ÖTB-3/2008.
ÖTB-54/2006-2010.
az Országgyűlés Önkormányzati és területfejlesztési bizottságának
2008. február 20-án, szerdán 10 óra 09 perckor
a Képviselői Irodaház II. számú tanácstermében
megtartott üléséről
Tartalomjegyzék
Napirendi javaslat*
Az ülés résztvevői*
A bizottság részéről*
Megjelent*
Helyettesítési megbízást adott*
Meghívottak részéről*
Hozzászólók*
Jelenlévők*
Elnöki bevezető*
A napirendi javaslat elfogadása*
Döntés képviselői önálló indítvány tárgysorozatba-vételéről: A helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat (T/4918. szám) [Tasó László és Kósa Lajos (Fidesz) képviselők önálló indítványa]*
Tasó László szóbeli előterjesztése*
Kérdések, vélemények*
Döntés az indítvány tárgysorozatba-vételéről*
A földgázellátásról szóló törvényjavaslat (T/4669. szám) (Általános vita)*
Zarándy Tamás szóbeli kiegészítése*
Kérdések, felvetések*
Döntés az általános vitára való alkalmasságról*
Az önkéntes tűzoltó egyesületekről szóló törvényjavaslat (T/... szám) (Döntés bizottsági önálló indítvány benyújtásáról)*
Dr. Tatár Attila tájékoztatója*
Kérdések*
Dr. Tatár Attila válaszai*
Leidinger István válaszai*
Vélemények*
Döntés bizottsági önálló indítvány benyújtásáról*
Egyebek*
Dr. Bóka István felvetése*
Jauernik István felvetése*
A helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat (T/4918. szám) [Tasó László és Kósa Lajos (Fidesz) képviselők önálló indítványa]
Elnököl: Jauernik István (MSZP), a bizottság elnöke
Dr. Kovács Zoltán (Fidesz), a bizottság alelnöke
Balogh József (MSZP), a bizottság alelnöke
Szabó György (MSZP), a bizottság alelnöke
Gy. Németh Erzsébet (MSZP)
Hajdu László (MSZP)
Dr. Mester László (MSZP)
Pál Tibor (MSZP)
Papp József (MSZP)
Sós Tamás (MSZP)
Varju László (MSZP)
Warvasovszky Tihamér (MSZP)
Dr. Bóka István (Fidesz)
Erdős Norbert (Fidesz)
Meggyes Tamás (Fidesz)
Tasó László (Fidesz)
Nógrádi László (KDNP)
Hock Zoltán (MDF)
Helyettesítési megbízást adott
Csuka Magdolna főosztályvezető (Pénzügyminisztérium)
Zarándy Tamás főosztályvezető-helyettes (Gazdasági és Közlekedési Minisztérium)
Dr. Tatár Attila tűzoltó altábornagy, főigazgató (Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság)
Leidinger István régióvezető (Létesítményi és Önkéntes Tűzoltóságok Országos Szövetsége)
Dr. Kádas Anna fogalmazó (Pénzügyminisztérium)
Dr. Ring Béla főosztályvezető (Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium)
(Az ülés kezdetének időpontja: 10 óra 09 perc)
JAUERNIK ISTVÁN (MSZP), az Önkormányzati és területfejlesztési bizottság elnöke, a továbbiakban ELNÖK: Jó napot kívánok! Tisztelettel köszöntöm az Önkormányzati és területfejlesztési bizottság mai ülésén megjelent hölgyeket, urakat. A bizottság ülését megnyitom.
A bizottságunk határozatképes. Tizenhárom képviselő személyesen van jelen, nyolc képviselőtársunk pedig megbízást adott a helyettesítésére.
A napirendi javaslat elfogadása
Tisztelt Bizottság! Elsőként a napirendi pontok elfogadására kerítsünk sort. Írásban képviselőtársaim előzetesen megkapták a mai ülés napirendi javaslatát. Ettől eltérő javaslat nem érkezett. Mielőtt döntünk, szeretném bejelenteni, hogy az Egyebek között szót váltunk az önkormányzatokat jelentősen érintő új áfatörvény negatív hatásairól, konkrétan a lakbér és az étkezés áfakérdéséről. Tehát aki hamarabb el akar menni, ennek tudatában tegye azt, mert szerintem ez egy fontos kérdés és az Egyebekben beszéljük meg.
Ennek tudatában kérdezem a tisztelt bizottság, hogy elfogadja-e a mai ülésre javasolt négy napirendi pontot. (Dr. Bóka István: Egyebekben szeretnék egy valamit elmondani.) Aki igen, kézfelemeléssel szavazzon. (Szavazás.) Köszönöm szépen. Megállapítom, hogy a bizottság ennek megfelelően elfogadta. Bóka úr jelezte, hogy az Egyebekben lesz mondanivalója, természetesen az Egyebekben a szokásnak megfelelően működik a dolog.
Elsőként tárgyaljuk a T/4918. számú törvényjavaslat tárgysorozatba-vételét, Tasó László és Kósa Lajos fideszes képviselők önálló indítványa a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény módosításáról.
Tisztelt Képviselőtársaink! Köszöntöm a Pénzügyminisztériumból Csuka Magdolna főosztályvezetőt és dr. Kádas Anna fogalmazót, akik segítségünkre lesznek a napirend tárgyalásánál.
Tehát tárgysorozatba-vételről kell dönteni. Úgy látom, hogy az előterjesztőket Tasó képviselő úr képviseli, mert ő van jelen. Elsőként az előterjesztőé a szó. Tessék parancsolni, képviselő úr!
Tasó László szóbeli előterjesztése
TASÓ LÁSZLÓ (Fidesz): Köszönöm szépen. Tisztelt Bizottsági Ülés! Tisztelt Jelenlévők! (Gy. Németh Erzsébet megérkezik az ülésre.) Több alkalommal szóba került már bizottsági ülésünkön is az, hogy az önkormányzatok önállósága és az önkormányzatok lehetőségei szűkre szabottak, de mindenképpen cél az lenne, hogy az állam minél kevesebb mértékben finanszírozza az önkormányzatok kötelező feladatellátását és az önkormányzatok életét. A javaslatban az állami erdőket kezelő erdőgazdaságok részvényeinek az önkormányzatok tulajdonába adása az elképzelés és a kérésem is, amelyet kérem, hogy támogassanak, ugyanis biztosan nem mondok ezzel újat, Magyarország egyik legjelentősebb vagyoneleméről van szó, amely elég bonyolult, összetett, és mégis talán a legfontosabb számunkra.
Az állami erdőket kezelő erdőgazdaságok, amelyek 100 százalékosan vannak állami tulajdonban, azok kerülnének az önkormányzatok törzsvagyonába, pontosabban a részvényei, és abban az arányban, ahogy az önkormányzatok az erdőgazdaságok működési területén jelen vannak. Ezzel a lehetőséggel, mint ahogy mondtam is, 1939 önkormányzat élhetne, tehát Magyarországon több mint kettőharmadát vagy közel kettőharmadát érintené ez a változás. Nyilvánvalóan eltérő nagyságrendben kerülnének a részvények kiosztásra, hiszen van olyan település, ahol mindössze 0,2 százaléknyi, pontosabban 2000 négyzetméter a területe az erdőgazdaság területéből, de van, ahol például 11000 hektár. Mondjuk Miskolc, Debrecen esetében ez tízezres nagyságrendet jelent, de mondom, van olyan település, ahol fél hektár vagy attól még kevesebb is. Viszont nagyon sok önkormányzat abba a helyzetbe kerülne, hogy ezzel az igazán fontos gazdasági erővel és rekreációs lehetőséggel is, amellyel az erdők bírnak, rendelkezhetne.
Mi azt szeretnénk kérni, hogy azért is támogassák a közösségi tulajdonba adását, mert most összecseng ez a miniszterelnök úr hétfői programjával, tehát összecseng mindenképpen, és arról szól többek között, hogy érezzék az emberek, hogy az országban van részük, van tulajdonuk. Azt gondolom, hogy ezzel még inkább segítenénk ezt az elképzelést, ennek a megvalósulását, hiszen ha az önkormányzatok kezelésében és kezében lenne a lehetőség, akkor valamennyi önkormányzati területen élő érezhetné, hogy az erdő az övé egy picit és van köze hozzá. A legfontosabb, még egyszer ismételném, hogy óriási lehetőséget jelent több önkormányzat számára a gazdasági megerősödésük területén.
Tisztelettel szeretném kérni, hogy támogassa a bizottság a javaslat tárgysorozatba-vételét. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen az előterjesztőnek. Javaslom, hogy hallgassuk meg a kormány álláspontját a beterjesztett javaslattal kapcsolatban. Tessék parancsolni!
CSUKA MAGDOLNA (Pénzügyminisztérium): Tisztelt Bizottság! Elnök Úr! Nem támogatjuk az előterjesztés tárgysorozatba-vételét két ok miatt. Elsősorban, mert nem aktuális. Azért nem aktuális ennek a felvetésnek a tárgysorozatba-vétele, mert a vagyontörvény alapján, tehát a 2007. évi CVI. törvény alapján készül az állami vagyonnal, illetve az állami vagyonkezelőkkel kapcsolatos középtávú koncepció, amelyben az erdőkre, illetve az erdőket kezelő valamilyen típusú formációra is tervet készít az állami vagyonért felelős minisztérium, miniszter. A közfeladatok felülvizsgálatáról érvényes 2233/2007-es kormányhatározat előírja, hogy az érintett tárcák, tehát az FVM, a KVVM, a HM és a PM vizsgálják felül a jelenlegi vagyonkezelők működését, és tegyenek javaslatot arra, hogy hogyan képzelik az egységes állami vagyonkezelést megoldani Magyarországon az állami tulajdonú erdőterületekkel kapcsolatban. Ez a munka most folyik, a határidő az első félév. Tehát ezért nem tartjuk aktuálisnak ennek a bizonyos részvénytársaságokban lévő tulajdonszerzésnek a tárgysorozatba-vételét, mert egy folyamatban lévő feladat közepébe tenne olyan módosító javaslatot, amelyet nem tudunk elfogadni. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Tisztelt Képviselőtársaim! Ki kíván véleményt mondani? Ki kíván esetleg kérdezni az előterjesztőtől vagy a PM munkatársaitól? (Nógrádi László jelentkezik.) Nógrádi képviselő úré a szó.
NÓGRÁDI LÁSZLÓ (KDNP): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Bizottság! Én mindenképpen támogatnám ennek a javaslatnak a tárgysorozatba-vételét, ugyanis aggályosnak tartom azt a fű alatti folyamatot, ami az állami erdők privatizálása terén elindult. Lehet, hogy ezt a bizonyos folyamatot meg kellene éppen akasztani. Konkrétan arra gondolok, hogy a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium egyik államtitkárának a munkaköri leírásában szerepel az állami erdők privatizációjának előkészítése. Én régóta - most már ez sokéves téma - nagyon-nagyon fontosnak tartom azt, hogy az erdők maradjanak továbbra is állami tulajdonban, vagy önkormányzatiban, tehát semmiképpen se kerüljenek privatizálásra. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen. (Balogh József jelentkezik.) Balogh József alelnök úré a szó.
BALOGH JÓZSEF (MSZP): Tisztelt Kollegák! Két észrevételem van Tasó úrnak és Kósa úrnak az egyébként érdekes felvetéséhez. Nyilván itt visszaköszön a '90-es évek belterületi földek után járó részesedése, részesedéshez juttatásának programja. Önmagában véve ez mindenképpen egy figyelemreméltó javaslat. Viszont két olyan észrevételem van, ami szerint én se érzem most ennek az aktualitását, az időszerűségét.
Az egyik az az, hogy a Tasó úr által elmondott fő indoknál, amely az önkormányzatok anyagi helyzetének javítása célját jelöli meg első indokként, legalábbis kételyeim vannak e tekintetben. Egyrészt az, hogy az erdőgazdaságok, nem tudom, az én ismereteim szerint nincsenek olyan helyzetben, hogy részesedés formájában még a tulajdonosoknak jelentős anyagi erőket tudnának juttatni, épp elég gondjuk és problémájuk van az erdőgazdálkodással kapcsolatban. Hogy az önkormányzatok számára mennyi gazdasági előnyt jelentene, ennek összefüggésében ezt megmondom őszintén, nagyon esetlegesnek és teljesen elhanyagolhatónak tartom.
A másik indokát a miniszterelnök úr hétfői bejelentésével kapcsolatban ezt egy kicsit időszerűbbnek érzem, ez tagadhatatlan, bár az én ismereteim szerint, hivatkozok itt Dióssy államtitkár úr e tárgyban hétfőn adott válaszára Medgyasszay László interpellációjával kapcsolatban, aki pontosan ebbe a témában érdeklődött, Dióssy államtitkár úr azt mondta, hogy jelen állapot szerint az ősszel elfogadott vagyontörvény és mellékletei képezik az irányadó feladatot. Ő ezzel kapcsolatban semmi olyanról nem tud, nem lát ilyen előterjesztést, amely ennek az egésznek a megkérdőjelezését, tehát az állami erdők privatizációját a rendeletben, a törvényben eltértektől megkérdőjelezné.
A javaslatom eme két észrevétel kapcsán a következő lenne. Tekintettel arra, hogy a miniszterelnök úr az ő ötletét, javaslatát társadalmi vitára kívánja bocsátani, bár ez a javaslattervében az én ismereteim szerint nem szerepelt, mindenképpen bele kellene kapcsolni, nyilvánvalóan valamilyen módosulás lehetséges az öt hónappal ezelőtt elfogadott vagyontörvénnyel és a kapcsolódó törvényeivel együtt, és akkor ezen kérdésre akár így, akár módosító indítványok formájában vissza lehetne térni, és akkor a téma így elnapolva lenne, nem pedig lesöpörve. Tehát erre való tekintettel az én javaslatom az, hogy jelenleg ne vegyük tárgysorozatba, az előterjesztők továbbra se vessék el, és amikor ez a kérdés lezárul, illetve a most tervezett társadalmi vita az állami vagyonelemek jövőjével kapcsolatban valamilyen törvénykezési formát ölt, akkor erre a témára akár módosító indítvány, akár egyéb témában vissza lehetne térni. Ennyi lenne az észrevételem.
ELNÖK: Köszönöm szépen. További? (Dr. Kovács Zoltán jelentkezik.) Kovács Zoltán alelnök úré a szó.
DR. KOVÁCS ZOLTÁN (Fidesz): Tisztelt Bizottság! Kérdésem lenne, mert látom, itt a kérdések-vélemények egybecsúsztak már. Az állami, illetve a honvédségi erdőgazdaságok százalékosan mennyiben nyereségesek és mennyiben nem? Erre tudna-e most válaszolni valamelyikőjük?
ELNÖK: Várjuk meg, hátha lesz még további kérdés.
DR. KOVÁCS ZOLTÁN (Fidesz): Nem, mert ehhez képest mondanám tovább, ha erre most lehetne válaszolni.
ELNÖK: Jó.
CSUKA MAGDOLNA (Pénzügyminisztérium): Egyelőre még a 2007-es év adatainak az előzetes feldolgozása történt, tehát erre még konkrétan választ nem tudunk adni, pontosan azért is, mert ahogy említettem, a közfeladatok felülvizsgálatával kapcsolatban az erdőkezelésnél a vagyonkezelőket minősíteni kell. Tehát mind számszakilag, mind az elvégzett erdészeti, illetve védelmi feladatokat le kell listázni, minősíttetni kell az érintett hatóságokkal, és számszerűsíteni kell azokat a védelmi funkciókat és közfunkciókat, amelyeket ezek az állami erdők is ellátnak. Tehát ez a munka folyik most, és ezért nem tudok erre konkrét választ adni a részvénytársaságokkal kapcsolatban.
DR. KOVÁCS ZOLTÁN (Fidesz): Köszönöm szépen. Nem is gondoltam, hogy a 2007-es májusi közgyűlések végeredményét tudja már most prezentálni nekem, arra nem gondoltam, de azt nyilván, hogy az üzleti tervben milyen eredményt várhatnak, illetve a 2006-osról nyilván tudott volna mondani valamit. Úgyhogy tudomásul veszem, hogy erre nem válaszolt.
Viszont ami Balogh képviselő úr felszólalását illeti, azt gondolom, hogy nem esetleges és elhanyagolható az ebből származó jövedelem, illetve maga a vagyoni érték sem. Ez megegyezik azzal az elvvel, amit az önkormányzati törvény '90-es létrehozásánál a parlament elhatározott, mely szerint az önkormányzatoknak adnak jelentős vagyont, amit aztán az önkormányzatok működtethetnek. Az más kérdés, hogy az idő időközben ezt átírta, többek között a '94-től '98-ig tartó kormányzás idején a vonalas létesítmények privatizációja, így a gázszolgáltatóké, az egyéb energiaszolgáltatóké és az önkormányzatok tulajdonában maradó különböző vonalas létesítmények, illetve energiaszolgáltató részvények gyakorlatilag névérték alá csökkentek, ellentétben egyébként azzal a törvényalkotói szándékkal, amely azt célozta volna, hogy az önkormányzatok egységes vagyonelemként kezelik akár önkormányzati szövetségeken vagy társulásokon keresztül, meghatározott tulajdonosai lehettek volna ezekben a társaságokban. De mivel az 50 százalék plusz 1 részvény eladásra került, meg azóta még ennél több is, így gyakorlatilag kénytelenek voltak az önkormányzatok aztán a nehéz anyagi helyzetüknél fogva ezeket eladni sokszor névérték környékén vagy az alatt is. De ez annak következtében volt, hogy a kormány úgy döntött, hogy privatizálja ezeket a cégeket. Emlékszünk a Suchman-féle kiváló privatizációra.
A másik megjegyzésem pedig az, hogy van már erre példa, hiszen a Balatoni Hajózási Rt.-ben az önkormányzatok kaptak tulajdont, noha az korábban a vagyontörvény szerint egyébként olyan vagyontárgynak minősült, amelyet nem lehetett volna önkormányzati tulajdonba adni. (Sós Tamás megérkezik az ülésre.) Pont ellenkezőleg, a miniszterelnök úr is olyan állami tulajdonú cégek kistulajdonosi körbe való privatizációját jelentette be a hétfői beszédében, amelyek jelen pillanatban egyébként olyan törvényben, illetve mellékletben szerepelnek, amelyek 100 százalékban állami vagy 50 plusz 1 százalék állami tulajdonban vannak. Akkor ez most parasztvakítás, vagy pedig valóban komolyan gondoljuk a miniszterelnök úr szavait? Mert ez egyébként konvergál azzal, amit Tasó képviselő úr ebben az indítványában vagy törvényjavaslatában megtett. Ez gyakorlatilag ugyanaz kicsiben, amiről egyébként a miniszterelnök úr hétfőn beszélt. Akkor Tasó képviselő úr indítványát komolyan tudom venni. De ha ez a válasz a Pénzügyminisztérium részéről, akkor beszéljenek már a miniszterelnökükkel, hogy akkor a hétfői bejelentés abban a válaszban, amit ön az imént itt nekünk elmondott, miként jelentkezik.
Ami pedig a konkrét javaslatot illeti, valóban, Nógrádi képviselő úr rátapintott a lényegre. Ma a háttérben az új vagyonkezelő szervezetnél olyan jellegű tárgyalások folynak, hogy miként lehet a honvédségi erdőket, illetve az egyéb állami erdőgazdálkodó szervezeteket összevonni regionális erdőgazdaságokká. Lehet azt mondani, hogy ez nem kerül majd privatizációra, ezt hallottuk egyébként jó néhány esetben, aztán mégiscsak egyszer csak azt vesszük észre, hogy privatizálásra kerülnek. De ezt most tegyük félre, mert valóban erről most még nincs szó, most még egyelőre a vagyontárgyak összevonásáról van szó, ami egyébként - ön is tudja - folyik jelen pillanatban Tátrai Miklós volt PM-államtitkár vezetésével. Ennek lehet egy másik értelmezése is, amit jelen előterjesztés szerint Tasó képviselő úr benyújtott. Lehet, hogy egy költségvetési bizottság, lehet, hogy egy gazdasági bizottság erre nemet kell hogy mondjon, de egy önkormányzati bizottság, amely önkormányzatoknak juttatna vagyont, ráadásul működtető vagyont a megfelelő szakmai, gazdasági szervezetekkel együtt, azt gondolom, minimum azt kell hogy mondja, hogy tárgysorozatba vesszük, aztán vitatkozzunk róla a továbbiakban, hiszen az önkormányzatokat segítő törvényjavaslatról van szó.
ELNÖK: Köszönöm szépen. További hozzászólás? (Hock Zoltán jelentkezik.) Hock képviselő úr!
HOCK ZOLTÁN (MDF): Köszönöm a szót, elnök úr. Én az előterjesztő képviselő úrtól szeretném megkérdezni elöljáróban, hogy vannak-e arra modellszámítások, hogy adott esetben ennek a törvénynek az elfogadását követően milyen forrástöbblettel számolhatnak az önkormányzatok, mekkora kört érint ez darabszámra nagyjából, nagyságrendjét tekintve, hogy mennyi. Nagyon fontos lenne tudni, hogy ezen többletbevételeket osztalékbevételből gondolják levezethetőnek. Adott esetben felmerülhet a privatizáció is. Ez egy nagyon fontos kérdés, hiszen amit Nógrádi képviselő úr mondott, a kormánynak vannak ilyen egyre kevésbé leplezetlen törekvései, hogy az állami tulajdonban lévő erdőingatlanokat privatizálja, ennek egyfajta megakadályozásaként jelölte meg az önkormányzati tulajdonba adást. Ez egy helyes törekvés, de milyen formában gondolták? Mely vagyonelemek közé kerülne ez az erdőtulajdon vagy ez a portfolió, amelyet adott esetben egy önkormányzat megkap, a forgalomképtelen vagyoni körbe, korlátozottan forgalomképes vagyoni körbe, ne adj isten, a forgalomképes vagyoni körbe?
Izgalmas lenne azt is végiggondolni ezen törvény kapcsán, hogy amikor több tulajdonosa van egy ilyen erdőfelületet üzemeltető társaságnak, kettő, három, négy, nyolc, tíz, húsz darab önkormányzat is elképzelhető ebben a körben, az önkormányzatok önállóan a vagyoni, tulajdoni arányukat privatizálhatják-e ezáltal a zárt tulajdonú rendszerbe beengedhetnek-e magántulajdont is, tehát lehetséges-e ez a körülmény. Ebben az esetben akkor az a törekvés vagy az a szándék, hogy ezen közösségi tulajdonban lévő erdőfelületek megmaradjanak közösségi tulajdonban, sérülni fog, hiszen ahogy alelnök úr is említette, a '90-es években állami tulajdon vagyonmegosztása keretében jelentékeny vagyonhoz jutó önkormányzatok az elmúlt 17 évben ezen portfoliónak egy nagyon nagy részét felélték. Be kell látni tárgyilagosan, hogy a működési költségek bizony-bizony a családi ezüstöt is időnként a piacra küldték, tekintettel arra, hogy az elégtelen állami hozzájárulás, ami az önkormányzatok működési szükségleteinek a fedezésére szolgálna, nem elégséges, ennek megfelelően a vagyon felélése történt. Ezért nagyon fontos körülmény az, hogy ezen esetleges újabb ingyenes államitulajdon-juttatásnak a feltételeit hogyan kívántatik szabályozni, mert ez alapvetően determinálja az embernek a döntését.
Ha arról szól a dolog, hogy dobjunk mentőövet 1272 önkormányzatnak, amely egyébként rossz helyzetben van, és amely ezen vagyonjuttatás keretében egy pillanatnyi levegőhöz jut, mert adott esetben ő maga tudja privatizálni, akkor valójában nem sok mindent oldottunk meg. Annyiban nyilván támogatom, és egyetértek alelnök úrral, hogy ha már mindenképpen ebből a vagyonból valakinek jusson, az ne az állam legyen, hanem az önkormányzat, de igazándiból azt a célt nem fogjuk tudni ezzel elérni, hogy ezek a felületek egységben maradjanak. A válasz után még majd három mondatom lenne, ha lehetséges.
ELNÖK: Köszönöm szépen. További hozzászóló? Kíván-e még valaki hozzászólni? (Balogh József jelentkezik.) Balogh József alelnök úré a szó.
BALOGH JÓZSEF (MSZP): Nem kívánok vitát provokálni, inkább pontosítani és értelmezni szeretném az általam elmondottakat. Én nem azt mondtam, hogy ezt söpörjük le, szó szerint ezt a szót használtam, azt mondtam, hogy nem látom per pillanat ennek időszerűségét. Egyébként amire Kovács alelnök kollega úr volt szíves hivatkozni, a miniszterelnök úr szavaira, el fogom neki mondani, hogy a folyosóról is nagyon figyelitek, mert állandóan őrá hivatkoztok, bár nem hallgatjátok végig az ülésteremben az általa elmondottakat. Nagyon fog neki örülni, ha erről így tájékoztatni fogjuk.
De azért hadd mondjam, a következőt mondta. Azért mondom, hogy valószínűleg a folyosón kicsit félre lehetett hallani. Előadott egy ötletet, javaslatot, amelyre azt mondja, hogy a következő egy hónapban társadalmi vitára bocsát. Tehát nem mondott egyetlen egy céget se, különösebben mi se tudunk erről, hanem azt mondta, hogy bizonyos kört, állami tulajdoni vagyoni kört bocsátana ilyen kisrészvények formájában kisrészvényesek számára. Ez a következő durván egy hónapban kerülne kialakításra, így mondom, a társadalmi vita keretein belül. Nem egészen értem, hogy miért kellene ezt a törvényjavaslatot, módosító javaslatot külön kiemelni, miért nem tudjuk ezt az egyhónapos időtartamot megvárni. Azt meg különösen nem értem, hogy erős szemrehányással illeted a Pénzügyminisztérium igen tisztelt képviselőjét, hogy ebben intézkedjen. A miniszterelnöki program társadalmi vitát, javaslatot tartalmazott, amely körülbelül egy hónapon belül lezárásra mehetne, ami azt jelenti, hogy ki lehetne jelölni azokat a vállalati köröket, illetve állami vagyoni eszközöket, amely ennek a privatizációnak, vagy nem tudom én, minek nevezzem, részese lehet.
A másik észrevétel pedig az, hogy a javasolt technikára van precedens. A '90-es években ezt csináltuk, és én önmagában véve semmiféle elvi kifogást ez ellen nem teszek, meg ha ez valamit segít néhány önkormányzaton, annak is biztos, hogy itt valamennyien együttesen, pártállásra való tekintet nélkül örülni fogunk. De miután van egyhónapos lamentálás, latolgatás, mérlegelés, javaslatgyűjtés, most miért ne várjuk ki ennek a lehetőségét, miért csináljuk azt, hogy most tárgysorozatba vesszük, amikor akár módosító indítványokkal vagy a társadalmi vitában való részvétel kapcsán is ezt elő lehet hozni, és akkor vissza tudunk térni erre a kérdésre?
ELNÖK: Köszönöm. További hozzászólás? (Dr. Kovács Zoltán jelentkezik.) Kovács Zoltán alelnök úré a szó.
DR. KOVÁCS ZOLTÁN (Fidesz): Balogh alelnök úr arról beszélt, amit mi szeretnénk. Mi azt szeretnénk, amit ő mond. Vegyük tárgysorozatba! Az megadja a lehetőséget a parlamentnek, hogy valamikor majd a napirendjére tűzze ezt a kérdést. Az lehet egy hónap múlva, lehet két hónap múlva is. De az mutatja a szándékot, amire egyébként Balogh alelnök úr is utalt, hogy ha tárgysorozatba vesszük, akkor erről majd lehet vitát folytatni, amikor úgy látja egyébként a napirendre vételnél a kormánypárti többség, hogy van értelme ezt napirendre venni és vitatkozni róla a parlamentben.
Ami pedig a PM képviselőjével kapcsolatos megjegyzésemet illeti, arra hadd mondjam azt, hogy én csak azt idéztem a helyzetből adódóan, hogy ő azt válaszolta, hogy nem lehet ezt megcsinálni a vagyontörvényre hivatkozva, és azt mondtam, a miniszterelnök pedig épp arra hivatkozott, amit egyébként a vagyontörvény alapján ő sem csinálhatna meg, amíg az nem módosul, tehát mindegyik esetben azt módosítani kellene. E tekintetben a PM képviselője helyesen válaszolt. De azt is mi magunk tudjuk, hogy ezen lehet módosítani, mint ahogy a miniszterelnök úr a hétfői beszédében mondta. Egyébként én nem hallgattam a folyosón se kint, se bent, de az ember olvas újságot, és elolvassa, hogy mit írnak erről, és ha az újságok ezt rosszul interpretálták, és nem ez hangzott el, akkor kérjen helyreigazítást a miniszterelnök úr.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Van-e további hozzászólás? (Nógrádi László jelentkezik.) Nógrádi képviselő úr!
NÓGRÁDI LÁSZLÓ (KDNP): Köszönöm szépen. Én is csak megerősíteni szeretném, hogy ez a bizottság nincs olyan helyzetben vagy súlyos identitászavarban szenved, hogy megfossza a lehetőségét a későbbi vitának. A kormánytöbbségnek lehetősége van arra, hogy bármikor napirendre tűzze, amikor majd aktuális, de mi itt ebben a helyzetben, azt gondolom, akkor saját magunkkal kerülünk szembe, ha eleve úgy döntünk, hogy ne is beszéljünk róla. Köszönöm.
ELNÖK: Köszönöm szépen. (Hock Zoltán jelentkezik.) Hock Zoltán?
HOCK ZOLTÁN (MDF): A kérdéseimre nem kaptam választ. (Elnök: Most akarom visszaadni a szót az előterjesztőnek.) Azt zárszóként kell értelmezni vagy a kérdésre adandó válaszként kell értelmezni? Azt gondolom, hogy didaktikailag ez nem lényegtelen körülmény, hogy ezt hogyan közelítjük meg. Tehát zárszóként fog válaszolni a képviselő úr, vagy a vitában fog válaszolni, és utána még van lehetőség arra, hogy reagáljunk?
ELNÖK: Úgy tervezem, hogy ha az előterjesztő elmondja a hozzá intézett kérdésekre a véleményt, még egy kört nyitunk, amennyiben erre szükség van.
Tasó képviselő úré a szó.
TASÓ LÁSZLÓ (Fidesz): Köszönöm szépen. Szeretném onnan kezdeni, hogy az élethez szerencse kell, mondani szokás, és így van ez. Van, aki a Balaton mellett él, van, aki a Tisza-parton, Duna-parton. De nem lakhat mindenki a Balaton mellett, a Tisza-parton, a Duna-parton, és nagyon sok ember szeretne. Nagyon sok önkormányzat közigazgatási területén nincs ilyen természeti kincs, mint például a Balaton vagy éppen a Duna. Viszont nagyon sok önkormányzat területén, 1939 önkormányzat területén van erdő és állami erdőterület is. 1939 önkormányzat kerülne lényegesen jobb helyzetbe.
Azt el kell hogy mondjam, ha nem is tudom pontosan számszerűsíteni, de arról van információm, hogy az állami erdőgazdaságok nyereségesek, szinte kivétel nélkül mindegyik. Amit én ismerem közelebbről, az a Nyírerdő Zrt. Igen komoly nyereséget produkált az elmúlt években. Ennek megfelelően az rt. tulajdonában lévő vadászházak felújítása, utak építése, rakodórekonstrukciók történtek. Tehát hál' istennek, jól gazdálkodnak. Tehát az önkormányzatok egy nyereséges vállalatnak, cégnek lennének a részvényesei. Ezek az erdőgazdaságok képesek arra egyébként, hogy az állami erdőket kezeljék. Nincs más ilyen jellegű szervezet, amely erre képes lenne, kvázi a jövőben is csak ezek lesznek képesek arra, hogy kezeljék, vagy ezek összevonásával egy bizonyos szervezet. De szükségtelen, mert ezek nagyon szépen fel vannak egyébként osztva.
Pillanatnyilag úgy tűnik, hogy a bizottságunk akkor felel meg valóban a nevének, önkormányzati bizottságnak többek között, ha mégis ad lehetőséget arra, hogy tárgysorozatba kerüljön ez a törvényjavaslat. Már csak azért is, mert ezáltal biztonságot tudnánk adni abban a tekintetben, hogy az állami erdők mégiscsak közösségi tulajdonban maradnak, és nem kerülhet sor esetlegesen arra, amiről hallottunk. Folyosói pletykák ide vagy oda, azért mégis mindennek van valami igazságtartalma, azt mondják. Mi mégiscsak azt valljuk, és én személy szerint is régebb óta tudok arról, hogy folyik egy ilyen munka, amely mérlegeli és vizsgálja ennek a kérdésnek a rendezését.
Az erdőgazdaságok, mint mondtam, egyben maradnának, tehát nem történhetne meg az, hogy az önkormányzatok külön-külön a részvényeiknek megfelelően ebben akár rongálnak, vagy kimennek, kiveszik vagy értékesítik. Tehát erre nem lehetne sort keríteni. A törzsvagyonba kerülne ez a részvénypakett, -csomag, pontosabban fogalmazva, és nyilvánvalóan az ingyenesen átadott állami vagyonnak megfelelő szabályokat alkalmaznák rá, mint ahogy korábban is tették ezt.
Tehát ez egy szerencsés helyzet lenne nagyon sok önkormányzatnak, egyébként mondhatjuk azt, hogy kevésnek volt szerencséje az életben, gazdasági megerősítést jelentene. Mégis, ha belegondolunk, a vadgazdálkodását nagyon sok erdőgazdaságnak országosan, nemzetközi szinten is magasan jegyzik, akár a Nyírerdő Zrt.-t is, ahol a világbajnok dán bikát lőtték 1991-ben, aztán 2002-ben pedig a másikat is ott lőtték a Gúthi Erdészetnél. Ismerem is a működésüket, hiszen ott dolgoztam 12 éven keresztül.
Tehát az a lényeg, hogy egy fontos eleme ez az önkormányzatiságnak. Ha valóban azt akarjuk, hogy az önkormányzatok lábra álljanak és megpróbáljanak önállóan működni, részben legalábbis önállóan működni, legyen önálló életük, akkor támogatni kell, hogy hozzáférjenek egy komoly vagyontárgyhoz.
Tisztelettel arra kérem a bizottságot, hogy támogassa a tárgysorozatba-vételt. Biztos, hogy nagyon sok önkormányzat örülne ennek a hírnek. Reméljük, hogy örülni is fog, mert mindenképpen szeretnénk őket tájékoztatni. Mind az 1939 önkormányzathoz el fogok jutni e-mail vagy levél formájában, fogom majd kérni nyilvánvalóan nagyon sok képviselőtársam segítségét ebben, szeretném őket kérni abban, hogy legyenek partnereink, és adjanak nyomatékot annak, hogy igenis ezek az erdők, amelyek mindig is nagy százalékában közösségi erdők voltak, nem valakitől elvették, nem valakitől elrabolták, hanem ezt mindig közösségi pénzen tartották fönt és működtették. Csak egy ilyen óriási érték, amit az erdők, az állami erdők képviselnek, véleményünk szerint nem kerülhetne magánkézbe, még úgy sem, hogy a cél, amit hallottunk, egyébként az, hogy ezeket a zrt.-ket vásárolnák ki, esetleg vinnék a tőzsdére. Nyilvánvalóan ezek a zrt.-k képesek arra csak, hogy ezt kezeljék, így 99 évre kérnénk bérbe a magyar államtól, és a tölgy vágásfordulója 100 év. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Megkérdezem a Pénzügyminisztérium képviselőjét, kíván-e reagálni a vitában elhangzottakra.
CSUKA MAGDOLNA (Pénzügyminisztérium): Köszönöm a szót, elnök úr. Különösképpen reagálni nem szeretnék, viszont egy dolgot azért azt hiszem, mondanék. Akik itt ülnek, talán jobban tudják most már, ahogy én is hallottam, hogy jobban ismerik az egyes erdészeti rt.-k gazdálkodását, hogy összességében nyereséges az erdészeti portfolió az erdészeti rt.-k szintjén, ahogy képviselő úr is említette. Viszont számos olyan erdészeti részvénytársaság van, amely gondolom, olyan önkormányzatok területéhez is kapcsolódik, amelyek viszont veszteségesek, illetve a portfolión belüli tulajdonosi tőkejuttatással és segítséggel tudnak nulla vagy valami kis eredmény felé elmozdulni. Azért ezt figyelembe ajánlom. Például a DALERD-et ismerem egy picit ebből a szempontból, hogy ott is azért számos probléma van. Az Északerdőt említette, ott igen, rengeteg védett terület van, amely szintén, ha mondjuk olyan önkormányzathoz fog kerülni, akkor az megint kérdés. Tehát itt számos olyan kérdést kell véleményem szerint áttárgyalni, ami azért, ez az ilyen rapid megoldás a tárgysorozatba-vételnél lehet, hogy egy kis problémát jelentene önkormányzati szinten. Összességében jól beszélünk arról, hogy lesz nyereséges, az állam eddig nem vette ki és ezután sem gondolja, hogy kivegye az osztalékot, mert mint közösségi erdő, közfeladat-ellátás, ezek az elvek működnek tovább is, alkotmányos megkötések vannak, tehát ilyen szempontból is át kellene ezt az önkormányzati és főleg 1939 önkormányzati tulajdont gondolni. Itt csak ennyit szeretnék hozzátenni. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen. (Hock Zoltán jelentkezik.) Hock Zoltán képviselő úré a szó.
HOCK ZOLTÁN (MDF): Köszönöm a szót, elnök úr. Képviselő úr a szándékairól, illetve a törekvéseiről tájékoztatott, és ennek örülök. Ami viszont hiányérzettel tölt el, hogy ez a törvényjavaslatból nem derül ki, tudniillik itt egy teljesen egyszerű vagyonátadásról szól a történet. Azt, hogy erről folyjék egy érdemi vita a parlamentben, támogatni fogom, tehát ilyen formában a szavazatommal a tárgysorozatba-vételt támogatni fogom, ugyanakkor azt gondolom, hogy jelentős átalakuláson kell ennek a törvényjavaslatnak átmennie ahhoz, hogy ez valóban azt a közösséget szolgálja, amelynek az előterjesztő szánja, nevezetesen annak a durván 1900 önkormányzatnak. Tudniillik azért kérdeztem meg azt, hogy ezzel az ingyenes állami vagyonjuttatással hogyan képzelik el a gazdálkodást, mert a '90-es ingyen állami vagyonjuttatásnak az volt az eredménye, hogy az önkormányzatok ingatlanok sokaságával árasztották el az ingatlanpiacot, Budapesten különösen, ennek megfelelően jól le is verték az árakat, és elképesztő vagyonvesztésen estek keresztül a budapesti önkormányzatok. Erről tudok beszélni, ezeket jobban ismerem, de nyilván vidéki városokban, vidéki településeken sem volt ez másképpen.
Megnyugtatónak tűnik, hogy az önkormányzatok úgymond a saját jövedelmeiket csak az osztalékbevételből kívánják kielégíteni, mert óriási veszélynek látnám azt, hogy egy forráshiányos önkormányzat egy ilyen portfoliónak a birtokában ellent tudjon mondani a csábításnak, hogy viszonylag gyorsan friss likvid eszközhöz tudnak jutni adott esetben egy privatizáció keretében. Ebben a másodpercben, amikor megbomlik ez a fajta közösségi tulajdonosi szerkezet, onnét a magánkézbe kerülése már csak idő kérdése, és akkor az a cél teljes egészében elvész, amit a képviselő úr is megfogalmazott, hogy ezt jó lenne közösségi tulajdonban tartani.
Azért kérdeztem meg azt, hogy vannak-e arra adekvát számításaitok, hogy ezek a zrt.-k milyen hatékonysággal működnek, mert a magam példáját tudom itt elmondani. A Pilisi Parkerdő Zrt., amely Budapest környékén kezeli az állami tulajdonú erdőket és egyebeket, itt Budapest belterületén is működtet zöldfelületeket, és igazándiból a helyi önkormányzat támogatása nélkül még az Újpesten található Farkaserdőt sem képes rendben tartani és karbantartani. A város szokta egyébként a saját költségvetéséből megtámogatni a zrt.-t, hogy elvégezze a saját tulajdonosi feladatait. Nekem nincs rálátásom arra, hogy az ország egyéb területein ezek az erdőgazdaságok egyébként hogyan és milyen hatékonysággal működnek, de nyilvánvalóan egy meglehetősen rossz pénzügyi kondíciókkal bíró kistelepülés számára egy olyan vagyonelemet juttatni, amelynek adott esetben a működtetése vagy egyáltalán a tulajdonlása is pénzügyi problémákat okoz számára, ezt vélhetően jól végig kell még gondolni. Emlékezzünk vissza a lakástörvény következményeire, amikor országosan sok tízezer vagy talán sok százezer család jutott az addigi bérleményéből tulajdonhoz, majd amikor szembesült a tulajdon működtetésének az összes problémájával, akkor ebből voltak gondok. Persze nyugodtan mondják azt, hogy akkor még a mi kormányunk hozta ezt a döntést, ez ténylegesen így volt, de ettől még sajnos a tényen nem változtat.
De az, hogy erről a kérdésről érdemi vita folyjék, és adott esetben ezen törvényi vita keretében derüljön ki a kormánynak az egyértelmű törekvése és szándéka, hogy milyen elképzelései vannak az állami erdőtulajdonnal, azt gondolom, megéri azt, hogy akár a bizottság egésze is támogassa ennek a törvénynek a tárgysorozatba-vételét. Legalább ezt a kérdést nemcsak folyosói pletykák alapján lehet majd értelmezni, hanem adott esetben a plenáris ülésen a kormány képviselője adhat számot arról, hogy egyébként nekik mi a szándéka ezzel a tulajdonnal. Köszönöm.
ELNÖK: Köszönöm szépen. (Nógrádi László jelentkezik.) Nógrádi képviselő úr!
NÓGRÁDI LÁSZLÓ (KDNP): Köszönöm a szót. Még egy utolsó megjegyzés. Mindezek a kérdések, amelyeket Hock Zoltán képviselőtársam felvetett, jogosak, de ezek pont egy tárgysorozatba-vétel után, bizottsági, parlamenti viták során eldönthetők. Az erdőgazdaságok gazdaságos működése, egyéb tekintetében nekem volt szerencsém évekkel ezelőtt az ÁV Rt.-n belül figyelni ezeket a jelenségeket, az a véleményem, hogy egyrészt helyi adottságok, de sokkal inkább a tulajdonosi elvárások, a tulajdonosi segítség és az irányítás differenciálja, hogy melyik milyen hatékonysággal és hogyan működik.
Viszont egy új szempontot szeretnék mondani, ami a jelenlévő Pénzügyminisztérium számára is fontos. A jelenlegi energiaár-változások, a villamosenergia-liberalizáció, a közvilágítás, egyéb, olyan mértékig hátrányos helyzetbe hozza - az ez évi költségvetés elfogadása után tudom már mondani - az önkormányzatok nagy részét, hogy ez az egész nemzetgazdaság, a konvergenciaprogram és minden egyéb szempontból egy időzített bomba. Tehát nekünk, kormánypárti, ellenzéki képviselőknek is állapotbeli kötelességünk, hogy keressük ezeknek a problémáknak a feloldását és a megoldást, és egy ilyen megközelítés egy lehetséges eleme ennek a megoldássorozatnak. Ezért javaslom azt, hogy beszéljünk róla, vegyük tárgysorozatba, mert ez év vége felé nagyon komoly problémákat jelent, még egyszer mondom, az önkormányzatoknak, elsősorban a rezsi és azon belül az energiaügyekben való eladósodása, illetve komoly anyagi problémái. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Van-e további hozzászóló? (Nincs jelentkező.) Ha nincs, megkérdezem Tasó képviselőt mint előterjesztőt, hogy kíván-e még reagálni vagy dönthetünk. Úgy látom, hogy reagálni kíván. (Tasó László: Röviden.) Röviden. Köszönöm szépen.
TASÓ LÁSZLÓ (Fidesz): A zrt.-k kezelésében lévő erdők nagyobbik hányada gazdasági célú, tehát ott nagy baj lenne, ha nem nyereségesen működne valamelyik erdőgazdaság. Azon kívül, mint ahogy említettem már, nagyon komoly a vadgazdálkodásból származó bevétel is. Azért a magyarországi vadállomány messze földön híres, és erre épül a vadászati turizmus, nem beszélve a természeti kincsekről, amelyeket az erdők rejtenek, erre épül sok területen, nagyon sok önkormányzat környékén és világában az idegenforgalom is. Most viszonylag zártan működnek ezek a zrt.-k, nehéz bekapcsolódni, és nehéz azt a természeti kincset használni, amelyet ezek magukban rejtenek. Növekedni fog az értékük nyilvánvalóan ezeknek a zrt.-knek, és főleg akkor, ha a fejlesztések iránya is a turisztika, az idegenforgalom célját is erősítheti.
Amiről még információink vannak, azok az erdőtörvénnyel kapcsolatosak, amely azt is előrejelzi, hogy amennyiben azok a lépések, amelyekről hallottunk, megtörténnek, akkor az erdőtörvény változása is rövidesen sorra kerülhet, melyben külön fogják választani az állami erdőt és a magánerdőt. Eddig, mint ahogy bizonyára a jelenlévők tudják, nem volt különválasztva a magánerdő és az állami erdő megítélése. Tehát egyszerűen fogalmazom meg, ha ezek magánkézbe kerülnek, akár betonfalat húzhatnak az erdők köré vagy szögesdrótot, vagy tankcsapdákat, és oda emberfia nem fog bemenni, ha nyilvánvalóan ezeket kivásárolják. Márpedig őszintén kérem, hogy értsék meg, hogy itt ez van készülőben, és önök is jó néhányan tudják ezt, ha nem is egy lépcsőben, akkor két lépcsőben. Higgyék el nekem, hogy ez óriási károkat okoz a későbbiekben, ha nem állítjuk meg.
Még egy jelzéssel szeretnék élni. Nem láttam mostanában ilyen mértékben kiírásokat, amelyek erdészeti tevékenységre vannak, és most az új EMVA-ban 30 százaléka az új kiírásoknak erről szól. Ez nem véletlen. Itt pontosan kitalált forgatókönyvről van szó. Lépésről lépésre történik ennek a végrehajtása. Ha most nem segítünk az önkormányzatoknak, nem segítünk magunknak, hogy ezek mégiscsak biztonságosan közösségi tulajdonban maradjanak. Higgyék el nekem, tisztelt bizottsági tagok, hogy nagy kárt fogunk okozni Magyarországnak! Ezért is tisztelettel szeretném még egyszer kérni, hogy támogassák a tárgysorozatba-vételt. Köszönöm szépen.
Döntés az indítvány tárgysorozatba-vételéről
ELNÖK: Köszönöm szépen. Tisztelt Bizottság! Tárgysorozatba-vételről kell döntenünk. Kérdezem a bizottság tagjait, egyetértenek-e azzal, hogy a bizottság vegye tárgysorozatba. Aki igen, az kézfelemeléssel jelezze. (Szavazás.) 13 igen. Ki az, aki nem ért egyet vele? (Szavazás.) 16 nem. Megállapítom, hogy a bizottság 13 igen, 16 nem szavazattal nem vette tárgysorozatba.
Köszönöm szépen a közreműködést a PM munkatársainak. További jó munkát kívánok önöknek! Köszönöm az előterjesztőnek az előterjesztést.
A földgázellátásról szóló törvényjavaslat (T/4669. szám) (Általános vita)
Tisztelt Bizottság! Rátérünk a 2. napirendi pont tárgyalására, a földgázellátásról szóló T/4669. számú törvényjavaslat általános vitájára. Köszöntöm bizottsági ülésünkön a Gazdasági Minisztériumból Zarándy Tamás főosztályvezető-helyettes urat, aki segítségünkre lesz. Gondolom, hogy kíván szóbeli kiegészítést fűzni a törvényjavaslathoz. Amennyiben igen, akkor átadom a szót.
Zarándy Tamás szóbeli kiegészítése
ZARÁNDY TAMÁS (Gazdasági és Közlekedési Minisztérium): Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Bizottság! A tavaly elfogadott villamosenergia-törvényt követi a földgázellátásról szóló törvény. E törvénynek is az a célja, hogy teljes mértékben megfeleljünk az Európai Unió előírásainak, és ezen belül valósítsuk meg a földgázpiac teljes liberalizációját.
A földgázpiac liberalizációjában tulajdonképpen két irányban lép hatalmasat előre az új törvény. Először is azokat a tevékenységeket, ahol úgy érezzük, hogy segíteni kell a piac működését, ezt a törvénytervezet megteremti. Természetesen a liberalizáció körülményei között is ki kell jelölni azt a játékteret, azt a szabályrendszert, ami alapján folyhat a kereskedelem. Bizonyos fogyasztói köröket segíteni kell, különösen kiemelném itt a lakossági fogyasztókat. Itt egy jelentősen pontosabb szabályozás van, mint a korábbi jogszabályokhoz hasonlóan. Emlékeztetném a bizottságot, hogy a tavalyi évi villamosenergia-törvénynél pont az önkormányzati és területfejlesztési bizottság tett egy olyan javaslatot a fogyasztóvédelemmel kapcsolatban, ami aztán a törvényi szövegbe bekerült. Tulajdonképpen ennek az akkori bizottsági javaslatnak a mintájára alakítottuk ki a földgázellátásról szóló törvénynek a fogyasztóvédelemi intézkedéseit. Azért emeltem ezt ki, mert ez az, ami a legfontosabb a bizottság számára.
Nem akarom rabolni a bizottság idejét. Köszönöm szépen. Ennyit szerettem volna kiegészíteni.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Tisztelt Képviselők! Ki kíván hozzászólni? (Dr. Kovács Zoltán jelentkezik.) Kovács alelnök úré a szó.
DR. KOVÁCS ZOLTÁN (Fidesz): Nem tartják-e túl korainak a július 1-jei piacnyitási időpontot? Az Ipari Energiafogyasztók Fórumának álláspontja szerint is a villamosenergia-piac megnyitásához szükséges egyéves felkészülési idő is azért okozott némi zavart a villamos energiánál. A földgáznál ugyanez a helyzet nem következik be? Tehát ha mondjuk ez július 1. helyett 2009. január 1. lenne, nem lenne-e szerencsésebb időpont a felkészülést illetően?
ELNÖK: További kérdés, vélemény? Szerintem tudjuk egybecsatolni a kérdéseket. (Nincs jelentkező.) Akkor zárjuk le a kérdéseket. Van-e további kérdés? (Nincs jelentkező.) Nincs. Akkor megkérem, hogy a kérdésre szíveskedjen válaszolni.
ZARÁNDY TAMÁS (Gazdasági és Közlekedési Minisztérium): Köszönöm szépen. A törvényjavaslatot a kormány a tavalyi évben nyújtotta be. A GKM eredeti szándéka az volt, azt szerettük volna, ha a törvényjavaslatot már 2007-ben elfogadja az Országgyűlés. A javaslat tartalmazza ezt a 2008. július 1-jei dátumot. Ezt követően, miután a GKM benyújtotta, az Országgyűlés hatáskörébe tartozik az, hogy milyen dátummal fogadja el a kihirdetést. Nagyon fontosnak tartjuk, hogy az Európai Unió jogrendszerének való megfelelés, illetve a liberalizáció minél hamarabb következzen be, tehát mi azt szeretnénk, hogy ez a lehető leghamarabb lépjen hatályba. Köszönöm szépen.
ELNÖK: A válasz további kérdést indukált. Kovács alelnök úré a szó.
DR. KOVÁCS ZOLTÁN (Fidesz): Most az előkészítés folyamata hasonló, mint az elmúlt bizottsági ülésen, ezt nem akarom ismét előhozni, mert akkor megvitattuk ezt a kérdést. Egy másik jellegű kérdést tennék fel, ami igazából a gázfogyasztókat érinti. Önök mit várnak a piacliberalizációtól? Csökken az ár vagy növekszik?
ELNÖK: Tessék!
ZARÁNDY TAMÁS (Gazdasági és Közlekedési Minisztérium): Köszönöm szépen. Magyarország földgázigényének több mint 80 százalékát importból elégíti ki. Tehát Magyarországon az importföldgáz ára határozza meg a belföldi költségeket. Azt is tudjuk, bár nem jegyzik ugyan a földgázt tőzsdén, de tudjuk azt, hogy nagyon-nagyon szorosan összekötődik a földgáz ára a kőolajtermék-árakkal. Tudjuk azt, hogy 2000-ben 11 dollár volt egy hordó kőolaj, ma - tegnapi nap néztem - 95 dollárba kerül egy hordó kőolaj, tehát közel kilencszeresére emelkedett a dollárban mért ár.
Nem tudjuk, hogy ez a fogalmazzunk így, harmadik olajárrobbanás befejeződött-e már, esetleg kismértékben csökkenhet a jövőben a nemzetközi olajár vagy tovább fog növekedni a nemzetközi olajár. Természetesen, ha ez tovább növekszik, akkor az a nemzetközi földgázárakban és persze a hazai földgázárakban is éreztetni fogja a hatását. A liberalizáció hogyan érinti ezt a területet? Mi úgy érezzük, hogy ha a verseny szélesedik, akkor a verseny kedvező hatással lehet erre a folyamatra, tehát egy kicsit tompítani tudja ezt a jelentős mértékű árnövekedést.
Szeretném azt is jelezni, hogy jelen pillanatban a földgázfogyasztásnak mintegy 30 százaléka már a szabadpiacon történik, a jelenlegi rendszer olyan, hogy a fogyasztók a szabadpiacon is vételezhetnek, meg a közüzemben is vételezhetnek. Ma látszik, hogy a verseny ott, ahol ez kellőképpen érvényesül, egy alacsonyabb földgázárat tesz lehetővé azon fogyasztóknak, akik kint vételeznek a szabadpiacon. Köszönöm.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Hozzászólás? (Balogh József jelentkezik.) Balogh József alelnök úr!
BALOGH JÓZSEF (MSZP): Úgy gondolom, hogy hosszútávra előretekintve egy nagy horderejű törvényjavaslat fekszik előttünk. Tény az is, hogy csodákat várni ettől a törvénytől nem lehet. Nyilván alapvetően az EU-s célokkal összhangban a verseny kialakítása a cél, aminek nyilván jótékony hatással kell lennie mind az árak, mind a szolgáltatás színvonalának alakulására. De csodák természetesen itt sem lehetségesek.
A kezdeti tapasztalatok, amiről én tudok, biztatóak, itt amit tetszett említeni. Most, hogy jelentős részben már szabadpiacról is vásárolhatnak földgázt nagyfogyasztók, például a győri hőszolgáltató is ilyen lehetőséggel élvén az idén a távhőszolgáltatás díját nem emelte - lényegesen olcsóbban tudta a földgázt beszerezni a szabadpiacról -, ami meglehetősen szokatlan, de mindenképpen követendő gyakorlat. Tehát itt vannak, igenis az első előjelekben egyértelműen fellelhetők azok a pozitív elemek, amelyeket fűznek itt az új földgáztörvénnyel kapcsolatban.
Úgy gondolom, amennyire meg tudjuk ítélni, és nyilván a szakembereink is így látják, hogy igaz, hogy piacnyitás van, igaz, hogy a verseny erősödik, de ez meghatározott keretek között történhet mindössze. Ugyanakkor a törvényjavaslat - nyilván majd boncolgatni fogjuk a vita folyamán - a fogyasztóvédelem témakörére is megfelelő teret szentel, azután továbbra is biztosítja a hatósági árellenőrzést akár a hálózatok, akár az egyetemes szolgáltatást biztosító engedélyes részéről, árrésszabályozás van, tehát bizonyos hatósági elemek továbbra is megmaradnak. Azzal együtt, hogy garantálja a végső menedékes szolgáltató hatóság kijelölését, tehát ezzel a gázszolgáltatás biztonságát, nem hagyja magára egy versenypiacon a kiszolgáltatott fogyasztót, ugyanakkor a megfelelő szociális védőhálót is a rászorultak számára az előterjesztés biztosítja.
Azt mondom, hogy nagyvonalakban, a részletek további elemzését még azért hátrahagyva és erre időt hagyva azt tudom mondani, hogy a szocialista frakció ennek a törvénynek a beterjesztését és a vitáját támogatja. Nyilván köszönettel veszünk minden olyan korrekciót, pontosítást a későbbi vita során, ami még ezt a törvény a céljaival összhangban pontosabbá és jobbá teszi.
ELNÖK: Köszönöm szépen. További vélemény? (Nincs jelentkező.) Lezárhatjuk? Akkor a vitát lezárom. Nem tudom, kíván-e az elhangzottakra reagálni.
ZARÁNDY TAMÁS (Gazdasági és Közlekedési Minisztérium): Köszönöm szépen elnökhelyettes úr szavait. Minden jobbító észrevételt örömmel fogadunk. Köszönöm.
Döntés az általános vitára való alkalmasságról
ELNÖK: Köszönjük szépen. Tisztelt Bizottság! Arról kell dönteni a bizottságunknak, hogy a beterjesztett javaslat általános vitára alkalmas-e. Aki így ítéli meg, az kérem, kézfölemeléssel jelezze. (Szavazás.) Köszönöm szépen. 16 igen. Ki az, aki nem tartja általános vitára alkalmasnak? (Nincs jelzés.) Olyan nincs. Ki tartózkodott? (Szavazás.) 11 tartózkodás. Megállapítom, hogy a bizottság általános vitára alkalmasnak tartotta 16 igennel és 11 tartózkodással.
Tisztelt Bizottság! Kérdezem, kíván-e a bizottság előadót előállítani vagy írásban jelezzük a döntésünket. (Nincs jelzés.) Úgy látom, hogy megfelelő, ha írásban jelezzük a parlament felé a bizottság döntését. Köszönöm szépen. További jó munkát önnek! A 2. napirendi pont tárgyalását ezennel lezárom.
Áttérünk a 3. napirendi pont tárgyalására, ez az önkéntes tűzoltó egyesületekről szóló törvényjavaslat, döntés bizottsági önálló indítvány benyújtásáról. Bizottságunk az elmúlt ülésén megkezdte ennek a napirendi pontnak a tárgyalását, akkor elnapolta, most folytatjuk a napirendi pont tárgyalását.
Köszöntöm a napirendi pont tárgyalásához érkezett dr. Tatár Attila tűzoltó altábornagy főigazgató urat, az ÖTM részéről dr. Ring Béla urat, jogi főosztályvezetőt. Köszöntöm a napirend tárgyalásához érkezett érdeklődőket, érintetteket, akik részt vesznek a bizottsági ülésen.
Tisztelt Bizottság! A múltkor meghallgattuk az érintettek közül, aki szót kért. A bizottság tagjainál fölmerült, hogy hallgassuk meg a minisztérium és az OKF, az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság véleményét. Szerintem akkor most kerítsünk erre sort. Ismereteim szerint tábornok úr lesz az, aki a közös véleményt ismerteti a bizottsággal. Amennyiben kérdés van, akkor természetesen Ring Béla is rendelkezésre áll.
Szeretném jelezni, hogy a mai bizottsági ülés előtt is érkeztek anyagok, ezt igyekeztem mindenki számára eljuttatni. Egy ilyen anyag van, amit Gombor István küldött. Itt a képviselőtársaim láthatják az OKF által tett szakmai észrevételeket is a törvénytervezethez és egy anyagot, amely sajnálatos módon nincs aláírva, de Leidinger István úr kezdeményezte, hogy a bizottság tagjai ezt az anyagot kapják meg. Ez reményeim szerint mind hozzájárul és segíti azt, hogy a bizottság jó döntést hozzon és reményeim szerint majd a parlament jó törvényt alkosson.
Elsőként megadom a szót főigazgató úrnak, tábornok úrnak. Tessék parancsolni!
Dr. Tatár Attila tájékoztatója
DR. TATÁR ATTILA (Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság): Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr, Alelnök Urak! Tisztelt Bizottság! Először is erőt, egészséget kívánok mindenkinek, és további jó munkát a bizottságban! Engedjék meg, hogy először is megköszönjem azt a lehetőséget, hogy itt a bizottság előtt az OKF szakmai álláspontját a törvénytervezettel kapcsolatosan kifejthetem.
Az előadásomat vagy tájékoztatásomat három szerkezeti egységben szeretném megtenni. Először szeretnék reflektálni az ülésen, az elmúlt héten megtartott bizottsági ülésen elhangzottakra. Ez talán praktikus okokból is célszerű, hiszen esetleg olyan kérdéseket meg tudok előzni, ami ott már szerepelt, és így direkt módon választ tudok rá adni. Másodsorban szeretném azt a szakmai álláspontot megerősíteni, hogy mire alapoztuk és alapozzuk azt a véleményt, mely szerint szerintünk is szükséges, de elégséges lenne a tűzvédelmi törvényen belüli szabályozás, illetve a szakmai rendeletek hozzáillesztése a jelenlegi jogszabályi struktúrához. Végezetül, ha megengednék, rövid észrevételeket tennék a törvénytervezet szövegével kapcsolatosan.
Ahhoz, hogy megfelelő módon lehessen talán értékelni és kezelni az elhangzottakat, amiket mondok, egy pár dolgot szeretnék az elején rögzíteni, mintegy kezdeti feltételt, tényeket. Az egyik ilyen dolog, hogy az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóságot e törvénytervezet előkészítésébe, amely már több mint egy évre tekint szerintünk vissza, nem vonták be, annak ellenére, hogy ennek a lehetőségét és a kezdeményezést többször, több fórumon hivatalosan is a szövetség tudomására hoztuk, én csak két legutóbbi példát említenék, Beregfürdőn és Dunaújvárosban. De az elnökségi üléseken is több alkalommal kértük, hasonlóan a többi szövetség gyakorlatához, hogy üljünk le és beszéljük végig, milyen lehetőségek vannak és milyen együttműködés lehet ebben a kérdésben. Sajnálatosan ebben szóban és írásban is gyakorlatilag elutasításban volt részünk. Kivételt képez ez alól az elnök úr által január hónap közepén megküldött tárgyalási anyag és egyeztetés, amelyre az ÖTM és az OKF bevonásával sor is került, és ennek eredményeképpen kaphattam én meg azt a véglegesnek mondható vagy tervezetnek mondható változatot, amelyről most szólni kívánok, múlt hét pénteken.
A másik dolog, amit szeretnék szintén rögzíteni, hogy az elmúlt időszakban - ez bizonyítható és állítható - mindig kompromisszumkészek voltunk és ilyen megoldásokat kerestünk, hiszen a magyar tűzvédelmi rendszer, struktúra igényli az ilyenfajta problémakezelést. Ezért gondoltuk mi korábban az ismereteink függvényében azt, hogy a tűzvédelmi törvény kiegészítése és a felhatalmazó rendelkezések bővítése elegendő lehet egy korrekt megoldáshoz.
Szükségesnek tartjuk azt is rögzíteni, hogy természetesen a korábbi gyakorlattal összhangban a szakmai szövetségek álláspontjára is kíváncsiak voltunk. Számunkra ez a HÖTOSZ és a LÖTOSZ által írt levelekből egyértelműen kiderül, és azt gondolom, hogy azt az álláspontot tükrözi, amit az előzőekben itt most felvázoltam. Természetesen az elhangzott, ezzel kapcsolatos kiegészítésekre az első pontban majd még szeretnék reflektálni.
Még két dolgot említenék. A jogszabálytervezethez, illetve az előterjesztéshez véleményünk szerint most még nem illeszthető olyan adatbázis, amely megalapozná ennek az előterjesztésnek a konkrétságát és hitelességét. Ebből adódóan szerintünk nagyon fontos az a rész és az az elem, ami egyfajta gazdaságossági számítást is figyelembe vesz arra vonatkozóan, hogy a tervezet szerinti új eljárási rend mennyibe fog kerülni és milyen lehetőségeket nyitunk meg a ma még előttünk nem teljesen ismert darabszámban működő tűzoltó-egyesületek vonatkozásában. Mivel ez finanszírozási kérdés, és a stabilitásra nagy hangsúlyt fektetünk, ezért ez egy nagyon fontos és nem elhanyagolható része ennek a törvénytervezetnek.
Ezek után, ha megengedik, röviden válaszolnék az elmúlt héten felvetett kérdésekre, amelyeket a saját szempontjaim szerint lényegesnek ítéltem. Az egyik, hogy volt egy ilyen állítás is, hogy nincs meg a lehetőség a köztestületté válásra, ezért nagyon fontos lenne, hogy az egyesületeket is támogassuk, ha nincs köztestület, legyen egyesület. Azt gondolom, hogy természetesen a köztestületté válásnak a feltételei kidolgozottak és rendezettek, hiszen a jogszabály ezt pontosan megmondja, hogy milyen szakmai feltételek mellett, milyen képzettség mellett és milyen finanszírozás mellett lehet egy jól működő egyesületből, nem önmagából, hanem egy jól működő egyesületből köztestületi tűzoltóság. Természetesen a tekintetben én egyetértek ezzel az állítással, hogy a szűkös források miatt nagyon meggondoltan és célirányosan mondunk erre szakmai szempontok szerint igent, mert olyan körülményeket veszünk figyelembe és arra koncentrálunk, hogy ezek a köztestületek elsősorban azokon a területeken alakuljanak meg az előbb említett egyesületekből, ahol az úgynevezett fehér foltok vannak, tehát nincs olyan szolgáltatás, nincs olyan minőségű tűzvédelmi szolgáltatás ezeken a területeken, mint ami egyébként elvárható lenne.
Egy adatot itt hadd említsek meg. A köztestületek és az önkéntesek, mert azért mégiscsak önkéntes tűzoltóság a köztestületi tűzoltóság, ennek a támogatását 2003-tól, mióta főigazgató vagyok, a szakmai programunkba illesztettük, és ennek eredményeképpen ma ott tartunk, hogy a 2002-es, 2003-as évfordulónál, amikor 34 köztestületi tűzoltóság volt, ma jelenleg közel a duplája, 65 működik már az országban. Azt gondolom, hogy a szándékot ez mindenféleképpen igazolja és a törekvésünket.
A másik ilyen felvetés a polgárőrségtörvénnyel való összevetés. Szeretném elmondani, hogy van egyfajta azonosság természetesen a rendőrség és a tűzoltóság feladatvállalása, illetve a megoldás tekintetében, hiszen mind a két szervezet területvédelemre rendezkedik be. Ez a mi terminológiánkban azt jelenti, hogy nem tudunk, nincsenek lehetőségeink arra, hogy minden településen akár rendőrőrs vagy akár önkéntes tűzoltó-egyesület legyen. Ezért a rendőrség vonatkozásában a hivatásos állományon kívül egy olyan társadalmi szervezet működik, amit polgárőrségnek nevezünk, ami ezt a hiányt pótolja, és teljesen egyértelműen lefedi vagy próbálja lefedni azokat a területeket, ahol ez a probléma adódik.
A tűzoltóság vonatkozásában úgy, ahogy a bevezetőben említettem, sokkal tarkább és összetettebb a helyzet. A jogszabályok alapján hivatásos önkormányzati, köztestületi, létesítményi és tűzoltó egyesületeket definiálunk és működnek egységes rendszerben, egymást segítve, kiegészítve. Úgy gondoljuk, hogy nem lehet az egyiket a másikkal szemben úgy preferálni, hogy a végzett feladatok mennyiségi és minőségi paramétereit ne vennénk figyelembe. Ebben is óvatosan kell eljárnunk, mert ahogy mondtam, ez a rendszer egymásra épülő. Ha valamelyik elemét meggyengítjük vagy idő előtt korrigáljuk, akkor az befolyással van a másik kettőre is. Tehát ezeket nagyon átgondoltan kell együtt mozgatni, és ez alapvetően összefügg nemcsak a feladatvállalással, hanem a finanszírozással is.
Az önkéntes feladatot ellátóknak, tehát a tűzoltó-egyesületek létszámát illetően itt csatolnék vissza az adatok hiányosságára vagy nem pontos mivoltára. Ebben a múlt heti anyagban is szerepel, hogy egyes szakértők ezt 50000 körüli létszámra taksálják, más információk szerint tízezres. Szerintünk ennél is kevesebb létszám az, ami ma a tűzoltó-egyesületek vonatkozásában reprezentálja ezt a szervezeti struktúrát. Ezen belül is további szempontokat kellene figyelembe venni és mérlegelni, mert nyilvánvalóan ezen a létszámon belül azt is meg kell vizsgálni, hogy kik azok, akik konkrétan a törvény céljának és a jogalkotói szándéknak megfelelően tűzoltási, mentési, műszaki elhárítási feladatokra alkalmasak, mert nagy valószínűséggel, és ezt a szakma azért tudja, nem mindegyik egyesület alkalmas erre.
A következő, amit szeretnék megjegyezni, a szakmai szövetségek véleményével kapcsolatos. A múlt héten az én bevezetőmben megfogalmazott állításomhoz képest elhangzott egy árnyalt állásfoglalás a HÖTOSZ képviselőjének részéről. Én annyiban szeretném ezt értelmezni, hogy ez a felvetés, azt gondolom, csak megerősíti az elnök úrnak e tárgyban írt levelét. Túl azon, hogy a hozzászólás úgy fogalmazott, hogy szinte egyhangúlag, az a hivatásos önkormányzati tűzoltóságok 30 százaléka, ami messze nem a többséget jelenti, és a szinte egyhangúlag megfogalmazás is elég pontatlannak tűnik a tekintetben, hogy ezt az állítást szembe tudjam helyezni az elnök úr által leírt állásfoglalással. Azon túl pedig a kolléga is további következtetésre jut a tekintetben, hogy amikor a hivatásos önkormányzati tűzoltóságok feladat- és finanszírozási többletigénye is szóba került, akkor ez az állítás, ez a 30 százalék is körülbelül a felére csökkent.
Tehát azt látom és azt gondolom, hogy mindenféleképpen fontos, hogy konszenzussal elfogadható jogszabály szülessen, és egyfajta integrációja legyen a tűzoltó-társadalomnak e tekintetben is.
Ami az esetszámokat és a vonulási számokat illeti. Volt egy olyan megjegyzés is, illetve tájékoztatás, hogy 35000 és 70000, a vonulási adatok megkétszereződése, ami önmagában igaz és tényszerű. Ebből két következtetésre próbált jutni a hozzászóló. Az egyik következtetés az volt, hogy ebből adódóan Magyarország tűzvédelmi helyzete egyáltalán nem javult. Ezt természetesen cáfolom. Ha most csak a tűzesetekre koncentrálunk, de ennek nem szeretnék részleteibe belemenni, ezek az elmúlt hat évben gyakorlatilag ugyanazon a szinten vannak. Ami problémát okoz a műszaki mentésnek, elsősorban a közúti balesetek és az időjárás okozta problémák, amelyek tőlünk függetlenek és megelőzési tevékenységgel sem igazándiból befolyásolhatók. De az az állítás, ami abból következne, hogy a 35000 vonulási többlet okán kell egyesületeket létrehozni, akkor lenne igaz és elfogadható, ha azokon a helyeken keletkezett volna az elmúlt tíz évben, ami ellátatlan és nincs megfelelő módon lefedve. Én azt állítom, hogy jelenleg a fehér foltok nagysága és a 35000 vonulási szám egyáltalán nincs és nem is hozható összhangba. Ennek töredéke eshet olyan részre, ahol a fehér foltok problémája fennáll.
Volt egy olyan megállapítás is, és a mérlegelésnél ez is szempont, úgy gondolom, hogy a tűzoltó-társadalom egy kicsit megosztott a finanszírozás tekintetében. Azt gondolom, hogy nem kell homokba dugni a fejünket, jól tudjuk és érzékeljük az ezzel kapcsolatos problémákat. Ezt rendkívül érzékeny helyzetnek és problémakörnek tekintem, mert a tűzoltóságok vonatkozásában a működési területek nagysága, a települések száma, a vonulási adatok alapvetően meghatározzák, hogy egy tűzoltóság milyen tűzvédelmi kategóriába, milyen besorolásba történik, hova fog tartozni, és ennek megfelelően alakul a normatív finanszírozása is természetesen. Azt kell hogy mondjam, hogy nem csak és kizárólagosan a különböző tűzoltószervezetek közötti feszültséget lehet alkalmanként érzékelni, tehát mondjuk a köztestületi tűzoltóságok és a hivatásosok között, hanem bizony ez a probléma adott esetben egy szervezeti struktúrán belül is elég jelentőssé tud válni. Említhetném most napjainkban, az elmúlt évben megkezdett szakmai reformot, aminek okán a munkaidő-csökkentéssel összhangban kategóriaátsorolások történtek a hivatásos önkormányzati tűzoltóságokon belül, és ezen a szervezeti struktúrán belül is rendkívül erős lobbitevékenységek alakultak ki és ellentmondások keletkeztek, amelyeket kezelnünk kellett.
Volt egy olyan megállapítás is, és ezt örömmel vettem, mert visszaigazolja a korábbi álláspontunkat, hogy az OKF is egyetért a szabályozással és annak szükségességével. Ezt szeretném megerősíteni, hogy ez valóban így van. Egyetértünk vele, de legfőképpen azzal az eljárással, amit itt a bevezetőben említettem, hogy a képzés, felkészítés, a szolgálat-ellátási rend, tehát mindaz a normatíva, ami a szakmai feladatokkal összefügg, ezek jelenjenek meg kormányrendelet és önkormányzati miniszteri rendelet szinten, ez harmonizál is és illeszthető a mostani jogrendbe. Véleményünk szerint, mivel a tűzvédelmi törvényben van a tűzoltó-egyesületekre vonatkozó bekezdés és passzus, ennek szükséges mértékű kiegészítésével lehetne biztosítani az előbbi harmonizációt és lehetne felhatalmazó rendelkezésben a másik két feladatra kötelezést adni.
A külföldi példákkal kapcsolatosan szeretném elmondani, hogy természetesen mi is ismerjük elsősorban a német, osztrák példát, ahol nagyon stabilan, nagyon kiszámítható módon működik az önkéntes tűzoltó egyesületekkel biztosított tűzvédelem. Azt gondolom, ennek történelmi hagyományai vannak, az állami struktúrával, berendezkedéssel és nyilvánvalóan a finanszírozással meghatározó módon összefügg. Majd' minden településen van tűzoltó-egyesület. Ebből az következik, hogy annyiban nem hasonlítható össze, és igaz így az állítás a másik oldalról is, hogy nincsenek vagy alig vannak hivatásos tűzoltóságok ebben a szervezeti struktúrában. Megint oda lyukadunk ki, hogy a rendszer akkor válik stabillá, ha a működéshez szükséges források megfelelő mennyiségben rendelkezésre állnak. De az összehasonlítás ilyen alapon és módon szerintünk nem korrekt és nem egyenértékű.
A civil társadalom erősítése. Ez is lényeges, ez a felvetés, amit itt ebben az emlékeztetőben olvashattunk, mert ezzel is egyetértünk. A kérdés az, hogy minimális konszenzus mellett, szakmailag megalapozott módon kidolgozott és stabilan működő rendszerben mérhető-e az új szabályozás kimeneti oldalán ez a szándék és akarat vagy nem. Mi azt állítjuk, hogy igen, mert ha ebben az általunk javasolt megoldást választják, akkor is egy olyanfajta előrelépés történik, hogy a tűzvédelmi törvényben megerősítésre kerül ez a mozgalom, és két olyan új szabályzó elem jelenik meg a jogszabályi környezetben, ami eddig nem volt.
Röviden szeretnék áttérni a második részre, ami arról szólna, hogy mire alapoztuk és alapozzuk a szakmai állásfoglalást. Természetesen lehet egy általános magyarázatot is adni erre. Ha megengedik, csak nagyon röviden. Az egyszerű válasz erre az, hogy elsősorban a jogszabályokban meghatározott követelményekre és felelősségre, és ezen természetesen a katasztrófák elleni védekezésről szóló törvényt és a tűzvédelmi törvényeket értjük. Úgy gondolom, hogy ezeknek az volt a célja, hogy olyan biztonságot, olyan szolgáltatást nyújtson az állampolgárok részére a tűzvédelem területén is, amelyek függetlenek a lakosság területi diszlokációjától. Ezt tegyük úgy, és ez szerintem nagyon fontos, tegyük úgy, hogy biztosítjuk és garantáljuk a tűzoltóságok szervezeti struktúrájának figyelembevételével a stabilitást, a szervezeti struktúrák egymásra épülését, a kiszámítható működést és működtetést, és a különböző tűzoltóságok, szervezeti tűzoltóságok közötti átjárhatóságot.
Ezért tekintettel arra, hogy a tűzvédelmi törvény rendezi a hivatásos önkormányzati és a köztestületi tűzoltóságok alapvető követelményeit, nem tartjuk szükségesnek, hogy ettől eltérő módon nem koherensen szabályozzák, szabályozzuk az egyesületi tevékenységet. Ennek szakmai indokait jelenleg nem igazolják azok az adatok, amelyek alapján ezt a fajta kiemelést a másik két vagy három szervezeti struktúrával szemben meg kellene tenni. Ugyanakkor az igazolható és támogatjuk, el is fogadjuk, hogy szükség van az előrelépésre, de ez legyen arányos és igazodjon a kialakult szabályozáshoz, azaz szükséges és elegendő a tűzvédelmi törvény kiegészítése, és fontos a jelenlegi szabályozással összhangban a tűzvédelmi törvényben az a felhatalmazás, ahol a szakmai jogszabályok kidolgozhatóvá válnak. Úgy gondoljuk, ezzel megteremthető az a konszenzus, ami a többi tűzoltószövetségek vonatkozásában és az előbb említett okok miatt szükséges volna. Alapvetően természetesen itt a stabil működésre szeretnék utalni.
Végezetül, azt hiszem, hogy az is fontos, hogy a kormányzat, de a szövetségek, így a hivatásos önkormányzati és a köztestületi tűzoltóságok, a LÖTOSZ is lássa, az elképzelés szerint már említett finanszírozás milyen nagyságrendet fog képviselni, hiszen egy forrásról van szó, és ennek a forrásnak a felosztása ezen szervezeti egységek között történik meg. Természetesen tévedés azt hinni, bár nem feltételezem, sőt biztosan állíthatom, hogy a jelenlévők közt sincs ilyen, aki azt gondolná, hogy az önkéntes tűzoltó egyesületek vonatkozásában az egyéni védőeszközök, technika, műszaki eszközök, képzés tekintetében a hivatásos önkormányzati tűzoltóságoktól és a tűzoltó-egyesületektől eltérően a követelményeket nem kielégítő minőségben kell majd az elkövetkezendő időkben teljesítenünk. Ezért gondoljuk mi azt, hogy nagyon fontos megismerni azt az adatbázist, azt a struktúrát és azt a tűzoltó-társadalmat, amit jelenleg ma ez az egység képvisel.
Végezetül szeretnék egy pár gondolatot az elnök úr által megküldött jogszabálytervezethez hozzátenni, illetve hozzáfűzni. Ezt ma reggel megküldtem elnök úrnak. Természetesen azt is mondhatnám, hogy ez egy tűzoltómunkában készült, és egészen biztos, hogy ezen lehet javítani és lehet korrigálni. Három dolgot szeretnék ezzel kapcsolatosan megemlíteni. Az egyik, hogy mi ebben a szakmai anyagban tettünk arra javaslatot éppen a jogharmonizációval összefüggésben, hogy a tervezetben vannak olyan bekezdések, olyan megfogalmazások, ahol már korábban a tűzvédelmi törvény egyértelmű szabályozást rendelt. Ezért úgy gondoljuk, hogy ezeket itt ebben megismételni nem szükséges.
Vannak ennek a tervezetnek olyan pontjai, amelyeket mi szívesebben látnánk, illetve azt gondoljuk, hogy szakmailag is a végrehajtási rendeletek valamelyikéhez tartozik. Ez lehet a kormányrendelet vagy lehet a miniszteri rendelet szintjén. Ezért történt az, hogy ez a struktúra, ami húsz bekezdésből állt, a mi mostani gyors áttekintésünk után tizenhárom szakaszban állna meg, és ehhez a tizenhárom szakaszhoz fűztünk hozzá olyan kiegészítéseket, pontosításokat, amelyeket véleményünk szerint még egyeztetni lenne szükséges.
Szeretném azt is elmondani, hogy ez természetesen annak nem mond ellent, amit mi szakmailag korábban véleményeztünk, hisz az lehet kérdés, hogy az így kialakult tervezet illeszthető-e a tűzvédelmi törvényhez. Azt gondolom, jogtechnikailag megoldható, hiszen nem feltétlen kell tizenhárom szakaszt a már meglévő törvénybe beilleszteni, hanem a meglévő szakaszokban csak kiegészítéseket kell tenni. Ennek talán egyszerűbb példája lehet, hogy hátul a felhatalmazó rendelkezésekben csak kiegészítenénk, hogy a kormány felhatalmazza, hogy a hivatásos és egyébként a tűzoltó-egyesületek vonatkozásában is tegye meg. Tehát úgy gondoljuk, hogy ez kezelhető lenne ezen a szinten.
Végezetül szeretném természetesen azt is hozzátenni, hogy ez a mi szakmai véleményünk, és természetesen tudomásul vesszük, ha ebben a kérdésben a parlament más döntést fog hozni. Mi jogalkalmazók vagyunk, és eszerint fogunk a jövőben is ténykedni és eljárni.
Köszönöm szépen a megtisztelő figyelmüket.
ELNÖK: Köszönöm szépen tábornok úrnak. Tisztelt Bizottság! A meghallgatási sornak a végére értünk ezzel. A kérdésekre kerítsünk sort. Ki kíván a törvényjavaslattal kapcsolatban szólni? Szeretném fölhívni a figyelmet, hogy ha lehet, akkor a törvényjavaslatról beszéljünk, és ne az elhangzott véleményekről, a törvényjavaslattal kapcsolatban. Van-e kérdés, van-e vélemény? (Dr. Kovács Zoltán jelentkezik.) Alelnök úré a szó.
DR. KOVÁCS ZOLTÁN (Fidesz): Én a magam részéről indítványoztam, hogy az OKF főigazgatóját, illetve Leidinger urat hívjuk meg a bizottsági ülésre, hiszen az előterjesztéshez képest ők más véleményen vannak részben, és itt ismerjük meg az ő véleményüket is. Az egyik vélemény most itt elhangzott szóban, és részben áttételeken keresztül már korábban is ismertük, Leidinger úr pedig leírta a véleményét már a múltkori ülésre egy rövidebb változatban, most egy történelmi áttekintéssel is fűszerezve az álláspontját ebben az ügyben. Ez azért ellentétben áll részben a törvényjavaslat-tervezettel, részben pedig az elmúlt ülésen elhangzottakkal is.
Azt kérdezném Leidinger úrtól, hogy azt az Ötv. 8. §-a alapján, hogy... Egyébként az önkormányzatok feladatai között nem szerepel a műszaki mentés, ezt mellesleg jegyzem meg, tehát amire ön hivatkozik, az nincs benn, tehát a tűzvédelem, illetve a műszaki mentés. A műszaki mentés nem önkormányzati feladat, de a tűzvédelem vonatkozásában az önkormányzatokkal kapcsolatos álláspontját kérdezném, mert csak egy-egy mondatban utal rá, hogy valójában az önkormányzatoké a feladat, de mégis a törvénytervezetben ez érdemben nem jelenik meg. Mi lenne az ön javaslata, hogyan lehetne az önkormányzatokat még jobban behúzni ebbe a rendszerbe?
ELNÖK: Van-e további kérdés? (Nincs jelentkező.) Úgy látom, nincs további kérdés. (Hock Zoltán távozik az ülésről.) Akkor megadom a szót Leidinger Istvánnak, aki a LÖTOSZ, a Létesítményi és Önkéntes Tűzoltóságok Országos Szövetségének régióvezetője.
LEIDINGER ISTVÁN (Létesítményi és Önkéntes Tűzoltóságok Országos Szövetsége): Köszönöm szépen. Tisztelt Bizottság! Azt mondom, hogy nehéz a kérdés, de viszonylag egyszerű is a kérdés, és pontosan az önkormányzati törvényből tudnánk levezetni. Annak idején, amikor még a tűzvédelmi törvény nem született meg, 1992 környékén Pomázon a tűzoltó-egyesület kezdeményezésére a jelenlegi működési területünk önkormányzataival önkormányzati tűzvédelmi társulást szerettünk volna létrehozni, egy intézményirányítói társulást szerettünk volna létrehozni, és a tűzoltószervezetet, a tűzoltást és a műszaki mentést ennek a szervezetnek a keretén belül végezni. Mivel a tűzvédelmi törvény végül is nem ezt az irányvonalat határozta meg, hanem köztestület alakítását írta elő mint lehetőség, ezt mi tudomásul vettük, köztestületként működtetjük a tűzoltóságot. De úgy működtetjük köztestületként a tűzoltóságunkat, hogy az önkormányzatok, tehát a területünkön lévő önkormányzatok egy önkormányzati társulási szerződést kötöttek egymással, ennek a tűzoltóságnak az önkormányzatok lakosság arányában tulajdonosok, és lakosság arányában viselik a tűzoltóság fejlesztési, illetve rájuk eső működtetési költségeit.
Tehát igazából azt mondom, hogy Pomázon ezt úgy oldottuk meg, ami továbbvihető természetesen országos szintre is, hogy érdekeltté tettük az önkormányzatokat a helyi tűzoltóság megteremtésében és működtetésében. Jelen pillanatban Pomáz 47 százalékkal, Budakalász 30 százalékkal, Csobánka 9 százalékkal, Pilisszentkereszt, Pilisszántó községek 2-2 százalékkal tulajdonosok ebben a tűzoltóságban. Az összes döntést az önkormányzatok hozzák meg, a finanszírozást ugyanilyen arányban az önkormányzatok biztosítják.
ELNÖK: Köszönjük szépen. Kérdés vagy vélemény? (Erdős Norbert jelentkezik.) Erdős Norberté a szó.
ERDŐS NORBERT (Fidesz): Köszönöm szépen a szót. Már az előző bizottsági ülésen is világossá tettük, hogy gyakorlatilag nem ellenezzük azt, hogy önálló törvényjavaslatként jelenjen meg a tűzoltó-egyesületekkel kapcsolatos törvényjavaslat. De ha már itt vagyunk, akkor hadd kérdezzem meg Tatár urat, illetve Leidinger urat, mert ebben látok némi zavart az erőben, hogy az 1996. évi XXXI. törvényben kezeljük ezt az ügyet vagy pedig külön. Tatár úr részéről, Leidinger úr részéről inkább azt éreztem ki, hogy talán szerencsésebb lenne abban kezelni, míg más vélemények azt mondják, hogy szerencsésebb ezt talán külön. Én az ő véleményüket hadd kérdezzem meg, hogy miért látják úgy, ezt legyenek kedvesek kibontani, hogy szerencsésebb lenne, ha az 1996. évi XXXI. törvényben kezelnék ezt a kérdést. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Nem elvéve a válaszadás lehetőségét, de Tatár úr elég hosszan beszélt erről a konkrét kérdésről, mert pontosan megindokolta. Van-e további kérdés? (Nincs jelentkező.) Ha nincs, akkor a kérdéseket lezárva visszaadom a szót Tatár úrnak, illetve Leidinger úrnak, amennyiben kívánnak, illetve tudnak válaszolni, szíveskedjenek.
DR. TATÁR ATTILA (Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság): Köszönöm szépen, elnök úr. Röviden, valóban csak ismételni tudom magamat, hogy a jelenlegi jogszabályi környezet, a hivatásos önkormányzati tűzoltóságok és a köztestületi tűzoltóságok vonatkozásában a törvényi szabályozási keretet a tűzvédelmi törvény adja meg. Nincs külön jogszabály, törvényi szabályozás ezekre a szervezetekre, hanem a végrehajtási utasításokban rendezzük mindazokat a kérdéseket, amit itt is fölvetettem, a szolgálatszervezés, a legkisebb technikai eszköz, a legkisebb létszám, tehát mindazokat a feladatokat, amelyeket nekik el kell látni. Ezért gondolnánk mi azt, hogy egységes szerkezetben, tekintettel arra, hogy magában a tűzvédelmi törvényben is van utalás a tűzoltó-egyesületekre, ennek a passzusnak a kiegészítésével, szükség szerinti bővítésével lehet igazolni azt az állítást, hogy igenis tekintettel vagyunk és fontosnak tartjuk a tűzoltó-egyesületi tevékenységet. Ez harmonizál a másik két szervezeti struktúra szabályozásával, nem különbözteti meg, nem emeli ki, és ahogy említettem, azért azon túl, hogy ezt a koherenciát meg kellene tartani, jelenleg olyan számszerű adatok nem is támasztják alá, amelyek a végzett munka mennyiségi, minőségi paramétereit tekintve ez a megkülönböztetés szakmai oldalon ezt indukálná. Tehát hogy a közös, egymásra épülő rendszer koherenciáját megtartsuk, ezért tartanánk jobb megoldásnak, ha ez a tűzvédelmi törvényen belül kerülne szabályozásra. Természetesen, mint ahogy korábban is mondtuk és állítottuk, ehhez hozzá kell kötni, és ezt hiányoltuk is, hiszen a szövetségtől folyamatosan alapvetően azt várnánk, hogy azokat a szakmai kérdéseket hozza föl, adjon arról tájékoztatást, vagy kérjen valamilyen egyeztetést, ami pontosan a szolgálatellátással, a működéssel kapcsolatos szabályozásra vonatkozik. Ha itt most megteremtjük ezt a feltételt, amit mi támogatunk, és azt mondjuk, hogy ezt itt el kell helyezni, akkor ez kikerülhetetlenné válik. Tehát röviden ez a válaszom.
Hogy még a számszerűségekre visszatérjek és az adatokra. Itt említettem az 50000-et, a 10000-et, és a mi kimutatásunk szerint van egy olyan adat, ami talán kézzelfogható. Ezt azért tettük meg, mert a szabályozásban most már az a helyzet van, hogy a hivatásos önkormányzati tűzoltóság együttműködési megállapodást köt a működési területén lévő ÖT-tel a tekintetben, hogy majd miben segíti, támogatja az ő munkáját. Tehát megpróbáljuk ezeket a tűzoltó-egyesületeket látókörbe hozni. Megnéztük, hogy 2008. január 1-jéig hány ilyen megállapodást kötöttek a hivatásos önkormányzati tűzoltóságok. Ez 150 tűzoltó-egyesületet jelent mindösszesen. Tehát ezek azok, akik most véleményünk szerint... De lehet, hogy tévedünk és a szövetségnek más adata van, ez a problémánk, hogy ezeket nem látjuk tisztán. Ebből most jelenleg körülbelül csak 100-110 rendelkezik olyan járművel, amellyel egyébként ténylegesen is vonulni tud. Tehát azért is állítjuk, hogy ez a szakmai környezet túl a szándékon, amit tiszteletreméltó, hogy az egyesületeknek az önként vállalt funkcióját erősítsük ezzel is, de nekünk szakmai szempontok okán fontos, hogy ezt a harmonizációt fönntartsuk és ne preferáljunk egyetlen egy szervezeti egységet sem a másikkal szemben, ha egyébként azt a körülmények nem indokolják.
ELNÖK: Köszönöm. Leidinger úr?
LEIDINGER ISTVÁN (Létesítményi és Önkéntes Tűzoltóságok Országos Szövetsége): Köszönöm szépen. Tisztelt Bizottság! Hangsúlyozni szeretném, hogy nem az önkéntesség ellen vagyunk és nem az önkéntesség ellen szólunk, hanem igazából pontosan a szövetség, hogy ez bevezetésre és erősítésre kerüljön.
Hogy miért mondjuk mi is azt, hogy a meglévő 1996. évi XXXI. törvényben lenne szerencsés ezt szabályozni? Azért, mert magát az egyesületi formát nem tartjuk jónak tűzoltás, műszaki mentési feladat végrehajtására.
Azt hittem, hogy a kiosztott hozzászólásomat el fogom tudni mondani, elnézést kérek, azért nem volt aláírva, tehát ez egy hozzászólás lett volna. A kiosztott anyagban történelmileg levezettem, hogy maga a tűzoltó-egyesületi forma eléggé idegen a tűzoltóság szervezetétől. Az 1880-as években, 1890-es években már testületi formában működtek az önkéntes tűzoltó szervezetek, nem egyesületi formában. 1973-ban vezették be ezt a formációt, és nem volt véletlen az, hogy amikor a köztestületté válás lehetősége megnyílt, akkor nagyon sok önkéntes tűzoltó egyesület ebben az irányban látta a menekülési utat, és nem a tűzoltó-egyesület fenntartásában. A tűzoltó-egyesület nem erre való, az arra való, hogy zenekart csináljunk, hogy bált rendezzünk, hogy ifjúsággal foglakozzunk. Hosszú időn keresztül tűzoltó-egyesületnek voltam a parancsnoka, és naponta átéltük azokat a problémákat, amelyeket az egyesületi formáció jelentett volna. Azóta, hogy köztestületi formában működik a testület, nincsenek ezek a gondok, az önkormányzatot be tudtuk vonni. Igazából legegyszerűbben talán ezzel tudnám összefoglalni.
Egyébként elhoztam néhány régi dokumentumot az 1930-as évekből, ahol tűzoltótestületeket említ az anyag. Az előterjesztésben szerepelt az is, hogy a második világháború után csak a '60-as években kezdtek kialakulni az önkéntes tűzoltó egyesületek. Ez megint csak nem igaz, tűzoltótestületek voltak. Elhoztam édesapámnak az önkéntes tűzoltó igazolványát, amit 1953-ban adtak ki, tűzoltó-testületi igazolvány volt. Tehát az egyesületi forma nem ide való.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Tisztelt Bizottság! Akkor térjünk át a vélemények megfogalmazására. Ki kíván szólni? (Erdős Norbert jelentkezik.) Erdős Norbert!
ERDŐS NORBERT (Fidesz): Köszönöm szépen. Vélemény kategóriában. Nyilván én is tájékozódtam a helyi egyesületeknél. Egyetlen egy olyan érzésük van, ami félelmet kelt bennük. Úgy érzik, hogy gyakorlatilag az egyesületeket ez a törvény mintegy bekényszeríti egyfajta felügyelet alá. Ha nincs így, akkor ilyen formában az én félelmem sem áll fönt. Ismét Leidinger úrhoz kell hogy forduljak, hogy ebben az egy szegmensben legyen kedves kifejteni a véleményét. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen. További vélemények, javaslatok? (Pál Tibor jelentkezik.) Pál Tibor képviselő úré a szó.
PÁL TIBOR (MSZP): Köszönöm szépen. Végighallgatva a múltkori vitát is meg a mostanit, illetve azóta különböző beszélgetésekben részt vettem, bennem megerősödött az, amit az előző alkalommal mondtam, hogy ez egy kérdés, hogy a mostani törvénytervezet valójában elindít-e egy folyamatot vagy pedig egy teljesen normális folyamatnak ad mozgásteret. Egy kicsit hallgatva a vitát meg az előző vitára is visszagondolva azt látom, hogy nem egy olyan folyamatnak állunk az élére, ami teljesen természetesen indult, hanem egy kicsit mi magunk segítjük vagy magunk indukáljuk ezt a folyamatot. De most hallgatva Tatár úr hozzászólását is, megerősödött bennem az a vélemény is, ami azért kétségtelenül nagy kockázat. Van egy felelősség a feladatellátás tekintetében, egy egységes tűzoltási felelősség. Ezt a feladatot többen látják el. Ha ebből kiemelünk egy területet, akkor ez a felelősség megoszlik, ha jól értettem, amit Tatár úr mondott, és erre hívta fel a figyelmünket, hogy egy ilyen törvénnyel a létesítményi tűzoltók is akár kérhetik, hogy külön törvényben legyenek majd szabályozva vagy bárki más. Ez a felelősség ott van, amikor arról döntünk, hogy milyen módon legyen az önkéntesség elismerve.
De azt gondolom, hogy ettől függetlenül fontos, mint ahogy ezt tettük a polgárőrök esetében is, hogy azért valamilyen módon jelezzük, hogy a számunkra az önkéntes tűzoltói feladatokat ellátók a szívünkhöz közelállók. Azért többségében inkább az a hagyományőrzés jellemző, amit itt hallottunk. Érdemes ezt talán végiggondolni, ha a törvényben való szabályozást tesszük meg, az elég az ő számukra, vagy pedig mindenképp törvényben kell ezt szabályozni. Én most még nem tudtam itt átnézni azt a törvényjavaslatot, amit láttunk. Azt gondolom, hogy van ennek egy nagy veszélye, ha az egységes feladatellátás megbomlik, az kétségtelen, a területen lakók, az egész településen lakók számára azért az nehézséget okoz. Nagyon nehéz ebben a kecske és a káposzta történetben megtalálni a jó megoldást. Én mindenképp elismeréssel szeretnék szólni azért az önkéntes tűzoltókról, mert kétségtelen, hogy amit végeznek egyéb kistelepülésen, az fontos, de szem előtt kell tartani a feladatellátás egységét is, és azt gondolom, hogy ez a mi felelősségünk, amikor a törvényről döntünk.
ELNÖK: Köszönöm szépen. További hozzászólás? (Nincs jelentkező.) Én is szeretnék hozzászólni a vitához.
Tisztelt Bizottság! Annak nagyon örülök, hogy azt senki nem vitatja, hogy szükség van a szabályozásra, és tábornok úr ezt határozottan megerősítette. Azt is külön köszönöm, hogy az OKF szakmai segítségét megadta ennek a törvényjavaslatnak az előkészítéséhez.
Az a kérdés, hogy külön törvény vagy nem külön törvény, mert a vita gyakorlatilag erre éleződött ki. Azt tudom mondani, hogy lehetne a XXXI. törvényben is. Ezt nem vitattam sose. De hogy mégis amellett érvelek, hogy külön törvény legyen, akkor két dolgot hadd említsek. Nem példa nélküli, sőt elég gyakori a jogalkotás területén, amikor adott területet nem egy törvényben szabályozunk, hanem külön törvényben. Csak hadd emlékeztessem a hivatásos tűzoltókat arra, hogy nekik nemcsak a XXXI.-est kell igen alaposan tudni, hanem a Hszt. rájuk vonatkozó részét is. Tehát ez is egy jelentős dolog, mert ez egy speciális része a hivatásosok munkájának. De más törvényeket is tudok mondani, és akkor ez talán nyomatékosítja az indokaimat.
Van egy hatályos törvény, az 1997. évi LXXXIII.-as, az egészségbiztosításról szóló törvény. Most már az idén a parlamentben elfogadtuk az egészségpénztárakról szóló törvényt, ami az egészségbiztosításnak egy kisebb része. Tévedhettünk volna a parlamentben, de amikor Sólyom Lászlót megkérdezték, hogy ez alkotmányos-e így vagy nem, pontosan hallhattuk elnök úrnak az állásfoglalását, hogy nem alkotmányellenes ez a megoldási forma. Tehát ez az elnök úr szerint mindenféleképpen kiállja az alkotmányossági próbát. Ennyi érv az egyik oldalon.
A másik oldalon, tehát hogy nem probléma az, ha külön törvény. Az előnye pedig az, hogy ha nem lenne a polgárőrségről külön törvény, azért azt gondolnám, hogy tényleg nagyon meg kell fontolni a precedens oka miatt, hogy van-e külön törvény vagy nincs. De polgárőrségről van törvény, '96-ban elfogadta a parlament, és van a Magyar Vöröskeresztről is törvény, amit '93-ban fogadott el a parlament. Tehát van precedens. Szerintem nem biztos, hogy ez baj, hogy kiemeli a társadalmi szervek közül a Magyar Köztársaság Országgyűlése azokat, akik nagyon-nagyon fontos feladatot látnak el. A többiek is nagyon fontos feladatot látnak el, de ezen társadalmi szervek tevékenységét így kívánja kiemelni.
Pál Tibor vetette föl, hogy feladat. Én úgy érzékelem, hogy nincs feladat, az egyesületnek egy lehetőséget ad ez a törvény. Feladat van a hivatásos önkormányzati tűzoltóságoknak, mert nekik van ebben a törvényben feladat. De szeretném jelezni, hogy törvény önkormányzatnak, önkormányzati intézménynek adhat feladatot, és e törvényi felhatalmazással élünk most itt. Tehát ez egy valós probléma, legutóbb is volt erről szó.
Szeretnék még a Leidinger úr által leírtakra meg elmondottakra két rövid reagálást tenni. Amilyen anyagot ma ideadott Leidinger úr, abban azt tetszik írni, hogy előző ülésekre a meghívót néhány órával a bizottsági ülés előtt kapták meg. Parancsnok úr, a bizottságunk, én magam is és a bizottság titkársága is nagyon ügyel arra, hogy mindenkinek pontosan, időben küldjük el a meghívót. Ha önöknél a szövetségnél változás van, akkor azt kéretik bejelenteni időben, pontosan, és attól kezdve mi oda küldjük, arra az e-mailcímre, amit önök megadnak. Ez nem a mi hibánk, úgyhogy ezt nem tudom így magunkra venni, mert mi évek óta, előző bizottsági ülésre is pontosan megküldjük a meghívókat.
Nem tudtam áttanulmányozni az ön által leírtakat, mert most ülést vezettem itt, biztos nagyon jó, mert biztos megindokolja az észrevételeit. Meg fogom fontolni a javaslatait. Egy dolgot viszont nagyon szeretnék visszautasítani, az előző levélben írtakat. Én is személy szerint megkaptam a Tatár Attila főigazgató úrhoz címzett levelet személyesen az e-mailcímemre a múltkori bizottsági ülés előtt egy óra hosszával. Ebben azt írja, hogy a tervezet általános indokolásában történelmi és alapvető szabályozási és tárgyi tévedések olvashatóak. Gondolom, ha leírja ezt, és akkor figyelembe veszem, hogy ha van probléma, akkor ezt ki fogjuk küszöbölni, ha önnek igaza van. Azt viszont nagyon határozottan visszautasítom, hogy a történelmet saját érdekeire szűkíti a törvénytervezet alkotója, abból csak a nekik kedvező hatásokat ragadja ki. Én, e törvénytervezet alkotója nem tudom ezt elfogadni. Nekem nincsenek ebben saját érdekeim. Én nem akarom a történelmet leszűkíteni. Én országgyűlési képviselőként kötelességet érzek ez ügyben. Csak eszerint jártam el. Ha ezt az önök szövetségének elnöksége megtárgyalta, akkor kérem, továbbítsa az elnökségnek is, hogy én ezt a mondatot így nem tudom elfogadni és visszautasítom.
Az észrevételeiket, javaslataikat, amelyeket a törvénytervezethez fűztek, érdemben meg fogom vizsgálni, és természetesen, ha a bizottság úgy dönt, hogy benyújtjuk ezt a javaslatot, akkor majd módosító indítványokkal még lehet jobbítani, és ha probléma van benne, azt helyrehozzuk.
Tisztelt Bizottság! Főigazgató úr segítségét figyelembe véve néhány pontosítási javaslatot teszek a múltkor kiküldött anyaggal kapcsolatban. Az az anyag mindnyájunk előtt ott van. Javaslom, hogy megfogadva néhány pontosító észrevételt, javaslatot, az 1. § b) pontjában szereplő "és katasztrófa-elhárítással" szóösszetételt, három szót hagyjuk el ebből a törvényből. Azt gondolom, hogy tűzoltó-egyesületeknél teljesen jogos volt ez a fölvetés, és pontosítsuk.
Azt gondolom, hogy a 3. § (1) bekezdésében a hatósági jogkörrel kapcsolatos észrevétel is teljesen jogos, fogadjuk el, tehát a 3. § (1) bekezdése maradjon el. Értelemszerűen a bekezdések számozása ennek megfelelően változik.
Az 5. §-ban tűzoltószakmai tevékenységet írtunk az előző változatban. Itt a "tevékenység" szót "feladatra" átírnánk, így következetes a törvényjavaslat, ezt is építsük be, és úgy nyújtsuk be a törvényjavaslatot.
A 6. §-ban "az önkéntes tűzoltó egyesület parancsnokát a területileg", ne "területileg", hanem "működési terület szerint". Ez nemcsak szófordulat, ez annál több is, de így a helyes, ahogy javasolták.
A 6. § (2) bekezdésében a "jogszabályban meghatározott esetekben" szavak helyett tegyük bele, hogy "más település önkormányzatával történt megállapodás alapján". Ez is egy teljesen jó szakmai észrevétel. Javasoljuk, hogy ez a (2) bekezdés egészüljön ki azzal a mondattal, hogy "a megállapodás feltételeit a katasztrófák elleni védekezésért felelős miniszter rendeletben határozza meg". (Dr. Kovács Zoltán távozik az ülésről.)
Úgy gondolom, hogy a III. fejezet 10. §-ában javasolt észrevételt is feltétlenül el kell fogadnunk. Az "önkéntes tűzoltó" utáni fél mondat, tehát az, hogy "a tevékenységét az önkéntes tűzoltóság, a létesítményi tűzoltóság,", ez maradjon el, "a tűzoltó szakmai feladatát a tűzoltóság szervezetében" kerüljön beírásra. Ugyanezen paragrafus (3) bekezdésben az "egyes" szó fölösleges itt, ebben a kérdéskörben maradjon el.
A 12. § (1) bekezdése maradjon el.
A 12. § (2) bekezdését egészítsük ki ezzel az 1. § elmaradása miatti feladattal, tehát úgy kezdődjön az (1) bekezdés, hogy "a tűzoltószakmai feladatok vállalását", és akkor ez így helyes lesz.
Javaslom a 13. §-ban is az OKF által javasolt dolgok elfogadását, tehát kerüljön bele az, hogy az "elsődleges működési körzet szerinti", és maradjon el, hogy "területileg illetékes hivatásos vagy önkéntes tűzoltóság látja el" szövetkörnyezet, tehát ahogy javasolták, és ide kerüljön be egy (2) bekezdés, az "önkéntes tűzoltó egyesület tűzoltószakmai tevékenységének irányítását a katasztrófák elleni védekezésért felelős miniszter gyakorolja".
A 15. § elhagyását javasolják, egyetértek vele, tehát kerüljön ez így ki, ennek folytán a paragrafusok számozása változzon.
Még két változás, az egyik a 16. §-ban, a (3) bekezdésben "a pályázat, a fejlesztési költség egészére vagy annak meghatározott részére" van. Ezen lehet vita, hogy az egészre lehessen pályázni vagy csak részére. Az OKF azt javasolja, hogy meghatározott részére irányulhasson valamennyi önrész, ami a felelősséget mutatja, mert ha valaki akar valamit pénz nélkül, akkor lehetnek nagyon nagy elképzelései, ha már egy jelképes összeget is hozzá kell tenni, akkor reális. Köszönjük ezt a javaslatot. Tehát ez így alakuljon át.
A 19. §-ban azt javasolom - ez nem az OKF-től érkezett, hanem más észrevétel -, hogy ne kerüljön rendeletben szabályozásra, tehát a katasztrófák elleni védekezésért felelős miniszter ne készítsen szabályozást "a működési területen kívül elrendelt igénybevétele költségeinek megtérítésére vonatkozó...". Azt gondolom, hogy az önkéntes egyesületek, ha más területen is végeznek ilyet, ez aránylag ritka, és olyan eset, hogy aki erre fölkéri, megkéri őket, majd az lerendezi. Ha konkrét polgármester kéri meg, akkor majd megegyeznek, hogy birkát vágnak vagy hogyan oldják meg. Ha más valaki rendeli el ezt a dolgot, akkor pedig majd "aki rendel, fizet" elv alapján működik a dolog, tehát ne erőltessük erre a rendeletkészítést.
Tisztelt Bizottság! Ennyi kiegészítéssel javaslom, hogy fogadja el a bizottság és nyújtsa be a törvénytervezetet. Van-e más javaslat, további észrevétel? (Nincs jelentkező.) Lezárhatjuk a vitát? (Nincs jelzés.) A vitát lezárom.
Döntés bizottsági önálló indítvány benyújtásáról
A bizottságnak arról kell dönteni, hogy az előbb általam említett módosításokkal a korábban kiküldött törvénytervezetet bizottsági önálló indítványként be kívánja-e nyújtani a parlamenthez. Aki igennel szavaz, az kézfölemeléssel jelezze. (Szavazás.) Köszönöm szépen. Megállapítom, hogy az önkormányzati és területfejlesztési bizottság egyhangúlag úgy döntött, hogy a törvényjavaslatot benyújtja. (Taps a hallgatóság soraiból.)
Természetesen ez azt jelenti, hogy a parlamenti tárgyalása megkezdődik, minden bizottsági tag, minden országgyűlési képviselő módosító javaslattal tovább jobbíthatja a beterjesztett törvényjavaslatot, ehhez kérem valamennyiük, mindannyiuk segítségét, hogy a parlament egy olyan törvényt fogadjon el, amely valóban szolgálja a magyar tűzoltás, tűzoltóság egészének az érdekeit.
Köszönöm szépen a közreműködésüket. Köszönöm szépen az észrevételeiket, javaslataikat. További jó munkát kívánok önöknek! Várjuk a segítségüket. A 3. napirendi pontot lezárjuk.
Rátérünk a 4. napirendi pontra. Egyebek között fontos kérdéseket is szeretnénk megtárgyalni. Elsőként Bóka úrnak adok szót.
DR. BÓKA ISTVÁN (Fidesz): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Bizottság! A napokban hívták fel hivatali kollégáim a figyelmet arra, hogy 2008. január 1-jétől módosításra került a köztisztviselői törvény, egész pontosan a 17. §-nak a (2) bekezdése. (Gy. Németh Erzsébet távozik az ülésről.) Nálunk Balatonfüreden 96 státusz van a hivatalban, ez hat köztisztviselőt érint a kimutatás szerint, és úgy tűnik, hogy ez a módosítás nekünk mintegy 15 millió forintos többletterhet jelent. Ha ez modellezhető a mi önkormányzatunk tekintetében - és ez nyilván nemcsak a polgármesteri hivatalokra vonatkozik, hanem a központi igazgatási szervekre is -, akkor nem akarok nagy számokkal dobálózni, de ez akár évi 10 és 20 milliárd forint közötti többletterhet is jelenthet az önkormányzatoknak, aminek a fedezete nincs meg a gazdálkodásunkban.
Mit mond az új szabályozás? A 17. § (2) bekezdése azt mondja, hogy a közszolgálati jogviszonyt felmentéssel meg kell szüntetni, tehát meg kell szüntetni felmentéssel, ha - és az f) pont - az előrehozott öregségi nyugdíjjogosultság egyéb feltételeivel a felmentési idő leteltekor rendelkezik a köztisztviselő, és a felmentést a köztisztviselő kéri. Tehát ha a felmentést kéri a köztisztviselő, és az előrehozott öregségi nyugdíj feltételeivel, tehát csak a feltételeivel rendelkezik a felmentési idő végén, tehát nem nyugdíjas, csak rendelkezik a feltételeivel, akkor én köteles vagyok neki végkielégítést is fizetni, hiszen ő nem nyugdíjas, csak a feltételekkel rendelkezik. Ha két nap múlva megkéri a nyugdíjazását teljesen természetesen, akkor olyan helyzet adódik, hogy valaki elmegy nyugdíjba, megkapja a végkielégítést, de mivel a felmentési idő végén mégsem nyugdíjas, ezért neki jár a végkielégítés.
Nem tudom, hogy mi volt a szándéka ennek a törvénymódosításnak, egyébként is egyfajta salátatörvényben módosítottuk a köztisztviselői törvényt, szerintem, ahogy képviselőtársaim, úgy én is elmentem ezen módosítás mellett. A közalkalmazottaknál egyébként gyökeresen más szabályozás van, tehát azoknál ez nem érvényesül.
A Magyar Államkincstár, tehát a TÁKISZ is megerősítette azt, hogy ez a helyzet. Több önkormányzat jegyzőjével konzultáltunk ezt követően, ők is azt mondták, hogy igen, jogosan jár a végkielégítés ebben az esetben ezeknek a dolgozóknak. Szerintem morálisan is nehezen tartható az, hogy valaki kéri a felmentését, hiszen ő kéri, nem én mentem fel, illetve én mentem fel, de ő kéri a felmentését, a felmentési idő végén csak bizonyos feltételekkel rendelkezik, kifizetem neki a végkielégítést, és közben elmegy nyugdíjba. Nyugdíjasnak szerintem végkielégítést nem kellene fizetni. Formálisan persze igaza van, hiszen ő nem nyugdíjas a felmentési idő végével ebben az esetben, de azt gondolom, hogy komoly morális aggályokat fog felvetni ez a szabályozás.
De ha mégis azt gondoljuk, hogy bármilyen logikája van ennek a dolognak, akkor viszont azt gondolom, hogy az önkormányzatok részére a központi költségvetésnek le kell finanszírozni az ezzel járó többletterheket, hiszen egy ilyen volumenű kiadás, nálunk körülbelül a polgármesteri hivatal egyhavi bérének a 60-65 százalékát jelenti ez a többletteher, ez a 15 millió forint nagyság. Tehát ez nem egy kis összeg, azt gondolom.
Tisztelettel azt kérném elnök úrtól, hogy vagy rosszul értelmezzük meg értelmezik mások is ezt a jogszabályt, és ennek nem ez az értelme, vagy pedig amennyiben mi jól értelmezzük, akkor gondolkozni kellene jogszabály-módosításban, vagy ha jól értelmezzük és ez volt a szándék, akkor javaslatot kellene tenni, hogy az önkormányzatoknak milyen módon finanszírozza le a központi költségvetés ezeket a többletterheket. Tehát mindenféleképpen javasolnám a MeH megkeresését, a Miniszterelnöki Hivatal megkeresését, hiszen a köztisztviselői törvény fölött ő bábáskodik tudomásom szerint. Megkeresném vélhetően az ÖTM-et és vélhetően megkeresném a Pénzügyminisztériumot, hogy mondja el ezen problémával kapcsolatban a véleményét, mert szerintem ez egy nagyon komoly gond és probléma.
Gondolom, visszamenőleg nem lehet jogszabályt módosítani, hiszen ez már kvázi szerzett jogot érint, tehát aki most a felmentését erre hivatkozva kéri, gondolom, annak ki kell fizetni ezt az összeget, hiszen ő nem tehet arról, hogy ilyen szabályt alkottunk. Tehát mindenféleképpen az átmeneti időre, ha lesz jogszabály-módosítás, valamilyen módon kezelni kell ezeket a többletterheket. Nem tudom, érthető volt-e, ahogy elmondtam. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen. (Dr. Mester László jelentkezik.) Ehhez, vagy más téma az Egyebekben? Ehhez. Mester képviselő úré a szó.
DR. MESTER LÁSZLÓ (MSZP): Ez a sors szerencsés összjátéka, mert éppen itt van előttem egy összefoglaló erről a problémáról, és mégis azzal a szándékkal hoztam be, hogy hátha találok társakat, hogy akár az önkormányzati bizottság segítségével foglalkozzunk ezzel a problémával. Tudomásom szerint az Állami Számvevőszék is rábukkant erre a problémára. Azt a tájékoztatást kaptam - csak azt erősítve, ezt az ellentmondásos helyzetet, amit képviselőtársam felvázolt -, hogy a Miniszterelnöki Hivatal közszolgálati főosztálya is azt az álláspontot képviseli, hogy jár a végkielégítés, megfejelve azzal a téves értelmezéssel, hogy ez esetben jubileumi jutalmat nem kell fizetni. Akár azt is mondhatnánk, hogy nagy a bizonytalanság, vagy tán némi túlzással, hogy teljes a káosz. Tehát mielőbb kell vagy egy egységes értelmezés, vagy mielőbb el kellene indítani egy jogszabály-módosítást.
Javaslom, elnök úr, hogy érdeklődjünk az illetékes minisztériumnál, hogy a Ktv. tervezett módosítása, ami benne van a jogalkotási tervben, hogyan áll, mert az is csúszik, ha jól emlékszem, már tavaly be kellett volna hozni a parlament elé, mert a salátatörvénnyel egyidejűleg vagy a salátatörvénybe beillesztett módosítás, mint tudjuk, egészen más műfaj. Tehát vagy lehetőség szerint előbbre hozni a Ktv.-módosítást, ott rendezni - vannak más rendeznivaló dolgok is, erről most nem akarok beszélni -, vagy legyen egy egységes jogértelmezés, de nagyon fontosnak tartom, amit képviselő úr felvetett.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Tisztelt Bizottság! Ha más nincs, akkor azt javaslom, hogy a bizottságunk kérje föl a Pénzügyminisztériumot arra, hogy egyeztetve a MeH-hel és az Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztériummal a Bóka úr által, Mester úr által megerősített problémával kapcsolatban adjon egy tájékoztatást. Azzal egészítem ki, hogy kitérve arra, hogy a most megjelenő központosított előirányzatoknál a szervezési intézkedések támogatása címszó hogyan kapcsolódik ehhez a problémakörhöz, mert lehet, hogy ott lesz a megoldás. De egyetértek a Mester úr által elmondottakkal, sürgős és egyértelmű rendezést igényel a probléma. Vehetem úgy akkor, hogy az önkormányzati bizottságnak ez a döntése? Hogy ez döntés legyen, akkor erre egy megerősítést kérek. Aki ezzel egyetért? (Szavazás.) Köszönöm szépen. A bizottságunk így döntött, hogy a Pénzügyminisztériumot a jövő heti bizottsági ülésre meghívja, amelyet itt szeretném jelezni, lehet, hogy a szokásostól eltérően, majd megnézzük, lehet, hogy kedden lenne célszerű megtartani, vagy kedden is meg szerdán is kellene bizottsági ülést tartanunk.
A másik problémát én szeretném elővezetni. Képviselőtársaim pontosan tudják, önkormányzatokban dolgozó képviselők, polgármesterek, hogy az áfatörvény módosítása kapcsán, amely egy nagyon jó szándékú módosítás volt, gyakorlatilag az önkormányzatok által vagy az intézményeik által biztosított étkezés kikerült az áfakörből, tehát áfamentessé vált az étkezés, úgy döntöttünk a parlamentben tavaly, ezért január 1-jétől ez áfamentes. Ennek viszont van egy olyan következménye, ami a térítési díjat fizetőnek előnyös, a szolgáltatást nyújtónak pedig nagyon jelentősen hátrányos. Ötpárti egyeztetés folyt az elmúlt két hétben, a Kormány és Önkormányzatok Egyeztető Fórumán is ez felmerült. A kormány azt vállalta, hogy a probléma megoldását megpróbálja, az önkormányzatok azt vállalták, hogy közreműködnek.
A kormány elkészített egy törvényjavaslatot, amely visszaemeli az áfakörbe az étkeztetés kérdését. Ehhez viszont politikai támogatás nagyon nehezen szerezhető meg. Képviselőtársaim értik, hogy egy áfát, ráadásul egy szociális szempontból igen érzékeny szolgáltatás áfáját fogjuk megemelni, ha a parlament úgy dönt. A szocialista frakció ezt csak akkor tudja vállalni, ha megtaláljuk azt a jogi formulát, hogy ez az áfaemelés nem jelent térítésidíj-növekedést, ugyanakkor lehetővé teszi, hogy a január 1-je előtti állapotnak megfelelően a szolgáltatást nyújtó az áfát vissza tudja igényelni. Ez egy elég bonyolult rendszer, de a feladat az, hogy úgy oldjuk meg, hogy az önkormányzatok, önkormányzati intézmények az áfát vissza tudják igényelni, ugyanakkor ne legyen térítésidíj-emelés. De ehhez kérném képviselőtársaimnak a segítségét, támogatását.
Azt tudom mondani, hogy a kormány ezt a megoldást, hogy az áfabevétel igen jelentősen csökkenjen, elfogadja. Ez az áfabevétel-csökkenés, ami megjelenik a központi áfabevételnél, tízmilliárdos nagyságrend, ez az önkormányzatoknál maradna. Ha nem teszünk semmit, akkor az önkormányzatok pozíciója az előző évhez képest ennyivel változna. Ez nem volt jogalkotói szándék, ez nem volt kormányzati szándék. Emellett mi is elmentünk, mert egy áfacsökkenésben gondolkodtunk, és ezt örömmel szavaztuk meg, ugyanakkor az a következménye, hogy a szolgáltatást nyújtó nem tudja az áfáját visszaigényelni, mert áfamentes a szolgáltatás. Ezért azt gondolom, hogy a probléma nagyon súlyos, és kérném mindenkinek a konstruktív együttműködését, hogy ezt oldjuk meg - a Fidesz részéről Bóka úrral, Kovács úrral, a KDNP részéről Hargitai János úrral egyeztetünk -, mindenkit, akinek van javaslata, akár a térítési díj megállapítását szabályozó törvényeknek a megváltoztatása, akár bármilyen javaslat. A legegyszerűbb javaslat, ha a parlament valamennyi tagja megszavazza ezt az áfamódosítást, bár gondolom, ha mindenki megszavazza, akkor nem fogjuk egymás szemére vetni azt, hogy miért tettünk áfaemelést.
Hozzuk-e be ezt a kérdést bizottsági ülésre? (Pál Tibor jelentkezik.) Pál Tibornak átadom a szót.
PÁL TIBOR (MSZP): Köszönöm szépen. Érzékelve a költségvetés készítésénél azt a problémát, amiről itt most elnök úr szólt, én jó szívvel tudom ezt támogatni, és úgy látom, hogy ebben nincs itt politikai hovatartozás szerinti vita. De azt is kell érzékelnünk, ahogy elhangzott, hogy ez szintén egy elég bonyolult kérdés. Azt tudom mondani, most a bizottság inkább egyfajta politikai megrendelést mondjon, hogy ennek a kérdésnek a jogi, pénzügyi szabályozására kérjük a Pénzügyminisztériumot, hogy tegyen javaslatot. Ne az legyen, hogy mi magunk írogatunk itt most módosító javaslatot, mert az a lehető legrosszabb. Azt a szándékot, amit elnök úr megfogalmazott, erősítsük meg, és ehhez kérjük a megfelelő megoldásra a javaslatot, méghozzá azt gondolom, ezt is jelezni kell, hogy elég gyorsan, mert már mindenhol a térítési díjak kialakítása megtörtént. Mire a törvényalkotáson ez keresztülmegy, tehát fél évnél előbb egyébként sem lehet visszaállítani a korábbi rendet, illetve kivételes eljárásban, amennyiben ebben meg tudunk egyezni, akkor ez lehetséges. Ezért javaslom, hogy igen, vegyük napirendre, és a megoldási javaslatot kérjük minél hamarabb.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Teljesen egyetértek, csak nem tudom, ki a címzett. A Pénzügyminisztérium egy javaslatot letett az asztalra, az ötpárti egyeztetés ebben folyt. Az a javaslat önmagában nem elfogadható. Azt szeretném kérni, aki van abban a helyzetben, hogy polgármester vagy önkormányzati vezető, hogy a saját költségvetési, pénzügyi apparátusával nézesse át a térítésidíj-megállapítás technikáját, módját, jogi szabályozását, és próbáljon önkormányzati szemmel is javaslatot nézni. Azt gondolom, hogy a Pénzügyminisztériumból sokkal több, mint az, hogy elengedi ezt a tízmilliárdos nagyságrendű áfabevételt, ennél sokkal többet, meg egy javaslatot letett... De ehhez teljes parlamenti támogatás kellene. Ebben a Szociális és Munkaügyi Minisztérium is szerepet vállalhat. Kitől rendeljük meg, vagy a jövő heti bizottsági ülésre kitől kérjünk anyagot? (Hajdu László jelentkezik.)
Hajdu képviselő úr?
HAJDU LÁSZLÓ (MSZP): Azért bonyolult a dolog, mert lényegében ez egy elvonás volt az önkormányzatoktól. A bölcsőde, az óvoda, az általános iskola és a gimnázium egy intézményben van például nálam. A bölcsőde-óvodánál áfamentességet mondtak ki, ugyanabban az épületben ugyanazon a konyhán meg áfás maradt az általános iskolásé, a felső tagozaté és a gimnáziumé. Ugyanabban a konyhában. Olyan zavar keletkezik az elszámolási rendszerünkben, hogy anarchiát okoz egyébként. Kerületi szinten, mivel én kerületi polgármester vagyok, 40 milliós éves kihatása van, mert nekünk ennek ellenére ki kell fizetni ezt a különbözetet, ami létrejött. Hogy jön létre a különbözet? Úgy jön létre, hogy van egyszer az ebédnek egy ára, közbeszerzési úton a beszállító, szolgáltató ezt megnyeri. Ez két tételből áll, a rezsijéből és a nyersanyagból. De az egyik helyen a rezsinél veszem át az áfát, mert hogy az áfa helyét ki kell fizetnem plusz árban, nem áfában, mert neki különben lezuhanna az ára, a másik helyen meg a nyersanyag után eső áfát kell kifizetnem most nem áfaként. Tehát gyakorlatilag nekünk az, amit eddig vissza tudtam igényelni, egyiket a nyersanyagnál, a másikat a rezsinél, kiesik, és ma nem tudom visszaigényelni. Ezt éppen 40,5 vagy mennyi millióra számoltuk ki. Ez az egyik része.
A másik része a bonyolítás, hogy egy intézményen belül, egy konyhán belül kell ilyen elszámolási rendszert a kisgyerek, a nagygyerek meg egyéb között megcsinálni. Még azt is figyelni kell, hogy az óvodás gyerekre és a bölcsődés gyerekre jár ez a kedvezmény, de a bölcsis nénire, a dadus nénire meg az egyébre nem, mert kijövet befizethet ott, eléggé bonyolult rendszert hoztunk létre az eddigi jó - jó? - rendszer, de egységes rendszer helyett.
A visszaállítása szerintem nem lesz könnyű ennek a dolognak. Nem tudom, ki hozta, annak kellene, aki ennek a módosítását betervezte egy ilyen változást hozni. Ezt mi hoztuk? Ez elég nagy zavart okoz. Most három rendeletünket kellett módosítani az új ár megállapítása miatt. A három rendeletet jó kis helyi harccal megvívtuk, átalakítottuk, most vissza kell állnunk, hogy állítsuk vissza ezt a bizonyost. A szülőkkel is meg kellett vívni, mert a szülők azt hitték, hogy nekik kell többet fizetni. A szülő ugyanannyit fizetett, csak a különbséget nekünk kellett a költségvetésből állni, ami az áfakiesés okán keletkezett. Most újra kell a szülővel ezt tenni, mert a szülőre vonatkozó helyi rendeletet is módosítani kell, módosul megint a befizetési dolog, az ön pénze nem változik, megint annyit kell, de most megint módosul az összetétele ennek az árnak. Politika az van helyi szinten is, és még egyszer a szülőket végig kell győzködni, hogy miről van szó, ő akkor se fizetett többet, most se fog, de még egyszer írjon alá egy új árnak. Ez jár majd vele.
ELNÖK: Igen, a probléma erről szól. Azt javaslom a tisztelt bizottságnak, hogy mivel ez teljes mértékben önkormányzati ügy, az ÖTM-et kérjük föl a probléma megoldásának a kidolgozására. Én tudom, hogy mindent megtesznek, mert dolgoznak rajta, egyeztetnek folyamatosan. A technikai megoldáson kell. Főleg ellenzéki képviselőknek a figyelmét arra hívnám föl, hogy itt a másik oldal csak olyan megoldást tud elfogadni, ahol nincs térítésidíj-növekedés, ahol nem tudunk egymásra mutogatni. Ezt a politikai okokból kéretik megérteni és elfogadni. Emiatt ne lehessen térítésidíj-növekedés egyetlen egy önkormányzatnál se, csak ott, mert erre is van példa, ahol az áfacsökkenés miatt a térítési díjat csökkentették január 1-jétől. Magunk között vagyunk, a jegyzőkönyv természetesen nyilvános, de az önkormányzatoknak 2007. január 1-jétől az áfacsökkenés miatt a térítési díjat csökkenteni kellett volna, mert nem számolható föl az étkezésnél áfa. Erre minimális esetben került sor. Tehát az lett volna a korrekt, ha az áfacsökkenés miatt csökken, az egyéb nyersanyag- vagy beszerzési ár növekedése miatt meg nőtt, de erre keressük azt a néhány önkormányzatot. A TÖOSZ-nál azt mondták, hogy egy van, de le kell ellenőrizni, hogy van-e valóban egy ilyen önkormányzat is.
Képviselőtársaim! Ezzel akkor egyetértés van, hogy az ÖTM-et kérnénk föl? A keddi napot azért mondtam, mert jövő héten szerdán a pénzügyminiszter, ha van megegyezés, akkor már bevinné a kormány elé azért, hogy minél hamarabb életbe lépjen ez a dolog. Hétfőn visszatérünk rá, hogy lesz-e kedden bizottsági ülés, kell-e. (Pál Tibor: Hétfőn nem kell bizottsági ülést tartani, mert ebben a kérdésben szerintem túl sok vita nincs, ha sikerül, ha a technika megvan.) Akkor az elfogadható, ha ötpárti egyezség létrejön, hogy akkor ez a bizottsági napirend nem aktuális. Az ÖTM dolgozik rajta, meg akkor az ötpárti is dolgozik. Ezen fönntartással. A Bóka úr által előbb javasolt dolog akkor a normál mederben tud menni. Köszönöm szépen. Úgy látom, hogy ebben teljes volt az egyetértés.
Egyebek között van-e valakinek további bejelentenivalója? (Nincs jelentkező.) Akkor mielőtt a mai ülést berekesztem, tájékoztatásul elmondom, hogy az áfatörvény módosítása napirenden van. Volt ellenzéki kezdeményezés, de jelzem, hogy kormánypárti önkormányzati kezdeményezés is volt, csak nem törvényjavaslat formájában, hogy álljon vissza az a rendelkezés, hogy a lakás céljára szolgáló ingatlanoknál az áfakörbe való bevonás vagy az alóli mentesség önkormányzati hatáskörben marad, tehát az önkormányzat dönti el, hogy a bérlakások, szociális és egyéb bérlakások bérleti díja áfás vagy áfamentes. Ebben ötpárti megegyezés van. (Dr. Bóka István: Ebből mikor lehet törvény?) Rajtunk múlik, az étkezés miatt vár egy hetet ez a dolog is. (Dr. Bóka István: Március 1-jével hatályba tud lépni szerinted?) A törvény kihirdetése 45 nap múlva tud hatályba lépni, mert valakinek ez kedvező, a másik félnek kedvezőtlen. Például a lakbért fizetőnek kedvező, akkor az önkormányzatnak kedvezőtlen. Tehát a 45 napos szabály érvényes. (Dr. Bóka István: Május 1-jétől?) Igen.
Tisztelt Bizottság! Még nem fejezzük be a bizottsági ülést. Szeretném a bizottság tagjait tájékoztatni, hogy egy pályázati tanácsadó és fejlesztési irodától kaptunk egy anyagot, itt van a bizottsági ülésen Demjén Péter úr, akit a parlamenti munkából korábbról ismerhettek. (Sós Tamás távozik az ülésről.) Van egy anyag, és van egy konzultációs lehetőség, hogy Demjén úrral itt szót váltsunk. Azt gondolom, hogy az önkormányzatok számára fontos, hasznos lehet az a tevékenység, illetve amit itt mond. (Warvasovszky Tihamér távozik az ülésről.) Minden képviselő megkapta ezt az anyagot, itt pedig akkor amennyiben szóbeli konzultációs lehetőség van, az ülés berekesztése után erre lehetőséget biztosítunk. Kérem képviselőtársaimat, hogy éljenek a lehetőséggel. Köszönjük szépen.
Tisztelt Bizottság! Még nem szabad befejeznem, mert Bóka úr teljesen jó dologra kérdezett rá. Az ötpárti egyeztetésnek - Kovács alelnök úr is ezt mondta - része az építmény- és telekadó ügye. Ebben a kérdésben az MSZP-frakció álláspontja nem változott, továbbra is azt tartjuk helyes megoldásnak, amelynél sajnos a parlamentben nem kaptunk elég támogatást, tehát hogy az építmény- és telekadónál a módszer a számított értékalap mellett az elmúlt évben meglevő lehetőségekkel is bővüljön, vagyis hogy négyzetméter alapon és forgalmi érték alapon is ki lehessen vetni. Úgy látjuk most, hogy ebben az ellenzéki pártoktól megkapjuk azt a támogatást, ami szükséges, tehát az ötpárti egyezség és az közte az áfatörvény módosításának a során is ez be tud menni. Itt önökön múlik, az ellenzéki oldalon. Ahhoz, ami a parlamentben nem ment át, most úgy látszik, hogy megkapjuk a támogatást, és akkor átmegy. Köszönjük szépen. Tehát ez még hozzátartozott az ötpártihoz.
Köszönöm szépen. A bizottság ülését berekesztem.
(Az ülés befejezésének időpontja: 12 óra 34 perc)
|
|
Jauernik István |
Jegyzőkönyvvezető: Földi Erika