ÖTB-5/2008.
(ÖTB-56/2006-2010.)
Jegyzőkönyv*
az Országgyűlés Önkormányzati és területfejlesztési bizottságának
2008. március 19-én, szerdán 10 órakor
a Képviselői Irodaház II. számú tanácstermében megtartott
üléséről
Tartalomjegyzék
Napirendi javaslat: *
Az ülés résztvevői: *
A bizottság részéről: *
Megjelent: *
Helyettesítési megbízást adott: *
Meghívottak részéről: *
Hozzászólók: *
Általános bevezető *
A napirend elfogadása *
A 2007-2020 közötti időszakra vonatkozó energiapolitikai koncepcióról szóló határozati javaslat (H/4858. szám, új/átdolgozott változat a H/4671. szám helyett) - a bizottság feladatkörébe tartozó módosító javaslatok megvitatása *
A földgázellátásról szóló törvényjavaslat (T/4669. szám) - a bizottság feladatkörébe tartozó módosító javaslatok megvitatása *
Biatorbágy város önkormányzata - az Ötv. 101. § alapján megküldött - felterjesztésének tárgyalása *
Az önkéntes tűzoltó egyesületekről szóló T/5052. számú törvényjavaslat helyett új javaslat benyújtása *
Egyebek *
(A bizottság feladatkörébe tartozó módosító javaslatok megvitatása)
(Háttéranyag: H/4858/1. szám)
(A bizottság feladatkörébe tartozó módosító javaslatok megvitatása)
Elnököl: Jauernik István (MSZP), a bizottság elnöke
Balogh József (MSZP), a bizottság alelnöke
Szabó György (MSZP), a bizottság alelnöke
Dr. Buzás Péter (MSZP)
Hajdu László (MSZP)
Dr. Mester László (MSZP)
Pál Tibor (MSZP)
Papp József (MSZP)
Varju László (MSZP)
Warvasovszky Tihamér (MSZP)
Bebes István (Fidesz)
Dr. Bóka István (Fidesz)
Erdős Norbert (Fidesz)
Meggyes Tamás (Fidesz)
Tasó László (Fidesz)
Helyettesítési megbízást adott:
Dr. Kovács Zoltán (Fidesz) Erdős Norbertnek (Fidesz)
Ecsődi László (MSZP) dr. Buzás Péternek (MSZP)
Gy. Németh Erzsébet (MSZP) Papp Józsefnek (MSZP)
Sós Tamás (MSZP) Szabó Györgynek (MSZP)
Dr. Steiner Pál (MSZP) Balogh Józsefnek (MSZP)
Dr. Bőhm András (SZDSZ) Pál Tibornak (MSZP)
Gulyás József (SZDSZ) dr. Mester Lászlónak (MSZP)
Horváth István (Fidesz) Bebes Istvánnak (Fidesz)
Dr. Ódor Ferenc (Fidesz) Tasó Lászlónak (Fidesz)
Dr. Tilki Attila (Fidesz) Meggyes Tamásnak (Fidesz)
Vigh László (Fidesz) dr. Bóka Istvánnak (Fidesz)
Zarándy Tamás főosztályvezető-helyettes (Gazdasági és Közlekedési Minisztérium)
Dr. Pavlovics Lajos, Biatorbágy város polgármestere
Dr. Szaló Péter szakállamtitkár (Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium)
(Az ülés kezdetének időpontja: 10 óra 11 perc)
JAUERNIK ISTVÁN (MSZP), a bizottság elnöke (a továbbiakban ELNÖK): Jó napot kívánok! Tisztelettel köszöntöm az Önkormányzati és területfejlesztési bizottság mai ülésén megjelent hölgyeket, urakat. A bizottság ülését megnyitom.
Elsőként a bizottság határozatképességét állapítom meg; 12 képviselő személyesen van jelen, 8 képviselőtársunk pedig megbízást adott a helyettesítésére, így munkánkat meg tudjuk kezdeni, el tudjuk végezni.
Először a mai ülés napirendjének elfogadása következik. Képviselőtársaim írásban megkapták a mai ülésre tervezett napirendi javaslatot. Ehhez a tegnapi napon egy kiegészítés, egy módosítási javaslat érkezett; Hajdu képviselő úr kezdeményezte, hogy az önkéntes tűzoltó egyesületekről szóló T/5052. számú törvényjavaslat helyett a bizottság nyújtson be új változatot. Én teljes mértékben támogatom ezt a javaslatot; majd ha a bizottság napirendre veszi ezt, akkor az indoklásban ki is fejtem, hogy miért.
Tisztelt Bizottság! Ha más kezdeményezés nem érkezett, akkor a napirendi javaslatot e kiegészítéssel együtt teszem föl szavazásra, tehát az előzetesen írásban kiküldött napirendet a most Hajdu képviselő úr által kezdeményezett 5. napirendi ponttal való kiegészítéssel együtt. Aki egyetért azzal, hogy a mai ülésünk napirendjét e szerint fogadjuk el, az kézfelemeléssel jelezze. (Szavazás.) Megállapítom, hogy a bizottság a mai ülés napirendjét egyhangúlag elfogadta.
Bizottságunk elsőként a 2007-2020 közötti időszakra vonatkozó energiapolitikai koncepcióról szóló határozati javaslathoz benyújtott módosító javaslatokat vitatja meg. Az ajánlástervezetet elsőként H/4858. számon kapták meg a képviselők, majd e helyett egy új változat jött H/4771. számon.
Köszöntöm bizottsági ülésünkön Zarándy Tamás főosztályvezető-helyettes urat, aki segítségünkre lesz a döntések meghozatalában. Az ajánlástervezet minden képviselőtársunk előtt ott van. Azt javaslom, hogy csak a bizottság feladatkörébe tartozó módosító javaslatokról döntsön a bizottságunk, tehát ne minden egyes javaslatról.
Zarándy Tamás úrtól azt kérdezem, hogy kormányálláspontot vagy tárcaálláspontot tud nekünk mondani.
ZARÁNDY TAMÁS (Gazdasági és Közlekedési Minisztérium): Jó reggelt kívánok én is mindenkinek. Kormányálláspontot tudok mondani.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Elsőként az ajánlástervezet 3. pontjáról dönt a bizottság, Podolák úrék javaslatáról. Kormányálláspont?
ZARÁNDY TAMÁS (Gazdasági és Közlekedési Minisztérium): A kormány jelenlegi formájában nem támogatja, kapcsolódó módosítóval igen.
ELNÖK: Van-e kérdés, vélemény? (Senki sem jelentkezik.) Nincs. Kérdezem a bizottságot, támogatja-e a javaslatot. (Szavazás.) Megállapítom, hogy a bizottság egyharmada sem támogatja. Bízunk abban, hogy a kapcsolódó módosító megoldja a problémát.
A 4. ajánlási pontban szereplő javaslat következik.
ZARÁNDY TAMÁS (Gazdasági és Közlekedési Minisztérium): Ugyanez a helyzet, tehát jelen formájában nem támogatjuk, majd kapcsolódóval igen.
ELNÖK: Van-e kérdés, észrevétel? (Senki sem jelentkezik.) Nincs. Akkor kérdezem a bizottságot, támogatja-e a 4. ajánlási pontot. (Szavazás.) Megállapítom, hogy a bizottság egyharmada sem támogatja.
Az 5. ajánlási pontban Horváth János képviselő úr javaslata szerepel.
ZARÁNDY TAMÁS (Gazdasági és Közlekedési Minisztérium): A kormány nem támogatja.
ELNÖK: Van-e kérdés, vélemény? (Senki sem jelentkezik.) Nincs. Kérdezem a bizottságot, támogatja-e. (Szavazás.) Megállapítom, hogy a bizottság egyharmada sem támogatja a javaslatot.
Az ajánlástervezet 6. pontjában Ángyán József és Bencsik János képviselő urak javaslata szerepel.
ZARÁNDY TAMÁS (Gazdasági és Közlekedési Minisztérium): A kormány nem támogatja.
ELNÖK: Kérdés, vélemény van-e? (Senki sem jelentkezik.) Nincs. Kérdezem a bizottságot, támogatja-e. (Szavazás.) Megállapítom, hogy a bizottság egyharmada sem támogatja.
A 7. ajánlási pont következik.
ZARÁNDY TAMÁS (Gazdasági és Közlekedési Minisztérium): A kormány nem támogatja.
ELNÖK: A kormány nem támogatja. És a bizottság támogatja-e? (Szavazás.) Megállapítom, hogy a bizottság egyharmada sem támogatja.
A 8. ajánlási pontban Ángyán József képviselő úr javaslata szerepel.
ZARÁNDY TAMÁS (Gazdasági és Közlekedési Minisztérium): A kormány nem támogatja.
ELNÖK: Van-e kérdés? (Senki sem jelentkezik.) Nincs. Kérdezem a bizottságot, támogatja-e. (Szavazás.) A bizottság egyharmada sem támogatja.
Lapozzunk a 14. ajánlási ponthoz.
ZARÁNDY TAMÁS (Gazdasági és Közlekedési Minisztérium): A kormány nem támogatja.
ELNÖK: Van-e kérdés? (Senki sem jelentkezik.) Nincs. Kérdezem a bizottságot, támogatja-e. (Szavazás.) Megállapítom, hogy a bizottság egyharmada sem támogatja.
A 15. ajánlási pontban Németh Zsolt, Fónagy János és Nagy Andor javaslata szerepel.
ZARÁNDY TAMÁS (Gazdasági és Közlekedési Minisztérium): A kormány nem támogatja.
ELNÖK: Van-e kérdés? (Senki sem jelentkezik.) Nincs. Kérdezem a bizottságot, támogatja-e. (Szavazás.) A bizottság egyharmada sem támogatja.
Tisztelt Bizottság! A végére értünk az ajánlástervezetben szereplő indítványoknak. Van-e valakinek tudomása olyan javaslatról, amiről még kellene dönteni? (Nincs jelzés.) Nincs ilyen. Akkor az 1. napirendi pont tárgyalását lezárom.
Rátérünk a 2. napirendi pontunk megtárgyalására, a földgázellátásról szóló T/4669. számú törvényjavaslathoz benyújtott, a bizottság feladatkörébe tartozó módosító javaslatok megvitatására. Újból nem kell köszöntenem Zarándy urat, mert ő képviseli továbbra is a Gazdasági és Közlekedési Minisztériumot.
Sok módosító javaslat érkezett a földgáztörvényhez, de azt javaslom, hogy ezek közül csak azokat vitassuk meg, amelyek a bizottságunk feladatkörébe tartoznak. Ebben egyetértés van-e? (Nincs ellenvetés.) Igen.
Akkor azt javaslom, hogy elsőként a 29. ajánlási pontról kérdezzük meg a kormány képviselőjét.
ZARÁNDY TAMÁS (Gazdasági és Közlekedési Minisztérium): Szeretném jelezni, hogy itt még kormányálláspont nincsen, tehát tárcaálláspontot tudok mondani.
A 29. ajánlási pontot a tárca nem támogatja. Nem tudom, indoklást fűzzek-e hozzá.
ELNÖK: Csak abban az esetben, ha valamelyik képviselő úr kéri. Megkérdezem, kér-e valaki indoklást. (Nincs jelzés.) Vélemény, javaslat? (Senki sem jelentkezik.) Nincs. Podolák képviselő úr javaslatát tehát a tárca nem támogatja. Kérdezem a bizottságot, hogy támogatja-e. (Szavazás.) Megállapítom, hogy a bizottság nem támogatja.
A 37. ponthoz lapozzunk, amely az ajánlástervezet 20. oldalán szerepel.
ZARÁNDY TAMÁS (Gazdasági és Közlekedési Minisztérium): A tárca támogatja.
ELNÖK: A tárca támogatja. És a bizottság támogatja-e? (Szavazás.) Megállapítom, hogy a bizottság támogatja.
A 61. pont a következő, amelyről javaslom, hogy döntsön a bizottságunk.
ZARÁNDY TAMÁS (Gazdasági és Közlekedési Minisztérium): A tárca támogatja.
ELNÖK: Kérdés, vélemény? (Senki sem jelentkezik.) Nincs. Kérdezem a bizottságot, támogatja-e. (Szavazás.) Megállapítom, hogy a bizottság támogatja.
A 92. pont a következő, amely az ajánlástervezet 48. oldalán szerepel.
ZARÁNDY TAMÁS (Gazdasági és Közlekedési Minisztérium): A tárca támogatja.
ELNÖK: Ezen módosító javaslat összefügg az ajánlás 115. és 133. pontjával, ezért egyszerre döntsünk ezekről.
ZARÁNDY TAMÁS (Gazdasági és Közlekedési Minisztérium): A tárca támogatja.
ELNÖK: Van-e kérdés, vélemény? (Senki sem jelentkezik.) Nincs, tudunk dönteni. Kérdezem a bizottságot, támogatja-e ezen pontokat. (Szavazás.) Megállapítom, hogy a bizottság támogatja.
Ez volt az utolsó olyan javaslat, ami a bizottságunkat közvetlenül érinti a mi megítélésünk szerint. Van-e más, ettől eltérő javaslat? (Nincs jelzés.) A bizottság tagjai közül kér-e bárki bármely módosítóról döntést? (Senki sem jelentkezik.) Úgy látom, hogy nincs ilyen. Akkor a napirendi pont tárgyalását lezárom. Köszönöm szépen a közreműködést, további jó munkát kívánok önöknek.
Biatorbágy város önkormányzata - az Ötv. 101. § alapján megküldött - felterjesztésének tárgyalása
Bizottságunk áttér a következő napirendi pont tárgyalására, amely Biatorbágy város önkormányzatának az önkormányzati törvény 101. §-a alapján megküldött felterjesztésének tárgyalása. Köszöntöm Pavlovics Lajos urat, Biatorbágy város polgármesterét bizottsági ülésünkön. Valamint köszöntöm az Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztériumból Szaló Péter szakállamtitkár urat, Tipold Ferenc urat és Cs. Pavisa Anna szakmai tanácsadó asszonyt, akik segítségünkre lesznek a napirendi pont tárgyalásánál.
Tisztelt Bizottság! Képviselőtársaim írásban is megkapták Biatorbágy város önkormányzatának kezdeményezését, amelyet 211/2007. december 6-án hozott a város képviselő-testülete. A kezdeményezés aránylag rövid, nagyon röviden annyi, hogy Pest megye 2010-től önálló régióvá váljon, de hogy megértsük az indokokat, érveket mellette, szóbeli kiegészítésre megadom a szót polgármester úrnak. Tessék parancsolni!
DR. PAVLOVICS LAJOS, Biatorbágy város polgármestere: Tisztelt Bizottság! Ez egy régi vita az országban, nemcsak a régiós beosztáson vitatkozik a szakma és a politika egyformán, hanem ezek közül az egyik legrégebbi a főváros és Pest megye viszonya e tekintetben. Jelen felterjesztésünk indítója Pest Megye Közgyűlése volt, aki felkérte a megye települési önkormányzatait, hogy népszavazás kezdeményezésével és más módon próbálják ezt elérni. A mi képviselő-testületünk nem tartotta célszerűnek e tekintetben és talán jogszerűnek sem a jogi ismereteink alapján az ezzel kapcsolatos népszavazást, ezért éltünk, mint már más alkalommal, a felterjesztés jogával.
A felterjesztés rövidségét az indokolja, hogy ez nagyon sokrétű feladat és olyan indoklást kíván, ami kötetekre rúghatna. Én most szintén rövid szeretnék lenni. A dolog lényege, amit önök nyilvánvalóan nálam is jobban tudnak, hogy hosszú időn keresztül Budapest igen erőteljesen fejlődhetett a központi irányítás miatt és a megye települései nem önkormányzati rendszer lévén számos ponton elmaradásban voltak az infrastrukturális fejlesztést illetően akár a közművek és utak helyzetét tekintve, akár pedig a humán-infrastruktúra, iskola, egészségügy területén és más területeken.
A rendszerváltás után, az önkormányzati rendszer létrejöttével ez a helyzet robbanásszerűen megváltozott, demográfiai átalakulások voltak és gazdasági átrendeződés történt. Ezzel nem tudtak lépést tartani a jobb helyzetben lévő agglomerációs települések sem, de végképp nem sikerült ezzel megbirkóznia Pest megye más területeinek. Nem elsősorban Biatorbágy érdekében kívánunk szólni, hanem úgy gondoljuk, Pest megye számos települése van abban a helyzetben, hogy különböző feszítő igények léptek fel, amelyeket sem az országos terület- és településfejlesztési támogatásokkal, sem pedig az európai uniós támogatásokkal bepótolni másként nem lehet, mint úgy, hogy a hat másik régió viszonyaihoz mért támogatási rendszert tudnánk bevezetni.
A nálunk ehhez jobban értők úgy gondolják, és ebben követjük őket, hogy mivel ezt számos település a bőrén érzi, egyebek között a viszonylag jó helyzetben lévő Biatorbágy is - jelen helyzetben ezeket az elmaradásokat nem lehet behozni, az igényeknek nem lehet megfelelni -, ezért ezt az igen régóta fennálló követelést most már célszerű lenne megvalósítani. A regionális beosztás átrendeződésével Pest megye településeinek több lehetősége lenne, és ez nemcsak a Pest megyei településeknek és lakosságuknak, hanem - látszólagos ellentmondás van - még akár Budapestnek is jó lenne, hiszen Budapest számos szolgáltatást, hogy csak a vízellátásról beszéljek, a Pest megyei településekről, azok által vesz igénybe, valamint el lehetne kerülni számos ponton Budapest belső területeit a közlekedéssel, és így tovább. Erről, mint mondtam, köteteket lehetne írni. Én röviden annyiban foglalnám össze, hogy előnyösebb lehetőségek nyílnának és a területfejlesztési és településfejlesztési lehetőségek az egész ország szempontjából javulhatnának ezzel a megoldással.
Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen polgármester úrnak. Hallgassuk meg a tárca álláspontját. Illetve nem tudom, hogy volt-e kormány előtt az előterjesztés; szakállamtitkár úr először erről tájékoztassa a bizottságot és az álláspontjuk kifejtésére is megkérném.
Szaló Péter!
DR. SZALÓ PÉTER szakállamtitkár (Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium): Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Bizottság! Tisztelt Polgármester Úr! Kormányálláspont ez ügyben nem született, de megkaptuk polgármester úr levelét, illetve más polgármester urak levelét, akik már határoztak a Pest Megyei Önkormányzat kezdeményezésével összhangban. Bajnai Gordon miniszter úr levélben válaszolt a polgármester úr felterjesztésére, és ebben körvonalazta a legfontosabb szakmai szempontokat, amelyek a bizottság számára is irányadók lehetnek.
Az egyik oldalon valóban az országos területfejlesztési koncepcióról szóló országgyűlési határozat sorolja be az egyes megyéket a különböző régiókba. Ezeknek a megváltoztatása látszólag egy egyszerű határozathozatallal történik, de azóta, hogy ez a határozat elfogadásra került, az Európai Unió hatáskörébe vonta a régiók kialakítását; kiadott egy rendeletet a területi statisztikai egységek nomenklatúrája rendszeréről, ami tulajdonképpen nem a közigazgatást határozza meg, hanem az Európai Unió területi statisztikai beosztását. Ebben három szintet határozott meg. A két alsó szintet, ami nálunk a települési és a kistérségi szint, kivette a korábbi NATS-rendszerből és LAL-nak, tehát helyi önkormányzati szintnek nevezte el. Ez a Bizottság szempontjából kezelhetetlennek tűnt, tehát tagállami hatáskörben hagyta.
Természetesen minden tagállamnak jogában áll a területbeosztását megválasztani, néhány kritériumnak kell megfelelni - például a közigazgatással összhangban kell lennie, amit mi is teljesítünk a középszintű önkormányzat vonatkozásában, tehát megyékből alkotjuk a magasabb szintű statisztikai egységeket -, viszont a megváltoztatás módját, eljárásrendjét is meghatározta a Bizottság, egyfajta stabilitást kívánt biztosítani ennek a rendszernek. Tehát három évente van lehetősége arra a tagállamoknak, hogy kezdeményezzék a rendszer megváltoztatását. Ezért - és ezt írta alá a miniszter úr - legközelebb 2009-ben lesz Magyarországnak arra lehetősége, hogy kezdeményezze a jelenlegi hétrégiós rendszer megváltoztatását.
Itt szeretném jelezni, hogy a Pest megyei települések és az önkormányzat kezdeményezése mint helyi kezdeményezés az ő nézőpontjukból indokolt. Azt azért hozzátenném, hogy a forrásmaximalizálás a tárgyalások során meghatározó szempont volt, és Magyarország összességében sokkal jobban járt ezzel a rendszerrel, mint bármilyen más változattal. Az egy részletkérdés ezen belül - a megyének persze nem elhanyagolandó részletkérdés -, hogy 10 milliárd forinttal a 155 milliárd tervezett forráshoz képest rosszabbul járt látszólag, mert ennyivel kevesebb forrást kap ebben a hét évben a tervek szerint, mintha önálló régiónként indult volna ebben a forrásszerző versenyben. Természetesen ez így nem vezethető le pontosan, de mi úgy gondoljuk, hogy intenzív kapcsolat van az agglomeráció, Pest megye nagyon nagy része és a főváros között. A metróberuházás ugyan a főváros belső területén valósul meg, de bizony ezt használja a megye lakossága, azok a fejlesztések, amelyek itt megvalósulnak, az egész régió érdekét szolgálják, tehát nagyon nehéz ezeket szétválasztani.
Mi történik egy 2009-es kezdeményezéssel? 2011-ben születhet döntés a Bizottság részéről, hogy elfogadja, amennyiben megállapítja, hogy a javaslat összhangban van a rendelettel, tehát a statisztikai egységek szórását csökkenti. Ennek a feltételnek a régiószétválasztás eleget tenne, tehát a Bizottság elfogadná egy ilyen kezdeményezés alapján a régió szétválasztását. Erre egyébként vannak példák más európai országokban is, hogy külön szerepel a környező terület és külön a főváros. Azt persze nem tudjuk, hogy pontosan milyen álláspontot fog képviselni Magyarország a kohéziós politikában, ennek körvonalai most alakulnak, hiszen a nemzeti és az uniós hatáskörök újragondolása van folyamatban, és az első nem hivatalos állásfoglalást ez év tavaszán vagy nyár elején kell megtenni Magyarországnak. Nagyon nagy mértékben számíthatunk a kohéziós politika átalakulására, tehát nem biztos, hogy a mai feltételek között a forrásmaximalizáló szándék tényleg forrásnövekedéshez vezethet. Természetesen azon leszünk, hogy Magyarország a lehető legtöbb forráshoz jusson és a legjobb szakmai eredményt mutassa fel.
Azt azért megerősítem, amit polgármester úr említett, hogy ez nagyon szorosan összefügg az agglomeráció definíciójával. Itt különösen a főváros és Pest megye intenzív együttműködése nagyon-nagyon érzékeny, hiszen az agglomerációban a települések között hihetetlen bonyolult és többoldalú munkamegosztás létezik. Biatorbágy is egy nagyon sikeres település, ahol hihetetlen GDP-t és jövedelmeket tudnak felmutatni, és ez alapvetően az önkormányzat sikere, de azért nem biztos, hogy ugyanez a siker megvalósult volna úgy, hogyha nem lenne mellette a főváros és ez a vonzás. Tehát van egy kölcsönösség és van egy statisztikai torzítás is, hogy hol jelennek meg azok a jövedelmek, az a GDP, Pest megyében vagy a fővárosban. Szerintünk a méltányosság követelményének nagyon jól megfelel, hogy a két régió együtt van, és nagyon nehéz lenne úgy fejlesztési stratégiát megvalósítani, hogy külön pályán mozog Pest megye és a főváros, de ez egy tartalmi kérdés, amit a későbbiekben kell majd megvitatni. Tehát mi 2009-re fogunk ezzel az üggyel kapcsolatban felterjesztést tenni a kormánynak, amikor már az összes információ birtokában leszünk, és természetesen mérlegelni fogjuk Pest megye valamennyi települési kezdeményezését.
Köszönöm.
ELNÖK: Köszönöm szépen szakállamtitkár úrnak. Tisztelt Bizottság! Most a kérdések, vélemények következnek. Szerintem úgy praktikus, hogy ha most nem választjuk szét a kérdéseket és a véleményeket, hanem egy etapban kerítünk sort rá.
Elsőként Varju László képviselő úré a szó.
VARJU LÁSZLÓ (MSZP): Köszönöm szépen. Tisztelt Bizottság! Tisztelt Elnök Úr! Kedves Polgármester Úr! Szeretném megkérdezni, mert nincs előttem most az a kezdeményezés, amit Pest megye megfogalmazott, hogy az is 2010-es dátumról szól, vagy pontosan mi a tartalma.
Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen. További kérdés, vélemény? Úgy látom, a másik oldalon nincs. Akkor szintén erről az oldalról Szabó György alelnök úr következik.
SZABÓ GYÖRGY (MSZP): Köszönöm szépen. Kérdésem nincs, mert én pontosan értettem azt, amit a polgármester úr elmondott; a beszámolóból világosan kiderült, hogy egyszerűen Pest megyét szeretné jobb helyzetbe hozni a forráselosztás tekintetében, és teljesen korrekt és tisztességes is, amit mond. Államtitkár úr is utalt rá, hogy vannak arra példák néhány európai országban, hogy egy főváros, illetve az őt körbevevő terület, megye vagy régió külön régióként szerepelt, tehát ennek példáit látjuk a nemzetközi gyakorlatban, akár a szomszédos országokban is.
Viszont én nem ebből indulnék ki, hanem abból, hogy minden ilyen lépés, ami megváltoztatná a jelenlegi tervezési-statisztikai régiók besorolását, magától értetődően a többi régióra is egyértelműen kihat. Ezt tudnunk kell. Ha egy ilyen kezdeményezés történik mondjuk a Pest megyeiek részéről, akkor indokolt megkérdezni, hogy vajon a többi régió ehhez mit szól, annak a tudatában természetesen, hogy az európai régiók felzárkóztatási politikája, szeretném hangsúlyozni, nem az országok felzárkóztatását célozza, hanem az Európai Unión belüli regionális különbségek csökkentésére szolgál.
Azt is tudjuk, hogy az elmúlt másfél évtizedben a magyarországi régiók közötti fejlettségbeli különbség nem csökkent, hanem nőtt. Ezzel számos alkalommal foglalkoztunk és nem nagy örömmel vettük tudomásul. Úgy tűnik, hogy ez még a legutóbbi évekre is igaz. Azoknak a forrásoknak az elosztása, amelyek 2007-2013 között rendelkezésünkre áll, ennek megfelelően történt, legalábbis egy része, ami a regionális operatív programokat illeti, és ez egyértelműen azt mutatja - én mint egy hátrányos helyzetű régióból érkező képviselő azt mondhatnám, hogy talán nem is elég jól mutatja -, hogy a hátrányosabb helyzetű észak-magyarországi, dél-dunántúli, dél-alföldi és észak-alföldi régiók relatíve több pénzt kapnak, mint a többi régió. Ha most ezeknek az újraosztásáról kellene értekeznünk - ennek óhatatlanul van egy ilyen kihatása is -, akkor én a leghatározottabban tiltakoznék az egész észak-magyarországi régió nevében, de talán mondhatnám, hogy az összes többi konvergenciarégió nevében is, akik ebből a játszmából úgymond igencsak negatívan jönnének ki. Sőt azt is mondhatnám, hogy talán még azt is sokallom, ami idáig történt a központi régió tekintetében, hiszen az első nemzeti fejlesztési terv forrásainak igen jelentős részét, ha jól emlékszem - államtitkár úr talán pontosít -, 41 százalékát a központi régió hozta.
Az, hogy Pest megyén belül vannak hátrányosabb helyzetű települések és mikrotérségek, én készséggel elismerem, de ezt így, ebben a formában egészen biztosan nem lehet kezelni, és ilyen kezdeményezéseket én nem is veszek nagy örömmel. Most Buzás Péter képviselőtársamra nézek; lehet, hogy ő is örülne annak, ha mondjuk Békés megye külön tudna válni Észak-Alföldtől és egy új régiós beosztásba kerülne - bár tudom, hogy ennek a szakmai indoka nem lenne olyan alapos, már csak a létszámát tekintve sem, mint mondjuk a Pest megyei kezdeményezés -, hiszen két fejlettebb megye mögött ott van Békés, amelyik ugyancsak az ország egyik legszegényebb területe, tehát ha pozitív diszkriminációt lehetne gyakorolni, akkor gondolom, azt ők is megtennék. Nem jók az ilyen dolgok. Ha elfogadjuk, hogy a területfejlesztési politika legfontosabb célja az, hogy az országban a regionális különbségek csökkenjenek, akkor ez a bizottság egészen biztosan nem támogathat egy ilyen kezdeményezést.
Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm, alelnök úr. További kérdés, vélemény? (Senki sem jelentkezik.) Úgy látom, hogy egyelőre nincs. Elhangzott egy kérdés Varju képviselő úr részéről. Amennyiben polgármester úr tud válaszolni a kérdésre, kérem szépen.
DR. PAVLOVICS LAJOS, Biatorbágy város polgármestere: Előttem sincs itt, de emlékezetem szerint nagy valószínűséggel a megyei kezdeményezésben, amely után mi mentünk, szintén 2010 szerepel, ami az államtitkár úr által elmondottakhoz hasonló.
Alelnök úr észrevételeire azt tudom mondani - most már képviselő-testületi véleményt, hanem személyes véleményt mondok -, hogy ez a regionális beosztás 1971-ben alakult ki, lényegében azt másolja, még akkor is, ha itt-ott vannak különbségek. Ez az én véleményem szerint szintén nem jó. Ettől függetlenül természetesen mint egy kistelepülés polgármestere, akinek nincs ebbe beleszólása - lévén, hogy a szakmát otthagytam a településpolitika miatt és nincs más tekintetben beleszólásom -, azt gondolom, ez nem oszt, nem szoroz ebben a kérdésben. Ami viszont félreérthető ebben a kezdeményezésben - és ez alelnök úr szavaiból látszik -, ez nem okozna forráshiányt és gondot más települések számára, legfeljebb Budapest számára okozhatna látszólagosan hátrányt. Erre persze azt mondom, hogy nem okoz hátrányt Budapestnek, mert ahogy államtitkár úr elmondta azt a példát, hogy az agglomerációs és más területek lakossága is használja Budapestet, a fővárost, annak útjait, intézményeit és így tovább, mi több az egész ország, úgy Budapest lakosai, intézményei, szervezetei is használják az ország más területeit, ezen belül az agglomeráció és Pest megye útjait, intézményeit és egyéb lehetőségeit. Ez egy megoldási lehetőség. Természetesen Biatorbágy hozzá van szokva 1994 óta, hogy felterjesztései nem nyernek, de ettől még nem fogunk leszokni róla, hanem elmondjuk a véleményünket, ahol csak lehetséges.
Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Varju képviselő úr kért szót.
VARJU LÁSZLÓ (MSZP): Köszönöm szépen. Köszönöm polgármester úr válaszát. Az eredeti kezdeményezés valóban 2010-re tehető, de azt hiszem, a módosító indítványunkkal 2013 utánra vonatkozóan született meg a döntés a Pest Megyei Közgyűlésben is. Maga ez a döntés, ami 2013 utánról szól, egybeesik részben azzal, amit államtitkár úr elmondott, hogy 2009-ben vizsgálni kell azt, hogy akár a régióknak megfelelően melyek azok a megoldások, amelyek a hazai szempontokat a legjobban érvényesítik. Mindeközben pedig figyelemmel kell lenni arra, amit alelnök úr elmondott, hogy olyan érdekek vannak, amelyek, ha a mai rendszert igyekeznénk megbontani, akkor az egy ilyen ellenállást is kiválthatna, de bízom abban, hogy a 2013 utánra vonatkozó elképzelésekben valamennyi régió érdekeit összegezve lehet a legjobb megoldást kialakítani. Tehát ilyen értelemben én a magam részéről azt támogatnám, amit államtitkár úr mondott, hogy kezdődjön meg a vizsgálat, szülessen meg a döntés 2009-ig, mert 2010 előtt meg kell születnie értelemszerűen a hároméves feladat miatt.
Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Kérdezem, van-e további szándék véleménynyilvánításra, illetve van-e kérdés. (Senki sem jelentkezik.) Ha nincs, akkor mielőtt lezárnánk a vitát, kérdezem, hogy szakállamtitkár úr kíván-e reagálni az elhangzottakra. (Dr. Szaló Péter: Nem, köszönöm.) Szakállamtitkár úr nem kíván reagálni. Polgármester úr kíván-e reagálni?
DR. PAVLOVICS LAJOS, Biatorbágy város polgármestere: Köszönöm szépen. A hatáskör nem nálunk van, tehát ha ezzel kapcsolatban egy újragondolás elkezdődik, az a képviselő-testület kezdeményezésének nyilvánvalóan megfelel.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Összefoglalóan azt el lehet mondani, hogy a kezdeményezést a bizottság megvizsgálta érdemben és komolyan. Én nem tartom hiábavalónak a felterjesztést vagy a kezdeményezést, mert ezek olyan kérdések, amelyek a napi politikában benne vannak. Teljes mértékben el tudom fogadni, hogy ezt a kérdést alaposan meg kell vizsgálni, kiragadni nem lehet, csak úgy lehet megvizsgálni, hogy a Magyar Köztársaság egészének érdekében szülessen a változás. A jogszabályi háttérrel most már tisztában vagyunk, hogy az uniós változás miatt mi az eljárási rend. Ezen a kérdésen kell tovább dolgozni, a nemzeti konszenzus megteremtése érdekében munkálkodni. Az a javaslatom, hogy most ebből a felterjesztésből a bizottság ne tegyen további lépést, tehát ne kezdeményezzünk semmiféle jogszabályi munkát, hanem azzal zárja le a bizottság, hogy ebben a kérdésben kell folytatnia egyeztetést és vizsgálódást. Ezzel le tudjuk-e zárni? (Nincs ellenvetés.) Igen, úgy látom, hogy ezzel a bizottság a napirendi pontot lezárhatja, felkérem az érdekelteket a további feladatvégzésre. Köszönöm szépen polgármester úrnak a megjelenést, további jó munkát kívánok önöknek.
Rátérünk a 4. napirendi pont megtárgyalására, az önkéntes tűzoltó egyesületekről szóló T/5052. számú törvényjavaslat helyett új javaslat benyújtása. A napirendi pont tárgyalásánál köszöntöm az Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztériumból Ring Béla urat, a jogi főosztály vezetőjét, a Katasztrófavédelmi Főigazgatóságról pedig Kozári László ezredes urat, akik segítségünkre lesznek a tárgyalásnál.
Tisztelt Bizottság! Ha megengedik, akkor én terjesztem elő a napirendi pont kezdeményezését és az indoklást. Bizottságunk benyújtotta az önálló indítványt, amit kétszer is tárgyaltunk, igyekeztünk akkor is alapos munkát végezni. Tájékoztatásul elmondom, hogy az Alkotmányügyi bizottságot jelölte ki a házelnök asszony az általános vitára való alkalmasság megállapítására. Az Alkotmányügyi bizottság ülése előtt az Igazságügyi Minisztériumból jelzés érkezett, hogy a beterjesztett javaslatunkkal kapcsolatban alkotmányossági aggályok merültek föl. Két jelentős kérdésben érezte úgy a szakapparátus, hogy gondok vannak az általunk beterjesztett törvényjavaslattal.
Az egyik az "önkéntes" szó, amelynek két problémája volt. Egyrészt az önkéntes tűzoltó egyesület mint olyan; természetes, hogy önkéntes egy egyesület, tehát itt duplikáció van. Alapvetően ezt tudtuk, ezzel nincs is olyan nagy baj, nem lett volna ebből olyan generális probléma. Ez egy kvázi túlszabályozottság, de nem jelentett volna nagyon nagy gondot.
Másrészt probléma az "önkéntes" szónak más törvényben való szerepe, helye. A tűzvédelmi törvényben az önkéntes tűzoltóság mint fogalom nagyon pontosan meg van határozva; az egyesületek és önkormányzatok által köztestületként működő tűzoltóságokat nevezi a tűzvédelmi törvény önkéntes tűzoltóságnak. Ezentúl az "önkéntes tűzoltó"-t is több helyen használja a tűzvédelmi törvény, ebből viszont jelentős jogbizonytalanság keletkezhetne, ha az általunk benyújtott törvényjavaslatból törvény lesz, ez a törvény más formában használja az önkéntes tűzoltó kategóriát. Ezt a problémát mindenképpen meg kell oldanunk.
Az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium másik kifogása alkotmányossági kérdést vet föl, hogy egy egyesületnek egy feles törvénnyel hogyan lehet feladatot adni. Az általunk beterjesztett törvényjavaslatnak a koncepciója is az, hogy azon egyesületi tagok munkáját, akik részt vesznek a tűz elleni védekezésben, tűzoltásban, műszaki mentésben, azt a terminológiát vezeti be, hogy "tűzvédelmi szakmai feladat". Ez a "feladat" szó mint olyan egyértelműen feladat kirovását jelenti a törvényben, az egész törvényünk erre a tűzvédelmi szakmai feladatra épül, és ezt aggályosnak tartja az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium.
Ezenkívül volt több észrevétel több paragrafushoz, amelyek még ezt még akkor is alkotmányellenesnek minősítik, ha maga az érintett kéri; egy egyesületnek nem adhatunk feles törvénnyel ilyen feladatot akkor sem, ha azt az érintettek maguk kérik és kezdeményezik.
Ezeket a problémákat kellett megoldani. Áttekintettük szakértőkkel, hogy meg lehet-e oldani módosító javaslattal ezeket a fölvetett kérdéseket. Mivel azt láttuk, hogy végigkíséri a törvényt a "tűzoltószakmai feladat" és az "önkéntes" szó is, ezért azzal a kezdeményezéssel élek, hogy a bizottság nyújtson be új változatot. Az új változatot elkészítettük. Itt is szeretném külön megköszönni az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium munkatársainak, hogy segítségünkre voltak, és a jelenlévő Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium, valamint az Országos Katasztrófavédelmi Igazgatóság közreműködését is.
Itt van a beterjesztendő törvényjavaslat, alapvető koncepciója nem változott. Nagy hiánya, hogy az "önkéntes" szó kiesik. Tudom, hogy az egyesületek hiányolni fogják, hogy az "önkéntes" szó nem kerül vissza a tűzoltó egyesületekhez. Nem találtunk rá megoldást, a jelenlegi tűzvédelmi törvényt jelentősen át kellene alakítani. Ennek előrebocsátásával kérem a tisztelt bizottságot, hogy most új változatként nyújtsuk be az előttünk lévő törvényjavaslatot.
Kérdezem a bizottságot, hogy van-e kérdés, vélemény. Igen, Erdős Norbert úr.
ERDŐS NORBERT (Fidesz): Köszönöm szépen. Nem kérdés, hanem vélemény, illetőleg javaslat. Ez a törvényjavaslat most került az asztalunkra. Annyit hadd kérjek a mi frakciónk nevében, hogy ezt a jövő héten tárgyaljuk, hogy egyáltalán át tudjuk tekinteni. Köszönöm.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Van-e további kérdés? (Jelzésre:) Itt a képviselő urak azt feszegetik, hogy a jövő héten várhatóan nem lesz bizottsági ülés, ezért ne tartsunk bizottsági ülést. Más kérdés merült-e föl? (Nincs jelentkező.)
Képviselőtársam! Én értem az ön aggályát, mert itt egy új változat van. Elég alaposan végignéztük, koncepciójában a két alkotmányossági aggályt küszöböltük ki, egyébként ugyanaz a törvényjavaslat, de olyan nagy mértékű az átírás, amit módosítóval nem célszerű megtenni, ez egy jobb megoldás. Azért vagyok egy kicsit bizonytalan abban, hogy most fogadjuk el képviselő úr javaslatát, mert az új változatot újból ki kell adni a bizottságnak, és igen jelentősen csúszik a törvényjavaslat. Ha képviselő úr el tudná azt fogadni, hogy Szent Flórián napjára, a tűzoltók napjára kihirdetett törvény legyen, nekem ez az egyetlenegy érvem az ön javaslatával szemben. Ahhoz, hogy Szent Flórián napján legyen törvény, ezt most be kellene nyújtani. Mérlegelje képviselő úr meg a tisztelt bizottság, hogy ennek érdekében elengedjük-e. Én azt tudom ígérni, hogy ebben a bizottságban minden módosító javaslatot, ami a beterjesztett javaslattal kapcsolatban fölmerül, alaposan megtárgyalunk, és továbbra is a teljes konszenzusos megoldás felé szeretném vinni ezt az ügyet.
Bóka István úré a szó.
DR. BÓKA ISTVÁN (Fidesz): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Bizottság! Biztos vagyok abban, hogy támogatni fogjuk a benyújtott új törvénymódosító javaslatot. Abban is biztos vagyok, hogy Szent Flórián napja nagyon fontos a mi számunkra is. Abban is biztos vagyok, hogy ha tényleg sürgős szükség van rá, akkor bármilyen, önkormányzatot érintő adójogi kérdésben azonnal tudunk lépni és együttműködni, de ez még egy kistelepülés testületében sem szokás, hogy gyakorlatilag egy újrakodifikált javaslatot kapunk meg a bizottsági ülés előtt, és döntenünk kellene arról, hogy benyújtjuk-e. Szerintem nincs olyan sürgető szükség, ami ne tudná megvárni ezt az egy hetet vagy két hetet, amikor legközelebb ülésezünk, Erdős Norbert csak erről beszélt. Ráadásul 2009. január 1-jén lépne hatályba ez a törvény; az (1) bekezdés a kihirdetést követő 30. napon, a (2) bekezdés pedig január 1-jével lépne hatályba. A finanszírozási kérdéseket ráadásul 2008-ban már megoldani borzasztó nehéz ezen törvény alapján, ez nyilván a jövőre nézve adhat eligazítást. Nem egyeztettünk Erdős Norberttel, de szerintem logikus az, amit ő mondott. Mondom, ez még egy kis testületnél sem szokás.
Köszönöm.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Van-e más vélemény, javaslat? (Nincs.) Bóka úr véleményét annyiban nem tudom teljes mértékben elfogadni, hogy bizottságunk ezt kétszer alaposan tárgyalta, minden érintettet meghallgattunk, mindenkinek szót adtunk, mindenki kifejtette az álláspontját. Persze azt, hogy végignézzük ezt a 11 paragrafust, hogy ugyanaz van-e benne, mint amit szándékoztunk, vagy nem ugyanaz, lehet vitatni. Én a bizalmi elv alapján a bizottságot csak arra kérem, hogy nyújtsuk ezt be most. Az indokomat az előbb elmondtam: a tűzoltóünnep május 4-e, jó lenne, ha akkorra ezt tudnánk közösen felmutatni, hogy mi tettük a dolgunkat. Van-e kérdés, vélemény? (Nincs jelentkező.) Tudunk-e dönteni, képviselő urak? (Bólogatások.)
Kérdezem a bizottságot, egyetért-e azzal, hogy az előttünk levő törvényjavaslatot új változatként benyújtsuk a parlamenthez. Aki igen, az kérem, kézfelemeléssel jelezze. (Szavazás.) Megállapítom, hogy a bizottság egyhangúlag úgy döntött, hogy az előttünk levő törvényjavaslatot új változatként a T/5052. számú helyett benyújtja. Köszönöm szépen a képviselő urak megértését.
Köszönöm szépen Ring és Kozári uraknak a közreműködést, a tegnapi egyeztetést is köszönöm a bizottság előtt is, további jó munkát kívánok önöknek.
Tisztelt Bizottság! Az egyebekre térünk rá. Itt viszont szeretném jelezni, hogy az egyebekben több kérdést is meg szeretnénk tárgyalni, melyeket akár önálló napirendként is lehetett volna tárgyalni.
Az első a Bóka úr által két héttel ezelőtt fölvetett ügy. Biztos emlékeznek rá képviselőtársaim, hogy Bóka úr fölvetette azt, hogy a köztisztviselői törvény a múlt év végén módosításra került, ezért január 1-jétől az a helyzet állott elő, hogy annak a köztisztviselőnek, aki kéri a köztisztviselői jogviszonyának megszüntetését, a jogviszonyát meg kell szüntetni, ha az előrehozott öregségi vagy előrehozott csökkentett öregségi nyugdíjra a jogosultsága megvan és ezt igazolja. Ez volt a parlamenti szándék. A parlamenti szándék azonban nem terjedt ki arra, hogy a végkielégítésnél ugyancsak a köztisztviselői törvényben ennek következménye van, illetve lesz. Éppen ezért az a helyzet állott elő, hogy aki saját maga kéri a jogviszonya megszüntetését, az végkielégítésre jogosult, a végkielégítés megkapását követően pedig nyugdíjra jogosult. Ez a normális viszonyok között nyugdíjba vonuló köztisztviselőkre nem így áll, ők végkielégítésre már nem jogosultak. Bóka úr fölvetette ezt a valós problémát.
A parlament a problémát részben már meg is oldotta, egy futó törvénybe zárószavazás előtti módosító javaslattal bele lett téve ez a megoldás, hogy a végkielégítés szempontjából ezen személyeket, akiknek a jogviszonya saját kérésre szűnt meg, nyugdíjasként kell figyelembe venni. Viszont visszamenőleges hatállyal nem lehet jogszabályt hozni, tehát azok a köztisztviselők, akik január 1-je után, de még e jogszabály hatálybalépése előtt - amely kihirdetése után 30 nappal lép majd hatályba -, tehát ez alatt az időszak alatt kérik a jogviszonyuk megszüntetését, végkielégítésre jogosultak. Tehát egyrészt a jogalkotás szempontjából helyre van téve a dolog, másrészt viszont van jó néhány hónap, ami az önkormányzati és a központi közigazgatásban is olyan többletterhet jelent, melynek az önkormányzatokra való terhelése nem lenne méltányos.
Bóka úrral többször egyeztettünk, még tegnap is azt ígértem, hogy ma behozzuk azt a jogszabályi megoldást, amellyel ez a többletteher nem kerül az önkormányzatokra áthárításra. Az első variáció az volt, amikor abban gondolkodott a Pénzügyminisztérium és az Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium, hogy az önkormányzatoknak oldjuk meg ezt a kérdést, és ezen többletteher legyen ugyanúgy megoldva, mint amikor a létszámleépítésből adódik többletteher az önkormányzatoknál végkielégítés esetében. Végül is a kormány úgy döntött, hogy nemcsak az önkormányzatoknál oldja meg ezt a problémát, hanem a központi általános tartalék terhére valamennyi köztisztviselő esetében átvállalja ezt a többletterhet. Ennek a jogszabályi előkészítése, ami kormányrendelettel - nem kell törvényt módosítani hozzá - megoldható, most pénteken lesz, és jövő héten várható a kormány-előterjesztés. Ma azért nem hozzuk ide, mert nem biztos, hogy célszerű most itt egy jogszabálytervezetet megnézni, ami még nemhogy a kormány előtt nem volt, de még az utolsó egyeztetésen sem ment át. Arról tudom tájékoztatni a tisztelt bizottságot, hogy a kormánynak szándékában áll megoldani, az anyag el is készült és a következő bizottsági ülésre behozzuk azt a jogszabálytervezetet vagy esetleg már jogszabályt, ami ezt a kérdést megoldja. Nézek képviselőtársaimra, a polgármesterekre, hogy ez így kezelhető-e. Én azt gondolom, hogy ez egy korrekt megoldás.
Bóka úré a szó.
DR. BÓKA ISTVÁN (Fidesz): Köszönöm szépen. Van egy általános megjegyzésem, amit nem biztos, hogy itt kellene megtenni. Hihetetlen tendencia az, hogy különösen a közszférából idő előtt, tehát messze az öregségi nyugdíjkort megelőzően mennek nyugdíjba dolgozók, ami két okból is komoly gondot fog jelenteni. Egyrészt jelentős teher lesz a társadalombiztosítás számára, nem tudom, mennyire vagyunk gazdagok. Másrészt azt látom, hogy rutinos, tapasztalt, komoly szakmai felkészültséggel rendelkező kollégák mennek el idő előtt, sokszor megoldhatatlan feladat elé állítva akár az önkormányzatokat, akár más szerveket. Gondoljunk csak a rendőrségre: sajnos 40 év fölötti rendőrt szinte már nem lehet látni az utakon. Erejük teljében lévő, hihetetlen felkészültséggel, tapasztalattal, empátiával, beleérző képességgel rendelkező komoly segítők mennek idő előtt nyugdíjba. A helyükre nyilván fiatalok jönnek, akik biztos, hogy jó szándékkal vannak felvértezve, de határozottan állítom, hogy nem képesek azonnal betölteni azt a húszéves szakmai rutint, tapasztalatot, amit ezek az emberek megszereztek. Ez egy általános megjegyzés volt.
A másik, ami nagyon fontos, hogy azt mondja ki ez a levél, hogy a jogszabály hatálybalépését követő második hónap első napját követően közölt felmentésekre kell ezt alkalmazni, tehát az átmeneti idő gyakorlatilag január 1-je és a hatálybalépést követő második hónap első napja közötti időszak. Ne a fizetést, ne a pénzt vegyük alapul a végkielégítésnél, hanem azt, hogy ki az, aki ebben az időszakban a felmentését kezdeményezte, mert az számít, tehát nagyon fontos, hogy abba a bizonyos kormányrendeletbe majd ez így kerüljön be. Nem tudom, érthető volt-e, ahogy ezt elmondtam. Fizetés még egyelőre nincsen sehol, hiszen effektíve nem lehetett, mivel itt viszonylag hosszú felmentési idők vannak.
ELNÖK: Köszönöm. Annyit szeretnék megjegyezni a Bóka úr által elmondottakhoz, hogy persze én is egyetértek azzal, hogy nagyon sokan a nyugdíjkorhatár előtt mennek nyugdíjba és ez nem jó, mert borzasztó terhet jelent egyrészt a nyugdíjkasszára, másrészt pedig szakmai szempontból sem jó, de szeretném jelezni, hogy ez a módosítás egy jelentős szigorítás következménye volt, mert ez év január 1-je előtt számtalan olyan, önkormányzatnál dolgozó köztisztviselői is volt, aki számára a köztisztviselői jogviszonya mellett előrehozott vagy előrehozott csökkentett öregségi nyugdíjat állapítottak meg, mert január 1-je előtt lehetett a korhatár előtti nyugdíj mellett is dolgozni, és a nyugdíját megállapították. A nagyon kemény szigorítás az, hogy ez év január 1-jétől már nem lehet az előrehozott nyugdíj mellett dolgozni, és 2010-től a korábban megállapított előrehozott nyugdíj mellett sem lehet dolgozni. Tehát ez egy olyan irányú lépés, amit Bóka úr is támogat.
A másik észrevétel pedig az volt, hogy miért mentünk el e mellett a törvény mellett. Ez a köztisztviselői módosítás a nyugdíjtörvény módosításában szerepelt, és a mi bizottságunk nem tárgyalta. Persze tárgyalhattuk volna, valamennyien elolvashattuk volna, megnézhettük volna, de nem vettük észre sem mi, sem mások ezt a hibát. A kormány viszont korrekt módon igyekszik ezt a nem szándékos problémát megoldani.
Azzal, hogy ez bejön ide a bizottsági ülésre, a bizottság elfogadja-e ezt a tájékoztatót? (Szavazás.) Igen, köszönöm szépen.
A következő: Pelczné Gáll Ildikó elnök asszony azzal a kezdeményezéssel élt, amely Szilvássy Istvánnak, a Magyar Település- és Területfejlesztési Szövetség elnökének megkeresése alapján született, hogy az Önkormányzati és területfejlesztési bizottság a Pelczné Gáll Ildikó által vezetett, az Új Magyarország fejlesztési terv végrehajtását felügyelő eseti bizottsággal közösen tartsunk egy ülést és tárgyaljuk meg az agrár-, terület- és vidékfejlesztés közötti koherenciát és a problémákat. Tehát külön van a vidékfejlesztés, külön van a területfejlesztés, más tárcákhoz tartoznak, és a két bizottság együttesen vizsgálja meg azt a kérdést, hogy mennyire valósul meg az egységes szemlélet, az egységes jogalkalmazás a gyakorlatban. Ezzel a kezdeményezéssel keresett meg az elnök asszony.
Nekem személy szerint az a javaslatom, hogy valós problémát vet föl, készítsük el ezt az anyagot, de ne rövid határidőn belül, hanem körülbelül a következő félév elején. Azért mondom ezt, mert most, két-három héten belül nem lehet előrehozni, és ismerve a jogalkotási menetrendet májustól kezdve nagyon zsúfolt lesz a bizottságunk napirendje, tehát van egy hosszabb idő a felkészülésre. Legalább két-három minisztériummal való közös előkészítést igényel ez a napirend, tehát azzal értsen egyet a bizottság, hogy erre szeptember hónap elején kerítsünk sort; akkor mindig egy lazább menetrend van, és akkor tudunk érdemben foglalkozni ezzel a kérdéssel. Van-e ehhez vélemény, javaslat, az általam elmondotthoz képest más javaslat? (Senki sem jelentkezik.) Úgy látom az egyetértő bólogatásokból, hogy ez így jó. Akkor én ennek megfelelően válaszolok elnök asszonynak, hogy bizottságunk egyetért a kezdeményezéssel és ezt a szeptemberi hónapra javasolja kitűzni. Varju képviselő úr is megerősítően bólint, aki a másik bizottságnak is tagja, illetve alelnöke.
Tisztelt Bizottság! Az egyebek között még két dolog van. Bizottságunk úgy döntött, hogy kihelyezett ülést szervezünk Zalakarosra. A képviselő urak előzetes jelentkezését megismételve a határozatképesség biztosítva látszik, ezért április 30-án kihelyezett bizottsági ülésre kerül sor. Kérem a képviselő urakat, hogy ezt a naptárukba jegyezzék föl, és azt is kérem, hogy aki ígéretet tett és most megerősítette a részvételi szándékát, az különösen figyeljen oda, hogy a parlament és a bizottság tekintélyére adjunk, tehát legyünk ott, legyen határozatképes a kihelyezett bizottsági ülés. Ennek megfelelően előkészítjük a bizottsági ülést és a bizottság ottani fogadását, tehát most már ez nem terv, hanem döntés, hogy április 30-án kihelyezett bizottsági ülést tartunk.
Varju képviselő úr!
VARJU LÁSZLÓ (MSZP): Elnök úr volt szíves hivatkozni arra, hogy én is a visszajelentkezők között vagyok, aki lelkesen szerettem volna ezen részt venni, de április 30-án középiskolás ballagás van, és a személyes családi érintettség miatt nem tudok elmenni az ülésre. Május 1-je miatt, a négynapos ünnep miatt nem szombaton van a ballagás, hanem szerdán. (Közbeszólások: - Akkor ezt módosítani kéne! - Nálunk is akkor van!)
ELNÖK: Egy kis türelmet kérek. Képviselő Úr! Nem egységesen szerdai napon van a ballagás. Én is érintett vagyok, de van, ahol a ballagást az előtte való három napban tartják, például a szolnoki gimnáziumokban vasárnap, és még utána három napot tanulnak a diákok. Ezt akkor tekintsük át, hogy kiket érint, főleg azok, akik részt kívánnak venni a kihelyezett ülésen. Tehát köszönjük a figyelemfelhívást, és teszünk még egy kört, hogy ennek tudatában van-e új helyzet.
Képviselőtársaim! Már csak egyetlenegy bejelentésem van. Bizottságunk kétszer is tárgyalt arról, hogy az önkormányzatokat érintő egyes adótörvények módosításában jelentős önkormányzati érdekeket kellett megjeleníteni a parlamenti törvényhozás során. Itt volt ötpárti egyeztetés és bizottsági előterjesztés is. Nagy sajnálattal kellett tapasztalnom, hogy a végszavazásnál azok a pártok is, akik azt ígérték, hogy támogatni fogják, gyenge nemmel szavaztak, tartózkodtak. Ez a bizottság elég sok mindent megtett, nagyon furcsállom, hogy fideszes polgármesterek is gyenge nemet nyomtak erre a javaslatra. Azt gondolom, az elkövetkező időben mérlegelnünk kell az együttműködést az önkormányzati érdekek mentén, ha nem tudunk az ígéreteknek eleget tenni. Nagyon sok ügyben megfordulnak különböző politikai szándékok meg remények, ebben a bizottságban azért többnyire egyet tudtunk érteni. Ha itt a bizottságban egyet tudunk érteni, akkor a parlamenti szavazásnál is érvényt kellene szereznünk annak az akaratnak, mert azt lehet látni, amit én a bizottsági ülésen elmondtam, hogy csak a szocialisták ezt nem tudják megszavazni, végül is a kormánypártok szavazata kellett hozzá; ha az SZDSZ előzetes ígéretének megfelelően nem szavazza meg, akkor most ez a törvény nincsen. Ezt mindenképpen el kellett mondani. A Kereszténydemokrata Néppártból senki nem szavazott igennel, a Fidesz-frakcióból két képviselő - az egyik polgármester, a másik nem polgármester - szavazott igennel, nem sokon múlott, hogy ez ne bukjon meg. Ennyit kívántam elmondani. Van-e ehhez észrevétel? (Senki sem jelentkezik.) Nincs.
Az egyebekben van-e valakinek bejelentenivalója? (Senki sem jelentkezik.) Nincs. Köszönöm szépen.
A mai bizottsági ülést berekesztem, további jó munkát kívánok önöknek.
(Az ülés végének időpontja: 11 óra 19 perc.)
Jauernik István
a bizottság elnöke
Jegyzőkönyvvezető: Ferenc Zsuzsa