ÖTB-2/2008.
ÖTB-53/2006-2010.
Jegyzőkönyv*
az Országgyűlés Önkormányzati és területfejlesztési bizottságának
2008. február 13-án, szerdán 10 óra 07 perckor
a Képviselői Irodaház II. számú tanácstermében
megtartott üléséről
Tartalomjegyzék
Helyettesítési megbízást adott *
A napirendi javaslat elfogadása *
Döntés képviselői önálló indítvány tárgysorozatba-vételéről: A helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat (T/4461. szám) [Dr. Répássy Róbert és Kósa Lajos (Fidesz) képviselők önálló indítványa] *
Dr. Répássy Róbert szóbeli kiegészítése *
Döntés a tárgysorozatba-vételről *
A Magyar Köztársaság Alkotmányáról szóló 1949. évi XX. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat (T/4446. szám) (Az Önkormányzati és területfejlesztési bizottság önálló indítványa) (Módosító javaslatok megvitatása) (Előterjesztőként) *
A 2007-2020 közötti időszakra vonatkozó energiapolitikai koncepcióról szóló határozati javaslat (H/4858. szám, új/átdolgozott változat a H/4671. szám helyett) (Általános vita) (Háttéranyag: H/4858/1. szám) *
Zarándy Tamás szóbeli kiegészítése *
Döntés az általános vitára való alkalmasságról *
Az önkéntes tűzoltó egyesületekről szóló törvényjavaslat (T/.... szám) (Döntés bizottsági önálló indítvány benyújtásáról) *
Hozzászólások a meghívottak részéről *
Döntés a napirendi pont tárgyalásának elnapolásáról *
A bizottság 2008. évi első féléves munkatervének elfogadása *
A helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat (T/4461. szám) [Dr. Répássy Róbert és Kósa Lajos (Fidesz) képviselők önálló indítványa]
Elnököl: Jauernik István (MSZP), a bizottság elnöke
Dr. Kovács Zoltán (Fidesz), a bizottság alelnöke
Balogh József (MSZP), a bizottság alelnöke
Szabó György (MSZP), a bizottság alelnöke
Ecsődi László (MSZP)
Gy. Németh Erzsébet (MSZP)
Hajdu László (MSZP)
Dr. Mester László (MSZP)
Pál Tibor (MSZP)
Papp József (MSZP)
Dr. Steiner Pál (MSZP)
Varju László (MSZP)
Dr. Bőhm András (SZDSZ)
Gulyás József (SZDSZ)
Dr. Bóka István (Fidesz)
Erdős Norbert (Fidesz)
Meggyes Tamás (Fidesz)
Tasó László (Fidesz)
Dr. Tilki Attila (Fidesz)
Vigh László (Fidesz)
Helyettesítési megbízást adott
Dr. Répássy Róbert (Fidesz) előterjesztőként
Dr. Zöld Nagy Viktória tanácsos (Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium)
Deák László vezető tanácsos (Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium)
Zarándy Tamás főosztályvezető-helyettes (Gazdasági és Közlekedési Minisztérium)
Mészáros József alelnök (Hivatásos Önkormányzati Tűzoltóságok Országos Szövetsége)
Danielisz Béla bűnmegelőzési tanácsnok (Fővárosi Önkormányzat)
Dr. Joó Bálint tűzoltó főtanácsos, szakértő
Dr. Bende Péter (Magyar Tűzoltó Szövetség)
(Az ülés kezdetének időpontja: 10 óra 07 perc)
JAUERNIK ISTVÁN (MSZP), az Önkormányzati és területfejlesztési bizottság elnöke, a továbbiakban ELNÖK: Jó napot kívánok! Tisztelettel köszöntöm az Önkormányzati és területfejlesztési bizottság ülésén megjelenteket. A bizottság ülését megnyitom.
A bizottságunk határozatképes. Tizenkét képviselő személyesen van jelen, és nyolc képviselőtársunk pedig megbízást adott a helyettesítésére.
A napirendi javaslat elfogadása
Tisztelt Bizottság! Képviselőtársaim megkapták írásban előzetesen a mai ülés napirendi javaslatát. Más javaslat nem érkezett, ezért ezt teszem föl szavazásra, tehát hogy hat napirendi pontot tárgyaljunk meg. Aki ezzel egyetért, kérem, kézfölemeléssel jelezze. (Szavazás.) Köszönöm szépen. Megállapítom, hogy a bizottság ennek megfelelően fogadta el a mai ülés napirendi pontjait.
Elsőként tárgyaljuk a T/4461. számú törvényjavaslat tárgysorozatba-vételét. Dr. Répássy Róbert és Kósa Lajos fideszes képviselők önálló indítványa, amely a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény módosításáról szól.
Köszöntöm Répássy képviselő urat és az Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztériumból dr. Zöld Nagy Viktória tanácsos asszonyt. Elsőként az előterjesztőnek adok szót. Répássy úr!
Dr. Répássy Róbert szóbeli kiegészítése
DR. RÉPÁSSY RÓBERT (Fidesz): Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Bizottság! Igyekszem röviden bemutatni önöknek a törvényjavaslatot. A törvényjavaslat azt a problémát kívánja orvosolni, hogy az Alkotmánybíróság döntése következtében az úgynevezett regionális közigazgatási hivataloknak a törvényi alapjai hiányoznak, tehát nincs gyakorlatilag törvényes alapja a regionális közigazgatási hivataloknak. Egy határidőt szabott az Alkotmánybíróság ennek a problémának az orvoslására. A mi álláspontunk szerint, és ezt tartalmazza a javaslat, mi egy mechanikus megoldást javaslunk, és ez a mechanikus megoldás nem más, mint vissza kell állítani a törvény 2007. január 1-je előtti hatályos szövegét, hiszen ez volt az a szöveg, amelyet a parlament egyszerű többséggel módosított, és mint utóbb kiderült, ez bizonyult alkotmányellenesnek. Ezért tehát azt javasoljuk, hogy állítsa helyre a tisztelt Országgyűlés a fővárosi és megyei közigazgatási hivatalokra vonatkozó önkormányzati törvénybeli szabályokat.
Hozzáteszem, hogy mi is tisztában vagyunk azzal, hogy ez csak az egyik lehetséges megoldás, de szerintünk a probléma mindenképpen jogalkotást igényel, tehát a törvényhozásnak foglalkoznia kell vele, a parlamentnek, ezért a tárgysorozatba-vétel, mint egy olyan megoldandó törvényhozási probléma mindenképpen indokolt. Az, hogy a kormány még a saját javaslatát nem terjesztette elő, nem zárja ki azt, hogy ezt a képviselői önálló indítványt tárgysorozatba vegyük. Végül is a megoldást úgyis közösen kell kidolgoznunk, hiszen kétharmados törvénymódosítást kell majd elfogadnunk.
Köszönöm szépen a figyelmüket.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Kérdezem a kormányt. Nem tudom, hogy kormány- vagy tárcaálláspont van-e. (Dr. Zöld Nagy Viktória: Tárca.) Tárcaálláspont.
DR. ZÖLD NAGY VIKTÓRIA (Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium): Egyetértünk azzal, hogy ez egy valós és megoldandó probléma, amely jogalkotást kíván, tehát a tárgysorozatba-vételt támogatjuk.
ELNÖK: Köszönöm szépen. (Dr. Bőhm András jelentkezik.) Bőhm András kért szót.
DR. BŐHM ANDRÁS (SZDSZ): Az előterjesztőtől kérdeznék. Természetesen azzal egyetértünk, hogy jogalkotási feladat és hozzá kell nyúlni, de folyamatban van egy ötpárti tárgyalás, ami egyébként péntekre ki volt tűzve, aztán elhalasztva. Tehát most kifejezetten politikai típusú a kérdés, hogy ez az indítvány hogy van köszönőviszonyban az ötpárti tárgyalás szándékával.
DR. RÉPÁSSY RÓBERT (Fidesz): Természetesen részt veszünk az ötpárti tárgyaláson, ezt jeleztük is a meghívó minisztériumnak. Ez a mi álláspontunk. Tulajdonképpen az ebbe a törvénybe foglalt szöveg az, ami a javaslatunk, az álláspontunk. Még egyelőre nem tudjuk, hogy a kormány vagy az ott résztvevő többi pártok majd milyen alternatív megoldást kínálnak, de nyitottak vagyunk a tárgyalásokra.
ELNÖK: Köszönöm szépen. További kérdés, vélemény? (Dr. Kovács Zoltán jelentkezik.) Kovács alelnök úr?
DR. KOVÁCS ZOLTÁN (Fidesz): Az elhangzottakhoz annyit szeretnék hozzáfűzni, hogy van egy határidő, amíg meg kell oldani ezt a problémát, ez az év közepe, július 1., tehát addig mindenképpen gondolkodni kell erről a problémáról. Nyilván a többpárti egyeztetés is ezt a célt szolgálja, de ez nem zárja ki azt, hogy párhuzamosan a parlament ezt a törvényjavaslatot tárgysorozatba vegye. Tulajdonképpen ez a jó szándékát is mutatja az Országgyűlésnek, hogy elindul ebben az ügyben egy gondolkodás, és nyilván az ötpárti egyeztetés végeredménye is bekerülhet majd akár ehhez hozzáfűzve, akár egy új törvényjavaslat formájában a kormány részéről. A probléma mindenképpen megoldandó.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Szeretnék én is hozzászólni ehhez a kérdéshez. Volt a Ház előtt már egy megoldási javaslat a 4222-es törvényjavaslatban egy módosítóval, amely végül is a parlamentben nem kapta meg a kétharmados többségét. (Varju László megérkezik az ülésre.) Tehát itt az úgymond kormányoldalnak is volt már egy javaslata. Mind a kettőt majd figyelembe kell venni, Répássy úrék javaslatát is meg a korábbi javaslatot is. Lehet, hogy egy harmadik megoldást kell tenni. Azt gondolom, hogy ennek a bizottságnak mindenképpen szerepe lesz ennek a feladatnak a megoldásában itt az ötpárti tárgyalássorozat közben is vagy a végén is, amennyiben a bizottsági lehetőségek fölmerülnek, akkor azt gondolom, hogy ez a bizottság készen lesz arra, hogy akár a szakmai javaslat kidolgozásában, akár a technikai dolgokban közreműködjünk. Én is azt javaslom, hogy a bizottság vegye tárgysorozatba a beterjesztett javaslatot.
Döntés a tárgysorozatba-vételről
Kíván-e valaki hozzászólni? (Nincs jelentkező.) Az előterjesztőt megkérdezem, hogy kíván-e reagálni. (Dr. Répássy Róbert: Nem, köszönöm.) Köszönöm szépen. Akkor dönt a bizottság. Tárgysorozatba-vételről kell döntenünk. Aki egyetért azzal, hogy a bizottság vegye tárgysorozatba a beterjesztett javaslatot, az kézfölemeléssel jelezze. (Szavazás.) Köszönöm szépen. Megállapítom, hogy a bizottság egyhangú döntéssel a törvényjavaslatot tárgysorozatba vette.
Köszönöm szépen az előterjesztőnek és az ÖTM munkatársának a közreműködést. További jó munkát kívánok!
A bizottságunk rátér a 2. napirendi pont tárgyalására, mely a Magyar Köztársaság alkotmányáról szóló 1949. évi XX. törvény módosításáról a bizottságunk önálló indítványa, T/4446. sorszámon fut, módosító javaslatok megvitatása. Előterjesztői minőségünkben kell dönteni a módosító javaslatról.
Egy módosító javaslat érkezett. Ajánlástervezetet tetszenek találni az asztalon. A szokásnak megfelelően döntsünk, de mielőtt döntünk, tisztelettel köszöntöm Deák László vezető tanácsos urat az Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztériumból. Először a minisztérium álláspontját szoktuk megkérdezni, most is.
DEÁK LÁSZLÓ (Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium): Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Bizottság! A minisztérium támogatja a javaslatot.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Tisztelt Bizottság! Az ajánlásban már tetszenek látni, az alkotmányügyi bizottság már korábban megtárgyalta, mint ahogy az előterjesztő. A kormány támogatja, az alkotmányügyi bizottság is támogatta a javaslatot. Van-e kérdés, vélemény? (Nincs jelentkező.)
Én azért röviden elmondanám, mert ennek van előtörténete. Ez a bizottsági önálló indítvány ahhoz az előző napirendi pontnál is emlegetett 4222-es törvényhez kapcsolódott, ahol az 500 lakosnál kisebb településeknél az önálló hivatal fönntartásának kérdését feszegettük. Az a törvényjavaslat a végszavazásáig elért a parlamentben, de nem került elfogadásra. Azt gondolom, hogy erre a módosító javaslatra és magára erre a törvényjavaslatra is akkor van szükség, ha van esély arra, hogy az önkormányzati törvényt belátható időn belül tudjuk módosítani annak a szándéknak megfelelően, amiben azt gondolom, hogy itt elég hosszas vita után, de konszenzus alakult ki. Úgyhogy fölvetem a bizottságnak, hogy a kettőt mondjuk együtt tárgyaljuk, hogy lát-e a bizottság esélyt arra, hogy szükség lesz erre az alkotmánymódosításra. Itt a jogi főosztály is jelezte, hogy ennek a másik lába már elvérzett, gondolja meg a bizottság, hogy akarjuk-e elvinni a végszavazásig ezt a törvényt, akarjuk-e az alkotmányba beépíteni ezt a módosítást. Úgyhogy itt most, ha szabad ilyet, akkor kérdezném az előterjesztőtől, a módosító javaslat előterjesztőjétől, hogy látja-e ennek a realitását.
DR. KOVÁCS ZOLTÁN (Fidesz): Ez a módosító javaslat összefügg gyakorlatilag az előző napirendi ponttal is, a hivatalszervezéssel, mert azzal találkoztunk korábban, hogy a névmódosítással aztán történt hivatalátszervezés is, és az nem volt a jogalkotó szándéka, ezt az Alkotmánybíróság is így döntötte el, az iménti napirendben erről már volt szó.
A javaslat azt célozza, hogy úgymond önkormányzati alapjogok közé vagy kerüljön be, vagy pedig csak kétharmaddal lehessen, gyakorlatilag a végrehajtó hatalom az Ötv.-től eltérően ne szervezhessen így hivatalt, ebben legyen konszenzus. Mivel a tárca meg a frakciók ezt támogatták, azt gondolom, hogy amikor az ötpárti egyeztetésen mindenki elmondja a maga álláspontját ebben az ügyben, ez részben összefügg ezzel az alkotmánymódosítással, úgymond be lehet várni ennek a törvénynek a zárószavazásáig az előtte levő konszenzuskereséses megoldást. Ha megoldásra jutunk, akkor nyilván ez szükséges hozzá, a kettő így konvergál egymással. Tehát érdemes ezt szerintem támogatni. A másik javaslatról pedig most az elkövetkezendő tavaszi ülésszakon ki fog derülni, hogy milyen módon lehet azt beépíteni a rendszerbe.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Bőhm András!
DR. BŐHM ANDRÁS (SZDSZ): Tisztelt Bizottság! Jogalkotási szempontból én hibásnak tartom ezt a megoldást. Tehát ha már a bizottság meg mások úgy döntenek, hogy az előző javaslat kerüljön tárgysorozatba, akkor ez nem bizonyos mértékig függ össze, hanem 100 százalékig összefügg azzal a javaslattal, tehát egy ilyen típusú módosítás előterjesztésére mód van annak a tárgyalásánál. Az nagyon furcsa lenne, hogy ugyanabban a tárgykörben két különböző alkotmánymódosításról tárgyalna a parlament. Most tegyük akkor zárójelbe az ötpárti tárgyalásokat, mintha nem is lenne, de végül is ugyanarról két alkotmányozási eljárás történne a parlamentben. Ez módosító javaslattal tökéletesen kezelhető az előbb elfogadott napirend szerint.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Nézek körbe, hogy van-e további hozzászólás. (Nincs jelentkező.) Tisztelt Bizottság! Mielőtt döntünk a módosító javaslatról, azt gondolom, az lesz a helyes megoldás, mint amit Kovács úr elmondott és amit Bőhm András úr is elmondott, ha ennek a törvényjavaslatnak a tárgyalását a parlamentben - ugye most részletes vita következik - akkor nem szorgalmaznánk addig, míg nem kerülünk abba a helyzetbe, hogy látjuk, hogy ez lesz-e a megoldás vagy esetleg egy más technikai megoldás. Most eldöntjük itt a módosító javaslatot. Ha ezzel egyetértés van, akkor a parlamenti tárgyalást, amíg az ötpártin nem jutunk előre, addig nem folytatjuk, mert ha kell, akkor meg van nyitva az alkotmány, ehhez kapcsolódó módosítót még hozzá tudunk tenni, ha nem kell, akkor pedig megfelelően tudunk dönteni. Ezzel így egyetértés van-e? (Szavazás.) Úgy látom, hogy igen. Köszönöm szépen.
Akkor döntünk a módosító javaslatról. Aki egyetért dr. Kovács Zoltán módosító javaslatával, az kézfölemeléssel jelezze. A tárca támogatja. (Szavazás.) A bizottságunk támogatja, tehát akkor az előterjesztő támogatja a módosító javaslatot.
Köszönöm szépen. Köszönöm a közreműködést. A 2. napirendi pont tárgyalását lezárom. További jó munkát önnek!
Mielőtt megkezdjük a 3. napirendi pont tárgyalását, tisztelt bizottság, udvariassági feladatomnak az elején nem tettem eleget, mert abban bíztam, hogy késve, de megérkezik a másik képviselőtársunk is. Szeretném akkor köszönteni most Hajdu László képviselő urat, akit hétfői ülésnapján a parlament a bizottság tagjává választott. Képviselő úr hosszú ideig volt ennek a bizottságnak korábban tagja. Kívánok sikeres és jó munkát itt! (Dr. Bóka István megérkezik az ülésre.) A másik képviselő pedig Steiner Pál, akit szintén a bizottságunk tagjai sorába választott a parlament. Neki is jó munkát kívánok ezennel.
Most kezdjük meg a 3. napirendi pont tárgyalását. 3. napirendi pontként tárgyalja a bizottságunk a 2007 és 2020 közötti időszakra vonatkozó energiapolitikai koncepcióról szóló határozati javaslatot. Itt van egy új változat a H/4858. helyett a H/4671. számon.
Köszöntöm Zarándy Tamás főosztályvezető-helyettes urat, aki a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium részéről segíti a munkánkat. Elsőként átadom a szót önnek.
Zarándy Tamás szóbeli kiegészítése
ZARÁNDY TAMÁS (Gazdasági és Közlekedési Minisztérium): Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Bizottság! A magyar energiapolitika előzménye, a mostani anyag előzménye az 1993-ban elfogadott 21/1993. országgyűlési határozat, tehát azt lehet mondani, hogy 15 éve fogadták el az utolsó magyar energiapolitikát. Ez elég hosszú idő ahhoz, hogy ezt a dokumentumot áttekintsük, megnézzük, felújítsuk, és egy új energiapolitika szülessen, amely az új körülményeknek megfelelően tűzi ki azokat a célokat, amelyeket a következő időszakban kell megvalósítanunk.
1993 óta nagyon sok minden történt. Ezek közül talán a legfontosabb dolgok az energiapolitikában: Kiemelném azt, hogy a gazdaság energiaigényessége mérséklődött, tehát jelenleg sokkal több terméket és értéket tudunk előállítani ugyanannyi energiával, mint 15 évvel korábban. Jelentősen csökkent a környezet terhelése. Ma már az energiafelhasználás sokkal kevesebb káros anyagot bocsát ki a környezetbe. (Dr. Steiner Pál megérkezik az ülésre.) Nagyon jelentős változás, hogy míg a '90-es évek elején az energiaszektor állami tulajdonban működött, ma már döntő többségében magántulajdonú szektorról van szó, és közben EU-tagok lettünk, ami meghatározza a kereteket. Időközben az energiaárak nagyon jelentősen emelkedtek, és az importfüggőségünk is nőtt.
Az energiapolitika kialakítása tulajdonképpen már 2004-ben megkezdődött. Egy nagyon széles társadalmi, szakértői egyeztetés készült, 2005-ben, 2006-ban mintegy 2000 oldal megalapozó dokumentum állt össze. 2007-ben kezdődött meg az anyagnak a minisztériumi, tehát a tárcaegyeztetése. 2007. márciusában úgy döntött az Államreform bizottság, hogy független szakértők bevonásával további háttéranyagok készüljenek. (Erdős Norbert megérkezik az ülésre.) Ezt követően megtárgyalta az anyagot az Országos Környezetvédelmi Tanács, majd a gazdasági tárca honlapjára felkerült az anyag, 580 szervezetet értesítettünk, hogy várjuk a hozzászólásokat. Augusztusban három alkalommal szekcióüléseken vitattuk meg a legfontosabb téziseket. Az energetikai albizottság is, a parlament energetikai albizottsága is megtárgyalta annak idején az anyagot. Ezt követően a kormány tavaly év végén elfogadta, és az Országgyűléshez benyújtásra került.
Az energiapolitika az ország stratégiai politikája közül az egyik, szoros összefüggésben van az egyéb politikákkal, itt kiemelném akár a környezetvédelmi kérdéseket, közlekedésfejlesztés stratégiáit, szociálpolitikai kérdéseket. Ugyanakkor azt is el kell mondani, hogy az energiapolitika egy keretstratégia, amely a legfőbb irányokat jelöli ki, és a kormánynak ad meg bizonyos feladatokat.
Az önök előtt lévő anyag három fő részéből áll. Tartalmaz egy határozati javaslatot, amely összesen tizenöt pontban határozza meg azokat a legfontosabb feladatokat, amelyeken végig kell menni. Ezután van egy háromoldalas indokolás, amely tényleg a legfontosabb elemeit tartalmazza az energiapolitikának, és van egy hetvenoldalas háttéranyag, amely azoknak a korábbi tanulmányoknak a sűrítménye, amelyek egy kicsit részletesebben fejtik ki ezt a dokumentációt.
Az energiapolitika három fő részre tagolható: ellátásbiztonságra, versenyképességre, illetve a fenntarthatóságra. Nagyon röviden szeretnék ezeken végigmenni. Az ellátás biztonsága szempontjából fontos számunkra, hogy az energia mindig rendelkezésre álljon. Magyarország jelenleg kiszolgáltatott az energiaimport vonatkozásában. Szeretnénk diverzifikálni az energiaszektort, illetve egy fontos elemnek tartjuk az atomenergia-termelést, hiszen ez olcsó villamosenergia-termelési lehetőség. A versenyképesség szempontjából alapvető fontosságú a liberalizáció. Ennek az első lépése, a villamosenergia-törvény elkészült. A fenntarthatóság szintén kiemelt cél. 2020-ig szeretnénk elérni, hogy 15 százalékosra javuljon az ország energiahatékonysága, illetve szeretnénk emelni a megújuló energiahordozóknak a termelési részarányát.
Köszönöm szépen. Bevezetőben ennyit szerettem volna mondani, és ha kérdés van, akkor természetesen válaszolok.
ELNÖK: Köszönjük szépen. Tisztelt Bizottság! Azt javaslom, hogy a kérdéseket, véleményeket egy csokorban tárgyaljuk. Ki kíván hozzászólni? (Dr. Kovács Zoltán jelentkezik.) Kovács Zoltán alelnök úré a szó.
DR. KOVÁCS ZOLTÁN (Fidesz): Azt kérdezném meg, hogy milyen előzetes egyeztetési folyamatot végeztek el ebben az ügyben. Tudjuk, hogy van egy kormányhatározat, amely gyakorlatilag ennek az alapját megadja. A kormányhatározatot megelőzően milyen egyeztetéseket folytattak le? Különösen mondjuk, hogy az SZDSZ vonatkozásában az atomenergiával kapcsolatos kérdéskörben Fodor Gábor azt nyilatkozta, hogy egy népszavazást kellene ebben az ügyben tartani, meg kellene kérdezni az atomenergiával kapcsolatos leendő energiapolitikáról az egész társadalmat. Itt pedig már szerepel ebben a rendszerben az atomenergiával kapcsolatosan gyakorlatilag döntés. Ezért kérdezem, hogy erre különösen, illetve az összes többivel kapcsolatosan már a kormányhatározatot megelőzően milyen egyeztetések folytak le, hiszen itt kaptunk a Magyar Természetvédők Szövetségétől és több szervezettől véleményt ebben az ügyben. Azért kérdezem ezt, mert egy kicsit úgy érzem, hogy a szekér elkerülte a lovat, tehát ma már a parlament gyakorlatilag nem tud mit csinálni nagyon ezzel a kormányhatározattal, amely kijelölte az utat. Nem látjuk az előzményeit, ami fontos lenne, és ez azért megélt volna főleg egy ilyen hosszú idő után egy széles körű társadalmi egyeztetést. Én keveset tudok erről, ezért kérdezem.
ELNÖK: További kérdés? Várjunk, hátha van még több. (Nincs jelentkező.) De nagyon optimistán mondtam, hogy majd lesz több kérdés! (Dr. Kovács Zoltán: Még egyet kérdezhetek?) Természetesen.
DR. KOVÁCS ZOLTÁN (Fidesz): Azt kérdezném meg, hogy szükségesnek tartják-e önök, hogy legyen egy elfogadott nemzeti energiahatékonysági cselekvési terv. Erre kötelez bennünket az Unió egy 2006-os rendeletével, és ennek volt valami határideje, ha jól emlékszem, a tavalyi év vége vagy a tavalyi év közepe. Történt-e ebben valami? Készítettünk-e ilyet? Készített a kormány vagy a tárca ilyen cselekvési tervet? Ha van ilyen, akkor megköszönném, ha erről is szólna néhány szót.
ELNÖK: További kérdés, vélemény? Lezárhatjuk így a kérdés-vélemények sorát? (Nincs jelentkező.) Mielőtt lezárnám és visszaadnám a szót... Alelnök úr azt javasolja, hogy ne zárjuk le, hanem a kérdésre hangozzanak el a válaszok, és majd utána legyen még egy kör. Tessék parancsolni!
ZARÁNDY TAMÁS (Gazdasági és Közlekedési Minisztérium): Igen, mi is úgy érezzük, hogy az energiapolitika minden fogyasztói réteget, társadalmat, a gazdaság egészét érdekli, érinti, tehát nagyon nagy jelentősége van itt a társadalmi, szakmai, gazdasági egyeztetéseknek. Ebből kifolyólag már a munka megalapozása során felkértük a különböző szakértőket, energetikai szakértőket, környezetvédelmi szakértőket, akadémikusokat, legfontosabb egyetemek képviselőit, beleértve a Műszaki Egyetemet, a Corvinus Egyetemnek a témával foglalkozó professzorait, hogy segítsenek elkészíteni ezeket az anyagokat. Amikor ezek elkészültek, akkor a GKM összegyúrta ezeket. Megcsináltuk azokat a belső tárcaegyeztetéseket, amelyek szükségesek voltak. Ezeken a tárcaegyeztetéseken a kormányzat még fontosnak tartotta, hogy ismételten készíttessünk rövid döntés-előkészítő háttéranyagokat. Ebbe ismét társadalmi szervezeteket vontunk be. Ezután következett az a folyamat, amikor a Gazdasági Minisztérium honlapjára föltettünk egy tervezetet, ez 2007. június 15-én történt meg, annak érdekében, hogy ennek meglegyen a társadalmi visszhangja is, tehát nemcsak föltettük, hanem egyszerre 580 szervezetet értesítettünk arról, hogy ez fent van a honlapon, és kértük, hogy tegyenek ehhez véleményeket. A beérkezett véleményeket megnéztük, feldolgoztuk. Augusztus során három napon szekcióüléseket tartottunk azokkal, akik ehhez véleményt tettek.
Kitérve az atomenergiára, a háttéranyagnak egy külön fejezete az atomenergia-rész. A szekcióüléseken is az egyik kiemelt téma volt. Ez 2007. augusztus 2-án zajlott le, amikor különös tekintettel az atomenergiára vonatkozóan tartottunk egy vitát. Néhány szót hadd mondjak akkor az atomenergiáról, hogy mit mond ki erről a stratégia.
Tudni kell, hogy az atomenergiáról szóló törvény értelmében Magyarországon atomerőművet építeni csak az Országgyűlés határozata mellett, egyetértése mellett lehetséges. Az atomerőműépítés-előkészítés egy hosszú folyamat, mi úgy becsüljük, hogy ez 5-7 év, ameddig mindenféle engedélyezési tevékenység lezárul, mindenféle lakossági meghallgatás, környezeti egyeztetés, illetve az országgyűlési jóváhagyási folyamatot megelőző tevékenység lezárul. Jelen pillanatban a Paksi Atomerőműnek az élettartam-meghosszabbítása folyik. Ez egy korábbi parlamenti jóváhagyás alapján folyhat. Jelezni szeretném, hogy egy jelentős, 96 százalékos támogatottság mellett fogadta el a parlament a Paksi Atomerőmű élettartamának meghosszabbítására vonatkozó elvi döntést.
A lakossági felmérések azt mutatják, hogy a lakosságnak mintegy 70 százaléka támogatja az atomenergiát. Ez az Európai Unióban is viszonylag egy magas aránynak tűnik.
Jelezni szeretném azt is, hogy a jelenlegi energiapolitikai koncepciónak az ötödik pontja, ötödik határozati javaslata foglalkozik azzal, hogy elő kell készíteni egy esetleges atomerőműi bővítést, de ez még messze van attól, hogy erről most döntéseket kellene hozni. Azt hiszem, hogy amikor itt a tervek körvonalazódnak, akkor kell visszatérni arra a kérdésre, hogy érdemes-e ebben az ügyben népszavazást tartani, kell-e népszavazást tartani vagy nem kell népszavazást tartani.
A harmadik kérdésre vonatkozóan az energiahatékonysági akcióprogram. Igen, ez egy európai uniós kötelezettség. A magyar kormányzat eljuttatott Brüsszelbe erre vonatkozóan egy anyagot, Brüsszelből azonban kérték, hogy ezt egészítsük ki, támasszuk alá. Mi jeleztük, hogy ez az anyag készül. Az anyag tulajdonképpen elkészült, a tárcaegyeztetése lezajlott. Nagyon rövid időn belül, tehát azt tudom mondani, hogy egy hónapon belül a kormány elé fog kerülni, és ezt követően fogjuk jelezni Brüsszelnek, hogy elfogadtuk az anyagot.
Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Elhangzott-e minden kérdésre a válasz? (Dr. Kovács Zoltán jelentkezik.) Alelnök úr?
DR. KOVÁCS ZOLTÁN (Fidesz): Csak azt szeretném megkérdezni, hogy erről az utóbbi témáról volt-e határidő, szabott-e meg a 2006-os EK-rendelet nekünk határidőt, hogy meddig kell ezt megcsinálni? Jól tudom-e, hogy ezt tavaly év közepéig vagy év végéig kellett volna megcsinálni?
ZARÁNDY TAMÁS (Gazdasági és Közlekedési Minisztérium): Igen, itt az Európai Unió a tavalyi év közepét jelölte ki irányadó dátumnak. Abban az időben kaptunk egy jelzést az Európai Uniótól, hogy késésben vagyunk. Mi jeleztük az Unió felé, hogy hamarosan el fogjuk küldeni ezt az anyagot. (Meggyes Tamás megérkezik az ülésre.)
ELNÖK: Köszönöm szépen. Tisztelt Bizottság! Nézem, hogy van-e vélemény, kérdés a továbbiakban. (Tasó László jelentkezik.) Tasó képviselő úr?
TASÓ LÁSZLÓ (Fidesz): Köszönöm szépen. Tisztelt Bizottsági Ülés! A véleményemet szeretném elmondani nagyon röviden. Engem megdöbbent, hogy egy egész napig tárgyaltak az atomerőmű esetleges kapacitásbővítéséről szekcióülésen? Ennyit ért meg a téma, hogy egy alkalommal tárgyaltak róla? Ez engem megdöbbent.
Nem emlékszem arra, hogy mikor készült Magyarországon azzal kapcsolatban fölmérés, hogy a lakosság mennyiben támogatja az atomerőmű működését és a használatát. Bizonyára van erre pontos dátum és adat. Arra is, hogy milyen fölmérés volt, milyen típusú.
Azt már megszoktuk, hogy alkalmanként azt vesszük észre, hogy a kormánynak van egy Országgyűlése. Most megint úgy látjuk, hogy a kormánynak van egy Országgyűlése is különben, akik megszavazzák a kormány elképzeléseit. Azért mégiscsak arról van szó, hogy egy atomerőmű esetleges kapacitásnövelése döntés-előkészítő fázisba került szerintem. Az nagy hiba lenne, ha ezt a lakosság széles körben ne tudná meg és nem mondhatna erről véleményt. Nem hiszem, hogy Magyarországnak az lenne az elsődleges célja, hogy ebben gondolkodjon, illetve az is megdöbbentő, hogy már megint arról beszélünk, hogyan lesz Magyarország földgázelosztó szerepben, amikor még a saját dolgainkat sem tudjuk - úgy néz ki - biztonságosan rendezni.
A véleményem az, hogy atomerőmű-kérdésben azonnali hatállyal a lakosságot tájékoztatni kell, és fel kell hívni a figyelmüket arra, hogy itt megint készül valami, amire majd azt mondják, hogy muszáj megcsinálni, muszáj lépni benne, nincs már idő, vagy döntést hozunk és majd később megmagyarázzuk. A napjainkban láthatjuk azt, igen jó példa néhány legutóbbi elfogadott döntés, hogy hozunk egy döntést, hoznak egy döntést, a kormánytöbbség, vagyis a kormány országgyűlése hoz egy döntést, aztán majd később megmagyarázzuk. Én nagyon tartok attól, hogy bármi, ami ezzel kapcsolatban történne, ugyanezt a ruhát venné föl, magyarul egy döntés után következne a tájékoztatás. Úgyhogy remélem, hogy lesz foganatja ennek a véleménynek is meg az aggályoknak is, és Magyarország lakossága széles körben lesz tájékoztatva arról, hogy valami megint készül. Köszönöm.
ELNÖK: Köszönöm szépen. További hozzászóló? (Dr. Tilki Attila jelentkezik.) Most egy másik oldali, és utána Tilki Attila.
A szocialista frakció részéről mi általános vitára alkalmasnak tartjuk a beterjesztett határozati javaslatot. Korábban, más bizottságokban megfogalmazottakat figyelembe véve, illetve a nekünk írott, alelnök úr által is jelzett Természetvédők Szövetsége észrevételeit is figyelembe véve azt gondolom, hogy módosító javaslatokkal kell a határozati javaslatot jobbítani, erre meg is van a lehetőség. De azt gondolom, hogy arra, hogy tárgyaljunk, mindenképpen szükség van, szükség van a határozati javaslatra, és a parlament, a képviselők előtt a feladat, hogy egy olyan határozati javaslatot hozzunk, amely ha nem is teljes egészében vagy nem is a beterjesztett javaslatnak felel meg, de határozzuk meg azokat a feladatokat, amelyeket meg kell határozni, mert azt gondolom, hogy az idő megérett erre. Parlamenti vita, bizottsági tárgyalások alkalmas terepet adnak erre, úgyhogy mi támogatjuk a határozati javaslatot.
Most Tilki Attiláé a szó.
DR. TILKI ATTILA (Fidesz). Tisztelt Bizottság! Ellentétben az elnök úrral, én nem tartom általános vitára alkalmasnak. Elhangzott itt az előzetesben, hogy mennyi civil szervezetnek küldték ki a koncepciót. 580-at említett. Arról már nem beszélt, hogy mennyien válaszoltak rá. Ha ennyi sok civil szervezet megnézte, akkor azt a kardinális kérdést, amelyet itt jelez a Magyar Természetvédők Szövetsége, miszerint a megújuló energiaforrásokkal nem foglalkoztak a koncepcióban kellő mértékben, miért nem építették be? Innentől kezdve a korábban tapasztaltakat is figyelembe véve nem igazából tudom azt elhinni sajnos, hogy ezt tényleg olyan széles körű társadalmi egyeztetés előzte meg. Egyetértek Tasó képviselőtársammal, hogy az atomenergia-ügyben viszont megengedhetetlen, hogy ilyen kormány által elfogadott és a parlament elé kvázi odahajított anyagot tárgyaljon majd a parlament.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Van-e további hozzászólás? (Dr. Kovács Zoltán jelentkezik.) Kovács Zoltán alelnök úré a szó.
DR. KOVÁCS ZOLTÁN (Fidesz): A kérdéseimre kapott válaszból tényként kiderül az, hogy volt egy kötelezettségünk, amit nem végeztünk el, és a mai napig nem történt meg ennek a munkának az elvégzése, ez az energiahatékonysági cselekvési terv, pedig e nélkül fél lábon áll a rendszer. Ha ezt a tervet még társadalmi szervezetekkel egyeztetni akarjuk, vagy szélesebb társadalmi vitát akarunk róla lefolytatni, akkor azt sem tartom valósnak, hogy itt néhány héten belül a kormány ezt Brüsszelnek tájékoztatásul meg fogja tudni küldeni. Úgy gondolom, hogy ez hibás, pontosabban nem tevés történt ebben a dologban, ami ezt az egész anyagot is csak részben tudja alátámasztani.
A másik, amit itt a válaszokból megértettem, vagy legalábbis én úgy gondolom, futballnyelven szólva lealibizték a társadalmi egyeztetést. Az, hogy feltesszük a honlapra, erre Tasó képviselő úr is nyilatkozott. Ha ez végigment volna annak rendje-módja szerint... Tartunk egy konferenciát, rendben van, kell ilyen, oda azt hívjuk meg, aki egyébként nekünk játszik adott esetben, ezen kívül feltesszük a honlapra és 580 szervezetnek kiküldjük. Ha ez végigfut azon a rendszeren, amit egy ekkora nagyságrendű történetben elvárhatunk, akkor ma nem kapunk egyébként ezzel kapcsolatosan véleményeket, hogy ez sincs benn, az sincs benn jövőképpel kapcsolatosan, az atomenergiával kapcsolatosan, az energiafogyasztással kapcsolatosan.
Azért hadd mondjam azt, hogy két bizottság nem eresztette át ezt a javaslatot, a környezetvédelmi meg a mezőgazdasági bizottság. Nyilván az agrárium vonatkozásában meg a környezetvédelem vonatkozásában vannak még hiányosságok ezzel az előterjesztéssel kapcsolatosan. Ha maga a parlament bizottságai sem látják ezt megfelelőnek, akkor úgy gondolom, hogy mi is akkor járunk el helyesen, ha ebben az ügyben még futunk néhány kört, és szélesebb körű társadalmi konszenzussal kerül ide vissza elénk ez a jogszabály vagy nem jogszabály, ez a tervezet, mert akkor kevesebb hibát követünk el. Valaki, talán Tilki képviselő úr utalt arra, hogy a kormány hozott egy döntést, és most a pecsétet velünk akarja ráüttetni itt a parlamentben. Ez nem helyes megoldást, ezt a magam részéről nem tudom így támogatni.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Van-e további hozzászólás, vélemény, kérdés? (Senki sem jelentkezik.) Ha nincs, akkor visszaadom a szót az előterjesztőnek. Tessék parancsolni!
ZARÁNDY TAMÁS (Gazdasági és Közlekedési Minisztérium): Köszönöm szépen. A kérdések egy része az anyag általános jellegére vonatkozott, hadd próbáljak erre együtt válaszolni.
Alelnök úr a futballnyelvet említette. Hadd utaljak vissza arra, hogy Magyarországon a focihoz mindenki ért, az energiapolitikához is tényleg mindenki ért. Azt is el kell mondani, hogy az energiapolitika tényleg az a terület, ahol mindenkinek megvan a saját jól felfogott, egyébként teljesen méltányolandó érdeke. Ez az a terület, ahol tényleg mindenki máshogy látja a dolgokat. Nyilván máshogy látja egy energiafogyasztó, akinek az az érdeke, hogy minél alacsonyabb legyen az energiaár, megint máshogy látja egy környezetvédő szervezet, amely azt szeretné, hogy ha drágább is az energia, de az minél tisztább módon kerüljön a fogyasztó elé. Tehát tulajdonképpen azt lehet mondani, hogy én egy kicsit illuzórikusnak tartom azt az elképzelést, hogy ebben a témában ne legyen vita. Nem baj az, ha vita van, természetesen itt vitának lennie kell, ezekben a vitákban döntést kell hozni. Tehát nem tartom igazán reálisnak azt, hogy addig tárgyaljunk az energiapolitikáról, amíg vita nem marad. Mindig lesz vita ebben a kérdésben, sajnos ez egy ilyen műfaj.
Az energiapolitikára vonatkozó másik megjegyzés, és szintén egy műfaji megjegyzés, hogy ez egy keretstratégia, egy olyan jellegű keretstratégia, amely alatt a konkrét részstratégiákat és azon belül a részstratégiákon belül a konkrét feladatterveket kell megvalósítani. Ez igaz az atomenergiára is. Tehát itt az atomenergia vonatkozásában sem, de más vonatkozásban sem mond ki az energiapolitika olyan jellegű tételeket, hogy ekkorra kell megépíteni egy új atomerőművet, akkorra kell létrehozni egy új gázvezetéket, illetve a megújuló energiapolitikában milyen jellegű konkrét lépéseket kell meghozni. Az energiapolitikai koncepciónak a feladata az, hogy meghatározza azokat a prioritásokat, amelyekről a kormányzatnak, illetve a társadalomnak gondolkoznia kell. Természetesen javasolja azt is ez az energiapolitikai koncepció, hogy itt erről kétévenként be kell számolni az Országgyűlésnek, tehát tulajdonképpen egy országgyűlési kontroll is megvalósul ezzel kapcsolatban.
Azt hiszem, itt egy félreértés van az új atomerőmű építésével kapcsolatban. Mint ahogy az előbb említettem, egy atomerőmű előkészítése nagyon-nagyon hosszú idő. Ma ezt még nem lehet pontosan tudni, hogy mikor lesz célszerű Magyarországon új alaperőmű, hangsúlyozom, alaperőmű és nem atomerőmű építése. Amikor erre szükség lesz, azelőtt kell dönteni arról, hogy ez atomerőmű legyen, ne atomerőmű legyen. Az atomenergiáról szóló törvény az erre vonatkozó döntéshozatalt rendezi. Tehát ez egy 2020-ig tartó koncepció, ebben az időszakban nyilvánvalóan ezzel a kérdéssel foglalkozni kell.
Megújuló energiák szerepe. A megújuló energiáknál hasonló a helyzet. A kormányzat támogatja a megújuló energiákat, ezt leszögezi ez a dokumentum. A megújuló energiákra, mint minden másra, nagyon nehéz 15 évre, 12 évre előre valamilyen jellegű célszámot kitűzni, sőt nem is lehet ilyet kitűzni. A megújuló energiákkal kapcsolatban azt lehet elmondani egészen röviden, hogy amellett, hogy munkahelyet teremtenek, védik a környezetet, de tudjuk, hogy lényegesen drágábbak, mint a hagyományos energiák. Ma a kőolaj ára kilencszer olyan drága, mint tíz évvel ezelőtt, de ugyanakkor azt is tudjuk, hogy egy most elkészült tanulmány alapján egy köbméter import földgáz ára 70 forint. Ha biogázból szeretnénk hasonló, földgázrendszerbe jutható gázt előállítani, az 210 forintba kerül. Abban az esetben, ha itt a beruházást az állam kifizeti és csak a folyó költségeket kell megfizetni, akkor az 120-130 forintba kerül. Tehát ellentétes érdekek vannak, csak ezt szeretném ebben az ügyben hangsúlyozni, és ha itt a jövőben is olyan jellegű kőolajár-emelkedések és ezt követően földgázár-emelkedések fognak megvalósulni, mint idáig, ne adj isten fölemelkedik a kőolaj ára 200-300 dollárra, akkor ennek a gazdasági hatása is egészen más lesz, tehát egészen máshogy kell ezeket megítélni.
Azt hiszem, válaszoltam a kérdésekre. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönjük szépen. (Tasó László jelentkezik.) Tasó úr!
TASÓ LÁSZLÓ (Fidesz): Csak egy mondat. Megnéztem, hogy rosszul olvastam-e, de jól olvastam, nem alaperőműről van szó, hanem új atomerőműi kapacitások döntés-előkészítő munkáiról van szó. Tehát nem alaperőműről van szó, hanem atomerőműről és újról. Köszönöm szépen.
ZARÁNDY TAMÁS (Gazdasági és Közlekedési Minisztérium): A mondat első fele: "A kormány kezdje meg az esetlegesen szükségessé váló...", és azt hiszem, hogy ezen van a hangsúly. Tehát ha esetlegesen szükségessé válik, akkor kell megnézni, hogy el kell kezdeni az atomerőmű-kapacitás döntés-előkészítői munkáit.
ELNÖK: Köszönöm szépen. (Dr. Kovács Zoltán jelentkezik.) Alelnök úr?
DR. KOVÁCS ZOLTÁN (Fidesz): Visszatérve a futballhoz, én jobban értek a futballhoz, mint az energiához, és nem is venném magamnak a bátorságot, hogy mélységekbe belemenjek ebbe az ügybe. Egyet szeretnék, én az eljárást vettem górcső alá, tehát azt, hogy az európai uniós döntéshez képest késésben vagyunk. Azt mondtam, hogy szélesebb körű társadalmi egyeztetést tudtam volna elképzelni, és azt gondolom, hogy előbb kellett volna a parlamentnek a keretjogszabályt meghozni, mint ahogy a kormány... A kormány és a végrehajtó szerv itt pont fordítva működik, előbb döntött a kormány, és ma a parlament már tulajdonképpen abban a keretben tud mozogni, amit a kormány ez ügyben elétett. Ennyi az én futball és az energia kapcsolatával összefüggő megjegyzésem.
Döntés az általános vitára való alkalmasságról
ELNÖK: Köszönjük szépen. Kiderült, hogy ki ért a focihoz, ki az energiapolitikához.
Tisztelt Bizottság! Döntenünk kell. Általános vitára alkalmasnak tartja-e a tisztelt bizottság a beterjesztett határozati javaslatot? Aki igen, az kézfölemeléssel jelezze. (Szavazás.) 16 igen. Ki az, aki nem tartja általános vitára alkalmasnak? (Szavazás.) 13 nem. Akkor úgy gondolom, hogy olyan már nem lehetett, aki tartózkodott. Megállapítom, hogy az önkormányzati és területfejlesztési bizottság a beterjesztett határozati javaslatot 16 igen, 13 nem ellenében általános vitára alkalmasnak tartotta. (Pál Tibor megérkezik az ülésre.)
Megkérdezem a tisztelt bizottságot, hogy kívánunk-e előadót állítani, vagy csak írásban jelezzük a bizottság döntését a parlament felé. Terv szerint a jövő héten megkezdődik a parlamenti vitája a parlamentben a határozati javaslatnak. Amennyiben kisebbségi vélemény lesz, akkor azt javaslom, hogy többségi vélemény is legyen. Úgy látom, hogy én szóltam hozzá ehhez a kérdéshez, és hogy a szocialista frakció azt javasolja, hogy a bizottság többségi véleményét Jauernik mondja, a kisebbségit pedig akkor, ahogy bejelentették, Tasó képviselő úr. Ezzel egyetértés van-e? (Szavazás.) Igen. Köszönöm szépen. Tehát akkor ennek megfelelően a parlamenti tárgyalásban a bizottság így részt vett.
Köszönöm szépen a közreműködést. További jó munkát kívánok önnek! A napirendi pont tárgyalását lezárom.
Térjünk át a 4. napirendi pont tárgyalására, amely az önkéntes tűzoltó egyesületekről szóló törvényjavaslat, döntés bizottsági önálló indítvány benyújtásáról.
Tisztelettel köszöntöm a bizottsági ülésünkre közben megjelent hölgyeket, urakat. Köszöntöm Bende Péter tábornok urat a Magyar Tűzoltó Szövetség részéről, Mészáros József urat a HÖTOSZ részéről. A LÖTOSZ részéről az elnök urat meghívtuk, bár itt valamilyen e-mailcímbeli kavarodás miatt Gombor urat nem látjuk itt, viszont kaptunk a LÖTOSZ-tól egy megkeresést, ezt minden képviselő úr megkapta, és ezt most itt Leidinger István írta alá. Köszöntöm Danielisz Bélát, a Fővárosi Önkormányzat közbiztonsági tanácsnokát is, ha jól mondom. (Danielisz Béla: Bűnmegelőzési.) Bűnmegelőzési tanácsnokát. Köszöntök még jó néhány urat, akik talán nem veszik rossz néven, ha most név szerint nem említek meg mindenkit.
Tisztelt Bizottság! A bizottságnak én szeretném beajánlani a törvényjavaslatot. Szeretném a tisztelt bizottságot tájékoztatni, hogy a múlt év közepén a Magyar Tűzoltó Szövetség megyei szervezetei is megkeresték az Országgyűlés elnökét, a frakcióvezetőket, számos országgyűlési képviselőt azzal, hogy a magyar önkéntes tűzoltó egyesületekről szóló törvényt fogadjon el a parlament. El is készítettek egy törvénytervezetet, ezt megküldték. Ezt követően az Országgyűlés elnöke a bizottsági elnöki minőségemben megküldte ezt az anyagot azzal a felkéréssel, hogy a szükséges intézkedéseket tegyük meg.
Tájékoztatom a tisztelt bizottságot, hogy a múlt év második felében több egyeztetést folytattam le. Az egyeztetésnél szakértőként dr. Joó Bálint urat kértem föl, akit most is tisztelettel köszöntök itt a bizottsági ülésen. Dr. Joó Bálintot valószínűleg az érintettek közül nagyon sokan ismerik, az 1996. évi XXXI. törvény előkészítésében is jelentős szerepet vállalt dr. Joó Bálint úr.
Először áttekintettük a megküldött törvényjavaslatot. Arról megállapítottuk a jelenlévőkkel, az érdekeltekkel is, hogy ez egy nagyon jó szándékú javaslat, de úgy, ahogy van, egy az egyben nem lehet a parlament elé terjeszteni. Jogtechnikai és szakmai kérdésekben is számos gond merült föl. Ezt követően áttekintettük azt a kérdést, hogy egyáltalán szükséges-e a szabályozás. Erre nagyon határozott és egyértelmű volt a vélemény, hogy ma jelentős feladatot látnak el az önkéntes tűzoltó egyesület önkéntes tűzoltói, tehát az egyesület tagjai. Ez a tevékenység ma nincs szabályozva. A hatályos 1996. évi XXXI. törvény egyetlen egy mondatot szentel ezen szervezeteknek, egyesületeknek, önkéntes tűzoltóknak, mégpedig azt, hogy közreműködnek. De hogy hogyan, milyen módon, milyen jogosítvánnyal, milyen kötelezettséggel, ez sehol nincs ma leszabályozva. Éppen ezért ez egy nagyon fontos feladat a tűzvédelmi törvényt követően 11-12 évvel, hogy erre a szabályozásra kerüljön sor.
Indokolja a szabályozást az is, hogy amikor a XXXI. törvényt a parlament elfogadta, akkor az volt a jogalkotói szándék, hogy az egyesületek, amelyek alkalmasak a közreműködői feladatra, a tűzvédelmi feladatra, az önkormányzattal közösen hozzanak létre köztestületet és úgy vegyenek részt a tűz elleni védekezésben. Ez egy jó irány volt, jó megoldás, csak ahogyan nőtt a köztestületek száma, egyre világosabban láthatóvá vált, hogy minden tűzoltó-egyesületnél, ahol akarnak, tudnak részt venni a tűz elleni védekezésben, a tűzoltásban, nincs meg a lehetősége a köztestület létrehozásának. Csak hadd emlékeztessek arra, hogy a köztestületi tűzoltóságok a költségvetésből egyre jelentősebb összeget kapnak, egyre jobban felkészültek, egyre nagyobb szerepet kapnak, működési területet, feladatot. Itt ebben a bizottságban szinte minden évben a költségvetésnél erről vitatkoztunk. Ugyanakkor azt nem tudjuk megtenni, hogy ha valamely városban működik egy hivatásos önkormányzat vagy már működik egy köztestület, akkor ott az egyesület még további feladatot kapjon, akár azért, mert a szomszéd városban van hivatásos önkormányzat és nagyon közel van a másik város. Itt lehet mondani Jászárokszállást, Jászberényt, vagy Erdős Norbert képviselő úr tudja mondani ezt Békés, Gyula vonatkozásában. Ez egy valós probléma, amire választ kell hogy adjunk. Éppen ezért azt gondoljuk, hogy az eltelt 11 év tapasztalatából az önkéntes tűzoltó egyesületek munkáját mindenképpen szabályozni kell.
Fölmerült az a kérdés, hogy önálló törvénybe vagy a hatályos XXXI. törvénybe építsük be a dolgot. Mind a két megoldás járható út, de javaslatot arra teszek, hogy önálló törvénybe. Az a javaslat is van a tisztelt bizottság tagjai előtt. Két indokot hozok erre. Az egyik az, hogy Magyarországon 2006-ban a parlament elfogadott egy törvényt a polgárőrségről, amely egy nagyon hasonló, nagyon hasznos önkéntes feladat, és a polgárőrök nagyon meg is vannak elégedve, hogy az ő tevékenységüket egy törvény szabályozza, ebben költségvetési támogatás is van, ilyen módon meg van fogalmazva, és ez tulajdonképpen jól működik. Ha a polgárőrök megérdemelnek egy önálló törvényt, akkor azt gondolom, hogy az önkéntes tűzoltók is, körülbelül olyan nagyságrendben végzik a munkájukat, mint a polgárőrök, tehát ha összehasonlítható, összemérhető létszámban, tevékenység hasznosságában, akkor mindenképpen az önkéntes tűzoltók is megérdemlik ezt a dolgot. Ez egy politikai, társadalompolitikai szempont. Azt gondolom, hogy a törvényhozónak ezt is alaposan mérlegelni kell, ha van egy társadalmi igény, és annak a kielégítésére megvan a lehetőség, akkor legyen. Ez persze szembemegy egy kicsit azzal a jogalkotási elvvel, hogy egy területet lehetőleg egy törvényben szabályozzunk, de ha valaki végignézi a parlament által elfogadott törvényeket, akkor ezzel az elvvel számos esetben részben vagy teljes egészében ellentétesen hoz a parlament döntést.
Van egy másik szakmai érv is, és ez legalább annyira fontos az önálló törvény mellett. Ez a szakmai kérdés pedig az, hogy a hatályos XXXI. törvényhez nem lehet hozzátenni egy új fejezetet, paragrafust vagy bekezdést. Ha azt a törvény megnyitjuk, akkor hogy az arányai ne változzanak meg, bizony azt a törvényt teljesen át kellene dolgozni. Ma azt látom, hogy erre nem érett meg az idő, hogy a XXXI. törvényt alaposan átdolgozzuk. Nem is tudunk megfelelni mi bizottsági szinten egy ilyen feladatnak. De hát ez a kisebbik baj. Azt gondolom, hogy a hatályos XXXI. jól betölti a szerepét. Persze vannak az érintettek részéről... A benne szereplők egy része ezért, a törvény hatálya alá tartozók másik része másért tartják módosításra megérettnek a dolgot, de itt a konszenzust nagyon nehéz lesz majd összehozni.
Tehát éppen emiatt az a döntés született az érintettek bevonásával, hogy önálló törvény kerüljön kidolgozásra. Ezt az önálló törvényjavaslatot a múlt év vége fele elkészítettük, megint egyeztettünk a résztvevőkkel. Most hogy mindenki részt vett-e ezen az egyeztetésen vagy nem, de azt gondolom, hogy a tűzoltószakma erről tudott, anyagok jöttek-mentek e-mailben, tehát mindenki elmondhatta eddig a véleményét, és végül elkészült az a törvényjavaslat, amelyet képviselőtársaim megkaptak már az elmúlt heti meghívóban is, akkor levettük a napirendről, és most is megkaptak. Ehhez képest minimális és csak jogtechnikai módosítás van abban az anyagban, ami előttünk van, tehát tartalmi, értelmi változás nincs. Ez két szóbeli, az egyik az, hogy a nem kell meghivatkozni jogtechnikailag, hogy többször módosított törvény az elején, a másik helyen egy "önkormányzati" szó a szövegszerkesztőben benne maradt, a harmadik pedig az, hogy paragrafusok sorrendjét fölcseréltük a hatálybalépésnél. Tehát ha valaki az elektronikus úton megkapott anyagot nézte és a most itt lévő anyagot összehasonlítja, ez a három különbség van benne.
Azt javaslom a tisztelt bizottságnak, hogy ezt a törvényjavaslatot vitassuk meg és döntsünk úgy, hogy terjesszük be a parlament elé.
Mielőtt ezt megteszem, még egyszer szeretném megköszönni dr. Joó Bálintnak a közreműködést, és valamennyiüknek, akik itt ma eljöttek, mindig itt voltak.
Megkérdezem a bizottságot, hogy az én beajánlásom mellett kíván-e a bizottság a jelenlévők közül meghallgatni valakit, szót adni valakinek, valaki készült-e úgy. A bizottság a Házszabály szerint dönt arról, hogy kíván-e a bizottság tagjain kívül szót adni másnak. Készült-e valaki? (Danielisz Béla jelzi hozzászólási szándékát.) Danielisz úr. (Dr. Tilki Attila jelentkezik.) Tilki Attila?
DR. TILKI ATTILA (Fidesz): Kérdezni szeretnék. Az OKF részéről kik vannak meghívva?
ELNÖK: Először válaszolok a kérdésre, de azért a bizottság meg dönt arról, hogy kíván-e valakinek szót adni. Az OKF-et külön nem hívtuk meg, az Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium megkapta a bizottsági meghívót, és nem jelezte azt a minisztérium részéről senki, hogy itt van. Egy kérdést zárjunk le. Tehát kíván-e a bizottság szót adni ehhez? (Erdős Norbert jelentkezik.) Erdős Norbert!
ERDŐS NORBERT (Fidesz): Köszönöm szépen. Én mindenféleképpen kérném, hogy Mészáros úr a HÖTOSZ részéről nyilvánuljon meg, hiszen úgy tudunk véleményt formálni majd a javaslatról, ha azt a véleményt is halljuk. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Jó. Kíván-e még valaki véleményt mondani? (Nincs jelentkező.) Akkor azt teszem föl szavazásra, hogy Danielisz úrnak, Mészáros úrnak, és amennyiben szakmai kérdés kell, akkor dr. Joó Bálintnak szót ad-e a bizottság. Erről szavaznunk kell. Aki igen, kézfölemeléssel jelezze. (Szavazás.) Köszönöm szépen. A bizottság ennek megfelelően döntött. Azt kérném akkor, hogy az urak ott az asztal végénél szíveskedjenek helyet foglalni. (Dr. Kovács Zoltán: Az az asztal eleje, ez meg a vége.) Akkor az az asztal eleje az alelnök úr szerint, itt a vége.
Tisztelt Bizottság! Akkor azt javaslom, hogy hallgassuk meg először az urakat. Danielisz úr kezdi.
Hozzászólások a meghívottak részéről
DANIELISZ BÉLA (Fővárosi Önkormányzat): Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Bizottság! Őszintén mondom, nagyon nagy pillanat ez az önkéntes tűzoltóság életében, hogy ez a grémium tárgyalja ezt a javaslatot, hiszen úgy gondolom, hogy elnök úr bevezetőjében minden lényeges elemet elmondott. Egy olyan önkéntes feladatot ellátó 30-50 ezer főről van szó, akik nagyon várják ezt az elismerést és ezt a megerősítést, hiszen olyan munkát végeznek, hogy nap mint nap készek saját életüket feláldozni mások életének, javainak megmentéséért. Ha a törvényalkotók figyelmét ez felkelti, és ez a törvény megszületik, egy olyan fokú elismerés lesz ezeknek az embereknek, amely azt gondolom, hogy a demokratikus Magyarország történetében egy pótolhatatlan érték. Ezt szeretném az önök figyelmébe ajánlani mint gyakorló, ugyancsak fővárosi politikus.
A Fővárosi Önkormányzat hat tűzoltó-egyesületet támogat immár évek óta az agglomerációban, hiszen önök tudják, hogy a Fővárosi Tűzoltó-parancsnokság nemcsak Budapesten, hanem Budapesten kívül még 570 négyzetkilométernyi területen lát el mentő tűzvédelmet, ahova elsőként vonulnak a főváros egységei. Ezen a területen dolgozik hat önkéntes tűzoltó-egyesület, melyeket támogatunk, napi kapcsolatban vannak a Fővárosi Tűzoltó-parancsnoksággal, és én magam is és a városrendészeti bizottság is gyakran felkeresi őket, illetve minden évben folytatunk konzultációt. Látjuk testközelből a munkájukat, látjuk a feladatukat, látjuk, hogy helyi közösségformáló tényezők, és helyi közösséget összetartó egy-egy ilyen tűzoltó-egyesület, amely elnök úr bevezetőjével egyezően jórészt a polgárőrséggel karöltve végzi a közrend, közbiztonság, olykor bűnmegelőzés feladatait a településeken, de mindenképpen mentik az értékeket, és egyes településeken már a hivatásos tűzoltóság kiérkezése előtt képesek eredményesen beavatkozni.
Tehát úgy gondolom, hogy ez ugyan társadalompolitikai kérdés, ahogy Jauernik úr mondta, de inkább erkölcsi az én megítélésem szerint. Ez az elismerés, ez a jogszabály, amely önök előtt fekszik, azt mondja, hogy ezek az emberek a Magyar Köztársaság számára hasznos és elismerésre méltó munkát végeznek korrekt jogi szabályok között, és ezzel szerintem az önkéntes tűzoltó mozgalmat, egyesületet, a tagokat a törvényalkotók, a törvényhozók olyan szinten ismerik el, amely - ahogy említettem - példa nélküli.
Nagyon nem is szeretnék tovább érvelni, nem húzom az önök idejét ezzel. Ez egy olyan megközelítés, egy olyan jogszabály-alkotási dolog, amelyben konszenzus lehet, amelyben szinte az egész parlament vagy azt gondolom, minden képviselő, aki ott helyet foglal, egyetérthet, hiszen egy jó ügyet és egy szeretetreméltó ügyet tudnak támogatni. Ahogy az önkéntes tűzoltók is mondják, ha dúl a bősz elem, nem kell más erős kar, bátor szív, testvéri szeretet. Nohát ezt az utóbbit ajánlom az önök figyelmébe, amikor erről a jogszabályról döntenek. Köszönöm szépen, elnök úr.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Mészáros József!
MÉSZÁROS JÓZSEF (Hivatásos Önkormányzati Tűzoltóságok Országos Szövetsége): Tisztelt Bizottság! A Hivatásos Önkormányzati Tűzoltóságok Országos Szövetségének vagyok az alelnöke, az ő megbízásukból jöttem el, és miután engedélyt kaptam, véleményt is mondanék.
Látszik az eddigi jelzésekből és ebből a levélből is, amit a képviselő urak kaptak, hogy a tűzoltó-társadalom bizonyos kérdésekben egy kicsit megosztott. Ennek a megosztottságnak az okát most rövid lenne az idő, hogy vázoljuk, de ez nem megy a munka rovására, szeretném jelezni, tehát a tűzoltók a munkájuk során - akár egyesületi tűzoltók, akár köztestület, akár hivatásos tűzoltók -, amikor tüzet oltanak, nagyon is egyetértenek egymással, és ott nincs semmiféle rivalizálás, nincs semmiféle veszekedés. Nagyon együtt tudunk működni akár a köztestületi tűzoltókkal, akár az egyesületi tűzoltókkal. Nagyon sok hivatásos tűzoltó egyben önkéntes tűzoltó is a lakhelyén, ha nem a szolgálati helyén lakik. Én magam is, mióta szolgálok, azóta önkéntes tűzoltó is vagyok, és három köztestület megalapításában Veszprém megyében a sümegiben, a balatonfürediben és a tapolcaiban is részt vettem, tehát hogy megalakultak, azt hivatásos tűzoltóként segítettem. Tehát itt semmi gond nincs. Amikor a finanszírozásra esik a szó, amikor a költségvetési viták vannak, akkor vannak kisebb súrlódások, hogy kinek mennyi pénz jusson, de azt hiszem, hogy ez így van minden területén a társadalomnak.
Ezt a bevezetőt elmondva szeretném a hivatásos tűzoltók véleményét közölni a törvénytervezettel kapcsolatban. Mi ezt a törvénytervezetet korábban nem vitattuk, mert nem akartunk ebben megnyilvánulni, de mivel felkérést kaptunk, hogy véleményt mondjunk, ezért én a hivatásos tűzoltóság összes tűzoltóságának feltettem öt kérdést. Ez az öt kérdés lefedte azokat a területeket, amelyekről úgy éreztük, hogy vitatottak lehetnek. Első kérdés az volt, hogy támogatja-e az ÖTE-k törvényi szintű szabályozását. A második kérdés, hogy a külön törvényt elfogadhatónak tartja-e. A harmadik kérdés, hogy az ÖTE-parancsnok kinevezését a hivatásos tűzoltóparancsnok véleményezze-e vagy valaki más. A negyedik kérdés, hogy az önkéntes tűzoltó-egyesület szakmai felügyeletét a hivatásos önkormányzati tűzoltóság végezze-e. Az ötödik számú kérdés, amelyről külön beszélnék, hogy a törvény határozza meg a Magyar Tűzoltó Szövetség feladatait.
Az az igazság, hogy a parancsnokokat nyílt szavazásra kértem föl, tehát mind a száztíz hivatásos parancsnoknak elküldtem, nyílt szavazásra kértem föl őket. Befolyásolhatta az ő szavazási hajlandóságukat az, hogy korábban már a főigazgató úr kijelentette többször is, hogy ugyan támogatja az egyesületek törvényi szintű szabályozásának a megvitatását, de nagyon ellenzi a külön jogszabályban megjelenést. Ennélfogva a hivatásos tűzoltóparancsnokok ezt a nyílt szavazást nem azt mondom, hogy bojkottálták, hanem ez befolyásolhatta szavazási hajlandóságukat. Többen telefonon hívtak, de a 30 százalékuk nyíltan vállalta a véleményét. Ez a 30 százalék a következőképpen döntött, és ezt mérvadónak tartom akár egy szavazási hajlandóság tekintetében is. Szinte egyhangúlag azt mondták, hogy a törvényi szintű szabályozást támogatják. Kicsit meglepődtem azon is, hogy mindnyájan támogatták azt is, hogy a külön törvényt is elfogadhatónak tartják, tehát nem tiltakoznának ellene.
A másik két kérdésben, amikor ez a törvény munkát adna a hivatásos tűzoltóságoknak is olyan tekintetben, hogy egyrészt folyjanak bele a szakmai felügyeletbe, riasztásnál, értesítésnél működjenek közre, itt egy kicsit megijedtek a kollegák. Arról van szó ugyanis, hogy ők az önkéntes egyesületek fölötti szakmai felügyeletben felelősséget is látnak. Itt már a csapatnak csak a fele mondta azt, hogy ezzel is egyetértene. A másik fele azt kérdezte és azt kéri, hogy ha mégis az lesz a döntés, hogy a felügyeletet ők lássák el, akkor erre valami ellentételezést kapjanak, ugyanis ez nekik plusz feladatot jelent. Tehát az eddigiekben annyi feladatuk volt, hogy kint a tűznél találkoztak az önkéntes egyesületi tagokkal, most pedig az a feladatuk is lesz, hogy valamelyest szakmai felelősséget vállalnak az oktatásért, a szakmai működésért.
Inkább ezért azt szavazták meg, hogy egészüljön ki ez a törvényjavaslat egy olyan ponttal, amit már korábban is jeleztünk, ami a 18. §-ba beférne az (1) bekezdésbe, és a következőképpen szólna: "Az önkéntes tűzoltó-egyesületek szakmai érdekképviseletét a Magyar Tűzoltó Szövetség látja el. A Magyar Tűzoltó Szövetség véleményt ad a költségvetési törvény tervezéséhez, véleményezi a jogszabálytervezeteket, szervezi az önkéntes tűzoltó-egyesületek sporttevékenységét, nemzetközi kapcsolatait és szakmai képzését, továbbképzését, kapcsolatot tart a törvényhozási, kormányzati szervekkel, az önkormányzatok és a tűzoltóságok országos szakmai és érdekképviseleti szövetségeivel." Ezzel a hivatásos tűzoltók gyakorlatilag azt javasolják, hogy a Magyar Tűzoltó Szövetség kerüljön olyan helyzetbe, hogy a tagszervezeteit tudja oktatással ellátni, tudja a képzését szervezni, és gyakorlatilag vállalja át a Magyar Tűzoltó Szövetség valamelyes módon ezeknek az egyesületeknek a szakmai karbantartását.
Ezekkel tudtam volna illusztrálni a magyar hivatásos tűzoltóságok véleményét, amely még egyszer mondom, megosztott, de aki véleményt nyilvánított, azoknak a véleménye teljes mértékben egyértelmű. Köszönöm.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Mészáros úr elég gyorsan olvasta, itt nem biztos, hogy mindenki meg tudta jegyezni. (Mészáros József: Még egyszer nagyon szívesen fölolvasom.) Majd kérnénk, ha le van írva, hogy akkor a jegyzőkönyvben pontosan szerepeljen. Bár azt gondolom, hogy ez nem túl nagy terjedelmű törvény, de azért mégis egy jelentős törvény, és biztos lesz módosító javaslat. Tehát nem biztos, hogy a benyújtáskor, amikor arról döntünk, hogy benyújtsuk vagy ne nyújtsuk, már el kell dönteni hogy átvezessük-e most ezt a javaslatot, hanem megfogalmazódik, megfogalmazódhat módosító javaslatként, és akkor tudjuk véleményezni ezt a dolgot. Köszönöm szépen.
Nem tudom, Joó Bálint kíván-e szólni.
DR. JOÓ BÁLINT szakértő: Két dolgot tennék hozzá, nem a törvény tervezetéhez, hanem a most szétosztott Létesítményi és Önkéntes Tűzoltóságok Országos Szövetsége által adott véleményhez.
ELNÖK: Elnézést. Az egy háttéranyag, minden képviselő megkapta, lehet, hogy nem nyitotta meg. Azt gondolom, hogy itt a bizottságban az a munkarend meg módszer, hogy mindenféle háttéranyagot, mindenféle észrevételt a bizottság tagjainak a rendelkezésére bocsátunk, de ha minden ilyen anyagot megvitatnánk, az nem biztos, hogy előrevinné a dolgot. Amennyiben van képviselőknek ezzel kapcsolatban kérdése, akkor természetesen válaszoljunk rá, bár itt lehet, hogy Bóka úr máris kéri. (Dr. Bóka István: Én kíváncsi lennék például, hogy a jogszabály készítője mit mond erre a LÖTOSZ-anyagra.) Jó. Tehát ha van rá igény, akkor igen, és megfogalmazódott az igény, akkor máris öné a szó.
DR. JOÓ BÁLINT szakértő: Csak nagyon röviden. Az utolsó mondat sok mindenre fölteszi a kérdést és válaszra vár, hogy az ország tűzvédelmi ellátottsága jelentősen javult. A tűzvédelmi törvény elfogadása, tehát '96 óta a tűzoltóságok éves igénybevétele a duplájára nőtt. Akkor olyan 35000 körül volt, a tavalyi évben 70000. Tehát hogy van-e szükség plusz résztvevőre a tűz elleni védekezésben, azt hiszem, hogy ez a szám megfelelő módon alátámasztja. Ne tévesszen meg senkit az, hogy azt mondjuk, hogy az ország tűzvédelmi ellátottsága jelentősen javult, mert ha olyan jó lenne, akkor nem növekedett volna duplájára a beavatkozási események száma tíz esztendő alatt. Nem hiszem, hogy ez a folyamat le fog járni.
A másik, hogy a törvény elfogadása súlyos és visszavonhatatlan következményekkel járna. Nem tudom, hogy milyen súlyos és visszavonhatatlan következményeket jelent, ha bővül azoknak a köre, akik részt vehetnek a tűz elleni védekezésben ellenszolgáltatás nélkül, mert az önkéntes tűzoltóság... Ez az egyik legnagyobb tétel ebben, hogy egyértelműen állást foglal abban, amiben az 1996. évi XXXI. törvény akkor még nem, hogy az önkéntes tűzoltó az, aki önként, térítésmentesen látja el ez irányú tevékenységét. Ezt valahol meg kellett fogalmazni. Lehet, hogy ez jelenti a visszavonhatatlant, mert magunk között és nagyon őszintén, ma az önkéntes tűzoltóknak nevezettek egy része fizetést kap ezért a tevékenységéért pontosan a létesítményi és önkéntes tűzoltóságoknak a szövetségéhez tartozó tűzoltók közül, és lehet, hogy őket ez érzékenyen érinti. De ahogy a polgárőrök egy jelentős mennyiségű társadalmi munkában megnyilvánulnak, úgy ezek az önkéntes tűzoltók, akik valóban azok lennének, megérdemlik, hogy teret kapjanak a tűz elleni védekezésben.
Végezetül: Nem két tűzoltószervezetről szóló törvény lenne hatályban, mert ez pontosan az, hogy nem önálló tűzoltószervezet, hiszen önkéntes tűzoltó-egyesületek vannak, amelyek nem alkotnak egy szervezetet, mint a hivatásos tűzoltóság, ugyanis ezek ha léteznek, léteznek, kényszeríteni nem lehet őket. Itt a válasz arra, hogy valóban az önkormányzatok feladata a tűzvédelemről való gondoskodás, ez a társadalmi segítség, ami jön, ahol erre lehetőség és igény van, lesz, ahol nem, ott nem. Köszönöm szépen. Ennyit szerettem volna.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Tisztelt Bizottság! Akkor képviselő hölgyé és az uraké a szó. (Dr. Tilki Attila jelentkezik.) Tilki Attila!
DR. TILKI ATTILA (Fidesz): Nem véletlenül kérdeztem meg, hogy az OKF részéről van-e itt valaki, hiszen elég furcsa számomra, hogy nem tudnak véleményt nyilvánítani. A feszültséget a LÖTOSZ részéről óvatosan érintette az úr, azért sokkal többről van itt szó, és számomra az a furcsa, hogy még itt különböző tűzoltószervezetek vitatkoznak egymással, akkor a tanácsnok úr, aki azt hittem, hogy szakértő, végül kiderült, hogy politikus, elmondja kenetteljesen, hogy... (Danielisz Béla: Politikus nem lehet szakértő?) Nézze... A visszakérdezés hogy történik, elnök úr?
ELNÖK: Nincs visszakérdezés. Tilki Attiláé a szó.
DR. TILKI ATTILA (Fidesz): Tehát aki kenetteljesen elmondja, hogy itt mindenkinek az összefogásáról van szó, ez mennyi embert érint. A probléma ott van, amit említett a LÖTOSZ részéről az úr, hogy ha finanszírozásra kerül a kérdés, akkor nincs békesség akár a köztestületi tűzoltóság és akár a hivatásos tűzoltóság között. Azért én úgy gondolom, egy kicsit jogi nonszensz, bár fontos, és különböző egyesületek vannak az országban, de most akkor ilyen alapon mindenféle egyesületnek lehetne külön jogszabálya. Ezzel nem kicsinylem le az önkéntes tűzoltó egyesületek munkáját. De egy dolgot világosan látni kell. Az önkéntesség értelmezése teljesen más Budapesten és teljesen más vidéken, ugyanis itt azért megtehetik nagyon sokan, hogy délelőtt dolgoznak vagy délután dolgoznak, és a szabadidejükben elmennek önkéntes tűzoltó egyesületbe. Vidéken munkahelyek nincsenek, és igenis a köztestületi tűzoltóság, ami a 2002-es szocialista kormányprogram része volt, a legtöbb helyen munkahelyteremtő volt.
Azon túl, hogy nem célszerű külön jogszabályban szabályozni, ha belemegyünk és megnézzük, hogy miket fogalmaznak meg a jogszabályban, akkor azt ki lehet vesézni jogilag is, hogy jó pár helyen teljesen felesleges intézkedések vannak, ellentmondások vannak, nem életszerű. Tegyük föl, ha egy köztestületi tűzoltóság székhelyén ma hivatásos önkormányzati tűzoltóság van, amely csak szakigazgatási feladatokat lát el, akkor most az lesz az illetékes köztestületi tűzoltóságnak a vezető szerve. Budapestből indultak ki, ez világosan látszik, és egyébként pedig nem foglalkoztak az ország többi részén a valós élethelyzettel.
Amit az úr mondott, hogy jelentősen javult és emelkedett a köztestületi tűzoltóságok száma, én elmondtam itt többször, és kifejezetten kértem az illetékes ÖTM minisztert, hogy nincs megoldva a határ mentén, a 15 kilométeres bővítési kör szigorú felfogása miatt különböző települések nincsenek védve.
Az indokolásban, a jogszabály indokolásában valami olyasmit véltem fölfedezni, hogy így majd lehetőség nyílik a tűzoltó-egyesületek támogatására. Azt mondom, hogy rendezni kell azon bizonyos ponttábla alapján - ami ellen a hivatásosok nagyon tiltakoztak - a köztestületi tűzoltók bérét is, és abból egy illetékességi területen például egy köztestületi tűzoltó is tudja támogatni az önkéntes tűzoltó egyesületet, és akkor meg van becsülve az önkéntes tűzoltó munkája.
Az érdekes kérdés, hogy az az önkéntes, aki majd írásban fogja vállalni, hogy önkéntes. Ez is benne van a 12. §-ban, de lehetne részletezni tovább. Köszönöm.
ELNÖK: Köszönöm szépen. További hozzászólás? (Dr. Bóka István jelentkezik.) Bóka István!
DR. BÓKA ISTVÁN (Fidesz): Nagyon szépen köszönöm. Tisztelt Elnök Úr! Itt egy bizottsági indítvány benyújtásáról van szó, tehát a bizottság az előterjesztője ennek a javaslatnak vagy törvényjavaslatnak. Azt mindenesetre nagyon furcsállom, hogy hivatalos vélemény sem az OKF, sem a kormány részéről nincs, vagy legalábbis nem ül itt senki sem a kormány, sem az OKF részéről. Azt gondolom, hogy itt egy szakmai jogszabályról van szó, mindenféleképpen kíváncsi lettem volna az ő véleményükre.
Nekem is az az alapvető gondom és problémám, és azért a háttértanulmányokból meg az eddig elmondottakból kiderül, hogy nincs vita a tekintetben, és nem ellenzi senki gyakorlatilag, hogy az önkéntes tűzoltó egyesületeket, de még inkább az önkéntes tűzoltó egyesületekben folyó szakmai munkát szabályozzuk törvényi szinten, hiszen ha jól vettem ki, akkor az OKF főigazgatója is egyetért a szabályozással. A vita abban van, hogy önálló jogszabály legyen, önálló törvény legyen, vagy pedig az 1996. évi XXXI. törvény része legyen, illetve annak keretében módosítsuk ezt a felvetődő gondot és problémát. Nekem is ez az alapvető aggályom, hogy miért kell önálló törvény, miért nem lehet az 1996. évi XXXI. törvényt módosítani ezen pontok tekintetében.
Ha az önkéntes tűzoltó egyesületekről - hiszen a cím is ezt mondja - a parlament egy törvényt el fog fogadni, akkor gyakorlatilag szinte majdnem minden egyesület kérheti azt, hogy valamilyen módon önálló törvényben szabályozzuk az életüket, hiszen a tűzoltó-egyesületi életnek szerintem két vonulata van, van egy egyesületi élet, amit szerintem az egyesülési jogról szóló jogszabályok maradéktalanul rendeznek, és a mögött van egy speciális szakmai szerep, szakmai munka, amit meg vélhetően a szakmai jogszabályban kellene rendezni és szabályozni. Tehát nem abban van a vita, hogy szabályozzuk-e ezt a kérdéskört, amit kérnek, vagy nem szabályozzuk, hanem az, hogy önálló jogszabály legyen vagy ne önálló jogszabály legyen.
Engem, aki nem nagyon értek a témához, azért borzasztóan zavar, hogy a LÖTOSZ elnöke és az önkéntes köztestületi tűzoltóságok idetartoznak, és az önkéntes köztestületi tűzoltóságok munkájában az önkéntesek részt vesznek valamilyen módon. Egyre nehézkesebb egyébként a részvételük a köztestületi munkában, és a köztestületi tűzoltóságok egyre nagyobb feladatot és szerepet látnak el, egyre fontosabb az, hogy időben, megbízhatóan tudjanak vonulni, egyre inkább ők is úgymond "a hivatásos állományra alapoznak", hiszen ők a biztosak. Nem biztos, hogy célszerű egy olyan jogszabályt elfogadni, amely megosztja a tűzoltótársadalmat és nem integrálja és egyesíti. Nem lenne-e célszerű további egyeztetéseket végezni ezen kérdés kapcsán?
Számomra egyébként kiindulási pontként, ha egyetértés van, elfogadható ez a törvényjavaslat, hogy a bizottság nyújtsa be. Ha egy valós társadalmi igényt, szükségletet kíván szabályozni, akkor gyakorlatilag mindegy, hogy önálló törvényben vagy pedig egy másik törvény módosításával érjük ezt el. Azt gondolom, hogy nyitottak vagyunk egymás jobbító módosító indítványaira, ami tekintetében számtalan módosító indítvány felvetődhet. Csak úgy érzem, hogy szakmailag jogász számára ez nem biztos, hogy elegáns megoldás, hogy egyvalamiről rendelkezik egy törvény, és akkor egy önálló törvényt alkotunk. Egy kicsit nekem sántít a polgárőrséggel kapcsolatos párhuzam és analógia.
Nagyon szépen köszönöm.
ELNÖK: Köszönöm szépen.
DR. BÓKA ISTVÁN (Fidesz): Bocsánat. Kértünk mi is anyagokat, és számtalan szakmai pontosítás, javaslat van, de itt most nem a részletes vitáról van szó, azt gondolom, tehát ezeket most nem említeném. Köszönöm.
ELNÖK: Köszönöm. További hozzászóló? (Hajdu László jelentkezik.) Először Hajdu László képviselő úr! (Dr. Kovács Zoltán: Szűzbeszéde a bizottságban.)
HAJDU LÁSZLÓ (MSZP): Igen, ez az első beszédem a hétfői választás óta. Tisztelt Bizottság! Ennek az előterjesztésnek a vitájában vagy előkészítésében részt vehettem, ezért tudom azt, hogy ellentétben azzal, ami itt állítás volt, hogy Budapestről indították, ezt vidékről kezdeményezték. Tehát ennek az első változatát, amit kidolgoztak, nem is tudom... (Közbeszólás: Jászárokszállás.) Jászárokszállás, igen, tehát vidékről kapta ezt a bizottság. Én csak munkacsoporttagként találkoztam vele a frakciómban, és tudom, hogy nem Budapestről indult ez a dolog. Ez az egyik megjegyzés.
A másik kapcsán Bóka képviselőtársamhoz csatlakoznék. Lényegében meg lehet csinálni egy törvényben is meg lehet két törvényben is. Azt gondolom itt a kéttörvényes változat figyelembe véve és az itt elhangzottakat is, hogy egyébként amit magában ez az előterjesztés is kíván mutatni, az, hogy igazán a törvény mit szabályozna, az az egyesületi törvényen kívüli fontosságát hangsúlyozza, hiszen magára az egyesületekre vonatkozik egy törvény. De az, amit ennek az önkéntes tűzoltóságnak kell csinálnia, hogy a vagyonhoz a lakásokba bemenni, sok esetben föltörni azokat, menteni az értéket, vagy akár amíg jönnek a hivatásos tűzoltók, tehát a köztestületi tűzoltóság, addig akár balesetnél vagy bárminél műszaki mentést végezni, ezt ma egyszerű civilek odamennek és csinálják. Nincs semmilyen törvényi szabályozása ennek a dolognak. A másik, hogy az ő felügyeletük sincs szabályozva.
Tehát azt gondolom, hogy ez szabályozná azt, hogy a szakmai feladat marad a XXXI. eredeti törvényben, a felügyeletét, ellenőrzését, a szakmai képesítést, az ellenőrzésüket pedig ebben szabályozza. Azt gondolom, hogy igaz az, ami elhangzott, hogy egy kicsit erkölcsi értéket is ad azoknak az embereknek, akik munkájukon kívül önkéntesen vállalnak ilyen tűzoltófeladatokat a helyi önkormányzat, helyi közösség támogatására.
Van másrészt egy nemzetközi tapasztalat is. Mondjuk a legjobban a szomszédban az osztrák tapasztalatot ismerhetjük, ahol nagyon kiterjedt, bár Magyarországon is történelmileg százéves távlatra visszanyúl az önkéntes tűzoltósági hagyomány és tapasztalat, de Ausztriában ez hihetetlen profizmus már, amilyen szinten megy az önkéntes tűzoltók szervezése. Egészen nagy városokban is önkéntes tűzoltóságok magas technikai fölkészültséggel, magas kiképzettségi szinten látnak el ilyen önkéntes feladatokat. Én magam is Burgenlandban ismerek olyan önkéntes tűzoltókat, akikkel nyaralunk meg találkozni szoktunk, 15-20 éve önkéntes tűzoltó, amellett komoly vállalkozása van és azt végzi. Tehát ennek egy települési megbecsülési rangja is van. Családi hagyomány is, hogy a nagyapja is tűzoltó volt, az apja is, tehát egy ilyen helyi identitást is meg ilyen lokális kötődést is jelent a településhez. Azt gondolom, hogy erősítené ennek a törvénynek az elfogadása és megbékélne vele... Most nem tudom, ez a szakmai vélemény egyfajta korábbról örökölt belső szakmai vita vagy csak ilyen rivalizálás jellegű-e, de nem feladatunk ezt eldönteni.
Talán még annyi megjegyzés, visszatérve ahhoz a gondolathoz, hogy emlékszem rá, amikor a polgárőrségről szóló törvényt fogadtuk el, dettó ugyanez volt a vita. A rendőrségi törvény szabályoz mindent, tegyük be a rendőrségi törvénybe, nem kell a polgárőrség. Akkor pedig a rendőrség részéről volt egy ilyenfajta ellenállás. Úgy látszik, ez az egyenruhás testületeknél jelenleg is visszaköszönő dolog. Ez ma működőképes, együtt lát el polgárőr és hivatásos rendőr járőrszolgálatot, és nem jelent zavart, hogy van egy külön ilyen törvény erre.
Javaslom, hogy vegyük tárgysorozatba bizottsági módosítóként vagy javasoljuk. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen. További hozzászóló? (Dr. Mester László jelentkezik.) Ha ezen az oldalon nincs jelentkező, akkor Mester László képviselő úr.
DR. MESTER LÁSZLÓ (MSZP): Igaza van Bóka képviselőtársamnak, hogy minden példa sántít, de ebben az esetben lehet, hogy azért kiegyenesíthető a bicegő láb, mert a polgárőrségre való utalás szerintem egy jogos párhuzamba állítás. Gondoljunk csak vissza arra, hogy pont ebben a bizottságban mennyire egyöntetűen támogattuk és mondtuk ki a polgárőrségről szóló törvényjavaslat vitájánál, hogy igen, ennek a tevékenységnek az erkölcsi elismerése miatt, a rangja súlyának a megadása miatt feltétlenül szükséges egy törvény elfogadása, méghozzá önálló törvénynek az elfogadása. Ha önmagában csak ez lenne a funkciója ennek a törvényjavaslatnak, akkor úgy gondolom, hogy ezért is támogatható lenne. Van azonban más funkciója.
Ha az indokolást elolvastuk, és nem véletlenül került szóba a jelenlegi - nevezzük leegyszerűsítve - hivatásos tűzoltóságnak a feltételrendszere és arra való utalás, hogy vélhetően belátható időn belül nagyon nem lehet jelentősen bővíteni a feltételeket, akkor szerintem nyugodtan kimondhatjuk, hogy egy olyanfajta, szinte nélkülözhetetlen tevékenységet látnak el ma már Magyarországon ezek az önkéntes tűzoltó egyesületek, amit erősíteni mindenképpen szükséges és a feltételek biztosításával is hozzájárulni ehhez.
Jómagam a németországi gyakorlatot ismerem, van egy német testvérvárosunk, annak a munkáján, tapasztalatain keresztül. Csak ennek kapcsán jutott eszembe, hogy egy idő után nyilvánvalóan érdemes megnézni a magyarországi modell működésének tapasztalatait, és egészen biztos, hogy talán a tapasztalatok alapján történő fokozatos átalakítás is felmerülhet. Mindenképpen a vitára alkalmasnak tartom az előterjesztést.
ELNÖK: Köszönöm szépen. További hozzászóló? (Dr. Kovács Zoltán és dr. Steiner Pál jelentkezik.) Kovács Zoltán alelnök úr, és utána Steiner képviselő úr.
DR. KOVÁCS ZOLTÁN (Fidesz): Tisztelt Bizottság! Úgy gondolom, hogy a tűzoltósághoz un block a bizottság affinitása mindig is pozitív volt, mondhatnám azt, hogy testvéri szeretettel fordult a tűzoltóság felé.
Ami az Országgyűlés törvényalkotási munkáját illeti, társadalmi kérdéseket kell törvényben szabályozni, és ebbe belefér egyébként, ha az önkéntes tűzoltó egyesületekről törvényt alkotunk, hiszen a jelenlegi XXXI. törvény V. fejezet 33. §-a néhány sorban szól erről a kérdésről. Arról folyt a vita itt a polgárőrös jogszabályt párhuzamba vonva, hogy ez presztízsokokból is valamit jelent. Azt gondolom, hogy presztízsokokból nem biztos, hogy törvényt kell alkotni, csak azért, mert a polgárőröknek van, akkor legyen az önkéntes tűzoltóknak is.
Megoszlik a vélemény abban, hogy a jelenlegi XXXI. törvény keretei közé beilleszthető-e ez a szabályozás avagy sem. Alapvetően a kérdés egyébként arról szól, hogy a 45 milliárd forintot ki milyen nagyságrendben tudja elvinni. Ennyi van tudniillik tűz elleni védekezésre és műszaki mentésre. És ki mekkora szeletet tud kivenni a tortából? Azért nincs egységes vélemény maguk a tűzoltók részéről sem, mert mindenki, aki már bent van, és közelebb van a tortaszelethez és többet kap belőle, már nem akarja odaengedni, aki most kijjebbrekedt ebben az ügyben. Ezért olvassuk azt a véleményt, amit mondjuk a regionális parancsnok, Leidinger István írt. Ezért nem látjuk itt Gombor urat, ezért nincs itt mondjuk Tatár Attila, mert másképp látják ezt a kérdés. Ez az tulajdonképpen, ahogy szokták mondani, hogy a dögöt áttolták a mi asztalunkra, oldja meg a parlament ezt a kérdést, ha már a tűzoltók között ebben az ügyben nincs egyezség. Én pedig azt gondolom, hogy legalábbis a minimális konszenzusnak meg kellene lenni tűzoltóságon belül is ebben az ügyben.
Amiről pedig a szakértő úr beszélt, hogy megnövekedett a feladat, az nem tűzoltással kapcsolatos feladatnövekedést jelentett elsősorban, hanem műszaki mentéssel kapcsolatos feladatnövekedést jelentett, a sok közlekedési baleset és az egyéb katasztrófahelyzetben történő tűzoltók megjelenése, amely elsődlegesen az eszközökkel, a jó berendezésekkel felszerelt hivatásos tűzoltóság részéről jelenik meg, mert az önkéntes tűzoltó egyesületek sem vágóeszközzel, sem daruval, sem olyan jellegű berendezésekkel nincsenek felszerelve, ami mondjuk a műszaki mentésben az ő munkájukat segítené. Ők a klasszikus feladatot végzik igazából, és kevésbé a műszaki mentést. Tehát ott ilyen módon többletfeladat nagyon nem jelentkezett.
A másik, hogy az élet megváltozott, sok tekintetben mondjuk '96-hoz képest is. Bóka képviselő úr arra utalt, hogy jó néhány helyen az önkéntesség úgy szenved csorbát, hogy ma sok külföldi foglalkoztató van, sok olyan magánvállalkozás van, amely nem jó szemmel nézi az önkéntes tűzoltók szerepvállalását, ami egy nagyon nemes feladat. Sokan ma már meggondolják, a saját környezetemben is tudok erre példát mondani, hogy be merjék-e vállalni ezt a feladatot, mert közben veszélyeztetik ezzel a feladattal a saját tényleges munkájukat. Nem összehasonlítható Baden-Württemberggel meg Burgenlanddal egyébként az önkéntes tűzoltóságokkal kapcsolatos feladat, mint amiről itt a két szocialista képviselőtársunk beszélt. Egész más rendszerben épül fel az ottani, ott meg éppen van két hivatásos állomány, a többi pedig mindegyik önkéntes például Baden-Württembergben a városokban.
Úgy gondolom, hogy kellene még egy kört futni ebben az ügyben. Szívesen meghallgatnám az OKF vezetőjének a véleményét, hogy ő mit mond, mégiscsak ennek a szervezetnek ő a vezetője. Szívesen meghallgatnám Leidinger Istvánt, aki levelet írt nekünk, aki éppen szembemegy ezzel az előterjesztéssel, noha a Létesítményi és Önkéntes Tűzoltóságok Országos Szövetségének a dunántúli regionális igazgatója. Akkor lehetne ezt általános vitára bocsátani, mert úgy látom, hogy maguk a tűzoltók között sincs ebben legalább egy minimális szinten történő egyezség. Akkor lenne jó a törvényhozók felelősségét előtérbe venni, előhozni, amikor már ezeket a véleményeket is kristálytisztán ismerjük, mert akkor tudunk igazán egy olyan konszenzusos jogszabályt alkotni, mint a polgárőrség tekintetében, amelyre itt jó néhányan már hivatkoztak a mai ülésen.
Összefoglalva: Igaz az a vélemény, hogy innentől kezdve nem lesz se eleje, se vége annak, hogy bármelyik egyesületi forma megjelenik, hogy alkossunk törvényt. Nem lesz vége a kamarák létszáma növekedésének, hogy ki milyen kamarát akar, volt már erre példa az állatorvosi kamara külön, és a többi, és a többi, hogy törvényben szabályozzuk. Elindítunk egy olyan folyamatot, amely további jogszabály-alkotási feladatot ró majd ránk, olyan szintre is, amit már nem kellene, de nem tudjuk azt mondani, hogy ne csináljuk, mert hiszen van rá ezt követően nem egy, hanem már kettő példa is. (Dr. Bőhm András távozik az ülésről.)
Úgyhogy én azt javaslom az elnök úrnak, hogy ne döntsünk most az általános vitára való alkalmasságról, megköszönve azok munkáját, akik ebben részt vettek és ezt elvégezték, hanem még hallgassunk meg véleményeket, és utána döntsünk az általános vitára való alkalmasságról.
ELNÖK: Köszönöm szépen. További hozzászóló? (Dr. Steiner Pál jelentkezik.) Steiner Pál képviselő úr jelentkezett, akit személyesen is most köszöntök tisztelettel a bizottság ülésén. A bizottságban akkor az első hozzászólására megadom a szót.
DR. STEINER PÁL (MSZP): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Bizottság! Én is szeretném megtartani a szűzbeszédemet, bár így ötvenen fölül ez már elég rövid lesz, úgyhogy ezért előre is kérem a jóindulatotokat. (Dr. Kovács Zoltán: Ez nem korhoz kötött.) Dehogynem!
A következőt szeretném, néhány megjegyzést szeretnék tenni. Az első. Úgy vélem, hogy e törvény indokolásának a lényege bőven benne van a preambulumban. A preambulum azt mondja, és szeretném hangsúlyozni, hogy én nem ismerem annyira ezt az ügyet, mint Hajdu képviselőtársam, itt ismerkedtem meg a törvénytervezettel, de a preambulum azt mondja, hogy másfél évszázados áldozatkész munkát ismerjen el az Országgyűlés. Azt vélem, hogy az Országgyűlés ezt nyugodtan megteheti, elismerheti, hisz valóban egy nagyon fontos és önkéntes tevékenységről van szó.
A második kérdéskör pedig az, hogy maga a törvénytervezet is kimondja, hogy ez az önkéntes tűzoltóság semmilyen hatósági jogkörrel nem rendelkezik, nem vindikál magának ilyen jogokat, teljes mértékben az önkéntesség talaján mozog. Ezért azokat az aggályokat kissé túlzottnak tartom, amelyek azt gondolják, hogy ez a tűzoltó-egyesület, bármilyen állami szerv, amelynek ez a feladata, azzal szemben alternatíva lehet vagy forrást tud elvonni, akár szellemi, akár technikai forrást.
Harmadrészt pedig szeretném erősíteni azt a gondolatot, hogy minden civil kezdeményezést érdemes támogatni. Itt egy önkéntes egyesületről van szó. Nagyon fontos feladatot látnak el. Egyrészt ez indokolja a törvényi szabályozást, mert mégis egy olyan feladatra vállalkoznak, amely emberek életét, testi épségét közvetlenül védi.
Most kaptam egy sms-hírt, hogy Hollywoodban helyreállt a rend, mert a forgatókönyvírók megállapodtak egymással. Azt gondolom, hogy ez egy kicsit fontosabb, tehát érdemesebb törvényi szintre emelni a szabályozást.
Még egy utolsó mondatot szeretnék mondani Tilki képviselőtársamnak. Danielisz tanácsnok úrnak a stílusa nem kenetteljes, hanem tanári, és azért tanári, mert a Rendőrtiszti Főiskolán ebben a pillanatban is tanít ezekben az ügyekben, úgyhogy feltételezhető, hogy ért annyit az ügyhöz, mint bármely más szakértők, nem beszélve képviselőtársaimról. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Van-e további hozzászóló? (Pál Tibor jelentkezik.) Ha a másik oldalról nincs, akkor Pál Tiboré a szó.
PÁL TIBOR (MSZP): Köszönöm szépen. Azt gondolom, hogy az előttem lévők már valóban elég sok mindent elmondtak, és nehéz a benyújtott törvényjavaslathoz olyan kiegészítést mondani, ami javítja vagy éppen kiegészíti a leírt anyagokat. Egy dolgot szeretnék előhozni, hogy megfelelően érzékeljük-e azt, amit Kovács alelnök úr is jelzett, hogy mi gerjesztünk egy társadalmi folyamatot, vagy valójában megjelent a civil társadalomnak az önállósodása és az erősödése, és ennek mi adunk teret vagy nem adunk teret. Mi gerjesztjük, vagy éppen arról szól a dolog, hogy már a civil kurázsi, a civil társadalom, amelynek persze az első jelei mindig egy kicsit a formális struktúrákhoz kötődő szervezetek - nem véletlenül volt a polgárőrség, most a tűzoltóság -, akik jelzik, hogy nagyobb teret szeretnének kérni most akkor állami feladatokból vagy éppen a közszereplésekből, valójában ennek az erősödésének vagyunk a szemtanúi, vagy mi magunk próbáljuk ezt gerjeszteni? Ez az igazi kérdés.
Azt látom, hogy ha most nagyon ellene fekszünk ennek a törvénynek, akkor a civil társadalomnak adunk egy arculcsapást, és azt mondjuk, hogy jó-jó, hogy itt vagytok, mi nagyon szeretnénk a civil társadalmat erősíteni, meg minden normális társadalomnak az a jó működése, amikor ez egy erős szerepet kap, no de azért mi ezeket a kapukat nem nyitjuk meg a számotokra. Persze itt most jogkörökről nem kell beszélni, hiszen azt Steiner úr mondta, hogy nem erről szól a dolog, de mégis egy törvény valamifajta erősítését adja a civil társadalomnak. Ez az igazi kérdés szerintem inkább ebben a törvényben most túl azon, hogy amikor persze egy hivatásos rendszert valamilyen módon megpróbálunk bontogatni, akkor a hivatásos rendszer képviselői mindig ellenállnak ennek, ezt nagyon jól tudjuk. Ez mindenhol így volt, így volt ez a katonaságnál is, amikor arról volt szó, hogy nem a sorkatonai szolgálat van, hanem elkezdjük lebontani, akkor mindenki mondta, hogy na de megszállják az országot, micsoda dolog, és nagyon jól látjuk, hogy azért működnek ezek a rendszerek, lehet szépen ezeket bontogatni.
Valószínű egyébként, hogy előbb-utóbb itt lesz az asztalunkon az önkormányzati rendőrség kérdése is, bármilyen furcsa is. Az is egy kicsit ebbe az irányba fog hatni, hogy egy másfajta feladatellátás jelenjen meg, másfajta működés, mint amit eddig megszoktunk. Én ezt a törvénytervezetet elsősorban így értékelem, és nem a szövegét nézem, hogy most akkor milyen forrásokat, milyen feladatokat, milyen jogköröket, hatósági feladatokat hogyan lát el, hanem inkább az a kérdés, hogy a civil társadalom, a civil kurázsi megjelenése, erősödése - azt tükrözi vissza ez a törvény - most akkor tényleg jó vagy nem. Erről valószínűleg még sokat kell beszélni, de én azt mondom, hogy inkább ennek a folyamatnak az erősödését mutatja ennek a törvénytervezetnek a megjelenése, főleg akkor, ha egyébként a Jászságból érkezett az első változat és utána lett a továbbdolgozva. Szerintem ez egy üdvözlendő folyamat és ez egy támogatandó folyamat.
ELNÖK: Köszönöm szépen. (Dr. Bóka István jelentkezik.) Bóka István!
DR. BÓKA ISTVÁN (Fidesz): Köszönöm szépen, elnök úr. Csak nagyon röviden szeretnék hozzászólni. Én olyan hozzászólást nem hallottam, amely el akarta volna gáncsolni bármilyen módon ezt a bizottsági önálló törvényjavaslatot. Egyszerűen van egy élethelyzet, amit valamilyen módon szabályozni kell. Ezt nagyon sokan felismerték.
Egy ügyrendi indítvány volt, mely szerint jó lenne meghallgatni bizonyos szereplőket. Én azt gondolom, hogy ez az ügyrendi indítvány abszolút megfontolandó és meggondolandó. Azt gondolom, hogy erről kellene szerintem döntenünk először, utána pedig arról, hogy ezt benyújtja-e a bizottság avagy nem. Én fontosnak tartanám azt, amit Kovács alelnök úr elmondott.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Szeretnék én is hozzászólni a vitában elhangzottakkal kapcsolatban. Kovács alelnök úr nagyon konkrétan és egyértelműen megfogalmazta itt a dolgot, hogy tulajdonképpen azért a feladatról és állami feladatról, közfeladatról és ehhez rendelt pénzről is folyik itt a vita. Ez így van. Tehát pontosan lehet látni a köztestületek érdekét, az önkormányzati tűzoltóság érdekeit és az egyesületekét. Ebben a szerepben azért a 45 milliárdból méltánytalanul kevés az a pénz, ami az egyesületekhez jut, az a 100 millió körüli összeg.
Kovács úr itt elmondta, hogy persze nem olyan a felkészültségük, a lehetőségük az egyesületeknek. De miért nem olyan? Éppen ez a feladatunk, hogy legyen olyan. Legyen az egyesületeknek is jó eszközük, korszerű, modern eszközük, mert képviselőtársaim, ma hiába van Magyarországon 65 köztestület meg 95 hivatásos önkormányzati tűzoltóság, de az ország jelentős részén azért 15 percen belül nem ér oda a hivatásos tűzoltó, hanem sokkal hamarabb odaér az önkéntes tűzoltó. Tehát ez azért éppen a vidéknek nagyon fontos, hogy ha vannak emberek, akik akarják csinálni ezt a feladatot, akkor adjuk meg a lehetőséget, és biztosítsunk nekik eszközt, hogy legelőször ők érnek oda és tudjanak tüzet oltani, tudjanak beavatkozni. Persze az ezt követően szabályozandó kérdés, hogy amikor odaér a hivatásos önkormányzati, akkor hogyan adják át a feladatot és ki irányítja a tűzvédelmet és sok mindent, ami le van írva ebben a törvényben.
Tehát engem abban erősített meg ez a vita, hogy igen, itt persze kell ez a szabályozás. Mindenki a saját helyzetéből nézi a dolgokat, megértem a létesítményieket is, az önkormányzatiakat is megértem, hogy persze ez jelent egy kis többletfeladatot, de azért fölhívnám a figyelmet, hogy a hivatásos önkormányzati tűzoltóknak persze lesz egy kis feladata a törvény erejénél fogva, de hát azért lesz egy nagy segítség is. Nem azért vannak, hogy ők legyenek, hanem azért vannak, hogy a Magyar Köztársaság polgárainak biztosítsák a tűzvédelmet. Tehát nem magáért van ez a dolog, hanem azért van, hogy a tüzet eloltsák, a műszaki mentésben részt vegyenek, és ebben egy nagyon nagy segítség az önkéntes tűzoltók munkája. Persze ha van többletfeladat, akkor a mindenkori költségvetésben erre figyelemmel kell lenni, tehát nem azt mondom, hogy nem lehet ilyen irányt a szétosztásnál figyelembe venni, a rendelkezésre álló összeget el kell osztani.
A másik fölvetés, hogy benyújtsuk-e vagy még tovább egyeztessük. A további egyeztetésnek is van terepe. Azt gondolom, az én véleményem, mert elég sokat egyeztettem ebben, nem fog megváltozni, de döntse el a bizottság, hogy akarja-e meghallgatni. A bizottságunk honlapja, a bizottság tevékenysége nyilvános. Eddig is, ezután is mindenki elmondhatja a véleményét, teret engedünk. Idejöhetett volna a minisztérium képviselője, feltételezem, hogy azért nem jött ide, mert kíváncsi a bizottsági vitára, és akkor majd a kormánynak legvégül is a parlamentben kell mondani igent vagy nemet. A magam részéről nem támogatom azt, hogy halasszuk el a döntést. Ha lesz egy száma ennek az irománynak, akkor utána konkrétan lesz miről vitázni, addig mindig csak egyeztetésről beszélünk. Tehát én azt gondolom, hogy most nyújtsuk be ezt a törvényjavaslatot, és kezdődjön meg a parlamenti vitája ennek.
Képviselőtársaim, kívánnak-e még szólni? (Dr. Tilki Attila jelentkezik.) Tilki Attila kíván hozzászólni.
DR. TILKI ATTILA (Fidesz): Azért tényleg tegyünk különbséget a hivatásos, a köztestületi, az egyesületi tűzoltók és a létesítményi tűzoltók között, mert ez négy különböző, tehát ne mossuk össze, mert az félreértésre adhat okot. Tehát én nemcsak a köztestületi tűzoltóság érdekeit képviselve mondtam el a véleményt, hanem úgy gondolom egyetértve az alelnök úrral, hogy világosan látszik, hogy nincs egyezség a tűzoltók között. Az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság részéről senki sincs itt, akinek kérdést tehessünk föl, közben az előttünk fekvő jogszabály 16. §-a azt mondja, hogy "a hivatásos katasztrófavédelem országos és területi szervei az önkéntes tűzoltó egyesület tűzoltó szakmai feladatainak ellátására - a tűzmegelőzési tevékenység kivételével - közvetlen utasítást adhatnak". Tehát nem hívjuk meg azt, aki az előttünk fekvő jogszabálytervezet 16. §-a alapján kvázi egyfajta felügyeletet látna el, és nem tudunk kérdezni. Ez furcsa. Azt javasolnám, hogy hívjuk meg őket, hívjuk meg az érintett feleket, és igen, a minisztérium véleményére is kíváncsi lettem volna.
ELNÖK: Tisztelt Bizottság! A törvényjavaslat előkészítésében bizottsági szakértőként dolgozott Joó Bálint, de azt tudom mondani önöknek, hogy nagyon sok kormánypárti képviselő, az SZDSZ részéről Világosi Gábor, a szocialisták részéről Hajdu, Gedei, Horváthné részt vettünk. Ezt a törvényjavaslatot képviselői önálló indítványként is be tudtuk volna nyújtani és be tudjuk nyújtani. Ha önök nem kívánnak ebben részt venni, akkor lehet így is dönteni, akkor önök tudnak egyeztetni, kérdezni. Azt gondoltam, és a szocialista frakció úgy döntött, hogy ha ebben tud konszenzus lenni, akkor csináljuk konszenzussal. A kérdést így is föl lehet tenni. Értem az önök aggályát, akkor ezt is mérlegelni kell. Nem feltétlenül indokolt bizottsági indítványként ezt benyújtani, ha nincs konszenzus, én elállok ettől a javaslatomtól, akkor benyújtjuk képviselői önálló indítványként.
Kovács alelnök úré a szó.
DR. KOVÁCS ZOLTÁN (Fidesz): Tisztelt Bizottság! Én pont arra szerettem volna utalni, amire az elnök úr az imént utalt. Azzal kezdte, hogy tiszteletreméltó azoknak a munkája, akik ebben hosszú időn keresztül dolgoztak. De ha azt szeretnénk, hogy pont a tűzoltók érdekében egy konszenzusos javaslat legyen, ne erőből nyomja át 190, 187 vagy 203 képviselő ezt a törvényjavaslatot, hanem dugjuk össze a fejünket és a legjobbat hozzuk ki ebből a rendszerből. (Gy. Németh Erzsébet távozik az ülésről.) Mi ezt szeretnénk. Ennek érdekében gondoltuk azt, hogy hallgassunk meg néhány olyan szereplőt, akikre feladatot ró ez a leendő törvényjavaslat, és akkor lehet, hogy előbbre fogunk jutni ebben az ügyben.
Ha az elnök úr úgy látja, hogy felesleges meghallgatni akár a tárca, akár az OKF vezetőjét, akkor valószínűleg többet tud nálunk az előzetes egyeztetés során, és akkor nem véletlen, hogy nincsenek itt. Akkor pedig nem lesz konszenzusos törvényjavaslat, és pont ezt szeretnénk elkerülni. Ha önként az eddigi javaslattevők, akik ezt kidolgozták, benyújtják ezt a törvényjavaslatot, annak alapján nyilván a parlament végig fog menni azon az eljárási renden, amit magának előírt a Házszabályban. De nem ez a cél. Az a cél, hogy egy társadalmi viszonyt szabályozzunk pont a tűzoltók érdekében, és ebben minél szélesebb konszenzust tudjunk létrehozni. Mi ezt támogatjuk, tehát magunk is, ahogy Bóka képviselő úr is elmondta, nem akarunk keresztbefeküdni ennek az ügynek csak azért, mert ellenzéki képviselők vagyunk, hanem minél jobbat szeretnénk önökkel együtt megcsinálni. Ez a cél. Azt gondolom, hogy ha nem áprilisban kerül elfogadásra, hanem májusban vagy júniusban, és egy jobb előkészítettséggel, semmilyen csorba nem esik sem az önkéntes tűzoltó egyesületekkel kapcsolatosan, sem a pénz vonatkozásában, hiszen a jövő évi költségvetés előkészítése júliustól vagy júniustól indul el. Múltkor azt mondtam, hogy nem kerget bennünket a tatár, ez a mondandóm még most is fennáll, tehát úgy gondolom, hogy egy hetet még rá tudunk szánni, hiszen a múlt hétre be volt terjesztve már ide, mondtuk, hogy hívjunk meg mindenkit és beszéljünk erről hosszabban, mert megéri, akkor azt gondolom, hogy megéri kétszer is beszélni erről. Ez a javaslatunk. Kevesebben vagyunk, mint önök, úgy döntenek, ahogy akarnak. Mi az együttműködésünket továbbra is ebben az ügyben felajánljuk.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Tisztelt Bizottság! Szerintem most a meghívottaknak adjunk szót, mielőtt még döntünk, amennyiben kívánnak valamelyik kérdésre reagálni.
DANIELISZ BÉLA (Fővárosi Önkormányzat): Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Ígérem, rövid leszek. Pilisvörösvár, Perbál, Solymár, Nagykovácsi, Pilisborosjenő és Pilisszentiván. Nem Budapest kerületeiről vagy részeiről beszélek, hanem hat agglomerációs településről, amelynek az önkéntes tűzoltóságát támogatjuk. (Dr. Tilki Attila felé:) Erről beszéltem, képviselő úr, nem másról. Úgy gondolom, hogy az ottani polgármestereket érdemes megkérdezni arról, hogyan is működik ez a dolog, és akkor egy nem sötét budapesti machinációnak beállított dologról lesz szó, hanem erről a hat agglomerációs településen támogatott kezdeményezésről.
Azért, mert jó ügy mellett érveltem, hogy fogjanak össze, elnézést kérek, én magam ezt így szoktam meg a Fővárosi Közgyűlés városrendészeti bizottságában az elmúlt tíz évben, ezt így szoktuk. Tessék erről Kosztolányi Dénes alelnök urat megkérdezni, aki az elmúlt választás óta mellettem dolgozik. Így rendezzük el Budapesten ezeket a rendészeti kérdéseket. Ha ezt a gyakorlatot próbáltam idehozni, és ez nem tetszett, akkor ezért tisztelettel elnézést kérek, nyilván ezt ott kell gyakorolni, ahol erre fogékonyság van. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Mészáros úr?
MÉSZÁROS JÓZSEF (Hivatásos Önkormányzati Tűzoltóságok Országos Szövetsége): Megjegyzést, ha tehetnék még befejezésül, elnök úr. Örömmel hallottam, hogy a hivatásos tűzoltók profizmusát és a köztestületi tűzoltók profizmusát előtérbe helyezik a képviselő urak, polgármester urak. De szeretném megjegyezni, még egyszer mondom, mint aki most már több mint húsz éve tűzoltó vagyok és önkéntes tűzoltó is voltam, hogy a profizmus nem minden. Nyugati példát is tudok, de nem akarok felhozni.
Az önkéntes tűzoltóság szerepe mindig azokon a peremeken van, ahol a hivatásosok vagy pedig a köztestületek határai találkoznak, és ők onnan a legtávolabb vannak, nyilvánvaló, hogy ott alakult ki egy ilyen erősebb önkéntes tűzoltói mozgalom, a másik oldalon pedig a nagyvárosok környékén. Nemcsak akkor kell az önkéntes tűzoltó, amikor ezeken a területen beavatkoznak, hanem amikor aszály és szárazság van. Számtalan példát tudok mondani, hogy akkor kapával, kaszával, mindenki a polgármesterek vezetésével traktorral, amivel lehetett menni, mentek tüzet oltani, mert a hivatásos tűzoltók addig elegen vannak, amíg a laktanyában vannak és nem kell nekik vonulni, de mihelyt egy időben két-három avartűzhöz kell vonulni, akkor a rendszer meghalt, tehát gyakorlatilag beállt az az állapot, hogy egy kis avartűzhöz is egy hivatásos tűzoltófecskendő megy ki hat hivatásos tűzoltóval, meg mondjuk egy tízemeletes ház oltásához is, és ugyanúgy lefogja egy avartűz, mint a másik.
Tehát azt akarom ebből kihozni, hogy az önkéntes tűzoltó mozgalomra akkor is szükség lesz, amikor tele lesz hivatásos tűzoltóságokkal az ország, mert egyrészt ezért, amit elmondtam, másrészt meg nyugaton is és nálunk is egy kulturális és ifjúságnevelési eszköz és lehetőség az önkéntes tűzoltó egyesület. Nagyon nagy baj az nekünk, hogy az önkéntes tűzoltó egyesületek nincsenek olyan szép számban, mint például Burgenlandban, mert ott az ifjúsági nevelésnek is egy eszköze, nemcsak a tűzoltó-utánpótlásnak, hanem a normális magyar ember utánpótlásának is egy komoly eszköze lenne.
Ezért kérem a fideszes frakciót, hogy legyenek szívesek átgondolni, ne nyissák meg azt a vitát, hogy a főigazgató úr ebben a kérdésben véleményt mondhasson, mert nyilvánvaló, tisztán elmondta, hogy támogatja a törvényi szintű szabályozást, de a külön törvényt nem támogatja akkor sem, ha háromszor idehívják, nem fog változtatni rajta. Esetleg felfeslik az a gond is, hogy nagyon sokan azt mondjuk, hogy a 8000 fős 40 milliárdot felemésztő hivatásos tűzoltóság és a 12 milliárdot felemésztő 1800 fős OKF valahogy nincs összhangban egymással. Tehát ha ezt a vitát itt most felnyitjuk, akkor bizony tényleg a törvényben is ezt vitatni kell. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Joó Bálint!
DR. JOÓ BÁLINT szakértő: Egy nagyon kicsi apróság. A tűzoltóságok közötti érdekellentét. Én 35 évnél régebben szolgálok tűzoltóságnál, szolgáltam tűzoltóságnál. Ilyen érdekellentét azok között van, akik valójában nem voltak tűzoltók soha. A tűzoltó tüzet olt, és akkor nem azt nézi, hogy én melyik részhez tartozok. Jó, ez lehet, hogy most egy kicsit demagógiának tűnik, de tessék szíves lenni egyet tudomásul venni. Ha valaki önként vállalja ezt a tevékenységet, akkor ne küldjük el az asztaltól azzal, hogy van itt profi, aki megcsinálja. A profi együtt tud dolgozni az önkéntessel, ezt számtalan esetben bizonyították már.
A másik dolog. Ha közel van az az önkéntes tűzoltó, márpedig az ott van a helyszínen, és ez a burgenlandi tűzoltó nem azért csodálatos, mert a 800 lakosú településen ott van a nyolc darab gépjárműfecskendője, és amikor megkérdezzük, hogy hány tűz volt nála, akkor évi kettő vagy három, hanem azért, mert öt percen belül odaér, és nem a nyolc gépjárműfecskendővel oltotta el azt a lakástüzet, hanem egy tűzoltó készülékkel. Azt oda lehet tenni abba az autóba, a saját autóba, nem kell neki 70 milliós gépjárműfecskendőt venni. A másik, hogy ugyanezt a feszítővágót is el lehet helyezni a műszaki mentéshez, mert a legtöbb gépjárműbaleset a személygépkocsinál van. Persze, hogy nem fog kamiont fölemelni. Nem kell neki darut venni.
Itt van, amire utalnék. Én nem azt mondtam, hogy az ország tűzvédelmi ellátottsága jelentősen javult, hanem ezt cáfoltam. Bocsánatot kérek, nem javult jelentősen, lehet, hogy félreérthető voltam, hanem szaporodtak az események, amelyeknél a beavatkozások száma is szaporodott. Ha ezt közelebbről gyorsabban el lehet intézni, nem biztos, hogy olyan profi felszereléssel, mint a hivatásosaknak van, de régi kollegám mondta, most már ő nem él, hogy a tűz soha nem nagy tűzzel kezdődik, hanem kicsi tűzzel. Ha a kicsi tűzhöz közel lévő önkéntes belép, akkor abból nem biztos, hogy nagy tűz lesz. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen. (Dr. Tilki Attila jelentkezik.) Tilki Attila képviselő úr kért szót.
DR. TILKI ATTILA (Fidesz): Ad 1. Tehát a pomázi tűzoltóparancsnokot személyesen is ismerem, voltam kint Pomázon, pontosan tudom, hogy hány önkéntes tűzoltó dolgozik a pomázi tűzoltóságnál.
Ad 2. (Danielisz Béla felé:) Talán tanárként tanácsolhatom azt, hogy nem feltétlenül célravezető, ha kioktató stílusban próbál egy bizottságot kioktatni arról, hogy mire vagyunk fogékonyak és mire nem. Higgye el, hogy ez a bizottság igen, mindenre fogékony és mindent komolyan tud venni. A stílusával kapcsolatban voltak kifogásaim; majd megbeszéljük négyszemközt.
A harmadik. Nem mondtuk azt, egyikünk sem, hogy nincs szükség erre a jogszabályra. Amit vitatunk, hogy ezt külön törvényben kell-e vagy sem, és amit vitatunk, hogy nincs lehetőségünk arra, hogy meghallgassuk az OKF vezetőjét. Rendben van, elhiszem, hogy vannak érdekek, de valahol ezeket az érdekeket pontosan a tűzoltóknak kellene összegyúrniuk, hogy utána kellően átgondoltan tudjunk dönteni. (Gulyás József megérkezik az ülésre.)
ELNÖK: Köszönöm szépen. Tisztelt Bizottság! Kíván-e még valaki részt venni a vitában? (Nincs jelzés.) Döntési helyzetben vagyunk. A döntési lehetőség előttünk az, hogy most benyújtjuk a törvényjavaslatot, vagy nem nyújtjuk be a törvényjavaslatot és még a következő bizottsági ülésen folytatjuk a vitát, ahol a bizottság, ha akarja, akkor meghallgathatja azt, akit akar. Az a kérés hangzott el az ellenzéki oldalról, hogy hallgassuk meg Tatár Attilát is. Van-e még más olyan személy, akit hallgassunk meg? Ebben a bizottságban mindig igyekszünk a kisebbség, ellenzéki oldal kérését teljesíteni. Azt gondolom, hogy most is ezt megtehetjük. Kovács alelnök úr!
DR. KOVÁCS ZOLTÁN (Fidesz): Mivel az én javaslatom volt, én Tatár Attilán kívül, ha jól emlékszem, Gombor, illetve Leidinger urat is kértem meghallgatni, akik írásban juttatták el részben a véleményüket, valamint a tárca képviselői is ismerik már ezt a javaslatot, a tárca részéről is szerencsésnek tartanám, ha a javaslat ismeretében valaki itt lenne a következőn. Ezzel egy hetet mulasztunk a benyújtást illetően, vagy sem.
Döntés a napirendi pont tárgyalásának elnapolásáról
ELNÖK: Köszönöm szépen. Van-e még valakinek javaslata, hogy kit kérjünk a bizottsági ülésre? Másik oldal, egyesületi oldal? (Nincs jelentkező.) Egyetért akkor azzal a bizottság, hogy a napirend tárgyalását most elnapoljuk, és a következő bizottsági ülésen folytatjuk azzal, hogy az ÖTM, a Katasztrófavédelmi Főigazgatóság és Gombor, illetve a Leidinger István urakat meghívjuk a bizottság ülésére, hogy álljanak a bizottság tagjainak a rendelkezésére? Ez így járható út? (Szavazás.) Köszönöm szépen. Ebben a bizottság egyetértett. Akkor a napirend tárgyalását elnapoljuk a következő ülésre. Köszönöm szépen.
Köszönöm szépen az uraknak a közreműködést, köszönöm az érdeklődést. A következő bizottsági ülésen folytatjuk. Önöknek további jó munkát kívánok a mai nap során!
A bizottság 2008. évi első féléves munkatervének elfogadása
Képviselőtársaim! Jelzem, hogy nagyon fontos a 6. napirendi pont. A munkatervről kell döntenünk. Képviselőtársaim előtt van a javaslat. Van-e ehhez kiegészítés? (Nincs jelzés.) Így jó? (Közbeszólás: Jó.) Köszönöm szépen. Aki a munkatervünkkel egyetért, kézfölemeléssel jelezze. (Szavazás.) Köszönöm szépen. A bizottságunk e félévi munkatervét eszerint elfogadtuk.
A "Virágos Magyarországért" környezetszépítő verseny szervezőbizottságának a felkérése van itt. Ki kell jelölnünk a bizottság képviselőjét. Évek óta Vásárhelyi úr látja el ezt a képviselőséget. Javaslom, hogy továbbra is ő tegye, és a bizottság valamelyik tagja pedig, amikor kell, akkor megfelelő szinten képviseli a bizottságot. Tavaly Erdős Norbert volt, előtte én. Tehát egyetértés van azzal, ugye, hogy Vásárhelyi Pál legyen? (Szavazás.) Köszönöm szépen. Akkor a bizottság képviselőjét kijelöltük, megneveztük.
Nincs más. Képviselőtársaimnak van-e bejelentenivalójuk? (Nincs jelzés.) Nincs. Köszönöm szépen. A bizottsági ülést berekesztem. További jó munkát önöknek!
(Az ülés befejezésének időpontja: 12 óra 20 perc)
|
Jauernik István |
Jegyzőkönyvvezető: Földi Erika