A képviselői önálló indítványt a kormány nem támogatja. A katasztrófavédelmi törvény 3. § e) pontjában a katasztrófa fogalmának a meghatározása nem önmagában való tudományos fokozat, kapcsolódik az alkotmány rendelkezéseihez, illetőleg az 1996. évi XXXVII., a polgári védelemről szóló törvény rendelkezéséhez. Tehát ezeknek a fogalom-meghatározását továbbvíve határozza meg a katasztrófa fogalmát a katasztrófavédelmi törvény. Ezek a fogalmak a szükséghelyzet, illetőleg a veszélyhelyzet, valamint a minősített helyzet kihirdetését el nem érő mértékű állapot.
Maga a polgári védelemről szóló 1996. évi XXXVII. törvény részletezi is, hogy az élet- és a vagyonbiztonságot veszélyeztető körülmények közül melyek azok, amelyek ide sorolhatóak. Mindennek az a lényege, anélkül, hogy részlegekbe mennék, hogy az emberek életét, egészségét, anyagi értékét összességében veszélyezteti a jelenség, tehát nem egy kiragadt, akár természeti jelenségről, akár ember által okozott jelenségről van szó, mégpedig oly módon veszélyezteti, hogy az életfeltételeiket lehetetlenítik el, hiszen gondoljunk arra, hogy egy ipari katasztrófa vagy árvíz esetén ez azt jelenti, hogy az embereknek el kell hagyniuk az otthonaikat, illetve ezzel egyidejűleg a vagyontárgyaik is veszélyeztetve vannak. Tehát azt gondolom, hogy ezzel így érzékeltethető ez a fogalomkör, hogy önmagában véve innen kiszakítani ezt a jelenségfolyamatot nem lehet. Ez az indoka, hogy nem lehet meghatározni a katasztrófát egy terméscsökkentő vagy -befolyásoló, természetben bekövetkező úgymond meteorológiai jelenséggel.
Köszönöm, elnök úr.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Esetleg a kollégák kívánnak-e szólni?
FORRÓ PÁL vezető főtanácsos (Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium): Tisztelt Elnök úr! Tisztelt Bizottság! Az elemi károk elhárításáról, illetve elemi károk enyhítéséről az elmúlt évben a 88/2006. évi törvény rendelkezik. A Földművelésügyi Minisztériumnak az az álláspontja az indítvánnyal kapcsolatban, hogy ez a törvény teljes mértékben biztosítja az elemi károk enyhítését. Tehát itt nincs szükség megkülönböztetésre elemi károk mértékét tekintve, ugyanis ez a 30 százalékos hozamérték-csökkenéstől egészen 100 százalékos mértékig biztosítja a károsultak kárenyhítését. Köszönöm.
ELNÖK: Köszönjük szépen. Úgy gondolom, hogy elég egyértelmű a helyzet. Van-e kérdés, vélemény? (Senki sem jelentkezik.) Én is azt gondolom, hogy elismerve, hogy a kárt szenvedetteknek ez lehet katasztrófa, de a katasztrófatörvénybe ezt így beleírni nagy hiba lenne.
Arról kell dönteni a bizottságnak, hogy tárgysorozatba veszi-e az indítványt. Aki igen, az kézfelemeléssel jelezze. (Szavazás.) 8 igen. Ki az, aki nem? (Szavazás.) 16 nem. Megállapítom, hogy a bizottság 8 igen, 16 nem szavazati aránnyal nem vette tárgysorozatba a beterjesztett törvényjavaslatot, ezért általános vitát sem kell lefolytatnunk.
Köszönöm szépen a közreműködésüket. További jó munkát önöknek!
Rátérünk a 4. napirendi pont tárgyalására, általános vitát fogunk lefolytatni a Vásárhelyi-terv továbbfejlesztése program fölülvizsgálatáról szóló országgyűlési határozati javaslatról, amelyet H/3540. számon dr. Turi-Kovács Béla képviselő úr nyújtott be. Nem tudom, az előterjesztő nevében van-e valaki. (Senki sem jelentkezik.) Úgy látszik, hogy nincs itt senki. Kívánja-e valaki az előterjesztőt képviselni a bizottságban? (Senki sem jelentkezik.) Nem. Akkor most is megkérdezem, hogy kívánja-e a bizottságunk letárgyalni az általános vitát. Azt gondolom, hogy haladjunk, mert úgyis vissza kell térni rá, tehát akkor tárgyaljuk.
Köszöntöm a napirendi pont tárgyalásánál dr. Kis Norbert főosztályvezető-helyettes urat az FVM-ből. Környezetvédelmi Minisztériumból van-e valaki, aki ehhez a napirendhez érkezett? (Senki sem jelentkezik.) Meg tudjuk tárgyalni.
Megint ilyen fogadatlan prókátorként elmondom, hogy mire tett javaslatot Turi-Kovács képviselő úr. A Vásárhelyi-terv továbbfejlesztési programjának a felülvizsgálatát szorgalmazza, konkrétan arra, hogy az Országgyűlés kérje föl a kormányt, hogy vizsgálja felül és a törvénymódosítás előkészítése, benyújtását kezdeményezze. Négy szempontot tett a klímaváltozással kapcsolatban. Tehát erről szól az indítvány. Országgyűlési határozati javaslat, tehát nem törvény, és a kormánynak adna ilyen feladatot. Hallgassuk meg a kormány álláspontját. Tessék parancsolni!
Dr. Kis Norbert (Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium) kiegészítése
DR. KIS NORBERT főosztályvezető-helyettes (Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Bizottság! A kormány az indítványt nem támogatja. Röviden összefoglalnám, hogy miért is nem. Itt a VTT törvény felülvizsgálatáról lenne szó, ezt írná elő a kormány számára. Ezen törvény módosítása folyamatban van már most is, a közigazgatási, tehát a tárcaegyeztetés lezajlott, és a parlament őszi ülésszaka folyamán benyújtásra kerül a parlament elé. Akkor meg lehet tenni majd a módosító indítványokat.
A másik dolog viszont, ugyanakkor szeretnénk kiemelni, hogy a képviselő úr által felvetett problémákat mi is időszerűnek tartjuk, viszont úgy látjuk, hogy ezek a kérdések, problémafelvetések messze túlmutatnak a törvény keretein. A módosításon túlmenően mi nem ezen törvény keretében, hanem hosszá távú stratégiák útján szeretnénk ezeket az ott felvetődött kérdéseket rendezni, ilyen például a nemzeti éghajlat-változási stratégia, illetőleg az Új Magyarország vidékfejlesztési programban is vannak olyan rendelkezések, amelyek az itt felvetett kérdéseket megválaszolják, illetőleg rendezik. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Van-e vélemény? Általános vitára való alkalmasságról kell döntenünk. Tudunk dönteni? (Senki sem jelentkezik.) Tudunk dönteni, úgy látszik. Kérdezem a bizottságot, általános vitára alkalmasnak tartja-e a javaslatot. (Szavazás.) 8 igen. Ki az, aki nem? (Szavazás.) 16 nem. Megállapítom, hogy az Önkormányzati és területfejlesztési bizottság általános vitára nem tartja alkalmasnak a benyújtott törvényjavaslatot. (Gy. Németh Erzsébet távozik az ülésről.)
Köszönöm szépen a közreműködést. További jó munkát önnek!
Rátérünk az 5. napirendi pont tárgyalására. T/3812. számon nyújtotta be a kormány a szolgálati nyugdíjjal összefüggő egyes törvénymódosításokról szóló törvényjavaslatot.
Köszöntjük bizottsági ülésünkön Piros Attila szakállamtitkár urat és munkatársait is, akik azért úgy látom, hogy inkább a hátrébbi sorokban foglalnak helyet. Szakállamtitkár úr megtisztelte bizottságunkat, hogy személyesen jött. Képviselőtársaim nem régen olvashatják a beterjesztett javaslatot. Egy bemutatkozást hadd kérjek a kollegától a jegyzőkönyv kedvéért is.
DR. ALKÉRI ISTVÁN dandártábornok, főosztályvezető (Honvédelmi Minisztérium): Alkéri István dandártábornok vagyok, a Honvédelmi Minisztérium Védelmi Tervezési Főosztály vezetője, egyébként a honvédség szolgálati nyugdíjjal foglalkozó munkacsoportjának a vezetője. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen. A neve föl is volt itt jegyezve. Köszönjük szépen.
Tisztelt Bizottság! Tehát pénteken nyújtotta be a kormány, hétfői napon a parlament sürgősségi tárgyalásra vette, döntött a sürgős tárgyalásról a szolgálati nyugdíjjal összefüggően. Bizottságunk azért tárgyalja ezt a napirendi pontot, mert a Hszt. hatálya alá tartoznak a hivatásos önkormányzati tűzoltók, több mint 7000 ilyen kolléga látja el a feladatát, és őket is érinti ez a változás.
Szóbeli kiegészítésre átadom a szót. Tessenek parancsolni!
Dr. Piros Attila (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium) kiegészítése
DR. PIROS ATTILA szakállamtitkár (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Elnök Úr! Tisztelt Bizottság! Köszönöm a szót. Évek óta a nyugdíjrendszer kapcsán az állományban tévhitek keringenek, amely egyre fölerősödött az elmúlt időszakban. A Hszt. és a Hjt. megítélésem szerint jól szabályozza a szolgálati nyugdíjba vonulás lehetőségét, ám ezek a szabályok lehetőséget biztosítanak 25 év fölött különféle feltételek megléte esetén a nyugdíjba vonuláshoz. Ez a nyugdíjba vonulási hullám elérte a szervezeteket, a szakszervezetek időben jelezték és számunkra is ismert volt ez a tény.
Nem nyugdíjreformról beszélünk. A kormánynak feltett szándéka volt, hogy ezt a nyugdíjba vonulási hullámot egy garanciális elemmel megerősítve, kiegészítve a meglévő törvényeket, amely egy kérdésben a társadalombiztosítási, illetve a magánnyugdíjakról szóló törvény 123. §-ának a részbeni módosításával a hivatásos állományt, értem alatta a Hjt. és a Hszt. hatálya alá tartozó állománykategóriákat, garanciális elemmel biztosítsa arról, hogy megfelelő szolgálati idő elteltével, amelyet lenyitott a jelenleg hatályos szabályok szerint 25 évről 20 évre, egy nyugdíj-megállapítással, egy újbóli nyugdíjrögzítéssel biztosítsuk az állományt arról, hogy szükség van azon állománykategóriákra, aki elérte már a 20-25 éves szolgálatot, hiszen szakmai felkészültsége, rutinja nélkülözhetetlen, tehát hogy ezt az állománykategóriát megnyugtassuk azzal, hogy bármilyen jellegű jövőbeni, jelenleg még nincs kormányzati álláspont, jelenleg még nincs tárcaálláspont a nyugdíjak bármiféle módosításáról, de mégis ez a fajta biztosíték, garanciális elem kerüljön be, és ne csak egy kormányhatározat szintjén, ami a 1055-ös számot viseli, a nyáron megjelent kormányhatározat, hanem ennek egy tényleges, megnyugtató kérdése is rendeződjön.
Fontos számunkra azért is, mert a szervezetek belső struktúrája folyamatosan módosul, alakul az új kihívásoknak, ennek egyik legnagyobb eleme a határőrség és a rendőrség integrációja. Ez a határőrség számára átszervezést jelent. Meg kívánjuk őrizni, minden kollega számára biztosítani szeretnénk a további tevékenységet, a szolgálatellátást, és szeretnénk nem bezárni a kaput, hogy el tudjanak menni nyugállományba, hanem egy biztosítékot nyújtani ahhoz, hogy ez a fajta ellátottságuk, ez a fajta nyugállományi ellátottságuk a jövőben is biztosítva legyen.
Nem új szabályról szól van szó, szeretném leszögezni, hanem a meglévő szabályoknak egy picikét több garanciális elemmel való beépítéssel próbálja ezt megtenni. Ismert például a nyugdíj megállapítása a Hszt. vonatkozásában 2005. évtől, és ezt a nyugdíj-megállapítási szabályt több garanciális elemmel egészítettük csak ki. Fontos kérdés, ami nem a Hszt.-ben és a Hjt.-ben van, amit már korábban említettem, a magánnyugdíjakról szóló törvény 123. §-ához a visszalépési határidőnek a további kinyújtása. Ez azért szükséges, ezt a szakszervezetek már sokkal korábban jelezték nekünk, tavaszi SZÉF üléseken és egyéb más szakszervezeti fórumokon, hogy ez a 120 hónap, amely ma a törvény 123. §-ában megjelenik, hogy ennek az évnek a végén fog lejárni gyakorlatilag az első 10 év. Ezzel szerettem volna indokolni és kiegészíteni, és természetesen kérem a bizottság támogatását.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Tisztelt Bizottság! Általános vitára való alkalmasságról kell döntenünk. Van-e kérdés, vélemény? (Dr. Bóka István jelentkezik.) Bóka képviselő úr!
DR. BÓKA ISTVÁN (Fidesz): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Bizottság! Lehet, hogy a kérdésem nem ezen törvénymódosítással függ össze, és ahogy elmondták, ez egyfajta garanciát jelent az állomány részére, ha jól értem, hogy bár megállapíttatja a nyugdíját, de minél tovább maradjon bent a rendszerben. (Gulyás József távozik az ülésről.) Azt szeretném megkérdezni, gyakorló polgármesterként egyre inkább azt látom és egyre inkább azzal találkozom, hogy például nekem fiatalnak tűnő rendőrök, de komoly rutinnal rendelkező rendőrök egyik napról a másikra eltűnnek, és a kérdésre az a válasz, hogy nyugdíjba vonultak. Nem tudom, hogy jó irány, jó tendencia ez. Ennyire jól állunk, ennyire gazdagok vagyunk, hogy tapasztalt, rutinos emberek, akik hangsúlyozom, erejük teljében vannak, legalábbis az én véleményem szerint, vonulnak nyugdíjba? Ez a módosítás ezzel függ-e össze, hogy valamilyen garanciát ad az állomány részére, hogy nem kell annyira sietni, nem kell annyira kapkodni, kecsegető az életpálya úgyis, ha dolgozol és később mész el nyugdíjba? Kicsit azt látom, hogy az elmúlt időszakban mintha tömegesen mentek volna a hivatásos állomány tagjai, dolgozói nyugdíjba. Nem ez fog-e következni ezen jogszabály-módosítás kapcsán, ami szerintem senkinek se érdeke? Köszönöm.
ELNÖK: Köszönöm. További kérdést, véleményt egyben? (Tasó László jelentkezik.) Tasó képviselő úr!
TASÓ LÁSZLÓ (Fidesz): Csak megerősítve az iménti kérdést. Nem gondolják, hogy sokan másképpen látják? Biztos, hogy az önöké az igaz, tehát hogy nem fognak sérülni? Biztos, hogy önök tudják jól, és az a sok ember, aki elment, ezres nagyságrendű már, meg elmegy majd, az nem jól látja? Ebben biztosak teljesen? Dandártábornok úr biztos benne, hogy a kollegái akkor járnak jól, ha a szabályozás szerint, ami most készül, maradnak?
ELNÖK: Tisztelt Bizottság! Itt egy olyan jogi szabályozásról van szó, szakállamtitkár úr pontosan elmondta, hogy nem ez a végső megoldása ennek az egész problémának, amit valamennyien látunk évek óta. De szeretném jelezni ellenzéki képviselő uraknak is, hogy itt csak közösen tud a parlament jogi szabályozást hozni. Itt a kétharmados támogatás miatt feltétlenül kell az ellenzéknek is a támogatása, hogy a jelenlegi problémákat megszüntessük. Tehát nem lehet csak egy oldalra mutogatni, közös felelősségünk van ebben a kérdésben. Ez a javaslat átmeneti, és egy biztosítékot, garanciát nyújt a most ott lévőknek.
Van-e hozzászólás, kérdés, vélemény? (Nincs jelzés.) Visszaadom a szót szakállamtitkár úrnak.
Dr. Piros Attila (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium) válaszai
DR. PIROS ATTILA szakállamtitkár (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Köszönöm, elnök úr. Köszönöm a kérdéseket és a hozzászólásokat. Hát igen. A Hszt., ami 1996-ban született és egy igen jelentős fejlődésen ment keresztül, azt gondolom, hogy bizonyos értelemben kellően bonyolulttá vált. Hogy mindenki világosan tudja, most azt mondjuk, hogy 20 évnél megállapítjuk a nyugdíjat. Ez ma a rendőrség vonatkozásában, hadd példálózzak ezzel a legnagyobb szervezeti elemmel, 40 évkori életévet jelent per pillanat. Amikor azt beszéljük, és a polgármester úrnak is visszajelzem, hogy amikor polgármesterként szembesülünk azzal, hogy a rendőrök átlagéletkora, a szolgálatban eltöltött életkora mennyi, és én kristálytisztán tudom, hogy 57 éves kort ma hány rendőr és hány katona éri el, akkor azt gondolom, hogy igen, világosan látjuk ezt a tendenciát. Az illetményrendszerünk nem tárgya ennek a módosításnak, de itt a jubileumi jutalmakról szól a történet, hogy 25, 30, 35 év után mennyi illetményt adunk még pluszban. Ezeket a kérdéseket nem kívánjuk nyitni, nem kívánjuk bezavarni az állománynak.
Pusztán azt szeretném mondani, és sajnos föl kell tennünk azt a kérdést, hogy most arról szól a történet, hogy 20 éves szolgálati viszonynál megállapítunk nyugdíjat. Ez ma a rendőrségnél 41-42 éves korosztályt érint. Egyébként ma mindenfajta törvényi változás nélkül a felső korhatárunk 57 év. Tehát 15-16-17 évre előre visszafelé akarunk megállapítani? Igen, mi azt vállaltuk, hiszen látjuk ezt az elmeneteli hullámot. Ha őszintén válaszolunk, és megnézzük az egyes embereknek az elmenetelét, akik éppen elérik ezt a bizonyos 25 vagy 30 évet, és megkapják ezt a jubileumi jutalmat, ez a vita tárgya és ez az, ami meglöki az illetményét bárkinek, akkor azt láthatjuk, hogy bizony nem kivételes az, hogy egy tiszthelyettesi kategóriában dolgozó állománynak a nyugdíja eléri vagy meghaladja a nettó illetményét. A tiszti kategóriánál azt tudjuk mondani, hogy 5-10000 forinttal esetleg kevesebb. Nagy a szórás, tehát most egy nagy átlagot mondtam.
Ez a garanciális szabály azt célozza, hogy mindannyian tudjuk, hogy azért abnormális helyzet ez, hogy itt 40-45 éves embereknek próbálunk - 57 éves a korhatár, hiszen 62-5 évvel dolgozunk ebben a helyzetben -, tehát már 15-16-17 évre előre próbálunk valamit mondani, hogy szükség van a munkájukra, és hogy ki kell dolgozniuk, mert megállapítunk, rögzítünk egy nyugdíjat. Hangsúlyozom, ez nem új elem, ez most is létező elem. (Szabó György távozik az ülésről.) Gyakorlatilag újra megállapítjuk mindenkinek. Ha a törvényszöveget olvassuk, akkor mindenkinek fel szoktam hívni a figyelmét arra, hogy a Hszt. esetében benne maradt a 182. § (8) bekezdése. Ez azt jelenti, hogy most megállapítjuk valakinél, akit éppen elér a 20 év, mert 20 éve megvan, a tényleges szolgálati viszonya, azt is választhatja majd a későbbiekben, ahogy megy az életév előre és emelkedik, 25 évnél a (8) bekezdés alapján újra megállapítjuk neki, majd későbbiekben a tényleges nyugdíjba vonulásnál ezt is választhatja.
Tehát úgy gondolom, és ezt az érdekképviselet is elismerte, hogy ha nem bővítjük a kört - tehát nem nyugdíjreformról beszélünk -, akkor azt a célt, hogy aki 25-30-35 éves szolgálati viszonnyal rendelkezik, annak a nyugdíj rögzítésével biztosítsuk azt a jövőbeliséget, hogy ez a nyugellátása, ami lehet minősíteni így is meg úgy is, hogy sok vagy kevés, vagy mennyire reális a társadalom egyéb szférája esetében, hogy ez a fajta garanciális szabályt építsünk be. Nem többről kívánunk szólni ebben a törvénytervezetben, hanem erről a garanciális elemről, hangsúlyozottan azért, és azért sürgősséggel, hogy az állomány számára elsősorban a magánnyugdíjaknak a racionalitása alkalmával ez ne csak egy ígéret legyen, ne csak az IRM honlapján lehessen olvasni, ne csak egy kormányhatározatnak a két pontját lehessen fölmutatni az állománynak, hanem az érdekképviseletek korábbi követeléseinek, kérésének megfelelően ez törvényben rögzítésre kerüljön mind a Hszt., mind a Hjt. vonatkozásában.
Jól látjuk-e? Igen, jól látjuk a helyzetet, úgy gondolom. Tábornok úr egyenruhában van, én a mai jogállásom alapján nem vehetem föl a rendőr dandártábornoki egyenruhámat. Én is gyakorló rendőri vezető voltam, és én is szembesültem azzal, hogy a Hszt. eléggé bonyolult szabályrendszere alapján egyik napról a másik napra 40-45 éves kollegáink hogyan tudják törvényesen azt mondani, hogy köszönöm szépen, elég volt a szolgálatból. De nem ez a cél, ez csak egy garancia. Azt gondolom, hogy mind az érdekképviselet, mind mi sajnos jól látjuk a helyzetet, ezért kérjük a támogatást, ezt a garanciális elemet kérjük, hogy minél nagyobb számban szavazzuk meg, tegyünk hitet abban, hogy ez a garnitúra, amely az állam fegyveres védelmét különféle szegmensben tűzoltóktól kezdve vám- és pénzügyőrök, határőrök, katonák, rendőrök, polgári nemzetbiztonsághoz tartozók, tehát ebben a szegmentúrájában egy biztosítékot nyújtsunk.
Jól látjuk a helyzetet, és azért szeretnénk és kérjük ezt a támogatást, hogy ne csak mondjuk, hanem tegyünk is annak érdekében. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönjük szépen. Ha már így kibővült a vita ezzel, akkor hadd mondjam el képviselő úrnak is, hogy '90... nem tudom hánytól kezdve folyamatosan alakul ki az a helyzet, ami van. Hiába emeljük meg a bérüket, a nyugdíjuk is ugyanúgy emelkedni fog, mert amíg megmarad az a szabály, hogy a szolgálati nyugdíjat az utolsó 365 napban elért jövedelmekből számolják ki, ha még megmarad az a szabály, hogy mit kell ebbe a 365 nap jövedelembe beleérteni, a jubileumi jutalom a legnagyobb tétel, erről volt szó, amíg megmarad az, a Hszt.-ben benne van, hogy hány szolgálati év után hány százaléka a nyugdíjalapnak a nyugdíj, addig bizony bármennyire is emelnénk a fizetéseket, előfordul az, hogy a megállapított nyugdíjat eléri, vagy több mint a tényleges havi illetménye az illetőnek, addig azt gondolom, hogy csak egy átmeneti szabály van. Ahhoz pedig, hogy hozzá tudjunk nyúlni a szolgálati nyugdíj intézmény egészéhez, kell ellenzéki képviselők támogatása is, és erre kérem önöket. Ha közösen jutottunk ide, akkor közös felelősséggel próbáljuk megoldani, mert valamennyien látjuk, érezzük ennek a jelenlegi helyzetnek a tarthatatlanságát. De ma csak a beterjesztett törvényjavaslatról kell szavazni. Lezárhatom így a vitát? (Nincs jelzés.) Nem tudom, hogy kívánnak-e még egyszer reagálni. (Nincs jelzés.) Nem. Köszönjük szépen.
Döntés az általános vitára való alkalmasságról
Tisztelt Bizottság! Arról döntünk, hogy általános vitára alkalmas-e az előttünk lévő T/3812. számú törvényjavaslat. Aki igen, az kézfelemeléssel jelezze. (Szavazás.) 13 igen. Ki az, aki nem tartja alkalmasnak? (Nincs jelzés.) Ilyen nincs. Ki tartózkodott? (Szavazás.) 8 tartózkodás volt. Megállapítom, hogy a bizottságunk általános vitára alkalmasnak tartotta 13 igen, 8 tartózkodás mellett.
Kíván-e a bizottság előadót állítani? (Nincs jelzés.) Kisebbségi vélemény fog-e megfogalmazódni? (Közbeszólás: Nem.) Akkor azt javaslom, hogy a bizottságunk írásban értesítse a parlamentet arról, hogy hogyan döntöttünk. A napirendi pontot lezárom. Dandártábornok úrnak, szakállamtitkár úrnak köszönjük a közreműködést. További jó munkát kívánunk önöknek!
A bizottság 2007. II. félévi munkaterve
A 6. napirendi ponthoz érkeztünk. Tisztelt Képviselőtársaim! A II. félévi munkatervünk elfogadására teszek javaslatot. Kiküldtük a meghívóval. Egy rövid tervezet van itt önök előtt. Nem sok javaslat érkezett, vagy ha úgy mondom, hogy nem nagyon érkezett javaslat, akkor sem túlzok. Ezért aztán itt saját hatáskörben próbáltunk egy tervezetet készíteni Vásárhelyi úrral. (Pál Tibor jelentkezik.) Pál Tibor képviselő úré a szó.
PÁL TIBOR (MSZP): Köszönöm szépen. Elnök Úr! Tisztelt Bizottság! Szeretném jelezni, hogy a fővárosban a fővárosi forrásmegosztási törvénnyel kapcsolatban néhány kerülettel egyetértésben elkészítettünk egy törvénymódosítást, amely tartalmilag nem borítja föl a rendeletet, de a jövő évi alkalmazását könnyíti az előző évi tapasztalatból. Hétvégén lesz egy egyeztetés a többi kerülettel, a többi kerület polgármesterével. Vagy bizottsági javaslatként vagy pedig majd képviselői indítványként fogjuk behozni. Javaslom, hogy vegyük föl a napirendek közé a munkatervben a fővárosi forrásmegosztási törvény módosítása címmel.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Van-e más javaslat? (Nincs jelentkező.) Akkor ez azt jelenti, képviselő úr, hogy egészítsük ki, szerintem ide egy II. pontban a bizottság által benyújtásra tervezettnél, és azon a szinten biztos megvalósul a mi tervünk is, mint a kormány jogalkotási programja, mert abban is van néha eltérés, van, ami nem jön be, van, ami meg pluszban bejön, tehát ez bele fog férni a kategóriába. Szerintem bele is tehetjük azt, amiről ma is tárgyaltunk már a módosítókról, amit benyújtottunk, tehát két ilyen törvényjavaslatunk lesz itt a II. pontban. A többi pont értelemszerűen változik.
Van-e más javaslat ellenzéki képviselő uraktól? Hallgassunk-e meg valakit? Szokott ilyen kérdés lenni. (Senki sem jelentkezik.) Ha nincs benne, akkor is természetesen igény szerint erre sort kerítünk. Így le tudjuk zárni? Tehát a kiosztott javaslat kiegészül Pál Tibor képviselő úr helyben megtett javaslatával. Aki egyetért, hogy a II. félévi üléstervünket ennek megfelelően elfogadjuk, kézfelemeléssel jelezze. (Szavazás.) Köszönöm szépen. Megállapítom, hogy a bizottságunk elfogadta a II. félévi munkatervét.
Az Egyebek napirendi pont megtárgyalására kerítünk sort. A bizottságunk várható ülése mához egy hétre szerdán 10 órakor fog kezdődni. Jövő héten a parlamentben több olyan napirendet tárgyalunk, amely érinti a bizottságunk feladatkörét, itt a zárszámadási törvényjavaslatra gondolok. Kérem képviselőtársaim figyelmét, hogy időben jelezzék azokat az önkormányzatokat érintő esetleges visszafizetési kötelezettségeket, amelyek olyanok, hogy méltánylandó körülmények vannak, amely méltányolandó eseteket kezel. A bizottságunk föl szokta ezeket vállalni ott, ahol nem szándékos csalás, törvénysértés volt, ahol a lakosság a közszolgáltatást megkapta, de mondjuk a működési engedélybe nem volt fölvéve. A menetrend szerint a zárszámadási törvény menetrendje jövő héten az általános vita lezárása, tehát még körülbelül két hét az, ameddig tudunk bármit is tenni az önkormányzatok érdekében. (Balogh József jelentkezik.)
Balogh József képviselő úrnak van bejelentenivalója.
BALOGH JÓZSEF (MSZP): Egy bejelentésem lenne. A legutóbbi ülésünkön is bejelentettük, hogy Pozsonyba van egy meghívásunk a V4-ek, illetve Ukrajna országgyűlési bizottságainak konzultációjával kapcsolatban. Tekintettel a pozsonyi országgyűlés által, már a szlovák országgyűlés által meghozott döntésre, a következőkben maradtunk. Nem megyünk oda a kialakult helyzetre tekintettel. De az Országgyűlés elnökének munkatársaival történt konzultáció alapján, mely szerint körülbelül egy hónap múlva a V4-ek ugyanebben az összetételben más témában itt Budapesten tanácskoznak, és félő, hogy elindítunk egy olyan lavinát, ha konkrétan erre az ügyre hivatkozunk, hogy most a szlovákok nem jönnek el, ez a V4-ek közötti működésnél a későbbiek folyamán komoly hátrány lehet, ezért nem mentünk el, de a közvetlen indokként egyéb irányú elfoglaltságaink miatti indokolás szerepelt. Kérem, hogy ezt így vegyétek tudomásul, mert félő, hogy akkor a következő, egy hónapon belüli V4-rendezvényre a szlovák fél nem jön el. Tehát a lelkiismeretünk szerint itthon maradtunk, ezzel valamennyien egyetértettünk, de nem olyan indokot hoztunk fel, amely egy hasonló együttműködésnek későbbiekben gátja lehet. Kérem ezt így tudomásul venni.
ELNÖK: Köszönöm szépen. A mai ülést berekesztem. További jó munkát!
(Az ülés befejezésének időpontja: 12 óra 5 perc)
|
|
Jauernik István |
Jegyzőkönyvvezető: Földi Erika