ÖTB-22/2007.
ÖTB-42/2006-2010.
az Országgyűlés Önkormányzati és területfejlesztési bizottságának
2007. október 24-én, szerdán, 9 óra 38 perckor
a Képviselői Irodaház II. számú tanácstermében
megtartott üléséről
Tartalomjegyzék
Napirendi javaslat*
Az ülés résztvevői*
A bizottság részéről*
Megjelent*
Helyettesítési megbízást adott*
Meghívottak részéről*
Hozzászólók*
Elnöki bevezető*
A napirendi javaslat elfogadása*
A Magyar Köztársaság 2008. évi költségvetéséről szóló törvényjavaslat (T/3860. szám) (Általános vita)*
Az Állami Számvevőszék véleménye a Magyar Köztársaság 2008. évi költségvetési javaslatáról (T/3860/1. szám)*
Dr. Varga Sándor (Pénzügyminisztérium) kiegészítése*
Dr. Lóránt Zoltán (Állami Számvevőszék) kiegészítése*
Dr. Vigvári András (Állami Számvevőszék) kiegészítése*
Kérdések*
Dr. Varga Sándor (Pénzügyminisztérium) válaszai*
Rozsi Éva Judit (Pénzügyminisztérium) kiegészítése*
Szelényi György (Pénzügyminisztérium) válaszai*
Dr. Lóránt Zoltán (Állami Számvevőszék) válaszai*
Peresztegi Gergely (Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium) válaszai*
Vélemények*
Szabó Gellért (Magyar Faluszövetség) véleménye*
Döntés az általános vitára való alkalmasságról*
A Magyar Köztársaság 2006. évi költségvetésének végrehajtásáról szóló törvényjavaslat (T/3578. szám) (A bizottság feladatkörébe tartozó kapcsolódó módosító javaslatok megvitatása)*
A Magyar Köztársaság 2007. évi költségvetéséről szóló 2006. évi CXXVII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat (T/4093. szám) (Általános vita)*
Szelényi György (Pénzügyminisztérium) szóbeli kiegészítése*
A Magyar Köztársaság 2008. évi költségvetését megalapozó egyes törvények módosításáról szóló törvényjavaslat (T/4009. szám) (Általános vita)*
Szelényi György (Pénzügyminisztérium) szóbeli előterjesztése*
Egyes adótörvények módosításáról szóló törvényjavaslat (T/3892. szám) (A bizottság feladatkörébe tartozó módosító javaslatok megvitatása)*
Az általános forgalmi adóról szóló törvényjavaslat (T/3892. szám) (A bizottság feladatkörbe tartozó módosító javaslatok megvitatása)*
A Tisza-völgy árvízi biztonságának növelését, valamint az érintett térség terület- és vidékfejlesztését szolgáló program (a Vásárhelyi-terv továbbfejlesztése) közérdekűségéről és megvalósításáról szóló 2004. évi LXVII. törvény, valamint a vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat (T/3895. szám) (A bizottság feladatkörébe tartozó módosító javaslatok megvitatása)*
Egyebek*
b) Az Állami Számvevőszék véleménye a Magyar Köztársaság 2008. évi költségvetési javaslatáról (3860/1. szám)
Elnököl: Jauernik István (MSZP), a bizottság elnöke
Dr. Kovács Zoltán (Fidesz), a bizottság alelnöke
Balogh József (MSZP), a bizottság alelnöke
Szabó György (MSZP), a bizottság alelnöke
Dr. Balogh László (MSZP)
Dr. Buzás Péter (MSZP)
Ecsődi László (MSZP)
Gy. Németh Erzsébet (MSZP)
Dr. Ipkovich György (MSZP)
Pál Tibor (MSZP)
Papp József (MSZP)
Varju László (MSZP)
Warvasovszky Tihamér (MSZP)
Gulyás József (SZDSZ)
Bebes István (Fidesz)
Dr. Bóka István (Fidesz)
Erdős Norbert (Fidesz)
Horváth István (Fidesz)
Dr. Ódor Ferenc (Fidesz)
Tasó László (Fidesz)
Dr. Tilki Attila (Fidesz)
Vigh László (Fidesz)
Helyettesítési megbízást adott
Dr. Lóránt Zoltán főigazgató (Állami Számvevőszék)
Dr. Vigvári András tudományos tanácsadó (Állami Számvevőszék)
Dr. Varga Sándor főosztályvezető (Pénzügyminisztérium)
Rozsi Éva Judit főosztályvezető-helyettes (Pénzügyminisztérium)
Szabó Gellért elnök (Magyar Faluszövetség)
Szelényi György főosztályvezető-helyettes (Pénzügyminisztérium)
Peresztegi Gergely főosztályvezető-helyettes (Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium)
Kanyó Lóránt főosztályvezető-helyettes (Pénzügyminisztérium)
Csákiné Fodor Anna vezető főtanácsos (Pénzügyminisztérium)
Barabás Ákos szakmai tanácsadó (Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium)
(Az ülés kezdetének időpontja: 9 óra 38 perc)
JAUERNIK ISTVÁN (MSZP), az Önkormányzati és területfejlesztési bizottság elnöke, a továbbiakban ELNÖK: Jó napot kívánok! Tisztelettel köszöntöm az Önkormányzati és területfejlesztési bizottság mai ülésén megjelent hölgyeket, urakat. A bizottságunk határozatképes. A bizottság ülését megnyitom.
Tizenkét képviselő bizottsági tag személyesen van jelen, nyolc képviselőtársunk pedig megbízást adott a helyettesítésére.
A napirendi javaslat elfogadása
Képviselőtársaim írásban a múlt hét végén megkapták a mai ülésünk napirendi javaslatát. Ettől eltérő javaslat nem érkezett, így ezt teszem föl szavazásra. Ezek szerint hét napirendi pontot tárgyaljunk meg a mai napon. Kérdezem a bizottság tagjait, egyetértenek-e ezzel, hogy a mai munkát így folytassuk. Aki igen, kézfelemeléssel jelezze. (Szavazás.) Köszönöm szépen. Megállapítom, hogy a bizottságunk eszerint fogadta el a mai ülés napirendi pontjait.
Elsőként megtárgyaljuk a Magyar Köztársaság 2008. évi költségvetéséről szóló T/3860. számú törvényjavaslatot. Általános vitára való alkalmasságról kell döntenünk. Ezzel együtt tárgyaljuk az Állami Számvevőszék véleményét a Magyar Köztársaság 2008. évi költségvetési javaslatáról, és ennek részeként tárgyaljuk az értékelő tanulmányt, amely készült a 2008. évi költségvetési törvényjavaslat makrogazdasági megalapozottságának néhány összefüggéséről, ezen címmel képviselőtársaim megkapták. (Szabó György megérkezik az ülésre.)
Tisztelettel köszöntöm a napirendi pont tárgyalásánál dr. Lóránt Zoltán főigazgató urat az Állami Számvevőszék részéről, Vigvári András urat, aki szintén az Állami Számvevőszék részéről érkezett és majd a tanulmánnyal kapcsolatban lesz segítségünkre. Köszöntöm a Pénzügyminisztérium részéről Varga Sándor főosztályvezető urat és Rozsi É. Judit főosztályvezető-helyettes asszonyt, az ÖTM részéről Peresztegi Gergely főosztályvezető-helyettes urat és Szelényi Györgyöt is, aki a Pénzügyminisztériumból ennél és a következő napirendi pontnál is segítségünkre lesz. A Magyar Faluszövetség részéről Szabó Gellért úr és dr. Török Zoltán jelzett. Nem tudom, itt vannak-e. (Szabó Gellért jelentkezik.) Amennyiben majd szót kérnek, akkor kérem, hogy jelezzék, hogy a bizottság efelől dönthessen.
Általános vitára való alkalmasságról kell döntenünk. Tisztelt Bizottság! A mai ülést azért halasztottuk így az általános vita parlamenti megkezdése előtti utolsó napra, hogy legyen lehetősége mindenkinek alaposan felkészülni. Remélem, volt lehetősége mindenkinek.
Úgy tudom, szóbeli kiegészítést a Pénzügyminisztérium a kormány nevében tesz, és az ÁSZ is készült. Először Varga Sándor úrnak adom meg a szót. Tessék parancsolni!
Dr. Varga Sándor (Pénzügyminisztérium) kiegészítése
DR. VARGA SÁNDOR (Pénzügyminisztérium): Én is tisztelettel köszöntök mindenkit.
Az önkormányzati 2008-as lehetőségek is, miként az államháztartás egésze, a makrogazdaság feltételeire épülne. Néhány szót ezekről. A gazdasági növekedés idei megtorpanását követően 2008-ra 2,8 százalékos növekedést várunk, miként ennek további gyorsulását 2009-re, 2010-re, '11-re, ahol már 4-5 százalék közötti növekedési remény is megfogalmazódik.
A belföldi fölhasználásban természetesen minden évben jóval el kell maradni a megtermelt GDP növekedésétől, differenciáltan természetesen a háztartások fogyasztásánál, a közösségi fogyasztásban és a beruházások tekintetében. A háztartások vagy lakosság fogyasztásában az idei volumencsökkenést követően jövőre már egy nagyon pici elmozdulás látható, a közszférában reálértéktartással, a versenyszférában reálérték fölötti növekedéssel a fogyasztásban, hogy aztán az azt követő években 1,5-2 százalékos volumennövekedéssel is tudjunk már számolni. A közösségi fogyasztásban nemcsak az idei 4 százalék csökkenés, hogy mondjam, ró súlyos terhet az államháztartás szereplőire, hanem még közel ugyanekkora volumencsökkenéssel kellett számolni 2008-ra is. 2009-től még alig érezhető, de már 1, és aztán később 1-2 százalék közötti volumennövekedéssel számoltunk.
A gazdaság motorja az export és a beruházások. Az exportban a következő években 10 százalék fölötti növekedést tervezünk, és ettől 1-2 százalékponttal el kell maradjon az import bővülése, mert hiszen így tudunk többletet felhalmozni, még egyszer mondom, a gazdaság élénkítése érdekében, miként a fenntartható növekedésnek az is záloga, hogy a beruházások is a GDP növekedését meghaladó mértékben bővüljenek 2008-ban 4,2 százalékkal, aztán a következő években 7 százalék körüli mértékkel.
Reméljük, hogy az alkalmazottak számában az idei csökkenés az utolsó év e tekintetben, és azt követően a következő évtől lassú alkalmazottiszám-növekedés tud megvalósulni.
A fogyasztói áremelkedés idén sajnos csúcsokat dönget, a 7,5 százalék bizony meghaladja a várakozásainkat az élelmiszerár-emelés, a mezőgazdasági körülmények miatt. Úgy látszik, úgy látják a prognosztizálók, hogy jövő nyárig tart az élelmiszerárak növekedése, azt követően talán megáll, és így már 2008-ra csak 4,5 százalékos áremelkedést lehet az év egészében prognosztizálni, hogy aztán 2008-ra már azt követően az EU-kritériumoknak megfelelően 3 százalék alá menjen.
Az államháztartás hiányában idén a konvergenciaprogramhoz képest is kevesebbet, 6,4 százalékot produkál az államháztartás egésze, hogy aztán erről szintén a konvergenciaprogramhoz képest is kevesebbre, 4,1 százalékra menjünk le 2008-ban, hogy aztán itt is mihamarabb megcélozzuk az államháztartás hiánya tekintetében tehát a 3 százalékos mértéket.
Az államháztartás egészében ezek a makrofeltételek nem nyitottak nagy teret sok prioritás kitűzésére. A prioritások között ismét a nyugdíjak reálértékének nemcsak megőrzése, hanem javítása szerepel, és az összes kapcsolódó családtámogatás, szociális támogatás. Az EU-val kapcsolatos kötelezettségeinknél részben a befizetés 205 milliárd forint körüli összege, részben pedig a hazai társfinanszírozás az, ahol átlag feletti a növekedés annak érdekében, hogy le tudjuk hívni azt a 600 milliárd forint EU-támogatást, ami a költségvetésen keresztül megy, amely szintén a gazdaság motorja tud lenni 2008-ban meg majd a következő években is. (Pál Tibor megérkezik az ülésre.)
Átlag feletti a kiadás és így a támogatásnövekedés is az ellenőrzési szervezetek megerősítése terén, APEH, VPOP és a Magyar Államkincstár is ezek közé tartozik, ahol az idei évben elkezdődött egy létszámnövekedés, és annak a kiadásbővülése még a következő évre is átterjed. (Horváth István megérkezik az ülésre.)
Az államháztartás egészére érvényes, így az önkormányzati alrendszerre is a keresetek alakulásával kapcsolatos célkitűzés. Folynak az érdekegyeztető tárgyalások. A kormány azt tűzte célul, hogy a fogyasztásban, tehát az államháztartás egészében egy reálértéktartás valósuljon meg, magyarul egy 4,5 százalékos nominális növekedés a cél a közszférában. Ezt többféle módon lehet elérni. Okosabbak néhány hét múlva leszünk, de az már most is látszik, hogy 2008-ra az személyi jövedelemadó-adójóváíráshoz átlagosan 1 százalékos növekedést - ez a 90 és a 200 ezer forint közötti bértartományban lényegesen nagyobb nettó jövedelem -, nettó bérnövekedést, nettó keresetnövekedést hoz. Épp ezért folynak az egyezkedések, hogy az adójóváírás, a minimálbér-korrekció hatását hogyan lehet a többi területen is kiegyenlíteni erre a bizonyos 4,5 százalékra. Most éppen az látszik, hogy talán a szakszervezetek a kétheti átlagkereset általános pótlólagos kifizetéséhez ragaszkodnak.
Félreértéseket tisztázandó mindenütt elmondjuk, és itt is hadd jelezzem, hogy az idei évben is és a következő évben is van egy alapeset a 13. havi bérnél. (Dr. Ipkovich György megérkezik az ülésre.) Tudniillik az idei évben is másfél havi 13. havi van, és ennek folyományaként a következő évben is, 2008-ban is másfél havi 13. havi lenne, hiszen januárban megkapják az államháztartás munkavállalói a második felét a két hétnek, a 13. havinak a második felét, két hetet, és egész évben januártól decemberig pedig lenne a 2009-es 13. havinak az előrehozatala. De ez még nem hoz semmiféle növekedést, hiszen ahogy említettem, idén is ekkora meg jövőre is akkora lenne. Ehhez képest kérték a szakszervezetek a már korábban megkötött bérmegállapodásban, hogy legyen plusz két hét, magyarul ez azt jelentené, hogy jövőre kéthavi 13. havi van. Majd eldőlnek ezek. Mindenesetre a központi céltartalékban szerepel jelenleg is a januári kéthetinek a forrása, meg szerepel a 4,5 százalék bérfejlesztéshez szükséges kiegészítésnek, az adójóváíráson kívüli kiegészítésnek a forrása; ez önkormányzati területen mintegy 40 milliárd forint lesz.
Az önkormányzati számokra áttérve, 2008-ra, miként már 2007-re is, együtt mutatjuk be a központi költségvetési kapcsolatokból származó források - állami támogatás, személyi jövedelemadó - alakulását az EU-ból származó forrásokkal, azokhoz kapcsolódó hazai társfinanszírozással. Erre több okból szükség van. Ha egyszer 200 milliárddal bemegyünk az EU-ba, akkor nyilván amit onnan kapunk, az valós forrás, valahol az is a magyar adófizetők pénze áttételesen, meg bizonyos forráscserék is megzavarják az összehasonlítást, hiszen most éppen 50 milliárd forint metrótámogatás kivonul az önkormányzati támogatások közül és átmegy az EU-támogatások közé. Azt gondolom, több más mellett ezek egyértelműen indokolják, hogy miért kezeljük együtt ezeket a tételeket, amikor bemutatjuk az önkormányzatok támogatását. (Gulyás József megérkezik az ülésre.)
Említettem, hogy 40 milliárd forint várható a céltartalékból a bérforrásokhoz. Ha ezt is figyelembe vesszük, akkor egy 5,3 százalékos növekedést látunk, prognosztizálunk a helyi önkormányzatok támogatásában. Még egy körülményt meg kell említeni. Az 5,3 százalék akkor mutatható ki, ha egy szükséges báziskorrekciót is végrehajtunk, hiszen a pedagógusoknál a két óra kötelezőóraszám-emelés hatása tanévre érvényes, idén szeptember 1-jétől indult. Azt látjuk, hogy az önkormányzatok az idén megtették azokat a lépéseket, amelyek ebből fakadnak. Mi ugyan egy kicsivel több létszámcsökkenéssel számoltunk, tízezer álláshely-megszűnéssel, most úgy látszik, hogy nyolcezer álláshely szűnik meg a közoktatásban. Magyarul az ehhez szükséges intézkedések megszülettek, még egyszer 2008-ban ez nem hoz, hogy úgy mondjam, restrikciót. A báziskorrekció tehát azt jelenti, hogy a 2008-ra áthúzódó 26,4 milliárd forintot is évesítjük, így tesszük a két évet összehasonlíthatóvá, és így adódik ez a bizonyos 5,3 százalékos növekedés.
Néhány szót az egyes ágazatokról valóban csak címszavakban. A szociális ágazati kiadások súlya évről évre nő, ahogy az élethelyzet alakul az egyes társadalmi csoportokban, 7,9 milliárd forinttal több. Ez 4,9 százalékos növekedés a nyugdíjakkal arányosan, ahogy említettem, a szociális támogatásra jut.
A szociális törvény módosításával összhangban alakulnak a szociális alapszolgáltatási támogatások. Azt a filozófiát követve vagy segítve, hogy az idős polgár maradjon a településen, ameddig csak lehet - nem kell nyilván indokolnom a szociális törvényt -, ezt segítendő az alapszolgáltatási támogatásoknál, jelesül a házi segítségnyújtásnál, étkeztetésnél egy olyan differenciált támogatási normatívarendszer vezetődik be, ahol elvárások szerint érdekeltté kell váljon a település önkormányzata, hogy az alacsonyabb jövedelműeket is minél nagyobb számban ott a településen lássanak el ezekkel a szolgáltatásokkal. Ha szükséges, akkor részleteibe is belemegyünk. Ugyanez a differenciált normatívarendszer megjelenik az időskorúak szociális otthonánál is, jobban összekötve a jövedelmi helyzettel.
A szociális területen bővülést jelent, hogy már az eredeti előirányzatok között megjelenik a nyári gyerekétkeztetés támogatása 1,2 milliárd forinttal. Az elmúlt években, miként az idén is, erre pótelőirányzatot kapott az önkormányzati terület. Most ez az előirányzatba is beépül. Az ötödikesek is immár, akik szociális kedvezményben részesülnek, ingyen jutnak az étkeztetéshez. Ez azt jelenti, hogy az óvodások, alsó tagozatosok után megy tovább ez a rendszer úgymond felmenő rendszerben, és most elérte az ötödikeseket.
Az oktatási területről csak címszavakban szintén néhány szót. A nyári közoktatási törvénymódosítás hozott többletfeladatokat vagy visszahozott feladatokat, talán így is lehetne mondani, hiszen a sajátos nevelési igényű tanulóknál mi egy szigorítást korábban elgondoltunk és már annak megfelelően terveztünk, az alapfokú művészetoktatásban hasonlóképpen. Ezek nemhogy bejöttek, hanem inkább bővültek itt az ellátási kötelezettségek, miként elindul az óvodások teljes körű ellátása az elfogadott törvény szerint felmenő rendszerben. E három úgymond új feladatra 3,5 milliárd forint pótlólagos támogatás beépült a közoktatási számokba.
A közoktatási teljesítménymutató elindult az idén szeptember 1-jétől. Ez felmenő rendszerben hoz szigorítást, de mi, Pénzügyminisztérium, kormány, emiatt egyetlen egy fillért nem javasolunk, javasoltunk kiemelni az önkormányzati támogatások közül. Az így megtakarítódó pénz tud szolgálni a korábbi közoktatási törvénymódosítások felmenő rendszerű bevezetésére. Most 2008. szeptember 1-jétől bővülne a közoktatási teljesítménymutatóval érintett kör, hiszen az óvoda, általános iskola és a középiskola után immár kiterjed az alapfokú művészetoktatásra, kicsit differenciáltan a kollégiumra és a napközi otthoni ellátásra. Itt is differenciált a kép az egyes területeken. Ha indokolt, ha szükséges, akkor ennek részleteit is kibontjuk.
A kistérségi támogatások, hogy úgy mondjam, elindult rendszere 2008-ban folytatódik tovább. Egy-két területen lehet esetleg vagy szükséges esetleg kiemelni dolgokat. A szociális ellátásban 2008-tól az étkeztetés is támogatott feladat, erre pótlólagos forrást is ide átcsoportosítottunk. 2009-től a közösségi ellátás és a támogató szolgáltatás nem lesz része a választható és a támogatható feladatoknak, összhangban a szociális törvény változásával, de már itt jelezzük, hogy akkor itt az átállás mindenki számára egyértelmű legyen.
A mozgókönyvtári támogatás a kistérségi rendszeren belül kiterjed közművelődési feladatokra, ez a támogatás tudniillik igénybe vehető vagy fölhasználható olyan átalakításhoz, bővítéshez, amely lehetővé teszi, hogy a könyvtári szolgáltató helyiség egyben közösségi színtérként is működhessen, logisztikai bibliobusz feladatokra is fölhasználható.
A fejlesztési támogatások rendszerében nincs nagy elmozdulás. Újra 200 millió forint van céltámogatásokra. Címzett támogatások természetesen már 2007-ben sincsenek, 2008-ban sincsenek. 2008-ra viszont változás, hogy a központosított előirányzatok között megjelenik egy 3,5 milliárd forintos tétel közösségi buszbeszerzésre, körjegyzőségek tárgyi feltételeinek javítására meg közös iskolák feltételeinek javítására.
Az EU Önerő Alap 50 százalékkal nő 10 milliárdról 15 milliárd forintra. Szigorodik picit az igénybevételi feltétel, hiszen az elmaradt térségek jelentenek egyértelmű kiemelést. Ha erről is részletekbe szükséges bocsátkozni, akkor majd kérem Peresztegi Gergely kollegámat.
Még egy dolog, egy 500 milliárd forintos tétel eredetileg úgy volt, hogy itt lesz a központosított előirányzatok között, aztán olyan döntés született, hogy innen új pótlólagos támogatásként átkerül az NFÜ-höz, az integrációs fejezetbe. Ennek célja, hogy azon EU-támogatott beruházásoknál, amelyek derogációval érintettek - főképpen a szennyvíztisztító, -elvezető művekre gondolunk, de a hulladéklerakók is, és az egészséges ivóvízellátásra természetesen -, ahol az EU által befogadott költségek között nem szerepelnek az úgynevezett megtérülők, viszont a megtérülő részre is szükséges önerőt felmutatni az önkormányzatnak, ehhez az önerőhöz egy MFB-hitelkonstrukció tud majd segítséget nyújtani. Ötéves türelmi idővel és 80 százalékos kamattámogatással lehet igénybe venni ezt a hitelt.
Néhány dolgot szerettem volna csak kiemelni a változások, jellemzők közül. Ha szükség van, akkor természetesen belemegyünk még további részletekbe. Kérem a tisztelt bizottságot, hogy támogassa az általános vitára való alkalmasságát a törvényjavaslatnak. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Dr. Lóránt Zoltán főigazgató úré a szó.
Dr. Lóránt Zoltán (Állami Számvevőszék) kiegészítése
DR. LÓRÁNT ZOLTÁN (Állami Számvevőszék): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Bizottság! Az ÁSZ szokásos alapossággal megkísérelte a jövő évi költségvetés összeállítását is nyomon követni. A jó munkakapcsolat eredményeképpen van itt ez az eposzi kellékekkel ellátott kötetünk is, és ezt újszerűen megpróbáljuk egy értékelő makrogazdasági kitekintéssel bővíteni, amelyről Vigvári kollégám majd fog szólni pár szót, ha meg tetszenek engedni.
Ha megengednék, rövid szóbeli kiegészítésemben elsősorban az alrendszert érintő kockázati tényezőkre hívnám fel a figyelmet. (Gy. Németh Erzsébet megérkezik az ülésre.) Ezen belül is arra, hogy a 2008. évre sem tartalmaz a költségvetés az önkormányzati alrendszer vonatkozásában a forrásszabályozásban alapvető változásokat, amelyeket egyébként egy kormányhatározat előírt volna, hogy ezt nézzék meg. Mint ahogy a főosztályvezető úr is említette, részletszabályozásokban célzottabb, ésszerűbb feladatellátás ösztönzésére történnek kísérletek. Őszintén bízunk benne, hogy ez ésszerűbb gazdálkodást is eredményez.
Mint ahogy említettem, kockázati tényezők. Ha meg tetszenek figyelni, mindaz, amit bevezetésképpen az államháztartás egészéről hallottunk, az igaz, de ha ezeket a számokat nagyságrendileg kezeljük, akkor a most bérrel együtt mintegy 5,3, bér nélkül mintegy 4,7 százalékos növekmény mögött viszont az van, hogy az állami közvetlen támogatások és hozzájárulások, amelyek a közfeladat-ellátást volna hivatottak szolgálni, az összbevételeken belül közel 4 százalékponttal csökkennek. Ezt azért tartjuk kockázati tényezőnek, jelentősnek, mert az elmúlt években a közalkalmazotti bérfejlesztésekre az önkormányzatok ugyan a megfelelő forrásokat nem kapták meg és az egyéb bevételekből kellett kigazdálkodni. Ugyanakkor ha a rendszer egészét megvizsgáljuk, a bér és közteher az össz, most az önkormányzat egészét veszem, mintegy 1500 milliárd forint a bér és közteher. Tehát a közel 13000 költségvetési intézmény egy bérarányos működési feltételek között gondolkodik és működik, ebből adódóan ez a bérfeszültség egyéb problémákat indukál, magyarul a közfeladatnak a minőségi színvonalú ellátását is veszélyezteti. Itt jegyzem meg, hogy külön problémát okoz a közoktatási törvénynek ez a teljesítménymutatós része, mert mint ahogy a főosztályvezető úr is kitért arra, az ez évi várható hatások enyhén szólva nem teljesülnek, ebből adódóan a 2008. év egésze is veszélyeztetett.
A másik fő gondolatom az, hogy nagyon örülünk annak, hogy az EU-s támogatások forrásként is bevonásra kerülnek és a fejlesztési célkitűzéseket fogja erősíteni. Igen ám, csak sajnálattal jelentem önöknek, hogy alapvetően nem találunk két dolognál... Helyesbítek, alapvetően két problémát látunk itt kockázattényezőnek. Ha az ez évi 140 milliárd forintos előirányzatból indulunk ki, ami ez évben van, annak alig 5 százaléka teljesült 2007 folyamán. Tehát magyarul itt valami probléma van, azt még vizsgálattal nem tudom alátámasztani, hogy saját forrás hiánya vagy egyszerűen egy programcsúszás eredménye, de úgy tűnik, hogy az ez évi teljesítés nem teljesülhet. Ha az ez évi nem teljesülhet, akkor hiába ígérünk jövő évre ebben egy pótlólagos lehetőséget, ha a saját forrás vagy egyéb veszélye folytán ez megkérdőjelezhető.
Más kérdés - és az előbb itt hagytam abba a gondolatomat -, hogy hatástanulmánnyal nem látjuk megalapozottnak ezen beruházási projekteknek a működési, fenntartási költségvonzatát. Ez viszont visszahathat megint majd a költségvetési gazdálkodás egészére. Itt jegyzem meg azt is, hogy ez évben a megyei önkormányzatokra jellemzően óriási nagy mértékű kötvénykibocsátásba kezdtek pont az intézményfenntartó szerepnek a közfeladat-ellátása miatt. Ha ez viszont igaz, akkor a saját forrás ilyen irányú beszűkülése veszélyeztetheti az EU-s támogatások felhasználását. Tehát ezt mindenféleképpen kockázati tényezőként kell megemlíteni.
A működési bevételeknél, ha tetszenek látni, a Pénzügyminisztérium 13,8 százalékos növekménnyel számol országosan, ezen belül is meghatározza az iparűzési adó arányait. Valószínűleg tartjuk, hogy ez egy olyan kockázati tényező, amelynek a feszítettsége folytán ez a forrás nem biztos, hogy rendelkezésre fog állni az önkormányzatok egészére. Tehát ezt mindenféleképpen kell hogy hangsúlyozzam.
Említette a főosztályvezető úr is - és az EU-csatlakozási szerződésben is kötelezettséget vállaltunk -, hogy 2012-ig a szennyvízelvezetés, -tisztítás ágazatban jelentős beruházási vállalásunk van. Ennek a teljesítése viszont, ezen források megléte 2008-ra, 2009-re, 2010-re is kitekintéssel jó volna, ha látható volt, és ezt megint veszélyeztetett területnek látjuk. Nem beszélve arról, hogy a címzett beruházásoknál, mint ahogy megint kitért a főosztályvezető úr, az eü-ágazatban a 200 milliós gép-, műszerbeszerzésen kívül egyéb program nem indul. Tehát akkor itt a közfeladat-ellátásnak ez az oldala is sajnos veszélyeztetve van.
Ebből adódóan mi úgy látjuk, hogy abban az esetben teljesíthető az önkormányzati alrendszerben a költségvetés, ha az önkormányzatok továbbra is még takarékosabban gazdálkodnak, azzal a lehetőséggel, amely a gazdálkodás racionalizálásában van és a vagyon hasznosításában van, akkor a jelentős, még egyszer aláhúzom, 13500 költségvetési intézményt, a közfeladat-ellátásra alakult intézményi kört tudja üzemeltetni. Ennyit kívántam elmondani. Szívesen állok rendelkezésre, ha van kérdés.
Engedtessék meg akkor, hogy a kollégám a makrogazdasági pályáról néhány gondolatot elmondjon. Köszönöm.
ELNÖK: Vigvári úr?
Dr. Vigvári András (Állami Számvevőszék) kiegészítése
DR. VIGVÁRI ANDRÁS (Állami Számvevőszék): Tisztelt Bizottság! Engedjék meg, hogy a makrogazdasági tanulmánnyal kapcsolatosan néhány konkrét bevezető megjegyzést tegyek.
Az első tulajdonképpen azzal kapcsolatos, hogy ez egy kísérleti projekt, ha úgy tetszik. Azt próbáltuk bemutatni, azt próbáltuk modellezni, hogy ha a költségvetési fegyelmet elősegítő, biztosító, felvigyázó valamilyen független szervezet létre fog jönni, akkor nagyjából neki milyen típusú szakmai jellegű tevékenységet kellene folytatni. Tulajdonképpen ezért a tanulmány egy kockázati és hatásvizsgálati témakör, illetve módszerek köré csoportosítva próbálta górcső alá venni a költségvetési törvényjavaslatot.
Nyilvánvaló, hogy a rendelkezési idő és erőforrások nem voltak arra alkalmasak, hogy egy teljes körű képet adjunk, tehát ha úgy tetszik, bizonyos olyan területeket választottunk ki, amelyeket fontosnak gondolunk, amelyről úgy gondoljuk, hogy mélyebb elemzése segíti a törvényhozást a megalapozott döntések meghozatalában. Ezzel kapcsolatosan szeretném kérni is azt, hogy amennyiben remélhetően a képviselő uraknak, hölgyeknek van javaslatuk egy ilyen típusú munka szempontjainak további gazdagítására, akkor ezt akár a mostani ülésen, akár az intézet, illetve a Számvevőszék vezetése a későbbiekben is örömmel venné.
A tanulmány megállapításaival kapcsolatosan három területet emelnék ki, és ezzel nagyon gyorsan átugorva rátérnék néhány konkrét kérdésre. Az egyik, ami elég sok vitát szokott kiváltani, a gazdasági növekedéssel kapcsolatos álláspontunk. (Dr. Tilki Attila megérkezik az ülésre.) Hozzáteszem, hogy itt mi kockázatelemzéssel foglalkoztunk. Rendkívül sok szakértő véleményét elolvasva, kikérve, konzultálva és a saját elemzéseink alapján is tulajdonképpen mi azt gondoljuk, hogy a középtávú gazdasági növekedési előirányzatokkal kapcsolatos kockázat abban rejlik, hogy egyfelől az élénküléssel kapcsolatos feltételezések nem számolnak azzal, hogy tulajdonképpen a mögöttünk lévő és talán még a mostani időszak is a gazdasági növekedés szempontjából rendkívül kedvező külgazdasági feltételek mellett zajlott le. Tehát nagyon nehéz azt feltételezni, hogy ennél jobb külgazdasági feltételek lesznek. Nem nagy kockázat azt állítani, hogy valószínűleg romlani fognak ezek a külgazdasági feltételek. Tehát a külgazdasági feltételek oldaláról, másrészt pedig a 2007-2008. évi reálfolyamatokról, különös tekintettel a beruházási és a beruházások összetételével kapcsolatos folyamatok alapján mondjuk azt, hogy azok a számok, amelyek a költségvetési törvényjavaslatban előretekintően három évre növekedésre vonatkoznak, ezek legalábbis kockázatosak.
Rátérve a szűkebb témára, a bizottságot talán közvetlenebbül foglalkoztató témára, ez az önkormányzatokkal kapcsolatos ügyek. Itt tulajdonképpen egy kockázati tényezőt emeltünk ki nagyon hangsúlyosan. Azt mondtuk, azt állítja a tanulmány, hogy az önkormányzati szektorban növekvő módon fognak megjelenni és már növekvő módon benne vannak a fiskális rendszer egészének kockázatai, és ha úgy tetszik, egy korábbi, viszonylag kényelmes helyzetből az önkormányzati rendszer abból a szempontból is kockázatos területté válik, hogy a maastrichti konvergenciakritériumok teljesülése szempontjából, a költségvetés hosszú távú fenntarthatósága szempontjából növekvő kockázatot mutat. Itt sok mindent ki lehetne emelni, én egy dolgot emelnék ki, ez az adósságállomány növekedése, az önkormányzati adósságállomány növekedése. Természetesen elemzőként nyilván tudjuk azt, hogy ezt különböző viszonyítási alapokkal nagyon sokféle színben föl lehet tüntetni.
Mindenképpen azt szeretnénk itt megjegyezni, hogy az első, nagyon fontos megállapításunk, hogy úgy tűnik, ez a növekedés - és ezt vizsgáltuk az NFÜ adatai alapján - nem az EU-s forrásabszorpcióval függ össze kizárólagosan, sőt megkockáztatom, hogy kisebb mértékben van ezzel összefüggésben.
A másik nagyon lényeges dolog, hogy úgy gondoljuk, hogy a törvényjavaslat általános indokolására vonatkozó feltételezés, amely arra vonatkozik, hogy nagyjából 2007 végére mekkora lesz az önkormányzati rendszer adósságállománya, megítélésünk szerint alulbecsült. Önmagában a folyamatokból is, tehát az önkormányzati rendszer állapotából is adódik ez, de egy újabb tényező tulajdonképpen időközben fölmerült, nevezetesen az adósságkorlát várható szigorításával kapcsolatos kommunikációs zavarok előrehozott hitelfelvételeket mutatnak, tehát piaci tapasztalatok ezt mutatják.
A hitelfelvétel, adósságállomány kapcsán szeretnék egy dologra utalni, ami nagyon hangsúlyos a tanulmányunk konklúziója kapcsán. Nevezetesen, ha megnézik azokat a számokat, amelyek az általános indokolásban vagy akár az ÁSZ-véleményben vonatkoznak vagy szerepelnek az adósságállományra, és megnézik azokat a számokat, amelyeket mi közlünk ezzel kapcsolatban, akkor azt látják, hogy ezek között nem is jelentéktelen különbség van. Ez azt mutatja, hogy az államháztartás információs rendszere és a pénzügyi statisztika rendszere, mondjuk az SNA alapú pénzügyi statisztikarendszer, amivel mi operálunk, nem azt mondom, hogy ezek nincsenek köszönőviszonyban, de azért rendkívül problematikus eltéréseket mutatnak. Ez aláhúzza azt a nagyon fontos következtetést, amit a közpénzügyi tézisekben is megfogalmaztunk, hogy nagyon lényeges volna az államháztartás információs rendszerének az újragondolása.
Befejezésül, nem visszaélve a türelmükkel, egy hatásvizsgálatot folytattunk az EU-támogatások felhasználásával és ezeknek várható hatásaival kapcsolatosan. Szeretném megerősíteni ezzel kapcsolatosan főigazgató úr álláspontját, erre koncentrálok csak. Elég komoly jelek vannak arra, és az első nemzeti fejlesztési terv néhány konkrét projektjének megvizsgálása kapcsán azt látjuk, hogy a pénzügyi fenntarthatóság az önkormányzati szektorban létrejövő új kapacitások, EU-pénzből megvalósuló új kapacitások vonatkozásában legalábbis kockázatos vagy jelentős kockázatot mutat.
Köszönöm. Természetesen amennyiben kérdésük van, akkor válaszolok ezekre. Köszönöm, elnök úr.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Tisztelt Bizottság! A szóbeli kiegészítések elhangzottak. Általános vitáról kell majd döntenünk. Első körben nézzük, kérdések merültek-e föl a beterjesztett törvényjavaslattal és az ÁSZ-véleménnyel kapcsolatban. (Dr. Bóka István jelentkezik.) Bóka István képviselő úré a szó.
DR. BÓKA ISTVÁN (Fidesz): Köszönöm, elnök úr. Tisztelt Bizottság! Azt szeretném megkérdezni, hogy mi támasztja alá, hogy mert nyilván valamilyen módon az önkormányzati egyensúlyt igazolni vagy bizonyítani kell 2008-ban, tehát mi támasztja alá, milyen előzetes adatok támasztják alá, hogy az önkormányzatok saját folyó bevételei mintegy 14 százalékkal növekedni fognak 2008-ban 2007-hez képest. Ebből a helyi adóknál a 2007. évi előirányzathoz képest a 450 milliárd forint helyett 562 milliárd forint szerepel. Ha egy durva százalékszámítást végzek, ez a növekmény meghaladja a 25 százalékot. Lehet, hogy rosszul értelmezem az adatokat, de 2008-ban az egyensúlyhoz több mint 25 százalékos helyiadóbevétel-növekedéssel számol a javaslat. Ezt a dinamikus növekedést egyáltalán mi támasztja alá?
A bérre szeretnék visszatérni, mert ez mindig egy kardinális kérdés. Tehát nominálisan 4,5 százalék. 1 százalék az adójóváírás. Abból a bizonyos tartalékból a 13. havi kifizetéssel kapcsolatban kell két hetet, tehát durván fél hónapot finanszírozni. Ezen túlmenően az a bizonyos 40 milliárd forint tartalmazza a 4,5 százalékra való kiegészítésnek a teljes körű fedezetét, ha jól értem, tehát a magam számára, csak hogy le tudjam ezt fordítani.
Tisztelettel szeretném megkérdezni, hogy ez a bizonyos báziskorrekció, ami szerintem egy nagyon okos és ügyes húzás, hiszen azt mondja, hogy gyakorlatilag bázison vannak a 2008-as dolgok a 2007 évihez képest, amikor nominális értéken mégis jelentős csökkenés van és található, tehát ha azt mondjuk, hogy 2007-ben a bázis 100 forint volt, 2008-ban meg 80 forint volt a bázis, akkor a 2007-es 100 forint meg a 2008-as 80 forint gyakorlatilag összhangban van. Ha a számtanpéldát erről indítom, ha 80 forintról indítom a számtanpéldát, akkor akár egyszázalékos növekedést is nagyon könnyen ki tudok mutatni a 2008-as költségvetésben. Ha a bért hozzáadom, akkor még akár 5 százalékos növekményt is ki tudok adni. Nyilván a 100 és a 80 egy erőltetett hasonlat volt, de azért ezt szerettem volna elmondani.
Szeretném megkérdezni, hogy az önkormányzati köztestületi tűzoltóságok finanszírozása milyen módon alakul 2008-ban 2007. évhez képest. Tehát 2007-ben mennyi volt, és mennyi lesz 2008-ban az önkormányzati köztestületi tűzoltóságok költségvetési finanszírozása?
Szeretném megkérdezni, hogy a BM Önerő Alap tekintetében az új szabályozásnak mi az igazságalapja. Miért van az, hogy bizonyos kulturális programoknál kiemeljük azt, hogy BM Önerő Alapra pályázhatnak, például Pécs Európa Kulturális Fővárosa, másnál nem? A KEOP tekintetében miért van az, hogy bizonyos célokat kiemelünk, bizonyos célokat pedig nem emelünk ki? Például a hulladékgazdálkodás miért nem található ebben a rendszerben? Ez szerintem egy rendkívül fontos elérendő cél 2008-ban.
Miért csökken a jelzőrendszer alapnormatívája, hiszen eddig ösztönözték ezt a rendszert? Most beindítják az önkormányzatokat egyfelé, ezt követően pedig 25 százalékkal az alapnormatívát lecsökkentjük. Miért? Mi ennek a logikája? Lehetne gyakorlatilag mindenfajta átmeneti szabály nélkül ezt hozni.
Eddig ösztönözték a közoktatási intézmények együttműködését. Miért szűnik meg a bejáró normatíva például az általános iskolák esetében és tekintetében?
Köszönöm. Első körben ennyit szerettem volna.
ELNÖK: További kérdés? (Pál Tibor jelentkezik.) Pál Tibor képviselő úr!
PÁL TIBOR (MSZP): Köszönöm szépen. Azért is kértem szót, mert Bóka úrral van közös dolog, amit szerettem volna én is kérdezni. A tűzoltók munkaidőalap-csökkentéséből adódóan plusz kiadás terheli az önkormányzatokat. Itt a bizottság előtt már volt erről szó több alkalommal, hisz 2-2,5 milliárd forint plusz kiadást jelez, és én is úgy látom, hogy 2,2 van a költségvetésben. Csak erre szerettem volna rákérdezni, hogy jól láttam-e, hogy az, amit itt megígértünk annak idején, most idézőjelbe mondom, Tatár tábornok úrnak ígértük meg, hogy mindent megteszünk annak érdekében, hogy ennek a forrása meglegyen, ez 2,2 milliárd forintos összeg.
Lehet, hogy az elején elhangzott, akkor elnézést kérek, hogy kicsit késtem. A kérdésem az, hogy most már működik a kormányzati egyeztető az önkormányzati érdekszövetségekkel. Ott a költségvetés kapcsán hangzott-e el olyan javaslat, ami mondjuk a kormány számára megfontolandó, és a későbbiekben talán még találkozunk vele a költségvetés tárgyalásánál?
Valamint szeretném kérdezni, hogy az utak felújításával kapcsolatban két elem van, az egyik a belterületi utak, a poros utak szilárd burkolattal való ellátása. Ez 2,5 milliárd forinttal szerepel a költségvetésben, ha jól láttam. Ha jól olvastam vagy ha jól értem, akkor a szabályozás sem változik a korábbi évekhez képest. A nem bólogatás azt jelenti, hogy nem így van? Tehát úgy van, ahogy mondom? Tehát nem változik, jó. A másik pedig a felületjavítás, a kátyúzás elkerülése érdekében ez az 1 forinthoz 1 forint, valamikor így indult ez a program. Ezt nem találtam. Ha szabad kérdezni, hogy mennyivel szerepel a költségvetésben az 1 forinthoz 1 forint. Így indult ez az útfelújítási program. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Horváth István képviselő úré a szó.
HORVÁTH ISTVÁN (Fidesz): Köszönöm szépen, elnök úr. Több kérdést Bóka István képviselőtársam már föltett. Én szeretném folytatni a miértek sorát.
Szeretném megkérdezni, hogy miért szűnik meg a hozzájárulás a pedagógiai szakmai szolgáltatások igénybevételéhez. Eddig 720 forint/fő/év volt a gyermekek után. Ez a következő időszakban meg fog szűnni. Szeretném megkérdezni, hogy 2008. szeptemberétől miért csökken a kollégiumi lakhatási feltételek megteremtésének a finanszírozása, ami eddig 318 000 forint volt. Ez most lecsökkent 185 000 Ft-ra. Szeretném megkérdezni, hogy mi indokolja azt, hogy a sajátos nevelési igényű gyermekek oktatásának a finanszírozása az eddigi 464 000 forint/évről le fog csökkenni 440 000 forint/főre. Ezzel gyakorlatilag az ilyen típusú intézményeket az önkormányzatok bezárhatják.
Azt szeretném megkérdezni, ezt főosztályvezető úrtól már a Megyei Jogú Városok Szövetsége választmányi ülésén kérdeztem, hogy az adóerő-képességre vonatkozóan átgondolja-e a minisztérium, hogy ezt az adóerő-képességre vonatkozó eddigi szabályozást újragondolják, újraszabályozzák. Sok település, amely tényleg saját erejéből nagyon sokat fejleszt az ipari parkjával, illetve olyan lobbit folytat a gazdasági szférában, amelynek köszönhetően nőtt ott az iparűzési adó alapja, ezt mégse tudja gyakorlatilag érvényesíteni a költségvetésében, mert azáltal, hogy növekszik az adóerő-képessége, nagyon jelentős elvonásokat végez a kormány. Ezt igazságtalannak tartom. Nyilván ebben is kellene valamiféle különbséget tenni.
Mondjuk Dunaújvárost emelném ki, ahol a kormány mondjuk 20 milliárd forinttal támogatja egy vállalkozás letelepedését. Ha itt növekszik az adóerő-képesség, akkor azt megértem, hogy innen von el az állam, mivel a közpénzből 20 milliárd forintot fordítottak egy ipar letelepedéséhez, az többletadó, azt gondolom, lehet valóban elvonni az adóerő-képességre vonatkozóan. De például mondjuk Szekszárd esetében is 2007. január 1-jétől 2007. októberig mintegy 11 milliárd forinttal növekedett az adóalapunk a helyi gazdaságnak a helyi erőből lévő fejlesztésével, illetőleg körülbelül 200 millió forinttal növekedne a jövő évre az iparűzésiadó-bevételünk, és ebből most elvonnak 160 millió forintot azért, mert nőtt az adóerő-képességünk. Ez nem motiválja az önkormányzatok beruházását, illetve az önkormányzat lobbierejét a gazdasági szférába. Azt gondolom, hogy ez a szabályozás igazságtalan, és ezt újra kell gondolni. Tervez-e esetleg a Pénzügyminisztérium erre vonatkozóan valamiféle módosítást? Köszönöm.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Gulyás József képviselő úré a szó.
GULYÁS JÓZSEF (SZDSZ): Azt szeretném kérdezni, hogy az alapfokú művészeti oktatás minden évben egy neuralgikus pont volt a költségvetési vitában is, hogy hogyan változik, hiszen évről évre csökkent, változott folyamatosan a normatíva, illetve a normatívához való hozzáférés. Most további változás van. Ez mennyiben jelenti azt, hogy a korábbi normatívacsökkenés megáll, és tulajdonképpen a feladat finanszírozásához a források elegendőek lesznek?
ELNÖK: További kérdés? (Dr. Kovács Zoltán jelentkezik.) Kovács Zoltán alelnök úré a szó.
DR. KOVÁCS ZOLTÁN (Fidesz): Tulajdonképpen a kórházfenntartó önkormányzatok vagy a tb-kasszából, illetve a leendő több-biztosítós modell alapján részesülnek majd a jövő évben finanszírozásból. Ezt még nem látjuk, hiszen nem tudjuk, hogy milyen ajánlatokat tesznek majd a biztosítók a kórházak felé. Az viszont már most látszik, hogy ez az egyik legnagyobb kockázati tényező a kórházfenntartó önkormányzatok esetében, ezek főleg a megyei önkormányzatok, de vannak kisvárosi vagy városi kórházak is, látszik ez az elmúlt időszakban, mióta teljesítményvolumen-korlát van. Az Állami Számvevőszék egyébként utal a kockázatok között erre a tanulmányában, hogy milyen konszolidációs lehetőséget látnak, mert ami a sufficitként jelentkezik, az pont annyi, amennyi egyébként hiányzik a kórházaktól, amivel a kormány egyébként mindig dicsekedni szokott, hogy sufficites a költségvetés. Itt van egy komoly tétel, ez pedig a bérkérdés. Abban az esetben, ha a kórházak nem tudnak fizetni bért, másodlagos felelősként ott állnak majd az önkormányzatok, hiszen közalkalmazottakról van szó a kórházak esetében, és zeneszóval nyerik majd a pereket bérügyekben az ápolónők vagy akár az orvosok is. Ezzel kapcsolatban mint kockázati tényezőt ezt miként látja a PM, illetve a jelenlévők?
A fejlesztésről szólt itt az Állami Számvevőszék részéről főigazgató úr, hogy 200 milliós eü-gép, műszer az egyetlen fejlesztés, ami a költségvetésben szerepel. Nyilván a ROP-oknál lehet majd még kórházfejlesztésekről beszélni.
A másik, hogy a szociális szférában teljesen a piaci kategória felé nyomja el a rendszert a szociális törvény, tehát a bentlakásos intézmények esetében, itt már volt szó a támogató szolgálatról, vagy akár a házi segítségnyújtásról. Ez azt jelenti, hogy az állam szép lassan vonul ki ezekből a rendszerekből, hátrahagyva az önkormányzatoknak ezt a feladatot oly módon, hogy kevesebb pénzt juttat. Viszont a feladatot korábban -Bóka István utalt a jelzőszolgálatra - generálta, hogy minél több embert vonjanak be ebbe a rendszerbe, otthon tartsuk saját lakásán, kevesebb kerül, most pedig szépen kivonul ebből a rendszerből az állam. Azt gondolom, hogy ez nem egy jó irány.
Általában itt az Önkormányzati és területfejlesztési bizottság előtt nem nagyon szokott szó esni az építésügyről, hiszen az ÖTM-hez tartozik. Még az idénre sincs kiírva mondjuk a panelprogram, amely máskor azért korábban került kiírásra. Miként alakul ez a program, illetve miként alakul az ezzel kapcsolatos központi finanszírozás a 2008-as esztendőben?
Szintén az ÖTM-hez tartozik az olimpiai felkészülés. Olimpia lesz Pekingben a jövő esztendőben. Ezek annyira nem az önkormányzatokat érintik, de olyan módon érintik az önkormányzatokat, hogy azon önkormányzatok területén, ahol egy-egy sportklub vagy sportolók, élsportolók, akik az olimpiai kiküldetés várományosai, helyben is támogatottak, részben PR-szempontból, részben pedig azért, mert a mi fiúnk, mi lányunk, aki ott sportol. Ezeknek a megjelenítését nem nagyon látom a költségvetésben, hiszen az olimpia a kormányok által is mindig egy komoly PR-akció szokott lenni, főleg ha jól sikerül az olimpiai szereplés. A felkészülés egy fontos kérdés. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Most a másik oldal. (Szabó György jelentkezik.) Szabó György alelnök úr!
SZABÓ GYÖRGY (MSZP): Köszönöm szépen, elnök úr. Két kérdést szeretnék feltenni. Varga Sándor főosztályvezető úr említette az EU Önerő Alapnak az 50 százalékos növelését 2008-ban. Utalt arra is, hogy ez a hátrányos helyzetű térségek avagy települések számára lenne hozzáférhető. De itt több besorolást ismerünk: hátrányos, leghátrányosabb, sőt most már lesz egy úgynevezett kedvezményezett kör is. Szeretnék aziránt érdeklődni, hogy kistérségekre értelmezhető-e, azon belül szűkítetten vagy tág körben, illetve azok a települések, amelyek ugyan nem hátrányos helyzetű kistérségbe soroltattak, de mégis hátrányosak valamilyen szempontból, igénybe vehetik-e, és ha igen, akkor mondjuk milyen feltételekkel, illetve hogy az EU-támogatások teljes spektrumára értelmezhető-e vagy csak bizonyos beruházásokra.
A másik kérdésemet Lóránt főigazgató úrnak szeretném feltenni. Említette, hogy az idei évben előirányzott 140 milliárdos EU úgymond forrásoknak 5 százaléka került idáig kifizetésre, 5 százalék, tehát majdnem 7 milliárd forint, ha jól értettem. Itt egyrészt azt szeretném kérdezni, hogy felhasználási előirányzat volt-e vagy kötelezettségvállalási lehetőség ez a 140 milliárd forint. Másodszor hogy ez milyen adat, már úgy értem, hogy első félévi, háromnegyedévi adatnak tekinthető-e, mert nyilván az évet még nem zártuk le. A harmadik talán a legfontosabb. Ha ez ügyben konzultáltak mondjuk az NFÜ-vel, és nyilván többeknek is van erre rálátásuk, akkor mi valószínűsíthető, ha egyáltalán valószínűsíthető nagyságrend, hogy az év végéig milyen kifizetések várhatók? Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen. További kérdés? (Vigh László jelentkezik.) Vigh László képviselő úr!
VIGH LÁSZLÓ (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Hétvégén találkoztam kistelepülésen élő polgármesterekkel. Zala megye aprófalvas településszerkezet. Elmondták gondjaikat, érdeklődnek, milyen kilátásaik vannak. Elmondták, hogy gondjaik csak az óvodai és iskolai oktatás-neveléssel vannak az alulfinanszírozás végett, aztán a körjegyzőséggel, aztán a háziorvosi, védőnői szolgálattal, tehát mindazzal, ami egy kistelepülésen működik. Azt is elmondták, hogy kihasználták az összes folyószámlahitelüket, nincs olyan lehetőségük, olyan mozdítható vagyontárgyuk, amelyet eladhatnak. Érdeklődnek, 2008-ra milyen kilátásaik vannak. Az önhikis rendszer minden forrását kimerítették, egyszerűen nincs olyan lehetőség, amit még meg tudnának ragadni. Várják tőlem is és tőlünk azt az okos mondatot, azt az okos tervet, hogy mit csináljanak 2008-ban, hiszen iskoláikat nem tudják fenntartani, óvodájukat szintén nem, és már mindenféle társulást létrehoztak, ami számukra lehetséges. Érdeklődök, mit tudunk nekik ajánlani. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen. További kérdés van-e? Lezárhatom-e a kérdések sorát? (Nincs jelentkező.) Igen, akkor lezárom. Átadom a szót a válaszadásokra. Azt kérném, hogy az asztal azon a végén ülők próbálják egymás között elosztani a kérdéseket, kinek-kinek a legjobb tudása szerint. Először Varga úr, tessék parancsolni!
Dr. Varga Sándor (Pénzügyminisztérium) válaszai
DR. VARGA SÁNDOR (Pénzügyminisztérium): Meg fogjuk osztani a válaszadást, kollegáim bölcsességére is támaszkodva.
Kezdjük a saját bevételek kockázatával, én is hadd használjam ezt a kifejezést. Fölkészültünk erre, hiszen az ÁSZ-os kollegák nagyon korrekten már az ellenőrzési időszakban is jelezték, hogy ezt nem tartják túl megalapozottnak. Mi azt gondoltuk, hogy a számítások, amelyeket nemcsak a mi főosztályunk, hanem a helyi adók főosztálya végzett, alátámasztják különösen a helyi adóknál a növekedést. Talán az picit erős az ÁSZ-os kollegák részéről, hogy nem megalapozott, hiszen írásban is jeleztük, hogy milyen számokat vettünk alapul. Nemcsak az idei előirányzathoz illik vagy szükséges ilyenkor viszonyítanunk, hanem mi figyelembe vettük például a helyi adóknál az idei előirányzathoz képest már a várhatóan jelentkező mintegy 20 milliárd forintos növekedést. Ha a várhatót tekintjük alapul az iparűzési adónál is és a helyi adók egészénél is, akkor valamivel több mint 10 százalékos csak a növekedés, ezt viszont jogosnak tartjuk, nemcsak azért, mert 2007 végével megszűnnek azok a kedvezmények, amelyeket korábban az önkormányzatok nyújtottak, hanem az inflatorikus hatások 2008-ban is hatással vannak még erre a bevételre. Tehát nagyon határozottan szeretnénk azt állítani, hogy az a tájékoztató adat - szeretnénk ezt is aláhúzni -, amely a számításokban szerepel, ezt nem hagyja jóvá a parlament, az is megalapozott. Ha tévedtünk, mert a tévedés a mi előjogunk is sajnos vagy a mi tulajdonságunk is, lehetőségünk is, azt gondoljuk, hogy ezzel nem sújtunk senkit, hiszen még egyszer mondom, ez egy tájékoztató adat, ettől nem függött egyetlen egy központi támogatási szám se, hogy itt mekkora összeget szerepeltetünk a béreknél.
A béreknél, amit említettem, 40 milliárd forintot, az teljes egészében a 4,5 százalékra való kiegészítés összege. Ezért merjük növekményként is beszámítani, mert ez valódi béremelést indukál vagy ami indukálódik, annak lesz a forrása. Ez talán helyes, hogy beszámítottuk az önkormányzati növekménybe.
A bejáró normatívánál nem vigasztaló, de már az idén megszűnik, tehát itt nem új helyzetről van szó, illetve az idén se azt mondtuk, hogy megszűnt, hanem átcsoportosult a kistérségi önkormányzati támogatások rendszerébe vagy belesimult a kistérségi önkormányzati támogatási rendszerbe.
A jelzőrendszeresnél a normatívacsökkenés jelzés, hogy tudniillik 2009-től már csak akkor fogja megilletni ez a támogatás az önkormányzatokat, ha együtt lesz, igen, Bóka képviselő úr már mondja előre, a házi segítségnyújtással. Tehát már most föl kell mérnie mindenkinek, hogy együtt a kettőt majd képes lesz-e 2009-ben végezni, illetve finanszírozni. Tehát kicsit a finanszírozás eszközével adunk jelzést a rendszernek, hogy 2009-re mi várható.
Pál képviselő úr, köszönöm. Kellett volna mondanom a felvezetőben, hogy a tűzoltók immár 48 órát vannak szolgálatban 2008-ban, és az újabb két óra emelés, amely által 54 óráról most már tehát 48 óra a kötelező idő, az újabb két óracsökkentéshez rendelkezésre áll a 2,3 milliárd forintos összeg.
Nem tudom, hogy a KÖEF észrevételeiről, javaslatairól tehetek-e javaslatot, de a körünkben lévő polgármester úr, aki a KÖEF-en képviselte a saját szövetségét, talán ő beszámolhatna erről a bizottság számára.
Az 1 forint plusz 1 forint aszfaltpénz, hogy röviden fogalmazzak, 8 milliárd forinttal rendelkezésre áll. Változás ennél, miként a leghátrányosabb helyzetű fejlesztési pénzek felhasználásánál, nemcsak év közepéig, hanem év végéig lesz lehetőség a salátatörvényben bekövetkező meg a vonatkozó kormányrendeletben bekövetkező változás hatására.
Szelényi György kollegámat fogom megkérni, hogy a közoktatással kapcsolatban fölmerülő kérdésekre válaszoljon.
A kórház-konszolidációra nem látok pótlólagos forrást. Az idei többletbevételnek mind megvan már a célja, az elköltési célja. Azzal együtt is nem vagyunk oly mértékben képben, talán a szaktárca tudna erre nagyon mély választ adni.
Az olimpiai felkészülésre a szaktárca az idei évben nyert pótelőirányzatot. Mi úgy látjuk a Pénzügyminisztérium részéről, de úgy értesültem, hogy a szakma részéről is helyén van, hogy ez megfelelő alapot ad a felkészülésre.
A kistelepülések helyzetére egy gyógyírt látok, ez az összefogás, a társulási és a kistérségi összefogás. Más, hogy mondjam, menekülési útvonalat, ha helyben nem látnak más lehetőséget, csak ebben látok.
A panelprogramról Rozsi Judit kolléganőm mond néhány mondatot.
Rozsi Éva Judit (Pénzügyminisztérium) kiegészítése
ROZSI ÉVA JUDIT (Pénzügyminisztérium): Ugyan az ÖTM-nek címzett kérdés, mégis magamra vállalnám, hiszen Gergő kollégám nem feltétlenül arról a szakosztályról érkezett, én meg mint régi lakásos veszem a bátorságot, hogy erről néhány szót mondjak.
Tehát mind 2008-ban, 2009-ben és 2010-ben 10 milliárd forint áll rendelkezésre a költségvetésben külön soron immár, tehát nem belesuvasztva az általános lakástámogatásba, hanem külön soron a panelfelújításra. Való igaz, hogy az idén még nem történt meg pályázati kiírás. Dolgozunk azon, hogy egy kicsit hatékonyabban működtessük ezt az immár meglehetősen nagy pénzt. Tudniillik az a tapasztalat, hogy igazi megtakarítás, tehát energiahatékonysági szempontból értékelhető munkálatok sajnos csak elvétve voltak tapasztalhatók.
Ezért jelezném, hogy megújul a támogatási rendszer, 2008-tól teljes bizonnyal. Már vannak olyan elképzelések, hogy valamelyest növelnénk a jelenleg 400 000 forint állami részesedést. Itt egyharmad-egyharmad-egyharmad szemléletű konstrukcióról van szó, állam, önkormányzat és társasház vagy lakóközösség. Gondolkozunk azon, hogy ez az összeg egy picit nőjön, az állami támogatási rész, ugyanakkor komolyabb hatékonysági elvárásokat fogunk támasztani. Tehát a program folytatódik, és jelentősen növekednek a források, ezek majdnem - különösen 2009-től - mondhatni teljesen új pályázati források lesznek, tehát 2010-ben. Nincs annyi kötelezettségvállalás addig a rendszerben, hogy ezeket a forrásokat lekösse. 2008-ban még látni kell, hogy ez a 10 milliárd fedezetet kell biztosítson az eddigi kötelezettségvállalásoknak is, tehát valós, szabad keret, ami a döntéseket megalapozhatja, 2,5 milliárdnak néz ki pillanatnyilag, de a következő években ezek friss források, hogy így mondjam, tehát kötelezettséggel nem terheltek. Köszönöm.
Szelényi György (Pénzügyminisztérium) válaszai
SZELÉNYI GYÖRGY (Pénzügyminisztérium): Tisztelt Bizottság! Akkor közoktatás, menjünk sorban. Kollégiumi feladatok támogatása és ellátása. Fölvetődött az, hogy a durván 318 000 forintból 185 000 forint lesz. Félszavakból is értjük egymást. Jelzem azt, hogy a kollégiumi feladatoknak a támogatása azáltal, hogy bekerült a teljesítménymutatós rendszerbe, több ágon finanszírozódik. A teljesítménymutatós rendszerbe bekerülvén mint alapnormatíva a szakmával egyeztetve viszonyszámokban mintegy 132 650 forint jut az alapnormatívába, tehát teljesítménymutatós rendszerben. Ehhez jön hozzá a 185 000 forint, ami kifejezetten csak a lakhatási részt veszi figyelembe, hiszen az első rész a dolog szakmai feladatához kapcsolódott. Ez a kettő hozza vissza a kollégiumnak, ha úgy tetszik, a sima esetét.
Nyilván a dolog bonyolultabb, mert mi van akkor, ha sajátos nevelési igényű gyermekeknek a finanszírozásáról van szó? A sajátos nevelési igényű gyerekek finanszírozásánál mintegy három ágon jön be a dolog, hiszen a sajátos gyerekek támogatásánál 132 000 forinttal, ahogy mondtam az előbb, van az alapnormatíva, 185 000 forinttal a lakhatáshoz jutó rész, és azt, ami a sajátos nevelési sajátosságból következik, mintegy 368 000 forint átlagnormatívával lehet itt figyelembe venni. Ezzel összességében jön vissza az, amint a sajátos nevelési igényű gyerekeknek a kollégiumi normatívája 645 000 forint volt, amikor önmagában volt a rendszer. Tehát itt a hármat összevetve van meg ennek ez a pénze.
Továbbra is a sajátos nevelési igényű gyerekeknél maradva, ennek a finanszírozása, mint ismert, már a 2007. évi költségvetési törvény végrehajtása során most szeptembertől, a teljesítménymutatós rendszerre való átállás során alakult át, részben úgy, hogy egyik része benne van a teljesítménymutatós rendszerben. Viszont minden gyerek, legyen akármilyen, egyszer kerül figyelembevételre. Ehhez járul hozzá az, hogy sajátos nevelési igényűként mint jogcím megjelenik ennek a sajátos szakmai többlete, és ez a kettő hozza vissza azt a 420-430 000 forint körüli összeget. Azért körülit mondok, mert tudjuk, ha megnézzük a 2007. évi költségvetési törvényt, és összehasonlítjuk a korábbi megoldásokkal is, a teljesítménymutatós rendszer beépítése előtt 464 000 és 144 000 között differenciálódott a sajátos nevelésnek a súlyossága függvényében ennek egy átlagnormatíváját figyelembe véve 419-420 000-rel. Ennek megfelelően lehet figyelembe venni azt is, hogy ami a teljesítménymutatóba beépül, plusz a hozzávaló 240 000-es, ami szintén differenciálódik a sajátos nevelési igénynek a függvényével, ebből adódik az, hogy mind a 2007. évi költségvetési törvényben, mind a 2008. évi költségvetési törvényben, mindkét évben a sajátos nevelési igényre vonatkozóan mintegy 35,7 milliárd forint áll rendelkezésre egy korábbi rendszerben még egy bizonyos helyen, most pedig a két forrásból differenciáltan az előbb elmondott rendszer szerint.
Harmadik az alapfokú művészetoktatás. Az alapfokú művészeti oktatásnál az átvállalás kérdését az jelenti, hogy míg a teljesítménymutatós rendszerbe való beépülés előtt 105 000, illetve 59000 volt annak függvényében, hogy zeneművészeti ágról vagy egyéb művészeti ágról beszélünk, a teljesítménymutatós rendszerbe való beépülésnek megfelelően, ha az ismert teljesítménymutatós paraméterbe visszaszámolva megnézzük, akkor a zeneművészeti ágban mintegy 70125 forint jön ki, 25500 forint jön ki egy gyerekre, függetlenül attól, hogyan van minősítve az ellátott feladat a nem zeneművészeti ágban. A tervezett mutatószámok figyelembevételével mintegy 9,1 milliárd forint áll ilyen értelemben rendelkezésre, valamint központosított előirányzatokban annak a függvényében, hogy az adott fenntartónál az intézmény milyen fajta minősítést kap, pályázati rendszerben központosított előirányzatokban 1,4 milliárd forint áll rendelkezésre. Ez a kettő összességében ugyanazt a 10,5 milliárd forintot jelenti, mint ami korábbiakban célzottan, nevesítetten ilyen típusú direkt normatíva formájában állt rendelkezésre erre a fajta feladatellátásra.
Szeretnék még két dologról beszélni. Egyik, hogy úgy fogalmazódott meg, hogy üzletiesedik-e a szociális szféra. Túl a jelzőrendszeres házi segítségnyújtási problémán, amit itt megbeszéltünk, a másik két területen pontosan arról szól mind a szociális törvény, mind annak a végrehajtását segítő költségvetési törvényjavaslat, hogy pontosan az alapellátást szolgáló előirányzatokba kerültek azok a többletforrások beépítésre, hogy a helyi fenntartási ellátással lehessen biztosítani. Ennek megfelelően növekedett mind a szociális étkeztetés és erőteljesen a házi segítségnyújtás normatívája is.
Még egy megjegyzés, mert volt egy ilyen kérdés. A köztestületi tűzoltóságra 1393 millió forint áll rendelkezésre a fejezeti előirányzatok között, mind a 2007. évi, mind a 2008. évi költségvetésben. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Lóránt Zoltán főigazgató úr?
Dr. Lóránt Zoltán (Állami Számvevőszék) válaszai
DR. LÓRÁNT ZOLTÁN (Állami Számvevőszék): Kétperces leszek. Szabó György alelnök úrnak külön köszönöm a kérdését. Először egy bevezető mondatot. Őszintén hiszem és remélem, hogy mi számvevők nem ilyen könyökvédős ellenőrök vagyunk, hanem alapvetően feladatunk az, hogy az Országgyűlést és szakbizottságait az alrendszer folyamatairól tájékoztassuk. Ezért is mertem mondani, mert mind az intézetünkkel, mind a munkatársaimmal felfigyeltünk arra, hogy körülbelül 70 milliárd forintnál tart az ez évi kötvénykibocsátás volumene az önkormányzati alrendszerben, és ennek döntő része a megyei önkormányzatokra vonatkozóan történt meg, és az intézményfenntartó szerepkörre.
A konkrét kérdése. Még véletlenül sem szeretnék főosztályvezető úrral vitatkozni, de a tények és a számok adottak, a féléves mérlegbeszámoló adataiból mondottam. Ebben az van, hogy az EU-tól átvett pénzeszközök 2007. évi előirányzata, amit képviselő úr tetszett kérdezni, 140,7 milliárd, az ez év félévi visszatervezett 19,4 milliárd forint, tehát ami vissza lett tervezve fél évre. A tényleges tervteljesítés 6,9 milliárd forint, a várhatóra jeleznek 112 milliárdot, és a 2008. évi javaslat 190 milliárd. Tehát azt hiszem, ezek egyértelműek. Tisztelettel mondom, hogy mi egyéb államigazgatási egyeztetést ebben nem folytattunk, figyelemfelhívás.
A főosztályvezető úrral nem szeretnék vitatkozni, de remélem, hogy legyünk rossz jósok. Mit mondtunk? Hogy a működési bevételek tervezését kockázati tényezőként kell kezelni, azért és azért és azért. Megint a féléves beszámolóval aláhúzva.
A helyi adók esetében a 2007. évi előirányzat 450 milliárd, a visszatervezett 455, a félévi teljesítés 210 milliárd, de tudjuk jól, hogy magyarul ez nemcsak ebből adódik, tehát szeptember, október, ez el fog mutulni jelentősen. De amit szeretnék mondani, a várható 502, és ehelyett van viszont 562 2008. évre. Hatástanulmányt nem látunk a tekintetben, hogy mi van e mögött, hogy ténylegesen... Az más dolog, ha megnézzük, a mi ellenőrzési tapasztalatainkban a helyi adók többségénél ténylegesen van még lehetősége az önkormányzatoknak, az egy más kérdés, hogy valami oknál fogva nem tudnak vagy nem akarnak élni vele. Ilyen értelemben változatlan kockázati tényezőnek tartjuk ezt a dinamikát. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Peresztegi úr?
Peresztegi Gergely (Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium) válaszai
PERESZTEGI GERGELY (Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium): Tisztelettel köszöntök mindenkit. Önerő Alap és uniós források kapcsán szólnék néhány szót. Utalnom kell a Kormány-Önkormányzatok Egyeztető Fórumának két ülésére is, egyik júniusban volt, illetve a mostanin is miniszter úr tájékoztatást adott, illetve elfogadta az önkormányzati igényeket abban a tekintetben, hogy az uniós források esetében pályázatokat már alapvetően az önkormányzati közszolgáltatási feladatok kapcsán úgy írják ki, hogy a 10 százalékot ne haladja meg az elvárt saját erő önkormányzati oldalon. Ezért az önkormányzati EU Önerő Alap átdolgozására is sor került. Egyfelől megnőtt a forrás, a rendelkezésre álló forrás, és oda koncentrál, azokra a célokra, amelyeknél kiemelten fontos, hogy az önkormányzatok megvalósítsák azokat a beruházásokat, amelyeket céloz, gondolok itt elsősorban a derogációs projektekre. Ezért nevesítettek ezek a projektek első körben, és azon belül is elsődlegesen az ivóvíz, illetve a KEOP keretében egyes szennyvízberuházások.
Általában véve a jövedelemtermelő beruházások esetében meg fontos megemlíteni azt, hogy amennyiben a jövedelemtermelő rész a beruházás összköltségén belül meghaladja a 10 százalékot, akkor az elismert költségek, uniós támogatással elismert költségek között nincs önkormányzati elvárt önerő. Tehát ez egy fontos körülmény, ebben az esetben "csak" az el nem ismert megtérülő részt kell biztosítani az önkormányzatoknak, és ehhez nyújt még segítséget a már említett kamattámogatási rendszer is.
Fontos körülmény, amely kérdésként is megjelent, hogy kik pályázhatnak. Gyakorlatilag az ivóvíz minőségjavítása, illetve a szennyvíz esetében és a belterületi, külterületi utak fejlesztése esetében van megjelölve az a kör, amely a hátrányos helyzetű önkormányzatokat, kistérségeket jelöli. Ez azt jelenti, hogy nemcsak a kistérség, a hátrányos helyzetű kistérség, hanem a társadalmi-gazdasági, infrastrukturális szempontból elmaradott települési kör is érintett, tehát nemcsak a kistérségek, hanem az ezen kívül megjelenő önkormányzatok is természetesen, amelyek a 140/2006-os kormányrendeletben megjelennek. Tehát fontos ez is. A többcélú társulások minden tekintetben támogatottak ebben a fejlesztési célban. Azt hiszem, a végére értem. Köszönöm.
ELNÖK: Köszönjük szépen. Tisztelt Bizottság! Akkor vélemények kifejtése következik. (Vigh László jelentkezik.) Vigh képviselő úré a szó.
VIGH LÁSZLÓ (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. A kistelepülésekkel kapcsolatban hallottam egy szót, amely így hangzott, hogy összefogás, tehát ezt tudom ajánlani a kistelepüléseknek például Zala megyében. Szeretném elmondani, hogy iskoláinkat, óvodáinkat, körjegyzőségeinket és háziorvosi szolgálatunkat társulásos formában tartjuk már fenn. Mondok egy példát. Ahol negyedik ciklusban vagyok polgármester, egy kistelepülésen, 250 millió körül van a költségvetésünk, mikor kiszámoljuk, hogy alapból így tudunk működni. Ehhez körülbelül kapunk 210 milliót, tehát van egy 40 milliós hiányunk. Ha ezt az önkormányzati kört összevetjük másikkal, amelyek szintén hasonlóképpen működnek, nekik is van egy 30-40 milliós hiányuk. Ha ezekkel összefogunk, akkor szeretném kérdezni, hogy mit érünk el. Vagy a hiányt növeljük, vagy pedig megtudjuk, hogy összességében mennyi a hiánya a társulásos formában működtetett kis önkormányzatoknak. Ez nem megoldás. Szeretném elmondani, ez nem megoldás.
Ismételten mondom, a kis önkormányzatok kihasználták folyószámlahiteleiket. Ott tartanak, hogy azon gondolkodnak, hogy éjszaka lekapcsolják a közvilágítást, hogy kevesebbet kelljen fizetni. Azon gondolkodnak, hogy törvénytelenül sokkal hosszabb téli szünetet vezetnek be, hogy kevesebbet kelljen fűteni. Sorolhatnám a dolgokat, amelyeket próbálnak csinálni, hogy valahogy átvészeljék az időszakot. Csak kérdik tőlünk, hogy meddig vészeljük át ezt az időszakot, meddig tart ez a kilátástalan helyzet, és kérik tőlünk a választ. Most ezzel az egy szóval lemenni nekem vissza Zala megyébe, hogy összefogás, hát érdekesen fognak rám nézni, azt hiszem. Köszönöm.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Tisztelt Bizottság! Szabó Gellért úr jelezte, hogy szólni kíván. Annyi a házszabályi előírás, hogy a bizottságot kérdezem először, hogy hozzájárul-e ahhoz, hogy elnök úr részt vegyen a vitában. Aki igen, az kézfelemeléssel jelezze. (Szavazás.) Köszönöm szépen. Tehát a bizottság úgy döntött, hogy elnök úr részt vehet a vitában. Azt gondolom, hogy most aktuálisan meg is adom a szót. Tessék parancsolni!
Szabó Gellért (Magyar Faluszövetség) véleménye
SZABÓ GELLÉRT (Magyar Faluszövetség): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Bizottság! Köszönöm a lehetőséget, hogy ismét részt vehetek a költségvetési törvény tervezetének vitájában az előző évhez képest.
Általánosságban szeretnék elsősorban az elismerés hangján szólni - Pál Tibor képviselő úr kérdésére is válaszolva -, hogy az önkormányzati szövetségek ebben az évben minden eddiginél korábbi és komolyabb partnerei lehettek a törvénytervezet elkészítésének. Ez azt jelenti, hogy a kormánynak a fő költségvetési irányelveket tárgyaló ülése előtt az érdekszövetségek bevonásra kerültek ebbe az előkészítő munkába. Lehetőségünk nyílt a részletes törvénytervezetről is eszmecserét folytatni.
Ezúttal is szívesen töltöm be a postás szerepét, mint az elmúlt esztendőben. Létrejött az érdekszövetségeknek egy egyeztetett, egységes állásfoglalása a törvénytervezettel kapcsolatosan. Ez itt van nálam a hét szövetségi elnök aláírásával, bizonyára eljut ez majd a képviselőkhöz is, azonban ha erre van lehetőség, akkor ezzel most is megismerkedhetnek már. Mindössze néhány pontját szeretném ennek az állásfoglalásnak kiemelni.
A legfontosabb talán az, hogy az, ami itt Lóránt főigazgató úr részéről is elhangzott már a jövő évi kockázatokat illetően, ez a bizonyos működési kondíció, ami egységesen valamennyi önkormányzatot érinti. A számításaink szerint a 4,5 százalékos tervezett inflációt alapul véve az ez évi forrásokhoz képest reálértékben közel 5 százalékos csökkenés az, amit el kell szenvednie az önkormányzati szektornak. Alapvetésként tartalmazza ez az állásfoglalás, hogy ha bármiféle, a keresetnövelés kategóriájába tartozó költség fölmerül az önkormányzatoknál, ezt csak és kizárólag az állami forrás egyidejű biztosításával tudjuk teljesíteni.
Elhangzott itt, és ezen a ponton térnék a saját képviseletű települési körre, lévén a Magyar Faluszövetséget képviseltem az egyeztető fórumon, tehát a falvak problémájáról több kérdés elhangzott már itt. Mi ebben az állásfoglalásban a kistelepülések általános támogatásának a megszűnését is sérelmezzük, ez azonban nem új keletű dolog.
Ami újdonság ebben a közös véleményben, az az, hogy ezúttal nem kizárólag az önkormányzati szférát tekintettük, hanem az egész törvényjavaslatot. Ez abban mutatkozik meg, hogy azok a létezésünket érintő és forrást kérő pontok, amelyeket az állásfoglalás tartalmaz, ezeknek a forrását is megjelöltük, ami a törvénytervezetben van. Ez az utolsó előtti oldalon található.
Tisztelt Bizottság! A falvak helyzetével, sorsával kapcsolatban engedtessék meg annyi, hogy mindaz, ami a teljes önkormányzati szférára a Pénzügyminisztérium nagyra tisztelt képviselői részéről elhangzott, valószínűleg igaz, azonban ez a nagy átlag. A nagy átlagon belül azonban tragédiák is beleférnek és jól menő, jól gazdálkodó önkormányzatok is beleférnek.
A Zala megyei példával kapcsolatban csak annyit, hogy én Szentkirály település polgármestere vagyok, a mi esetünkben ez egy kétezer lelkes falu, a Szentkirályi ásványvíz hazája, ha úgy tetszik. A múlt évben is említettem, jelenleg semmi pluszt nem jelent számunkra az adóerőképesség-számítás miatt ez a tény, hogy több mint 40 milliós adóbevétel származik ettől a cégtől. Az elmúlt három év alatt 51,4 millió forint kiegészítő állami támogatásról mondtunk le. Azonban még ezzel együtt is tudom azt mondani, hogy a jelenlegi kondíciók mellett a mi településünk nominál értéken körülbelül 3 százalékos bevételkiesést lesz kénytelen elszenvedni. Ehhez hozzávéve az inflációt, ehhez hozzávéve azt a legfontosabb körülményt, ami ez ideig nem hangzott el a mai ülésen, nevezetesen az energiaköltségre vonatkozóan fogalmunk nincs, mindössze annyi, ami a Kecskemét környéki településekhez eljut a közvilágítási energiaköltséget illetően, mindenféle akciók jönnek DÉMÁSZ, E.ON részéről egyaránt, ez 30 százalékos, így akciós áron számolva is 30 százalékos energiaár-növekedést tartalmaz.
Mondandóm lényege az, hogy valószínű, azok az átlagszámok, amelyek most itt megjelennek, a falvakat alapvetően sújtani fogják, és azok a tartalékok, amelyekre nagy általánosságban a tervezet épít, csak bizonyos települési körben realizálhatók. Amikor egy négyezer lelkes település polgármestere azzal keres meg, hogy kimerítettük az önhikit, kimerítettük a BM-hikit, megszabadultam az iskolámtól, oktatási intézményeimtől a társulásba adással, emellett még mindig úgy áll a helyzetünk, hogy a jegyzővel azt a napot keressük, amikor a csődeljárást magunk ellen megindítjuk, nem tudom, hogy mi az az optimizmus, ami az önkormányzatok alapvető működését a jövő évben biztosítottnak véli.
Egyetlen dolgot szeretnék még mindössze említeni, és lehetőségként is megemlíteni egyúttal a kistelepülési körre vonatkozóan. Az adóerő-képességnél a jövedelemkülönbség mérséklésére vonatkozóan a 4. számú melléklet értékhatárokat tartalmaz. Valami lehetőség itt van talán arra, hogy javuljon a mi pozíciónk.
Az elismerés mellett, ami az egyeztető munkában ebben az évben elindult, némi fájdalom is megfogalmazható, nevezetesen arról van szó, hogy az előző évek során a minisztériumok nem kis reményt tápláltak bennünk arra, hogy valamivel javuljon az önkormányzati szférának a pozíciója. Ebben az évben ez a viszonylag hosszadalmas és alapos egyeztető folyamat egyáltalán semmiféle kilátást nem fogalmazott meg számunkra ezen a téren.
Tényleg utolsó szóként. Azon települési körnél, amelyet valóban jól megfontolt és abszolút méltányolható kormányzati intézkedések egyfajta pozitív megkülönböztetésként - a zászlóshajó programot értem ez alatt - céloznak, ezek a törekvések meglehetős fiaskóra vannak kárhoztatva. Nevezetesen azzal teljességgel egyet lehet érteni, hogy ingyen pénzt ne adjunk, érezze minden közösség a sajátjának azt a beruházást, amit megvalósít. Azonban ennek a bizonyos legelmaradottabb körnek elsősorban nem a fejlesztésre, hanem a létezés feltételeinek a biztosítására volna szüksége. Ebből következően én ezt a bizonyos zászlóshajó programot eleve stílszerűen szólva zátonyra jutni látom. Köszönöm a figyelmüket.
ELNÖK: Köszönöm szépen, elnök úr. Ódor Ferenc képviselő úré a szó.
DR. ÓDOR FERENC (Fidesz): Köszönöm szépen, elnök úr. Abból, amit ma itt az önkormányzati részről tárgyalunk a költségvetésben, két részt sajnálok. Egyrészt sajnálom azt, akinek ki kell dolgozni, értem alatta azt a köztisztviselői kart, aki a minisztériumokban ezt kénytelen nekünk ideadni, másrészről pedig azokat, akiket sújt. Benne találhatók minden önkormányzatnak a vezetői, mert nem ettől lesz jó helyzetben egy önkormányzat, amit az önkormányzatokra vonatkozó költségvetés ad. Az a speciális lehetőség, hogy van iparűzési adója, az elmúlt nem 17 évben, hanem évtizedekben olyan iparfejlesztési politikák voltak, amely miatt megmaradó beruházásokként ott tudnak ma is termelni, és munkahelyteremtőként oldják meg a szociális gondjaikat. Ugyanis ez a költségvetés ezen kívül lévő településeknek senkinek nem ad olyan lehetőséget, hogy perspektívát mutatna.
Beleszámoljuk minden évben ismételten az uniós forrásokat. Én nem is tudom, hogy miért, valószínűleg azért, mert nem hisszük el, hogy egyszer tévedtünk, és másodszor is ugyanebbe a zsákutcába bemegyünk. Elhangzott, hogy mennyi uniós forrás jött. Nem nagyon látom itt akármely oldalon, jellemzően talán azért nem ezen az oldalon ülő polgármestereknek vannak ilyen sikerélményeik, de igazából az a problémám, hogy a másik oldalnak sincsenek élményeik. Tehát nincsenek uniós források jelentős mértékűen, amelyről beszéltünk. Tehát ezt beleszámolni így költségvetés készítésekor... Emlékszünk, tavaly ilyenkor is volt. De az ideiről kell szót ejtenünk, azt kell mondani, hogy semmit nem tanultunk belőle, mert azt mondjuk, hogy most már biztosan fogunk majd pénzeket juttatni az önkormányzati infrastruktúrafejlesztésekhez.
Önerőről is beszélünk. Speciálisan a megyei önkormányzatokról hadd szólok néhány gondolatot. Önerőről való beszélgetésnél az idei évben kitiltották őket egy önerő-hozzáférésből. Azért nem fáj egyelőre, mert nem volt mihez hozzájutni, mert nem kellett, a pályázati nyertességek nem nagyon adódtak meg.
Tehát így készíteni a költségvetést... Beleszámolunk ebbe mindig nagyszerűen egy metróépítést, ami speciálisan szűken egy önkormányzatra, a fővárosra érthető. Nem azon vitatkozunk, hogy kell vagy nem kell, nem vitatjuk, működjön, legyen, építsék, adják oda azt a pénzt. De amikor nekünk azzal próbálják megmagyarázni önkormányzatoknak és az egész ország önkormányzatainak, hogy ezért nem mínusz, ezért nem alacsonyabb az elmúlt évhez viszonyítottan a támogatás mértéke, mert ezt is belevesszük, egyébként pedig a 3158 önkormányzatból az az egy, ami részesül, a többi pedig ezt a mínuszt kell hogy elszenvedje.
Miért hoznak ide ilyet? Azt kell gondolnom, hogy vagy vakságból vagy szándékoltan, és itt van a nagy baj, ha szándékoltan. Akik itt ülnek, láttak már költségvetést, de lehet, hogy jövő évben már nem fognak látni, mert az önkormányzat lassan megszűnik. Tehát ez senkinek nem tud, a kicsinek sem, meg a megyei önkormányzatnak sem adni. Talán a megyei jogú városok és azok a közepes városok tudnak elvegetálni, amelyeknek van plusz bevételük.
Tehát ha ilyet kell nekünk tárgyalni, akkor azt kell mondani, hogy bármilyen jó szándékú hozzátett javaslatok lehetnek majd a módosító javaslatokban, ez már nem lehet jó. Vélhetően azért ilyen rossz ez a költségvetés, mert ennek az országnak ilyen az állapota, a gazdaság ennyit tud kihozni magából. Ha ez így történik, akkor csak néhány olyan dologra szeretném fölhívni a figyelmet.
Mégiscsak az alkotmányos rendhez tartozóan községekről, városokról és megyékről beszélünk, ebbe nem tartoznak bele a társulások, amelyeket a törvény előír, hogy társulásokat létrehozhatnak. De amikor csak azt célozzuk meg forrásoknak a juttatásával, és azt mondjuk egy településnek, hogy alkalmatlan vagy fenntartani az iskolát, de a társulás plusz több tízezreket kap fejkvótában vagy csoportfinanszírozásban, akkor a szellemiségében ez a törvény pontosan ellene megy az alkotmányos rendnek. Ezt még mindig nem akarják elfogadni. Nem tudom biztosan, azok, akik a kistérségekben ott vannak, és ez a kistérségfejlesztés tulajdonképpen kistérségközpont, kisvárosfejlesztésnek látszik, a többi településnek az ellehetetlenülést, kiürülést jelenti. Kiürülést, hiszen már nem tart fönn önkormányzatot, lassan a hivatalát nem fogja tudni fenntartani, szociális kérdésekben is a kistérség kapja meg a feladatait. Tehát előkészítés ez a költségvetési év az elmúlt esztendőkben is látható iránynak, hogy a kistelepüléseket lecsökkenteni. Nem tudom, mi lesz majd a kistérségnek valami kimondhatóbb vagy jobban megjegyezhetőbb neve, vagy most már lehet, hogy bedöngöljük az agyagba, mert megint az van, hogy egy központi helyre odavisszük az önkormányzatiságot. Tehát ezért ez a törvény biztos, hogy nem az önkormányzati törvény szellemiségét erősítő.
A megyékre vonatkozóan, amit említettem, a megyei önkormányzatoknak az a lehetősége nincs, hogy ha már a kistérséget jobban finanszírozzák, belépjen egy kistérségbe. Tehát eleve egy olyan értelemben létrehozott negatív diszkrimináció, amellyel ha akarnék sem tudnék élni, hogy most egy kistérséghez csatlakozom, és akkor az én szociális ellátásom, az én esetleges általános iskolám, hiszen az eltérő tanrendű általános iskolát átadhatja neki a megyei önkormányzatnak a település, tehát eleve egy ilyen szellemiséget közvetít ez a költségvetési törvény. Nem tudom, csakis ezt a koncepciót értem, hogy erre sincs szükség. Amit lehet vitatni, hogy kell-e, ez a hatáskörökkel alkalmas-e annak a középszintnek a betöltésére a megye, de amikor pénzügyileg nézem, akkor nem csodálom, hogy főigazgató úr említette a kibocsátásokat, a kötvénykibocsátásokat.
Ha ma még nem akarunk megfulladni, akkor próbálunk valamit tenni, hogy honnan tudunk pótlólagos forrásokat bevenni a költségvetésünkbe, mert az önhikis rendszerben épp a tavalyi esztendőben már kizártak belőle bennünket, az idei esztendő előterjesztésében ismét ugyanaz a szöveg jött be. Tehát nem veszi észre vagy nem akarja észrevenni a vezetés, az önkormányzatinak nevezett minisztérium... Ez is egy vicc egyébként, hogy ilyen költségvetés beterjesztésénél igazából azt mondom, hogy nem érzik, hogy talán egy kicsit kontrában van a költségvetés és az elnevezés? Tehát nem veszi észre azt, hogy a megyei önkormányzatok jelentős részénél is... Lehet azt mondani, hogy két megye, az egyik történetesen Borsod-Abaúj-Zemplén megye, a másik pedig Szabolcs-Szatmár-Bereg megye, akik úgymond belemarkoltak ebbe az önhikibe, és komoly forrás-kiegészítésre volt szükségük. Ha megnézzük az önhikis rendszert, ennek a két megyének a településeit, ahol a legnagyobb szociális problémákkal küszködnek az önkormányzatok, ennek a két megyének az önkormányzatai vannak ott jelen, tehát nem csoda, hogy mi voltunk megyei önkormányzatok, nem a mi vezetésünkkel, hanem még a másik oldal vezetésével, akik úgymond vastagon kellett hogy belemarkoljanak ott a pénzeszsákba. Most már erre nincs lehetőség.
Mik ezek az indokok? Mi lehet ennek az indoka? Csakis az, ha egy koncepciót nem sikerült egy parlamenti szavazással átvinni, akkor pénzügyi manipulálással kell ezt elvégezni, megfojtani a kistelepülést, tönkretenni a megyét. Gondolom, marad majd itt dán példából vagy valami más skandináv példából 150, 200 vagy 300, nem tudom, mennyi önkormányzat.
Tehát ilyen alapon kár volt ezt idehozni. Tudjuk, hogy a törvény ezt előírja, tudjuk, hogy másképpen nem tudunk működni, akármilyen rossz költségvetést is idehoznak, de akik gyártották vagy akik gyártatták ezt a költségvetést, komolyan mondom, vagy nem akarják tudni a valóságot, vagy pedig tudják és pont ezért csinálnak ilyet. Inkább azt gondolom, hogy ez a második az igaz feltételezés, és ezért szomorít el az egész költségvetés. Köszönöm szépen, elnök úr.
ELNÖK: Köszönöm szépen. További hozzászólás? (Dr. Bóka István jelentkezik.) Bóka képviselő úr!
DR. BÓKA ISTVÁN (Fidesz): Köszönöm szépen. Egy rövid megjegyzést a köztestületi tűzoltóságokkal kapcsolatban. Én nagyon méltánytalannak tartom azt, hogy 2008-ban ugyanaz a forrás van beállítva, mint 2007-ben, figyelembe véve, hogy az önkormányzati hivatásos tűzoltóságoknál jelentős mértékben meghaladja ezeket a pénzügyi forrásokat.
Tisztelettel jelzem, hogy a köztestületi tűzoltóságban sem már az önkéntesség dominál. Ma Magyarországon önkéntesen egy rendszert fönntartani nem lehet, ez képtelenség. Rájuk nem vonatkozik az európai uniós direktíva? Azokra az emberekre, akik gyakorlatilag minimálbérért végzik ugyanazt a feladatot, mint a hivatásos tűzoltók? Az egyik részre körülbelül 40 milliárdot fordít a költségvetés, nem adtam össze, elnézést, de körülbelül ez a szám, a másiknál pedig 1,3 milliárd forintot. Folyamatosan azt a tendenciát látjuk, hogy minél több feladatot akarnak az önkormányzati köztestületi tűzoltóságokra rátelepíteni, és folyamatosan azzal a konfliktussal kell megküzdenünk, hogy míg egy önkormányzati hivatásos tűzoltóságnál a működésre az érintett önkormányzat egy fillért nem tesz bele, addig a köztestületieknél súlyos millió forintokat kell beletenni az önkormányzatoknak, mert nem finanszírozható a rendszer. Így is gyakorlatilag szabálytalanságok, munkajogi szabálytalanságok árán marad fenn a rendszer. Sürgős 500-600 millió forintos plusz forrást kell szerintem erre a területre telepíteni. Egyszerűen igazságtalan ez az egész rendszer. Nem tudom, végleg nem tudom belátni, hogy az egyik ember munkája miért ennyit ér, a másik ember munkája meg miért ér ötször annyit, ha az almát hasonlítjuk össze az almával.
A költségvetésről általánosan. Azt gondolom, hogy a tendenciát kell nézni. Hosszú-hosszú éveket figyelembe véve a költségvetési előirányzatok és teljesülések figyelembevételével az önkormányzatok pozíciója romlik folyamatosan. Ez ezért tragikus. Egy-egy évet el lehetne viselni, hogy egyik évben az előző évhez képest, a feladat-meghatározáshoz képest romlik az önkormányzatok finanszírozása, de négy-, öt-, hatéves időtávlatot figyelembe véve borzasztó nehéz. Emlékezzünk csak a 2002-es 50 százalékos közszféra-béremelésre, ami már a 2003-as költségvetésben úgy volt lefinanszírozva, hogy a jelentős rész az önkormányzati oldalra került áthárításra. Azóta csak futunk saját magunk után, azóta folyamatosan, évről évre romlik a költségvetési pozíció, még akkor is, ha azt mondom, hogy ha a közszféra bérfinanszírozása a többlet tekintetében 2008-ban úgy valósul meg, ahogy azt önök elmondták, ez egy viszonylag korrekt elképzelés és alku az önkormányzatok számára, de ez nem fogja pótolni azt, ami a korábbi években "elkövetődött" az önkormányzati finanszírozás tekintetében. 2003-tól kezdve folyamatosan, évről évre romló pozícióban vagyunk a feladat-meghatározást illetően.
Mi jellemzi gyakorlatilag a 2008-as költségvetést? Az, hogy pénz helyett tetszenek tudni, hogy mit kapunk? Ellenőrzést, szigorúbb ellenőrzést. A következő napirendi pont tekintetében majd látjuk az úgymond költségvetést megalapozó törvényjavaslatokat. Most már nemcsak az Állami Számvevőszéki ellenőrzéseket fogjuk viszonylagos rendszerességgel megkapni, most már gyakorlatilag a Kincstár részéről is egy automatikus intézményesített ellenőrzési rendszer fog bekerülni az egész rendszerbe. Ott fogunk körülbelül tartani, mint a vállalkozások. Balaton-parti vállalkozásoknál egyébként a nyári időszakban volt olyan nap, amikor egy vállalkozásnál három hatóság tette tiszteletét. Milyen módon lehet így dolgozni? Félreértés ne essék, nem az adócsalókat kívánom mentegetni, csak így nem lehet működtetni egy rendszert.
Azt gondolom, a 2008-as költségvetés szerkezetében teljesen ugyanolyan, mint a 2007-es költségvetés, a változás minimális. Egyértelműen látszik, hogy a közoktatás területén nagyon szorít a cipő. Egyértelműen látszik, hogy a teljesítménymutatós rendszer semmi más leegyszerűsítve, mint pénzkivonás a közoktatási rendszerből. Ráadásul a 2008-as költségvetés a normatív finanszírozás oldaláról ugyanolyan bonyolult, mint a 2007-es. Szerintem ha épeszű ember elolvassa az önkormányzatok normatív finanszírozását, az nagyon nem is igen tudja megérteni.
Tavaly is elmondtam. Milyen önkormányzati önállóságról, gazdálkodásról, szabadságról lehet beszélni, amikor jelentős mértékben dominálnak a kötött és a központosított normatívák? Ráadásul ezen belül is gyakorlatilag azt próbáljuk megmagyarázni, hogy Budapestnek valamilyen módon többletpénz lesz a rendszerből, aminek kvázi normatív alapja van, milyen módon lehet biztosítani. Gondolok itt a tömegközlekedési normatívára, hiszen ott a pénznek a jelentős részét, 75-80 százalékát a budapesti tömegközlekedés viszi el. Milyen módon indokolható az, amikor például belterületi útfelújításra egy ilyen gazdag városi önkormányzat kap 2,5 milliárd forintot? Igaz, mellette oda van téve azért, hogy azok a városok, ahol a belterületi úthálózat 60 százaléka nem burkolt, még ide pályázhatnak. De az elosztás szintén az, hogy 2 milliárd ide, 500 oda, gondolom én, ez a rendszer.
A 2008-as költségvetésre egyértelműen jellemző szerintem, hogy abszolút megszűnt a nemzeti fejlesztés lehetősége, teljes mértékben megszűnt. Azt tudjuk fejleszteni a költségvetésből, amit az európai uniós források lényegében generálnak, és ehhez biztosítjuk a társfinanszírozást. Gondolom, emiatt van az - területfejlesztési bizottság is vagyunk -, hogy például a Balatonnal kapcsolatos kiadások 2008-ban teljes mértékben megszűnnek a költségvetésben, legalábbis én ezt látom és ezt érzékeltem. Nem tudom, hogy jó irány-e az, hogy a költségvetésből a saját magunk által eldöntött fejlesztéseket teljes mértékben föladjuk-e vagy nem.
Az önkormányzati teljes büdzsén belül, ami olyan 3200-3300 milliárd forint, megállapítható, hogy csökken az állami támogatások aránya és egyértelműen nő a saját bevételek aránya is. Ugyebár Varga főosztályvezető úr elmondta, hogy tájékoztató jellegű csak a saját bevételek növekménye 2008-ban 2007-hez képest, de mégiscsak ezzel a növekménnyel tudják kimutatni azt, hogy 2007-hez képest 2008-ban 5 százalékkal nő az önkormányzatok bevétele, figyelembe véve a központi bevételeket és a saját bevételeket. Ha nem lennének felturbózva a saját bevételek és azon belül a helyiadó-bevételek, akkor nem tudnák kimutatni ezt az 5 százalékos növekményt, ami minimálisan egy szinten tartást tenne lehetővé.
Egyértelműen azt látom, hogy 2008-ban is reálértéken egy csökkenő finanszírozás történik az önkormányzati szektorban. Egyáltalán nem javul sem szerkezetében, sem finanszírozásában a 2008-as költségvetés 2007-hez képest, sőt romlik. Azt gondolom, hogy az önkormányzatok számára ez az ajánlat, amit pénzügyminiszter úr első körben megtett, megalázó és igazságtalan. Abban bízom, hogy pénzügyminiszter úr tarsolyában még azért van pár milliárd forint, amivel javítani lehetne ezt a költségvetési javaslatot. Nagyon szépen köszönöm.
ELNÖK: Köszönöm szépen. További hozzászólás? (Nincs jelentkező.) Akkor ha lehet, a másik oldalról én egy hozzászólásra jelentkezem.
Tisztelt Bizottság! A költségvetés készítése nemcsak szándék és akarat kérdése, mert ahogy az önkormányzatnál is kemény korlátok, kényszerpályák vannak, ugyanígy a Magyar Köztársaság költségvetési javaslatánál is nagyon kemény korlátok, kényszerek működtek. Azt gondolom, hogy azoknál a korlátoknál, amelyeket a konvergenciaprogrammal szoktunk röviden összefoglalni, abban egyetértés van ma Magyarországon, tehát hogy az államháztartás adósságállományát csökkenteni kell, a hiányt le kell faragni. Azt gondolom, hogy ebben nagyon nagy vita nincs közöttünk.
Ha ezt figyelembe vesszük, akkor azt gondolom, hogy kell hogy lássuk, hogy a 2008. évi törvényjavaslat miért olyan, amilyen. Az elmúlt év második felében a konvergenciaprogramnál fölvázolt ez a kormány és a parlamenti többség egy folyamatot, amelynek az volt a lényege, hogy 2007-ben igen, megszorítások vannak, elvonások vannak, visszalépések vannak minden területen. 2008-ban már nincsenek megszorítások, nincsenek elvonások, viszont nincs nagy fejlődés se. Ez a plusz nulla körüli állapot van a bérnövekedésnél is és általában a működésnél is, reálértéken való tartást mondtunk, ígértünk. Azt látom, hogy ebben a beterjesztett törvényjavaslatban ez is fogalmazódik meg.
Azt gondolom, hogy a számokkal korrektül elszámolt a kormány. Ódor képviselő úr is mondja, hogy az EU-pénzek ilyen beletétele nem korrekt. Képviselő úr, akkor lenne önnek igaza, ha nem lenne két oszlopon az elszámolás. Ott van külön a működési és a fejlesztési, tehát nincs összevonva a kettő, nincs egybemosva. A fejezeti indokolásban nagyon korrektül ott van, hogy mennyi a működési többlet, mennyi a felhalmozási többlet. Azt gondolom, hogy ha ezeket alaposan átnézi valaki, áttanulmányozza, akkor korrektül ott vannak. Az Állami Számvevőszék is leírta, elmondta a véleményét, elmondja azt is, hogy mi az, amit kockázatosnak lát.
Azt gondolom, ha 2008-tól nem azt várjuk, hogy na most már az önkormányzatoknak jobb lesz, hanem azt látjuk, hogy nem lesz rosszabb, mint 2007, akkor ez a költségvetés annak megfelel. Persze lehet erre azt mondani, hogy ez kevés. Lehet azt mondani, hogy több. De szeretném emlékeztetni képviselőtársaimat, amikor más törvényeket is fogadunk el, nem régen itt ebben a bizottságban is komoly vitánk volt a kormánnyal a szociális törvény kapcsán, biztos emlékeznek rá, megint írunk bele a törvénybe, például a szociális törvénybe olyan dolgokat, amelyek ellen nagyon nehéz szólni, mert az szép meg jó dolog, meg hogy legyen több, meg több embert vonjuk be az ellátásba. De hát amikor ennek a pénzügyi fedezetéről van szó, akkor bizony nem mindig nézünk szembe azzal a lehetőséggel, hogy minden önkormányzatnál megvan-e ennek a feltétele. Pedig a szociális törvény minden önkormányzatra vonatkozik. Én itt látom a nagy problémát.
Amikor azt kell hogy mondjuk, hogy az önkormányzati forrásszabályozásban, önkormányzati költségvetésben nincs változás, akkor ez abból következik, hogy az önkormányzati rendszerben nincs érdemleges változás, ugyanazt a kvázi forrásszabályozást hozzuk, ami azért már elég erőteljesen átmegy feladatfinanszírozásba. Ebben a költségvetésben is ugyanúgy vannak olyan normatívák, amelyek nem a hatékonyságra ösztönöznek, hanem arra ösztönöznek, hogy minél több feladatot végezzenek el a szolgáltatók, legyen az önkormányzat vagy legyen az civil szolgáltató is, minél több állami pénzhez jusson hozzá. Azt gondolom, hogy igenis megérett a helyzet arra, hogy az önkormányzati rendszer egészén változtassunk, és igen megérett a helyzet arra, hogy az önkormányzat pénzügyi szabályozó rendszerén változtassunk.
Ami az ÁSZ véleményéből egyértelműen kiderül, nem tudom, hogy figyelték-e képviselőtársaim, Lóránt főigazgató úr a 2006-os zárszámadási törvénynél még azt mondta, hogy az önkormányzatok adósságállománya még nem nagyon nagy, de a tendencia már nagyon elgondolkodtató. Nem nagyon nagy az államháztartás többi alrendszeréhez képest az a közel 160 milliárdos 2006. évi hiány. De összességében a mostani anyagban már az van leírva, hogy elérte már azt a határt, ami most már komoly kockázatot jelent. Igen, erről kellene beszélnünk, és egyre többet kellene beszélnünk, hogy hogyan lépjük meg azt az úgynevezett közpénzügyi szabályozást, ami az önkormányzatoknak nem a könnyebb utat engedi választani. Ma az a könnyebb út, hogy kötvényt bocsátunk ki, amely összességében lehet egy nagyon jó dolog is. Csak a kötvény kibocsátásából bejött pénzt mire fordítom? Ha arra fordítom, hogy elműködtetem azt a rendszert változatlan formában, akkor azt gondolom és merem mondani, hogy az nem jó döntés volt az önkormányzattól, hogy kötvényt bocsátott ki. Ha ebben a kérdésben nem nyúlunk hozzá a szabályozáshoz, akkor azt gondolom, hogy egy év múlva ilyenkor az ÁSZ-nak még komolyabb aggálya kell hogy legyen a költségvetés megalapozottságát illetően.
Azért azt gondolom, ha megnézzük, hogy például megyei önkormányzatoknál is én nem látom, hogy szerényebben működnének a megyei önkormányzatok, nem látom azt, hogy olyan feladatokat, amelyek nem kötelezőek... Persze jó az embereknek meg jó az, hogy testvérvárosi kapcsolatoktól kezdve nagyon sok mindent ápolunk, meg kell a kultúrának meg mindenre, de azért azt gondolom, hogy a lehetőségekkel kell szinkronba hoznunk ezt a dolgot, mert 2007-ben ezt kellett volna meglépni. Az önkormányzatoknak a jelentős része 2007-ben nem lépte azt meg, amit meg kellett volna, ezért csúszik, tolódik 2008-ra, és most van egy lehetőség, hogy a kötvénykibocsátással eltoljuk ezt a problémát majd 2010-15-re, de azt gondolom, hogy rosszat teszünk az utánunk jövőkkel, ha ezt a megoldást választjuk. Éppen ezért azt gondolom, hogy kellene azon az ötpárti tárgyaláson előrehaladni, ahol a közpénzügyeket kell szabályozni, és annak a tárgyalásnak kell hogy része legyen az önkormányzati adósságkezelés, az önkormányzati hitelfelvételi korlát újraszabályozása. Mindnyájan tudjuk, hogy a jelenlegi szabály nem jó, de az újat minél előbb meg kellene alkotnunk.
Összességében azt gondolom, ha azt nézzük, hogy 2007. szintjén kell az önkormányzatoknak működni, és ha az önkormányzatok megteszik azokat az ésszerűsítő lépéseket, amelyre a lehetőség megvan, akkor a 2008. év végigvihető, működhetnek az önkormányzati intézmények. A fejlesztésekben pedig nagyon bízok, hogy egy év múlva ilyenkor már nem arról számolunk be, hogy az EU-s fejlesztésekről még mindig csak tervek vannak, hanem akkor tényleg megkezdődnek ezek a fejlesztések, ezek a beruházások.
Mivel Önkormányzati és területfejlesztési bizottság vagyunk, és az Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium idetartozik, kell arról szólni vagy legalábbis csak meg kell említeni, hogy igen, a minisztérium költségvetése is igen szigorú. Mint minden minisztériumnál, itt is van egy tartalék, amely majdnem 10 milliárdos. Ennek a felhasználására csak akkor kerülhet sor, ha a költségvetési számok megfelelően alakulnak. A létszámban szigorúbb korlát van, tehát ami véghezvitelre került az elmúlt két évben, ezek a létszámok itt most stabilizálódnak. Tehát azt gondolom, hogy az Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztériumban tényleg egy jól szervezett, hatékony munka kell ahhoz, hogy ebből a költségvetési keretből kijöjjenek, és ahogy alelnök úr is mondogatta, hogy a sport, a turizmus és minden olyan feladat, az építéshatóság ide tartozik, ezek normálisan működjenek ebben az országban.
Tehát összességében általános vitára alkalmasnak tartom a beterjesztett törvényjavaslatot, és azt javaslom a bizottságnak is, hogy foglaljon így állást. Köszönöm.
Horváth Istváné a szó.
HORVÁTH ISTVÁN (Fidesz): Köszönöm szépen, elnök úr. Nem kívántam hozzászólni, csak az elnök úrnak az összefoglaló szövege, illetve mondandója inspirált arra, hogy hozzászóljak. El kell hogy mondjam, elnézést kérek előre is elnök úrtól, de a hozzászólása alapján úgy gondolom, hogy elnök úr tájékozatlan az önkormányzatok működésével kapcsolatosan két okból kifolyólag. Amit a kötvénykibocsátás helyett az önkormányzatok pazarló gazdálkodására vonatkozóan tetszett mondani, én nem vagyok régóta polgármester, egy éve vagyok csak, de megismerve egy év alatt az önkormányzatban lévő polgármestereket, és függetlenül attól, hogy jobb vagy bal oldalról delegáltak, azt gondolom, hogy minden polgármester a jó gazda gondoskodásával próbálja az adott önkormányzatát vezetni.
Tagja vagyok a Megyei Jogú Városok Szövetségének. Amikor összeülünk a polgármester kollegákkal, folyamatosan arról beszélünk, hogy éppen mit építettünk le, mit vontunk össze, mit racionalizáltunk. Azt gondolom, hogy azt mondani, hogy 2007-ben se tettek meg mindent az önkormányzatok, nem tartom egy helyes kinyilatkozásnak az elnök úr részéről. Én az egy év tapasztalatából mondhatom azt, hogy ilyen felelősséggel, amivel a polgármesterek az adott településeket irányítják, ilyen önfegyelemmel és sok konfliktussal, pont abból adódóan, ahogy itt Bóka István képviselőtársam, illetve polgármester is mondta, hogy 2002-től a bérnövekedések utána 2003-tól az önkormányzatok büdzséjébe mentek át, egyszerűen olyan racionális lépésekre bírták vagy hogy mondjam, olyan racionalitásokra bírták rá az önkormányzatokat, hogy nem sok tartalékot látok már. Szinte már nincs mit összevonni, nincs mit leépíteni. Majd azt fogjuk csinálni teljesítményarányosan most a sajátos nevelési igényű gyerekeknél, hogy be fogunk zárni egy olyan iskolát, ahol eddig se tudtuk igazából megfelelően finanszírozni már a sajátos nevelésű gyerekeket. Ezután, amikor még ezt a négyszázegynéhány-ezer forintot majd három helyről... Biztos vagyok benne, hogy ebből nem lesz 460, hanem ahogy Bóka István is mondta, ez egy bújtatott elvonása a különböző intézményeknek. Ennek az lesz a következménye, hogy még több iskolát fogunk majd megszüntetni, illetve összevonni.
Tehát azt gondolom, hogy az önkormányzatokra azt mondani 2007-ben, hogy nem tesznek meg mindent azért, hogy racionálisan működjenek, ez nem egy helyes megnyilatkozás. Azt gondolom, hogy elég felelősen voltak az önkormányzatok, ha mindegyik oldalt figyelembe veszem.
A másik a kötvénykibocsátás. Szekszárd városa az elsők között volt, akik bocsátottak ki kötvényt. Folyamatosan azt látom a különböző kormányzati, pénzügyminisztériumi meg egyéb kommunikációban, hogy ez milyen eladósodást csinál az önkormányzatoknak. Ez egy nagyon helytelen és egy csúsztatott kommunikációja a kötvénykibocsátásnak. Visszatérnék arra, hogy amikor az önkormányzatok kötvényt bocsátanak ki, azt gondolom, hogy megfelelő megfontoltsággal és átgondoltsággal tették meg ezt. Szekszárd esetében például ez mit jelent? 1,3 milliárd forint adóssága volt a városnak. Többségében ez abból adódott, hogy folyamatosan az önkormányzatok hogyan finanszírozzák magukat, minden hónapban munkabérhitelt vesznek fel, illetve folyamatosan folyószámlahiteleket vesznek fel, éven belül hiteleket, amelyek rendkívül drágák, rendkívül gazdaságtalanok ugyanúgy, ahogy a munkabérhitel is. Tehát egy olyan adósságcsapdában voltak folyamatosan az önkormányzatok, ami egyszerűen nem adott az önkormányzatok számára semmiféle kitörést.
Azzal, hogy kötvényt bocsátanak ki az önkormányzatok, nem tesznek mást, mint a régi, rossz hiteleiket, a munkabérhiteleiket, illetve a folyószámlahiteleiket kiváltják egy olyan hitellel, ami kiszámítható, tervezhető, és sokkal, de sokkal jobb kondíciókkal rendelkezik, mint a folyószámlahitel. Ezáltal kiszámíthatóbb, kiegyensúlyozottabb az önkormányzatok működése. Tízből tíz önkormányzat a kötvénykibocsátásban lévő plusz összegét betétbe tette be, tehát ezeket nem költötték el az önkormányzatok, ezek rendelkezésre állnak az önkormányzatoknak, a későbbi európai uniós pályázatoknál ezek önerőt fognak biztosítani a produktív beruházásoknál. Tehát nem igaz az, hogy az önkormányzatok a kötvénykibocsátással felelőtlenül, átgondolatlanul adósságcsapdába kerülnek.
Szekszárd esetére még egyszer konkrétan visszamennék. Csak azzal, hogy nem a rossz folyószámlahiteleket meg minden hónapban a munkabérhiteleket vesszük fel, ezáltal a pénzügyi úgymond teljesítménye az önkormányzatnak mintegy 30-40 millió forinttal javult, tehát ennyivel jobbak a kondíciói a kötvénykibocsátás által lévő finanszírozásnak. Azáltal, hogy nem kell fizetni késedelmi kamatokat - folyamatosan késedelmi kamatokat fizettünk a vállalkozóknak -, még 25-30 millió forintot tudunk éves szinten megspórolni. Tehát összességében 60-70 millió forinttal éves szinten jobban jövünk ki a pénzügyi teljesítménnyel azáltal, hogy kötvényt bocsátottunk ki, mintha maradt volna a régi finanszírozási rendszer.
A kötvénykibocsátás tehát nem egy szükséges rossz, hanem egy olyan pénzügyi konstrukció, amely kiszámíthatóvá, sokkal hatékonyabbá teszi az önkormányzatok tevékenységét, és mondom, a maradékösszeget viszont kedvező kamatokra teszik be az önkormányzatok. Sok esetben a bejövő kamat nagyobb, mint a kötvényért fizetendő kötelezettség. Igaz, hogy ez csak egy rövid távú dolog jelen pillanatban az önkormányzatoknál, de akkor, amikor az európai uniós forrásoknál kell majd finanszírozni az önerőt, akkor ezek viszont rögtön likvidek lehetnek. Tehát ez egy igazságtalan támadás a Pénzügyminisztérium részéről az önkormányzatok részére, illetve majd lesznek esetleg önkormányzatok, amelyek ha a pénzt nem arra fordították, hogy a régi, rossz hiteleiket váltják ki, illetve nem kötik le a fölösleges pénzeket, hanem teljesen másra használják, ott valóban a hűtlen kezelés része fennáll, de biztos vagyok benne, hogy most jelen pillanatban tízből tíz önkormányzat a jó gazda gondoskodásával forgatja ezeket az összegeket. Én nem tudok egyetlen egy olyan önkormányzatot se, amely ezt nem így tette volna, és ez igaztalan támadás az önkormányzatokkal szemben. Köszönöm.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Varju Lászlóé a szó.
VARJU LÁSZLÓ (MSZP): Köszönöm szépen. Lehet, hogy akkor én is azt teszem, hogy szeretném elárulni a tájékozatlanságomat, mert szeretnék csatlakozni elnök úrhoz, mégpedig abban a vonatkozásban, hogy ötpárti egyeztetésen érdemes lenne a közpénzek felhasználása vonatkozásában ezt az önkormányzati felhasználást ilyen értelemben napirendre tűzni. Ahogy a polgármester úr, illetve képviselő úr az előbb ezt elmondta, abban az esetben, ha ez a közös megítélésünk, akkor azt gondolom, hogy ebben gyorsan egyezségre lehet jutni, de ehhez képest, ha működésre másmilyen módon az önkormányzatok finanszírozására használják fel, akkor az valóban nagyon súlyos problémákat okozhat a jövőben. És azért, hogy ebben legyen közös a megítélésünk, azt gondolom, hogy erre utalt elnök úr, hogy ezért érdemes erről nekünk akár legalább a bizottsági, akár pedig a politikai egyetértésre jutni. Mondom ezt azért is, mert én is hallottam azt - csak ilyen egyszerűen és a tájékozatlanságomat ebbe az irányba mutatom vagy mondom -, hogy az az egyszerű bejelentés, hogy Szolnokon a kötvénykibocsátás eredményét részben működésre használják fel, egy túlságosan egyszerű kijelentés. Ha ennek részleteibe belemegyünk és megvizsgáljuk, akkor azt gondolom, hogy erre érdemes időt szánni, és valóban megnyugtatóbb helyzetet tudunk majd a magunk számára betudni. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen. További hozzászólás van-e? (Tasó László jelentkezik.) Tasó képviselő úr!
TASÓ LÁSZLÓ (Fidesz): Köszönöm szépen. Tisztelt Bizottsági Ülés! Csak röviden szeretnék hozzászólni, és inkább reflektálva az előzőekhez. Ha az önkormányzat a kötvénykibocsátásból származó bevételét, nevezzük annak, ami beérkezik, nem arra használja föl, bűnt követ el? Vagy az önkormányzat engedje összeomolni a rendszerét? Vagy ne végezze el a kötelező feladatait? Nem azért, mert esetemben ez lenne. Ezzel mi a probléma? Nyilvánvalóan megvizsgálják egészen komolyan, gondolom, számtalan esetben volt már erre példa, hogy ezek milyen veszélyeket hordoznak magukban, és biztosan megalapozott döntést hoznak a testületek ebben a tekintetben. Nem hiszem, hogy ez bűn lenne, ha időlegesen és a komoly gondok fellépése miatt akár még arra is használná egy önkormányzat a kötvénykibocsátásból származó bevételét, amiről most éppen szó volt, a működésre magyarul.
Az elnök úr álláspontjával kapcsolatban nekünk jó néhányunknak más a véleménye. Azt látjuk, hogy az önkormányzatok az utolsó napokat élik nagyon sok esetben, de nem mindenhol egyébként, mert nyilvánvalóan van Magyarországon talán 200-300 önkormányzat, lehet, hogy talán több, de nem hiszem, hogy sokkal több, amely nagyon jól működik, adottságai jók, földrajzilag jó helyen van, ipar lakta terület. Bizonyára így van. De higgyék el nekem, hogy 2800 vagy 2900 önkormányzat nincs ebben a helyzetben.
A kötvényekre visszatérve egy pillanatra. Nem tudom pontosan, hogy hányan lépték meg ezt a lehetőséget, de gondolom, száz alatt van. Sokkal több önkormányzat nem is képes ma Magyarországon arra, hogy ilyenben gondolkodjon. Tehát akkor azt jelenti, hogy az az önkormányzat, amely képes arra, hogy kötvényt bocsásson ki, vagy olyan gazdasági övezetben él vagy van, létezik, ahol van többletbevételi lehetőség, és kibírja a csökkenő központi támogatásokat, akkor az maradjon meg, a többi meg nem? Nincs ebben a költségvetésben egy indirekt módon a tanácsi rendszer visszaállítására vagy felállítására irányuló utalás már sokadjára? Nem az első.
Két éve beszélünk erről folyamatosan, hogy azt látjuk, hogy az önkormányzatok világát meg akarják szüntetni. A költségvetés valóban, ahogy mondta Ódor képviselőtársam, most éppen azzal próbálja ezt felgyorsítani, hogy a többcélú kistérségi társulásokban működtetett önkormányzati tevékenységet többlettámogatással jutalmazza, és ahol nincs lehetőség erre, ott nem mérlegel a költségvetés, hogy van-e mindenütt lehetőség arra, hogy ez a társulás, amely sok helyen nagyon jó és szükséges, és mi is támogatjuk egyébként, mindenhol életszerű-e vagy sem. Nagyon sok olyan kistérség van, ahol nem életszerű, nem lehetséges a végrehajtása. Ott ezek az önkormányzatok büntetve lesznek és vannak most is pillanatnyilag.
Az a szándék valóban, hogy az önkormányzati rendszert számoljuk föl vagy számolják föl? Ez a célja a költségvetésüknek és ezeknek a lépéseknek? Látjuk, hogy a jegyzőket kiszerkesztik a testület életéből, kiszerkesztik, oldalra helyezik és a közigazgatási hivatalon keresztül irányítják, mint régebben a rendszerben. Ez is látszik. Látszik a szociális törvények tárgyalásával kapcsolatosan az is, hogy hogyan telepítik ki és hozzák rendszeresen abba a helyzetbe a jegyzőket, hogy szinte minden egyes szociális jogkört magukhoz vonnak, illetve ők kapják meg. Látszik, hogy a testületek tagjait, a képviselő-testületet, polgármestereket próbálják szinte olyan helyzetbe hozni, hogy nincs is rá szükség, majd egy központi vezérléssel a titkárokon keresztül működtetjük azt a néhány önkormányzatot vagy tanácsi központot, vagy járást, amelyet jónak látunk. Ilyen félelmeink vannak, és ez nemcsak egy rossz álomból megmaradt foszlány, amit most elmondtam, hanem ezek valós félelmek. Higgyék el nekem, hogy több olyan polgármesterrel találkozom és beszélgetek, akiknek az aggodalma ezzel megegyező.
Úgyhogy én csak azt szerettem volna hozzátenni véleményképpen a költségvetéshez, hogy ha van ilyen szándék, akkor arról beszélni kell, de nem úgy, hogy nyakatekert módon, hogy is mondjam, tehát nem tisztán, nem egyenesből próbálunk mindenféle eszközzel településeket rossz helyzetbe hozni vagy éppenséggel ilyen helyzetbe hozni, ez nem fair. Ha már a fairről beszélünk, ez nem fair. Beszéljünk tisztán, egyenesen és világosan! A költségvetés szintén legyen egyenes és világos! Azt gondoljuk, hogy nem az.
ELNÖK: Köszönöm. Pál Tibor képviselő úré a szó.
PÁL TIBOR (MSZP): Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Bizottság! Úgy látszik, hogy elkerülhetetlen, hogy minden évben, amikor a költségvetésről tárgyalunk, akkor itt az Önkormányzati bizottságban az önkormányzati szféra és az önkormányzati rendszer mindig előkerül, miután a számokon túlvagyunk meg a főbb folyamatokról beszéltünk. Mindig előjön egy ilyen, az önkormányzati rendszer tartalmával, működésével kapcsolatos vita, amelyben azt kell hogy mondjam, hogy az elhangzottakból sok minden mindig igaz, hiszen igaz, amit Bóka úr mond, Horváth úr, vagy éppen most Tasó úr mondott.
Egy dologra szeretném felhívni a figyelmet. Azért jó lenne, ha egyszer eljutnánk oda, és valószínűleg ez az ötpárti tárgyalásnak is a része kell hogy legyen, amikor azt mondjuk, hogy önkormányzati rendszer, akkor differenciáltan kell erről a dologról beszélni. Tehát amit Tasó úr mondott, pontosan úgy van, egészen más egy kis önkormányzat vagy kis önkormányzatok együttese egy kistérségben, és egészen más, ha épp a megyei területet nézzük, vagy éppen a nagyvárosok esetében. Ezért nagyon nehezen kezelhetőek azok a kijelentések, amelyek olykor bántóak vagy sértőek szerintem néhány önkormányzatra nézve, ahol vélhetően nagyon jó szakmai munka folyik, vagy éppen az egész rendszerre nézve, amikor arról szól egy-egy képviselőnek a hozzászólása, hogy a kormányzatnak az a célja, hogy tönkretegye az önkormányzati rendszert. Szerintem ez egyáltalán nem így van, és ennek szeretném egy fényes bizonyítékát is mondani. Kósa úr nincs itt, de Debrecen, ha jól tudom, épp olimpiát akar rendezni, ifjúsági olimpiát. Akkor olyan nagyon rosszul nem mehet az önkormányzati rendszer. Igaz, hogy ez egy nagyváros. Tehát vélhetően van ebben valami, valószínűleg a rátermettség, a hozzáértés, a szakmaiság, az alaposság, az együttműködési készség. Ezért gondolom, hogy differenciáltan kell erről mindig beszélni.
Tudjuk, és szerintem már megtanultuk az elmúlt években, hogy egészen más a kistelepülések sorsa, ott egy más megoldást kell keresni. Erre is volt korábban javaslat. Ebben nem sikerült egyezségre jutni, tehát olyan eredményt nem szült a dolog, mint amit mondjuk egy nagyváros esetében Kósa úr létre tudott hozni, hogy olimpiát rendezzen. Valószínű, hogy a tárgyalásoknál ezt újból elő kell venni és ezen kell gondolkodni, hogy a kistérségek tartalmát hogyan is definiáljuk, hogy feles törvényekkel vagy kétharmados törvényekkel megyünk tovább. Szerintem ezen érdemes volna a későbbiekben gondolkozni, pont azért, hogy a költségvetésnél ne mindig általánosságokat mondjunk, hanem talán egy kicsit előrébb tudjuk vinni ezt a rendszert a biztos működés érdekében és a lakosság jobb szolgáltatásainak a biztosítása érdekében. Köszönöm.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Nézem, van-e még további hozzászólás. (Dr. Kovács Zoltán jelentkezik.) Kovács Zoltán alelnök úré a szó.
DR. KOVÁCS ZOLTÁN (Fidesz): Tisztelt Bizottság! Pál Tibor hozzászólása ugyanolyan cinikus volt, mint ez a beterjesztett költségvetés. Azt gondolom, hogy ma már nyugodtan elmondhatjuk, hogy fiskális eszközökkel sikerül a Pénzügyminisztériumnak, illetve a beterjesztő kormánynak az önkormányzati rendszert lassan elfeledtetni. Ez egy helyhatósági rendszer. Aki tudja, mi a kettő közötti különbség, az nyugodtan érzékelheti ezt ebből a költségvetésből.
Ezt nemcsak én mondom, tisztelt hölgyeim és uraim, hanem hadd olvassak fel a 26. oldalról az Állami Számvevőszék véleményéből. "Kötelező önkormányzati feladatokhoz történő állami hozzájárulások alakulása egyre inkább alulfinanszírozottá teszi a feladatellátást, a támogatások mechanizmusait, egy rossz érdekeltséget és átláthatatlanságot teremtenek." Komoly kockázatként jeleníti meg magát a rendszert, erről egyébként a főigazgató úr is beszélt a felvezető exopozéjában. Valóban nem történt semmi változás a rendszer átalakítását illetően, ugyanazokkal a kategóriákkal találkozhatunk, mint a 2007-es, azaz az idei esztendőben. Ha csak egy évvel - nem öt évvel, mint amiről Bóka István beszélt - megyünk vissza, 2006-ig megyünk vissza, lehet látni, hogy ahhoz képest is a normatívák, amelyek egyébként a napi működést biztosítják az önkormányzatoknak, jelentős átalakuláson mentek át úgy, hogy nagyobb részük csökkent egyébként. Meg kell nézni, össze kell hasonlítani a 2006-os, 2007-es és a 2008-as esztendőt. A 2008-as esztendő alig különbözik egyébként a 2007-es esztendőtől, talán a tekintetben, hogy elkezd a piaci kategória felé tolni bizonyos önkormányzati közszolgáltatást. Adódik ez a szerintem sok tekintetben rosszul kialakított szociális törvényből, ez egy fontos ágazati része az önkormányzatoknak, vagy az oktatási ágazatból, amiről itt már néhányan beszéltek.
Nyilvánvaló, hogy a minőséget is figyelembe kell venni, de ennek a körülményei ma még nincsenek megteremtve ebben az országban. Tehát a fiskális rendszer előbb alakítja át a minőségbiztosítási rendszert, mint ahogy ennek a feltételei egyébként az önkormányzati szférában megteremtődnek.
Azt, hogy mennyi az adósságállomány, tudjuk, az MNB adatai szerint közel félezermilliárdról beszélhetünk, és most elhangzott egy szám, hogy 70 milliárddal dinamikusan nőtt az elmúlt időszakban. Biztosíthatom itt a jelenlévőket, hogy ez meg fog duplázódni egyébként, pont azért, mert az EU-önerő kevés. Ami pedig itt az önkormányzati szövetségeknek azt a kitételét illeti, hogy helyzetbe hozzuk az önkormányzatokat, mely szerint 10 százalékos önrész legyen, a többi kiegészítő forrás, illetve az EU-forrás, ezt pedig maga az Európai Unió nem fogja engedni például az olyan pályázatoknál, ahol vállalkozók, civil szervezetek is pályázhatnak. Ez abból adódik, mert azonos mértékkel kell mérni minden pályázót. Tehát ez egy vágyálom. Innentől kezdve ez az EU Önerő Alap saját forrás nyilván nem működik a 10 százaléknál, amit az önkormányzati szövetségek szeretnének, ennek jóval magasabbnak kellene lenni.
Az önhikiről ma nem volt szó, mert most már kikerült, hogy a bizottság végigmegy az önhikis problémán. Az önhiki 2006-ban volt a legtöbb, azt hiszem, 1326 önhikis önkormányzat volt, tehát több mint egyharmada az önkormányzatoknak. Ebben az esztendőben csak azért nem növekedett a számuk, mert a költségvetési törvényben meghatározott feltételekhez képest az adatlap, amit a Magyar Államkincstár és a Pénzügyminisztérium egyébként bekért az önkormányzatoktól, amit ki kellett tölteni, szigorított a feltételeken, mondhatnám azt is, hogy törvényellenesen, a törvénnyel szembemenve, és csak ezért nem volt több önhikis önkormányzat. Nyilván az idén még szigorúbbak lesznek a feltételek. Ha visszatérnénk mondjuk a 2006-os vagy 2005-ös önhikis feltételekhez, növekedne az önhikis önkormányzatok számára. Ez pedig azt mutatja mindannyiunk számára, hogy a napi működéssel vannak problémák, tehát a napi élettel, az emberek részére nyújtott önkormányzati közszolgáltatásokkal vannak problémák.
Itt van a kórház kérdése. Ezzel kapcsolatban kérdést tettem föl, de hadd idézzem az Állami Számvevőszéket a kórházügyben, ha megtalálom. Nem találom meg.
Addig az inflációról beszéljünk. Túlzott bevételi várakozások vannak ebben a költségvetésben - erről már többen szóltak - akár az adóbevételek, akár az egyéb bevételek vonatkozásában. Nem lehet helyben sem több bőrt lenyúzni a rókákról, mint mondjuk a központi költségvetésben. Áttolja a feladatot az önkormányzatok asztalára. Itt egy nagyon jó szót olvastam ebben a számvevőszéki anyagban, ez tetszett, és meg is fogom keresni, hogy az önkormányzatokat minek tekinti a központi költségvetés, illetve a magyar állam. "Konfliktuskonténer szerepét töltik be az önkormányzatok." - írja le az Állami Számvevőszék, méghozzá azért, mert az államháztartás rendszerében folyamatosan ezt a szerepet töltötték be. A rendszer lassan feléli tartalékait, az értékesíthető vagyon elfogyóban van, hitelbiztosítékként le vannak kötve. Jönnek most a kötvények, ott nem kell lekötni ingatlanfedezetet, ennél egyszerűbben lehet felvenni pénzt. Önhikivel kapcsolatosan a következőt mondja: "Az önhiki-támogatással kezelt forráshiányon túlmenően alulfinanszírozottsággal küzd. Az EU-s támogatásokból beinduló új beruházások nem oldják meg jelentős mértékben a közvagyon felújításának eddig is a szőnyeg alá söpört kérdését." Ezekről van szó. Ezeket egyiket sem oldja meg ez a költségvetés, elfogadva azt, hogy az ország nehéz helyzetben van, és mindenkinek valahogy részt kell vállalni a megszorító intézkedésekből. Na de ez ne az önkormányzati szféra legyen elsődlegesen!
Tudjuk, hogy nem szeretett szféra most az önkormányzat, többek között azért, mert túl sok ellenzéki polgármester nyert 2006-ban. Lehet látni azt az ugrást egyébként, hogy 2006-hoz képest mennyivel rosszabbá vált az önkormányzati finanszírozás. Egyébként a szocialista polgármesterek ugyanazt kapták jutalmul, mint mi ellenzékiek büntetésül ebben a rendszerben, csak most ők kevesebben vannak egy kicsit.
Úgy gondolom, hogy ez a költségvetés ebben a formában általános vitára sem alkalmas. Ebben annyi kockázati elem van bevételi és kiadási oldalon, ráadásul a kötvényről már volt egy polémia, amely az általános vitára való alkalmasságot is messzemenőkig megkérdőjelezi. Most nemcsak az ellenzékiség mondatja velem ezt, hanem valóban így van. Nem jelent kilábalást 2009-re sem, tehát nem lehet látni 2009-re és '10-re azokat a kilábalási folyamatokat ebből a rendszerből 2007-ből és 2008-ból, amely azt mondhatná, hogy jó, rendben van, most zsíros kenyeret fogunk enni az idén is, meg jövőre is, meg esetleg 2009-ben is, de látjuk azt, hogy mikor jön el a rántott csirke. Ez nem látszik ebből a rendszerből. Ez a helyzet. Ezért így az embereknek a helyi közszolgáltatások minőségének a romlásával, az önkormányzati fejlesztési lehetőségek visszafogásával, hogy nem látjuk, hogy mikor következik be a jobb helyzet, sokkal nehezebb, mintha tudnánk, de ebben nem segít egyetlen egy önkormányzatot sem ez a költségvetés. Ennek ez a legnagyobb hibája.
ELNÖK: Köszönöm, alelnök úr. Buzás Péter!
DR. BUZÁS PÉTER (MSZP): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Bizottság! Én is úgy vagyok, mint Horváth polgármester kollegám, szekszárdi polgármester, hogy nem terveztem, hogy hozzászólok most ehhez a vitához, mert összességében az egész költségvetéshez nekem azért nincs olyan volumenű mondandóm, amelyet mindenképpen el kellett volna mondanom. Az itt föllobbant vita miatt azért két gondolatmenetet hadd mondjak el.
Az egyik az, hogy én egy 25400 lakosú kisvárosnak vagyok a polgármestere '94 óta. '94 óta megéltem azt, hogy a mindenkori kormányzat és a mindenkori helyi önkormányzatok között húzódik egy ív. Ezt otthon antagonizmusnak szoktam hívni. Mi mindig több pénzt szeretnénk, aztán mindig kevesebbet kapunk. '94 és ma távolában hadd mondjam el azt, hogy szép folyamatosan ez a tendencia így jött lefelé, és most megéljük ezt az esztendőt.
Amiért hozzászólok, nem az, hogy ezt a problémát elmondjam, hanem az, hogy én például azért másként élem meg ezt a költségvetést. Azt nem tudom mondani, hogy hú, de boldogok vagyunk, meg milyen jól leszünk majd finanszírozva. Teljesen igaza van alelnök úrnak abban, hogy nem a rántott csirke, és elhangzott egy másik hasonlat, a sült galamb. Nem hinném, hogy bármikor is lesz sült galamb önkormányzati szféra irányába, de nem a rántott csirke stádiumában vagyunk. Viszont én tavaly azt mondtam, és az idén is azt mondom, hogy ha van konvergenciaprogram - nem akarok ennek a mélységébe belemenni -, akkor a konvergenciaprogram által az ország más szféráira kiszabott tarifájához képest a kormányzat még valamelyest kesztyűs kézzel bánik velünk. Otthon is ezt mondtam, így is éltem meg, és többé-kevésbé, ha a százalékszámokat nézitek, akkor ez így is van.
Ezért lepett meg, és olyan szempontból érdekes a vita, hogy a nagyházbéli stílus ide kevésbé húz át, itt azért érződik, hogy mégiscsak polgármesterek ülnek a ti oldalatokon is úgy szép számmal, és jóval kevesebb az olyan megnyilvánulás, amelynek önkormányzati szempontból nem ér földig a lába.
Hadd mondjam el, azt érzem, hogy ez a költségvetés olyan, amilyet ebben az esztendőben ez a kormányzat be tud terjeszteni, és amiből ki kell jönnünk. Úgy gondolom, hogy nálunk ez működni fog. Lemodelleztük, kevesebb pénzünk lesz. Én se örülök annak, hogy bérben úgy állunk, ahogy állunk, de ezzel együtt meg fogjuk oldani. Bízom abban, hogy azért lesz olyan időszak, amikor ennél jobb a helyzet egy kicsit.
Azért engedjétek meg, hogy hadd mondjak pár olyan motívumot, amelyet viszont ajánlok nektek is a figyelmetekbe. Ha jól emlékszem, Vigvári úr utalt rá, hogy az EU Önerő Alap, amit az érdekszövetségek is leírtak, 10-ről 15 milliárdra emelkedik. Ezt más kifejezéssel lehet 50 százalékos növekedésnek is nevezni. (Warvasovszky Tihamér távozik az ülésről.) Ez azt mutatja, hogy a működési problémák mellett azért differenciáltan - ezt a Peresztegi Gergő tette hozzá - a rászorultsági foktól függően hozzá tudnak jutni majd az önkormányzatok olyan, önerőt kiegészítő forrásokhoz, amelyek az uniós támogatások odaérkezését fogják segíteni. Ezt rendkívül fontosnak tartom.
Nagyon fontosnak tartom azt is, ha lehet, ezt tekintsük kezdeti lépésnek, és minél mélyebben menjünk a rászorultság értelmezésén, elemzésén tovább abba az irányba, hogy tényleg a megfelelő nagyságrendű projekteket most az esetleg óriási dolgot megvalósító önkormányzatok is tudják kezeli. Látok ilyen törekvést. Ezt fontosnak tartom.
Emellett megmondom őszintén, hogy nem vagyok szakember, most voltunk éppen érdeklődni tapasztalatcserén ebben a kötvényügyben, és valószínűleg mi is fogunk kibocsátani kötvényt. El tudom fogadni elnök úrnak is, meg frakcióigazgatónknak is a gondolatmenetét. Én is így gondolom. Ha én kötvényt bocsátok ki, vagy Makó városa kötvényt fog kibocsátani, azt nem kívánom működésre fölhasználni még likvidhitel szempontjából sem. Tehát nem tudom, az önkormányzatoknál nem gondolom azt, hogy ez mindenütt ilyen alfabetikus követelmény, de '94-hez képest mi '96-ban csináltunk egy nagy átszervezést, utána azt folyamatosan utánigazítottuk, területi szabályozás van. Tehát úgy gondolom, hogy is mondjam csak, szóval nekünk a fizetésbiztosítás meg ehhez hasonló, ez azért megy a folyószámlánkról döntő mértékben likvidhitel nélkül, 13. havi fizetésnél meg már vannak időszakok, amikor néha mi is hozzányúltunk a likvidhitelhez, de a likvidhitelt beruházás-előfinanszírozásra használjuk. Azt gondolom, hogy mindegyik önkormányzati vezetőnek, mindegyik testületnek azért el lehet jutni odáig, hogy egyszer letegye ezt a terhet, és ha egyszer ebben az egyhónapos futamban utolérte magát, akkor ez nem kell hogy gondot jelentsen, ha kimondja bármilyen szintű szabályozás, hogy működésre nem használható a fejlesztési célú hitel, mint ahogy ma sem használható, vagy nem használható a kötvénykibocsátásból származó bevétel.
Egyébiránt pedig azt gondolom, hogy ha ezeket a beruházásokat felhalmozásra használjuk, akkor jók lehetnek, fontosak, mint említettem, én is tervezek hasonlót. Legfeljebb ha majd lesz ilyen szabályozás... Nem tudom, hogy sikerül, nem sikerül, ebben az ötpártin előrébb jutni, de ha sikerül ebben egy szabályozást behozni, akkor a szabályozás készítőitől azt kérném, ha lehet, hallottam ilyen variációt, hogy esetleg a beruházási célú kötvénykibocsátásnál is mondjuk a beruházás összegéhez kötődő valahány százalékos arány, mondjuk 20 százalék körül meg van kötve ennek az összege. Ez mondjuk a szennyvíz típusú, tehát környezetvédelmi projekteknél, ivóvízminőség-javításnál, satöbbi, az ottani CBA-számítások szerint annak a lebonyolítására valóban elég. De valamilyen módon meg kellene keresni annak a technikáját, hogy célorientáltan, nem mondom, hogy mindenhez, de célorientáltan lehessen ezen a százalékon túllépni, mert aki későn ébred és későn jut ehhez az eszközhöz, és ha mondjuk olyan típusú fejlesztést valósít meg, mint amit én tervezek, hogy ipari parkot bővítek, megy a 43-as autópálya mellettünk, szükség lesz rá, akkor ott 50 százalékos önerőt kell produkálni. Ehhez a 20 százalékos önerejű hitel-kiegészítésre meg egy 10 százalékos önkormányzati plusz önerőre is elég kevésnek tűnik, ugyanakkor ez meg fog térülni. Nem beszélve arról, hogy az Ötv. egyetlen egy helyen, az elején valahol egy nagyon rövid 2-3 mondat erejéig vagy 2-3 sor erejéig utal arra, hogy a foglalkoztatás és gazdaságfejlesztés önkormányzati feladat.
Tehát inkább arra irányítanám rá a figyelmet, hogy ahogy most elindultunk például a hitelkonstrukcióval az uniós projektfinanszírozás irányába vagy elindul a kormányzat, és ez a szabályzás életre kel, akkor ez tudja azt a finanszírozást, ami a fejlesztésekhez szükséges. Azzal teljes egészében egyetértek, hogy működésre ne, annak meg kell, meg lehet találni, mi Makón megtaláltuk a finanszírozásának a pénzügytechnikáját.
Még egyszer befejezésként tehát annyi, hogy nem arról van szó, hogy ez a Kánaán költségvetése, viszont ha azt mondjuk, hogy ez most a következő év költségvetése a konvergenciaprogram kellős közepén, akkor azt gondolom, hogy egy kicsit, hogy is mondjam csak, barátságosabb jövő reményében még mindig látnunk kell azt, hogy más területekhez képest visszafogottabb az a spórolási igény, ami irányunkba jelenik meg. Köszönöm.
ELNÖK: Köszönöm szépen. (Tasó László jelentkezik.) Tasó képviselő úr!
TASÓ LÁSZLÓ (Fidesz): Köszönöm szépen. Igyekszem, és megmaradok az előbbi minősítésnek megfelelően abban a hangulatban, ami a bizottsági ülésünket jellemzi. Mégiscsak meg kell jegyeznem, kedves polgármester kollegám, én 1994-től vagyok polgármester egy kisebb településen egy kisvárosnak, 8200 lakosa van. Ha nekem ilyen gondjaim lennének, mint neked van, kollega, akkor egy szót nem szólnék, örülnék. Ha mellettünk autópálya menne, és azon kellene törni a fejemet, hogy az ipari park fejlesztése vajon mikor is fejeződik be, akkor nagyon jó lenne. Abban a 200 önkormányzatban körülbelül benne van Makó is, az imént mondtam, jó paraméterekkel rendelkezik, hála istennek, egyébként. Én nem is kívánok mást, mint hogy legalább mindenki olyan paraméterekkel rendelkezne, mint Makó.
1994-től kezdődően kell már munkabérhitelt felvenni az önkormányzatnak, és ezt örököltük. Nem azért, mert nálunk butábbak az emberek, nem értenek hozzá, egyszerűen olyan adottságaik vannak. Amikor a helyi bevétel aránya 4 százalék környékén van, akkor nem hiszem, hogy valaki, jelen esetben bárki lenne a polgármestere egy ilyen településnek, mint a miénknek.
Summa summarum. Örülök annak, hogy sok ilyen település van, legalább 200, talán több is Magyarországon, de még egyszer elmondom, 2900-nak nem ilyen gondjai vannak, egészen mások. Igenis ott is vannak közalkalmazottak, ott is vannak dolgozók, ők is számolnak a bérekre, ők is szeretnék fölvenni a fizetésüket minden alkalommal, sőt netán még bennük is megvan a vágy arra, hogy növekedjen a fizetésük. Erre remény sincs egy ilyen településen, remény sincs rá. Továbbra is azt mondom, ez a költségvetés borzalmas, mint az előző volt, meg az azt megelőző évi is egyébként. Lehet, hogy eljutunk valamikor majd egy olyan időszakba, amikor kevesebb lesz az az önkormányzat, amely kínlódik vagy hitelt kell felvennie a működési biztonságához, de most Magyarországon még ott járunk, hogy 2900 helyen nem ez van.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Tisztelt Bizottság! Lezárhatjuk-e? (Közbeszólás: Igen.) Úgy látom, hogy igen. Akkor mielőtt a bizottság dönt, amennyiben kívánnak reagálni a vitában elhangzottakra, akkor megadom a szót és a lehetőséget. Kíván-e valaki szólni? Főigazgató úrék se? (Senki sem jelentkezik.) Azt látom, hogy érdeklődéssel figyelték a véleményeket. Bízunk benne, hogy a parlamenti vitában is tudunk szót váltani ezekről az önkormányzati ügyekről.
Időközben megkaptuk, amit Szabó Gellért elnök úr jelzett a hozzászólásában, tehát az országos önkormányzati érdekképviseleti szövetségek állásfoglalását. Úgy gondolom, hogy képviselőtársaim tudják hasznosítani a törvényjavaslat tárgyalása során is, tehát ez valamennyi szövetségnek a közös állásfoglalása.
Döntés az általános vitára való alkalmasságról
Tisztelt Bizottság! Döntünk. Kérdezem a bizottság tagjait, ki az, aki egyetért azzal, hogy általános vitára alkalmas a beterjesztett törvényjavaslat. Aki igen, kézfelemeléssel jelezze. (Szavazás.) 16 igen. Ki az, aki nem tartja általános vitára alkalmasnak? (Szavazás.) 12. Volt-e, aki tartózkodott? (Nincs jelzés.) Nem. Megállapítom, hogy az Önkormányzati és területfejlesztési bizottság az általános vitára alkalmasnak tartotta a beterjesztett törvényjavaslatot.
Tisztelt Bizottság! A költségvetési javaslat tárgyalására vonatkozó házszabályi előírások szerint a bizottságunknak a többségi és kisebbségi véleményét írásban kell leadni. Erről alelnök úrral egyeztettünk, tehát a kisebbségi talán el is készült, a többségi vélemény is mostanra elkészült, akkor megkérem titkár urat, hogy továbbítsa a Költségvetési bizottság felé, mert nem soká kezdik tárgyalni utolsóként.
Tisztelt Bizottság! Köszönöm a közreműködést az ÁSZ képviselőinek, Vigvári úrnak is az előterjesztést.
Rátérünk a következő napirendi pont tárgyalására. Másodikként tárgyaljuk a Magyar Köztársaság 2006. évi költségvetésének végrehajtásáról szóló törvényjavaslatot, a bizottság feladatkörébe tartozó kapcsolódó módosító javaslatok megvitatását.
Képviselőtársaim! Az asztalon megtalálták az ajánlástervezetet. Köszöntöm a napirendi pont tárgyalásánál Szelényi urat. Gyorsan fogunk végezni. A bizottság feladatkörébe tartozó pontokról döntünk.
1. ajánlási pont, Balogh József, Molnár Csaba képviselő urak javaslata. Ha valaki indokolást kér, akkor kérem, szóljon közbe. Kormány- vagy tárcaálláspontot fogunk hallani, Szelényi úr?
SZELÉNYI GYÖRGY (Pénzügyminisztérium): Tárcaálláspont. Nem támogatjuk.
ELNÖK: Tehát az 1. ajánlási pontot a tárca nem támogatja. A bizottság támogatja-e? Aki igen, kézfelemeléssel jelezze. (Szavazás.) Megállapítom, hogy a bizottság támogatja.
2. pont, Szabó Lajos.
SZELÉNYI GYÖRGY (Pénzügyminisztérium): A tárca nem támogatja. Egy szót engedjenek meg. Tisztelt Bizottság! Ennél meg néhánynál csak annyit fogok mondani idézőjelben így az indokolásra, hogy ÁSZ. Itt néhány olyan fog sorban következni, ami a számvevőszéki megállapításokkal és visszafizetéssel kapcsolatban visszafizetési kötelezettségtől való mentességet kér méltányosságból. A dolog logikája mindegyiknél rendre az, hogy elsősorban abból, hogy nem a meghatározott feladat, hanem túlnyúlt a műszaki tartalma többnyire útfelújítással az eredeti csatornaépítéshez képest, és ehhez kér az illető önkormányzatot megjelenítve az illető képviselő a visszafizetési kötelezettség alól felmentést. A tárcának nincs diszkrecionális joga a vonatkozó jogszabályoktól eltekinteni, ezért mindegyiknél rendre nem lesz a válasz. Csak azért jelzem.
ELNÖK: Jó, köszönöm szépen. Elhangzott a méltányosság szó, tehát itt nem vitatják az önkormányzatok az ÁSZ megállapítását, ahogy néztem a kapcsolódó módosító javaslatoknál az indokolást.
SZELÉNYI GYÖRGY (Pénzügyminisztérium): Ez itt Vashosszúfalunak éppen az ilyen jellegű...
ELNÖK: Tehát a pénz nem eltűnt, hanem olyan célra használták föl, ami nem volt a támogatott célok között, jószerivel útépítésre. Elég bonyolult határ menti csatornák is vannak itt ebben a kérdéskörben.
Kérdezem a bizottságot, hogy támogatja-e az ajánlás 2. pontját. Aki igen, az kézfelemeléssel jelezze. (Szavazás.) Megállapítom, hogy a bizottság támogatja.
A 3. pont?
SZELÉNYI GYÖRGY (Pénzügyminisztérium): Ugyanez Alsószölnök önkormányzatát illetően. Nem támogatjuk.
ELNÖK: Kérdezem a bizottságot, hogy támogatja-e. (Szavazás.) Köszönöm szépen. Megállapítom, hogy a bizottság támogatja.
4. pont?
SZELÉNYI GYÖRGY (Pénzügyminisztérium): Őriszentpéterrel kapcsolatos a módosító indítvány. A tárca nem támogatja.
ELNÖK: Kérdezem a bizottságot, támogatja-e. (Szavazás.) A bizottság támogatja.
5. pont?
SZELÉNYI GYÖRGY (Pénzügyminisztérium): Csörötnek önkormányzatáról van szó. Ugyanilyen vonatkozásban, összefüggésben a másikkal, mert itt ilyen...
ELNÖK: Közös beruházás volt.
SZELÉNYI GYÖRGY (Pénzügyminisztérium): Nem támogatjuk.
ELNÖK: Kérdezem a bizottságot, támogatja-e. (Szavazás.) A bizottság támogatja.
A 6. pontban Bebes képviselő úr és társai javaslata szerepel.
SZELÉNYI GYÖRGY (Pénzügyminisztérium): Őriszentpéter és Alsószölnök együttesen jelenik meg az előzőeknek megfelelően. Nem támogatja a tárca.
ELNÖK: Az problémát nem fog csinálni, ha ezt is megszavazzuk, mert a koherenciazavart...
SZELÉNYI GYÖRGY (Pénzügyminisztérium): Technikailag majd nyilván kell találnunk a megoldást, mert nyilván koherenciaprobléma fog előállni azzal is, hogy a számvevőszéki megállapítás mi, meg ennek is vannak konerenciaproblémái nyilván.
ELNÖK: Tehát annak tudatában, hogy koherenciamódosítóval kell a végső számot kialakítanunk, a 6. pontról szavazunk. Kérdezem a bizottságot, támogatja-e. (Szavazás.) Megállapítom, hogy a bizottság támogatja.
A 7. pont nem tartozik a bizottság hatáskörébe, ezért erről nem döntünk. Van-e képviselőtársaimnak tudomása olyan módosítóról, amelyről kellene dönteni? Igen. Képviselőtársaim találtak egy bizottsági módosító javaslatot. Erdős Norbert képviselő úr indokolja.
ERDŐS NORBERT (Fidesz): Köszönöm szépen a szót. A kiosztott anyag önök előtt van. Gyakorlatilag arról szól a módosító indítvány, hogy Doboz Nagyközség Önkormányzata 2015-ig fizethesse vissza a - jogtalanul igénybe vettnek van írva - 61 millió forintot. Ugyanarra lett ez felhasználva, belvizes pénz volt, de kölcsön formájában adta ki az előző polgármester úr. Szeretnénk ezt az ügyet megoldani. A pénz visszajár természetesen, és 2015-ös határidőt kérnénk, hogy részletekben tudja visszafizetni az önkormányzat, hiszen egy olyan kis önkormányzatról van szó, hogy ha ezt a 61 milliót egyszerre kellene visszafizetnie, akkor megfeküdne nyilván az önkormányzat. Ehhez kérem tisztelettel a bizottság támogató szavazatát.
ELNÖK: Köszönöm. Tehát itt nem méltányos elengedésről van szó, hanem csak mint az ÖKOTÁM-os beruházásoknál is, a jogtalan felvétel részletekben történő visszafizetését kezdeményezzük. Van-e kérdés ezzel kapcsolatban? (Szelényi György: Kérdezhetek-e én is, azt szeretném kérdezni.) Meg tudta-e nézni a javaslatot?
SZELÉNYI GYÖRGY (Pénzügyminisztérium): Ismerem a javaslatot, elnök úr, csak azt szeretném kérdezni, hogy kérdezhetnék-e én is képviselő úrtól.
ELNÖK: Természetes.
SZELÉNYI GYÖRGY (Pénzügyminisztérium): A megyei területfejlesztési tanács megállapításából adódott ez a visszatérítési kötelezettség. A megyei területfejlesztési tanács mikor tette ezt a megállapítást? A kérdés mögött az van, hogy próbáltunk utánajárni mindenhol, a Kincstárnál, hogy a megyei területfejlesztési tanács ezt most 2007. évben vizsgálta-e. Ilyen értelemben kettős jellegű probléma van. Egyrészt nem kapcsolódik a 2006. évi zárszámadáshoz, majd később fog jelentkezni visszafizetési kötelezettséghez, tehát nem tárgya a 2006. évi zárszámadásnak ilyen formán. Ez az egyik. A másik problémája pedig az, hogy az államháztartás végrehajtásáról szóló 217-es kormányrendeletnek a 88. §-a az ilyen pályázati típusúakra azt mondja, hogy aki megállapítja, aki megállapította és odaítélte, ellenőrzése kapcsán megteheti azt, hogy saját hatáskörében 36 hónapra ütemezheti az ilyen fejlesztési típusú támogatást, mert építenek belőle végül is, mert építettek belőle ott, ahol ilyen árvíz típusú helyzet volt.
Tehát az indokom, amiért nem támogatom ezt, nem támogatja a tárca, elnézést kérek, két dologból fakad. Egyrészt nem a 2006. évi zárszámadásnak a tárgya, másrészt pedig lehetőség van ilyen típusú pályázati támogatásra 36 hónapi haladékot kérni az adott kormányrendelet végrehajtása kapcsán is. Nem ide tartozónak tartjuk, ezért nem támogatjuk.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Tisztelt Bizottság! Akkor ezt azt jelenti, hogy még kell további egyeztetést folytatni. De ahhoz, hogy erről jövő héten szavazni lehessen, és ha az egyeztetésnek az lesz a vége, hogy ez jó megoldás, mert úgy gondolom, hogy a szándék mindenki előtt egyértelmű, azt látom, hogy a Pénzügyminisztérium is a szándékot nem kérdőjelezi meg, akkor a technikájára kérném Szelényi urat, hogy még egyeztessenek a Kincstárnál, és azzal, aki megállapította a problémát, és a szavazás előttig kapjunk egy visszajelzést akár bizottsági szinten, mert mi nyújtjuk be.
SZELÉNYI GYÖRGY (Pénzügyminisztérium): Szabadna a képviselő úrnak annyi partnerségét vagy segítését kérni ebben az ügyben, hogy végül is a területfejlesztési tanács az önök számára állapította meg ezt valamilyen formában, tehát ha ennek van valami dokumentuma, vagy ilyesmi lenne, mondanék egy faxszámot, hogy küldje el, tehát valamilyen módon. Egyszerűen azért, mert nekem úgy tűnik, hogy ez nem a 2006. évi zárszámadási törvénynek lenne a témája, és ezért nem támogatjuk. Tehát 327-27-68. Levelezések vannak, jegyzőkönyv meg ilyesmi, tehát azt kérem szépen, hogy juttassák el ezt hozzám, és akkor visszatérnénk rá. Köszönöm. (Erdős Norbert: Jó.)
ELNÖK: Tisztelt Bizottság! Afelől kell döntenünk, hogy ezt benyújtja-e a bizottság. Én azt kezdeményezem, hogy nyújtsuk be, mert akkor még el lehet vetni ezt a javaslatot, de ha ma nem nyújtjuk be, akkor tovább már ilyet nem tudunk benyújtani, tehát az utolsó pontban vagyunk. Aki egyetért azzal, hogy a bizottság ezt benyújtja, az kézfelemeléssel jelezze. (Szavazás.) Köszönöm szépen. Megállapítom, hogy a bizottság úgy döntött, hogy ezt az indítványt beterjeszti a parlament elé. (Gulyás József jelentkezik.)
Gulyás József képviselő úré a szó.
GULYÁS JÓZSEF (SZDSZ): Köszönöm szépen, elnök úr. Csak a jegyzőkönyv részére kívánom megjegyezni, hogy itt több esetben egyéni képviselői módosító vagy képviselői módosító indítványok mentén az ÁSZ, illetve a kormány véleményével ellentétesen döntött a bizottság, és mindig elhangzott, hogy a bizottság támogatja. Csak jelezni kívánom, hogy az SZDSZ részéről egyetlen egy esetben sem volt ott a szavazatunk a döntések mögött. Nem tartom jó iránynak, hogy az Országgyűlés az ÁSZ véleményével, a kormány véleményével a vonatkozó szabályok alól egyedi jelleggel felmentéseket ad. Köszönöm.
ELNÖK: Jó, köszönöm szépen. Tisztelt Bizottság! A 2. napirendi pontot lezárhatom-e? (Nincs jelzés.) Akkor a 2. napirendi pontot lezárom.
Rátérünk a 3. napirendi pont tárgyalására. A Magyar Köztársaság 2007. évi költségvetéséről szóló törvényjavaslatot T/4093. számon kaptuk meg. Általános vitára való alkalmasságról kell dönteni. Szelényi úr lesz az, aki a kormány nevében beajánlja a napirendi pontot. Tessék parancsolni!
Szelényi György (Pénzügyminisztérium) szóbeli kiegészítése
SZELÉNYI GYÖRGY (Pénzügyminisztérium): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Bizottság! Az előttünk lévő tárgyévi költségvetési törvény módosításával kapcsolatos javaslat a 2006. évi költségvetési törvényt néhány ponton módosítja, egyrészt az Egészségbiztosítási Alap költségvetésének évközi alakulásával kapcsolatban, másrészt a törvény elsődleges egyenlegével kapcsolatban szükséges volt azért, mert mint más összefüggésben itt már szó volt róla, az ötpárti egyeztetés során a közpénzügyi fegyelemről szóló törvény hivatott majd a költségvetés egyenlegére vonatkozó mértékeknek a 2009-2010-re vonatkozó ügyeit kezelni. Ezért kellett ehhez a részhez hozzányúlni.
Harmadsorban nem közvetlenül önkormányzati ügy, de jó tudni, hogy az egyházak kiegészítő támogatást kapnak a közfeladat ellátására. Az időarányos teljesülések ismeretében az önkormányzatok vagy az egyházak év végi elszámolását megelőlegezendő mintegy 5 milliárd forintos összegben közbülső kiegészítő támogatást kapnak az egyházak közoktatási és szociális feladataik ellátására.
A helyi önkormányzati szférát elsősorban a 6. számú mellékletben az önhikire vonatkozó szabályozás érinti. Egyrészt előremutató jelleggel a hitelből és felhalmozási bevételből teljesített működési kiadás 100 százalék helyett 70 százalék lesz az, ami nem biztosítható önhiki-működés elismeréseként, majd 2009-ben lesz ugyanezen körnek a 100 százaléka. Tehát itt tulajdonképpen a következő éveknek egy kiszámítható, ha úgy tetszik, barátságosabb szabályozásának a következő két évi paramétereit tartalmazza.
Ugyanide kapcsolódik a társult feladatellátásba való ösztönzésnek az 1500 fő vagy az alatti lakosságszámú önkormányzatokra vonatkozó szabályozása. A szociális területen 2008. május 1-jétől, közoktatási területen pedig nyilvánvalóan a 2008-2009-es tanévváltástól javasolja a társult feladatellátásban történő nem feladatellátáshoz kapcsolódó támogatási rész elismerését az önhikiben. Köszönöm. Bevezetőül ennyit.
ELNÖK: Köszönjük szépen. Van-e kérdés? Szerintem összekötjük. Kérdés, vélemény? Tehát az ez évi költségvetés. Nincs kérdés, tudunk dönteni? (Dr. Kovács Zoltán jelentkezik.) Kovács Zoltán alelnök úré a szó.
DR. KOVÁCS ZOLTÁN (Fidesz): Tisztelt Bizottság! Tulajdonképpen arról van szó, hogy amit korábban önök elvettek, azt most részben visszaadják, tehát ezt mintegy kompenzációs törvénynek is lehet hívni. Gulyás József képviselő úr már nincs itt, ő csak a jegyzőkönyvnek jegyezte meg, én is szeretném megjegyezni a jegyzőkönyvnek, hogy sem a bizottság, sem a parlament nem az Állami Számvevőszéknek és nem is a kormánynak a szerve, hanem pont fordítva van ez a rész, tehát ilyen módon az Országgyűlés autonóm, és úgy dönthet ezekben a kérdésekben, ahogy akar, természetesen a törvények betartása mellett.
ELNÖK: Köszönöm. További hozzászólás? (Nincs jelentkező.) Én azt gondolom, hogy a beterjesztett törvényjavaslat mindenképpen alkalmas általános vitára. Célszerű, hogy a parlament mielőbb alkossa meg ezt a törvényt, mert a benne foglalt rendelkezések úgy az önkormányzatoknak, mint például az egyházaknak is pozitív irányú változást hoznak. Ezért a szocialista frakció támogatja.
Kérdezem, hogy van-e további hozzászólás, vélemény? (Senki sem jelentkezik.) Ha nincs, akkor a vitát lezárom. Szelényi úr kíván-e reagálni? (Szelényi György: Köszönöm.) Nem. Köszönöm szépen.
Kérdezem a bizottságot, egyetért-e azzal, hogy a beterjesztett T/4093. számú törvényjavaslat általános vitára alkalmas. Aki igen, kézfelemeléssel jelezze. (Szavazás.) Megállapítom, hogy egyhangúlag általános vitára alkalmasnak tartotta a bizottságunk. A létszámot pontosan kell megállapítanunk. Rögtön megállapítjuk. Megkérdezem, hogy előadót kíván-e állítani a bizottság. (Nincs jelzés.) Úgy látom, hogy nem, akkor előadót nem állítunk, írásban jelezzük. Azt kell megállapítanunk, hogy hány szavazat volt az igen. Egyhangú volt. 27 igennel egyhangú. Tisztelt Bizottság! A 3. napirendi pontot ezzel lezárom.
Rátérünk a 4. napirendi pontunk tárgyalására a Magyar Köztársaság 2008. évi költségvetését megalapozó egyes törvények módosításáról. Általános vitára való alkalmasságról kell dönteni. Továbbra is a bizottsági vitán segítségünkre lesz Szelényi úr és Peresztegi úr. Ez az úgynevezett salátatörvény. Tessék parancsolni!
Szelényi György (Pénzügyminisztérium) szóbeli előterjesztése
SZELÉNYI GYÖRGY (Pénzügyminisztérium): Immár második éve van az, hogy a költségvetési törvény kapcsán úgynevezett tiszta törvényt nyújt be a kormány a parlamentbe, csak a költségvetési törvényt tartalmazza, és itt van mellette ez a másik törvényjavaslat, a költségvetési törvényt megalapozó törvények, amely mintegy 25 törvénynek a módosítását tartalmazza. Én most azt tekintem feladatomnak a bizottság szakmai irányultságából adódóan, hogy néhány dologra hívjam fel a figyelmet.
Az első, ami a közszféra teljes egészét érinti, a köztisztviselői törvény módosítása, ami egyrészt tartalmazza újként az úgynevezett kiegyezés jogintézményét, másrészt új illetmény-előmeneteli rendszert állapít meg, amely a csatolt 2. számú mellékletben érzékelhető. Az új illetmény-előmeneteli rendszerre való átállást, az átmeneti szabályait tartalmazza.
A második. Klasszikusan minden költségvetéshez kapcsolódik az államháztartási törvény módosítása. A költségvetéssel összefüggésben volt már szó ennek a szerepéről, és nem véletlen, hogy önkormányzatokat érintően az egyik jelentős terület a kincstári feladatoknak a megerősítése. Bóka úr már jelezte más összefüggésben a kincstári ellenőrzési feladatok megerősítését. El kell mondani, hogy a zárszámadás kapcsán minden évben látjuk azt, hogy milyen visszafizetési kötelezettségek jelennek meg, tehát megalapozott az, hogy egyrészt a Kincstár ellenőrzési szerepe megerősödjék, a másik pedig az igények, önkormányzati igénylések, pótigénylések elektronikus lebonyolításának a keretfeltételeit tartalmazza.
Továbbá minden szférát érint államháztartáson belül, az önkormányzati szférát is, hogy a belső ellenőrök nyilvántartási rendszere jogszabályi keretekben kerül megállapításra. Ennek számos részletkérdése szabályozásra kerül.
A címzett és céltámogatási törvénynek azért kell benne szerepelnie, hiszen más összefüggésben itt is volt róla szó, hogy az új megállapítandó célok között az egészségügyi gép, műszer szerepel, ezért a vonatkozó mellékletet változtatni kellett.
A társulásos feladatellátás tapasztalataiból adódik az, hogy önkormányzatoknak a társulási feladatellátásból eredő kötelezettségük az, hogy a szükséges forrásokat megfelelő formában és megfelelő módon a társulási feladatellátásban biztosítsák. Ennek következtében mind a társulásról szóló törvény, mind a többcélú kistérségi társulásokról szóló törvény az ezzel kapcsolatos kötelezettségeket, a társulási szerződés tartalmát kell hogy tartalmazza, és ezzel összefüggésben nyilván az adósságkezelési eljárásról szóló törvényt is, hiszen ott jelenik meg, hogy amennyiben ezen feladatok nem megfelelően teljesülnek, akkor mikor kezdeményezhető az adósságkezelési eljárás is.
A társulásokról szóló törvényben más összefüggésben is van jelentős szerepe, hiszen a társulásos feladatellátásban a vagyon tulajdoni helyzetét rendezni kell. Esetleges kiválás esetén a vagyon továbbhasználatát, a továbbhasználattal kapcsolatos társulásos önkormányzati kötelezettségeket is kell benne szerepeltetni, valamint a gazdálkodási szervezet társulás általi alapításának a szabályait emeli ki.
Köszönöm szépen. Ezekkel szeretném így a 2008-at megalapozó törvények jelentős lépéseire felhívni a figyelmet. Köszönöm.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Megint azt javaslom, hogy a kérdéseket, véleményeket egyben tárgyaljuk. Ki kíván szólni? (Dr. Bóka István jelentkezik.) Bóka úré a szó.
DR. BÓKA ISTVÁN (Fidesz): Nagyon szépen köszönöm. A kincstári ellenőrzés erősítése, tehát ez lett volna a hozzászólásom, hogy tényleg indokolt-e. Tényleg az adatok alapján azért viszonylagos rendszerességgel a zárszámadásban leírtakat megfelelő módon tanulmányozom. Tényleg itt szorít a cipő, tehát tényleg ez a legnagyobb gond és probléma? Tényleg az erőforrásokat ide kell átcsoportosítani? Hiszen itt most gyakorlatilag egy automatikus ellenőrzési rendszert tesz lehetővé bizonyos esetekben.
A másik, hogy van ez a hulladékgazdálkodásról szóló 2000. évi XLIII. törvény módosítása, ami részben az üdülőingatlanoknál ad lehetőséget bizonyos más számítási módozatra. De nem ez a lényege a hozzászólásomnak, azt majd próbálom a későbbiekben fogyaszthatóvá tenni, de azt gondolom, hogy ez a hulladékgazdálkodás annyira önkormányzati közszolgáltatás vagy azzal összefüggő dolog, hogy itt a (4) bekezdésnél jegyzői kompetenciát ír elő a költségelemzés előterjesztésével kapcsolatban. Ez szakmailag helyes egyébként? Nem lenne jobb gyakorlatilag a polgármesterre telepíteni ezt a lehetőséget? Csak tisztelettel kérdezem, hiszen a hulladékgazdálkodás szerintem egy önkormányzati közszolgáltatási feladat, és szerintem az ezzel kapcsolatos rendeletalkotás is mintha ide tartozna. Köszönöm szépen.
ELNÖK: További hozzászóló? Kérdés? (Senki sem jelentkezik.) Ha nincs, akkor visszaadom a szót.
SZELÉNYI GYÖRGY (Pénzügyminisztérium): Köszönöm. Két dolgot. Először az ellenőrzéssel kapcsolatban. A 2008. évi költségvetés tárgyalása során Varga úr részéről is elhangzott, hogy általában a közpénzek ellenőrzési funkciójának a megerősítése az egyik a 2008. évi prioritások között. (Bebes István távozik az ülésről.) Ebből következik az, hogy a különféle ellenőrző szervezeteken keresztül került a kincstári ellenőrzési funkció is megerősítésre. Másrészt ezzel párhuzamosan feladat- és hangsúlyeltolódás van a Számvevőszék ellenőrzése és a kincstári ellenőrzések között. Míg a Számvevőszék ellenőrzése eredményességi, cél-, témavizsgálatok felé tolódik erőteljesen ettől és az így fölszabaduló kapacitás oda, a Kincstárnál a hangsúly meg az állami támogatások és hozzájárulások részletesebb, visszatérő rendszerbe épített ellenőrzésére tevődött át. Tehát ebben igazából egy hangsúlyeltolódás is és struktúraelmozdulás is a része az egésznek. Ez az indokolása is igazából ennek a mozzanatnak, ha részletesebben belemegyünk.
A hulladékgazdálkodási felvetett kérdéssel kapcsolatban a következőt emelném ki. Közszolgáltatási feladatról van szó valójában, de egy költségelemzés elvégzése egy apparátusi típusú elvégzendő feladat ilyen módon. (Dr. Bóka István: Az apparátust a polgármester irányítja.) Ilyen módon került ez nyilván a jegyző feladatává. Nyilván biztosan a részletes vitában az összes pro és kontra érv el fog hangzani. Ez a javaslat ebben a meglátásban ezt tette le, és a költségelemzésnél, amit mondtam. Ezt a két dolgot tudom hozzátenni. Köszönöm.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Tisztelt Bizottság! Kérdezem, hogy van-e hozzászóló. (Senki sem jelentkezik.) Lezárhatom a vitát? Tud dönteni a bizottság? (Nincs jelzés.) Általános vitára való alkalmasságról kell dönteni. A vitát lezárom.
Kérdezem a bizottságot, egyetért-e azzal, hogy általános vitára alkalmas a beterjesztett törvényjavaslat. Aki igen, kézfelemeléssel jelezze. (Szavazás.) 15 igen. Ki nem tartja általános vitára alkalmasnak? (Szavazás.) 3 nem. Ki az, aki tartózkodott? (Szavazás.) 7 tartózkodás. Megállapítom, hogy a bizottság általános vitára alkalmasnak tartotta 15 igen, 3 nem és 7 tartózkodással.
Kíván-e a bizottság előadót állítani? (Nincs jelzés.) Úgy látom, hogy nem. Akkor írásban jelezzük a bizottság döntését.
Köszönöm szépen a közreműködést.
Rátérünk az 5. napirendi pont tárgyalására. Köszöntöm a Pénzügyminisztériumból Kanyó Lóránt főosztályvezető urat, Peresztegi úrnak és Szelényi úrnak további jó munkát kívánva.
Képviselőtársaim! A szokásos menetben fogjuk a munkánkat végezni. Sok módosító javaslat van előttünk, de csak a bizottság feladatkörébe tartozókról döntünk. Jelzem a bizottság tagjainak, hogy amennyiben más módosítóról is kérnek döntést, akkor azt jelezzék, és lehetőséget teremtünk rá. Mindenki előtt megvan.
Elsőként az ajánlástervezet 42. pontjában szereplő indítványról döntünk, Kékesi Tibor, Molnár Albert és társai javaslata. Sok ajánlási ponttal összefügg, összefügg a 42., 46., 48., 50., 52., 133. és 145. pontokkal. Itt a helyi adóval kapcsolatos módosító javaslat csomagjáról van szó. Először tisztázzuk, hogy kormány- vagy pedig tárcaálláspontot tud mondani.
KANYÓ LÓRÁNT (Pénzügyminisztérium): Tárcaálláspontot, a kormány a mai ülésén tárgyalja ezt az előterjesztést.
ELNÖK: Akkor így összességében az összefüggő ajánlási pontokkal egységben kérnénk egy álláspontot.
KANYÓ LÓRÁNT (Pénzügyminisztérium): Nem támogatja a tárca.
ELNÖK: Van-e kérdés, vélemény? (Senki sem jelentkezik.) Én szeretnék érvelni a módosító javaslat mellett. A javaslatunk azt a célt szolgálja, hogy egészüljön ki a számított értékű építmény- és telekadózás a kormány szándékának megfelelően, viszont 2009-től ne szűnjön meg a terület alapú. Ennek a jogszabályi átvezetését tartalmazza ez a módosítócsomag. Azt gondolom, hogy az önkormányzatok mozgásterét most ebben a stádiumban nem érdemes szűkíteni. Hallottam olyan véleményt, hogy majd a következő fél évben lesz adórendszer meg adócsomag, akkor elképzelhetőnek tartok mindennemű változást, ha látjuk az egészet, de ma még nem látjuk ezt. Tehát ezért azt gondolom, hogy ezt a módosító javaslatot , illetve ezeket a javaslatokat el kellene hogy fogadja a parlament.
Van-e kérdés, vélemény? (Senki sem jelentkezik.) A tárca nem támogatja. Tudunk dönteni? Kérdezem a bizottságot, hogy támogatja-e a 42. és az összefüggő pontokat. (Szavazás.) Megállapítom, hogy a bizottság támogatja. Köszönöm szépen.
43. pont, Kovács Ferenc képviselő úr javaslata.
KANYÓ LÓRÁNT (Pénzügyminisztérium): Nem támogatja a tárca.
ELNÖK: Van-e kérdés, vélemény? (Nincs jelentkező.) A házszabályszerűséggel lehet gond, de majd az első helyen kijelölt bizottság eldönti. Akkor most döntünk. 43. ajánlási pont, a tárca nem támogatja. És a bizottság támogatja-e? (Szavazás.) A bizottság nem támogatja.
44. pont, Halmai Gáborné és képviselőtársai ehhez a paragrafushoz adtak módosítót.
KANYÓ LÓRÁNT (Pénzügyminisztérium): A tárca támogatja az indítványt.
ELNÖK: Tartalmilag összefügg a 24. és a 44. pont, tehát egyszerre döntünk róla. A tárca támogatja. És a bizottság támogatja-e? (Szavazás.) Megállapítom, hogy a bizottság támogatja.
A 45. pontban Bóka képviselő úr javaslata szerepel, összefügg a 47., 49., 51., 53. és 174. pontokkal.
KANYÓ LÓRÁNT (Pénzügyminisztérium): A tárca nem támogatja ezt az indítványt.
ELNÖK: A különbség az, úgy látom, hogy itt a számított értéket se akarja meghagyni mint új lehetőséget. Kérdezem a bizottságot...
DR. BÓKA ISTVÁN (Fidesz): Gyakorlatilag értelmetlennek tartjuk az új rendszert a jelenlegi formájában. Elnézést. Tehát értelmetlennek tartjuk az új rendszert. Az általános vitát nyilván nem akarom még egyszer lefolytatni, ezen módosító indítványnál gyakorlatilag ezt ismételnénk meg. Tényleg értelmetlen az egész. Fölösleges adminisztráció, bürokrácia a semmiért. Valahol elindult a gondolkodás valamifajta egységes ingatlanadó tekintetében, aztán hogy legyen valami, valamit elénk tettek. Iszonyatos bürokrácia lesz. Egy tíz év alatt beállt rendszernél gyakorlatilag az összes ingatlant ismét fel kell mérni települési szinten, és most már nem egy vagy két paraméter tekintetében, hanem 10-15 paraméter tekintetében. Hogy ez kinek jó? Nem tudom.
ELNÖK: Köszönöm Bóka úr érvelését. Tud a bizottságunk dönteni. Kérdezem, a bizottság támogatja-e a 45. pontot és a vele összefüggő pontokat? A tárca nem támogatja. Ki az, aki támogatja? (Szavazás.) Sima nem, a bizottság nem támogatja.
Az 54. ponthoz kell lapoznunk, mert itt ezek összefüggőek voltak, tehát már döntöttünk róla. Ajánlástervezet 54. pontja, Szabó Lajos és dr. Gegesy Ferenc képviselő urak javaslata szerepel.
KANYÓ LÓRÁNT (Pénzügyminisztérium): A tárca támogatja az indítványt.
ELNÖK: Van-e kérdés, vélemény? Összefügg a 173. ajánlási ponttal. (Dr. Kovács Zoltán: Kérdeznék.) Kovács alelnök úré a szó.
DR. KOVÁCS ZOLTÁN (Fidesz): Azt kérdezném meg, hogy ez mennyiben változtatja meg a jelenlegi rendszert. A villamosenergia-kereskedő és földgázkereskedő. a feljogosított fogyasztó, végső felhasználó, nem vagyok tisztában teljesen a fogalmakkal. Tehát milyen változást hoz? Mielőtt szavaznánk, azért...
KANYÓ LÓRÁNT (Pénzügyminisztérium): A jelenlegihez képest az lesz a változás, hogy ezek az energiabrókerek, tehát a villamosenergia-kereskedő és a földgázkereskedő a jövő évtől mindazon településen telephellyel fog rendelkezik, ahová értékesít villamos energiát vagy földgázt. A jelenleg hatályos szabályok szerint ezeken a helyeken jelenleg nincs telephelye ezeknek a társaságoknak, egyszerűen a székhelyükön fizetnek. Ami indokolja, hogy ez bekerüljön, az az, hogy az egyetemes szolgáltatók, akik végezhetnek energiakereskedői tevékenységet is és más, úgymond közüzemi szolgáltatói tevékenységet, azonos elbírálás alá kell hogy essenek az energiakereskedőkkel. Ezért egy csoportban ugyanazon szabályok szerint alakul az adókötelezettség.
ELNÖK: Igen, Köszönöm szépen. Tehát ahhoz, hogy ne változzon a rendszer, ezt a változást át kell vezessük a törvényen, mert megváltozik az energia értékesítése. Tehát továbbra is az a szabály maradjon, hogy ahol értékesítés történik, oda fizessék a szolgáltatók az adót.
KANYÓ LÓRÁNT (Pénzügyminisztérium): Igen, pontosabban kibővül az a kör az energiakereskedőkkel, akiknek olyan településen lesz már telephelyük, ahová ők értékesítenek.
ELNÖK: Igen, értjük. Tehát az 54. pontot a kormány támogatja. És a bizottság? (Szavazás.) A bizottság támogatja.
56. pont?
KANYÓ LÓRÁNT (Pénzügyminisztérium): A tárca támogatja az indítványt.
ELNÖK: Van-e kérdés? (Nincs jelentkező.) Kérdezem a bizottságot, hogy támogatja-e. (Szavazás.) A bizottság támogatja.
A 72. ponthoz lapozzunk, a 70. oldalon található. Bóka képviselő úr és Tállai képviselő urak javaslata.
KANYÓ LÓRÁNT (Pénzügyminisztérium): A tárca nem támogatja az indítványt.
ELNÖK: Van-e kérdés, vélemény? (Dr. Bóka István: Miért?) Egy rövid indokolást kérünk.
KANYÓ LÓRÁNT (Pénzügyminisztérium): Az általános vita során is felmerült már ez a kérdés Bóka István képviselő úr részéről. Ott is szóba került az, hogy ezeket az igazgatási szolgáltatási díjakat jellemzően tárcarendeletek határozzák meg. Az illetéktörvény ezeknek a tárcarendeleteknek a szabályai kialakítását magára a rendeletre bízza, a rendeletet hozó miniszterre, egyetértésben a pénzügyminiszterrel. Ezért ha valamilyen mentességet az igazgatási szolgáltatási díjak tekintetében be akarunk implikálni egyes eljárások esetén, akkor ezt azokban a tárcarendeletekben kell megtenni. Maga az illetéktörvény is a tárcarendeletek hatáskörébe utalja azt, hogy a mértéket és a mentességeket, kedvezményeket ott szabályozzák.
ELNÖK: Bóka úr?
DR. BÓKA ISTVÁN (Fidesz): Hadd vitatkozzak azzal. Azért van az illetéktörvény vagy ez a módosítás gyakorlatilag, hogy általános irányvonalat adjon az ágazati minisztereknek, amikor megállapítják ezeket a szolgáltatási díjtételeket. A szolgáltatási díjtétel micsoda? Az a hatóság eljárásának a díja. Így van? Tehát a külön speciális szakértő igénybevételéről nincs szó, akkor azért kell fizetni. Ha a bíróságra elmegyünk pereskedni mint önkormányzat, azért nekünk eljárási illetéket nem kell fizetni, hiszen az a hatósági szolgáltatás ellenértéke. De ha szakértőt rendelnek ki, akkor nyilvánvalóan azt biztosítani kell, és előlegezni kell és szükséges. Ha mondjuk pervesztesek leszünk, akkor valószínűleg ránk fogják terhelni.
Az igazgatási szolgáltatási díj jelen pillanatban most már az eljárás ellenértékének a díja, ebből adódik, hogy szerintem garanciális jelleggel törvényi szinten kell kimondanunk, hogy mentesek az önkormányzatok, és az ágazati miniszter nem szabályozhat másképpen. Ez egy óriási gond és probléma. Tőlünk gyakorlatilag eljárási illeték jellegű díjat kérnek igazgatási szolgáltatási díjként, ahol semmilyen szakértői díj nem vetődik fel, csak azért, hogy a hatóság elkezd dolgozni bizonyos ügyekben. Nem lehetséges ezt más módon szabályozni, törvényi garanciát kell adni, és itt kell szabályozni, határozottan állítom. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönjük szépen. Van-e kérdés, vélemény? (Nincs jelentkező.) Ha nincs, akkor döntünk a 72. pontról. A tárca nem támogatja. És a bizottságunk? (Szavazás.) A bizottságunk támogatja.
A 75. pontban Világosi Gábor és társának javaslata szerepel.
KANYÓ LÓRÁNT (Pénzügyminisztérium): Nem támogatja a tárca az indítványt.
ELNÖK: Többször megfordult a kérdés, már nagyon sokat nem érvelnék mellette. Azt gondolom, hogy méltatlan helyzetben vannak a létesítményi tűzoltóságot fenntartók. Ők saját jóakaratukból nem vizsgáztatnák, és nem lenne rendszám ezeken az autókon, csak azért van, hogy a segítségnyújtás, riasztás esetén ki tudjanak menni. Ha nem kapnak helyi gépjárműadó-mentességet, akkor nagy valószínűséggel leveszik a rendszámot, nem tudnak kimenni, és nincs más eszköze senkinek. 30 tűzoltó gépjárműről van szó. Azt gondolom, hogy önkormányzatoknál nem jelent bevételkiesést. Ezért kérem képviselőtársaimat, hogy támogassák.
Kérdezem, a 75. ajánlási pontot ki támogatja. (Szavazás.) Megállapítom, hogy a bizottság támogatja.
A 76. ponthoz érkeztünk, Szabó Lajos, dr. Gegesy Ferenc képviselők javaslata.
KANYÓ LÓRÁNT (Pénzügyminisztérium): A tárca támogatja.
ELNÖK: Van-e kérdés, vélemény? (Dr. Kovács Zoltán jelentkezik.) Kovács alelnök úré a szó.
DR. KOVÁCS ZOLTÁN (Fidesz): Ez egy érdekes kérdés. Megmondom, hogy miért. Újabban nagyon sok helyen olyan közterületre néző épületet kezdenek el építeni, amelynek nincs ablaka, méghozzá azért, mert utcafront, zaj, por, bűz, német szó, piszok Arany János után szabadon, és nem építenek. Ha ezt most megtámogatjuk, akkor innentől kezdve egyre csúnyább és egyre több olyan ingatlan kerül majd építésre, amelynek nincs utcára néző ablaka, amely összességében egyébként az utcaképet rontani fogja, és ezzel még segítünk is neki. Befelé úgy csinálják meg az átriumos házakat, hogy kifele nincs nyílászáró, hanem befelé építik ezeket az ingatlanokat. Azért mondtam, hogy elég érdekes. Nyilván ez a javaslat olyan jellegű épületekre gondol, amelyek nagyon alacsony komfortfokozatúak, rossz kinézetűek, és régebben épültek, de újabban elindult egy ilyen folyamat, és ez ugyanabba a szabályozásba fog majd bekerülni, akár 30-50 milliós értékű ingatlanokról is van szó.
ELNÖK: Igen, köszönjük az észrevételt, tehát végig kell még gondolnunk majd ezt a dolgot. Nem tudom, kíván-e reagálni.
KANYÓ LÓRÁNT (Pénzügyminisztérium): Csak annyi megjegyzést, hogy vélhetően ezeket az anomáliákat talán az építéshatósági szabályok korrekciójával lehet orvosolni, ha ez a városképet rongálja és ez eluralkodott az építész szakmában.
ELNÖK: Köszönjük szépen. Arról van szó, hogy a számított érték megállapításánál követett szabály kiegészül vagy nem. A tárca támogatja. Kérdezem a bizottságot, hogy támogatja-e. (Szavazás.) A bizottság támogatja.
A 170. ponthoz kell lapoznunk, amely a 149. oldalon található. A 170. ajánlási pontban Szatmáry Kristóf képviselő úr javaslata szerepel.
KANYÓ LÓRÁNT (Pénzügyminisztérium): A tárca nem támogatja az indítványt. Megjegyezném, hogy egyébként ez a kérdés tudomásom szerint az Országos Érdekegyeztető Tanács ülésén is felmerül, és azzal kapcsolatban is majd lesz megoldás.
ELNÖK: Köszönjük szépen. Van-e kérdés, vélemény? (Nincs jelentkező.) Ha nincs, akkor majd az érdekegyeztető döntését megvárjuk, hogy miben lesz ez a megegyezés, majd olyan módosító el fog készülni. Kérdezem, ki támogatja a 170. ajánlási pontot. (Szavazás.) Megállapítom, hogy a bizottság nem támogatja, sima nem.
Titkár úr jelzi, hogy valószínű, ez volt az utolsó módosító javaslat, amelyről kell hogy döntsünk. Kér-e valaki valamelyik indítványról szavazást? (Nincs jelzés.) Nem. Akkor a napirendi pontot lezárom. Köszönjük szépen a közreműködést.
A bizottságunk rátér a 6. napirendi pontra, az általános forgalmi adóról szóló törvényre, a bizottság feladatkörébe tartozó módosító javaslatok vagy javaslat megvitatására. Köszöntöm a napirend pontunk tárgyalásánál Csákiné Fodor Anna vezető főtanácsos asszonyt. Titkár úrral mi egy módosítót tartunk olyannak, amely a bizottság feladatkörébe tartozik. Ez Katona Kálmán képviselő úr, valamint Fetser János, továbbá Molnár Albert képviselő urak javaslatát tartalmazza. A 30. oldalon a 48. ajánlási pont. (Dr. Bóka István távozik az ülésről.) Tárca- vagy kormányálláspontot tetszik tudni mondani?
CSÁKINÉ FODOR ANNA (Pénzügyminisztérium): Jó napot kívánok! Köszöntöm a bizottság tagjait! Tárcaálláspontot tudok mondani, mert a módosítókról ma tárgyal a kormány. A tárca nem támogatja.
ELNÖK: A tárca nem támogatja. Ebből a módosító javaslatból nem nagyon derül ki, de ez azt célozza, hogy a csatorna-beruházások, illetve a lakossági hozzájárulások áfamentesek maradjanak vagy pedig áfakörbe tartozzanak. Valamilyen szakmai álláspontot tetszik-e tudni mondani, hogy miért nem támogatja a tárca? Tessék parancsolni!
CSÁKINÉ FODOR ANNA (Pénzügyminisztérium): Igen. Most, hogy új egységes szerkezetű áfatörvény lesz, azokat az adómentességeket, amelyeket átmentettünk ugyan az európai uniós csatlakozás óta, de nem szabadna fenntartani, minden ilyen mentességet megszüntetünk, akár az áfatörvényben, akár pedig más törvényben előírt mentesség volt. Így ebbe a sorba a Vöröskeresztről szóló mentességtől kezdve a pártok működéséről szóló törvényben meghatározott mentességekig, és még elég hosszú sorban mindet megszüntetnénk, és ebbe a sorba tartozik a lakossági érdekeltségi hozzájárulások, szennyvízcsatorna-építéshez kapcsolódó érdekeltségi hozzájárulások adómentességének a megszüntetése is, mert az Európai Unió direktívájával ellentétes.
ELNÖK: Igen, köszönjük szépen. Kovács alelnök úré a szó.
DR. KOVÁCS ZOLTÁN (Fidesz): Azzal, hogy ez egy egyszeri hozzájárulás, akkor is így gondolják? Korábban ezt a szabályozás akceptálta. Nem az általános forgalomról szól, tehát más a jellege, hogy így mondjam. Ez egy egyszeri hozzájárulás.
ELNÖK: Tessék!
CSÁKINÉ FODOR ANNA (Pénzügyminisztérium): Igen, mert az érdekeltségi hozzájárulás megfizetésével a hálózatra való csatlakozás jogát biztosítja a beruházó, és a jogátengedés, akár az egyszeri jogátengedés is, ha ellenérték fejében történik - és ebben az esetben az érdekeltségi hozzájárulás az ellenérték -, akkor az áfakörbe tartozó esemény.
ELNÖK: Azt gondolom, hogy kell keresni a megoldást. Az is egy megoldás, ha ezt a módosító javaslatot a parlament beszavazza, de ennek a szankciói megvannak, mert ha eljárást indítanak ellenünk, akkor egy-két év múlva előjöhet a probléma, esetleg még visszamenőleges befizetés is, mert az áfa közösségi bevétel, és ezért elég kényesek rá.
Abba az irányba gondolkodom, hogy ha más jogcímen történnének ezek a befizetések, és nem szerezné meg a lakos a rácsatlakozás jogát, hanem ha egy önkormányzati beruházás van, akkor mint bármely közszolgáltatásnál joga van a lakosnak, főleg ahogy a rászorultnak például szociális ellátáshoz vagy az oktatási közszolgáltatáshoz joga van igénybe venni, tehát a szennyvízcsatornára való rákötésnél is. Ha találnánk olyan elnevezést, amellyel ezt a pénzt át tudja adni az önkormányzatnak, ebbe az irányba érdemes lenne még gondolkodást folytatni vagy megnézni, mert ha nem kapcsolható össze, hogy ellenértéket kap a lakos azért, amit befizetett, akkor talán ez a jogi probléma megoldásra kerülne. Azt gondolom, hogy Európában talán nem sok helyen van ilyen probléma, hogy a szennyvízhálózatok kiépítettsége még csak olyan szintű, amilyen szintű. Nem sok helyen van, ahol a lakosságra ilyen jelentős teher növekszik.
Azt javaslom a bizottságnak, hogy egyelőre támogassuk ezt az indítványt, de még egy gondolatkört írjunk le, hogy esetleg más megoldást tudunk-e a problémára kitalálni.
Nézek körbe, van-e további hozzászólás. (Nincs jelentkező.) Ha nincs, akkor lezárom a vitát. A tárca nem támogatja, az ajánlás 48. pontjáról döntünk. Kérdezem, a bizottság támogatja-e. (Szavazás.) A bizottságunk támogatja a módosító javaslatot.
Tisztelt Bizottság! Van-e tudomása valakinek olyan javaslatról az áfatörvény kapcsán, amelyről döntenünk kellene? (Nincs jelzés.) Ha nincs, akkor a napirendi pontot lezárom. Köszönöm a közreműködést. További jó munkát kívánok önnek!
Rátérünk a 7. napirendi pontunk tárgyalására, ez a T/3895. számú törvényjavaslat, a bizottság feladatkörébe tartozó módosító javaslatok megvitatása. Köszöntöm Barabás Ákos szakmai tanácsadó urat, aki segítségünkre lesz a módosító javaslatok megtárgyalásánál. Először tisztázzuk majd, hogy tárca- vagy kormányálláspontot mond. Gondolom, itt is tárcaálláspont lesz.
BARABÁS ÁKOS (Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Bizottság! Köszöntöm önöket. Információim szerint a szakmapolitika egyhangúlag elfogadta a múlt pénteken az előterjesztést, de a kormány elé nem került, ezért tárcaálláspontot mondanék.
ELNÖK: Köszönjük szépen. Tehát nagy valószínűséggel ez lesz a kormányálláspont is.
Ajánlástervezet 1. pontjában Katona Kálmán képviselő úr javaslata szerepel. A tárca?
BARABÁS ÁKOS (Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium): A tárca nem támogatja.
ELNÖK: Van-e kérdés, vélemény? (Nincs jelzés.) Akkor kérdezem a bizottságot, támogatja-e. (Szavazás.) Megállapítom, hogy a bizottság nem támogatja, sima nem.
A 2. pontban Farkas képviselő úr indítványa szerepel.
BARABÁS ÁKOS (Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium): A tárca támogatja.
ELNÖK: És a bizottság támogatja-e? (Szavazás.) A bizottság támogatja.
A 3. ajánlási pontban Orosz képviselő úr javaslata szerepel.
BARABÁS ÁKOS (Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium): A tárca nem támogatja.
ELNÖK: A bizottság támogatja-e? (Nincs jelzés.) A bizottság egyharmada sem támogatja.
A 4. pontban Katona képviselő úr javaslata szerepel.
BARABÁS ÁKOS (Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium): A tárca nem támogatja.
ELNÖK: És a bizottság? (Szavazás.) A bizottság nem támogatja, sima nem.
Az 5. pontban Orosz képviselő úr javaslata szerepel.
BARABÁS ÁKOS (Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium): A tárca támogatja.
ELNÖK: És a bizottság támogatja-e? (Szavazás.) A bizottság támogatja.
A 4. pontban Orosz képviselő úr javaslata szerepel.
BARABÁS ÁKOS (Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium): A tárca ezt is támogatja.
ELNÖK: És a bizottság? (Szavazás.) A bizottság is támogatja a javaslatot.
7. ajánlási pont?
BARABÁS ÁKOS (Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium): A tárca ezt nem támogatja.
ELNÖK: A megjegyzés is azt mondja a képviselő úrnak, hogy nem jogos az észrevétele. Tehát a tárca nem támogatja. A bizottság? (Nincs jelzés.) A bizottság egyharmada sem támogatja.
A 8. pontban Farkas képviselő úr javaslata szerepel.
BARABÁS ÁKOS (Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium): A tárca nem támogatja ezt.
ELNÖK: És a bizottság támogatja-e? (Szavazás.) A bizottság támogatja.
A 9. pontban Orosz képviselő úr javaslata szerepel.
BARABÁS ÁKOS (Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium): A tárca támogatja.
ELNÖK: És a bizottság? (Szavazás.) A bizottság támogatja.
A 10. pontban Orosz képviselő úr javaslata szerepel.
BARABÁS ÁKOS (Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium): A tárca támogatja.
ELNÖK: És a bizottság? (Szavazás.) A bizottság is támogatja.
A 11. pontban Járvás István képviselő úr javaslata szerepel.
BARABÁS ÁKOS (Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium): A tárca nem támogatja a javaslatot.
ELNÖK: És a bizottság? (Szavazás.) A bizottság nem támogatja, sima nem. Tartalmilag összefüggött a 14. ponttal, tehát egyszerre döntöttünk róla.
A 12. pontban Orosz képviselő úr javaslata szerepel.
BARABÁS ÁKOS (Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium): A tárca támogatja.
ELNÖK: És a bizottság? (Szavazás.) A bizottság támogatja.
13. pont?
BARABÁS ÁKOS (Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium): A tárca támogatja.
ELNÖK: És a bizottság? (Szavazás.) A bizottság is támogatja.
A 14. pontról döntöttünk. A 15. pont?
BARABÁS ÁKOS (Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium): A tárca támogatja.
ELNÖK: És a bizottság? (Szavazás.) A bizottság támogatja.
16. pont?
BARABÁS ÁKOS (Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium): A tárca támogatja ezt is.
ELNÖK: És a bizottság? (Szavazás.) A bizottság támogatja.
17. pont?
BARABÁS ÁKOS (Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium): A tárca támogatja.
ELNÖK: És a bizottság? (Szavazás.) Megállapítom, hogy a bizottság támogatja.
A 18. pontban Farkas képviselő úr javaslata szerepel.
BARABÁS ÁKOS (Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium): A tárca nem támogatja a képviselő úr javaslatát.
ELNÖK: És a bizottság? (Nincs jelzés.) A bizottság egyharmada sem támogatja.
19. pont?
BARABÁS ÁKOS (Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium): A tárca nem támogatja.
ELNÖK: És a bizottság? (Szavazás.) A bizottság nem támogatja, sima nem.
20. pont?
BARABÁS ÁKOS (Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium): A tárca támogatja.
ELNÖK: És a bizottság? (Szavazás.) A bizottság is támogatja. Köszönöm szépen. Végére értünk a módosító javaslatoknak. Nincs tudomása senkinek olyan indítványról, amelyről kellene döntenünk? (Nincs jelzés.) Ha nincs, akkor a napirendi pontot lezárom. További jó munkát kívánok önnek!
Rátérünk az utolsó napirendi pontunk tárgyalására, amely az Egyebeket tartalmazza. Szeretném fölhívni képviselőtársaim figyelmét, hogy a következő hét az ünnepre való tekintettel rövid hét lesz, ezért kedden délután kell hogy bizottsági ülést tartsunk azért, hogy a módosító javaslatokról szerdán a kormány még dönthessen, és támogatotti sorral el tudja látni a frakciókat. Tehát az Önkormányzati és területfejlesztési bizottság kedden délután tud ülésezni, amely várhatóan 13 órakor fog kezdődni.
Van-e másnak bejelentenivalója az Egyebekben? (Nincs jelentkező.) Ha nincs, akkor köszönöm a figyelmet. Még egy bejelentést hadd tegyek. Tervezzük, hogy bizottsági önálló indítványt nyújtunk be önkormányzatokat érintő törvénymódosításhoz, reményeim szerint a holnapi napon ki tudjuk küldeni. Kérem képviselőtársaimat, hogy nézzék át, hogy érdemben tudjon a bizottság foglalkozni a kérdéssel. Szeretnénk, ha a körjegyzőség, a holding, forrásmegosztás kérdéskörét év vége előtt rendezni tudnánk.
Köszönöm szépen. Tisztelt Bizottság! A mai ülést berekesztem. További jó munkát kívánok önöknek! A parlamentben politikai vitanap van, már zajlik, javaslom képviselőtársaimnak a részvételt.
(Az ülés befejezésének időpontja: 13 óra 15 perc)
|
|
Jauernik István |
Jegyzőkönyvvezető: Földi Erika