ÖTB-25/2007.
ÖTB-45/2006-2010.
Jegyzőkönyv*
az Országgyűlés Önkormányzati és területfejlesztési bizottságának
2007. november 7-én, szerdán 10 óra 8 perckor
a Képviselői Irodaház II. számú tanácstermében
megtartott üléséről
Tartalomjegyzék
Helyettesítési megbízást adott *
A napirendi javaslat elfogadása *
A Magyar Köztársaság 2008. évi költségvetéséről szóló törvényjavaslat (T/3860. szám) (A bizottság feladatkörébe tartozó módosító javaslatok megvitatása) *
Döntés képviselői önálló indítvány tárgysorozatba-vételéről, általános vita: A regionális és helyi szintű pályázati támogató rendszer kistérségi társulások útján történő kiépítéséről és működtetéséről szóló határozati javaslat (H/4125. szám) [Pelczné dr. Gáll Ildikó (Fidesz) képviselő önálló indítványa] *
Dr. Kovács Zoltán szóbeli előterjesztése *
Az egészségbiztosítási pénztárakról és a kötelező egészségbiztosítás természetbeni ellátásai igénybevételének rendjéről szóló törvényjavaslat (T/4221. szám) (Általános vita) *
Dr. Baraczka Mariann szóbeli kiegészítése *
Dr. Baraczka Mariann válaszai *
Dr. Baraczka Mariann reflexiója *
Döntés az általános vitára való alkalmasságról *
A Magyar Köztársaság 2007. évi költségvetéséről szóló 2006. évi CXXVII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat (T/4093. szám) (A bizottság feladatkörébe tartozó kapcsolódó módosító javaslatok megvitatása) *
Az egyes közlekedési tárgyú törvények módosításáról szóló törvényjavaslat (T/4191. szám) (A bizottság feladatkörébe tartozó módosító javaslatok megvitatása) *
A Tisza-völgy árvízi biztonságának növelését, valamint az érintett térség terület- és vidékfejlesztését szolgáló program (a Vásárhelyi-terv továbbfejlesztése) közérdekűségéről és megvalósításáról szóló 2004. évi LXVII. törvény, valamint a vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat (T/3895. szám) (A bizottság feladatkörébe tartozó kapcsolódó módosító javaslatok megvitatása) *
A regionális és helyi szintű pályázati támogató rendszer kistérségi társulások útján történő kiépítéséről és működtetéséről szóló határozati javaslat (H/4125. szám) [Pelczné dr. Gáll Ildikó (Fidesz) képviselő önálló indítványa]
Elnököl: Jauernik István (MSZP), a bizottság elnöke
Dr. Kovács Zoltán (Fidesz), a bizottság alelnöke
Szabó György (MSZP), a bizottság alelnöke
Dr. Buzás Péter (MSZP)
Ecsődi László (MSZP)
Dr. Ipkovich György (MSZP)
Dr. Mester László (MSZP)
Pál Tibor (MSZP)
Papp József (MSZP)
Sós Tamás (MSZP)
Varju László (MSZP)
Dr. Bőhm András (SZDSZ)
Dr. Bóka István (Fidesz)
Erdős Norbert (Fidesz)
Meggyes Tamás (Fidesz)
Vigh László (Fidesz)
Helyettesítési megbízást adott
Dr. Varga Sándor főosztályvezető (Pénzügyminisztérium)
Peresztegi Gergely főosztályvezető-helyettes (Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium)
Dr. Szaló Péter szakállamtitkár (Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium)
Dr. Baraczka Mariann szakállamtitkár (Egészségügyi Minisztérium)
Barabás Ákos szakmai tanácsadó (Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium)
Rozsi Éva Judit főosztályvezető-helyettes (Pénzügyminisztérium)
Dr. Juhász Annamária megbízott főosztályvezető (Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium)
Dr. Horváth István főosztályvezető-helyettes (Egészségügyi Minisztérium)
(Az ülés kezdetének időpontja: 10 óra 8 perc)
JAUERNIK ISTVÁN (MSZP), az Önkormányzati és területfejlesztési bizottság elnöke, a továbbiakban ELNÖK: Jó napot kívánok! Köszöntöm az Önkormányzati és területfejlesztési bizottság mai ülésén megjelent hölgyeket, urakat. A bizottság ülését megnyitom.
A bizottságunk határozatképes. Tizenkét képviselőtársunk személyesen van jelen, nyolc képviselő pedig megbízást adott a helyettesítésére.
A napirendi javaslat elfogadása
Képviselőtársaim írásban előzetesen megkapták a mai ülés napirendi ponti javaslatait. Ezt teszem föl szavazásra annyi kiegészítéssel, hogy a 7. napirendi pontban, az Egyebekben javaslatot teszek bizottsági, zárószavazás előtti módosító javaslat benyújtására az egyes adótörvényeket illetően, tehát ezt a 7. napirendi pontként tervezem.
Kérdezem a bizottság tagjait, egyetértenek-e azzal, hogy a mai ülésünkön eszerint végezzük a munkát. Aki igen, az kézfelemeléssel jelezze. (Szavazás.) Köszönöm szépen. Megállapítom, hogy a bizottságunk elfogadta a mai ülés napirendi pontjait.
Elsőként tárgyaljuk a Magyar Köztársaság 2008. évi költségvetéséről szóló T/3860. számú törvényjavaslatot, a bizottság feladatkörébe tartozó módosító javaslatok megvitatását. Köszöntöm a Pénzügyminisztériumból Varga Sándor főosztályvezető urat és Rozsi Éva Judit főosztályvezető-helyettes asszonyt. Az Önkormányzati Minisztériumból Peresztegi Gergely főosztályvezető-helyettes urat látom. Foglaljon helyet, főosztályvezető-helyettes úr!
Képviselőtársaim! A hétfői bizottsági ülésen már az ajánlástervezetet mindenki megkapta, mindenki dolgozhatott a módosító javaslatok tanulmányozását illetően. A korábbi évek gyakorlatának megfelelően a szokásostól eltérő, de a költségvetési törvénynél korábbi években megszokott tárgyalási rendet javaslok. Amennyiben egyetértés lesz, akkor kérem, hogy erről majd a bizottságunk döntsön. Azt indítványozom, hogy a szavazás úgynevezett csomagban történjen. Képviselőtársaim előtt van egy javaslat, amelyben szerepel, hogy az előterjesztő által támogatott módosító javaslatokról egy csomagban szavazunk. Ezt követően az előterjesztő által nem támogatott módosító javaslatoknál két részben, egyrészt külön tárgyaljuk azokat a módosítókat, amelyeket a bizottság valamely tagja nyújtott be, illetve azokat a módosító javaslatokat, amelyekről a bizottság valamely tagja külön szavazást kér. Ezt követően van, ami maradt, ezek a javaslat 2. pontjában szereplő indítványok, ezekről pedig egy szavazással döntsünk. Titkár úr most mondja, hogy ez nem került még a képviselőtársaim elé, de rögtön odakerül.
Tehát az igen nagy számú módosító javaslatból titkár úr kigyűjtötte, ami a bizottság feladatkörébe tartozik. Ez a szokásnak megfelelő. Az előterjesztő jelezte, hogy mely módosító javaslatokat támogatja. Azt gondolom, hogy erről tudunk egy csomagban szavazni. Ezt követően pedig akkor rövid időn belül a bizottság tagjai megkapják azokat az ajánlási pontokat, amelyekről külön-külön, illetve csomagban szavazunk.
Tudunk-e most dönteni, vagy meg kell hogy várjuk ezt a listát? (Közbeszólás: Igen.) Tudunk dönteni, azt jelzik itt ellenzéki képviselők. Akkor erre kérek egy szavazást, hogy a bizottságunk úgy döntött, hogy ilyen tárgyalási menetrendet alakít ki. Aki igen, az kézfelemeléssel jelezze. (Szavazás.) Köszönöm szépen.
Tisztelt Bizottság! Akkor mire ideér a lista, szerintem addig tudunk tárgyalni az előterjesztő által támogatott módosító javaslatokról. Korábban azt jelezte az előterjesztő, hogy az ajánlástervezet 51., 52. és 1165. pontjában szereplő indítványokat támogatja. Továbbra is áll-e ez a támogatotti sor? Kérdezem Varga úrékat.
DR. VARGA SÁNDOR (Pénzügyminisztérium): Jó napot kívánok! Igen.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Olyan kevés ez az indítvány, hogy akkor erről szerintem röviden szóljunk. Az ajánlástervezet 51. pontja és 52. pontja nagyon hasonló. Ha képviselőtársaim odalapoznak, az ajánlástervezet 1. kötetében a 19. és 20. oldalon kisebbségi önkormányzatoknak egy 7-8 millió forintos támogatásnövekedést javasol Szabó Lajos úr. Van-e ezzel kapcsolatban kérdés? (Nincs jelentkező.) Az 1165. ajánlási pont pedig egy színháztámogatás fővárosnál, amely azt gondolom, hogy technikai jellegű. (Dr. Varga Sándor: Névváltozás.) Névváltozás átvezetése.
Van-e ezen indítványokkal kapcsolatban kérdés? (Nincs jelentkező.) Ha nincs kérdés, akkor ezekről egyszerre szavazunk. A kormány támogatja. Kérdezem képviselőtársaimat, hogy támogatják-e a nevezett javaslatokat. (Szavazás.) Köszönöm szépen. megállapítom, hogy a bizottság ezen javaslatokat támogatja.
Most azon javaslatok tárgyalására kerítünk sor, amelyeket a kormány nem támogat, és amelyeket a bizottság valamely tagja nyújtott be. Ajánlási pontok sorszáma szerint haladunk.
Elsőként az ajánlástervezet 10. pontjában Jauernik és képviselőtársai javaslata szerepel, ez megtalálható a 6. oldalon, összefügg a 93. és a 335. ajánlási ponttal. A köztestületi tűzoltóknak 400 millió forint többlettámogatást javasol, és ezzel összefüggésben a minden tűzoltóságot, köztestületit megillető 7 millió forintot 9 millióra javasoljuk megemelni. A forrása a hivatásos önkormányzati tűzoltóságok támogatása. A kormány nem támogatja. Kér-e valaki indokolást? Vélemény? (Nincs jelentkező.) Ehhez hasonló indítvány szerepel Bóka úr javaslatában is később a 336. sorszámon, ő egy más lábat javasol ennek a feladatnak. Tudunk-e dönteni róla? (Dr. Bóka István: A kormány miért nem támogatja, meg lehet kérdezni?) Bóka úr kérdezi, hogy mi az indoka a nemnek. Varga úré a szó.
DR. VARGA SÁNDOR (Pénzügyminisztérium): A kormány fontolóra vett ilyen javaslatot, de ebben az összegben nem támogatja. Talán egy más, egy kisebb összeggel később vissza lehetne erre térni.
ELNÖK: Bóka úré a szó.
DR. BÓKA ISTVÁN (Fidesz): Lehetetlen, tehát tényleg határozottan mondom, hogy lehetetlen. 400 millióról szól a javaslat. Én 500 milliót adtam be. A hivatásos tűzoltók 40 milliárdból gazdálkodnak, a köztestületiek pedig 1,3 milliárdból állami támogatás szinten. Nem lehet, hogy ne kapják meg ezt a minimálisan 400, de inkább 500 millió forintot. Kizárt, kizárt, kizárt. Olyan igazságtalanság van már a jelenlegi rendszerben, hogy nem kezelhető. Tehát ezt a pénzt meg kell adni, itt nincs mérlegelési lehetőség. A jelenlegi szabályok alapján új szabály jött a képbe, ahhoz, hogy szabályosan működjön egy köztestületi tűzoltóság, minimum négy, azaz négy minimálbéres kolléga fölvétele szükséges minden köztestületi tűzoltósághoz január 1-jétől kezdődően. Tehát nem lehet, hogy ez a 400-500 millió forint ne realizálódjon, ezt határozottan állítom. Ennél jóval több kell, de ahhoz, hogy szabályosan működjön a rendszer, ahhoz, hogy jelentős mértékben az önkormányzatok terhei ne növekedjenek, ezt az összeget biztosítani kell. A köztestületi tűzoltóságnál az önkormányzatok most is jelentős pénzt tesznek be a működésbe, míg a hivatásosoknál egy fillért sem. Ezt az igazságtalanságot nem lehet továbbvinni, illetve nem lehet tovább rontani a helyzetet. Ráadásul a szakmai szabályok szerint négy minimálbéres kolléga fölvétele szükséges; a minimálbér pótlékokkal együtt körülbelül 100-120 000 forint bruttót jelent. Lehetetlen, hogy ennél kisebb összeg legyen. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm. Tisztelt Bizottság! Van-e további kérdés? (Nincs jelentkező.) Ha nincs, akkor döntünk. A bizottság támogatja-e az ajánlástervezet 10. pontját? Aki igen, az kézfelemeléssel jelezze. (Szavazás.) Megállapítom, hogy a bizottság támogatja.
A 79. ajánlási ponthoz lapozzunk, ebben Ipkovich és Balogh képviselő urak javaslata szerepel, színháztámogatás. Szombathelyen alakult új színház támogatásáról szól a javaslat. Kíván-e valaki mellette érvelni? (Nincs jelentkező.) Összefügg a 80., 831., 1156., 1162. ajánlási pontokkal. Tudunk róla dönteni? Igen. Kérdezem a képviselőtársaimat, támogatják-e a javaslatot. Aki igen, kézfelemeléssel jelezze. (Szavazás.) Megállapítom, hogy a bizottság támogatja.
A 93. pontban módosító javaslat szerepel, de ezt már egyszer leszavaztuk a 10. ponttal összefüggésben, tehát összefüggésben egyszerre szavaztunk róla. Elnézést. (Dr. Kovács Zoltán megérkezik az ülésre.) Köszöntöm alelnök urat.
Kérem, hogy a 295. ajánlási ponthoz lapozzunk, Bebes képviselő úr javaslata szerepel benne. Akar-e mellette valaki érvelni? Bérlakásprogramhoz megcímkézett pénzt javasol Bebes képviselő úr. A szándék nagyon nemes, de azt gondolom, hogy egy önkormányzatra nézve helytelen lenne a költségvetésben előírni. Van-e kérdés, vélemény? (Nincs jelentkező.) Ha nincs, akkor döntünk róla. Kérdezem képviselőtársaimat, ki támogatja az ajánlástervezet 295. és ezzel összefüggő pontjait. Aki igen, kézfelemeléssel jelezze. (Szavazás.) Megállapítom, hogy a bizottság nem támogatja.
311. pont, dr. Bóka István képviselő úr javaslata. Balatonhoz szeretne átcsoportosítani pénzt. Összefügg a 193. ponttal. A MeH-ből szeretne pénzt áttenni. Van-e kérdés, vélemény? (Dr. Bóka István jelentkezik.) Bóka úr?
DR. BÓKA ISTVÁN (Fidesz): Bár tartalmilag nem függ össze, de gyakorlatilag a 311., 322. pontokról egyszerre lehetne majdnem dönteni, az egyik a Balaton Fejlesztési Tanács működtetésével kapcsolatos támogatást jelentené, a másik pedig a Balatonnal kapcsolatos feladatokat, amelyek a tavalyi év kivételével korábban mindig voltak. Igazándiból lassan már értelmetlenné válik a Balaton Fejlesztési Tanács működése és működtetése. 2001-2002-ben 1 milliárd forint volt ezen a soron. Ez a javaslat 700 millió forintra tesz javaslatot. Ha a 2001-2002-es 1 milliárdot csak az inflációval növelnénk, akkor körülbelül minimum 1,5 milliárd forintnál kellene tartani. Tehát egy szint után értelmetlen a rendszer működtetése. Ha nem rendelkezik működési költséggel és nem rendelkezik a feladatokhoz minimális finanszírozással, akkor minek? De akkor ki kell mondani, hogy a Balaton mint kvázi régió, a Balaton mint szerves egység költségvetésileg nem fontos. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Kér-e képviselő úr indokolást? (Dr. Bóka István: Kérek.) Kér. Egy indokolást kérnénk akkor. 311. ajánlási pont.
DR. VARGA SÁNDOR (Pénzügyminisztérium): Mi úgy látjuk, hogy a lába nem tud megállni ennek a módosító indítványnak, ahonnan át kíván csoportosítani képviselő úr, a Közigazgatási és Elektronikus Közszolgáltatások Központi Hivatalától, ott lefedett az előirányzat, nem lehet szűkíteni azokat a kiadásokat. (Dr. Bóka István: Ha kapok lábat, szívesen megjelölöm a másik lábat.)
ELNÖK: A részletes vitáig még van rá lehetőség, tehát elméletileg támogatható a cél. Kérdezem a bizottságot, hogy a 311. ajánlási pontot és a vele összefüggő pontot támogatja-e. Aki igen, kézfelemeléssel jelezze. (Szavazás.) Megállapítom, hogy a bizottság nem támogatja.
322. pont, lefolytattuk a vitáját. Kérdezem a bizottságot, támogatja-e. Aki igen, kézfelemeléssel jelezze. (Szavazás.) Megállapítom, hogy a bizottság nem támogatja, sima nem.
A 336. pontban Bóka István képviselő úr javaslata szerepel, tűzoltó, az előbb lefolytattuk a vitát. Azt mondom, hogy a 400 millió az, aminek egy realitása van, ezt támogatta a bizottság. Kérdezem, ki támogatja ezt a javaslatot. (Szavazás.) Megállapítom, hogy a bizottság nem támogatja, sima nem.
A 487. ponthoz lapozzunk, Tasó képviselő úr javaslata szerepel. Nincs itt képviselő úr, de javaslom, hogy szavazzunk róla. Képviselő úr ebben egy útépítéshez javasol pénzt. Most következőleg jó néhány ilyen indítvány fog szerepelni. Végignézegettem ezeket, kivétel nélkül, talán egy kivételével nemes és jó célokat szolgáló indítványok, de egy költségvetésben ilyen egyedi települési belvíz és út, körforgóépítések nem férnek bele, mert akkor mindnyájan a magunk területéről tudjuk mondani, hogy az is jó lenne. A forrásmegjelöléssel is elég sok gondok vannak, de természetesen, ha valaki akarja védeni... A 487-esnél vagyunk. (Dr. Kovács Zoltán jelentkezik.) Kovács úr? Alelnök úré a szó.
DR. KOVÁCS ZOLTÁN (Fidesz): Az itt megjelölt célok a 2006-os választási kampány idején szocialista ígéreteket tartalmaznak. Nem kerültek bele az ágazati programokba, és a regionális programokban sem látni még nyomát ezeknek, ezért valahol meg kell hogy jelenjenek. Nyilván a képviselő urak, akik erre javaslatot tettek, keresték ennek a lehetőségét, úgy látták, hogy a költségvetésben lehet ezt megjeleníteni. Ha nincsenek benne az ágazati programokban, nincsenek benne a regionális programokban, akkor hova kerülnek bele? Ráadásul ez nemcsak a képviselő úrnak a javaslata volt korábban, hanem ebben közmegegyezés volt jó néhány helyen, amire itt javaslatot tettek. Tehát nem újdonság, ezek 2006-ban elhangzott ígéretek, azok kerültek be ide, mivel máshol nem találhatók, ez az utolsó lehetőség. Általánosságban mondtam ezt egyébként, a többinél nem akarom külön megindokolni.
ELNÖK: Én is elmondtam, hogy egy kivételével nagyon egyet is értek a célokkal, de nem a költségvetésbe való. Azt gondolom, hogy az európai uniós támogatási konstrukcióban 2013-ig kell hogy ennek valahol megteremtsük a lábát. Lehet, hogy ma még ez nem látszik. Kér-e valaki indokolást erről? (Nincs jelzés.) Ha nem, akkor döntünk. Kérdezem a bizottságot, támogatja-e a 487. és vele összefüggő pontokat. Aki igen, kézfelemeléssel jelezze. (Szavazás.) Megállapítom, hogy a bizottság nem támogatja.
488. pont, Tasó képviselő úr, egy körforgóról van szó. Szerintem a vitát lefolytattuk, de ha van valakinek kérdése... (Nincs jelzés.) Nincs. Kérdezem, a bizottság támogatja-e a 488. és a vele összefüggő pontot. Aki igen, kézfelemeléssel jelezze. (Szavazás.) Megállapítom, hogy a bizottság nem támogatja.
489. pont. Kérdezem a bizottságot, támogatja-e. (Szavazás.) Megállapítom, hogy a bizottság nem támogatja.
Az 502. pontban Bebes képviselő úr javaslata szerepel, egy vasútépítés elég nagy összeggel. Van-e kérdés, vélemény? (Nincs jelentkező.) Tudunk dönteni róla. Kérdezem a bizottságot, támogatja-e. (Szavazás.) A bizottság nem támogatja, sima nem.
503. pont, Erdős Norbert képviselő úr javaslata szerepel, ez útépítés, ha jól látom. A vitát lefolytattuk. Képviselő úr kíván-e szólni? Érvel mellette? (Erdős Norbert: Én csak indokolást szeretnék kérni.) Indokolást kér Varga úréktól.
DR. VARGA SÁNDOR (Pénzügyminisztérium): Azt gondoljuk, hogy amit Jauernik úr elmondott az előzőekre az előzőekben, ezekre is igaz. Egyedi célokat nem a költségvetési törvényben kellene eldönteni. Köszönöm.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Tudunk-e dönteni? (Közbeszólás: Tudunk.) Kérdezem, hogy az 503. ajánlási pontot ki támogatja. (Szavazás.) Megállapítom, hogy a bizottság nem támogatja.
504. pont. Kérdezem a bizottságot, támogatja-e. (Szavazás.) Megállapítom, hogy a bizottság nem támogatja.
505. pont. A bizottságot kérdezem. (Szavazás.) A bizottság nem támogatja.
506. pont. Útépítés. Kérdezem a bizottságot. (Szavazás.) Megállapítom, hogy a bizottság nem támogatja. Természetszerűleg az összefüggő pontokkal szavazunk mindig együtt.
563. pont, Bebes képviselő úr javaslata. Egy elkerülő útszakasz, a 63-as. Kérdezem a bizottságot, támogatja-e. (Szavazás.) A bizottság nem támogatja, sima nem.
A 640. pontban dr. Kovács Zoltán, Kontrát Károly, Bebes képviselő urak a kormányzati negyedből szeretnének 2 milliárd forintot vasút-villamosításra átcsoportosítani. Van-e kérdés, vélemény? (Dr. Kovács Zoltán jelentkezik.) Kovács úré a szó.
DR. KOVÁCS ZOLTÁN (Fidesz): Ennek van előzménye egyébként, mert ez korábban szerepelt a fejezeti előirányzatban 2004-ben vagy 2005-ben, amikor EIB-hitel megvalósításával került volna sor a Győr, Pápa, Celldömölk, Szombathely vasút villamosítására. Egyébként lehet, hogy azért nem támogatja a kormány, mert én azt olvastam Gőgös államtitkár úrnak az egyik szórólapján, hogy ez 2006-ban megvalósult, és lehet, hogy nem járt senki azon a környéken és nem látta, hogy ott vannak az oszlopok vagy nincsenek ott az oszlopok. Én állítom, hogy nincsenek ott az oszlopok, és dízelmozdonyt kell a szerelvény elé csatlakoztatni Győrben, hogy tovább tudjon menni, mert ott vége van a villanyos vasútnak. Földkábellel nem működik, és nem is mágneses. Volt már rá példa, hogy fejezetben szerepelt, ezt hoztuk vissza, mert ez nem egyedi, mint amire az elnök úr utalt, hanem erre már volt példa. Sőt volt példa arra is, hogy vasútállomás is szerepelt fejezeti előirányzatban ugyancsak ezen a vonalon, ha jól emlékszem, 640 millió forinttal. Tehát most azt nem lehet mondani, hogy nem. Esetleg a lába sántíthat talán, ezt a választ szeretném még hallani, de a többi része szerintem helytálló.
ELNÖK: Köszönöm alelnök úrnak. Hogy a vitát lefolytassuk. Én nem a lába sántítását mondom, hanem tipikusan a Magyar Köztársaság költségvetését illetően ez egy olyan beruházás, amelyet európai uniós pénzből kell megcsinálni, erre látható a lehetőség, a forrás. Tehát vasút-rekonstrukció, vasút-korszerűsítés, egyértelműen csak uniós pénzt szabad erre fordítani, mert ha erre fordítunk a hazai adófizetők pénzéből, akkor bizony másra kevesebb lesz.
Ezek után tudunk-e szavazni róla? Úgy látom, hogy igen. Kérdezem a bizottságot, támogatja-e az ajánlástervezet 640. pontjában szereplő indítványt. (Szavazás.) Megállapítom, hogy a bizottság nem támogatja.
662. pont, Tasó képviselő úr, belvízrendezés, csapadékvíz valamelyik településnél. Kérdezem, a bizottság támogatja-e. (Szavazás.) A bizottság nem támogatja.
667. pont, Bebes képviselő úr, kastélyfelújítás. A Magyar Államkincstártól szeretne elvenni pénzt. (Dr. Kovács Zoltán: Kincstári tulajdonban van a kastély.) Van-e kérdés? (Nincs jelentkező.) Nincs. Kérdezem a bizottságot, támogatja-e. (Szavazás.) A bizottság nem támogatja.
A 739. ponthoz lapozzanak képviselőtársaim. Tasó képviselő úr javasol egy roma közösségi házat, ami egy nagyon nemes cél, és azt is gondolom, hogy mindenképpen támogatandó, jó cél. Van-e kérdés, vélemény? Itt a roma felzárkóztató program és egyebek mellett én még akár el is tudom képzelni, ahogy alelnök úr elmondta, hogy korábbi években mindig volt egy-egy olyan, ami kicsit kilógott, de nemes cél és a parlament egyetértésével... Van-e kérdés, vélemény? (Dr. Kovács Zoltán jelentkezik.) Alelnök úré a szó.
DR. KOVÁCS ZOLTÁN (Fidesz): Szeretném megkérdezni, hogy erre van-e uniós pénz, roma közösségi házra.
ELNÖK: Varga úr?
DR. VARGA SÁNDOR (Pénzügyminisztérium): Elméletileg igen, de a konkrét kiírást nem ismerem, nem ismerjük, de a rendszerbe beleillő. Ilyenkor persze az a kérdés, hogy a fenntartása utána miből lesz. (Dr. Kovács Zoltán: Ha utána megemeljük a normatívákat, akkor...) Igen.
ELNÖK: A jegyzőkönyv kedvéért tartsuk a formát. Van-e további kérdés? 739. pont, egy roma közösségi házról van szó. Kérdezem a bizottságot, támogatja-e e megvalósítást. (Szavazás.) 10. Sima nem, a bizottság nem támogatja.
740. pont, Bebes képviselő úr itt szintén annak a kastélynak egy másik részére szeretne javaslatot tenni. Kérdezem, a bizottság támogatja-e a 740. és összefüggő pontot. (Szavazás.) Megállapítom, hogy a bizottság nem támogatja.
A 770. pontban Tasó képviselő úr kollégium-felújítást javasol. Van-e kérdés? (Nincs jelentkező.) Kérdezem a bizottságot, hogy támogatja-e a 770. pontot. (Szavazás.) Megállapítom, hogy a bizottság nem támogatja.
771. pont, Tasó képviselő úr konyhát szeretne valamelyik településen építeni. Van-e vélemény? (Nincs jelentkező.) Nincs. Kérdezem, a bizottság támogatja-e. (Szavazás.) Megállapítom, hogy a bizottság nem támogatja.
A 772. pontban Tasó képviselő úr egy óvodaépítésre tett javaslatot. Van-e kérdés? (Nincs jelentkező.) Nincs, döntünk. Aki a 772. pontot támogatja, kézfelemeléssel jelezze. (Szavazás.) Köszönöm. A bizottság nem támogatja.
A 856. ajánlási pontról és a vele összefüggő pontokról döntünk, Bebes képviselő úr javaslata, rendelőintézetet szeretne beletenni a törvényjavaslatba. Aki támogatja, kézfelemeléssel jelezze. (Szavazás.) Megállapítom, hogy a bizottság nem támogatja.
A 860. pontban Bebes képviselő úr egy mentőállomásra tesz javaslatot. Ezek tipikusan a regionális operatív programban meg fognak jelenni, tehát bízom benne, hogy megvalósulnak, itt viszont nem támogatom. Kérdezem a bizottságot, támogatja-e. (Szavazás.) Megállapítom, hogy a bizottság nem támogatja.
Tasó képviselő úr a 945. pontban tesz javaslatot gondozási központtal kapcsolatban. A módosító javaslatból nekem nem derül ki, hogy melyik településen. A 945. ajánlási pontnál vagyunk. Van-e kérdés, vélemény? (Nincs jelentkező.) Döntünk róla. Aki támogatja a 945. pontot és a vele összefüggőt, az kézfelemeléssel jelezze. (Szavazás.) Megállapítom, hogy a bizottság nem támogatja.
A 946. pontban Erdős Norbert képviselő úr Doboz nagyközség érdekeit képviseli ismét. (Dr. Kovács Zoltán: Mi van ott Dobozon?) (Közbeszólás: Dobozolnak.) Jelzem képviselőtársaimnak, hogy a bizottsági ülésről készült jegyzőkönyv nyilvános, ezt az internetes oldalakon az érdeklődők elérhetik, és a bekiabálások is meg szoktak jelenni a jegyzőkönyvben.
A 946. pont mellett érvel a képviselő úr? (Erdős Norbert: Nem érvelek, megkímélem a bizottságot, de indokolást kérek.) Erdős Norbert idősek otthonának a megnevezését javasolja. Képviselő úr, a Szociális Minisztériumban van ilyen előirányzat, ami azt a célt szolgálja, hogy az úgynevezett fehér foltokon ilyen fejlesztések megvalósulhassanak, tehát az ország azon részein, ahol az ellátottakhoz képest kevés a kapacitás. A minisztérium az idén is döntött ilyen kérdésekben. Azt javaslom, hogy ott és pályázati formában lehet ezt a beruházást megvalósítani. Természetesen föl kell hívni mindig ilyenkor a figyelmet a működtetés utána következő nehéz korszakára. (Szabó György jelentkezik.) Szabó alelnök úré a szó.
SZABÓ GYÖRGY (MSZP): Tökéletesen értem egyébként képviselőtársaimnak azon szándékát, hogy az érdekeltségükbe tartozó vagy mondjuk általuk elkötelezettnek érzett területek fejlesztését be akarják applikálni a költségvetésbe. Tényleg tréfán kívül mondom, hogy érdemes figyelemmel kísérni a már megjelent és folyamatosan megjelenő uniós és hazai támogatási rendszereket. Csak uniós támogatási formában a 15 ágazati, illetve regionális operatív program közel 200 pályázatot fog nevesíteni, többek között mondjuk a szociális ellátórendszer fejlesztését is, amely ha önálló intézményként jelenik meg, ez a társadalmi infrastruktúra operatív programban lesz. Emellett a hazai támogatási rendszerek is tovább működnek, ezt tudjuk, leghátrányosabb helyzetű kistérségek, akkor a TEKI, CÉDA típusú, helyi önkormányzatok fejlesztését célzó támogatások, tejútrendszer, és így tovább, és így tovább. Tehát összességében több száz olyan pályázat lesz, amely nagyon sok itt már említett és a vitában elhangzott fejlesztésnek módot ad, akár a roma közösségi házra is lehet pályázni például a leghátrányosabb helyzetű kistérségi támogatások között.
Azt lehet mondani, hogy ha ezt tényleg komolyan vesszük, és vannak olyan emberek, akik figyelemmel kísérik - remélhetőleg vannak, minden képviselő tud találni ilyet, ha önmaga nem ér rá - ezeket a kiírásokat folyamatosan, akkor a potenciális kedvezményezettnek komoly támogatás tudnak adni. De tényleg nem ide való, higgyék el képviselőtársaim, viszont van lehetőség, tehát azokat kell megcélozni, amelyek reálisak és tényleg elérhetőek, abban pedig azt hiszem, hogy mindenkinek lehetősége lesz a későbbiek során.
ELNÖK: Köszönöm, alelnök úr. Lezárhatjuk a vitát. Nem tudom, a kormány képviselői kívánnak-e szólni. (Nincs jelzés.) Nem. Döntünk a 946. ajánlási pontról és a vele összefüggőről. Aki támogatja, kézfelemeléssel jelezze. (Szavazás.) Megállapítom, hogy a bizottság nem támogatja, sima nem.
Képviselőtársaim! Végére értünk azon módosító javaslatoknak, ahol a benyújtó vagy a benyújtók között szerepeltek bizottsági tagok. A most már mindenki előtt ott lévő javaslat 2. pontjában szereplő javaslatok azok, amelyekről külön szavazást kívánunk, illetve vitát kívánunk lefolytatni, erre térjünk rá. Bóka úr jelzi az 1019. ajánlási pontot, itt a technikai ördöge ezt kihagyta. Tehát 1019. ajánlási pont. A kormány nem támogatta, most már abban a körben vagyunk. Kíván mellette érvelni Bóka úr?
DR. BÓKA ISTVÁN (Fidesz): Nem értem, hogy miért nem támogatja a kormány, hiszen ez a szabály gyakorlatilag tavaly volt aktuális, amikor attól félt a kormány, hogy a jelzőrendszernél az új belépők kezelhetetlenné teszik a rendszert. Ezért csak a már 2006-ban működők tekintetében kívánt támogatást nyújtani, de az, hogy most a 2008-asnál is a 2006 lenne a bázisév, számomra megint nem logikus. Tehát a felmérések megvannak. Megint csak az új belépőktől kell tartani szerintem, bár ha bejön az a módosítás, hogy jelzőrendszer csak házi segítségnyújtással együtt fog majd tudni működni meg üzemelni, akkor szerintem nem kell attól tartani. Megint azt látom, hogy akik rendesen, tisztességesen, korrekten csinálják a dolgokat, azokat tetszenek büntetni. Egyrészt leveszik az alapnormatívát 40-ről 30-ra, ráadásul megint azt a pályázatos rendszert kívánják favorizálni. Lehet látni, a mutatókból most már lehet látni, hogy 2007-ben mi volt szerintem a helyzet. Nem muszáj megint 2006-ot bázisnak alapul venni.
ELNÖK: Van-e további vélemény? (Nincs jelentkező.) Ha nincs, akkor a kérdésre választ kérünk.
DR. VARGA SÁNDOR (Pénzügyminisztérium): Azt gondolom, hogy akik ezzel a feladattal találkoznak, tudják, hogy elég széles körben nem önkormányzati fenntartók is működtetnek ilyen szolgáltatást. Ez a rendszer, ez a szabály egyaránt vonatkozik az önkormányzati területre meg a nem önkormányzati területre. Ez az óvatosság nem az önkormányzati területre szól. Itt ugyanúgy, ahogy az idén, jövőre is a másik 50 százalék garantálását a szakma kimondta, de nem így van a nem önkormányzati területen, magyarul ott egy dupla óvatosság van. Tehát magyarul hiába elkezdte 2007-ben, 2008-ban újra megméri a szakma, hogy szükség van-e rá, összefüggésben azzal is, amit képviselő úr mondott, hogy 2009-től már csak a házi segítségnyújtással együtt fog üzemelni vagy működni és támogatást kapni ez a feladat. Tehát azt gondolom, hogy önkormányzati területen garantált a másik 50 százalék. (Dr. Bóka István jelentkezik.)
ELNÖK: Bóka úr?
DR. BÓKA ISTVÁN (Fidesz): Engem a válasz megnyugtat, azonban azt még tisztelettel megkérdezném, hogy akkor miért csökkent az alapnormatíva. Mi az indoka? Önkormányzati szinten közalkalmazotti bérrel nem lehet kihozni nullára ezt a rendszert, 40000-rel sem, meg a kistérségi támogatással sem. Mi az indoka akkor, hogy 10000-rel még csökken is az alapnormatíva? Köztisztviselői bérrel ezt nem lehet kezelni.
ELNÖK: Ehhez a kérdéshez hadd csatlakozzak, mert költségvetésről van szó. Mennyi az a költségvetési előirányzat milliárdban, amit a költségvetés ezen a címen előír, ez évhez csökkent-e ez olyan arányban, mint például a normatíva? (Dr. Kovács Zoltán jelentkezik.)
Alelnök úr is csatlakozik a vitához.
DR. KOVÁCS ZOLTÁN (Fidesz): A következőt szeretném elmondani, talán a figyelmet is felhívni, hogy egyik oldalról fűrészeljük a piacot, a cégeket a normatív támogatások csökkentésével, a másik oldalon 400 millió forint fejlesztésre lehetett pályázni ezeknek a magáncégeknek. 400 milliót adtunk oda, hogy fejlesszék a cégeiket állami közpénzből, a másik oldalról pedig levesszük a működtetési normatívát. Ha nem akarjuk, hogy ők a piacon legyenek, akkor a 400 milliót sem kellene odaadni, hanem abból mondjuk az alapnormatívát kellett volna az önkormányzati szférába betenni. Ráadásul ebből volt egy cég, akit szeretünk, amely önmagában 372 milliót akasztott egyedül.
ELNÖK: További kérdés? (Nincs jelentkező.) Akkor visszaadom a szót. Itt látom már ÖTM is, a kistérségi is benne van, úgyhogy aki tud válaszolni a fölmerült kérdésekre, tegye meg.
DR. VARGA SÁNDOR (Pénzügyminisztérium): Azt gondolom, mind a hárman fogunk erről szólni. A szakma azért javasolta a normatívacsökkenést, hogy már ezzel is rákényszerítse a szereplőket, hogy vajon megéri-e neki 2008-ban fönntartani azt, ami 2009-ben már csak együtt kell hogy szerepeljen az ellátásban a házi segítségnyújtással. Tehát magyarul egy üzenetet így is akart a szakma közvetíteni a jelzőrendszeres ellátással kapcsolatban. Az előirányzatot pedig 520 millióról 312 millióra csökkenti az előterjesztés, a tervezet, de a mutatószám-felmérés eredményeként természetesen ez majd el kell hogy mozduljon. Föltehetően nem a fajlagos összeghez fogunk hozzányúlni, hanem az előirányzat fog változni.
Peresztegi Gergely kollegám kiegészít.
PERESZTEGI GERGELY (Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium): Talán nem is kistérségi oldalról, hanem ezzel együtt - és ez szakma -, a házi segítségnyújtásnak viszont növekedett a fajlagos összege. Tehát kifejezetten ez is ráerősít arra, hogy a házi segítségnyújtás legyen domináns ezen a területen, gondozók nélkül jelzőrendszeres házi segítségnyújtást ne lássanak el, ugyanakkor meg legyen lehetőség arra, hogy csak a technikát, és akkor csak a technikáról van szó, külső szereplőkkel is akár lehessen biztosítani. Ezért alacsonyabb végül is a jelzőrendszeresnek a normatívája. Kistérségi oldalról nincs változás a területen.
ELNÖK: Köszönjük a válaszokat. (Dr. Bóka István jelentkezik.) Bóka úr?
DR. BÓKA ISTVÁN (Fidesz): Szakmailag egyetértek ezekkel a válaszokkal, de még egyszer, önkormányzati intézményi szinten működtetett rendszer tekintetében komoly problémát okoz a 40-ről 30-ra történő visszaállás, és az előirányzat is csökken 2007-hez képest 2008-ban. Akkor legalább abban kellene gondolkoznunk, hogy ha a 30000 marad alapnormatívaként, akkor legalább a pályázható összeg vagy a pályázható pénz növekedjen meg, tehát ahol szorít a cipő, ott többet lehessen adni, mert közalkalmazotti bérrel a rendszer nem tartható fenn. Tehát ha nem akarunk 40000-es alapnormatívát adni mindenkinek, akkor adjunk 30000-est, de ez a plusz 10 legalább oda juttatható legyen, ahol korrekt módon, a jogszabály szellemének megfelelően látják el ezt. Egyébként jelen pillanatban a házi segítségnyújtásnál is legalább két embernek kell vonulnia, van egy sofőr meg van gyakorlatilag egy ápoló-gondozó személyzet, aki be tud avatkozni szükség esetében, legalábbis önkormányzati intézményi szinten. Tehát ez nem úgy van, hogy egy ember beül a kocsiba, aztán megy.
ELNÖK: Köszönöm. (Dr. Kovács Zoltán jelentkezik.) Kovács alelnök úré a szó.
DR. KOVÁCS ZOLTÁN (Fidesz): Ellentétben Bóka Istvánnal én nem tudom elfogadni azt az érvelést, hogy majd 2009-ben bekövetkezik valami. A házi segítségnyújtást a jelzőrendszeres szolgálattal együtt fogjuk működtetni, de ez még 2008-ban nem így van, ezért csökkentsük le már figyelmeztetésképpen 2008-ban is ezt a rendszert. Szerintem ez nem jó érv, mert 2008-ban nincs változás 2007-hez képest. Egyébként megmondjuk, hogy majd ez fog bekövetkezni, tehát mindenki tudja és készüljön 2008-ban 2009-re. De ezt úgy megmondani, hogy megmondjuk, és még el is vesszük a pénzt, noha a rendszer nem változik, szerintem ez nem jó érvelés.
ELNÖK: Köszönöm szépen, alelnök úr. Attól függ, hogy honnan nézzük az érvelést. Ha onnan nézzük, hogy a szolgáltatónak ez jó érv vagy nem, én elfogadom alelnök úr véleményét, de ha azt nézzük, hogy a Magyar Köztársaság jövő évi költségvetéséről beszélünk, és a köztársaság valamennyi polgárának érdeke az, hogy a Magyar Köztársaság költségvetése stabil legyen, és ne repüljön el sehol, akkor bizony azt kell látni, hogy ez az érvelés helyénvaló.
Annyival szeretném lezárni ezt a vitát, hogy a jelenlegi szabályozásnak a nem megfelelőségére most is felhívja a bizottság a figyelmet. A jelenlegi szabályozás bizony nem jó, nem jó a szolgáltatást végzőnek, nem jó az önkormányzatnak, nem jó a központi költségvetésnek. A szociális ellátás területén az igény plafon nélküli, a pénz pedig véges, akár a központi költségvetésé, akár az önkormányzaté, és lényegesen át kellene térni egy másik rendszerre. Évek óta ezt mondjuk, hogy küszködünk ezzel a problémával, és a következő évben se lesz megnyugtató. Csak szeretném fölhívni a figyelmet, hogy még a héten is a 2006. évi zárszámadási törvénnyel kapcsolatban keringett módosító javaslat éppen a jelzőrendszeres szolgálat visszafizetési kötelezettségének elengedése ügyében, nem is kis összeggel. Tehát magán az egész rendszeren kellene változtatni.
Varga úré a szó.
DR. VARGA SÁNDOR (Pénzügyminisztérium): Igen, eddig az egyik lábát mondtuk el pénzben és csak utaltunk a másik lábára. De látni kell, hogy a házi segítségnyújtás normatívája viszont nagyon erőteljesen emelkedik, a már meglévőkéi, tehát a már bent lévőknél az ellátottak 111 500 forintja 190 000-re megy föl, az újaknál pedig bejön a differenciálás, amiről beszéltünk az első ülésen, ott pedig 173 000 és 275 000 forint között lesz a differencia. Magyarul a testvére ennek szépen megemelkedik. Azt gondoljuk, együtt lehet gazdaságosan működtetni ezeket a feladatokat.
ELNÖK: Valóban így kerek az egész, bár hozzátartozik meg kiegészítésként el kell mondani, hogy a házi segítségnyújtás kapacitása sincs korlátozva, tehát nagy valószínűséggel most a házi segítségnyújtás fajlagosan fog megnövekedni. Erre készül a költségvetés, mert már benne van, hogy időközben nem lehet pótigényt benyújtani. Ennek ellenére, ha ma most valaki figyel, és a költségvetés elfogadásáig még a bázist meg tudja tenni, akkor majd a zárszámadásnál szembesülünk azzal a nemkívánatos jelenséggel, hogy ha valamelyik normatíva nagyon vonzó, akkor a szolgáltatók megjelennek, szolgáltatnak, és utána megint korlátozni kell, és drasztikusan beavatkozni. Ennek előtte vagyunk, és én merem ezt megjósolni, hogy így lesz bármilyen jó szándékú megelőző intézkedésekkel.
Lezárhatjuk-e a vitát? (Nincs jelzés.) Le. Döntünk az ajánlástervezet 1019. pontjáról, amely nem függ össze másikkal. A kormány nem támogatja. És a bizottság támogatja-e? (Szavazás.) Megállapítom, hogy a bizottság nem támogatja.
Javaslom, hogy most döntsünk az ajánlástervezet 13. pontjáról. Ebben Godó Lajos képviselő úr garanciális szabályokat szeretne megvalósítani. Ajánlástervezet 13. pontja, tehát nagyon elől van, a 7. oldalon van. Egy rövid indokolást kérhetnénk-e? Mi úgy láttuk, hogy ezt jó lenne megszavazni.
DR. VARGA SÁNDOR (Pénzügyminisztérium): A kormány fontolóra veszi egy ilyen módosító indítvány támogatását. Valószínűnek az látszik, hogy hasonló tartalommal olyan módosításra lenne szükség, ahol mindhárom érintett garanciaszervezet, tehát a Magyar Vállalkozásfinanszírozási Zrt., a Hitelgarancia Zrt. és az Agrárvállalkozási Hitelgarancia Alapítvány is nevesítve megjelenik.
ELNÖK: Köszönjük szépen a választ. Szerintem azért, hogy jelzésértéke legyen, hogy a bizottság ezt támogatja, tehát ennek tudatában szavazzunk róla. Természetesen még a végsőig van lehetőség kapcsolódóval pontosítani. Lezárhatjuk a vitát? Tudunk dönteni? (Nincs jelzés.) Kérdezem a bizottságot, támogatja-e a 13. pontot. Aki igen, kézfelemeléssel jelezze. (Szavazás.) Köszönöm. A bizottság támogatja.
Kérném, hogy a bizottság döntsön az ajánlástervezet 54. pontjában szereplő indítványról. Ebben Horváth Csaba képviselőtársunk tesz javaslatot, amelynek egyik lába az, hogy a helyben maradó 8 százalékot csökkentsük egy kicsit és teremtsünk más normatíva megemelésére lehetőséget. A kormány nem támogatja. Van-e kérdés, vélemény? (Nincs jelentkező.) Fölmerült, hogy melyik normatívát kívánja emelni. Jelentős összeget akar elvenni a megyei önkormányzatoktól az szja ágon, persze a normatívában pedig középiskolába, szakiskolába bejárónál a normatívát 15-ről 35000 forint/fő/évre javasolja. Tudunk dönteni? (Nincs jelentkező.)
Szerintem részben azt a problémát megoldja, ami a jövő évi költségvetésnek gondja, hogy az szja helyben maradt 8 százalék egy igen dinamikus növekedést mutat, több mint 10 százalékot, és az önkormányzatok támogatása és hozzájárulása átlagosan ennél sokkal kisebb, tehát amikor egy láb 10 százalékos növekedés, akkor azt kell látni, hogy a támogatások és hozzájárulások pedig alacsony mértéken vannak. Ha az szja nem növekszik olyan nagy mértékben, a költségvetési egyensúly szempontjából nincs kihatása. Nekem szimpatikus ez a javaslat. (Dr. Bóka István: Ne csak a középiskolánál akarják a bejárót!) Azon második körben még tudunk igazítani módosító javaslattal. (Pál Tibor jelentkezik.) Pál Tibor képviselő úré a szó.
PÁL TIBOR (MSZP): Köszönöm szépen. Csak szeretném jelezni, hogy ez nemcsak Budapestről szól. Horváth Csaba főpolgármester-helyettes, képviselő adta be a módosító javaslatot, de itt a nagyvárosokról szól alapvetően a módosító indítvány. Tehát szeretném megerősíteni azt, amit az elnök úr is mondott.
ELNÖK: Kérdezem a bizottságot, hogy támogatja-e a beterjesztett törvényjavaslatot. (Szavazás.) Megállapítom, hogy a bizottság nem támogatja. Köszönöm szépen.
Még van két javaslat. Az egyik az ajánlástervezet 63. pontjában szereplő Tatai-Tóth András javaslata, a központosított előirányzatból akar oktatási célú egyik központosítottból egy másik központosítottba áttenni. Azt gondolom, hogy jó célt szolgál az indítvány. Az informatikai fejlesztésből a mérésre akar áttenni 400 millió forintot. A mérés, ellenőrzés, tehát hogy az oktatásnál a kimenet, a tudásmérés legyen kielemezve, ne csak mérve.
Van-e kérdés, vélemény? (Nincs jelentkező.) A bizottságunk dönt. Aki támogatja, kérem, kézfelemeléssel jelezze. (Szavazás.) 13. Ki nem támogatja? (Nincs jelzés.) Ki tartózkodott? (Szavazás.) 13. Tehát nem támogatta a bizottságunk.
A 81. ajánlási pontban Fedor képviselő úr színháztámogatást szeretne. Ha jól néztem, három színháznak is megemelné a támogatást. (Dr. Bóka István: Mi a lába? Miből?) A kormány nem támogatja. Kérdezem a bizottságot, támogatja-e. (Szavazás.) Megállapítom, hogy a bizottság nem támogatja, sima nem. Köszönöm szépen.
Tisztelt Bizottság! További javaslatok vannak-e arra, hogy melyik indítványról szavazzunk? (Dr. Bóka István és dr. Bőhm András jelentkezik.) Először Bóka úr, utána pedig Bőhm András úr javaslatát fogjuk tárgyalni. Bóka úr!
DR. BÓKA ISTVÁN (Fidesz): Köszönöm szépen. Nekem három van, az 1069. pont az első. Pokorni Zoltán és társai. Óvoda, iskola, bejáró gyerekek, tanulók ellátásánál állítja vissza gyakorlatilag a bejáró-normatívát 15500 forint/fő/év tekintetében. Azt gondolom, hogy egy kimondott cél valamilyen módon az integráció ösztönzése óvodánál is, alapfokú oktatásnál is. A bejáró-normatíva megszüntetését ezeken a területeken nem is érzem logikusnak, hogy mi célt szolgál ez, vagy miért nem akarunk erre támogatást adni. Ha négy falu együtt tart fenn egy iskolát, ott miért nem akarunk bejáró-normatívát adni a központnak, hogy könnyebben tudják fenntartani a rendszert? Miért csak a középiskolákra koncentrálunk a bejáró-normatíva tekintetében? Mi a szakmai indoka?
ELNÖK: Igen, köszönöm szépen. Úgy látom, Peresztegi úr fog válaszolni.
PERESZTEGI GERGELY (Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium): Ez a jogcím 2007. szeptemberétől alakult így, és alapvetően a felszabaduló forrás a többcélú kistérségi társulások támogatását erősítette, elsősorban pont a bejáró tanulók után járó támogatást, amely nemcsak azokat a bejáró gyerekeket támogatja, akik egyébként a 3. számú mellékletben bejárónak számítanak, hanem valamennyi intézményi társulás által fenntartott intézménybe bárhonnan bejáró gyerek után igénybe vehető. Tehát pontosan ez az, ami jobban próbálja az általános iskolai és óvodai nevelés esetében a bejárást támogatni, és azon keresztül történik meg, annak az emelésével történt meg ez a kiegyenlítés. Tehát ott a többcélú társulások támogatási rendszerén belül megvan ennek a forrása.
ELNÖK: Köszönjük a választ. Bóka úr?
DR. BÓKA ISTVÁN (Fidesz): A kistérséginél meg a 10000 fő fölöttieknél meg radikálisan csökkentik ezt, ami szintén egy következő ajánlás lesz, de lehet, hogy itt célszerű akkor lefolytatni azt a vitát is. Ott radikálisan csökken a támogatás. (Dr. Ipkovich György megérkezik az ülésre.) Akkor ott mit tetszenek ösztönözni, vagy mi az üzenetértéke ennek, hogy a 10000 fölöttinél meg radikálisan csökken? A 9000-esnél nem, a 9900-nál nem, de a 10001-nél már radikálisan csökken ez a bizonyos bejáró-normatíva. Tehát mit akarnak üzenni ezzel?
ELNÖK: Tessék!
PERESZTEGI GERGELY (Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium): Jogos a felvetés. Ennek nem üzenetértéke van, hanem sokkal inkább forrásoldali problematikája, ugyanis nagyon sok nagyváros olyan lépést lépett meg, mondom a konkrét példát, hogy összevonta a közoktatási intézményeit, és létrehozott - ki kell mondani sajnos - némely esetekben egy fal társulást olyan önkormányzattal, amelynek adott esetben nincs is intézménye. Nyilvánvalóan nem nevezhetjük ezt a társulást egy valós együttműködésnek, ha egy ötvenezres város köt egy hatszáz fős településsel a városi összes közoktatási intézmény közös fenntartására intézményi társulást. Nem valószínű, hogy ez a kis hatszáz fős település fogja meghatározni ennek a rengeteg intézménynek a költségvetését. (Dr. Buzás Péter távozik az ülésről.) Ugyanakkor így a nagyváros a nagyváros közigazgatási területéről bejáró valamennyi tanuló után kihasználva azt, amit az előbb elmondtam, igényli a bejáró tanulók után járó támogatást. Ez a jelenség igazából 2007. szeptemberétől erősödött föl, tehát a nyáron hoztak meg ilyen intézkedéseket. Ezt próbálnánk kezelni ezzel.
ELNÖK: Igen, köszönjük. (Dr. Kovács Zoltán jelentkezik.) Kovács alelnök úr!
DR. KOVÁCS ZOLTÁN (Fidesz): Azt szeretném kérdezni, hogy vannak egyedi problémák, azokat miért nem egyedileg kezeljük. Miért sújtjuk az egész rendszert egy ilyen szabállyal? Ha tudjuk, hogy hol vannak Patyomkin-társulások, amelyeket időnként egyébként el szoktam mondani máshol is, és egyetértek azzal, amit Peresztegi úr mondott, azokat szűrjük ki inkább valamilyen szankcióval, de ne sújtsuk azokat a településeket, amelyek ezt normálisan működtetik. Most úgy néz ki, hogy néhány rossz megoldás vagy törvényes, de nem korrekt alapján az összes többi rosszul jár. Tehát erre kellene valami megoldást találni. Egy másik példa, nem lehetett az ÖKOTÁM-rendszernél is, ahol másképp hívták le mondjuk a beruházás-fejlesztésekhez a pénzt az ÁSZ-jelentés alapján, száz önkormányzat miatt az összes 3200-at sújtani. Ott megtalálta a megoldást egyébként maga az Országgyűlés is, hogy mit kell tenni. Ebben is ki lehet szűrni azt a 40-50 rosszul működőt vagy nem korrekten eljárót, amely nem sújtaná a többit. Tehát azt gondolom, hogy fordítva ülünk egy picit a lovon ebben az ügyben. (Dr. Bóka István jelentkezik.)
ELNÖK: Bóka úr kíván még szólni.
DR. BÓKA ISTVÁN (Fidesz): Csak szeretném megerősíteni, amit Kovács alelnök úr mondott. Egyrészt nem tudom, például egy 10000 fős település milyen módon, hogy tud létrehozni fal társulást ebben a kérdésben. Ráadásul speciel például a mi esetünkben - egy kisváros vagyunk - egy valós integráció történt meg, hiszen a környékbeli települések felső tagozata megszűnt ezzel az együttműködéssel. Tehát valós együttműködés volt. Még egyszer megerősíteném. Miért azokat kell büntetni állandóan, akik alkalmazkodtak, igazodtak egy rendszerhez, a rendszer szellemének megfelelően jártak el? Miért nem azokat próbáljuk kiszűrni, akik úgymond nem biztos, hogy a szabályozás szellemének megfelelő irányba kívánnak elmenni? Ráadásul elindultunk egy úton tavaly, és az idén azzal szembesülünk, hogy nem ezek a szabályok, gyerekek. A szabályok jelentősen változtak, 50-60 százalékos csökkenés van gyakorlatilag azon a területen. Tehát ez az alapvető gondom és problémám, ahol valós együttműködés van. Például mi köze van egy 10000 fős településnek egy 60-70-80-100-150 ezres város papíron létrehozott dolgaihoz?
ELNÖK: Köszönöm szépen. Peresztegi úr?
PERESZTEGI GERGELY (Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium): A problémát egyébként most a felmérés során is és korábban is érzékeltük. A kérdés az, hogy hol húzzunk határt egyfelől. Tehát valahol azt gondolom, hogy kell egy határ, lehet, hogy nem a tízezer fős határ, de egy magasabb határt mindenképp szükséges meghúzni. Egy olyan alternatív lehetőség van még, azt gondolom, hogy a bejáró tanulóknak esetlegesen meg lehetne fogalmazni egy olyan definícióját, amely igazodna vagy hasonló lenne a 3. számú mellékletben korábban alkalmazotthoz ezeknél az eseteknél. Tehát magyarra lefordítva, egy bizonyos határ fölött csak az számítson bejárónak, aki valós együttműködés alapján adott településről jár be, akivel együttműködése van egy bizonyos határ fölötti nagyobb városnak. Tehát magyarán most teszem azt egy 30000 fő feletti város esetén, ha együttműködési megállapodása van, intézményi társulása van egy másik településsel, akkor csak arról a településről bejáró számítson bejárónak, és kapja meg ezután a 100 százalékot. Ilyen megoldást tudok most itt egyelőre a számok ismerete nélkül elképzelni. Lezárul hamarosan a mutatószám-felmérés, és akkor meg tudjuk nézni, hogy ennek milyen pénzügyi hatása van.
Gondolkodunk rajta egyébként, tehát nem idegen és nem most mondom ezeket a dolgokat, csak folyamatosan tárgyalunk azokkal a társulásokkal, ahol pontosan ez a probléma fölmerült, hogy létrehozták a társulást, szükség volt a társulásra, 10000 körüli város, és valóban a kistelepülést is sújthatná ez a probléma, mert úgy állapodtak meg, hogy a bejáró tanulók után járó támogatás a kistelepülésé idézőjelben, és ha ez csökken, akkor pont a kistelepülést is sújtaná ez a csökkenés. Ezeknek az ismeretében kell megfontolni azt, hogy hogyan tudunk ezen a rendszeren változtatni és a törvényjavaslat normaszövegén.
ELNÖK: Jó, köszönöm. (Dr. Kovács Zoltán jelentkezik.) Alelnök úr!
DR. KOVÁCS ZOLTÁN (Fidesz): Ha megengedik, még azzal is szeretném kiegészíteni, hogy volt egy olyan jellegű irányultsága még a Lamperth Mónika vezette minisztériumnak, illetve az Oktatási Minisztériumnak is, hogy a jobb szolgáltatás igénybevétele miatt tehát a falusi kisiskolák úgymond szűnjenek meg, járjanak be a településközpontokba, térségközpontokba, mert ott magasabb színvonalú informatikai oktatást kaphatnak, magasabb színvonalú nyelvoktatást kaphatnak. Ezek alátámasztásra kerültek mondjuk éppen a kormányzópártnak vagy magának a kormánynak a részéről is. Most pedig azt látjuk, hogy aki ezt megcsinálta, mert ez az irány - részben a községi önkormányzatokon múlott ez -, az most éppen hátrányt fog szenvedni. Mi egyetértünk azzal, amit ön az előbb elmondott, hogy ezen van értelme gondolkodni, pont az ön által vagy az általunk felvetett indokok alapján. (Dr. Bóka István jelentkezik.)
ELNÖK: Bóka úr?
DR. BÓKA ISTVÁN (Fidesz): Köszönöm. Gyakorlatilag mind a három pontról, amit fölírtam magamnak, amiről szerettem volna külön szavazást, a vitát lefolytattuk. Gondolom, ezután már a sima nemet legalább meg fogja kapni mindegyik javaslatunk a megállapodás értelmében, vagy a javaslat, a felvezetés értelmében.
Egy olyan jellegű, általános vitához tartozó témát azért szeretnék elmondani a jegyzőkönyv meg a magam megnyugtatása kedvéért, hogy készítettünk néhány önkormányzat tekintetében már az előirányzatok alapján olyan modelleket, hogy 2007-hez képest 2008-ban...
ELNÖK: Képviselő úr, zárjuk le, mert ajánlási pontok szerint szavazunk.
DR. BÓKA ISTVÁN (Fidesz): Egy mondat, és vége is. Ebből következik, hogy nominális értéken, hogy ne csökkenjen 2008-ban a támogatás, 25 milliárd forint többlet szükséges, ha a bért korrekt módon lefinanszírozzák a tartalékból, 25 milliárd szükséges, hogy nominális értéken ne csökkenjen a támogatás. Az én számításaim szerint, hogy reálértéken ne csökkenjen a támogatás, még további 50 milliárd forint szükséges a rendszerben. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm. Tehát tárgyaltunk az 1069. ajánlási pontról. Melyikről kért még képviselő úr szavazást? (Dr. Bóka István: 1069., 1074., 1191., de mindegyiket érintettük.) Akkor először az 1069. pontról szavazunk. Aki támogatja, kézfelemeléssel jelezze. (Szavazás.) Megállapítom, hogy a bizottság nem támogatja. Természetesen bízunk benne, hogy mire végére érünk, addigra valamilyen megoldást találunk kapcsolódó módosítókkal arra, amit Peresztegi úr is elmondott.
Döntünk az 1074. pontról. Aki támogatja? (Szavazás.) Megállapítom, hogy a bizottság nem támogatja, sima nem.
Az 1191. pontról döntünk. (Szavazás.) Köszönöm szépen. Megállapítom, hogy a bizottság nem támogatja, sima nem.
Bőhm András képviselő úr!
DR. BŐHM ANDRÁS (SZDSZ): Egy módosító javaslatról kérnék egy rövid külön tárgyalást, ez a 1166. pont, előterjesztője Horváth Csaba. A dolog lényege az, hogy még érthetőbb legyen, ez klasszikusan a színházi problémák kezelésére egy kicsi gyógymód. Nem akarok újságcikket mondani, de az önkormányzat nehéz helyzetben tartja fönn a színházakat nemcsak Budapesten, másutt is, ezt jelzik ezek a módosítók, amelyekről itt ma már szó volt. Megindult valamiféle szerkezetátalakítási irány először a közhasznú társaságok irányába, és a következő lépés, ami szintén költségcsökkentő, ugyanakkor beenged kockázatokat is a működésbe, hogy ezek gazdasági társasággá is válhassanak. Még egyszer mondom, azokról van szó, amelyek korábban már közhasznúként működtek. Van egy 2007-es határ. A módosító javaslat azt kívánja elérni, hogy az a korábbi működési költségvetési támogatás megillesse őket. Tehát nem költségvetési többletet jelent ez, hanem nem jelent nyereséget a költségvetésnek, egy szerkezetátalakítási szándék, ami amúgy kockázatokkal jár. Tehát ha megszűnik a költségvetési támogatás csak azért, mert finanszírozási átalakítás történik, akkor nem tűnik a leglogikusabbnak, hogy egy ilyen ágazatban költségvetési források nőjenek. Még egyszer mondom, hogy nem plusz költségekről van szó, hanem az eddigi bevett gyakorlat szerinti működési támogatás fenntartásáról. Tehát erre kérnék szépen választ, és aztán egy szavazást.
ELNÖK: Köszönöm szépen. A kormány nem támogatja. Egy indokolást kérünk.
DR. VARGA SÁNDOR (Pénzügyminisztérium): Ilyen módon semmiképpen nem javasoljuk támogatni, de az elmondottak alapján a szándékot kell valószínűleg érvényesíteni a későbbiekben. Most a módosító indítvány azt mondja, hogy a támogatás illesse meg ezeket a közhasznú szervezeteket, illetve gazdasági társaságokat. Helyesen úgy lenne a fogalmazás, hogy az ilyenné átalakuló önkormányzati színházak esetében is illesse meg a fenntartót a támogatás. Tehát ha egy ilyet lát a kormány vagy ha ilyet megfogalmazna, akkor azt lehet támogatni.
ELNÖK: Jó, köszönöm szépen. Tehát akkor a szándék támogatott, csak pontosan kell kodifikálni. Szavazunk róla. Aki támogatja, az kézfelemeléssel jelezze. (Szavazás.) Megállapítom, hogy a bizottság támogatja.
További külön szavazást valamelyik beterjesztett javaslatról? (Dr. Kovács Zoltán jelentkezik.) Kovács alelnök úré a szó.
DR. KOVÁCS ZOLTÁN (Fidesz): Részben érintettünk már néhány javaslatot. A Fidesz benyújtott egy egységes csomagot, erről kérnék szavazást.
ELNÖK: A módosító száma 493., az ajánlási száma pedig az 56. ponttal kezdődő, és nagyon sok ponttal összefüggő a módosító javaslat. Tisztelt Bizottság! A kormány nem támogatja. De mielőtt az indokolásra mennénk, azt gondolom, hogy ez tényleg egy átfogó, az önkormányzati költségvetést érintő, önkormányzati költségvetési kapcsolatok egészét érintő módosítócsomag. Ezzel kapcsolatban szeretném elmondani, hogy ennek egy jelentős része támogatásra érdemes, és bízom benne, hogy egy jelentős része meg is valósul. Ennek a lényege az, hogy 97 milliárd forintot javasol az önkormányzati szférába behozni a módosító javaslat. A beterjesztett törvényjavaslatban az szerepel, hogy 40 milliárd forint fog bejönni a fejezetbe a jövő évi bérpolitikai intézkedések fedezetéül. Ha ez a 40 milliárd forint azokba a normatívákba épül be, amelyeknek bér jellege van, akkor amit a Fidesz-képviselők benyújtottak módosító javaslatot, annak számtalan pontja megvalósul, részben, mert a 97 milliárd azért több mint kétszer akkora, mint amennyi forrás most is rendelkezésre áll.
Ami ebben nem támogatható, az ennek a 8. pontja. Az üdülőhelyi feladatokat semmiképpen nem javasolom, hogy 2,5 forintra emeljük föl. Épp ez az egyetlen egy normatíva, amely nominálisan nagyon emelkedik, mert az önkormányzat által beszedett 1 forinthoz 2 forintot tesz hozzá. Minden normatíva reálértékben csökken az utóbbi években, ez pedig nem csökkent, hanem nőtt, ebből éppen vissza kellene vonni. Tehát ez nem támogatható. Azt gondolom, az se támogatható, hogy a sajátos nevelési igényű gyerekeknél meg a művészeti oktatásnál a korábbi évek rendszerét hozzuk vissza. A többletforinttal tehát egyetértek, az szükséges a bérek kifizetéséhez, de azt gondolom, magába a rendszerbe nem kell visszahozni.
Még egy jelentős összeget láttam itt végignézve, ami aránytalan és elég nagy aránytalanság a tűzoltóság finanszírozására. Azt látni kell, hogy az önkormányzati tűzoltóságnál egyedüliként az előző években semmiféle megszorítás nem volt, hanem éppen mindig le volt fedezve minden kiadás. Az önkormányzati hivatásos tűzoltóknak ebben az évben is két órával kevesebbet kell dolgozni, és ezt nem kevesebb pénzért teszik, és jövőre is két órával még kevesebbet kell dolgozni több pénzért. Ha a pedagógusokkal összehasonlítjuk, ahol két órával többet kell dolgozni ugyanannyi pénzért, ami reálértékben jóval kevesebb, tehát egy nagyfokú aránytalanság van. Ennek a csomagnak azzal a részével is vitáznék, és nem tudnám támogatni azt a részét.
Az egy nagy kérdés, és csatlakoznék kérdésként Kovács úrhoz, hogy az a 40 milliárd forint mitől 40 milliárd forint, tehát el tudunk-e azzal számolni, hogy azért 40 milliárd, mert a köztisztviselői emelésnek ennyi a része, a tűzoltó béremelésnek ennyi, a közalkalmazottiaknak ennyi. Tehát egyrészt hogy tudunk elszámolni a 40 milliárddal, és ha ez 40 milliárd, akkor az mikor, visszajön-e a költségvetés tárgyalásának első körében, a fejezetbe bejön-e? Remélem, hogy igen. Ha bejön, akkor hogyan fog ez a 40 milliárd az önkormányzatokhoz eljutni?
Van-e további kérdés? (Nincs jelentkező.) Ha nincs, akkor válaszadásra átadom a szót.
DR. VARGA SÁNDOR (Pénzügyminisztérium): Amint azt jeleztük az első tárgyalási alkalomkor, a 40 milliárd forint úgy van megszámítva, hogy a 2008-as béremelésnek van egy bruttó meg egy nettó természete. Most ez különösen azért érdekes, mert az adójóváírás hoz valamivel több mint 1 százalékot, és a különbözet 3,5 százalék nagyjából. Magyarul, a közalkalmazotti bértáblában, illetve a köztisztviselői illetményalapban, meg a kapcsolódó Hszt. és így tovább bérrendszerekben 3,5 százalékot ajánl a kormány. Éppen holnap lesz OKÉT-tárgyalás, lehet, hogy ettől egy picit fölfelé a megállapodás érdekében el tud mozdulni. 3,5 százalékra lett kiszámítva, 3,5-4 százalék közötti értékre lett kiszámítva ez a 40 milliárd forint.
Az elgondolás az volt, és a mai napig is az, hogy a fejezeti végszavazás előtt ez a 40 milliárd forint csoportosuljon át a központi céltartalékból az önkormányzatnál is egy központosított előirányzatba, magyarul itt is szerepeljen tartalékként, és évközi fölmérés alapján konkrétan kerüljön ahhoz az önkormányzathoz, ahol a közalkalmazotti, illetve köztisztviselői illetményemelés alapján fölmerül ez a többletkiadás egészen pontosan.
Az első tárgyalási alkalomkor jeleztük, hogy többféle változat merül föl, a szakszervezetek plusz két hétben gondolkodnak erősebben, a kormány pedig inkább bértáblában, illetve illetményalapban. Holnap várható ebben megállapodás, vagy ha nem, akkor az a szándéka a kormánynak, hogy akkor is átcsoportosítja, javasolja átcsoportosítani az összeget az önkormányzati fejezetbe, de lehet, hogy a közalkalmazotti bértáblát a decemberi szavazás során a költségvetési törvény részeként kell majd elfogadni, tehát egy ilyen átmeneti intézkedéssel a Kjt.-ből kiemelve, áttéve a bértábla konkrét elfogadását a költségvetési törvény keretébe. Még egyszer mondom, akkor, ha nincs holnap megállapodás, mert akkor azt valószínűsítik, hogy decemberre marad a megállapodás.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Tisztelt Bizottság! Lezárhatjuk? Van-e további kérdés? (Nincs jelentkező.) Akkor döntünk az ajánlás 56. és ezzel összefüggő sok-sok pontjáról. Kérdezem a bizottságot, hogy ki támogatja. (Szavazás.) 10 igen. Ki nem támogatja? Meg kell hogy számoljuk. (Szavazás.) Megállapítom, hogy a bizottság nem támogatja, sima nem.
Tisztelt Képviselőtársaim! Van-e olyan indítvány, amelyről folytassunk vitát, amelyről szavazzunk külön? (Nincs jelzés.) Ha nincs, akkor most egyben szavazunk azon módosító javaslatokról, valamennyiről, amelyekről eddig a bizottságunk nem döntött, és itt ezen javaslat 2. pontjában szerepelnek. Kérdezem a bizottságot, ki támogatja ezen ajánlási pontokat. Aki igen, kézfelemeléssel jelezze. (Szavazás.) Köszönöm szépen. Megállapítom, hogy a bizottság nem támogatja, sima nem.
Mielőtt lezárnánk ezt a napirendi pontot, két bizottsági módosító javaslat benyújtására teszek javaslatot. Képviselőtársaim előtt van mind a kettő. Nincs ráírva, hogy tervezet, mert ez módosító javaslat lesz. Az egyik a 4. mellékletet módosítaná, amely látszólag örömteli, hogy az szja 40 százaléka több, mint ami a benyújtáskor látható volt. Ennek a technikai átvezetésére tesz javaslatot. Ez azt jelenti, hogy szja-ágon több, viszont a normatív támogatások, hozzájárulások pedig kevesebbek. Ezzel kapcsolatban van-e kérdés, vélemény? (Nincs jelentkező.) Egyetértünk azzal, hogy nyújtsuk be? Aki igen, kézfelemeléssel jelezze. (Szavazás.) Köszönöm szépen. A bizottság úgy döntött, hogy benyújtja ezt a javaslatot.
A másik még ennél is inkább technikaibb jellegű, egy koherenciazavart kiküszöbölő módosító indítvány területfejlesztéssel kapcsolatban. Szabó úr részletesebben is elmondja, de ha valaki meglátja, tehát számszaki pontosításokat tartalmaz. Kérdezem a bizottságot, egyetért-e azzal, hogy benyújtsuk. Aki igen, kézfelemeléssel jelezze. (Szavazás.) Köszönöm szépen. A bizottság úgy döntött, hogy ezt is benyújtja a költségvetési törvényjavaslathoz.
Van-e tudomása valakinek olyan módosítóról, amelyről kellene tárgyalnunk, de még nem tárgyaltunk? (Nincs jelentkező.) Nincs. Akkor köszönöm szépen. A jövő héten várhatóan keddi napon kerül sor a részletes vitára, és addig lehet kapcsolódó módosító javaslatokat benyújtani.
Köszönöm a közreműködést. További jó munkát kívánok! Mint látható, vannak feladatok előttünk még a költségvetés területén.
Tisztelt Bizottság! Az 1. napirendi pontot lezárom.
Rátérünk a 2. napirendi pont tárgyalására. A 2. napirendi pont döntés képviselői indítvány tárgysorozatba-vételéről. Pelczné dr. Gáll Ildikó képviselő asszony nyújtott be T/4125. számon határozati javaslatot, amely a regionális és helyi szintű pályázati támogató rendszer kistérségi társulások útján történő kiépítéséről és működtetéséről szól. Keresem az előterjesztő képviselő asszonyt. Kovács úr képviseli megbízás alapján.
Köszöntöm az Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztériumból Szaló államtitkár urat és kolleganőjét, Juhász Annamáriát. Először az előterjesztőé a szó.
Dr. Kovács Zoltán szóbeli előterjesztése
DR. KOVÁCS ZOLTÁN (Fidesz): Tisztelt Bizottság! A képviselő asszony javaslata tulajdonképpen azt az átfogó célt tűzi maga elé, hogy a kistérségi koordinációs hálózatokban dolgozók és az érintett szereplők helyzetének, intézményrendszerének az áttekintését fontosnak tartja. Egyébként ez, ahogy Bajnai miniszter úr legutóbb is nyilatkozott a parlamentben, összefügg a kormányzati célokkal, erre történt már a kormány részéről egyébként egy vonatkozásban lépés is. A kistérség megerősítését tűzte célul a kormány, ezt financiális eszközökkel próbálja egyébként az önkormányzatok részéről kikényszeríteni. Gyakorlatilag ma 174 kistérség működik az országban, és ennek a szervezeti felépítésével, a feladataival és a működtetésével kapcsolatosan készült ez az előterjesztés. Most teljesen a mélységekbe nem kívánok belemenni, hiszen mindenki előtt ott van, amire vastagon "tervezet" van keresztülhúzva. Az látható, hogy milyen hálózatot kíván létrehozni ezekkel kapcsolatosan, és hogy miként történjen a kiválasztás folyamata, a teljesítményelvűség bevezetése és a végére, hiszen nagyon sok helyen ez problémaként jelentkezett, etikai kódex, illetve egy feddhetetlenségi nyilatkozat bevezetését tűzi célul ez az előterjesztés. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönjük az előterjesztést. A kormány véleményét kérdezzük. Szakállamtitkár úré a szó.
DR. SZALÓ PÉTER (Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Bizottság! A kormány nem támogatja az országgyűlési határozat tervezetét. Számos pontjával egyetért, tehát akár a társulások támogatásával, akár a támogatások munkaszervezete feltételeinek megteremtésével, mint ahogy az a jövő évi költségvetésben szerepel is, de már ebben az évben is kaptak a területfejlesztési társulások feladataik ellátásához 840 millió forintot. Ugyanakkor a kormány nem ért egyet azzal a javaslattal, hogy a kormány szüntesse meg a három kistérségi tanácsadó hálózatot. Ennek indoka az, hogy a kistérségi feladatellátást állami eszközökkel is kívánja segíteni. Ez nem jelenti azt, hogy ebben a formában tovább fognak működni a hálózatok.
Szeretném tájékoztatni a tisztelt bizottságot, hogy tegnap Bajnai Gordon miniszter úr az Országgyűlés eseti bizottsága előtt képviselő asszonynak, aki a bizottság elnökeként meghallgatta miniszter urat, részletes tájékoztatást adott elképzeléseiről. Elmondta, hogy az ÖTM a miniszteri, illetve NFÜ irányítása alatt működő hálózatokat egységesíti, összevonja, és hogy a jelenlegi létszámfeltételeken is változtatni fog, több mint 100 fővel kisebb hálózatot fog működtetni, egy egységes hálózatot. Jelezte azt, hogy a vidékfejlesztési hálózattal való integráció nem valósítható meg, részben amiatt, hogy mások a forrásai és más rendszerben működik, más az elszámolási rendszere. Ott együttműködést, koordinációt kíván kiépíteni, ennek az intézményei pedig elsődlegesen országos szinten kerülnének felállításra, egy olyan koordinációs testület, amely az NFÜ, az ÖTM és az FVM felelős vezetőinek tagságával jön létre. Tehát két hálózat lesz, a két hálózat koordinált együttműködését biztosítani fogja, ugyanakkor differenciált hálózatot kíván működtetni. A leginkább rászorulók, tehát szellemitőke-hiányos térségekben több kapacitást biztosítana különösen az "Adjunk esélyt mindenkinek!" leghátrányosabb helyzetű térségek zászlósprogramjának, tartalmilag az elvárásnak eleget kíván tenni, de nem ebben a formában, mint ahogy azt képviselő asszony javasolja. Ezért nem támogatjuk a tárgysorozatba-vételét. Köszönöm.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Van-e kérdés, vélemény? Egyben tudjuk tárgyalni. (Szabó György jelentkezik.) Szabó György alelnök úré a szó.
SZABÓ GYÖRGY (MSZP): Köszönöm a szót, elnök úr. Úgy tűnik, hogy a tekintetben nincs véleménykülönbség a kormányzati álláspont és képviselő asszony indítványa között, hogy mindkét fél szükségesnek tartja ennek a hálózati működtetésnek mondjuk az áttekintését, ami annál is inkább indokolt, mert ezek a hálózatok 2001-2002-ben jöttek létre. Ugye jól emlékszem, Norbert, körülbelül 2001-ben? Igen, 2001-ben jöttek létre. Azóta eltelt pár év, és a körülmények is megváltoztak.
De nem ez a fő kérdés, hanem ha a képviselő asszony indítványát megnézzük, akkor a fő kérdés az, hogy szükség van-e egyáltalán kistérségi szinten bármifajta állami hálózatra vagy pediglen nincs szükség, hanem bízzuk rá magukra a kistérségekre, hogy területfejlesztési, térségfejlesztési feladatokat saját hatáskörben köztisztviselők alkalmazásával oldják meg. Hogy ilyen létezik, arra államtitkár úr volt kedves utalni, mikor mondta, hogy most is finanszíroz az állam kistérségi fejlesztési társulásokat, illetve többcélú társulásokat ezzel a bizonyos 840 millió forinttal. De nem is ez isten igazából a fontos, hanem ha mondjuk hat évvel ezelőtt arra jutott a kormány, hogy mindenféleképpen fontos, hogy a kistérségek számára oly módon is segítséget adjon, hogy állami szereplőket alkalmazva segítse az ott működő önkormányzatok, civil szervezetek és vállalkozások lehetőségfeltáró, projektgeneráló tevékenységét annak érdekében, hogy a pályázati lehetőségeket kihasználják, akkor elég nehéz lenne most megkérdőjelezni, amikor sokszoros a lehetősége annak, amit - egyet mondjunk - a kistérségi, az ott működő látens kedvezményezettek elérhetnek uniós és hazai támogatási rendszerből, amelyek akkor még nem léteztek, amikor létrehozták. Arról nem beszélve, hogy ezek az új rendszerek valami elképesztő bonyolultak. Tessenek ebbe belenézni!
Maga a pályáztatás rendszere, a pályázati elbírálás rendszere, a finanszírozás, támogatás odaítélésének, megszerzésének és menedzselésének a rendszere mindenféleképpen szükségessé teszi egy olyan állami hálózat működtetését, amelyet ha úgy tetszik, maguk a kistérségek feltehetően nem tudnának jól megoldani. Példának okáért azért nem, mert ezeket az embereket, akik ott állami alkalmazottként dolgoznak, szinte állandóan és folyamatosan, ha úgy tetszik, képezni kell, be kell vonni olyan feladatok ellátásába is, amelyekre például a kistérségi alkalmazottak nem foghatók be. Konkrét példát mondok. Az észak-magyarországi régióban 28 kistérségben működnek ezek a hálózatok. Például a régióházban minden héten 2-3 úgynevezett "nemzeti fejlesztési terv házhoz jön" hálózathoz kapcsolódó kolléga jön, és ott tart ügyfélszolgálatot. Erre mondjuk a kistérségi alkalmazottak nem lennének elegen.
Az meg, amit a képviselő asszony felhoz, hogy adott esetben ezek a hálózatok alkalmat adnak mondjuk politikai korrupcióra - az indokolásban ez van -, enyhén szólva nem egy helytálló és megalapozott tény. Azt értem, hogy nem szeretjük egymás hálózatait. Amikor megalakította a Fidesz-kormány annak idején a kistérségi megbízottak rendszerét, nem nagyon szerettük, és azt állítottuk - feltehetően nem ok nélkül -, hogy nem kis részben olyan emberek alkották a hálózatot, akik kötődtek mondjuk az akkori kormánypárthoz. Most meg mi kapjuk ugyanezt a vádat. Feltehetően ebben is van valami természetesen.
Talán mondjuk, amit itt az aktualitás révén még hozzátesz név nélkül említve, ami a közelmúltban napvilágot látott, beszéljünk erről is nyíltan, ez a bizonyos Weiszenberger-ügy. Ez megint csak nem ok arra, hogy egy egész hálózatot minősítsünk, ráadásul teljesen alaptalanul. Azért mondom, hogy nem ok arra, mert pont Kovács alelnök úr említette itt egy költségvetési vitában, hogy valahol történetesen mondjuk visszaélnek lehetőségekkel, lásd itt a társulásnak mondjuk a manipulatív megjelenése nem ok arra, hogy az összes hasonlót minősítsék. Itt is nagy hibát követnénk el, ha az itt dolgozó és zömében tisztességes embereket mondjuk megbélyegeznénk. Hozzáteszem, hogy aki ismeri ezt a rendszert, pontosan tudja, hogy ezek az emberek aztán a legkevésbé sem vannak döntésközelben, úgy is fogalmazhatnék, hogy ők a döntés-előkészítő, döntéshozó rendszerben működők nemecsekjei, alapvetően szolgáltatásokkal foglalkozhatnak. Hogy valaki túlértékeli önmagát meg a lehetőségeit, ez megint csak nem elégséges.
De a döntő tényleg az, hogy áttekintésre szükség van, ennek az irányait egyébként hallhattuk a képviselő asszony interpellációjára elhangzott miniszteri válaszban most éppen hétfőn, most államtitkár úr ismételten összefoglalta. Ezek szerintem célszerű, hasznos lépések, de így ebben a formában az elmondottak okán is nem volna szerencsés beterjeszteni. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen. További vélemény, javaslat? (Erdős Norbert jelentkezik.) Erdős Norbert képviselő úr!
ERDŐS NORBERT (Fidesz): Államtitkár úrhoz intéznék kérdést. Kicsit jobban kifejtené, tényleg érdekel minket, hogy ez a központi koordináció hogyan nézne ki? A miniszter úr elképzelését ebben a tekintetben legyen kedves jobban kifejteni, jó? Köszönöm szépen.
ELNÖK: Tessék!
DR. SZALÓ PÉTER (Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium): Köszönöm szépen. Természetesen a területfejlesztési törvénnyel összhangban a hálózat irányítását a miniszter fogja gyakorolni az NFÜ közreműködésével, az NFÜ elnökén keresztül. Lesz egy irányító testület, amelyben most a pillanatnyi tervek szerint államtitkári, szakállamtitkári szinten fog helyet kapni az ÖTM felelőse. Tehát érintett a területfejlesztés, érintett a vidékfejlesztés az agrár tárcától, érintett az elnökén keresztül az egész Nemzeti Fejlesztési Ügynökség. Ilyen módon mind a három tartalmi igény benne van. Nyilván az ÖTM képviselője pedig a társulásokkal, az önkormányzatokkal kapcsolatos feladatokat is behozza ebbe a rendszerbe. Ez lenne az egyik dolog, a testületi irányítás.
Feláll egy programiroda, megszűnik az ÖTM-nek az eddigi kistérségi programirodája, és megszűnik a PROMEI-nek, a PROMEI Kht.-nak az ez irányú tevékenysége. Ebből a két munkaszervezetből lesz egy, természetesen az ezt jól ellátó kollegák működésében. Ez lenne. Ugyanakkor lenne egy koordinációs mező regionális szinten, ami a regionális fejlesztési ügynökségek közreműködésével valósulna meg, tehát a munkáltatói, a kistérségi koordinátorok a regionális fejlesztési ügynökségek lennének. Még amit tervezünk a rendszerben, az egyfajta tematikus koordináció a hátrányos helyzetű térségekre, tehát tömbbé szerveződött elmaradott kistérségekre vagy speciális térségekre, mint Homokhátság, illetve a Tisza-völgy. Így ezzel a térségi koordinációval együtt valósulna meg az országos koordináció. Köszönöm.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Van-e további kérdés, vélemény? Tudunk-e dönteni? (Nincs jelzés.) Lezárjuk a vitát. Szakállamtitkár úr elmondta a választ. Akkor döntünk. Kérdezem a bizottságot, tárgysorozatba veszi-e a beterjesztett határozati javaslatot. Aki igen, kézfelemeléssel jelezze. (Szavazás.) 10 igen. Ki nem támogatja? (Szavazás.) 16 nem. Megállapítom, hogy az Önkormányzati és területfejlesztési bizottság nem vette tárgysorozatba a H/4125. számú javaslatot, ezért általános vitát se kell lefolytatnunk.
Köszönjük szépen a közreműködést. További jó munkát kívánunk önöknek!
Rátérünk a 3. napirendi pontra, ez az egészségbiztosítási pénztárakról és a kötelező egészségbiztosítás természetbeni ellátásai igénybevételének rendjéről szóló T/4221. számú törvényjavaslat, általános vita. Köszöntöm a bizottságunkban az Egészségügyi Minisztériumból dr. Baraczka Mariann jogi és gyógyszerészeti szakállamtitkár asszonyt és dr. Horváth István főosztályvezető-helyettes urat.
A szokásnak megfelelően a szóbeli kiegészítést kérjük.
Dr. Baraczka Mariann szóbeli kiegészítése
DR. BARACZKA MARIANN (Egészségügyi Minisztérium): Köszönöm, elnök úr. Tisztelt Elnök Úr, Alelnök Urak! Tisztelt Képviselő Urak! Az egészségbiztosítási reform egy újabb nagy lépéséhez jutottunk el. Alig egy évvel ezelőtt öt reformtörvénnyel kezdődött meg az egészségbiztosítás átalakításának rendje. Elsőként az öt reformtörvény az egészségügy ágazati szervezetét alakította át, megteremtette az egészségbiztosítás felügyeletét, megváltoztatta a gyógyszerforgalmazás rendjét, kialakította a gyógyszer-gazdaságosság alapvető szabályait, teret engedett a népegészségügyi program folytatásának. Ez a törvény, amely az egészségbiztosítás finanszírozási rendjének megváltoztatásáról szól, alapvetően ez teszi teljessé az egészségbiztosítás, illetve az egészségügy reformját.
Azt hiszem, a jelenlegi rendszerrel, a jelenlegi finanszírozási rendszerrel, a jelenlegi Országos Egészségbiztosítási Pénztár működésének hatékonyságával nincs olyan szereplő, aki elégedett lenne. Nemzetközi tapasztalatok is mutatják, és az elemzők is azt támasztják alá, hogy valamennyi egészségbiztosítási rendszer, amely ma működik, reformra, megújításra vár. A tervezett reform, a tervezett változtatások véleményünk szerint nagyobb garanciát adnak a szolidaritás, a nemzeti kockázatközösség megteremtése irányában, mint a jelenlegi modell.
Számos állítás és tévhit terjeng, hogy a tervezett változtatás amerikanizált, az üzleti biztosítóknak teret enged, szűkíti a biztosítottak jogait, oldja a nemzeti kockázatközösséget. Azt gondolom, hogy ezek téves megállapítások, és a most vitára kerülő törvény vitája során a kormányzat képviselői ezeket a tévhiteket el tudják oszlatni.
Azt gondolom, egyetértés van valamennyi parlamenti párt között abban, hogy az egészségügy megreformálására, megváltoztatására szükség van. A reform alapvető elemeiben, a nemzeti kockázatközösség fönntartásában, a szolidaritási elv erősítésében valamennyi szereplő egyetért. 1990 óta próbáljuk ezt a rendszert alakítani. Azóta jelentősen megváltozott az orvosi technológia, az orvosoknak és a betegeknek az igénye; az egészségügy átalakulása mindenféleképpen szükséglépés.
Azt gondolom, 2006 és 2007 céljai'90 óta nem változtak: egészségesebb lakosság, elégedettebb beteg, javuló minőség a szolgáltatásban, hatékonyabb és igazságosabb ellátás. A most kialakításra kerülő modell értelmezhető, területi egységekből építhető, választható és valós versenyt garantáló pénztárak kialakításával, az 51-49 százalékos állami és magántulajdonú, alapvetően gazdasági társaság formájában működő pénztárakkal, a területi monopóliumok kizárásával, a kockázatszelekció kizárásával véleményünk szerint valódi út és hatékonyan működő finanszírozási rendszer alapját teremeti meg.
Mi az, ami változatlan? Fennmaradtak alapelveink, úgy, mint a nemzeti kockázatközösség szükségessége, a részvétel a társadalombiztosításban, annak kötelező alapja, az egységes járulék, az egységes biztosítotti csomag, az egységes járulékbeszedés, illetve fejkvóta típusú elosztás. Véleményünk szerint az új modellel erősödik a szolidaritás, javul az igazságosság, még ellenőrzöttebbé válik a jogviszony, illetve a járulékfizetés ellenőrzése, és végre megteremtődik az országosan jelenleg különböző egészségügyi szolgáltatásban a kiegyenlítés eszközrendszere.
Egyértelműen le kell szögeznünk, hogy a jelenlegi modell, illetve a kormány javaslata társadalombiztosítás és nem üzleti típusú biztosítás, hiszen alapelveiben és működésében is megtartja a jelenlegi társadalombiztosítás elveit, azaz a mindenkire kiterjedő járulékfizetés kötelezettségét, a rendszerben történő részvétel kötelezettségét, illetve hogy az ellátás nem függ a befizetés mértékétől, illetve a jogosultság jogcímétől.
A konstrukció lényege, hogy fennmarad az egységes biztosítás, azonban a jelenlegi OEP feladatai kettéválnak. Egyrészt megmarad egy úgynevezett clinic house-nak nevezhető, elsősorban elszámoló, házi feladatokat ellátó központi közigazgatási szerv, a kockázatkezelő alap, illetve a megyei területekből felépülő pénztárakkal létrejönnek az egészségbiztosítási pénztárak, amelyek a fejkvóta alapján leosztott pénzekből szervezik az ellátást.
18 plusz 4 zrt.-t alapít az állam 20 milliós alaptőkével. A forgalomképes részvények 49 százaléka egy nyílt eljárás keretében kerül értékesítésre. Így alakulnak ki a pénztárak azzal a feltétellel, hogy legfeljebb két szomszédos megye kerülhet egy pénztár alárendeltségébe. Működésük megkezdésének feltétele, hogy az alaptőkéjüket 3 milliárd forintra megemeljék. A működés engedélyezése az Egészségbiztosítási Felügyelet hatáskörébe kerül.
Mi az, ami nem változik a jelenlegi rendszerben? A rendszer kereteit, a biztosítási alapcsomagot továbbra is az Országgyűlés, illetve a kormány határozza meg. Részletszabályokban azonban a pénztárak képviselői, illetve az ellátásban a szolgáltatást nyújtói oldalon szereplők is beavatkozhatnak. Ennek két fontos testülete a díjtétel bizottság, illetve a fejkvóta bizottság. A kezelőszerv feladatai maradtak a jövőben is az egyéni jogosultság-nyilvántartási rendszer működtetése, az e-alap kiadásainak, bevételeinek monitorozása, összesítése, a kezelése az alapnak, a fejkvóta kiszámítása, havi egyenlegének a pénztárak felé történő utalása, a taj-adatbázis kezelése és a feladatfinanszírozású ellátások finanszírozása.
Milyen lehetőségek teremtődnek az új rendszerben? Álláspontunk szerint az új rendszer a területi egyenlőtlenségeket folyamatosan kiegyenlíti. Hatékonyabb teret enged a források felhasználásának, magasabb színvonalú és hatékonyabb ellátás nyújtására ösztönzi a szolgáltatókat. A magánszektor fokozatosan egyre nagyobb szerepet kaphat. A biztosítottak jogai nem csorbulnak, hiszen a csomag alapvetően nem változik, annak megállapítása ugyanis továbbra is a kormány, illetve az Országgyűlés kezében marad, a biztosítottak azonban egy új lehetőség elé kerülnek, megilleti őket a pénztárválasztás joga. Azt gondoljuk, hogy az újonnan kialakuló pénztárak az ügyfélszolgálati rendszerükön keresztül valódi vásárlói szerepben a biztosítottak érdekeiben fognak eljárni, aminek a jelenlegi rendszer talán kevés hatékonysággal tesz eleget. Megmarad a szabad orvosválasztás. A háziorvosok esetében a pénztáraknak továbbra is szerződéskötési kötelezettségük lesz.
Az állam ugyanakkor az 51 százalékos többségi tulajdonával továbbra is meghatározó szerepet kap a pénztárak működésében. A törvény az alapszabály kötelező elemeinek meghatározásával garanciákat teremt arra, hogy az állam a társadalombiztosítás, illetve az alkotmányban rögzített kötelező állami felelősségvállalás, illetve az állami szerepvállalás kitételeinek megfelelhessen. A közgyűlésben a pénztár működésének stratégiai kérdései többségi, illetve együttdöntési kérdésben kétharmados döntéshez kötöttek, így különösen a hatáskör megosztása, az üzletpolitika, az üzleti terv elfogadása, befektetési szabályzatok elfogadása. Az igazgatóságba három-három főt delegál a közgyűlés, illetve három-három főben állapítja meg azzal, hogy az elnököt ugyan a kisebbségi tulajdonos adja, de az igazgatóság feladatkörében is a stratégiai kérdések eldöntései továbbra is kétharmados, azaz együttdöntési kompetenciákba kerültek.
Mint mondtam, minimális feltétele a pénztár indulásának a 3 milliárd forintos tőke, amely a működés évében csak egy induló követelmény, azt követően rugalmasan a pénztárak taglétszámához igazodóan a pénztár fejkvótabevételének 5 százalékában határozza meg a törvény.
Nagyon fontos szabályok az eredmény-felhasználási szabályok. A működési költséget a fejkvóta maximum 3,5 százalékában rögzíti a törvény, és a fejkvótabevétel 2 százalékára szorítja csak a pénztárak osztalékfizetési lehetőségét.
Reményeink szerint a törvény elfogadásával erősödik a szolidaritás és az igazságosság, valódi társadalombiztosítási működés kezdődhet meg, hosszú távon fenntartható egészségügyi rendszer működését garantálja. A biztosítottak a választási lehetőséggel folyamatos fejlődést, ügyfélközpontúságot kapnak az ellátásban, körülményekben és az ügyfélszolgálatokban. Reményeink szerint a törvény hatékonyan szolgálja a biztosítotti elégedettség kialakulását, a stabilitást és az önállóságot.
Várom a képviselő urak kérdéseit. Köszönöm.
ELNÖK: Köszönjük szépen. Tisztelt Bizottság! Először nézzük, kérdések vannak-e. (Vigh László jelentkezik.) Vigh László képviselő úr!
VIGH LÁSZLÓ (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Ha nem hallottuk volna az elmúlt hónapok vitáit a kormánypártok között, akkor mintha a mesében lennénk, úgy hallottuk volna ezt a bevezetést. Azt hiszem, hogy a kormánypártok között is majdnem szakítópróba volt itt az egészségbiztosítási pénztárról szóló törvénnyel kapcsolatos dilemma. Azt hiszem, a kormány egy biankótörvényt akar elfogadni, egyelőre ismeretlen jogszabályokra utalnak, hivatkoznak, hiányoznak a végrehajtási rendeletek, a mai napig nem ismertek a hatástanulmányok. Azt hiszem, hogy nincsenek garanciák arra, hogy a biztosítók nem fognak mazsolázni a betegek között. Van egy feloldhatatlan ellentét, mégpedig az, hogy hogyan lehetséges egyszerre a járulék mértékének szinten tartása, az ellátások szinten tartása és közben a működési költséget növelni kellene. Azt hiszem, ez egy feloldhatatlan ellentét. Azt hiszem, hogy a profitérdekelt magánbiztosító kisebbségi tulajdonosként megszerzi majd az irányítást. Nem tisztázottak a fejkvótarendszer részletes szabályai sem.
Úgy számoltuk, hogy a magánbiztosítók működési és adminisztrációs költsége a jelenlegi állami biztosítókhoz képest háromszorosára növekedne. Fennáll az egészségügyi adatvesztés veszélye. Az új rendszer újabb kórházbezárásokkal jár majd. A biztosítók az 1600 milliárdos egészségügyi kassza kezelését számításaink szerint körülbelül 50-100 milliárd forintért vennék át. Megszűnne szerintem a szabad orvosválasztás, hiszen a betegek nem választanának kórházat és szakorvost, erről kizárólag a biztosítójuk fog majd dönteni. Azt hiszem, a várólisták is állandósulnának, és romlana az esélyegyenlőség.
Azt hiszem, hogy összességében a nyereségérdekelt üzleti biztosítási rendszer minden eddiginél súlyosabb következményekkel járna. Nem a gyógyítás lesz a központi kérdés. Azt hiszem, hogy újra át kellene gondolni ezt a törvényjavaslatot. Köszönöm.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Papp képviselő úré a szó.
PAPP JÓZSEF (MSZP): Köszönöm szépen, elnök úr. Nekem tényleg kérdéseim lennének, önkormányzatokat érintő két kérdésem. Az önkormányzatok kötelező feladatai közt szerepel az egészségügyi alapellátás. Azért szeretném, ha néhány mondatban kifejtenék, hogy ez az átállás hogyan, milyen módon érinti az egészségügyi alapellátást. Egy mondatban a szóbeli kiegészítésben már hallottunk arról, hogy a háziorvosi ellátást érinti, de azt gondolom, hogy ebben egyrészt feladatellátóként, másrészt pedig minden önkormányzat a településen élőkért viselt felelőssége alapján azért különös figyelmet fordít erre a kérdésre.
A másik pedig szintén az önkormányzatokkal kapcsolatos. Nem valamennyi, de jelentős részük intézményfenntartó, és az elmúlt évek és a jelenünk is arról szól, hogy ezeknek az intézményeknek a fenntartásával nagyon sok gond és probléma van. Itt most a problémák egyik fő felelősének kikiáltott TVK-val kapcsolatban szeretném megkérdezni, hogy ez az újfajta szabályozás hogyan érinti a teljesítményfinanszírozást, a teljesítményvolumen-korlátot. Köszönöm.
ELNÖK: Köszönöm. További kérdés? (Pál Tibor jelentkezik.) Pál Tibor képviselő úr!
PÁL TIBOR (MSZP): Köszönöm szépen. Egyrészt én is az önkormányzatok feladat-ellátási felelősségét szerettem volna kérdezni, amit Papp képviselőtársam kérdezett. Nagyon bonyolult kérdés ez ebben a helyzetben, hogy hogyan érinti az önkormányzatokat, mert ha jól értem, itt a kórházakat vagy a rendelőintézeteket továbbra is az önkormányzatok fogják fenntartani, és a jogi felelősség ott van. Érint-e ez kétharmados törvényt? Ez a kérdésem.
A másik pedig a szabad orvosválasztással kapcsolatban, amit Vigh képviselő úr mondott. Sérti-e valahol a szabad orvosválasztás rendszerét ez az új rendszer?
A harmadik pedig, ami teljesen apró. A járványügy mintha kimaradt volna a törvényből. Nem tudom, hogy jól láttam-e. Ez egy teljesen nagyon komoly kérdés ebben a törvényben, csak erre szeretnék egy választ kapni. Aztán utána majd az általános vitában tovább.
ELNÖK: Köszönöm szépen. További kérdés? (Nincs jelentkező.) Ha nincs, akkor a kérdéseket lezárom. Visszaadom a szót a szakállamtitkár asszonynak a válaszadásra.
DR. BARACZKA MARIANN (Egészségügyi Minisztérium): Köszönöm szépen. Képviselő úr kérdésére. Valóban nagyon nehéz és hosszú vitákon vagyunk keresztül a két koalíciós párt között. Messziről indultak az álláspontok. A Szocialista Párt egy szigorú területi elvhez kötötten egyértelműen az állami többség dominanciájával működő pénztárakban gondolkodott. A szabad demokrata képviselőcsoport pedig inkább a versenyt még jobban, még hatékonyabban szolgáló magánbiztosítók, teljesen, tehát 100 százalékos tulajdonban álló magánbiztosítók és egy állami biztosító, tehát a megmaradó OEP együttes működésével valósította meg. Ebből a két, egyébként rendkívül messze álló, de alapelveiben azonos állásponton lévő kérdésből született ez a kompromisszumos modell, ami azt gondolom, alapjaiban mindkét modell erényeit, illetve ha lesznek, akkor hátrányait is magában hordozza. Erény mindenféleképpen az, hogy az alapelvekben a koalíció pártjai között nem volt különbség, tehát hogy fenn kell hogy maradjon a nemzeti kockázatközösség, a rendszer stabilitása, a verseny erősítésének szükségessége, a hatékonyság növelésének alapvető kritériuma mindkét modell szempontjából alapvető követelmény volt.
Ez a modell valóban egy olyan, még érzékelhetően is működőkészségében és -képességében megfelelő területi egységekre kívánja létrehozni a pénztárakat úgy, mint a megyét, amely a jövőbeni működés garanciáit is képes biztosítani.
Ami a mazsolázásra vonatkozó kérdést illeti. Azt gondolom, minden rendszerben, ami ma működik, valóban a teljes kockázatszelekciót nem lehet kizárni. Ugyanakkor törekedni kell arra, hogy ennek a lehetőségét minimalizálni tudjuk. Ez a rendszer, illetve ez a törvény az egyenlő bánásmód követelményének alapvető kritériumaként megfogalmazott alapelvével, a kockázatszelekció egyik rendkívül, hogy mondjam, veszélyes részével, jelesül, hogy a háziorvost, illetve a szakellátásban dolgozó orvost nem engedi kapcsolatba a pénztárral, illetve nem engedi számára tagtoborzási tevékenység folytatását, és ennek szigorú ellenőrzését a felügyeletre bízza, megpróbálja minimalizálni a rendszert. Ugyanakkor azt le kell szögeznünk, hogy még a mostani rendszerben is létezik a kockázatszelekció.
Az ellátások szinten tartása, illetve a működési költségek növelése egy rendkívül fontos kérdés, és már több bizottságban is fölmerült. Azt gondoljuk, hogy az irányított betegellátási modell többéves tapasztalatai bebizonyították azt, hogy valóban a rendszernek vannak még tartalékai, vannak hatékonysági tartalékai. Ezt próbálja kiaknázni ez a mostani pénztári rendszer azzal, hogy valódi ellátás-szervezési feladatokat bíz a pénztárakra, a megalakuló pénztárakra, amelyek megteremtik a forrását egyébként akár a nyereségnek, akár a működési költségeknek.
Ami a bevételt illeti, illetve az állami tulajdont. Az állam alapít valóban 2 millió forinttal 18 plusz 4 pénztárat, de ezek értelemszerűen még nem kezdik meg a működésüket, hiszen nem teljesítik a működés megkezdéséhez szükséges kritériumokat. A nyilvános árliciten a pályázaton befolyt összegek nyilván forrásul szolgálhatnak egyrészt a rendszer fejlesztésére, másrészt pedig a pénztárak minimál tőkekövetelményeire is. Nem gondolnám, hogy itt az 1100 milliárd forint, ami most a természetbeni ellátások fedezete, elaprózódásáról lenne szó, illetve a működésének, az 1100 milliárd forint elherdálásának veszélye állna fönt. Az állam az alkotmányban rögzített garanciával, a felelősségvállalásával továbbra is ott áll mögöttes felelősként a rendszerben a pénztárak működése felett.
Az, hogy a nyereségérdekeltség megjelenik a rendszerben, azt gondolom, hogy inkább egy üdvözítő tény. Ez a pénztártagok számára is ugyanúgy előnyt jelent, hiszen a működtető nyilván a nyereségét, nyilván a profitját valamilyen hatékonyságnövelésből teremtheti meg, illetve az ellátások hatékonyabb szervezéséből. Ez mindenféleképpen ki kell hogy hasson a pénztártagok ellátásának minőségi javítására is.
A szabad orvosválasztás, mint feltett kérdés. A szabad orvosválasztás az egészségügyi törvényben deklarált jog. Ugyanakkor azt kell mondanom, hogy a mostani rendszerben is a szabad orvosválasztásnak az egészségbiztosítási törvény bizonyos feltételeket támaszt. Tehát a korlátlan szabad orvosválasztás lehetőségéről most sem beszélhetünk, hisz részben a vizitdíj, részben a beutaláshoz kötöttség, ami egyébként szakmai feltételrendszer, most is megjelenik a rendszerben.
Papp képviselő úr kérdéseire. Az önkormányzatok feladatellátása. Nyilván ez egy rendkívül fontos kérdés volt, hogy az önkormányzati törvény az önkormányzatok feladatává teszi az ellátás megszervezését, a települési önkormányzatok esetében az alapellátást, illetve a megyei önkormányzatok esetében pedig a szakellátást. Ennek tartalmát, hogy milyen terjedelemben kell ellátni ezt a feladatot, jelenleg is a kapacitástörvény határozza meg a területi ellátási kötelezettség rendezésével. Azt gondoljuk, hogy ez a törvény jelen állásában kizárólag a szerződéskötési kötelezettség meghatározásával érintetlenül hagyja az önkormányzati törvény ezen passzusait, hiszen egy feles törvénnyel önkormányzati alapjogokba, önkormányzat működésének kérdéseibe nem avatkozhatunk bele, ennek összehangolása egy későbbi jogalkotási feladat. Ugyanakkor működőképes rendszer indulhat el 2010-ben a mostani szerződéskötési kötelezettséggel párhuzamosan is.
Nyilvánvaló, hogy a mostani intézményfenntartó önkormányzatok számára egy újabb kihívás a piacon lévő pénztárak megjelenése, hiszen minőségi követelményeket fognak fölállítani, illetve meg fogják határozni a betegút szervezése által azokat a preferált szolgáltatókat, akikhez irányítják a betegeiket. Reményeink szerint az önkormányzatokat itt a feladatellátás hatékonyságának növelésére tudjuk bírni. Másrészt pedig a szerződéskötés kötelezettségével az önkormányzati feladatellátás tartalmát nem üresítjük ki, tehát a feladatellátáshoz szükséges forrásoldal biztosítása továbbra is fönnmarad.
A TVK kérdésével kapcsolatban azt gondolom, hogy talán az indulás éveiben, indulás évében, amikor még ex lege megöröklik a most megkötött finanszírozási szerződéseket a pénztárak, számolni kell egy rövid ideig a TVK fönnmaradásával, hiszen be kell indulni a pénztár üzemszerű működésének. Ugyanakkor ellentétben a nyugdíjbiztosítással, itt rögtön jelentkező igényeknek, tehát rögtön jelentkező szolgáltatási igényeknek kell eleget tenni. Tehát azt gondolom, hogy bizonyos ideig, egy meghatározott, reményeink szerint rövid ideig ez a rendszer még fönnmarad, utána pedig ezt föl fogják váltani a pénztár szabályrendszere, minőségi mutatói, minőségbiztosítással kapcsolatos kritériumai.
Azt gondolom, hogy Pál Tibor képviselő úrnak a feladatellátással kapcsolatos kérdéseit már megválaszoltam, illetve a szabad orvosválasztásra szintén választ adtam azzal hogy ez a mostani rendszerben is bizonyos korlátok között lehetséges csak.
A biztosítási csomag, a közegészségügy, járványügy, tehát az állami szerepvállalás, az állam feladatellátásának kötelezettségét a törvény szintén nem érinti. Tehát sem az egészségbiztosítási törvényben szabályozott alapcsomag, biztosítási csomag, illetve kiegészítő csomag kérdéseit jelen törvény nem változtatja meg, nem írja át. A jövőben is, mint mondtam, tovább is parlamenti, illetve kormányzati hatáskörben marad ennek változtatása.
Köszönöm.
ELNÖK: Köszönjük szépen. Akkor a vélemények elhangzására kerítsünk sor. Ki kíván szólni? (Vigh László jelentkezik.) Vigh képviselő úr, öné a szó.
VIGH LÁSZLÓ (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Azt mondja, hogy ez a törvényjavaslat fogja segíteni az egyenlő bánásmód elvét. Zala megyéről beszélnék, a háziorvosi szolgálatokról. Már most gondjaink vannak, hiszen több háziorvosi szolgálat betöltetlen. Úgy látják a háziorvosaink, hogy az 1600-1700-as kártyaszámnál még rentábilis a működés, viszont az alatt a kártyaszám alatt már nem vállalják a háziorvoslást bizonyos körzetekben. Tehát vannak betöltetlen körzeteink.
Még egy érdekességet szeretnék elmondani. Például a hétvégi háziorvosi ügyeletnél vannak orvosok, akik már ki sem mennek, különösen az etnikumhoz, mert tudják, hogy úgysem fogják befizetni a kiszállási vizitdíjat, ami 1000 forint lenne. Ez az egyenlő bánásmód elve nagyon érdekes ilyen tényadatok tükrében. A valóság mindig egy picit más, különösen a kistelepüléseken, mint ahogy most a törvényhozók elképzelik.
ELNÖK: Köszönöm szépen. További vélemények? (Papp József jelentkezik.) Papp képviselő úré a szó.
PAPP JÓZSEF (MSZP): Köszönöm szépen, elnök úr. Néhány mondatot szeretnék mondani, kezdve Vigh képviselőtársamnak még a kérdések közt elmondott nyitó gondolataival. Valóban komoly vita előzte meg ezt a törvényjavaslatot, de azt gondolom, hogy egy ilyen fontos kérdésről az úgy helyes, ha komoly vita is folyik. Természetes a vita akkor, ha azok, akik egyébként közösen egy ilyen nagyon régóta szorító probléma megoldására szövetkeznek, de nem azonos módon képzelik el. Bizony alkut kell kötni. Az pedig, hogy ez az alku átláthatóan köttetett és a nyilvánosság előtt, azt gondolom, hogy nem elveszi, hanem növeli az értékét.
Azt gondolom, hogy számunkra fontos, hogy milyen alapértékei és milyen meghatározó elemei maradnak meg a társadalombiztosításnak, a nemzeti kockázatközösség, a kötelező egészségbiztosítás. Azért arra is fölhívnám a figyelmet, hogy megmarad a jövedelemarányos járulékfizetés, és ez a jogszabály, ez az átállás nem változtatja meg a járulékok mértékét.
A mi elképzelésünk, ami végig fontos volt számunkra, az az állami felelősség és az állam folyamatos ellenőrzési lehetőségének a fenntartása volt. Az előterjesztő képviselője is már hivatkozott az irányított betegellátási rendszerre. Én is azért a saját tapasztalatomból néhány dolgot ezzel kapcsolatban elmondanék. 12 évig olyan polgármesterként, ahol kórházfenntartó is voltam, végig tudtam nézni a fekvőbeteg-ellátás finanszírozásának a problémáit. Amíg a teljesítményfinanszírozásra átállt az egészségügyi finanszírozás, akkor ennek az lett a következménye, és erről nagyon sokat is hallottunk, hogy bizony nagyon sok esetben valótlan teljesítményadatok alapján történt a finanszírozás. Gyakorlatilag ezek a valótlan adatok, meg nem történt beavatkozások vagy a megtörténtnél sokkal súlyosabb esetként lejelentett beavatkozások eredményezték azt, hogy a rendszer forrás- és pénzigénye hihetetlenül megnőtt, azon túl is egyébként, hogy az egészségügy eszköz- és technológiai, anyagi feltételei bizony jelentősen növekedtek. Ezért született meg ez a teljesítményvolumen-korlát, mert az állami adminisztráció más eszközökkel nem tudja az ilyen típusú eltéréseket és "játékokat" kezelni.
Azt gondolom, hogy például az egészségpénztárakkal, hogy az egészségpénztárak az ellátásszervezésbe lépnek be, pontosan a nálunk is megtörtént irányított betegellátási rendszer tapasztalatai alapján mondom, hogy ha a piaci szereplő ide belép, akkor sokkal hatékonyabban és alaposabban tudja azt megnézni, hogy egyébként kitől milyen típusú, minőségű ellátást vásárol. Ha megnézzük, hogy mit kínlódtak az önkormányzatok a minimumfeltételek biztosításával, és minimumfeltételeknek meg nem felelő intézményekben vagy osztályokon történt az ellátás, az pedig már azt gondolom, hogy a minőségi szolgáltatás kérdését veti fel.
Azt gondolom, hogy persze lehetett volna másféle változás is, de valamiféle változásra szükség volt. Az az MSZP-frakció véleménye, hogy ez a törvényjavaslat általános vitára alkalmas. Mi úgy gondoljuk, hogy bizonyos elemeit, akár nem jelentéktelen elemeit még módosító javaslatokkal javítani kell, javítani lehet. Csak hogy néhány példát mondjak: a menedzsmenti jogok területén az osztalékmérték és -forrás területén vagy a várólisták szabályozása esetében. Mindezekkel együtt a személyes véleményem is az, hogy javaslom e törvényjavaslat általános vitára való alkalmasságának az elfogadását. Köszönöm.
ELNÖK: Köszönöm szépen. (Pál Tibor jelentkezik.) Pál Tibor képviselő úr!
PÁL TIBOR (MSZP): Köszönöm szépen. Azt gondolom, hogy elég ritkán tárgyalunk olyan törvényt, akár itt a bizottságban vagy épp a parlamentben, amikor azt lehet mondani, hogy nemigen van olyan állampolgárunk, olyan gyerek vagy felnőtt, idős vagy nagycsaládos, akit egyformán érint egy törvény. Ez az a törvény, ami alól nemigen lehet kibújni, szinte mindenkit érint. Ritkán van ilyen. Általában valamilyen szűkebb réteget érintő törvényt tárgyal a parlament. Ahhoz képest azt gondolom, hogy azok a viták, amelyek voltak a törvény beterjesztését megelőzően, akár most a koalíción belül vagy azon kívül, vagy a szakmában, hiszen rengeteg szakmai tanácskozás volt, Fornaitól több írást olvastunk, volt előadás, és rengeteg tanácskozás volt, ha jól tudom, tegnap is volt épp a parlamentben egy, és ez így van rendjén. Azért ez egy ilyen törvény, amire azt lehet mondani szinte, hogy ennek a ciklusnak az igazi döntése, az talán pont ezzel a törvénnyel kapcsolatos. Szinte mindenkit érint az országban. Helyes, hogy ennek kapcsán ilyen nagy vita van.
Az is teljesen világos, amit Papp képviselő úr előttem mondott, hogy ehhez rengeteg módosító indítvány lesz, épp a mi oldalunkról is, hiszen valószínű, hogy valamit még leírva látva változtatni kell, amiről ő itt beszélt, a menedzsmentjogoktól kezdve akár a várólisták körüli tisztázatlan viták rendezésének az érdekében kell ezt megtenni. A magam részéről úgy látom, hogy ez igazán inkább arról szól, hogy egy biztosító és több biztosító vagy több pénztár, tehát nem több-biztosítós rendszerről beszéltünk, hanem több pénztárról lehet inkább beszélni.
Azt nem tartom azért helyesnek, pont azért, amit az elején mondtam, hogy szinte mindenkit érint, azzal riogatni bárkit, amikor a piaci szereplőket szeretnénk bevonni, ahogy az elején hallottuk, tehát az nem szerencsés, hogy közben meg azzal riogatunk, hogy ha bármiféle kormányzati változás történik, akkor valakik visszarendezik ezt a törvényt vagy visszavonják. Ez azért nem szerencsés, mert nagyon jól látjuk, hogy az egészségügybe kellene tőkét bevonni, meg kellene tenni az első lépést annak irányába, hogy többszereplős legyen. Egy ilyenfajta riogatás szerintem ezt nem igazán segíti, hiszen a tőkének a magatartását tudjuk, hogy amennyiben ilyen politikai üzeneteket kap, akkor tartózkodóan viselkedik. Tehát ez a törvény eredményességét kétségessé teheti.
Ha a képviselőtársaim visszagondolnak, talán '90-ben vagy '89-ben volt egy ugyanilyen mértékű döntés, ami egy kicsit hasonlít ehhez, amikor az akkor még tanácsi, aztán pedig önkormányzati lakások elidegenítésének a kérdése volt napirenden. Kicsit ezzel tudok párhuzamot vonni a mostani törvénnyel kapcsolatban. Akkor is ilyen nagy mértékű tulajdonváltozás, vagyis ugyanennyi bizonytalanság volt, hogyan fog működni majd egy társasház, annak a törvényi szabályozása, a társasházi törvény, akár a pénzügyi részét, ha nézzük a működésnek. Körülbelül az volt ilyen mértékű döntés az ország életében, és szinte mindenkit érintett, rengeteg kérdéssel, elkótyavetyéljük az állami vagyont, sok mindent lehetett hallani, ha visszanézzük a sajtót. De ha ma őszintén végiggondoljuk, akkor azért nem igazán találunk olyat, aki visszarendezné, és azt mondaná, hogy az önkormányzatoktól megvásárolt lakásomat inkább visszaadnám és jöjjön vissza az ingatlankezelő vállalat, az IKV, ez volt a rettegő szervezet, amitől féltünk. Ma már nemigen látok olyat, aki azt mondaná, hogy na akkor mégis inkább rendezzük vissza a dolgot. Nagyon jól látjuk, hogy akkor rengeteg vita volt, de ma, lassan 20 évvel utána azért egy egészen más rendszer kialakult, és sokkal modernebb és sokkal jobb, ha a szolgáltatást nézem. Azt lehet mondani, hogy a társasházi közösségek azért sokkal jobban vigyáznak a tulajdonukra és másképpen működnek, mint azt korábban tették.
Azt szeretném jelezni, hogy tudva, hogy ez a törvény mindenkit érint, igen komoly ingatlanvagyonról van szó, valószínű, hogy néhány év múlva lehet majd azt mondani, hogy ez a lépés egyébként a maga vitái során megfelelő irányban volt vagy nem megfelelő irányban volt. Azt ma egészen pontosan tudjuk, hogy mi is fogunk módosító indítványokat beadni, de azt gondolom, hogy az általános vitára való alkalmasságáról mindenképpen dönteni kell, és magam ezt támogatom, és azt kérem, hogy képviselőtársaim is támogassák, pontosan azért, hogy az első lépést meg lehessen tenni a többszereplős biztosítási rendszer irányába. (Vigh László jelentkezik.)
ELNÖK: Vigh képviselő úr?
VIGH LÁSZLÓ (Fidesz): Pál Tibor képviselőtársam mondja, hogy ne csináljuk a riogatást. Én inkább úgy nevezném, hogy megnyugtatás, tehát megnyugtatjuk a közvéleményt, hogy ha őrültséget fogad el a parlament, akkor azt visszavonjuk, mint ahogy visszavonta a kormánytöbbség a volumenkorlátot is, mert látta, hogy területeken ez nem működött. Mi mondtuk akkor is, hogy nem fog működni, mondtátok kormánypártból, hogy de fog működni, és azért láttuk, hogy visszavontátok.
Egy kérdés még, amire nem kaptam választ. Azt hiszem, nekünk képviselőknek az adataink fent vannak az interneten, és most a választópolgárok már mindent tudnak rólunk. Most ez kiegészül azzal, hogy az egészségügyi adatainkat kiszolgáltatjuk magánbiztosítóknak. Azt hiszem, hogy nem szívesen adnánk magunkról - én magam így vagyok vele - térképet egy magánbiztosítónak, aki jó isten tudja, mire fogja felhasználni. Egyre föl fogja használni, szelektálni fog, és próbálja azokat magához édesgetni, akik neki megfelelnek. Ezt sem tartom jónak, hogy itt egy adatvesztés dolga áll fenn, amit kérdeztem az elején, csak nem kaptam rá választ. Köszönöm.
ELNÖK: Köszönöm. (Dr. Kovács Zoltán jelentkezik.) Kovács alelnök úré a szó.
DR. KOVÁCS ZOLTÁN (Fidesz): Tisztelt Bizottság! Talán nem árulok el újdonságot, hogy a Fidesz álláspontjával szöges ellentétben van a beterjesztett törvényjavaslat. A Fidesz álláspontja az egységes nemzeti kockázatközösségen alapuló, szolidaritás elvű rendszert szeretné fenntartani, és ennek már jó néhányszor hangot is adtunk.
Alapvetően nem a bérlakás-privatizációról szól az előterjesztés, de ha már Pál Tibor előhozta, ha ez így sikerül egyébként, mint a bérlakás-privatizáció, akkor már most óva intek mindenkit attól, hogy ebbe belemenjen a szocialisták részéről is, mert szerintem az egyik legnagyobb sikertelen történet a bérlakás-privatizáció volt, a fővárost annyira nem ismerem, de a vidéki városok tekintetében bizonyosan. De nem erről van szó, hanem a benyújtott törvényjavaslatról.
Úgy látjuk, hogy ma még a kormányzó pártok között nincs kialakult álláspont a végleges törvényjavaslatról. Az idő szorít, és ezért be kellett nyújtani a törvényjavaslatot az utolsó pillanatban, hogy még december 17-ig ez elfogadásra kerülhessen, aztán hogy januárban bevezetésre kerüljön. Ez azt is hozza magával, hogy érdemi hatástanulmányok nem láthatók, hiszen még komoly változtatások lehetnek ezen a törvényen, és a végrehajtási rendeleteket is meg kell hozni gyakorlatilag ugyanezen idő alatt, mintha már kész lenne a törvény, december 17. és január 1. között, hogy egyáltalán működni tudjon a rendszer. Ez a jogalkotás felelőssége, meg azoké, akik ezt ilyen erőltetett ütemben egyébként végre akarják hajtatni a parlament többségével.
Felmerült a kétharmadosság kérdése. Úgy látom, hogy ebben vannak önkormányzatokat érintő kétharmados részek is. Ezeket a törvény nem kerüli meg, illetve nem ad rá más megoldást. Tehát azt hiszem, hogy ebben még alkotmányossági kérdés is ilyen módon felmerülhet.
Mi úgy látjuk, hogy a menedzsmentirányítás jóval nagyobb jogosítványokat kap, mintha egy normál gazdasági társaságról lenne szó. Erről az előterjesztő egyébként szólt, hogy ezt stratégiai kérdésekben miként kívánják kivédeni. Bizonyos stratégiai kérdés nincs olyan sok egy-egy gazdasági évet tekintve, fontos kérdések egyébként a stratégiai kérdések, hanem maga a működtetés gyakorlatilag a menedzsment kezében koncentrálódik, amely kisebbségben van. Ráadásul még mindig arról beszélünk, hogy olcsóbb államot akarunk, az adminisztratív terheket csökkenteni kell. Itt a működési és az adminisztrációs költségek növekedni fognak, és egyébként a biztosító a gyógyító pénzből veszi majd el nyilván a működtetés költségeit.
Vigh képviselő úr beszélt itt az adatvédelmi kérdésekről. Az is kérdés, hogy mi lesz a meglévő adatállománnyal, hogy ezek hova kerülnek, hiszen lehet, hogy valaki más biztosítótársaságnál lesz az ország másik végében adott esetben, vagy egyáltalán ezeknek a biztonsága, megőrzése, mert ma ugye kódszámokból mindenki mindent kiolvashat.
A szabad orvosválasztás felmerült itt a kormánypárti képviselők körében is. Nekem nem volt megnyugtató egyébként az erre adott válasz sem.
Ami a napi működtetést jelenti, a várólisták azért nem küszöbölődnek ki ezzel a rendszerrel sem. Azt gondolom, hogy az esélyegyenlőség messzemenően romlik, ami kifejezetten az önkormányzatokat illeti, a kórházfenntartó önkormányzatokat, ott már most lehet tudni, hogy a súlyponti kórházak jóval komolyabb ajánlatot fognak kapni a biztosítóktól, és azok az általános térségi kiskórházak, amelyek mondjuk négy alapszakmásak vagy mátrixrendszerben működnek, nem specializálódott kórházak, nem. Nyilván a súlyponti kórházak kapják majd a kedvezőbb ajánlatokat. Az elmúlt esztendőben bekövetkezett TVK alapján történt a kapacitáscsökkentés, finanszírozási csökkenés. Ebben az új rendszerben, mivel a pénz gyakorlatilag adott, ez majd azt jelenti, hogy szép lassú halállal ki fognak múlni ezek a térségi kiskórházak a gyenge biztosítási ajánlatok következtében. Ezt vizionálom igazából. Erre most még nincs példa, de majd meglátjuk, hogy januárban milyen ajánlatokat kapnak majd a kisebb kórházak, de nagyon sok önkormányzatot érint, amelyeknél egyébként majd a másodlagos felelősség meg fog jelenni, hiszen nem fog tudni bért fizetni az intézmény maga, meg a nagy közüzemi számlákat nem tudja majd fizetni, és akkor az önkormányzat mint tulajdonos, mint fenntartó fog megjelenni egy másodlagos felelősséggel, hogy bérfizetés legyen adott esetben a kórházban, illetve a 90 napon túli tartozások kifizetésre kerüljenek. Tudom, hogy erre most nem lehet válaszolni, de maga a rendszer ezeknek a kórházaknak a számára nem hoz üdvözítő megoldást a mi véleményünk szerint. Ezért pont az alapkérdésben sem értünk egyet, és az itt felsorolt részletkérdésekben sem, ezért általános vitára sem tartjuk alkalmasnak a javaslatot.
ELNÖK: Köszönöm, alelnök úr. További hozzászólás van-e? Lezárhatom a vitát? (Nincs jelentkező.) Igen. Úgy látom, az elhangzottakra kíván reagálni. Visszaadom a szót szakállamtitkár asszonynak.
Dr. Baraczka Mariann reflexiója
DR. BARACZKA MARIANN (Egészségügyi Minisztérium): Köszönöm szépen. Elnézést, volt valóban néhány kérdés, amit nem válaszoltam meg. Az első ilyen a hatástanulmánnyal kapcsolatos. Azt hiszem, hogy a mai napon valamennyi képviselő számára eljuttatta az előterjesztő azt a hatástanulmányt, amelyet a törvény normaszövegének előkészítése során kidolgozott, illetve amelyen a normaszöveg alapul. (Dr. Kovács Zoltán: Ezt nem kaptuk még kézbe. Reggel óta itt ülünk.) Reményeink szerint ez a mai nap megtörtént, tehát amikor a parlamentben az általános vita folyik, addigra már ennek ismeretében lehetnek.
A végrehajtási rendeletekkel kapcsolatban, miután a törvénynek tulajdonképpen csak az első négy fejezete lép január 1-jén hatályba, tehát a pénztárak működésére vonatkozó rendelkezések jellemzően, az összes többi pedig 2009. január 1-jével, reményeink szerint majd még a parlamenti vita során azokat a végrehajtási rendelettervezeteket, amelyek a működésre, illetve a licitálásra vonatkoznak, tehát a kisebbségi tulajdonrész megszerzésének feltételrendszerét alkotják, azt be tudjuk mutatni nyilvánvalóan egy tervezet formájában, hiszen a parlamenti vita során alakul a normaszöveg, illetve ahhoz kell aztán igazítani a végső szabályozást.
Az adatkezeléssel kapcsolatban alelnök úr és Vigh képviselő úr is föltette a kérdést, hogy mi lesz az egészségügyi vagyonnal. Az ENKA, az alapot kezelő szerv gyakorlatilag most is őrzi ezeket az adatokat, és nála fellelhetőek lesznek. Az elszámolások során, illetve a pénztár működése során valamennyi fázisában a pénztár célhoz kötöttség elve alapján a biztosított, illetve a pénztártag hozzájárulása alapján szerezhet tudomást egészségügyi adatról. Nagyon fontos, hogy a törvény következetes a tekintetben, hogy az adatkezelési feltételrendszer mindig az adott feladat ellátásához elégséges és szükséges mértékben álljon csak rendelkezésre a szereplőnek. Így például a tagtoborzás idejében csak személyes adatot kezelhet a potenciális pénztár. Egészségügyi adatok kezelésére csak akkor van már fölhatalmazása, amikor a felügyelettől megkapta a működési engedélyt, amelynek a birtokában ő nem mást végez, mint a kötelező egészségbiztosítás keretében járó szolgáltatás finanszírozásának szervezését, tehát pénztári funkciót ebben az esetben, hiszen a működésének alapvető eszköze és feltétele, hogy egészségügyi adatokat az elszámoláshoz szükséges mértékben kezelhessen. Amennyiben szükséges, akkor csak egy kapcsolati kód, jellemzően azt gondolom, hogy az elszámolásnál ez egy kapcsolati kódon fog történni, és nyilván amennyiben a pénztártag ehhez hozzájárul, akkor az ő személyazonosító és hozzá kapcsolódó egészségügyi adatait a hozzájárulás alapján kezelheti. Az adatkezelési kérdések tekintetében, mint látják képviselő urak, a törvény párhuzamosan módosítja az egészségügyi adatok kezeléséről szóló törvényt is annak érdekében, hogy pontosan az alapjogi garanciákat kielégítse a feltételrendszer.
Az önkormányzati és alkotmányos aggályokra tekintettel még egyszer csak azt tudom elismételni, hogy nem okoz ez az önkormányzati feladatellátás kötelezettségében, feladatellátás jogosultságában semmiféle inkoherenciát az Ötv.-vel, illetve az alkotmánnyal kapcsolatban. Fennmarad az önkormányzat feladat-ellátási kötelezettsége, sőt fennmarad az önkormányzat feladat-ellátási kötelezettsége tekintetében a megszervezésének is a lehetősége. Ennek a tartalmát most is az egészségügyi törvény és a kapacitástörvény állapítja meg. Ezeket a kérdéseket nem érinti jelen módosítás, tehát a szerződéskötés kötelezettsége továbbra is e tekintetben fönnmarad.
Amiben kifejezett garancia szükséges a háziorvosi ellátás tekintetében, az összefügg az orvosválasztási kérdésekkel, a szabad orvosválasztással, hiszen pénztártagság nemcsak az adott területen élők, lakóhellyel rendelkezők vonatkozásában állhat fönn, hanem más területen élőknél is, hiszen a pénztártag szabadon választja meg a jövőbeni pénztárát.
A kisebbségi tulajdonos menedzsmentjogaival kapcsolatban ez egy hosszú vita eredménye. Nagyon sokat beszélgettünk, illetve próbáltuk meggyőzni egymást az egyeztetések során a szocialista képviselő urakkal is, illetve az előkészítőkkel, hogy hogyan tudjuk a magánszolgáltatói oldalon megszerzett tapasztalatokat, a menedzsmentjogok gyakorlásának tradicionális magánszférában szerzett tapasztalatait hatékonyan átvinni egy pénztár működésébe, ha a menedzsment, ami az operatív feladatok, napi feladatok ellátásában az alapvető funkciót látja el, igazság szerint nem kap elégséges jogkört és elégséges feladatkört a működtetésben. Azt gondolom, hogy nyilván ebben még továbbra is vitáink lesznek. Szerintünk a garancia az üzletpolitika meghatározása, az osztalékfizetés, a testületek működésének alapszabályaiban a kétharmados döntési kompetencia egy kellő garancia, de nyilván ebben továbbra is fönnáll a nézetkülönbség.
A várólista kérdéskörében azt gondolom, hogy egy új elem a pénztári várólista. Gyakorlatilag leginkább ez példázza a pénztár ellátásszervezői funkcióját, hiszen akármelyikünk, akik önkormányzati intézményfenntartói oldaláról ismerik a működtetést, tudják, hogy lehetséges, hogy a kórház elméletileg kapacitásában, tehát működési feltételeiben a most az OEP által kínált kapacitásnak többszörösét is le tudná kötni, hiszen fennmaradtak szabad ágyak, fennmaradtak szabad osztályok, amire most az OEP által, illetve a kapacitástörvényben meghatározott normatíva fölötti résznél szabad lehetőségek vannak. Nem egy, nem két kórház erre egyébként nem a társadalombiztosítás rendszerében, hanem térítési díj fizetése ellenében megnyitotta a lehetőséget, tehát díjfizetés ellenében az egészségügyi szolgáltatás igénybevételére. Fővárosi viszonylatban is tudunk egy-két olyan kórházat, amely ennek megfelelően működik.
Azt gondoljuk, hogy valószínű, bizonyos szempontból a várólista fönnmarad, de nem biztos, hogy ez egy pejoratív kifejezés lesz. Ez azt fogja mutatni az igénybevevő pénztártag számára, hogy az intézményi előjegyzési rendben az általa szerződött szolgáltatóknál ő milyen időpontban veheti igénybe a neki a háziorvos által megrendelt szolgáltatást. Tehát valóban a pénztár szolgáltatni fog a hozzáforduló pénztártag számára abban, hogy szervezi helyette, illetve a háziorvosa helyett a szolgáltatás igénybevételének útját és rendjét.
A térségi kiskórházakkal kapcsolatban azt gondolom, hogy az egy érdekes kérdés, hogy a térségi kiskórházaknak miért van nagyobb adósságállománya, miért nem tud olyan hatékonyan működni. Ez nagyon sok kérdés együttes mérlegelését igényli. Valóban olyan színvonalon nyújtja-e azt az ellátást, valóban biztonsággal nyújtják-e ezek a kiskórházak azt az ellátást? Klasszikus példánk, hogy mi se mennénk egy olyan intézménybe mandulaműtétre, ahol egy évben ötöt vagy hatot operálnak, inkább elmegyünk egy olyan intézménybe, ahol az ilyen típusú beavatkozások száma a százas nagyságrendet meghaladja, egyszerűen azért, mert a működtetésből eredő, illetve a szakmai tapasztalatok birtokában nagyobb esélye van annak, hogy ott gyógyulunk. A szerződéskötésnél ezekben az intézményekben is tekintettel arra, hogy az önkormányzati jogokat, mint mondtam, tiszteletben tartja, hogy a betegirányítás során, a pénztár betegirányítása során ez a kiskórház el tud-e érni olyan minőségi követelményeket, tud-e teljesíteni, itt fog megjelenni a verseny, reményeink szerint ezeknél az intézményeknél, és a verseny erősödése a hatékonyság növelésének irányába fog változni. Köszönöm.
Döntés az általános vitára való alkalmasságról
ELNÖK: Köszönjük szépen. Tisztelt Bizottság! Igen nagy jelentőségű törvény általános vitára való alkalmasságáról kell döntenünk. Aki általános vitára alkalmasnak tartja a beterjesztett törvényjavaslatot, kézfelemeléssel jelezze. (Szavazás.) 14 igen. Ki az, aki nem tartja általános vitára alkalmasnak? (Szavazás.) 10. Ki tartózkodott? (Nincs jelzés.) Nem tartózkodott senki. Megállapítom, hogy a bizottság általános vitára alkalmasnak tartja a beterjesztett törvényjavaslatot.
Kérdezem, hogy a bizottság kíván-e előadót állítani a parlamenti vita során. (Nincs jelentkező.) Úgy látom, hogy nem kívánunk előadót állítani, akkor írásban jelezzük a bizottság döntését, és a parlamenti vitában majd mindenki elmondja a saját véleményét, javaslatait. Köszönöm szépen. A napirendi pontot lezárom. További jó munkát kívánok önöknek! Köszönjük a közreműködést.
Tisztelt Bizottság! Rátérünk a következő napirendi pontunk tárgyalására, amely nem a 4-es, mert jelzem, hogy a 2007. évi költségvetésről szóló törvény módosításához nem érkezett kapcsolódó módosító javaslat, így ezt nem kell megtárgyalni, az 5. sorszámon jegyzett napirendi pontot pedig azért nem kell megtárgyalni, mert tegnapi napon a parlament nem zárta le az általános vitát.
Így a 6. sorszámon szereplő, a Tisza-völgy árvízi biztonságnak növelését szolgáló programmal kapcsolatos T/3895. számú törvényjavaslat, bizottság feladatkörébe tartozó módosító javaslatok megvitatására térünk rá. Köszöntöm a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztériumból Barabás Ákos szakmai tanácsadó urat, aki segítségünkre lesz a döntéshozatalban.
Képviselőtársaim megtalálják a kiegészítő ajánlást. Úgy látom, hogy megvan. Titkár úr jelzi, hogy célszerű valamennyi módosító javaslatról döntés hoznia a bizottságunknak.
Az 1. ajánlási pontban Font Sándor és képviselőtársa javaslata szerepel. Kormány- vagy tárcaálláspontot tud nekünk mondani?
BARABÁS ÁKOS (Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Bizottság! Tárcaálláspontot tudok mondani.
ELNÖK: Tárcaálláspont lesz mindig, ezt akkor nem kell majd ezután megismételni. Akkor halljuk a tárca álláspontját!
BARABÁS ÁKOS (Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium): A tárca nem támogatja.
ELNÖK: Van-e kérdés, vélemény? (Nincs jelentkező.) Ha nincs, kérdezem a bizottságot, támogatja-e. (Szavazás.) A bizottság nem támogatja.
A 2. pontban Herbály Imre és Godó képviselő urak javaslata szerepel.
BARABÁS ÁKOS (Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium): Nem támogatjuk.
ELNÖK: Kérdezem a bizottságot, támogatja-e. (Szavazás.) A bizottság nem támogatja, sima nem.
A 3. pontban Font Sándor képviselő úr javaslata szerepel.
BARABÁS ÁKOS (Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium): Nem támogatjuk ezt sem.
ELNÖK: Van-e kérdés, vélemény? (Nincs jelentkező.) A 3. pontról dönt a bizottság. Aki támogatja, kézfelemeléssel jelezze. (Szavazás.) Megállapítom, hogy a bizottság nem támogatja.
A 4. pontban Velkey Gábor javaslata szerepel.
BARABÁS ÁKOS (Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium): A tárca támogatja.
ELNÖK: Technikai jellegű. A tárca támogatja. És a bizottság? (Szavazás.) A bizottság támogatja.
Az 5. ajánlási pont alatt Velkey Gábor képviselő úr javaslata szerepel.
BARABÁS ÁKOS (Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium): A tárca támogatja. Ez kodifikációs szempontból lenne indokolt.
ELNÖK: A tárca támogatja. És a bizottság? (Szavazás.) Megállapítom, hogy a bizottság támogatja.
A 6. pontban Font és Ángyán József képviselő urak javaslata szerepel.
BARABÁS ÁKOS (Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium): Nem támogatjuk.
ELNÖK: Van-e kérdés, vélemény? (Nincs jelentkező.) Kérdezem a bizottságot, támogatja-e. (Szavazás.) Megállapítom, hogy a bizottság nem támogatja.
A 7. pontban Ángyán képviselő úr javaslata szerepel.
BARABÁS ÁKOS (Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium): Nem támogatjuk ezt sem.
ELNÖK: És a bizottság támogatja-e? (Szavazás.) A bizottság nem támogatja.
A 8. pontban szereplő javaslatról döntünk.
BARABÁS ÁKOS (Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium): A tárca nem támogatja.
ELNÖK: És a bizottság támogatja-e? (Szavazás.) A bizottság nem támogatja. (Dr. Kovács Zoltán jelentkezik.) Természetesen lehet kérdés. Alelnök úré a szó.
DR. KOVÁCS ZOLTÁN (Fidesz): Elég nagy munka, és itt a képviselő azt javasolná, hogy a tulajdonosi egyeztetés szélesebb körű legyen. Miért nem támogatják ezt?
ELNÖK: Tessék parancsolni!
BARABÁS ÁKOS (Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium): Tulajdonképpen a területtulajdonosokkal való egyeztetés a tervezés során megvalósult, nyílt tervezési eljárás keretében folyt a tervezés, és itt tulajdonképpen az árvízi tározóba történő sorolás vonatkozásában az érintettek folyamatosan lettek tájékoztatva. Semmiképpen sem tekintethető a Vásárhelyi-terv kiemelt jelentőségére való tekintettel egy ilyen nagy arányt követelő konszenzus megléte ahhoz, hogy ez a beruházás megvalósuljon.
Van ebben még egy dolog, hogy a javasolt megoldás összemossa a hatósági eljárás és a társulás jogintézményét. Tehát a hatósági eljárás során az eljáró hatóság az állam által átruházott közhatalmi jogosítványokkal élve hozza meg a konkrét ügyben a döntést, és az eljárás során kizárólag a jogszabályok, illetve a szakmai érvek játszhatnak szerepet.
ELNÖK: Köszönjük szépen. Közben a vita előtt már a bizottság szavazott róla, tehát úgy gondolom, hogy nem kell még egyszer szavaznunk, de a szakmai indokok elhangzottak.
Ajánlástervezet 9. pontjához értünk.
BARABÁS ÁKOS (Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium): Nem támogatjuk.
ELNÖK: A tárca nem támogatja. És a bizottság támogatja-e? (Szavazás.) A bizottság nem támogatja.
10. pont?
BARABÁS ÁKOS (Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium): Nem támogatja a tárca.
ELNÖK: Van-e kérdés, vélemény? (Nincs jelentkező.) Ha nincs, kérdezem a bizottságot, támogatja-e. (Szavazás.) A bizottság nem támogatja.
11. pont?
BARABÁS ÁKOS (Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium): Nem támogatja a tárca.
ELNÖK: És a bizottság támogatja-e? (Szavazás.) A bizottság nem támogatja.
12. pont?
BARABÁS ÁKOS (Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium): A tárca nem támogatja.
ELNÖK: Kérdezem a bizottságot, támogatja-e. (Szavazás.) Megállapítom, hogy a bizottság nem támogatja.
13. pont, Velkey képviselő úr javaslata.
BARABÁS ÁKOS (Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium): A tárca támogatja. Ez egy nyelvhelyességi pontosítás.
ELNÖK: A bizottság támogatja? (Szavazás.) A bizottság támogatja.
14. ajánlási pont?
BARABÁS ÁKOS (Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium): Nem támogatja a tárca.
ELNÖK: A bizottság támogatja-e? (Szavazás.) A bizottság nem támogatja.
Végére értünk az ajánlástervezetnek. Van-e tudomása valakinek olyan módosítóról, amelyről kellene szavaznunk? Más bizottsági módosítóról nem tudnak? (Nincs jelzés.) Akkor a napirendet lezárom. Köszönöm szépen a közreműködést.
BARABÁS ÁKOS (Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium): Elnézést. A Környezetvédelmi bizottságnak van egy módosítója, tegnapi, ez a 40. irományszámú, ami az 1. § (1) bekezdésére vonatkozik. Itt szintén csak tárcaálláspontot tudnék mondani. A tárca ezt támogatja.
ELNÖK: Tehát a "kiemelten" szó kerüljön bele.
BARABÁS ÁKOS (Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium): Igen, tulajdonképpen ez a kiemelt közérdek deklarálása, ez lényeges.
ELNÖK: Kérdezem a bizottságot, támogatja-e a Környezetvédelmi bizottság javaslatát. (Szavazás.) A bizottságunk is támogatja. Köszönöm szépen.
Most értünk a végére, a napirendet lezárom. További jó munkát kívánok önnek!
Rá tudunk térni a 7., Egyebek napirendi pontra. A bizottsági ülés elején jeleztem, hogy zárószavazás előtti módosító javaslat benyújtását kezdeményezem a bizottságban. Képviselőtársaim megtalálják az asztalon a módosító javaslatot. A parlament hétfői döntésével elfogadta az egyes adótörvények módosításáról szóló törvényt. Ennek az önkormányzati vonatkozása az építmény- és telekadó kérdése. Megítélésem szerint a települési önkormányzatok jelenlegi jogait súlyosan korlátozza az elfogadott törvény, az önkormányzati alapjogot korlátozza az, hogy a helyi ügyet nem helyben tudják eldönteni. Éppen ezért azt javaslom, hogy a módosító indítványunkkal állítsuk helyre azt a rendet, hogy a jelenlegi adólehetőségek megmaradjanak, és a kormány szándékának megfelelően kerüljön bele a helyi adóról szóló törvénybe a számított érték alapú adózás is.
Tisztelt Bizottság! Azt el kell hogy mondjam, hogy egységes ajánlás még nincs, tehát a kormány még nem készítette el, ezért az előfordulhat, hogy nem a 129. §-hoz meg a 132. §-hoz kell benyújtanunk, meg a 135-öshöz, hanem az elfogadott módosítók értelmében ez változik. Ennek tudatában kívánjuk-e benyújtani ezt a módosító javaslatot, felhatalmazva mondjuk a bizottság elnökét, hogy ezt a jogtechnikai átvezetést megtegyük? Kérdezem, van-e kérdés, vélemény. (Dr. Kovács Zoltán jelentkezik.) Alelnök úré a szó.
DR. KOVÁCS ZOLTÁN (Fidesz): A magunk részéről támogatjuk ezt a zárószavazás előtti módosító javaslatot, azzal is, hogy a technikai átvezetés itt a paragrafusok vonatkozásában megtörténjen, és azt is, hogy a 136-osban a forgalmi érték mire javítódjon, hogy helyes legyen a szöveg.
Ami a Fidesz álláspontját illeti, itt a korábbi eljárást illetően mi úgy gondoltuk, hogy eleve az építmény számított értéke alapján ne kerüljön sor egy újfajta rendszer bevezetésére, hiszen ez rendkívül sok adminisztrációval jár a mi álláspontunk szerint, és ma nem alkalmas egyébként a társadalom sem arra igazából, hogy ezt bevezessék. Ezért ehhez az álláspontunkhoz a szavazás során ragaszkodtunk. De úgy gondoljuk, hogy az, ami bővíti a lehetőséget egy önkormányzat vonatkozásában, azaz legyen választási lehetőség, tehát ami itt ebben a módosító indítványban szerepel, hogy amelyik önkormányzat mégis úgy gondolja, hogy a számított érték alapján, tehát érték alapon történjék akár a telek vonatkozásában is, ezen lehetőség elől ne kerüljön elzárásra. Tehát azt, amit az elnök úr indokolásként elmondott, és itt ebben a javaslatban megfogalmazásra került, a magunk részéről el tudjuk fogadni és tudjuk is támogatni.
ELNÖK: Köszönöm szépen. További kérdés, vélemény? (Nincs jelentkező.) Ha nincs, akkor tudunk dönteni. Kérdezem a bizottságot, a zárószavazás előtti módosító javaslatot az előttünk levő helyesírási kiegészítéssel be kívánja-e nyújtani. Aki igennel szavaz, az kézfelemeléssel jelezze. (Szavazás.) Megállapítom, hogy a bizottságunk úgy döntött, hogy ezt a módosító javaslatot beterjeszti.
Tisztelt Bizottság! Egyebekben van-e valakinek közlendője, bejelentenivalója? (Nincs jelentkező.) Ha nincs, akkor tájékoztatom a jelenlévő bizottsági tagokat, hogy hétfőn minden bizonnyal kell bizottsági ülést tartani. Az országgyűlési képviselők jogállásáról szóló törvényhez várhatóan érkezik módosító javaslat, tehát hétfőn tudjuk megtárgyalni. Ez rövid lesz. Szerdán a szokott rendben 10 órakor kerül sor a nagyobb bizottsági ülésre.
Köszönöm szépen a közreműködést. A mai ülést berekesztem. További jó munkát, jó étvágyat mindenkinek!
(Az ülés befejezésének időpontja: 12 óra 53 perc)
|
Jauernik István |
Jegyzőkönyvvezető: Földi Erika