ÖTB-4/2008.
ÖTB-55/2006-2010.
Jegyzőkönyv*
az Országgyűlés Önkormányzati és területfejlesztési bizottságának
2008. február 26-án, szerdán 10 óra 12 perckor
a Képviselői Irodaház II. számú tanácstermében
megtartott üléséről
Tartalomjegyzék
Helyettesítési megbízást adott *
A napirendi javaslat elfogadása *
a) Az Országos Választási Bizottság beszámolója a területi és az országos kisebbségi önkormányzati képviselők 2007. március 4-én megtartott választásáról szóló beszámoló (J/4369. szám) (Általános vita) (Első helyen kijelölt bizottságként) *
b) Az Országos Választási Bizottság a területi és az országos kisebbségi önkormányzati képviselők 2007. március 4-én megtartott választásáról szóló beszámolójának elfogadásáról szóló határozati javaslat (H/.... szám) (Döntés bizottsági önálló indítvány benyújtásáról) *
Dr. Szigeti Péter szóbeli kiegészítése *
Tájékoztató az áfatörvény módosításának önkormányzatokat érintő kérdéseiről *
b) Az Országos Választási Bizottság a területi és az országos kisebbségi önkormányzati képviselők 2007. március 4-én megtartott választásáról szóló beszámolójának elfogadásáról szóló határozati javaslat (H/.... szám) (Döntés bizottsági önálló indítvány benyújtásáról)
Elnököl: Jauernik István (MSZP), a bizottság elnöke
Dr. Kovács Zoltán (Fidesz), a bizottság alelnöke
Balogh József (MSZP), a bizottság alelnöke
Dr. Buzás Péter (MSZP)
Ecsődi László (MSZP)
Pál Tibor (MSZP)
Papp József (MSZP)
Dr. Steiner Pál (MSZP)
Varju László (MSZP)
Warvasovszky Tihamér (MSZP)
Dr. Bóka István (Fidesz)
Erdős Norbert (Fidesz)
Nógrádi László (KDNP)
Helyettesítési megbízást adott
Dr. Szigeti Péter, az Országos Választási Bizottság elnöke
Papp Erika ügyvezető (Megyei Jogú Városok Szövetsége)
Varga Zoltán tanácsos (Pénzügyminisztérium)
(Az ülés kezdetének időpontja: 10 óra 12 perc)
JAUERNIK ISTVÁN (MSZP), az Önkormányzati és területfejlesztési bizottság elnöke, a továbbiakban ELNÖK: Jó napot kívánok! Tisztelettel köszöntöm az Önkormányzati és területfejlesztési bizottság mai ülésén megjelent hölgyeket, urakat. A bizottság ülését megnyitom.
A bizottságunk határozatképes, mert tíz képviselőtársunk személyesen van jelen, hét képviselőtársunk pedig megbízást adott a helyettesítésére.
A napirendi javaslat elfogadása
Elsőként a bizottság mai ülésének napirendjét javaslom elfogadni. Írásban képviselőtársaim még a múlt hét végén megkapták a javaslatot. Egy kiegészítés, javaslat érkezett, már a legutóbbi bizottsági ülésen is foglalkoztatunk vele. A kiegészítő javaslat úgy szól, hogy vegyük föl napirendi pontjaink közé: Tájékoztató az áfatörvény módosításának önkormányzatokat érintő hatásairól. E napirendi ponthoz fél 11-re reményeim szerint a Pénzügyminisztérium, Önkormányzati Minisztérium munkatársai ideérkeznek, tehát a feltétele lehetővé válik, hogy erről tárgyaljon a bizottság. Ennek kiegészítésével teszem föl szavazásra a mai ülés napirendi pontjait. Aki e kiegészítéssel elfogadja, az kérem, kézfelemeléssel jelezze. (Szavazás.) Köszönöm szépen. Megállapítom, hogy a bizottságunk ennek megfelelően folytatja a mai munkáját.
Elsőként tárgyaljuk az Országos Választási Bizottság beszámolóját a területi és az országos kisebbségi önkormányzati képviselők 2007. március 4-én megtartott választásáról, általános vita. J/4369. számon kapták meg a képviselők. Ehhez kapcsolódóan összevontan együtt tárgyaljuk a bizottsági önálló indítvány benyújtását az előbb említett jelentés elfogadásáról, tehát országgyűlési határozati javaslat elfogadására teszek javaslatot.
Tisztelettel köszöntöm az Országos Választási Bizottság elnökét, dr. Szigeti Péter urat, aki gondolom, szóban kiegészítést fűz a mindnyájunk által megkapott jelentéshez. Elnök úr, öné a szó.
Dr. Szigeti Péter szóbeli kiegészítése
DR. SZIGETI PÉTER (Országos Választási Bizottság): Köszönöm szépen a szót. Tisztelettel üdvözlöm elnök urat és a bizottság tagjait. Alapvetően a területi és az országos kisebbségi önkormányzati választások összefüggenek, mert ráépülnek a településire. Azt hiszem, hogy tulajdonképpen azok a neuralgikusabb problémák, amelyek ezekkel az ügyekkel kapcsolatban felvethetőek, korábban szerepeltek már a bizottság előtt és a parlament előtt is, hiszen a településiről már beszámoltunk.
Alapvetően itt a területi és az országos kisebbségi önkormányzati választásokkal kapcsolatban az OVB-nek az a benyomása, hogy pozitívak a tapasztalatok, és kedvezőbben alakultak a korábbi gyakorlathoz képest ezek a választások, tehát az elektori rendszer irányában történő elmozdulás a sok-sok választói gyűlés helyett jobb megoldásnak bizonyult. Egészében véve nagyon sok jogi problémát sem okozott, mert ami jogértelmezési kérdések voltak, azokat a kilenc állásfoglalással már a települési kisebbségi önkormányzati választások időszakában az OVB megoldotta. Ahogy írjuk, nagyon sok jogvita se volt, mert összesen négy, és ezekben a döntéseinket a Legfelsőbb Bíróság jóváhagyta, nem is voltak ezek különösebben nagy horderejű ügyek.
Azokat a dolgokat szerintem nem feltétlenül kellene most elővennünk, amelyek itt a megszokott kérdések, és tulajdonképpen inkább a kisebbségi ombudsmanok oldaláról vetődnek fel ezek a dolgok, hogy a névjegyzék állami feladat és a jegyző csinálja, mint jelenleg, vagy valamilyen módon ebben maguk a kisebbségek jussanak kezelői jogosítványhoz. Ennek az a problémája, hogy az biztos, hogy ezek a kisebbségi testületek közfunkciót látnak el, csak ott a probléma, hogy gyakorolhatnak-e közhatalmat mondjuk a tekintetben, hogy szelektáljanak, minősítsenek. Tehát ez az egyik ilyen politikai kérdés.
A másik olyan politikai kérdés, ami szerintem a témához kapcsolódik, de nem feltétlenül kell ma idáig ezt kitágítanunk, az az, hogy egészében véve az a benyomásunk - erről tárgyaltunk az OVB ülésén -, hogy az úgynevezett etnobiznisz visszaszorítása irányába mennek a dolgok, tehát nem rosszabb, inkább jobbnak tűnik a helyzet, mint a korábbi körülmények között ez volt.
Mi azt nem tárgyaltuk különösebben, hogy tulajdonképpen ennél a névjegyzékproblémánál a kisebbségi biztos, a korábbi, illetve az azóta megválasztott új biztos tudomásunk szerint a régi törekvéseit az új is támogatja, de ez tulajdonképpen nem OVB-feladat, hogy erről a névjegyzékproblémáról és az e körül kialakuló vitáról, illetve lehetséges megoldásokról állást foglaljunk. Úgyhogy arra kérem a tisztelt bizottságot, hogy az egyébként nem túl hosszú és néhány pregnáns megállapítást tartalmazó és a legfontosabb tényeket közlő beszámolónkat fogadják el. Köszönöm szépen a figyelmet.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Tisztelt Bizottság! Múlt év novemberében kaptuk kézhez az OVB jelentését. Van-e kérdés? (Dr. Kovács Zoltán jelentkezik.) Kovács Zoltán alelnök úré a szó.
DR. KOVÁCS ZOLTÁN (Fidesz): Azt kérdezném meg, hogy ennek a jelentésnek a benyújtása kötelező feladata-e az OVB-nek. Ha igen, akkor mi az oka az ilyen hosszú idő eltelte után történt benyújtásnak?
DR. SZIGETI PÉTER (Országos Választási Bizottság): Köszönöm szépen a kérdést. Igen, igaza van a képviselő úrnak, hogy kötelező benyújtani, mert itt a törvényben ez a 115. §, a j) pont tartalmazza. Határidőt nem jelöl meg, tehát ilyen szempontból ez bizonyos értelemben egy egyeztetési kérdés, hogy mikor kerül sor erre a beszámolóra. Tehát a törvény a beszámolási kötelezettséget előírja, határidőt azonban nem rendel ehhez. (Varju László megérkezik az ülésre.)
ELNÖK: Igen, Kovács úr?
DR. KOVÁCS ZOLTÁN (Fidesz): Gyakorlatilag ez az értelmezés azt jelenti, hogy akár 2015-ben is benyújthatja a jelentését az OVB, mert nincs határidő, tehát bármikor. Tehát tulajdonképpen az OVB maga dönt arról, hogy mikor nyújtja be ezt a jelentést.
DR. SZIGETI PÉTER (Országos Választási Bizottság): Nem ezt mondtam, egyeztetést mondottam, és valóban ez nehezen és lassan történt meg. Ilyen szempontból értem a képviselő úr felvetésének a jogosságát, de ennek, hogy mondjam, az eseménytörténetét nem igazán tudnám reprodukálni, hogy ez hogy történt.
DR. KOVÁCS ZOLTÁN (Fidesz): Köszönöm szépen. Én is megkímélném a bizottságot attól, hogy az eseménytörténeten végigmenjünk. Inkább azt kérdezném meg még, ha az elnök úr megengedi, csak mert egyből válaszolt az elnök úr és még lett volna egy kérdésem, hogy mindkét ombudsman tulajdonképpen választási alapelvsértést kifogásol a választások során. Két országos kisebbségi önkormányzatnak a megalakulását meg is kellett ismételni. Az is implicite bent van a kifogásban, hogy az OVB igazából nem lépett fel ebben az ügyben, mert azt mondta, hogy ez törvényes. Az elnök úr is utalt az imént erre, hogy ezt a vitát valójában nem itt és most kellene lefolytatni, de mégiscsak van értelme talán néhány mondatot erről beszélni. Ez lenne a kérdésem, ha bővebben mégis kifejtené az álláspontját ebben az ügyben. (Dr. Steiner Pál megérkezik az ülésre.)
ELNÖK: Megnézzük, hogy van-e még további kérdés. (Nincs jelentkező.) Úgy látom, hogy nincs további kérdés. Akkor visszaadom a szót az elhangzott kérdésre való válaszra.
DR. SZIGETI PÉTER (Országos Választási Bizottság): Köszönöm szépen. Ez az önkormányzatok megalakulásával kapcsolatban egy olyan fázist jelent, amire az Országos Választási Bizottságnak már nincs hatásköre. A megalakulástól kezdve ők a saját ügyeik gazdái, és az ott történt problémák vagy szabálytalanságok már nem tartoznak a mi törvényességi ellenőrzésünk kompetenciájába. Tehát a választások lebonyolításáig és szabályosságáig tart az OVB hatásköre, és amikor összejönnek alakuló közgyűlésre, az már nem kompetenciánk.
ELNÖK: Jó. Azt a folyamatot, amikor megalakulnak, illetve azt az eljárást törvény szabályozza? Azt értem, hogy nem az OVB feladatköre meg nincs rá hatással, és nincs mit tennie, de tudjuk, hogy ott volt probléma. Azt a törvények szabályozzák? Tehát ha van valahol probléma, annak a megoldási iránya miatt érdeklődünk. Tud-e elnök úr ezzel kapcsolatban segítségünkre lenni?
DR. SZIGETI PÉTER (Országos Választási Bizottság): Nem szívesen rögtönöznék ötleteket. Az alapképlet az, hogy attól önkormányzatok, hogy utána saját maguk csinálják a dolgukat. Természetesen vannak ennek törvényi keretei, de most ebben nem szívesen rögtönöznék, hogy adott esetben itt ezeket a kereteket vizsgáljam vagy a tapasztalatot és a kereteket egybevessem, mert odáig valóban... Tehát ez a vizsgálódási körünkön kívül esik. Nyilvánvaló, hogy fel lehet vetni értelmes dolgokat, biztos vannak problémák, amelyek esetleg a jogalkotóra tartoznak, de az Országos Választási Bizottság egy jogalkalmazó szerv.
ELNÖK: Jó. Köszönöm szépen. Vélemények? (Nincs jelentkező.) Akkor megkezdem a véleménymondást én. Azt gondolom, hogy ez a jelentés rövid, tömör, korrekten beszámol a március 4-ei választásokról. Mindenképpen javaslom ennek általános vitára való alkalmasságát.
Ami kérdés itt fölmerült, azt gondolom, hogy a parlament Emberi jogi, kisebbségi bizottságának a kompetenciája az, hogy ezen kisebbségi önkormányzatoknak, akár területinek, akár országosnak a működésével kapcsolatos problémát rendezze. Nekünk ebben a bizottságban ma itt az a teendőnk, hogy a választással kapcsolatos dolgokat állapítsuk meg, illetve nyugtázzuk.
Ha már itt a véleményemet elmondtam, ennek alapján azt javaslom, hogy a bizottság nyújtsa be azt az országgyűlési határozati javaslatot, amely minden képviselőtársam előtt az asztalon megtalálható. Ez az előző évek rendjének megfelelő formában ismeri el a munkát. Tehát a jelentést fogadjuk el, állapítsuk meg azt, hogy törvényes rendben zajlottak a választások, majd harmadik pontban köszönjük meg a közreműködőknek, a köztisztviselőknek és mindenkinek, aki részt vett e választás lebonyolításában. Tehát ez a határozati javaslatom. Innentől kezdve, akinek javaslata, véleménye van, ezzel kapcsolatban is kérem, hogy fejtse ki álláspontját. (Dr. Kovács Zoltán jelentkezik.) Kovács Zoltán alelnök úré a szó.
DR. KOVÁCS ZOLTÁN (Fidesz): A magunk részéről azzal a részével a javaslatnak, amely megköszöni a közreműködőknek a munkáját, akik ezt törvényesen és szabályszerűen végezték, egyetértünk. Azonban úgy gondoljuk, amire itt utaltam az imént is már, és nemcsak egyedül jómagam vagyok ezzel, hanem az ombudsmanok is, tehát úgy véljük, hogy az országos választás, illetve a területi választás közötti jogértelmezési különbség, amely a mi véleményünk szerint az OVB-nek egy mulasztásos magatartását feltételezi a lebonyolítás vonatkozásában, mi a magunk részéről a többi részét nem támogatjuk.
ELNÖK: Köszönöm. További kérdés, vélemény, javaslat a jelentéssel és az országgyűlési határozati javaslattal kapcsolatban? (Nincs jelentkező.) Nincs. Lezárhatjuk így a vitát? Úgy látom, hogy le. Elnök úrnak visszaadom a szót, amennyiben kíván reagálni.
DR. SZIGETI PÉTER (Országos Választási Bizottság): Köszönöm szépen. Egy mondattal reagálnék Kovács Zoltán úr felvetésére. Azt gondolom, hogy amennyiben az országos és a területi között olyan problémák vannak, amelyekre utalt, ezeket a jogalkotás eszközeivel kell kezelni. Az OVB állásfoglalásokat valóban kiadott, ki is adhat, csak nem lépheti túl azt a kompetenciát, hogy a jogalkotás szerepét vegye át. Olyanfajta jogegység megteremtése, ami jogalkotást igényelne, az túlmegy azon az iránymutatáson, amit az állásfoglalásokban gyakorolhatunk.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Tisztelt Bizottság! Elsőként arról kell döntenünk, hogy a jelentés általános vitára alkalmas-e. Első helyen kijelölt bizottságként döntünk erről. Kérdezem a bizottságot, egyetért-e azzal, hogy a benyújtott jelentés általános vitára alkalmas. Aki igen, az kézfölemeléssel jelezze. (Szavazás.) 14 igen. Ki az, aki nem tartja alkalmasnak? (Szavazás.) 6. Megállapítom, hogy a bizottság a jelentést 14 igen és 6 nem szavazattal általános vitára alkalmasnak tartja.
Ezt követően javaslom, döntsünk arról, hogy az írásban is kiosztott határozati javaslatot a bizottságunk benyújtja-e. Aki ezzel egyetért, kérem, kézfölemeléssel jelezze. (Szavazás.) 14 igen. Ki az, aki nem ért vele egyet? (Szavazás.) 6 nem szavazattal úgy döntött a bizottságunk, hogy az itt lévő országgyűlési határozati javaslatot a parlamenthez benyújtja.
Tisztelt Bizottság! Mint említettem, első helyen kijelölt bizottságként tárgyaltuk, így előadót kell állítanunk. Javaslatokat kérek erre. Balogh Józsefet javasoljuk többségi előadónak. Nem kötelező kisebbségit állítani, akkor egy előadót állítunk, és arra kérjük Balogh urat, hogy a vitában elhangzott valamennyi részre térjen ki. Kérdezem, hogy egyetért-e a bizottság, hogy Balogh József alelnök úr legyen a bizottság előadója. (Szavazás.) Igen. Köszönöm szépen. Tehát a bizottságunk úgy döntött, hogy Balogh József lesz a bizottság előadója. Köszönöm szépen.
Elnök úrnak köszönjük a közreműködést. További jó munkát! (Dr. Szigeti Péter: Köszönöm. Viszontlátásra!) Délután még bizottságban fogunk találkozni.
Tájékoztató az áfatörvény módosításának önkormányzatokat érintő kérdéseiről
Tisztelt Bizottság! Rátérünk a 2. napirendi pont tárgyalására, tehát egy tájékoztató az áfatörvény módosításának önkormányzatokat érintő részéről. Titkár úr megnézi, hogy megérkeztek-e a minisztériumból a kormány képviselői. (Varga Zoltán, a Pénzügyminisztérium képviselője megérkezik az ülésre.) Egy bemutatkozást fogok kérni a jegyzőkönyv kedvéért is.
VARGA ZOLTÁN (Pénzügyminisztérium): Varga Zoltán vagyok a Pénzügyminisztérium forgalmi adók, vám és jövedéki főosztályról.
ELNÖK: Köszöntjük önt. Képviselőtársaim! Az asztalon mindenki úgynevezett munkaanyagot talált, úgy gondolom, hogy el tudták olvasni. Ez az áfatörvény módosítására készült törvényjavaslat egy olyan változata, amit a kormány még nem tárgyalt, tehát munkaanyag. Tetszenek találni az asztalon egy rövidebb anyagot, amely nem az áfatörvényhez, hanem az egyes törvények módosításáról készült törvényjavaslat kiegészítéséhez készül. Ez a másik ilyen munkaanyag.
A legutóbbi bizottsági ülésen itt szót váltottunk arról, hogy az önkormányzatokat a január 1-jén hatályba lépett áfatörvény-módosítás két oldalról érintette kicsit idézőjelbe téve negatívan. Az egyik a lakások bérbeadásával kapcsolatos, a másik pedig a étkezéssel kapcsolatos. Az önkormányzatok kezdeményezték, a kormány-önkormányzatok egyeztető fórumán elhangzott, Bajnai miniszter úr ígéretet tett, hogy ezeket a kormány megvizsgálja, és mivel nem volt olyan szándék, hogy önkormányzati szempontból hátrányos változás következzen be, ezért a probléma megoldására javaslat fog születni.
Nagyon nem mennék bele, mert szerintem a bizottság tagjai pontosan ismerik a gondot és a problémát. Az étkezésnél az a helyzet állott elő, hogy az étkezés a bölcsőde, óvoda, kollégium, diákotthon és az iskola esetében áfamentes lett. Ez egy jó hír a szülőnek, az pedig a rossz hír az önkormányzatnak vagy az önkormányzati intézménynek, hogy ezáltal az áfamentes szolgáltatásnál az áfa-visszatérítésre nincs lehetőség. Mivel tudjuk, hogy a térítési díj csak egy részét tartalmazza annak, amibe egy ebéd mondjuk belekerül, és ezt se fizetik meg az étkezést igénybevevők, mert van, aki 100 százalékos kedvezményt kap, van, aki 50-et, van, aki 25-öt, ezért az önkormányzatoknál egy nagyon jelentős áfavisszaigénylés-kisesés következett be január 1-jétől.
Képviselőtársaim előtt ott van a szövegszerű javaslat, tehát az áfatörvény 85. §-ában lévő szabályozásba belekerül gondolatjel közé az, hogy "kivéve az étkezés". Van egy kiegészítő szabály, ez pedig azt jelenti, hogy a mostani áfatörvény módosítása nem jelenthet térítésidíj-növekményt, csak azoknál az önkormányzatoknál, ahol január 1-jén az áfatörvény-módosítást érvényesítették, magyarul csökkentették a térítési díjat. Azt gondolom, hogy ez egy olyan szabály, ami azt biztosíthatja, hogy a jogalkotói szándéktól eltérő térítésidíj-növekmény ne következzen be.
A bérlakásokkal kapcsolatban az önkormányzat szabadon dönthet a törvényjavaslatban leírtak szerint, hogy beveszi-e áfakörbe vagy pedig nem veszi be a bérlakás esetében. Itt volt a korábbi munkaanyagban többféle változat. Tehát nincs különbség téve a szociális és a nem szociális bérlakások között, hanem egységes.
Ennyit kívántam elmondani. Van-e képviselőtársaimnak kérdése, véleménye, javaslata ezzel kapcsolatban? (Nincs jelentkező.) Akkor a Pénzügyminisztérium jelenlévő képviselőjétől kérdezni szeretnék. Ez a 85. §, megkeresem, ön biztos tudja fejből is, vagy van ön előtt anyag, tehát úgy szól a módosítás, hogy "az étkezés kivételével, ha az ennek fejében járó ellenérték külön térítendő meg". E megfogalmazásba bele kell-e azt is érteni, hogy azon gyermek térítési díja is áfaköteles, ahol nem kell megfizetni a térítési díjat a gyerekvédelmi törvény szerint, tehát megállapítják a térítési díjat, de 100 százalékos kedvezményben kell részesíteni? Így jó-e ez a megfogalmazás, vagy még csiszolni kell rajta? A szándék, a jogalkotói szándék az, hogy egységes áfakörbe tartozzon az étkezés, tehát ugyanúgy 20 százalék terhelje ebben a körben az étkezést, mint annál, aki megfizeti a teljes térítési díjat vagy 50 százalékot. Tessék parancsolni!
VARGA ZOLTÁN (Pénzügyminisztérium): Nyilván áttekinteném majd én is azt a problémakört. Annyit tudnék mondani, hogy én nem találkoztam ezzel a kérdéssel még, azzal, hogy a 100 százalékos támogatásból megvalósuló étkeztetés, tehát amikor nem fizet érte a kedvezményezett semmit vagy ez a megfogalmazás hogyan kapcsolódik ahhoz. Annyit tudnék mondani első körben, hogy tudomásom szerint ezek a támogatásként kifizetett összegek olyan, működési célra adott intézményfinanszírozás jellegű támogatások, amelyek nem minősülnek az áfa rendszerében árat befolyásoló támogatásnak, pont amiatt, mert intézményfinanszírozás jellegűek. Ilyen szempontból az önkormányzatnál adóalapot sem képeznek, és nyilván, ha ingyenesen biztosítja a támogatás figyelembevételével az intézményi fenntartó az étkeztetést, akkor ezután nincs adókötelezettség. Tehát igazából ez a módosítás az ellenértékes ügyletekre vonatkozóan született meg.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Érthető. Akkor valós ez a probléma, ami nem tudom, tegnap késő este vagy ma reggel vetődött föl. Tehát 2008. január 1-je előtt ezen étkezésekkel kapcsolatos áfát is visszaigényelték az önkormányzatok. A szándék az, hogy kerüljön visszaállításra a 2008. január 1-je előtti állapot, tehát olyan megfogalmazást szeretnénk, hogy bekerüljön az áfatörvénybe, ami azt az állapotot visszahozza. Úgy látom, hogy érthető akkor a probléma vagy a feladat. Ha kell ezen módosítanunk, akkor a szöveget pontosítsuk, hogy ahol nem fizetik meg, mert kedvezményt kapnak - nagyon nagy számú ilyen gyermek van az étkezésben -, hogy a rájuk jutó részt ne kelljen arányosítani meg kivenni a rendszerből.
Van-e további kérdés, probléma? (Dr. Kovács Zoltán jelentkezik.) Kovács alelnök úré a szó.
DR. KOVÁCS ZOLTÁN (Fidesz): Jelen van a Megyei Jogú Városok Szövetségének a képviselője. Megkérdezném, hiszen tárgyalta, ott ül a sarokban Papp Erika, ha jól látom, a megyei jogú városok is végigtárgyalták ezt a kérdéskört, hogy ők mire jutottak. Az is egy információ.
ELNÖK: Tessék parancsolni!
PAPP ERIKA (Megyei Jogú Városok Szövetsége): Jó napot kívánok! Tisztelt Elnök Úr, Alelnök úr! Tisztelt Bizottság! A Megyei Jogú Városok Szövetségének a szakértői a tegnapi nap és a mai nap folyamán áttekintették a módosító javaslatot. Az elnök úr által felvetett észrevételhez csak annyi kiegészítést szeretnék tenni, hogy a központi költségvetés lehetőséget tesz arra, hogy a kiegészítő támogatást igényeljék a városok, illetve az önkormányzatok. A Pénzügyminisztérium szakértőjét megkérem, hogy szíveskedjenek áttekinteni és ennek megfelelően megnézni. A többi javaslattal a szövetségünk egyetért és támogatjuk.
Igazán azt a kezdeményezésünket, amit Kósa Lajos elnök úr a Pénzügyminisztérium felé jelzett - a külföldi tartózkodása miatt vagyok én most itt ezen a bizottsági ülésen -, hogy az önkormányzatok komoly forráshiánnyal néznek így szembe, ezt a módosítás helyrehozza, és gyakorlatilag minden olyan problémát, ami a közétkeztetésre és az egyéb közszolgáltatásra vonatkozik, azzal rendbe teszi ez a módosító javaslat, a szövetségünk tudja támogatni ezzel az egy kiegészítéssel, ha a Pénzügyminisztérium megadja a választ, hogy mire gondol itt az idézőjel között.
Kérném még az elnök úrtól, hogy a végleges, kormány elé beterjesztendő munkaanyagot hadd nézzük meg, és esetlegesen a mai nap folyamán még, ha véleményezheti a szakértői csoportunk, azt megköszönöm. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen. (Pál Tibor jelentkezik.) Pál Tibor kért szót.
PÁL TIBOR (MSZP): Köszönöm szépen. Teljesen világos, az azért egy fontos rendezőelv ebben a módosításban, ami azt mutatja, hogy csak az emelhet, aki csökkentett januárban, tehát azt azért fontosnak tartom. Azt nem látom, hogy mennyi ideig marad ez hatályban. Ezt kérdezném az elnök úrtól, hogy ami az étkezésre szól, annak a hatályossága meddig van, nem tudom, hogy azt sikerült-e kitisztázni, mert azt mondtuk, hogy ez egy egyszeri lehetőség, tehát hogy aki emelt, az csökkenthet valójában a térítési díjban, és nem láttam ennek a hatályossági részét. Azt kérdezzük meg.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Van-e további kérdés, vélemény? (Nincs jelentkező.) Nagyon szeretném tudni, hogy ellenzéki képviselők meg fogják-e szavazni a tisztelt Házban, mert szeretném jelezni, hogy a kormánypártok csak akkor tudják ezt az áfaemelést megszavazni, ha az ellenzék is támogatja ezt. Ellenkező esetben ezek a módosítások nem fognak megvalósulni, tehát ez féloldalasan nem megy át a Házon. (Dr. Bóka István jelentkezik.) Bóka úr kért szót.
DR. BÓKA ISTVÁN (Fidesz): A szöveget most látom először, tehát a törvénymódosítási szöveget. Tartalmában semmi gondom és problémám nincs szerintem ezzel a szöveggel, de szeretném még leegyeztetni. Tehát azt gondolom, hogy ez egy támogatható módosítás mindenféleképpen, de mondom, szövegszerűen most látom először. Köszönöm.
ELNÖK: Ez egy nem szokványos forma, mert most itt a bizottság tárgyal arról, ami várhatóan holnap kormányülésre bemegy. Ez nem egy szokványos eljárási rend.
Papp Erika kérte a végleges anyagot. Nem hiszem, hogy most nálam lesz végleges anyag, esetleg ezt a PM-től lehet kérni. Nagyon nehéz a végleges anyag, mert a kormányülésen is alakulhat az előterjesztés, hogy mit fogad el a kormány. Azt kérném a PM-től, hogy ha van érdemleges változás a most látott szövegtől, akkor azt a szövetség részére bocsássa a PM, amennyiben ettől eltérő bármilyen előterjesztés készül, akkor azt lehetőleg kapja meg a szövetség.
Pál Tibor képviselő úr javaslata, illetve kérdése, az átmeneti szabályozás. A tegnap esti egyeztetésnél egy 90 napos hatályban maradása van ennek a kiegészítő szabálynak, ami nem teszi lehetővé, illetve gyakorlatilag ezen áfatörvény-módosítás miatt sosem lehet emelni, viszont az önkormányzatnak minden évben lehetősége van kétszer hozzányúlni a térítési díjhoz. Most az önkormányzatok egy része esetleg már élt eggyel, tehát még egyszer lesz lehetősége, de azt az önkormányzatoknak tudni kell, hogy nem fűződött érdekük a térítési díj növeléséhez, mert az az áfatartalom, amit a szülőktől nem szednek be, gyakorlatilag a központi költségvetésből nekik megtérül. Azt kell látni egyértelműen, hogy itt a központi költségvetés engedi "vissza" az önkormányzati szférába ezt a pénzt, amiről itt most szó van, nagyságrendekben egy 15 milliárd körüli összeg lehet az.
Papp Erikáé a szó.
PAPP ERIKA (Megyei Jogú Városok Szövetsége): Elnök úr, köszönöm szépen a szót. Nem akarom a bizottságot untatni, de még a 12. §-ban is vannak pontosítások. Én igazán arra gondoltam, hogy mielőtt a kormány-előterjesztés elkészül és mielőtt a Pénzügyminisztérium átadja a kormány részére a munkaanyagot, azelőtt szeretnénk megismerni, és még azokat a pontosításokat megtenni, melyek életszerűek. Azt gondolom, hogy az önkormányzati érdekérvényesítés részéről ez az igazi érdekérvényesítés, amikor az Önkormányzati bizottság figyelembe veszi azokat a javaslatokat és megpróbálja átvezetni az ágazat felé. Köszönöm szépen a lehetőséget.
ELNÖK: Köszönjük szépen. Nézek körbe, kíván-e hozzászólni valaki. (Nincs jelentkező.) Akkor mielőtt lezárnám, nem tudom, hogy kíván-e az elhangzottakra reagálni. Tessék parancsolni!
VARGA ZOLTÁN (Pénzügyminisztérium): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Bizottság! Csak annyit szeretnék hozzáfűzni, hogy természetesen ezt a két dolgot a Pénzügyminisztérium megvizsgálja, tehát mind a hatálybaléptetéssel kapcsolatosan felvetett kérdést, mind pedig ezzel az ingyenesen nyújtott étkeztetéssel kapcsolatban, ahol 100 százalékos támogatásban valósul meg az étkeztetés, hogy ott a levonási jog hogyan alakul. Köszönöm.
ELNÖK: Köszönjük szépen. Képviselőtársaimtól pedig azt kérem, hogy akkor ennek a nem kevés pénzt jelentő dolognak, mert itt hetek is 2-300 milliós nagyságrendet jelentenek az önkormányzatnál, tehát a minél előbbi elfogadást szíveskedjetek támogatni. Ha ehhez az kell, hogy a Házszabálytól eltérően kerüljön az eljárási rend lebonyolításra, akkor ezt támogassák képviselőtársaim, mert a lehető leghamarabbi hatálybalépést kellene biztosítani. Ehhez fűződik önkormányzati érdek.
Tisztelt Képviselőtársaim! Lezárhatom-e így ezt a kérdéskört? (Nincs jelzés.) Köszönöm szépen. A Pénzügyminisztérium és a Megyei Jogú Városok Szövetsége munkatársának a közreműködését megköszönve lezárjuk, és akkor kérjük a további együttműködést. Köszönöm szépen.
A 3. napirendi pontra tudunk rátérni, amely Egyebek. Nem tudom, van-e valakinek bejelentése. (Nincs jelentkező.) Nekem egyetlen egy apróság van, hogy pontosan tudjunk róla. Az országos katasztrófavédelmi főigazgató úr pici pontosítást kért a múlt héten elfogadott napirendi pontban, a bizottság úgy döntött, hogy őt meg kívánja hallgatni, és ennek a pici pontosítását fogadjuk el. Természetesen, amikor idejön főigazgató úr, úgyis a bizottság tagjai arról kérdezik, amiről akarják. Köszönöm. (Dr. Bóka István jelentkezik.) Bóka úr?
DR. BÓKA ISTVÁN (Fidesz): A MeH-es tájékoztatóról semmi szó, elnök úr, tehát az előrehozott nyugdíjjal, a köztisztviselői törvény módosításával kapcsolatban? Azt hiszem, úgy volt, hogy a mai ülésre kérünk valami anyagot. Nem úgy volt?
ELNÖK: Köszönöm szépen. Lehet, hogy itt megkérem titkár urat a MeH tájékoztatása kapcsán. Bírósági döntés várható, jól mondom? Odaadom a szót titkár úrnak.
VÁSÁRHELYI PÁL tanácsadó: A Fővárosi Munkaügyi Bíróságon zajlik ma egy egyeztetés ezzel kapcsolatban, és annak az eredményéről a következő ülésen fogunk beszámolni. Jogértelmezés. Egyéb dolgok is vannak a Ktv.-ben, ami kérdéses, és ezzel kapcsolatban zajlik egy tárgyalás.
ELNÖK: A lényeg az, hogy ma még nem tudtuk ide behozni. A jövő héten visszahozzuk ezt a kérdést, tehát ahogy a bizottság döntött, annak megfelelően. Ma még azért nem készítettük elő, mert lehet, hogy ez a Fővárosi Bíróságnál folyó ügy megoldást jelent a problémánkra, illetve ha nem megoldást, akkor pedig jogalkotási helyzet fog előállni. Okosabbak leszünk egy hét múlva. Ennyi türelmet kérek a bizottság tagjaitól. (Dr. Kovács Zoltán jelentkezik.) Kovács alelnök úré a szó.
DR. KOVÁCS ZOLTÁN (Fidesz): Azt kérdezném meg, hogy Bajnai miniszter úr ismereteim szerint áprilisban adott időpontot a bizottságnak, ami egy furcsa történet, hogy akkor ér majd rá beszámolni a tavalyi esztendőről. Kérdésem, nem lehet-e ezt előbbre hozni, hiszen áprilisig gyakorlatilag másfél hónap van még hátra. Célszerű lenne ezt akkor, amikor még a bizottságnak nincs annyi munkája, jobban meg tudja hallgatni a minisztert, sőt akár egy bizottsági ülést is rá lehet fordítani erre a kérdésre. Egyre több lesz majd a bizottság munkája, ahogy a törvényhozás halad előre, illetve a kormány nyújtja be a törvényjavaslatokat. Célszerű akkor, amikor még több ideje van a bizottságnak minél előbb ezt megtenni, ráadásul ez törvényi kötelezettség. Úgyhogy erre kérném az elnök urat, hogy próbáljon egyeztetni a miniszter úrral, hogy ne áprilisban kerüljön erre sor, hanem előbb.
ELNÖK: Köszönöm alelnök úrnak az észrevételét. Azt kell látni, hogy március hónapban lesz parlamenti szünet a húsvétra való tekintettel, a március 15-ei ünnepségre való tekintettel. Elég nehéz márciusra időpontot találni. A bizottságunk szerdán ülésezik, szerdán pedig kormányülés van, és a kormányülés miatt a szerdai meghallgatás nem tud létrejönni. Miniszter úr egy csütörtöki napot ajánlott, ez a csütörtöki nap pedig nem alkalmas a bizottság tagjainak, mert a polgármestereinknek hétfőn, kedden, szerdán itt a parlamentben van elfoglaltság, és a csütörtök-pénteki nap van az otthoni. Tehát egy ilyen keddi napot kell hogy megcélozzunk. (Dr. Kovács Zoltán: Jövő kedd. Nincs húsvét, nincs március 15.) Alelnök úr javasolja itt a jövő keddet. Miniszter urat megkerestük hivatalos levélben, a legkorábbi időpont ez az április 1-je volt. Azt gondolom, hogy miniszter úr, amikor a bizottság kéri, akkor szót ad. Mi itt a kormánypárti oldalon azt gondoljuk, hogy ekkor még nincs nagy munka, és ez nem egy nagy távlat, ez gyakorlatilag négy hét, ebből egy hét szünet lesz, tehát addigra lesz alkalom felkészülni erre a bizottsági meghallgatásra.
DR. KOVÁCS ZOLTÁN (Fidesz): Bocsánat, én ezt el szoktam mondani akkor is, amikor elnök voltam, meg most is elmondom, nem a csík tolja a repülőt. Ez a bizottság döntött arról, hogy a minisztert támogatja vagy nem támogatja, támogatta a bizottság, van egy törvényi kötelezettség. Ez nem úgy működik. Természetesen figyelembe kell venni a miniszter elfoglaltságát is, de a bizottság szeretné meghallgatni a minisztert, a törvényi kötelezettségének szeretne eleget tenni, és a miniszter kénye-kedve szerint mond majd időpontot. Fordítva ül a lovon a miniszter úr, üzenem is ezúton neki, tehát a bizottságnak kell időpontot adni, mondjuk kettőt, aztán a miniszter azt mondja, hogy ez nyert vagy nem nyert, de a kettőből egyre el kellene jönni, legalábbis az én megítélésem szerint. Ez korábban Lamperth Mónika esetében jól működött. Mikor én voltam a bizottsági elnök, miniszter asszonnyal egyeztettünk, két-három időpontot adtunk, abból mindig talált, igaz, hogy volt olyan, amikor meg akart szökni, de aztán visszaült és még válaszolt a kérdésekre. Tehát ez egy furcsa új helyzet, hogy a miniszter, amikor úgy gondolja, akkor majd ad egy időpontot, esetleg csütörtökön, vagy ekkor-akkor. Azt jó lenne a miniszter úrban tudatosítani, hogy fordítva működik ez a kérdés, a parlament bizottsága ellenőrzi a minisztert, és amikor azt mondja, hogy meg kell jelenni, akkor meg kell jelenni.
ELNÖK: Jó, köszönöm szépen. Szerintem vagyunk abban a helyzetben, hogy tudunk dönteni, hogy mikor legyen ez a miniszteri meghallgatás. A miniszter úrral folytatott egyeztetés alapján azt kezdeményezem, hogy a bizottság április 8-án, kedden 10 órai ülésére hívjuk meg a miniszter urat az éves meghallgatására. Ezzel kapcsolatban van-e valami? Én 8-át tudom javasolni. (Dr. Kovács Zoltán jelentkezik.) Ehhez a javaslathoz? Alelnök úré a szó.
DR. KOVÁCS ZOLTÁN (Fidesz): Én a jövő keddet javaslom.
ELNÖK: Jó. Van-e még több javaslat? Kíván-e valaki érvelni bármelyik javaslat mellett vagy ellen? (Nincs jelentkező.) Tud dönteni a bizottság most erről. (Dr. Kovács Zoltán: Még egy időpont, az utána keddet is tudom javasolni, két egymást követő kedd.) Azt mondom, hogy döntsünk annak megfelelően. Először azt a javaslatot teszem föl, hogy április 8-a. Aki ezzel egyetért, az kézfölemeléssel jelezze. Április 8., kedd. (Szavazás.) 14 igen. Ki nem? (Szavazás.) 7 nem. Megállapítom, hogy a bizottság úgy döntött, hogy Bajnai Gordon önkormányzati és területfejlesztési minisztert az április 8-ai ülésén kívánja meghallgatni. Akkor ennek megfelelően értesítjük miniszter urat, és akkor ez egy fix időpontnak tekintendő. Köszönöm szépen.
Egyebekben van-e további javaslat? (Nincs jelentkező.) Ha nincs, akkor köszönöm szépen. A bizottság mai ülését berekesztem. További jó munkát kívánok mindenkinek!
(Az ülés befejezésének időpontja: 10 óra 57 perc)
|
Jauernik István |
Jegyzőkönyvvezető: Földi Erika