ÖTB-21/2007.
ÖTB-41/2006-2010.
az Országgyűlés Önkormányzati és területfejlesztési bizottságának
2007. október 9-én, kedden, 9 óra 10 perckor
a Képviselői Irodaház II. számú tanácstermében
megtartott üléséről
Tartalomjegyzék
Napirendi javaslat *
Az ülés résztvevői *
A bizottság részéről *
Megjelent *
Helyettesítési megbízást adott *
Meghívottak részéről *
Hozzászólók *
Jelenlévők *
Elnöki bevezető *
A napirendi javaslat elfogadása *
A Tisza-völgy árvízi biztonságának növelését, valamint az érintett térség terület- és vidékfejlesztését szolgáló program (a Vásárhelyi-terv továbbfejlesztése) közérdekűségéről és megvalósításáról szóló 2004. évi LXVII. törvény, valamint a vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat (T/3895. szám) (Általános vita) *
Korompay András (Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium) kiegészítése *
Kérdések, vélemények *
Korompay András (Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium) válaszai *
Döntés az általános vitára való alkalmasságról *
A Magyar Köztársaság 2006. évi költségvetésének végrehajtásáról szóló törvényjavaslat (T/3578. szám) (A bizottság feladatkörébe tartozó módosító javaslatok megvitatása) *
Kérdések, vélemények *
A szolgálati nyugdíjjal összefüggő egyes törvénymódosításokról szóló törvényjavaslat (T/3812. szám) (A bizottság feladatkörébe tartozó kapcsolódó módosító javaslatok megvitatása) *
Egyebek *
Elnököl: Jauernik István (MSZP), a bizottság elnöke
Dr. Kovács Zoltán (Fidesz), a bizottság alelnöke
Balogh József (MSZP), a bizottság alelnöke
Szabó György (MSZP), a bizottság alelnöke
Dr. Balogh László (MSZP)
Dr. Buzás Péter (MSZP)
Ecsődi László (MSZP)
Dr. Mester László (MSZP)
Pál Tibor (MSZP)
Papp József (MSZP)
Varju László (MSZP)
Warvasovszky Tihamér (MSZP)
Gulyás József (SZDSZ)
Dr. Bóka István (Fidesz)
Erdős Norbert (Fidesz)
Horváth István (Fidesz)
Meggyes Tamás (Fidesz)
Tasó László (Fidesz)
Vigh László (Fidesz)
Nógrádi László (KDNP)
Helyettesítési megbízást adott
Gy. Németh Erzsébet (MSZP) Pál Tibornak (MSZP)
Dr. Ipkovich György (MSZP) Jauernik Istvánnak (MSZP)
Sós Tamás (MSZP) dr. Mester Lászlónak (MSZP)
Dr. Bőhm András (SZDSZ) dr. Buzás Péternek (MSZP)
Bebes István (Fidesz) Horváth Istvánnak (Fidesz)
Kósa Lajos (Fidesz) Erdős Norbertnek (Fidesz)
Dr. Ódor Ferenc (Fidesz) dr. Bóka Istvánnak (Fidesz)
Dr. Tilki Attila (Fidesz) Tasó Lászlónak (Fidesz)
Balogh József (MSZP) távozása után Szabó Györgynek (MSZP)
Korompay András főosztályvezető (Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium)
Szelényi György főosztályvezető-helyettes (Pénzügyminisztérium)
Dr. Piros Attila szakállamtitkár (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium)
Dr. Szűts Korinna főosztályvezető-helyettes (Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium)
Dobos Lászlóné (Pénzügyminisztérium)
(Az ülés kezdetének időpontja: 9 óra 10 perc)
JAUERNIK ISTVÁN (MSZP), az Önkormányzati és területfejlesztési bizottság elnöke, a továbbiakban ELNÖK: Jó reggelt kívánok! Tisztelettel köszöntöm az Önkormányzati és területfejlesztési bizottság mai ülésén megjelent hölgyeket, urakat. A bizottsági ülésünket megkezdjük.
A bizottságunk határozatképes, mert tizenöt képviselőtársunk személyesen van jelen, öt képviselőtársunk pedig megbízást adott a mai ülésen helyettesítésére, így munkánkat meg tudjuk kezdeni és el tudjuk végezni.
A napirendi javaslat elfogadása
Írásban a képviselőtársaim megkapták a mai ülésünk napirendipont-javaslatait. Ettől eltérő javaslat nem érkezett, így ezt teszem föl szavazásra. Kérdezem, hogy egyetért-e a bizottság azzal, hogy az írásban kiküldöttek szerint tárgyaljuk meg a napirendi pontjainkat. Aki igen, kézfelemeléssel jelezze. (Szavazás.) Köszönöm szépen. Megállapítom, hogy a bizottságunk eszerint fogadta el a mai ülés napirendi pontjait.
Elsőként tárgyaljuk a Tisza-völgy árvízi biztonságának növelését, valamint az érintett térség terület- és vidékfejlesztését szolgáló program (a Vásárhelyi-terv továbbfejlesztése közkeletű néven szereplő) közérdekűségéről és megvalósításáról szóló 2004. évi LXVII. törvény, valamint a vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. módosításáról szóló törvényjavaslatot, T/3895. számon terjesztette be a kormány. (Horváth István megérkezik az ülésre.) Általános vitára való alkalmasságról kell a bizottságunknak állást foglalnia.
Tisztelettel köszöntöm a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztériumból Korompay András főosztályvezető urat és köszöntöm dr. Szűts Korinna főosztályvezető-helyettes asszonyt, akik segítségünkre lesznek a napirendi pont tárgyalásánál: Szóbeli kiegészítéssel készültek, átadom a szót, tessék parancsolni! (Dr. Kovács Zoltán megérkezik az ülésre.)
Korompay András (Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium) kiegészítése
KOROMPAY ANDRÁS (Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium): Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Bizottság! Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselő Urak! Röviden az anyaghoz annyi kiegészítést tennék, hogy a Vásárhelyi-terv alapkoncepcióját röviden összefoglalnám. Tehát abból indult ki ez az elképzelés a 2000-es évek elején a nagy 2000-es tiszai árvizet követően, hogy javítani kell a lefolyási viszonyokat a Tisza medrében, másrészt pedig meg kell próbálni megnövelni helyenként a szűk hullámteret, és szabályozott módon vízkivezetést kell biztosítani, ezzel a rendkívüli árhullámok vízhozamának egy részét el lehet vonni, és így a vízszintek csökkennek. Ez az alapkoncepció.
Hogy mi a feltételezés még, mit feltételezett ez a fejlesztési cél? Azt feltételezte, hogy közben maga a Tisza-völgy árvízvédelmi rendszere a magunk elé állított előírásoknak megfelelően fejlődik, fejlesztésre kerül, azok a töltések, amelyek jelenlegi érvényes szabályaink szerint kiépítésre kerülnek, egy bizonyos egyszázalékos valószínűségi árvíz levezetésére alkalmassá válnak. Emellett a koncepció azt is tartalmazza, hogy nemcsak az árvízi szempontokkal kell foglalkozni, hanem terület- és vidékfejlesztéssel, illetve a térségben lévő önkormányzatok infrastruktúrájának fejlesztése is ebben a körbe tartozik. (Erdős Norbert megérkezik az ülésre.)
A 2006-os árvíz rendkívül sok tapasztalattal egészítette ki az eddigi ismereteinket. Bebizonyosodott, hogy szükség van erre az árapasztó rendszerre. Bebizonyosodott, hogy a hullámtéri lefolyási viszonyok javítására is szükség van, és az is bebizonyosodott, hogy azokra a töltésfejlesztésekre is szükség van, amelyeket a koncepció elkészítésénél alapfeltételként képzeltünk el.
Új fejlemény az is, hogy 2007-től a magyar fejlesztések, a magyarországi fejlesztések a nemzeti fejlesztési terv, a nemzeti vidékfejlesztési terv keretében az Európai Unió hétéves ciklusaihoz kell hogy igazodjanak, és ez a körülmény is arra vezetett, hogy azt a törvényt, amelyet a parlament 2004-ben alkotott, módosítani szükséges. Tehát az előbb elmondottak alapján indokolt az, hogy a program kibővüljön a Tisza-völgy árvízi fejlesztéseivel, ezt a jelenlegi törvénymódosítás tartalmazza. Annak hangsúlyozásával, hogy megtartja azt az eredeti célt, amelyet az előbb röviden a koncepcióban megemlítettem, az agrárkörnyezet-gazdálkodás, a klímaváltozás, a természetes élőhely-fenntartási szempontokkal együtt és a tájhasználat-váltási célokkal egyetemben, tehát továbbra is komplex programként kezeljük ezt a Tisza-völgyi fejlesztést, amelyet röviden a Vásárhelyi-terv továbbfejlesztésének nevezünk.
A másik fontos dolog pedig az, hogy az EU-s forrásokból fogjuk a jövőben induló Vásárhelyi-tervbe tartozó fejlesztéseket megvalósítani mintegy nagyprojektekként, és az Európai Unió hétéves ciklusához idomítjuk, illetve azokat a fejlesztéseket, amelyek már folyamatban vannak, a magyar költségvetés forrásaiból kell biztosítani.
Ezen kívül a törvénymódosítás néhány eljárásrendi szabályt is tartalmaz, amelyet most nem szükséges részletezni. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönjük szépen. Tisztelt Bizottság! Van-e vélemény, kérdés? Egyben kérdést, véleményt. (Tasó László jelentkezik.) Tasó képviselő úré a szó.
TASÓ LÁSZLÓ (Fidesz): Köszönöm szépen. Általános vitára alkalmas az előterjesztés, már csak azért is, mert új információkat nem tartalmaz, de mindenképpen el kell mondani azt is, hogy mi történt a Vásárhelyi-tervvel az elmúlt években. Az történt magyarul, hogy nem foglalkoztak vele, ezért is került arra sor, hogy az előző évben a kormánynak 26 milliárd forintot kellett védekezésre költenie. Mindenképp érdemes még szólni arról is, hogy milyen összeget költött a védekezésre az előző kormányok közül az Orbán-kormány, hiszen úgyis mindig azzal példálóznak kormánypárti képviselőtársaink, akkor most legyen ez is csak példa. '98-tól 2002-ig 31,5 milliárd forintot költött a kormány a védvonalak megerősítésére, és 2001-ig 203 védvonal épült meg. Ezzel szemben 2002-től leállt a Vásárhelyi-terv folytatása. Volt olyan év, amikor csak összességében 1 milliárdot fordítottak ilyen munkákra. Nem szabad elfelejteni semmiképpen sem azt, hogy rengeteg jó elképzelés hal meg azért, mert át kell ütemezni a végrehajtását, azért, mert a gazdálkodás, a gazdaság rossz pályán van. Ez is annak tudható be, gondolom én.
Úgyhogy örülünk annak, hogy valami készül, valami történik, pontosabban folytatódik, de hozzá kell tenni mindenképpen azt, hogy késve vagyunk, elkéstünk megint e dologgal, megint sokkal többe kerül, mintha időben végeztük volna el, amit már korábban Fónagy János minisztersége idején láttunk az asztalon. Köszönöm szépen.
ELNÖK: További hozzászólás, kérdés, vélemény? (Dr. Kovács Zoltán jelentkezik.) Nézem a másik oldalt. (Nincs jelentkező.) Akkor most én szeretnék hozzászólni.
Tisztelt Bizottság! Azt gondolom, hogy ennek a törvényjavaslatnak a benyújtása tipikusan megfelel a jogalkotási törvényben szereplő esetnek, mert a gazdasági-társadalmi körülmények úgy változtak, hogy a korábbi jogszabályokat kell módosítani, és azt örömmel hallom, hogy az ellenzék is így látja.
Azt gondolom, nagyon fontos, hogy az elmúlt évi nagyon jelentős árvízi helyzet tanulságait jól vonjuk le. Akik foglalkoztak ezzel a kérdéssel, pontosan tudják, hogy micsoda nagy vita folyt még talán a szakemberek körében is, de a nem annyira szakemberek körében, hogy most gátat kell magasítani vagy tározót kell építeni, vagy mi a legjobb megoldás. Végül is az élet bizonyította, hogy mindkettőre szükség van, és meg kell találni azt az optimumot, ami talán a legkevesebb költséggel a legnagyobb biztonságot jelentheti az ott élő emberek számára.
Azt gondolom, hogy lehet visszafele mutogatni, hogy mikor mennyit fordítottunk rá, meg hogy hogyan van ez a Vásárhelyi-terv. Ezzel elég sok vita van, és a politika napi küzdőterepévé is vált ez a Vásárhelyi-terv. Azt azért el kell mondani, hogy nem az Orbán-kormány ideje alatt került sor a Vásárhelyi-terv törvénybe iktatására annak ellenére, hogy nagyon sokan akkor ellenzéki képviselőként nagyon sokat dolgoztunk ezért, hogy ebből legyen törvény. Ilyen kezdeményezésem nem egyedül, hanem több képviselőtársammal nekem is volt. Persze mentek az előkészületek, hogy ebből legyen, de ez a Medgyessy-kormány ideje alatt lett törvény, mint ahogy látható is az előterjesztésből, 2004-ben fogadta el a parlament.
Most azon megint lehet vitatkozni, hogy mennyi pénz van meg mennyi pénz nincs. Ezt mindig el lehet mondani, hogy több kellene. Az a kérdés, hogy milyen rangsort állítunk föl, hogy mire fordítunk többet. A magyar parlament döntésén múlik ez, illetve a parlamenti többség döntésén, hogy mennyi pénzt fordítunk erre.
Én azért azt is látom, és el kell itt mondani, hogy éppen önkormányzati körökben nagyon nagy csodavárás is volt a Vásárhelyi-terv elfogadásától. Ez a csodavárás nem az árvízi biztonság kérdésében volt, hanem abban a dologban, hogy ahol tározók épülnek, ott majd azok a települések teljes egészében ki lesznek stafírungozva, ha szabad itt ezt a szót használni, tehát szennyvíz, csatorna, út, és minden tökéletesen megoldódik úgy, hogy közben a gazdák is nagyon jelentős pozíciójavulásba kerülnek. Azt gondolom, hogy ha a realitások talaján állunk, akkor azt látni kell, hogy a Vásárhelyi-tervnek azon a szintjén, ahol megfogalmazódott, majd a végén mi lesz, ahhoz rengeteg pénz kell és rengeteg idő kell, mert ha van pénz, akkor nagyon sok mindent meg lehet csinálni. Itt azért azt látni kell, hogy közpénzekért nagyon sokan állnak sorba. Egy bizonyos realitást azért el kell fogadnunk nekünk is, akik ott élünk a Tisza völgyében, viszont jó lenne, ha ebben a kérdésben azért valami olyan közmegegyezés lenne, ami elfogadható az önkormányzatoknak is, a vízügynek is, és a költségvetés teherbírásával is arányban van.
Azt gondolom, az, hogy a Vásárhelyi-terv a továbbiakban európai uniós forrásokból kerül megvalósításra, egy helyes döntés. Az is helyes, hogy az átmeneti, már megkezdett beruházásokban pedig a költségvetésnek kell biztosítani a fedezetet, hogy azok befejezésre kerüljenek. Azt remélem, hogy tényleg a Tisza völgyében élő emberek érdekeit szolgálja ez a törvényjavaslat. A szocialista frakció támogatja, és kéri is, hogy a parlamentben fogadjuk el ezt a javaslatot. Köszönöm szépen.
További hozzászólás? (Dr. Kovács Zoltán jelentkezik.) Kovács Zoltán alelnök úré a szó.
DR. KOVÁCS ZOLTÁN (Fidesz): Tisztelt Bizottság! Előrebocsátva, hogy a magunk részéről szintén támogatjuk ezt a tervet, hiszen tudjuk azt, hogy az elkövetkezendő 50 év egyik legfontosabb stratégiai kérdése az olaj és az élelmiszer mellett az édesvíz, ilyen módon a Kárpát-medencébe befolyó édesvizek nemcsak árvízi problémát, hanem majdani tározó szinten az alapvető életszükségletet is szolgálhatnák. Ehhez képest igaza van Tasó Lászlónak, amikor azt mondja, hogy késésben vagyunk. Lehet ezt kétféle módon is magyarázni. Lehet úgy magyarázni, hogy az európai uniós pénzekre vártunk. Csak azért gondoljunk bele, hogy mennyit fordítottunk árvízvédekezésre, hiszen elmaradtak azok a munkák, amelyeket 2003-2007 között tervezett a kormány mind a tározólétesítés vonatkozásában, mind pedig a töltésfejlesztésben. Előirányzat erre nagyon kevés volt. Gondoljunk bele, 552 kilométert tervezett megvalósítani a kormány az elmúlt időszakban, és azt is tudjuk, hogy ebből mennyi valósult meg.
Tudtuk azt is, hogy valamilyen formában azért mégiscsak ködösítés folyik itt, mert azért a zárszámadásban még rendkívüli szélsőséges időjárásra hivatkozott az előterjesztő a 2006-osban, akkor a kisajátítási problémák elhúzódásával, régészeti feltárásokkal, ma pedig azért mindenki tudja, és be is vallotta maga a kormány, hogy a megszorító intézkedések miatt nem jutott erre pénz. De valóban zárjuk le az eddigi történéseket, pontosabban a meg nem történt dolgokat, és nézzük a jövőt, ezért támogatjuk mi is ennek a tervnek a végrehajtását pont az édesvízkészlet, illetve a Tisza mentén élők problémáinak a megoldása érdekében.
ELNÖK: Köszönöm szépen. (Szabó György jelentkezik.) Szabó György alelnök úré a szó.
SZABÓ GYÖRGY (MSZP): Köszönöm szépen a szót. Finanszírozással kapcsolatban szeretnék érdeklődni, kérdést feltenni. A törvényjavaslat megfogalmazza, hogy döntően az innentől kezdődő beruházásoknál az európai uniós forrásokat kell felhasználni. Azoknál a beruházásoknál, ahol kvázi úgymond állami felelősség jelenik meg közvetlenül, lásd árapasztó tározó, gátépítés vagy éppenséggel mederrendezés, utaknál, azt értem is, viszont nem teljesen világos számomra, hogy azok a települések, amelyek bizonyos kényszerhelyzetbe kerülnek azáltal, hogy egy árapasztó tározó a környékükön megépül és ezáltal megváltoznak a környezeti viszonyok, és feltétlenül szükségessé válik a csatornázás, a belvizek elvezetése, azok milyen formában fognak részesedni az európai uniós forrásokból. Az én ismereteim szerint ezek a források csak és kizárólagosan pályázati úton-módon állnak rendelkezésre. Tehát rögtön az első kérdés, hogy muszáj-e ezeknek a településeknek pályázni, hiszen itt nem arról van szó, hogy ő most meg akar oldani egy problémát, ami őt nyomasztja, hanem teremtünk egy problémát, ami az önkormányzat számára kvázi egy kényszerhelyzet, egy vis maior helyzet. További kérdés, hogy minden pályázónak önrészt is le kell tenni. Itt ebben az esetben, legalábbis korábban az volt a gyakorlat, hogy ha szennyvíz- vagy belvízberuházás valósult meg az árapasztó területével érintett önkormányzatoknál, akkor ott 100 százalékos állami finanszírozás volt.
Tehát kell pályázni, és hogyan lesz a finanszírozás? Ezek lényeges kérdések, mert azt is jelenti, hogy egy-egy régióban mondjuk a belvízrendezésre rendelkezésre álló keretet teljes egészében kitöltik mondjuk a Vásárhelyi-terv által érintett településeknek ilyen jellegű beruházásai, azaz tulajdonképpen pályázati keret már nem is lesz, hiszen ezek kvázi kényszerfinanszírozottak, ha jól értem. De ha nem értem jól, akkor tessék engem felvilágosítani. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Van-e további kérdés vagy vélemény? (Gulyás József jelentkezik.) Gulyás József képviselő úré a szó.
GULYÁS JÓZSEF (SZDSZ): Tisztelt Bizottság! Az a kérdés, amelyet képviselőtársam, Szabó György fölvetett, egy jogos kérdés. Azt gondolom, hogy a Vásárhelyi-tervnek a megvalósulása, amely itt megyéket, régiókat közvetlenül érint, éppen az árvízi védekezés okán különleges jelentőséggel bír, hogy ebben az állam milyen szerepet vállal, hogyan járul hozzá, mennyiben erősíti, gyorsítja föl azt a folyamatot, ami tulajdonképpen a szükséggel ellentétben vagy az eredeti szándékokkal ellentétben mégiscsak lelassult. Azt gondolom, hogy a felgyorsítása, figyelembe véve az uniós források szerkezetét, tehát hogy mi fordítható ebből milyen célra, környezetvédelmi célra, mi fordítható olyan típusú fejlesztésekre, amelyek a Vásárhelyi-terv programjába beilleszthetők, ezek eldőltek, és ha itt az állam nem vállal nagyobb szerepet, ha a költségvetés nem járul hozzá nagyobb mértékben, akkor bizony az az ütem vagy az a típusú fejlesztési dinamika, amelyet ideálisnak tartunk, nem fog megvalósulni.
ELNÖK: Köszönöm. Visszaadom a szót, mert kérdések is hangzottak el, illetve amennyiben az elmondottakra reagálni kívánnak. Tessék parancsolni!
Korompay András (Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium) válaszai
KOROMPAY ANDRÁS (Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium): Köszönöm szépen a szót. Először az első hozzászólásokban az fogalmazódott meg, hogy az elmúlt időszakban nem foglalkoztunk kellően a Vásárhelyi-terv megvalósításával. Annyit mondanék, hogy nagyon komoly munka folyt a háttérben. Azt el kell ismerni, hogy az előkészítés sokkal nagyobb időigényt kíván meg, mint amennyit korábban képzeltünk. Tehát részben az anyagi források hiánya is vezetett oda, hogy lelassult a megvalósítás, de nagyon sok olyan körülmény - engedélyezési kérdések, tulajdonjogi rendezetlenségi kérdések, régészeti kérdések, satöbbi -, amely miatt ez a dolog lassabban ment vagy haladt.
A másik megjegyzés az volt, hogy tavaly 26 milliárdot költött az ország árvízvédekezésre, és hogy nyilván azért, mert hogy ez a fejlesztés nem valósult meg olyan ütemben, mint kellett volna. Ez részben így van, de csak részben. Szeretném felhívni a képviselők figyelmét, hogy a 2006-os árvíz a Dunán és a Tiszán is volt, tehát a költségeknek egy része a dunai védekezési költség volt, és a Dunának nincs köze a Tisza-völgyi fejlesztéshez. De az is igaz, hogy azért a nagyobb súly a Tisza-völgyben volt, nagyjából olyan egyharmad-kétharmad arányt lehet fölállítani a két terület között. Az is biztos, hogy kisebbek lettek volna a költségek akkor, ha a Vásárhelyi-tervben megvalósult volna már tározó, nyilván lehetett volna néhány decimétert csökkenteni az árvízszinteken, de azért azt tudni kell, hogy védekezési költségek mindig lesznek, tehát akármilyen jól fejlesztett védvonalaink lesznek és akármilyen jól fejlesztett tározórendszerünk, és a lefolyási viszonyokat megjavítjuk, akkor is fog kelleni árvízvédekezésre pénzt fordítani, nyilván kevesebbet, mint így. Egy ökölszámot is mondhatok erről, egy jól kiépített töltésen való védekezés körülbelül 10 százalékába kerül annak, mint ha egy fejlesztetlen töltésen ideiglenes töltésmagasítással kell védekezni.
Volt egy olyan megjegyzés is, hogy az édesvíz fontossága megnövekszik. Ez abszolút így van. Ezek a tározók, ahogy a koncepcióban röviden említettem, tartalmazzák olyan természet közeli állapotok visszaállítását azokon a területeken, amelyek talajvízszint-emelésre is szolgálhatnak, illetve ott a mikroklímát meg fogják változtatni. Tehát bízunk abban, hogy ilyen áttételes hatása mindenképpen lesz a VTT-nek.
A finanszírozás kérdésére kitérve. Tehát lényeg az, hogy jórészt európai uniós forrásokból fog történni a további fejlesztés, illetve a megkezdettek költségvetési forrásból. Itt egy kicsit szét kell választani, mert a mi tárcánk felelőssége hangsúlyozottan az árvízvédelmi fejlesztésekre és a természetvédelmi kérdésekre összpontosítható, és az ÖTM feladata a települési infrastruktúrafejlesztési kérdésekben való előrehaladás. Mindenesetre azért annyi elmondható, hogy az úgynevezett KEOP-ból, amit röviden így nevezünk, tehát a környezetvédelmi, energetikai operatív programból árvízvédelmi fejlesztésekre a következő hét évben 160 milliárd forintot fogunk tudni fordítani, és ebből 100 milliárdot a Tisza-völgyben, és a ROP-ból, amely a regionális fejlesztéseket tartalmazza, ahol a vízrendezési fejlesztéseink vannak, nemcsak a Vásárhelyi-terv környezetében lévő térségekben, hanem országosan ezekből a forrásokból folyik, folynak a vízrendezési fejlesztések. Úgy van, ahogy a képviselő úr elmondta, hogy csatornázási, szennyvíztisztítási fejlesztésekre pedig szintén az európai uniós forrásokhoz lehet pályázni. Abban bízunk, hogy itt az ÖTM azt el fogja érni, hogy bizonyos prioritást kapjanak ezek a térségi települések. Köszönöm szépen.
Döntés az általános vitára való alkalmasságról
ELNÖK: Köszönjük szépen. Nézek körbe, a kérdésekre adott válaszokkal... Még a parlamenti vita során ezekkel a kérdésekkel tudunk foglalkozni a végső döntésig.
Tisztelt Képviselőtársaim! Döntési helyzetben vagyunk. Arról kell dönteni, hogy általános vitára alkalmasnak tartjuk-e a beterjesztett javaslatot. Aki igennel szavaz, az kérem, kézfelemeléssel jelezze. (Szavazás.) Megállapítom, hogy általános vitára alkalmas 27 igen szavazattal, tartózkodás, ellenszavazat nem volt. Köszönöm szépen.
Köszönjük szépen a közreműködést. További jó munkát kívánok önöknek! Az 1. napirendi pontot ezzel lezárom.
Tisztelt Bizottság! Arról kell még dönteni, hogy állítunk-e a parlamenti vitára előadót. (Nincs jelzés.) Úgy látom, hogy nem. (Balogh József távozik az ülésről.) Majd hozzászólásban elmondja mindenki a véleményét, tehát írásban jelezzük a bizottság döntését.
Rátérünk a 2. napirendi pont megtárgyalására. A Magyar Köztársaság 2006. évi költségvetésének végrehajtásáról szóló törvényjavaslat, a bizottság feladatkörébe tartozó módosító javaslatok megvitatása. Köszöntöm Szelényi György főosztályvezető-helyettes urat és Dobos Lászlónét a Pénzügyminisztériumból.
Képviselőtársaim az asztalon megtalálták a módosító javaslatokat, és mint ahogy a korábbi bizottsági ülésen szó volt róla, bizottsági módosító javaslat benyújtását kezdeményezem. Először talán tárgyaljuk meg a benyújtott módosító javaslatokat. Ajánlástervezetet megtalálják képviselőtársaim. Négy ajánlási pont szerepel előttünk. Tehát először a szokásos menetrendben mennénk.
Az ajánlástervezet 1. pontjában Varga Mihály és Domokos képviselő urak indítványa szerepel. Kormány- vagy tárcaálláspont van? Tisztázzuk.
SZELÉNYI GYÖRGY (Pénzügyminisztérium): Tárcaálláspont a megfelelő megfogalmazás most. A tárca nem támogatja.
ELNÖK: Van-e kérdés, vélemény, javaslat? (Senki sem jelentkezik.) Ha nincs, akkor kérdezem a bizottságot, hogy támogatja-e az 1. ajánlási pontban szereplő javaslatot. Aki igen, kézfelemeléssel jelezze. (Szavazás.) 11 igen, ez kevés, a bizottság nem támogatja.
Az ajánlástervezet 2. pontjában dr. Tóth István javaslata szerepel.
SZELÉNYI GYÖRGY (Pénzügyminisztérium): Nem támogatjuk.
ELNÖK: Van-e kérdés, vélemény? (Senki sem jelentkezik.) Kérdezem a bizottságot, támogatja-e. (Szavazás.) Megállapítom, hogy a bizottság egyharmada sem támogatja.
A 3. pontban Varga Mihály és Domokos képviselő urak indítványa szerepel.
SZELÉNYI GYÖRGY (Pénzügyminisztérium): Nem támogatja.
ELNÖK: A bizottságot kérdezem, hogy támogatja-e. (Szavazás.) 11 igen. A bizottság nem támogatja, sima nem.
A 4. pontnak nincs önkormányzati vonatkozása. Erről kér-e valaki szavazást? Ha nem, akkor erről nem döntünk. (Nincs jelzés.) Nem kért senki szavazást, a bizottságunk ebben a kérdésben nem foglalt állást.
Tisztelt Bizottság! Mint a legutóbbi alkalommal is szó volt róla, a Pénzügyminisztérium segítségével elkészült az a bizottsági módosító javaslat, amelyet szeretnénk benyújtani. Megkérném Szelényi urat, hogy szóljon néhány szót erről, mert eléggé összetett, 8 pontból álló javaslatról van szó, lássuk, hogy mit tartalmaz. Tessék parancsolni!
SZELÉNYI GYÖRGY (Pénzügyminisztérium): Köszönöm a szót. Tisztelt Bizottság! Tisztelt Elnök Úr! Az önök előtt vagy előttünk fekvő módosítóindítvány-tervezetnek az a feladata, hogy az Állami Számvevőszék megállapításait beemelje a zárszámadási törvénybe. Ha megengedik, néhány szóval érzékeltetném a kialakítás menetét, folyamatát, tartalmát, logikáját. A dolog úgy épül fel, hogy egyrészt azokat az összegeket, amelyek az önkormányzatok saját év végi beszámolási adatait tartalmazzák mind normatívban, mind kötöttben, mind központosítottban, céltámogatásban, satöbbi, a benyújtottban az önkormányzatok saját elszámolási adatai vannak benne, ezeket a számításokat kiegészíti az Állami Számvevőszék adataival, nem mechanikus összeadással, hanem figyelembe véve, hogy az önkormányzatoknak az oda- és visszafizetési pozíciói hogyan alakulnak. Ezeket azok a részek tartalmazzák, ahol a régi számok vannak zárójelbe téve és az új aláhúzva. Az úgynevezett klasszikusan kipontozott helyeken pedig nem történik más, mint a teljes oda- és visszafizetési kötelezettségekből külön megjelenítésre kerülnek az állami számvevőszéki megállapítások mind a normatívat, mind a kötöttet, mind a többieket tekintve. Azt kérdezném meg elnök úr, ha megengedi, hogy menjünk végig tételesen, az egyes jogcímek hogyan alakulnak, vagy legalább jelzésszerűen?
ELNÖK: Nézek a bizottságra. (Nincs jelzés.) Nem, köszönjük.
SZELÉNYI GYÖRGY (Pénzügyminisztérium): Mert mindegyik mögött megtalálható a Kincstár összesített számítása, amely számítás alátámasztja az ÁSZ-megállapítás és az önkormányzati beszámolók összedolgozott adatait. Köszönöm.
ELNÖK: Köszönjük szépen. Képviselőtársaim! Van-e kérdés, vélemény? (Dr. Bóka István jelentkezik.) Bóka úr?
DR. BÓKA ISTVÁN (Fidesz): Egy rövid megjegyzésem van. A cél-, címzett támogatások tekintetében tanulmányoztam a függeléket, amelyben javaslatokat tettek részben céltámogatások, jogtalanul felvett céltámogatás visszafizetésére, VICE-támogatás visszafizetésére, Balaton Fejlesztési Tanács-támogatás visszafizetésére.
Csak elvi szinten jegyezném meg nyilván a jövőt illetően, és inkább a bizottsághoz vagy elnök úrhoz fordulnék. Nagy differencia van a tekintetben, hogy miért kell egy települési önkormányzatnak ezeket az úgymond jogtalanul felvett támogatásokat visszafizetni. Van, ahol egyértelműen nem korrekt módon jár el az önkormányzat, tehát amikor önrészt akar csinálni bizonyos konstrukcióban vagy beszed bizonyos pénzeket, amelyek egyértelműen "büntetendőek". De van olyan, amikor szerintem nem is szándékos, de alapvetően jó célt szolgál az a fejlesztés, az a beruházás, amihez ezeket a támogatásokat fölvette. Például ha véletlenül egy-egy becsúszó üdülőingatlant csatornáz, amit mondjuk nem lenne szabad, vagy véletlenül mondjuk egy építési telket csatornáz, ami belterületi építési telek, de nincs rajta építmény. Azt gondolom, hogy ez egy másik kör a többihez képest, hiszen ezek értékes, tehát a közösség számára értékes beruházások. Az ÁSZ nyilván megkifogásolja, hiszen a jogszabályi feltételeknek ez nem felel meg vagy nem feltétlenül felel meg. Volt egyébként olyan gyakorlat korábban, hogy általában ezekben a kérdésekben, ahol a közösség érdeke nem sérült, a parlament felülírta, az Országgyűlés felülírta ezeket a javaslatokat. Ezt megjegyzésként mondtam el, tehát tisztában vagyok a jogszabályokkal, csak cizellálnék a tekintetben, hogy miért kell egy önkormányzatnak támogatást visszafizetni. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Értem. A törvényjavaslat tárgyalásának még abban a szakaszában vagyunk, hogy lehet kapcsolódó módosítókkal is élni, ha képviselő úrnak vannak ilyen javaslatai, és akkor beszéljük meg konkrétan is a dolgokat.
Képviselőtársaim! További észrevétel? A bizottsági módosító javaslatot tárgyaljuk. Tehát most az a kiindulási alap van előttünk, ami az ÁSZ-könyvben vagy a kincstári ellenőrzésben van, tehát azt mondom, hogy most itt az egy nulla kiindulási alap lehet, tehát ezt mindenképpen be kell nyújtanunk. Nem tudom, Szelényi úr akar-e reagálni a Bóka úr által elmondottakra.
SZELÉNYI GYÖRGY (Pénzügyminisztérium): Annyiban köszönöm Bóka úr felvetését, hogy évek óta tárgyalunk zárszámadást, és visszatérő típusú a jelenség. Úgy gondolom, hogy a tárca olyan módosító indítványt kér a bizottságtól benyújtani, ami végül is meghatározott jogszabályon alapul, és a kormánynak e tekintetben nyilván az a feladata, hogy a számvevőszéki megállapításnál a jogszabályokhoz, a normaszöveghez képesti viszonyt határozza meg, ez legyen az alapértelmezése ennek a módosító indítványnak. Ennyi. Köszönöm.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Akkor tudunk dönteni? Kérdezem a bizottságot, be kívánja-e nyújtani az előttünk írásban megjelent bizottsági módosító javaslatot. Aki ezzel egyetért, kézfelemeléssel szavazzon. (Szavazás.) 16 igen. Ez többség. Megállapítom, hogy a bizottság benyújtotta ezt a módosító javaslatot. Ki nem szavaz? (Nincs jelzés.) Ki tartózkodott? (Szavazás.) 13 tartózkodás. Köszönjük szépen.
Tisztelt Bizottság! Van-e valakinek tudomása olyan módosító javaslatról, amelyről még nem szavaztunk? (Nincs jelentkező.) Akkor lezárom. Köszönjük szépen a közreműködést. A kapcsolódó módosító javaslatok még vissza fognak jönni a bizottságunk elé. Köszönjük szépen. (Dr. Kovács Zoltán távozik az ülésről.)
Tisztelt Bizottság! Rátérünk a 3. napirendi pont tárgyalására, a szolgálati nyugdíjjal összefüggő egyes törvények módosításáról szóló törvényjavaslatra, a bizottság feladatkörébe tartozó kapcsolódó módosító javaslatok megvitatására. Köszöntöm az Igazságügyi és Rendészeti Minisztériumból dr. Piros Attila szakállamtitkár urat.
Az ajánlástervezetet megtalálják képviselőtársaim az asztalon. Javaslom, hogy hagyományos stílusban tárgyaljuk a módosító javaslatokat. Több ajánlási pont szerepel, de itt már látható, hogy a házszabályszerűséget az első helyen kijelölt bizottság néhányban megállapította. Nézem, hogy kell-e még valakit köszöntenem a napirendi pont tárgyalásánál. A Honvédelmi Minisztériumból van-e itt valaki? Nehogy udvariatlan legyek. (Senki sem jelentkezik.) Nincs.
Tehát az ajánlástervezet 1. pontjában Csampa Zsolt képviselő úr indítványa szerepel. Megegyezik az ajánlástervezet 2. pontjában Filló képviselő úr javaslatával, szinte szó szerint megegyezik, itt a vessző és pontosvessző a különbség. Azt javaslom, hogy egyszerre tárgyaljuk. Először tisztázzuk, hogy kormány- vagy tárcaálláspontot tud mondani szakállamtitkár úr.
DR. PIROS ATTILA (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Tárcaálláspontot tudok ebben a kérdésben mondani. Csak szeretném az elnök úrnak jelezni, hogy tegnap délután az első helyen kijelölt Honvédelmi bizottság tárgyalta a módosító indítványokat. A módosító indítványoknak eme mind a 2., mind az 5. paragrafusában jelzett pontjait azzal az oksági összefüggéssel, hogy a benyújtott módosító indítványok nem módosítani kívánták a törvényt, hanem teljesen kiüresíteni, azaz elhagyását javasolta valamennyi paragrafusnak, így a 2. és az 5. paragrafusnak is, ezért házszabályellenesnek nyilvánította. A tárca álláspontja egyébként mind a két kapcsolódó módosító indítvány vonatkozásában, hiszen egy témáról szól, a 25 év, 30, 35, 40 év szolgálati viszony után újbóli megállapítást tartalmazza, hogy nem ért vele egyet. Csak jelzem, hogy a módosító indítványban szereplő 25 év a jelenlegi futó törvényjavaslatban is szerepel, mert nem hozza ki a törvényből a (8) bekezdést, ami erre vonatkozik.
ELNÖK: Igen, köszönjük szépen a tájékoztatást. Tehát amihez kapcsolódtak a beterjesztők, az a javaslat is a Házszabállyal ellentétes volt. Azt gondolom, hogy a parlamenti vitában ez majd ki fog derülni. Most azt javaslom, hogy döntsünk erről.
Nem tudom, hogy a szakszervezet részéről van-e valaki, mert kaptunk megkeresést, a bizottsági meghívóval minden képviselőtársamnak elküldtem. Ez a két indítvány abban a szakszervezeti javaslatban, megkeresésben is szerepelt. (Nincs jelzés.) Nincs itt senki a szakszervezet részéről, ugye? (Nincs jelzés.) Nem jelentkezett senki, akkor tudunk tárgyalni.
Van-e kérdés, vélemény? (Nincs jelentkező.) Úgy látom, hogy nincs. Azt tudom elmondani, hogy a hatályos törvényben benne van, tehát ma teljesen fölösleges ezt a módosító javaslatot beletenni ebbe a jogszabályba, mert benne van. Erről lehet majd tárgyalni, ha a törvény módosítása újból napirendre kerül, de most nem kell. (Horváth István jelentkezik.) Tessék parancsolni!
HORVÁTH ISTVÁN (Fidesz): Lehet, hogy egy furcsa kérdést fogok föltenni, csak már régóta készülök, hogy egyszer meg fogom ezt kérdezni. Mi indokolja, hogy a rendőri szerveknél, a katonai szerveknél 20 év után valaki elmenjen nyugdíjba? Nyilván ez most nem ennél a témánál kérdés, és lehet, hogy ez többeket meghökkent, de pont a rendőrségnél lehetett ezt tapasztalni, legalábbis nálunk Szekszárdon, hogy fiatal emberek, akiknek megvan a megfelelő szolgálati viszonyuk, évük, elmennek nyugdíjba, és amúgy meg tetterősek, és még simán tudnának legalább még 10 évet ráhúzni.
Azt gondolom, hogy egyszer ezt is végig kellene beszélni, hogy ez eléggé alul van reprezentálva, hogy ilyen korai időszakban mind a honvédelmi, illetve a rendőri szerveknél valakik elmenjenek nyugdíjba, ha nézzük, hogy a más feladatokhoz mérten, illetve más munkában, akár a pedagógusoknál vagy akár a vállalati szférában dolgozó embereknél legalább ugyanúgy megvan az a stressz, megvan az a versenyhelyzet, és ott sokkal többet rá kell húzni a nyugdíjra vonatkozóan. Ezt csak ilyen megállapításnak mondom, hogy én ezt nem tartom méltányosnak, hogy ilyen rövid munkaviszonnyal elmenjenek nyugdíjba, tehát a társadalmi megítélés szempontjából igazságtalannak tartom. Látom azt, hogy a rendőri szerveknél ez milyen komoly problémát okozott, hogy a megfelelő szakmai utánpótlás meglegyen az adott szerveknél. Tudom, hogy ez nem ide tartozik, csak megkérdeztem, hogy mégis mi indokolja, hátha kapok valamikor választ. Köszönöm.
ELNÖK: Köszönöm. Van-e további kérdés? (Nincs jelentkező.) Tehát az 1. és 2. ajánlási pontról együtt tárgyalunk. Ezzel kapcsolatban itt felmerült, hogy ha egy kicsit tágan értelmezzük a kort, akkor belefér. Szakállamtitkár úrnak megadom a szót.
DR. PIROS ATTILA (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselő Úr! Valóban azt tudom mondani, hogy jól látja a helyzetet. A jelenlegi hatályos Hszt. és Hjt. - '96 év óta van ez a Hszt.-nk - eléggé bonyolulttá vált. Kétségtelen tény, hogy 25 év szolgálati viszony után adja meg a lehetőséget a szolgálati nyugdíjba vonuláshoz. Szeretném jelezni, hogy ez sem 100 százalékos, hanem a jelenlegi hatályos törvényi 65 százalékról indul e kérdésben.
A nyugdíjba vonulás többfajta feltétel együttállásában kell hogy szerepeljen, de azt érzékeltük korábban, mint ahogy az érdekképviseleti szervek is jelezték a számunkra, és a tárcák előtt is abszolút ismert volt, hogy ez a fajta jogosultság hosszú távon nem tartható. Egy életszerű példát szoktam erre mondani. Ma a rendészeti szakközépiskolákból érettségi után jönnek be a fiatal férfiak és hölgyek, tehát mondjuk 18-19 év. Kettő év a rendészeti szakközépiskola, tehát 20-21 éves korban avatjuk őket őrmesterré. Ezek után a 25 évből kiszámolhatjuk, hogy körülbelül 45-46 éves korban érik el ezt a bizonyos 25 éves szolgálati jogviszonyt.
A kormány még nem kezdett hozzá, habár összegyűjtöttük a jogalkalmazói észrevételeket, az életpályamodell megváltoztatásához, ami magában foglalja a felvételt, az egész életpályának a lezárását a nyugdíjtól és a kegyeleti gondoskodástól egységesen. Ez a törvényjavaslat, amelynek most egy kapcsolódó módosító indítványról kívánnak önök szavazni, azt a célt szolgálja, hogy garanciát adjon annak az állománynak, aki már elérte legalább a 20 éves szolgálati viszonyt - hangsúlyozom, ez körülbelül a 40 éves korosztály, néhány évvel fölötte van -, hogy nyugtassuk meg a kollegáinkat abban, hogy igen, mi világosan tudjuk, nagyon valószínű, hogy hosszú távon nem tartható az, hogy tiszthelyettesi állomány kategóriában nem ritka, hanem gyakori, nagyon gyakori, hogy több a nyugdíja, mint a nettó illetménye, tiszti kategóriában pedig nagyon nagy a szórás beosztástól, sok mindentől függően, de 5-20000 forintos különbség van esetenként mínuszban. De ettől való félelem az állomány részéről, hogy a most hatályos Hszt., ennek a különféle lehetőségei...
Szeretném jelezni, hogy fizikai, pszichikai és orvosi alkalmasság megléte vagy nem léte esetén is el lehet valakinek menni 25 év szolgálati viszony után. A fizikai alkalmasság azt jelenti, hogy az életkorának megfelelő fizikai állapotával nem rendelkezik, tehát a felmérést nem tudja teljesíteni, nincs rá hatásunk, hogy ezt meg tudja tenni, csak időt adunk a felkészülésre. Így jön be az, amit a képviselő úr nagyon érzékletesen jelzett, hogy igen, ereje teljében lévő kollegák 45 év körüli korosztályban tömegesen kívánnak nyugdíjba vonulni.
A megállításban egy garanciát akart adni a kormány a nyáron megjelent 1055-ös kormányhatározata, hogy rögzítjük a nyugdíjat. Jelzem, a 20, 21, 22, 23, 24 évnél rögzített 60 százaléktól emelkedőben nem jogosítja nyugdíjba menésre. A kapcsolódó módosító indítványra azért jeleztem vissza, hogy itt benne van a 25 év. A jelenlegi törvénytervezet is tartalmazza, hogy megállapítanánk most 20 évnél a szolgálati nyugdíját 60 százalékban, és a jelenlegi hatályos szöveg is úgy tartalmazza, hogy benne maradt az a passzus, hogy 25 évnél is újra megállapítjuk a nyugdíjat, és amikor majd egyszer ténylegesen nyugdíjba megy, akkor is megállapítják a nyugdíjat. Mindez annak a garanciális szabálya, nem több és nem kevesebb, hogy garanciát adjunk ennek a korosztálynak arra, hogy ha a jövőben a nyugdíja számára kedvezőtlenül változna, akkor is választhatja ezt a fajta nyugdíj-megállapítási rendszert. Ezt a célt szolgálja. Hangsúlyozottan nem nyugdíjreform, csak garanciális elemet tartalmaz.
Terveink szerint valóban át kell gondolnunk az egész életpályamodellt, az előremeneteleket, az illetményeket, a különféle juttatásokat, mert ennek most ezt a következményét láthatjuk. Hangsúlyozottan a Hszt. és a Hjt. esetében egy jogfejlődést mutathatunk ki, amelynek sajnos az a következménye, hogy ha valaki nem tudja teljesíteni vagy nem akarja teljesíteni a fizikai felmérést, annak néhány követelményét - ilyen például a futás, felülés, a húzódzkodás, satöbbi -, akkor fizikai alkalmatlanság miatt el tud menni 25 év szolgálat után szolgálati nyugdíjba. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Tudunk-e dönteni? Úgy látom, hogy igen. 1. ajánlási pont, a tárca nem támogatja. Kérdezem, a bizottság támogatja-e. (Szavazás.) Elég érdekes, természetesen most úgy szavaz a képviselő úr, ahogy akar, csak kifejtette az egésznek az értelmetlenségét. Megszámolom. Tehát ki támogatja az 1. pontot? (Szavazás.) 10 igen. Ki nem támogatja? (Szavazás.) 16 nem. Megállapítom, hogy a bizottság nem támogatja.
Ajánlástervezet 2. pontjában Filló képviselő úr javaslata szerepel. Kérdezem a bizottságot, ki támogatja. (Szavazás.) Megállapítom, hogy a bizottság nem támogatja.
Az ajánlástervezet 3. pontja a megállapítás szerint nem házszabályszerű, ezért én nem szavaztatok róla. Tegnapi napon itt eldőlt, hogy nem házszabályszerű, nem kell döntenünk róla.
Van-e tudomása valakinek olyan módosító javaslatról, amelyről kellene dönteni? A 3. és a 4. pontot a Honvédelmi bizottság első helyen kijelölt bizottságként nem tartotta házszabályszerűnek. Ha nincs olyan módosító, amelyről kellene szavaznunk, akkor a napirendet lezárom. Köszönöm szépen szakállamtitkár úrnak a közreműködést. További jó munkát kívánok!
Rátérünk a 4. napirendi pont tárgyalására, az Egyebekre. Tisztelt Képviselőtársaim! A jövő heti menetrendet ismerve, hogy hétfőn várhatóan kétheti napirendet fogad el a parlament a plenáris ülésen, 25-én, 26-án, 27-én kerül sor a költségvetés és a kapcsolódó törvények tárgyalására, tehát ez csütörtök, péntek, szombati nap lesz. Kovács alelnök úrral egyeztetve azt javaslom, hogy 24-én délelőtt tartsunk bizottsági ülést, hogy legyen idő felkészülni a költségvetésből. Jövő héten fogják a képviselők megkapni az ÁSZ véleményét a költségvetéshez és a fejezeti indokolást is. Tárgyalhatnánk jövő hét közepén is, de legyen idő. Igaz, hogy akkor ez egy kicsit szoros lesz. Tehát a nemzeti ünnep utáni napon délelőtt fél 10-re tervezem összehívni. Ha ezzel kapcsolatban van kérdés vagy javaslat, szeretnénk úgy csinálni, hogy minél érdemibb legyen a költségvetési törvényjavaslat megvitatása. (Nógrádi László jelentkezik.) Tessék, Nógrádi képviselő úr!
NÓGRÁDI LÁSZLÓ (KDNP): Köszönöm szépen. A magam részéről egy kicsit aggályosnak tartom, hogy a nemzeti ünnep után, legalábbis a vidéki polgármesterek, akik többen ünnepségek vannak, rendezvények vannak, hogy akkor hogyan érünk rá másnap reggel korán. Ezt nem tudom.
ELNÖK: Értem, képviselő úr, de az a másik megoldás, hogy a nemzeti ünnep előtti héten mondjuk csütörtökön tudnánk megtartani. Akkor körülbelül egy nap áll rendelkezésre, hogy az ÁSZ-jelentést és a fejezeti köteteket megtárgyaljuk. Melyiket válasszuk? Amihez az ellenzék ragaszkodik, azt gondolom, hogy a kormánypártnak azt el kell fogadni. Tessenek eldönteni, csak az a jó, ha minél hamarabb tudjuk az időbeosztást, mert akkor mindenki úgy osztja be az idejét. (Közbeszólás: 24., elnök úr.) 24-én várhatóan politikai vitanap lesz délután az ellenzéki frakció kezdeményezésére valami egészségügyi témában, tehát az látható, hogy 24-én délután politikai vitanap lesz, délelőtt pedig akkor a bizottsági ülést megtartjuk. Úgy kell megtartanunk, hogy körülbelül délig le kell adnunk a bizottság többségi és kisebbségi véleményét a Költségvetési bizottság részére, mert ugyanaz a házszabályi rendelkezés, hogy írásban le kell adnunk. Nézek az ellenzéki képviselőkre. Akkor így ez elfogadható? (Nincs jelzés.) Fél 10 azért, hogy lehetőleg befejezzük ebédre. Köszönöm szépen a javaslatot, tehát akkor a bizottsági ülésünket 24-én 9 óra 30-ra tervezem összehívni. Természetesen a szokásos rendben előre írásban a képviselőtársaim megkapják a meghívót.
Köszönöm szépen a mai munkát. További jó munkát kívánok mindenkinek! A mai ülést berekesztem.
(Az ülés befejezésének időpontja: 10 óra 2 perc)
|
Jauernik István |
Jegyzőkönyvvezető: Földi Erika