ÖTB-20/2007.
ÖTB-40/2006-2010.
az Országgyűlés Önkormányzati és területfejlesztési bizottságának
2007. október 2-án, kedden, 10 óra 7 perckor
a Képviselői Irodaház II. számú tanácstermében
megtartott üléséről
Tartalomjegyzék
Helyettesítési megbízást adott*
A napirendi javaslat elfogadása*
Az egészségügyi ellátórendszer fejlesztéséről szóló 2006. évi CXXXII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat (T/3685. szám) (Kapcsolódó módosító indítványok megvitatása) (Előterjesztőként)*
A kisajátításról szóló törvényjavaslat (T/3328. szám) (A bizottság feladatkörébe tartozó kapcsolódó módosító javaslatok megvitatása)*
Egyes szociális tárgyú törvények módosításáról szóló törvényjavaslat (T/3449. szám) (A bizottság feladatkörébe tartozó kapcsolódó módosító javaslatok megvitatása)*
A szolgálati nyugdíjjal összefüggő egyes törvénymódosításokról szóló törvényjavaslat (T/3812. szám) (A bizottság feladatkörébe tartozó módosító javaslatok megvitatása)*
Egyes adótörvények módosításáról szóló törvényjavaslat (T/3892. szám) (Általános vita)*
Kanyó Lóránt (Pénzügyminisztérium) kiegészítése*
Kanyó Lóránt (Pénzügyminisztérium) válaszai*
Döntés az általános vitára való alkalmasságról*
Az általános forgalmi adóról szóló törvényjavaslat (T/3893. szám) (Általános vita)*
Gyömreiné dr. Dobák Katalin (Pénzügyminisztérium) kiegészítése*
Gyömreiné dr. Dobák Katalin (Pénzügyminisztérium) válaszai*
Elnököl: Jauernik István (MSZP), a bizottság elnöke
Dr. Kovács Zoltán (Fidesz), a bizottság alelnöke
Balogh József (MSZP), a bizottság alelnöke
Szabó György (MSZP), a bizottság alelnöke
Dr. Balogh László (MSZP)
Dr. Buzás Péter (MSZP)
Ecsődi László (MSZP)
Dr. Ipkovich György (MSZP)
Pál Tibor (MSZP)
Sós Tamás (MSZP)
Varju László (MSZP)
Dr. Bőhm András (SZDSZ)
Dr. Bóka István (Fidesz)
Erdős Norbert (Fidesz)
Horváth István (Fidesz)
Meggyes Tamás (Fidesz)
Dr. Tilki Attila (Fidesz)
Vigh László (Fidesz)
Nógrádi László (KDNP)
Hock Zoltán (MDF)
Helyettesítési megbízást adott
Dr. Buzás Péter (MSZP) távozása után dr. Ipkovich Györgynek (MSZP)
Gy. Németh Erzsébet (MSZP) Szabó Györgynek (MSZP)
Dr. Mester László (MSZP) Jauernik Istvánnak (MSZP)
Pál Tibor (MSZP) megérkezéséig Sós Tamásnak (MSZP)
Papp József (MSZP) Balogh Józsefnek (MSZP)
Varju László (MSZP) távozása után Ecsődi Lászlónak (MSZP)
Warvasovszky Tihamér (MSZP) dr. Balogh Lászlónak (MSZP)
Gulyás József (SZDSZ) dr. Bőhm Andrásnak (SZDSZ)
Bebes István (Fidesz) Vigh Lászlónak (Fidesz)
Kósa Lajos (Fidesz) Erdős Norbertnek (Fidesz)
Dr. Ódor Ferenc (Fidesz) Meggyes Tamásnak (Fidesz)
Tasó László (Fidesz) Horváth Istvánnak (Fidesz)
Sós Tamás (MSZP) távozása után Pál Tibornak (MSZP)
Dr. Schlammadinger József főosztályvezető (Egészségügyi Minisztérium)
Dr. Jobbágy Zsuzsa főosztályvezető-helyettes (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium)
Dr. Tóth Ágnes fogalmazó (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium)
Dr. Lakatos Hedvig főosztályvezető-helyettes (Szociális és Munkaügyi Minisztérium)
Dr. Piros Attila szakállamtitkár (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium)
Kanyó Lóránt főosztályvezető-helyettes (Pénzügyminisztérium)
Gyömreiné dr. Dobák Katalin (Pénzügyminisztérium)
Dr. Tóth Zsófia fogalmazó (Szociális és Munkaügyi Minisztérium)
Dr. Papp Adrienn (Pénzügyminisztérium)
(Az ülés kezdetének időpontja: 10 óra 7 perc)
JAUERNIK ISTVÁN (MSZP), az Önkormányzati és területfejlesztési bizottság elnöke, a továbbiakban ELNÖK: Jó napot kívánok! Tisztelettel köszöntöm az Önkormányzati és területfejlesztési bizottság mai ülésén megjelent hölgyeket, urakat. A bizottság ülését megnyitom.
A bizottságunk határozatképes. Tizenkét képviselőtársunk személyesen van jelen és öt képviselőtársunk pedig megbízást adott a mai ülésen helyettesítésére, így munkánkat meg tudjuk kezdeni.
A napirendi javaslat elfogadása
Elsőként a mai ülés napirendjének az elfogadására kerítsünk sort. Képviselőtársaim írásban megkapták, a tegnapi napon kiegészítettük egy napirendi ponttal, konkrétan az általános forgalmi adóról szóló törvényjavaslattal. Ezek szerint ma hét napirendi pontot tárgyaljunk meg az írásban kiküldötteknek megfelelően. Más javaslat nem érkezett, így ezt teszem föl szavazásra. Aki egyetért vele, kérem, kézfelemeléssel jelezze. (Szavazás.) Köszönöm szépen. Megállapítom, hogy a bizottságunk a mai munkáját ezek szerint végzi.
Így rá is térünk az 1. napirendi pontunk megtárgyalására, az egészségügyi ellátórendszer fejlesztéséről szóló 2006. évi CXXXII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslatra, kapcsolódó módosító indítványok megvitatására. Előterjesztőként kell megvitatnunk ezeket az ajánlási pontokat.
Köszöntöm az 1. napirendi ponthoz az Egészségügyi Minisztériumból dr. Schlammadinger József jogi főosztályvezető urat. Köszönjük, hogy eljött.
Képviselőtársaim előtt az ajánlástervezet megvan. Jeleztem, kettő ajánlási pont van, amely tulajdonképpen összefügg és egy módosító indítványt tartalmaz. Arról kell dönteni, hogy az előterjesztő támogatja-e majd, először viszont javaslom, hogy hallgassuk meg a kormány, illetve a tárca álláspontját.
DR. SCHLAMMADINGER JÓZSEF (Egészségügyi Minisztérium): Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Rögtön jelzem, hogy a tárcaálláspontot tudom közvetíteni, hiszen a kormány holnap tart ülést, tehát hivatalos kormányálláspont nincs, azonban egyeztetett véleményt mondunk, tehát vélhetően a kormány álláspontjával megegyezőt. Azt gondolom, hogy miután mind a két ajánlási pont összhangban van azzal, amit itt az elmúlt bizottsági ülésen a tárgyban lefolytatott vita egyértelműen felszínre hozott, úgy tűnt számomra, egyértelműen szűkíteni kívánta a bizottság a benyújtott törvényjavaslatot a tekintetben, hogy az kizárólag a közbeszerzés mellőzhetőségéről és az Ötv. szerinti pályázati eljárás lefolytatásáról, illetőleg annak lehetőségéről szóljon. Azt gondolom, mind a két indítvány, az 1. és a 2. pont szerinti is ezzel az igénnyel összhangban van, és egyébként találkozik a kormány szándékaival is, amit a benyújtott törvényjavaslat kapcsán kialakított, úgyhogy mind a két ajánlási pontban foglaltakat a kormány támogatni kívánja.
ELNÖK: Köszönjük szépen. Képviselőtársaimat kérdezem, hogy van-e kérdés, vélemény. (Nincs jelentkező.) A tegnapi napon még néhányszor átírtuk ezt a módosító indítványt. A részletes vitában már nem volt hozzászólás, de jelentem, hogy előtte aktív munka folyt itt a pontos megfogalmazás érdekében. Tudunk-e dönteni? (Nincs jelzés.) Igen. Akkor külön kell az ajánlási pontokról szavazni.
Az 1. ajánlási pontot az előterjesztő támogatja-e? A kormány egyetértett vele. Én is azt javaslom, hogy támogassuk. Aki igen, kézfelemeléssel jelezze. (Szavazás.) 12 igen. Ki nem támogatja? (Szavazás.) 1 nem. Ki tartózkodott? (Szavazás.) 9. Tehát 12 igen, 1 nem és 9 tartózkodással a bizottság támogatta.
Az ajánlás 2. pontjáról kell szavaznunk, összefügg tulajdonképpen, a kettő együtt működik, de külön van az ajánlási pont. Aki támogatja, kézfelemeléssel jelezze. (Szavazás.) 12 igen. Ki nem? (Nincs jelentkező.) Most olyat nem látok. Ki tartózkodott? (Szavazás.) 10 tartózkodás. (Dr. Kovács Zoltán megérkezik az ülésre.) Megállapítom, hogy a bizottság támogatta.
Kérem titkár urat, hogy a többi bizottság felé jelezze a bizottság előterjesztői álláspontját.
Köszönöm szépen a közreműködést, az 1. napirendi pont tárgyalását lezárom. További jó munkát kívánok önnek! Viszontlátásra!
Rátérünk a 2. napirendi pontunk megtárgyalására. Köszöntöm az Igazságügyi Minisztériumból dr. Jobbágy Zsuzsanna főosztályvezető-helyettes asszonyt.
Azt javaslom, hogy valamennyi ajánlási pontot tárgyalja meg a bizottságunk. Nem tudom, sikerült-e kialakítani az álláspontot, gondolom, hogy tárcaálláspont van, mert tegnap késő este fejeződött be a részletes vita. Képviselőtársaim megtalálták az ajánlástervezetet. Megkezdhetjük akkor a munkát.
Az ajánlástervezet 1. pontjában Faragó Péter javaslata szerepel, összefügg az ajánlás 16., 17., 19., 23. pontjaival. Tárcaálláspontot kérünk.
DR. JOBBÁGY ZSUZSA (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Támogatjuk a javaslatot.
ELNÖK: Van-e kérdés, vélemény? (Dr. Jobbágy Zsuzsa: Mondjak hozzá magyarázatot?) Igen, mert ez önkormányzati ügy, és látom, hogy többen olvassák, tehát segítségképpen.
DR. JOBBÁGY ZSUZSA (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Tehát valójában ez tényleg egy összefüggő módosítósor, amely a törvényjavaslatban bizonyos ellentmondásokat megkísérel feloldani. A törvényjavaslat eredetileg úgy néz ki, hogy az állam, az önkormányzat és más kisajátítást kérő lehet. A más kisajátítást kérő viszont az eredeti 36. § (1) bekezdés szerint csak a közvetlen tulajdonszerző lehetne. Ugyanakkor a törvényjavaslat 36. § (2) bekezdése arról szól, hogy az állam és az önkormányzat a kisajátítás útján általa megszerzett tulajdont miként adja egy harmadik személynek a tulajdonába, kezelésébe vagy használatába. Tehát magyarul a 36. § (2) bekezdésből derül ki, hogy tulajdonképpen mégiscsak van egy olyan harmadik személy kisajátító, aki nem azonos a közvetlen tulajdonszerzővel, de mégis az állam és az önkormányzat által megszerzett tulajdont majd később megkaphatja vagy vagyonkezelésbe vagy használatba kaphatja.
Ennek megfelelően az indítvány pontosítja a kisajátítást kérő körét, erre a kisajátítást kérő kategóriára helyezi rá a kártalanításra kötelezettnek a körét. Tehát nevezetesen, ha az állam kér kisajátítást, akkor az állam, ha az önkormányzat kér kisajátítást, az önkormányzat, ha közvetlen tulajdonszerző harmadik személy kér, akkor a harmadik személy fizeti a kártalanítást, és ez a bizonyos harmadik személy fizeti abban az esetben is a kártalanítást, ha egyébként az eljárás eredményeképpen az állam vagy az önkormányzat szerez tulajdont, de később majd ezt vagy tulajdonba, vagy vagyonkezelésbe vagy használatba megkaphatja az államtól, mármint ezt az ingatlant, ami a közérdekű cél megvalósítását szolgálja.
Tehát a szabályrendszer tulajdonképpen ezeket az ellentmondásokat oldaná föl, és a törvényjavaslat különböző helyeiben, 1. §-ban, 24. §-ban és a 36. §-ban ezt a koncepciót vezeti végig.
ELNÖK: Jó, köszönjük szépen. Van-e kérdés? (Nincs jelentkező.) Ha nincs, tudunk dönteni. Kérdezem, hogy ki támogatja az ajánlástervezet 1. pontjában szereplő indítványt, amely összefügg a felsoroltakkal. Aki igen, kézfelemeléssel jelezze. (Szavazás.) 15 igen. Ki nem ért egyet vele? (Nincs jelentkező.) Ki tartózkodott? (Szavazás.) 9 tartózkodással a bizottság támogatja. A szavazási számok kedvéért számoltam meg a nem szavazatot is.
A 2. ajánlási pontban Buzás Péter képviselő úr javaslata szerepel.
DR. JOBBÁGY ZSUZSA (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Nem támogatjuk, tekintettel arra, hogy támogatunk egy másik javaslatot, amely szintén ezt a terület- és településrendezési célt pontosítja az ajánlásnak egy másik pontjában. Nevezetesen az ajánlás 3. pontja ugyanezt a terület- és településrendezési célt pontosabban fogalmazza meg.
ELNÖK: Köszönjük szépen. Van-e kérdés? (Dr. Buzás Péter jelentkezik.) Buzás képviselő úr?
DR. BUZÁS PÉTER (MSZP): Azt szeretném megkérdezni, hogy akkor az ön értelmezésében ebben az esetben mondjuk, ha iparipark-területet alakít ki egy önkormányzat vagy mondjuk egy kisebb város a fiatalok megtartása érdekében telekalakítást végez, mert vállalkozó azt nem csinálja, mert nem térül meg neki, van-e mód arra, hogy a telekalakítás céljára és iparipark-terület kialakítására az önkormányzat kisajátítsa?
DR. JOBBÁGY ZSUZSA (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Megítélésünk szerint van, mert az ajánlás 3. pontjában szereplő, Faragó Péter által benyújtott javaslat úgy fogalmaz, hogy "a kérelemben megjelölt építmény fejlesztési cél (a továbbiakban cél)". Tehát mi úgy gondoljuk, hogy a fejlesztési célban az ilyen önkormányzati beruházások benne vannak.
ELNÖK: Köszönjük. Van-e további kérdés, vélemény? (Nincs jelentkező.) Tehát a tárca nem támogatja, mert a 3. ajánlási pont ugyanezt a célt és pontosabban fogalmazza meg. Ha nincs, akkor döntünk. Kérdezem a bizottságot, támogatja-e az ajánlás 2. pontjában szereplő indítványt. (Szavazás.) A bizottság nem támogatja, sima nem.
3. ajánlási pont?
DR. JOBBÁGY ZSUZSA (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Az előbbieknek megfelelően ezt támogatjuk.
ELNÖK: Igen, lefolytattuk a vitát. A tárca támogatja. Van-e kérdés? (Nincs jelentkező.) Aki támogatja, kézfelemeléssel jelezze. (Szavazás.) A bizottság támogatja. Jelzem, hogy összefügg a 28., 35. pontokkal, egyszerre szavaztunk róla.
Az ajánlás 4. pontja összefügg az 5., 6., 7. és 20. ajánlási pontokkal.
DR. JOBBÁGY ZSUZSA (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Igen, támogatjuk. Ezek az indítványok a törvényjavaslat és a közérdekű céllal érintett ágazati törvények közötti nagyobb összhang megteremtésére törekszenek. Tehát támogatjuk őket.
ELNÖK: Van-e kérdés, vélemény? (Nincs jelentkező.) Kérdezem, hogy a bizottság támogatja-e a 4. és a vele összefüggő ajánlási pontokat. Aki igen, kézfelemeléssel jelezze. (Szavazás.) Megállapítom, hogy a bizottság támogatja.
A 8. ajánlási ponthoz értünk, dr. Szabó Éva képviselő asszony indítványa.
DR. JOBBÁGY ZSUZSA (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Éppen most reggel képviselő asszonnyal beszéltünk, hogy a célt változatlanul támogatjuk, de a szöveg még mindig nem pontos. Nem tudom, van-e lehetőség arra, hogy egy pontosabb tartalmú bizottsági módosító benyújtására kerüljön sor, akár úgy is, hogy még egyeztetjük ennek a szövegét, hogy akkor pontosan hogyan nézzen ki.
ELNÖK: Még van lehetőség bizottsági módosító indítványok benyújtására, az első helyen kijelölt bizottság fogja utoljára tárgyalni, ha lehet, akkor őket kellene megkérni rá. Tehát ez az Alkotmányügyi bizottság.
DR. JOBBÁGY ZSUZSA (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Vagy esetleg ha a tartalmat előbb ki tudjuk alakítani, akkor akár még a ma 1 órás Környezetvédelmi vagy holnap a Gazdasági bizottság ülésén vagy bármelyikben akkor még pontosítjuk. Tehát így nem.
ELNÖK: Ez is önkormányzati téma, de itt elég rövid idő állt rendelkezésre.
DR. JOBBÁGY ZSUZSA (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Egy olyan szöveget tudnánk mondjuk elképzelni, hogy "az ingatlanát a hatályos építési szabályzat, illetőleg szabályozási terv hatályba lépése előtt szerezte, és..." Tehát egyrészt a "hatályos" után kellene, hogy "helyi építési szabályzat", és az "illetve" helyett "és" kellene, hogy "és az ingatlan rendeltetését", és meg kellene hagyni azt a szövegrészt, hogy "a helyi építési szabályzat..." Onnantól maradna az eredeti szöveg. Tehát "ingatlanát a hatályos helyi építési szabályzat, illetőleg szabályozási terv hatálybalépésével szerezte, és az ingatlan rendeltetését a helyi építési szabályzat, illetőleg szabályozási terv valamely később megvalósítandó..." satöbbi, tehát így lenne korrekt ez a szöveg.
ELNÖK: Ezzel kapcsolatban van-e kérdés, vélemény? (Nincs jelentkező.) Itt alelnök úr jelzi, hogy már kodifikálunk is módosító javaslatot. Ha a bizottságok valamelyike benyújt egy ilyen indítványt, az szerintem helyes lesz, és személy szerint azzal egyet tudnék érteni. Ha nincs kérdés, akkor döntünk efelől. Ezt a konkrét indítványt nem támogatja a tárca. Kérdezem, hogy a bizottság támogatja-e. (Szavazás.) A bizottság egyharmada sem támogatja.
Amennyiben segíti a dolgot, akkor itt a bizottságunkban elhangzott az a vélemény, hogy jó lenne, ha más bizottságban pontosító benyújtásra kerülne.
A 9. pontban dr. Buzás Péter képviselő úr indítványa szerepel.
DR. TÓTH ÁGNES (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Nem támogatjuk.
DR. JOBBÁGY ZSUZSA (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): A kolléganőm mondaná, ha lehetséges.
ELNÖK: Igen, lehetséges Dr. Tóth Ágnes fogalmazó asszonyt köszöntjük a bizottságunk ülésén. Buzás képviselő úr biztos megkérdezte volna, hogy miért nem. Tessék!
DR. TÓTH ÁGNES (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Egyeztettünk a Földművelésügyi Minisztérium szakértőivel is a módosító javaslat kapcsán. Az erdészeti hatóság képviselője azt az információt adta számunkra, hogy a megosztás, illetőleg az elvi hozzájárulás az erdőterület igénybevételéhez egy külön eljárás, bár az erdészeti hatóság tulajdonképpen egyben kezeli, de a földhivatali eljárásban ezek külön eljárások, mert a megosztás egy földhivatali engedélyt feltételez, amiben az erdészeti hatóság szakhatóság, míg az elvi hozzájárulást maga az erdészeti hatóság engedélyezési jogkörében adja meg. Tehát ez két külön eljárás. Ha az erdészeti hatóság megadja az elvi hozzájárulását, tehát ő egyben kezeli a kérdést, de értelemszerűen, ha megadja az elvi hozzájárulását, akkor megadja a hozzájárulását ahhoz is, hogy megosszák az ingatlant, viszont a földhivatali eljárásban ez két külön eljárás, és mind a kettőben az erdészeti hatóság jelenlétére szükség van. Ezért az erdészeti hatósággal konzultálva nem támogatnánk ezt a javaslatot, mert szakmailag indokolt. Köszönöm.
ELNÖK: Köszönjük szépen. Buzás Péter?
DR. BUZÁS PÉTER (MSZP): Az a problémám a válasszal, hogy ez autópálya, autóút építésénél azt jelenti, hogy ha 3 hektárnál kisebb erdőterületről van szó, akkor az erdészeti hatóság nem járulhat hozzá az erdő megosztásához, és az autópályának vagy autóútnak meg kell azt kerülni. Folyamatban lévő beruházásoknál most ez olyan problémát vet föl vagy vethet föl, hogy mondjuk a 43-as autópálya harmadik üteme, ami még ezután kerül kisajátításra, jelenleg vannak a kisajátítási tervek elkészítés alatt, a korábbi szabályok szerint elkészítették a nyomvonalat, megtervezték, leegyeztették, és ha ez a szabályozás marad, akkor egy 3 hektárnál kisebb erdő esetén annak a metszése következtében, ha a visszamaradó rész 1,5 hektárnál kisebb, akkor a jelenleg hatályos földtörvény szerint az erdészeti hatóság nem adhatja meg a hozzájárulást. Látom, válasz van, érdekel, hogy mi a válasz. (Dr. Bóka István megérkezik az ülésre.)
DR. TÓTH ÁGNES (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Igen, erre a kérdésre is kitértünk a hatósággal való megbeszélés kapcsán. Ott tisztázták, hogy itt nem az erdőtörvénynek a 74. §-a szerinti szempontok alapján adja meg az erdészeti hatóság a megosztáshoz való hozzájárulását, hiszen pont az a lényeg, hogy nem erdőként marad hasznosítva ez a terület, hanem egyidejűleg kérik a művelésből való kivonását, vagyis az erdőterület igénybevételét. Tehát a hatóság ebben az esetben nem a további erdőhasznosítási feltételeket vizsgálja, hanem megadja az engedélyt, hiszen megadja az engedélyt ahhoz is, hogy igénybe vegyék, vagyis más célra hasznosítsák az erdő területét. Tehát itt nem az erdőtörvény szerint, az erdő védelmére vonatkozó szabályok szerint engedélyezi vagy járul hozzá a megosztáshoz, hanem annak fényében, hogy magához az elvi hozzájárulást megadja-e az erdőterület igénybevételéhez.
Jelezte nekem az erdészeti hatóság képviselője, hogy az erdőtörvény módosítása is folyamatban van a szaktárca előkészítésében, és annak módosítása során tudják egyértelművé tenni, hogy még egyértelműbb legyen, hogy ilyen esetben, ha kisajátítási eljárás van folyamatban, akkor ez a megosztáshoz való hozzájárulás nem az erdőterület további erdőként való hasznosítása szempontjából történő vizsgálat alapján adható meg, hanem az igénybevétel vonatkozásában vagy arra tekintettel. Köszönöm.
ELNÖK: Buzás képviselő úr?
DR. BUZÁS PÉTER (MSZP): Tanácsot kérek a nálam nagyobb gyakorlattal rendelkező kollegáktól a tekintetben, hogy mondjuk az M43-as autópályával én heti két napot töltök el mostanában, tehát előkészítőkkel egyeztetek annak érdekében, hogy ez megépüljön. Elfogadom ezt a választ, mert nem az a dolgom, hogy kötözködjek. De ha ennek az lesz a vége, hogy a most jóváhagyott kisajátítási tervek alapján történik ajánlattétel a földtulajdonosok részére, azokat nem fogadják el, ez év decemberben, jövő januárban, tehát vélhetően ennek a törvénynek a hatálybalépése után kerül benyújtásra, és ha ez olyan akadályt jelent, hogy a különböző hatóságok megszorító jogértelmezése miatt nem lesz a 43-as autópályának kisajátítási jogcíme, gondolom, hogy akkor sürgősséggel fogjuk módosítani a törvényt. Én elfogadom, mert ebben a mélységben nem jártam körbe, mint a kolleganő, csak jelzem azt, hogy nekem ez az információm nem magamtól van, hanem az NA Rt. kisajátításokkal foglalkozó ügyintézőjétől. Köszönöm. Mondjatok tanácsot, hogy mit csináljunk! (Dr. Ipkovich György jelentkezik.)
ELNÖK: Ipkovich György képviselő úr!
DR. IPKOVICH GYÖRGY (MSZP): (hangosító berendezés használata nélkül) Miután mi is gyorsforgalmi utakkal vagyunk körülvéve... Ha ezt a tárca megígéri, én is elfogadom a választ, de ha ez most akadályt fog jelenteni a területbiztosításnál, akkor nagyon nagy bajt csinálunk. Egy kört még megérne ennek a megvizsgálása. Én is hallottam ugyanis az M86-os építése során hasonló gondokat. Szeretném, ha a tárca ráfigyelne erre a problémára. Könnyebb munkát szeretnénk végezni és nem nehezebbet a szabályozás miatt.
ELNÖK: Köszönöm. További vélemény? (Dr. Bőhm András jelentkezik.) Bőhm András képviselő úr!
DR. BŐHM ANDRÁS (SZDSZ): Függetlenül az előterjesztő most hallott véleményétől, a legbiztonságosabb megoldásnak azt tartom, ha támogatjuk ezt a módosító javaslatot. Nincs ellentétben azzal, amit a kormány képviselője mond. Tehát pontosan mondja, hiszen vízválasztó, hogy erdőként hasznosítva lesz-e a továbbiakban vagy sem, tehát amennyiben itt valami jogi összeütközési probléma van menet közben, azt nyilván lehet orvosolni, de a leggondosabban akkor járunk el, ha a módosítót most elfogadjuk.
ELNÖK: További kérdés, vélemény? (Nincs jelentkező.) Kívánnak-e reagálni az elhangzottakra? Konkrétan Bőhm András azt veti föl, hogy nem rontjuk el ezt a törvényt, mert a kisajátítás megindításáról van szó gyakorlatilag, még ha ez a feltétel nincs, hogy az erdőterület megosztásához való hozzájárulás kivesszük, akkor gyakorlatilag nem rontjuk el a törvényt.
DR. JOBBÁGY ZSUZSA (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Most arra az álláspontra helyezkednénk, hogy most nem támogatjuk változatlanul ezt a javaslatot, de a támogató sor összeállításához még egyszer beszélünk a földművelési tárcával, és akkor még egyszer végigbeszéljük a problémát.
ELNÖK: Köszönjük szépen. Ennek megfelelően ezek után kérdezem a bizottságot, hogy a 9. pontban lévő javaslatot támogatja-e a bizottság. (Szavazás.) Megállapítom, hogy a bizottság támogatja.
Rátérhetünk a 10. ajánlási pontban Faragó Péter képviselő úr indítványára. Összefügg a 11. ponttal.
DR. JOBBÁGY ZSUZSA (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Támogatjuk.
ELNÖK: Kérdés, vélemény van-e? (Nincs jelzés.) Kérdezem a bizottságot, hogy támogatja-e az indítványt. (Szavazás.) Megállapítom, hogy a bizottság támogatja.
12. pont, szintén Faragó Péter úr, összefügg a 13. és 14. pontokkal.
DR. JOBBÁGY ZSUZSA (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Támogatjuk az indítványt.
ELNÖK: Kérdés, vélemény van-e? (Nincs jelzés.) Kérdezem a bizottságot, hogy támogatja-e az indítványt. (Szavazás.) Megállapítom, hogy a bizottság támogatja.
15. pont, Kékkői képviselő úr javaslata.
DR. JOBBÁGY ZSUZSA (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Nem támogatjuk.
ELNÖK: Kérdés, vélemény van-e? (Nincs jelzés.) Kérdezem a bizottságot, hogy támogatja-e az indítványt. (Szavazás.) Megállapítom, hogy a bizottság támogatja.
18. pont?
DR. JOBBÁGY ZSUZSA (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Nem támogatjuk, tekintettel arra, hogy a Faragó képviselő úr által benyújtott csomag érinti ezt a rendelkezést is, amit most a képviselő asszony módosítani akar, és mi Faragó úrét támogatjuk. Tehát ez kizárja a képviselő asszony javaslatának támogatását.
ELNÖK: Kérdés, vélemény van-e? (Nincs jelzés.) Kérdezem a bizottság tagjait, hogy támogatják-e az indítványt. (Szavazás.) Megállapítom, hogy egyharmada sem támogatja.
21. ajánlási pont? Faragó képviselő úr.
DR. JOBBÁGY ZSUZSA (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Támogatjuk.
ELNÖK: Kérdés, vélemény van-e? (Nincs jelzés.) A múlt héten volt erről szó. Kérdezem a bizottságot, hogy támogatja-e. (Szavazás.) Megállapítom, hogy a bizottság támogatja.
22. ajánlási pont, összefügg a 31. ponttal.
DR. JOBBÁGY ZSUZSA (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Támogatjuk.
ELNÖK: Kérdés, vélemény van-e? (Nincs jelzés.) Kérdezem a bizottságot, hogy támogatja-e az indítványt. (Szavazás.) Megállapítom, hogy a bizottság támogatja.
A 24. ajánlási pontról kell döntenünk.
DR. JOBBÁGY ZSUZSA (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Sajnos ezt se támogatjuk.
ELNÖK: Buzás Péter indítványa.
DR. BUZÁS PÉTER (MSZP): Szeretném megkérdezni, hogy mi az oka. Az a vélelem, amiből én indultam ki, az az, hogy ha önkormányzati törzsvagyonba van sorolva mondjuk a külterületi út, akkor ennek a tulajdona nem szállhat át a kisajátítás eredményeként. Ha valamelyik önkormányzat valamilyen ügy miatt nem együttműködő, akkor szintén elsősorban az ilyen nyomvonalas létesítményeknél, autópálya, autóút, de településeket összekötő szennyvízcsatorna, sok más esetben ez okozhat komplikációt. Miben látja annak a megoldását, ha érinti így az egyik nyomvonal a másikat, mégis meg lehessen oldani a beruházást együttműködés hiányában?
DR. JOBBÁGY ZSUZSA (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Ez a rendelkezés - figyelemmel most a Faragó képviselő úr által benyújtott javaslatokra is - arról szól, amikor harmadik személy kisajátítást kérő adott esetben nem szerezheti meg a tulajdont. Az autópályák esetében például az autópálya-törvény alapján az állam javára történik a tulajdonszerzés, de maga az építtető a saját nevében is ügyfélként jár el. Ilyen értelemben maga az építtető értelemszerűen nem tudja megszerezni sem az autópályát, tehát magát az autópályát, azt az ingatlant, ami autópálya céljára szolgál, hiszen ez az egész kizárólagos állami tulajdonba kerül, ugyanakkor természetesen azt állam javára el lehet vonni önkormányzati tulajdont, hiszen az egész koncepció arra épül, hogy magántulajdont önkormányzat állam javára és visszafelé is el lehet vonni. Tehát itt pusztán arról van szó ebben a rendelkezésben, hogy a harmadik személy nem szerezheti meg, harmadik személy kisajátítást kérő nem szerezheti meg annak az ingatlannak a tulajdonát, ami kizárólagos állami vagy önkormányzati tulajdonban van. Az állam megszerezheti. Tehát másról szól megítélésünk szerint ez a rendelkezés.
ELNÖK: Képviselő úr?
DR. BUZÁS PÉTER (MSZP): Értem, amit mond, elfogadom a választ. Nem vagyok teljesen tisztában azzal, ha mondjuk koncesszióban épül egy autóút, akkor megtörténik a tulajdonszerzés, tehát akkor is a magyar állam a tulajdonos koncesszió eredményeként egyből? Ez az egyik. Nem hinném, hogy nagyon gyakori, de konkrét probléma az, hogy mondjuk egy szennyvízberuházás megvalósítása esetén előfordulhat olyan önkormányzati terület, ami ellenérdekű, nem adja a hozzájárulását, és itt könnyedén lehet még csak nem is önkormányzati közösség, hanem privát szervezet a beruházó, a pályázat jogalanya. Gyöngülnek az érveim, csak az érdekel, hogy hogyan látja ezeket az eseteket. Köszönöm.
DR. JOBBÁGY ZSUZSA (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Mi úgy látjuk, hogy a vízi közművek alapvetően állami és önkormányzati tulajdonban vannak, tehát amennyiben vízi közmű céljából történne kisajátítás, akkor az önkormányzat lesz a kisajátítást kérő. Tehát úgy ítéljük meg, hogy ez a probléma abban a helyzetben sem merülhet fel.
ELNÖK: Köszönjük. A 24. pontról szavazunk. A tárca nem támogatja. És a bizottság támogatja-e? (Szavazás.) A bizottságunk egyharmada sem támogatja.
25. pont, dr. Faragó Péter.
DR. JOBBÁGY ZSUZSA (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Támogatjuk.
ELNÖK: Kérdezem a bizottságot, hogy támogatja-e az indítványt. (Szavazás.) Megállapítom, hogy a bizottság támogatja.
26. pont, Faragó Péter javaslata.
DR. JOBBÁGY ZSUZSA (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Támogatjuk.
ELNÖK: A bizottság? (Szavazás.) Megállapítom, hogy a bizottság támogatja.
27. pont?
DR. JOBBÁGY ZSUZSA (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Támogatjuk.
ELNÖK: Kérdés, vélemény van-e? (Nincs jelzés.) Kérdezem a bizottságot, hogy támogatja-e. (Szavazás.) Megállapítom, hogy a bizottság támogatja.
29. pont, összefügg a 30., 32., 33., 34., 37. és 38. pontokkal.
DR. JOBBÁGY ZSUZSA (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Ezt is támogatjuk, de szintén a törvényjavaslat és az érintett ágazati törvények közötti összhang megteremtésére vonatkozik.
ELNÖK: Köszönjük. Kérdés, vélemény van-e? (Nincs jelzés.) Kérdezem a bizottságot, hogy támogatja-e az indítványt. (Szavazás.) Megállapítom, hogy a bizottság támogatja ezen javaslatokat.
36. pont?
DR. JOBBÁGY ZSUZSA (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Ezt az előbbiekkel azonos ok miatt támogatjuk.
ELNÖK: Kérdés, vélemény van-e? (Nincs jelzés.) Kérdezem a bizottságot, hogy támogatja-e. (Szavazás.) Megállapítom, hogy a bizottság támogatja.
Ismereteink szerint ez volt az utolsó módosító javaslat, amiről kell szavazni. (Dr. Buzás Péter jelentkezik.) Buzás képviselő úr kér szót.
DR. BUZÁS PÉTER (MSZP): Nem tudom, mit tegyek, de az a legokosabb, ha abszolút őszintén elmondom, hogy megkövetem az előterjesztőt meg a bizottságot, de az a helyzet, hogy a 2. ponttal kapcsolatban volna még kérdésem, szeretném föltenni.
ELNÖK: Ez ellen nincs kifogása senkinek. (Dr. Kovács Zoltán jelentkezik.) Alelnök úr?
DR. KOVÁCS ZOLTÁN (Fidesz): Kifogást szeretnék tenni, mert ha ebben tematikusan úgy haladunk, ahogy eddig, akkor szerintem a 7., a 38. pontokat is meg kellett volna tárgyalni, mert a 7. pontban... Valamivel összefüggött? A 7. pont az elektronikus hírközlési építmény elhelyezésére vonatkozik, de arról nem szavaztunk, nem is tárgyaltunk róla.
ELNÖK: A 4. ponttal összefüggött.
DR. KOVÁCS ZOLTÁN (Fidesz): De ugyanígy a 38. pont is összefügg?
ELNÖK: Alelnök úrnak ott van igaza, hogy tulajdonképpen az összefüggőket tartalmában nem vitattuk ki, hanem egyszerre leszavaztuk. Lehetett volna azt is tenni.
Visszatérünk Buzás képviselő úrhoz. Képviselő úr, tied a szó.
DR. BUZÁS PÉTER (MSZP): A kedves kolleganőtől azt szeretném megkérdezni, megtudni, hogy ami választ adott, hogy más ott a fejlesztési célba beleértendő, az építési telek és ipari terület, hogy ez majd a kisajátítási gyakorlatba és az azt követő bírói gyakorlatba az ön véleménye szerint átmegy-e. Ezt annak fényében kérdezem, hogy ez az egész kisajátítási törvény most többek közt azon kívül, hogy időszerű, azért van az asztalunkon, mert az Alkotmánybíróság jelezte, hogy alkotmánysértő állapotban vagyunk, ezt a kormány korrigálja. Tényleg rendjénvaló az, hogy tvr. helyett törvényi szintű szabályozás lesz, egy csomó részletszabály helyrekerül. Megmondom őszintén, hogy aggódom egy kicsit amiatt, ha mondjuk egy megyei szintű ügyintézés esetén valaki úgy mérlegel, és az első bírói döntés úgy születik meg, hogy a telekalakítás és az ipari terület nem számít alapfeladatnak, kötelező feladatnak, nem kötődik hozzá az önkormányzatnak olyan érdeke, ami a tulajdon kötelező elvételével járjon, és kialakul egy ellentétes bírói gyakorlat. Ha kialakul egy ellentétes bírói gyakorlat, akkor már a jogalkotó akarata is nehezebben mozdul.
Tehát míg egy autópályánál a másik esetben elfogadom azt, hogy egy azonnali törvénymódosítással tudunk korrigálni, ha éppen nagyon muszáj, ebben az esetben ez nem nagyon érzékelteti, teszi lehetővé egy azonnali törvénymódosítás esélyét, ugyanakkor még egyszer mondom, kisebb városok, mint Makó esetében ez nagyon komoly problémát jelenthet. Nekem most is van egy ilyen helyzet, hogy fürdőfejlesztés miatt megvettünk tizenkét ingatlant, és egy helyen van egy 90 éves bácsi. Három évig nem sajátítottunk ki, mert az embert nem vitte rá a lélek, de most már muszáj meglépnünk, mert nem tudunk mit csinálni, beékelődik a háza, és muszáj a kisajátítás eszközéhez nyúlni. Ha az ember kialakít egy ipari területet, holt biztos, hogy 25-30 tulajdonosa volt, tuti, hogy van kettő, aki megköti magát és lehetetlen helyzetet teremt. Tehát ha ez a célja, a gyakorlatban most már abba az irányba indulunk, hogy ön szerint ebbe beleérthető. Alkotmánybírósági indítás megszorító értelmezés, kisajátítási ügyintéző megszorító értelmezés, bíró megszorító értelmezés, és már nincs is jogcímünk erre.
Tehát ha van rá mód, és meg tudom győzni a bizottságot, szeretném beemelni a biztonság kedvéért a 2. számú javaslatot, amelyik arról szól, hogy tegyük bele. Nincs itt másról szó, mint arról, hogy az építési telek és építmény szóval a szöveg egészüljön ki, és önkormányzati kézben marad a dolog. Ha ezt cifrázni kell valamivel, akkor tudjuk minősített döntéshez, helyi szavazáshoz - tudjuk, már bonyolultabb - kötni, tehát tegyünk más garanciális intézkedést még mellé, mert egy önkormányzat legitimitását nem kellene kétségbe vonni, pláne ilyen céloknál, mikor telket akar alakítani vagy ipari területet akar kialakítani. Higgyék el, hogy tudjuk, hogy mi a felelősségünk, ennek megfelelően fogunk ezzel élni. Tehát azt javaslom, hogy tegyük bele ezt a kiegészítést, mert tartok attól, hogy az ügyintézői gyakorlat és a bírói gyakorlat rossz irányba indulhat el, és utána kapkodhatunk. Köszönöm.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Mielőtt válaszolnának a képviselő úr által fölvetettekre, nincs itt előttünk a módosító indítvány, nem tudom, hogy az indokolásában kitér-e a majdan elfogadott 3. pont ezekre a kérdésekre. Technikailag pedig, amit képviselő úr elmondott, parlamenti szavazásnál kell eldönteni, itt ma már egyszer döntöttünk, tehát nem javaslom, hogy még egyszer erről szavazzunk. Föl lesz téve a 2. pont is a parlamentben, mert ettől a bizottságtól sima nemet kapott, tehát ott még lehet róla dönteni, itt most nem kell felülbírálnunk, addig meg felül lehet bírálni ezt a döntésünket mindenkinek személy szerint. Önöknél biztos ott van, az indítvány vagy módosító javaslat indokolásában kitérnek-e erre a kérdésre, mert a jogalkalmazók sokszor szokták megnézni, hogy mi volt a jogalkotói szándék.
DR. JOBBÁGY ZSUZSA (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Az építési telek kérdése felmerült már a törvényjavaslat előkészítése során is, az ÖTM építési osztályával vagy az építési területével is folytattunk egyeztetéseket. Az építési telek szövegszerű megjelenítését azért nem gondoltuk támogathatónak, mert az egész törvényjavaslat ingatlanról szól, a kisajátítási törvényjavaslat. Maga a telek fogalma nem illeszkedik egyáltalán a kisajátítás fogalomrendszerébe és a kisajátítás szabályrendszerébe. (Dr. Bőhm András távozik az ülésről.) A telket egyedül a lejegyzésnél hagytuk meg, ahol az építési törvényt módosítjuk, a kiszolgáló út céljára történő lejegyzést, mert ott magába az építési törvénybe tesszük be a lejegyzésnek a szabályrendszerét, tehát ott meghagytuk a telek fogalmát.
Megítélésünk szerint az építmény vagy az ingatlan fogalma a telket is magába foglalja, legalábbis az ingatlan fogalma mindenképpen a telket is magába foglalja. Az indokolásba bele lehet írni ezeket a dolgokat, hivatalos indokolás nincs, mégis a jogalkalmazókat természetesen eligazítja. Tehát majd a törvényjavaslat elfogadása után akár az indokolással is próbálhatjuk a jogalkalmazást valamilyen irányba elmozdítani.
A mi meggyőződésünk az, hogy azt a célt, amit polgármester úr jelzett, ez a rendelkezés megvalósítja.
ELNÖK: Köszönöm szépen. (Dr. Kovács Zoltán jelentkezik.) Kovács Zoltán alelnök úré a szó.
DR. KOVÁCS ZOLTÁN (Fidesz): Nem gerjesztve a már egyszer lezárt vitát, én pont ellenkezőleg látom. A kisajátítási cél adott esetben nem biztos, hogy szűkítő értelmezést kap egy idő után, hanem éppen lehet, hogy tág értelmezést kap, és olyanok is beleférnek, amit egyébként mondjuk a tulajdon védelme szempontjából nem biztos, hogy célszerű lenne kisajátítani. Tehát ennek van egy másik fele. Buzás képviselő úr pont a szűkítő gyakorlatra gondolt, én pedig azt mondom, hogy lehet, hogy ez egy végeláthatatlan folyamatot is elindíthat. A kisajátítási cél nagyon tág, mondhatnám azt, jogászok vagyunk néhányan, hogy gumifogalom adott esetben. Tehát nyilván ezt a gyakorlat fogja eldönteni. (Balogh József jelentkezik.)
ELNÖK: Balogh alelnök úr?
BALOGH JÓZSEF (MSZP): Nem akarom cifrázni a témát, de hadd mondjam, hogy nekem volt olyan esetem, amikor egy adott törvényt elláttak magyarázattal, indokolással, és az egyértelmű értelmezés érdekében a bíróság előtt erre hivatkoztak. A bíróság arra az álláspontra helyezkedett jogerősen, hogy a jogszabály-magyarázó a saját törvényét rosszul értelmezi. Tehát ha ne adj isten sikerült meggyőzni a minisztérium igen tisztelt képviselőjét, és ő azzal válaszol, hogy ez majd a jogszabály indokolásába bekerül, az általam tapasztalt bírói gyakorlatnál ez egyáltalán nem elegendő, mert hangsúlyozom, ilyen értelmezése is lehet a dolognak, hogy nem lehet túlmagyarázni a jogszabályi kereteket. Köszönöm.
ELNÖK: Köszönjük szépen. Körbenézek. Lefolytattuk a vitát most már a módosítókról való döntés után is. Kíván-e valaki hozzászólni? Kívánnak-e reagálni? (Nincs jelentkező.) Köszönöm szépen. Akkor a napirendi pontot lezárjuk, döntöttünk minden kapcsolódó módosító javaslatról. Várhatóan jövő héten hétfőn a parlament is eldönti, a kapcsolódó módosítókról a végső döntést meghozza. További jó munkát kívánok önöknek! Viszontlátásra!
A bizottságunk rátér a 3. napirendi pont megtárgyalására, egyes szociális tárgyú törvények módosításáról szóló T/3449. számú törvényjavaslatra. A bizottság feladatkörébe tartozó kapcsolódó módosító javaslatok megvitatása a feladat.
Köszöntöm a Szociális és Munkaügyi Minisztériumból dr. Lakatos Hedvig főosztályvezető-helyettes asszonyt és dr. Tóth Zsófia fogalmazót, akik segítségünkre lesznek a döntéshozatalban. Gondolom, hogy előre tisztázzuk, hogy tárcaálláspontot tetszenek tudni mondani, mert ez is tegnap zárult le, tehát mindenféle egyes módosítóknál erre nem térünk majd ki. (Ecsődi László elhagyja az üléstermet.)
Javaslom, hogy a szokásos menetrendben tárgyaljuk meg a napirendi pontot.
Ajánlástervezet 1. pontjában Korózs Lajos és képviselőtársai indítványa szerepel.
DR. LAKATOS HEDVIG (Szociális és Munkaügyi Minisztérium): Igen, támogatja a kormány.
ELNÖK: Kérdés, vélemény van-e? (Nincs jelentkező.) Kérdezem a bizottságot, támogatja-e. (Szavazás.) A bizottság támogatja.
2. pont?
DR. LAKATOS HEDVIG (Szociális és Munkaügyi Minisztérium): Nem támogatjuk.
ELNÖK: Kérdés, vélemény van-e? (Nincs jelentkező.) Kérdezem a bizottságot, támogatja-e. (Szavazás.) 11. Ki az, aki nem támogatja? (Szavazás.) 11. A bizottság nem támogatja.
A 3. pontban szereplő indítvány?
DR. LAKATOS HEDVIG (Szociális és Munkaügyi Minisztérium): Nem támogatja a kormány, de engedje meg elnök úr, hogy gyorsan hozzátegyem, hogy a következő módosító indítvány, amelyet Korózs Lajos és képviselőtársai nyújtottak be, tartalmilag ugyanaz. A két módosító indítvány között mindössze az a különbség, hogy az egyik számmal írja le a két egész ötszörösét, a másik pedig betűvel, és a törvényjavaslatban mindenhol betűvel írtuk ki a mértékeket, a számszerű mértékeket.
ELNÖK: Tehát a kormány nem támogatja. Bejelentem, hogy képviselőtársaim nevében visszavonjuk a 3. számú indítványt.
Ajánlástervezet 4. pontja?
DR. LAKATOS HEDVIG (Szociális és Munkaügyi Minisztérium): Igen, támogatjuk.
ELNÖK: Kérdezem a bizottságot, támogatja-e. (Szavazás.) A bizottság támogatja.
5. pont, Korózs Lajos és társainak indítványa.
DR. LAKATOS HEDVIG (Szociális és Munkaügyi Minisztérium): Igen, támogatjuk.
ELNÖK: Ez megoldja azt a problémát, amiről a múlt bizottsági ülésen itt szó volt. A bizottság támogatja-e? (Szavazás.) A bizottság támogatja.
6. pont, dr. Vas János képviselő úr.
DR. LAKATOS HEDVIG (Szociális és Munkaügyi Minisztérium): Nem tudjuk támogatni a módosító indítványt. (Meggyes Tamás megérkezik az ülésre.)
ELNÖK: Kérdés, vélemény van-e? (Nincs jelentkező.) Kérdezem a bizottságot, támogatja-e. (Szavazás.) A bizottság támogatja
7. pont, dr. Vas János képviselő úr.
DR. LAKATOS HEDVIG (Szociális és Munkaügyi Minisztérium): Igen, támogatja a tárca.
ELNÖK: Kérdezem a bizottságot, támogatja-e. (Szavazás.) A bizottság támogatja.
A 8. pontban Czomba Sándor képviselő úr javaslata szerepel.
DR. LAKATOS HEDVIG (Szociális és Munkaügyi Minisztérium): Nem támogatjuk.
ELNÖK: Kérdés, vélemény van-e? (Nincs jelentkező.) Kérdezem a bizottságot, támogatja-e. (Szavazás.) A bizottság nem támogatja. De számolunk, először az igeneket. (Szavazás.) 12. Ki az, aki nem támogatja? (Szavazás.) 12. A bizottság nem támogatja. Az előbb volt egy képviselő a kormánypárti oldalon, aki félig kint volt, nem szavazott, tehát akkor azért volt egy kisebb létszámnál is egyenlő arány, most bejött képviselő, de mind a két oldalon. Tehát a bizottság nem támogatja, sima nem, mert a többsége nem volt meg.
A 9. ponthoz értünk.
DR. LAKATOS HEDVIG (Szociális és Munkaügyi Minisztérium): Igen, támogatja a tárca.
ELNÖK: Kérdés, vélemény van-e? (Nincs jelentkező.) Kérdezem a bizottságot, támogatja-e. (Szavazás.) A bizottság támogatja.
A 10. ponthoz érünk.
DR. LAKATOS HEDVIG (Szociális és Munkaügyi Minisztérium): Igen.
ELNÖK: Kérdezem a bizottságot, támogatja-e. (Szavazás.) A bizottság támogatja.
11. pont?
DR. LAKATOS HEDVIG (Szociális és Munkaügyi Minisztérium): Igen, támogatja a tárca.
ELNÖK: És a bizottság támogatja-e? (Szavazás.) A bizottság támogatja.
Ajánlástervezet 12. pontja, Korózs Lajos és képviselőtársai.
DR. LAKATOS HEDVIG (Szociális és Munkaügyi Minisztérium): Igen, a tárca támogatja.
ELNÖK: Kérdés, vélemény van-e? (Nincs jelentkező.) Kérdezem a bizottságot, támogatja-e. (Szavazás.) A bizottság támogatja.
13. pont?
DR. LAKATOS HEDVIG (Szociális és Munkaügyi Minisztérium): Nem támogatja a tárca.
ELNÖK: Itt egy jelentős kérdés, a gondozási szükséglettel kapcsolatos kérdéskör van. Több egyeztetés folytatódott le. Továbbra se látom ennek a gondozási szükséglet megállapításának a szükségességét a törvényben. Azt gondolom, hogy önkormányzatoknál az, hogy egy bármilyen szociális ellátásnál egy bizottság... Láttam a módosító indítványokat, hogy azt a bizottságot már másképpen képzelik el, mint a beterjesztett javaslatban. De akkor is azt gondolom, az, hogy egy önkormányzattól független bizottság mondja meg, hogy kik közül választhat az önkormányzat szociális ellátásban, olyan jelentős önkormányzati jogosultságot sért, amit nem helyes a szociális törvénybe beépíteni, még akkor is, ha ebben a szociális törvényben elég sok olyan dolog van benne, ami az önkormányzati autonómiát megkérdőjelezi. Azt gondolom, hogy az a cél, amit megfogalmazott a kormány a beterjesztéskor, hogy a szociális ellátásokat egy olyan irányba fejlesszék az önkormányzatok, ami a nem a bentlakásos, hanem az otthoni ápolást segíti elő, a költségvetési törvényjavaslatban is benne lévő, hogy az önkormányzat a támogatást az ellátottak jövedelmi helyzetével összefüggésben kapják, ez is egy nagyon jó cél és jó eszköz is arra, hogy a szociális ellátások kapacitását úgy szabályozzuk, ami egyrészt korlátot is szab, másrészt pedig a rászorultságot vegye figyelembe. Ezek elégségesek. Ez a bizottság működtetése, ami pénzbe kerül, adminisztrációs terhet jelent, azt gondolom, hogy nem kellene.
Képviselőtársaimat próbáltam rávenni arra, hogy támogassák ezt az indítványt. A szociális törvény, ha ezt a javaslatot elfogadjuk, akkor is jól fog működni.
Képviselőtársaim, van-e másnak előadnivalója? (Erdős Norbert jelentkezik.) Erdős Norbert!
ERDŐS NORBERT (Fidesz): Ügyrendben, de kérem a jogászainkat, hogy majd segítsenek be. Szerintem a Házszabály szerint, ha valaki elment, akkor azt nem lehet újra helyettesíteni, úgyhogy egy létszámellenőrzést hadd kérjünk a mi oldalunkról. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Szavazás előtt ezt megtesszük, még a vita során ezt lezárjuk. (a kormány képviselői felé:) Nem tudom, kívánnak-e reagálni itt az én érvelésemre, már többször hallották, ha nem, akkor mielőtt szavazunk, csinálunk egy létszámellenőrzést. Amit a képviselő úr fölvetett, az az, hogy egy képviselő egy ülésen csak egy személynek adhat helyettesítést a Házszabály szerint, tehát az nem lehet, hogy megbízok 10 óráig valakit, 10 órától pedig mást. Most ezt ellenőrizzük, hogy van-e ilyen. Konkrétan Varju képviselő urat Ecsődi László helyettesíti. Ecsődi képviselő úr mást nem helyettesít.
Képviselő úr, van-e még kérdés, vagy ez így kielégítő? (Erdős Norbert: Nincs.) Most ránézésre is látható a szavazati többség, tehát ezen az oldalon Sós Tamás itt van, Sós Tamás jelenleg nem helyettesít senkit, mert ő majd el fog menni. Ipkovich képviselő úr se helyettesít még senkit. (Dr. Ipkovich György: De, valakinek aláírtam.) Rosszul néztem a papírt, igen, ő helyettesít. Tételesen számoljunk el mindenkivel, vagy mi a megoldás?
ERDŐS NORBERT (Fidesz): Most már nézzük meg, azt kérem.
ELNÖK: Gy. Németh képviselő asszony adott helyettesítésre meghatalmazást Szabó Györgynek. Ódor Ferenc képviselő úr megbízta Meggyes Tamást, Buzás Péter dr. Ipkovich Györgyöt, Kósa Lajos Erdős Norbertet, Tasó képviselő úr Horváth Istvánt, Bebes István Vigh Lászlót, Warvasovszky Tihamér Balogh Lászlót, Mester László Jauernik Istvánt, Papp József Balogh Józsefet, Varju László Ecsődi Lászlót, Gulyás József bízta meg Bőhm Andrást, amikor itt van Bőhm András, akkor tehát kettő. Ezen helyettesítések vannak, tehát ezen az oldalon ülök közül Sós Tamás kivételével mindenki kettőt szavaz. Sós Tamás tudja Pál Tibort helyettesíteni. Azért nem kezdett el helyettesíteni, mert valamikor korábban elmegy. Ha egy megbízást a képviselő úr, Pál Tibor ad, akkor ezen az oldalon, a kormánypárti oldalon 13 képviselő tud meglenni, ha Ecsődi képviselő úr is visszajön.
Tehát a Házszabály 37. § (6) bekezdése szerint a helyettes egy bizottsági ülésen csak egy bizottsági tag helyettesítésére jogosult. Tehát a helyettes egy bizottsági ülésen csak egy helyettesítésre jogosult. Rendben? Folytathatjuk? (Nincs jelzés.) Köszönjük.
A 13. pontról nem végeztük el a szavazást, itt én érveltem mellette. A tárca nem támogatja. Kérdezem a bizottságot, támogatja-e. (Szavazás.) Megállapítom, hogy a bizottság támogatja.
14. pont, Soltész képviselő úr és társai javaslata.
DR. LAKATOS HEDVIG (Szociális és Munkaügyi Minisztérium): Nem támogatja a tárca.
ELNÖK: Kérdés, vélemény van-e? (Nincs jelentkező.) Kérdezem a bizottságot, támogatja-e. (Szavazás.) 13. Megállapítom, hogy a bizottság támogatja.
15. pont?
DR. LAKATOS HEDVIG (Szociális és Munkaügyi Minisztérium): Nem támogatja a tárca. (Ecsődi László visszatér az ülésterembe.)
ELNÖK: A legutóbbi bizottsági ülésünkön még említést tettek, hogy esetleg megnézik, hogy az önkormányzatokat kötelező önkormányzati feladatok esetén a szakértői díjtól lehet-e mentesíteni. Közpénz ez is, az is, meg bevétel. A tárca arra az álláspontra helyezkedik, hogy nem. Várható-e, hogy növekednek a következő évben a szakértői díjak?
DR. LAKATOS HEDVIG (Szociális és Munkaügyi Minisztérium): Nem. Ha megengedi elnök úr, háttér-információban azt szeretném hozzátenni, hogy semmiféle hátsó gondolat nem vezérelte ennek a rendelkezésnek a beépítését a törvényjavaslatba. Egyszerűen arról van szó, hogy jelen pillanatban a szociális törvény csak és kizárólag a pénzbeli ellátásokkal kapcsolatban mond ki egy olyan szabályt, hogy a pénzbeli ellátással kapcsolatos eljárások illeték-, illetve költségmentesek. Nem szól a szociális szolgáltatások működési engedélyezésével kapcsolatos eljárással összefüggésben. Megnéztük az oktatási, egészségügyi területen alkalmazott szabályokat, és úgy ítéltük meg, hogy szakmailag az helyes, ha azt mondjuk ki, hogy a szolgáltatások működési engedélyeztetésével kapcsolatos eljárások illetékmentesek, költségmentességet ne garantáljunk. Fölmerülhetnek költségek, de nincs szándékunkban megtenni itt most horribilis összegeket lehetővé tevő végrehajtási rendeleteknek az előkészítését.
ELNÖK: Ha mégis lesz ez a gondozási szükséglet, ez nem szakértői díj.
DR. LAKATOS HEDVIG (Szociális és Munkaügyi Minisztérium): Ez nem a működési engedélyeztetéssel kapcsolatos, tehát két különböző kérdésről van szó. Itt csak és kizárólag a szolgáltatások, intézmények működési engedélyeztetésével kapcsolatos eljárása vonatkozásában szeretnénk, ha csak és kizárólag illetékmentességet állapítanának meg. A gondozási szükséglettel kapcsolatosan senkinek nem lesz költsége, mert a központi költségvetés fogja finanszírozni mind a házi segítségnyújtással összefüggő szakértői bizottság működését, mind pedig az idősotthoni elhelyezéssel kapcsolatos szakértői bizottság működését. De nem is ezzel a kérdéskörrel kapcsolatosak a gondozási szükséglettel összefüggő költségek. Csak jelzem, hogy ott sem lesz többletköltség sem az önkormányzatoknak, sem az igénylőnek azzal összefüggésben.
ELNÖK: Valakinek azért csak lesz többletköltsége? (Dr. Lakatos Hedvig: A költségvetésnek.) Tehát akkor mindnyájunknak lesz, igen. Mennyi lesz ez a többletköltség?
DR. LAKATOS HEDVIG (Szociális és Munkaügyi Minisztérium): Miután szeretnénk, ha valóban szakszerű, objektív, szakmai alapon hozott döntések lennének, a számításaink szerint 10-13000 forintot szán a költségvetés szakértői véleményekre. Tehát minden egyes szakértői vélemény, minden egyes ellátást igénylő személy gondozási szükségletének a vizsgálatára 10-13000 forintos szakértői költséget kívánunk a központi költségvetésben biztosítani.
ELNÖK: Összesen ez mennyi?
DR. LAKATOS HEDVIG (Szociális és Munkaügyi Minisztérium): Ez egy 200 milliós nagyságrendű forrás. Ugyanúgy június folyamán, mielőtt a kormány elfogadta volna ezt a törvényjavaslatot, a hozzá szükséges számítás során már kalkuláltuk ezt a 200 milliót, és ez be van tervezve a 2008. évi költségvetési törvényjavaslatba. Tehát nagyon határozottan merem mondani, hogy ilyen félelmek, hogy itt a működési engedélyeztetéssel kapcsolatos jelentős többletköltségek jelennek meg a jövőben ezen szabály alapján, itt határozottan legjobb tudásunk szerint meg tudom önöket nyugtatni, hogy ilyenre nem készülünk.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Javaslom, hogy térjünk vissza, és elnézést, hogy elkalandoztam. A 15. ajánlási pontnál vagyunk. A tárca nem támogatja. Kérdezem a bizottságot, támogatja-e. (Szavazás.) A bizottság támogatja.
16. ajánlási pont?
DR. LAKATOS HEDVIG (Szociális és Munkaügyi Minisztérium): Igen, támogatjuk.
ELNÖK: Kérdés, vélemény van-e? (Nincs jelentkező.) Kérdezem a bizottságot, támogatja-e. 16. pont, Korózs képviselő úr, és a tárca támogatja. (Szavazás.) 14 igen. A bizottság támogatja.
17. pont?
DR. LAKATOS HEDVIG (Szociális és Munkaügyi Minisztérium): Nem támogatjuk.
ELNÖK: Kérdés, vélemény van-e? (Nincs jelentkező.) Kérdezem a bizottságot, támogatja-e. (Szavazás.) 13 igen. Ki nem? (Szavazás.) 13 nem. 13:13, a bizottság nem támogatja.
18. pont? Dr. Heintz Tamás képviselő úr és sok képviselőtársa.
DR. LAKATOS HEDVIG (Szociális és Munkaügyi Minisztérium): Nem támogatjuk.
ELNÖK: Kérdés, vélemény van-e? (Nincs jelentkező.) Kérdezem a bizottságot, támogatja-e. (Szavazás.) 13 igen, akkor 13:13. A bizottság nem támogatja, sima nem.
19. pont? Hajdu képviselő úr és társai.
DR. LAKATOS HEDVIG (Szociális és Munkaügyi Minisztérium): Nem támogatjuk, de jelezni szeretném, elnök úr, hogy valóban rendkívül nehezen érthető a benyújtott törvényjavaslat szövegezése, ezt fölismertük. Úgy ítéljük meg, hogy a kapcsolódó módosító indítvány sem pontos még. Ha mód lesz rá, egy bizottsági módosító indítvány elkészítésében boldogan részt veszünk, készségesen segítünk, hogy valóban egyértelmű legyen mindenki számára, hogy ez a jövedelemigazolás milyen tartalommal kell hogy elkészüljön. Ezt most nem támogatjuk. Köszönöm.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Kérdés, vélemény van-e? (Nincs jelentkező.) Ezt nem támogatják, de biztos vagyok benne, hogy más bizottság fog benyújtani olyat, ami ezt a célt megvalósítja. Kérdezem a bizottságot, támogatja-e. (Szavazás.) A bizottság támogatja.
20. pont?
DR. LAKATOS HEDVIG (Szociális és Munkaügyi Minisztérium): Igen, támogatjuk.
ELNÖK: Ez téma volt nálunk is, volt ilyen módosító. Kérdezem a bizottságot, támogatja-e. (Szavazás.) A bizottság támogatja.
21. pont?
DR. LAKATOS HEDVIG (Szociális és Munkaügyi Minisztérium): Igen, támogatjuk.
ELNÖK: Ez összefügg a következő, 22. ponttal, arról egyszerre fogunk szavazni. Azt is támogatják? (Dr. Lakatos Hedvig: Igen.) Kérdés, vélemény van-e? (Nincs jelentkező.) A 21. és 22. pontokról együtt szavazunk. Kérdezem, ki támogatja. (Szavazás.) 13:13. A bizottság nem támogatja, sima nem.
23. pont? Korózs Lajos.
DR. LAKATOS HEDVIG (Szociális és Munkaügyi Minisztérium): Igen, támogatjuk. (Dr. Kovács Zoltán: Bocsánat, elnök úr.)
ELNÖK: Alelnök úré a szó.
DR. KOVÁCS ZOLTÁN (Fidesz): Ipkovich képviselő úr kettővel szavazott az imént is, eszerint senkit nem helyettesít. Ha időközben adott valakinek megbízást, akkor elfogadom, csak nem írta alá. Egy darabig egy kézzel szavazott, majd... (Dr. Ipkovich György: Majd miután aláírtam a helyettesítést, kettővel szavaztam.) A jelenléti ívet meg nem írta alá, csak azért néztem. Ha van közben helyettesítés, az rendben van, csak úgy nem lehet helyettesíteni, valaki kettőt nem helyettesíthet.
ELNÖK: Majd akkor tud kettővel szavazni a képviselő úr, ha Buzás Péter elmegy.
DR. KOVÁCS ZOLTÁN (Fidesz): Buzás Pétert helyettesítette, aki egyébként jelen van. (Dr. Buzás Péter: Igen, mert úgy volt, hogy elmegyek.)
ELNÖK: 13:13, így számoltuk, mert ha kettővel szorozzuk, akkor most már tizennégyen lennénk, de nem tizennégyet mondtam, hanem 13:13. Ezért van patthelyzet, ha a két fél kétfelé szavaz, akkor egyik módosítót se támogatja a bizottság. (Dr. Buzás Péter: Ha Ipkovich helyettesít engem, és itt vagyok, ettől még nem vagyunk többen. Akkor én elmegyek az államtitkárhoz.) (Dr. Buzás Péter távozik az ülésről.) Képviselőtársaim! Az eddigi bizottsági döntés így rendben van? Elég nehéz követni, mert a kimenetelt meg a bejövetelt nehéz mondani. Olyan hibát nem követtünk el, hogy egyharmadot se nem kapott valamelyik indítvány, mert az végzetes hiba lehetne, mert akkor nem tesszük föl a parlamentben szavazásra. (Ecsődi László: Menjünk vissza, amióta vita van, nehogy itt támadás érje a kormánytöbbséget. Szavazzunk!) Jegyzőkönyv készül, tehát a képviselő urak figyelmébe ajánlom, hogy egyszerre egyikünk beszéljen.
Ellenzéket kérdezem. Van-e javaslat az eddigiekhez képest? (Dr. Ipkovich György: Kezdjük elölről!) Alelnök úr?
DR. KOVÁCS ZOLTÁN (Fidesz): A következőt javasolnám. Titkár úr itt jegyzetelt, nyilván tudja azt, hogy volt olyan, ahol 14 szavazás volt igen, meg az elnök úr is megcsinálta a maga jegyzeteit. Ebből adódóan azt gondolom, hogy talán az utolsó négy-öt szavazást kellene megismételni, amikor Buzás Péter a telefonálásból visszajött, de Ipkovich képviselő úr nem vette észre, hogy akit helyettesített, az visszajött, és duplán szavazott. Szerintem az utolsó öt szavazást ismételjük meg körülbelül nagyságrendileg. Az elnök úrnak nem akarok igazán tanácsokat adni, de ha nagyon szoros a szavazás, akkor szerintem érdemes megcsinálni az ellenpróbát, és akkor nincs vita, amikor ilyen 13:13 van, vagy nagyon szűk közte a különbség. (Horváth István: A 2-esnél hány szavazat volt?)
ELNÖK: Egyszerre egy beszéljen! Tehát alelnök úré a szó.
DR. KOVÁCS ZOLTÁN (Fidesz): Én befejeztem, köszönöm.
ELNÖK: Köszönöm szépen. (Horváth István: A 2-esnél hány szavazat volt?) Titkár úr jegyezte, hogy hol mennyi volt. A 2-esnél 11 igen, 11 nem, és a bizottság nem támogatta. (Ecsődi László: Akkor voltam kint.) (Horváth István: Az elejétől menjünk végig a szavazásokon!) Képviselőtársaim! Mivel nem tettünk olyat, hogy egyharmadot se kapott volna bármelyik indítvány, generális probléma nincs abból, akár igent mondtunk, akár nemet, mert a parlamentben lehet dönteni. Természetes, nem mindegy, hogy valamelyik módosítóra azt mondja a szavazást föltevő, hogy bármelyik bizottság támogatta vagy nem támogatta. Azt gondolom, hogy teljesen előre nem kellene menni, mert addig nem kérdőjelezték meg képviselőtársaim, és amikor szóltak, mindig megszámoltuk meg ellenőriztük. (Dr. Kovács Zoltán jelentkezik.) Alelnök úré a szó.
DR. KOVÁCS ZOLTÁN (Fidesz): Elég nehéz rekonstruálni az elejétől, mert volt olyan, hogy Hock képviselő úr, illetve Nógrádi képviselő úr a kormánypárttal szavazott, és volt olyan, hogy az elnök úr pedig az ellenzékkel szavazott. Egy esetben ilyen volt. Azt gondolom, hogy az utolsó öt szavazást ismételjük meg. Valóban generális szabályt nem sért, de nem mindegy, hogy egy bizottság mondjuk egy törvényjavaslathoz kapcsolódó módosító indítványt támogat avagy sem.
ELNÖK: Alelnök úr javaslatát elfogadva... Tisztelt Bizottság! Azt gondolom, hogy folytassuk a munkánkat. Alelnök úr az ellenzék nevében azt mondta, hogy az utolsó ötre térjünk vissza. Azt gondolom, hogy az ellenzéki képviselők indítványát akceptáljuk, fogadjuk el, az utolsó ötre visszamegyünk. Ez volt az ellenzék kérése. Azt gondolom, hogy ezt tartsuk tiszteletben. (Pál Tibor megérkezik az ülésre.) Alelnök úr, melyiktől kezdjük? (Dr. Kovács Zoltán: A 20. ponttól visszafele.) Tehát a 20. pontnál voltunk. Ezt a bizottság egyértelműen támogatta, valamennyien támogattuk, idáig megtörtént. Alelnök úr azt kérte, hogy visszamenőleg a 15. pontig menjünk vissza.
Tisztelt Bizottság! A 15. ajánlási ponttól újból szavazunk. Itt merült föl a vita. A 15. pontot a tárca nem támogatta. Kérdezem a bizottságot, támogatja-e. 15. pont, Jauernik, szakértői díj volt. (Szavazás.) A bizottság támogatta. Úgy gondolom, hogy ez így is volt.
16. pont. A tárca támogatta a 16. pontot. Kérném ellenőrizni, és szólni, ha nem jól mondom. A 16. pontot a tárca támogatta. Kérdezem a bizottságot, hogy támogatta-e. (Szavazás.) 13. Új szavazás történt, figyelembe kell venni, ellenzék ezzel egyetértett, most viszont akkor ez már 14. Előbb is ez volt az eredmény. Megállapítom, hogy a bizottság támogatja.
A 16. pontnál mindenki tudja, hogy hány kézzel szavaz? Sós Tamás eggyel szavaz, Pál Tibor eggyel szavaz, Ipkovich úr kettővel, Ecsődi úr kettővel, Balogh úr kettővel, Balogh úr kettőt, Szabó úr kettőt, Jauernik kettőt, ez 14. 14 igen. Ki az, aki nem támogatja? (Szavazás.) 13 nem. A bizottság támogatja.
17. pont?
DR. LAKATOS HEDVIG (Szociális és Munkaügyi Minisztérium): Nem támogatjuk.
ELNÖK: A bizottság támogatja-e? (Szavazás.) 13 igen. Ki nem támogatta? (Szavazás.) 14 nem. A bizottság nem támogatja.
18. pont? Heintz Tamás képviselő úr javaslata.
DR. LAKATOS HEDVIG (Szociális és Munkaügyi Minisztérium): Nem támogatja a tárca.
ELNÖK: A bizottság támogatja-e? (Szavazás.) 13 igen. Ki nem támogatja? (Szavazás.) 14 nem. A bizottság nem támogatja.
19. pont? Hajdu képviselő úr javaslata.
DR. LAKATOS HEDVIG (Szociális és Munkaügyi Minisztérium): Nem támogatja a tárca.
ELNÖK: Ehelyett lesz majd jobb, ezt ígérték. Kérdezem, hogy ki támogatja. (Szavazás.) A bizottság támogatja.
A 20. pontot még egyszer leszavazzuk. A tárca támogatja. Kérdezem a bizottságot, támogatja-e. (Szavazás.) A bizottság támogatja.
21. pont? Korózs Lajos. Erről még nem szavaztunk. A képviselő úr indítványa összefügg a 22. ponttal. Ebben is új szavazást kérünk.
DR. LAKATOS HEDVIG (Szociális és Munkaügyi Minisztérium): A tárca támogatja.
ELNÖK: A 21. és 22. pontokról együtt szavazunk. A bizottság támogatja-e? Aki igen, kézfelemeléssel jelezze. (Szavazás.) Megállapítom, hogy a bizottság támogatja 14 igennel.
23. pont? Korózs Lajos.
DR. LAKATOS HEDVIG (Szociális és Munkaügyi Minisztérium): Igen, támogatja a tárca.
ELNÖK: A bizottság támogatja-e? (Szavazás.) A bizottság 14 igennel támogatja.
A 24. pont Korózs Lajos indítványa és képviselőtársaié.
DR. LAKATOS HEDVIG (Szociális és Munkaügyi Minisztérium): Támogatja a tárca.
ELNÖK: Van-e kérdés, vélemény? (Nincs jelentkező.) A bizottság támogatja-e? (Szavazás.) A bizottság támogatja.
25. pont?
DR. LAKATOS HEDVIG (Szociális és Munkaügyi Minisztérium): Támogatjuk.
ELNÖK: A bizottság támogatja-e? (Szavazás.) Megállapítom, hogy a bizottság támogatja.
26. pont?
DR. LAKATOS HEDVIG (Szociális és Munkaügyi Minisztérium): Igen, támogatjuk.
ELNÖK: Ennek már költségvetési vonzata van. Kérdezem a bizottságot, támogatja-e. (Szavazás.) A bizottság támogatja.
A 27. pontban Borsos József és képviselőtársai indítványa. szerepel.
DR. LAKATOS HEDVIG (Szociális és Munkaügyi Minisztérium): Nem támogatja a tárca.
ELNÖK: Van-e kérdés, vélemény? (Nincs jelentkező.) A bizottság támogatja-e a 27. pontot? (Szavazás.) 13 igen. Ki nem támogatja? (Szavazás.) 14 nem. A bizottság nem támogatja, sima nem.
28. pont? Korózs képviselő úr és társai javaslata.
DR. LAKATOS HEDVIG (Szociális és Munkaügyi Minisztérium): Igen, támogatjuk.
ELNÖK: Technikai.
DR. LAKATOS HEDVIG (Szociális és Munkaügyi Minisztérium): Nem technikai. Ha igényli a bizottság, elmondom, hogy mi van mögötte.
ELNÖK: Jó, értjük. A tárca támogatja. A bizottság támogatja-e? (Szavazás.) A bizottság támogatja.
Végére értünk a kapcsolódó módosító javaslatoknak. Kérdezem a képviselőtársaimat, van-e olyan indítvány, amelyről nem szavaztunk, de kellett volna. (Nincs jelzés.) Ha nincs olyan, akkor köszönöm szépen a figyelmüket. A napirendi pontot lezárom. Köszönöm a közreműködést. További jó munkát kívánok önöknek!
Rátérünk a szolgálati nyugdíjjal összefüggő egyes törvények módosításáról szóló T/3812. számú törvényjavaslat módosító javaslatainak a megvitatására és döntéshozatalra. (Pál Tibor: Sós Tamást helyettesítem. Nehogy vita legyen.) Köszöntöm az Igazságügyi és Rendészeti Minisztériumból dr. Piros Attila szakállamtitkárt, aki segítségünkre lesz a döntéshozatalnál.
A szavazás és a létszám megállapításánál alelnök urat kérném, hogy ellenőrizze, helyénvaló-e az, hogy ezen túl Pál Tibor képviselő úr fogja helyettesíteni Sós Tamást.
Ajánlástervezet van előttünk. Szakállamtitkár úrnak jelzem, hogy ha kér valamelyik képviselő indokolást, akkor térjünk erre ki.
Ajánlástervezet 1. pontjában Nyitrai András és Csampa Zsolt képviselő urak módosító javaslata szerepel. Ez összefügg a 2., 4., 5., 6., 7., 8., 9., 11., 12., 14. pontokkal. Egyszerre szeretnénk szavazni róla, amennyiben lehet. (Sós Tamás távozik az ülésről.) Tessék parancsolni!
DR. PIROS ATTILA (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Köszönöm a szót, elnök úr. Kormányálláspontot nem tudok képviselni. Tárcaálláspontot mondanék.
ELNÖK: Köszönjük szépen. Akkor az 1. és a vele összefüggő pontokról a tárcának mi az álláspontja?
DR. PIROS ATTILA (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Nem támogatjuk.
ELNÖK: Ez az indítvány azt jelentené, hogy maradjon el ez a bekezdés. Van-e kérdés, vélemény? (Nincs jelentkező.) Tudunk dönteni? Tehát akkor az 1. és az ezzel összefüggő ajánlási pontokról dönt a bizottság. A tárca nem támogatja. És a bizottság támogatja-e? (Szavazás.) 12 igen. Ki nem támogatja? (Szavazás.) 14 nem. A bizottság nem támogatja.
Az ajánlástervezet 3. pontjában Keleti György képviselő úr javaslata szerepel.
DR. PIROS ATTILA (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): A tárca támogatja.
ELNÖK: Van-e kérdés, vélemény? (Nincs jelentkező.) Dönt a bizottság. Kérdezem, ki támogatja az ajánlástervezet 3. pontját. (Szavazás.) 14 igen. Megállapítom, hogy a bizottság támogatja.
A 10. ponthoz kell lapoznunk, mert a többiről már döntött a bizottságunk. Dr. Vas János képviselő úr javaslata.
DR. PIROS ATTILA (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Nem támogatjuk.
ELNÖK: Van-e kérdés, vélemény? (Nincs jelentkező.) Akkor döntünk. A tárca nem támogatja. Kérdezem, hogy ki támogatja. (Szavazás.) Megállapítom, hogy 10 igen, a bizottság nem támogatja, sima nem.
13. pont, szintén Keleti képviselő úr javaslata. Tárcaálláspontot kérünk.
DR. PIROS ATTILA (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): A tárca támogatja.
ELNÖK: Kérdezem a bizottságot, támogatja-e. Aki igen, kézfelemeléssel jelezze. (Szavazás.) Megállapítom, hogy a bizottságunk támogatja.
Végére értünk a módosító javaslatoknak. (Dr. Bőhm András visszatér az ülésterembe.) Ha nincs olyan indítvány, amelyről kellene szavaznunk, ilyenről nem tud senki, akkor a napirendi pont tárgyalását lezárom. Köszönöm szépen a közreműködést. További jó munkát kívánok önnek!
Egyes adótörvények módosításáról szóló törvényjavaslat (T/3892. szám) (Általános vita)
Tisztelt Bizottság! Rátérünk az 5. napirendi pontunk tárgyalására, egyes adótörvények módosításáról szóló törvényjavaslat T/3892. számon. Általános vitára való alkalmasságról kell döntenünk.
Köszöntöm a Pénzügyminisztériumból Kanyó Lóránt urat és Papp Adriennt, akik segítségünkre lesznek az általános vitára való alkalmasságról való döntésnél. (Dr. Balogh László távozik az ülésről.) Gondolom, hogy szóbeli kiegészítéssel készültek. Azt szeretném kérni, hogy az önkormányzatokat érintően legyen, mert aki látta a nyomtatott példányt és képviselőtársam előtt is itt van, tehát elég jelentős az anyag, ha lehet, akkor az önkormányzatokat érintő részre kérném, hogy térjen ki. Tessék parancsolni!
Kanyó Lóránt (Pénzügyminisztérium) kiegészítése
KANYÓ LÓRÁNT (Pénzügyminisztérium): Az önkormányzatokat a benyújtott törvényjavaslatban leginkább a helyiadótörvény módosítása, a luxusadótörvény módosítása és a gépjárműadó-törvény módosítása érinti. E három törvény közül is a legjelentősebb változás a helyi adókban következik be, egyfelől a helyi építmény- és telekadóban, másfelől pedig az iparűzési adóban. A helyi építmény- és telekadóban 2009-től a jelenlegi alapterület szerinti és korrigált forgalmi érték szerinti adóalap-meghatározás lehetősége megszűnik, és az adóztatás a számított érték alapján történik, tehát érték alapúvá válik az építmény- és telekadó. Azonban a helyi adók szerkezete nem változik, továbbra is megmarad például a magánszemély kommunális adója, megmarad az üdülőépület utáni idegenforgalmi adó, megmarad az önkormányzatok mérték-megállapítási jogosítványa, és természetesen az adó-bevezetési jog is amellett, hogy kedvezményeket, mentességeket továbbra is biztosíthatnak. Nem változnak a törvényi mentességek sem.
A lényege a számított érték alapú adóztatásnak tulajdonképpen egy értékelési módszertan, amelynek segítségével meg lehet állapítani az adóalapot. Hangsúlyos, hogy ez az értékelési módszertan kifejezetten egy adóztatási célú metodika, nem a pontos forgalmi érték megállapítására törekszik az ingatlanok esetében, építmények és telkek esetében, hanem arra, hogy az egyes adótárgyak adóalapjában érvényre jusson azok értékében bekövetkező aránybeli eltérés. Ezzel az adóztatás igazságosabbá is válik, hiszen immáron nemcsak az alapterület mint egyetlen értékbefolyásoló paraméter határozza meg az adóalap nagyságát, hanem számos más, az épület vagy a telek egyedi értékbefolyásoló paraméterei is szerepet játszanak abban, hogy mekkora lesz az adóalap, illetve mekkora lesz ebből következően az adó összege.
Az értékelési módszertan valójában a luxusadónál már ismert értékelési módszertan egy továbbfejlesztett változata, részletesebb leírást tartalmaz. Ennek a lényege az, hogy az értékelést maga az önkormányzati adóhatóság végzi a törvényben leírt módszer alapján, és a törvényben meghatározott országos értéktérkép alapján az önkormányzatnak a feladata, hogy egy települési értéktérképet készítsen, a települést szükség esetén értékövezetekre ossza, és ezekre az értékövezetekre a fajlagos forgalmi értéket megállapítsa. Ezt követően az adózók bevallást nyújtanak be az adott adóköteles építményről, telekről, és ebben a bevallásban feltüntetik az építmény, telek értékbefolyásoló paramétereit, majd ennek segítségével az adóhatóság kiszámítja az adót. Egyebekben az adóigazgatási eljárás teljesen megegyezik a jelenleg hatályos szabályokkal.
Ami a mértéket illeti, a törvényjavaslatban kétféle mérték szerepel, egyfelől lakásokra és lakást tartalmazó telkekre 0,5 százalékos mérték vonatkozik, az egyéb épületekre, illetve egyéb telkekre pedig 1,5 százalékos mérték vonatkozik. A mérték-megállapításnál figyelemmel voltunk arra, hogy a jelenleg hatályos szabályok szerint a korrigált forgalmi érték szerinti adóztatásnál az adó mértéke 3 százalék, a korrigált forgalmi érték pedig a forgalmi érték fele, a számított érték pedig igazodik a forgalmi értékhez, piaci árhoz. Tehát a törvényi felső mérték, ez a 1,5 százalék nem jelent sem nagyobb, sem kisebb adóztatási mozgásteret az önkormányzatok számára.
Minderre, ahogy korábban is említettem, 2009-től kerül sor, tehát az önkormányzatok számára egy év felkészülési idő áll rendelkezésre arra, hogy megalkossák a helyi rendeletet, ami annyiban nem új feladat, hogy a luxusadót illetően már most is kell ilyen rendeletet alkotni, legalábbis a lakásokra és az üdülőkre mindenképp.
Honnan lesz információja az önkormányzatoknak arra, hogy a települési értéktérképet, az értékövezeteket, illetve a fajlagos forgalmi értékeket rendeletben megállapítsa? Ehhez a törvény részletes szabályokat is fűz. Nevezetesen az önkormányzati adóhatóság megkeresheti az állami adóhatóságot a tekintetben, hogy a településen milyen visszterhes vagyonszerzési illeték alá eső ügyletekből nyert értékadatok álltak elő a megelőző 18 hónapban. Másfelől az önkormányzatoknak, illetve az önkormányzati adóhatóságnak kell lenni saját információjának is arról, hogy a településen mekkora az egyes ingatlanoknak az értéke, hiszen a jegyző feladata az adó- és értékbizonyítvány kiállítása. A harmadik ilyen forrás pedig maga a képviselő-testület, illetve az apparátus helyismerete, ami feltételezi, hogy tudja, hogy a településen milyen értékviszonyok alakulnak ki, és tud egy korrekt értékövezeti besorolást adni.
Említést érdemel még a helyi adók körében egy új mentesség, egy új törvényi mentesség, ez a műemléképületek felújítására vonatkozik. Háromévi mentességről van szó abban az esetben, ha műemléképület felújítását vállalja a tulajdonos. Ha pedig ez a felújítás nem történik meg, akkor természetesen ezt a háromévnyi adómentességet visszamenőlegesen kamattal növelten kell megfizetni annak, aki a felújítást nem végezte el.
A helyi iparűzési adóban tulajdonképpen kisebb pontosításokra kerül sor egyfelől a telephely fogalmat illetően. A telephely fogalom kiegészül néhány elemmel, így például a szélerőművel, szélerőműparkkal és a vízkúttal mint önálló telephelyet keletkeztető üzleti létesítménnyel, illetve a villamosenergia- és gázenergia-piac változása miatt szükséges a telephely fogalom változtatása. A jelenleg egységes villamosenergia-szolgáltatók és gázenergia-szolgáltatók szétválnak, lesznek a közüzemi szolgáltatók és lesznek az elosztói engedélyesek. Tehát azok, akik a vezetéken szállítják a gázt, ezek az elosztói engedélyesek, akik pedig a fogyasztóval közvetlen kapcsolatban állnak, azok pedig a közüzemi engedélyesek. Ennek megfelelően kellett korrigálni a telephely fogalmat annak érdekében, hogy ne változzon a település adópozíciója. Ez magával vonta a melléklet módosítását is.
A luxusadóban komoly változás, hogy az adó alanya immár nemcsak a magánszemély lehet, hanem bármely más szervezet is, feltéve, ha a tulajdonában álló lakás, üdülő számított értéke a 100 millió forintot meghaladja. Ehhez kapcsolódóan néhány szervezet mentességét is kimondja a törvényjavaslat, így például a Magyar Állam, helyi önkormányzat, kisebbségi önkormányzat mentességét, egyház, társadalmi szervezet, alapítvány feltételes mentességét.
A gépjárműadóban még kevesebb változtatásra kerül sor. Újra definiálásra kerülnek a mentességi szabályok. Ennek keretében például a súlyos mozgáskorlátozottakkal összefüggő gépjárműadó-mentesség úgy változik, hogy a cselekvőképességet kizáró gondnokság alatt álló nagykorú, súlyos mozgáskorlátozott személy szállítására szolgáló gépjármű is mentes lesz. Egyebekben nem változik a mentességi szabály.
Körülbelül ezek lettek volna azok a legfontosabb változások, amelyeket mindenképp szükségesnek tartottam elmondani.
ELNÖK: Köszönjük szépen. Tisztelt Bizottság! Tehát általános vitára való alkalmasságról kell döntenünk. Természetesen az egész törvényjavaslatról kell véleményt mondanunk. Kérdés, vélemény? (Dr. Bóka István jelentkezik.) Bóka István! (Dr. Bóka István: Kérdés, vélemény együtt akkor, ugye?) Igen.
DR. BÓKA ISTVÁN (Fidesz): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Bizottság! Tisztelettel kérdezném, hogy mekkora volt előirányzat szinten a 2007. évi adóbevételi terv a központi költségvetés tekintetében és mekkora 2008-ban ez a szám, tehát ami a központi költségvetésbe adóból be fog folyni előirányzat szinten.
Az egy jó kezdeményezés, hogy a műemlékingatlanok tekintetében mentesség van. Gondolom, a jogintézmény lényege az, hogy a jogerős építési engedélytől számítva, amíg az építkezés tart, 3 évig ez a mentesség legyen, de ez a 3 év akár 4 évet is jelenthet. Nem túl nagy idő ez? Nem lenne jobb esetleg kétéves időtartamot meghatározni? Ez az idő a jogerős építési engedély kiadásától ketyeg, ami lehet akár január 1-jén is, és akkor már mindjárt egy kétéves lauf akár 3 évet jelent. De a jogintézménnyel maximálisan egyetértek, hogy a műemlékingatlanok felújítását valamilyen módon támogassuk és pártoljuk, hiszen ez jelentős többletterhet jelent annak tulajdonosának.
Itt a telekadó és az építményadó tekintetében, ha jól olvastam a javaslatot és jól értem, az idegenforgalmi építményadót nem érinti ez a módosítás.
Az első kérdésem az, hogy 2009. január 1-jétől miért kell ezt a rendszert egyáltalán bevezetni. Adózni senki nem szeret, ez egy teljesen egyértelmű tétel. Azonban a jogszabály eddig is lehetőséget biztosított a négyzetméter alapú adózásra és a forgalmi értéken történő adózásra. Ha csak négy önkormányzat volt az, amely a forgalmi érték típusú adózást, tehát valamilyen módon egy hasonló adózást akart bevezetni, mint amire itt javaslatot tesznek, akkor miért kell belekavarni ebbe a rendszerbe, amikor összesen négy, azaz négy önkormányzat alkalmazta a jogszabályi lehetőség alapján? Ráadásul mindenki megszokta ezt a rendszert, tehát többé-kevésbé, legalábbis ahogy én a környezetemben tapasztalom, az első viták után, ami alapvetően amiatt volt, hogy mi a fenének kell adózni, és hogy mer az önkormányzat adót kivetni, ez szerintem nem probléma, vagy nem olyan probléma, mint amilyen problémának most önök beállítják. Még egyszer mondom, négy, azaz négy önkormányzat vezette be a forgalmi érték alapú adózást. Az összes többi nem, vagy nem vezette be vagy maradt a négyzetméter alapúnál.
Tisztelettel kérdezem, hogy olyan településen, ahol azért az idegenforgalom jellemző, és az idegenforgalmi építményadónál megmarad a négyzetméter alapú adózás, míg az építményadónál megmarad a számított érték alapú adózás, eddig az a tendencia volt, hogy mindenki arra törekedett, hogy az idegenforgalmi építmény alól próbáljon az építményadóba bekerülni, mert néhány ezer forinttal alacsonyabb adómértéket tud megállapítani. Ez a folyamat valószínűleg megfordul, mert idegenforgalmi építményadó alapján egy 50 négyzetméteres épületnél, egy 50 négyzetméteres üdülőnél vagy szállodai résznél, hogy egyszerűt vegyünk, azt hiszem, 1200 forint a legmagasabb mérték, ami most lehet. Legyen 1300 vagy 1400, most teljesen mindegy. Tehát mondjuk 60000 forintot be lehet szedni. De ha mindjárt ezt egy Balaton-parti ingatlannál nézzük, és mondjuk az 50 négyzetmétert beszorozzuk 300 000 forinttal négyzetméterenként - leegyszerűsítek, elnézést, mert tudom, hogy korrigálni kell -, az 15 millió forint. Annak a 1,5 százaléka 225 000 forint. Tehát még idegenforgalmi építményadóban valaki - és általában a nem állandó lakos - mondjuk fizet 60000 forintot, addig ugyanaz, aki az építményadóhoz tartozik, egy ilyen számított érték alappal majd 220 000-et fog fizetni.
Mi az igazságalapja ennek? Egyáltalán még egyszer. Tehát az idegenforgalmi építményadót hogyan lehet kihagyni ebből a rendszerből, ha egyáltalán módosítani vagy változtatni akarunk? Ez egyszerűen képtelen helyzethez vezet. Ez a legnagyobb mértékben igazságtalan helyzethez vezet. Most megint mindenki majd próbálja az idegenforgalmi építményadóba begyömöszölni magát, mert ott kedvezőbb adózás fog teremni. Ráadásul iszonyatos adminisztráció lesz, hiszen gyakorlatilag be kell állítani azt a helyi adórendszert, ami eddig nagyjából mindenki számára elfogadható volt, nagyjából egészében az önkormányzati adóban az eddig megszokott adóhoz képest ezek a dolgok ne mozogjanak. Ez a legnagyobb gondom és problémám, hogy ez át van-e gondolva egyáltalán teljes mértékben.
Azt nem tudom, hogy az iparűzési adóban ez a telephely fogalom mit jelent, meg az iparűzési adó megosztása, erre igyekszem majd felkészülni, de remélem, hogy a többiek esetleg meg tudják mondani, hogy egész pontosan ez mivel jár az önkormányzatok számára, de nem volt időm még szakértőkkel konzultálni.
Bár nem esett szó róla, de nagyon szeretném elmondani azt, hogy egy helyi önkormányzat az illetéktörvény tekintetében - az illetéket is érinti ez az anyag - illetékmentességgel rendelkezik akár a vagyonszerzési illeték, akár az eljárási illetékek tekintetében. Tisztelettel szeretném fölvetni azt a gondot és problémát, hogy egyre inkább azt látom, hogy az igazgatási szolgáltatási díjak tekintetében próbálja beszedni a kormány azt, amit egyébként illeték oldalon kellene. Tehát például ha egy helyi utat engedélyeztetek, építési engedéllyel újítom fel, mert a pályázathoz valamilyen módon kell és szükséges, akkor ugyan én az illetékmentesség tekintetében eljárási illetékmentes vagyok. De egy nagyon egyszerű útnál, ahol mondjuk néhány parkolót alakítunk ki meg egy csomópontot érint, meg mondjuk megvilágítjuk azt a csomópontot, a beruházási érték körülbelül 12-14 millió forint, tehát csak hangsúlyozom, hogy körülbelül ennyiről van szó, szolgáltatási díjként mintegy 500 000 forintot kérnek el, a használatbavételi engedélyezés tekintetében pedig ugyanezt a szolgáltatási díjat kérik el. Magánszemély általában utat nemigen szokott engedélyeztetni, ezzel egyetérthetünk. Tehát gyakorlatilag amit az állam nem szed be az önkormányzatoktól az eljárási illetékmentesség alatt, egyre inkább beszedi, és brutális szolgáltatási díjakat kérnek tőlünk a szolgáltatási díjtételek tekintetében. Utal erre, hogy gyakorlatilag ágazati törvény felhatalmazása alapján kell megállapítani ezeket a szabályokat, de tiltakozom, és roppant igazságtalannak tartom ezt az egész rendszert. Nagyon szépen köszönöm.
ELNÖK: Köszönjük szépen. További kérdés, vélemény? (Dr. Kovács Zoltán jelentkezik.) Kovács Zoltán alelnök úré a szó.
DR. KOVÁCS ZOLTÁN (Fidesz): Bóka képviselő úr felszólalásából látszik, hogy ki honnan jön, gazdag Balaton-parti településről. De vannak kistelepülések, jó néhány mondjuk Észak-Magyarországon, Zala megyében, Baranyában, Veszprém megyében, ahol gyakorlatilag évek óta nem volt ingatlanforgalom, egyetlen egy házat sem adtak el, nincs illeték-összehasonlítási alap, mert ezek kihalóban lévő települések. Ott hogyan fogja megállapítani? Ön azt mondta, hogy mindenki ismeri helyben, hogy milyenek a forgalmi értékek. Lehet, hogy ezek magasabb műszaki értékű ingatlanok adott esetben, mert megépítették 20 éve, de ott gyakorlatilag ingatlanforgalom nincs. Ott milyen eljárást kell követni, hiszen nincs ingatlanforgalom, nincs illetékhivatali összehasonlítási lehetőség, mint mondjuk a nagyvárosokban vagy a fővárosi kerületekben? Ez az egyik probléma, amit látok.
A másik, gyakorlatilag önök bejelentették július hónapban, azt hiszem, talán Tátrai Miklós, hogy egy új adófajta lesz. Központi költségvetési forrás nem nagyon jut az önkormányzatoknak, sőt csökken, vagy legalábbis vastagon nem fog nőni 2008-ban, ez már most látszik, ezért más módon kívánják úgymond jövedelemhez juttatni, oly módon, ahogy Szájer József mondta, őt tudom idézni, talán 1998-ban a parlamentben mondta, hogy más dárdájával verik a bozótot. Tipikusan átnyomják az önkormányzat asztalára ezt az egész adómizériát, hogy majd küzdjenek meg, főleg amit mondtam, a kistelepülések, ahol se szakember nincs, se különösebb lehetőség nincs, mint mondjuk egy nagyvárosban, és oldja meg a problémát, egyébként meg pénzt meg nem fog annyit kapni, majd ebből szedje be a megfelelő pénzösszegeket. Úgyhogy mondhatnám, hogy erkölcstelen módon jár el ilyen módon a kormány ebben az ügyben. Ugyanazt csinálja egyébként, mondok egy analóg példát, amire Hiller miniszter úr azt mondta, hogy a fenntartó dönt arról, hogy becsukja-e az iskolát vagy összevonja. De előtte megvonja a pénzt, amiből fenn lehetne tartani normál módon az iskolát. Utána áttolja szintén a felelősséget, aminek közreműködésében egyébként vastagon együttműködött, hogy az önkormányzat felelőssége. Elvi alapon nem jók ezek az ügyek, és majd itt is meg fogjuk hallani, hogy az adókivetésnél önkormányzaté a feladat, oldja meg.
Az eljárási módot ma sokkal rosszabbul látom, mint mondjuk önök, hogy miként kerül megállapításra az érték. Vannak itt korrigált értékek, minden törvényben ez benne van. Ha visszaemlékszem arra, amikor az önkormányzati bérlakás-kótyavetye folyt, hogy kötelezővé tette annak idején az Antall-Boross kormány, hogy nemcsak elővételi joga, hanem vételi joga van a bentlakó bérlőnek, ha kérte, kötelező volt neki eladni. Itt hihetetlen mértékben árvita alakult ki egyébként, és nem tudtak megegyezni, mást állított a bentlakó, mást állított a tulajdonos önkormányzat, és végeláthatatlan vita volt belőle. De ott valami tulajdonhoz jutott legalább a bentlakó bérlő, most pedig fizetni kell, tehát ki kell adni, és nem kap érte semmilyen ellenértéket. Tehát itt az érték-megállapítás komoly probléma, bírósági perek lesznek majd, és addig majd nem fog adót fizetni, akkor adóvégrehajtás lesz, szóval az egész rendszer egy rendkívül bonyolult az én megítélésem szerint. Nem véletlen egyébként, hogy mindösszesen négy önkormányzat jutott el eddig, hogy ezt az adófajtát bevezette. Ekörül forog egyébként majd nyilvánvalóan a vita, de másról is kell beszélni.
Azt gondolom, hogy a személyi jövedelemadó gyakorlatilag az inflációval megnöveli az adóterhet. Ebben az évben 8 százalék körüli infláció lesz. Jövőre bevallottan egyelőre 4,5 körül, 4,8-4,3 körüli inflációról beszélünk. A béremelést igazán még nem látjuk, hogy lesz-e, de nyilván ezt is majd az önkormányzatoknak kell kigazdálkodni és kifizetni, mint ahogy eddig. Ha lesz béremelés, az mondjuk az inflációs hatásból eredő adóemelést valamilyen formában korrigálhatná. Ha nincs béremelés, abban az esetben gyakorlatilag az infláció hatására növekszik az adóteher az szja-ban többek között.
Az iparűzési adónál, amit említett, nyilván itt az energialiberalizációból, piacliberalizációból adódik, hogy választhatnak szolgáltatót az energiaügyekben a szolgáltatást igénybevevők. Valóban rendet kell tenni ezekben az ügyekben. Jól emlékszik a bizottság jó néhány tagja a Budapest-vidék ellentétre, amikor talán a T-Com vagy T-Mobile akkor összesen 4 milliárd forint iparűzési adót konvertált át a fővárosba bírósági ítélettel a helyi önkormányzatoktól, ami adott esetben a kistelepülésnek, ahol megépült egy adótorony, egyetlen bevétele volt még akkor is, ha tájsebet okozott, és utána ezt az iparűzési adót át kellett adni. Tehát ha ebben rendet tudnak rakni vagy a törvényjavaslat rendet rak, az szerintem mindenki épülésére szolgálhat ebben az ügyben.
A műemlék, amiről Bóka képviselő úr beszélt, valóban egy pici, nem nagy jelentőségű, de mégis talán ebben az adórendszerben előrelépést jelent. Hozzáteszem, hogy való igaz a másik, amit Bóka képviselő úr elmondott, hogy a szolgáltatási díjak hihetetlen módon megnőnek, és ezek a tárgyi illetékmentességek és ehhez hasonlók, ma éppen a szociális törvény alapján itt szakértői díjak jelennek majd meg, miközben egyébként illetékmentesség illeti meg az önkormányzatokat, tehát ott meg az a 200 milliónyi költségvetési kiadás-bevétel jelentkezik itt a szakértői díjakból. Tehát azt gondolom, hogy az az adócsökkentési program, amit az önök, nem önök, hanem a kormány ígért, illetve az adók rendbetétele, helyi adók rendbetétele ebből a törvényjavaslatból nagyrészt nem látszik, nem olvasható ki, tehát ezért mi nem támogatjuk általános vitára sem.
ELNÖK: Köszönöm. (Horváth István jelentkezik.) Horváth István képviselő úré a szó.
HORVÁTH ISTVÁN (Fidesz): Igazából a gyakorlatból mondanék egy példát, és nem feltétlenül ehhez a témakörhöz tartozik, de az iparűzési adó fölmerült itt az előttem szóló polgármester kollegáknál. A gyakorlatból egy komoly problémával találkoztam az iparűzési adó meghatározása esetén. Vizsgálódtunk a különböző kereskedelmi cégeinknél, és arra a megállapításra jutottunk, hogy kibújnak az iparűzési adó fizetése alól úgy, hogy gyakorlatilag a jutalékot, illetve a visszatérítéseket beteszik az egyéb árbevételbe, és ez az önkormányzat részére nem iparűzésiadó-alap.
Egy konkrét példa. Például van egy vállalat, amelynek 5,3 milliárd forint az árbevétele nálunk, az EÁB-ja 5,2 milliárd, tehát egy kicsit több is, mint 100 millió forint árréssel, de éves szinten 15-20 százalék visszatérítést kap a beszállítóitól, ez gyakorlatilag átmegy az egyéb bevételre, az nekünk nem iparűzésiadó-alapunk, és így több tízmillió forinttól esünk el. De ugyanezt mondhatnám a multiknál is. Bevett szokás szinte az összes multihálózatnál, hogy gyakorlatilag alapkondíciót kérnek a beszállítóktól, és visszatérítésben 8-10-12 százalékos visszatérítéseket kérnek negyedévente, és ezáltal az önkormányzatok így az iparűzésiadó-alapjukat teljesen csökkentik. Tehát konkrétan ennél az 5,3 milliárd forintos cégnél nekünk iparűzési adóban 400 000 forintot fizet be, és ugyanilyen, tisztességesebben - legalábbis helyi szinten tisztességesebben - adózó cég meg huszonegynéhánymillió forintos iparűzési adót fizet be. Lehet, hogy konkrétan nem ehhez tartozik ez a dolog, de ha ehhez tartozó, akkor azt mondom, hogy ezt valamilyen szinten rendezni kellene, tehát hogy az egyéb bevételekből ne lehessen az iparűzésiadó-alapot csökkenteni, illetve a multiknál a szerződésekben ezt hogyan lehet kivédeni, mert nagyon nagy összegeket most már az érrésekből inkább betesznek ebbe az egyéb bevételbe meg visszatérítésbe. Köszönöm.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Azt gondolom, hogy jó helyen volt elmondva ez az észrevétel. (Dr. Bóka István jelentkezik.) Bóka képviselő úr?
DR. BÓKA ISTVÁN (Fidesz): Én Kovács alelnök úrhoz szeretnék kapcsolódni. 2-3 évvel ezelőtt, amikor volt ez a T-Mobile-os ügy, és több milliárd forintot elvettek az önkormányzatoktól, a helyi önkormányzatoktól a fővárosra hivatkozva, akkor határozottan emlékszem, hogy Gy. Németh Erzsébet azt mondta, hogy egy alap fog létrejönni, egy olyan alap fog létrejönni, amiből vissza fogja a pótolni a főváros meg a kerületek, vagy nem is tudom, micsoda a vidéki önkormányzatok számára ezt a bizonyos összeget. Erről az alapról még nem hallottam, tehát nem tudom, hogyan áll, mikor kapunk pénzt, milyen időpontban, hogy kell igényelni, satöbbi. (Dr. Kovács Zoltán: Kampányidőszakban hangzott el.) Tőlünk több millió forintot elvettek, tehát ezt figyelembe véve közel 20 millió forintot. Emlékszünk rá, ugye? Köszönöm, befejeztem, csak érdeklődtem volna, hogy ez hogy áll, mert tudom, hogy áll.
ELNÖK: Elmondta képviselő úr, majd ha valaki tud, akkor válaszol rá. További hozzászólás? (Horváth István jelentkezik.) Még egyszer Horváth képviselő úr.
HORVÁTH ISTVÁN (Fidesz): Köszönöm szépen. Elnézést, csak fellelkesedtem az elnök úr biztatására, hogy jó helyen mondom, mert mondok még két ilyen trükköt, ami azt gondolom, hogy a többi polgármesternél is felmerül. Sok kereskedőnek, illetve több, sok szolgáltatónak... Elnézést, lehet, hogy nem jól fogom mondani a nevet, de van ez a jogdíjszedő cég, ez az Artius, Artirius... (Közbeszólás: Artisjus.) ...kimondhatatlan nevű jogdíjbeszedő cég, amely viszonylag vitatható erkölcsi körülmények között egy településről több tízmillió forintot visz ki különböző jogdíjak mentén. De amikor nézzük, hogy az adófizetési kötelezettségének hogyan tesz eleget, még be sincs jelentve a településektől. Tehát a vállalkozóinktól nagyon sok milliót visznek ki, Szekszárdon ezt konkrétan tudom. Pécsen van nekik a régiós központjuk, de adófizetésben egy fillért nem tesznek be. Tehát az iparűzésiadó-alapot ez is csökkenti, de közben sanyargatják a vállalkozóinkat.
A másik ilyen példa a lízingcégek. A vizsgálódásaink alapján észrevettük vagy megállapítottuk, most nem kell a nevet mondani, de több lízingcég az autókereskedőknél különböző ügynökök keresztül, vagy ha van nekik helyi irodájuk, de ott azoknak a lízingcégeknek úgymond a külsősei a településen, tehát állítom, hogy az autókereskedőknél körülbelül a 60 százalékában a lízingcégen keresztül lízingelik az autót vagy veszik fel a hitelt a magánszemélyek, illetve a cégek, de ez a lízingcég a településünkön egyetlen egy forint iparűzési adót nem fizet. Hogy van az, ha egy budapesti központi lízingcég csinálja adott településen úgymond ezt a finanszírozást, akkor hogyan tudjuk az iparűzési adó alá bevonni? Nagyobb forgalmat csinálnak, mint egy közepes takarékszövetkezet, azok viszont több tízmillió forint iparűzési adót fizetnek, ezek a lízingcégek viszont egy fillért nem fizetnek az adott településen. Ezt hogyan tudná az önkormányzat esetleg szabályozni? Köszönöm.
ELNÖK: Köszönjük szépen. Van-e további hozzászólás a másik oldalon? (Balogh József jelentkezik.) Balogh József alelnök úré a szó.
BALOGH JÓZSEF (MSZP): Mivel itt többen a képviselőtársaim közül Kovács alelnök úr hozzászólásából indultak ki, én is ebből indulnék ki. Ő ugyan nagyon sommás véleményt adott az általános vitára való alkalmasság témájában, felsorolt néhány olyan szempontot, amelyek szerinte meghirdetésre kerültek, de szerinte ezek a szempontok nem érvényesülnek az előterjesztett javaslatokban. Én azt tudnám mondani, hogy ettől sokkal, de sokkal több szempontot céloznak meg az adótörvény-módosítások jogharmonizációtól kezdve az egyszerűsítés, ellentmondások kiszűrése témájában, pontosítások témájában, adóelkerülési lehetőségekre vonatkozó kizárási javaslatok vannak, és így tovább. Tehát nagyon sok olyan szempontnak kell megfelelni ezeknek a számában igen komoly módosításoknak, amelyre ilyen hirtelen sommás véleményt talán nem mindenki merne mondani; én biztos, hogy nem merek.
Ami bennünket érint elsősorban az önkormányzati és területfejlesztési ügyekben, itt az igen tisztelt előterjesztők voltak szívesek nagyjából felsorolni azokat az adómódosításokat, adónemeket, amelyek témát képezhetnek. Azért kiegészíteném ezt még a személyi jövedelemadóval is, hiszen az önkormányzatok részben, kisebb részt közvetlenül, nagyobb részt pedig közvetve igencsak érdekeltek a személyi jövedelemadó témában nyilván bevételi oldalról.
A legtöbb vita és latolgatás nyilván ama egyszerűnek tűnő, de meglehetősen súlyos törvénymódosítási indítványtól származik, amely szerint az építményadók, telek-, építményadó esetében egyértelműen kizárja a négyzetméter alapján történő adóalap-megállapítást, és helyette az érték alapú adózásra tesz javaslatot, illetve ehhez konkrét módszertant is ajánl. Bár hozzáteszem, hogy Kovács alelnök úr, képviselőtársam aggályokat vet fel, okkal, de én úgy érzem, hogy az első olvasásra a bírósági megkeresések nagy számára vonatkozó kezdeményezést a törvényjavaslat igyekszik lezárni. Ezt még nyilván latolgatni, lamentálni lehet, hogy mennyire sikerül, de tény az, hogy ilyen szempontból eléggé zárt a vonatkozó javaslat, és a bírói utat gyakorlatilag minimalizálni akarja, amikor az adókivetést az adóhatóság meg kívánja állapítani.
Szerintem az érték alapú építményadóra történő átállásra a törekvések érthetőek. Érthetőek, hiszen Európában az ingatlanok adóztatása lényegesen nagyobb súllyal szerepel. De azért csak utalnék arra, hogy még 30-40 éve is nagyobb arányban adóztatták az építményeket, hiszen a házadó mint ilyen 30-40 évvel ezelőtt is létezett. Tehát erre az adónemre, hogy nagyobb súlyt kapjon, valamikor vissza kellene térni. Nyilván ez a beterjesztő szándéka. Csak az a kérdés, hogy mikor és hogyan tudjuk ennek a feltételeit megteremteni.
Azért a lamentálás meg véleménynyilvánítás mellett mégis kérdeznék is. Ha jól értem, többen utaltak a hozzászólók arra, hogy az egyes adók esetében mi az adóalap, illetve hogy 1,5 százalék vagy 0,5 százalék, de ez felső határt jelet. Tehát ha jól értem, ennek alapján - tételezzük föl, hogy ez így kerül elfogadásra, feltéve, de meg nem engedve - nyilván az önkormányzat hozhat olyan döntést, hogy mondjuk a lakások esetében a következő két évre nulla adóalapot állapít meg. Ez nem kizárt, hiszen a felső határ van limitálva, az alsó határra azt mondja, hogy két éven keresztül nulla adót állapít meg. Jól értettem, azt gondolom, nyilván. (Dr. Bóka István: Sőt be se kell fizetni.) Nyilván, az érték alapú megállapítást a jelen helyzetben nyilván be kell vezetni, de ha az adó többségére azt mondja, hogy az adóalap két évre nulla ezekben és ezekben a kategóriákban, akkor én megmondom, így tudom ezt értelmezni. Nyilván az előterjesztők ezt meg fogják állapítani, hogy ez jó vagy nem jó.
Arra külön felhatalmazást ad az önkormányzatoknak, hogy milyen kedvezményeket és mentességeket adhat. Így különösen kiemeli a lakóhellyel rendelkező eltartottak számát, azután a lakóhellyel rendelkezők jövedelmétől függő mentességeket, illetve ha valaki hitelből épít, vásárol, jelzálog van a lakásán, akkor ilyen esetben vagy mentességet vagy kedvezményt biztosíthat. Az, hogy egyes önkormányzatok ezt mennyire vállalják fel vagy mennyire nem vállalják fel, ez nyilván helyi döntés kérdése, de hangsúlyozom, ahogy én értelmezem, az jelen esetben úgy is lehet, hogy ezt a rendszert átveszik, és mondjuk két évre nulla kulccsal adják meg az adómértéket.
Körülbelül ennyit szeretnék hozzászólni azzal együtt, hogy ez akkor kérdésként is felvetődik részemről.
ELNÖK: Köszönöm szépen. További hozzászólás? (Dr. Bóka István jelentkezik.) Bóka képviselő úr?
DR. BÓKA ISTVÁN (Fidesz): Elnézést, hogy harmadszor szólok. Úgy értelmeztem ezt a módosítást, hogy nem kötelező bevezetni ezt a helyi adót. Tehát egyáltalán azt a döntést is meghozhatjuk, hogy nem vezetjük be, tehát nemcsak nullát adunk, hanem nem vezetjük be. Akkor meg végleg nem értem, hogy mi értelme van, tehát milyen igazságalapot hordoz? A helyi adó arra van, hogy ha a helyi önkormányzat megszorul, akkor a bevételeit tudja pótolni, nem? Itt nincs semmilyen igazságossági elem, ha ezt nem kötelező bevezetni. Nem kötelező! Nem arról szól a történet, hogy az adórendszert alakítjuk át. Arról szól a történet, hogy egy helyi adónál, amit majd eldönt az önkormányzat, hogy bevezeti-e vagy nem vezeti be, mi a mérték. De az eddigi normálisan működött. De még egyszer mondom, tehát adót fizetni senki nem szeret, de az eddigi rendszer működött, normálisan működött, megszokták, nincsenek alapvető viták ezzel kapcsolatban. Ha nem kötelező bevezetni, akkor minek? Akkor miért nem hagyják meg mellette a négyzetméter alapú adózást, hogy eldönthesse az önkormányzat? Hihetetlen adminisztrációs többletet fog jelenteni, amíg ezt a nem tudom, milyen térképet meg a fene tudja mit, meg az övezeti dolgokat mi rendezzük. Nem könnyíteni akarunk az önkormányzatokon? Ha nem kötelező, akkor tényleg nem értem már az egésznek az alapját meg az igazságosságra történő utalást. Elnézést, elnök úr.
ELNÖK: Köszönöm szépen. További? (Dr. Ipkovich György jelentkezik.) Ipkovich György képviselő úr!
DR. IPKOVICH GYÖRGY (MSZP): Köszönöm, elnök úr. Tulajdonképpen én csak a véleményemet mondanám el. Két elemét érinti az önkormányzati adózási rendszernek ez a változás, az ingatlanadót és az iparűzési adót. Amitől tartok, hogy esetleg elmozdul az adózási struktúrája az önkormányzatoknak az iparűzési adótól, ami egy dinamikus jellegű adófajta, egy statikusabb, ingatlan alapú adó felé. Ezt nem tartom helyesnek, mert miután az iparűzési adó megúszta az EU-s kontrollt, és úgy néz ki, hogy beilleszthető az európai adózási rendszerbe, arra ösztönözte eddig az önkormányzatokat, hogy az ipartelepítéssel, -fejlesztéssel kapcsolatos tevékenységet folytassanak, mert abban voltak érdekeltek, hogy az iparűzési adó részét növeljék. Nyilvánvalóan az adózók köre szűkebb, tehát politikailag is kezelhetőbb volt, mint egy ingatlan alapú tulajdonosi, viszonylag nagyobb tulajdonosi kört érintő adóbevétel.
Ha ez a cél, hogy elmozdítsuk a szerkezetet az iparűzési, tehát a tevékenységközpontú adóról egy statikusabb tulajdon alapú felé, ezt nem tartom szükségesnek, mert kiveszem az érdekeltségét az önkormányzatnak az iparfejlesztési tevékenységekből. Annak érdekében, hogy növeljük az iparűzésiadó-bevételünket, infrastruktúrát fejlesztettünk, ipari parkot alakítottunk ki, megtettünk olyan lépéseket, amelyek az ipari tevékenység fejlesztését szolgálták. Ez tulajdonképpen összhangban volt az ország általános érdekeivel. Nem tartom szerencsésnek, ha ezt az érdekeltségét mi elmozdítjuk az önkormányzatoknak és egy statikusabb adózási rendszer felé lökjük. Ezért nem tartom igazán szerencsésnek, ha ez a filozófia. Ha nem ez, akkor ez egy másik dolog, akkor arról lehet beszélni.
ELNÖK: Köszönöm szépen. (Vigh László jelentkezik.) Vigh képviselő úr!
VIGH LÁSZLÓ (Fidesz): Csak egy rövid megjegyzés lenne. Bóka képviselőtársam mondta, hogy nem kötelező, és ez bizonyos más dolgokat vet fel. Nekem félelmem van ezzel kapcsolatban, a nem kötelezővel kapcsolatosan, hiszen az önhikis rendszer is úgy működik, ha az önkormányzat nem vezeti be, ha az önkormányzat nem felel meg ezeknek a feltételeknek, és innentől már nem hogy nem akarom bevezetni vagy be akarom, be kell hogy vezessek bizonyos dolgokat, mert akkor jutok bizonyos támogatásokhoz. Tehát ez a nem kötelező. Attól félek, hogy bizonyos önkormányzati döntéseknél viszont kötelező fog lenni a későbbiek folyamán.
ELNÖK: Köszönöm. Van-e további kérdés, vélemény? (Dr. Kovács Zoltán jelentkezik.) Alelnök úr?
DR. KOVÁCS ZOLTÁN (Fidesz): Alapvetően nem kötözködés céljából mondom. Balogh képviselő úr az én mondandómból indult ki, meg említette itt a korábbi házadót. Nem tartozik nagyon a tárgyhoz, de azért emlékezzen vissza Balogh képviselő úr, hogy 1990 előtt volt olyan időszak, hogy az új építésű házakra 30, 25 majd 10 év házadómentességet adtak, gyakorlatilag amikor a legtöbb ingatlan ilyen módon épült, nem kellett egy fityinget se fizetni. Aztán volt olyan is, hogy a bentlakó személyek számától függően 25 négyzetméter adómentesség volt. Gyakorlatilag házadó volt, de mégse volt. (Balogh József: Igen, így volt.)
ELNÖK: Köszönöm. Nézek körbe, van-e további kérdés, vélemény. (Nincs jelentkező.) Ha nincs, akkor elég sok kérdés is hangzott el, visszaadom a szót.
Kanyó Lóránt (Pénzügyminisztérium) válaszai
KANYÓ LÓRÁNT (Pénzügyminisztérium): Köszönöm. Megpróbálom valahogy egy csokorba rendezni a többféle kérdést.
Talán ott kellene kezdeni, amivel Bóka képviselő úr is kezdte, hogy tulajdonképpen mi végre is van ez a változtatás 2009-től. Erre képviselő úr többször is visszatért a felszólalásában. Azért, hogy az adóztatás igazságosabb legyen, ne csak egyféle paramétert vegyen figyelembe, ha egy önkormányzat működtetni kívánja az adót, hanem többféle paramétert is. Gondoljunk arra, hogy van két ugyanakkora alapterületű ingatlan, ha az egyik többet ér, jóval többet ér, mint a másik, egy alapterület szerinti adónál ugyanannyi adót kell fizetni, míg egy érték szerinti adónál értelemszerűen magasabb érték után több adót kell fizetni.
Nem kötelezettség a helyi adóztatás, így van, sőt lehetőség, ezért azoknak az önkormányzatoknak teremti meg a lehetőségét az igazságosabb adóztatásra, amelyek kívánnak ezzel élni. Amelyik önkormányzat ezzel nem kíván élni, nincs rá szüksége, úgy gondolja, hogy számára ez nem megfelelő, akkor nem alkalmazza ezt az adónemet. Jelenleg sem alkalmazza valamennyi önkormányzat az építmény- és telekadót, összesen 820 településen működik építményadó.
Ezzel függ össze az, hogy természetesen az idegenforgalmi adóban nem változik semmi, ugyanúgy alapterület szerint lehet adóztatni. Azonban felhívom a figyelmet arra, hogy össze lehet hangolni ezeket az adónemeket, lehet építményadót is bevezetni ugyanazokra az adótárgyakra, amelyekre egyébként az idegenforgalmi adót is be lehet vezetni. Tehát az önkormányzat dönthet úgy, hogy egységesen építményadóval adóztatja valamennyi ingatlant, így az üdülőket is. Nincs ellentmondás aközött, hogy az üdülőépületek után idegenforgalmi adó alapterület szerint működtethető, míg az építményadó meg majd 2009-től a számított érték alapján. Dönthet úgy, hogy nem működteti az építményadót, és idegenforgalmi adót alkalmaz, vagy építményadót működtet minden adótárgyra. Épp azért született meg az a döntés, hogy az az adóztatási mozgástér, ami most megvan az önkormányzatoknál, az adópolitika kialakítása szempontjából ez a sokféle, széttagolt rendszer megmarad, abból kiindulva, hogy az önkormányzat tudja eldönteni, hogy melyik adót vezeti be és melyiket alkalmazza a rendeletalkotás során.
Amit Bóka képviselő úr mondott a műemléképületeket illetően, valóban ez kétségkívül előállhat, hogy ad absurdum, ha az építési engedélyt januárban kapta meg, akkor elviekben akár négy év is lehet az az időszak, amíg ő a felújítást úgymond elvégezheti.
Balogh képviselő úr firtatta az adóalap és adómérték kérdését az építmény- és telekadóval összefüggésben. Kétségkívül az a helyzet, hogy az önkormányzat dönthet a bevezetésről. Dönthet arról is, hogy ha bevezeti az adót, akkor mentesíti teszem azt a lakásokat teljes mértékben az építményadó alól. Dönthet úgy is, ha mentesíti a lakásokat, magánszemély kommunális adóját vezeti be, és aszerint működteti az adót. Dönthet úgy is természetesen, hogy a törvényi felső mértékhez képest alacsonyabb mértékben állapítja meg az adó mértékét, ez ad absurdum lehet nulla közeli szám is. Azért nem mondok nullát, mert a nulla tulajdonképpen egy mentesítést jelent. Tehát technikailag úgy célszerű megoldani.
Mi van azokkal a településekkel, ahol nem volt ingatlanforgalom? Ez is kérdésként hangzott el. Teljesen jogos és helyes felvetés, erre a törvényjavaslat adja meg a választ, nevezetesen azzal, hogy azokon a településeken, ahol nem volt ingatlanforgalom, az adóhatóságnak olyan települések adatait kell átadni az önkormányzati adóhatóságnak, ahol volt ilyen forgalom, méghozzá azon települések adatait, amelyek hasonló adottságúak, mint az a település, ahol egyébként ingatlanforgalom nem volt. Egyébként ugyanez a helyzet az illetékezés során, mondhatom, hogy ez most már 40 év óta folyamatos gyakorlat. Nyilvánvaló amikor az illetékhivatal megállapítja az összehasonlító árat olyan településen, ahol már több éve nem volt ingatlanforgalom, képes kell hogy legyen forgalmi értéket összehasonlító árat mondani, az illetéktörvény is úgy rendelkezik, hogy ilyenkor a hasonló adottságú települések árából kell kiindulni, de ezt a törvényjavaslat tételesen is rögzíti.
Az iparűzési adóval kapcsolatban hangzottak el még felvetések, ami a telephelyet érinti. Ez a mostani törvényjavaslat nem tesz kísérletet a T-Mobile-lal kapcsolatos kérdések rendezésére. Meglátásunk szerint a szabályozás akkor is és most is egyértelmű volt, nevezetesen, hogy ezek az úgynevezett tornyok nem tekinthetők telephelynek. Ezt a T-Mobile telephelyként kezelte, nem utolsó sorban azért, mert így számos településen nem kellett neki adót fizetnie. Ebből következően a T-Mobile nagyon sok adót megspórolt. A másik két mobilszolgáltató a törvényt helyesen értelmezte, és nem fizetett azokon a településeken, ahol nekik tornyaik vannak. De hogy még abszurdabb legyen a helyzet, az akkori anyacége a T-Mobile-nak ugyanúgy értelmezte a törvényt, mint ahogyan az a másik két mobilszolgáltató és ahogyan a Pénzügyminisztérium, vagy pedig a Fővárosi Bíróság. De nem kívánok belemenni ennek a részleteibe.
Konkrét kérdések hangzottak el arra, hogy a felderítések során - annak nagyon örülök, hogy zajlanak a felderítések az iparűzési adóban is - mi történik azokkal a kereskedelmi cégekkel, amelyek úgymond EÁB-ként elszámolnak nagy összeget, majd pedig a beszállítóktól kérik vissza valamilyen oknál fogva azt az összeget. Én ugyan nem vagyok számviteli szakember, ezért azt kérném képviselő úrtól, hogy akár a jegyző vagy akár a képviselő úr fogalmazza meg ezt írásban és küldje el a Pénzügyminisztérium illetékek és önkormányzati adók főosztályára ezeket a kérdéseket, és mi a számviteli főosztállyal felvesszük a kapcsolatot. Ugyanis nekem az a meglátásom így első etapra, hogy ezek a fajta visszatérítések vagy az EÁB-t kell hogy csökkentsék, vagy pediglen árbevételként kellene elszámolniuk ahhoz képest, hogy ők egyéb bevételként számolják el. Amennyiben ez segítség lehet az eljárás során, kérem, kérjék meg a főosztályunk szakmai álláspontját, és ez lehet, hogy előrelendíti a dolgot.
Ami a másik két konkrét ügyet illeti, az Artisjus és a lízingcégek kérdését, itt akörül van a vita, hogy van-e telephelye vagy sem. Az Artisjusnak valószínűleg nincs telephelye azon a településen, tehát nincs olyan irodája, ahonnan az ő emberei mennek és szedik be a pénzt vagy vizsgálják, nem vizsgálják az ügyeket. Emiatt ott azon a településen nem tekinthető adózónak. Tehát itt a telephely hiánya az, ami miatt az Artisjus nem fizet. Attól, hogy neki ott telephelye nincs, ott folytathat olyan tevékenységet, hogy a jogdíjat beszedi, ami egyébként nem az övé, hanem a jogdíj a jogdíj jogosultjaié. Ugyanez a helyzet a lízingcégek esetén, ahol a lízingcégnek valószínűleg szintén nincs telephelye azon a településen, mert ügynökök látják el azt a feladatot, amit a lízingcég lát el, így az ügynökök válnak adóalannyá azon a településen.
Vigh képviselő úr említette, hogy az önhiki miatt kell bevezetni ilyen adókat. Én úgy tudom, hogy most is van ilyen kötelezettség, hogy az önhikihez szükséges az adót bevezetni. De arra vonatkozóan nincs kötelezettség, úgy tudom, ha bevezetnek ilyen helyi adót, annak mennyi legyen a mértéke. Tehát lehet ez egészen alacsony összegű mérték is. Nem tudom, hogy ez változik-e, ez valószínűleg a költségvetés vitája során derül ki, de szerintem nem változik ebben semmi.
Azt hiszem, hogy mindegyik kérdésre válaszoltam, ha valamit kihagytam, akkor térjünk vissza rá.
ELNÖK: Köszönjük szépen. Bóka úr jelzi, az igazgatási szolgáltatási díjak az illeték helyett kérdése.
KÓNYA LÓRÁNT (Pénzügyminisztérium): Igen, ez kétségkívül probléma. Az igazgatási szolgáltatási díjat a tárcák javaslata alapján a pénzügyminiszterrel egyetértésben tárcarendeletben határozzák meg, vagy az illetéktörvény felhatalmazása vagy most már az ágazati törvény felhatalmazása alapján. Valóban több esetben az önkormányzatokat nem mentesítik az igazgatási szolgáltatási díj alól. Ezzel kapcsolatban ígéretet nem tudok tenni. Tulajdonképpen minden egyes esetben a szaktárcát kellene megkeresni annak érdekében, hogy az önkormányzatok mentességét mondják ki ezekben a tárcarendeletekben. Ezekkel a mentességek ilyeténképpen való rendezése nem jelent túlzott jogtechnikai problémát, és ez viszonylag rövid határidővel keresztül is vehető. Tehát ha ilyen problémával szembesülnek az önkormányzatok, akkor azt mindig a jogalkotó szaktárcánál kell kezdeményezni.
ELNÖK: Köszönjük szépen. Tisztelt Bizottság! Úgy gondolom, hogy alaposan... (Dr. Bóka István jelentkezik.) Egy nagyon rövid megjegyzést.
DR. BÓKA ISTVÁN (Fidesz): Köszönöm szépen. Elnézést kérek, de tényleg úgy érzem, hogy az előkészítő nincs teljesen tisztában a helyi adók működési rendszerével. Az eddigi négyzetméter alapú adózásnál, ami jóval kisebb adminisztrációs terhet jelentett, eddig is lehetőség volt az övezeti alapú kivetésre, mint ahogy minden önkormányzat ezt tette, hiszen vannak frekventált meg kevésbé frekventált részek. Nálunk például speciálisan három vagy négy övezet van, nyilvánvalóan annak figyelembevételével, hogy hol értékesebbek és hol kevésbé értékesek az ingatlanok. Tehát egy relatívan működő rendszerbe próbálunk beleavatkozni hihetetlen adminisztrációs költségek árán, miközben igazságtalanabb helyzetet teremtünk, mint ami volt.
Döntés az általános vitára való alkalmasságról
ELNÖK: Köszönjük szépen. Képviselő úrnak csak annyit, hogy módosító javaslatokkal jobbítható a beterjesztett törvényjavaslat. (Dr. Bóka István: Ezt nem lehet, ez annyira rossz.) A bizottságunk rögtön eldönti, hogy általános vitára alkalmas vagy nem. Lehetősége van mindenkinek eldönteni ezt a kérdést.
Tisztelt Bizottság! Kérdezem, hogy a beterjesztett T/3892. számú törvényjavaslat általános vitára alkalmas-e. Aki igen, az kézfelemeléssel jelezze. (Szavazás.) 14 igen. Ki az, aki nem tartja általános vitára alkalmasnak? (Szavazás.) 12 nem. Megállapítom, hogy a bizottság általános vitára alkalmasnak tartotta a beterjesztett javaslatot.
A bizottságunk kíván-e előadót állítani? Tisztelt Bizottság! Azt javaslom, hogy a bizottság többségi álláspontját Balogh József alelnök úr ismertesse, a kisebbségben maradottak pedig jelzik, hogy Bóka Istvánt jelölik, aki a kisebbségi véleményt ismertetni fogja.
Köszönöm szépen a közreműködést. Azt gondolom, hogy hasznos volt a vita, és majd a parlamenti vita meg a részletes vita is reményeim szerint megfelelően alakítja majd ezt a törvényjavaslatot. Köszönöm szépen. További szép napot önöknek! Viszontlátásra!
Az általános forgalmi adóról szóló törvényjavaslat (T/3893. szám) (Általános vita)
Rátérünk a 6. napirendi pontunk tárgyalására, az általános forgalmi adóról szóló törvényjavaslatra, amely a T/3893. számot viseli. Tisztelettel köszöntjük a 6. napirendi ponthoz a Pénzügyminisztériumból Gyömreiné dr. Dobák Katalint. Tessék helyet foglalni! Látom, hogy végig tetszett várni az előző napirendi pontot is. Szintén arra kérném, hogy az önkormányzatokat érintő kérdésekre és azokra szíveskedjen kitérni, ami változás van az eddigiekhez képest a törvényjavaslatban. Tessék parancsolni!
Gyömreiné dr. Dobák Katalin (Pénzügyminisztérium) kiegészítése
GYÖMREINÉ DR. DOBÁK KATALIN (Pénzügyminisztérium): Jó napot kívánok! Üdvözlöm elnök urat és a bizottság minden megjelent tagját. Azért nagyon röviden néhány általános dolgot is elmondanék. Tulajdonképpen azt kell tudni erről az új áfa-törvényjavaslatról, hogy ez valójában az áfatörvény újrakodifikációját jelenti, tehát igazából a törvény alapelveit, tárgyi hatályát, területi hatályát, satöbbi érintő változások nincsenek benne. Az újrakodifikációnak az az indoka, hogy a korábbi törvényünk most már lassan 15 éves, azóta nagyon sok módosítást vezettek keresztül rajta, és a 2004-es európai uniós csatlakozásunk következtében nagyon nagy mértékű szerkezeti és tartalmi módosítás zajlott le. Ez a jogkövetést, illetve a hatóságok jogalkalmazását kezdte tulajdonképpen nagyon megnehezíteni. Azt kell tudni még, hogy valójában ezt a törvényt úgy kell tekintenünk, mint a közös hozzáadott érték adórendszerről szóló uniós irányelv végrehajtási törvényét. Ez megmutatkozik nemcsak a tartalmában ennek a törvényjavaslatnak, hanem a szerkezetében, felépítésében, fogalmak használatában.
Azt gondolom, hogy ennyit akartam mindenképpen általánosságban elmondani, a többi olyan változásra, mint a csoportos adóalanyiság, satöbbi, nem térnék ki, hanem próbálnék csak nagyon röviden, a bizottság idejét is tisztelve és a hosszú nap után figyelembe véve csak annyit mondani, hogy amiben érintheti az önkormányzatokat az új áfa-törvényjavaslat, tulajdonképpen az adómentességek újrakodifikálása. Tudni kell, hogy az irányelv, ez a bizonyos 2006. évi 112-es irányelv, ami 2007. január 1-jétől hatályos, és felváltotta a korábbi, 6. áfairányelvet és annak az összes módosítását, tulajdonképpen nem ismeri az úgynevezett szolgáltatások jegyzékét, hanem közösségi jogi értelmezéseket ad bizonyos tevékenységekre. Megjelöli az úgynevezett közérdekű tevékenységeknél azokat a szervezeteket, amelyek ha ilyen tevékenységet végeznek, akkor adómentes, a régi fogalmak szerint tárgyi adómentes tevékenységet végeznek, ilyenek a mindannyiunk által ismert humánegészségügy, a bölcsődei ellátás, satöbbi, és az érintett szervezetek, ahol az önkormányzatok is érintettek, például az állami, önkormányzati költségvetési szervek által folytatott tevékenység.
Azt tudom mondani, hogy azt, hogy egy önkormányzatnak mikor és hogyan kell, hogy keletkezik-e adófizetési kötelezettsége bármilyen jogügylet kapcsán, mindig konkrétan maga a törvényjavaslat alapján kell megnézni, tehát esetről esetre mindig meg kell vizsgálni. Köszönöm.
ELNÖK: Köszönjük szépen. Van-e kérdés, van-e vélemény a beterjesztett javaslattal kapcsolatban? (Senki sem jelentkezik.) Tudunk dönteni? Úgy látom, hogy igen. (Dr. Kovács Zoltán jelentkezik.) Nem. Kovács alelnök úré a szó.
DR. KOVÁCS ZOLTÁN (Fidesz): Igazából véleményként mondanám, hogy az ingatlanoknál magánszemélyek esetében is bejön az áfa 15 millió forint feletti értékesítés, illetve bizonyos szám után, ha két éven belül... Mi indokolta ezt a változást azon kívül, hogy az állam bevételei nőjenek ez alatt az időszak alatt? Ezt megértem. Azt kérdezném meg, hogy a saját rezsis beruházásnál mindig van egy szakasz, ahol le lehetett korábban vonni az áfát. Innentől kezdve ez nem működik, hanem csak a legvégén. Tehát ez is az állami bevételre való törekedés vagy törekvés. Úgy gondolom, hogy tulajdonképpen fiskális szempontok vezetik több tekintetben a törvénymódosítást. Helyeselhető, hogy az alanyi adómentesség határa 4 millióról 5 millióra nő, ez meg egy kedvezményt jelent az adóalanyok számára. Ezt ebben a részében tudjuk támogatni, a többiben nem.
ELNÖK: Köszönöm szépen. (Balogh József jelentkezik.) Balogh alelnök úr?
BALOGH JÓZSEF (MSZP): Azt hiszem, hogy azért nincs nagy vita az időzavaron kívül, mert végül is egy EU-szabálynak az adaptációjáról van szó, és ezt végül is úgy gondolom, tudomásul lehet venni. Az pedig, hogy aki magánszemélyként, de üzletszerűen forgalmaz építményt, tehát lakást vagy telket, úgy gondolom, hogy helyénvaló és helyes, ha végül is áfaalannyá nyilvánítják, tehát áfát kell fizetnie, úgy gondolom, hogy ezt jó páran megteszik, ez eléggé közismert, és hogy ilyen esetben az áfafizetési kötelezettséget előírják.
Összességében azt tudom mondani, hogy a szocialista frakció az előzetes megbeszélés, egyeztetés alapján az áfatörvény újrabeterjesztését támogatja, és értelemszerűen akkor az általános vitára való alkalmassága sem kérdőjeleződik meg részünkről.
ELNÖK: Köszönjük szépen. Lezárhatom a vitát? (Senki sem jelentkezik.) Akkor válaszadásra visszaadom a szót, illetve ha az elhangzottakra kíván reagálni, akkor tessék parancsolni.
Gyömreiné dr. Dobák Katalin (Pénzügyminisztérium) válaszai
GYÖMREINÉ DR. DOBÁK KATALIN (Pénzügyminisztérium): Köszönöm. A magánszemélyek adóalanyisága az építési telkek, illetve az új ingatlanok értékesítésénél valójában egy kisegítő szabály, ugyanis ha a hatályos áfatörvényt megnézzük, akkor is arról van szó, hogy a gazdasági tevékenység fogalmába beletartozik az üzletszerű értékesítés. Tulajdonképpen ez a két év alatt négy ingatlanértékesítés a 15 millió forintos szabálynál nincs, mert volt egy ilyen, változatlanul ebben nincs. Ez valójában csak egy jogértelmezést vagy jogalkalmazást segítő szabály, mert ebben az esetben biztos, hogy megvalósul az üzletszerűség, de egyébként továbbra is vizsgálandó, hogy adott esetben megvalósul-e vagy sem. De ez még mindig egy bírósági, hatósági és nyilván a konkrét magánszemély közötti vitakérdés volt, és ebben ez egy segítő pont.
Azt tudom mondani a fiskális szempontok érvényesülése kapcsán, hogy valóban úgy tűnik, az áfatörvény bizonyos esetekben a fiskális szempontokat előnyben részesíti, de a másik oldalról viszont egy csomó ponton pont az ellenkezője történik. Tehát például a csoportos adóalanyiság lehetővé tétele kifejezetten az adóalanyokra nézve, azokban résztvevőkre nézve kifejezetten likviditást, cash flow-t segítő lépésnek tekinthető, vagy a visszaigénylési szabályoknak a lényeges leegyszerűsítése szintén a most hatályos szabályozáshoz képest kifejezetten nem fiskális szempontú, barátságos változtatásnak látszik. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönjük szépen. Tisztelt Bizottság! Arról kell döntenünk, hogy általános vitára alkalmasnak tartjuk-e a beterjesztett törvényjavaslatot. Aki igen, az kérem, kézfelemeléssel jelezze. (Szavazás.) 14 igen. Ki az, aki nem tartja általános vitára alkalmasnak? (Szavazás.) 12 nem. Megállapítom, hogy az Önkormányzati és területfejlesztési bizottság az általános forgalmi adóról szóló törvényjavaslatot általános vitára alkalmasnak tartotta.
A bizottságunk kíván-e előadót állítani vagy csak írásban jelezzük? (Senki sem jelentkezik.) Itt azt látom, hogy nem kívánunk előadót állítani, tehát ezt írásban jelezzük. Köszönöm szépen a közreműködést. További jó munkát önnek! A napirendi pont tárgyalását lezárom.
7. napirendi pontként az Egyebek megtárgyalására kerül sor. Nagyon sok Egyebek nincsenek. Az Önkormányzati és területfejlesztési bizottság minden évben hagyományosan szokott fölajánlani egy díjat a Virágos Magyarországért települési önkormányzatok közötti versenyben. Itt alelnök úrral egyeztetve abban egyeztünk meg, hogy Nagyrákos nevezetű őrségi kistelepülés legyen a bizottságunk által kedvezményezett vagy kitüntetett település, ahol majd egy országos rendezvényen bizottságunk nevében vagy az elnök vagy valamelyik alelnök ajándékot fog átadni. Ehhez kérem a bizottság egyetértését. Biztos nagyon szép kis város. Egy bizottság készíti elő a javaslatot, tehát nem nekünk kellett eldönteni, hanem a bizottság előkészítette ezt az anyagot. Nekem ennyi volt az Egyebekben. (Dr. Ipkovich György: 200 fős falu az, nem város.) Várost mondtam? Kistelepülés.
Úgy látom, hogy ebben egyetértés volt. Más bejelentenivaló nincs. Akkor a parlamentben nemsoká fog kezdődni a zárszámadási törvényjavaslat általános vitájának folytatása. Képviselőtársaim egy részével ott fogunk találkozni.
A bizottság ülését berekesztem. További jó munkát kívánok mindenkinek! Köszönöm a közreműködést.
(Az ülés befejezésének időpontja: 12 óra 43 perc)
|
|
Jauernik István |
Jegyzőkönyvvezető: Földi Erika