ÖTB-27/2007.
ÖTB-47/2006-2010.
Jegyzőkönyv*
az Országgyűlés Önkormányzati és területfejlesztési bizottságának
2007. november 20-án, kedden 14 óra 10 perckor
a Képviselői Irodaház II. számú tanácstermében
megtartott üléséről
Tartalomjegyzék
Helyettesítési megbízást adott *
A napirendi javaslat elfogadása *
A Magyar Köztársaság Alkotmányáról szóló 1949. évi XX. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat (T/4408. szám) (Általános vita) *
Rytkó Emília szóbeli kiegészítése *
Döntés az általános vitára való alkalmasságról *
A választási eljárásról szóló 1997. évi C. törvény, valamint az országos népszavazásról és népi kezdeményezésről szóló 1998. évi III. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat (T/4409. szám) (Általános vita) *
Rytkó Emília szóbeli kiegészítése *
Döntés az általános vitára való alkalmasságról *
A szabálysértésről szóló 1999. évi LXIX. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat (T/4410. szám) (Általános vita) *
Dr. Rajmon Balázs szóbeli kiegészítése *
Dr. Rajmon Balázs reflexiója *
Döntés az általános vitára való alkalmasságról *
Az országgyűlési képviselők javadalmazásának átláthatóságához és összeférhetetlenségük szigorításához szükséges egyes törvények módosításáról szóló törvényjavaslat (T/4118. szám) [Göndör István és dr. Balogh László (MSZP) képviselők önálló indítványa] (A bizottság feladatkörébe tartozó kapcsolódó módosító javaslatok megvitatása) *
Egyes önkormányzatokat érintő törvények módosításáról szóló törvényjavaslat (T/4222. szám) (Az Önkormányzati és területfejlesztési bizottság önálló indítványa) (Módosító javaslatok megvitatása) (Előterjesztőként) *
A Magyar Köztársaság 2008. évi költségvetéséről szóló törvényjavaslat (T/3860. szám) (A bizottság feladatkörébe tartozó kapcsolódó módosító javaslatok megvitatása) *
Elnököl: Jauernik István (MSZP), a bizottság elnöke
Dr. Kovács Zoltán (Fidesz), a bizottság alelnöke
Balogh József (MSZP), a bizottság alelnöke
Dr. Balogh László (MSZP)
Dr. Buzás Péter (MSZP)
Gy. Németh Erzsébet (MSZP)
Dr. Mester László (MSZP)
Pál Tibor (MSZP)
Papp József (MSZP)
Varju László (MSZP)
Gulyás József (SZDSZ)
Bebes István (Fidesz)
Dr. Bóka István (Fidesz)
Erdős Norbert (Fidesz)
Horváth István (Fidesz)
Meggyes Tamás (Fidesz)
Tasó László (Fidesz)
Vigh László (Fidesz)
Nógrádi László (KDNP)
Helyettesítési megbízást adott
Rytkó Emília főosztályvezető (Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium)
Dr. Rajmon Balázs főosztályvezető (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium)
Dr. Papp Imre szakállamtitkár (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium)
Hopka Viktória osztályvezető (Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium)
Deák László vezető tanácsos (Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium)
Peresztegi Gergely főosztályvezető-helyettes (Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium)
Dr. Varga Sándor főosztályvezető (Pénzügyminisztérium)
Dr. Berta Zsolt főosztályvezető-helyettes (Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium)
Dr. Bodnár Eszter tanácsos (Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium)
Rozsi Éva Judit főosztályvezető-helyettes (Pénzügyminisztérium)
(Az ülés kezdetének időpontja: 14 óra 10 perc)
JAUERNIK ISTVÁN (MSZP), az Önkormányzati és területfejlesztési bizottság elnöke, a továbbiakban ELNÖK: Jó napot kívánok! Köszöntöm az Önkormányzati és területfejlesztési bizottság mai ülésén megjelent hölgyeket, urakat. A bizottság ülését megnyitom.
A bizottságunk határozatképes. Tizenhárom képviselő személyesen van jelen, nyolc képviselőtársunk pedig megbízást adott a helyettesítésére.
Tisztelt Bizottság! Írásban képviselőtársaim megkapták a mai ülésünk napirendi javaslatát. Egyszer menet közben alakult, bővült ez a javaslat. (Gy. Németh Erzsébet megérkezik az ülésre.) Most azt kezdeményezem, amennyiben a bizottság ezt támogatja, hogy még bővítsük eggyel a mai ülés napirendi pontjait, konkrétan a 2008. évi költségvetéshez bizottsági módosító javaslatok beterjesztésével. Ezek önkormányzatok érintő módosító javaslatok, szerintem érdemes róla szót váltanunk, és amennyiben egyetértés van, ezt beterjeszteni.
Van-e ezzel kapcsolatban észrevétel, javaslat? (Dr. Kovács Zoltán jelentkezik.) Alelnök úré a szó.
DR. KOVÁCS ZOLTÁN (Fidesz): A napirendi javaslat kiegészítését támogatjuk, feltéve, ha majd ismerjük a javaslatot. Az 1. és 2. napirendi pontot pedig kérjük levenni, tekintettel arra, hogy pénteken még száma sem volt egy alkotmánymódosításnak. Azt gondolom, hogy nem szabad visszatérni ahhoz a helytelen gyakorlathoz, amelyet egy időben a szocialista-szabad demokrata kormány gyakorolt és a parlamenttel kívánta lenyeletni, hogy volt, amikor alkotmánymódosítást egy héttel előtte, most pedig három nappal ezt megelőzően hoz be a Ház elé. Ez nem sportszerű, ha nagyon finom akarok lenni. Ezért én az 1. és 2. napirendi pontot nem javaslom megtárgyalni, nincs is álláspontunk e tekintetben, tehát nem is tudunk nyilatkozni erre.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Van-e észrevétel az alelnök úr által elmondottakhoz? (Nincs jelentkező.) Tegnap a parlamenti tárgyalásnál a sürgős tárgyalás se kapott támogatást. Az én ismereteim szerint ezt célszerű lenne minél hamarabb elfogadni. Valamilyen szintű egyetértés volt az előzetes konzultációknál azért, hogy ebben akkor van esélye a dolognak, ha ehhez megvan a parlament kétharmadának a támogatottsága. Az én információim szerint erre jó esély van. (Bebes István megérkezik az ülésre.)
A napirendi javaslat elfogadása
Tisztelt Bizottság! Alelnök úr elmondta a javaslatát. Ha nincs több, akkor a mai ülés napirendjének elfogadásáról kell szavaznunk. Alelnök úr azt kezdeményezte, hogy az 1. és a 2. napirendi pontot ne tűzze a bizottság a mai ülésére. Először erről döntsünk! Aki egyetért alelnök úr javaslatával, az kérem, kézfölemeléssel jelezze. (Szavazás.) 10 igen. Ki nem ért ezzel egyet? (Szavazás.) 12. Ez az indítvány nem kapott többséget.
Másodszorra akkor azt teszem föl szavazásra, hogy kiegészíti-e a bizottság a mai ülés napirendjét a költségvetési törvényhez bizottsági módosító benyújtásával. Aki ezzel egyetért, kézfelemeléssel jelezze. (Szavazás.) Megállapítom, hogy a bizottság ezt egyhangúlag elfogadta.
Most az eredeti javaslatot az előbb elfogadott módosítással teszem fel szavazásra. Aki azzal egyetért, hogy a kiküldöttek az előbb elfogadott kiegészítéssel kerüljenek megtárgyalásra, az kérem, kézfölemeléssel jelezze. (Szavazás.) Köszönöm szépen. Megállapítom, hogy a bizottság többsége elfogadta a mai ülés napirendi pontjait.
Ezek szerint elsőként rátérünk a Magyar Köztársaság Alkotmányáról szóló T/4408. számú törvényjavaslatra, általános vita.
Köszöntöm a bizottsági ülésünkön Rytkó Emília főosztályvezető asszonyt és kollégáit, dr. Berta Zsoltot és dr. Bodnár Esztert, akik itt vannak. Gondolom, szóbeli kiegészítést kíván fűzni főosztályvezető asszony. Átadom a szót.
Rytkó Emília szóbeli kiegészítése
RYTKÓ EMÍLIA (Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium): Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Bizottság! Ebben az évben az egész választási tevékenység középpontjában a népszavazás-kezdeményezések sora állt. Az Alkotmánybíróság ezért ez év nyarán napirendre tűzte azt a kérdést, hogy amennyiben egy népszavazás lezajlik Magyarországon, a népszavazásnak milyen időtartamig hat az eredménye, magyarán egy érvényes, eredményes népszavazás döntése meddig kötelező a jogalkotóra. Ugyanúgy problémaként vetődött fel az is, hogy milyen időtartamon belül nem lehet újra népszavazást kezdeményezni, mikor következik be az a pillanat, amikor mégis egy bármilyen népszavazás után újra meg lehet kezdeni az aláírásgyűjtést, meg lehet kezdeni ezt a folyamatot.
Az Alkotmánybíróság úgy döntött, hogy mivel ezeket a kérdéseket a törvény nem tartalmazza, ezért felszólítja az Országgyűlést, hogy pótolja ezt a mulasztást, lehetőség szerint ez év december 31-ig. Ebből a kérdések közül az első, a kötőerő kérdése az alkotmányba kívánkozik, annál is inkább, mert az Alkotmánybíróság a jogalkotóra bízta, hogy milyen szintű jogszabályban kívánja ezt a kérdést rendezni. Lehetne törvényben is, a népszavazási törvényben rendezni, de a népszavazási törvény nem jelent annyi garanciát, mintha ennek a megoldása az alkotmányba kerülne. Ezért a politikai egyeztetések lefolytatása után egy erősebb megoldási javaslatot tettek az asztalra, az erősebb megoldás pedig arra vonatkozik, hogy javasoljuk az Országgyűlésnek, hogy a törvény módosítása az alkotmány módosítását jelentse, és kerüljön be az alkotmányba az a szabály, hogy két éven belül egy eredményes népszavazás után nem lehet az eredményt befolyásoló törvénymódosítást kezdeményezni.
Ez egy egyszakaszos, igen rövid terjedelmű módosítás. A szakmai egyeztetések megtörténtek, a politikai egyeztetés az Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium államtitkára által vezényelve véget ért. Az időtartam tekintetében a javaslatok még módosulhatnak, de magában a tényben, hogy lehetőség szerint ezt a kérdést az esetleg várható népszavazást megelőzően zárja le az Országgyűlés az Alkotmánybíróság igényeinek megfelelően, összhang volt. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Tisztelt Bizottság! Általános vitáról kell döntenünk. Van-e kérdés? (Nincs jelentkező.) Ha nincs, akkor vélemény? (Nincs jelentkező.) Tisztelt Bizottság! A magam részéről egyetértek alelnök úrral, hogy egy alkotmánymódosításnak megfelelő időt kell adni, de mégis úgy szavaztam, hogy ne a mi bizottságunk legyen, amely megakadályozza esetleg azt, hogy a 2007 őszi ülésszakon ez elfogadásra kerülhessen. Azt látni kell, hogy ha a parlament most jövő héten elindítja ezt a dolgot, akkor van esély arra, hogy ebben az évben ebből törvénymódosítás legyen. Ennek a lehetőségét megadva a formára ezt kívántam elmondani. Magával a tartalmi egyeztetéssel a szocialista frakció egyetért, tehát azt támogatjuk, ez egy elfogadható megoldás lesz.
Döntés az általános vitára való alkalmasságról
Van-e további vélemény ezzel kapcsolatban? Lezárhatom-e? Tudunk-e dönteni? (Nincs jelzés.) Igen. Kérdezem a tisztelt bizottságot, általános vitára alkalmasnak tartja-e a T/4408. számú indítványt. Aki azzal egyetért, kérem, kézfölemeléssel jelezze. (Szavazás.) 14 igen. Ki az, aki nem ért vele egyet? (Nincs jelzés.) Ki az, aki tartózkodott? (Nincs jelzés.) Ez kevés, így nem határozatképes. Nem tudom, Gulyás úr... (Gulyás József: Tartózkodom, elnök úr, mivel a vitában nem vettem részt.) Tehát 14 igen, 1 tartózkodás mellett a bizottság általános vitára alkalmasnak tartotta. Rendben, csak ellenőriztük, hogy ezek a számok alkalmasak-e arra, hogy a határozatot kimondjam. Alkalmasak. Köszönöm szépen a közreműködést. Az 1. napirendi pontot lezárom.
2. napirendi pontként tárgyalja a bizottságunk a választási eljárásról szóló törvényjavaslat módosításáról, valamint az országos népszavazásról és népi kezdeményezésről szóló törvény módosítására beterjesztett törvényjavaslatot. T/4409. számon terjesztette a kormány a parlament elé. Általános vitára való alkalmasságról kell döntenünk.
Köszöntjük továbbra is Rytkó Emíliát. Átadom a szót. Tessék parancsolni!
Rytkó Emília szóbeli kiegészítése
RYTKÓ EMÍLIA (Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium): Köszönöm. Elnök Úr! Tisztelt Bizottság! Egy másik alkotmányos mulasztás orvoslásáról teszünk javaslatot. A 2006. évi választások után az Alkotmánybíróság úgy ítélte meg, hogy az igazolással szavazás rendszere hagy maga után némi kívánnivalót. Jelen pillanatban az első és a második fordulóra egyaránt az első forduló előtt kell kikérni a választópolgárnak az igazolást. Az a vélelem fogalmazódott meg, hogy a második fordulóra manipulatív okból is kérhetnek igazolást, hiszen olyan esetek is előfordulhatnak - és ez törvényesen nem akadályozható meg -, hogy valaki kizárólag azért szavazzon a második fordulóban, hogy számára szimpatikus politikai győzelmet segítsen hatalomra. Ezért az Alkotmánybíróság úgy rendelkezett, hogy 2007. június 30-ig olyan szabályt kell alkotni, amely ennek a visszaélésnek a lehetőségét is megakadályozza.
Technikai megoldásra tettünk javaslatot, tekintettel arra, hogy ezzel a meglehetősen egyszerűen adminisztratív lépéssel ez a fennálló probléma kiküszöbölhető. A megoldásnak az a lényege, hogy a második forduló előtt valamennyi szavazókör értesítést kap arról, hogy az első fordulóban mely választókerületek értek véget eredménnyel, tehát mely választókerületben vezetett eredményhez a választás és választották meg a képviselőt, és azok a választópolgárok, akik az első fordulóban már részt vettek egy eredményes képviselőválasztásban, igazolással a második fordulóban nem adhatják le a szavazatukat. Ez megfelel annak az alkotmányos követelménynek, hogy egy választópolgár a választás során egyetlen egy képviselőt juttasson mandátumhoz.
Szeretném hozzátenni, hogy a több hónapig tartó politikai egyeztetés során igen jelentős erővel fölvetődött, hogy ezzel még az a probléma, hogy minden választópolgár a saját lakóhelye szerinti jelöltre adhassa le a szavazatát, ez nem teljesül. Ugyanakkor ebben a mostani problémában az Alkotmánybíróság ilyen követelményt nem támasztott, ennek a megoldása csak egy hosszabb időtávon belül, egy nagyobb, átfogóbb választási rendszer korszerűsítésével valósítható meg. Ezek a technikai megoldások lehetetlen feladatot nem jelentenek a választási szervek számára, a választási irodáknak kell a feltételekről gondoskodni.
A nyilvánosság tájékoztatása szempontjából még igen fontos eleme az eljárásnak, hogy az első fordulót megelőzően nyilvánosságra kell hozni, hogy úgy az első, mind a második fordulóban statisztikailag választókerületenként hány választópolgár kért igazolást és ezeket az igazolásokat mely választókerületekbe kérték. Ezzel is szeretnénk garanciát biztosítani arra, hogy indokolatlan átszavazások, amelyek előzetesen nem kontrollálhatók, ne következhessenek be. Köszönöm.
ELNÖK: Köszönjük szépen. Van-e kérdés? (Pál Tibor jelentkezik.) Pál Tibor úr!
PÁL TIBOR (MSZP): Köszönöm szépen. Azt gondolom, hogy nagyon jó, hogy ez itt van előttünk, hiszen valóban úgy, ahogy hallottuk, elég sok vita volt a választásnál ebből az igazoláskérésből, és hogy ki, hova, mikor kérte az igazolását. Azt szeretném megkérdezni, hogy tudunk-e valami számot azzal kapcsolatban, hogy 2006-ban mennyien voltak, akik kérték, hogy máshol szavazzanak, és tudjuk-e esetleg, hogy 2002-ben mennyien voltak. Van-e nagyságrendi különbség? Ez az egyik kérdésem.
A másik kérdés, hogy az nem rajzolódott ki nekem pontosan, hogy előfordulhat-e az az eset, hogy valaki az első fordulóban szavaz a maga lakóhelye szerinti körzetben, de ott nem dől el az első fordulóban a választás, de ő mégis úgy dönt, hogy a második fordulóban egy másik körzetbe megy szavazni egy másik jelöltre, most politikai értelemben, ahol azt látjuk, hogy mondjuk van esély, ha többen átszavaznak, valamifajta győzelemre vagy fej-fej mellett vannak a jelöltek. Ezt a problémát kiküszöböli-e a javaslat? Az világos, hogy ha az első fordulóban eldőlt a mandátum sorsa, akkor ő már többet ne szavazhasson, ez érthető. De ha ő mégis úgy dönt vagy többen úgy döntenek, hogy mondjuk átmennek egy másik kerületbe - maradjunk a fővárosban, hogy ne bántsak senkit -, mert úgy látják, hogy ott fej-fej mellett vannak, az adott kerületükben már nem lehet eldönteni, mert ott láthatóan mondjuk elveszti valamelyik oldal a választást, és ezért sokan átmennek a szomszéd kerületbe, mert azt ígérik, hogy nagy rendezvény lesz, és ők reggel ott le akarják adni a szavazatukat vagy délután, ezt a problémát kezeli-e az előttünk lévő módosítás?
ELNÖK: Köszönöm szépen. További kérdés merült-e föl? (Gulyás József: Vélemény?) Kérdés, vélemény? (Gulyás József jelentkezik.) Gulyás József!
GULYÁS JÓZSEF (SZDSZ): Tisztelt Bizottság! Azok közé tartozom, akik részt vettek az ötpárti egyeztetésen. Rytkó Emília asszony nagyon korrekten utalt is arra, hogy volt olyan kérdés, amelyben nem sikerült megnyugtató megoldást találni. Miközben az előterjesztés fontos kérdéseket megold és elrendez, van egy olyan nyitott kérdés, amelyet szerintünk, az SZDSZ szerint meg kellene oldani, és ez nem pusztán egy technikai kérdés, hanem komoly elvi tartalmi kérdés, amelynek a megoldása egyébként technikai jellegű, tehát technikailag megoldható, nem megoldhatatlan. Ez pedig nem más, mint az, hogy az a választópolgár, aki különböző okok miatt nem a lakóhelyén tartózkodik éppen a szavazás napján, annak számára biztosított legyen az a jog, hogy a választókerületében induló jelöltre is leadhassa a voksát. Jelenleg ez a módosított szabályozás ezt a lehetőséget nem adja meg a választópolgárnak, miközben tudjuk, hogy a külföldön élő választópolgár esetében ez a lehetőség megadatott. Szerintem nem helyes, hogy ezt a lehetőséget nem biztosítjuk a választópolgárok számára.
Most arra külön nem térnék ki érdemben, de azért utalnék rá, hogy közismert, a politológiai elemzők, a választáskutatók beszélnek arról, hogy léteznek bizonyos billegő körzetek. A billegő körzetek azok a körzetek, ahol pár száz szavazattal dőlnek el voksok. Ez a lehetőség bizony adott, és ezzel érdemben kellene foglalkozni, hogy a billegő körzeteket ne tudják megszállni szavazók, tehát ez ellen technikákat érdemes a lehető legkörültekintőbben alkalmazni.
Az egy nagyon fontos szabályozási elem, amit támogatunk és egyetértünk vele, hogy ha egyszer valaki már valahol szavazott és ott eredményes volt a szavazás, akkor ne szavazhasson még egyszer, tehát ez fontos. Ugyanakkor meg kell néznünk, és értékelnünk kell felelősségteljesen, hogy azzal a technikával, a mandátumszerzést befolyásoló technikával szemben mondjuk kellő garanciát nyújt-e a beterjesztett jogszabály, amelyre utaltam. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen. További kérdés, javaslat, vélemény? (Pál Tibor jelentkezik.) Pál Tiboré a szó.
PÁL TIBOR (MSZP): Köszönöm szépen. Én akkor szeretnék véleményt mondani. Megerősítem azt, amit mondtam, hogy jó, hogy itt van előttünk ez a törvényjavaslat. Egy kicsit nem véletlen, hogy az Önkormányzati bizottság is foglalkozott ezzel, nagyon jól tudjuk, hogy a problémák többsége nem az önkormányzatnál, de az önkormányzat hivatalánál szokott megjelenni a választási bizottságokban, tehát én ezért örülök, hogy ez itt van előttünk és mi erről a dologról beszélünk. Jelzem, hogy mi, mármint a szocialista frakció támogatja a törvénymódosítást.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Lezárhatom-e a vitát? (Nincs jelzés.) Akkor lezárjuk. Visszaadom a szót. Kérdés is elhangzott, illetve vélemény is.
RYTKÓ EMÍLIA (Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium): Köszönöm szépen. Pál Tibor képviselő úr kérdésére azt tudom mondani, hogy a 2006. évi választáson az első fordulóra igazolást kért 57999 állampolgár, választópolgár, a második fordulóra 46144. A négy évvel korábbi választásról nincs nálam ilyen pontos kimutatás, de nagyságrendileg 40-60 ezer közötti választópolgár, aki igazolást szokott kérni.
Az igazolás kérése és az igazolás felhasználása értelemszerűen nem esik egybe, hiszen az első forduló eredményétől függ, hogy a második fordulóban ki használja fel az igazolást.
Volt azonban még egy súlyos hibája ennek a törvénynek, hogy tulajdonképpen nem volt benne szabály arra nézve, hogy ha aki egyszer igazolást kért és nem használta fel, akár a szavazás napján is visszatérhetett a saját választókerületébe és ott befolyásolhatta a választás eredményét. A mostani javaslat ezt már megszünteti.
A második kérdésre vagy véleményre, amit Gulyás képviselő úr felvetett, őszintén hiszem, hogy egyszer a világ összes választásán elkövetkezik az a pillanat, amikor mindenki a saját jelöltjére tud szavazni, ez egy nagyon korszerű megoldás lenne, de Magyarországon ez a megoldás egyelőre nem teljesíthető. Szeretném idézni az Alkotmánybíróság erre vonatkozó passzusát. "Az Alkotmány 70. §-ának (1) és (4) bekezdéséből nem következik kényszerűen az a követelmény, hogy a lakóhelyétől a szavazás napján távol tartózkodó választópolgár a lakóhelye szerinti egyéni választókerületi jelöltre szavazhasson. A jogalkotóra tartozik annak eldöntése, hogy a Ve. 89. § (1) bekezdésében szabályozottak szerint vagy más megoldással teszi lehetővé ennek a problémának a kezelését." Tehát bármennyire is érthető ennek a felvetése, ilyen követelményt, csak megismételni tudom magamat, az Alkotmánybíróság nem támaszt ebben a pillanatban a jogalkotóval szemben. Noha ízlésünknek nem mondana ellent, ha sikerülne egyszer egy ilyen megoldáshoz közeledni. Köszönöm.
ELNÖK: Köszönjük szépen. (Gulyás József jelentkezik.) Gulyás József!
GULYÁS JÓZSEF (SZDSZ): Köszönöm szépen. Ismerem az Alkotmánybíróság idevonatkozó döntését, valóban kényszerűen nem következik, ugyanakkor a jogalkotónak meg van adva ez a lehetőség. Az alkotmányos elvekből és az Alkotmánybíróság ugyancsak ide vonatkozó döntéséből következik is az, hogy mi keressük erre a megoldást. A "kényszerűen nem vonatkozik" az ebben az esetben azt jelenti, hogy ha nincs megoldás, akkor ettől még alkotmányos és lebonyolítható a választás, de idézném az Alkotmánybíróság álláspontját. "Éppen azért, mert különösen fontos állampolgári jogról van szó, akár az egyenlőség, akár az általánosság bármiféle korlátozása csak igen jelentős elvi indokból fogadható el és egyeztethető össze az alkotmánnyal."
Ez a bírósági ítélet beszél arról is, hogy csak négyévente tudnak a választópolgárok döntéssel élni, befolyással élni a választókörzetük jelöltjével kapcsolatosan. Ha munkájuk vagy egyéb ok folytán nincsenek jelen a körzetükben, akkor bizony megfosztjuk őket attól a lehetőségtől, hogy a saját körzetük jelöltjére szavazzanak. Azt gondolom, hogy ha különös ok és különös akadály nincs, akkor ezt ne tegyük.
Egy kérdést is föltennék, hogy a technikai akadály, amely létezhet magyarán, eszközök, hogy hogyan van előkészítve a választás, és így tovább, ha azon tudunk változtatni, akkor megteremthetőek szerintem ennek a feltételei. Ezeknek a technikai eszközöknek és akadályoknak a leküzdése milyen energiákat, rákészülést vagy mekkora költségvetési igényt támaszt a választást előkészítőkkel szemben konkrétan? Köszönöm.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Visszaadom a szót, ha tetszik tudni válaszolni.
RYTKÓ EMÍLIA (Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium): Részlegesen tudok erre a kérdésre válaszolni. Tekintettel arra, hogy a politikai egyeztetés során az öt párt képviselői kisebb, rövidebb és hosszabb viták után, de lényegileg ezzel a megoldással értettek egyet, ezzel az adminisztratív megoldással, ami eleget tesz annak az igénynek - noha így is kicsit késve -, hogy ez évben még megszülessen a megoldása, ennek a további kimunkálására nem került sor.
Döntés az általános vitára való alkalmasságról
ELNÖK: Köszönöm szépen. Tisztelt Bizottság! Akkor szerintem most döntsön a bizottságunk arról, hogy általános vitára alkalmasnak tartja-e a T/4409. számú törvényjavaslatot. Aki igen, az kézfölemeléssel jelezze. (Szavazás.) 15 igen. Ki az, aki nem tartja általános vitára alkalmasnak? (Nincs jelzés.) Ilyen nincs. Ki tartózkodott? (Szavazás.) 1 tartózkodás. Megállapítom, hogy a bizottság általános vitára alkalmasnak tartotta a törvényjavaslatot 15 igennel és 1 tartózkodással. Köszönjük szépen.
A 2. napirendi pont tárgyalását lezárom. Köszönjük szépen főosztályvezető asszonynak a közreműködést. (Dr. Kovács Zoltán jelentkezik.) Kovács alelnök úr kért szót.
DR. KOVÁCS ZOLTÁN (Fidesz): Csak annyit szeretnék rögzíteni, hogy a napirendi javaslatnál elmondtuk a véleményünket, és ezért nem vettünk részt a szavazásban. Tehát ezt a jegyzőkönyvben szeretném rögzíteni.
ELNÖK: Köszönjük szépen, a jegyzőkönyv rögzítette.
Rátérünk a 3. napirendi pont tárgyalására, a szabálysértésről szóló 1999. évi LXIX. törvény módosítására készült törvényjavaslatra, amely a 4410. számot kapta. Általános vitára való alkalmasságról kell döntenünk.
Az Igazságügyi és Rendészeti Minisztériumból dr. Rajmon Balázs főosztályvezető urat köszöntöm, aki segítségünkre lesz a törvényjavaslat tárgyalásánál. Általános vitáról kell döntenie a bizottságnak. Átadom a szót.
Dr. Rajmon Balázs szóbeli kiegészítése
DR. RAJMON BALÁZS (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Köszönöm szépen. Nagyon röviden. A tárgybeli törvényjavaslat a szabálysértési törvény egy nagyon rövid módosítása, tekintettel arra, hogy csak a legszükségesebb módosításokra korlátozódik. Ennek oka az, hogy előkészületben van az új szabálysértési törvény, amelyet várhatóan 2008. első félévében lesz lehetőség az Országgyűléshez benyújtani.
A szabálysértési törvény tárgybeli módosítására azért van szükség, mert az Alkotmánybíróság korábban több határozatával érintette a szabálysértési törvény egyes rendelkezéseit, ezek közül is a legfontosabb és a legkiemelkedőbb a kézbesítési vélelem hiányát kifogásoló rendelkezés. Ennek megfelelően a tárgybeli törvényjavaslat megteremti a szabálysértési eljárásban a kézbesítési vélelem lehetőségét. Ez azt jelenti, hogy ha nem megtagadja, hanem "nem kereste" jelzéssel érkezik vissza a postai szolgáltatóhoz, illetve a feladóhoz a küldemény, akkor van lehetőség a kézbesítési vélelem megdöntésére 8 napos objektív, illetőleg 30 napos, 3 hónapos abszolút határidővel. Ez tehát a törvényjavaslat egyik legfontosabb eleme.
Nagyon fontos a törvényjavaslatnak az a része, amelyben a jelenlegi nagyon alacsony szabály helyszíni bírságra vonatkozó pénzbírságösszegeit megemeli. Jelenleg ez 1000 forinttól 10000 forintig terjed, ezt a törvényjavaslat megemeli, 3000 forinttól 20000 forintig terjedő összegben állapítja meg. Itt ehhez kapcsolódóan végrehajt még egy módosítást a törvényjavaslat, ez pedig az adózás rendjéről szóló törvény módosítása, amellyel azt kívánja lehetővé tenni a jogalkotó, hogy minden egyes helyszíni bírság ténylegesen behajtható legyen, jelenleg ugyanis csakis 5000 forint az az alsó határ, amikor adók módjára behajtásra van lehetőség. Ezt a szabálysértési eljárásban most 3000 forintban állapítaná meg az adózás rendjéről szóló törvény. Ez azt jelenti, hogy minden helyszíni bírság behajtásra kerülhetne a jövőben, és nem kerülhet arra sor, mint jelenleg, hogy számos helyszíni bírság be nem fizetése tulajdonképpen megtorlatlanul marad.
Ennyit szerettem volna kiemelni. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönjük szépen. Tisztelt Bizottság! Merült-e föl kérdés? (Nincs jelentkező.) Úgy látom, hogy külön kérdés sort nem nyitunk. Akkor kérdés, vélemény? (Dr. Kovács Zoltán jelentkezik.) Kovács Zoltán alelnök úré a szó.
DR. KOVÁCS ZOLTÁN (Fidesz): Tisztelt Bizottság! Mi a magunk részéről nem támogatjuk általános vitára. Ez tulajdonképpen egy pénzbehajtó törvény, 300, illetve 100 százalékos emelés. Úgy gondoljuk, hogy ez túlzás jelen helyzetben. Ha pedig a törvényhozás, illetve a kormányzat nem követte eddig az inflációt vagy a társadalmi viszonyokhoz való igazítását, akkor pedig mulasztott, és úgy gondoljuk, hogy azt ilyen módon hirtelen egy ugrással behozni nem helyes.
A másik, ami felmerült még, hogy 3000 forint bírság behajtása esetén megmozdítani az egész végrehajtó hatalmat vagy a végrehajtás igazgatási részét megéri-e egyáltalán, mert lehet, hogy többe kerül a leves, mint a hús, mire végzünk 3000 forint behajtásával. Így volt ez korábban az 1000 forinttal is, főleg ha a postai díjszabás jelentősen emelkedik jövőre, többek között csak a levelezési költségre gondolok.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Van-e más vélemény? (Dr. Buzás Péter jelentkezik.) Tessék!
DR. BUZÁS PÉTER (MSZP): Tisztelt Bizottság! Tisztelt Főosztályvezető Úr! A következőt szeretném javasolni, és választ szeretnék rá kapni, hogy ennek milyen akadálya van, és ha nincs akadálya, akkor módosítóval be szeretném adni. Arról van szó, én úgy tudom, hogy azoknak az állampolgároknak, akik különböző főútjainkon, például nálunk a 43-as főúton Szegedtől Makóig gyorshajtást vagy más szabálytalanságot követnek el, a rendőrség megállapítja ezt a tényállást, odaadja a csekket, és ő egy laza mozdulattal a kamion másik ablakán ezt kidobja, tehát nem tudjuk jelenleg érvényesíteni. Unión belül megvan a szabály, a 70 eurós, most megemeljük hozzá a tarifát. Unión belülitől be tudjuk majd hajtani, vélhetően a 70 euró, akármi megy át, 3000 vagy 5000 forintnál is több, tehát a dolognak ez a része rendben van, viszont van egy csomó olyan külföldi állampolgár - nem a turistákra gondolok, hanem a tranzitutasokra -, akik ezután sem foghatók. Én azt gondolom - kaptam ezt a javaslatot, nekem szimpatikus -, hogy az úti okmányaik visszatartásával kellene őket arra bírni, hogy befizessék ezt a tarifát, és utána tudják folytatni az útjukat. Kérdezem, hogy módosítóként ez befogadható-e, vagy ha nem, akkor javaslatot kérek arra, hogy ezt ennek a törvénynek a módosítása eredményeként hogyan tudjuk kezelni. Köszönöm.
ELNÖK: Köszönöm. Van-e további kérdés, vélemény? (Nincs jelentkező.) Visszaadom a szót válaszadásra.
DR. RAJMON BALÁZS (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Köszönöm szépen. Kovács Zoltán képviselő úr kérdésére, illetőleg véleményére annyit szeretnék mondani, hogy a törvényjavaslatnak van egy olyan eleme is, amikor a helyszíni bírság tekintetében csökkenti az adminisztratív terheket a végrehajtás körében. Ez pedig azt jelenti, hogy jelenleg, ha valaki nem fizeti be a helyszíni bírságot, utána történik az úgynevezett letiltás, majd pedig tulajdonképpen ugyanazon eljárás keretében történik, ha a letiltás nem eredményes, az adók módjára történő végrehajtás. Jelenleg ez teljesen felesleges két igazgatási lépés, ebből az egyik kivételre kerül, a letiltás. Tehát amennyiben valaki a helyszíni bírságot elismeri, megkapja, és azt önként nem fizeti be, akkor azt követően a jövőben, 2008. január 1-jétől - a törvény hatálybalépése ez - elvileg csak adók módjára történő behajtásra kerülne sor. Tehát itt van egy ilyen adminisztratív tehercsökkentés a törvényjavaslatban.
A második felvetésre annyit szeretnék reagálni, hogy a rendőrségről szóló 1994. évi XXXIV. törvény 44. §-a jelenleg tartalmazza ezt a lehetőséget, hogy ilyen esetekben lehetőség van az úti okmány visszatartására, tehát ez nem ismeretlen. Az természetesen egy külön kérdés, hogy ez hogy és miként kerül alkalmazásra, de a jogi lehetőség erre jelenleg adva van a rendőrségi törvényben, de természetesen meg lehet vizsgálni ennek a lehetőségét. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen. (Nógrádi László jelentkezik.) Nógrádi képviselő úré a szó.
NÓGRÁDI LÁSZLÓ (KDNP): Köszönöm. Szeretném megkérdezni, hogy a külföldiek esetében mi a helyzet, külföldi szabálysértők esetében.
ELNÖK: Van-e még további kérdés, hogy lezárjuk? (Nincs jelentkező.) Visszaadom a szót.
DR. RAJMON BALÁZS (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Köszönöm szépen. A külföldi szabálysértők esetében ez évben került elfogadásra a 2007. évi XXII. törvény a szabálysértési jogsegélyről. Ez mind végrehajtási, mind pedig eljárási szabálysértési jogsegélyt szabályoz. Ennek keretében, ahogy ez jelenleg itt elhangzott, 70 eurós összeg tekintetében lehetőség van a pénzbírság átadására, illetőleg átvételére, illetőleg ennek a végrehajtására. A 70 eurós határt az uniós kerethatározat állapította meg, tehát ettől igazából eltérni Magyarországnak nem volt lehetősége. Alkalmazási tapasztalatokról még nem tudok én mint jogalkotó beszámolni, természetesen ezeket folyamatosan igyekszünk begyűjteni, hogy hol lehet javítani a rendszeren. Köszönöm szépen.
Döntés az általános vitára való alkalmasságról
ELNÖK: Köszönjük szépen. Tisztelt Bizottság! Le tudjuk zárni? Igen. Akkor dönt a bizottság arról, hogy általános vitára alkalmasnak tartja-e a beterjesztett törvényjavaslatot. Aki ezzel egyetért, az kézfelemeléssel jelezze. (Szavazás.) 16 igen. Ki az, aki nem tartja általános vitára alkalmasnak? (Szavazás.) 13 nem. Megállapítom, hogy az Önkormányzati és területfejlesztési bizottság 16 igen, 13 nem szavazattal általános vitára alkalmasnak tartotta.
Kíván-e a bizottság előadót állítani, vagy írásban jelezzük? Nézek az ellenzéki képviselőkre. Lesz-e kisebbségi vélemény? (Nincs jelzés.) Nem lesz, akkor a bizottságunk írásban jelzi a döntését a Ház felé.
Köszönjük szépen a közreműködést. További jó munkát kívánunk önnek! A 3. napirendi pontot lezárjuk.
Rátérünk a 4. napirendi pontunk tárgyalására, az országgyűlési képviselők javadalmazásának átláthatóságához és összeférhetetlenségük szigorításához szükséges törvénymódosításra, tehát a T/4118. számú törvényjavaslatra. A bizottság feladatköréhez tartozó kapcsolódó módosító javaslatok megvitatására kerül sor.
Köszöntöm az Igazságügyi és Rendészeti Minisztériumból dr. Papp Imre szakállamtitkár urat, aki segítségünkre lesz a döntésnél.
Egyedül a 8. oldalon a 10. ajánlási pontot látjuk úgy, ahol a polgármesterek is jelentősen érintettek ebben a törvényjavaslatban, hogy erről kérnénk döntést. Először az előterjesztőket kérdezem. Balogh úr van itt. Az előterjesztőt meg kell kérdezni, hogy támogatják-e Gúr Nándor indítványát. (Dr. Balogh László: Nem.) Tehát az előterjesztő nem támogatja. És a kormány támogatja-e?
DR. PAPP IMRE (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Elnök úr, mi támogatjuk.
ELNÖK: A kormány meg támogatná. Jelzem képviselőtársaimnak, hogy az előterjesztő a szavazás előtti, a Házszabályban meghatározott időpontig kell hogy eljuttassa a támogatotti sort, tehát még változhat a vita során. Tehát az ajánlástervezet 8. oldalán a 10. pontról van szó. Van-e kérdés, vélemény? Érthető minden? (Nincs jelentkező.) Kérdés, vélemény nincs. Kérdezem a tisztelt bizottságot, egyetért-e a kiegészítő ajánlástervezet 10. pontjában szereplő, Gúr Nándor képviselő úr által kezdeményezett indítvánnyal. Aki igen, az kézfölemeléssel jelezze. (Szavazás.) Megállapítom, hogy a bizottság nem támogatja, sima nem.
Képviselőtársaimat kérdezem, van-e olyan indítvány, amelyről úgy gondolják, hogy szavaznunk kell, és eddig még nem szavaztunk. Bármelyik indítványról valamelyik képviselőtársunk kér szavazást? (Gulyás József jelentkezik.) Gulyás József képviselő úr!
GULYÁS JÓZSEF (SZDSZ): Az előterjesztő képviselője jelen van?
ELNÖK: Igen. A másodszámú, mert Balogh László és Göndör úr adta be, és Göndör úr nincs jelen, Balogh úr van itt. Tehát mint jeleztem, még az előterjesztőnek van joga fölülbírálni a véleményét, ezt szoktuk látni. Minden frakció pontosan meg fogja kapni írásban a támogatotti sort. (Gulyás József jelentkezik.) Gulyás képviselő úré a szó.
GULYÁS JÓZSEF (SZDSZ): Egy javaslatom lenne az előterjesztő felé, hiszen még a Házbizottság előtt vagyunk. Tekintettel arra, hogy itt egy kétharmados jogszabályról van szó, meg kellene vizsgálni, hogy van-e esélye annak, hogy ez a jogszabály, az előterjesztés ebben a formában vagy akár módosított formájában át tud menni, mert én végigéltem az általános vitát, és bizony nem voltak jó tapasztalataim. Ha egyébként nem biztosítható a törvényjavaslat támogatottsága, akkor az előterjesztőnek meg kell fontolnia, hogy érdemes-e továbbvinni a javaslatot és eljuttatni a végszavazásig. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Képviselő úrnak igaza van, de a Házszabály szerint most már a parlamentnek kell döntenie arról, hogy visszavonja-e a törvényjavaslatot. Gondolom, hogy ezt az előterjesztők fogják mérlegelni. Lezárhatom-e a napirendi pont tárgyalását? (Nincs jelzés.) Igen. Köszönöm szépen a közreműködést. Ezzel a 4. napirendi pontot lezárom.
Tisztelt Bizottság! Most az egyes önkormányzatokat érintő törvények módosításáról szóló önkormányzati bizottsági indítványhoz érkezett módosító javaslatokat fogjuk megtárgyalni. Köszöntöm az Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztériumból Hopka Viktória osztályvezetőt és Deák László vezető tanácsos urat, akik segítségünkre lesznek.
A parlamentben tegnap érdemi vitát folytattunk a bizottságunk önálló indítványáról. Módosító javaslat is érkezett több. Ajánlástervezetet megtalálták képviselőtársaim. A technikája egy kicsit eltérő a szokásostól, mert mi vagyunk az előterjesztők, tehát először majd, illetve nem biztos, hogy először, tehát majd nekünk meg kell egyezni abban, hogy mint előterjesztő hogyan fogunk vélekedni a módosító javaslatokról. Az a javaslatom, hogy meghallgatjuk a kormányvéleményt, mérlegeljük, utána eldöntjük, hogy mi lesz az előterjesztőnek a véleménye. Egyetértés van ezzel a módszerrel? (Nincs jelzés.) Úgy látom, hogy igen.
Az 1. módosító ajánlási pontban Buzás Péter képviselő úr javaslata szerepel, összefügg a 10. ponttal. Képviselő úr azt javasolja itt, hogy az "egymáshoz közel fekvő" kicsit hétköznapi megfogalmazás helyett legyen az, ahogy aláhúzva látjuk ezt a részét a dolognak. A 10. pontban pedig még jelentős módosítók vannak, érdemes odalapozni. Nézzük a kormány álláspontját, hogyan vélekedik a módosítóról.
DEÁK LÁSZLÓ (Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium): Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Bizottság! A kormány még nem tárgyalta, az Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium támogatja.
ELNÖK: A minisztérium támogatja. Van-e kérdés, vélemény? (Nincs jelentkező.)
Tisztelt Bizottság! Ez tegnap is fölmerült, meg még most is fölmerül. Most azon gondolkodom, hogy alkotmányos aggály is fölmerült a törvényjavaslattal kapcsolatban, amit az Igazságügyi Minisztérium jelzett felénk. Az Ötv. 39. §-nak ilyen irányú hozzányúlása indokolja az alkotmány minimális változtatását is. Lehet, hogy együtt kellene az egész kérdéskört tekinteni. Az Igazságügyi Minisztérium azt mondja, hogy az Ötv. paragrafusa kicsit ellentétes az alkotmánnyal, a hivatal létrehozásához fűződő alapjoggal.
Tisztelt Bizottság! Elkészítettünk egy önálló törvényjavaslatot az alkotmánymódosításra, amely itt van a bizottsági tagok előtt. Nem tudom, ott van-e mindenki előtt. Azt javaslom, hogy először ehhez nyúljunk hozzá. Osztályvezető asszonynak is adunk egy ilyen példányt. Tisztelt Bizottság! Tehát ha az alkotmánymódosítási törvényjavaslatról úgy döntünk, hogy benyújtjuk, ennek az 1. §-a tartalmazza azt, hogy a 44/B. § (1) bekezdése úgy változzon, hogy "a képviselő-testület bizottságot választhat", jelenleg úgy van, hogy "hivatalt hoz létre", tehát ez egészüljön ki azzal, hogy "törvényben meghatározott keretek között". Tehát magyarul az önkormányzatok ilyen jogait korlátozzuk az alkotmányban is, megteremtjük a törvényi korlátozás lehetőségét. A kétharmados Ötv.-be, amelyet a bizottságunk módosításra javasolt, pedig kerüljön bele az, hogy itt a (2) bekezdésben az 1000-nél kevesebb, de 500-nál több lakosú település képviselő-testülete létrehozhat önálló polgármesteri hivatalt, amennyiben... Akarjuk-e ezt a korlátozást, illetve azt, ami az (1) bekezdésben benne van, az 500 lakosú, és 1000-nél több lakosú településnél akarjuk-e ezt a korlátozást vagy nem akarjuk? (Vigh László jelentkezik.) Tessék parancsolni! Vigh László képviselő úr!
VIGH LÁSZLÓ (Fidesz): A (2) bekezdéssel annyi a gondom, hogy a törvényjavaslat behatározza, hogy milyen feltételeknek kell megfelelnie. Egyetértek abban, hogy a település nagyságrendje, földrajzi elhelyezkedése. Egyetértek azzal, hogy megfelelő jegyzőt nevez ki. Viszont a harmadik, a c) ponttal nem értek egyet, ugyanis az van a c) pontban, hogy "a polgármesteri hivatal működésére kiegészítő állami támogatás igénybevétele nélkül képes". Én azt mondom, hogy a mai önkormányzati finanszírozást, az önkormányzati rendszert nézzük, a 3200-ból több mint 1200 forráshiányos. Netalántán ha van olyan település 988 lakossal, amely netalántán nem tud senkihez csatlakozni, viszont nem képes önmagát fenntartani, akkor nagyon nehéz helyzetbe kerül, ha ezt így elfogadjuk. Köszönöm.
ELNÖK: Képviselő úr fölvetése tegnap is a napirenden szerepelt. Itt a szöveg úgy szerepel, hogy a polgármesteri hivatal működtetésére. Ez egy eléggé érdekes megfogalmazás, mert az önhiki az önkormányzat működésére van kitalálva. A magam részéről végiggondolva alaposan, ennek az egésznek az elhagyásával is egyet tudok érteni, ami ott elhangzott a költségvetési bizottsági véleménynél, mert azt, hogy ki kap önhikit, gyakorlatilag nem az Ötv.-ben kell megmondani, mert az Ötv. 88. §-a ezt rendezi, tehát azt gondolom, hogy nem kell, fölösleges ez a kitétel. A költségvetési törvény majd elrendezi ezt a kérdést, hogy ad-e támogatást vagy nem ad önhikis támogatást, tehát azt a kérdést ott kell tenni. Ha képviselő úrnak megnyugtató innen a c) pont elhagyása, majd ha lesz egy olyan kapcsolódó módosító javaslat, akkor azt fogadja el a bizottságunk, és akkor ezt a részét lezárhatjuk, azt gondolom.
Átgondolja-e a tisztelt bizottság? Ahhoz, hogy ne csináljunk olyat, ne járjunk úgy, mint a közigazgatási hivatalok regionális átszervezésénél, nekem nagyon határozottan az a véleményem, hogy két lehetőség van a bizottságunk előtt. Vagy minden korlátozást kiveszünk a beterjesztett törvényjavaslatból, és akkor egy laza szabály marad a körjegyzőséggel kapcsolatban, olyan laza, hogy akár 26 lakosú település is önálló hivatalt tarthat fenn, mert a jelenlegi alkotmány ezt mondja, vagy pedig fölvállaljuk azt, hogy azt mondjuk, hogy bizonyos lakosságszámhoz kötjük az önálló hivatalt. A beterjesztett javaslat azt mondja, hogy 500 lakos alatt nincs önálló hivatal, 500 meg 1000 között bizonyos feltételek mellett lehet hivatal, de általában nincs, tehát itt van ez a földrajzi és ez a másik tétel együttesen, és efölött szabad a gazda. Fölvállaljuk-e azt, hogy így korlátozzuk az önkormányzatok jelenleg alkotmányban biztosított hivatal-létrehozási jogát? Érthető volt-e az előttünk álló feladat? Fölvállaljuk-e ezt a korlátozást, vagy pedig nem vállaljuk föl, akkor pedig egy nagyon laza, szabad szabályozást tudunk a körjegyzőségnél? (Vigh László jelentkezik.) Vigh képviselő úr!
VIGH LÁSZLÓ (Fidesz): Én javasolnám a laza szabályozást, ugyanis nincs laza szabályozás, mert a költségvetés behatárolja a települések működését. Nem képesek a kicsi, nagyon kicsi - és elhangzott egy 26 fős szám - önkormányzatok önálló hivatalt fenntartani. Azt látom, ha Zala megyét veszem figyelembe vagy más aprófalvas településszerkezetű megyéket, mindenki létrehozza a maga társulását. A polgármesterek, képviselő-testületek vannak már olyan okosak, hogy tudják, hogy együttesen sokkal könnyebben tartják fenn a hivatalaikat, tehát csak azért nem tart fenn egy nagyon kis létszámú önkormányzat hivatalt, hogy neki önálló, külön hivatala legyen. Tehát ez most már megszűnt. Azt mondom, hogy a negyedik választáson vagyunk túl, az önkormányzati választáson, tehát ezek a dolgok már lecsengtek, és mindenki már létrehozta a maga társulását. Továbbra is ragaszkodnék ahhoz, az elnök úr úgy nevezte, hogy laza, én azt mondom inkább, hogy engedő szabályozáshoz. Köszönöm.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Kovács Zoltán alelnök úr!
DR. KOVÁCS ZOLTÁN (Fidesz): Vegyesen kérdezünk is meg véleményt is mondunk. Szeretném megkérdezni, hogy tudnak-e a kormány képviseletében arra válaszolni, hogy 500 lélekszám alatti település, önálló hivatalt fenntartó önkormányzat hány darab van az országban. Akkor kérdezem a másik részét is. 500 és 1000 között?
ELNÖK: Meghallgatjuk a választ. Tessék parancsolni!
DEÁK LÁSZLÓ (Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium): Köszönöm szépen. Jelenleg 500 alatti település 1028 darab van, ebből 62 tart fenn önálló hivatalt. 500 és 1000 között 676 darab település van, ebből 238 tart fenn önálló hivatalt.
ELNÖK: Köszönjük szépen. Tisztelt Bizottság! Itt lesz még részletes vita. Mindannyian végig tudjuk gondolni, hogy mi a jó szabályozás. Azt javaslom a tisztelt bizottságnak, hogy teremtsük meg a lehetőségét, hogy a következő bizottsági ülésen ezekben a kérdésekben tudjuk dönteni. Tehát most az a javaslatom, hogy az alkotmány módosítására nyújtsuk be ezt a bizottsági önálló indítványt, amelyhez ha nem érkezik módosító javaslat, akkor utol tudja érni a törvényt. Ez mintegy lehetőség. Természetesen a politikai pártoknak van lehetősége akkor kialakítani az ezzel kapcsolatos véleményt. Ha ehhez nincs meg a szükséges támogatás, akkor ebből a beterjesztett törvényjavaslatunkból minden olyan korlátozó, szigorító szabályt ki kell hogy vegyünk majd módosítóval, ami ma benne van, tehát az 500-as meg az 500-1000 közötti korlátozást is akkor ki kell venni. Kivesszük, de azt az egy dolgot benne hagyjuk, hogy nem lesz kötelező az egymással határos sem. Tehát működik a dolog, csak végig kell gondolnunk, van rá egy hét. Ez a megoldás most elfogadható-e?
Először szavazunk ezen önálló indítvány benyújtásáról, azt követően pedig a módosítókról, és úgy szavazunk, hogy a mozgásteret még fönntartjuk magunknak. (Dr. Kovács Zoltán jelentkezik.) Kovács Zoltán alelnök úré a szó.
DR. KOVÁCS ZOLTÁN (Fidesz): Ha nem hangzik nagyképűnek, mint jogalkotó, mint törvényhozó kérdezem azt, hogy 62 önkormányzat miatt a közel 3200-ból feltétlenül szükséges-e alkotmányt módosítani. Ez felmerült bennem. Ez van-e akkora fajsúlyú kérdés, hogy történjék-e egy alkotmánymódosítás, illetve történjék-e egyáltalán e tekintetben szabályozás? Az összes önkormányzathoz viszonyítva ez nagyon csekély mértékű. Vigh László elmondta, hogy felismerik a saját érdekeiket az önkormányzatok, és társulásban meg körjegyzőségben dolgoznak. Maga a jogtechnikai megoldás logikus, amit az elnök úr elmondott, csakhogy ezért megmozgassunk-e egy ilyen komoly törvényt, mint az alkotmány, 62 önkormányzat ügyét illetően? Vagy financiális eszközökkel hassunk, ami egyszerűbb, mert költségvetési törvényben megoldható, vagy egyéb más módon orientálni a településeket arra, hogy ez a kérdés megoldódjék.
Az 500-1000 fő közötti már egy izgalmasabb történet, mert ott az egyharmada az összes létszámnak vagy az összes önkormányzati számnak, amely ebbe a kategóriába esik. Viszont itt meg nem tesszük kötelezővé a szabályt, tehát marad az egy kicsivel lazább szabályozás. A kormány képviselőjét is kérdezem ilyen szempontból. (Papp József jelentkezik.)
ELNÖK: Köszönöm szépen. Papp József képviselő úr!
PAPP JÓZSEF (MSZP): Én nem a 3200-hoz mérem a 62-t, hanem az 500 alattiak egészéhez, és akkor ez már egyáltalán nem annyi, a kettő meg majdnem 300. Valóban sok bölcs van már, aki felismerte, de az is látszik, hogy nem mind. Ez az egyik. A másik meg az, hogy én a saját személyes tapasztalatomban a közvetlen környezetemben láttam azt, hogy nagyon sok esetben két ember személyes konfliktusa volt az, ami egy körjegyzőséget szétszedett vagy adott esetben nem tudott létrejönni. Azért az önkormányzatok működőképessége is van olyan fontos kérdés, mint ebből a szempontból maga a szabadság. Egyébként pedig azt gondolom, hogy ha alkotmányt akarunk módosítani, akkor lehet azt mondani, hogy gazdasági orientációval is lehet ezt csinálni, de amikor ezt csináljuk, akkor meg az ellenzéktől kapjuk a legnagyobb támadásokat, hogy hogyan merészelünk mi ilyeneket csinálni. Én a szabályozás híve lennék. Köszönöm.
ELNÖK: Köszönöm szépen. (Vigh László jelentkezik.) Vigh képviselő úr!
VIGH LÁSZLÓ (Fidesz): Teljesen igaza van Papp képviselőtársamnak, hogy személyes bosszúk vezérelnek dolgokat. Példa volt erre Zala megyében Keszthely térségében egy hévízi polgármester. A 70 éves polgármester kollegám nem kapott alelnöki posztot, és létrehoztak egy új kistérséget azért, mert ő nem kapott alelnöki posztot. Igazad van teljesen mértékben, tehát személyes dominanciák döntenek. De ez egy más kérdés mégiscsak.
ELNÖK: További hozzászólás van-e? (Dr. Kovács Zoltán jelentkezik.) Alelnök úré a szó.
DR. KOVÁCS ZOLTÁN (Fidesz): Valóban, amit Papp József képviselő úr elmondott, egy komoly szám, 1028-ból 62 az 6 százalék. Ha ez egy komoly történet, hogy alkotmányt módosítunk az érintett önkormányzatok 6 százaléka miatt, akkor ezt furcsállom, tehát ez nem támasztja alá. Lehet, hogy Csorna környékéből származik mind a 62 vagy legalábbis annak jó része, és ezért van a személyes motiváció, de azt gondolom, az, hogy 1028-ból mindösszesen 62 miatt hozunk egy kógens szabályt és egy alkotmánymódosítást, számomra ez több mint érdekes. A másik, ahol már nem kógens a szabály, az 500 és 1000 között, ott egyharmad, ott 30 százalék körül van, mert 676-ból 238 az érintett. De arra meg nem lesz kötelező szabály, csak egy kicsit szigorodik a javaslat szerint, és ott nem is kell alkotmányt módosítani.
ELNÖK: Köszönöm. Kíván-e még valaki részt venni a vitában? (Nincs jelentkező.) Tisztelt Bizottság! Még egyszer, a vita után is az a javaslatom, hogy most teremtsük meg annak a lehetőségét, hogy ezt a vitát ne ilyen rövid idő alatt, hanem alaposan átnézve a szakértői szinten is megtegyük. Abban az egy dologban én nagyon határozott álláspontot tudok képviselni, hogy csak olyan dolgot csináljunk, ami alkotmányosan megáll, tehát ha ma is van alkotmányos aggály a hatályos Ötv.-ben, ha ez a kérdés itt az asztalra került, akkor most már csak úgy tegyük rendbe, hogy alkotmányosan megállja a helyét. Ezért azt kezdeményezem, hogy elsőként nyújtsuk be ezt az önálló indítványt.
Alelnök úr még az előbb is kérdezte, csak én nem adtam szót, hogy a tárcának ezzel kapcsolatos álláspontját hallgassuk meg.
DEÁK LÁSZLÓ (Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium): Köszönöm a szót. Véleményünk szerint a jogi szabályozás erősebb, mintha financiális eszközökkel próbáljuk ezt elérni, és megnyugtatóbb a kérdés ilyetén rendezése.
ELNÖK: Köszönjük szépen. Tudunk-e dönteni arról, hogy a bizottság be kívánja-e nyújtani az alkotmányról szóló önálló törvénymódosítási javaslatát? (Nincs jelentkező.) Kérdezem a bizottságot, be kívánja-e nyújtani az előttünk lévő formában az alkotmány módosításáról szóló törvényjavaslatot. Aki igen, az kézfelemeléssel jelezze. (Szavazás.) 16 igen. Ki az, aki nem? (Szavazás.) 3 nem. Ki az, aki tartózkodott? (Szavazás.) 10. Tisztelt Bizottság! Megállapítom, hogy a bizottság úgy döntött, hogy az előttünk levő bizottsági önálló indítványt a Magyar Köztársaság alkotmányáról a Ház elé terjeszti.
Most pedig akkor térjünk vissza mindennek figyelembevételével az ajánlási pontokhoz. Tehát dr. Buzás Péter indítványa szerepel itt. A tárca álláspontja az volt, hogy igen. Én azt indítványozom a tisztelt bizottságnak, hogy mondja erre az indítványra, hogy igen, de nem egészen így, hanem ehhez hasonlóan. Tehát a problémát meg kell oldani, de nem ez a végső formája a javaslatnak. Kinek van ettől eltérő álláspontja? (Nincs jelentkező.) Mivel ebben egyértelműen le kell írni, hogy igen vagy nem, tehát azt mondjuk, hogy nem. Ki ért azzal egyet, hogy az előterjesztő ezt ne támogassa? Aki azzal ért egyet, hogy ne támogassuk, tegyük föl a kezünket. (Szavazás.) Megállapítom, hogy a bizottság mint előterjesztő az 1. ajánlási pontot és az ezzel összefüggő 10. pontot nem támogatja, bár köszönjük a módosítót, mert fölvetette a problémát.
Az ajánlástervezet 2. pontjában Káli Sándor és Mester urak javaslata szerepel. Tárcaálláspontot kérünk.
HOPKA VIKTÓRIA (Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium): Támogatjuk.
ELNÖK: Van-e ezzel kapcsolatban kérdés? Kis pontosítást tesznek. Azt gondolom, hogy helyes. Kérdezem a bizottságot, támogatja-e. (Szavazás.) Megállapítom, hogy a bizottság mint előterjesztő egyetért a javaslattal.
Következő pontban szintén a Káli-Mester páros, Káli és Mester urak indítványa szerepel. Összefügg a 3. és 9. pontokkal. Tárcaálláspontot tessenek mondani nekünk!
HOPKA VIKTÓRIA (Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium): Az ÖTM támogatja.
ELNÖK: Ez teljesen jogtechnikai. A bizottság támogatja-e? (Szavazás.) Megállapítom, hogy a bizottság támogatja.
A 4. pontban Fónagy képviselő úr javaslata szerepel. Tárcaálláspont?
HOPKA VIKTÓRIA (Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium): Nem támogatjuk.
ELNÖK: Van-e kérdés, vélemény? Ehhez Pál Tibor a legjobban hozzáértő innen a bizottságból, bár nem biztos, de megelőlegeztem. A képviselő úr javaslatát hallgassuk meg.
PÁL TIBOR (MSZP): Nem javaslom támogatni a módosító indítványt, hiszen azzal, hogy ha a 3. és a 8. számú mellékletet beemeljük a forráselosztásba, tehát a költségvetésbe, akkor fölborul az a rendszer, amelyben ma konszenzus van. Minden olyan módosítót, amely a jelenlegi konszenzusos rendszernek vagy a jelenlegi rendszernek a felbontását javasolja, nem támogatjuk, úgyhogy kérem, hogy ezt a bizottság erősítse meg. Ahogy tegnap elmondtuk a vitában, valójában a jogi csiszolása van a törvénynek, és a szétosztás elveihez nem nyúlunk hozzá, ebben van egyetértés.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Tisztelt Bizottság! A tárca nem támogatja, és Pál képviselő úr is azt javasolja, hogy a bizottság se támogassa. Kérdezem, hogy ki támogatja? (Szavazás.) Úgy látom, hogy 13. Sima nem, a bizottság nem támogatja.
Az 5. ajánlási pontban dr. Gegesy Ferenc képviselő úr javaslata szerepel. Tárcaálláspont?
HOPKA VIKTÓRIA (Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium): Támogatjuk.
ELNÖK: Javaslom, hogy a bizottság is támogassa, ez egy jó javaslat. Kérdezem, hogy a bizottság támogatja-e. (Szavazás.) Megállapítom, hogy a bizottság támogatja.
A 6. pontban Fónagy képviselő úr javaslata szerepel.
HOPKA VIKTÓRIA (Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium): Ez összefügg az előző javaslattal. Nem támogatjuk.
ELNÖK: Ha konzekvensek akarunk lenni, akkor nem támogatjuk. Kérdezem, hogy ki támogatja. (Szavazás.) Megállapítom, hogy a bizottság nem támogatja, sima nem.
A 7. pontban dr. Nagy Gábor Tamás képviselő úr javaslata szerepel. Leírási hiba történt benne, szeretném fölhívni a figyelmet, a javaslat első sorában ez nem 40, hanem 70. Tárcaálláspontot kérnénk.
HOPKA VIKTÓRIA (Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium): Nem támogatjuk.
PÁL TIBOR (MSZP): Se 40-nel, se 70-nel.
ELNÖK: Kérdezem a bizottságot, támogatja-e. (Szavazás.) 13 igen, és a többi nem vagy tartózkodás, tehát sima nem.
A 8. pontban dr. Gegesy Ferenc képviselő úr javaslata szerepel.
HOPKA VIKTÓRIA (Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium): Támogatjuk.
ELNÖK: Tisztelt Bizottság! Javaslom, hogy szavazzunk. Aki igen, az kézfelemeléssel jelezze. (Szavazás.) Megállapítom, hogy a bizottság támogatja.
DR. KOVÁCS ZOLTÁN (Fidesz): Az előterjesztő, de az előterjesztő mi vagyunk.
ELNÖK: Igen, mi úgy döntünk, mint előterjesztő.
DR. KOVÁCS ZOLTÁN (Fidesz): Akkor magunktól megkérdezem. Az előbb Pál Tibor azt mondta, hogy sem 40, sem 70. Itt 40 százalék van, és ezt támogatjuk.
ELNÖK: Rosszul mondta Pál Tibor úr.
DR. KOVÁCS ZOLTÁN (Fidesz): Rosszul mondta Pál Tibor?
PÁL TIBOR (MSZP): De a 40 eredetileg benne van, tehát ha Nagy Gábor Tamásnál a 40 százalék maradt volna, ott nem a 40 százalék miatt nem támogatjuk az ő módosító javaslatát, hanem az egyéb tartalmi rész miatt. A 40 százalék most eredetileg benne van a törvényben. Ha a 40-et 70-re akarta volna emelni, akkor meg pláne nem. Tehát ezért nem támogatjuk se így, se úgy. A 40 százalék most jelenleg benne van a törvényben, és ebben egyezség van.
DR. KOVÁCS ZOLTÁN (Fidesz): Megértettem, hogy egyéb tartalmi javaslat miatt nem támogatják, de az előbb az hangzott el, hogy sem 40-nel, sem 70-nel, és itt bent van a 40. Nem, az előzőnél hangzott el. A 40 itt is 40 meg ott is 40, de nem emiatt történt a támogatás, de ez így nem hangzott el, hanem a százalékra vonatkozott. Csak legyünk pontosak. Tehát akkor szavazhatunk.
ELNÖK: Most ugyan a 7. pontról már szavaztunk, tehát érdemben nem befolyásolta, de alelnök úr éles hallásával kihallotta, hogy Pál Tibor képviselő úrnak jól hangzó, de nem pontos volt a válasza.
A 8. pontról kell szavaznunk. A tárca támogatja, előterjesztő nevében pedig, aki a 8. pontot támogatja, az kézfölemeléssel jelezze. (Szavazás.) Megállapítom, hogy a bizottság támogatja.
A 9. pontról már döntöttünk a 3. ponttal összefüggésben. A 10. pontról döntöttünk, nem támogattuk, összefüggésben az 1. ponttal.
A 11. ajánlási pontról kell döntenünk.
HOPKA VIKTÓRIA (Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium): Támogatjuk.
ELNÖK: A tárca támogatja. Szerintem ez jó javaslat. Kérdezem, hogy előterjesztőként támogatjuk-e. Aki igen, kézfelemeléssel jelezze. (Szavazás.) Megállapítom, hogy a bizottságunk támogatja.
Köszönöm szépen a közreműködést. Látható, hogy van még előttünk feladat, tehát mint előterjesztők kérném a parlamenti pártokat, hogy fontoljuk meg ezt a fontos kérdést, tehát az önkormányzati jogok ilyen irányú korlátozását vagy nem korlátozását. A jövő héten részletes vitája lesz a parlamentben a törvényjavaslatnak. Az 5. napirendi pontot lezárom. Köszönöm a közreműködését az ÖTM-nek, bár javaslom, hogy maradjanak, mert a 2008. évi költségvetéshez bizottsági módosító javaslatok beterjesztését kezdeményezzük.
Köszöntjük a bizottságunk ülésén Varga Sándor főosztályvezető urat, Rozsi É. Judit főosztályvezető-helyettes asszonyt és Peresztegi Gergelyt az ÖTM-ből, főosztályvezető-helyettes urat. Tisztelt Képviselőtársaim! A szokásnak megfelelően teremtsünk lehetőséget arra, hogy a 2008. évi költségvetés elsőkörös módosító indítványairól váltsunk szót itt, és azokat az indítványokat, amelyeket lehet, az Önkormányzati bizottság nyújtsa be, amelyről pedig nem lehetséges bizottsági indítványként, arról pedig mondjunk véleményt. Ezek szerint itt előttünk vannak csomagok, és ezeket próbáljuk sorba szedni.
Először kezdjünk a szokásnak megfelelően az ajánlástervezetben szereplő módosítókkal. Ajánlástervezet mindenki előtt van. Ugyanazt a tárgyalási módszert javaslom a tisztelt bizottságnak, ami legutóbb volt. Tehát első körben, ha van olyan indítvány, amelyet a kormány támogat, akkor arról döntsünk, ezt követően pedig a fennmaradt körből, amelyről a bizottság kíván szavazni. A PM eljuttatta hozzánk, és ez ott van most mindenki előtt, hogy mely javaslatokat támogatja, de mivel nincs ilyen, tehát nincs előterjesztő által támogatott, bár legutóbb volt, most ebben a körben van egy ilyen sor, hogy előterjesztő mivel nem ért egyet, és van egy táblázat, abban pedig a bizottság tagjai által benyújtott indítványok szerepelnek. Megvan mindenki előtt.
Azt javaslom, hogy a 34/1. ponttal kezdjünk, ha már ez van legelőször előttünk. Ez az ajánlástervezet 9. oldalán szerepel, összefügg igen sok módosító ajánlási ponttal. Egyszerre dönt róla a bizottság. Mellette elmondom az érveimet, hogy miért nyújtottam be ezt a javaslatot. Ez a módosító javaslat bemutatja azt a helyzetet, hogy ha a Magyar Köztársaság parlamentje úgy döntene, hogy a 40 milliárdos előirányzat, ami a miniszterelnöki fejezetben van, beépítésre kerülne a normatívákba, akkor mi tudna megvalósulni. (Dr. Bóka István távozik az ülésről.) Jelzem, hogy lesz egy olyan módosító javaslat, amikor ez a 40 milliárd átkerül az önkormányzati fejezetbe, tehát ez egy alternatíva, amely majd benyújtásra kerül. Azt gondolom, hogy ezekkel a normatívákkal már sokkal szebb a 2008. évi költségvetés, de persze ennek a módszernek is vannak hátrányai, erről a parlamentben is beszéltünk, meg legutóbb itt a bizottsági ülésen is.
Megkérdezzük a tárcaálláspontot, illetve lehet, hogy kormányálláspont van.
DR. VARGA SÁNDOR (Pénzügyminisztérium): A kormány álláspontja nem változott a tekintetben, hogy 40 milliárd forintot számított a kormány akkor, amikor a céltartalékot megképezte a helyi önkormányzati körre a béremeléshez, a 4,5 százalékos béremeléshez szükséges kiegészítés forrásául. Azt is elmondtuk a kormány álláspontjaként, hogy az OKÉV-tárgyalás következményeként az lesz várhatóan vagy az marad várhatóan az álláspont, hogy egyedi felmérés alapján kapja meg minden önkormányzat ennek a bérfejlesztésnek a forrását, vagyis nem változott az az álláspont vagy nem mozdult el ilyen irányba, hogy a normatívákra kerüljön ráépítésre a bérfejlesztés forrása. Itt Jauernik úr 10 milliárd forintot jövedelemkülönbség-mérséklés előirányzatának a megemelésére is indítványoz, erre nem látunk a kormány részéről forrást. Tehát nem.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Van-e kérdés, vélemény ezzel kapcsolatban? (Nincs jelentkező.) (Dr. Balogh László távozik az ülésről.) Nincs kérdés, vélemény. Akkor kérdezem a bizottságot, támogatja-e ezt az indítványt. (Szavazás.) A bizottság támogatja. Köszönöm szépen.
A következő. A legutóbbi bizottsági ülésen a táblázatban levő valamennyi módosítóról döntöttünk akkor is, ha nem voltak itt a képviselők. Most Erdős Norbert képviselő úr itt van, Bóka úr nincs. Szerintem akkor menjünk sorba. Azzal egyetértés van, ugye? (Nincs jelzés.)
310/1. ajánlási pont, Erdős Norbert képviselő úr indítványa, Doboz, tornaterem létesítése. (Dr. Kovács Zoltán jelentkezik.) Alelnök úr?
DR. KOVÁCS ZOLTÁN (Fidesz): Technikai javaslatom lenne, ha Erdős képviselő úr ebbe beleegyezik. Itt van jó néhány Erdős-javaslat, kiemelkedően jól dolgozott a képviselő úr, de azt szeretném megkérdezni, hogy van-e olyan, amit akár a kormány támogat, van-e olyan, amit esetleg a szocialista képviselők támogatnak. Mindenki rázza a fejét a kérdésre. Akkor egyben kellene szavazni róla. Fejlesztési csomag. (Erdős Norbert: Hozzájárulok.) Ez az én javaslatom, az elnök úr vezeti az ülést.
ELNÖK: Jó, akkor azt javaslom, hogy majd a maradék nagy csomaggal együtt szavazzunk róla. De szavazhatunk Erdős Norbert indítványairól. Akkor az itt lévő listán szereplő 34/1., 310/1., 310/2., 343/2., 463/1., 502/1., 502/2., 543/4., 543/5., 543/6., 592/1., 592/2., 599/1., 684/2., 684/3., 723/1., 754/1. és 838/1. pontot az előterjesztő nem támogatja.
ERDŐS NORBERT (Fidesz): Annyi, hogy az 502/2. számú Meggyes Tamásé.
ELNÖK: Bocsánat, tehát az 502/2. pont kivételével a fölsoroltakat az előterjesztő nem támogatja. És a bizottság támogatja-e? (Szavazás.) 13 igen. Ki nem? (Szavazás.) 14. Még éppen nem ment át. A bizottság nem támogatja.
Meggyes Tamás képviselő úr javaslatáról döntsünk most, 502/2. pont a 10-es főúttal kapcsolatban. A kormány nem támogatja, ezt írásban jeleztük. Érvelés, indokolás mellette? (Nincs jelentkező.) Szavazunk. Aki támogatja, kézfelemeléssel jelezze. (Szavazás.) 13 igen. A bizottság nem támogatja.
Bóka István képviselő úr javaslata, 891/1. pont, jelzőrendszeres házi segítségnyújtás. A kormány nem támogatja. Tudunk dönteni róla? (Nincs jelzés.) Kérem, aki támogatja, az kézfelemeléssel jelezze. (Szavazás.) Köszönöm szépen. Megállapítom, hogy a bizottság nem támogatja.
1043/2. pont, Bóka Istváné, bejáró. Ez egy érdekes kérdés, mert legutóbb abban maradtunk valahol, hogy ezt érdemes megfontolni. A kormány támogatja-e?
DR. VARGA SÁNDOR (Pénzügyminisztérium): Nem.
ELNÖK: Van-e valamilyen elképzelés ebben a témakörben, hadd érdeklődjek? (Nincs jelzés.) Úgy látom, hogy még nincs. Mások is kezdeményeznek ilyet, hasonló javaslat van, most még nincs itt. Az első körben ez semmiképpen nem megy át. Dönt a bizottság az 1043/2. pontról. Aki támogatja, kézfelemeléssel jelezze. (Szavazás.) Megállapítom, hogy a bizottság nem támogatja.
1077/1. pont, Jauernik és Farkas javaslata. A 14. mellékletben van, itt az előirányzat eltérhet, nyitott kasszával kapcsolatban van. Ne legyen nyitott kassza, azt javasoltuk képviselőtársammal. A kormány nem támogatja. Van-e ezzel kapcsolatban kérdés? (Dr. Kovács Zoltán jelentkezik.) Alelnök úré a szó.
DR. KOVÁCS ZOLTÁN (Fidesz): A kontrárió következik, hogy eddig ezzel ellentétes mozgások voltak, tehát ezt korlátozni kívánja ez a javaslat. Ez egy nyitott kassza volt, dőlt bele a lé, úgy tűnik, és ezt kívánja a kormánypárti képviselői javaslat korlátozni. Jól értem-e?
ELNÖK: Varga úré a szó.
DR. VARGA SÁNDOR (Pénzügyminisztérium): Azt, hogy dőlt belé a lé, nem tudom, a beruházás nem úgy halad még, hogy olyan nagyon dőljön a lé, de pont ezért, mert vannak műszaki elmaradások és ezért a pénzbeli kifizetés is késlekedik, nem lenne helyes, ha a felülről nyitottság megszűnne. Plusz van egy olyan érv is, hogy az Európai Unióval megkötendő szerződésig nekünk kell megelőlegezni a folyamatban lévő kifizetéseket addig, ameddig az Európai Unió nem fizet. Magyarul akár év közben is túlléphetjük ezt az összeget, emiatt is, ami majd visszapótlásra kerül, amikor megszületik a szerződés. Tehát ez a két ok indokolja, hogy nem volna szabad támogatni ezt az indítványt.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Egyetértek azzal, hogy ilyen év közbeni túllépés mehessen. Az nem lenne jó, ha itt a tényleges megvalósításnál más lenne az elszámolás. (Dr. Varga Sándor: Az is nagyon lényeges.) Ha lesz egy olyan módosító javaslat, akkor természetesen ehhez nem fogok ragaszkodni, tehát ami azt a problémát oldja meg, amiről mindnyájan gondolkodunk. Amíg nem látom ezt a javaslatot, addig ezt nem szeretném visszavonni. (Gy. Németh Erzsébet jelentkezik.) Gy. Németh Erzsébet képviselő asszonyé a szó.
GY. NÉMETH ERZSÉBET (MSZP): Köszönöm szépen. Annyit szeretnék elmondani, hogy a 4-es metróról törvény rendelkezik, és abban van egy nagyon-nagyon fontos kitétel, mégpedig az, hogy az eredetileg jóváhagyott, törvény által szabályozott költségekhez képest minden túllépés a Fővárosi Önkormányzatot terheli. Tehát még ha azokra az áthidaló forrásokra esetleg szükség is van, azért nagyon bízom abban, hogy minél hamarabb eldől ez az uniós pályázat, ebben az ügyben tehát kiderül, hogy a 4-es metróra milyen uniós források kerülnek finanszírozásra. Azt gondolom, hogy ezt a módosító indítványt most ne támogassuk.
ELNÖK: Bízok benne, hogy lesz olyan módosító javaslat, itt segítséggel készül, ami megoldja ezt a problémát. (Gulyás József jelentkezik.) Gulyás József képviselő úré a szó.
GULYÁS JÓZSEF (SZDSZ): Tisztelt Elnök Úr! Szerintem a Pénzügyminisztérium álláspontja elég konkrét volt és egyértelmű. Én arra kérem a kormánypárti képviselőket, hogy ezt a módosító javaslatot ne támogassák.
ELNÖK: Köszönjük az észrevételt. Van-e további hozzászólás? (Nincs jelentkező.) Ha nincs, akkor tudunk dönteni. Kérdezem a bizottságot, támogatja-e az 1077/1. pontot. (Szavazás.) 14 igen. Ki nem? (Szavazás.) 12. A bizottság ezt támogatja, de természetesen bízok benne, hogy megfelelő megoldást tartalmaz, és nem sértjük senkinek az érdekét meg törvényt se.
Tisztelt Bizottság! Most szavazunk a táblázat fejlécében felsoroltakról, nem olvasom föl, mindenki előtt ott van. A kormány nem támogatja. (Dr. Kovács Zoltán jelentkezik.) Alelnök úr?
DR. KOVÁCS ZOLTÁN (Fidesz): Az előterjesztő nem ért egyet ezzel a két és fél sorral, amiről az elnök úr beszélt. Ebben van négy szocialista módosító javaslat, a 2/1., 4/1., a 666/1. és az 1043/1. A többi fideszes vagy ellenzéki módosító javaslat. Szeretném megkérdezni a munka egyszerűsítése céljából, hogy a négy szocialista javaslatot támogatják-e. Nevezetesen Tóth, Török, Szabados, Winkfein, turisztikai célelőirányzat 5 százalékát ifjúsági célra kell fordítani, tehát ezt megpántlikázza, nincs bent több pénz, csak az elosztás módja van. Van a 4/1-es, Szabó Lajos. 1 millió forinttal kívánja megnövelni az önkéntes köztestületi tűzoltóságot. Van egy Almássy Kornél, bocsánat, véletlenül MSZP-snek aposztrofáltam az imént, ő pedig a gyógypedagógiai tankönyvellátás sajátos nevelési igényű gyerekek támogatását 141 millióról plusz 40 millióval kívánja megemelni. Van egy Jauernik-Farkas, az 1043/1. pont, az összefügg... (Elnök: Arról már szavaztunk.) Igen. Ez a "bejáró" történet egyébként, a bejáró 100-ról 115-re, illetve a társulás által fenntartott intézmény 80-ról 92-re. (Elnök: Ez tévesen szerepel.) Ez tévesen szerepel?
ELNÖK: Alelnök úr akkor ezekről külön szavazást kér, ez az utolsó ebbe a sorba tévesen került bele, mert ez összefüggött a 34/1. ponttal. Ezekről szavazzunk külön? (Dr. Kovács Zoltán: Ezekről szavazzunk külön, a többit meg tudjuk szavazni egyben.) Jó, tehát külön szavazunk a 2/1-ről, a 4/1-ről, és a 666/1-ről. A kormány egyiket se támogatja. Alelnök úr elmondta mindet, hogy miről szólnak a javaslatok. (Erdős Norbert jelentkezik.) Erdős Norbert képviselő úré a szó.
ERDŐS NORBERT (Fidesz): Itt a 4/1-esről kérnék indokolást.
ELNÖK: Pillanat, lezárjuk ezt a kört, alelnök úrét, ezt leszavazzuk, és utána bármelyikről dönthetünk. A 2/1. pontról szavazunk először. Kérdezem a bizottságot, támogatja-e. (Nincs jelzés.) A bizottságunk egyharmada sem támogatja.
A 4/1. pontról van szó. Tehát a 4/1. pontról egy indokolást? (Erdős Norbert: Igen.) A 4/1. pontnál vagyunk. Indokolást kér képviselő úr.
DR. VARGA SÁNDOR (Pénzügyminisztérium): Amikor a kormány látta ezt a módosító indítványt, akkor egy formai hibát fedezett fel, tehát nem a céllal nem ért egyet egyelőre, továbbra is vizsgálja a célt, de ez formai hibás, hiszen az 5. mellékletben nincs végigvezetve ennek a következménye. Ezért jelenleg nem támogatható.
ELNÖK: Köszönjük szépen. Szeretném fölhívni a figyelmet, hogy egy nem kapcsolódót, hanem sima módosító javaslatot a bizottság támogatott a köztestületieknél, és nem is ekkorával, hanem nagyobb összeggel támogatta. Továbbra is fenntartom, hogy az a jobb javaslat. A 4/1. pontról szavazunk. Aki támogatja? (Nincs jelzés.) Megállapítom, hogy a bizottság egyharmada sem.
666/1. pont. Egy indokolást hadd kérjünk róla. Ez az ajánlástervezet 72. oldalán szerepel, Oktatási Minisztériumnál plusz 40 millió forintot... (Dr. Varga Sándor: Ez a Millenáris Park?)
DR. KOVÁCS ZOLTÁN (Fidesz): Gyógypedagógiai tankönyvellátás sajátos nevelési igényű gyerekek támogatására. Dologiból vesz el.
ELNÖK: Almássy Kornél.
DR. VARGA SÁNDOR (Pénzügyminisztérium): Pillanat. Valószínűleg a lábával van baj.
ELNÖK: A 218/1-ben van a lába.
DR. VARGA SÁNDOR (Pénzügyminisztérium): Nagyon-nagyon rossz helyre nyúlt Almássy úr. A kormányzati kommunikációs pénznek rettenetesen megnyirbálná a céljait, ha ezzel csökkenne a pénz.
ELNÖK: Köszönjük szépen. Tehát a 666/1. pontnál voltunk, indokolás elhangzott. Kérdezem a bizottságot, hogy támogatja-e. (Szavazás.) A bizottság támogatja.
Tisztelt Bizottság! Most arról szavazunk, ami még fönnmaradt ebben a 2,5 sorban van. Kérdezem, hogy a bizottság támogatja-e ezeket a javaslatokat. A kormány nem támogatja. (Szavazás.) Megállapítom, hogy a bizottság támogatja.
Tisztelt Bizottság! A Pénzügyminisztérium és az Önkormányzati Minisztérium készített néhány olyan módosító javaslatot, amelynek a benyújtását kezdeményezem. Az asztalon megtalálható. Reméljük, hogy ilyen sorban van. Onnan találják meg képviselőtársaim, hogy ez önkormányzati bizottsági fejléccel van. Három ilyen van előttünk. Az egyik a 6. mellékletre terjed ki. (Gy. Németh Erzsébet távozik az ülésről.) Ebben a módosító javaslatban szeretnénk megoldani, hogy az úgymond legszegényebb önkormányzatoknál a várható jelentős villamosenergiaár-növekedésből adódó kiadási többlet ellentételezésre kerüljön. Ezt azt jelenti, hogy az önhikiben a korábbi gyakorlattól eltérően egy magasabb összeget, majdnem teljes egészében az árnövekedésből adódó költségnövekedést elismernénk bázisként, és azon önkormányzatoknál, amelyek nem önhikisek, de azon a határon vannak, hogy ez az árnövekedés már átbillenti őket, egy elkülönített formában tulajdonképpen ők is önhikisek lesznek, és megkapják a villamosenergiaár-növekedésből adódó többletkiadás ellentételezését. Ennek annyi szépséghibája van, hogy láthatóan ez az 500 millió forint nem biztos, hogy elégséges lesz, de ez egy felülről nyitott kassza, jelezni szeretném a képviselőtársaimnak, mielőtt ezt támadnák.
Varga úr, nem tudom, hogy kell-e elmondani valamit még hozzá.
DR. VARGA SÁNDOR (Pénzügyminisztérium): Köszönöm szépen, én kimerítőnek éreztem az elnök úr elmondását.
ELNÖK: Van-e kérdés, vélemény ezzel kapcsolatban? (Nincs jelentkező.) Akkor kérdezem a bizottságot, be kívánja-e nyújtani ezt a javaslatot. (Szavazás.) Megállapítom, hogy a bizottság úgy döntött, hogy ezt az indítványt benyújtja.
A következő indítvány legyen a törvényjavaslat 4. § (4) bekezdésének a kiegészítése, illetve hogy az 5. melléklet 26. ponttal egészüljön ki, ez a 40 milliárd kerüljön át a miniszterelnöki fejezetből ide a fejezetbe. Ennek megint az az egy szépséghibája, amint a héten elhangzott érdekegyeztető fórumon, már nagyobb a kormány ajánlata, mint a 3,5 plusz 1. Ez a 40 milliárd fölülről nyitott, ugye jól értjük?
DR. VARGA SÁNDOR (Pénzügyminisztérium): Igen, ott van, szerepel az 1. pontban, hogy a céltartalékból évközi átcsoportosításra mód nyílik.
ELNÖK: Nem helyből felülről nyitott, hanem egy átcsoportosítás után nyitott, azért ez egy szigorúbb feltétel. Így első körben ez egy jó módosító javaslat, de úgy látom, hogy a második körben ezen még kell majd dolgoznunk. Kérdezem a bizottságot, be kívánja-e nyújtani ezt, hogy az önkormányzati fejezet növekedjen meg ezzel a 40 milliárddal. Aki igen, az kézfölemeléssel jelezze. (Szavazás.) Megállapítom, hogy a bizottság úgy döntött, hogy beterjeszti ezt a javaslatot.
A következő, a harmadik egy egyszerű dolog, szombathelyi színházzal kapcsolatos. Pál Tibor képviselő úré a szó.
PÁL TIBOR (MSZP): Köszönöm szépen. Abszolút nem tartom fel a bizottságot, csak szeretném jelezni, hogy a múltkor elfogadtuk, hogy a Fenyár Kht., a Ferencváros ilyen néven szerepel, hogy pontosan művelődési ház néven, és itt még a régi néven szerepel. Nem tartalmi, csak jelzem.
ELNÖK: Varga urat kérjük válaszadásra.
DR. VARGA SÁNDOR (Pénzügyminisztérium): Van erre egy másik módosító már, majd az a második körös fordulóban jön, elkészítettük, de még nem került ide az asztalra.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Van-e ezzel kapcsolatban kérdés, vélemény? (Nincs jelentkező.) Ha nincs, akkor arról kell döntenünk, hogy beterjeszti-e a bizottság. Aki egyetért, kézfelemeléssel jelezze. Szerintem a szombathelyi színház jó lesz mindenkinek. (Szavazás.) Köszönöm szépen. Megállapítom, hogy a bizottság úgy döntött, hogy beterjeszti.
Tisztelt Bizottság! Most van egy másik csomag előttünk, amelyről nem kell döntenie a bizottságunknak, viszont aki érdeklődik az önkormányzati költségvetés alakulásával kapcsolatban, az láthatja, hogy a holnap délutáni költségvetési bizottsági ülésen milyen, önkormányzatokat érintő módosító javaslatok kerülnek beterjesztésre. Ezeket a javaslatokat azért nem tudjuk most benyújtani a Házhoz, mert ennek olyan lába van, amelynek módosítására csak a Költségvetési bizottság tehet javaslatot. Sorrendben megkérném Varga urat, mondja el röviden, hogy mi a csomag tartalma.
DR. VARGA SÁNDOR (Pénzügyminisztérium): Ezeknek a forrása általános tartalék, és úgy, ahogy mondja elnök úr, általános tartalékra csupán a Költségvetési bizottság nyújthat be a Házszabály szerint módosító indítványt. Viszont azt gondoltuk elnök úrral, hogy az Önkormányzati bizottság lássa, hogy milyen tartalmú ez az indítvány, a legvastagabb csomag 9,3 milliárd forintról szól. A 9,3 milliárd forint jó része, döntő része a mutatószám-felmérés eredménye, és azon belül is a többcélú kistérségi társulásoknál a feladatmutatók fölmérése alapján szükséges többlet annak érdekében, hogy a fajlagos összeg ne csökkenjen. Amikor a költségvetés előterjesztéséről, általános vitájáról beszéltünk, akkor jeleztem, hogy a kormánynak az a szándéka, hogy ha itt meglódulnak a feladatok a kistérségi társulásban, akkor vállalja, hogy nem nyúl a fajlagos összegekhez, hanem a mutatószám-bővülés forrását garantálja. Ez 8,5 milliárd forint többletforrást eredményezett a felmérés alapján.
A 9,3 milliárd forintból 500 millió forint művészetoktatási célt szolgál, belvízelvezetés idei feladatainak a folytatására szintén 500 millió forint szolgálna, és a közoktatási teljesítménymotivációs alap 400 millió forintos emelését teszi még lehetővé ez a legvastagabb csomag.
Ebben a csomagban értelmező, kiegészítő, pontosító rendelkezések is megjelennek. Azon túl olyan feladatoknál, mint az Arany János program, kollégiumi lakhatási normatíva, napközi foglalkoztatáshoz kapcsolódó normatíva, egy enyhe emelésre is sor kerül, a közoktatási teljesítménymutatóba beépültek a művészetoktatás, napközi, kollégium, és a beépüléskor úgy látszott, a mutatószám-felmérésnél derül ki igazán, hogy valamennyire sérültek ezek a feladatok. A közoktatási teljesítménymutató némileg kevesebb forrást visz, mint a korábbi fajlagos összeg, ezek korrekciójára is sor kerül ennek a csomagnak a keretében, valamint arra is, hogy a személyi jövedelemadó még több lett, mint amekkorával számoltunk a költségvetési törvényjavaslat előterjesztésekor, ez további 1 milliárd forint a személyi jövedelemadóban és 1 milliárd forint mínusz a normatívákban. Összefoglalóan tehát a legvastagabb csomag erről szólna.
Ezen kívül van egy másik 50 millió forintos javaslat a szombathelyi színházzal, a szombathelyi színház tudniillik két forrásból állna össze, egyrészt belülről, amit a bizottság látott, az önhiki kettőből, hogy egyszerűen fogalmazzak, a másik forrása általános tartalék, és az általános tartalék 50 millió forintja is külön jelenik meg.
Még van egy 100 millió forintos, szintén színházzal összefüggő csomag, amelynek szintén általános tartalék a forrása. Néhány színházi rekonstrukció révén keletkeztet feszültséget az, hogy drágább a működtetése a rekonstrukció után a színházaknak, és ezt próbálja a helyére tenni egy 100 millió forintos csomag. Ezek egészítik ki még az elmondottakat. Összesen 9 milliárd 950 millió forinttal bővül az önkormányzatok támogatása ezek révén. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönjük szépen a tájékoztatást. Tehát erről nem kell döntenünk, viszont szerintem segíti a költségvetésben való eligazodást. Konkrétan Varga úr nem mondta, de ebből most már látszik, hogy a többcélú kistérségi társulás működtetésére a beterjesztett 19,6 milliárd helyett, hogy ezek a normatívák megmaradhassanak, ehhez 28 milliárd forintot meghaladó összeget kell fordítani a költségvetésből. Tehát az irány mellett látható a mögötte levő pénz is most már.
Van-e ezzel kapcsolatban kérdés? (Vigh László jelentkezik.) Vigh képviselő úr?
VIGH LÁSZLÓ (Fidesz): Elnök úr említette a többcélú társulásokat. Érdeklődöm, hogy az indításhoz nem kívánt-e a kormány segítséget nyújtani, tehát hogy az új társulások létrejöttek, székhellyel kell hogy rendelkezzenek, irodával, és most erre nincs külön elkülönített pénz. Most Pacsa térségéről beszélek, például ott egy kicsit gond, mert kistelepülések álltak össze, húsz kistelepülés, és sajnos nincs most forrás arra a költségvetésben, hogy ezek el tudjanak indulni, tehát irodát tudjanak kialakítani, felszerelni. Milyen megoldást tudnának javasolni?
ELNÖK: Peresztegi úr?
PERESZTEGI GERGELY (Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium): A kistérségi lehatárolás megváltoztatását alapvetően a települések kezdeményezték. Nyilván tudom, hogy a válasz egy kicsit cinikus, de erre azért gondolni kellett akkor, amikor a kistérségi lehatárolás megváltoztatásával új kistérség megalakítását kezdeményezték, hiszen úgy gondolták, hogy így, ezen formában hatékonyabban tudják ellátni a feladataikat, mint a korábbi kistérség részeként. Ugyanakkor azért az a forrás, amelyet az általános feladatok támogatása keretében a költségvetés biztosít, lehetőséget ad arra is, hogy ne csak működtetést, hanem egy bizonyos fejlesztési szükségletet is megvalósítsanak az új kistérségben megalakuló többcélú társulások. Nyilván ennek egy része fejlesztési szükségletként merül föl, és ha nem elegendő ez a forrás, tudom, hogy ez megint kicsit cinikus, de akkor a településeknek is azért hozzá kell járulni, hogy a kistérségi társulás működtetése zavartalan legyen.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Van-e további kérdés? Lezárhatjuk, képviselő urak? (Nincs jelzés.) Úgy látom, hogy igen. Tisztelt bizottság! Tehát erről nem kell döntenünk. Ezt láttuk. Köszönjük szépen a tájékoztatást.
Kérdezem a bizottságot, van-e valakinek tudomása olyan indítványról, amelyről nem szavaztunk, de szavazni kellett volna. (Nincs jelentkező.) Ha nincs, akkor köszönöm a közreműködést, a napirendet lezárom. A jövő héten kedden délelőtt szavaz a parlament a költségvetéshez benyújtott módosító javaslatok első fordulójáról, tehát ott kerül sor a döntésre.
Egyebekre áttérünk. Jelzem képviselőtársaimnak, hogy a bizottságunknak hétfőn 12 órakor ülést kell tartania, ahol az előzetesen már jelzett két módosító javaslatcsomagot fogjuk megtárgyalni. Van-e másnak bejelentenivalója? (Nincs jelentkező.) Nincs. Köszönöm szépen a közreműködést. A mai ülést berekesztem. További jó munkát kívánok mindenkinek!
(Az ülés befejezésének időpontja: 15 óra 55 perc)
|
Jauernik István |
Jegyzőkönyvvezető: Földi Erika