ÖTB-29/2007.
(ÖTB-49/2006-2010.)
az Országgyűlés Önkormányzati és területfejlesztési bizottságának
2007. november 28-án, szerdán, 10 órakor
a Képviselői Irodaház II. számú tanácstermében
megtartott üléséről
Tartalomjegyzék
Helyettesítési megbízást adott*
A határozatképesség megállapítása*
Egyes önkormányzatokat érintő törvények módosításáról szóló törvényjavaslat (T/4222. szám)*
(Kapcsolódó módosító javaslatok megvitatása)*
Egyes munkaügyi tárgyú törvények módosításáról szóló törvényjavaslat (T/4304. szám)*
(A bizottság feladatkörébe tartozó kapcsolódó módosító javaslatok megvitatása)*
Az egészségbiztosítási pénztárakról és a kötelező egészségbiztosítás természetbeni ellátásai igénybevételének rendjéről szóló törvényjavaslat (T/4221. szám)*
(A bizottság feladatkörébe tartozó módosító javaslatok megvitatása)*
A helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat (T/4320. szám)*
A költségvetési felelősségről és a Törvényhozási Költségvetési Hivatalról szóló törvényjavaslat (T/4319. szám)*
A Magyar Köztársaság Alkotmányáról szóló 1949. évi XX. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat (T/4318. szám)*
Romhányi Balázs (Pénzügyminisztérium) szóbeli kiegészítése*
Varga Sándor (Pénzügyminisztérium) szóbeli kiegészítése*
Varga Sándor (Pénzügyminisztérium) reflexiói*
Romhányi Balázs (Pénzügyminisztérium) reflexiói*
Döntés a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat (T/4320. szám) általános vitára való alkalmasságáról*
Döntés a költségvetési felelősségről és a Törvényhozási Költségvetési Hivatalról szóló törvényjavaslat (T/4319. szám) általános vitára való alkalmasságáról*
A Magyar Köztársaság Alkotmányáról szóló 1949. évi XX. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat (T/4318. szám)*
(Az Önkormányzati és területfejlesztési bizottság önálló indítványa)
(Kapcsolódó módosító javaslatok megvitatása)
(Előterjesztőként)
(Általános vita)
(Első helyen kijelölt bizottságként)
(Általános vita)
(Általános vita)
(A bizottság feladatkörébe tartozó módosító javaslatok megvitatása)
(A bizottság feladatkörébe tartozó kapcsolódó módosító javaslatok megvitatása)
(A bizottság feladatkörébe tartozó kapcsolódó módosító javaslatok megvitatása)
Elnököl: Jauernik István (MSZP), a bizottság elnöke
Dr. Kovács Zoltán (Fidesz), a bizottság alelnöke
Balogh József (MSZP), a bizottság alelnöke
Szabó György (MSZP), a bizottság alelnöke
Ecsődi László (MSZP)
Gy. Németh Erzsébet (MSZP)
Pál Tibor (MSZP)
Papp József (MSZP)
Varju László (MSZP)
Dr. Bőhm András (SZDSZ)
Dr. Bóka István (Fidesz)
Erdős Norbert (Fidesz)
Dr. Ódor Ferenc (Fidesz)
Hock Zoltán (MDF)
Helyettesítési megbízást adott
Dr. Balogh László (MSZP) Jauernik Istvánnak (MSZP)
Dr. Buzás Péter (MSZP) Balogh Józsefnek (MSZP)
Gy. Németh Erzsébet (MSZP) megérkezéséig Papp Józsefnek (MSZP)
Dr. Ipkovich György (MSZP) Varju Lászlónak (MSZP)
Dr. Mester László (MSZP) Pál Tibornak (MSZP)
Sós Tamás (MSZP) Szabó Györgynek (MSZP)
Warvasovszky Tihamér (MSZP) Ecsődi Lászlónak (MSZP)
Gulyás József (SZDSZ) Dr. Bőhm Andrásnak (SZDSZ)
Dr. Bóka István (Fidesz) megérkezéséig Dr. Kovács Zoltánnak (Fidesz)
Tasó László (Fidesz) Erdős Norbertnek (Fidesz)
Dr. Tilki Attila (Fidesz) Hock Zoltánnak (MDF)
Nógrádi László (KDNP) Dr. Bóka Istvánnak (Fidesz)
Deák László tanácsos (Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium)
Hopka Viktória osztályvezető (Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium)
Pintérné dr. Vígh Ilona főosztályvezető-helyettes (Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium)
Dr. Petrovics Zoltán tanácsos (Szociális és Munkaügyi Minisztérium)
Romhányi Balázs főosztályvezető-helyettes (Pénzügyminisztérium)
Varga Sándor főosztályvezető (Pénzügyminisztérium)
Dr. Jászberényi Éva (Egészségügyi Minisztérium)
(Az ülés kezdetének időpontja: 10 óra 15 perc)
JAUERNIK ISTVÁN (MSZP), a bizottság elnöke, a továbbiakban ELNÖK: Jó napot kívánok! Tisztelettel köszöntöm az önkormányzati és területfejlesztési bizottság mai ülésén megjelent hölgyeket, urakat, köszöntöm a bizottság tagjait. A bizottság ülését megnyitom.
A határozatképesség megállapítása
A bizottságunk határozatképes, kilenc képviselőtársunk személyesen van jelen, nyolc képviselőtársunk pedig megbízást adott a helyettesítésére.
Tisztelt Bizottság! A képviselőtársaim írásban megkapták a mai ülés napirendi pontjaira tett javaslatomat. Más javaslat nem érkezett, így ezt teszem föl szavazásra. Aki egyetért azzal, hogy a mai munkánkat ennek megfelelően végezzük, kérem, kézfelemeléssel jelezze! (Szavazás.) Köszönöm szépen. Megállapítom, hogy a bizottságunk így elfogadta a mai ülés napirendi pontjait.
Egyes önkormányzatokat érintő törvények módosításáról szóló törvényjavaslat (T/4222. szám)
(Kapcsolódó módosító javaslatok megvitatása)
Elsőként a bizottságunk megtárgyalja az egyes önkormányzatokat érintő törvények módosításáról szóló T/4222. törvényjavaslat kapcsolódó módosító javaslatait. Mint ismert, a bizottságunk nyújtotta be az önálló indítványt, tehát előterjesztői minőségben kell eldöntenünk a módosítókról való döntést. Köszöntöm a bizottsági ülésünkön megjelent Deák László tanácsos urat és Hopka Viktória osztályvezető asszonyt. Úgy látom, hogy ketten képviselik most a minisztériumot. Láttam még Vígh Ilonát is, de ő a hátsó sorban foglalt helyet.
Tisztelt Bizottság! Az ajánlástervezet előttünk van. A legutóbbi ülésen is komolyan megvitattuk ezt az alkotmányos és kétharmados Ötv. módosító javaslatait. Nyolc módosító javaslatról kell döntenünk. Mielőtt elkezdjük a javaslatokról való tárgyalást, azt szeretném jelezni a képviselőtársaimnak, hogy úgy kell előkészítenünk a jövő heti szavazásra a törvényjavaslathoz érkezett módosító javaslatokat, hogy tartsuk meg azt a lehetőséget is, hogy ha az alkotmány módosítása realizálódik, akkor tudunk egy szigorúbb Ötv. szabályt hozni, amely az 500 alatti lakosú települések körjegyzőségére vonatkozik. Ha ez nem valósul meg, akkor legyen lehetősége egy olyan módosításra, amely csak a lazítás irányába mozdul el.
Ennek figyelembe vételével az 1. ajánlási pontban dr. Gyenesei István és dr. Buzás Péter képviselő urak javaslata szerepel. Ez az enyhébb változatot mondja, mert nincs benne, hogy 1000-nél kevesebb, de 500-nál több. Ez a "de 500-nál több" kitétel nincs benne, így az 500-nál kevesebb lakosú településeknél is megmarad az a jelenlegi szabály, hogy bizonyos esetekben önálló hivatalt hozhatnak létre. A módosító javaslat többi pontjai pontosító jellegűek, azok már a múlt héten is megjelentek. Múlt héten is tárgyaltunk arról, hogy az "egymáshoz közel fekvő", kicsit nem jogszabályba illő megfogalmazás helyett az egymással határos, illetve olyan, ahol a közigazgatási területet csak egy település közigazgatási területe választja el. A lényege ez. Nekünk előterjesztői álláspontot kell kialakítani. Mielőtt ezt kialakítjuk, hallgassuk meg az ÖTM álláspontját.
HOPKA VIKTÓRIA osztályvezető (Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium): Jó napot kívánok! Egyelőre valóban csak a tárca álláspontját tudjuk mondani, ugyanis a kormány még nem tárgyalt az anyagról. A tárca az 1. ajánlási pontot nem támogatja.
ELNÖK: Köszönjük szépen. Valószínű majd a szigorúbbat tartja szakmailag indokoltnak a tárca. Van-e kérdés, vélemény ezzel kapcsolatban? Ódor képviselő úré a szó.
DR. ÓDOR FERENC (Fidesz): Köszönöm, elnök úr. A kérdésem az, hogy a kimutatások alapján hány önkormányzatot érinthet ez, ha van ilyen szám. Ha nincs, akkor majd utána még kérdezek. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Van-e további kérdés? (Nincs jelentkező.) Ha nincs, akkor válaszadásra átadom a szót.
DEÁK LÁSZLÓ tanácsos (Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium): Köszönöm szépen a szót. 62 önkormányzat jelen pillanatban.
ELNÖK: Köszönjük szépen. Az egyéb pénzügyi ösztönzők miatt lehet, hogy ez 2008. január 1-től minden valószínűség szerint nem nő, hanem csökken, de ez az önkormányzatok döntésétől függ. Van-e további kérdés? Szabó alelnök úré a szó.
SZABÓ GYÖRGY (MSZP): Köszönöm szépen. Az elnök úr úgy fogalmazott, hogy a tárca a szigorúbb álláspontot fogja majd támogatni. Az eredeti szövegben az van, ami kikerülne a módosítás révén, hogy "egymáshoz közel fekvő". Lehet azt definiálni pontosan, hogy mi az, hogy "egymáshoz közel fekvő", és ez valóban szigorúbb? Én nem úgy érzékelem. Ez egy kicsit gumifogalom, mert hogy mi a közel és mi a távol, adott esetben megítélés kérdése, mondhatnám azt is, hogy szubjektív megítélés kérdése is lehet. Én ezt inkább lazábbnak érzem, mintsem szigorúbbnak, hiszen a módosító javaslat meglehetősen taxatíve kimondja, hogy kik kerülhetnek egy körjegyzőzésbe. Jól érzékelem?
ELNÖK: Mielőtt a válaszadásra visszaadnám a szót, valószínűleg célszerű a 2-es ajánlási pontot is megnézni, mert ez tulajdonképpen ugyanaz a változat, csak az 500-nál több kitétel nem lenne kivéve a törvényjavaslatból. Ez a szigorúbb. A másik részében az "egymáshoz közel fekvő" megfogalmazás átalakítása mind a kettőben szerepel, tehát én a szigorúbbat csak az 500 alatti körre értettem. Kovács alelnök úr kért szót.
DR. KOVÁCS ZOLTÁN (Fidesz): Azt kérdezném meg, amire Szabó alelnök úr is utalt. Akár benn marad az "egymáshoz közel fekvő", akár nem, illetve az a) pontot kérdezném, a (2) bekezdést a 2-es ajánlási pontnál, mert az 1-es ajánlási pontnál ez kikerül, hogy "az ellátandó feladat nagyságrendje, illetve a település földrajzi fekvése indokolja. Mert az, hogy a képesítési követelménynek megfelelő jegyzőt nevez ki, az egy jus strictum alapján álló kitétel. A másik kettőről ki fog dönteni, a közig. hivatal, az ÖTM, vagy ki bírálja el, ki dönt erről? Ez is egy izgalmas kérdés egyébként.
ELNÖK: Van-e még további kérdés? (Nincs jelentkező.) Mégis csak köszöntjük az asztalnál Pintérnét. Átadom a szót a kérdésekre adott válasz céljából.
PINTÉRNÉ DR. VÍGH ILONA főosztályvezető-helyettes (Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium): Jó napot kívánok! Tisztelettel köszöntök mindenkit. Itt tulajdonképpen két párhuzamos dologról van szó. Egyrészt az egymáshoz közeliség a jogalkalmazás, a joggyakorlat során okozott problémát, és ezért merült fel annak az igénye, hogy a norma szövegéből ez a meghatározás kikerüljön, pontosan azért, mert azokban az esetekben, amikor kisebb települések nem tudtak körjegyzőséget alakítani, akkor életbe lépett az Ötv. 103. § alapján a közigazgatási hivatal vezetőjének azon jogosítványa, hogy kijelölje ezeket a településeket, és kijelölje azt, hogy körjegyzőségbe befogadják, vagy ellenkezzenek abban az esetben, ha nem akartak egyes települések befogadni olyan anyagi problémákkal, költségvetési nehézséggel küzdő településeket, amelyek a közös működés során esetleg az ő működésüket is nehezítette. Abban az esetben, amikor kijelölésre került sor, akkor a földrajzi fekvés volt az, amely iránymutatásként szolgálhatott a közigazgatási hivatal vezetőjének. Nevezetesen, az "egymáshoz közel fekvő" a hétköznapi életben is megítélés kérdése, de körülbelül mindenki azonos mértékkel gondolja, hogy ha mondjuk légvonalban három vagy négy kilométerre van a másik település, az minősíthető egymáshoz közel fekvő településnek.
Abban az esetben viszont, amikor bizonyos közfeladatokat, közszolgáltatásokat, államigazgatási feladatokat el kell látni, az állampolgárnak el kell jutnia a hivatalba az ügyeit intézni, akkor vizsgálni kellett azt, hogy ez a hétköznapi értelemben egymáshoz közel fekvő két település a gyakorlatban valóban könnyen megközelíthető-e. Nevezetesen, van-e olyan tömegközlekedési eszköz, van-e olyan kiépített közúti vagy vasúti hálózat, amely a közvetlen megközelítést biztosítja, és lehetővé teszi, hogy az állampolgár belátható időn belül eljusson a hivatalba, és tudja az ügyeit intézni. Volt olyan település például Békés megyében, ahol éveken keresztül nem tudta a település elérni azt, hogy valamely mellette lévő, vele határos település befogadja, kijelölésről viszont azért nem tudott a közigazgatási hivatal gondoskodni, mert a légvonalban közel lévő település közúton 70 kilométer távolságot jelentett, és többszöri átszállást okozott az ügyfélnek. Ebből a problémából adódóan merült föl az, hogy valamilyen normatív módon próbálja a jogalkotó szabályozni azt a problémát, hogy ilyen esetekben is lehetősége nyíljon a településnek becsatlakozni egy körjegyzőségbe.
Mi úgy ítéljük meg, hogy a bizottság által kidolgozott feltételek, amely a (2) bekezdésben a), b) és c) pontonként szerepelnek - új elem az a) és a c) pont - ennek a feladatnak próbálnak egyrészt eleget tenni, hogy bővítsék a feltételeket, másrészt pedig az (1) bekezdésben az egymáshoz közeliség helyett próbál az álláspontunk szerint is egy viszonylag könnyen kezelhető szituációt teremteni az által, hogy abban az esetben teszi lehetővé a körjegyzőség létrehozását, ha a két majdan körjegyzőséget alakító település között kizárólag egyetlen település közigazgatási területe található csak meg.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Van-e további kérdés? Kovács alelnök úr.
DR. KOVÁCS ZOLTÁN (Fidesz): Elnézést, én azt kérdeztem, hogy ki dönt ezekről a feltételekről. Akkor jól értem, hogy az új szabályozás szerint is a közigazgatási hivatal? (Dr. Bóka István megérkezik az ülésre.)
PINTÉRNÉ DR. VÍGH ILONA főosztályvezető-helyettes (Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium): A települések döntenek, ők ítélik meg, hogy ezeknek a feltételeknek megfelelnek-e, de ha a közigazgatási hivatal vezetője észleli, hogy úgy jött létre a körjegyzőség, úgy hozták létre a körjegyzőségi megállapodást, hogy nem felel meg a jogszabályi feltételeknek, akkor a törvényességi ellenőrzési jogkörében eljárva ezt természetesen észrevételezheti.
ELNÖK: Azt gondolom, hogy ez a válasz jó, tehát a települési önkormányzat képviselő-testülete eldönti, hogy ő úgy ítéli meg, hogy ez az önkormányzati törvényben levő követelménynek megfelel, akkor önálló hivatalt tart fönn, ha a közig. hivatal azt érzékeli, hogy ez nincs így, akkor meg tudja támadni, nem tudja megváltoztatni ezt a döntést. Azt gondolom, hogy az önkormányzati jogok itt helyen vannak, tehát ez egy elfogadható szabály. Az megkérdőjelezhető, illetve lehet olyan szabályozást is hozni, hogy az Ötv. ne szabályozza ezt az egész kérdést. Nem feltétlenül kell mindent ennyire részletesen szabályozni, de az egy más koncepciója az Ötv.-nek.
Van-e további kérdés? (Nincs jelentkező.) Az 1-es és a 2-es ajánlási pont fölött a vitát lezártuk. Mielőtt döntünk, még egyszer arra hívnám fel a figyelmet, hogy az én megítélésem szerint a 2. pont a ma hatályos alkotmánnyal ellentétes, ezért van bent a bizottságunknak az alkotmánymódosítása is, mert a 39. § (2) bekezdésénél azt az alkotmányos alapjogot, hogy a képviselő-testület hivatalt hoz létre, korlátozza az 500 alattiaknál ez a szabály. Megítélésem szerint ez egy szakmailag jó szabály, de ehhez szükséges az alkotmány. Ha ez nem valósul meg, akkor kell az 1. ajánlási pontban szerepelő ponthoz visszatérni a koherenciánál, ha úgy döntünk, amikor az egész (2) bekezdés elhagyását fogom javasolni, vagy akkor a (2) bekezdéshez ne nyúljunk hozzá, amely az alkotmánnyal szembe menne. Továbbra is hagyjuk meg azt a lehetőséget, hogy megy-e az alkotmánymódosítás. Jövő héten hétfőn ez a parlamentben ki fog derülni.
Ennek tudatában kérdezem, hogy az 1. ajánlási pontot a bizottság támogatja-e. A tárca álláspontja az volt, hogy ezt nem támogatja. (Szavazás.) Megállapítom, hogy a bizottság ezt nem támogatja, sima nemmel.
A 2. ajánlási pontról szavazunk. A tárca erről nem mondta el az álláspontját, de a vita során kiderült.
HOPKA VIKTÓRIA osztályvezető (Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium): Ezt támogatja a tárca.
ELNÖK: A tárca ezt támogatja. A bizottság támogatja-e? (Szavazás.) Ezt támogatja az előterjesztő.
A 3. pontban Gyenesei István, Buzás Péter és mások javaslata szerepel. Tulajdonképpen ez a c) pont minden áron történő elhagyását jelenti, az önhikire való utalás. Vígh képviselő úr is ugyanezt javasolja a 4. pontban, csak ő egy "illetve" szót bent hagyott, ezért nem annyira szép. A 3. pontról tárcaálláspontot kérünk.
HOPKA VIKTÓRIA osztályvezető (Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium): Nem támogatjuk.
ELNÖK: Tulajdonképpen ez megvalósul az előbb támogatott módosító javaslattal, tehát azt gondolom, hogy helyénvaló, ha a bizottság is így dönt. Kérdezem a bizottságot, hogy támogatja-e a 3-ast. (Szavazás.) Megállapítom, hogy a bizottság nem támogatja.
A 4. pontban Vígh László úr javaslata szerepel.
HOPKA VIKTÓRIA osztályvezető (Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium): A tárca nem támogatja.
ELNÖK: Benne van a 2-esben, amelyet támogattunk. A bizottságot kérdezem, hogy támogatja-e. (Szavazás.) Megállapítom, hogy a bizottság nem támogatja.
Az 5. ajánlási pontban egy jogtechnikai javaslat szerepel, egy "z" betű.
HOPKA VIKTÓRIA osztályvezető (Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium): Technikai jellegű kérdésem lenne, ugyanis a második sorban a "január 1-jei" és egy módosítás szerepel, és ezt a részt, a bázisévet követő január 1-jei szövegrészt egy korábban támogatott, Gegesy úr 4. számú módosítója már kiemelte a szövegből. A második részét, amely az 1-es számút kiveszi, tudnánk támogatni, csak nem tudom, hogy ha ezt most elfogadjuk, az hogyan érinti a korábban már támogatott módosító indítványt.
ELNÖK: Ez kodifikációs feladat, szerintem ezt rábízhatjuk a kodifikációra. Az a "z" betű biztos, hogy felesleges, a másik részét pedig mindkét módosító támogatásánál majd a koherenciánál kell helyre tenni.
HOPKA VIKTÓRIA osztályvezető (Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium): Akkor támogatható.
ELNÖK: Kérdezem a bizottságot támogatja-e. (Szavazás.) Megállapítom, hogy a bizottság támogatja.
A 6. ajánlási pontban szereplő indítvány.
HOPKA VIKTÓRIA osztályvezető (Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium): A tárca támogatja.
ELNÖK: Tisztelt Bizottság! Itt egy jogtechnikai pontosításon túl az eredeti 4-es ponthoz képest jelentős változást jelentő módosítás szerepel, konkrétan az, hogy az önkormányzati törvény 98. § (1) bekezdése és a 98. § (2) bekezdésének c) pontja veszítse hatályát. Ez a módosító javaslat megoldaná az Alkotmánybíróság által kifogásolt közigazgatási hivatal, megyei közigazgatási hivatal problémát. (Dr. Bőhm András megérkezik az ülésre.) Megítélésem szerint ez a két bekezdés igen fölöslegesen szerepel az önkormányzati törvényben. Ez a közigazgatási hivatal működésére vonatkozó, tehát mind a két bekezdés olyan, amely nem indokolt az önkormányzati törvényben. A tárca támogatta. Van-e kérdés? (Nincs jelentkező.) Természetesen mint benyújtó, tudom, hogy ehhez kétharmados többség kell, és amennyiben tudomásul veszem, hogy ma nincs ebben konszenzus, a problémát majd későbben kell megoldanunk.
Kérdezem a bizottságot, támogatja-e ezt a módosító javaslatot. (Szavazás.) Megállapítom, hogy a bizottság támogatja.
A 7. pontban Gyenesei és Buzás Péter képviselő urak javaslata szerepel.
HOPKA VIKTÓRIA osztályvezető (Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium): A tárca nem támogatja.
ELNÖK: A tárca nem támogatja. Van-e kérdés, vélemény? (Nincs jelentkező.) Ha nincs, szavazunk róla. (Szavazás.) Megállapítom, hogy a bizottság nem támogatja.
A 8. pontban Buzás Péter úr javaslata szerepel.
HOPKA VIKTÓRIA osztályvezető (Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium): A tárca támogatja.
ELNÖK: Van-e kérdés, vélemény? (Nincs jelentkező.) A bizottságot kérdezem, támogatja-e. Aki igen, kézfelemeléssel jelezze! (Szavazás.) A bizottság támogatja.
A végére értünk a módosító javaslatok megtárgyalásának, tisztelt bizottság. A múlt héten a mi bizottsági ülésünket követően a költségvetési bizottság nyújtott be megítélésem szerint kivétel nélkül jogtechnikai módosításokat. Az asztalon megtaláljuk a 4222/10. számú módosító javaslatot, amelynek 10 pontja van. Ezekről egyszerre kell hogy döntsünk. Kérdezem a tárcát. Úgy tudom, hogy a múlt héten a költségvetési bizottságban a tárca támogatásáról biztosította ezt a javaslatot. Egy megerősítést kérnék.
HOPKA VIKTÓRIA osztályvezető (Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium): Igen, ott kaptuk kézhez, tehát fél perc alatt néztük át, és támogattuk.
ELNÖK: Én is úgy látom, hogy tartalmi rész nincs benne. A tárca támogatja. (Pintérné dr. Vígh Ilona jelentkezik.) Egy pillanat!
PINTÉRNÉ DR. VÍGH ILONA főosztályvezető-helyettes (Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium): Elnézést kérek, egyetlen pontosításra szeretném felhívni a figyelmet. A költségvetési bizottság által összeállított javaslatban volt egy sajtóhiba, de ez már itt átvezetésre került. Azt a sajtóhibát utólag vettük észre, és annak kijavításával támogatja a tárca.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Tehát a tárca támogatja. A bizottság? (Szavazás.) A bizottság támogatja. Köszönöm szépen.
Most értünk a végére. Kérem a frakciókat, hogy az előbb lefolytatott vita alapján gondolják végig a majdani támogatást. Kétharmados törvényről van szó, akkor valósulhat meg, ha a parlament kétharmada támogatja. Arra szeretném fölhívni a figyelmet, hogy mindenképpen olyan törvényt fogadjunk el a parlamentben, amely megfelel a ma hatályos alkotmánynak. Köszönöm szépen a közreműködést. A napirendi pontot lezárom. Önöknek további jó munkát kívánok.
Rátérünk a következő napirendi pont tárgyalására. Azt látom, hogy a Pénzügyminisztériumból még nem érkeztek meg. A 2., 3. és 4. napirendi pont általános vitára való alkalmasságáról kell döntenünk, egy csomagról, amely a költségvetési felelősséggel kapcsolatos törvénymódosításokat, illetve egy új törvényt tartalmaz. Ehhez feltétlenül kell, hogy a Pénzügyminisztérium, az előterjesztő ideérjen. Jelezték, hogy a költségvetési bizottságban 9 órakor kezdődött ez a napirendi pont, ha végeztek, akkor azonnal jönnek.
Megnézzük, hogy tudunk-e másik napirendi pontot tárgyalni. (Rövid szünet.) A titkár úr nézi, hogy melyik napirendi ponthoz van a feltétel biztosítva. Az 5. napirendi pontnál, az egészségbiztosítási pénztárakról szóló törvénynél is más bizottságban vannak.
Tisztelt Bizottság! A 7. napirendi pont megtárgyalásának rendelkezésre áll a feltétele. Egyetértés van-e abban, hogy itt folytassuk? (A bizottság tagjai bólintanak.) Úgy látom, hogy igen.
Egyes munkaügyi tárgyú törvények módosításáról szóló törvényjavaslat (T/4304. szám)
(A bizottság feladatkörébe tartozó kapcsolódó módosító javaslatok megvitatása)
Soron következik az egyes munkaügyi tárgyú törvények módosításáról szóló T/4304. számú törvényjavaslat, a bizottság feladatkörébe tartozó kapcsolódó módosító javaslatok megvitatása. Köszöntöm a Szociális és Munkaügyi Minisztériumból...
DR. PETROVICS ZOLTÁN tanácsos (Szociális és Munkaügyi Minisztérium): Tisztelettel köszöntöm a bizottságot. Petrovics Zoltán vagyok a jogi főosztályról, jogi főreferens, tanácsos.
ELNÖK: Köszönöm szépen a bemutatkozást. Képviselőtársaim, a kiegészítő ajánlás tervezetét megtalálják az asztalon. Megkezdjük a szokásos menetrendben. Előre tisztázzuk, hogy tárca- vagy kormányálláspontot tud-e mondani.
DR. PETROVICS ZOLTÁN tanácsos (Szociális és Munkaügyi Minisztérium): Tárcaálláspontot.
ELNÖK: Tárcaálláspont lesz. Az ajánlástervezet 1-es pontjáról.
DR. PETROVICS ZOLTÁN tanácsos (Szociális és Munkaügyi Minisztérium): A tárca nem támogatja.
ELNÖK: A tárca nem támogatja. Mivel előterjesztőként szerepelek ebben az indítványban, szeretném a bizottság tudomására hozni, hogy ezen indítványok közül lesz olyan, amelyeket Farkas képviselő úr a szociális bizottságban vissza fog vonni, amely probléma megoldódik, ezért én most nem kérek külön indoklást, mert másik bizottságban, amely főbizottság, ez a vita lefolytatásra fog kerülni. De ha másnak van kérdése, javaslata, akkor arra megvan a lehetőség.
A tárca nem támogatja. A bizottság támogatja-e? (Szavazás.) Megállapítom, hogy a bizottság nem támogatja, sima nem.
A 2. pont.
DR. PETROVICS ZOLTÁN tanácsos (Szociális és Munkaügyi Minisztérium): A 2. pont tekintetében a tárca szintén nem támogatja a módosító javaslatot.
ELNÖK: Erről is volt múltkor vita, hogy ehhez hasonló, jobb megoldás lesz, tehát ezt visszavonjuk. A tárca nem támogatja. És a bizottság? (Szavazás.) Megállapítom, hogy a bizottság nem támogatja.
A 3. ajánlási pontban szereplő indítvány.
DR. PETROVICS ZOLTÁN tanácsos (Szociális és Munkaügyi Minisztérium): Az indítványt a tárca nem támogatja.
ELNÖK: És a bizottság támogatja-e? (Szavazás.) Megállapítom, hogy a bizottság nem támogatja.
A 4. pontban szereplő javaslatot?
DR. PETROVICS ZOLTÁN tanácsos (Szociális és Munkaügyi Minisztérium): Ezt a javaslatot sem támogatja a tárca.
ELNÖK: És a bizottság? (Szavazás.) Megállapítom, hogy a bizottság nem támogatja.
Az 5. ajánlási pont.
DR. PETROVICS ZOLTÁN tanácsos (Szociális és Munkaügyi Minisztérium): A tárca nem támogatja.
ELNÖK: És a bizottság? (Szavazás.) Megállapítom, hogy a bizottság nem támogatja.
A 6. pontban Simon Gábor képviselő úr és társai szerepelnek.
DR. PETROVICS ZOLTÁN tanácsos (Szociális és Munkaügyi Minisztérium): Ezt a pontot a tárca támogatja.
ELNÖK: A bizottság támogatja-e? (Szavazás.) Megállapítom, hogy a bizottság támogatja.
Tisztelt Bizottság! Van-e olyan indítvány, amelyről kellene szavaznunk, és eddig nem tettük meg? (Nincs jelzés.) Nincs ilyen javaslat. Köszönöm a közreműködést. A napirendi pont tárgyalását lezárom.
DR. PETROVICS ZOLTÁN tanácsos (Szociális és Munkaügyi Minisztérium): Köszönöm szépen.
ELNÖK: További jó munkát önnek! Most megint nézzük, hogy mely napirendi pont tárgyalásának van meg a feltétele.
Tisztelt Bizottság! Az egészségbiztosítási pénztárakról szóló törvénymódosítással kapcsolatban a bizottság feladatkörébe aránylag kevés módosító javaslat érkezett. Nem tudom, hogy a bizottság elfogadja-e azt a javaslatot, hogy csak azon módosítókról döntsünk, amelyek a bizottság feladatkörét érintik. Ezt le tudjuk folytatni esetleg a nélkül is. (Dr. Kovács Zoltán távozik az ülésről.) Az egészségbiztosítási pénztárakról, a kötelező biztosítás természetbeni ellátásai igénybevételének rendjéről szóló törvényt tárgyalnánk. Úgy látom, inkább az a javaslat, hogy tartsunk egy rövid szünetet, míg megérkeznek az előterjesztő nevében. (Közbeszólások.) Nem volt hozzászólás. Javasoltam, hogy előterjesztő nélkül is tárgyalhatunk. Tudunk tárgyalni? (Közbeszólások: Tudunk.)
Tisztelt Bizottság! Úgy látom, hogy a bizottság ebben egyetért. A Házszabály nem akadályozza meg, hogy a bizottság előterjesztő nélkül is meghozza a maga döntését.
(A bizottság feladatkörébe tartozó módosító javaslatok megvitatása)
Rátérünk az 5. sorszámmal jelzett napirendi pontunk tárgyalására, az egészségbiztosítási pénztárakról, T/4221. szám. A bizottság feladatkörébe tartozó módosító javaslatok megvitatására kerül sor. A vastag ajánlástervezet mindenki előtt ott van. Arról tudom tájékoztatni a tisztelt bizottságot, hogy kormányálláspont még nincs, tehát csak a tárcaálláspontot ismerhetnénk meg, ha ezt meg tudnánk ismerni.
A titkár úrral átnézve, azt javasoljuk, hogy az ajánlástervezet 42. oldalán a 81. ajánlási pontban szereplő javaslatról döntsön a bizottságunk, Tukacs István és képviselőtársainak javaslatáról. Tanulmányozzuk át! Azt gondolom, hogy ez egy nagyon fajsúlyos törvény. (Közbeszólások.) Maradjunk a parlamenti formánál! Képviselőtársaim, van-e kérdés, vélemény Tukacs István és képviselőtársainak javaslatával kapcsolatban? A többcélú kistérségi társulással bővíti a kört. (Nincs jelentkező.) Kérdezem a bizottságot, egyetért-e a módosító javaslattal. Aki igen, kézfelemeléssel jelezze! (Szavazás.) Megállapítom, hogy a bizottság támogatja.
Javaslom, hogy lapozzunk a 156. ponthoz, amely az ajánlástervezet 88. oldalán található. Nyul István és dr. Tóth István képviselő urak javaslata szerepel itt. Kérdezem, hogy van-e kérdés, vélemény. (Nincs jelentkező.) Nincs, tudunk dönteni. Kérdezem a bizottságot, egyetért-e a módosító javaslattal. Aki igen, kézfelemeléssel jelezze! (Szavazás.) Megállapítom, hogy a bizottság támogatja.
Tárgyaljuk meg a 159. sorszámú módosító javaslatot! Van-e kérdés, vélemény? (Nincs jelentkező.) Nincs. Kérdezem a bizottságot, támogatja-e a 159. pontot. Ki támogatja? (Szavazás.) Megállapítom, hogy a bizottság egyharmada sem támogatja.
Következik a 160. ajánlási pont, Nyul István és képviselőtársai javaslata. Kérdezem a bizottságot, támogatja-e a 160. ajánlási pontban szereplő módosító javaslatot. Aki igen, kézfelemeléssel jelezze! (Szavazás.) Megállapítom, hogy a bizottság egyharmada sem támogatja.
A 161. pontban Béki Gabriella képviselő asszony javaslata szerepel. Kérdezem a bizottságot, támogatja-e. (Szavazás.) Megállapítom, hogy a bizottság támogatja a javaslatot.
A 106.oldalon a 179. ajánlási pontban Gy. Németh Erzsébet és képviselőtársai által benyújtott javaslat szerepel. Ez önkormányzati szempontból egy igen fontos kérdés. Arról szól a módosító javaslat, hogy igen szigorúan szabályozza a törvény azt, hogy a ma önkormányzati kötelezettséggel ellátott feladatokra az ellátást biztosító önkormányzatokkal köteles legyen kötni. Érthető, tudunk dönteni? Kérdezem a bizottságot, ki támogatja. (Szavazás.) Megállapítom, hogy a bizottság támogatja.
A következő a 187-es. Az ezzel tartalmában összefüggő 187-es ajánlási pontról döntünk. A 110. oldalon szerepel ez a javaslat, amely szintén Gy. Németh Erzsébet képviselő asszony javaslata. Ez az önkormányzatok kötelezettségét veszi át abban az esetben, ha felmondanák a jelenlegi kapacitásokat. Szerintem ez fontos, hogy bekerüljön ebbe a törvénybe. Van-e kérdés, vélemény? A korábbi tárgyalásnál arról volt szó, hogy elég szakszerű-e ez a megfogalmazás. Ezen még dolgozhatunk esetleg, és ha kell, akkor pontosítunk. Van-e kérdés, vélemény. Bőhm András képviselő úr.
DR. BŐHM ANDRÁS (SZDSZ): Nagyon röviden, csak azért, hogy hangozzék el a jegyzőkönyvben: a tartalmával nincs semmi baj, én is meg fogom szavazni, de nem jó. Olyan rendelkezést hoz be, amely független az első fordulattól. Az azt mondja, hogy az elszámolás napjával szűnik meg, és ennek semmi köze nincs a felmondáshoz, ez egy másik helyzetet rendez. De nem bánom, ha megszavazzuk, mert amúgy ez a rendelkezés jó, csak nincs összefüggésben az elejével szerintem, de ezen nyilván lehet majd javítani. Nem tartalmi problémám van.
ELNÖK: Teljesen egyetértek a képviselő úrral, jeleztem is, hogy további pontosítás szükséges ennél, de azt gondolom, ha a mi bizottságunk ezt támogatja, annak jelzésértéke van.
Kérdezem a bizottságot, támogatja-e a 187-es ajánlási pontot. (Szavazás.) Megállapítom, hogy a bizottság támogatja.
Az általunk kijelölt módosító javaslatok végére értünk. Van-e kérdés, van-e javaslat, hogy melyiket tárgyaljuk még. Igen. Erdős Norbert képviselő úré a szó.
ERDŐS NORBERT (Fidesz): Köszönöm szépen. A jegyzőkönyv kedvéért jegyzem meg először is, hogy ebben a napirendi pontban eddig nem vettünk részt a szavazásban. Most bekapcsolódunk a szavazásba, és a 245., 275., 287. és a 288. pontokról, akár egyben is - ezek Tóth Károly módosító javaslatai - kérünk szavazást.
ELNÖK: Képviselő úr, még egyszer kérnénk a sorszámokat!
ERDŐS NORBERT (Fidesz): 245., 275., 287., 288.
ELNÖK: Odalapozunk, képviselő urak. Tisztelt Bizottság! A 245. ponttal kapcsolatban, amely Tóth Károly képviselő úr javaslata, van-e kérdés, vélemény? Ezek összefüggnek a javaslatban is, tehát egy tartalmú javaslatok. (Nincs jelentkező.) Kérdezem a bizottságot, támogatja-e a felsorolt módosító javaslatokat. Aki igen, kézfelemeléssel jelezze! (Szavazás.) Köszönöm szépen. Megállapítom, hogy a bizottság nem támogatja, sima nem. Köszönjük szépen.
Van-e további javaslatuk a képviselőtársaimnak, hogy a sok módosító indítvány közül melyikről szavazzunk? (Nincs jelzés.) Nem látok ilyet. Lezárhatom-e? Tisztelt Bizottság! A napirendi pontot lezárom.
Nézzük a következő napirendi pont tárgyalására alkalmas feltételeket. (Gy. Németh Erzsébet megérkezik az ülésre.) Úgy látom, hogy meg is érkeztek a Pénzügyminisztériumból a köztisztviselők. Tisztelt Bizottság! Egy technikai jellegű döntést kell a bizottságunknak meghoznia. Az elején úgy foglaltunk állást, hogy a 2., 3. és 4. napirendi pontot együtt tárgyaljuk meg, de szavazni természetesen külön-külön fogunk róla.
Tisztelettel köszöntöm a Pénzügyminisztériumból Varga Sándor főosztályvezető urat és Romhányi Balázs főosztályvezető-helyettes urat.
Kérdezem, hogy alkalmas-e, hogy együtt folytassuk le az általános vitát a három törvényjavaslatról. (A bizottság tagjai bólintanak.) Alkalmas. Szavazni természetesen külön-külön fogunk róla.
Tisztelt Bizottság! A feladatunk a döntés az általános vitára való alkalmasságról, a helyi önkormányzatokról szóló törvénynél pedig első helyen kijelölt bizottságként kell a döntésünket meghozni.
A törvényjavaslatokat megkaptuk, a szóbeli kiegészítésre készült az előterjesztő, úgyhogy Romhányi úrnak átadom a szót. Tessék parancsolni!
Romhányi Balázs (Pénzügyminisztérium) szóbeli kiegészítése
ROMHÁNYI BALÁZS főosztályvezető (Pénzügyminisztérium): Köszönöm szépen. Tisztelt Bizottság! November 9-én nyújtotta be a kormány a három törvényjavaslatát, amelyek, bár külön törvényjavaslatként szerepelnek a tárgyalássorozatban, de együttes tárgyalást kért a kormány, mivelhogy ezek egymással tartalmilag szorosan összefüggenek.
Csak néhány mondatban vázolva: az Állami Számvevőszék beterjesztette a közpénzügyi téziseit az Országgyűlésnek, az Országgyűlés ezeket a téziseket megtárgyalta és elfogadta, és határozatban felkérte a kormányt, hogy kezdje meg ezeknek a megvalósítását előkészíteni.
A tézisekben szereplő javaslatok közül két fő terület az, amelyeket ez a három törvényjavaslat kezelni kíván, az egyik a költségvetés és a zárszámadás készítésének a kérdése, a másik pedig a költségvetési egyensúly, tehát a költségvetés-politikával kapcsolatos alapvető szabályok rögzítése. Természetesen maga az alkotmánymódosítás maga abszolút kétharmados többséget igényel, az önkormányzati törvény szintén kétharmados többséget igényel, és a harmadik törvény, a költségvetési felelősségről és a Törvényhozási Költségvetési Hivatalról szóló törvényjavaslat az alkotmány beterjesztett módosítása értelmében szintén kétharmados többséget fog igényelni. Ebben a törvényben pedig létrejönnek a Törvényhozási Költségvetési Hivatal, amely teljesen új intézmény a magyar államrendszerben. Ennek az alapvető szabályait rögzíti a törvény, és a hivatal elnökének megválasztását szintén kétharmados többséghez köti. A továbbiakban, miután a hivatal létrejönne, és ezeket a szabályokat elfogadja az Országgyűlés, onnantól kezdve a költségvetés elfogadásának procedúrájában tovább kétharmados szavazások nem kerülnek elő, tehát egyszerűen fogalmazva kétharmados rendszer, de feles működési szabályokkal.
A fő két csapásiránya az államháztartás központi alrendszerére vonatkozó szabályoknak egyrészt az átláthatóság növelése, másrészt a fenntarthatóság biztosítása. Ezeknek a részleteibe természetesen most nem mennék bele, a törvényjavaslathoz mellékeltünk az általános indokláson túlmenően jogi és gazdasági hatásvizsgálatot is. Annyit megemlítenék a jogi hatásvizsgálatból, ha már az elején beszéltem a csomag kétharmados vonatkozásairól, hogy ha a tisztelt Ház elfogadja ezeket a javaslatokat akár ebben, akár módosított formában, minden bizonnyal a későbbiekben - hogy úgy mondjam - utána kell menni bizonyos kérdésekben, bizonyos részletszabályokban a procedúrák tekintetében. Köszönöm.
ELNÖK: Köszönjük szépen. Varga úr kívánja-e kiegészíteni?
Varga Sándor (Pénzügyminisztérium) szóbeli kiegészítése
VARGA SÁNDOR főosztályvezető (Pénzügyminisztérium): Csak nagyon röviden az önkormányzati törvény módosulásáról: amikor a közpénzügyi felelősség szóba került, akkor ez természetesen nemcsak a központi költségvetésre vagy a központi körre vonatkozott, hanem az államháztartás egészére, és az önkormányzatok tekintetében leginkább az domborodott ki, hogy a adóssággal kapcsolatos téves kötelezettségvállalást helyezzük más alapokra. Voltak az ötpárti egyeztetésen más irányú elképzelések, és végül is az domborodott ki, hogy a jelenlegi Ötv.-szabályokat kell egy picivel erőteljesebbé tenni, talán érthetőbbé, pontosabbá.
A jelenlegi adósságkorlátozás néhány bevételhez köti az önkormányzatok hitelfelvételi lehetőségét, éves kötelezettségvállalását, ezzel szemben a most előttünk látott javaslat pedig a szabad forráshoz kívánja kötni az éves kötelezettségvállalás mértékét. Külön tárgyalja a működési folyó egyenleget, és külön a felhalmozási egyenleget. A működési folyó egyenleg pozitívuma erősíti a felhalmozási szabad forrást, és a beterjesztett javaslat szerint annak a 80 százaléka lehetne az éves kötelezettségvállalási mérték. Magyarul, azt gondoljuk, hogy a testületnek minden évben a költségvetési rendeletével egyidejűleg meg kell határozni, ha a következő évben hitelt kíván felvenni, az azzal kapcsolatos több éves kötelezettségvállalása mértékét, vagy annak arányát a szabad forráshoz képest. Magyarul nem fordulhat elő, hogy az ötödik tizedik évben hirtelen azzal szembesül a testület, hogy lám, itt egy kötelezettségvállalás, és annak nincs forrása. A közig. hivatal ellenőrzi, és bizony szankcióra is felhívná a közig. hivatal, ha ezt a szabályt az önkormányzat nem tartja be. Nagyon röviden ennyi.
ELNÖK: Köszönjük a szóbeli kiegészítést. Tisztelt Bizottság! Kérdések, vélemények, talán célszerű egyben venni a kettőt. Elsőként Bóka István.
DR. BÓKA ISTVÁN (Fidesz): Nagyon szépen köszönöm. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Bizottság! Két kérdésem lenne. Az egyik az, hogy a hitelkorlátozás az önkormányzati szektor tekintetében egy gyakorlati problémára, felvetődő problémára adott válasz-e, hogy ezt most pontosítani és szabályozni kell, illetve részben új elemekkel kibővíteni. Hiszen, ha az önkormányzatok egy éves büdzséjét nézzük, akkor, lehet, hogy rossz számot mondok, de az 3300-3400 milliárd forint, a hitelállomány pedig, ha jól emlékszem, nem éri el az 500 milliárd forintot, tehát valahol 18-16 százalék körül van. Valós gyakorlati probléma-e az, hogy még további korlátozást, szabályozást vezessünk be? Azt látom, hogy önkormányzati szinten többé-kevésbé - és inkább a "többén" van a hangsúly - felnőtt gazdálkodás folyik.
A másik kérdés, hogy ha az önkormányzat dönt egy kötelezettségvállalásról most, aminek vagy egy tíz, tizenöt vagy húsz éves kifutása, mondjuk öt-hat év múlva, ha folytatódik az állami működési költségek finanszírozásánál az a tendencia, hogy sok esetben nominálértéken, de több esetben reálértéken sem nő a finanszírozás évről évre, akkor milyen módon lehet majd megállapítani tíz év múlva azt a szabad forrást, amely a kötelezettségvállaláshoz biztosítható. Ezen szabály alapján - ezen gondolkoztam - hogyan tudunk öt, hat, hét, nyolc, kilenc, tíz év múlva előre gondolkodni, amikor nem látjuk az önkormányzati rendszer finanszírozását? Nem tudjuk például, hogy az önkormányzat saját helyi adóbevételét mire kell fordítani. Lehet, hogy nem fogja elérni mondjuk az oktatás finanszírozását a központi költségvetésből utalt normatíva és egyéb támogatás a tíz százalékot. Ez a helyzet gyakorlatilag romlik, tehát az önkormányzati büdzsében az állami támogatás és a normatív finanszírozás egyre kisebb részt biztosít, legalábbis nekem ez a tapasztalatom. Hat-hét évre előre hogy tudunk mi majd gondolkodni? Mi lesz akkor az az alap, amelyhez képest döntünk arról, hogy jó-e vagy nem jó ez a hitelfelvétel vagy kötelezettségvállalás? Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm. További kérdés? Ódor képviselő úr.
DR. ÓDOR FERENC (Fidesz): Köszönöm, elnök úr. A felelős gazdálkodás vetődött fel, talán ez a fél mondat a polgármester társunk mondatában. Az egyik oldalról biztosan elvárható, hiszen közpénzeket használunk fel, a másik oldalról pedig az a kérdésem, hogy felelős-e az államháztartás felosztásánál ennek a nagy alrendszernek a minden évi állami költségvetésből való részesülése. Nem látjuk annak a tendenciáját, hogy ez a behatárolás, ez a 80 százalék, hogy milyen pénzekről is lehetne szó. Azt mondja, hogy az önkormányzati bevételek, kiadások, pozitív különbözet, és a maradványok. Lassan már nem tudunk pozitív önkormányzati költségvetésről beszélni. Nem véletlen, hogy az önhikire egyre nagyobb szükségük van a települési önkormányzatoknak. Addig, amíg a minisztérium vagy a kormány ilyen költségvetési javaslatot terjeszt az önkormányzatoknak, addig ezt a behatárolást nem lehet másképp értékelni, minthogy adminisztratív úton fogjuk az önkormányzatokat abba a helyzetbe hozni, hogy be kell dobni a törölközőt, csődöt jelent, nem tudja ellátni a feladatait.
Megfosztjuk még attól a lehetőségtől is, hogy esetleg arra gondolhat - lehet, hogy ez a jelen állapotban talán naiv gondolat, hogy megváltozik majd egyszer a gondolkodás az önkormányzatokkal és a finanszírozásukkal szemben -, hogy lesz egyszer még talán jobb helyzet is. Ha a gazdasági folyamatokat nézzük, akkor lehet, hogy ez egy naivitás, de a feladatok ellátásának kényszerűsége, amely az önkormányzatokat a jelen törvények szerint kötelezi, igenis igényli azt, hogy hiteleket vegyen fel. Ha az ország költségvetése korrektebb lenne önkormányzati szempontból, ezt a törvényjavaslatot nem kéne ide beterjeszteni. Arra, hogy ezt most beterjesztik, azt kell mondani, hogy a saját csődjüket próbálják valamilyen módon enyhíteni, illetve talán azt mondom, hogy áttolni erre az oldalra.
Nekünk, önkormányzatoknak majd be kell szednünk azt az értékalapú ingatlanadót, amellyel helyben el lehet érni azt, hogy ne szeressék az önkormányzati vezetőt, sőt, haragudjanak rá, mert ő viszi el a pénzt. Hova teszi? Ha a másik oldalról ki fogja vonni a mostani elképzelések szerint a kormányzat ezt a pénzt, akkor forráskivonás történik, bevonjuk valamilyen szinten a helyi lakosságot, ugyanakkor a hitel lehetőségével nem tudunk élni. Sajnálatos dolog, hogy erről kell vitatkoznunk, hogy mennyi hitelt vehet fel egy önkormányzat, azért, mert rá van kényszerítve az önkormányzatok nagyobb része. Azoknál, amelyeknél a helyi bevételek az iparűzési adóból a szerencsés ipartelepítések miatt, vagy jobb szociális környezetben lévő településeknél ez lehet, hogy teljesen lényegtelen, vagy azt mondom, hogy el tudják fogadni, de az ország azon részeiben, elsősorban a keleti részekről beszélve, konkrétan a mi megyénkben, ahol az önhikinek egy jelentős része minden évben odakerül, ennek oka van. Vélhetően nem csak azért, mert felelőtlen gazdálkodás van, uram bocsá' ez is előfordulhat, vagy nagyzolás lehet valamilyen önkormányzati vezetői oldalról, de a folyamatokat nézve azokat az önkormányzatokat próbáljuk most teljes mértékűen ellehetetleníteni a hitelkeret bevezetésével, amely önkormányzatok egyébként sem tudnak a szűkülő költségvetéssel a feladataiknak megfelelő pénzhez hozzájutni. Az ő költségvetésükben nincsenek más külső források, csak jórészt a megszavazott, illetve a később juttatott állami öhikis rendszer.
Ennek a rendszernek a bevezetése az ország egy részét ketté fogja osztani, vagy remélhetőleg egy kisebb részét fogja érinteni az ellehetetlenítési politikája. Itt az apró településekről is beszélhetünk, és mindazon nagy, megyei önkormányzatokat is belesorolva, amelyek feladatot kapnak, és forrásokat mindig csak kevesebbet, mint amennyit a feladat ellátása igényel. Vélhetően megtették azokat a lépéseket, amelyekkel összevontak, elbocsátottak, és a következő lépés csak a bezárás lehet. Megyei önkormányzat nem tudja hova átadni a feladatát, kistérségbe nem léphet be, hogy nagyobb forrást tudjon kapni a fejkvóta- vagy csoportfinanszírozásban. Kérdezem akkor, hogy ki a megcélzott. Azt értem, hogy ne vigyük mi a magunk részéről egy olyan mértékű eladósodásba, hogy megjelenik egyszer csak, és akár nálunk, az önkormányzatnál, akár pedig az egész államháztartási rendszerben egy nagy-nagy hiány keletkezik. Ez a hiány azért keletkezik, mert soha nem adjuk oda, és a kényszerítés, hogy alakítsuk át a rendszerünket, úgy néz ki, hogy pénzügyileg, mert valószínű, hogy törvények alapján egy kicsit nehezebb. Ez besegít abba, hogy az önkormányzatok számához képest jelentős önkormányzati létszám lesz az, amely a teljes ellehetetlenülés határára fog érni, ha ezt bevezetjük.
Ezért a magam részéről is, és a Fidesz oldaláról is azt mondjuk, hogy ez egy helytelen gondolkodás, illetve talán előtte meg kellene nézni azt, hogy milyen százalékban tud az önkormányzati rendszer részesülni az ország költségvetéséből GDP-arányosan, vagy sok minden kiszámolásával. Ha erről döntünk, beszélünk, elmondjuk, akkor utána talán érdemes beszélnünk, de a jelen állapotban a fuldoklótól a mentőövet is elvesszük, biztos, hogy bele kell hogy fulladjon, hacsak közben meg nem tanul úszni. Köszönöm szépen, elnök úr.
ELNÖK: Köszönöm szépen. További hozzászólás? Papp József képviselő úr.
PAPP JÓZSEF (MSZP): Az előző két hozzászólás miatt néhány gondolatot, azt hiszem, el kell mondanom. Az ellenzéki képviselőtársaim a feladatellátást és a feladatmennyiséget mint egy abszolútnak és változatlannak, és a hozzá kapcsolódó forrásszükségletet is abszolút és változatlan összegnek tekintik. Én azt gondolom, hogy egyrészt az ellátottak száma és aránya, és valóban a konvergenciaprogram kényszerei is azt mondják, hogy az államháztartás minden rendszerének részt kell venni ebben.
Félreértés ne essék, ezek a törvényjavaslatok nem tekintenek mindenkit felelőtlennek, de nem lehet törvényt úgy alkotni, hogy csak néhány külön megjelölt szereplőre vonatkozzon. Azt gondolom, itt arról van szó, hogy igenis mindenkinek kötelessége a saját feladatellátását minden pillanatban áttekinteni, és azt a leghatékonyabba, jó minőségben nyújtani. Ezek a javaslatok egy olyan kiskaput zárnak be, ha valaki adott helyen a saját felelősségét nem vállalva, esetleg egy hosszabb távú kötelezettségvállalással próbál szükséges, de átmenetileg népszerűtlen intézkedések elől menekülni.
Azt pedig roppantul sajnálom, hogy az önkormányzati és a közszolgáltatások átszervezésében nem volt köztünk megegyezés, és nem tudtuk azokat a fontos, de kétharmadot igénylő törvényeket megalkotni, amelyek a feladatok egy jelentős részét kezelhették volna, hanem valóban ilyen típusú szabályozókkal kell ezt megtenni, de azt gondolom, hogy meg kell tenni. Köszönöm.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Most Balogh József alelnök úré a szó.
BALOGH JÓZSEF (MSZP): Tisztelt Kollegák! Tényleg csak röviden: először is szeretném rögzíteni, hogy a jelenleg hatályos törvényi szabályozás is előír az önkormányzatok számára hitelkötvény, s a többi, tehát külső forrás bevonásával kapcsolatos pénzügyi korlátokat. Ahogy én meg tudom ítélni, a probléma ott van, hogy az egészen hosszú távú kölcsönre, kötvényre, hitelfelvételekre ez sajnos nem jó megoldást ad. A technikája, gondolom, többé-kevésbé ismert a jelenlegi szabályozásnak, ebbe nem akarok belebonyolódni, de a probléma valahol ott van, hogy a hosszabb távú elkötelezettség korlátozása a jelen témaként szereplő szabályozással lenne megoldható.
Sajnos azt is figyelembe kell venni, hogy az államháztartás jelenlegi helyzetében a kiadásokat, a fejlesztéseket, a fogyasztást vissza kell fogni és korlátozni kell, és akármennyire fájdalmas, és jogos panasz, pénzügyi szempontból ez annyira erős igény, hogy sajnos én sem tudok mást mondani, minthogy ezt néhány évre biztosan tudomásul kell venni. Ez bizony pusztán a rábeszélés alapján nem tűnik elegendőnek, ezért én indokoltnak tartom a szabályozás ilyetén történő módosítását, amely bizonyos szigorítást jelent a jelen helyzetekre, a következő évekre, illetőleg a hosszú távú mértéktelen eladósodás lehetőségét is kizárja.
ELNÖK: Köszönöm szépen. További kérdés, vélemény van-e? (Nincs jelentkező.) Akkor még én is szeretnék véleményt mondani.
Tisztelt Bizottság! Valamikor ennek az évnek az elején az Állami Számvevőszék egyik jelentését tárgyalta a bizottságunk fő napirendi pontként, amikor Közpénzügyi tézisek címen készített az ÁSZ egy anyagot, és akkor is erről a kérdésről beszéltünk. Amikor az általános vitára való alkalmasságról kell dönteni, arról a Házszabály is valami olyasmit ír, hogy azt kell vizsgálni, hogy van-e jogalkotási helyzet, és a beterjesztett javaslat a probléma megoldására irányul-e. Én azt gondolom, hogy helyzet van, sőt már 16 év óta, a rendszerváltás óta a közpénzügyi kérdéskörrel kapcsolatba. A választási ciklusokhoz köthető, és ezen túli eladósodás kérdését is körbejártuk valamikor, amikor tárgyaltuk ezt a kérdést. Csak emlékeztetni szeretnék mindenkit erre.
Amikor közpénzről beszélünk, akkor nagyon határozottan igaz az, de ezt egyikünk sem vitatja, hogy az önkormányzatnak minden egyes forintja közpénz, tehát az önkormányzati pénz is közpénz, nemcsak a költségvetéstől kapott pénz, hanem az önkormányzat saját bevétele is közpénzként kell hogy funkcionáljon. Azt gondolom, hogy az alkotmány módosítása, és a költségvetési hivatalról szóló törvény tényleg egy felelős elképzelést mutat. Ha ezt nézzük, akkor e mellé óhatatlanul hozzá kell tenni az önkormányzati kérdést is. Nagyon határozottan az a véleményem, hogy értelme csak úgy van, ha a közpénzbe az önkormányzati pénzt is belevesszük, és a költségvetési felelős gazdálkodás szabályozását úgy oldjuk meg, hogy az egészet egyben. Nem lehet külön venni dolgokat, mert ennek a Magyar Köztársaságnak egységes államháztartása van, egységes államháztartási hiánya és többlete van, és a törvényekben a feladatok és a felelősségek is egységesen jelennek meg.
Azt gondolom, hogy általános vitára mindenképpen alkalmasak a beterjesztett törvényjavaslatok, de az önkormányzati törvény módosításával kapcsolatban néhány konkrétabb észrevételt tennék. Balogh alelnök úr is szólt róla, hogy az önkormányzati adósságkorlát jó néhány évig jól funkcionált, de valahogy a súlya elment, egyre inkább megtanultuk, hogy ezt hogyan lehet "kijátszani". Idézőjelbe teszem ezt a kérdést, de több technikája ismeretes ennek a dolognak. Ez az egyik része, a másik pedig a likvid hitel kérdése. Ha valaki visszanézi, hogy éven túli, hogy az naptári év, vagy nem naptári év, azt kell látni, hogy a pénzintézet is, az önkormányzat is abban volt érdekelve, hogy úgy értse az éven túliságot, hogy az nem naptári éven belüli kérdés. Ennek aztán az a következménye ma Magyarországon, hogy jó néhány önkormányzat maga előtt görget olyan működési hitelt, amelyből nem tudom, hogy fog tudni kijönni. Látunk aránylag kis költségvetési főösszeggel rendelkező önkormányzatot, amelynél maga a képviselő-testület csak a mindenkori zárszámadásnál szembesül azzal, hogy mi volt, mert én azt látom, hogy amikor az önkormányzatok döntenek likvid hitel feltételéről, akkor az előterjesztésnél kényszerhelyzet van, mit lehet csinálni, föl kell venni a hitelt, mert fizetni kell a béreket. De ez így nem jó, hogy utólag szembesülnek vele.
Azt gondolom, hogy az Ötv. módosítása is mindenképpen alkalmas az általános vitára, és koncepciójában jó is, de kisebb módosításokat mindenképpen gondolok benne. Az egyik az, hogy szerintem nem jó az, hogy külön jogszabályban kerül majd megfogalmazásra, hogy mik azok a bevételek Azt gondolom, hogy ezt mindenképpen az önkormányzati törvény mellékletébe kell beletenni. Csak az indoklásból derül ki, hogy az előző évi maradványok, és milyen bevételek vannak. Ezt ne egy külön kormányrendelet, hanem az Ötv. melléklete mondja meg. Az mindenképpen garancia az önkormányzatoknak, ha ez egy kétharmados törvényben van, és nem lehet ehhez olyan könnyen hozzányúlni semmilyen helyzetben.
Azt, hogy a 80 százalék jó-e, nem tudom ma megítélni, megmondom őszintén. Akkor tudom megítélni, ha látjuk öt, tíz, húsz, vagy ötven önkormányzatnál előre menetelben, hogy számba véve a mai ismereteinket, ezt a szabályozást nézzük meg, hogy hogyan áll. Lehet, hogy ez nem 80 százalék, lehet, hogy 85, lehet, hogy 75, de ezt el kellene végezni, és el is végezhető ez a számítás. Amikorra elfogadjuk ezt a törvényt, addigra oda érhetünk, mert ismert, hogy most megkezdődik ennek az általános vitája, de majd a tavaszi ülésszakon folytatódik. Az ellenzéki képviselőtársaim figyelmébe ajánlom, hogy komolyan beszéljünk erről a kérdésről, mert a helyzet mindenképpen komoly és súlyos.
Amit Ódor képviselő úr elmondott, abból sok dologgal egyet tudok érteni, de az önkormányzatok is annyit költhetnek, amennyi van, annyi hitelt vehetnek fel, amennyi visszafizetésének megvan a realitása. Hogy a központi költségvetés mikor mennyi pénzt ad az önkormányzatoknak, ennek jó lenne - ebben teljes egyetértés van - valamilyen hosszú távú kiszámíthatóságot adni, de amíg a központi költségvetés helyzete is ennyire kiszámíthatatlan, amennyire az elmúlt 16 évben volt, addig ezt nagyon nehéz megvalósítani. Ha elfogadjuk ezeket a szabályokat, lehet, hogy akkor tudunk előrelépni. Akkor nem lesz olyan helyzet, mint mondjuk 2007-ben, hogy jelentős államháztartási hiányleépítést kellett végrehajtani. Ha egy kiszámítható költségvetési folyamat van, akkor valószínűleg lehet adni garanciát az önkormányzatoknak is, addig nem. Hogy hol kell elkezdeni? Azt gondolom, jó, ha itt elkezdjük, a garanciákat megadjuk, és akkor lehet erről beszélni.
Bóka úr is említette, hogy mekkora a nagyság. Elfogadom, hogy nem olyan nagyok a méretek, de a tendencia... Ha majd látjuk a 2007. év végét, hogy mekkora volt a kötvénykibocsátás volumene, ennek egy része megjelenik-e hiányként vagy mikor jelenik meg hiányként, és mikor kerül elköltésre ez a pénz, akkor lehet, hogy változik a véleményünk. Ezt ma még csak becsülni lehet, de jóslatokba nem szeretnénk bocsátkozni.
Azt gondolom, hogy általános vitára alkalmas, beszéljük meg a kérdést. Néhány módosítást, pontosítást az Ötv.-nél mindenképpen szeretnék mondani, és a legfontosabb, hogy ha a likvid hitelnél ez a szabály bejön, akkor valamit kezdeni kell azon önkormányzatokkal, amelyek most maguk előtt görgetnek évente egyre növekvő likvid hitelt. Erre még nem látom a megoldást, lehet, hogy ezzel a kérdéssel is foglalkoznunk kell. Én általános vitára alkalmasnak tartom mind a három javaslatot.
További hozzászólás? Ódor képviselő úr.
DR. ÓDOR FERENC (Fidesz): Elnök úr, bocsánat, ismerve a szabályokat, az elnök után már nem illik szólni, de kérem, nézze el, nem gyakorlatlanság, ez most egy neveletlenség, vegyük így.
Egyetlen kérdést szeretnék feltenni a hitel korlátozásával kapcsolatban. A főosztályvezető úr, ha nem most, de egy behatárolt időn belül meg tudná-e azt adni, hogy az elmúlt esztendőkben milyen mértékben csökkentek a GDP-hez viszonyítottan az önkormányzati államháztartási alrendszernek a százalékos aránya az összeshez viszonyítottan? Hány százalékát kaptuk meg az elmúlt esztendőkben? Azt szeretném megkérdezni, hogy ez egy lefelé menő, vagy hektikusan ugráló-e, vagy tud-e adni egy irányt.
Az elnök úrtól szeretném kérdezni, hogy szabad-e még hozzászólni a Törvényhozási Költségvetési Hivatalhoz.
ELNÖK: Természetesen.
DR. ÓDOR FERENC (Fidesz): Az előbb csak a pénzről beszéltem, amit nem vehetünk fel, vagy értelmezhető ez úgy is, hogy nem tudjuk elkölteni.
Ismerve az elnök úr véleményét, amit a bizottságnak javasol, a másikra vonatkozóan azt szeretném elmondani a véleményünkben, hogy amiért mi nem tudunk támogatni egy ilyen formájú előterjesztést, az egyrészt az, hogy az ötpárti egyeztetések folyamata egyszerűen megszakadt. Történt egy előterjesztés, amelybe a miniszteri felelősség nincs beépítve, és a jelenlegi előterjesztés a véleményező szerepkört kívánja ennek a Törvényhozási Költségvetési Hivatalnak megadni, és azt gondoljuk, hogy erre az Állami Számvevőszék alkalmas. Ezen vélemények alapján, ha az az ötpárti egyeztetés végigfutott volna egy megegyezéssel, akkor igen, hiszen mi magunk is fölvetettük valamikor, hogy jöjjön létre egy hivatal, de nem ilyen hivatal. Ez olyan, de nem az. Ennyit szerettem volna elmondani. Köszönöm szépen az elnök úrnak a türelmét.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Van-e további hozzászólás, kérdés, vélemény? (Nincs jelentkező.) Mielőtt dönt a bizottságunk, visszaadom a szót. Kívánnak-e reagálni, illetve az elhangzott kérdésre van-e most, vagy a következő bizottsági ülésre lesz válasz? Tessék parancsolni!
Varga Sándor (Pénzügyminisztérium) reflexiói
VARGA SÁNDOR főosztályvezető (Pénzügyminisztérium): Ha visszafelé haladunk, akkor Ódor úrnak tudom jelezni, hogy a kilencvenes évek közepén a GDP 14-15 százalékát tettek ki az önkormányzatok kiadása, ez mára 12-13 százalék között van. De ezt önmagában nem szabad vizsgálni, hiszen a kilencvenes években, amikor úgymond rendszerváltás történt, akkor az államháztartás egésze is a GDP 60 százaléka fölött volt, most pedig 50 százalék körül vagyunk, tehát az államháztartás egészében is történt egy visszamenetel, és természetes, hogy akkor ennek meg kellett történnie az önkormányzati alrendszerre nézve is. Amennyiben a bizottság igényli, ezeket a konkrét számokat idősorszerűen el tudjuk küldeni, és ennél pontosabban, cizelláltabban is vizsgálva.
Valóban kellenek átmeneti intézkedések nemcsak a likvid, hanem a fejlesztési hitelek tekintetében is, hiszen azt jelzi a hatályba léptetés - itt van egy malőr, 90 nap, 30 nap, úgy tűnik, mindig kell ilyennek lennie -, hogy az ezt követő hitelfelvételek esetében kell vizsgálni a fejlesztési hiteleknél ezt a bizonyos 80 százalékot. A likvidre nézve nincs átmeneti rendelkezés még utalásszerűen sem, tehát erről - mint ahogy, azt gondolom, sok minden másról - menet közben kell gondolkozni és gondoskodni.
A párbeszédben elhangzottak azok az érvek, amelyeket én is gondoltam elmondani. Ha valakinek nincs szabad forrása, akkor - bocsánat a kifejezésért - felelőtlenség fölvenni hitelt. Ez olyan - bocsánat - pofonegyszerű, hogy ha én magánemberként nem rendelkezem a közeljövőben vagy a távoli jövőben nem lekötött forrással, akkor a családommal szemben is bűn, ha mégiscsak eladósodom. Semmi másról nem szól ez a szabály, minthogy az önkormányzatoknak az ő választópolgáraikkal szembeni felelősségük, kötelezettségük tud ezáltal a mainál pontosabban érvényesülni.
Én is azt gondolom, mint ahogy a bizottság elnöke is hangsúlyozta, egyet kell értsek azzal, hogy ha az érdekérvényesítés a mainál jobb az önkormányzati területen, akkor hozzá tud jutni más, és a mainál több forráshoz, és akkor a gazdálkodási nehézségek oldódhatnak. Azonban ennél az érdekérvényesítésnél sem szabad eltekinteni - ezt még egyszer kell hangsúlyoznom - az államháztartás egészének érdekeitől, és az adófizető polgárok egészének érdekeitől.
Bóka képviselő úrnak is csak azt tudom mondani, ezeket a gondolatokat folytatva, hogy persze egy hitelfelvételnél mindig van kockázat, a gazdálkodás minden szereplőjénél van kockázat, hogy öt év múlva a piac majd hogy viselkedik, az állam milyen támogatásokat nyújt, és így tovább. Úgy látom, ez ugyanúgy van az önkormányzatok tekintetében is. Bizony, kockázatot hordoz egy hitelfelvétel, és gondolom, a megfelelő tartalékoknak ott kell lenni, hogy meglepetés ne érje a gazdálkodásnak ezt a szereplőjét sem.
Köszönöm szépen. Nem tudom, a kollégám kíván-e válaszolni.
Romhányi Balázs (Pénzügyminisztérium) reflexiói
ROMHÁNYI BALÁZS főosztályvezető (Pénzügyminisztérium): Igen, köszönöm. Egy kérdést merült fel a költségvetési hivatallal kapcsolatban, egyrészt hogy mindössze véleményező szerepe van, korlátozza ezt a hivatalt a törvényjavaslat. Visszanézhető, a Pénzügyminisztérium honlapján júniusban megjelent eredeti koncepció e tekintetben nem tért volna el, hiszen magának a hivatalnak az alkotmányos rend miatt nem lehet közvetlenül ennél lényegesen erősebb jogot adni. az eredeti elképzelés szerint ennek a hivatalnak a véleményével felfegyverkezve, úgymond a mindenkori ellenzéknek lett volna lehetősége a procedúrákba beépített kétharmados szavazásokkal kvázi vétót emelni a kormány bárminemű lényeges, a fenntarthatóságot veszélyeztető döntéseivel kapcsolatban.
Az új javaslat, amelyet a kormány beterjesztett november 9-én, nem a mindenkori ellenzéket hatalmazta föl ezzel a vétójoggal kétharmados szavazások formájában a hivatal véleménye alapján, hanem szintén a hivatal véleménye alapján az Alkotmánybíróságot. Ebben van mindössze a különbség. Az eljárás szerint, ha a költségvetési hivatal azt mondja, hogy szerint ez a törvény, legyen az akár maga a költségvetési törvény, vagy egy szaktörvény, veszélyezteti a költségvetés fenntarthatóságát hosszabb távon, akkor ez alapján vagy a köztársasági elnök előzetes normakontrollra küldheti az adott törvényjavaslatot még a kihirdetése előtt, vagy a kihirdetés után bármelyik állampolgár ez alapján az Alkotmánybíróságon bepanaszolhatja a törvényt, és akkor az Alkotmánybíróság fog dönteni arról, figyelembe véve a hivatal véleményét - és ez ki van mondva, hogy a hivatal véleményét figyelembe véve -, hogy ez a törvény valóban veszélyezteti-e a fenntarthatóságot.
Ami egyébként az ötpárti egyeztetést illeti - bár ez nem kifejezetten szakértői feladat, de történetesen jelen voltam az egyeztetésen -, ott a hivatal felállításáról egyetértés született, tehát sem a költségvetési tanács kérdése... Eredetileg természetesen még az asztalon volt, az utolsó fázisban a Fidesz képviselője, Tállai képviselő úr bejelentette, hogy úgy tekintik, hogy erről megegyezés született. A miniszteri felelősség kérdése pedig, bár, ha jól emlékszem nyolc ötpárti egyeztetés folyt, fel sem merült egyik tárgyaláson sem. Köszönöm.
ELNÖK: Köszönjük szépen. Tisztelt bizottság, döntenünk kell. Mint ahogy a napirendi pontok tárgyalásánál jeleztem, külön-külön kell döntenünk.
Elsőként, ahol a bizottságunk első helyen kijelölt bizottság, a helyi önkormányzatok módosítására beterjesztett törvényjavaslat általános vitára való alkalmasságáról szavazunk. Kérdezem a bizottságot, egyetért-e azzal, hogy általános vitára alkalmas. Aki igen, kézfelemeléssel jelezze! (Szavazás.) Tizenhat igen. Ki az, aki nem tartja általános vitára alkalmasnak? (Szavazás.) Hat nem. Megállapítom, hogy a bizottság általános vitára alkalmasnak tartotta.
Kérdezem a bizottságot, kíván-e előadót állítani a parlamenti vitánál. Első helyen kijelölt bizottság vagyunk, szerintem próbálkozzunk azzal. Az ellenzéknek lesz-e kisebbségi véleménye? Igen. A többségi véleményre... (Közbeszólás.) Úgy hallom, az elnök úrra tettek javaslatot. Aki egyetért azzal, hogy Jauernik István legyen, kézfelemeléssel jelezze! (Látható többség jelentkezik.) A többségi véleményt én mondom, a kisebbségi véleményt pedig Kovács Zoltán fogja elmondani a parlamentben.
Döntünk a költségvetési felelősségről és a Törvényhozási Költségvetési Hivatalról szóló törvényjavaslat általános vitára való alkalmasságáról. Kérdezem a bizottságot, hogy ki az, aki ezzel egyetért. Aki igen, kézfelemeléssel jelezze! (Szavazás.) Megállapítom, hogy tizenhat igen. Ki az, aki nem? (Szavazás.) Hat nem. Megállapítom, hogy a bizottság úgy döntött, hogy általános vitára alkalmas, tizenhat igennel és hat nemmel.
Itt kíván-e előadót állítani a bizottságunk? Azt gondolom, hogy nem, bár lehet, hogy a bizottsági előadók is egyben fogják majd elmondani a véleményt az összevont tárgyalás miatt. Ha arra kerül sor, akkor majd az alelnök úrnak is jelezzük. Ez még a házbizottság döntésétől függ. Itt külön előadót nem állítunk.
Döntünk a Magyar Köztársaság Alkotmányáról szóló '49. évi XX. törvény módosításáról beterjesztett T/4318. számú javaslat általános vitára való alkalmasságáról. Aki általános vitára alkalmasnak tartja, kézfelemeléssel jelezze! (Szavazás.) Tizenhat igen. Ki az, aki nem? (Szavazás.) Hat. Megállapítom, hogy az önkormányzati és területfejlesztési bizottság általános vitára alkalmasnak tartotta, tizenhat igen és hat nem szavazattal.
Tisztelt Bizottság! A 2., 3. és 4. sorszámon jelzett napirendi pontokat lezárom. Köszönjük szépen a közreműködést, további jó munkát!
A bizottságunk napirendi pontjainak végére értünk, de még nem zárom le a bizottság ülését. Az Egészségügyi Minisztériumból megérkezett a kolleganő, dr. Jászberényi Éva, és amennyiben van igénye a bizottságnak, hogy a módosító javaslatokhoz visszatérjünk, úgy áll a bizottság rendelkezésére. Kívánunk-e ezzel a lehetőséggel élni? (A bizottság tagjai nemet intenek.) Nem. Hallották, hogy a bizottságunk közben döntött a módosítókról. Elnézést kérünk, ne vegyék ezt rossz néven tőlünk, mi sem vettük, hogy más bizottságban kellett önöknek dolgozni.
Tisztelt Bizottság! A napirendi pontok között szerepelt még az egyes közlekedési tárgyú törvények módosításáról szóló javaslat, a kapcsolódó módosító javaslatok megvitatása. Mivel a részletes vitára nem került sor a plenáris ülésen, ezért ezt a napirendi pontot nem kell hogy megtárgyaljuk.
Így az Egyebek napirendi pontunkhoz értünk. Kérdezem, van-e valakinek bejelentenivalója? (Nincs jelzés.) Ha nincs, akkor annyit tudok mondani, hogy amennyiben a most a parlamentben tárgyalt szabálysértési törvényjavaslathoz módosító indítványok érkeznek, akkor azt hétfőn 12-kor kell megtárgyalnunk, és a holnapi házbizottsági döntéstől függően elképzelhető, hogy kedden is és szerdán is kell tárgyalnunk. Legkésőbb pénteken a déli órákban a képviselőtársaim elektronikus úton a meghívót meg fogják kapni. Amennyiben lehet, akkor próbáljuk a legracionálisabban megszervezni a bizottsági ülést, de kérem, hogy egyelőre erre készüljenek a képviselőtársaim.
Ha nincs további hozzászólás, akkor a mai bizottsági ülést berekesztem. Köszönöm szépen a részvételt, a munkát. További szép napot önöknek!
(Az ülés befejezésének időpontja: 11 óra 40 perc)
|
|
Jauernik István |
Jegyzőkönyvvezető: Takács Aliz