ÖTB-23/2007.
ÖTB-43/2006-2010.
Jegyzőkönyv*
az Országgyűlés Önkormányzati és területfejlesztési bizottságának
2007. október 30-án, kedden, 13 óra 05 perckor
a Képviselői Irodaház II. számú tanácstermében
megtartott üléséről
Tartalomjegyzék
Helyettesítési megbízást adott *
A napirendi javaslat elfogadása *
Egyes adótörvények módosításáról szóló törvényjavaslat (T/3892. szám) (A bizottság feladatkörébe tartozó kapcsolódó módosító javaslatok megvitatása) *
Az általános forgalmi adóról szóló törvényjavaslat (T/3893. szám) (A bizottság feladatkörébe tartozó kapcsolódó módosító javaslatok megvitatása) *
Az országgyűlési képviselők javadalmazásának átláthatóságához és összeférhetetlenségük szigorításához szükséges egyes törvények módosításáról szóló törvényjavaslat (T/4118. szám) [Göndör István és dr. Balogh László (MSZP) képviselők önálló indítványa] (Általános vita) *
Göndör István szóbeli előterjesztése *
Döntés az általános vitára való alkalmasságról *
Az egyes közlekedési tárgyú törvények módosításáról szóló törvényjavaslat (T/4191. szám) (Általános vita) *
Dr. Bozzay Erika szóbeli kiegészítése *
Döntés az általános vitára való alkalmasságról *
Egyes önkormányzatokat érintő törvények módosításáról szóló törvényjavaslat (T/... szám) (Döntés bizottsági önálló indítvány benyújtásáról) *
Elnököl: Jauernik István (MSZP), a bizottság elnöke
Dr. Kovács Zoltán (Fidesz), a bizottság alelnöke
Balogh József (MSZP), a bizottság alelnöke
Szabó György (MSZP), a bizottság alelnöke
Dr. Balogh László (MSZP)
Ecsődi László (MSZP)
Gy. Németh Erzsébet (MSZP)
Dr. Ipkovich György (MSZP)
Papp József (MSZP)
Sós Tamás (MSZP)
Varju László (MSZP)
Gulyás József (SZDSZ)
Bebes István (Fidesz)
Dr. Bóka István (Fidesz)
Erdős Norbert (Fidesz)
Meggyes Tamás (Fidesz)
Dr. Tilki Attila (Fidesz)
Nógrádi László (KDNP)
Hock Zoltán (MDF)
Helyettesítési megbízást adott
Göndör István (MSZP) mint előterjesztő
Dr. Papp Imre szakállamtitkár (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium)
Dr. Bozzay Erika főosztályvezető (Gazdasági és Közlekedési Minisztérium)
Kanyó Lóránd főosztályvezető-helyettes (Pénzügyminisztérium)
Magony Krisztina (Pénzügyminisztérium)
Deli Erika főosztályvezető (Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium)
Dr. Bálint István vezető főtanácsos (Gazdasági és Közlekedési Minisztérium)
Pintérné Víg Ilona osztályvezető (Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium)
(Az ülés kezdetének időpontja: 13 óra 05 perc)
JAUERNIK ISTVÁN (MSZP), az Önkormányzati és területfejlesztési bizottság elnöke, a továbbiakban ELNÖK: Jó napot kívánok! Tisztelettel köszöntöm az Önkormányzati és területfejlesztési bizottság mai ülésén megjelent hölgyeket, urakat. A bizottság ülését megnyitom.
A bizottságunk határozatképes. Tizenhat képviselőtársunk személyesen van jelen, hét képviselőtársunk pedig megbízást adott a helyettesítésére, így munkánkat meg tudjuk kezdeni és el is tudjuk végezni.
A napirendi javaslat elfogadása
Képviselőtársaim írásban megkapták a napirendi ponti javaslataimat. A tegnapi napon kiegészítésre került, tehát a múlt héten kiküldötthöz képest van új napirendi pont is. Ezt a legutóbb kiküldött változatot teszem föl szavazásra. Aki egyetért ezzel, kézfelemeléssel jelezze. (Szavazás.) Köszönöm szépen. Megállapítom, hogy a bizottságunk eszerint fogadta el a mai ülés napirendjét.
Azt kezdeményezem a bizottságban, hogy a rövid hétre való tekintettel és a más bizottságokban végzett munkára való tekintettel a napirendi pontok sorrendjében tegyünk változást, kezdjünk a 3., 4. napirendi pontokkal, és amennyiben a Gazdasági Minisztériumból ideérkeznek a kollegák, akkor folytassuk majd az 1. napirendi ponttal. Ebben egyetértés van-e? (A jelenlévők bólogatással jelzik egyetértésüket.) Igen. Köszönöm szépen.
Elsőként megtárgyalja a bizottságunk az egyes adótörvények módosításáról szóló T/3892. számú törvényjavaslatot, a bizottság feladatkörébe tartozó kapcsolódó módosító javaslatokat. Ajánlástervezetet képviselőtársaim megtalálták az asztalon. A napirendi pont tárgyalásánál köszöntöm Kanyó Lóránd főosztályvezető-helyettes urat, aki segítségünkre lesz.
Nem sok módosító, illetve kapcsolódó módosító javaslat érinti az önkormányzatokat. Elsőként javaslom, hogy tárgyaljuk meg a 10. ajánlási pontot, amely az ajánlástervezet 11. oldalán szerepel, Tukacs képviselő úr és társai javaslata. Ennek a lényege az, hogy a jelenlegi építmény- és telekadórendszer ne változzon, csak bővüljön ki a kormány által beterjesztett számított érték alapú adóztatási rendszerrel, magyarul maradjon a terület alapú is és maradjon a korrigált forgalmi értékű rendszer is. Ez az ajánlási pont, módosító indítvány összefügg a 11., 12., 13., 14., 28. és 31. pontokkal. Javaslom, hogy együtt tárgyaljuk meg és együtt döntsünk róla.
Megkérdezem, hogy van-e kormányálláspont vagy tárcaálláspont, és ezután pedig, amelyik van, annak közlésére kérném főosztályvezető-helyettes urat.
KANYÓ LÓRÁND (Pénzügyminisztérium): Csak a tárca álláspontját tudom tolmácsolni. A tárca nem támogatja az indítvány elfogadását.
ELNÖK: Köszönjük szépen. A tárca nem támogatja. Van-e kérdés, vélemény? (Dr. Bóka István jelentkezik.) Bóka úr?
DR. BÓKA ISTVÁN (Fidesz): Köszönöm. Én nagyon tudnám támogatni ezt a módosító indítványt. Higgyék el, az eredeti javaslatnak semmi értelme nincs. Hihetetlen adminisztrációs terhet fog jelenteni az önkormányzatok számára. Gyakorlatilag mi Balatonfüreden, amíg a négyzetméter alapú építményadó-, telekadó-bevallás alapján végigértük az egész várost az ellenőrzéssel, az körülbelül tíz év volt. Most gyakorlatilag számtalan paramétert kell majd figyelembe venni. Egy megszokott rendszer helyett akarunk bevezetni egy olyan új rendszert, amely nagyon sok adminisztrációval jár, és nagyon sokára fognak majd azok a finomhangolások beállni, amelyek a jelenlegi négyzetméter alapú építményadónál meg telekadónál már megvannak. Ha segíteni nem tud a tárca vagy a kormány, akkor legalább ne ártson, ez a javaslatom. Tehát többletbevételt nem akarunk elérni, legalábbis ez a cél, legalábbis többletbevételt nem akarunk ezekből az adónemekből bevenni, akkor meg egy viszonylag jól működő rendszert miért akarunk kidobni az ablakon?
ELNÖK: Köszönöm. További hozzászólás, vélemény? (Nincs jelentkező.) Bóka úrral egyetértek. Most az, hogy van egy tárcaálláspont, a jelenlévő köztisztviselőnek azt kell mondani, tehát ő hivatalból mondja a véleményt és nem a saját véleményét közli. Ha nincs más, akkor azt gondolom, hogy tudunk dönteni. Kérdezem a bizottságot, támogatja-e a 10. ajánlási pontban szereplő indítványt. Aki igen, kézfelemeléssel jelezze. (Szavazás.) Köszönöm szépen. Megállapítom, hogy a bizottság támogatja.
Ezt követően a következő módosító javaslat a 19. oldalon szereplő 18. számú indítvány, melyet most visszavonok, így erről nem kell a bizottságunknak dönteni.
Van-e képviselőtársaimnak olyan módosító indítványa, amelyről szavazni kellene? (Dr. Bóka István: Tényleg jó ez, gyerekek. Igazgatási szolgáltatási díj szó alatt eljárási illeték alá tartozó pénzeket szednek be tőlünk. Tehát abszolút jogos, az enyémet vissza is vonom.) A Házszabály értelmében bármelyik képviselőnek joga van fönntartani bármely visszavont módosító indítványt. (Hock Zoltán megérkezik az ülésre.) A Házszabály paragrafusainak számát nem tudom mondani, de a lehetőség megvan.
Képviselőtársaim! Van-e olyan indítvány, amelyről kérnek szavazást az egyes adótörvényekkel kapcsolatban? (Nincs jelentkező.) Ha nincs, akkor megköszönjük a közreműködést. Az 1. napirendi pontot lezárom.
Rátérünk a 2. napirendi pontunk tárgyalására az általános forgalmi adóról szóló törvényjavaslattal kapcsolatban. Titkár úrral átnézve nem találtunk olyan kapcsolódó módosítót, amely érintené a bizottságunk feladatkörét. Kérdezem, hogy van-e a jelenlévő képviselőknek kérése, hogy bármelyik indítványról döntsünk. (Senki sem jelentkezik.)
A tárca képviseletében hadd köszöntsem Csákiné Fodor Anna vezető főtanácsos asszonyt. Önnek van-e tudomása olyanról, amit Önkormányzati bizottságban érdemes lenne megtárgyalnunk?
MAGONY KRISZTINA (Pénzügyminisztérium): Köszönöm. Csak a jegyzőkönyv kedvéért. Magony Krisztina vagyok. Egyébként a tartalmát illetően úgy gondolom, hogy nincs olyan kapcsolódó módosító, amely a bizottság ügykörébe tartozna.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Elnézést, hogy elkereszteltem, itt a Pénzügyminisztériumból Csákinét jelezték, de a jegyzőkönyvben sikerült pontosítani. Köszönöm szépen. Akkor a 4. számú napirendi pontot, az általános forgalmi adóról szóló törvényjavaslattal kapcsolatos napirendi pontot lezárom.
Figyelemmel a tárcaképviseletekre, és arra, hogy Göndör István képviselő urat itt látjuk a bizottságban, akkor azt javaslom, hogy térjünk rá, ha egyetértés van, az 2. sorszámon jegyzett napirendi pontunk megtárgyalására, az országgyűlési képviselők javadalmazásának átláthatóságához és összeférhetetlenségük szigorításához szükséges egyes törvények módosításáról szóló törvényjavaslatra. T/4118. számon kapták meg képviselő urak, Göndör István és dr. Balogh László képviselő urak jegyzik. Általános vitára való alkalmasságról kell a bizottságunknak dönteni. Megadom a szót a képviselő úrnak. Tessék parancsolni!
Göndör István szóbeli előterjesztése
GÖNDÖR ISTVÁN (MSZP): Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Bizottság! Elnézést kérek önöktől, de hadd tegyem azt, hogy néhány mondattal indokoljam a törvényjavaslatot, mert úgy érzem, hogy nemcsak képviselőket, hanem az utca emberét is rendkívül érdekli, és nagyon fontos, hogy tudják, hogy mi van ebben a nem túl nagy terjedelmű törvényjavaslatban, amelyet Balogh László képviselőtársammal együtt nyújtottunk be.
Amiért tettük: Hiszem, hogy mindenki tud arról, hogy volt körülöttünk egyfajta nagyon furcsa társadalmi felháborodás. Tehát a jelen helyzetben adott, hogy van egy rendkívül alacsony képviselői alapdíj, ami 220 000 forint. (Dr. Kovács Zoltán megérkezik az ülésre.) Emellett van egy rendkívül magas költségtérítés, amely sok esetben az 50 és a 70 százalékos részarányt képviseli a jövedelmen belül, tehát a képviselők döntő többsége jövedelmének a nagyobbik része, a nettó jövedelmének a nagyobbik része a költségtérítésből származik. Ezért ítéltük meg úgy, hogy jogos az a felháborodás, hogy a jövedelem nagyobbik fele adómentes, és elszámolásmentes jogosítványokkal rendelkeznek a képviselők. Mondhatnám azt is, hogy korlátozottan veszünk részt a közterhek viselésében, mert hogy nem fizetünk ebből a jövedelemből személyi jövedelemadót, nem fizetünk utána nyugdíjjárulékot vagy egészségügyi járulékot.
Hadd jegyezzem meg, hogy miközben az általános szabályoktól mi lényegesen eltérünk, az Állami Számvevőszéknek a házelnök asszony kérésére készített jelentése igazán nem ad olyan megoldási javaslatot, amelyből lehetne egy olyan javaslatot idetenni a képviselők elé, amit utána nyugodt szívvel mindannyian elfogadhatnánk.
Ami követelményeket mi támasztottunk még: Hadd mondjam el a konkrétumok előtt, az volt a szándékunk, hogy a képviselők nettó jövedelme nem növekedhet és nem csökkenhet. Itt hadd mondjam el, hogy tudom, tisztában vagyok azzal, hogy van egy igény arra is, hogy a nettó jövedelem pozíciója változzon a képviselőknek ennek a munkának a presztízse és a versenyszférában dolgozók között. De arról szeretném önöket meggyőzni, hogy most nem a fizetésemelés ideje van, miközben a társadalomban összességében is egy reáljövedelem-csökkenés következett be, amellett, hogy azt megjegyzem, hogy a képviselőknek 2006-tól a 80-100 000 forintos nominális jövedelemcsökkenést is tulajdonképpen egyszerűen figyelmen kívül hagyták, és ennek nem volt semminemű következménye.
A következő lépés, hogy az általános szabályok legyenek érvényesek ránk is, és legyen a rendszer egyszerű és átlátható, ugyanakkor juttassuk kifejezésre a Budapesttől való távolságot, ennek többletköltségeit ismerjük el. Egy nóvum a rendszerben más dolgok mellett is, hogy a választókerület nagyságánál, amit nem földrajzi értelemben értek, hanem a településeket, amelyek egy választókörzethez tartoznak, itt megjelenítettünk egy olyan lehetőséget, hogy 30 településenként 2,5 százaléknyi többlet-kiegészítést biztosítanánk.
Az előkészületek során vizsgáltuk azt is, hogy hogyan tudnánk arányosítani az Európai Unió, a huszonötök képviselőinek átlagához. Szomorúan azt kell jelentenem, hogy minden olyan, ami összehasonlítást hozna, nettó jövedelemnövekedést indokolt, és ahogy az elején elmondtam, ezt nem akartuk most képviselőtársammal figyelembe venni.
Ami még a rendszerben van, és akkor most már a törvényjavaslatról. Javaslatunk szerint a következő tételekből állna a képviselői juttatás: alapdíjból, amely a köztisztviselői illetményalapnak a tizennyolcszorosa, 662 400 forint. Ezt kiegészítené egy pótlék, amely igazodik a jelenlegi hierarchiához, tehát ahhoz sehol nem nyúlunk hozzá, tehát például még a kiemelt bizottságok, Alkotmányügyi vagy Költségvetési bizottságban is megtartjuk azokat a különbségeket, amelyek ma léteznek. Ez az a pótlék, amelyből egy-egy képviselő többet is kaphat annak függvényében, hogy több bizottságnak tagja vagy még valamilyen tisztséget is esetleg ellát, ugyanúgy, mint a mostani rendszerben, csak a jelenleginél lényegesen kisebb kulcsokkal. Itt rögtön megjegyzem azt, hogy ez egy olyan normális jövedelemarányt biztosítana, ahol az alapdíj a meghatározó, és ehhez a pótlék és kiegészítés már csak egy lényegesen kisebb szerepet betöltő valami. A pótlékon kívül egy kiegészítés formájában jelenítenénk meg a Budapesttől való távolságot és a választókerületi nagyságot. Így ebből a három tételből adódna majd a jövedelem.
Meg kell hogy említsem a szállásköltség kérdését. Nem vontuk be a nettó jövedelembe, mert az a javaslatunk lényege, hogy a szállást szerződéssel és számlával kell bizonyítani, hogy ezt valaki igénybe veszi. El tudom mondani, hogy az eddigi bizottsági viták során itt már felvetődött az, hogy az a képviselő, aki mondjuk nem albérletbe megy, hanem időnként szállodát vesz igénybe, mert különben hazamegy, bármilyen távolságra lakik - nyitott vagyok, és ennek kapcsán mondom, hogy más módosító indítványokra is -, ezen költségkereten belül mindegy, hogy ezt albérletre költi vagy szállodai szolgáltatást vesz igénybe valaki.
Amit még rendbe akarunk tenni ezzel a törvényjavaslattal: Az egyik az út, a Budapesttől való távolság figyelembevétele, hogy lehetőleg ne árkon-bokron keresztüli legrövidebb utat, hanem autópálya, autóút, tehát főközlekedési utak figyelembevételével kelljen ezt számítani. Bízom benne, hogy megnyugtató, ahogy megfogalmaztuk.
A következő a képviselői munka, a mandátum lejártát követő kivezetés. Itt úgy kezdődik a 10. §-unkban, hogy akár egy ciklus, és elmegyünk egészen négy ciklusig, különböző kedvezményeket adunk. Önöknek azt tudom elmondani, hogy a saját frakciónkban végeztem kutatást. Olyan képviselők, akik már négy ciklus óta vannak itt, többen vannak, hogy eljöttek valamikor több mint egy évtizede fizetés nélküli szabadságra, és időközben a cég is megszűnt. Tehát a jog hiába biztosítja számára a visszamenetel lehetőségét, mert egyszerűen nincs hova. Azt gondolom, hogy erre megnyugtató megoldást kellett találnunk.
Még egy dolgot hadd mondjak el, mivel más bizottságban szóba jött, és ehhez bírom Balogh László támogatását is. Tudom, hogy már bent van az a módosító indítvány, amely a javaslatunk első két paragrafusát kiemeli, jelesül ez az összeférhetetlenségre vonatkozik, polgármesterekre, alpolgármesterekre és megyei közgyűlési vezetőkre. Ezt az indítványt támogatjuk azért, mert tudom, hogy a háttérben folyik egy olyan egyeztetés, hogy az összeférhetetlenséget egy külön törvényben kellene szabályozni, kiterjesztve a gazdasági összeférhetetlenségre is. Miközben ezt a jogi oldalt támogatom, ugyanakkor el kell mondanom azt, hogy viszont a jövedelmekben a duplikációt ettől még megtilthatjuk, és erre vonatkozóan a 7. §-ban találnak a képviselő hölgyek és urak megoldást.
Köszönöm szépen. Tisztelettel kérem önöket, hogy vitassák meg és támogassák az indítványunkat.
ELNÖK: Köszönöm szépen az előterjesztést. Időközben megérkezett államtitkár úr, köszöntöm az Igazságügyi és Rendészeti Minisztériumból Papp Imrét. Kormányálláspont a beterjesztett javaslathoz?
DR. PAPP IMRE (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Köszönöm a szót, elnök úr. A kormány az Országgyűlés belső ügyének tekinti ennek a törvénycsomagnak az elfogadását, ezeknek a törvényjavaslatoknak a módosítását. A tárcánk minden lehetséges segítséget megad ahhoz, hogy kodifikációs szempontból, amire utalt képviselő úr is, a módosítók a jogrendszeri koherenciának megfeleljenek. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönjük szépen. Tisztelt Bizottság! Szerintem érdemes a kérdéseket, véleményeket egyben tárgyalni, amennyiben kérdések vannak akár az előterjesztőhöz, akár a kormányhoz. Általános vitáról kell a bizottságunknak állást foglalnia. Ki kíván szólni? (Gulyás József jelentkezik.) Gulyás Józsefé a szó először.
GULYÁS JÓZSEF (SZDSZ): Tisztelt Bizottság! Tekintettel arra, hogy itt azért egy speciális jogszabályról van szó, nagyon jó lenne tudni, hogy akár az ötpárti tárgyalásokon, akár itt ezen a bizottsági ülésen megvan-e a szükséges támogatottság, illetve nyitottság arra, hogy a kellő támogatottságot az előterjesztés megkapja. Kétharmados szabályról van szó. Nekem a részletekkel kapcsolatban lesznek majd még kérdéseim, de ez egy alapkérdés, hogy vajon ez az előterjesztés egy párhuzamosan folyó ötpárti egyeztetéssel elnyerheti-e a kellő támogatottságot.
ELNÖK: Köszönöm. További hozzászólás? (Nógrádi László jelentkezik.) Nógrádi képviselő úr, KDNP?
NÓGRÁDI LÁSZLÓ (KDNP): Köszönöm szépen. Nagyon hasonló felvetésre készültem, mint Gulyás úr. Tisztelet érdemli Göndör István képviselőt, hogy nekiment ennek a kérdésnek, de mégis azt gondolom, ez egy olyan horderejű kérdés, amelyre inkább egy ötpárti egyeztetés után egy közös javaslattal kellene a parlament elé menni. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm. További hozzászólás, kérdés, vélemény? (Dr. Ipkovich György jelentkezik.) Ipkovich képviselő úré a szó.
DR. IPKOVICH GYÖRGY (MSZP): Köszönöm. Bátorság illeti az előterjesztőt, azonban úgy látom, hogy ez nem az Országgyűlés belügye, hanem az, hogy most a polgármester, önkormányzati tisztségviselő lehet-e képviselő vagy nem. Ezek inkább alkotmányjogi kérdésekként tűnnek fel előttem, mert az alapkérdés az, hogy az önkormányzatok a törvényhozási folyamatban képviseltessék-e magukat, és ha igen, akkor hol képviseltessék magukat. A jelenlegi gyakorlat az, hogy képviseltetik magukat, mégpedig úgy, hogy törekszenek a települések megválasztatni a polgármesterüket képviselőnek, hogy bizonyos önkormányzati szempontok érvényesüljenek a törvényhozási folyamatban. Lehet azt mondani, hogy ez nem jó helyen van szabályozva, hogy nem itt kellene ezt csinálni, de akkor meg kellene mondani, hogy hol.
Azzal, hogy kizárjuk az önkormányzatokat mint hatalmi szférát a törvényhozási folyamatból egy egyszerű összeférhetetlenségi szabályozással, sajnos nem tudok egyetérteni, meg kell hogy mondjam. Ha máshol akarjuk szabályozni, akkor mondjuk meg, hogy hol akarjuk másképp szabályozni, akarunk-e mondjuk kétkamarás parlamentet létrehozni, ahol a második kamarának a klasszikus helye a kisebbségek, önkormányzatok, érdekképviseleti szövetségek, vallások helye, és megvan az alkotmányos elhelyezkedése ebben a rendben, vagy pedig más megoldást találunk, de akkor azt beszéljük meg, és ez inkább alkotmányozási kérdés, mint összeférhetetlenségi kérdés. Ezért csatlakozom azokhoz, akik egy ötpárti előzetes egyeztetést szorgalmaznak ezekben a kérdésekben, mert ezek tulajdonképpen alkotmányozási kérdések. Tehát a magam részéről ezt tartanám szükségesnek.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Lezárhatjuk-e a vitát? (Gulyás József jelentkezik.) Nem. Gulyás József képviselő úré a szó.
GULYÁS JÓZSEF (SZDSZ): Nekem az a kérdésem lenne az előterjesztőkhöz, hogy ennek a javaslatnak a benyújtását mindenképpen motiválta és előzménye a miniszterelnök által kezdeményezett hétpontos köztisztasági csomag. Annak a pontjai elég konkrétak voltak, ha a szabályozásba nem is mentek bele, de az összeférhetetlenség tekintetében és más tekintetben is elég konkrét irányokat, javaslatokat tartalmazott. Az a kérdésem, hogy mely pontokon tér el ez a javaslat az alapjavaslathoz képest, ha eltér egyáltalán. Én úgy tudom, hogy eltér, de melyek azok a pontok. Köszönöm.
ELNÖK: Köszönöm. Akkor visszaadom a szót az előterjesztőnek, és amennyiben szükséges, akkor majd újabb kört írunk, addig nem zárom le a vitát. Göndör István képviselő úr, előterjesztő!
GÖNDÖR ISTVÁN (MSZP): Köszönöm szépen, elnök úr. Az ötpárti tárgyalásokról. Jelenleg is folyik az ötpárti tárgyalás, most is onnan érkeztem. Ott körvonalazódni látszik... Egyrészt van egy fenntartás azzal szemben, hogy miért most foglalkozunk ezzel a kérdéssel. Én bevallom, és arra kérem önöket, hogy értsenek velem egyet abban, egy jövedelemrendezésnek, legyen az bármilyen kicsi, nincs jó időpontja, nem jó ma, nem jó holnap, és nem jó holnapután. Viszont most kialakult egy olyan történelmi pillanat, amikor lehetőségünk van ezt rendbe tenni. Azért nem megyek tételesen, mert Gulyás képviselő úr hozzászólásának a második részéből vettem ki.
Kínálkozott két lehetőség. Vagy elfogadjuk azt, ami kívül a társadalomból volt igény, hogy a költségtérítéssel szemben elkezdünk menetlevelet vezetni és számlákat gyűjteni; a miniszterelnök úr javaslatából körülbelül ezt lehetett kiolvasni. Ha így fogalmazok, akkor mondhatnám, hogy ez a javaslat látszólag szembemegy ezzel. De azt gondolom, hogy sokkal egyszerűbb, ha bevállaljuk az általános szabályokat, és minden jövedelmünk után megfizetjük a járulékokat és az adókat, és utána arra költjük, amire éppen szükségesnek tartjuk, lehet virágot venni, autót használni, benzint, vagy adományokat tenni ebből ugyanúgy, mint az "utca embere", hadd használjam idézőjelben ezt a kifejezést. Ha ők elmennek valahova és adományt tesznek, azt az adózott jövedelmükből teszik, tehát ezt tennénk mi is.
Itt hadd éljek azzal a lehetőséggel, igen, tudom, hogy a számok meghökkentőek nemcsak itt, hanem ez lesz a sajtóban, ami megjelenik. Abban a javaslatban, amit mi letettünk az asztalra, egy budapesti képviselőnek, akinek egy bizottsági tagsága van - én ezt tekintem alaphelyzetnek, mert egy a törvény szerint legalább mindenkinek jár - a bruttó keresete körülbelül 828 000 forint lesz, amiből a nettó 416 000 forint. Ugyanez a képviselő, ha 250 kilométernél távolabb lakik, neki 1 159 000, tehát durván majdnem 1 200 000 forint a bruttó jövedelme, a nettója viszont 563 000 forint. Szeretném mondani, hogy ennek a képviselőnek ma 560 000 forint a nettó jövedelme. Tehát itt igaz, amikor azt mondtam, hogy nincs érdemi jövedelemnövekedés, ugyanaz a nettó pozíció megmarad.
Tehát amivel szembesülni kell, és bizottságon belül vagyunk, talán a sajtó ezt nem fogja felfújni, hölgyek, urak, eddig mi mint képviselők vagy a Ház együtt nem tettünk mást, mint az a vállalkozás, amely zsebbe adta a pénzt, és nem fizettünk utána járulékokat. Ma ez az általam átlagosnak nevezett képviselő 2-2,5 millió járulékot és adót fizet összesen egy évben az egyébként elvárható körülbelül 7 és 8 millió forint közötti összeggel. Tehát mondhatnám azt is, hogy ennyivel szolidárisak leszünk a rendszerrel, miközben bevállaljuk az általános szabályokat, mert ennyivel többel járulunk hozzá a nyugdíjkasszához, az egészségügyi kasszához és a személyi jövedelemadón keresztül az adóbevételekhez.
Ezek a pénzek nem torzak a versenyszférához viszonyítva. Szeretném elmondani önöknek, hogy a Ház alelnöke 519 000 forintnyi nettó jövedelmet kap. Azt hiszem, hogy ez már hasonlítható egy versenyszférában lévő vezetőhöz. Tehát igen, igazuk van azoknak, akik azt mondják, hogy egyszer ezt be kell vállalni, hogy ez a 400-600 000 közötti nettóban való szóródás nagyon-nagyon messze van a versenyszférától, még a topon lévő köztisztviselői állománytól is.
Az ötpártiról tovább. Hadd mondjam azt, hogy látok esélyt arra, hogy két irányba mozogjunk. Ebből a törvényből, ahogy mondtam, tudom, hogy már van olyan módosító indítvány, amely kiemeli az összeférhetetlenséget, pont azért, hogy növeljük az elfogadhatósági esélyeit ennek a javaslatnak, és így a tárgyalásban is két irányba megyünk. Egyrészt megpróbáljuk ennek a törvénynek a pontjait még tovább finomítani és pontosítani, életszerűvé tenni, ugyanakkor külön tárgyalásokat folytatunk az összeférhetetlenség kérdéséről, ami nemcsak polgármesterekről, hanem gazdasági összeférhetetlenségről is szól. Hadd mondjam el, itt valaki közbeszólt, hogy nem lett volna-e jobb. Hölgyek, Urak! Én a tisztemnél fogva nagyon sok ötpárti tárgyaláson vettem részt. Amiért ezt ilyen vehemenciával védem és csinálom, én azt mondom, hogy az ötpártinak is akkor van értelme, ha valaki letesz egy szöveget, mert arról lehet beszélni, anélkül csak mindig vitatkozunk heteket, hónapokat, és a végén nem jutunk sehova. Itt most van egy írott szöveg, amelyet lehet kidobni, lehet megváltoztatni, nyitott vagyok nagyon sok módosító indítványra.
Talán még egyet hadd mondjak el, és ez az összeférhetetlenségtől is független. Azt látom, hogy az utca emberében az okozza a problémát, amikor jövedelmek duplikálónak. Tehát ezért helyezek különösen nagy hangsúlyt arra, hogy miközben az összeférhetetlenséget kivesszük, kell, hogy ebbe a törvényjavaslatba valami korlátozást tegyünk, hogy egy önkormányzati tisztségviselő is, és most már egy tisztes parlamenti jövedelem mellett valamelyikben némi önkorlátozást kell hogy bevezessünk. Köszönöm szépen, elnök úr. Ennyi kívántam még hozzátenni.
ELNÖK: Köszönöm szépen. (Gy. Németh Erzsébet jelentkezik.) Nem zártam le, tehát először Gy. Németh Erzsébet képviselő asszony.
GY. NÉMETH ERZSÉBET (MSZP): Igen, én azt gondolom, hogy Ipkovich képviselőtársamnak van igaza ebben a vitában, én vele értek egyet, amikor az összeférhetetlenség kérdését és egyébként meg a társadalom és a parlament és a miniszterelnök úr részéről jogosan felmerülő képviselői fizetés, tiszteletdíj, útiköltség-térítés, egyéb költségtérítés, satöbbi dolgot rendezzük. Azt gondolom, hogy az egy nagyon durva leegyszerűsítés és nagyon sarkított megfogalmazás, hogy ebben a parlamentben - és most szándékosan karikírozni fogom - nyugodtan lehet és nem összeférhetetlen egy nagy költségvetésű intézmény főigazgatói posztja a képviselőséggel, bármilyen egyetem rektori tisztsége szintén a képviselőséggel, de mondjuk Bürgüzfalva polgármestere viszont összeférhetetlen. Tehát azt gondolom, ha ketté akarjuk azt választani, hogy az összeférhetetlenség úgy, ahogy Göndör képviselő úr elmondta, egy tisztességes parlamenti díjazásért főállásban nagyon sok elvárható munkával megteremthető, akkor az összeférhetetlenséget nem csak és kizárólag az önkormányzati összeférhetetlenség tekintetében kell és lehet vizsgálni. Tehát azt gondolom, hogy talán semmivel nincs több dolga egy nagyvállalati vezérigazgatónak, tulajdonos vezérigazgatónak, mint mondjuk egy kistelepülés adott esetben még társadalmi állásban ellátott polgármesteri tisztsége között. Köszönöm.
ELNÖK: Köszönöm, képviselő asszony. További hozzászóló? (Gulyás József jelentkezik.) Gulyás József!
GULYÁS JÓZSEF (SZDSZ): Tisztelt Bizottság! Azzal együtt, hogy akár az összeférhetetlenségi szabályozást, akár a képviselők javadalmazására vonatkozó szabályozást több ponton másképpen látom, illetve ez még alakítható, azt gondolom, hogy általános vitára azért alkalmas. Tehát nagyon fontosnak tartom, hogy végre mozduljunk ebben a dologban. Arra szeretném biztatni ellenzéki képviselőtársaimat is, hogy ne a helyben toporgást válasszuk ebben az esetben. Van egy konkrét javaslat előttünk, lehetnek olyan elemei, amelyeket módosítanánk akár önök, akár a mi frakciónk, vannak is ilyen elemek. Én például azt gondolom, hogy a bizottsági munkát és a bizottsági tagságot másképpen kellene elismerni, itt mindenféle százalékos arányok vannak, de nem akarok a részletekbe belemenni. Tehát vannak, lehetnek olyan pontjai az előterjesztésnek, amelyeket még módosítani tudunk, de csak akkor, ha elkezdjük az általános vitáját a javaslatnak, ha belemegyünk a vitájába.
Nagyon szeretném, ha az összes olyan kérdésben, amely itt az ősz folyamán felmerült, különösen a pártfinanszírozási törvényben, tekintettel arra is, hogy egy népszavazási kampány közepén találhatjuk pár hónapon belül magunkat, ha ebben lenne változás, és még ebben az évben el tudnánk fogadni valamilyen új szabályozást, egy olyan új szabályozást, ami egyébként meggyőződésem, hogy az egész közéleti tisztasági témakör szempontjából a legérzékenyebb és a legsürgetőbb kérdés. Ennek a javaslatnak az általános vitája megkezdésével talán léphetnénk egyet előre. Most nem mennék bele azokba a pontokba, amelyekkel kapcsolatosan picit kritikus vagyok vagy adott esetben szigorúbb szabályozást is el tudok képzelni, mert úgy gondolom, hogy az alapjavaslat alkalmas arra, hogy megkezdjük ennek mentén a vitát. Köszönöm.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Tilki Attila képviselő úr?
DR. TILKI ATTILA (Fidesz): Igazából nem szándékoztam hozzászólni, de úgy gondolom, hogy mikor az SZDSZ képviselője azt mondja, hogy ne a helyben toporgást válasszuk, akkor azért azon kell elgondolkodnia, hogy mindössze egy polgármestere van a parlamentben és egy alpolgármestere. Tehát azért nem gondolnám, hogy kellő súllyal van, tehát nagyon kevés, nincs megfelelő társadalmi támogatottsága. Még ha azt is mondom, hogy egyéni országgyűlési képviselője sincs, aki választókerületben jutott be, akkor sem állok messze az igazságtól.
Egyetértve Ipkovich képviselőtársammal, azért lehet bővíteni ezt a kört, és mindenféleképp ez alkotmányossági kérdés. Gondoljanak csak arra, hogy összeférhetetlen-e az a regionális fejlesztésitanács-vezető vagy minisztérium által delegált tag, aki éppen egyéni országgyűlési képviselő és a választókerületébe érkezhető pénzek sorsáról dönt. Meggyőződésem, hogy sokkal összeférhetetlenebb, mint egy polgármester, sokkal erőteljesebb lobbitevékenységet tud kifejteni a térsége érdekében. Én nem fogom támogatni az általános vitára való alkalmasságát.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Van-e további hozzászólás? (Varju László jelentkezik.) Varju képviselő úré a szó.
VARJU LÁSZLÓ (MSZP): Köszönöm szépen. Azt gondolom, hogy nem különösebben kell érvelni amellett, hogy a jelenlegi helyzet biztosan nem maradhat így, ahogy van, és ezért ezen a helyzeten változtatni szükséges. Azt gondolom, hogy az ötpárti egyeztetés egy alkalmas terep lehet arra, és itt a legelső kérdésekre visszautalva alkalmas terep lehet arra, hogy a ma meglévő bizonytalanságokat pontosítsuk, illetve véglegesítsük, és ez ilyen módon benyújtható, illetve befogadható lehetne a végén. Tehát azt gondolom, hogy ez ilyen értelemben véglegesíthető lenne a törvénytervezeten.
3. A közpénzek felhasználására vonatkozóan egy hasonló egyeztetés zajlik, azt nem érdemes összekeverni az egyéni képviselői mandátummal, mert ott abban a tanácsokban a miniszterek személyes meghatalmazottai ülnek, de ez még nem jelenti azt, hogy egyébként azt a törvénytervezetet ugyanúgy ne kellene megvizsgálnunk, akár itt bizottsági szinten is megtárgyalni az abban szerepelteket.
Összefoglalva azt javaslom, hogy az általános vitát kezdjük meg, javaslom, hogy ezt fogadjuk el, és ilyen módon akkor pontosítsuk a törvénytervezetet. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Hock Zoltán képviselő úré a szó.
HOCK ZOLTÁN (MDF): Köszönöm a szót. Elöljáróban annyit szeretnék mondani, hogy Göndör István képviselő úr nem válaszolt Gulyás József kérdésére, hiszen az ötpárti tárgyalásokon erről a kérdésről nem alakult ki konszenzus, pillanatnyilag a törvény támogatottsága nem éri el a kétharmadot, ha a jelen állapotok fönnmaradnak. Annyival mi egy kicsit előrébb járunk, mert most 12 órától 1 óráig szintén erről a kérdésről volt egy ötpárti, és most egy új törvénytervezetet tárgyalt az öt parlamenti párt jelenlévő képviselője. Az új javaslatból teljes egészében kimarad a jogállásról szóló törvény, az összeférhetetlenség kikerül belőle. Célszerűnek tartottam volna, ha ez itt elhangzik, mert a legtöbb indulatot az összeférhetetlenség váltja ki a törvénnyel kapcsolatban, miközben egy módosító indítvány hatására ez kikerül a törvényből, azt hiszem, ezzel az előterjesztők is egyetértenek, és nyilvánvaló, ezt a parlamentnek is jelezni fogják, hogy egyébként ez módosulni fog.
Szerencsétlennek tartottuk azt, hogy ebben a törvényben három törvény módosítására tesz javaslatot a beterjesztő, nevezetesen megnyitja a jogállásról szóló törvényt - ez váltotta ki a legtöbb indulatot -, belekeveri egy kicsit azért a képviselők vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségéről szóló szabályokat, majd a tiszteletdíjat is összemossa egy törvényen belül. Nem biztos, hogy egyébként szerencsés volt ebben a formában benyújtani, mert vélhetően kisebb bázison talán nagyobb lehetősége lett volna a konszenzus megteremtésére.
Nyilvánvalóan ezt a törvényt nem lehet csak abban a tekintetben vizsgálni, hogy hatalmas nagy társadalmi igény van arra, hogy rendeződjenek a költségtérítések. Ha folyamatában vizsgáljuk, akkor emlékeznünk kell arra, hogy 2006. júniusában vagy májusában, amikor a parlament megalakult, akkor meglehetősen nagy fogadkozások voltak, hogy hogyan és mi módon kell a képviselőknek a mindenféle dolgát szűkíteni meg egyebek. Ennek eredménye lett ez a teljesen szerencsétlen helyzet, amiben most vagyunk, és ennek a feloldására nem biztos egyébként, hogy a legjobb idő választatott, hogy bruttó értékben a képviselők tiszteletdíja megháromszorozódjon. Mindenkinek tudomásul kell venni, hogy ebből nagy viták lesznek ebben az országban, és nem biztos egyébként, hogy sok-sok minden körülmény hatására kell ezt tárgyalni.
Szeretném hozzátenni, hogy korrekt, jól átgondolt javaslatnak tartom azt, amit Göndör Istvánék benyújtottak. Az időzítést nem tartom feltétlenül szerencsésnek. Nyilvánvalóan sakk-matt helyzetben van a parlament, ha minden marad a régiben, akkor a költségtérítéssel való mutyizás vádja továbbra is fenn fog maradni, egyébként majd nyilvánvalóan azoknak a távolabb lakó képviselőknek is el kell majd számolniuk a saját választóikkal, akiket azok a részletkérdések kevésbé fognak érdekelni, hogy egyébként a bruttó növekedés a nettó növekedést nem fogja annyira változtatni. Azért meg végképp nem lesznek hálásak, hogy most háromszor annyi adót fognak fizetni, mert ezt a kérdést fel fogják tenni, hogy akkor a képviselő úrhölgy vagy éppen úr akkor az eddigiekben miért nem fizette be ezt az adót a közösségnek. Tehát vannak azért ennek buktatói is. Ettől függetlenül maga a javaslat konzisztens, korrekt javaslat, de az időpont és ez a fajta összeállítása nem a legszerencsésebb.
Azt gondolom, odáig érdemes eljutni, hogy a parlament megnyissa ezt a törvényt és erről folyjék vita, ez támogatható. A végszavazásban nem vagyok biztos egyébként, hogy ezt a kétharmados többséget meg fogja kapni. Jelenlegi állás szerint az öt parlamenti pártnak ebben konszenzusra nem sikerült jutnia, de azzal, hogy a parlament foglalkozzon ezzel a kérdéssel, a magam részéről egyet tudok érteni, de a végszavazásban vélhetően nem leszünk ennyire pozitívak. Köszönöm.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Kérdezem, kíván-e még valaki részt venni a vitában. (Senki sem jelentkezik.) Ha nem, akkor a vitát lezárom, és az előterjesztőnek, illetve a kormánynak, amennyiben kíván reagálni a vitában elhangzottakra, lehetőséget biztosítunk. Göndör úr?
GÖNDÖR ISTVÁN (MSZP): Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Nagyon röviden. Azokkal a felvetésekkel, amelyek az összeférhetetlenségnek a más összefüggéseit hozzák elő, egytől egyig egyetértek. Azért hangosan még egyszer elmondom, az elején rögtön elmondtam, hogy tudom, hogy már van benn olyan módosító javaslat, amely az első két paragrafust kiemelte, és ezeket támogatjuk mind a ketten Balogh képviselő úrral. Azzal is egyetértek, hogy kell az összeférhetetlenséget szabályozni, de egy külön törvényben, és helyesnek tartom, hogy az ötpárti tárgyalás ebbe az irányba is elindult.
Igaza van Hock Zoltánnak, hogy nincs egyetértés. Mivel én a frakcióvezetők tárgyalóasztalánál is ülök, inkorrektnek érezném, ha elmondanám, ami ott elhangzott. Azt pozitívnak tartom, hogy a Fidesz annak ellenére, hogy egyelőre kifejezi az ellenállását ezzel a törvényjavaslattal szemben, a tárgyalóasztalt nem rúgta föl, és részt vesz a tárgyalásokban, tehát segít abban, hogy a törvényjavaslatból olyan legyen, ami elfogadható. Bízom abban, hogy ha minél több képviselő ennek megismeri a tartalmát, akkor hadd kergessem még egy darabig azt az illúziót, hogy elérhető az az állapot, hogy kétharmados többséget el tudjunk érni a parlamenti patkóban.
Egy mondatot még hadd tegyek hozzá. Tisztelettel kérem, hogy gondolják végig. Ha valaki 2010-ben majd nyugdíjba vonul az Országgyűlésből, gondolkodjanak el azon, hogy miből állapítják meg a nyugdíját. A 220 000 alapdíjból meg a bizottsági pótlékából. Tehát ugyanazt a helyzetet állítjuk elő, még egyszer mondom, mint amikor valakit minimálbéren foglalkoztatnak, és a zsebébe teszik a bérének a másik felét, erre se táppénz, semmi nem jár. Tényleg próbáljuk meg, próbáljuk az egyébkénti szembenállásunkon erőt venni, és csináljunk valami olyat, ami elfogadható az utca emberének is és a képviselőknek is.
Bocsánat, nem bántó szándékkal mondom. Tilki képviselő úr az összeférhetetlenségről beszélt, én azt mondom, hogy azt kivesszük belőle, de ugyanakkor azt mondta, hogy nem támogatja. Tehát ebből azt érzem, hogy egyelőre a tartalmi kérdésekkel nem kívánnak foglalkozni. Szomorú vagyok miatta. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Papp szakállamtitkár úré a szó.
DR. PAPP IMRE (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Köszönöm, elnök úr. Két szakmai megjegyzést tennék. Az egyik, hogy az Alkotmánybíróság idevonatkozó döntése szerint az országgyűlési képviselői összeférhetetlenség megállapítása kapcsán az Országgyűlés rendkívül széles mérlegelési jogkört kap, tehát szabadon állapíthatja meg, hogy mely tisztségekkel összeférhetetlen a megbízatás. A másik, hogy a jogi konstrukció jelen pillanatban úgy néz ki, hogy a képviselői összeférhetetlenség alapvető szabályait az alkotmány 20. §-a rögzíti, ugyanakkor maga az alkotmány ad felhatalmazást arra, hogy további szűkítésekre kerülhessen sor külön törvényben. Ez jelenleg a képviselők jogállásáról szóló törvény. Nyilvánvalóan ez az a témakör, amelyet a kormányzat a továbbiakban is a parlament belügyének tekint, hogy miként kívánja az Országgyűlés ezt a fajta széles mérlegelési jogkörét gyakorolni. Köszönöm szépen.
Döntés az általános vitára való alkalmasságról
ELNÖK: Köszönöm szépen. Tisztelt Bizottság! Arról kell döntenünk, hogy a beterjesztett javaslat általános vitára alkalmas-e. Aki annak minősíti, kérem, kézfelemeléssel jelezze. (Szavazás.) 16 igen. Ki nem tartja általános vitára alkalmasnak? (Szavazás.) 1 nem. Ki tartózkodott? (Szavazás.) 11 tartózkodik. Köszönöm szépen. Megállapítom, hogy az Önkormányzati bizottság úgy döntött, hogy a beterjesztett törvényjavaslat általános vitára alkalmas 16 igen, 1 nem szavazattal és 11 tartózkodással.
Kérdezem, hogy kívánunk-e előadót állítani a parlamenti vita során vagy írásban jelezzük a döntéseket. Azt indítványozom, hogy ne legyen bizottsági előadó, hanem írásban jelezzük a döntésünket, ha ezzel egyetértés van. Köszönöm szépen. Köszönjük szépen Göndör úrnak az előterjesztést. További jó munkát! Viszontlátásra! Szakállamtitkár úrnak is további jó munkát! Viszontlátásra!
Áttérünk a sorszámban 1. számon jegyzett napirendi pontunk megtárgyalására. Az egyes közlekedési tárgyú törvények módosításáról szóló törvényjavaslat a T/4191. számot viseli, az általános vitára való alkalmasságról kell dönteni. A Gazdasági és Közlekedési Minisztérium munkatársait köszöntöm, elsősorban dr. Bozzay Erika főosztályvezetőt. Egy bemutatkozást hadd kérjek, mert több nevet adtak meg a minisztériumból.
DR. BOZZAY ERIKA (Gazdasági és Közlekedési Minisztérium): Én is üdvözlök mindenkit. Az én nevem stimmel, Bozzay Erika vagyok, a GKM főosztályvezetője, és kollégám Bálint István.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Tisztelt Bizottság! Elsőként hallgassuk meg az előterjesztők nevében a szóbeli kiegészítést, annyi kiegészítéssel, hogy az önkormányzattal és területfejlesztéssel kapcsolatos ügyekre tessenek fókuszálni.
Dr. Bozzay Erika szóbeli kiegészítése
DR. BOZZAY ERIKA (Gazdasági és Közlekedési Minisztérium): Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Nagyon rövid szóbeli kiegészítést tennék, és majd a felmerülő kérdések tekintetében természetesen szívesen állok rendelkezésre.
Az önök előtt lévő törvényjavaslat öt törvény módosítását foglalja magába, a közúti közlekedési törvény, a légi közlekedési törvény, a vízi közlekedési törvény, a különböző közlekedési balesetek és egyéb közlekedési események szakmai vizsgálatáról szóló törvény, illetőleg az autópálya-törvény módosítását. Ezek alapvetően kisterjedelmű módosítások, ezért is foglalta egy törvényjavaslatba az előterjesztő a különböző törvények módosítását, illetőleg a tárgybeli összefüggések miatt.
Nagyon röviden kiemelnék néhány elemet a közúti közlekedési törvényből, alapvetően olyan elemeket, amelyek érinthetik az Önkormányzati bizottság feladat- és hatáskörét. Az egyik ilyen elem, hogy a törvénymódosítás megteremti a törvényi szintű jogi hátteret az elektronikus díjfizetési rendszer, tehát a megtett úttal arányos díjfizetési rendszer bevezetéséhez. (Bebes István távozik az ülésről.) Amit itt hangsúlyozni szeretnék, hogy a mostani módosítás a törvényi szintű szabályok megteremtésére irányul és összhangban áll a 69/2007-es országgyűlési határozattal. Az országgyűlési határozatban az Országgyűlés június végén nagyjából kijelölte azt a kört, amelyben ezt az elektronikus útdíjfizetési rendszer megvalósítását indokoltnak látja.
Szintén fontos módosítási elem a közútkezelésre vonatkozó egyes szabályok módosítása, pontosítása. Itt alapvetően annak a lehetőségét teremtené meg a törvény, hogy bizonyos esetekben közbeszerzési eljárás kiválasztásával úgymond magánpartnerek is bevonhatók legyenek a közútkezelésbe.
Szintén fontos és kiemelném, hiszen a közlekedésbiztonság mindenkinek fontos feladata, a törvénymódosítás egyik nagyon fontos eleme a közlekedésbiztonság javítása. Már elöljáróban szeretném jelezni, hogy természetesen ezek csak néhány elemet foglalnak magukba, tehát ennél jóval szélesebb körű intézkedéscsomagot dolgoz ki vagy dolgozott ki mind a közlekedési tárca, mind a kormányzat. Ami a mostani módosításba bekerült, ez a sokak által már bizonyára ismert üzemben tartói felelősség kérdésköre. De ugyanígy a közlekedésbiztonság témája szempontjából kiemelkedően fontosnak tartjuk a segédmotoros kerékpárok felrendszámozását, és talán még érdemes kiemelni, hogy a közlekedési hatóság ellenőrzési, közúti közlekedési ellenőrzési jogkörének a pontosítására is sor kerül.
Az autópálya-törvény módosítása igazából csak technikai jellegű, tehát itt bizonyos olyan rendelkezések kerülnek hatályon kívül helyezésre, amelyek most átkerülnek a közúti közlekedési törvénybe, ezáltal úgymond általánossá válnak az országos közúthálózat tekintetében, és ilyen módon nincs szükség az autópálya-törvényben, ebben a külön törvényben ezeket a rendelkezéseket szerepeltetni, amely végeredményben a gyorsforgalmi utakra vonatkozó speciális szabályokat tartalmazza.
A légi közlekedési törvény szintén alapvetően gyakorlati problémákat, illetőleg jogértelmezést elősegítő módosításokat tartalmaz, így talán a bírságolás témakörét emelném ki. Itt annyi módosulás történik, hogy a bírságolás szabályait újragondolná a javaslat mind a mérték tekintetében - a korábbiaknál sokkal nagyobb visszatartó erejű bírság kiszabására lesz lehetőség, ez részben tulajdonképpen uniós kötelezettségeinkkel is összhangban áll -, részben pedig azzal, hogy azokat, akik megsértik a légi közlekedésre vonatkozó szabályokat, gondolva itt akár az önkormányzatokat is elég erőteljesen és közvetlenül érintő zajra vonatkozó előírásokat, valóban arányos és visszatartó erejű bírsággal lehessen sújtani. Természetesen nemcsak a szankcionálás jelenti az egyetlen egy eszközt arra, hogy normakövetőek legyenek az érintettek, de azt gondoljuk, hogy kellő súlyú visszatartó erejű szankció nélkül még kevésbé érhető el a normakövetés.
A vízi közlekedési törvény is apróbb módosításokat tartalmaz, ez talán kevésbé érinti az önkormányzatokat.
A vasúti, a légi, illetve a vízi közlekedési balesetek kivizsgálásáról szóló törvénnyel kapcsolatban pedig azt szeretném kiemelni, hogy ez a 2006. január 1-jén történt hatálybalépés óta felmerült problémákat, pontosabban gyakorlati tapasztalatokat hasznosítja, és alapvetően a szakmai kivizsgálás hatékonyságát növelő módosításokat tartalmaz. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönjük szépen. Tisztelt Bizottság! Megkezdjük a vitát. (Gy. Németh Erzsébet jelentkezik.) Gy. Németh képviselő asszony jelentkezett elsőnek, övé a szó.
GY. NÉMETH ERZSÉBET (MSZP): Köszönöm szépen. Nekem egy rövid kérdésem lenne, és utána néhány dologra szeretnék érdemben kitérni.
Az első az, hogy tervezi-e a GKM bármilyen formában a jelenlegi 18, illetve pályaalkalmasságival 17 éves kortól megszerezhető személygépkocsi úrvezetői jogosítványnak a korhatárkitolását. Egyre több helyről hallani azt, hogy esetleg 21 életévre ezt ki akarják terjeszteni. Szeretném tudni, hogy mi ebben a GKM álláspontja.
Azt gondolom, hogy ez a törvény, amely ahogy főosztályvezető asszony elmondta, több törvény módosítását tartalmazza, mindenféleképpen támogatandó és támogatható. Nagyon fontosnak tartom, és tényleg szeretném kiemelni azokat a törvénymódosításokat, amelyek lehetővé teszik azt, hogy ezt az elszabadult közlekedési morált, amivel ma Magyarországon jó néhányan közlekednek, bizonyos korlátok, határok és szabályok közé próbáljuk meg szorítani. Itt egy kérdésem lenne. Ez az objektív felelősség a minisztérium szerint ki fogja-e állni az alkotmányosság próbáját, ha bárki is az Alkotmánybírósághoz fordul ebben az ügyben?
Nagyon-nagyon fontosnak tartom, és örülök, hogy főosztályvezető asszony kitért erre részletesen is, a légi közlekedés által okozott zajszennyezésnek és zajterhelésnek az elég erőteljes szankcionálását. Itt Budapesten főleg azokban a kerületekben, amelyek szomszédosak a nemzetközi repülőtérrel, Feriheggyel, nagyon-nagyon égető probléma, ez többször is szóba jött a bizottsági ülésen is, hogy ezzel valamit kezdeni kell. Azt gondolom, hogy ez egy jó út lesz arra, hogy ebben az ügyben lépni lehessen.
Még egy kérdést szeretnék felvetni, és ezt megvizsgálandónak tartom, az pedig az, hogy ha a segédmotoros kerékpárokat ellátjuk rendszámmal, illetve hatóság nyilván fogja őket tartani, felmerült-e a minisztériumban az, hogy ugyanezt a quadokra, ezekre a négykerekű motorkerékpárokra esetleg ugyanígy nem kellene-e kiterjeszteni. Azt gondolom, hogy egy 50 köbcentis segédmotoros kerékpár persze közúti forgalomban közlekedve tud akkora kárt okozni, de legalább ekkorát tudnak ezek a bizonyos quadok is. Itt 5-600 köbcentis motorokról is beszélünk. (Dr. Kovács Zoltán távozik az ülésről.) Azt gondolom, hogy a lakosságot is jelentősen irritálja az, hogy erdőkben terepmotorozásra úgy használják ezeket a járműveket, hogy igazából azonosíthatatlan, hogy ki az, aki ezeket a károkat az erdőkben, illetve más helyeken okozza. Úgyhogy ennek a szükségességét felvetném, hogy ne csak a segédmotoros kerékpárokat, hanem a quadokat is lássuk el rendszámmal, illetve hatósági nyilvántartásba vegyük őket.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Volt kérdés is, vélemény is, de majd akkor még egy körre visszatérünk. További hozzászólás? (Dr. Balogh László jelentkezik.) Ha a másik oldalon nincs, akkor Balogh László képviselő úré a szó.
DR. BALOGH LÁSZLÓ (MSZP): Köszönöm szépen. Tisztelt Bizottság! A magam részéről ezekkel a szigorításokkal egyetértek, egyetértek azzal is, hogy vezessük be az objektív felelősség kérdését. Azonban egy kérdést mindenképpen föl kell vetni ennél a témánál, nevezetesen azt, hogy ezt csak akkor lehet bevezetni, meg vagyok róla győződve a társadalmi elfogadottság miatt, ha sikerül megoldanunk azt a problémát, hogy Magyarországon a korlátozó táblák, a sebességhatárokat kijelölő táblák is szintén objektívek lesznek. Most az a helyzet, hogy ki van rakva mondjuk egy 40-es tábla, azt a kanyart simán be tudom venni 60-nal, 70-nel vagy lehet, hogy 80-nal. Tehát ha a felelősség kérdését boncolgatjuk, akkor másik oldalon pedig a forgalomirányító táblák, az eligazító táblák is az objektív helyzetet kell hogy tükrözzék.
ELNÖK: Köszönöm szépen. További hozzászólás? (Senki sem jelentkezik.) Ha nincs, akkor visszaadom a szót válaszadásra. Tessék!
DR. BOZZAY ERIKA (Gazdasági és Közlekedési Minisztérium): Köszönöm szépen a szót. Köszönöm szépen a kérdéseket. Elsőként képviselő asszony kérdéseire válaszolnék. A gépjárművezető-képzéssel kapcsolatos kérdésére azt tudom mondani, hogy jelenleg ugyan nem tervezzük vagy nincs napirenden a korhatár megemelése, viszont ahogy említettem, komplex intézkedéscsomagunk van a közlekedésbiztonság terén, és ezen a területen az egyik éppen a gépjárművezető-képzés újragondolása. Azt gondolom, hogy mindannyiunknak van tapasztalata arról, hogy a gyakorlati képzés, oktatás milyen esetleges problémákkal küszködik. Tehát a közlekedésbiztonsági akcióprogramunknak is egy fontos részét képezi, hogy az egész képzéssel kapcsolatos tevékenységet újragondolnánk, és azt gondolom, hogy ennek keretében feltehetően a szükséges hatásvizsgálatokkal alátámasztottan ezt a kérdést is újra fogjuk gondolni.
Szintén képviselő asszony érintette az objektív felelősség kérdését, és azt, hogy ez az alkotmányosság próbáját ki fogja-e állni majd. Mi erre azt gondoljuk, hogy igen. Részletes vagy hosszadalmas előkészítés előzte meg a tervezetbeli szabályokat. Azt gondolom, hogy ez is egy olyan kérdés, amellyel már elég régóta foglalkozott különböző szinten akár az Országgyűlés, akár a kormányzat. Természetesen több szempontból vizsgáltuk, és mind az IRM, mind az érintett tárcák álláspontja szerint az a változat, ami idekerült a mostani törvényjavaslatba, kiállja, de természetesen ebben a kérdésben a végső szót az Alkotmánybíróság jogosult kimondani, de mindenesetre végeztünk ezzel kapcsolatos vizsgálatokat.
A segédmotoros kerékpárok felrendszámozása kapcsán említette a quadokkal kapcsolatos problémát. Szintén egy olyan probléma, ami azt hiszem, hogy mindannyiunk által ismert. A kormányzat is régebb óta foglalkozik ennek a kérdésnek a megoldásával. Nem gondoljuk azt, hogy a mi javaslatunk teljes egészében megoldást jelent, ugyanis tudni kell azt, hogy a quad ilyen jogi kategóriaként nem létezik, tehát ezeknek egy része a segédmotoros kerékpárok fogalomkörébe beletartozik, és a törvény a segédmotoros kerékpárok felrendszámozása tekintetében értelemszerűen nemcsak a két-, hanem a három- és négykerekű segédmotoros kerékpárok felrendszámozását is előírja. Tehát ez részben megoldást adhat arra, hogy legalább, amennyiben valóban betartják az erre vonatkozó kötelezettséget, akkor felrendszámozásra kerülnek a quadok, és ilyen módon mondjuk beazonosíthatóak lesznek.
Természetesen ez önmagában még nem oldja meg azt a problémát, ha olyan helyen használják ezeket a technikai sporteszközöket, amelyek mondjuk természetvédelmi területnek számítanak vagy nem olyan helynek, ahol ezeket használni lehetne, de legalább a beazonosításban segíthetnek, illetőleg azt gondoljuk, hogy érdemes esetleg azon elgondolkodni, hogy lehet-e kijelölni olyan területeket, ahol esetleg jogosan, jogszerűen lehet ezeket az eszközöket használni, és akik mondjuk ennek a sportszenvedélynek akarnak hódolni, akkor ott ezt tudják művelni. De talán első lépésként ez is megoldás lehet, hogy kötelező őket ellátni rendszámmal.
Balogh László képviselő úr pedig szintén az objektív felelősséggel kapcsolatban felvetette, hogy nagyon fontos lenne ezekkel a szabályokkal kapcsolatban a társadalmi elfogadottságot is biztosítani, illetve csak akkor beszélhetünk e szabályok, normák társadalom általi támogatottságáról is, ha mindenki azt érzi, hogy mondjuk olyan helyeken, ahol elvileg lehetne mondjuk nagyobb sebességgel is menni, egy kint felejtett jelzőtábla miatt nem fogják őt felelősségre vonni. Itt az, amit már a közúti közlekedésről szóló törvény most is előír, hogy ugyan különböző munkák vagy egyéb okok miatt bizonyos módon lehet korlátozni a sebességet, lehet a forgalmat is bizonyos mértékben korlátozni, de amint megszűnik az az indok, ok, amely miatt a forgalmat korlátozták, kihelyezték a sebességkorlátozó táblát, befejezik a közúton végzett munkát, akkor ezt azonnal el kell távolítani. Törvényi szinten ez a kötelezettség már jelenleg is előírásra kerül.
Amit mi is azonosítottunk problémaként, hogy talán ennek a rendelkezésnek a végrehajtása nem minden esetben tökéletes. Ezért amikor a kormány elfogadta azt az előterjesztést, ami ezt az objektív felelősségre vonatkozó törvénymódosítást is tartalmazta. Egyben feladatként előírta azt, hogy a vonatkozó szabályokat is át kell tekinteni, és újra kell gondolni vagy át kell gondolni azt, hogy miként lehetne ezeknek a szabályoknak valóban érvényt szerezni, és miként lehetne azt elérni, hogy a forgalomkorlátozó táblák csak akkor legyenek ott kint, amikor az indokolt, tehát ha mondjuk egy munka már befejeződött, akkor ne legyen, vagy ha nem olyanok a forgalmi viszonyok.
Ezzel kapcsolatban azt gondolom, hogy azért azt el kell mondani ebben a bizottságban is, hogy az önkormányzatokra is jelentős szerep hárul ebben a kérdésben, hiszen nemcsak állami kezelésben lévő utak vannak, hanem önkormányzati kezelésben lévő utak is. Tehát itt az önkormányzatoknak is érdemes, szükséges ezt a kérdést szintén újragondolni. De természetesen ez nem jelenti azt, hogy a felelősséget az önkormányzatokra szeretném ezzel hárítani, hiszen rengeteg állami kezelésben levő út is van. Itt igazából egy szoros együttműködésre kell törekedni.
Amit szintén a kormány fontosnak tartott még elrendelni akkor, amikor ezekről a szabályokról döntött, az az volt, hogy egy rendkívüli forgalmirend-felülvizsgálatot is fontosnak tartott előírni, pont azért, hogy meg lehessen oldani azt, hogy indokolatlan forgalomkorlátozások sehol se legyenek.
Remélem, minden kérdésre válaszoltam. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen. (Ecsődi László jelentkezik.) Ecsődi képviselő úr?
ECSŐDI LÁSZLÓ (MSZP): Köszönöm szépen. Két kérdésem van. Az egyik az, hogy mennyire tartják alkotmányosnak. Nem vitatom a kérdést, mert valamilyen megoldást talán ez is jelent, hogy ha kölcsönadom az autómat, és valaki szabálytalankodik vele, akkor automatikusan engem is büntetnek. Egyszerű példa, ha ezt a tollamat valakinek kölcsönadom, agyonszúrnak vele valakit, akkor a normális jogrend szerint nem engem vonnak felelősségre, hanem azt, aki ezt a tollat nem törvényesen használja fel. Tehát ez alkotmányjogilag mennyire felel meg?
A másik kérdésem. Balogh László képviselőtársam már utalt itt a táblákra. De hogy mondjam, az autósnak, illetve az utak üzemeltetőinek az azonos helyzetbe hozása a törvényben mennyire valósul meg? Az emberek azért építenek utat, hogy gyorsan, kényelmesen eljussanak valahova. Ugyanakkor ma például ha a normál 6-os főutat nézzük Dunaújváros és mondjuk Adony között, vagy már lassan Ercsi között, május óta két hidat javítanak, egy héten két ember ott valamit vakargat meg port hint, és gyakorlatilag azóta folyamatos lámpás közlekedés van. Tudom, hogy ez nem helyes, mert a szabályokat be kell tartani, előbb kell indulni, de az autós, akinek ott kell a lámpánál állni, mert a forgalom nem is biztos, hogy szükségessé tenné, hogy olyan ritkán váltson a lámpa, de ott ötperceket álldogálni kell, akkor utána nyilván óhatatlanul, automatikusan jön egy rossz szokásból, hogy valahogy ezt az időt kénytelen behozni. Általában mondjuk a rendőrségtől is elvárható, a rendőrségi törvényből, hogy ha én mondjuk egy mogyoróvesszővel támadok rá, akkor ő nem használhat géppisztolyt az egyenlő esélyek alapján. Akkor mint autóssal szemben elvárható-e az, hogy az út kezelője vagy fenntartója hasonló helyzetben is felelősséggel tartozzon velem szemben, vagy pedig itt csak az autóstól várjuk a lépéseket? Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Kíván-e még valaki részt venni a vitában? (Nincs jelentkező.) Ha nem, akkor a vitát lezárom. Hangzott el kérdés is, de egyébként ha az elhangzottakra kíván reagálni, akkor tessék parancsolni.
DR. BOZZAY ERIKA (Gazdasági és Közlekedési Minisztérium): Köszönöm szépen. Itt az alkotmányosság vetődött fel kérdésként. Alapvetően az üzembentartói felelősség nem ismeretlen, tehát más tekintetben is bizonyos jogok vagy kötelezettségek az üzemben tartóhoz vannak telepítve. Tulajdonképpen abból indultunk ki, hogy az üzemben tartónak azért is van felelőssége, hogy lehetőség szerint ne adja át az általa üzemeltetett járművet olyannak, akiről nem feltételezheti azt, hogy betartja a szabályokat. Valóban hosszasan vitatkoztunk az előkészítés során, hogy meddig terjed a felelősség határa, mennyire tudja tulajdonképpen a felelősséget vállalni mások cselekedeteiért, de még egyszer hangsúlyozom, tulajdonképpen ez lenne ennek az objektív felelősségnek a lényege. (Sós Tamás távozik az ülésről.)
Az utak üzemeltetői és az esetleges szabályszegők helyzete közötti összhang megteremtésével kapcsolatban szintén csak azt tudom mondani, hogy igazából törekszünk ennek az összhangnak a megteremtésére, erre utaltam az előbb, hogy azt a kötelezettséget, amelyet a törvény előír, sokkal hatékonyabban kellene kikényszeríteni. Ennek érdekében a tárca is megtesz minden szükséges intézkedést. Első körben ennyit tudunk felmutatni, hogy áttekintjük a szabályozást, illetőleg a végrehajtás, a jogalkalmazás során meglévő esetleges hiányosságokat próbáljuk beazonosítani. Köszönöm.
Döntés az általános vitára való alkalmasságról
ELNÖK: Köszönöm szépen. Tisztelt Bizottság! Afelől kell dönteni, hogy általános vitára alkalmasnak tartja-e a bizottság a beterjesztett javaslatot. Aki igen, az kérem, kézfelemeléssel jelezze. (Szavazás.) Köszönöm szépen. 15 igen. Ki nem ért vele egyet? (Nincs jelzés.) Ilyen nincs. Ki tartózkodott? (Szavazás.) 2 fő tartózkodott. Megállapítom, hogy az Önkormányzati és területfejlesztési bizottság általános vitára alkalmasnak tartotta.
A bizottságunk kíván-e előadót állítani? Többen részt vettek a vitában. Balogh László képviselő úr lesz a bizottsági többségi vélemény ismertetője. Kisebbségben maradottak kívánnak-e előadót állítani? Ezt még van lehetősége bejelenteni Bóka úrnak, ha gondolja. Köszönöm szépen. További jó munkát kívánok önöknek! A napirendi pontot lezárom.
Tisztelt Bizottság! Rátérünk az 5. sorszámon jegyzett napirendi pontunkra, egyes önkormányzatokat érintő törvények módosításáról szóló törvényjavaslat benyújtásáról kell döntenünk. A napirendi pontunk tárgyalásához az Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztériumból kértük a kormány képviselőit. Köszöntöm Deli Erika főosztályvezető asszonyt és Pintérné Víg Ilona osztályvezető asszonyt, akik segítségünkre lesznek a munkánk folyamán.
Tisztelt Bizottság! Már a múlt heti meghívóval is küldtem képviselőtársaimnak egy anyagot, amely a tervezetet tartalmazza. Most a képviselőtársaim találnak egy ahhoz nagyon hasonló anyagot az asztalon, amelybe beleírtuk a jelenleg hatályos szöveget is. Lehet, hogy ez itt a kormány képviselőinél nincs, de rögtön fogunk adni egy anyagot. Lényeges eltérés nincs, ami az eredeti meghívóval kiment.
Tisztelt Bizottság! Azért kezdeményezem, hogy a bizottságunk nyújtsa be ezt az önálló indítványt, mert önkormányzati reform szükségességében eléggé egyetértünk, sok minden ilyen jellegű vitánál ez elhangzik. Ennek ellenére nagyon lassan haladunk előre a hatályos jogszabályok megváltoztatásánál. Néhány olyan kérdésben azért úgy láttam, hogy közmegegyezés van a parlamenti pártok területén, amelyben még ebben az évben jó lenne, ha döntés születne.
Éppen ezért a javaslat, a tervezet, ami előttünk van, egyrészt tartalmazza a körjegyzőségekkel kapcsolatos változást, ami nagyon röviden az egymással határos települések körjegyzőség-alakítását az egymáshoz közelálló településekre terjeszti ki, tehát nem kizáró feltétel az, ha nem közvetlenül határos települések lesznek. Kicsit pontosítja a javaslat a körjegyzőségek megszüntetése, kiválás kérdéskörét a jelenlegitől. Azt gondolom, hogy ez egyértelműen az önkormányzati működést elősegítő javaslat. A tervezet 2. §-ában a vagyonkezelői joggal kapcsolatos módosítás szerepel. Megyei jogú városok részéről év eleje óta több indítvány szerepelt, ha valaki nézte a beterjesztett javaslatokat, Káli képviselő úrnak legalább két ilyen javaslata is volt. Ezen javaslatok átdolgozását, egybeszerkesztését tartalmazza a 2. §. A 3. § a fővárosi forrásmegosztással kapcsolatos, reményeim szerint egyetértő módosításokat tartalmaz. Nem generális szabály, hanem technikai pontosítás jellegűek ezek a szabályok, és a melléklet is erre vonatkozik.
Remélem, hogy sikerült képviselőtársaimnak áttanulmányozni, és a vita lefolytatása után be tudja a bizottságunk nyújtani ezt az önálló indítványt.
Először megkérdezném a kormány képviseletében jelenlévőket, hogy sikerült-e áttanulmányozni, és egy rövid véleményt kérnék róla.
DELI ERIKA (Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium): Jó napot kívánok! Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Bizottság! Sikerült megismernünk. Az Önkormányzati Minisztériumban is dolgozunk azon, hogy hogyan lehetne az önkormányzati rendszert tovább fejleszteni, konkrétan az önkormányzati törvényt módosítani. Abszolút jogos és indokolt, hogy az Önkormányzati bizottság ennek a sokirányú szabályozási javaslatnak két kisebb, de az önkormányzatok szempontjából fontos elemét most kiemeli, és időben még szeretne korábban dönteni erről. A másik pedig a fővárosi forrásmegosztás módosítása. Most már elég gyakran szoktunk ebben a témában találkozni, valóban a gyakorlat során felmerült, de az érdemi forrásmegosztást nagyban nem befolyásoló törvénymódosításokat tartalmaz.
Nyilván tárcavéleményt tudok mondani. A tárca részéről támogatjuk az indítvány benyújtását. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen. (Gy. Németh Erzsébet jelentkezik.) Gy. Németh Erzsébet képviselő asszonyé a szó.
GY. NÉMETH ERZSÉBET (MSZP): Én is támogatom, hogy nyújtsuk be. Ugyanakkor a fővárosi forrásmegosztásról szeretnék néhány mondatot mondani, és attól függetlenül, amit mondok, azt gondolom, hogy be kell nyújtani mindenféleképpen.
A bizottsági módosító elkészülte után jutott az én kezembe és elnök úr kezébe is a Közép-magyarországi Regionális Közigazgatási Hivatal vezetőjének, Forgács úrnak egy megkeresése, amiben arról értesíti a főpolgármester urat, hogy az ez évi, 2007. évi fővárosi közgyűlési rendelet a forrásmegosztásról, ennek egyes rendelkezései sértik a forrásmegosztásra vonatkozó jogszabályi előírásokat. Én nem vagyok jogász, ezt szeretném azért előre leszögezni, de nekem ebből a levélből az tűnik ki, hogy a helyi adó, mégpedig a gépjárműadó szabályozása, amit a kerületi önkormányzatok szednek be, a forrásmegosztási törvény alapján nem volt teljesen egyértelmű, hogy be kell-e vonni a megosztott bevételek közé vagy pedig nem kell bevonni. Most a bizottsági módosító arra tesz javaslatot, hogy nem kell bevonni teljesen egyértelműen, ugyanakkor az Ötv.-nek néhány paragrafusából hivatalvezető úr azt vezeti le, hogy szerinte meg be kellene emelni.
Tehát azt szeretném kérni, hogy ebben valami minisztériumi segítséget kaphassunk, ebben egyeztessünk, nézzük meg akkor ezt a levelet, ettől függetlenül nyújtsuk be ezt a bizottsági módosítót. Egyébként ez mind a kerületi önkormányzatok képviselőivel, mind a Fővárosi Önkormányzat megfelelő képviselőivel egyeztetésre került, úgyhogy köszönöm a bizottság azon tagjainak a munkáját, akik ebben részt vettek és segítettek. Köszönöm.
ELNÖK: Köszönjük szépen. Van-e további vélemény, javaslat, kérdés? (Senki sem jelentkezik.) Dönthetünk? Úgy látom, hogy igen. Nem tudom, hogy kívánnak-e reagálni az elhangzottakra. (Nincs jelzés.) Köszönjük szépen.
Először arról kell dönteni, hogy a bizottság be kívánja-e nyújtani az előttünk lévő törvényjavaslat-tervezetet. Aki igen, kézfelemeléssel jelezze. (Szavazás.) 15 igen. Ki az, aki nem támogatja? (Nincs jelzés.) Ki tartózkodott? (Szavazás.) 2. Megállapítom, hogy a bizottság úgy döntött, hogy benyújtja a parlamenthez az előttünk lévő törvényjavaslatot.
Kérem a bizottságot, döntsünk abban is, hogy kérjük a törvényjavaslat sürgős tárgyalását. Aki ezzel egyetért, az kézfelemeléssel jelezze. (Szavazás.) Megállapítom, hogy a bizottság sürgős tárgyalást kérve nyújtja be a törvényjavaslatot. Köszönöm szépen.
Tisztelt Bizottság! Napirendi pontjaink végére értünk. Köszönöm szépen a közreműködést az Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium munkatársainak.
Egyebekben, mint ahogy a korábbi meghívóban jeleztük, hétfőn 12 órakor ülést kell tartanunk, amennyiben lesz a 2007. évi költségvetési törvényjavaslathoz módosító vagy kapcsolódó módosító. A szokásnak megfelelően a meghívót megkapják képviselőtársaim. A holnapi napon ez ki fog derülni, hogy kell-e ülést tartanunk hétfőn, de ha kell, akkor erre kérem, készüljenek képviselőtársaim.
Van-e valakinek bejelentenivalója Egyebek között? (Nincs jelentkező.) Ha nincs, akkor a mai ülést berekesztem. Köszönöm szépen a közreműködést. További jó munkát kívánok önöknek.
(Az ülés befejezésének időpontja: 14 óra 22 perc)
|
Jauernik István |
Jegyzőkönyvvezető: Földi Erika