ÖTB-6/2008.
(ÖTB-57/2006-2010.)
Jegyzőkönyv*
az Országgyűlés Önkormányzati és területfejlesztési bizottságának
2008. április 2-án, szerdán, 10.00 órakor
a Képviselői Irodaház II. számú tanácstermében
megtartott üléséről
Tartalomjegyzék
Helyettesítési megbízást adott *
A 2007-2020 közötti időszakra vonatkozó energiapolitikai koncepcióról szóló határozati javaslat (H/4858. szám, új/átdolgozott változat a H/4671. szám helyett); a bizottság feladatkörébe tartozó kapcsolódó módosító javaslatok megvitatása *
Az Országos Területrendezési Tervről szóló 2003. évi XXVI. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat (T/5311. szám); döntés az általános vitára való alkalmasságról *
Dr. Tompai Géza (Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium) szóbeli kiegészítése *
Vélemények, hozzászólások, reflexiók *
Szavazás az általános vitára való alkalmasságról *
Megkeresés a jelzőrendszeres házi segítségnyújtás 2006. évi normatívájával kapcsolatos ügyek miatt *
1. A 2007-2020 közötti időszakra vonatkozó energiapolitikai koncepcióról szóló határozati javaslat (H/4858. szám, új/átdolgozott változat a H/4671. szám helyett)
(A bizottság feladatkörébe tartozó kapcsolódó módosító javaslatok megvitatása)
(Háttéranyag: H/4858/1. szám)
2. Az Országos Területrendezési Tervről szóló 2003. évi XXVI. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat (T/5311. szám)
(Általános vita)
3. Egyebek
Elnököl: Jauernik István (MSZP), a bizottság elnöke
Balogh József (MSZP), a bizottság alelnöke
Szabó György (MSZP), a bizottság alelnöke
Dr. Buzás Péter (MSZP)
Ecsődi László (MSZP)
Gy. Németh Erzsébet (MSZP)
Hajdu László (MSZP)
Dr. Mester László (MSZP)
Papp József (MSZP)
Sós Tamás (MSZP)
Dr. Steiner Pál (MSZP)
Varju László (MSZP)
Bebes István (Fidesz)
Dr. Bóka István (Fidesz)
Erdős Norbert (Fidesz)
Meggyes Tamás (Fidesz)
Tasó László (Fidesz)
Dr. Tilki Attila (Fidesz)
Vigh László (Fidesz)
Hock Zoltán (MDF)
Helyettesítési megbízást adott
Dr. Kovács Zoltán (Fidesz) Vigh Lászlónak (Fidesz)
Pál Tibor (MSZP) dr. Buzás Péternek (MSZP)
Warvasovszky Tihamér (MSZP) Balogh Józsefnek (MSZP)
Horváth István (Fidesz) Erdős Norbertnek (Fidesz)
Kósa Lajos (Fidesz) dr. Bóka Istvánnak (Fidesz)
Dr. Ódor Ferenc (Fidesz) dr. Tilki Attilának (Fidesz)
Nógrádi László (KDNP) Bebes Istvánnak (Fidesz)
Meggyes Tamás (Fidesz) megérkezéséig dr. Tasó Lászlónak (Fidesz)
Zarándy Tamás főosztályvezető-helyettes (Gazdasági és Közlekedési Minisztérium)
Dr. Tompai Géza főosztályvezető (Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium)
Magó Erzsébet osztályvezető (Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium)
Szerdahelyi György főosztályvezető-helyettes (Gazdasági és Közlekedési Minisztérium)
Ajtay Szilárd szakmai tanácsadó (Gazdasági és Közlekedési Minisztérium)
Dr. Illés Viktória fogalmazó (Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium)
(Az ülés kezdetének időpontja: 10 óra 5 perc)
JAUERNIK ISTVÁN (MSZP), a bizottság elnöke, a továbbiakban ELNÖK: Jó napot kívánok! Tisztelettel köszöntöm az Önkormányzati és területfejlesztési bizottság mai ülésén megjelent hölgyeket, urakat.
A bizottság ülését megnyitom. A bizottságunk határozatképes, 14 képviselőtársunk személyesen van jelen, 5 képviselőtársunk pedig megbízást adott a helyettesítésére, így a bizottság munkáját meg tudjuk kezdeni.
Elsőként a napirend elfogadására teszek javaslatot - jelzem, hogy most már 15 képviselő van személyesen jelen. Írásban képviselőtársaim a múlt hét végén kaptak javaslatot a mai ülés napirendjére, ezt a hétfői napon kiegészítettük, és erről is a parlamenti ülés ideje alatt mindenki írásban értesítést kapott. Ennek megfelelően három napirendi pontot javaslok, hogy tárgyaljon a bizottság a mai ülésen, más javaslat nem érkezett, így ezt teszem föl szavazásra. Aki egyetért ezzel, kérem, kézfelemeléssel jelezze. (Szavazás.) Köszönöm szépen, megállapítom, hogy a bizottságunk ennek megfelelően fogadta el a mai ülés napirendi pontjait.
Elsőként tehát tárgyaljuk a 2007-2020 közötti időszakra vonatkozó energiapolitikai koncepcióról szóló határozati javaslatot, amelynek végső formája a H/4858. számú előterjesztés. A bizottság feladatkörébe tartozó kapcsolódó módosító javaslatok megvitatására kell sort kerítsünk.
Köszöntöm a Gazdasági Minisztériumból Zarándy Tamás főosztályvezető-helyettes urat, és kollégáját, Szerdahelyi György főosztályvezető-helyettes urat.
Képviselőtársaim megtalálták a kiegészítő ajánlástervezetet. A szokásnak megfelelően javaslom a tárgyalást - úgy látom, ebben egyetértés van. Akkor következik az ajánlástervezet.
Az 1. pontban Podolák György és képviselőtársainak javaslata szerepel. Kormány- vagy tárcaálláspont? Ennyit pontosítsunk az elején.
ZARÁNDY TAMÁS (Gazdasági és Közlekedési Minisztérium): Tárcaálláspontot tudok mondani. Támogatjuk a javaslatot.
ELNÖK: Tehát tárcaálláspontról van szó, és a tárca támogatólag nyilatkozik a javaslatról. Van-e kérdés, vélemény? (Nincs.) Ha nincs, tudunk dönteni. Ki támogatja? (Szavazás.) Megállapítom, hogy a bizottság támogatja.
A 6. ajánlási pont bizottságunk feladatkörével szoros összefüggésben van: dr. Fónagy János és Bencsik János képviselő urak javaslata. Kérdezem a tárcaálláspontot.
ZARÁNDY TAMÁS (Gazdasági és Közlekedési Minisztérium): A tárca nem támogatja.
ELNÖK: A tárca nem támogatja. Kér-e valaki indoklást? (Nincs ilyen jelzés.) Van-e vélemény? (Nincs.) Nincs, tudunk dönteni. Kérdezem, hogy a bizottság támogatja-e. (Szavazás.) A bizottság nem támogatja.
Most a 9. oldalon a 8. ajánlási ponthoz lapozzanak képviselőtársaim, amelyben Fónagy János és Bencsik képviselő urak tesznek javaslatot. A tárca álláspontja?
ZARÁNDY TAMÁS (Gazdasági és Közlekedési Minisztérium): A tárca nem támogatja.
ELNÖK: A tárca nem támogatja. Kér-e valaki indoklást? (Nincs ilyen jelzés.) Van-e vélemény? (Nincs.) Nincs, tudunk dönteni. Kérdezem, hogy a bizottság támogatja-e. (Szavazás.) A bizottság nem támogatja.
A 18. oldalhoz lapozzunk, a 13. ajánlási pontban Lakos Imre képviselő úr javaslata szerepel.
ZARÁNDY TAMÁS (Gazdasági és Közlekedési Minisztérium): A tárca támogatja.
ELNÖK: A tárca támogatja. Kér-e valaki indoklást? (Nincs ilyen jelzés.) Van-e vélemény? (Nincs.) Nincs, tudunk dönteni. Kérdezem, hogy a bizottság támogatja-e. (Szavazás.) Megállapítom, hogy a bizottság támogatja.
A 14. ajánlási pont következik.
ZARÁNDY TAMÁS (Gazdasági és Közlekedési Minisztérium): A tárca támogatja.
ELNÖK: A tárca támogatja. Kér-e valaki indoklást? (Nincs ilyen jelzés.) Van-e vélemény? (Nincs.) Nincs, tudunk dönteni. Kérdezem, hogy a bizottság támogatja-e. (Szavazás.) Megállapítom, hogy a bizottság támogatja.
A 17. ajánlási pont dr. Ángyán József képviselő úr javaslata.
ZARÁNDY TAMÁS (Gazdasági és Közlekedési Minisztérium): A tárca nem támogatja.
ELNÖK: A tárca nem támogatja. Kér-e valaki indoklást? (Nincs ilyen jelzés.) Van-e vélemény? (Nincs.) Nincs, akkor döntsön a bizottság! Kérdezem, ki támogatja a javaslatot. (Szavazás.) A bizottság nem támogatja.
Titkár úrral egyetemben úgy látjuk, hogy más módosító indítvány nem tartozik szorosan a bizottság feladatkörébe, de bármely javaslatról dönthetünk még. (Gy. Németh Erzsébet: Távhőszolgáltatás? 18. pont.) Képviselő asszony a 18. pontot javasolja. Szavazzunk róla!
A 18. ponttal kapcsolatban kérdezem a tárca álláspontját.
ZARÁNDY TAMÁS (Gazdasági és Közlekedési Minisztérium): A tárca támogatja.
ELNÖK: Van-e észrevétel, kérdés? (Nincs ilyen jelzés.) A tárca tehát támogatja. Kérdezem a bizottságot, támogatja-e. (Szavazás.) Megállapítom, hogy a bizottság támogatja.
Más képviselőnek van-e javaslata, hogy döntsünk bármely indítványról, kapcsolódó módosító javaslatról? (Nincs ilyen jelzés.) Úgy látom, hogy nincs. Lezárhatom a napirendet? (Nincs ellenvetés.) Le.
Köszönöm szépen a közreműködést, további jó munkát önöknek! Az 1. napirendi pontot ezzel lezárom.
Rátérünk a 2. napirendi pontunk tárgyalására: az Országos Területrendezési Tervről szóló 2003. évi XXVI. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat, amely a T/5311. számot viseli; az általános vitára való alkalmasságról kell döntenie a bizottságunknak.
Köszöntöm az Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztériumból dr. Tompai Géza főosztályvezető urat, Magó Erzsébet osztályvezető asszonyt és munkatársaikat, mert látom, többen is érkeztek. Nem tudom, van-e valaki a Gazdasági Minisztériumból. (Jelzésre:) Ajtay Szilárd, köszöntjük önt is. A Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztériumból? (Jelzésre:) Illés Viktória asszonyt is köszöntjük. Amennyiben szükséges lesz, a segítségünkre lesznek.
Tehát az általános vitára való alkalmasságról kell dönteni; gondolom, szóbeli kiegészítéssel élnek. Átadom a szót Tompai Géza főosztályvezető úrnak.
Dr. Tompai Géza (Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium) szóbeli kiegészítése
DR. TOMPAI GÉZA (Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium): Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Bizottság! Egy körülbelül 15 perces prezentációval szeretném önöket tájékoztatni az országos területrendezési terv felülvizsgálatáról, elsősorban a változásokra való tekintettel, úgy, hogy lesz néhány diám, amelyeket tulajdonképpen csak illusztrációképpen vetítek be, mivel nem új törvényről van szó, hanem egy meglévő törvény felülvizsgálatáról, úgyhogy önök emlékeznek ennek a törvénynek, ennek a tervnek a céljára, feladatára.
Ezen a dián fölvetítek néhány olyan példát, amelyek olyan térségi folyamatokat mutatnak, amelyeknek a szabályozott mederben tartására, bizonyos szempontból való korlátozására alkalmasak a területrendezési tervek. Így például összefüggő beépítettség kialakulása, amelyet a Balaton déli partjánál vagy a budapesti agglomerációnál tapasztaltunk, vagy az urbanizált területek nagymértékű növekedése a természeti területek rovására, tehát a zöldmezős beruházok előtérbe helyezése a rekonstrukció, rehabilitáció helyett; vagy tapasztaltuk főleg az agglomerációs térségben, hogy olyan fejlesztésre szánt területeket jelöltek ki önkormányzatok, ami mögött tulajdonképpen nem volt valós igény, tehát egyfajta tartalékolás volt jellemző; vagy pedig az infrastruktúrának, a műszaki infrastruktúra-létesítmények olyan vezetése, ami nem felel meg a térségi szerkezeti szempontoknak, a területfelhasználási elveknek. Az tehát tulajdonképpen a célja az országos területrendezési tervnek is országos szinten, mint ahogy a kiemelt térségi terveknek a kiemelt térségek esetében és a megyei terveknek a megyék esetében, hogy valamilyen módon szabályozott mederben tartsuk ezeket a folyamatokat, érvényesítsük az úgynevezett térségi érdekeket, vagyis az ország működőképességének biztosítása érdekében szükséges terület biztosításáról van szó. Tehát olyan létesítmények későbbi, távlati elhelyezhetőségéről, amelyek szükségesek az ország kiegyensúlyozott fejlődéséhez és működéséhez. Tehát egyfelől a fejlődés lehetőségeit biztosítanánk, ugyanakkor annak a korlátait teremtjük meg; a lehetőség alatt a területbiztosítást, a kiszámíthatóságot, a térbeli összehangolást értjük, a korlátok alatt pedig a környezeti, természeti, kulturális és táji értékek védelmét.
Ez műszaki terv, vagyis nem szabad összetéveszteni az ország fejlesztési koncepciójával vagy pedig fejlesztési programokkal. Ebben a tervben nem arról dönt a parlament, hogy milyen létesítményt, mikor, milyen ütemezésben, milyen intézményrendszerrel, milyen pénzügyi keretek között kíván megvalósítani vagy kell megvalósítani, hanem arról, hogy egy adott létesítményre az ország távlati működése szempontjából az adott helyen szükség van, vagy egy adott területhasználati korlátozásra vagy övezeti szabálynak az alkalmazására a kiegyensúlyozott fejlődés érdekében szükség van.
Ez egy nagy távlatú terv, ez körülbelül az autótérkép méretaránya - 1:500 000 -, ez egy hosszú távú terv. Más dolog, hogy azért rendszeresen, ötévenként felülvizsgáljuk. Öt évvel ezelőtt az Országgyűlés elő is írta, hogy felül kell vizsgálni öt éven belül; most van itt ennek az ideje.
Ezek a tervek keretjellegűek, konkrétan, telekre vonatkozóan előírásokat nem hoznak, tehát építési jogot nem keletkeztetnek. Az országos terv a megyei tervek számára üzen, hogy a megyei terveket milyen feltételek és szempontok szerint kell elkészíteni, a megyei tervek pedig a településrendezési terv számára üzennek, annak számára rögzítenek bizonyos feltételeket, s végül is a településrendezési terv szabályozási terve szintjén jelennek meg azok a korlátok, amelyek már egy állampolgár számára is értelmezhetőek.
A bal oldalon fönt látják a jelenlegi országos területrendezési tervet, jobbra lent a felülvizsgált állapotot. Csak annyit szeretnék ezzel az ábrával érzékeltetni, amit a grafika is mutat, hogy sokkal részletesebb, részletgazdagabb az új országos területrendezési terv, hiszen az eltelt idő változásaival meg a megyei tervek visszacsatolásaival pontosabbá tudtuk tenni a területfelhasználás szerkezetét.
A másik információ ilyen szinten, hogy jelenleg a Balaton kiemelt üdülőkörzet területrendezési tervéről szóló törvény és az országos területrendezési terv egymás mellé van rendelve, tehát kvázi ki van lyukadva az ország a Balaton kiemelt üdülőkörzet területén, merthogy arra egy másik törvény vonatkozik. Ezt a, mondjuk úgy, szakmai anomáliát megszüntetjük, tehát az új országos területrendezési terv ki fog terjedni a Balaton kiemelt üdülőkörzet területére, ugyanakkor megtartjuk a Balaton-törvény részletgazdagságát, differenciáltságát. A két törvény felülvizsgálata egymással teljesen szinkronban, párhuzamosan zajlik. Egy picit, most úgy néz ki, egy fázissal megelőzi az országos területrendezési terv parlamenti tárgyalása a Balaton-törvény felülvizsgálatát.
Itt tüntettem fel azokat a főbb indokokat, amelyek tulajdonképpen az országos területrendezési terv módosítását indokolják. Elég lényeges változások történtek a vasúti és közúti hálózatban; új övezetek és területfelhasználási szabályok megalkotására került sor. Most nem részletezem, mert ezeket be fogom röviden mutatni. Említettem a megyei tervek készítése eredményeképpen egy visszacsatolás lehetőségét; és felül kell vizsgálni az országos tervet a törvény előírása szerint is.
Szeretnék rátérni arra, mik azok a változások, amelyek a jelenleg érvényes országos tervhez képest lényegesek.
Nagyon sok új fogalommal egészítettük ki a törvényt, fölmerült e fogalmak definíciójának az igénye. Említettem a területi hatály változását már. Az országos területfelhasználási kategóriák nem változnak, viszont új országos övezetek bevezetésére került sor. Ilyen a kiváló termőhelyi adottságú erdőterület, az országos jelentőségű tájképvédelmi terület, a kulturális örökség szempontjából kiemelten kezelendő terület, az ásványi nyersanyag-gazdálkodási terület, az együtt tervezhető térségek területe, valamint a kiemelt fontosságú honvédelmi terület. Egy övezet elhagyásra került, az úgynevezett kiemelten fontos érzékeny természeti terület övezete, mert ehhez térségi tervezés szintjén tulajdonképpen nem tudunk hozzárendelni előírást. Az ehhez tartozó ágazati jogszabály gyakorlatilag telek szinten érvényesül, tehát ennek az országos övezetnek az elhagyásával nem veszett el semmi.
Változások történtek a műszaki infrastruktúra-rendszerekben. Nagyon lényeges módon növekedett az országos terv komplexitása, hiszen belekerültek az energiaszektor lényeges elemei, tehát erőművek és a villamosenergia-átviteli hálózat távvezetékei, amelyek egyébként eddig teljesen hiányoztak az országos tervből. Szerepeltetjük az új Vásárhelyi-terv árvízi tározóit. A bányászat, az ásványi nyersanyag-gazdálkodás szempontjából kiemelt térség övezetének tartalma tulajdonképpen annyi, hogy ez egy információt jelent a település számára, hogy az adott település igazgatási területén egy megkutatott, jelentős ásványi vagyon van, de ez csak egy figyelembevételi kötelezettsége a települési önkormányzatoknak, tehát saját rendezési terveikben hozhatnak olyan területfelhasználási döntést, olyan szabályt, amely ezt a bányászati tevékenységet korlátozza, adott esetben nem teszi lehetővé.
Változások történtek a vasúti, közúti hálózatban. Bizonyos gyorsforgalmi úthálózat-elemek kvázi visszaminősítésre kerültek főút kategóriába, mert kiderült, hogy a forgalmi adatok és igények nem indokolják azt a fajta gyorsforgalmi úthálózat-sűrűséget, amelyet a mostani országos területrendezési terv tartalmaz.
A repülőterek kategorizálásából csak az országos jelentőségű repülőtér kategória maradt bent. A kereskedelmi repülőtérré fejleszthető repülőterek kategóriáját elhagyni javasoljuk az országos területrendezési tervből, hiszen erre vonatkozóan tulajdonképpen nincs kikristályosodott térbeli koncepció, hogy ezek hol legyenek. Ezek engedélyezésére külön, egyedi eljárás vonatkozik.
Elég lényeges módon változott a kerékpárút-hálózat. A miniszteri biztos úr irányításával újragondolták az országos kerékpárút-törzshálózatot, csatlakoztak az Eurovelo-hálózathoz, és a turisztikai szempontból kiemelt, fontos területeket kötik össze elsősorban a kerékpárút-hálózat elemei.
Az országos területrendezési terv tartalmazza azokat a megyei területfelhasználási kategóriákat és megyei övezeteket, amelyekkel dolgozhatnak a megyei tervek; alkotmányossági okok miatt van erre szükség. Itt a változások a következők. A megyei térségi területfelhasználási kategóriák esetében az úgynevezett külterjes és belterjes mezőgazdasági térség felosztás megszűnik, megmarad ezen a szinten is csak a mezőgazdasági térség kategória; viszont bevezetésre került a vegyes területfelhasználású térség kategória, olyan területek esetében, jellemzően tanyás térségek, aprófalvas térségek esetében, ahol nagyon változatos a területhasználat, tehát nagyon nehéz besorolni egy jellemző területfelhasználási kategóriába a térséget.
A térségi övezetek esetében az országos ökológiai hálózat, amit az országos területrendezési terv tartalmaz, ezt föl kell osztani megyei terv szinten alkategóriákra. Ebben változás történt, a korábbi négy kategória helyett a magterület, ökológiai folyosó és puffer terület az új felosztás. Ez egyébként nem változtatja meg, sőt inkább további kiterjesztésre ad lehetőséget az illetékes tárca számára, hiszen ezek a kategóriák tartalmazzák mindazokat a természetvédelem szempontjából fontos területeket, amit a korábbi felosztás is tartalmazott.
Megjelent az erdőtelepítésre alkalmas terület, a szélerőmű elhelyezéséhez vizsgálat alá vonható terület és a kulturális örökség szempontjából kiemelten kezelendő terület. Részei megyei szinten: a világörökség területe, a világörökség-várományos terület, valamint a történeti település terület. Itt is elhagyunk egy övezetet: ez a katasztrófavédelmi terület. A Katasztrófavédelmi Főigazgatóság álláspontja szerint ennek országos terv szinten tulajdonképpen szintén nincs tartalma. Azt az igényt, amely a katasztrófavédelem részéről felmerül, a településrendezési tervek szintjén teljesen tökéletesen ki lehet elégíteni.
Így néz ki az ország szerkezeti teve. Bár az Országgyűlés csak az ország területére tud törvényt hozni, ennek ellenére egy európai térben gondolkoztunk, tehát az országos területrendezési terv felülvizsgálata során is figyelembe vettük mindazokat az európai ajánlásokat, ami a területi tervezésre vonatkozik, így az integrált tervezés, a fenntartható fejlődés elve, illetve az európai nagy infrastruktúra-rendszerekhez való alkalmazkodás. Ezt az önök számára végiglapozom képeskönyvként: ez az országos ökológiai hálózat; ez a kiváló termőhelyi adottságú szántó területövezete; ez a kiváló termőhelyi adottságú erdő területövezete; ez az országos komplex tájrehabilitációt igénylő területi övezet; az országos jelentőségű tájképvédelmi területövezet; a kulturális örökség szempontjából kiemelten kezelendő terület. Itt mondom el, hogy itt a színezés nem azt jelenti, hogy a teljes igazgatási terület ilyen, hanem az adott település érintve van egy olyan objektummal vagy olyan területrésszel, amely a kulturális örökség szempontjából kiemelten fontos. Ennek a helyét a megyei tervek szintjén pontosítani kell, és a településrendezési tervek szintjén kell aztán telekhatár-pontossággal meghatározni. Ez a kiemelten érzékeny felszín alatti vízminőség-védelmi terület; felszíni vizek vízminőség-védelmi vízgyűjtő területe; ásványi nyersanyag-gazdálkodási területövezet; együtt tervezhető térségek övezete. Itt azért állnék meg egy pillanatra, mert ezt nagyon fontos övezetnek érezzük, hiszen nagyon szoros kapcsolatot teremt az országos területfejlesztési koncepcióval és az abban megfogalmazott úgynevezett növekedési pólusokkal. Ezekkel a növekedési pólusokkal ugyanis nagyvárosok és a közvetlen környezetüket alkotó települések számára kínálunk lehetőséget, hogy egy úgynevezett térségi szerkezeti tervvel közösen alapozzák meg a területfelhasználásukat és a -szerkezetüket. Kiemelt fontosságú honvédelmi terület övezete; s ezzel tulajdonképpen az övezetek végére értem.
Nagyon hosszadalmas egyeztetésen ment át az országos területrendezési terv. A jogszabályban előírt egyeztetési kötelezettségeken túlmenően regionális értekezleteket tartottunk, tárgyalta többször az Országos Területfejlesztési Tanács, legutolsó ülésén az önkormányzati szövetségek, a térségi területfejlesztési tanácsok képviselői, az Országos Területfejlesztési Civil Egyeztető Fórum képviselői gyakorlatilag egyhangúlag fogadták el és ajánlották elfogadásra a területrendezési terv módosítását. Tehát a kormányzati szinten véleményeltérés gyakorlatilag nincs a területrendezési terv esetében.
Köszönöm szépen a figyelmüket, és a kérdésekre kollégáimmal együtt válaszolunk.
ELNÖK: Köszönjük szépen. Tisztelt Bizottság! Először a kérdések elhangzására kerítsünk sort, amennyiben merültek föl kérdések. Elhangzott a kiegészítésben, hogy az önkormányzati érdek-képviseleti szövetségekkel az egyeztetés megtörtént, támogatták a szövetségek a módosítást.
Tilki Attila képviselő úr!
DR. TILKI ATTILA (Fidesz): Tisztelt Bizottság! Azt szeretném megkérdezni, hogy milyen önkormányzati szövetségek tárgyalták - egyszer. Jogszabály előír tárgyalási kötelezettséget: kikkel kötelező tárgyalni, és kik tárgyalták még ezen kívül? Itt a kistérségi társulásokra gondolok, hogy elmondhatták-e a véleményüket.
A másik kérdésem: ha mondjuk, 2007 elején tárgyalták az állami főépítészekkel, és a VÁTI honlapján ment a kérdés és a válasz a tervvel kapcsolatban, akkor mi indokolta azt a sietséget, hogy ezt mi mint első helyen kiemelt bizottság hétfőn kaptuk meg mint képviselők, és gyakorlatilag alig maradt időnk átnézni ezt az anyagot? Vagyis ha már közel egy éve megvan, mondjuk, a főépítészek, a szakma véleménye, akkor miért kellett ezzel hirtelen ennyire rohanni? Úgy gondolom, ez mindenképpen inkorrekt velünk, képviselőkkel szemben.
ELNÖK: További kérdés? (Nincs ilyen jelzés.) Ha nincs, akkor a válasz megadására visszaadom a szót.
DR. TOMPAI GÉZA (Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium): Szeretném felkérni Magó Erzsébet osztályvezető asszonyt a válaszadásra.
MAGÓ ERZSÉBET (Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium): Az első kérdésre szeretnék válaszolni. A 184/1996-os kormányrendelet előírja a területfejlesztési koncepciók és területrendezési tervek egyeztetését. Ebben a körben a minisztériumokon kívül a tervet egyeztetnünk kellett a regionális fejlesztési tanácsokkal, a megyei területfejlesztési tanácsokkal, a megyei önkormányzatokkal és a szakmai társadalmi szervezetekkel, kamarákkal, valamint a hét megyei önkormányzati szövetséggel.
ELNÖK: Országos...
MAGÓ ERZSÉBET (Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium): A térségi területfejlesztési tanácsokkal is egyeztettük. A következő menet a jogalkotási törvény szerinti egyeztetés volt, ahol már csak a jogalkotási törvény egyeztetési kötelezettséget a megyei önkormányzatokkal, a fővárosi önkormányzatokkal és a hét önkormányzati érdekszövetséggel ír elő.
A következő volt, hogy az államtitkári értekezlet előírta azt, hogy a kormányhoz történő benyújtás előtt kerüljön a normaszöveg megtárgyalásra az Országos Területfejlesztési Tanáccsal és a KÖEF-fel; az Országos Területfejlesztési Tanács tagjai, a regionális fejlesztési tanácsok képviselői, és ott is négy önkormányzati szövetség képviselteti magát, valamint a civil szervezetek. A KÖEF ülésén pedig szintén képviseltette magát a hétből négy önkormányzati érdekvédelmi szövetség. Tehát ezek folyamatosan követték a normaszöveg változását.
A második kérdésére: tény az, hogy az Otrt. felülvizsgálata és a törvényjavaslat készítése majdnem három éve folyik. A sürgős tárgyalásnak tulajdonképpen két oka van. Az egyik az, hogy a gönyűi beruházásnál, amelynek folyamatban van az egységes környezethasználati engedélyezési eljárása, április a legutolsó határidő, ameddig a beruházónak meg kellene kapnia a környezetvédelmi engedélyt, hiszen megrendelték a gépek szállítását. Ez sürgeti egyik részről a törvényjavaslat első félévi tárgyalását. A másik oka pedig az, hogy az Alkotmánybíróság 2008. júniusi határidővel hatályon kívüli helyezi a törvény 22. §-ának két pontját, amely szabályozza a térségi hulladéklerakó helyek védőtávolságának a mértékét. Tehát a kormánynak az Alkotmánybíróság 2008. júniusi határidőt adott, hogy rendezze a szabályozást.
Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönjük szépen a választ. Úgy látom, van további kérdés. Vigh László!
VIGH LÁSZLÓ (Fidesz): Köszönöm. Azt hallottuk, hogy az önkormányzat rendezési terve szinkronizáljon a bányatelek nyitásával kapcsolatos tervekkel. Zala megyében több tőzegbánya-teleknyitási kérelem van folyamatban. A kistelepüléseknek olyan gondjaik vannak, hogy nem tudják teljesíteni a törvényi feltételeket, hiszen nincs lehetőségük arra, hogy 4-5-8 vagy esetleg 20-30 millió forintot különítsenek el és elkészíttessék az új rendezési terveiket. Tehát majdhogynem mindenhol törvénytelenül működik ez Zala megyében azokon a településeken, amelyeknek nincs megfelelő anyagi bázisuk ennek az elkészítésére. Érdeklődöm, hogy ilyenkor mi van, hiszen megkerestek engem bányateleknyitással kapcsolatban tőzegbányászok, kérték a segítségünket, és van egy kis probléma ezen a területen. Ezért kérdezem, az állam gondolt-e arra, hogy segít a kistelepüléseknek a rendezési terv elkészítésében, biztosít-e pályázati lehetőséget, biztosít-e anyagi forrást.
Köszönöm.
ELNÖK: Köszönöm. További kérdés? (Nincs.) Akkor válaszadásra visszaadom a szót.
MAGÓ ERZSÉBET (Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium): Most került elfogadásra a decentralizált támogatási rendszerről szóló kormányrendelet, és ebben a településeknek lehetősége van pályázni településrendezési terv készítésére.
ELNÖK: Vigh képviselő úré a szó.
VIGH LÁSZLÓ (Fidesz): A decentralizált alapok forrásmegjelölését ismerjük. Zala megyében - most nem akarok számot mondani, mert hátha nem valós, és úgy kerüljön a jegyzőkönyvbe - 257 település tartozik a decentralizált alaphoz, és nem mindegyik él vele természetesen, de olyan kicsi a forrás, hogy a töredéke nem tudja ebből elkészíttetni a rendezési tervét. Kérnék majd számokat rá, hogy például Zala megyében mennyit szántak erre a célra, és hány települést éget ez a probléma.
Köszönöm.
ELNÖK: Tessék parancsolni!
MAGÓ ERZSÉBET (Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium): Erre a felvetésre én itt nem tudok önnek válaszolni. Az ÖTM-nek egy másik főosztálya, a területfejlesztési főosztály az illetékes. Mi ezt a felvetést továbbítjuk a főosztály felé.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Lezárhatjuk a kérdések sorát? (Nincs ellenvetés.) Igen.
Akkor áttérünk a véleményekre. Általános vitára való alkalmasság szempontjából kell vizsgálnunk a törvényjavaslatot.
Balogh József alelnök úré a szó.
Vélemények, hozzászólások, reflexiók
BALOGH JÓZSEF (MSZP): Tisztelt Előterjesztők! Tisztelt Bizottság! Valamennyi hosszú távú, közvetve és közvetlenül nagy befolyással bíró törvénytervezet esetén lehet vitatni, hogy megfelelő volt-e az előkészítés, konzultáltak-e mindenkivel, akivel konzultálni lehetett, és elvégezték-e az előterjesztők a lehető legkörültekintőbb előkészítést. Ezzel kapcsolatban a véleményem az, hogy ez általánosan, minden törvénynél fölvethető; ebben az esetben is, okkal, ok nélkül, ez kérdés lehet.
Megítélésem szerint az előterjesztés szakmai egyeztetését végzők, figyelembe véve a válaszadásból, illetve magából a törvénytervezet indoklásából adódó szorító határidőket, a körülményekhez képest olyan előterjesztést készítettek, amely általános vitára mindenképpen alkalmasnak minősíthető. Hadd mondjam, én menet közben több esetben - győri képviselőként is meg általában is - érdeklődtem a törvény által szabályozott kérdésekben. A gönyűi erőmű építése kapcsán tény és való - ez közvetlenül Győr melletti község, gyakorlatilag pár száz méterre Győr város közigazgatási határától épül -, ez több évvel ezelőtt kialakított, kormányzattal egyeztetett, E.ON által elvégzendő beruházás. Az egyeztetések folytak, nyilván elkerültek az építési engedély kiadásáig, amikor kiderült, hogy az országos területrendezési tervben Gönyű székhellyel erőmű - 400 megawattos erőműről van szó - nem szerepel, és ez bizony megakasztotta az egész építésengedélyezési eljárást. Tekintettel arra, hogy a magyarországi energiaviszonyok olyanok, amilyenek, való igaz, hogy az egész téma sürgőssé vált, és én itt elvállalom a tisztelt bizottság előtt, hogy én magam is sürgettem ezt. Kilátásba helyeztem, hogy amennyiben nem sikerül egy komplett törvényt e tekintetben előterjeszteni az első félévben, akkor egyedi módosító indítvánnyal fogok élni, mert egy nagyberuházásról lévén szó, melynek az összege 70-100 milliárd forint, illetve a 400 megawattos erőmű létesítésére komoly indok és szükséglet merül fel, ezért én ezt felvállalom.
A másik, amiben szintén érintett vagyok - hozzáteszem, hogy a most jelen nem lévő Kovács Zoltán alelnök kollégával együtt -, ez a hulladéktárolókkal kapcsolatos szabályozás, amelyet ketten közösen javasoltunk módosításra egy országgyűlési törvény kapcsán, aztán az Alkotmánybíróság ezt megváltoztatta. Itt is szorít bennünket az alkotmánybírósági határidő, hogy ezeket a kérdéseket át kell vezetni. Bár, ha már nálam van a szó, elmondom, hogy olyan borzasztóan nem tetszik nekem ez a szabály, de tisztelettudóan és törvénytisztelően tudomásul veszem. Vitatni ezt is lehet, akár az ítéletnapig, de azt mondom, hogy bizonyos kérdéseket, vitákat le kell zárni.
A harmadik érvem a jelen időponti előterjesztés mellett, hogy ha valaki megnézi a címet, hogy az országos területrendezési tervről szóló 2003. évi XXVI. törvény, ha a memóriám és a feltételezésem nem csal, akkor ezt körülbelül az első félévben fogadtuk el, úgyhogy ennek a bizonyos ötéves határidőnek az utolsó pillanatában vagyunk. Ha tehát törvénytisztelők is akarunk lenni, nemcsak az apró részletek finomításának igénye vezérel bennünket, akkor úgy gondolom, hogy ezeket a körülményeket figyelembe véve azt kell most mérlegelnünk, hogy általános vitára alkalmas-e vagy sem. Nyilvánvalóan a részletes vitánál mindazok a kérdések, problémák, amelyek a területrendezési törvénnyel kapcsolatban felvethetők, természetesen megfontolás tárgyát képezik, és a magunk közösségében, szakértőkkel együtt még további részletek pontosítására, úgy gondolom, bőven lesz lehetőség és idő.
Ezekre a körülményekre tekintettel én végül is azt javasolnám tisztelettel a bizottságnak, hogy általános vitára minősítse alkalmasnak, a részletekre pedig még visszatérhetünk.
Köszönöm a figyelmet.
ELNÖK: Köszönöm szépen. További hozzászólás? Tasó László!
TASÓ LÁSZLÓ (Fidesz): Köszönöm szépen. Tisztelt Bizottság! Az aggályaimat fogalmazom meg, azért is, mert a sürgősségre irányuló magyarázat, illetve indoklás, amit az imént hallottunk, nem tenné szükségessé azt, hogy most hirtelen elfogadjuk. Valóban lett volna lehetőség egy önálló indítvánnyal kezelni ezt a problémát, és az erőmű megépítése nem ütközne akadályokba.
Én inkább azt érzékelem, lehet, hogy nem jó úton járok, de úgy érzékelem, hogy inkább a pályázati kiírásoknak, amelyek már megvannak, és a közeljövőben kerülnek napvilágra, azoknak van szüksége arra, hogy egyfajta módon kordában tartsuk a pályázókat, az önkormányzatokat, és egyáltalán akik szóba jöhetnek bármilyen kiírásnál. Mert most mi fog történni? Most meg fogják határozni, hogy egyáltalán milyen területen lehet gondolkodni, mondjuk, szélerőmű telepítésében. Meg fogják határozni ebben, hogy az erdőtelepítés milyen övezetekre érvényes, mi az a magterület többek között. Tehát korlátokat állítanak föl, amelyek egyértelműen szűkíteni fogják a pályázók körét. Nekem tehát most az a gyanúm, hogy ez történik, és lehet, hogy ez a sürgősség igazi indoka. És ezt azért tartom aggályosnak, mert ebben nagyon sok vesztes lehet. Vagyis egyszerűen fogalmazva: amikor azt látjuk, hogy a pályázati kiírások mellett szereplő, most már olvasható bírálati szempontok egyre korrektebbek - aminek örülünk egyébként -, emellett másfajta korlátok lépnek életbe. És ezek azok, amelyek most kerülnek elfogadásra ebben a tervben.
Nyilvánvalóan szükséges, hogy legyen valamilyen igazodási pont, ezt nem vitatom egy percig sem. De attól tartok, hogy nem megalapozott, és kevésbé van figyelembe véve a valóságos helyi vagy térségi érdek. Sokkal inkább úgy érzékelem, hogy megint egy felülről vezérelt, alulról szelepelt állapotba kerülünk, és ezt az is alátámasztja, hogy az imént az előterjesztő a kiegészítésében említette, hogy a miniszteri biztos átgondolta és meghatározta a kerékpárutak új vonalát. Magyarul: a miniszteri biztos megmondja, hogy merre is lesznek a kerékpárutak Magyarországon. Ezt hallottam, nem hiszem, hogy félreértettem volna. Tehát valószínű, hogy ilyennel találkozunk ebben az előterjesztésben. Nem tudtam én sem a hetven oldalt átolvasni egészében, pedig érdekel, hiszen a legutóbbi alkalommal is foglalkoztunk vele. Szerintem minden polgármestert érdekel meg minden térségi vezetőt, ezért is mondom, hogy nagyon gyors.
Hogy lehet módosító javaslatokkal korrigálni rajta, ezt sem vitatom egyébként, mert lehet. De mégiscsak azt mondom, hogy gondok vannak, és inkább az igazi szándékot az mozgatja, hogy megszórják ezzel a pályázók körét.
Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Varju László képviselő úré a szó.
VARJU LÁSZLÓ (MSZP): Köszönöm szépen. Tisztelt Bizottság! Tisztelt Elnök Úr! Szeretnék csatlakozni az alelnök úr által elmondottakhoz és támogatni az általános vitára való alkalmasságot. Azt hiszem, egy ilyen felelős gondolkodással, amit az előkészítés és annak a gondossága mutat, ezt meg lehet tenni.
A felvillantásban elhangzottak és az alapján, ami itt határidőként el is hangzott, hogy júniusig, tehát ebben az ülésszakban ezt célszerű elfogadni, azt hiszem, ez az időszak alkalmas arra, hogy ezt részletesen is meg lehessen tárgyalni, és akár az említett kistérségi, helyi ügyeket is vizsgálat alá lehessen venni, és ha nagyon szükséges, akkor annak a megbeszélését le lehessen folytatni. Ebből a szempontból, mivel a tervezés egy olyan sajátos műfaj, amit felülről kell elvégezni, ezért azt gondolom, ezt folytassuk le a következő hónapokban, és az általános vitáját kezdjük meg ennek a törvényjavaslatnak.
Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen. További hozzászólás? Bebes képviselő úré a szó.
BEBES ISTVÁN (Fidesz): Érdeklődve hallgattam kormánypárti kollégáimat abból az érvrendszerből fakadóan, mivel is magyarázzuk azt, hogy hétfői napon kapunk meg egy olyan anyagot, amely, azt gondolom, térségi szinten mégiscsak fontos anyag. Hiszen úgy hiszem, ha igazak azok a hírek - márpedig én ezt vitatom -, hogy az egyeztetéseket végig lefolytatták, akkor valahol erről helyi szinten tudomással kellene bírni nekünk. Ugyanakkor viszont annyit szeretnék jelezni az itt elmondottakhoz, hogy például most hadd soroljam ide Vas megyét vagy éppenséggel a Vas Megyei Területfejlesztési Tanácsot, egyáltalán nem volt semmilyen egyeztetés ezzel az anyaggal kapcsolatosan. Szeretném a 8-as Térségfejlesztési Tanácsot idesorolni, amely, azt gondolom, azért térségfejlesztési tanács, hogy ha egy ilyen anyagról van szó, akkor legalább egyeztetési szinten ezek ott is megtörténjenek. Hát erről sem tudok!
Úgyhogy azt gondolom, hogy itt valami hibádzik, valami problémaként jelentkezik, ha azokra a helyi szintekre, amelyeket megcéloz ez az anyag, oda nem ér le az egyeztetés, és nem tudjuk ezeket lefolytatni, nem tudjuk a véleményünket kifejteni. Erre persze nyilván alkalmas a módosító indítványokkal való javítás vagy éppenséggel a megtárgyalás, de én mégis azt gondolom, hogy ha egy egyeztetett anyag jön ide, akkor ezeket a problémákat ki tudnánk küszöbölni.
A másik mondanivalóm szintén az anyaghoz kapcsolódik, és talán ebből is fakad az általunk említett problémakör. A mellékletekben felsorolásra kerülnek a különböző jelentőségű infrastrukturális változások, úgy a vasútvonalak, vízi útvonalak, kerékpárutak, nemcsak a meglevők, hanem a tervezettek is. Nos, itt van egy ismételt probléma, hiszen a korábbiakban is arról volt szó, hogy azok a vasúti szárnyvonalak, amelyek jelenleg még megvannak, szüneteltetve lesznek; tehát igazából ma még megvannak, aztán valamilyen indok mentén majd talán ismételten felmelegíthetők vagy működtethetők. No, ezek most már ebben nem szerepelnek. Úgyhogy azt gondolom, nem kell itt szüneteltetésről beszélni senkinek sem, hanem megszüntetésről kell beszélni, mert ennek az anyagnak az alapján ez egyértelmű számunkra. Azt hiszem, ezek a problémák mégiscsak fontosak lettek volna, hogy egyeztetve legyenek, mondjuk, helyi szinten, és legalább egyértelműen beszéljünk ezekről a kérdésekről, hiszen fontosak számunkra.
Aztán még a szárnyvonalak esetében az, hogy nem szerepel az anyagban, azért is aggályos, mert azért gondoljanak bele, vannak olyan szakaszok, ahol ugyan a személyforgalom szünetel, de a teherszállítás folyik. Akkor mégiscsak szükséges lenne, hogy valahol szerepeljenek ebben az anyagban! Jó lenne, ha erre azért valamilyen indoklást kaphatnánk, hogy egyáltalában is miért van ez így, vagy hogyan lehet majd ezt az elkövetkezendő időszakban akár módosítókkal is javítani.
Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen. További hozzászólás, vélemény? (Nincs.)
Amíg képviselőtársaim gondolkodnak, az egyeztetés kérdése elég élesen merült itt föl: azt kérem a tárca képviselőitől, hogy járjuk körbe ezt a dolgot. Van egy kormányhatározat, hogy kikkel, hogyan kell egyeztetni; szerintem ennek elég szigorú szabályozása van. Kérem, hogy a következő bizottsági ülésre, mondjuk, Vas megyét nézzük meg, hol, mikor, ki kapta meg véleményezésre az anyagot, ki válaszolt. Mert én azt gondolom, hogy nem jut el például Bebes képviselő úrhoz egy ilyen anyag, holott biztos vagyok benne, hogy az ön által irányított város valamelyik szövetségnek a tagja, tehát vagy a szövetségen, vagy a megyei területfejlesztési tanácson keresztül el kellett hogy jusson vagy eljuthatott, de ha nem jutott el mégsem ez az anyag, akkor valahol menet közben van a hiba, de nem biztos, hogy azt a jelenlévőkön kell számon kérni. Azt gondolom, erre vissza tudunk térni, mert gondolom, nem erre készültek a mai ülésre, de konkrétan kérek egy ilyen anyagot, hogy mondjuk, Vas megyében vagy bármilyen körben, ami anyagot elő tudnak így készíteni, azt kapjuk meg. Akkor legalább pontosan látjuk, hogy ha menet közben valaki hibázott, valamelyik fejlesztési tanács elnöke, vagy ügyintéző, vagy megyei közgyűlési elnök, akkor erre vissza tudjunk térni.
Van-e további vélemény, hozzászólás? Bebes képviselő úr!
BEBES ISTVÁN (Fidesz): Elnök úr, csak egy rövid reflexió. Azért szeretnék erre reflektálni, mert itt most egy pillanatra egy rövid kérdésként felmerült. Én tagja vagyok a megyei területfejlesztési tanácsnak is. De tagja vagyok a 8-as Térségfejlesztési Tanácsnak is. Az én véleményem szerint ezeket az anyagokat ott tárgyalni kellett volna. Azt most én nem tudom, milyen technikai okokból nem került ez a különböző tanácsok elé, ezért is jó, amit elnök úr kér, mert akkor világosan láthatnánk, hogy ez hogyan és mint zajlik.
Köszönöm szépen, csak ezért említettem.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Tehát egyetértünk, végigjárjuk ezt a dolgot, hogy ha hiba van, akkor hol akadt el ez a dolog.
További vélemény, hozzászólás? (Senki sem jelentkezik.) Akkor nagyon röviden hadd erősítsem meg.
Tisztelt Bizottság! Én úgy látom, hogy nem egy új törvényjavaslatról van szó, hanem egy meglévőről. Amíg ezt nem módosítjuk, addig a jelenlegi van hatályban. Ezt kell tehát mérlegelnie a bizottságnak és a parlamentnek is, mert ha ezt a törvényt később fogadjuk el vagy nem fogadjuk el, akkor a jelenlegi hatályos törvény szerint kell eljárni. Én úgy gondolom, az előterjesztett törvényjavaslat mindenképpen szolgálja a Magyar Köztársaság érdekeit, az érdekek pedig egyértelműen abba az irányba mutatnak, hogy minél előbb fogadja el a parlament, legkésőbb ennek a félévnek a végén.
Ha az ellenzék azt kezdeményezi, hogy az általános vita tartson tovább a parlamentben, legyen lehetőség még további egyeztetésre, módosító javaslatok előkészítésére, ezt a magam részéről támogatni tudom, és az ilyen irányú házbizottsági javaslatot szerintem a szocialista frakció támogatni tudja. Itt egyedül ez a gönyűi ügy a kérdés, hogy ez belefér-e, ha május elején kerül elfogadásra, és nem április 28-án. Erre azért térjünk ki, ha lehet, a végén az összefoglalóban térjenek ki rá, hogy ez milyen feszültséget és gondot okoz. (Balogh József: Gondot okoz.)
Kérdezem, kíván-e valaki még részt venni a vitában. (Nincs.) Ha nem, akkor, amennyiben az elhangzottakra reagálni kívánnak, legyenek szívesek megtenni.
DR. TOMPAI GÉZA (Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium): Köszönöm szépen. Két dologra szeretnék reagálni, mert nem szeretném, ha félreértés maradna.
Ha egy pályázati rendszerben a pályázatok elbírálása során ez a terv is befolyásolni tudja a pályázatokat kiírókat és a döntéshozókat, én úgy gondolom, az egy jó dolog, hiszen valamifajta térségi, térbeli rendező elv érvényesül. Csak azt szeretném mondani, hogy nem volt hátsó szándék, nem kell keresni hátsó szándékot. Ha az országban nem működne semmilyen pályázati rendszer, egy ilyen térségi tervre akkor is szükség lenne.
A másik dolog: egy országos területrendezési terv nagyon sok ágazati ügyet érint, a maga szintjén, a maga léptékében, tehát nagyon sok téma felvetésére ad lehetőséget. Ugyanakkor látni kell azt, hogy a rendezési terveknek és a településrendezési terveknek van egy hierarchikus rendje, minden tervezési szintnek megvan a maga feladata, és minden térségi vagy infrastrukturális problémának megvan az adott helye, hogy azt hol oldjuk meg. Tehát attól, mert valami az országos területrendezési tervben nem látható, mondjuk, nincsenek vasúti mellékvonalak feltüntetve, ez nem azt jelenti, hogy annak a megszüntetéséről van döntés, hanem azt, hogy ez nem az országos területrendezési terv kompetenciája, nem ez a léptéke, hanem szerkezeti, térszerkezeti szempontból, mondjuk, megyei vagy települési lépték. Ami tehát nincs benne az országos területrendezési tervben, az nem azt jelenti, hogy az nem létezik, hanem hogy annak az ügyét más tervezési szinten kell megoldani.
Magó Erzsébetnek néhány mondatra még átadnám a szót.
MAGÓ ERZSÉBET (Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium): Én egy dologra szeretnék reagálni, mégpedig arra, hogy az egyeztetést végig nagy nyilvánossággal végeztük. A szakmai egyeztetésre több mint ezer észrevétel érkezett, ennek kapcsán a tárcák közreműködésével állásfoglalást alakítottunk ki. Ez az anyag ma is megtekinthető a VÁTI honlapján.
Meg fogjuk nézni a kért megyék vonatkozásában, de képviselő urak, ha fölmennek a VÁTI honlapjára, akkor a térségi tervezés alatt az országos területrendezési tervnek nyitottunk egy külön részt, és ott minden anyag feltelepítésre került.
Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Képviselőtársaim jelzik még hozzászólási szándékukat. Elsőként Tasó képviselő úré a szó.
TASÓ LÁSZLÓ (Fidesz): Tisztelt Bizottság! Elnézést, hogy még egyszer szót kérek, de ezt mégsem hagyhatom szó nélkül. Tessenek már ezt másképp gondolni! Az nem elegendő ilyen dolgokban, hogy meg lehet tekinteni a honlapon - hát ne butáskodjunk már! Nem minden pillanatban az interneten csüngő emberek sem a képviselők, sem a polgármesterek, sem a területfejlesztéssel foglalkozó szakemberek! Az nem érv, hogy ez nyilvános, itt a nagy nyilvánosság, mindenki elolvashatja, ha éppen rákeres. Szó sincs erről! Van, amit nem pótolhatnak ezzel, mert ne fejtsen nekem ki senki arról hosszan tartó érvelést, hogy ezt a világot éljük. Rendben van, szükséges, az is kell hozzá - majd átalakul az ország. De az ország lakosságára és a témával foglalkozó emberekre nem az a jellemző, hogy azt böngészik, vajon a VÁTI honlapján mi jelenik meg. Ez szerintem teljes mértékben elfogadhatatlan, ha ilyen témáról van szó. Kell hozzá, mellékesen, nyilvánvalóan kell hozzá, de nem lehet csak az egyetlen forrás az internet.
ELNÖK: Köszönöm. Tilki Attila!
DR. TILKI ATTILA (Fidesz): Kapcsolódom Tasó képviselőtársamhoz. Én utánaérdeklődtem a régióban, hogy hogyan zajlott ez az egyeztetés a főépítészekkel, és elismerték a főépítészek, hogy a szakmai is kevés létszámmal szerepelt ezeken az egyeztetéseken.
Mi azt kifogásoljuk, higgyék el, hogy a polgármesterek, illetve a többcélú területfejlesztési kistérségi társulások igenis foglalkoztak volna ezzel az anyaggal kellő mélységben, úgyhogy valahol csak történt hiba ebben a rendszerben, és véleményt alakítottunk volna ki róla. Tényleg, én is kíváncsi lennék, hogy a saját megyémben, Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében kik kapták, hogyan kapták, miért nem került elő.
Említették a megyei területrendezési tervek visszacsatolását. Tudom jól, hogy nem minden megyében van meg a területrendezési terv. Ez itt számunkra úgy tűnhetett, mint ha minden megyében meglenne, az elmondottakból nem derült ki, hogy nincs meg minden megyében. Tudom pontosan, hogy például a mi megyénkben sincs még meg, és gondolom, esetlegesen ez több megyének is mulasztása.
Nem azt kifogásoljuk tehát, hogy nem történt egyeztetés, de pontosan azokkal a szereplőkkel, akiknek a mindennapi életét befolyásolja, polgármesterekre, kistérségi társulásokra, az ott lakókra gondolok, ezekkel a szereplőkkel kevéssé történt meg. És megfoghatatlan számunkra a "civil szervezet" kategória, ami persze fontos - csak melyik civil szervezet kapta meg? Ki lett pipálva, mondjuk, egy megyében volt tíz civil szervezet, és utána azt mondják, hogy a megyei civil szervezetek megtárgyalták, vagy mondjuk, a civil fórum, ahova van valamilyen delegált képviselő, és ez fontos, a pályázatok szempontjából fontos. Például az én térségemben olyan útfejlesztés maradt ki, amit majd nyilván módosító indítványként én be fogok adni.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Azt gondolom, abban megegyeztünk, hogy a következő alkalommal, amikor ennek a törvényjavaslatnak a tárgyalása folyik, akkor visszatérünk erre az egyeztetési eljárásra, hol akadt meg, megakadt-e, nem akadt meg, miért nem jutott el. Úgy gondolom, ez dokumentumokkal bemutatható, és mindenképpen hasznos, hogy ez a kérdés így idekerült, mert akkor a tanulságokat le kell vonni belőle, és amit még lehet, korrigálni kell. Mert a megyei fejlesztési tanácsok ez után is napirendre tűzhetik ezt a kérdést.
És mégiscsak visszatérnék arra, hogy az áprilisi elfogadás mennyire kritikus Gönyű ügyében, vagy lehet egy hetet még továbbvinni az általános vitát. Tehát a Gönyű-ügyben ez az április végi elfogadás nagyon sarkos-e, vagy lehet-e ezt tudni? Tudom, hogy nem biztos, hogy az ÖTM tud válaszolni erre - esetleg más tárcától?
DR. TOMPAI GÉZA (Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium): Nehéz tőlünk választ várni, mert nyilván megakaszt egy eljárást egy ilyen dolog, hogy az állami főépítész területrendezési hatóságként egy eljárásban kénytelen nyilatkozni, hogy egy országos jelentőségű létesítmény éppen nincs az ország térszerkezetében, tehát ő nem tudja a hozzájárulását adni. Hogy hetek vagy hónapok csúszása mit jelent a beruházó számára, én azt nem tudom önöknek megmondani igazság szerint, ennek utána kellene nézni.
ELNÖK: Köszönöm szépen a választ, tehát ennek utána kell nézni. A hétfői vagy a keddi napon kell a parlamentben eldönteni - igen, kedden van az általános vita a terv szerint -, hogy az általános vita lezárásig tart-e, vagy pedig elnapolásig. Addig kell ezt a kérdést körbejárni. Balogh alelnök úr is, mint jelezte, ő is benne volt ebben a kérdésben korábban is, úgyhogy azt javaslom, hogy megnézzük, és akkor a frakciók a Házbizottságban ennek megfelelően tesznek javaslatot.
Tisztelt Bizottság! Le tudjuk-e így zárni a vitát? Bebes képviselő úr kért még szót. Tessék parancsolni!
BEBES ISTVÁN (Fidesz): Csak egy rövid vitám hadd legyen az Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium képviselőjével. Méghozzá azért, mert én még majdnem azt mondom, hogy az ő szempontjukból még indokolható is ez a térségi vasúti mellékvonalak kérdése, a mi részünkről azonban nem. Mert ha az a tervezet, mondjuk, a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium részéről, hogy térségi vasutak működjenek, és azok a térségi vasutak kapcsolódjanak az országos törzshálózatokhoz, akkor én indokolhatónak tartanám, hogy legalább ebben az anyagban az jelenjen meg, hogy ez egy tervezet. Hiszen ez nem csak azokat tartalmazza, amelyek ma megvannak az országban, hanem tartalmazza azokat az elemeket is, azokat a különböző fejlesztéseket, amelyeket meg akarnak valósítani, elkerülőket, utakat, újakat vagy éppenséggel felújításokat. Azt gondolom, hogy ha már van egy ilyen dolog, és tényleg ennek a mentén haladnak - mert tudom, hogy ennek a mentén haladnak -, akkor ez jelenjen meg valahol itt, hiszen kapcsolódni fog az országos törzshálózati vonalakhoz.
Én ebből a szempontból tartom fontosnak elnök úrnak azt a véleményét, hogy igenis, legyen egy hosszabb vita erről, hosszabb egyeztetési folyamat, és ebben az esetben talán el lehet jutni bizonyos megoldáshoz, legalább hogy picit megfelelőbb legyen ez az anyag az elkövetkezendő időszakban.
Köszönöm.
Szavazás az általános vitára való alkalmasságról
ELNÖK: Köszönöm szépen. Tisztelt Bizottság! Arról kell tehát döntenünk, hogy általános vitára alkalmas-e a beterjesztett javaslat. Kérem, aki általános vitára alkalmasnak tartja, az kézfelemeléssel jelezze! (Szavazás.) 14 igen. Ki az, aki nem? (Nincs ilyen.) Ki az, aki tartózkodott? (13) 13 tartózkodás.
Megállapítom, hogy az Önkormányzati és területfejlesztési bizottság a T/5311. számú törvényjavaslatot általános vitára alkalmasnak tartotta 14 igen szavazattal, 13 tartózkodás mellett, ellenszavazat nélkül.
Bizottságunk első helyen kijelölt bizottság a törvényjavaslat tárgyalásánál, ezért előadó állítására teszek javaslatot. Nézek körbe - a többségi véleményt ki fogja elmondani? A jövő héten kedden délután várható a tárgyalás. (Egymás közötti egyeztetést követően:) Varju László képviselő úr - aki ezzel egyetért, kézfelemeléssel jelezze! (Szavazás. - Látható többség.) Köszönöm szépen.
A kisebbségi véleményt ki fogja tolmácsolni? (Jelzésre:) Bebes képviselő úr fogja elmondani. Köszönöm szépen.
Köszönöm szépen a közreműködést, további jó munkát kívánok önöknek. A napirendi pont tárgyalását ezzel lezárom.
Rátérünk az "egyebek" napirendi pont tárgyalására. Szeretném jelezni, hogy a bizottság korábbi döntésének megfelelően a jövő héten kedden délelőtt 10 órakor tartunk bizottsági ülést, amelyen a miniszteri meghallgatásra kerítünk sort, tehát április 8-án. Ezt követően a délutáni órákban kerül sor a parlamentben az iménti törvényjavaslatnak a tárgyalására a jelenlegi tervek szerint.
Megkeresés a jelzőrendszeres házi segítségnyújtás 2006. évi normatívájával kapcsolatos ügyek miatt
Tisztelt Bizottság! Egyebekben egy dolgot szeretnék ezen kívül elmondani. Sok aláírással - hét aláírással - érkezett megkeresés bizottságunkhoz a jelzőrendszeres házi segítségnyújtás 2006. évi normatívájával kapcsolatos ügyek miatt. Ennek a lényegét én nagyon hosszan nem kívánom elmondani, mert több képviselőtársam ismeri az ügyet. Az önkormányzatok nem csak saját maguk láthatják el a jelzőrendszeres házi segítségnyújtást, hanem vállalkozással is. A 2006-os költségvetésben szűkítettük, illetve pontosítottuk a törvényben ezt a szociális ellátási formát. Fél év állt rendelkezésére az önkormányzatoknak, hogy ennek megfelelően átszervezzék. Elég sok önkormányzat nem élt a lehetőséggel, és nem szervezte meg pontosan... - nem pontosan fogalmazok, jelzi itt a képviselő úr. A lényeg az, hogy önkormányzatoknak jelentős visszafizetési kötelezettsége keletkezett. Ezek a többcélú kistérségi társulások, községi önkormányzatok - közte a bizottságunk alelnöke, a csornai kistérségi társulás is érintett az ügyben - azt kezdeményezik, hogy a visszafizetésnek egy barátságosabb módját keresse meg a bizottság.
Én megkerestem a Magyar Államkincstár vezetőjét, Katona Tamás urat. Ő tájékoztatott arról, hogy neki nincs jogszabályi lehetősége mérlegelésre, részletfizetésre és egyéb kezdeményezésre, ezt csak az Országgyűlés teheti meg.
Kovács alelnök úrral egyeztettük, hogy vizsgáljuk meg azt a kérdést, hogy a parlament hozzon egy ilyen döntést, amelyben nem mentesíteni akarnánk ezeket az önkormányzatokat, mert elismerik az önkormányzatok a visszafizetést, de részletfizetést és egy tisztességes, becsületes, méltányos kamatot szabjunk meg.
Ezzel a kérdéssel kapcsolatban kérdezem a bizottságot, hogy indítsunk-e egy ilyen munkát, keressük-e meg ennek a formáját. Bóka képviselő úré a szó.
DR. BÓKA ISTVÁN (Fidesz): Én minden ilyen elképzelést támogatok, figyelembe véve, hogy szerintem itt nem rosszhiszeműségről van szó, a feladatot ellátták minden esetben. Nemcsak a házi jelzőrendszerrel foglalkoznék, hanem az egyéb esetleges szociális ellátásokkal is, ahol ilyen gondok és problémák vannak. Szerintem a feladatok általában ellátásra kerültek, csak valamilyen adminisztratív mulasztás, hiba jön be a rendszerbe. Akár messzebb mennék: nem csak részletfizetésről, méltányos kamatról, hanem másról is tudnék ebben az esetben beszélni. Sajnos különösen a szociális normatívákra - ezt minden költségvetési évben elmondtam - általában jellemző, hogy változik, alapjaiban változik a rendszer, alapjaiban változik a szabályozás, alapjaiban változik a normatív finanszírozás. A hiba tehát gyakori.
ELNÖK: Köszönöm. Papp képviselő úr!
PAPP JÓZSEF (MSZP): Én is támogatom, hogy egy ilyen elinduljon, hiszen annak idején még ennek a problémának részese voltam, és gyakorlatilag megoldhatatlan volt a feladat. Két alternatíva volt: vagy abbahagyni a megkezdett szolgáltatást, vagy várni, hogy ebből nem lesz baj. (Dr. Bóka István: Így van.) Őszintén szólva viszont olyan irányba a dolgot elvinni, hogy ezt onnantól majd a jogosulatlan normatívaigénylés motiválja, azt azért nem tartanám célszerűnek.
Én ebben a konkrét ügyben akár személyesen a munkámmal is részt vennék. Köszönöm.
ELNÖK: Bóka úr?
DR. BÓKA ISTVÁN (Fidesz): Köszönöm. Én is érzem a helyzet visszásságát, hiszen a jogszabályoknak, az előírásoknak meg kell felelni, tehát annak megfelelően kell működni mindenfajta szolgálatnak. Azonban azt gondolom, valamilyen méltányos keretet a jövőre nézve biztosítani kell erre a költségvetésben az ÖTM területe alatt - a méltányossági önhiki erre szerintem nem mindig alkalmas, mert azért annak is vannak korlátai, hogy milyen lehet kezelni -, de azt lehet látni életszerűen, hogy mi motiválta a gyakorlatban a szándékot. Az motiválta-e, hogy minél több normatívát húzzunk le az állami rendszerről, vagy egyszerűen egy tévedés volt, méltányolható tévedés, amit lehet valamilyen módon kezelni, és méltánytalan a normatíva visszafizetése? Ezt akár egyedileg is el lehetne dönteni.
ELNÖK: További hozzászólás? (Nincs.) Én azt érzékelem, hogy ezzel a kérdéssel foglalkozzon tehát a bizottság. (Dr. Bóka István: Csak szélesebb körben szerintem.) Bóka úr azt javasolta, nézzük meg, más hasonló esetek is vannak-e az asztalon, és akkor ezeket egyedileg mérlegeljük, hogy belehozzuk-e a rendszerbe vagy esetleg nem. Aki ilyenről tud konkrétan, kérem, jelezze, és akkor ennek megfelelően a bizottság titkársága ezt az ügyet előkészíti.
Ebben egyetértés van? (Egyhangú egyetértés.) Köszönöm szépen.
Egyebekben más? (Senki sem jelentkezik.)
A jövő héten tehát nem szerdán, hanem kedden 10 órakor van bizottsági ülés... (Jelzésre:) 10 óra 30? Bocsánat - titkár úr jelzi, hogy 10 óra 30-kor van a bizottsági ülés kedden.
Ezzel az információval zárom tehát a mai bizottsági ülést. Mindenkinek további jó munkát kívánok. A viszontlátásra!
(Az ülés befejezésének időpontja: 11 óra 17 perc)
|
Jauernik István |
Jegyzőkönyvvezető: Prin Andrea