ÖTB-12/2007.
ÖTB-63/2006-2010.
Jegyzőkönyv*
az Országgyűlés Önkormányzati és területfejlesztési bizottságának
2008. május 7-én, szerdán, 10 óra 06 perckor
a Képviselői Irodaház. I. emelet III. számú tanácstermében
megtartott üléséről
Tartalomjegyzék
Napirendi javaslat *
Az ülés résztvevői *
A bizottság részéről *
Megjelent *
Helyettesítési megbízást adott *
Meghívottak részéről *
Hozzászólók *
Elnöki megnyitó *
A napirendi javaslat elfogadása *
Döntés képviselői önálló indítvány tárgysorozatba-vételéről: "Communitas Fortissima" - Kercaszomor a legbátrabb faluról szóló törvényjavaslat (T/5480. szám) *
Bebes István előterjesztése *
Döntés képviselői önálló indítvány tárgysorozatba-vételéről *
Döntés az általános vitára való alkalmasságról *
A földgázellátásról szóló törvényjavaslat (T/4669. szám) (A bizottság feladatkörébe tartozó kapcsolódó módosító javaslatok megvitatása) *
Az esélyegyenlőség érvényesülésének közoktatásban történő előmozdítását szolgáló egyes törvények módosításáról szóló törvényjavaslat (T/5587. szám) (Általános vita) *
Csillag Márta szóbeli kiegészítése *
Kérdések, vélemények *
Döntés az általános vitára való alkalmasságról *
Az Országos Területrendezési Tervről szóló 2003. évi XXVI. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat (T/5311. szám) (Módosító javaslatok megvitatása) (Első helyen kijelölt bizottságként) *
Magó Erzsébet összefoglalója *
A Balaton Kiemelt Üdülőkörzet Területfejlesztési Tervének elfogadásáról és a Balatoni Területrendezési Szabályzat megállapításáról szóló 2000. évi CXII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat (T/5589. szám) (Általános vita) (Első helyen kijelölt bizottságként) *
Dr. Gerzanics Annamária szóbeli kiegészítése *
Kérdések, hozzászólások, reflexiók *
A nemzetgazdaságilag kiemelt építési beruházások megvalósításának elősegítése érdekében egyes törvények módosításáról szóló T/5588. számú törvényjavaslat (Általános vita) *
Dr. Szaló Péter szóbeli kiegészítése *
Kérdések *
Dr. Szaló Péter válaszai *
Vélemények *
Döntés az általános vitára való alkalmasságról *
Az Állami Számvevőszék 2007. évi tevékenységéről szóló jelentés (J/5493. szám) (Általános vita) *
Dr. Kovács Árpád szóbeli kiegészítése *
Dr. Lóránt Zoltán szóbeli kiegészítése *
Kérdések *
Dr. Kovács Árpád válaszai *
Dr. Lóránt Zoltán reflexiója *
Vélemények *
Egyebek *
"Communitas Fortissima" - Kercaszomor a legbátrabb faluról szóló törvényjavaslat (T/5480. szám)
(Bebes István, Kovács Ferenc, V. Németh Zsolt (Fidesz), Szabó Lajos (MSZP), Pettkó András (MDF) és Dr. Puskás Tivadar (KDNP) képviselők önálló indítványa)
(A bizottság feladatkörébe tartozó kapcsolódó módosító javaslatok megvitatása)
(Általános vita)
(Általános vita)
(Első helyen kijelölt bizottságként)
(Általános vita)
(Első helyen kijelölt bizottságként)
(Módosító javaslatok megvitatása)
(Első helyen kijelölt bizottságként)
13.00 órától:
(Általános vita)
Elnököl: Jauernik István (MSZP), a bizottság elnöke
Balogh József (MSZP), a bizottság alelnöke
Szabó György (MSZP), a bizottság alelnöke
Dr. Buzás Péter (MSZP)
Ecsődi László (MSZP)
Gy. Németh Erzsébet (MSZP)
Hajdu László (MSZP)
Dr. Mester László (MSZP)
Pál Tibor (MSZP)
Papp József (MSZP)
Steiner Pál (MSZP)
Varju László (MSZP)
Warvasovszky Tihamér (MSZP)
Dr. Bőhm András (SZDSZ)
Bebes István (Fidesz)
Dr. Bóka István (Fidesz)
Erdős Norbert (Fidesz)
Horváth István (Fidesz)
Meggyes Tamás (Fidesz)
Dr. Ódor Ferenc (Fidesz)
Tasó László (Fidesz)
Vigh László (Fidesz)
Nógrádi László (KDNP)
Hock Zoltán (MDF)
Helyettesítési megbízást adott
Dr. Kovács Zoltán (Fidesz) Erdős Norbertnek (Fidesz)
Ecsődi László (MSZP) megérkezéséig dr. Buzás Péternek (MSZP)
Pál Tibor (MSZP) távozása után Gy. Németh Erzsébetnek (MSZP)
Sós Tamás (MSZP) Balogh Józsefnek (MSZP)
Dr. Steiner Pál (MSZP) megérkezéséig Pál Tibornak (MSZP)
Warvasovszky Tihamér (MSZP) távozása után Hajdu Lászlónak (MSZP)
Kósa Lajos (Fidesz) Horváth Istvánnak (Fidesz)
Meggyes Tamás (Fidesz) megérkezéséig dr. Bóka Istvánnak (Fidesz)
Dr. Ódor Ferenc (Fidesz) megérkezéséig Tasó Lászlónak (Fidesz)
Dr. Tilki Attila (Fidesz) Bebes Istvánnak (Fidesz)
Nógrádi László (KDNP) megérkezéséig Vigh Lászlónak (Fidesz)
Dr. Barabás Zoltán főosztályvezető-helyettes (Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium)
Turmely Erzsébet vezető főtanácsos (Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium)
Dr. Borovszky Tímea főigazgató (Oktatási és Kulturális Minisztérium)
Klész Tibor titkárságvezető (Oktatási és Kulturális Minisztérium)
Magyar Mária osztályvezető (Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium)
Dr. Gerzanics Annamária főosztályvezető-helyettes (Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium)
Magó Erzsébet osztályvezető (Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium)
Dr. Sipos Ildikó fogalmazó (Gazdasági és Közlekedési Minisztérium)
Ajtay Szilárd szakmai tanácsadó (Gazdasági és Közlekedési Minisztérium)
Dr. Szüdi János szakállamtitkár (Oktatási és Kulturális Minisztérium)
Dr. Szaló Péter szakállamtitkár (Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium)
Dr. Kovács Árpád elnök (Állami Számvevőszék)
Dr. Lóránt Zoltán főigazgató (Állami Számvevőszék)
(Az ülés kezdetének időpontja: 10 óra 06 perc.)
JAUERNIK ISTVÁN (MSZP), a bizottság elnöke, a továbbiakban ELNÖK: Jó napot kívánok! Nagy tisztelettel köszöntöm az Önkormányzati és területfejlesztési bizottság mai ülésén megjelent hölgyeket és urakat.
A bizottság ülését megnyitom. A bizottság határozatképes; 14 képviselő személyesen van jelen, 6 képviselő pedig megbízást adott a helyettesítésére. (Ecsődi László és Hajdu László megérkeznek.) Most már 16 képviselő van jelen, tehát munkánkat meg tudjuk kezdeni.
A napirendi javaslat elfogadása
Elsőként a mai ülés napirendjének elfogadására teszek javaslatot. Képviselőtársaim írásban múlt hétvégén megkapták ezt. Más javaslat nem érkezett, így ezt teszem fel szavazásra. Aki egyetért az írásban előre kiküldötteknek megfelelően a mai ülés napirendjével, az kérem, kézfelemeléssel jelezze! (Szavazás.) Köszönöm szépen. Megállapítom, hogy ennek megfelelően mai ülésünkön hét napirendi pontot fogunk megtárgyalni.
Az időrendi ütemezéssel kapcsolatban azt szeretném jelezni, hogy az Állami Számvevőszék 2007. évi tevékenységéről szóló jelentést 13 órától tárgyaljuk meg. Reményeink szerint közben lesz lehetőség ebéd elfogyasztására, attól függően, hogyan haladunk a napirendi pontokkal.
Az első napirendi pont: döntés képviselői önálló indítvány tárgysorozatba-vételéről, amely Bebes István, Kovács Ferenc, V. Németh Zsolt, Szabó Lajos, Pettkó András és dr. Puskás Tivadar képviselők önálló indítványa. Az előterjesztők nevében Bebes képviselő úr fog szólni. Ehhez a napirendi ponthoz érkezett az Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztériumból dr. Barabás Zoltán főosztályvezető-helyettes és Turmely Erzsébet vezető tanácsos asszony, akik segítségünkre lesznek.
A képviselő úré a szó előterjesztőként.
BEBES ISTVÁN (Fidesz): Köszönöm szépen. Tisztelt Bizottság! Tisztelt Elnök Úr! Ha egy picit visszaforgatjuk az idő kerekét, akkor a bizottság túlnyomó többsége emlékezhet még arra, hogy az előző ciklusban ugyanezt a törvényjavaslatot V. Németh Zsolt képviselőtársammal már benyújtottuk a parlament elé, és megköszönve a bizottság akkori hozzáállását, a bizottság általános vitára alkalmasnak találta és tárgysorozatba vette ezt a törvényjavaslatot. Igazából most is ezt szeretnénk kérni a bizottságtól, hogy egyrészt vegye tárgysorozatba, másrészt pedig általános vitára alkalmasnak találja.
Azt gondolom, hogy a bizottság többsége magát a kezdeményezést nagyrészt ismeri, csak néhány dolgot szeretnék felvillantani, és azt is, hogy miért szeretnénk kérni ismételten, mint ahogy látják is, szinte valamennyi párt aláírásával, és szinte valamennyi Vas megyei képviselő aláírásával - most persze Ipkovich képviselő úr nincs rajta, ezt nézzék el neki, amikor benyújtottuk, pont nem volt itt, és nem tudtuk az ő aláírását megszerezni, de biztos vagyok abban, hogy ő is támogatja ezt a törvényjavaslatot.
Röviden csak annyi, hogy a községi önkormányzat, Kercaszomor kezdeményezte a megyei önkormányzat segítségével a belügyminiszternél, hogy adományozza a "legbátrabb falu" címet a községnek, lévén, hogy 1920. augusztus 1-jén Ránkai hadnagy 17 határőre, valamint falubeli emberek segítségével a falut visszavették, a jugoszláv katonaságot elűzték, és a trianoni békeszerződés ugyan Magyarországnak ítélte annak idején Kercaszomort, de mégis a jugoszlávok elfoglalták. Ezt tette helyre valahogy ez a cselekmény. Persze a cselekményt később retorzió követte, börtönbe vetették őket, ugyanakkor 1922. február 9-én, pontosan ennek köszönhetően visszatérhetett a falu Magyarországhoz a határmegállapító bizottság döntése alapján.
Vas megye legnagyobb civil szervezete és a Vas Megyei Közgyűlés kezdeményezte annak idején a "legbátrabb falu" cím adományozását a községnek. Ha kicsit emocionálisabb érvet próbálnék most újólag megfogalmazni a bizottság felé, akkor azt gondolom, hogy István Lajos professzor úr, aki a fő zászlóvivője volt ennek a kezdeményezésnek, aki sajnálatos módon eltávozott már az élők sorából, igazából talán az ő nagyon széles körű lobbizó és előkészíti munkája következtében is ismerték meg a falut, de azt gondolom, hogy valamennyien ott, Vas megyében elismerjük az ő tevékenységét, a Vas Megyéért Egyesület tevékenységét, a megyei közgyűlés kezdeményezését, és persze egy kistelepülés harcát azért, hogy a tettért, amit akkor valahol megfogalmaztak vagy elvégeztek, próbáljunk meg egy elismerést adni számukra.
Nem szeretnék most én arra hivatkozni, hogy annak idején Balassagyarmat megkapta. Képviselőtársammal kezdeményeztük azt, hogy egy módosító javaslattal Kercaszomor is kerüljön be az akkori törvényjavaslatba, azt akkor nem támogatta a parlament. Aztán később ennek hatására nyújtottuk be az önálló törvényjavaslatot. Arra pedig sajnos, annak a megtárgyalására már nem kerülhetett sor. Tudom, és tisztában vagyok azzal, hogy annak idején a kormány nem támogatta ezt a törekvésünket. Tisztelettel kérem a kormányt, hogy egyrészről támogassa, azt gondolom, megérdemli ez a település ezt a címet, és ugyanúgy, mint annak idején, tisztelettel kérem a bizottságot, hogy egyrészről a tárgysorozatba-vételről, másrészről pedig az általános vitára való alkalmasságról hozzon pozitív döntést a település számára.
Köszönöm.
ELNÖK: Köszönöm szépen. A kormány képviselőjét hallgassuk meg.
DR. BARABÁS ZOLTÁN (Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Bizottság! Köszönöm a szót. Az önkormányzati és területfejlesztési bizottság 2005. decemberében tárgyalta az általános vitára való alkalmasságot, akkor is kifejtettük a szakmai érveinket a törvényjavaslattal kapcsolatban. A kormány mai ülésének a napirendjén szerepel a képviselői önálló indítvány támogatásáról szóló előterjesztés. A minisztérium által megfogalmazott szakmai vélemény az volt, hogy a kormány olyan határozatot fogadjon el, hogy ne támogassa az önálló indítványt.
A szakmai érveink azonosak a korábban elhangzottakkal. Elsősorban azért tartjuk aggályosnak a törvényjavaslat elfogadását, mivel korlátozná az önkormányzati alapjogokat, nevezetesen a 44/A. §-ban foglalt önálló döntési szabadságot, illetve az f) pontban szabályozott azon jogát a helyi önkormányzatnak, hogy a kitüntetési címeket, címer használatát, jelképeit önállóan szabályozhatja. (Hock Zoltán megérkezik az ülésre.)
Természetesen nem vitatva azokat a történelmi eseményeket, illetve azokat a cselekvéseket, amelyeket a város polgárai annak idején kifejtettek, azonban álláspontunk az, hogy erre a községnek is megvan az alkotmányban biztosított alapjoga, hogy ilyen címet, címerhasználatot szabályozzon. Egyébként ismereteink szerint a Vas Megyéért Egyesület ugyanilyen címet, a "Communitas Fortissima" címet adományozta a településnek, és a település a zászlajában ezt a címet viseli is.
További szakmai érvünk volt az, hogy a törvényjavaslatnak a 3. §-a, amely a címerben történő cím viselésére utal, kiüresítené az önkormányzati alapjogot, tehát hogy véleményünk szerint még kétharmados törvényben sem lehetne támogatni. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Tisztelt Bizottság! Vitassuk meg az előterjesztést! Ki kíván szólni? Nézek körbe. (Nincs jelentkező.) Szeretném jelezni, hogy itt a szocialista frakcióban nem változott a vélemény a legutóbbi hasonló napirendhez képest, bár egy nagyon érdekes jogi helyzet az, amikor az alkotmány és az Ötv. paragrafusainak az előírásait kell mérlegelni, és úgy kell dönteni, hogy az érintett kérésére se lehet szembemenni az alkotmány előírásával. Nemcsak ez az egy ilyen helyzet van, hanem az önkéntes tűzoltó egyesülettel kapcsolatos vitánál is ugyanezek a kérdések jönnek napirendre.
Van-e hozzászólás? (Nincs jelentkező.) Le tudjuk zárni? (Bebes István jelentkezik.) Természetesen az előterjesztőnek visszaadom a szót zárszóként.
BEBES ISTVÁN (Fidesz): Köszönöm szépen. Végül is láthatóan ugyanazok az érvek hangoznak el, mint az akkori bizottsági vita során is. A település ténylegesen rendelkezik egy díszoklevéllel, amelyet a Vas Megyéért Egyesület adományozott a településnek, és az esemény és maga a település is indokolja most a legbátrabb település címet.
Azt gondolom, hogy ha már végül is visszamegyünk és próbálunk kicsit érveket is megfogalmazni, nem jó dolog az, hogy különbséget teszünk település és település között. Milyen dolog az, hogy van egy nagyváros, amely logikusan és jogosan is kezdeményezi azt, hogy a legbátrabb város címet kaphassa meg, és persze meg is kapja nyilván, a képviselők a szavazataikkal támogatták ezt a törvényjavaslatot, és egy kistelepülés, amelynek nyilvánvalóan sokkal kisebb a lobbiereje, sokkal kisebb az ezzel kapcsolatos végül is kezdeményező ereje, ugyanebben a lehetőségben nem részesül. Ráadásul valahol ugyanahhoz az eseménysorozathoz kötődik ez a kezdeményezés, hiszen Trianon rendelkezett valamilyen szinten a település sorsáról, és a trianoni döntést követően történtek ezek az események, amelyek döntően befolyásolták a település sorsát. Azt hiszem, hogy egy olyan döntés végén, amelyben valamennyien szinte a legnagyobb többséggel állunk helyt annak a parlamenti patkónak a mindkét oldalán, hogy Balassagyarmat megkaphassa ezt a kitüntető címet, akkor miért nem jár akkor egy kistelepülésnek ugyanez a kitüntető cím?
Tiszteletben tartva mind a minisztérium, mind pedig a képviselőcsoportok véleményét, mégis azt kell hogy kérjem a tisztelt képviselőtársaimtól, hogy támogassák ezt a törvényjavaslatot, támogassák a tárgysorozatba-vételt, és támogassák az általános vitára való alkalmasságot.
Tisztelettel kérem elnök urat, hogy a szavazást akkor így próbálja megejtetni.
Köszönöm szépen.
Döntés képviselői önálló indítvány tárgysorozatba-vételéről
ELNÖK: Köszönöm szépen. Tisztelt Bizottság! Tárgysorozatba-vételről kell döntenünk. Kérdezem a bizottságot, hogy tárgysorozatba veszi-e a "Communitas Fortissima" - Kercaszomor, a legbátrabb faluról szóló törvényjavaslatot. Aki igen, kézfelemeléssel jelezze! (Szavazás.) Köszönöm szépen. Megállapítom, hogy a bizottság egyhangú döntéssel tárgysorozatba vette a törvényjavaslatot. (Bebes István: Kérnék szavazást akkor az általános vitára való alkalmasságról is. Akkor is a bizottsági döntésnél mind a tárgysorozatba-vételről, mind az általános vitára való alkalmasságról szavazott a bizottság. - Gy. Németh Erzsébet megérkezik az ülésre.)
Képviselő úr, értem a kérést. Nem tettük fel a napirendre. Ilyenkor mi a házszabályi előírás, ha a napirendet ki akarjuk egészíteni? (Az elnök egyeztet a bizottság munkatársával.)
Kérdezem a bizottságot, akarja-e, hogy az általános vitára való alkalmasságról is döntsünk, ha már körbevitattuk a kérdést. Ez napirendipont-kiegészítést jelent. Aki ezzel egyetért, kézfelemeléssel jelezze! (Szavazás.) Igen.
Döntés az általános vitára való alkalmasságról
Akkor most az általános vitára való alkalmasságról is kell döntenünk. Kíván-e ennek kapcsán valaki szót kérni? (Senki sem jelentkezik.) Nem. Akkor kérdezem a bizottságot, egyetért-e azzal, hogy a beterjesztett törvényjavaslat általános vitára alkalmas. Aki igen, kézfelemeléssel jelezze! (Szavazás.) Megállapítom, hogy a bizottság egyhangú szavazással általános vitára alkalmasnak találta. Köszönöm szépen.
Rátérünk a második napirendi pont tárgyalására, a földgázellátásról szóló T/4669. számú törvényjavaslatra. Kapcsolódó módosító javaslatok megvitatására kerül sor. Köszöntöm dr. Sipos Ildikót a Gazdasági és Közlekedési Minisztériumból. (Meggyes Tamás megérkezik az ülésre.)
Javaslom a bizottságnak, hogy csak a feladatkörünkbe tartozó kapcsolódó módosító javaslatokról határozzunk. Ezzel egyetértés van? (Általános helyeslés.) Úgy látom, igen. Mindenki előtt ott van a kiegészítő ajánlás tervezete, amely április 30-ai keltezésű.
A 16. ajánlási pont olyan, amely önkormányzati, illetve jegyzői hatáskörhöz kapcsolódik. Javaslom, hogy erről döntsünk. Kérdezem, hogy tárca- vagy kormányálláspont van.
DR. SIPOS ILDIKÓ (Gazdasági és Közlekedési Minisztérium): Tekintettel arra, hogy kormányálláspont kialakítása folyamatban van, csak tárcaálláspontot tudok mondani.
ELNÖK: Szerintem az is jó lesz. Szeretném felhívni a figyelmet, hogy ez összefügg a 68. és a 72. pontokkal. Van-e kérdés, vélemény? Adunk a jegyzőnek egy kis újabb feladatot, nem önkormányzatit, de feladatot.
Tárcaálláspont?
DR. SIPOS ILDIKÓ (Gazdasági és Közlekedési Minisztérium): Támogatjuk. (Hock Zoltán jelentkezik.)
ELNÖK: Parancsoljon!
HOCK ZOLTÁN (MDF): Csak egy kérdésem lenne, hogy miért akarjuk a jegyzőt olyan feladatokkal ellátni, ami egy magánszolgáltató és egy magánember közötti vitát rendez. Azt gondolom, hogy ez egy olyan indokolatlan, fölösleges többletterhet jelent a jegyzőnek, amit teljesen fölösleges odatennünk, hiszen a privatizáció következtében magánszolgáltatói, magánjogi szerződése van a szolgáltatást igénybevevőnek. Nem gondolom azt, hogy az önkormányzatnak bármi köze lenne hozzá, ezt intézzék el egymás között. Ha ez nem sikerül, akkor ezt bíróságon el tudják rendezni egymással. Nem gondolom azt, hogy az önkormányzatnak bármi köze lenne hozzá.
ELNÖK: További kérdés van-e? (Senki sem jelentkezik.) Az előterjesztő képviselő nincs itt, de a kormányt kérdezem, hogy miért támogatja ezt. Parancsoljon!
DR. SIPOS ILDIKÓ (Gazdasági és Közlekedési Minisztérium): Tárcaálláspontot tudok mondani. Előfordulhatnak olyan esetek a való életben is, amikor szükséges, hogy bizonyos meghatározott okokból biztosítsuk a jegyzőnek azt, hogy az elosztó bemehessen a felhasználási helyre. Pontosan meg van határozva, hogy a felhasználói berendezés ellenőrzése céljából, illetve a gázmérő leolvasása és ellenőrzése céljából mehessen az elosztó. Tehát az az elosztó, akinek egyébként a gázmérő a tulajdonában van, mert ez nem a felhasználó tulajdonában lesz.
Parancsoljon!
HOCK ZOLTÁN (MDF): Odáig értem, hogy ha élet- és vagyonbiztonsági szempontokból ezt az aktust meg kell tenni, ezt hatósági eszközökkel lehessen kikényszeríteni. De a gázóra leolvasása a szolgáltatás igénybevételének a mennyiségét célozza, ami, azt gondolom, hogy a szolgáltatónak és a szolgáltatást igénybe vevőnek a magánügye. Ebbe hatósági eszközökkel beleavatkozni, nyilván a szolgáltatónak egyébként elemi érdeke, de nem gondolom azt, hogy ebben egy önkormányzatnak asszisztálnia kellene.
Köszönöm.
ELNÖK: Képviselő, úr, nem az önkormányzat. Tehát a jegyző itt nem önkormányzati feladatellátó minőségében, hanem a hatósági minőségében tesz lépéseket. A jegyzői jogállással kapcsolatban pontosan tudjuk, hogy nagyon sok ilyen feladata van a jegyzőnek. Azt kell mérlegelni, hogy jobb megoldás lenne-e, ha ilyen esetben majd mondjuk, a bíróság tenne valamilyen intézkedést. Azt is valakinek egyszer végre kell majd hajtani, tehát lehet, hogy ugyanúgy visszacsatolódna ez a dolog.
Én a magam részéről el tudom fogadni ezt a megoldást. Azért is hangsúlyoztam többször, hogy megint adunk egy feladatot, csak hogy tudatában legyünk, amikor erről szavazunk, de én el tudom fogadni.
Van-e kérdés, vélemény? (Senki sem jelentkezik.) Tudunk dönteni. A tárca támogatja. A bizottság támogatja a 16. pontot, amely összefügg a 68. és a 72. pontokkal? (Szavazás.) Tizenhárom igen. Ki nem támogatja? (Szavazás.) Tizenkettő igen. A bizottság támogatja.
Képviselőtársaim, többet nem jelöltünk ki, de ha bárkinek van kérése, hogy valamelyikről még döntsünk, akkor a bizottság meghozza a döntést. (Senki sem jelentkezik.) Nincs ilyen. Köszönöm szépen a közreműködést, a napirendi pont tárgyalását ezennel lezárom.
Rátérünk a harmadik napirendi pont tárgyalására, az esélyegyenlőség érvényesülésének közoktatásban történő előmozdítását szolgáló egyes törvények módosításáról szóló T/5587. számú törvényjavaslatra. Köszöntöm az Oktatási és Kulturális Minisztériumból Madarász Hedvig önkormányzati referenst, Klész Tibor titkárságvezető urat, és Borovszky Tímea főigazgató asszonyt, akik segítségünkre lesznek az általános vita tárgyalásánál.
Átadom a szót.
Csillag Márta szóbeli kiegészítése
CSILLAG MÁRTA (Oktatási és Kulturális Minisztérium): Engedje meg, hogy bemutatkozzam. Csillag Márta vagyok, a közoktatási főosztály vezetője. Egy kis módosulás történt a személyekben. Mellettem ül dr. Borovszky Tímea és mellette pedig Sárközy Gábor kollegánk.
Engedjék meg, hogy néhány mondattal segítségükre legyek a törvénycsomag, törvényjavaslat vitája előtt. Kettő törvényt nyújtott be a kormány a parlament elé, két törvény módosítására tesz javaslatot: a közoktatásról szóló törvény és a gyermekvédelmi törvény módosítására.
Az oktatási és kulturális tárca az elmúlt évben az Oktatási Kerekasztal segítségével áttekintette a közoktatás-fejlesztés és -irányítás legfőbb kérdéseit. Az a törvénycsomag, az a javaslatcsomag, amely önök előtt áll, részben az Oktatási Kerekasztal, részben pedig az ebből származó "Új tudás-műveltség" program szabályozási elemeit, elsősorban az esélyegyenlőség támogatását, az esélyegyenlőség érvényesülését segítő törvényi szabályozási elemeket tartalmazza. (Dr. Steiner Pál megérkezik az ülésre.)
Ha megengedik, akkor néhány mondattal azokra a szabályozási pontokra hívnám fel a figyelmüket, amelyek elsősorban az önkormányzati feladatellátást érintik. Legelsősorban szeretnénk felhívni az önök figyelmét a 2. és a 15. §-ára a benyújtott törvényjavaslatnak, amely a hátrányos, halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek óvodáztatási támogatását igyekszik szabályozni egy olyan ösztönző támogatási rendszer kialakításával - természetesen kiegészítő állami forrás biztosításával -, amely segíti, hogy a halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek minél korábban a szocializáció megkezdése érdekében az óvodai feladatellátásban részt tudjanak venni.
A benyújtott törvényjavaslat 3. §-ában egy új intézménytípus kialakítására teszünk javaslatot, az úgynevezett egységes óvoda-bölcsőde intézménytípusra. Önök előtt jól ismert, hiszen önkormányzati feladatellátásban dolgoznak, hogy ebben a pillanatban is a mostani érvényes szabályozás értelmében is lehet többcélú intézményként egymás mellett működtetni óvodát és bölcsődét, tehát óvodai intézményegységet és bölcsődei intézményegységet. A javaslatunk arról szól, hogy azokon a magyarországi településeken, elsősorban az 1500 fő alatti településekre gondolunk, ahol nincs módja a helyi önkormányzatnak, mert például nincs megfelelő létszámú gyerek, kevés a gyermek, külön óvodai csoportot, külön bölcsődei csoportot elindítani, ott legyen módja arra, hogy egy olyan egységes intézménytípust alakítson ki, amelyet egységes óvoda-bölcsődének nevezünk. (Dr. Szüdi János megérkezik az ülésre.) Engedjék meg, hogy ideeresszem magam mellé államtitkár urat, Szüdi Jánost, akinek sikerült megérkeznie előző megbeszéléséről.
Az egységes óvoda-bölcsőde után az 5. §-ában a benyújtott törvényjavaslatnak egy új munkáltatói intézkedési lehetőségre hívom fel az önök figyelmét. A többcélú intézmények száma az elmúlt időben megnövekedett a közoktatásban. Az önkormányzatok főleg is az elmúlt időben legelsősorban a szakképző intézmények tekintetében hoztak létre elég nagy iskolákat. Az 5. §-ban lehetőséget nyújtana a törvény, hogy egy úgynevezett főigazgatói munkakört alakítsanak ki. Abban különbözne az igazgatói megbízástól, hogy nem lenne kötelező óra, nem kellene kötelező órát előírni annak a vezető kollegának, aki ezt a feladatot ellátja, így a tagintézmény-vezetők igazgatói munkakörben dolgozhatnának.
Felhívom a figyelmüket a 8. §-ára a benyújtott törvényjavaslatnak. Itt elsősorban a körzethatárok, az iskolai körzethatárok megállapítására teszünk javaslatot, annak egyszerűsítésére, illetve átalakítására annak érdekében, hogy jobban érvényesüljenek az esélyegyenlőségi szempontok a beiskolázás során.
Nem engedi meg a főnököm, hogy átadjam a szót, úgyhogy folytatom.
Részletesen szabályozzuk a települési körzetek, illetve az iskolai körzetek kialakításának újfajta rendjét. (Tasó László megérkezik az ülésre.) Olyan települési arány, illetve körzeti arány megalkotására teszünk javaslatot, amely reményeink, a kormány reményei szerint végrehajthatóbbá teszi azt az eddig sem könnyű feladatot, hogy hogyan lehet a hátrányos helyzetű gyermekek arányát megfelelően kialakítani egy településen. Úgy gondoljuk, hogy a települési arány a település valóságával, mindennapjaival számol, tehát azzal a helyzettel, ami a településen szociológiailag már előzetesen kialakult.
A benyújtott törvényjavaslatban, annak a 11. §-ában az Oktatási Hivatal feladatait javasoljuk kiegészíteni, újfajta feladatokat állapítana meg neki a törvényjavaslat. Abban az esetben, hogy ha egy intézmény megsérti a felvételi követelményeket és az egyenlő bánásmód követelményét, akkor az Oktatási Hivatalt felhatalmazná a jogszabály, hogy tanulói jogviszonyt állapítson meg. Ugyanez az eljárás lenne követhető, amennyiben egy településen nincs kötelező felvételt biztosító óvoda vagy iskola, akkor módjában állna ilyen intézményt kijelölni. Ha figyelmesen olvassuk a benyújtott javaslatot, akkor talán felfedezték azt is, hogy ebben az esetben maga a törvény biztosítaná a finanszírozását is ennek a megoldandó feladatnak.
Igyekeztünk figyelemmel lenni arra, hogy milyen problémákat okoztak az elmúlt tanévet megelőzően az intézményátszervezések, az intézmények sok esetben a gyermekek és a szülők életében. Ezért arra tenne javaslatot a kormány, hogy intézményátszervezés esetében törvényi határidőt szeretne meghatározni, hogy mennyivel a tanév kezdete előtt lenne szükséges az önkormányzatnak meghoznia a törvényt, hiszen az a tapasztalat, ami egy-két esetben előfordult, hogy augusztus 31-én születtek önkormányzati döntések egy szeptember 1-jére érvényes tanévre. Ez a szülők és a gyermekek számára elfogadhatatlan és hátrányos. Ezért a közoktatási törvényben javaslatot teszünk arra, hogy megfelelő időben és a megfelelő egyeztetések elvégzése után szülessenek meg ezek az önkormányzati döntések.
Még egy dologra szeretném felhívni a figyelmüket. Az önkormányzati intézkedési terv és az esélyegyenlőségi intézkedési terv, tehát a helyi önkormányzati tervezés viszonyát rendezné az egyik szakasz, amely az önkormányzati, települési meg megyei önkormányzati intézkedési terv részévé teszi az esélyegyenlőségről szóló intézkedéseket.
Köszönöm szépen a figyelmüket.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Tisztelt Bizottság! Kérdések, vélemények? (Vigh László jelentkezik.) Vigh Lászlóé a szó.
VIGH LÁSZLÓ (Fidesz): Amit itt a végén hallottunk, nem tartom jónak, hogy tovább szűkítjük az önkormányzat lehetőségeit. Amit elmondott, hogy augusztus 31-ével önkormányzatok úgy döntöttek, hogy átszervezik intézményeiket, gondolom, hogy nem akkor döntötték ezt el. Olyan szorító gondok között döntöttek, mikor egy-egy alapítványt megszüntettek, mert valamiért nem kaphatott állami támogatást, és egy kényszerhelyzetbe kerültek az önkormányzatok. Ezért voltak kénytelenek, hogy a normális iskolakezdés megtörténjék, hogy este, éjfélkor üléseztek és hozták meg azt a döntést, amit meg kellett hozni annak érdekében, hogy az iskolájuk el tudjon indulni. Ezt csak azért tudom mondani, mert én is részese voltam ennek, és tudom, hogy éjfélkor meg éjszaka 2 órakor üléseztünk azért, hogy szeptember 1-jével tudjon indulni az iskola.
Tehát még egyszer szeretném jelezni, kérésünk, hogy ne szűkítsük az önkormányzatok mozgásterét, hagyjunk nekik egy kis mozgásteret, szabad mozgást, hogy tudják üzemeltetni azokat az intézményeiket, amire esküt tettek. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen. (Pál Tibor jelentkezik.) Pál Tibor képviselő úr?
PÁL TIBOR (MSZP): Köszönöm szépen. Hallgattam itt a szóbeli kiegészítést is, meg korábban a sajtóban is láttam, hogy a régiókban viták vagy tanácskozások voltak az esélyegyenlőségi tervvel kapcsolatban, meghívták a tanárokat, intézményvezetőket. Egyrészt szeretném kérdezni, hogy van-e olyan, ami mondjuk a régióvitákban elhangzott és beépült, az eredeti tervezethez képest most már az előttünk lévő anyagban látható. Tehát volt-e a vitáknak eredménye? Tudjuk, hogy pontosan úgy van, ahogy ön is kezdte, hogy ez a "munka, tudás, tulajdon" programnak a részeként, az esélyegyenlőség csomagjaként van itt. Volt-e olyan tapasztalat a vitában, amit mondjuk érdemes itt megemlíteni? (Dr. Ódor Ferenc megérkezik az ülésre.)
Én magam azt gondolom, hogy minden olyan terv, ami az esélyegyenlőséget segíti - és főleg a közoktatásban -, ami arról szól, hogy az induló hátrányokat valamilyen módon az intézményrendszerben megpróbálja kompenzálni, kiegyenlíteni, az mind támogatandó. Tehát ilyen értelemben ez jó, és ha ez minél szélesebb körű, akkor ez fontos dolog.
A bölcsőde és óvoda egységes intézményével kapcsolatban világos, hogy ez kistelepülésekről szól. Azt gondolom, hogy ez helyes. Magam dolgoztam korábban a gyermekvédelemben, és amikor a gyermekotthonokat szerettük volna lakásotthonokká alakítani, akkor a szándékot mindenki támogatta, de szembetalálkoztunk az ÁNTSZ-problémával - akkor még KÖJÁL-nak hívták vagy nem tudom, mi volt. Kérdezem, hogy végig van-e ez gondolva, mert tudjuk, hogy más a bölcsőde - az egy egészségügyi szociális intézmény - és más az óvoda. (Jelzésre:) A bólogatásból úgy látom, hogy végig van gondolva, ez akkor jó, de tényleg kérném, hogy ezt nézzük végig.
Nagyon sok miniszteri rendelet van, ami ugye később jelenik meg. Lehet-e tudni, hogy hány ilyennel kell számolni? Valószínű, hogy azért az önkormányzati munkában, amikor majd nekünk helyben akár rendeletmódosítást vagy körzethatár-módosítást kell csinálni, akkor erre fel kell készülni. Elég rövid határidő van, szeretném, ha erről tudnánk valamit.
Nekem van némi fenntartásom - ez a három "h"-s gyerekekről szól - a halmozottan hátrányos helyzetű gyerekek esetében a körzethatárok módosításával kapcsolatban. Egyrészt elég bonyolult, másrészt pedig azt gondolom, hogy elég nehezen lesz majd végigvihető. Jelzem, nem a szándékot vitatva, a szándék világos, de elég nehéz lesz majd a beiskolázási körzethatárokat a szándéknak megfelelően módosítani.
Az utolsó pedig ez az óvodáztatási támogatás. Ez az önkormányzat költségvetését terheli, vagy nem terheli majd? És egyébként mekkora összeg az, amiben itt országosan gondolkodni kell?
Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen. További hozzászólás? (Senki sem jelentkezik.) Nincs. Akkor visszaadom a szót. Elhangzottak kérdések, kérem szépen a reagálást.
DR. SZÜDI JÁNOS szakállamtitkár (Oktatási és Kulturális Minisztérium): Köszönöm szépen, elnök úr. Intézménybezárás, kell-e korlátozni vagy sem. Egyrészt minden országgyűlési biztos kérte ennek szabályozását. Ha végignézzük az egész folyamatot, a tanulók beiratkozása márciusban-áprilisban történik. Ehhez képest egy intézmény későbbi időpontban történő megszüntetése egyszerűen elfogadhatatlan. Ez nem önkormányzati mozgástér, hiszen az önkormányzatnak ott van a döntési lehetősége, dönthet, csak szeptembertől nem zárhatja be.
Másrészről, ha végiggondolják, ha egy intézményt bezárnak vagy átalakítanak, akkor utána el kell helyezni a tanulókat, el kell helyezni a pedagógusokat, ha összevonnak egy intézményt, akkor az intézmény összes dokumentumát át kell dolgozni, azt jóvá kell hagyatnia a fenntartónak. Tehát ezért van a március 31., innen számoltuk vissza, hogy adni kell az intézménynek legalább másfél hónapot, míg elkészíti a saját dokumentumait, és ez nem elegendő egyébként, mert ugye pedagógiai program, szmsz, házirend, ezt utána be kell küldeni a fenntartóhoz, a fenntartónak pedig jóvá kell hagyni. Tehát ezért határozná meg így a javaslat ezt az időt.
Az esélyegyenlőségi tervről majd a kolléga beszámol. Ez a szabályozás, ami itt van, egyébként a törvényben meglévő rendelkezéseket szedtük össze, mert háromszor módosult a törvény emiatt, három helyre kerültek be a tervek és nem voltak szinkronban egymással a szabályok, tehát ezért gondoltuk, hogy szedjük össze egy paragrafusba, és mindenhonnan kiemeltük, ahol máshol ez a szabályozás benne volt. Csak azért mondanám, hogy ez nem egy új dolog, ez már a mostani pályázati eljárásban is így folyt.
Óvoda, bölcsőde. Ha megnézzük a hatálybalépést, azért jövő szeptember 1-től, mert most folyik ennek a szakmai előkészítése. Kértünk is jogosítványt egy rendelet kiadásához. Valóban, itt az ÁNTSZ-szabályokat meg kell nézni, mert eltérő a két szabály, és olyan rendelkezést kell majd kiadni, hogy ezt a megoldást ténylegesen gyakorolni tudják majd az önkormányzatok. De meg kell néznünk a szakmai programokat, a foglalkoztatás kérdéseit. A felsőoktatásban már beindulta a képzés egyébként, tehát akkreditálták azt a felsőfokú képzést, amellyel ez a feladat megoldható, és nyilván az óvónőket is fel kell erre készíteni, tehát vice versa ez a munka folyik.
Magához a törvényhez sok rendelet nem kerül kiadásra. Tehát olyan szabályokat találunk itt, amihez nem kell további miniszteri rendeleti szintű szabályozás. Az óvoda, bölcsőde szabályozásra kerül, de ennek egyéves bevezetési ideje van, és decemberre szeretnénk kiadni ezt a rendeletet. Erre egy munkabizottság összeül.
A körzethatárnál a jelenlegi szabályozás sokkal könnyebb, mint a mostani, és egyszerűbb is. Tehát azt mondjuk, hogy állapítsák meg a települési arányt gyerekre - és ez nagyon fontos. Tehát, ha azt mondjuk, hogy van ezer gyerek, és van száz halmozottan hátrányos helyzetű gyerek, ez könnyen kiszámítható, egytized az arány, és ehhez kell viszonyítani a körzetet. Ha azt mondjuk, hogy az egyes körzetekben nem lehet több mint 15 százaléknál magasabb, tehát 10 meg 15, az 25 százalék települési arányhoz képest tanulói arányt kell a körzetben nézni, ami sokkal kisebb, mint a gyerekarány, mert a gyerekarányban benne van az egy-hatéves populáció is. Ehhez képest itt az önkormányzatok reményeink szerint könnyebb helyzetbe fognak kerülni, és az adott települési arányt meg lehet tartani, míg a szomszédos körzethatárt borzasztó nehéz, hiszen egy telepen laknak a halmozottan hátrányos helyzetű gyerekek, és onnan a szomszédos körzet kialakítása, ez a 25 százalék borzasztó problémát jelentett az eddigi jelzések alapján.
Az óvodáztatási támogatást a kormány betervezte. Ha jól látom, 350 millió forint lesz a költségvetési törvényben, ezt kiszámolták az érintett tanulókra, és a 2010-2011-es évre is beterveztük az "Új tudás" program keretében ennek a fedezetét. Tehát úgy kerül leosztásra a feladat, hogy ennek a költségvetési támogatását a kormány biztosítani fogja.
Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen. (Jelzésre:) Van még egy kérdés. Parancsoljon!
DR. BOROVSZKY TÍMEA (Oktatási és Kulturális Minisztérium): Nem kérdés, csak egy pici kiegészítés lenne. Köszönöm szépen.
Az esélyegyenlőségi tervekkel kapcsolatban az volt a kérdés, hogy beépültek-e. Természetesen. Se magunknak, se másnak nem szeretnénk fölösleges munkát adni. Ha régiós konferenciákat szervezünk, akkor azok hasznait mindenképpen szeretnénk begyűjteni.
A kistérségi társulásokkal kapcsolatban jöttek rendkívül hasznos felvetések. Ezzel kapcsolatban át is variáltuk az esélyegyenlőségi terveket, hogy ezekre a problémákra is megfelelő válaszokat tudjunk adni. A tagintézményi rendszerrel kapcsolatos problémakör is ebben a régiós konferenciasorozatban jött elő, illetve az intézményfenntartó társulások.
Nagyon sok olyan emberrel találkozunk, akik gyakorló pedagógusok, gyakorló iskolafenntartók, és az ő véleményüket nagyon fontos meghallgatni és beépíteni ezekbe az esélyegyenlőségi tervekbe, éppen azért, hogy egyrészt megvalósítható legyen, másrészt pedig mindenki a magáénak érezze, és azt érezze, hogy ha ezt végrehajtja, akkor a városát, települését ezáltal fejleszteni tudja.
A körzethatárokkal kapcsolatban egy apró kiegészítés még, hogy mennyire bonyolult és nehezen véghezvihető. Valóban, a törvényi szabályozás nem egy könnyen emészthető jogszabályszöveg, de ahhoz, hogy precízen meg tudjunk fogalmazni valamit, és egyértelmű legyen, kénytelenek vagyunk ennyire pontosan körülírni a problémát, és ennyire pontosan leszabályozni, hogy később már vita ne legyen ebből.
Egyébként az Oktatási Minisztériumnak van két hálózata, az esélyegyenlőségi szakértői hálózat, amely perpillanat 80 fővel rendelkezik, illetve van egy integrált pedagógiai rendszer kialakítását segítő hálózat, ami 150 fővel rendelkezik. Bárkinek a rendelkezésére állnak. Ha valahol valamelyik önkormányzat, jegyző nem tudja a körzethatárokat megfelelően kialakítani, akkor telefon, e-mail, és azonnal tudunk segítséget nyújtani, odamegy a szakértő, és segít neki a kialakításban. Tehát gyakorlati problémával valószínűleg így nem fogunk szembesülni.
Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Horváth István képviselő úré a szó.
HORVÁTH ISTVÁN (Fidesz): Köszönöm szépen. Az én hozzászólásom talán közvetlenül nem tartozik az előterjesztéshez, csak az indította meg bennem, hogy azt tetszett mondani, hogy több javaslat érkezett az intézmények fenntartásával, illetve működtetésével kapcsolatosan.
Gyakorló polgármesterként, amikor a költségvetési tárgyalásokat folytattuk le az intézményeknél - még csak másfél éve vagyok polgármester, és ezt az igazságtalanságot, amely a finanszírozásban van, nem tartom jónak. Konkrétan arra gondolok, és javaslom a szaktárcának ezt felülvizsgálni, hogy a gyerekek után úgy kapják meg az önkormányzatok a normatív támogatást, hogy egy gyermeknek az intézményben eltöltött napok száma alapján. Tehát ha három napig egy gyerek az óvodában vagy a bölcsődében beteg, akkor arra a napra az intézmény nem kapja meg a normatív támogatást, holott az óvónőnek, illetve az ápolónőnek vagy a gondozónőnek ugyanúgy munkabért kell fizetni, ugyanúgy felmerülnek a különböző rezsiköltségek. Gyakorlatilag ezzel válik azzá, hogy az önkormányzatoknak nagyon komolyan hozzá kell járulni az intézmények fenntartásához.
Tehát ha esélyegyenlőségből beszélünk beutazás, beiskolázás szempontjából, akkor a finanszírozás szempontjából is az önkormányzatoknál megfelelő esélyegyenlőséget kell az állam és az önkormányzatok közé tenni. Tehát javaslom, és lehet, hogy ennek majd írásban is eleget teszek a jövőben, írásban is teszek ezzel kapcsolatosan javaslatot, hogy ne az intézményben eltöltött napok száma alapján, hanem a beiratkozott gyermekek száma alapján kapják meg az önkormányzatok a normatív támogatást, mert akkor nem lenne igazságtalan a finanszírozás, mint ami most van az óvodáknál meg a bölcsődéknél. Köszönöm.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Valóban a napirendnél egy kicsit tágabb értelmű ez a fölvetés, majd a költségvetés-készítési tárgyalásnál lehet erről bővebben szólni.
Van-e további hozzászólás? (Nincs jelentkező.) Lezárhatjuk-e a dolgot? Nem tudom, hogy erre a Horváth képviselő úr által fölvetett dologra akarnak-e reagálni.
DR. SZÜDI JÁNOS szakállamtitkár (Oktatási és Kulturális Minisztérium): Elnök úr reagált rá, mi nem képviselhetjük a Pénzügyminisztériumot, illetve a költségvetési törvényt. Én úgy emlékszem, hogy közoktatásban egyébként ez nem áll fenn, az óvodánál teljesítménymutató van, de a költségvetési törvény készítésénél majd közvetítjük, amit képviselő úr mondott, meg elnök úr úgyis benne van a költségvetés készítésében. Köszönöm szépen.
Döntés az általános vitára való alkalmasságról
ELNÖK: Köszönöm szépen. Tisztelt Bizottság! A törvényjavaslat általános vitára való alkalmasságáról kell döntenünk. Aki egyetért azzal, hogy a beterjesztett törvényjavaslat, amely T/5587. számot viseli, általános vitára alkalmas, kézfölemeléssel jelezze. (Szavazás.) 15 igen. Ki az, aki nem tartja általános vitára alkalmasnak? (Szavazás.) 13 nem. Megállapítom, hogy a bizottság 15 igen, 13 nem szavazattal általános vitára alkalmasnak tartotta.
Tisztelt Bizottság! Kíván-e a bizottság előadót állítani a jövő héten kezdődő parlamenti általános vitánál? Többségi véleményre Pál Tibor javaslata hangzik el. Kérdezem a bizottságot, egyetért-e ezzel. (Szavazás.) Igen. Kisebbségi véleményt kívánnak-e megfogalmazni? (Nincs jelentkező.) Erre még később is van lehetőség, hogy jelezzék a Ház felé. Most egyelőre nem történt ilyen jelzés.
Köszönöm szépen a közreműködést. További jó munkát kívánok önöknek! Viszontlátásra!
Tisztelt Bizottság! Más bizottságokban is hasonló napirendeket tárgyalnak, és titkár úr jelzi, hogy célszerű lenne az Országos Területrendezési Tervről szóló törvény módosításához benyújtott törvényjavaslat módosító javaslatainak megvitatását tárgyalni, a vastag kötetet, ennek a feltételei rendelkezésünkre állnak. Egyetértés van ezzel, hogy akkor sorrendben ezt kezdjük? (Egyetértés.) Igen.
Köszöntöm az Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztériumból Magó Erzsébet osztályvezető asszonyt és Schattman Ferenc szakmai tanácsadó urat. Nem, tévedtem. Akkor egy pontosítást!
AJTAY SZILÁRD (Gazdasági és Közlekedési Minisztérium): Ajtay Szilárd, Gazdasági és Közlekedési Minisztérium.
ELNÖK: Ajtay Szilárd szakmai tanácsadó. Köszöntöm önöket. Tisztelt Bizottság! Egy nagy napirend előtt állunk, az ajánlástervezet, ez a vastag, mindenki előtt megvan. Mindenki előtt van egy másik anyag is, amely az általános vita során fölmerült kérdésekre igyekszik megadni a választ. Köszönöm szépen osztályvezető asszonynak, aki elkészítette a tájékoztatót az egyeztetésekkel kapcsolatban.
Tisztelt Bizottság! Először erről azért váltsunk szót, mert legutóbb ezt abbahagytuk, mielőtt a módosítókra rátérünk. Azt gondolom, hogy talán nem szükséges részletesen fölolvasni, de ha röviden erről tetszene egy rövid összefoglalót adni, mert nem biztos, hogy volt ideje mindenkinek elolvasni.
MAGÓ ERZSÉBET (Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium): Tehát előzményként a tájékoztatóban jeleztem, hogy 2005-ben kezdtünk hozzá, mint Magyar Terület- és Regionális Fejlesztési Hivatal az Országos Területrendezési Tervről szóló törvény felülvizsgálatához. Azt a módszert alkalmaztuk, hogy megkerestük a tárcákat, a megyei önkormányzatokat és az országos önkormányzati érdekszövetségeket, hogy fogalmazzák meg azokat a módosítási igényeket, amelyek a törvény alkalmazása során felmerültek. A tárcáktól pedig azt kértük, hogy jelöljenek ki koordinátorokat, mert előre számítottunk arra, hogy ez a folyamat három évig fog tartani.
Gyakorlatilag a bejövő javaslatok, koncepciók értékeléséből jött létre 2006. szeptemberére az az első törvénymódosítási javaslat, amelyet aztán szétküldtünk szakmai egyeztetésre a 184/1996-os kormányrendelet szerint. Ez 60 napot biztosított az egyeztetésben résztvevők számára, hogy gondosan átnézzék a tervezetet.
A tájékoztató 1. számú mellékletében tételesen felsoroltuk és kimutattuk azt, hogy kik küldtek észrevételt. Ez nagyon jól tükrözi, hogy ebben a folyamatban nagyon sok szervezettől nem érkezett észrevétel. Itt nagyon jól látszik, hogy a regionális fejlesztési tanácsok nem voltak aktívak, a megyei önkormányzatok viszont nagyon aktívak voltak, és nem voltak a véleményezési folyamatban aktívak az országos önkormányzati szövetségek sem.
Elhoztam azt a kötetet is, amelyet a tájékoztatóban jeleztünk, hogy közel ezer észrevétel érkezett. Ezeket az észrevételeket a tárcákkal együtt feldolgoztuk, és közös álláspontot alakítottunk ki. Ezt azért is telepítettük fel a VÁTI honlapjára, mert nagyon fontosnak tartottuk az egyeztetés során a társadalmi nyilvánosságot. Ez a kötet ma is megtekinthető a VÁTI honlapján.
A 3. pontban végül is összefoglaltuk azt, hogy bár jogszabály számunkra nem írta elő kötelezően, de mi nagyon fontosnak tartottuk az országjárást is, és ezért először a regionális fejlesztési tanácsokat kerestük meg azzal, hogy szervezzenek számunkra olyan tájékoztatási lehetőséget, amely során a törvénytervezetet ismertethetjük a helyi szereplők számára. Itt látszik, hogy öt régió aktívan közreműködött, két régió pedig visszajelezte - ez volt az észak-magyarországi régió és a közép-magyarországi régió -, hogy nem tud ebben segíteni.
A 4. pontban összefoglaltam azt, hogy hogyan zajlott a törvényjavaslat közigazgatási egyeztetése. Itt nagyon fontos az, hogy a jogalkotási törvény szerint történt a közigazgatási egyeztetés, amely előírja a kormányzat számára, hogy amennyiben a törvényjavaslat az önkormányzatok tevékenységét jelentősen érinti, akkor a törvényjavaslatot egyeztetni kell a fővárosi önkormányzattal és a megyei önkormányzatokkal, valamint az önkormányzati érdekszövetségekkel is.
E folyamat során a megyei önkormányzatok közül Bács-Kiskun, Hajdú-Bihar és Nógrád megye nem tett észrevételt, és a hét jelentős országos önkormányzati érdekszövetség közül a Megyei Jogú Városok Szövetségétől kaptunk észrevételt. Meg kell jegyezni, hogy az egyeztetés során a legaktívabb a Megyei Jogú Városok Szövetsége volt. Végül is ez eredményes is volt, mert a hatvan észrevételének az egyharmada be is épült a törvényjavaslatba.
Az Országos Területfejlesztési Civil Egyeztető Fórummal is külön egyeztetést tartottunk. Az ő kérésük az volt, hogy tartsunk egy tervismertetést számukra, ahová meghívják azokat a szervezeteket, amelyeket voltaképpen tömörít a fórum.
Az Országos Területfejlesztési Tanács is többször megtárgyalta a törvényjavaslatot - a legutoljára május 18-án -, amelynek szintén tagja négy jelentősebb önkormányzati szövetség. Ezen az ülésen százszázalékos támogatottságot kapott a törvényjavaslat. Március 26-án a Kormány-Önkormányzatok Egyeztető Fóruma is megtárgyalta a törvényjavaslatot, és ennek is több önkormányzati szövetség a tagja, akik szintén gyakorlatilag támogatták a törvényjavaslatot.
Tehát azt hiszem, hogy ez a tájékoztató jól tükrözi azt, hogy három év alatt folyamatosan megkapták a regionális fejlesztési tanácsok, a megyei önkormányzatok és a társadalmi szervezetek is azt a lehetőséget, hogy elmondhassák véleményüket a törvényjavaslatról.
Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Tisztelt Bizottság! Azt gondolom, hogy itt tényszerű bemutatásra került, hogy a jogalkotási törvényben előírtaknak is megfelel, sőt ezen túlmenően egy igen hosszas előzetes munka folyt, mielőtt idekerült a parlamenti szakba ez a törvényjavaslat. Gondolom, hogy képviselőtársaim, akik itt fölvetették az egyeztetés hiányát, most vissza tudják ellenőrizni, hogy hol lett volna az a pont vagy lehetőség, ahol be lehetett kapcsolódni vagy be lehetett volna kapcsolódni.
Ezek után, tisztelt bizottság, több megkeresés is érkezett. Az egyik a Magyar Természetvédők Szövetségéé, amely mindenki előtt ott van az asztalon. Az aláírók felhívják a figyelmünket bizonyos kérdésre. Ajánlom figyelmükbe tanulmányozásra.
Bizottsági elnökként kaptam egy másik megkeresést is a Magyar Település- és Területfejlesztők Szövetsége részéről. Csak azért hozom ide ezt a kérdést, mert egy félreértés van. A Szilvássy úr írja alá ezt a levelet. Ő azt kifogásolja, hogy két törvénymódosítás is egyszerre fut. Itt egyértelműen beszéltünk arról, hogy Gönyű ügyében van egy tartalékvariáció is. A bizottságunk ezt támogatta. Az nem felel meg a valóságnak, amit írnak, hogy a beterjesztett javaslatból Gönyű kimaradt volna. Nem maradt ki. Nem azért van bent ez a javaslat, hogy valami kimaradt, mert akkor módosító javaslatot tettek volna, hanem azért van, hogy az Alkotmánybíróság és egyéb okok miatt mindenképpen indokolt ennek a törvénynek a záros határidőn belül való elfogadása vagy ilyen, vagy olyan formában.
Ennyi bevezető után rátérhetünk a módosító javaslatok megtárgyalására. Mivel első helyen kijelölt bizottság vagyunk, minden módosító javaslatot meg kell tárgyaljunk. Bizonyos módosító javaslatok esetében a vitát egy csokorban le lehet folytatni, majd a döntést külön-külön hozzuk meg.
Tisztázzuk, hogy kormány- vagy tárcaálláspont van-e.
MAGÓ ERZSÉBET (Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium): Tárcaálláspontot fogok képviselni.
ELNÖK: Az 1. ajánlási pont összefügg a 6., 13., 15., 122., 133. pontokkal, dr. Ángyán József és Font Sándor javaslata.
MAGÓ ERZSÉBET (Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium): Nem támogatjuk.
ELNÖK: Van-e kérdés, vélemény? (Senki sem jelentkezik.) A bizottság támogatja? (Szavazás.) A bizottság nem támogatja.
A 2. pontban Ángyán képviselő úr javaslata szerepel.
MAGÓ ERZSÉBET (Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium): Nem támogatjuk.
ELNÖK: A bizottság támogatja? (Szavazás.) A bizottság nem támogatja.
Szeretném kérni képviselőtársaimat, hogy nyugodtan vágjanak a szavamba, amennyiben kérdés vagy vélemény van, ha ezt a kérdést nem teszem fel mindenegyes módosítónál. Ez gyorsítja a tempót. Kéretik közbeszólni.
A 3. pont Szili Katalin javaslata.
MAGÓ ERZSÉBET (Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium): Nem támogatjuk.
ELNÖK: A bizottság támogatja? (Szavazás.) A bizottság nem támogatja.
A 4. pont?
MAGÓ ERZSÉBET (Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium): Nem támogatjuk.
ELNÖK: A bizottság támogatja? (Szavazás.) A bizottság nem támogatja.
Az 5. pont?
MAGÓ ERZSÉBET (Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium): Támogatjuk.
ELNÖK: Ez az a jelentős kérdéskör, ami több pontot is érint, tehát összefügg a 16., 27. pontokkal. Ez azt jelenti, hogy a szélerőművel kapcsolatos kijelölés kikerül a törvényből. Ez egyértelmű pozitív változás a szélerőművet létesítők számára. Tehát nincs korlát a törvényben.
A bizottság támogatja? (Szavazás.) A bizottság támogatja.
A 8. pont következik.
MAGÓ ERZSÉBET (Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium): Nem támogatjuk.
ELNÖK: Ez összefügg a 9. ponttal. A bizottság támogatja? (Szavazás.) A bizottság nem támogatja.
A 10. pont következik.
MAGÓ ERZSÉBET (Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium): Nem támogatjuk.
ELNÖK: Ez összefügg a 11., 12. pontokkal. Van-e kérdés, vélemény? (Senki sem jelentkezik.) A bizottság támogatja? (Szavazás.) A bizottság nem támogatja.
A 18. pont következik, összefügg a 24. ponttal.
MAGÓ ERZSÉBET (Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium): Nem támogatjuk.
ELNÖK: A bizottság támogatja? (Szavazás.) A bizottság nem támogatja.
A 19. pont következik.
MAGÓ ERZSÉBET (Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium): Nem támogatjuk.
ELNÖK: Összefügg a 20. és 25. pontokkal. A bizottság támogatja? (Szavazás.) A bizottság nem támogatja.
A 26. pont Mátrai Márta javaslata.
MAGÓ ERZSÉBET (Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium): Nem támogatjuk.
ELNÖK: A bizottság támogatja? (Szavazás.) A bizottság nem támogatja.
A 29. pont Gy. Németh képviselő asszony javaslata.
MAGÓ ERZSÉBET (Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium): Támogatjuk.
ELNÖK: A bizottság támogatja? (Szavazás.) A bizottság támogatja.
A 30. pont?
MAGÓ ERZSÉBET (Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium): Támogatjuk.
ELNÖK: A bizottság támogatja? (Szavazás.) A bizottság támogatja.
31. pont, Domokos képviselő úr javaslata.
MAGÓ ERZSÉBET (Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium): Támogatjuk.
ELNÖK: És a bizottság? (Szavazás.) A bizottság támogatja, úgy látom, egyhangúlag.
32. pont, dr. Gyimesi Endre képviselő úr javaslata.
MAGÓ ERZSÉBET (Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium): Nem támogatjuk.
ELNÖK: És a bizottság? (Szavazás.) A bizottság nem támogatja.
33. pont, Tasó képviselő úr javaslata.
MAGÓ ERZSÉBET (Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium): Nem támogatjuk. (Tasó László: Miért nem támogatják?)
ELNÖK: Tehát a 33. pont az M48-as úttal kapcsolatban. Indokolást kérünk.
AJTAY SZILÁRD (Gazdasági és Közlekedési Minisztérium): Tisztelt Bizottság! Itt egy rövid szakaszáról lenne szó a 471-esnek. Több okból nem támogatja, mondhatom, hogy a szakértői kör, amely a kidolgozásban részt vett. Egyrészt ilyen rövid autóutat semmiképpen sem képzelünk el, az szakmailag rossz. Ha netán kétszer kétsávos főúti szakasszá kellene fejleszteni, és itt egy emelt sebességgel egy magasabb színvonalat szeretnénk bevezetni, akkor az új KRESZ-szel összefüggésben egy emelt sebességű lehetőség bevezetéséről lehet szó. Ilyen módon meg lehet oldani a 471-es legforgalmasabb szakaszának az elkerülő úttal és a kétszer kétsávos bővítésével, sőt 110-es sebességgel való megvalósítását. Semmiképpen nem indokolt, sőt szakmailag kifejezetten aggályos lenne ennek az autóúti jelölése. Több ilyen javaslat volt, tehát most a többiekre vonatkozóan is mondom ezt az érvet.
Ezekkel ellentétesen egyébként az olyan jellegű főúti szakaszok, mint a Székesfehérvár-Veszprém, satöbbi, meglévő főutaknak az autóúttá bővítése volt eddig célul kitűzve, mivel ezeken a folyamatos 110-es sebesség nem tartható, és becsapás lenne az autósokkal szemben az autóúti kék táblát kitenni. Ezeken az új koncepció, új szakmai koncepció alapján 110-es sebességű táblákat kívánunk majd betenni, tehát kétszer kétsávos, külön szintű csomópontos pályák lennének ezek, de nem autóút jelzőtáblával, hanem 110-es emelt sebességgel.
Tehát előre mondom, hogy lesz egy sereg ilyen indítvány, és most nagyon szépen kérem az Országgyűlést és a bizottságot, hogy ezt az új szakmai megfontolást, koncepciót fogadja el, és ne erőltesse az autóúti kék táblákat. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Tasó úr!
TASÓ LÁSZLÓ (Fidesz): Csupán csak az a kérdés, hogy valahol majd lehet jelezni ez irányú igényét bárkinek is, akinek ilyen problémája van?
AJTAY SZILÁRD (Gazdasági és Közlekedési Minisztérium): Igen. Természetesen az OTRT-be, mivel egy országos terv és törvényi szintű, nem fér bele minden, tehát olyan részletesen nem lehet a jelzés kulcsrendszerét és a tartalmát meghatározni, hogy minden, a sávszámok is szerepeljenek benne, a sebességek szerepeljenek benne, az elkerülőknek a pontos helye szerepeljen benne. Ezért itt most nem lehet eldönteni, tartalmilag nem fér bele a szerkezetébe, hogy el legyen döntve az, hogy ott kétszer kétsávos-e a 471-es, de tervezzük az ágazati terv elkészítését, az várhatóan egy kormánydöntéssel, egy kormányhatározattal vagy esetleg rendelettel lenne meghatározva. Egyébként erre jogszabályi kötelezettség van, ott kellene majd ezt az igényt jelezni, és mivel tényleg egy nagyon forgalmas szakaszról van szó, valószínűleg ez kétszer kétsávos szakaszra lenne jelölve.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Talán annyi kiegészítést hozzá, hogy amikor igényt lehet jelezni, ez is egy igényjelzés, amikor itt egy módosító megjelent, ennek van nyoma, és ha lehet, akkor ennek a figyelembevételét kérjük majd a megfelelő helyen.
A 33. ajánlási pontnál vagyunk. A tárca nem támogatja. És a bizottság? (Szavazás.) A bizottság nem támogatja.
34. pont?
MAGÓ ERZSÉBET (Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium): Nem támogatjuk.
ELNÖK: És a bizottság? (Szavazás.) A bizottság nem támogatja.
35. pont?
MAGÓ ERZSÉBET (Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium): A tárca nem támogatja.
ELNÖK: És a bizottság? (Szavazás.) A bizottság nem támogatja.
36. pont?
MAGÓ ERZSÉBET (Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium): A tárca nem támogatja.
ELNÖK: És a bizottság? (Szavazás.) A bizottság nem támogatja.
37. pont?
MAGÓ ERZSÉBET (Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium): Nem támogatjuk.
ELNÖK: És a bizottság? (Szavazás.) A bizottság nem támogatja.
38. pont?
MAGÓ ERZSÉBET (Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium): Nem támogatjuk.
ELNÖK: És a bizottság? (Szavazás.) A bizottság nem támogatja.
39. pont?
MAGÓ ERZSÉBET (Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium): Nem támogatjuk.
ELNÖK: És a bizottság? (Szavazás.) A bizottság nem támogatja.
40. pont?
MAGÓ ERZSÉBET (Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium): Nem támogatjuk.
ELNÖK: És a bizottság? (Szavazás.) A bizottság nem támogatja.
41. pont?
MAGÓ ERZSÉBET (Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium): Nem támogatjuk.
ELNÖK: És a bizottság? (Szavazás.) A bizottság nem támogatja.
42. pont?
MAGÓ ERZSÉBET (Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium): Nem támogatjuk.
ELNÖK: És a bizottság? (Szavazás.) A bizottság nem támogatja.
43. pont?
MAGÓ ERZSÉBET (Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium): Nem támogatjuk.
ELNÖK: És a bizottság? (Szavazás.) A bizottság nem támogatja.
44. pont?
MAGÓ ERZSÉBET (Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium): Nem támogatjuk, de támogatunk egy kapcsolódó módosítót, amely Túrkeve-Körösnagyharsány vonalban lévő települések között Szeghalom-Körösnagyharsány-Románia szakaszon indokolhat esetleg főúti szintű kapcsolatot. Elő is készítjük.
ELNÖK: Igen, ezt akartam kérdezni, tehát a tárca el is készíti ezt a kapcsolódó módosító javaslatot, ha lehet, akkor a kezdeményező képviselők felé juttassuk el, ők tudják nevükhöz kötni a dolgot.
Ezt nem támogatja a tárca, tehát a 44. pontról döntünk. És a bizottság? (Szavazás.) A bizottság nem támogatja. Lesz jobb, de nincs gond, mert ki fogja zárni a szavazásnál, tehát nem kerül több időbe.
45. pont, Göndör képviselő úr javaslata.
MAGÓ ERZSÉBET (Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium): Nem támogatjuk, de egy kapcsolódó módosítót igen.
ELNÖK: A bizottság támogatja-e? (Szavazás.) A bizottság nem támogatja.
46. pont?
MAGÓ ERZSÉBET (Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium): Támogatjuk.
ELNÖK: És a bizottság? (Szavazás.) A bizottság támogatja.
Tasó képviselő úr javaslata, 47. pont.
MAGÓ ERZSÉBET (Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium): Nem támogatjuk.
ELNÖK: Van-e kérdés, vagy az előbbi vitánál...? (Tasó László: Fölösleges.) A 47. pontot a tárca nem támogatja. És a bizottság? (Szavazás.) A bizottság nem támogatja.
48. pont, Gulyás Dénes.
MAGÓ ERZSÉBET (Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium): Nem támogatjuk.
ELNÖK: És a bizottság? (Szavazás.) A bizottság nem támogatja.
49. pont?
MAGÓ ERZSÉBET (Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium): Nem támogatjuk.
ELNÖK: És a bizottság? (Szavazás.) Nem támogatja.
50. pont?
MAGÓ ERZSÉBET (Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium): Nem támogatjuk.
ELNÖK: És a bizottság? (Szavazás.) A bizottság nem támogatja.
51. pont?
MAGÓ ERZSÉBET (Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium): Nem támogatjuk.
ELNÖK: És a bizottság? (Szavazás.) A bizottság nem támogatja.
52. pont?
MAGÓ ERZSÉBET (Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium): Nem támogatjuk.
ELNÖK: És a bizottság? (Szavazás.) A bizottság nem támogatja.
53. pont?
MAGÓ ERZSÉBET (Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium): Támogatjuk.
ELNÖK: Tehát a tárca támogatja. Elkerülő szakaszok, Nagykanizsáról van szó. A bizottság? (Szavazás.) A bizottság támogatja.
54. pont?
MAGÓ ERZSÉBET (Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium): Nem támogatjuk.
ELNÖK: És a bizottság? (Szavazás.) A bizottság nem támogatja.
55. pont?
MAGÓ ERZSÉBET (Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium): Jelen formában nem, de egy kapcsolódót támogatunk.
ELNÖK: És a bizottság? (Szavazás.) A bizottság nem támogatja.
56. pont?
MAGÓ ERZSÉBET (Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium): Nem támogatjuk.
ELNÖK: És a bizottság? (Szavazás.) A bizottság nem támogatja.
57. pont?
MAGÓ ERZSÉBET (Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium): Nem támogatjuk.
ELNÖK: És a bizottság? (Szavazás.) A bizottság nem támogatja.
58. pont?
MAGÓ ERZSÉBET (Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium): Nem támogatjuk.
ELNÖK: És a bizottság? (Szavazás.) A bizottság nem támogatja. Már a nagy hidak kategóriájánál tartunk.
59. pont?
MAGÓ ERZSÉBET (Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium): Nem támogatjuk.
ELNÖK: A bizottság? (Szavazás.) A bizottság nem támogatja.
60. pont? Varju képviselő úr indítványa.
MAGÓ ERZSÉBET (Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium): Jelen formában nem, de egy kapcsolódót támogatunk. (Ajtay Szilárd jelentkezik.)
ELNÖK: Kiegészítés? Tessék parancsolni!
AJTAY SZILÁRD (Gazdasági és Közlekedési Minisztérium): Annyit hozzátennék, hogy a kapcsolódónak a tartalma az lenne, tehát egy meghatározatlan helyű, pontosan nem meghatározott helyű hídról van szó, az egy térségi elképzelés, hogy ez Lórévnél lenne. A tervezőgárda úgy gondolta, hogy ez azért egy kicsit északabbra lenne, tehát egy eldöntetlen dolog, de az, hogy Lórév térsége akkor jól meghatározza a híd helyét a jelenlegi ismeretek szerint.
ELNÖK: Köszönjük. Képviselő úr egyetért vele. Ezt nem támogatja a tárca. És a bizottság? (Szavazás.) A bizottság nem támogatja. Lesz kapcsolódó módosító.
61. pont?
MAGÓ ERZSÉBET (Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium): Támogatjuk.
ELNÖK: Szeged. Egyesített vasúti, közúti híd. Tessék parancsolni!
AJTAY SZILÁRD (Gazdasági és Közlekedési Minisztérium): Csak annyit hozzátennék, hogy azért tudni kell, támogatja a tárca vagy a tárcák, viszont itt egy városi hídról van szó. Tehát a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium - a jelenlegi nevén - nem szeretné, hogy az országos közúthálózati elem jelen legyen. Tehát, ha el lesz fogadva ez a dolog, akkor most szerepelni fog egy új Tisza-híd a Szeged déli térségben, de nem országos közúthálózati hídként, hanem városi hídként egy vasúti közúti híd ilyen módon.
Köszönöm.
ELNÖK: Köszönöm. Tehát a tárca támogatja a 61-est. A bizottság támogatja? (Szavazás.) A bizottság támogatja.
A 62. pont Bebes képviselő úr javaslata.
MAGÓ ERZSÉBET (Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium): A jelen formában nem, de egy kapcsolódót igen. Ha megengedik, akkor miután több módosítót érint, elmondanám, hogy olyan döntést hoztunk a GKM-mel közösen, hogy kivesszük a törvényjavaslatból a logisztikai központokra vonatkozó mellékletet. Tehát egy olyan kapcsolódó módosító javaslatot támogatnánk, amely erre tesz javaslatot.
ELNÖK: Nézek a képviselő úrra. Tehát a logisztikai központok, ez az egész melléklet kikerülne. Ez azt jelentené, hogy nincs extra szabályozás. Tehát a gazdasági élet ki fogja alakítani. Több módosítót érint.
A képviselő úr azt javasolta, hogy kerüljön bele plusz egy, de ugyanazt az eredményt elérjük, hogy ha egy se lesz benne, akkor egyenlő szintről indul minden város. (Gy. Németh Erzsébet jelentkezik.)
Parancsoljon!
GY. NÉMETH ERZSÉBET (MSZP): Szeretném megkérdezni, hogy ennek mi a szakmai indoka. Tehát azt az indokot értem, hogy aki kimarad egy ilyen felsorolásból, az nyilvánvalóan hátrányosabb helyzetből indul, és akkor ebben az a gordiuszi csomó átvágása, hogy akkor egyáltalán ne legyen benne. De szakmailag ennek mi az oka?
MAGÓ ERZSÉBET (Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium): A szakmai indok az, hogy a GKM-nek nincsen koncepciója a logisztikaiközpont-hálózatra, és a támogatási rendszere egy elbírálási rendszer alapjára épül. Tehát nemcsak az OTRT-ben lévő logisztikai központok kapnak kormányzati támogatást, hanem bárki pályázhat, és központi pénzeket elnyerhet. Tehát semmi nem indokolja azt, hogy növeljük a logisztikai központok számát, amikor nem egy koncepció alapozza meg.
ELNÖK: Parancsoljon!
AJTAY SZILÁRD (Gazdasági és Közlekedési Minisztérium): Annyival hadd egészítsem ki, hogy gyakorlatilag inkább úgy kellene mondani, hogy nem olyan a koncepciója a szaktárcának, hogy kijelölgessen különböző szintű logisztikai központokat, hanem a piaci folyamatokat szeretné megtámogatni ezzel a bizonyos pályázati támogatási rendszerrel, és a pályázati támogatási rendszer feltételrendszere olyan, hogy a lehető legjobban ráhatással tudjon lenni, segítse a piaci folyamatokat.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Úgy gondolom, hogy itt több módosító fölötti vitát lefolytattunk. Magam is ezt a megoldást támogatom, mert ne hozzunk senkit se előnyös, se hátrányos helyzetbe. Itt jelentős piaci befektetők fogják eldönteni, és ha megfelelnek azoknak a szempontoknak, akkor kiegészítő állami támogatás lesz. Ez nem állami fejlesztés lesz úgysem, hanem csak kiegészítés lesz hozzá.
Képviselő úr!
BEBES ISTVÁN (Fidesz): Csak azt szeretném megkérdezni, hogy akkor ez bizottsági módosító lenne-e, hogy ezt kiveszik a törvényjavaslatból.
ELNÖK: Ezt nem fogjuk beszavazni, viszont lesz egy kapcsolódó. Az kinek a nevéhez fog kötődni? A képviselő úr is szeretné aláírni. Szerintem meg tudjuk szervezni ezt a dolgot. (Bebes István: Így van!) Fogunk rá figyelni. Köszönöm szépen.
A 62. pontot a bizottság támogatja-e? (Szavazás.) A bizottság nem támogatja.
A 63. pont következik, tulajdonképpen ugyanezek a dolgok.
MAGÓ ERZSÉBET (Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium): Nem támogatjuk. Egy kapcsolódót itt támogatunk.
ELNÖK: 71-ig ugyanez lesz, de gyorsan szavazzuk le.
A 63. pontot a bizottság támogatja? (Szavazás.) A bizottság nem támogatja.
A 64. pontot a tárca nem támogatja. A bizottság támogatja? (Szavazás.) A bizottság nem támogatja.
A 65. pontot támogatja a bizottság? (Szavazás.) A bizottság nem támogatja.
A 66. pontot támogatja a bizottság? (Szavazás.) A bizottság nem támogatja.
A 67. pontot támogatja a bizottság? (Szavazás.) A bizottság nem támogatja.
A 68. pontot támogatja a bizottság? (Szavazás.) A bizottság nem támogatja.
A 69. pontot támogatja a bizottság? (Szavazás.) A bizottság nem támogatja.
A 70. pont Göndör István javaslata. A tárca nem támogatja. A bizottság támogatja? (Szavazás.) A bizottság nem támogatja.
A 71. pont Tasó úr javaslata. Lesz helyette hasonló jobb, az aláírásra figyelünk. A bizottság támogatja? (Szavazás.) A bizottság nem támogatja. (Dr. Ódor Ferenc jelentkezik.)
Parancsoljon!
DR. ÓDOR FERENC (Fidesz): Volna egy kérdésem, elnök úr. A "vagy" szó használata. Mert most rendben van, országos jelentőségű logisztikai központok és térségek. Van egy 69. számú módosító javaslatunk, több képviselőtársammal együtt nyújtottuk be. A "vagy" szót kérdezem én. Mi is ezt írtuk itt a módosító javaslatban, az "és" kérdése a minisztérium felé. Mert ez a vagy-vagy-vagy, ez vagy az egyik, vagy a másik, vagy a harmadik, és ezek pedig fajtákra különbözőek voltak az előterjesztésnél. Tehát, ha valamikor valamilyen előterjesztésben van, akkor a "vagy" szót vagy az "és" szót kell használni, vagy egy vesszővel választjuk el egymástól. Vízi, légi és közúti dologról van szó. Az észak-keleti körzetről van szó a 69-esben. Miskolc vagy Mezőkövesd, Mezőkeresztes vagy Tiszaújváros. Ez a "vagy" olyan, hogy vagy az egyik, vagy a másik.
Ennyi lett volna. Köszönöm szépen.
ELNÖK: A kérdés részleteiben érdekes, de egyébként a bizottság azt támogatja, hogy ez ki fog kerülni a törvényből. Kívánnak-e reagálni?
MAGÓ ERZSÉBET (Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium): Én nem kívánok most reagálni erre.
ELNÖK: Jó, akkor majd ha odaérünk egy olyanhoz, ahol érdemi különbséget kell tenni. Mivel ez várhatóan kikerül, így nincs jelentősége most. Egyébként lehet.
A 72. pont már egy új 1/5-ös melléklet, a vasúti törzshálózat elemei. Megint javaslok egy együttes vitát, mert több ilyen lesz egymás után.
MAGÓ ERZSÉBET (Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium): Ezeket a módosítókat, amelyek a mellékvonalak beemelésére vonatkoznak, nem fogjuk támogatni. Ennek az egyik oka az, hogy miután a területrendezés egy hierarchikus rendszert alakított ki, a mellékvonalaknak a megyei területrendezési tervben lenne a helye. Az új vasútvonalak országos törzshálózatba vagy az országos mellékhálózatba való beemelésére azért nincs lehetőség, mert ezt a vasúti törvény rögzíti. Tehát a vasúti törvény egyidejű módosítására lenne szükség, ha pluszvonalakat beemelnénk a törvényjavaslatba.
Megértettük azokat a törekvéseket, amelyek a mellékvonalak védelmére irányultak, és támogatunk egy olyan kapcsolódó módosító javaslatot, sőt már elő is készítettük, amely megpróbálja a mellékvonalak területének a megvédését biztosítani a településrendezési terv készítése során.
ELNÖK: Erről a kapcsolódóról, ha előkészítették, akkor van valamilyen szövegszerű változat. Tessék ismertetni!
AJTAY SZILÁRD (Gazdasági és Közlekedési Minisztérium): Annyit hadd tegyek hozzá, hogy a vasúti törvény tartalmazza a fővonalakat és a mellékvonalakat is. Tehát a törvényi szintű garantálása azoknak a mellékvonalaknak, amelyeken most esetleg ideiglenesen szüneteltetve van vagy valamikor a jövőben netán szüneteltetve lesz a vasúti forgalom, a törvényi felsorolása valahol megvan.
ELNÖK: A törvényben.
AJTAY SZILÁRD (Gazdasági és Közlekedési Minisztérium): Ha most az országos területrendezési terv törvényi szabályozási szövegébe beletesszük azt a mondatot, hogy a helyi településrendezési tervekben ezeket a területeket fenn kell tartani, biztosítani kell, és nem lehet beépíteni, akkor ily módon nem szükséges külön felsorolni a mellékvonalakat a törvényben. Ez a probléma, amely korábban felvetődött, megoldást nyer.
Köszönöm.
MAGÓ ERZSÉBET (Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium): Megtaláltam közben ezt a kapcsolódó módosító javaslatot. Úgy nézne ki, hogy a törvényjavaslat kiegészülne egy 9/A. §-sal, és így szólna. "A kiemelt térségi és megyei területrendezési tervben szereplő országos vasúti mellékvonalak területét a településszerkezeti tervben beépítésre nem szánt közlekedési terület területfelhasználási egységbe kell sorolni."
ELNÖK: Nézek képviselőtársaimra, érthető-e ez a megoldás. Az indokok elhangzottak, tehát egy másik törvényben megvan a fölsorolás a vasúti fő- és mellékvonalakra, attól eltérően ide nem lenne célszerű, nem lehet két törvény ellentétes. Ugyanakkor annak a szándéknak, hogy ezen vasúti mellékvonalaknak legyen valami biztosítéka ebben a törvényben, a Magó Erzsébet által fölsorolt, fölolvasott kapcsolódó módosító tenne eleget, ami részben tesz eleget, mert csak beépíteni nem lehet, tehát közlekedési célra lehet használni. Erről folytassuk le a vitát! (Bebes István jelentkezik.) Bebes képviselő úr?
BEBES ISTVÁN (Fidesz): Végül is egy mondatban elnök úr említette ezt, tehát részben teljesíti, de ez igazából nem ad egy megnyugtató megoldást a vasúti mellékvonalak kérdésére. Így önmagában véve nem tartom jónak ezt a kapcsolódó módosítót. Azt gondolom, másként kellene ezeknek a mellékvonalaknak a kérdését rendezni. Tettem egy javaslatot, láthatóan nem, legalábbis nincs erre való hajlandóság. Azt nem tudom, de már kapcsolódóval biztos, más kapcsolódóval nem lehet ebben tenni.
Azt javasoltam itt a legutóbbi bizottsági ülés után, hogy ha már beszélünk térségi vasútról, akkor legalább az jelenjen meg valahol az OTRT-ben. Végül is kaptam rá egy számomra nem kielégítő választ, ami végül is azt mutatja, hogy azért mégsem szeretné a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium, hogy ezek a vasúti mellékvonalak szerepeljenek a későbbiekben. Ez nem megnyugtató számomra, hogy most biztosítunk egy területet, amit aztán nem lehet beépíteni, de mondjuk alkalmas arra, hogy ott a későbbiekben valamit ki tudjunk alakítani.
ELNÖK: Képviselő úr, két feles törvényről van szó. Ha az egyikben van egy garancia, akkor a másikban erősebb garanciát nem lehet, mert a kettőnek szinkronban kell lenni. Nem lenne semmivel jobb helyzet akkor se, ha ide betennénk. Tehát azt próbáltuk keresni, a tárca ebben dolgozott, hogy annak a szándéknak, ami megjelenik ezekben a módosító indítványokban, itt hogyan lehet megfelelni. Végül is a vasútról szóló törvény az, ahol a vasutat kell rendezni, ez az országos területrendezés. Tehát azért mindent a saját helyén célszerű lekezelni. (Ajtay Szilárd jelentkezik.)
Látok jelentkezést. Tessék parancsolni!
AJTAY SZILÁRD (Gazdasági és Közlekedési Minisztérium): Igen, részben a szóra reagálnék. Az egy területrendezési tárgyú törvény, itt arról nem lehet valószínűleg szabályozási normatív intézkedést hozni, hogy mondjuk a síneket se vigyék el. Azt lehet itt megszabni, hogy a helyet biztosítsák, hogy ne sorolják át más területbe és ne építsék el. Tehát itt valóban ebben a törvényben ezt megnyitva, ezt tárgyalva csak részben lehet erre a problémára egy biztosítékot keresni.
ELNÖK: A témakörrel kapcsolatban további hozzászólás? (Nincs jelentkező.) Úgy látom, nincs. Akkor a 72. pont.
MAGÓ ERZSÉBET (Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium): Nem támogatjuk.
ELNÖK: És a bizottság? (Szavazás.) A bizottság nem támogatja.
73. pont?
MAGÓ ERZSÉBET (Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium): Egy kapcsolódót támogatunk.
ELNÖK: Az a kapcsolódó, amiről beszéltünk, arról van szó, hogy egyértelműek legyünk? (Magó Erzsébet: Igen.) A tárca nem támogatja. És a bizottság? (Szavazás.) A bizottság nem támogatja.
74. pont?
MAGÓ ERZSÉBET (Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium): Nem támogatjuk.
ELNÖK: És a bizottság? (Szavazás.) A bizottság nem támogatja.
75. pont?
MAGÓ ERZSÉBET (Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium): Nem támogatjuk.
ELNÖK: A bizottság? (Szavazás.) Nem támogatja.
76. pont?
MAGÓ ERZSÉBET (Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium): Nem támogatjuk.
ELNÖK: A bizottság? (Szavazás.) Nem támogatja.
77. pont?
MAGÓ ERZSÉBET (Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium): Nem támogatjuk.
ELNÖK: A bizottság? (Szavazás.) Nem támogatja.
78. pont?
MAGÓ ERZSÉBET (Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium): Nem támogatjuk.
ELNÖK: A bizottság? (Szavazás.) Nem támogatja.
79. pont?
MAGÓ ERZSÉBET (Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium): Nem támogatjuk.
ELNÖK: A bizottság? (Szavazás.) Nem támogatja.
80. pont?
MAGÓ ERZSÉBET (Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium): Nem támogatjuk.
ELNÖK: A bizottság? (Szavazás.) Nem támogatja.
81. pont?
MAGÓ ERZSÉBET (Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium): Nem támogatjuk.
ELNÖK: A bizottság? (Szavazás.) A bizottság nem támogatja.
82. pont?
MAGÓ ERZSÉBET (Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium): Nem támogatjuk.
ELNÖK: A bizottság? (Szavazás.) Nem támogatja.
83. pont?
MAGÓ ERZSÉBET (Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium): Nem támogatjuk. (Warvasovszky Tihamér jelentkezik.)
ELNÖK: Warvasovszky úr?
WARVASOVSZKY TIHAMÉR (MSZP): Köszönöm szépen. Szeretném megkérdezni, hogy miért nem tetszenek támogatni, hiszen az előzetes szakmai egyeztetéseken arról volt szó, hogy a tárca elfogadja. Itt egy reptérről van szó, amire utólag bekerült egy gyorsvasút. A reptérnek a kormány megadta a létesítés engedélyét, tehát támogatta a létesítési engedélyt, a múlt héten döntött a kormány, és ezen át van húzva egy gyorsvasút. Ezt elmondtam a szakmai egyeztetéseken, és akkor ezt az ígéretet kaptam, mert keresztben metszi a kifutópályát. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Tessék parancsolni a válaszra!
AJTAY SZILÁRD (Gazdasági és Közlekedési Minisztérium): Köszönöm szépen. Tisztelt Bizottság! Erről már volt szó, azt hiszem. Egy országos területrendezési tervbe beállított vonal a szerkezeti tervben egy jelölés, az egy indikatív vonal, egy nagyon széles nyomvonalsávot jelöl. Tehát a megyei tervekben tényleg pontosabban kell azt a vonalat majd ábrázolni. De ha netán odakerülne a repülőtérnek a területére olyan módon, hogy ott a repülő és a vonat tényleg keresztezi magát a térben, akkor is rengeteg nemzetközi példát ismerünk arra, hogy egyszerűen a szintbéli különbség képzésével ezt a problémát kiiktatják. Tehát ha felszállási síkba, térbe kerül bele mondjuk egy vasúti pálya vagy egy közúti pálya, akkor leteszik szint alá az utat, vonatot, és ez megoldható, sőt az ilyen kialakítás kedvez egy megálló létrehozásának is. Ilyen probléma van a veszprémi repülőtér tekintetében. Tehát ezeket nem nevezném olyan problémának, amit itt kell megoldani, de akár esetleg a vonal arrébb húzása természetesen vagy Székesfehérvár mint közigazgatási terület érintésének a kötelezettsége elhagyható lenne, de úgy gondolom, hogy nem releváns ez a probléma.
ELNÖK: Magó Erzsébet?
MAGÓ ERZSÉBET (Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium): Még egy konkrétummal szeretném kiegészíteni. Azért nem lehet arrébb vinni ezt a transzeurópai vasúti áruszállítás-hálózat részeként működő országos törzshálózati elemet, mert Komárom és Ercsi között meglévő nyomvonalon kerül kialakításra
ELNÖK: Warvasovszky úr?
WARVASOVSZKY TIHAMÉR (MSZP): Arra kérem a bizottságot, hogy szíveskedjetek támogatni. Nonszensznek tartom, hogy van egy többéves folyamat, egyeztetések, és utólag bekerül egy vasútvonal oda. A szakmai egyeztetéseken jeleztem, és azt az ígéretet kaptam, hogy arrébb lesz húzva. Nem fogadom el, hogy majd később arrébb lehet húzni, meg meg lehet oldani föld alatt is, természetesen mindent meg lehet oldani, de egyszerűen nem értem a logikáját ennek. Még egyszer mondom, hogy a kormány a múlt héten támogatta ennek a reptérnek a létesítési engedély kiadását, és utólag került be egy vonal. Elfogadom, amit említettél, megnéztem a számítógépen is, a kifutópályát pont megfelezi. Lehet, hogy arrébb lehet majd húzni, de szeretném kérni a bizottságot, hogy támogassátok ezt a módosító javaslatomat. Köszönöm szépen.
ELNÖK: A módosító javaslat azt mondja, hogy egy elkerülő, Budapestet érő elkerülő vasútvonal ne legyen. Azt gondolom, ha innen kikerül, akkor valamerre kell menni. Ezen a térképen azért elég vékonyak a vonalak. A kettő elmegy egymás mellett, vasút meg közút is keresztezi egymást, meg sok minden átfedés van ebben a tervben.
Magó Erzsébetnek visszaadom a szót.
MAGÓ ERZSÉBET (Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium): Képviselő úr, a múlt heti egyeztetésen ön a gyorsforgalmi útnak az áttételét kérte, azt elfogadtuk, és szerepel a támogatott listában. Itt egy vasúti elemről van szó, amit nem lehet arrébb tenni, hiszen meglévő nyomvonal felhasználásával kerül felfejlesztésre a vasútvonal.
WARVASOVSZKY TIHAMÉR (MSZP): Nem szeretnék vitatkozni a kormány képviselőivel, de itt van előttem az írás. Egyértelműen a vasútvonal nyomvonalának arrébbtételét kértem írásban és a módosító indítványomban is, szóban is, amikor egyeztettünk, tehát itt akkor valami félreértés van. (Ajtay Szilárd felé:) Akkor is a vasutat kértem, és azt a választ adtad, hogy nem ott megy át meg arrébb lehet majd húzni. Tehát változatlanul azt kérem, amit kérek jó pár hónapja. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Van-e további hozzászólás? (Nincs jelentkező.) Tehát a 83. számú indítványban Székesfehérvár-Börgöndön keresztül ne menjen az elkerülő vasút, képviselő úr ezt javasolja. Szerintem ezt a kérdésen még dolgozni kell, hogy megfelelő megoldás legyen. De most természetesen e módosító felett döntenünk kell. Kérdezem a bizottságot, támogatja-e. (Szavazás.) Megállapítom, hogy a bizottság támogatja.
A 84. pont következik.
MAGÓ ERZSÉBET (Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium): Jelen formában nem. Egy kapcsolódóval támogatjuk, ami kiegészítené a vasúti melléklet címét "országos vasúti törzshálózat elemei"-re.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Úgy gondolom, hogy akkor ez a probléma megoldódik. Kérdezem a bizottságot, támogatja-e. (Szavazás.) A bizottság nem támogatja.
A 85. pont következik. A repülőkhöz értünk, megint együttesen folytassuk le a vitát.
MAGÓ ERZSÉBET (Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium): Ha megengedik, akkor megint elmondanám a tárca koncepcionális döntését. Miután láttuk, hogy a képviselők zöme szeretné, ha a törvényjavaslatba visszakerülne a kereskedelmi nemzetközi repülőtér kategóriája, egy olyan döntést hoztunk, hogy teljes körűen visszahelyezzük a kereskedelmi repülőtér kategóriát. Tehát egyenként nem fogjuk támogatni, de egy kapcsolódó módosító javaslatot előkészítettünk, amelyben ezt az egész kategóriát teljes körűen visszaemelnénk.
ELNÖK: Érthető volt-e így ez? (Senki sem jelentkezik.) Úgy látom, hogy egyetértés van benne. A 85. pontot a tárca nem támogatja. A bizottság támogatja? (Szavazás.) A bizottság nem támogatja.
A 87. pont?
MAGÓ ERZSÉBET (Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium): Nem támogatjuk.
ELNÖK: A bizottság támogatja? (Szavazás.) A bizottság nem támogatja.
A 88. pont?
MAGÓ ERZSÉBET (Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium): Nem támogatjuk.
ELNÖK: A bizottság támogatja? (Szavazás.) A bizottság nem támogatja.
A 89. pont?
MAGÓ ERZSÉBET (Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium): Nem támogatjuk.
ELNÖK: A bizottság támogatja? (Szavazás.) A bizottság nem támogatja.
A 90. pont?
MAGÓ ERZSÉBET (Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium): Nem támogatjuk.
ELNÖK: A bizottság támogatja? (Szavazás.) A bizottság nem támogatja.
A 91. pont?
MAGÓ ERZSÉBET (Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium): Nem támogatjuk.
ELNÖK: A bizottság támogatja? (Szavazás.) A bizottság nem támogatja.
A 92. pont?
MAGÓ ERZSÉBET (Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium): Nem támogatjuk.
ELNÖK: A bizottság támogatja? (Szavazás.) A bizottság nem támogatja.
A 93. pont?
MAGÓ ERZSÉBET (Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium): Nem támogatjuk.
ELNÖK: A bizottság támogatja? (Szavazás.) A bizottság nem támogatja.
A 94. pont?
MAGÓ ERZSÉBET (Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium): Nem támogatjuk.
ELNÖK: A bizottság támogatja? (Szavazás.) A bizottság nem támogatja.
A 95. pont?
MAGÓ ERZSÉBET (Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium): Ideírtuk a kapcsolódót, hiszen ez javasolja ezt a tömbszerű visszaemelését.
ELNÖK: De nem teljesen jó, csak ehhez lesz kapcsolva.
MAGÓ ERZSÉBET (Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium): Nem teljesen jó.
ELNÖK: Az teljesen mindegy, hogy melyikhez kapcsolódva. Tehát a 95. pontot nem támogatják. A bizottság támogatja? (Szavazás.) A bizottság nem támogatja.
A 96. pont?
MAGÓ ERZSÉBET (Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium): Támogatjuk.
ELNÖK: A kerékpárutaknál vagyunk. A bizottság támogatja? (Szavazás.) A bizottság támogatja.
A 97. pont?
MAGÓ ERZSÉBET (Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium): Nem támogatjuk.
ELNÖK: A bizottság támogatja? (Szavazás.) A bizottság nem támogatja.
A 98. pont?
MAGÓ ERZSÉBET (Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium): Nem támogatjuk.
ELNÖK: A bizottság támogatja? (Szavazás.) A bizottság nem támogatja.
A 99. pont, Tasó képviselő úr javaslata.
MAGÓ ERZSÉBET (Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium): Nem támogatjuk.
ELNÖK: Kérdés? (Tasó László: Miért nem? Mi az indoklás?)
MAGÓ ERZSÉBET (Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium): Egy koncepció mentén a kerékpáros miniszteri biztos hozta meg a döntéseket a módosító javaslatokról. Két elvet képviselt. Ahol a regionális jelentőségű turisztikai látványosságok vannak, azokat nem javasolta az országos kerékpáros törzshálózatba történő beemelésre, mert ezek a kerékpárút-hálózatok szerepelhetnek a megyei területrendezési tervben. Abban az esetben, ha a kerékpáros útvonalat a módosító javaslat egy forgalmas főút mentén javasolja kialakítani, azt szintén nem támogatják, hiszen nem fogja a turizmust szolgálni egy olyan kerékpáros útvonal, mert nem fogják használni a turisták, ha egy forgalmas út mentén javasolja kialakítani.
A miniszteri biztos úr felhívta a figyelmet arra is, hogy ezek a főút mentén kialakítható kerékpárutak a regionális operatív program keretében kaphatnak támogatást. Tehát nincs kizárva, hogy kormányzati támogatás mellett ezek a kerékpárút-hálózatok kiépülnek.
ELNÖK: Köszönöm. Kiegészítés van-e?
AJTAY SZILÁRD (Gazdasági és Közlekedési Minisztérium): Röviden kiegészíteném azzal, hogy itt a kerékpáros biztos neve kerül emlegetésre. Itt egy komoly szakértői csapat állított össze egy nagyon jelentős tanulmányt, amiben az ország összes turisztikai jelentőségű objektumát szerepeltették az ábrákon, és ahol sűrűsödési vonalak voltak, és láncba szervezhető jelentősebb turisztikai potenciálok voltak, ott arra húzták rá ezeket az országos jelentőségű kerékpár-hálózati vonalakat.
Ami ennél egy kicsit gyengébb, értelmetlen lenne besűríteni az országos hálózatot, a törzshálózatot, ezért azt valóban regionális szerepű kerékpárútnak javasoljuk.
ELNÖK: Parancsoljon!
TASÓ LÁSZLÓ (Fidesz): Köszönöm szépen. Csak egy megjegyzés. A gúti erdőről van szó. Nem tudom, ki ismeri. Tizennyolc-ezer hektár erdő. Fantasztikus erdő- és vadállománya van, a klímája kiemelkedő, a legerősebb turisztikai potenciál a környéken. Tehát nem piskóta azért. És attól függetlenül, hogy érinti a 471-est, van olyan szakasza, amely nem érinti. Tehát miért baj, hogy szerepel egy ilyen listán? Ezzel igazából nem történik semmi sem. Rontja a képet, vagy nem fér bele? Biztos, hogy a gúti erdő értéke kevésbé fontos és kevésbé jelentős, mint ami benne szerepel az összes többi hetvenkét helyen?
ELNÖK: Tudunk-e kapcsolatot teremteni a képviselő úr és az érintett miniszteri biztos felé? (A kormány képviselői bólogatnak.) Szerintem ott egy érdemi vita lesz. Kapcsolódó módosítóval lehet kezelni a dolgot. Szerintem, ha őket meggyőzi a képviselő úr, akkor nem lesz akadálya sem a bizottságban, sem a kormányban, hogy támogassák.
A 99. pontnál tartunk. A tárca jelenleg nem támogatja. A bizottság támogatja? (Szavazás.) A bizottság nem támogatja.
A 100. pont Velkey Gábor javaslata.
MAGÓ ERZSÉBET (Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium): Támogatjuk.
ELNÖK: A bizottság támogatja? (Szavazás.) A bizottság támogatja.
A 101. pont?
MAGÓ ERZSÉBET (Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium): Nem támogatjuk.
ELNÖK: Ugyanazt javaslom. A bizottság támogatja? (Szavazás.) A bizottság nem támogatja.
A 102. pont?
MAGÓ ERZSÉBET (Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium): Nem támogatjuk.
ELNÖK: A bizottság támogatja? (Szavazás.) A bizottság nem támogatja.
A 103. pont?
MAGÓ ERZSÉBET (Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium): Nem támogatjuk.
ELNÖK: A bizottság támogatja? (Szavazás.) A bizottság nem támogatja.
A 104. pont?
MAGÓ ERZSÉBET (Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium): Nem támogatjuk.
ELNÖK: A bizottság támogatja? (Szavazás.) A bizottság nem támogatja.
A 105. pont?
MAGÓ ERZSÉBET (Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium): Egy kapcsolódó módosító javaslatot, egy Kapos menti kerékpárút kialakítására vonatkozik.
ELNÖK: Valami megoldás lesz. Ezt nem támogatja a tárca. A bizottság támogatja? (Szavazás.) A bizottság nem támogatja.
A 106. pont?
MAGÓ ERZSÉBET (Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium): Nem támogatjuk.
ELNÖK: A bizottság támogatja? (Szavazás.) A bizottság nem támogatja.
A 107. pont?
MAGÓ ERZSÉBET (Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium): Nem támogatjuk.
ELNÖK: A bizottság támogatja? (Szavazás.) A bizottság nem támogatja.
A 108. pont?
MAGÓ ERZSÉBET (Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium): Nem támogatjuk.
ELNÖK: A bizottság támogatja? (Szavazás.) A bizottság nem támogatja.
A 109. pont?
MAGÓ ERZSÉBET (Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium): Egy kapcsolódó módosító javaslatot támogatunk, amely Nagykanizsa beillesztéséről gondoskodik.
ELNÖK: A bizottság támogatja? (Szavazás.) A bizottság nem támogatja.
A 110. pont?
MAGÓ ERZSÉBET (Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium): Nem támogatjuk.
ELNÖK: A bizottság támogatja? (Szavazás.) A bizottság nem támogatja.
A 111. pont?
MAGÓ ERZSÉBET (Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium): Nem támogatjuk.
ELNÖK: A bizottság támogatja? (Szavazás.) A bizottság nem támogatja.
A 112. pont?
MAGÓ ERZSÉBET (Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium): Támogatjuk.
ELNÖK: A tárca támogatja. A bizottság támogatja? (Szavazás.) A bizottság támogatja.
A 113. pont?
MAGÓ ERZSÉBET (Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium): Nem támogatjuk.
ELNÖK: A bizottság támogatja? (Szavazás.) A bizottság nem támogatja.
A 114. pont?
MAGÓ ERZSÉBET (Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium): A jelen formában nem, de egy kapcsolódó módosító javaslatot támogatunk.
ELNÖK: A bizottság támogatja? (Szavazás.) A bizottság nem támogatja.
A 115. pont?
MAGÓ ERZSÉBET (Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium): Nem támogatjuk.
ELNÖK: Az erőművekkel kapcsolatos dolgokra térünk rá. (Jelzésre:) A képviselő úr kérdez.
TASÓ LÁSZLÓ (Fidesz): Mi a baj? Húsz kilométerről 25 kilométerre kérnénk kiterjeszteni.
MAGÓ ERZSÉBET (Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium): Ez egy félreértés, mert a debreceni, az egy meglévő erőmű. Itt összesen a nyírkalászi erőmű az az erőmű, amelynek még bizonytalan a telepítési helye, és ott is lemértük, és a 20 kilométeres mozgástér elegendő.
TASÓ LÁSZLÓ (Fidesz): Minden esetben?
MAGÓ ERZSÉBET (Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium): Minden esetben. A többinek már folyik a környezeti hatásvizsgálata. Egyedül a nyírkalászi erőmű az, ami bizonytalan.
ELNÖK: A 115. pontot a tárca nem támogatja. A bizottság támogatja? (Szavazás.) A bizottság nem támogatja.
116. pont?
MAGÓ ERZSÉBET (Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium): Nem.
ELNÖK: A bizottság? (Szavazás.) Nem támogatja.
117. pont?
MAGÓ ERZSÉBET (Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium): Egy kapcsolódó módosítót támogatunk, amely kiveszi a melléklet címéből az "által érintett települések" részt.
ELNÖK: A bizottság támogatja-e? (Szavazás.) Nem támogatja.
118. pont?
MAGÓ ERZSÉBET (Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium): Nem támogatjuk.
ELNÖK: A bizottság? (Szavazás.) Nem támogatja.
119. pont?
MAGÓ ERZSÉBET (Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium): Nem támogatjuk.
ELNÖK: A bizottság? (Szavazás.) Nem támogatja.
120. pont?
MAGÓ ERZSÉBET (Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium): Nem támogatjuk.
ELNÖK: A bizottság? (Szavazás.) Nem támogatja.
121. pont?
MAGÓ ERZSÉBET (Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium): Nem támogatjuk.
ELNÖK: A bizottság? (Szavazás.) A bizottság sem támogatja.
A 122. pontról már szavaztunk, a 123. pontról is.
124. pont?
MAGÓ ERZSÉBET (Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium): Egy kapcsolódó módosítót támogatunk.
ELNÖK: Tehát ezt nem. A bizottság támogatja-e? (Szavazás.) Nem támogatja. Természetesen a kapcsolódóra szükség lesz.
125. pont?
MAGÓ ERZSÉBET (Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium): Támogatjuk.
ELNÖK: A bizottság? (Szavazás.) A bizottság támogatja.
126. pont?
MAGÓ ERZSÉBET (Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium): Támogatjuk.
ELNÖK: A bizottság? (Szavazás.) A bizottság támogatja.
127. pont?
MAGÓ ERZSÉBET (Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium): Támogatjuk.
ELNÖK: A bizottság? (Szavazás.) A bizottság támogatja.
128. pont?
MAGÓ ERZSÉBET (Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium): Támogatjuk.
ELNÖK: A bizottság? (Szavazás.) A bizottság támogatja.
129. pont?
MAGÓ ERZSÉBET (Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium): Támogatjuk.
ELNÖK: A bizottság? (Szavazás.) A bizottság támogatja.
130. pont?
MAGÓ ERZSÉBET (Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium): Támogatjuk.
ELNÖK: A bizottság? (Szavazás.) A bizottság támogatja.
131. pont?
MAGÓ ERZSÉBET (Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium): Támogatjuk.
ELNÖK: A bizottság? (Szavazás.) A bizottság is támogatja.
132. pont?
MAGÓ ERZSÉBET (Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium): Nem támogatjuk.
ELNÖK: A bizottság? (Szavazás.) Nem támogatja.
A 133. pontról döntöttünk együtt az összefüggéseivel.
134. pont?
MAGÓ ERZSÉBET (Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium): Nem támogatjuk.
ELNÖK: A bizottság? (Szavazás.) Nem támogatja.
Tisztelt Bizottság! Az ajánlástervezet végére érkeztünk. Nem tudom, van-e valakinek tudomása olyan indítványról, amiről nem szavaztunk? (Nincs jelzés.)
Köszönöm szépen a közreműködést mindenkinek. A kapcsolódó módosító javaslatokkal kapcsolatos feladatokhoz jó munkát kívánok mindenkinek. Jövő héten a részletes vitának várhatóan a lezárásig sor kerül. Azt kezdeményezzük, hogy a kapcsolódó módosító javaslatok leadására a szerdai ülésnap végéig legyen lehetőség, elég gyors itt az idő, de azt az egy napot még szánjuk rá.
Köszönöm szépen. További jó munkát kívánok önöknek! A napirendi pontot ezzel lezárom.
Következik a következő napirendi pontunk megtárgyalására, amely legyen a T/5589. számú törvényjavaslat, és a Balaton Kiemelt Üdülőkörzet Területfejlesztési Tervének elfogadásáról és a Balatoni Területrendezési Szabályzat megállapításáról szóló 2000. évi CXII. törvény módosításáról szól az Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium előterjesztésében.
Köszöntöm a bizottsági ülésen Gerzanics Annamária főosztályvezető-helyettest. Egy szóbeli kiegészítéssel készült, átadom a szót. Tessék parancsolni!
Dr. Gerzanics Annamária szóbeli kiegészítése
DR. GERZANICS ANNAMÁRIA (Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium): Tisztelt Bizottság! Tisztelt Képviselő Asszony! Tisztelt Képviselő Urak! A hatályos Balaton-törvényt az Országgyűlés 2000-ben fogadta el. Az elmúlt nyolc évben több olyan esemény és jogszabály-alkotási munka történt, amely sürgette és aktuálissá tette ennek a törvénynek a felülvizsgálatát, amely tekintettel arra, hogy a legfőbb szabály az OTRT-nek való megfelelés volt, célszerűen most az OTRT-vel összehangoltan történt meg. Az OTRT-vel való megfelelést a tervhierarchia diktálja, amelyre vonatkozóan a területfejlesztésről és területrendezésről szóló törvény 2004. évi módosítása rendelkezett. De ugyanígy sürgette a Balaton-törvény felülvizsgálatát a helyi társadalmi igény, több település csatlakozási szándéka.
Szintén alátámasztotta a felülvizsgálat szükségességét, hogy az elmúlt időszakban készült el a 2007-2013-ra szóló fejlesztési stratégia és a térség részletes fejlesztési terve. Gyakorlatilag a szakági koncepciók is sokat fejlődtek ebben az időszakban, ezek között jó néhányat európai irányelveknek való megfelelés hívott életre. Ezek közül megemlíteném a szennyvízkezelés nemzeti megvalósítási programjáról szóló kormányrendeletet.
Ugyancsak ebben a nyolc évben készült el a törvény felhatalmazásában a vízpart-rehabilitációs tervek csomagja a 43 parti településre. Ezek is tartalmaznak különösen a településrendezési tervek felülvizsgálatát követően olyan korrekciós javaslatokat, amelyeket a törvény felülvizsgálata során figyelembe vettünk, és a már említett társadalmi és önkormányzati igények is abba az irányba mutattak, hogy a törvényt módosítanunk kell.
A legfőbb elveket a területrendezésben, a legfőbb szabályozási elveket az Országos Területrendezési Tervtől szóló törvény határozza meg. Az országos területrendezési tervnek való megfelelés azonban a Balaton-törvény esetében generális változtatásokat okozott, a törvényt magát át kellett szerkesztenünk, hiszen a szerkezete is az országos tervről szóló törvény szerkezetéhez illeszkedik. Megemlíteném, hogy korábban az övezeti előírások között talált előírásokból jó egynéhányat ma a terület-felhasználásra vonatkozó előírások között találnak.
Az országos területrendezési tervnek határozott övezeti beosztása van. Határozott előírásai vannak a kiemelt térségek területrendezési tervei számára, jelesen meghatároz országos övezeteket, és meghatároz olyan övezeteket, amelyeket a kiemelt térségi tervekben kell meghatároznunk. Ez azt jelenti, önök közül sokan emlékeznek arra, hogy annak idején hihetetlen elánnal magyaráztuk azt a rétegrendet, ami meghatározta a Balaton-törvény szabályozási előírásait, jelesen hogy egy-egy pontra a Balaton Kiemelt Üdülőkörzet térségében egyfelől vonatkoznak az általános előírások, másfelől vonatkoznak az arra a területre értelmezett övezet - ha volt ilyen - övezeti előírásai. Ebbe a rétegrendbe a felülvizsgálat után illeszkedni fog az országos területrendezési terv rétegrendje.
Tehát ha arra a területre az országos terv meghatároz egy országos övezetet, akkor az országos terv előírása is vonatkozik rá. Ha meghatároz egy kötelezettséget, hogy a kiemelt térségben meg kell határoznunk egy övezetet, akkor mi azt meghatároztuk, de magának az országos tervnek már az országos tervben is lehetnek előírásai arra a területre. Ezt azért mondom el, mert esetleg problémát okozhat, hogy miért hiányoznak bizonyos előírások az új, felülvizsgált törvényben. Azért, mert azokat már az országos terv meghatározta a számunkra. Egyébként ezt az övezeti előírásoknál mindenütt jelezzük, hogy az országos tervnek mely előírásait kell azon a területen figyelembe venni.
Az országos tervnek való megfelelés mellett azért ügyeltünk arra, hogy a Balaton-törvény megőrizze azokat az értékeit, amit értéknek tartottunk 2000. év folyamán is, jelesen hogy részletesebb, a terület-felhasználásra vonatkozóan árnyaltabb, mozaikosabb terület-felhasználást határoz meg, köszönhető ez annak, hogy nem 50 hektár a legkisebb meghatározható területegység a térségi szerkezettervben, hanem 5 hektár.
Kolleganőm itt az előzőekben említette, hogy a kiemelt térségi tervek és a megyei tervek feladata a teljes mellékúthálózat feltüntetése. Ezen kívül plusz információként a Balaton-törvény terve meghatározza, illetve elkülöníti a meglévő és tervezett elemeket, és megőrzi a törvény az általános előírások között azt a differenciáltságot, amit a parti területek szigorúbb szabályozása és a háttérterületek enyhébb szabályozása jelent.
Jelzem, hogy a törvény felülvizsgálatának folyamatát két olyan megalapozó tanulmány kísérte, amely említést érdemel. Az első a környezeti stratégiai hatásvizsgálat, amely a számunkra, túl azon, hogy a tervezési folyamatot követte, annak érdekében, hogy ne csak maga a terv mondhassa el magáról, hogy a fenntarthatóság szempontjából ez egy előremutató terv, hanem a terv végrehajtásának folyamata is elmondhassa ezt, indikátorokat határozott meg. Tehát olyan értékeket, amelyekkel a törvény végrehajtását követni lehet, hogy az valóban a fenntarthatóság értékeinek megfelelően történik. Jelzem, hogy ezek között első helyen említette a környezeti stratégiai hatásvizsgálat a beépítésre szánt területek növekedésének a mértékét.
A másik megalapozó tanulmány részben már az ennek a feladatnak való megfelelés érdekében készült. Jelesül, kidolgoztunk egy olyan módszert, amellyel a hatályos törvény és a most önök elé terjesztett felülvizsgálati törvény övezeti területeit össze tudjuk hasonlítani. Településekre bontottan, minden településben értelmezett övezetre meg tudjuk mondani, hogy hány százalékot változott, plusz vagy mínusz, és ez mekkora területet érint. Ez a területi folyamatokra vonatkoztatva nagyon érdekes tanulságokkal szolgált, ha kérdés merülne fel, szívesen válaszolok rá.
Jelzem, hogy a törvényjavaslatunk megfelel az országos területrendezési terv tervhierarchiára vonatkozó javaslatainak, megfelel az EU-irányelveknek, a tájvédelmi egyezményben és a világörökség egyezményben vállalt kötelezettségeinknek.
Kérem a tisztelt bizottságot, hogy a törvényjavaslat általános vitára való alkalmasságát állapítsa meg.
Kérdések, hozzászólások, reflexiók
ELNÖK: Tisztelt Bizottság! Ki kíván hozzászólni? (Dr. Bóka István jelentkezik.)
Parancsoljon!
DR. BÓKA ISTVÁN (Fidesz): Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Államtitkár Úr! Főosztályvezető Asszony! A törvényjavaslattal kapcsolatban mind a Balaton Fejlesztési Tanács, mind pedig tudomásom szerint a Balatoni Szövetség is viszonylag sok módosító indítványt nyújtott be. Szeretném megkérdezni, hogy nagy vonalakban, milyen olyan jelentős módosító indítványok kerültek benyújtásra, amelyeket nem tudtak akceptálni, beépíteni a törvényjavaslatba. Tehát hogy foglalható össze ezek köre? Ha tud általános példát mondani, azt is megköszönném.
Mi fog történni gyakorlatilag - pontosan elolvasva a törvényjavaslatot - az úgynevezett csarnok jellegű épületekkel, felépítményekkel a balatoni kiemelt üdülőkörzetben? Ez most azt jelenti, hogy ilyen csarnok jellegű épület gyakorlatilag mindenhol létesíthető, ahol az övezeti előírások nem tiltják vagy ez most mást fog jelenteni? Mert eddig csak meghatározott nagyságú városban volt létesíthető ilyen csarnok.
Mitől csarnok a csarnok? A megfogalmazásban az egyszintes épület minősül csarnoknak. Ha már valami kétszintes, az már nem lehet csarnokjellegű? - kérdezem tisztelettel. Egy kétszintes épület is lehet csarnokjellegű, szerintem.
Korábban fölvetettem a Balaton kiemelt üdülőkörzetben, különösen frekventált területeken a reklámtámlák helyét és szerepét. Sikerült-e olyan jogi konstrukciót, megoldást találni - vagy a magyar joggyakorlatba ez nem fér bele -, hogy az önkormányzatoknak kártalanítás mellett legyen lehetősége ezeket elbontani?
Azt látom, hogy a kártalanítás kérdése kikerül a javaslatból, illetve a törvényszövegből. Én ezt aggályosnak látom, sőt sokkal részletesebben szabályoznám ebben a törvényjavaslatban.
Ismét megkérdezném, hogy hogy áll a szabályozási tervekből adódó kártalanítás kérdésköre. Hogy áll a szabályozás? Mikorra várható valójában, ténylegesen a vízpart-rehabilitációs tervek felülvizsgálata? Nyilván van egy végső határidő, de azon belül mikor fog megtörténni ennek a felülvizsgálata? Az én fejemben valamilyen módon ez úgy következik, hogy ha a Balaton-törvényt módosítjuk, akkor viszonylag gyorsan kellene követnie a vízpart-rehabilitációs tanulmányokkal kapcsolatos módosításnak is, hiszen ezek a legfrekventáltabb, legérzékenyebb területek.
Van-e valamilyen garancia a tekintetben, hogy mondjuk, a C-1-es területen, tehát a szőlőkataszter terület tekintetében, ha valaki megfelel az építés követelményeinek, tehát mondjuk 80 százalékban betelepíti szőlővel azt a területet, milyen szankció van azt követően, ha nem megfelelő módon gondozza, ápolja azt a szőlőterületet? Sok esetben azt látom, hogy ezzel csak kijátsszák a rendelkezést, de néhány év múlva ott szőlőnek már nyoma sincsen.
Az északi part közlekedése alapvetően a 71-es útra került felfűzésre. Ezt tudja gyakorlatilag segíteni a Veszprém-Tapolca közti szakasz esetleges felújítása, és a 71-es elkerülő szakasza, ami 71-es elkerülő szakaszt, aki járt az északi parton, az látja, hogy kikötötték valahol Balatonaliga magasságában a 71-es útra egy körforgalommal. Bár nem nyílt meg még az elkerülő szakasz, de azt látom, hogy ezzel a probléma abszolút nem fog megoldódni, hiszen a körforgalom fogja felduzzasztani az északi partról, illetve a Budapestről jövőket. Tehát úgy végeztünk el egy több tízmilliárd forintos beruházást, hogy minimális hozammal fog járni. Lehet-e kezelni ebben a tervben a 71-es elkerülő út M7-esre történő közvetlen kikötését? Ami a későbbi cél, hogy az M8-asra. Mert komoly gond és probléma lesz. Azt látom, hogy a belföldi turizmus folyamatosan növekedik. Például most hétvégén is hihetetlen sorok tudtak feltorlódni.
Egyetértünk azzal, hogy a közpark területe ne csökkenjen egy település területén, de hogy abból a bizonyos közparkból, ami ott szabályozva van, öt négyzetmétert ne lehessen valamilyen szempontból kiszabályozni, és más területen megvalósítani, az egy nagyon merev szabálynak tűnik.
Egyetértünk azzal, hogy ha beépítésre szánt területet jelölünk ki, akkor annak 10 százalékának zöld területet kell kijelölni, de életszerű szabályozás-e önök szerint az, hogy ennek a 10 százaléknak legalább a felét szervesen ahhoz a területhez illeszkedően kelljen kijelölni. Hihetetlenül mulatságos területkijelölések történtek ezzel kapcsolatban, mert nagyon sok helyen ilyen pici, apró zöldterületfolt jelent meg, ami túl sok funkcióra nem alkalmas.
Egy nagyon konkrét kérdés, amit én azért tartok nagyon fontosnak, mert minden ilyen levegőben lévő vezetéket valamilyen módon előbb-utóbb földbe kéne vinni, vagy minden látható dolgot, ha lehet, földbe kellene vinni. De gyakorlatilag mit jelent azon jogszabályi... - a véleményem sokkal rövidebb lesz, elnök úr, nyugodjon meg, jó?
ELNÖK: Jó.
DR. BÓKA ISTVÁN (Fidesz): Mit jelent azon szabályozás, hogy például a 21. § tekintetében, amely a 26-27. §-t módosítja, a h) pont, például az, hogy "terepszint alatti elhelyezést kell biztosítani"? Ez most kógens szabály? Mert az előtte lévő megjegyzés például azt mondja, hogy "az esztétikai követelmények érvényesítése céljából a műszaki lehetőségek és a védett értékek védelmi szempontjainak mérlegelésével terepszint alatti elhelyezést kell biztosítani". Most kell, vagy nem kell? Vagy ha olyanok a feltételek, akkor kell? Tehát mit jelent? Ez egy kógens szabály, vagy nem kógens szabály, ezt majd mérlegelni kell az adott helyzetben.
És egy abszolút konkrét kérdés. Nem tudom, hogy a törvény szellemével milyen módon lehet ezt összeilleszteni. Balatonfüred tekintetében, nagyon sokan, akik kötődnek ahhoz a részhez, ismerték a régi fürdőházat, ami a Tagore sétányról lógott be a vízbe. Egy fa fürdőház volt, gyönyörű volt, és azt hiszem, a második világháborúban bombatalálat miatt égett le, de nagyon sok esetben még ma is képeslapokon megjelenik mint jelkép. Az a fürdőház ön szerint megépíthető-e a Balaton-törvény alapján eredeti állapotában, formájában és módján? Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen. További kérdések? (Nincs jelentkező.) Ha nincs, akkor szerintem a kérdésekre próbáljunk választ keresni.
DR. GERZANICS ANNAMÁRIA (Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium): Az átfogó kérdésekkel kapcsolatban. A BFT és az önkormányzatokkal történő egyeztetések. Az egyeztetések eredményeképpen elmondhatjuk, hogy az általános szabályok vonatkozásában nem maradt fenn véleménykülönbség, de való igaz, hogy nem tudtunk minden területi igényt figyelembe venni. Ennek a törvénynek vannak olyan alapvetései, amelyeket a felülvizsgálat során is szerettünk volna figyelembe venni. Jelesen a beépítésre szánt területek növekedését bizonyos korlátok között tartani.
Nem tudtunk figyelembe venni olyan fejlesztésre vonatkozó területi igényeket, ahol tudtuk azt, hogy az önkormányzatok a két törvény közötti időszakban is jelentős mértékben növelték beépítésre szánt területeiket. Vannak olyan térségek, ahol ez a folyamat már az első Balaton-törvény időszaka előtt megkezdődött, ez gyakorlatilag folytatódott a két törvény közötti időszakban is, és most újabb területi igényekkel álltak elő. Ezek az önkormányzatok gyakran jeleztek egy olyan igényt, hogy erre azért van szükségük, mert amit idáig beépítésre szánt területbe vontak, azokon a területeken gyakorlatilag a várt fejlesztések nem valósulnak meg.
Szembe kellett néznünk azzal a ténnyel, hogy a Balaton Kiemelt Üdülőkörzet területén a beépítésre szánt területek növekedéséhez jelentős manipulációs, ingatlanmanipulációs érdek is fűződik. Jelesen nem álltunk ellen azoknak a törekvéseknek, ahol láttuk, hogy tényleg van egy fejlesztési dinamika, kijelöltünk egy területet, beépítésre szánták, és az meg is valósult. Csak az a baj, hogy a toronydarukat hiányoljuk a térségből. Tehát közel nincs olyan tényleges fejlesztési tevékenység, mint amilyen ütemben vonják be egyes települések területeiket a beépítésre szánt területekbe. Tehát ezek az igények nem kerültek kielégítésre.
Nem tudtuk kielégíteni azokat az igényeket, amelyek ad hoc jellegűek voltak, tehát nem támasztotta őket alá egy településrendezési terv, nem támasztotta alá környezeti stratégiai hatásvizsgálat. Mindenféle háttér-információ nélkül egy puszta fejlesztési szándék jelent meg. Gyakorta becsatolt alaptérképek nem igazán azt ábrázolták, amit tőlünk kérni szerettek volna. De változatlanul fönnáll a lehetősége annak, hogy bizonyos határok között, ha módosító indítványokkal és azok indokolásával ezt megfelelőképpen alá tudják támasztani, és ebben közmegegyezés születik, akkor ezek az igények még a törvényhozás megszabott keretei között befogadhatóak lesznek.
Mi fog történni a csarnok jellegű épületekkel? A csarnok jellegű épületeket, tehát magát az értelmező rendelkezést nekünk a meglévő előírásokból kellett levezetni. A meglévő előírások erősen kötődnek a tűzrendészeti előírásokhoz, és valóban arról van szó, hogy egyterű, belső födém nélküli építmények számítanak csarnokoknak.
Sajnos a csarnok jellegű épület és a ronda épület között nem tudtunk egyenlőségjelet tenni, de az, hogy valami ronda, doboz jellegű, elég nehezen írható le egy jogszabályban. Tehát maradnunk kellett a csarnok jellegűnél, mert ezt vissza tudjuk vezetni a tűzrendészeti előírásokra, és úgy gondolom, hogy amire gondoltunk, azt viszonylag jól sikerült leírni az értelmező rendelkezések között. Igen, vannak emeletes ronda épületek is, bár az emeletes épületeknél azért a homlokzat megdolgozható olyan formán, hogy azért szakít ezzel a csarnok jellegűséggel.
A reklámtáblák vonatkozásában próbáltunk egy előírást... (Dr. Bóka István: De ezek most hol elhelyezhetőek? Most már gyakorlatban bárhol elhelyezhetők?) Ja, a csarnok jellegű épületek, igen. A csarnok jellegű épületeket generálisan tiltjuk az M7-esnek egy meghatározott szakaszán, ezt az általános előírások között találják. Tehát gyakorlatilag Balatonfűzfőtől Sármellékig, ezen a szakaszon, amit az M7-es és a gyorsforgalmi utak határolnak, tó felé eső részén csarnok jellegű épületek elhelyezését az új, beépítésre szánt területeken nem engednénk. Nem lehet csarnok jellegű épületet elhelyezni a magterületen, az ökológiai folyosó területén, a pufferterületeken, a világörökség területeken és a történeti települések területén, valamint a tájképvédelmi övezetben. Azt a megkülönböztetést megszüntettük, hogy a városok területén erre lehetőség lenne, mert ez hátrányosan érintette a városi kijelölést nem kapott településeket, amit ők az előző ciklusban nagyon sérelmesnek tartottak.
A szabályozási tervekből eredő kártalanítási szabályokra vonatkozóan úgy tudtam, hogy született egy megegyezés, hogy mindaddig nem vállaljuk be ezt a kártalanítási szabályt, amíg az ehhez szükséges anyagi feltételek nem teremtődnek meg. Ugyanis 2004 óta próbáljuk az adórendszer reformjánál hangoztatni azt, hogy a területek átminősítése egyfajta nyereséggel jár azok számára, akiknek a területeit átminősítik, és ők ezzel a fejlesztési nyereséggel távoznak, tehát eladják a területet magasabb értéken, és távoznak. Ezzel egy dolgot ér el a térség, hogy megy föl a föld ára, de fejlesztés abból a területből nem lesz. Aki nem építené be ezeket a fejlesztésre kijelölt és átminősített területeket, ezeknek valamiféle módon az adóban valahol meg kellene jelennie, határidőhöz kötötten, esetleg ha határidőre sem építi be, akkor tovább, szóval valamiféle szigorított szabályozással. De az adóreform még nem fogadta be ezt a javaslatunkat, ezáltal nem teremtődik olyan forrás, amiből viszont azokat a területeket tudnánk kártalanítani, amelyekre nézve a szabályozás korlátozást jelent. Ennek a kettőnek valahol egyensúlyban kellene lenni, mert a teherviselés vonatkozásában is ez így lenne igazságos.
A vízpart-rehabilitációs tervek felülvizsgálata. A jogszabály tíz évet határozott meg a vízpart-rehabilitációs tervek felülvizsgálatára, ezt a garanciális szabályokkal történt kiegészítés során illesztettük a Balaton-törvénybe az Alkotmánybíróság kérésnek megfelelően.
A törvény maga enyhít néhány olyan szabályozáson, amit maga a vízpart-rehabilitációs tanulmányterv még másképp határoz meg. Komoly jogvitáink támadtak a jogászokkal, hogy mindaz, amit egy alacsonyabb szintű terv ábrázol, kötelező-e akkor az ottani érdekeltekre, az önkormányzatra, ha a törvény már enyhített a szabályokon. A jogászok állásfoglalása az volt, hogy igen, kötelező rájuk nézve. A vízpart-rehabilitációs terveket módosítani kellene. Ehhez sem állnak rendelkezésre a források, de a törvénybe beépítettünk egy átmeneti rendelkezést, ami abban a vonatkozásban, ahol enyhítünk a szabályokon - lásd kempingek, strandok átminősítésére vonatkozó szabály -, ott engedi, hogy a településrendezési tervek a törvény előírásainak megfelelően eltérjenek a vízpart-rehabilitációs tanulmánytervektől.
A C1 terület ápolására vonatkozó előírások. A szőlőterületek művelésére vonatkozóan úgy érzem, hogy ez nem a Balaton-törvény kompetenciája, hogy művelik-e a szőlőt, és milyen eszközökkel tudnánk kényszeríteni a tulajdonosokat arra, hogy az egykoron ezáltal építési jogot nyert területeken a szőlőművelés fennmaradjon. De vannak hegyközségek, amelyek tudják követni ezt a folyamatot is. (Dr. Bóka István: Mit tud tenni?)
A 71-es elkerülő. A törvény térségi szerkezeti tervéből látható, hogy a 71-es elkerülő ki van kötve, gyakorlatilag a 8-as út lesz a folytatása, ami a 7-es útba torkollik. Ennek egy új csomópontot alakítottunk ki, és gyakorlatilag akkor fog megtörténni, hogy ez a 8-as útkezdemény, ami most elkerüli Akarattyát, Kenesét és Fűzfőt, ez kiköt a 7-esre, amikor a 8-as út elér oda. De nagy sikerként könyveljük el, hogy nem az aligai csomópontra lett visszavezetve ez a csomópont, viszont enyhítettünk a T-1 előíráson, hogy ne az egész nagy területet ne tudja Főkajár beépíteni, hanem a település felőli oldalon levettük a T-1-et a területről, és ott akkor van Főkajárnak fejlesztési lehetősége.
Az új beépítésre szánt területeken ugye 10 százalék új zöldterület kijelölésére van kötelezés, és erről a törvény úgy rendelkezik, hogy 50 százalék alatt ugye településszerkezeti szempontból az új területeken kell kialakítani. Úgy gondolom, hogy ha ezt beszorozzuk, akkor ez azt jelenti, hogy az új beépítésre szánt területek 5 százalékát kell zöldterületbe sorolni. És ezt ott, azon a helyen, ahol az új beépítésre szánt területet kijelölték. Ez nem olyan nagy áldozat, amit ne lehetne a lakókörnyezet színvonalának érdekében felvállalni. (Dr. Bóka István: ...tehát legyen meg ez a terület, csak nem biztos, hogy ott.) És akkor hogy lazítunk a beépítésre szánt terület tömörségén, ha nem ott alakítjuk ki ezt a zöldterületet, amely tagolná az új beépítésre szánt terület tömegét? (Dr. Bóka István: Ilyen Móricka-szerű...)
ELNÖK: Elnézést, képviselő úr, de jegyzőkönyv készül, és ezt le is kell tudni írni, úgyhogy visszaadom a szót a képviselő úrnak, ha nem lesz kielégítő a válasz.
Parancsoljon!
DR. GERZANICS ANNAMÁRIA (Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium): Azt hiszem, hogy a végére értem a válaszoknak. Köszönöm.
ELNÖK: Köszönöm szépen. (Dr. Bóka István: A fürdőház megépülhet-e?)
Bóka úré a szó.
DR. BÓKA ISTVÁN (Fidesz): Még nem válaszolt.
ELNÖK: Értem. Fürdőház.
DR. GERZANICS ANNAMÁRIA (Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium): Erre a kérdésre nem tudnék most válaszolni. Át fogjuk nézni a törvényt. Itt arról van szó, hogy beépítésre szánt terület a Balaton medrében nem jelölhető ki. De a fürdőház nem beépítésre szánt terület volt, lábakon állt, egy faszerkezeten, és ilyen úgynevezett vízi állások elhelyezésére ma is van lehetőség a Balaton-törvényben. Természetesen, ha jól tudom, vízjogi engedély azért ehhez szükséges.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Tisztelt Bizottság! Van-e további kérdés? (Senki sem jelentkezik.) Ha nem, akkor áttérünk a véleményekre. Ki kíván hozzászólni? (Dr. Bóka István jelentkezik.)
Bóka képviselő úré a szó.
DR. BÓKA ISTVÁN (Fidesz): Köszönöm szépen. Támogatjuk a törvényjavaslat általános vitára való alkalmasságát. Gondolom, majd viszonylag sok módosító indítvány fog beérkezni ezzel kapcsolatban, és a tárcától eddig megszokott konstruktivitást várjuk el a módosító indítványok kezelését illetően.
A kártalanítás kérdése továbbra is aggaszt, mert ez egy 2001-es téma. Azt hiszem, hogy egy 2001-es kormányhatározat írta elő azt a kötelezettséget, hogy a Balaton-törvényből adódó kártalanításokat milyen szintű rendeletben kell kezelni, és mégsem történt meg. Abszolút logikus, amit mondani tetszik a mérleggel kapcsolatban. Ha nem is adóval, de ha valamilyen más eszközzel tényleg azt a nyereséget, ami egy ingatlan felértékeléséből adódik, annak a részét, tehát nem a teljeset, időben el lehetne venni a tulajdonostól, hiszen, ha nekem volt egy nem beépíthető területem, és lesz egy beépíthető területem, ott mondjuk 5-6-szoros forgalmiérték-növekedés azonnal megtörténhet, ahol nyilván van valami haszon.
Ehhez egy olyan precíz rendszert kellene kidolgozni, ami, azt gondolom, hogy több év, miközben a problémák pedig ott vannak az önkormányzatok feje fölött, és vannak már ilyen kártalanítással kapcsolatos perek sajnálatosan. Most, azt hiszem, Csopak van soron egy több tízmillió forintos kártalanítási igénnyel.
Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Tisztelt Bizottság! További kérdés? (Senki sem jelentkezik.) Az általános vitára való alkalmasságot illetően a szocialista frakció támogatja a javaslatot. Lezárhatjuk a vitát.
Kérdezem a kormány képviselőjét, kíván-e reagálni.
DR. GERZANICS ANNAMÁRIA (Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium): A kártalanítással kapcsolatban csak nagyon röviden, hogy az elmúlt nyolc évben egy ilyen kártalanítási perünk volt, történetesen pont Balatonfüreden. A hatályos jogszabály értelmében a kártalanítási ügyekben a miniszterünk áll helyt, ő perbe hívható, és ezt az ügyet is kezelni tudtuk. Úgy gondolom, hogy ezek az egyedi esetek a jövőben is a hatályos jog alapján kezelhetők lesznek. Igazából megoldást az jelentene, ha ez a nagyon precíz szabályozás megszületne, és egyensúly lenne a fejlesztésre ítélt és a korlátozásra ítélt területek értéknövekedése, illetve -csökkenése között. (Dr. Bóka István: Csak egy megjegyzést!)
ELNÖK: Bóka István, egy megjegyzés.
DR. BÓKA ISTVÁN (Fidesz): Azért, hogy ne maradjon bárkiben rossz érzés. Tehát a tárca ezt az egyedi ügyet rendkívül korrekt, humánus és gavallér módon kezelte. Nem ez a gondom és problémám. Az adott helyzetben tényleg a legönkormányzatbarátabban nyúlt ehhez a kérdéshez.
ELNÖK: Ez egy nagyon fontos megjegyzés volt. Tisztelt Bizottság! Az általános vitára való alkalmasságról döntünk. Aki általános vitára alkalmasnak tartja, kézfelemeléssel jelezze! (Szavazás.) Megállapítom, hogy a bizottság egyhangú szavazással általános vitára alkalmasnak tartja a törvényjavaslatot.
Első helyen kijelölt bizottság vagyunk, célszerű bizottsági előadót állítani. (Jelzésre:) Bóka urat többen javasolják. (Dr. Bóka István: Ilyen nagy tisztséget elvállalni? - Derültség.) Ez egy nagy megtiszteltetés. Aki egyetért, kézfelemeléssel jelezze! (Szavazás.) Megállapítom, hogy a bizottság előadója Bóka képviselő úr lesz. Köszönöm szépen.
Egy órára érkezik az ÁSZ elnöke, addig még egy napirendi pontunk van. Szerintem egy tempós ütemben azt meg tudnánk csinálni. Kérdezem a bizottság tagjait, mi legyen. (Senki sem jelentkezik.)
Köszöntöm Szaló Péter szakállamtitkár urat, Magyar Máriát az Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztériumból. Tárgyaljuk a nemzetgazdaságilag kiemelt építési beruházások megvalósításának elősegítése érdekében egyes törvények módosításáról szóló T/5588. számú törvényjavaslatot. Az általános vitára való alkalmasságról kell döntenünk. Képviselőtársaim megkapták az előterjesztést.
Az államtitkár úr már hallotta itt az időrendi ütemezést. Tehát amennyi feltétlenül szükséges a beajánláshoz. Parancsoljon!
Dr. Szaló Péter szóbeli kiegészítése
DR. SZALÓ PÉTER szakállamtitkár (Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium): Köszönöm szépen, akkor nagyon rövid leszek, hogy ne csússzon a bizottság napirendje.
Annyit szeretnék elmondani, hogy ez egy átfogó program második csomagja. Amikor a kormány döntött a beruházások gyorsításáról, ami főleg az Új Magyarország fejlesztési terv megvalósítása kapcsán vált szükségessé, akkor részben már el is fogadott néhány olyan kormányrendeletet, ami ezt a célt szolgálta, meghatározta azt az intézkedési tervet, amely keretében bekerült ez a törvénycsomag. És még lesz egy további csomagja, hiszen magát a beruházási folyamatot egy folyamatelemzésnek vetettük alá. Tehát a gondolat megszületésétől, a tervezéstől, a hatósági engedélyezésen keresztül, a megvalósítás utolsó stádiumáig megpróbáltuk elemenként "kispórolni" azt a néhány napot a folyamatból, amivel a beruházások megvalósítása gyorsítható.
Ez a csomag hét törvényjavaslatot tartalmaz. A legjelentősebb módosítás az épített környezet alakításáról és védelméről szóló törvényt érinti, a másik pedig a gyorsításról szóló korábban elfogadott törvényt. Ami azt jelenti - és főleg ez jelentett vitát a gazdasági bizottságban -, hogy az új jogintézmények nagy része érinti az építési folyamat valamennyi résztvevőjét. Tehát minden építtetőre vonatkozik, magánberuházásokra is, csak szűk körben, tehát azok az intézmények nem vonatkoznak mindenkire, amiket a gyorsító törvény tartalmaz, tehát ami a koncesszióval, 5 milliárd fölötti koncesszióval megvalósuló beruházásokra vonatkozik, illetve a korábban is már elfogadott uniós nagyberuházásokra.
Azért a telekkialakítástól kezdve a tervtanácsok rendszerén át, az elvi engedélyezési területrendezési tervek egyszerűsített módosításán keresztül, az építésügyi ellenőrzés, építésügyi igazgatási szakértő bevonásáig, az igazgatási szolgáltatási díj megfizetésén túl számtalan új intézményt vezet be. Minden eljárásban csak kis hányadokat lehetett megtakarítani, de úgy gondoljuk, hogy egészében mégiscsak alapvetően hozzájárulhat a beruházások meggyorsításához. Ez alapvetően az építésügynek, tehát az építésügy többi szereplőjének is az érdeke, hiszen megrendeléshiány van, munkahiány van az építőiparban. Úgy gondoljuk, hogy ha ezek az intézmények megkezdik a működésüket, akkor az a fejlesztési boom, ami mindenképpen várható volt, év végéig előrehozható, így összességében a gazdaságra pozitív hatást tud gyakorolni.
Összhangban van a többi szabályozással, az uniós követelményekkel, úgyhogy kérem, hogy a tisztelt bizottság támogassa az általános vitára való bocsátását. Köszönöm.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Tisztelt Bizottság! Sok képviselő folyamatosan kéri, sürgeti, hogy gyorsuljanak fel az uniós támogatással megvalósuló beruházások. Ennek egyik eleme, szerintem fontos eleme van előttünk.
Kérdés van-e? (Meggyes Tamás jelentkezik.) Képviselő úr? Meggyes Tamás!
MEGGYES TAMÁS (Fidesz): Köszönöm, elnök úr. Tisztelt Bizottság! Tisztelt Államtitkár Úr! Szeretném kérdezni, hogy ki az az építésügyi igazgatási szakértő, mit jelent ez a poszt, és hogy ennek a szakértőnek miért nem kell a kamarai rendszer tagjává válnia kötelezően.
ELNÖK: Köszönöm. További kérdés merült-e föl? (Nincs jelentkezés.) Én csak megkérdezném, mert nem néztem meg, pedig megnézhettem volna, hogy az illetékek mértéke is emelkedik-e vagy csak a pontosítás van benne. Tehát illetékemelésről van-e szó, vagy mint ahogy az indokolás írja, hogy az eddigi nem egészen pontosan megfogalmazott szöveg kerül változásra?
További kérdés? (Dr. Ódor Ferenc jelentkezik.) Ódor képviselő úr?
DR. ÓDOR FERENC (Fidesz): Köszönöm szépen. Tisztelt Államtitkár Úr! Azt szeretném kérdezni, hogy boomról beszélt ön, ez a boom csatt lesz vagy boom lesz? Tehát magyarul azt jelenti-e, amit annak idején mondtak? Nem látjuk még. Hol vannak azok a beruházások? Döntéseket sem látunk, közbeszerzéseket sem látunk. Azt szeretném kérdezni, hogy ha novemberben ön idejönne a bizottság elé, akkor ezt a boom kifejezést, amit ez igazából akar takarni, mástól is hallottuk már ezt a kifejezést, ezt még akkor lehetne-e mondani. Leszünk-e abban a helyzetben? Vagy itt a nagy elővigyázatosságunkban, hogy az építőipar fellendítésében ezek a törvénymódosítások megtörténnek, vajon az előfeltételeit látja-e ön, hogy ezek vannak-e olyan szinten, regionális fejlesztési tanácsok döntésénél, illetve előkészítésnél, irányító hatóságoknál, hogy valóban bekövetkezik-e vagy most feltételezzük? Másfél esztendeje nem látunk - elsősorban most önkormányzatokról beszélek - sem hazai forrásoknál egy jelentős forrást, sem pedig az uniós pénzeknél olyat, ami indokolná most azt, hogy ezt vizionáljuk. Előbb-utóbb a soha nem látott pénzekből lehetnek majd látott pénzek. Ön tudna-e valamiféle perspektívát mondani nekünk, hogy mikor látunk majd ebből valóban olyan beruházásokra lehetőséget, amiért majd meg kell mozgatnunk a kivitelezői oldalt?
Köszönöm szépen. Köszönöm, elnök úr.
ELNÖK: Köszönöm szépen. (Jelzésre:) Bebes képviselő úr?
BEBES ISTVÁN (Fidesz): Tisztelt Államtitkár Úr! Azt szeretném megkérdezni, hogy nem gondolják-e, hogy ezzel a települési önkormányzatok jogai sérülhetnek. A települési önkormányzatok településfejlesztéssel, területrendezéssel hoznak döntéseket. Ezáltal a törvényjavaslat által itt esetleg az eljárás gyorsítása címén bizonyos mértékig csorbulhatnak a települési önkormányzatok érdekei az eljárás gyorsítása címén. Nem gondolják-e azt, hogy ezzel...? Igen. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönjük szépen. (Jelentkezésre:) Hock Zoltán!
HOCK ZOLTÁN (MDF): Lenne néhány kérdésem. Az első. Egy izgalmas dolog lett volna a 2006. évi LIII. törvény, ami egyszer már szabályozta ezt a kérdést, ahol egy áttekintést adtak volna adott esetben, hogy ez miért nem szolgálta ezeknek a kiemelt fejlesztéseknek a gyorsítását. Mi indokolja ennek most a kibővítését?
A másik ilyen izgalmas kérdés számunkra, hogy ha megfejtenénk ezt a bővítését a kiemelt fejlesztésnek, ami így szól, hogy a "koncessziós, illetve az egyes, kizárólagos állami tevékenységek gyakorlása jogának átengedése érdekében lefolytatott árverési és pályázati eljárások keretében létrejött szerződések alapján megvalósítandó és ahhoz szorosan kapcsolódó, összesen legalább 5 milliárd forint teljes költségigényű...", satöbbi, satöbbi. Mire irányul ez a bővítés? Az embernek az volt az érzése, hogy a kormányzati negyedre vonatkozik ez a törvény, csak benne maradt véletlenül, mert ez közben leállt. Ha erre egy mondatot válaszolna.
A következő ilyen érdekes dolog lenne, hogy az általános indokolás azt tartalmazza, hogy a nemzetgazdasági szempontból kiemelt építési beruházások megvalósításának és az építőipar akut - az egy k-val van, de most ez itt kettővel van, nem érdekes - problémái megoldásának elősegítése érdekében. Ha már az építőiparnál tartunk, akkor miért csak a kiemelt beruházásoknál akarjuk könnyíteni az építőipar helyzetét, hiszen máshol is vannak beruházások? A magánszféra beruházásait is lehetne könnyíteni, hiszen ott azért egy-egy építési engedély, szakhatósági engedély megszerzése komoly erőfeszítéseket igényel adott esetben a magánbefektetőktől.
Az embernek egy kicsit az az érzése, hogy a kormány, illetve annak háttérintézményei nem képesek kellő szakszerűséggel előkészíteni ezeket a beruházásokat, ezért eltakarítjuk az útból a jogszabályokat. Ez is persze járható út, csak azt gondolom, hogy akkor ezt tágabban kellene értelmezni.
Érdekes, és szeretnék arra választ kapni, hogy miért tartják indokoltnak ebben a törvényben a kamarai törvényhez, pontosabban az építészkamarai törvényhez való hozzányúlást. Magyarországon a Magyarországon állandó lakhellyel és tartózkodással rendelkező építészmérnököknek is kötelező a kamarai tagság. Ugyanakkor ha ezt egy Ausztriában állandó lakással rendelkező, magyar kamarai tagsággal nem rendelkező személy nyeri meg, feloldozást ad neki, ő is itt tervezhet, pályázhat, végezheti a munkáját. Ez mindenképpen egy hátrányt jelent a saját otthoni építészekkel szemben. Mi az indoka annak, tehát hogy függ ez össze a nagy, kiemelt beruházásokkal, hogy éppen most ebben a törvényben kell ezt a kérdést ilyen formában rendezni?
Lenne majd még egy-két véleményem is, de ezt csak így bevezetésképpen. Köszönöm.
ELNÖK: Köszönjük szépen. Szerintem a válaszadásokra kerítsünk sort.
DR. SZALÓ PÉTER szakállamtitkár (Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium): Köszönöm szépen. Tisztelt Bizottság! Ha megengedik, akkor hátulról haladék, könnyebb felidézni.
Az egyik, hogy miért nyúlunk a kamarai törvényhez. Az egyik oldalon van egy jogharmonizációs kötelezettség. Hozzáteszem, hogy még ősszel fog találkozni biztos a tisztelt bizottság ezzel a kérdéssel, hiszen vitáink vannak az uniós direktívák értelmezésével kapcsolatban. Biztos, hogy a diplomák elismertetésével kapcsolatosan is vannak teendők. Ugyanakkor a kapacitások biztosítása indokolta azt, hogy az erre vonatkozó paragrafus bekerüljön ebbe a csomagba.
Azzal egyetértek, hogy a beruházások sok esetben a beruházások nem szakszerű előkészítése miatt csúsznak, nem valósulnak meg. Úgy gondolom, hogy a projektek tulajdonosainak a feladata, hogy az előkészítésre minél nagyobb energiát fordítsanak. A tisztelt Országgyűlés és a kormány is pedig az eljárások felülvizsgálatával tud hozzájárulni a gyorsításhoz. Tehát azt hiszem, minden szférának hozzá kell járulnia a beruházások élénkítéséhez.
Talán az a megfogalmazás nem igazán volt szerencsés, hogy ez oldaná meg az építőipar akut problémáit, mert jeleztem, hogy csomagról van szó. A tisztelt Országgyűlés már öt törvényt módosított az elmúlt évben, ami részben a szürkegazdaság kifehérítéséhez, a körbetartozás mérsékléséhez kapcsolódik, ami szintúgy az építőipar akut problémája, és most is az előkészítés fázisában vannak, talán már be is került az Országgyűlés elé a nem peres eljárásokról szóló törvény, a közbeszerzési törvény módosítása, majd a Ptk. nagy csomagja. Tehát ez csomagban kezelve mind meg fog jelenni. Ez most egy része, egy szelete. Túlzó kicsit a megfogalmazás, hogy ez mindenre megoldást jelentene.
Nem igazán a kormányzati negyed miatt emeltük be a koncessziós 5 milliárd feletti beruházásoknak a kiemelt körbe sorolását. Tulajdonképpen egy vita volt arról, hogy az uniós támogatások köre miért csak ilyen szűken valósul meg, hiszen alapvetően érdekeltek vagyunk a működő tőke bevonásában is, tehát ilyen értelemben kerül kiterjesztésre a gyorsító törvény hatálya.
Hogy sérti-e az önkormányzatok érdekeit? Úgy gondolom, hogy nem, mert amikor az önkormányzat ügyfélként megjelenik az építési engedélyezés folyamatában, akkor általában nem a testületek döntenek, hanem a jegyző jár el ezekben az ügyekben, hatályos dokumentumok alapján. Tehát úgy gondoljuk, hogy a rövidített határidők éppen az önkormányzatoknak okoznak kisebb gondot, mondjuk, adott esetben a szomszéd reakciója néha több időt igényel.
Hogy lesz-e boom az év végén? Nem vagyok ebben illetékes most, de az n+2-es szabályból kiindulva, és egy normál abszorpciót feltételezve, és látva azt, hogy először volt a pályázatok kiírása, tehát az operatív programok elfogadtatása, majd akciótervek, pályázatok kiírása, meghirdetése, értékelés. Most ugye értékelési csúcs van, döntési csúcs fog következni, azután lesz a közbeszerzés - ha annak a hatálya alá tartozik -, és a szerződéskötési csúcs, s akkor kezdődik meg az építési csúcs. Ezek elkerülhetetlenek. Ez egy Gauss-görbe, hacsak el nem rontunk valamit nagyon, akkor ez természetes módon be fog következni.
Az illetékek mértékét nem kívántuk emelni, de majd megkérdezném munkatársamat ebben a témában. Átadnám a szót.
ELNÖK: Parancsoljon!
MAGYAR MÁRIA (Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium): Köszönöm szépen. Két kérdést próbálok akkor én megválaszolni. Az egyik az illetéktörvény módosítása. A hatályos illetékkategóriákban vannak olyan eljárási elemek - hiszen utoljára több éve nyúltunk az illetéktörvénynek ehhez a részéhez, és azóta új eljárási szabályok, ha más nem is, a Ket.-et említve, jelentek meg, és a hatályos illetéktörvény nem tartalmaz bizonyos eljárásokra tételeket. Például az OTÉK előírásaitól való eltérést engedélyez, tesz lehetővé az OTÉK, és ennek az eljárásnak eddig nem volt illetéktétele, holott több szakhatóság bevonásával, adott esetben szakértő bevonásával járó eljárásról van szó. Tehát alapvetően pontosítás történt.
Egy tekintetben van eltérés. Gyakorivá váltak a lakott területeken is az olyan beépítési módok, ahol a lakóépületekben adott esetben a 10-20 százalékot érik el csak a lakások, és az egyéb rendeltetésű, főleg kereskedelmi vagy gazdasági rendeltetésű, önálló rendeltetési egységek jelennek meg, amelyek engedélyeztetése ugyanolyan - mint ahogy az előbb említettem -, rengeteg szakhatóság, szakértő bevonása szükséges. Eddig ezeknek az épületeknek az illetéktétele ugyanannyi volt, mintha egy lakást tartalmazó lakóépületet engedélyezett volna a hatóság, tehát 20 ezer forint. Ez méltánytalan volt a lakásépíttetőkkel szemben, ezért itt valóban van egy elmozdulás, de a többi tekintetben a pontosítás a jellemző.
Az építésügyi igazgatási szakértő szerepével kapcsolatosan azt szeretném elmondani, hogy ez egy teljesen új elem a szabályozásban, annak ellenére, hogy az építésügyi igazgatási szakértő fogalma már eddig is megjelent az építési törvényben. De olyan vonatkozásban jelent meg eddig, hogy az eljárás közben az építésügyi hatóságok, ha a közigazgatási eljárási törvény szabályai szerint szakértő bevonására van szükség, akkor alapvetően az építési törvény eddig azt deklarálta, hogy ez az építésügyi igazgatási szakértő az építészethez, a mérnöki tevékenységhez és az igazgatási eljárási szabályokhoz egyaránt értő szakértő legyen.
Ennek az építésügyi igazgatási szakértőnek a feladatait és felelősségét bővíti ki ez a törvénycsomag azzal a lehetőséggel, hogy az építtető beruházó önkéntes választása - tehát ez nem egy kötelezettség, hanem egy önkéntes választás - alapján az építési engedélykérelem benyújtása előtt. Tehát nem az eljárás közben, hanem azt megelőzően, ha egy ilyen építésügyi igazgatatási szakértővel készítteti ő elő azt a kérelmet és dokumentációt meg mellékleteket, amit az engedélyezéshez be kell nyújtani, és ez a szakértő átnézi, hogy nem kellékhiányos-e, megvan minden, rendelkezésre állnak-e a szakhatósági állásfoglalások, szakértői vélemények és az összes többi előírt melléklet a kérelem benyújtásához, ezek meglétét ellenjegyzésével igazolja, akkor egy egyszerűbb, gyorsítottabb engedélyezési eljárás lefolytatására van lehetőség.
Még mielőtt megkérdőjeleznénk ezt a szabályozást, illetve ennek előnyét, hozzá kell tennem, hogy az építésügyi hatósági eljárások elhúzódását két dolog okozza nagymértékben. Hiába írja elő a közigazgatási eljárási törvény, hogy mondjuk, 30 nap az ügyintézési határidő, ha ez a törvény lehetővé teszi azt, hogy ebbe az ügyintézési határidőbe nem számít bele a szakhatóságok állásfoglalás-megadási ideje, a hiánypótlás kiírásának és teljesítésének a határideje, a más szerv megkeresése, mondjuk, adatbekérés vagy szakértő állásfoglalásának a beszerzési ideje. Tehát ez látszólagos, hogy a hatóságnak 30 nap az ügyintézési határideje, de akkor is 30 nap, ha közben a szakhatóság 120 napig nem ad állásfoglalást.
Ezt az anomáliát próbáltuk meg oly módon elősegíteni, hogy a kérelem benyújtásakor lehetővé tesszük az építtetőnek azt, hogy például a szakhatósági állásfoglalást is előre beszerezze, és ha az hat hónapnál nem régebbi, akkor a kérelem benyújtásával együtt benyújthassa. Ez a szakértő a garancia arra, hogy nem kellékhiányos a kérelem, tehát feltehetően nem lesz szükség hiánypótlás kiírására, nem lesz szükség más szerv megkeresésére, nem lesz szükség az eljárás felfüggesztésére. Vagyis előre kiszámíthatóbbá válik az ügyintézés menete, és betarthatóbbá válik az a bizonyos általános 30 napos ügyintézési határidő.
De hangsúlyozom, ez nem kötelezettség az építtető számára, ez egy választási lehetőség, ugyanúgy, mint ahogy az adóbevallásnál mindannyian találkoztunk azzal, hogy ha az adóbevallás jobb alsó sarkában egy adószakértő ellenjegyzi az adóbevallásunkat, hogy az mindennek megfelel, akkor az adóellenőrzés során bizonyos előnyöket élvez az állampolgár.
Köszönöm.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Tisztelt Bizottság! Vélemények, javaslatok? Az általános vitára való alkalmasságról kell döntenünk. (Meggyes Tamás jelentkezik.)
Parancsoljon!
MEGGYES TAMÁS (Fidesz): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Bizottság! Tisztelt Államtitkár Úr! Vitathatatlanul vannak a törvényjavaslatnak előnyei, például az időközben megváltozott jogszabályok szóhasználatának törvénybe illesztése, az elektronikus ügyintézés segítése, gyakorlatban vitatott fogalmak, pontosítások, mint például az építési telek, hatásköri kompetenciák és eljárási részletszabályok pontosítása. De érthető az a törekvés is, hogy a fizetési morál javítását, körbetartozások megszüntetését a törvénytervezet az Étv.-n belül is kezelni próbálja. Ugyanakkor egy salátatörvénnyel van dolgunk. Szélesebb körű újragondolásra, szabálymódosításra lenne szükség, például mondjuk a környezetvédelmi hatástanulmányok előírásának átszabására, újragondolására.
Fontos lenne a mérnökkamara véleményének figyelembevételével az egész építésügyet újraszabályozni, tehát ennél átfogóbb új szabályozást készíteni, védve persze a hazai tervezőket. Azt gondolom, ez egy fontos szempont lenne.
Igazából azért nem tartom támogathatónak a törvényjavaslatot, mert úgy érzem, hogy önkormányzati jogosítványok sérülnek, Ötv.-ben rögzített jogok. Az építési szabályozási tervek és a helyi védettségek rendeleteinek felsőbb szintű jogszabály rendelkezésével történő módosítására, felülírására nyílik lehetőség, és azt gondolom, hogy ez az önkormányzatok érdekeit sértheti.
Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen. (Jelentkezésre:) Bebes képvisel úr?
BEBES ISTVÁN (Fidesz): Csak néhány gondolat. Végül is a probléma talán abból is fakad, hogy főként a kiemelt beruházások esetében, de más ilyen esetben is sajnálatos módon az előkészítések során bizony eléggé hátrányt szenvedtek a különböző beruházások. Most ebben a szakaszban próbálunk meg gyorsítani és lehetőséget keresni arra, hogy mondjuk a beruházások előkészítése éppen a hatósági eljárások során próbáljon meg felgyorsulni.
Azt gondolom, hogy már a korábbi években is ismertek voltak, számos példát tudnék most idehozni, 8-as út, 86-os út, hadd maradjak abban a térségben, amelyben élek, ahol bizony az előkészítéseket már korábbi években meg kellett volna tenni, és mondjuk éppenséggel a beruházás előkészítése jobban és tárgyszerűbben zajlott volna le. Ez nem történt meg. Most próbálunk meg utánamenni ezeknek a problémáknak.
A másik. Számomra az a legnagyobb gond, és mondjuk ez sokkal nagyobb probléma, és ezt kellene átgondolni, elnök úr, hogy mondjuk van egy állami tulajdon, amely állami tulajdonon egy önkormányzat vagy egy térség szeretne valamit javítani az állapotán vagy éppenséggel felújítani azt, vagy tartalommal megtölteni, és mondjuk négy éven keresztül nem tud addig eljutni, hogy legalább a vagyonkezelő jogát meg tudja szerezni, hogy legalább az európai uniós pályázatokban részt tudjon venni. Ezek azok a gondok, amelyek sokkal inkább hátráltatnak mondjuk egy térség vagy egy város számára egy projektet, mint ez a problémakör, ami itt van, ami most szerintem abból fakad, hogy - még egyszer mondom - az előkészítések nem történtek meg.
Szerintem abban is kellene egy picit előbbre kerülni - és ez nem ehhez a törvényhez tartozik -, hogy mondjuk a vagyonkezelő szervezet egy-egy probléma esetében hatékonyabban működjön. Ha benyújtunk egy kérelmet, akkor ne éveken keresztül zajlódjon le mondjuk egy folyamat, hanem sokkal gyorsabban történjen meg. Tudom, hogy megtörtént az átalakulás, tisztelet és becsület, hogy ez megvan, de ez most egy akut probléma, szerintem nemcsak abban a térségben, ahol én élek, hanem országos szinten. Tehát ebben majd szeretném kérni is elnök urat, hogy ennek is nézzenek utána, mert bizony ezzel nagy problémák vannak.
Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen. További hozzászólás? (Papp József jelentkezik.) Papp képviselő úr?
PAPP JÓZSEF (MSZP): Csak nagyon röviden. Úgy emlékszem, de akár ha a területrendezési terv módosítását is idehoznám, és azt éppen ma tárgyaltuk, hogy ellenzéki képviselőtársaim az ilyen ügyekben mindig újabb és újabb projektet és lehetőségek megfogalmazását erőltetik vagy kérik számon. Azt gondolom, ha megnézzük azokat a projekteket, amelyekre ezek a szabályok vonatkoznak, egy olyat se találunk, amelynek a megvalósulása az adott önkormányzat, az adott térség, az adott térségben élők számára ne lenne fontos. Ebből a szempontból azt gondolom, hogy igenis fontos az, hogy ezeknek a megvalósítása és az előkészítése olyan speciális szabályok szerint történjen, ami ezeket meggyorsítja. Ez minden ott élőnek az érdeke. Ezért csodálkozom ezen az állásponton, és a magam részéről támogatom a törvényjavaslatot. Köszönöm.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Lezárhatjuk a vitát? (Egyetértés.) Mielőtt dönt a bizottság, amennyiben kívánnak reagálni az elhangzottakra, megadom a szót. (Nincs jelzés.) Köszönjük szépen.
Döntés az általános vitára való alkalmasságról
Tisztelt bizottság! Az általános vitára való alkalmassággal, aki egyetért, kérem, kézfelemeléssel jelezze. (Szavazás.) 13 igen. Ki az, aki nem ért vele egyet? (Szavazás.) 7 nem. Megállapítom hogy a bizottság 13 igen, 7 nem szavazattal általános vitára alkalmasnak tartotta a javaslatot.
Köszönöm szépen a közreműködést. További jó munkát!
Első helyen kijelölt bizottság vagyunk, bizottsági előadót kellene állítanunk. Papp képviselő úr. A bizottság egyetért vele? (Szavazás.) Tehát akkor a bizottság előadója Papp József képviselőtársunk lesz.
Tisztelt Bizottság! Ezt a napirendi pontot lezárom.
Mielőtt áttérünk a következő napirendi pont tárgyalására, amelyre az Állami Számvevőszék elnöke és vezető munkatársai megérkeztek, azt javaslom, hogy 5 perc technikai szünetet engedélyezzünk magunknak, az körülbelül még belefér abba a menetrendbe, és akkor 1 órától folytassuk a munkát.
(Szünet: 12.57 - 13.13)
Az Állami Számvevőszék 2007. évi tevékenységéről szóló jelentés (J/5493. szám) (Általános vita)
ELNÖK: Tisztelt Bizottság! A létszámot ellenőrizve tudjuk folytatni a munkánkat. Rátérünk a következő napirendi pont tárgyalására, az Állami Számvevőszék 2007. évi tevékenységéről szóló jelentésre, amely a J/5493. számot viseli. Általános vitára való alkalmasságról kell a bizottságunknak dönteni.
Nagy tisztelettel köszöntöm bizottsági ülésünkön dr. Kovács Árpád elnök urat, dr. Lóránt Zoltán főigazgató urat, és köszöntöm vezető munkatársaikat, akik a bizottsági ülésen segítségünkre lesznek. Jelentős napirendet tárgyal a bizottságunk, a jövő héten a parlament napirendjére kerül a jelentés. Minden évben kiemelt jelentőségű ez a jelentés, mert akár kormánypárti, akár ellenzéki képviselők előszeretettel használják a jelentést, amely a 2007. évi tevékenységről szól, a tevékenység pedig az ellenőrzésről szólt.
Elnök úr, gondolom, a szokásnak megfelelően szóbeli kiegészítéssel készült, átadom a szót. Tessék parancsolni! (Nógrádi Zoltán megérkezik az ülésre.)
Dr. Kovács Árpád szóbeli kiegészítése
DR. KOVÁCS ÁRPÁD, az Állami Számvevőszék elnöke: Nagyon szépen megköszönöm, Lóránt úrral megosztanánk a lehetőséget. A magam részéről nem érinteném az Önkormányzati és területfejlesztési bizottság hatáskörét érintő esetleges érdekesebb kérdéseket, erről Lóránt úr beszélne. Két kötelezettségem van, amit mondanék.
A Költségvetési bizottság és a Gazdasági bizottság ülésén tárgyalta a Költségvetési bizottság határozati javaslatát, és ott rögtön megjelent Baráth Etele képviselő úr részéről az az igény, hogy amikor a határozati javaslatban arról beszélünk, hogy tárja fel a központi közigazgatási rendszer legfontosabb működési problémáit, azok okait - ez a b) pontja a 2. határozati javaslatnak -, akkor itt ezt bővítsük ki az önkormányzati terület problematikájával, ez merült fel módosító indítványként.
Volt egy pici kis zavar, aztán egyértelművé vált, és a képviselő urak sem mindnyájan emlékeznek rá, de sajátos helyzet állt elő egy múlt évi kezdeményezés kapcsán. Az Állami Számvevőszék a felelős az államtitkárok, miniszterek, helyettes államtitkárok vagyonszaporulatának a vizsgálatáért és ellenőrzéséért, ami egy salátatörvény keretében született meg és átszaladt az Országgyűlésen, velünk senki nem konzultált ebben. Evvel több baj van. Egyrészt kapacitásunk nincs rá, mert ez a családtagokat is érinti, olyan háromszáz embernek a vagyonvizsgálatát jelentené tételesen, és még csak nem is mintavételesen, hanem adóhivatali jogosítványokat igényelne. Másrészt pedig olyan falat tör át ez az ügy, hogy eddig az Állami Számvevőszék közpénzekkel foglalkozott, közpénznek tekintve ebben az értelemben a politikai pártoknak, a civil szervezeteknek a pénzét is, hiszen ott jelentős emberi érdekek fűződnek ahhoz, hogy ezek publikusak legyenek. Ebben a tekintetben ez egy vadonatúj helyzet. Hozzá kell tenni, hogy a végrehajtási rendelkezések se készültek el, olyan apróságok vannak evvel, hogy az Állami Számvevőszék elnöke a kormány államtitkáraira, helyettes államtitkáraira vonatkozóan hogyan adhat ki rendeletet, hogy azt mikorra kell benyújtani, mit kell csatolni. Ha ez a történet nem velünk történne meg, még derűs is lenne.
Most reparálni kellene a törvényt. Elvileg a lehetőségem megvolna, hogy az Alkotmánybírósághoz forduljak, de én a kenyéradó gazdámmal szemben soha nem fogok ilyen eszközre vetemedni, viszont itt az alkalom, hogy mondjam, hogy legalább a következő esetekben kerüljük el vagy ha a parlamentnek van ereje, akkor egyszer napirendre tűzhetné, hogy ezt az ominózus paragrafust használható formába tegyük. Nem is beszélve arról, hogy ezt kapacitással is, emberrel is, információs bázissal is le kéne követni az Állami Számvevőszéknél, minimálisan egy osztályt kell létrehozni. Természetesen csináljuk, mert a parancsot megtagadni nem lehet, csak hát az előrelátható nehézségeit ennek a dolognak, úgy gondoltuk, jelezzük. Ez szerepel ebben a határozati javaslatban, e körül van egy pici polémia, hogy ez hogyan szerepeljen. Majd a Költségvetési bizottság megfontolja, hogy milyen módosító indítványt nyújt be.
Azt szeretném még mondani, hogy mindig kérdés, hogy ki őrzi az őrzőket. Az Állami Számvevőszék gazdálkodásáról szóló beszámolót a könyvvizsgáló az Országgyűlés megbízásából megnézte, rendben lévőnek találta. Hozzá kell tenni, hogy mint minden ellenőrzöttben, volt bennünk is drukk, hogy ez milyen, de úgy tűnik, minden olyan feladatot, amivel az Országgyűlés bennünket megbízott, felkért, meg tudtunk oldani a múlt évben. Szeretném a bizottságnak is megköszönni nemcsak a figyelmet, hanem azt, hogy az Országgyűlés a munkánkhoz a szükséges forrásokat rendelkezésünkre bocsátotta, és az az emberi figyelem, amit kaptunk a képviselő hölgyektől és uraktól, tulajdonképpen nemcsak inspiráló volt, hanem értelmét is adta annak, amit csinálunk. Azokhoz a kalandozásokhoz is, amire vállalkoztunk, az Országgyűlés, ha úgy tetszik, hátszelet adott, hiszen elkészülhettek az értékelő tanulmányok, az Állami Számvevőszék makrogazdasági összefüggésekben tudott tanulmányokat készíteni. Pénzünk volt arra, hogy közpénzügyi folyóiratot folytassunk és működtessünk, és az összes olyan feladatot, ami az ellenőrzésünkhöz kötődött ezeknek a megoldásán túl, több olyan munkával is tudtunk a képviselők segítségére lenni, ami megítélésünk szerint feltétlenül fontos.
Nagyon érdekes következtetése a múlt évnek, és a vizsgálatok realizálásához kapcsolódik, hogy a kormányzat, önkormányzatok abban a megközelítésben, hogy ha nyugodtan hagyják őket dolgozni és nincs valamilyen permanens átszervezéssel egy-egy tárca vagy egy-egy terület megterhelve, akkor belesimulnak azokba az európai trendekbe, lehetőségekbe, tehát nem sokkal fegyelmezetlenebb a gazdálkodás, mint akár Németországban vagy akár Lengyelországban, vagy Horvátországban vagy Ausztriában. Hasonló problémákkal küzdenek az ellenőrzöttek, hasonló megállapításra jutnak a kollégák.
Föl lehet tenni a kérdést, hogy akkor mi az államháztartási problémáknak a döntő oka. A Pénzügyminisztérium munkatársai készítettek egy tanulmányt, ez megjelent a Pénzügyi Szemle utolsó számában; magunk is osztjuk ezt a megállapítást. Az államháztartás elszállása - elnézést a szlengért - 80 százalékban politikai döntésekhez kötődik, tehát nem a mikroszintű gazdálkodás kisebb-nagyobb egyenetlenségei, menedzselési hibái, uram bocsá' visszaélései, tehát nem a mikroszintű hiba, hanem a makrogazdasági közpolitikai koncepciók hiánya okozta ezeket a kanyarokat. Föl tudom sorolni önöknek természetesen tételesen is mondjuk autópálya-területen a finanszírozás kacskaringóit, az egészségügyi ellátás területén a különböző intézkedések, visszavont intézkedések hatásait, felsőoktatás területén is. Ezekről a vizsgálatok rendelkezésünkre állnak. Az önkormányzati területről majd Lóránt úr néhány gondolatot mond.
Tehát ebből adódóan nekünk nyilván azzal a területtel kell foglalkoznunk, ami a makrogazdasági megközelítéshez kapcsolódik. Napokon belül, a jövő heti általános vita időpontjára elkészül az a makrogazdasági tanulmány, ami a 2009-es évnek az előrevetíthető pozícióit mutatja 2008 tavaszán az államháztartás finanszírozhatósága, kockázatai szempontjából. Rendkívül érdekes összefüggései vannak a tanulmánynak, amit néhány napon belül önök is látni fognak. Egyrészt például az, hogy Magyarország abban a tekintetben egyáltalán nem lóg ki, ami az igazgatási költségek vagy akár az újraelosztási rátának a mértéke az Európai Unió fejlettebb országaitól. Az újonnan csatlakozó országokhoz képest természetesen, mivel fejlettebb a szociális és oktatási rendszerünk, jelentősen magasabb az újraelosztási ráta. De egyszersmind azt is jelenti például ennek a tanulmánynak ez a gondolatsora, hogy nem is olyan egyszerű dolog 52 százalékról 40 százalékra visszavinni ebben az ügyben, amikor az európai trend valahol 46-47 százalékot céloz meg.
Egy másik gondolat, ami ezzel kapcsolatban megjelent, hogy a munkahelyteremtés nem elégséges, és az államháztartási finanszírozás szempontjából egy újabb terhet jelent, hanem egyszerűen ezekre az új munkahelyekre nincs munkaerő, és emiatt a reálszféra béreinek az átfutása szükségszerűségnek látszik, ami maga után fog hozni egy sor államháztartási folyamatot.
Nos ezek a problémák vannak. Itt azért mondom el a tisztelt bizottságnak egy kicsit előzetesen, mert a másik két bizottsági ülésen is azt kértem és arra biztattam a képviselő hölgyeket és urakat, akárcsak az önkormányzati területet érintően, hogy ősszel a költségvetési vitához nemcsak a hagyományos minisztériumi tervezési gyakorlat ellenőrzését folytatnánk le és a kapcsolódó kockázatelemzéseket, hanem ennek a most elkészülő tanulmánynak a bázisán megpróbálnánk egy olyan háttéranyagot szolgáltatni a tisztelt képviselő-társadalomnak, ami befolyásolhatná a vitának a főbb gondolatait, tematizálhatná. Abban szeretnénk készségünket jelezni, hogy amennyiben a képviselő uraknak konkrét táblázatokra célterületeken kutatási igényeik vannak, alternatívaválasztások lehetőségei, nézzük meg, számoljuk ki, hogy milyen egyensúlyok teremthetők, például a konvergenciaprogram esetében van-e másik pályának a lehetősége, mint ez a növekedés, mint ez a bevételnövelő pályának a világa. (Horváth István távozik az ülésről.) Ha ezekben az esetekben a képviselő hölgyek és urak kérik tőlünk akár konkrét táblázatok vagy adatsorok összeállítását, összerendezését is csinálnánk, és megpróbálnánk egy olyan anyagot a parlament elé rakni, ami találkozik azzal az igénnyel, ami a különböző frakciókban megjelenik, akár a bizottság részéről például az önkormányzatokat érintően, ha ilyen gondolat van, eladósodottság ügyét biztos fogjuk vizsgálni, ennek is része egyébként ennek a kérdése. Tehát szeretnénk valóban ebben a tekintetben egy szolgáltató típust csinálni.
Itt nem tudom elkerülni azt a megjegyzést, és itt fejezném be a mondókámat, és kérném meg Lóránt urat, hogy egészítse ki az önkormányzati területet illetően, hogy ezek természetesen nem tényeket tartalmazók, abban az esetben nem vizsgálati eredményeket tartalmazó anyagok, hanem egy sajátos más síkon való gondolkodás megnyilvánulásai. Nagyon könnyen lehet, hogy ezeknek az anyagoknak a megközelítésével, a múlt évről szóló beszámolónknak az államháztartási pozíciót érintő generál-összefüggéseinek a kérdésével az egyik vagy másik képviselője a parlamentnek nem tud egyetérteni vagy más véleménye van. Tudomásul vesszük, hogy ez különböző síkú gondolkodást jelent.
Az Állami Számvevőszék egyébként azért nem támogatta végig az intézményesített formáját a makrogazdasági elemzésekre létrehozandó új institúciónak, mert meggyőződésünk, hogy a parlamentnek, a kormánynak a felelőssége a döntésekért nem vonható el egy szakmai megközelítésű intézmény által. Az Állami Számvevőszéknek vagy akár a Nemzeti Banknak megvan a maga bükkfa-professzionalista gondolkodásmódja ezekben a dolgokban. Adott esetben nincs telítve a gondolkodásmód mondjuk egy banki institúciónál azokkal az emberi, szociális érzékenységi rezümékkel, amivel a képviselőknek szükségszerűen számolni kell. Az Állami Számvevőszék ebben közelebb van a képviselőkhöz nyilvánvalóan, mert mi a reálfolyamatokat nézzük. Az önkormányzatok vonatkozásában tényleg az anyakönyvi kivonat elkészítésétől a halotti anyakönyvi kivonatig terjedő időszaknak a finanszírozását vizsgálja valamilyen formában az intézményünk. Tehát itt fölvállaljuk azt a fajta megközelítésbeli eltérő síkú gondolkodást, amivel talán azért árnyalni tudjuk és kicsit a közpolitikai gondolkodásmód kiegészítését tudjuk megteremteni. Ennek a bázisa azonban az, hogy elkészül évente több mint ezer helyen való vizsgálódás után hetven jelentés, aminek egy nagyon jelentős része önkormányzati típusú.
Ennyit szeretnék mondani. Ha megengedi elnök úr, akkor Lóránt urat hadd kérjem meg, hogy néhány önkormányzati összefüggésről, legfontosabb tapasztalatról szóljon.
ELNÖK: Természetesen.
DR. LÓRÁNT ZOLTÁN (Állami Számvevőszék): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Bizottság! Öt percet ugye kapok körülbelül, megpróbálom sűríteni.
ELNÖK: Persze!
Dr. Lóránt Zoltán szóbeli kiegészítése
DR. LÓRÁNT ZOLTÁN (Állami Számvevőszék): Köszönöm szépen. Három dologról szeretnék beszélni. Az egyik az önkormányzati alrendszerben a gazdálkodási fegyelem úgy általában, a második, hogy ez a kötvénykibocsátás, eladósodás, likviditás tényleg hogyan néz ki, a harmadik dolog pedig - az öt percből ez lesz három - a kockázati tényezők.
Első gondolat. Azt hiszem, meglepő - a jelentésünkben tetszenek látni -, hogy az elmúlt négy évben 50 ezer javaslatot fogalmaztunk meg az önkormányzatok felé, a képviselőtestületek felé. Ez a szám őrült nagy szám, de ha évente 800 önkormányzatnál vagyunk, és átlagosan 15-20 javaslatot teszünk, akkor hamar kijön ez az 50 ezer. Természetesen az 50 ezren belül számos azonosság van, szinte azonos problémák merülnek fel. Majdnem hogy nagyképűen azt merném mondani, hogy ha bármelyik önkormányzathoz elmennék ellenőrizni személy szerint, akkor azt az ötöt mindenhol borítékolni lehetne problémaként. De ennek ellenére állítjuk, hogy az önkormányzati gazdálkodás és a fegyelem javult.
A második dolog a likviditás, illetve az eladósodás. Ha a számokból indulunk ki, akkor félelmetes, mert 2005-ben alig 4 milliárd, 2006-ban 24 milliárd, 2007-ben 200 milliárd forint fölötti értékben bocsátottak ki az önkormányzatok kötvényt. A kötvénykibocsátást - az elnök úr egyetértésével - az átfogó vizsgálatok keretében ez évben különösen vizsgáljuk, mert nem mindegy, hogy az önkormányzatok ezt EU-s fejlesztésekre, saját beruházásokra, gazdasági program részeként, likviditásuk javítására vagy üzemeltetésre, magyarul felélésre használják. Meg kell mondanom, az első tapasztalatok sajnos azt mutatják, hogy jelentős szóródással üzemeltetési, fenntartási és a korábbi rossz minőségű hitelek kiváltására használják ezeket a kötvénykibocsátásokat, aminek az a kockázata, hogy 15-20 évre veszik fel 3-5 éves futamidő-késleltetéssel, és ebből adódóan legalább 3-4 választási ciklusra adósodnak el az önkormányzatok.
Ugyanakkor még hozzá kell tennem, hogy sokszor hallani közgazdászkörökben, hogy az önkormányzati alrendszer eladósodott. Tisztelettel kérem, hogy támogassanak abban a gondolatunkban, hogy nem az alrendszer egésze adósodott el, mert mintegy alig száz önkormányzat az, amelyik erre a kötvénykibocsátásra vállalkozott, hiszen a többi - hadd mondjam ilyen népiesen - nem is hitelképes. Tehát ilyen értelemben nem az alrendszer egésze, viszont ha az alrendszer egészéről úgy beszélünk, hogy likviditás és a likviditási mutatókat vizsgáljuk, akkor az elmúlt öt évben ez rohamosan csökken-csökken-csökken, tehát az önkormányzatoknak már nincs olyan pénzeszköze, szabad vagyontárgya, amit akár átmenetileg is hasznosítani tudna. Tehát ilyen értelemben az önkormányzati alrendszerek likviditása ténylegesen nehéz problémákkal küzd. Nem beszélve arról, hogy vizsgálati tapasztalatokkal tudjuk sajnos bizonyítani, hogy november közepétől a számlák tömege átmegy a jobb fiókba, és januártól kezdik kifizetni, mert nem tudják év végén már a számlák többségét kifizetni.
Ez sajnos tényhelyzet, ebből adódóan minden évben leírjuk, minden évben mondjuk, hogy az önkormányzati alrendszer úgynevezett feladat-, hatáskör- vagy forrásszabályozásának - ne reformról beszéljünk - gyökeres átalakítása szükségeltetik, és nem engedhető meg szerintem az sem, hogy 229 feladatmutató és címlista szerint utalja az állam bácsi ezeket a pénzeket, amiket viszont nem olyan mértékben finanszíroz meg, mint amilyen mértékben a feladat ellátásához szükségeltetne.
Ezért még egyszer aláhúzom, hogy az önkormányzati alrendszerben ez a 211 milliárd forintos kötvénykibocsátás nagyon jelentős. Nagyon remélem, hogy a többség EU-s forrásokra és saját beruházásokra fogja fordítani, de ezt majd körülbelül egy év múlva tudom vizsgálati tapasztalatokkal is bizonyítani, hogy üzemeltetésre is és likviditás kiváltására is mennyi ment el.
Ebből adódóan a kockázati tényezőkre szeretném felhívni a figyelmet. Először is, beszélünk arról, hogy a kormányzati stabilizációs intézkedéseknek van egy olyan hatása is az önkormányzati szektorra vonatkozóan, ami forráshiányt okoz. Gondoljunk csak arra, hogy ha ebből adódóan a normatívák tartalmát megnézzük és nemcsak az összegét, szinte évente is változtatjuk, és ezen változtatás alapján ezek a normatívák - mint ahogy mondottam - átlagosan 70 százalékban adnak fedezetet. Már elmondottam önöknek, hogy az önkormányzati alrendszerben az 1 százalékos bérfejlesztés körülbelül 10 milliárd forintos többletkiadást okoz, és az elmúlt négy évben hányszor és milyen módon kapta meg az önkormányzati alrendszer csak a bérfejlesztésnek a bér-, közterhe vonulatát. Egyébként a szektor egészében a bér- és közteher együtt 1600 milliárd forint, tehát óriási számosságot jelent. Még egyszer mondom, a stabilizációs intézkedéseknek van egy ilyen kontraszelekciós hatása.
A másik az EU-s támogatások. Hadd mondjam így röviden, hogy hála a jóistennek, az önkormányzatok megtanultak pályázni, nyomon követik, ilyen értelemben nincs probléma. A problémát abban látom, hogy az EU-s pályázatoknál - hozzáteszem, hogy tisztelet a kivételnek - nem mindig a gazdasági programjuk részeként pályáznak, hanem arra, amire biztos, hogy nyernek. Ez nagy különbség, hogy a fejlesztési stratégiai terv részeként próbálok forrásokat gyűjteni vagy pedig arra, amit nagy valószínűséggel megnyerek.
A másik. Mint ahogy az elnök úr többször, minden bizottságban elmondja, központi kormányzati szinten és a központi költségvetéssel kapcsolatos kormányzati programoknak nincsen hatástanulmánya, az EU-s pályázatoknál is véletlenszerűen találunk olyat - akár sportpályáról, akár bármilyen beruházásról legyen szó -, hogy annak a megvalósítását követően, installálását követően üzemeltetési tervet nem is látunk. Magyarul félő, hogy megnyert nagyszerű PPP-projektet vagy egyéb projektberuházást követően az installálásnál a fenntartás és a működés veszélybe kerül. Tehát ezeknek az EU-s támogatásoknak a felszívása, úgy gondoljuk, egy későbbi inszolvenciaproblémát vetített előre. Arról nem is beszélek, hogy önök is tudják, mint mi, hogy az EU-s pályázatoknál szó szerint utófinanszírozás van minden tekintetben, ebbe már ne is menjünk bele pénzügyileg.
A másik. A forráshiányos önkormányzati kör is óriási nagy kockázati tényező. Az elmúlt négy-öt évben folyamatosan 1000-1200 helyi önkormányzat forráshiányos. Ezt 18-20 milliárd forinttal úgy, ahogy megoldjuk, átsegítjük őket, de ezt meggyőződéssel mondjuk, hogy rendszerbeli problémaként kell kezelni, mert másképp nem lehet ezt megoldani.
A PPP-kről is beszélhetnék. A köz- és a magánszféra az önkormányzati alrendszerben is jelen van, nemcsak jégcsarnoktól sportlétesítményig, nemcsak önkormányzati bérlakástól gyógyfürdőig, víziközmű-beruházásokig. Ezeknél a konstrukcióknál sincs sajnos olyan összesítés, hogy mikor milyen értelemben van képviselőtestületi, vagy kormányzati, vagy ha úgy tetszik, központi költségvetési garancia, tehát ez egy nagyon nagy probléma.
Nem szívesen mondom és nagyon kérem, nehogy félreértsék, nem politikai értelemben mondom. A megyei önkormányzatok intézményfenntartó szerepre devalválódtak. Az intézményfenntartó szerepből adódóan az intézmény üzemeltetését nem tudják, csak hitelből ellátni. Ha meg tetszenek nézni, az eladósodási görbén legnagyobb súllyal a megyei önkormányzatok szerepelnek, tehát ilyen értelemben ez a kockázati tényező jelen van.
Ágazati törvények. Hányszor és hányféle módon mondjuk, jelezzük, hogy az ágazati törvények akár év közben is többletfeladatokat adnak az önkormányzatoknak finanszírozás nélkül, vagy késleltetett finanszírozással, vagy nem olyan mértékű finanszírozással, tehát ez is jelentős kockázati tényező. Kockázati tényező az is - ahogy mondottam -, hogy a saját források vagyonoldali bővítésére sincs lehetőség, de a helyi adóknál is ez a lehetőség megvan annak ellenére, hogy az önkormányzatok többsége nem a törvény szerinti maximumot veti ki; ott lehet ezeket alkalmazni, ahol adóalany van erre, tehát ilyen értelemben ez is korlátozott lehetőség.
Még két dolog. A kiszervezések. A múlt évben és most is jelzem - a központi költségvetésre igaz -, hogy a központi költségvetésből több mint 300 milliárd, a helyi önkormányzatoknál több mint 200 milliárd forint megy ki államháztartáson kívülre, tehát népiesen a nonprofit szektorba. Nem az a baj, hogy ez kimegy, hanem az a baj, hogy a vizsgálati tapasztalatot nem számoltatjuk be, hogy mire használták fel ezeket a jelentős pénzeszközöket, e mögött tényleges többletteljesítmény vagy egy helyi közügynek a helyi szinten való megvalósítása van-e. Ilyen értelemben ez nagyon fontos volna.
Legutoljára az ellenőrzési kockázatról hadd beszéljek valamit. Mindenféle jogszabály az Állami Számvevőszékre korlátozta a külső ellenőrző szerepet, ennek mi megpróbálunk eleget tenni, de nyilván az Állami Számvevőszék a 3197 helyi önkormányzatnál nem tud jelen lenni, csak bizonyos permutációval, magyarul mi az önök jóváhagyásával a nagy kockázati tényezőt jelentő fővárosra, fővárosi kerületekre, megyei jogú városokra, megyei önkormányzatokra és praktikusan a városi körre helyezzük az elkövetkező években az ellenőrzések súlypontját.
Ilyen értelemben kevesebb lehetőségkapacitásunk maradt, hadd mondjam így csak, hogy a kisebb önkormányzati körre. Ebből adódóan nagyon fontos volna, hogy a független könyvvizsgálat vagy megerősödjön vagy helyére kerüljön, a pénzügyi bizottságok helyes szerepe, súlya úgy megerősödjön - és ebben tisztelettel kérem a bizottság támogatását -, hogy valami centralizált, központosított oktatással... Nem olyan, hogy nevesincs kft.-k, bt.-k oktatnak itt, oktatnak ott, és egy-két PM meg egyéb munkatárs leszívásával megpróbálják rangosra emelni, és a tartalmát tekintve nem egységes. A pénzügyi bizottságoknak döntő szerepe volna, gondoljanak csak arra, hogy az Ötv. szerint is, hitel, vagyon, költségvetés, értékesítés, tehát hogy milyen súlya volna. Mi azt vesszük észre, hogy a pénzügyi bizottságok sajnos szakmailag nem tudnak e feladatnak eleget tenni.
Utolsó. A belső ellenőrzés rendszere eltolódott, hála istennek, a kistérségi társulások felé, és úgy, ahogy ott elindul a folyamat, csak magyarok vagyunk, más kertje hogy zöldül, nem zöldül, nehezen engedik be a nem odavaló belső ellenőrt. Ilyen értelemben nem nagyon funkcionális, itt a belső ellenőrzésben is kellene olyan egységes szempont, és megint nem úgy, hogy a pénzügyminisztérium előírja, hogy nyomvonal, ellenőri kockázat, ellenőri kézikönyv, és a legkisebb falunál is ezeket számon kérjük, amikor elnézést kérek, igazi jegyző vagy még körjegyző sincs a településen, és gazdasági vezetőnek meg ilyen jogosítványokat kellene kapni.
Nagyon szépen köszönöm, ha túlléptem volna véletlenül az öt percet.
ELNÖK: Köszönjük szépen. Tisztelt Bizottság! Az első körben nézzük, kérdések merültek-e föl a jelentéssel kapcsolatban. (Bebes István jelentkezik.) Bebes képviselő úr, tessék parancsolni!
BEBES ISTVÁN (Fidesz): Egy kérdés lenne. Itt az anyag is említi, hogy nemcsak az önkormányzatok, hanem a többcélú kistérségi társulások is eladósodtak. Igazából többsége vagyonnal se rendelkezik. Tehát mire veszik föl? Hogyan tudnak egyáltalában és ilyen mértékben eladósodni, mint ahogy az anyag említi?
ELNÖK: További kérdés? (Dr. Mester László jelentkezik.) Mester képviselő úré a szó.
DR. MESTER LÁSZLÓ (MSZP): Az elmúlt időszakban ismét visszakerültünk az ország legjobban ellenőrzött önkormányzatai közé. Nem ilyen állami számvevői szándék, nyilván így alakult, átfogó ellenőrzés után jött sorozatban két célvizsgálat, de én most az átfogó ellenőrzés egyik tapasztalatával kapcsolatban szeretnék kérdést feltenni.
Ha jól fogalmazok, a kockázatfelmérés, illetve kockázatelemzés most ilyen nagy hangsúlyt kapott új módszerként az általános vizsgálatoknál, az átfogó vizsgálatoknál. Nyilván összegezték már így első menetben a tapasztalatokat. Nekünk, amikor ismerkedtünk ezzel az új módszerrel, ijesztőnek tűnt, közben is, de aztán amikor elkészült az összefoglaló jelentés, kicsit vitatkoztunk. A szándékot, a megközelítést, annak a lényegét, az érvrendszert értettük, de sokszor az volt az érzésünk, hogy nem az életszerű működést veszik figyelembe az önkormányzatoknál. Tehát a kérdés az, hogy így első menetben hogyan összegezhetők a tapasztalatok. Bevált, nem vált be? Köszönöm.
ELNÖK: Köszönöm. További kérdés? (Jelentkezésre:) Hajdu képviselő úr?
HAJDU LÁSZLÓ (MSZP): Tisztelt Elnök Úr, Főigazgató Úr! Azt gondolom, egy ilyen számvevőszéki jelentést olvasni egy külön élmény annak, aki szeret az önkormányzati sorok között olvasni és a saját önkormányzatánál meg tudná valósítani azt, hogy mindazokat a hibákat ne kövesse el, de természetesen mindig abból tanulunk legtöbbet, amit magunk elkövetünk, pedig abból kellene tanulni, amit mások elkövetnek. Ha ezt az anyagot elolvassuk, azért megelőzhetünk bajokat és dolgokat.
Csak két kérdés, az egyik az ellenőrzéssel kapcsolatos. Mi valóságos belső ellenőrzést működtetünk - én is gyakorló polgármester vagyok -, mégpedig úgy, hogy a belső ellenőrtől a legkeményebb fogalmazást igényeljük szinte, és nincs olyan, hogy XY osztályra vagy netán valaki másra nem lehet és másokra pedig lehet. Azt kell leírni, ami az értékelés, és ez egy jó gyakorlat. Elég erős belső ellenőrzési csapatunk van.
Mégis a kérdés azzal függ össze, hogy tudom, hogy az Állami Számvevőszéknek megvan a feladata, hiszen az elnök úr azt elmondta, hogy mennyi plusz is, jönnének sorba a kapun befelé ezek a feladatok. A belső ellenőrzés képzése, tehát a belsőellenőr-képzés egy kézben legyen, országosan összefogva vagy generáltan, nem tudom, hogy néz ki. De az biztos, hogy most egy embert föl kellett venni, jelentkezett talán húsz is erre az egy állásra, de végül egy belső emberhez kényszerültünk, mert egyszerűen ahányan jöttek, annyi papírjuk volt. Ebben a belső ellenőrzés egységesítésében és képzésében ez az egyik.
Egy b) lába is lenne ennek a kérdésnek. Valóban így van, hogy a pénzügyi bizottságok tagjainál véletlen szerencse, ahol van valami közük a számvitelhez is és a pénzügyi bizottságban benne vannak. Itt is valamit generálni kellene, valami szerepet, hogy önkéntes alapon, mert egy önkormányzati képviselőt sem lehet kényszeríteni arra, hogy elmenjen tanfolyamra, mert egy olyan szakmai bizottságnak a tagja, ahol valamihez kellene érteni, össze kellene tudni adni vagy valami. Mégis azt hiszem, hogy a lehetőségét föl kellene kínálni egy ilyen típusúra, akár úgy is, hogy fizesse a küldő szerv, az önkormányzat, ilyen gyorsított valami tanfolyam mindig választásokat követően vagy legalább a fél ciklusig megéri, bár itt forognak az emberek általában, ez teljesen így van és rendben lévő lenne, ha valamilyen képzés mint kínálat volna, és ezt mondjuk az Állami Számvevőszék is segítené.
Ez a két kérdésem lett volna. (Dr. Ódor Ferenc távozik az ülésről.)
ELNÖK: Köszönöm. További kérdés? (Dr. Buzás Péter jelentkezik.) Buzás Péter!
DR. BUZÁS PÉTER (MSZP): A szóbeli kiegészítéssel kapcsolatban szeretném megkérdezni, talán utolsó vagy utolsó előtti gondolatmenete volt az uniós pályázatoknál annak a veszélynek a valószínűsítése, ami itt elhangzott. Azt szeretném megkérdezni, hogy miért baj az, hogy az önkormányzatok olyasmire pályáznak, ami ki van írva. Én '94 óta vagyok polgármester, és '94 óta mindig olyanra pályáztam csak, ami ki van írva. Azt szoktam mondani, hogy hajót rendelni meg vonatot rendelni nem tudok, de azt el tudom dönteni, hogyha jön a hajó vagy vonat, arra fölszálljak vagy ne. Ha olyan volt kiírva, ami nekem kell, akkor pályáztunk rá. Így építettünk elég sok mindent, például térségi feladatot ellátó közművelődési létesítményt is. Ha ilyen van egy, akkor többször már nem fogok rá pályázni. Köszönöm.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Van-e további kérdés? (Nincs jelentkező.) Ha nincs, akkor a kérdéskört lezárva válaszadásra átadom a szót.
DR. KOVÁCS ÁRPÁD, az Állami Számvevőszék elnöke: Megosztanánk, és én is majd egy pát szót mondanék.
A végével kezdeném. Ez is az a rész, hogy bizonyos következtetés. Az önkormányzati területeken mit látunk a magunk makro megközelítésében? A pénz jelentős részét tulajdonképpen azok az önkormányzatok viszik el, amelyeknek azért van anyagi erejük, tudnak pályázni. Ez zömében a központi régió. A nemzeti fejlesztési terv pénzeinek a 40 százalékát a központi régió vitte el. Ha van egy országnak fejlesztéspolitikája, akkor nyilván kiegyenlítésre is törekszik. Tehát ennek is vannak szempontrendszerei. Most az új szakaszra vonatkozólag, ha ez beindul, és ez a tendencia marad, akkor nagy valószínűséggel nem 40, hanem inkább 50-60 százaléka fog menni a központi régióba. Tehát a felzárkóztatás helyett az egyensúlytalanság irányába mozog a dolog.
Másrészt ezeknek a pályázatoknak mindig van egy olyan része, egy működési rész - tudom, Bajnai miniszter úrral leültem -, aminek ma már szerepelnie kell, hogy miből fogja működtetni azt a létesítményt, fenntartani és a többi, és a többi. Makroszinten az állami költségvetésben az uniós pályázatok által megvalósult létesítmények, szolgáltatások, beruházások működési költségvetésére pillanatnyilag egy tételt se látunk, tehát ez is jelen van, mint probléma. Mi nem azt mondjuk, hogy ne pályázzon arra az önkormányzat, tehát ha az önkormányzatnak van egy gazdasági elképzelése és egy fejlesztési elképzelése, és mondjuk, azzal találkozunk, hogy a beadott pályázat kilóg ebből a sorból, akkor ennek a különbségét, hiányát tulajdonképpen muszáj érzékelnünk és jeleznünk kell. Én ezt nem tartom jónak, lehet, hogy nem fogunk egyetérteni ebben, a polgármester úr gyakorló ember, de én ezt más megközelítésben látom, az volna jó, ha arra pályáznának és olyat írnának ki - bocsánat a kifejezésért, nem az önkormányzat kritikája ez -, amire az önkormányzatnak szüksége van, és ezt meg is tudná nyerni.
Tehát ez nem az önkormányzatokat feltétlenül elmarasztaló kritikai megjegyzés, hanem egy jelenlegi gyakorlatnak a generális problémája. Ráadásul ennek van egy olyan része is - erre Lóránt úr utalt -, hogy nagyon markáns utófinanszírozás van, mivel az önkormányzatok alulfinanszírozottak. Ahhoz, hogy egyáltalán be tudjanak szállni a különböző uniós pályázatokba, az arra fordított pénzt meg kell hitelezni. Önöknek több tapasztalata van erről, mint nekem, de jó pár év késéssel érkezik be ténylegesen az a pénz és még csak nem is abban a teljes terjedelemben, mint amennyibe került tulajdonképpen a létesítmény, és nem 25 százalékot fordítanak így önök erre a dologra - ilyen tekintetben én is gyakorló ember vagyok -, hanem ennél jóval többet. Tehát a saját erő igénye meghaladja ezeket a dolgokat.
Mindezekből adódóan - miközben nagyon fontos dolognak tartjuk - látunk benne több kockázatot. Az egyik ilyen kockázat az, hogy nem kiegyensúlyozott, harmonizált fejlesztés zajlik belőle, nem arra vannak kiírva, amire önöknek szükségük van. Önök nyilván örülnek, mert pénzt találnak, de igen drága pénzt találnak ebben az ügyben, mert ez egy olyan pénz, amit majd megkapok a végén részben, hetvenhétszer feltöröltetvén a padlót, mire megkapom, nem feltétlen lelkesedéssel töltenek el ezek a dolgok, tehát óvatosan tudok lelkesedni ezek iránt a dolgok iránt.
Azzal együtt tudom nagyon jól, hogy Magyarország ebben elég jó helyet foglal el az európai uniós országok között, viszonylag szépen tudtunk ebben a szakaszban pénzt hozni. Most lesz egy elapadás a két fejlesztési terv közötti átállás miatt. Ehhez a pénzösszeghez, a 10 milliárdnyi pénzhez, ami óriási pénz - hol 7 milliárdról, hol 8 milliárdról beszélnek -, azért hozzákapcsolódik számításaim szerint egy újabb 4 ezer milliárd magyar forrás, amit azért a determinációban, az állami költségvetésben figyelembe kell venni. Tehát azért ezzel van macera, ha szabad ezt a megjegyzést tenni, és vannak kockázatai a dolognak.
A belső ellenőrzésre talán visszatérnék. Az Állami Számvevőszéknek az ezzel kapcsolatos szerepvállalása azért nem lehetséges, mert ez a feladat telepítve van a Pénzügyminisztériumhoz, a Pénzügyminisztérium meg úgy látja el, ahogy ellátja. Elvileg ennek van egy képesítési listája, megvannak a maga tanfolyamai, írtunk együtt most egy könyvet erről, de természetesen rögtön elavult lett a vállalati ellenőrzésre vonatkozó rész, mert szeptemberben adtuk ki a könyvet, akkor még nem volt Nemzeti Vagyonkezelő Zrt., tehát januárban az a része már nem volt tulajdonképpen korrekt, mert a változások elvitték.
Ennek van egy rendkívül szabályozott, undok metódusa. Egy amerikai nagyvállalati gyakorlatra ráépített valóság az, amit Magyarországra próbálnak hozni, és az Állami Számvevőszéknek ebben semmiféle jogszerű feladata nincs azon kívül, hogy ádáz harcokat folytatunk azért, hogy egységes legyen, ne kívánjak lehetetlent; ha tanfolyamra hívnak bennünket, ott megtartjuk. Ennek kialakult természetesen egy piaca is, miért ne alakult volna ki ennek egy piaca, és olyan modellekre építik rá, ami nem igazán megfelelő. Vannak olyan részei, ami szóhasználatot én se értek - például a FEUVE vagy audit trial -, ez egy amerikai szakzsargonnak a magyarországi átültetése, szegény belső ellenőrnek halvány... Hozzá kell tenni, hogy amiről itt beszélünk közkeletű szóval, azt nem is ismeri a szabályozás és a szakma, mert belső kontrollmechanizmusokról beszél, nem belső ellenőrzésről, és a kettő között nüansznyi különbségek vannak. Ha a parlament úgy dönt, hogy minekünk ezzel foglalkozni kell, akkor foglalkozni fogunk vele, de ez el van határolva.
A baj az - nagyon örülök, hogy a képviselő urak ezt szóba hozták -, hogy a külső ellenőrzés soha nem tudja pótolni a belső ellenőrzés dolgait. Egyrészt utólag megy oda, a szemüvege más, a helyismerete nem méri fel ezt a dolgot, más a gondolkodásmódja, tehát az Állami Számvevőszék ellenőrzéseinek a mennyisége ezt nem tudja kiváltani. Azt tudjuk megnézni, hogy ezek a struktúrák a helyén vannak-e, ezért utalt rá Lóránt úr, hogy ezek a struktúrák sincsenek igazán a helyükön.
A könyvvizsgálói probléma elválaszthatatlan a belső ellenőrzési történetektől, mert a nagyvállalati területen ez megint egy olyan fura dolog, hogy a könyvvizsgáló világcégek és a nagy cégek elvállalnak belső ellenőrzést is, újabban a könyvvizsgálók elvállalják, hogy ellátják az önkormányzatnak a belső ellenőrzését - lehet, hogy önöknél is -, majd visszamennek oda könyvvizsgálni az önkormányzathoz, ami megint felvet egy sor, általam némileg vitatható megközelítésbeli kérdést. Tulajdonképpen az önkormányzati rendszernek ez az egyik legkellemetlenebb pontja, mert egyrészt bennünk van egy olyan igény, hogy minél többször menjünk oda, és azért menjünk oda minél többször, mert 300 önkormányzat a nagy pénzfelhasználó, önök jellemzően ilyen önkormányzatoknak a vezetői, amelyikben van gazdasági erő. Elég volna ellenőrzési szempontból evvel a 300 önkormányzattal foglalkozni, mert a többi 3 ezer önkormányzatból egy-egy elszállása lényegileg komoly gazdasági kockázatot nem jelent.
Ebből adódóan hogyan választjuk ki a mintát? Úgy választjuk ki a mintát, hogy ennek van egy metódusa, tudományos alapon van ez is megcsinálva, nem akarok ebben idétlenkedni, de muszáj, hogy legyen benne nagy pénzfelhasználó. Tehát ha valami önkormányzat súllyal szerepel ebben a rendszerben, akkor oda a Zoliéknak vissza kell menni. Ebből adódóan igyekszünk persze összevonni vizsgálatokat, van olyan önkormányzat, amelyik három-négy vizsgálatot kap egy évben. (Dr. Lóránt Zoltán: Már nincs!) Mondja Zoli, hogy már nincs. És van olyan önkormányzat, amelyikhez el sem jut az Állami Számvevőszék, mert nincs igazán ebben a tekintetben értelme. Az Államkincstár ebben nagyon tisztességes munkát végez és fog végezni, és fejleszti ezt a tevékenységet. Tehát a folyamatba épített finanszírozással sokat lehet haladni, de ebből például azért olyan dolgok derülnek ki, hogy Magyarországon az önkormányzati elszámolások alapján 17 százalékkal több gyerek van, mint amennyi a statisztikai adatok alapján létezik.
Tehát mindkét esetben a képzést, a kritikát és a polgármester úrék megjegyzését jogosnak tartom, és azért tisztességes, hogy én mondom, mert Zoltánék ezt csinálják a maguk módján, és nagyon fontosnak is tartanék rajta változtatni. Hozzá kell tenni, hogy a kép még színesebb legyen, hogy a belső ellenőrzésnek a szabványait egy IIA nevű világszervezet csinálja, ami egy nagyvállalati menedzsmentre épített szervezetünk, ezeknek a pofái építették ki, bocsánat, Magyarországra küldött szakértői építették ki az ezzel kapcsolatos gondolkodásmódot. Ez a gondolkodásmód nem találkozik teljes egészében az INTOSAI, tehát a külső ellenőrző szervezetek és a számvevőszékek világszervezetének a gondolkodásmódjával, még a fogalomhasználatban is különböző eltérések voltak. Éveken keresztül az INTOSAI-nak a belső ellenőrzési kérdésekkel foglalkozó bizottságát csináltuk, már az volt a felfogásunk, hogy a külső ellenőrzésnek van felelőssége a belső ellenőrzéssel szemben ennek a fejlesztéséért. Ez világszervezeti, globalizációs méretekben egy szabályszerű, kimondom, nemzetközi szervezetek közti csendes birkózásnak a kérdése, hogy mennyire lehet beleszólni ezekbe az ügyekbe. Más szemléletű. Egy Däniken nevű tag találta ki üzletszerűen a belső ellenőrzésnek ezt a világszervezetét. A harmadik az IFAC, a könyvvizsgálók világszervezete, ami nagyon sok tekintetben hasonló és mégsem azonos. Ez a két társaság belépett ugyan a számvevőszékek világszervezetébe, mint ilyen megfigyelő, társult tag, tehát van közelítés meg contact committee, de például a lefordítása egy anyagnak, amit a belső ellenőrzésről csináltak, teljesen máshogy szól, mint amikor mi lefordítunk egy anyagot a másikról. Tehát a standardizációja is ennek a dolognak nincs igazán egy helyen.
Ha most azt tetszenek tőlem kérdezni, hogy a belső ellenőrzés magyarországi szabályozásánál miért amerikai nagyvállalati üzleti mintát követő módszereket próbáltunk adaptálni, akkor érdeklődve megjegyzem, hogy ez nyilván abból származott, hogy mint a csípőizület-cserénél, ha az izületgyártó cég fölszereli a műtőt, akkor onnantól kezdve csak az ő izületét lehet betenni. Fölszerelték a műtőt, segítették kifejleszteni ezt a dolgot a Pénzügyminisztériumnak, és ez így alakult. Most ebből visszajönni rendkívül nehezen tudunk. A teljes belső ellenőrzés egyébként a központi kormányzat szintjén le van pusztítva, a Pénzügyminisztériumban ma már egy osztály foglalkozik ezzel a kérdéssel, és nincs tulajdonképpen ennek gazdája, szükségszerűen ez is semmi.
Elnézést, hogy ezzel hosszabb voltam, de borzasztó sok tennivaló van ezen a területen.
Zoli, bocsánat, hogy megelőztelek.
DR. LÓRÁNT ZOLTÁN főigazgató (Állami Számvevőszék): Megpróbálok kétperces lenni, elnök úr. Először Buzás képviselő úr. Őszintén sajnálom, ha sarkosítva úgy fogalmaztam. Nem az a probléma, hogy miért, hanem amit elnök úr is elmondott. Az egyik az, hogy például a megyei önkormányzatok alig tudnak pályázni, mert nincs olyan, amire pályázhatnak. Magyarul ha a közműollóról beszélek vagy a szennyvízollóról, akkor hány pályázatot látunk? Mi a kormányzat felé is mondjuk ezt, hogy írjatok ki, mert ha ezermilliárdos lemaradás van itt, akkor tudjanak. Tehát ezt oda-vissza mondom.
Ha más oldalról nézzük a gazdasági programot, és hála istennek, gazdasági programok már minden egyes önkormányzatnál vannak, mert két-három évvel ezelőtt azt mondtuk, hogy nincs, már van, fejlesztési stratégiai tervek vannak, és annak még részeként se látunk EU-s pályázatokat, akkor azért ne a bokrétára pályázzatok, hanem a ténylegesre. A legnagyobb probléma, még egyszer, az, hogy ha elnyernek... Tudok példát mondani, képviselő úr, feszített víztükrű, öttantermes, mit tudom én milyen sportbázisos sportlétesítmény. A polgármester itt ült velünk szemben, és azt mondja, hogy igazgató úr, nem tudom még, hogy mi lesz a fenntartással, keresek alapítványt. Ilyen is van. Ezek ellen akarunk mi csak szólni, hogy az üzemeltetés, fenntartás és finanszírozás.
Gyors leszek. Elnök úr elmondotta, hogy a belső ellenőrzés nélkül nincs külső ellenőrzés. Tisztelettel kérem a bizottságot, hogy a PM felé jelezzék, mindent adunk hozzá, eszünket, paripánkat, amink van, tehát támogatjuk, mert ténylegesen megengedhetetlen, hogy a pénzügyi bizottságok, mire megtanulnák azt, amit kellene tudni, kicserélődnek. Tehát hogy ténylegesen valami egységes legyen a belső ellenőrzés rendszerében is.
Kockázatelemzésről a képviselő úr, polgármester úr. Nem akarom ilyen INTOSAI-szabványok felé elvinni a dolgot. Mi is megpróbáltuk a nemzetközi tapasztalatokat, és hova jutottunk ki? Fejből mondom. Önkormányzati alrendszerben az államháztartási közpénzek mind bejöttek. Közbeszerzések, vagy ha úgy tetszik, beszerzések, állományon kívüli bérek, és ha úgy tetszik, javítások is, nagyjavítás, karbantartás, felújítás. Ez a három legkockázatosabb terület. Most ebben próbálunk olyan mintavételes eljárással menni, ami eddig nekem úgy tűnik, hogy ténylegesen meghozta a gyümölcsöt. Gyümölcsöt meg mi nem találni akarunk, hanem a rendszerbeli problémákat akarjuk kiszűrni.
Az, amit elnök úr is mondott, nagyon remélem, hogy igazat szólok, hogy csak áthúzódó miatt lehettünk ott háromszor, mert ez nem a reklám helye, de tíz éve vagyok az ÁSZ-nál, elnök úr támogatásával minden idegszálammal azon voltam, hogy volt, amikor hat-hétszer voltam ugyanannál az önkormányzatnál. Mindig azt mondták, hogy főnök, hát ott van normatíva meg ott van pénz. Mondom, nem érdekel, akkor se mehetünk oda kettőnél többször. Tehát kettőnél többször nem lehetünk ott egy önkormányzatnál. Kérem, hogy jelezzenek vissza, mert ez a programunk része. Tehát remélem, hogy ebben már van egy ilyenfajta tapasztalat.
A kistérségi társulás, Bebes képviselő úr. Itt a közös feladatra vagy közös intézményfenntartásra is mindig van egy gesztortelepülés, amely valamit odaad, vagyontárgyat. A bankoknál most már csak adjál egy jelzálogjogot, és máris adják a hitelt. Ilyen értelemben hozzáteszem, hogy ennek a majdnem 800 milliárdnak még nagyon elenyésző kis része, mert most fut fel, és remélem, hogy itt visszafogottak lesznek, mert valahol mindig vállalni kell a készfizető kezességet.
Azt hiszem, hogy én is mindenre válaszoltam. Nagyon szépen köszönöm a figyelmet.
ELNÖK: Köszönjük szépen. Tisztelt Bizottság! Akkor a vélemények. (Jelentkezésre:) Nógrádi képviselő úr!
NÓGRÁDI LÁSZLÓ (KDNP): Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Bizottság! Elnök úr, szeretném megköszönni ezt az igényes és szakmailag magas szintű beszámolót, különösen azt, hogy az elmúlt időszakban a Számvevőszék megpróbál ebben az ország nagyon nehéz, részben gazdasági, részben feszültségektől terhes politikai helyzetében szakmai szintről valamiféle támpontokat vagy kapaszkodókat dobni.
Az előbb elnök úr úgy fogalmazott, hogy talán könnyebb a Számvevőszéknek vagy egyszerűbb, mert a képviselők, polgármesterek bizonyos értelemben érzelmileg és egyébként emocionálisan, tehát másképp látják a kérdést. Azt hiszem, kimondhatjuk bátran, hogy sokszor politikai feszengések és szembenállások áldozatává válnak dolgok, és ez részben a permanens hiánygazdálkodás következménye. Azt hiszem, itt mi politikai pártállástól függetlenül is sokszor látjuk a problémákat, hiszen gyakorlatból tapasztaljuk, viszont amikor konvergenciaprogram van, amikor költségvetési problémák vannak, akkor a hiányból kell kiindulni, és amikor a valós - hogy mondjam - felismeréseket vagy valós igényeket kimondjuk, hogy alulfinanszírozottak az önkormányzatok, akkor ezt próbáljuk politikai lózungokkal vagy frázisokkal valahogy betakarni, mert nyilván nem nagyon látszanak. Ha egyszerűbb megoldások lennének, akkor azt mindenki rögtön nyújtaná.
Egyetértek azzal is, hogy az elkövetkezendő években vagy rövid távon legalábbis az önkormányzatok egy időzített bombaként lebegnek akár most nevezzük az államháztartásnak, nevezzük konvergenciaprogramnak, mindegy, hogy honnan közelítjük, de komoly időzített bomba, hogy hogyan tudnak talpon maradni. Viszont ezt indokolnám azzal, hogy beláthatatlanok a mostani energiaár-emelkedések következményei. Tehát amikor egy önkormányzat év elején költségvetést készít, akkor gyakorlatilag nem tudja, hogy milyen tartalékokat meg mit kellene beépíteni, mert - a közvilágítástól kezdve az intézmények energiaellátásáig - a mai globalizált energiaárak ide-oda rángatóznak, azt gondolom, gyakorlatilag tervezhetetlenek egy bizonyos sávon belül.
Aztán ezek az utófinanszírozási kérdések is. Amikor azt mondta az elnök úr, hogy szó szerint utófinanszírozás van, akkor én azt mondanám, hogy bár úgy lenne, hogy szó szerint. Sajnos nem tartják be az adott szót, mert hol 30 napra, hol 90 napra van adott szó, és tényleg egy év meg két év telik el különböző vélt vagy valós ötletekkel, vissza kell tartani az utolsó százalékát addig, amíg le nem zárul a pályázat, hadd ne soroljam, mindenki tudja a gyakorlatból.
A működési költségek hiánya is nagyon valós probléma, számtalan gyakorlatból tudom, mi is pályáztunk intézményre. Egy munkaerőközpont két évig építettünk EU-s forrásból, különböző szakképzési központokat, egyebet, és amikor lejár a finanszírozásnak az a része, ami a működésre vonatkozik, akkor hihetetlen fejtörést okoz ennek a továbbvitele. Vagy gondolok arra, hogy kiképeztünk tíz fiatalt diplomást térségfejlesztési ügynököknek és mérnököknek. Egy évig EU-s pénzből megvolt a menetfelszerelés, laptop, íróasztal, bérük, és amikor ennek vége, akkor már várjuk azt, hogy most vajon a betartott ígéretek szerint megjelennek-e azok a pályázatok, amelyekre számítunk, és tudjuk-e a szellemi kapacitást működtetni, vagy vannak átmeneti időszakok, mert éppen nincs olyan pályázat, amivel bele lehetne csapni és dolgozni. Akkor ezeket az embereket vagy szélnek eresztjük, vagy máshol keresünk nekik állást, és utána kezdhetjük újra a már megszerzett és megalapozott szellemi kapacitás hadrendbe állítását.
Egy dologra szeretnék még kitérni, a kötvénytémára. Egyik oldalról látványos volt ez az emelkedés, amit itt a főigazgató úr felsorolt, de azt hiszem, ebben nagy szerepet játszik az, hogy 2007 év vége táján elterjedt az a rémhír, hogy jogszabályi eszközökkel beszüntetik a kötvénykibocsátást, és ez a hirtelen kapuzárás előtti pánik okozhatott egy ilyen nagy kötvénykibocsátási hullámot. Azt gondolom, ez most az év elején - nem tudom, vannak-e már erre adatok - lecsillapulhatott vagy legalábbis csökkenni látszik.
A másik. Teljesen jogos ez az aggály, ez a felvetés, hogy ha a működési költségbe is belefolyik, akkor ez valóban eladósodottságot jelent. Szeretnék megint saját példából árnyalni, hogy azért nem feltétlen jelent ez eladósodási többletet, hiszen kötvényt sokkal előnyösebb feltételekkel bocsátottunk ki, mint például akár likviditási, akár beruházási hitelt, lényegesen jobb kondíciókkal. A másik az, hogy önmérséklet kérdése, hogy ezt tényleg EU-s pénzek önrészéhez fordítja-e az adott önkormányzat. Arra pedig nagyon nagy szüksége van, mert a sajtóból, kormányzati forrásokból folyamatosan halljuk, hogy ilyen-olyan pályázatok lesznek kiírva, a ROP-tól kezdve a különböző kiemelt projektekig és a többi. Ezeket nem tudja egy önkormányzat megcsinálni, ha jó előre nem gondoskodik az önrészről.
A kötvénynek van egy másik nagyon pozitív eleme, például önhikis szempontból lényegesen jobb a megítélés, az eladósodásba nem számít bele, mint például a hitel. Ezek egy önkormányzat szempontjából rendkívül fontos tényezők. A másik az - saját példánkon mondom -, hogy kibocsátottunk decemberben 500 millió forintért kötvényt, és ma már 513 millión állunk vele úgy, hogy kifizettük az első negyedévre a 25 ezer svájci frank kamatot, mert amíg nem kell felhasználni, addig nagyon jó lehetőségek vannak részben a konverzió, a forint ide-odaugrálásából adódóan, ha az ember odafigyel, akkor nagyon jó árfolyamnyereségeket tud hozni, és például egy kötvényt - most nem akarok kamatot mondani - dupla olyan kamatra, forintra konvertálva kötöttünk most le, konkrét számot mondok, 8,9 százalékra ma, amikor a jegybanki alapkamatot most emelték meg 8,25-re. Tehát ha egy önkormányzat jól él ezekkel a lehetőségekkel, megfelelő szakmai szinten, akkor szinte önhikit pótol az, amit a fel nem használt kötvényekből plusz forrás bejön.
Ezt csak azért mondom, mert a veszély valós, amit a főigazgató úr mondott, csak ennél sokkal árnyaltabb a helyzet, és amikor vizsgálatok vannak, akkor erre pozitív példákat is lehet hozni. Úgyhogy még egyszer köszönöm szépen ezekre az aggályokra a figyelem felhívását, és további jó munkát kívánok az Állami Számvevőszék szakmaiságában.
Köszönöm.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Mester képviselő úr!
DR. MESTER LÁSZLÓ (MSZP): Először is szeretném leszögezni, hogy nem méltatlankodó megjegyzés volt, hogy így egymást érték az ÁSZ-vizsgálatok. Annál is inkább muszáj ezt most elmondanom, mert a társaim már megkérdezték, hogy miért, van valami takargatnivalónk. Az tény és való egyébként, hogy amikor már három év eltelt és nem jöttek, akkor már ott házon belül is mondtuk, hogy valami itt történt, mi már nem számítunk, nem akarnak bennünket ellenőrizni. Elnézést a tréfálkozásért.
A belső ellenőrzés nagyon fontos kérdés. A témához kapcsolódóan jutott eszembe - visszautalva arra a megjegyzésemre, amit a kérdéshez fűztem - az életszerűség és a vizsgálati módszereknek vagy elveknek a viszonya. Az egyik kérdés, amin vitatkoztunk legutóbb az átfogó vizsgálaton kint volt ellenőrökkel, hogy a hivatal belső ellenőrei miért nem vizsgálták folyamatosan a gazdasági társaságok tevékenységét. Mi próbáltuk megértetni, hogy azért, mert ott a tulajdonost képviselik akár az igazgatóságban, akár a felügyelő bizottságban, akik oda vannak delegálva, egészen más a konstrukció, de aztán még a vizsgálati megállapításokban is szerepelt.
Ugyancsak az életszerűségről, de ehhez hadd fűzzek még egy megjegyzést, ami akár kérdés is lehetett volna. Amikor időről időre összegzik a vizsgálati eredmények tapasztalatait, gondolom, arra is sor kerül, hogy az önkormányzatok észrevételeit, megállapításait is próbálják összegezni, és valamilyen módon abban a körben értékelni annak a tapasztalatait, akikre igazán tartozik, akik profitálni tudnak belőle. Tudom, hogy nagyon nehéz ezt kérdésként is megfogalmazni, hogy van-e egyáltalán lehetőség arra, hogy alapvetően jogszabály előírásait figyelembe vevő, ahhoz ragaszkodó vagy arra építő vizsgálatnál van-e olyan mozgástér vagy akár majd valamikor a következő szakaszban, hogy az önkormányzati gyakorlati működés tapasztalatait is figyelembe vegyék, netán néha még egy-egy összegző jelentésben mellétenni egy vizsgálati megállapítást, ami nagyon jogszerű, nagyon helytálló - erre is mindjárt mondok egy példát -, mellétenni esetleg azt, hogy a jelenlegi gyakorlatnak több előnye van.
Találtam a beszámolóban egyrészt egy fővárosi forrásmegosztási értékelést, amiben volt egy külön célvizsgálat, ami szerintem is szükséges és mindenképpen helyénvaló volt. Hiányolja a 2006-os forrásmegosztási törvénnyel kapcsolatban az értékelés azt, hogy nem sorolja fel azokat a feladatokat, amelyeknek a finanszírozása mentén kellene a forrásokat elosztani. Volt ilyen forrásmegosztás, az anyag, az alapanyag volt több száz oldal, és volt körülbelül két ember ebben az országban, aki pontosan meg tudta mondani, hogy milyen feladatfinanszírozásra épül ez a forrásmegosztás, de lehet, hogy ők is csak mondták magukról.
Most van 2006 óta egy olyan forrásmegosztás, ami világos, áttekinthető, ez volt a célja nyilvánvalóan, ennél fogva ellenőrizhető, megszűntek a méltatlan politikai és egyéb alkuk, tehát van egy hatalmas nagy előnye ennek a szerkezetnek. Tudom, hogy nem lehet leírni, hogy ez a szabályszerű, de azt mindenképpen látni kell, hogy sokkal-sokkal racionálisabb, előnyösebb, mint a korábbiak.
Végezetül pedig, mielőtt belemelegednék a példák sorolgatásába, én is köszönettel fejezném be. Elmondtam korábban is már, úgyhogy most csak az elmúlt egy év három találkozására, illetve közös munkájára, inkább azt mondom, tapasztalataira utalok. Én is szeretném megköszönni az ÁSZ-nak változatlanul azt a fajta korrekt hozzáállást és magatartást, hozzáteszem, segítőkész magatartást, amit az elmúlt három vizsgálatnál is tapasztaltunk. Mindig azzal kezdtem a találkozásokat korábban is, hogy örülök annak, hogy rövidesen megint kapunk egy helyzetelemzést és feltárást, amiből tudunk profitálni. Nagyon korrekt volt az együttműködés az elmúlt egy évben is a tapasztalataim szerint.
Úgy gondolom, az külön a bizottság részéről is elismerésre méltó vagy elismerést érdemel, amit évről évre olvasunk, az ÁSZ kezdeményezései, maradjunk csak akár a saját házunk tájánál, akár az önkormányzati finanszírozás, ami szerintem is már egyre inkább sürgető kérdésként merül fel, valamifajta alapvető változtatásra és átalakításra mindenképpen szükség van, de azokban a kérdésekben is, amit folyamatosan az ÁSZ kezdeményez. Azt gondolom, egy vagyok ebből, aki azt mondom, hogy országgyűlési képviselőként egy önkormányzatban dolgozó ember rengeteget tud profitálni az összegzésekből, elemzésekből, azokból az ÁSZ-os jelentésekből, amik nagyon széles körűen és átfogóan adnak muníciót az önkormányzatokban dolgozók számára. Ezt külön szeretném megköszönni.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Tasó képviselő úr kért szót.
TASÓ LÁSZLÓ (Fidesz): Köszönöm szépen. Tisztelt Bizottsági Ülés! Tisztelt Vendégek! Negyedik alkalommal van szerencsém olvasni az ÁSZ-jelentést, és betekintést kapni a szóbeli kiegészítések után abba a világba, amit az ÁSZ jelenít meg és képvisel. Mindig azt tapasztalom, hogy határozottan, de mindig elmondják az aggályokat, kifogásokat, és egyetlen alkalommal sem kerülnek meghallgatásra szinte. Elmondják most is, ebben az évben is, hogy az önkormányzatok milyen helyzetben vannak, 229-féle jogcímen kapják a 70 százaléknyi támogatást. Elmondják, hogy év közben kapnak önkormányzati többletfeladatokat, és nem kapnak hozzá finanszírozást. Elmondják azt is, hogy nincs kiegyenlítődés, hogy milyen helyzetben vannak az önkormányzatok, jól tudják, pontosan tapasztalják az ellenőrzések során, hogy a hitelfelvétel, a kötvénykibocsátás minek az eredménye, és most sem kerül meghallgatásra ez a sikoly alkalmanként.
Nagyon egyetértek azzal, amikor azt fogalmazzák meg, hogy a kormány és a kiírók nem figyelnek az önkormányzatok valós igényeire, és nem azok a pályázatok vannak kiírva, amire szükség lenne. Hogy csak egy példát hozzak föl gyorsan, frissen, melegen. Digitális táblák példája. Magyarországon szerintem nincs 300 önkormányzatnál több, amely örült ennek a kiírásnak, azon kívül, hogy több százan pályáztak rá. Biztos vagyok benne, hogy sokkal több önkormányzat nyújtotta volna be a pályázatát mondjuk ablakcserére vagy éppen vécéépítésre, vagy felújításra. Tehát ez egyértelmű példája annak, hogy nincs összhangban az igény és a lehetőség.
Summa summarum. Az is baj, hogy megfogalmazták a legutóbbi alkalommal a téziseket, amelyek a közpénz felhasználásáról és a kezelés szabályairól szóltak. Azt hittem, hogy abból lesz egy komolyabb, talán törvényjavaslat is, mert a mélységét tekintve szerintem alkalmas lett volna arra, hogy abból kiindulva végre valóban hozzákezdjünk ehhez az igen nehéz dologhoz, de abból sem lett semmi. Elmondják, megfogalmazzák. Azt is elmondják, hogy az önkormányzatokkal nincs egyébként baj, probléma, a fegyelemmel sincs alapvetően gond, a gazdálkodásuk viszonylag biztonságos.
Summa summarum. Mondják, mondják, mondják. Én csak azt mondom erre, hogy ne hagyják abba, higgyék el nekem, hogy egyszer majd meghallgatják, egyszer majd a sok ajánlást komolyan veszik, és be fogják építeni majd a mindennapok munkájába. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen. (Jelentkezésre:) Dr. Buzás Péter!
DR. BUZÁS PÉTER (MSZP): Tisztelt Elnök Úr! Kedves Kollegák! Tisztelt Bizottság! Azzal kezdem, hogy jó érzés volt hallgatni, amit én hallottam saját hibámból a szóbeli kiegészítésből. Nagyon szépen köszönöm a válaszokat. Többedszerre érdemes volt elolvasni magát az anyagot.
Nekem a bizottsági ülés azért szokott szimpatikus lenni, mert kevés alkalommal érzem, szóval nem jellemző annyira a politikai ív húzása, mint a másik nagy házban, itt nagyon sokszor tudunk valóban szakmai kérdésekről is beszélgetni. Sajnálom, hogy most azért a hozzászólásokon áthúzódik egy kicsit ez a politikai ív, de most ez a második fordulat.
Az első fordulat az, hogy nagyon örülök annak, hogy a Számvevőszék rengeteg észrevételt, hibát a tudtunkra ad, szemünkre vet, de nagyon szimpatikus az, hogy ugyanakkor leírja a pozitívumokat is, illetve a hibákat, nem tudom, én úgy látom, hogy mindenképpen szakmai alapon és pártsemlegesen hozza ide elénk.
Nekem tanulságos volt például a mai beszélgetésből mind a pályázathoz kötődő észrevétel, ezt értem és elfogadom, és tanulságos volt az is, amit előtte hallottam a megyei önkormányzatok helyzetével kapcsolatban. Én egy kisvárosi polgármester vagyok, és ha az ember így hallgatja az érvelést, és belegondol abba, hogy mi lenne, ha én most megyei közgyűlési elnök lennék, és a funkcióm az, ami, a rendszerváltás hevében összetákolt Ötv. értelmében valóban egy intézményfenntartó társulás a megye ma, és ott ezek a pénzügyi szituációk jönnének rám, egyetértek a minősítéssel, hogy körülbelül úgy van. Úgyhogy köszönöm szépen a válaszokat. Több elem volt olyan, amiből például én most tanultam. Ennyit erről.
Nem hozom ide a saját példám. Nekem is van ilyen, hogy egy évben háromszor vizsgálat, és hogy ott milyen észrevétel, igen, nem, nem gondolom, hogy ez idevaló, ezt most nem hozom ide.
A kollegáknak viszont annyit szeretnék mondani, hogy nem tudom, amikor ilyen ügyet beszélgetünk, akkor persze, hogy az a hangszerelés is igaz, kedves képviselő úr, amit te elmondtál az elébb. Tasóéhoz nem teszek hozzá semmit, legfeljebb az elnök úr majd mond rá valamit. (Nógrádi László felé:) Én a tiedhez szeretnék hozzátenni egy-két gondolatmenetet, mert persze, hogy igazad van, a kötvénykezelés technikája, hozadéka, mindenben tökéletesen igazad van. Csak a probléma a következő. A Számvevőszék leírt anyagából, szóbeli kiegészítéséből, elnök úr válaszából az jött át nekem, hogy egy felelősen gondolkodó önkormányzati vezető nem odadobja a gyeplőt a lovaknak, hanem többé-kevésbé gazdája az adott területnek, és azzal a felelősséggel próbálja meg irányítani a folyamatokat, hogy azok a szituációk ne adódjanak, mint amikre te utaltál. Igaz ez a pályázatra, igaz arra, hogy ha most a pályázat... Nem helyes, ha a pályázat nincs időben kiírva, nem tudom, hogy te úgy teszed-e. Én biztos, hogy nem fogom azt a gyereket elküldeni azért, mert két hónapig éppen nincs kiírva a pályázat, és most menjen máshova dolgozni, hanem akkor az önkormányzat automatikusan belép ebbe a dologba, és akkor utána megyünk szépen tovább.
Valahol a következőképpen látom. '94 óta vagyok polgármester, '94 óta párttól függetlenül minden kormány remekül tudta azt, hogy hogyan kell az önkormányzatok támogatását timsózni. Mi is, ti is. Gondoljatok vissza! Egyébként nem biztos, hogy ilyen helyen illik ilyet mondani, szerintem lesz még olyan, hogy ti lesztek kormányon, és majd akkor térjünk erre vissza, hogy akkor mi lesz a helyzet.
Úgy gondolom, hogy felelősségteljes önkormányzati vezetőnek az a dolga, hogy ezeket a folyamatokat kezelje. Én például azt tettem, hogy jelen pillanatban a tavalyi évi záró hitelállományom 50 millió forint 5 milliárdos költségvetéshez képest. Igen, ehhez képest a fejlesztésekre, ahogy te mondtad, mert a dolog lényegében egyetértünk, én is fogok kötvényt kibocsátani; igen, én is fejleszteni fogok; igen, én is úgy gondolom, hogy minimum egy erkölcsi szabálynak lenni kellene, hogy egy fillért nem szabad működésre fordítani, hanem csak fejlesztésre, azt is kiszámolni működési költség, fönntarthatóság, satöbbi, satöbbi. Igen, tehát ezt így kellene gondolni. A helyzet az, hogy jelenleg az Ötv.-ben nincs ilyen szabály, és majd ezt négy év múlva választásokon mérik meg, hogy így gondolkodtál vagy nem így gondolkodtál. Igaza van a számvevőszéki aggálynak, amikor tart attól, hogy esetleg nem mindenki így gondolkodik, a megyék meg nem biztos, hogy mindenkor tudnak vagy gondolkodhatnak vagy bírnak így gondolkodni.
Tehát mindent összevetve úgy gondolom, hogy ha nem ilyen alapon, nem egy oldalra szedve közelítjük meg, akkor ez a jelentés korrekt, szakszerű és köszönjük szépen, mert azért az is benne van - azért ezt elérte a jelentés -, hogy most nem mondtátok azt, hogy vagyonfelélés folyik az önkormányzatoknál; ezt a másik oldalt hallottam legalább tízszer egymás után. Itt az anyagban is benne van, hogy négy-hat év alatt mennyi vagyongyarapodás volt, ha megnézitek a beszámolótokat, abban is benne van, az enyémben legalábbis benne van. Igen, vannak megoldandó feladatok ahhoz képest, amilyen állapotban van az ország.
Köszönöm szépen, és köszönöm a lehetőséget.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Nógrádi képviselő úr!
NÓGRÁDI LÁSZLÓ (KDNP): Köszönöm szépen, egy nagyon rövid reakciót szeretnék. Szeretném biztosítani a képviselőtársaimat, hogy semmiféle politikai pengeváltás szándéka nem volt bennem a hozzászólásban, abszolút őszintén mondtam el, amit gondolok. Másrészt természetesen mi is megoldottuk, és a tíz fiatal diplomásnak, akiket kiképeztünk, mindnek van helye. A hozzászólásom annak a megerősítésére szolgált, amit az ÁSZ részéről felvetettek, hogy a pályázatok kiírásánál, a pályázatok tartalmában gondoskodni kell a fenntarthatóságról, ne kényszerüljünk mi, önkormányzatok különböző átmeneti megoldásokra. A történet arról szól, hogy már legalább másfél éve beszélünk arról, hogy városközpont-rehabilitáció, legalább egy éve, két éve készülünk iskolák felújítására. Mi ezekre készültünk, ezekre bocsátottuk ki a kötvényt, és kényszerűségből próbáljuk addig forgatni meg valamit hasznosítani - így mondom -, amíg ezek a pályázatok beadhatóvá válnak és kiírhatjuk.
Abszolút egyetértek ezzel a felelősségérzettel, csak szeretném mondani, hogy a pályázatok kiírásánál általában az önkormányzatoknak mindig a működtetés, a fenntarthatóság problémaköre okoz nagy gondot, és sokat segítene, ha a közeljövőben kiírásra kerülő pályázatokban ezeknek a gondolatoknak is figyelmet szentelnénk.
Végezetül pedig abszolút optimista módon nagy várakozással vagyok az elkövetkezendő időre, hiszen új Önkormányzati Minisztériumunk lesz, ahol egy gyakorlott megyei önkormányzati vezető lesz a miniszter, és egy minden titkokat tudó és minden problémával a batyujában bizottsági elnök lesz az államtitkár. Tehát abszolút optimista vagyok, hogy végre talán olyan Önkormányzati Minisztérium lesz, ahol a problémákat értik és tudják, és nem nekünk kell újra elkezdeni az asztalra hordani. Ezúton is sok sikert kívánok az államtitkár úrnak.
ELNÖK: Tasó képviselő úré a szó.
TASÓ LÁSZLÓ (Fidesz): Köszönöm, csak röviden. Higgyék el nekem, tisztelt jelenlévők, hogy ott, ahol az iparűzési adó az összbevételnek körülbelül a 20 százaléka környékén van vagy mondjuk, a mérlegfőösszeg 25 százalékát eléri vagy 30 százalék környékén jár - tudnék mondani példákat egyébként egészen sokat Magyarországon, körülbelül 300 önkormányzat van, amelyik a saját lábán is megélne -, ott nincsen baj, ott polgármesterkedni nagyon szép dolog, nemes és bizonyára nehéz, hiszen nehéz (Dr. Buzás Péter: 10 százalék!), de nem nagy mutatvány. Ott van mutatványra szükség, amikor ez 4,5 százalék vagy még annyi se, amikor a kisebbségi problémák súlyozottan nehezítik a mindennapokat, és valóban ahhoz kell mutatvány, hogy az iskola, az óvoda tudjon működni, a hivatalok ne zárjanak be, az ellátások folyósítva legyenek, mindent elkövetni a kereteken, határokon belül. Tartom azt felelősségteljesen gondolkodó polgármesternek legalább annyira, aki erre képes és megcsinálja, mint azt, akinek nincsen szüksége, csak imitt-amott hitelt felvenni, és amit esetlegesen majd a kötvénykibocsátásból beszed, azt meg abszolút beruházásokra költeni.
Szerintem minden polgármester, legalábbis nagyon nagy százalékában, hiszem azt, képes lenne így gondolkodni, így cselekedni, és szerintem minden normálisan gondolkodó ember lehetőségei szerint abszolút csak fejlesztésre használná fel a kötvénykibocsátás bevételeit. A kényszer, az kényszer, nekünk ott is vannak lakosaink, dolgozóink, emberek élnek ott, és '94 óta tudom én is, hogy milyen nehéz. Egészen más a helyzet Nyíradonyban, mint Makón.
Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen, és közben a jókívánságokat köszönöm. Dr. Buzás Péteré a szó.
DR. BUZÁS PÉTER (MSZP): Egy rövid, egyperces hozzászólás lenne. Ilyen helyen nem illik ilyet mondani, én még soha nem tettem. A feleségem szatmári. Én a nyíradonyiakat tisztelem, és én olyan helyen nőttem fel, ahol arra tanítottak, hogy ha valakinek lyuk van a mackóján, akkor az szégyen, mert azt be kell foltozni, de ha foltos, az nem szégyen. Nekem 10 százalék az iparűzésiadó-bevételem. Értem azt, amiről te beszéltél, viszont adósságból élni és erre újabb adósságot felvenni felelőtlenség. Ezt Nyíradonyban sem szabad, másutt sem szabad bármekkora a probléma. Szerintem te is így gondolod, csak most neked nem ez jött jól.
Köszönöm.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Kicsit eltértünk már a jelentést tartalmától, de ez szerintem hasznos vita ebben a bizottságban.
Egy rövid hozzászólást én is hadd tegyek azért, és én is egy picit eltérek azért a jelentéstől. Buzás Péter elmondta, hogy sok szép dolgot találunk mi is, kormánypárti képviselők ebben a jelentésben, mert mondta, hogy a vagyonnal kapcsolatosan 2002-2006-os adatok is vannak benne, amit össze lehet hasonlítani.
Tasó képviselő úr említette, hogy mondja az ÁSZ-nak, és nem talál meghallgatásra. Én azért ezt nem tudom egy oldalra venni, a másik oldalon se igazán talál meghallgatásra. Járok ötpárti egyeztetésekre. Képviselő urak, pontosan tudjuk, hogy tavaly itt volt a bizottságban a közpénzügyi csomag, Ötv., hitelkorlát. Ennek a bizottságnak ez a fele megszavazta azt, hogy valamit csinálni kell, voltak fenntartásaink, de ez csak az egyik oldalról nem megy, ehhez kétharmados többség kell. Például a közigazgatási hivatalokkal kapcsolatos átszervezésben is benne van ám azért néhány száz millió, hogy ha most vissza fogjuk szervezni június 1-jétől. Az ötpárti tárgyalások eredményeként azt látom, hogy ezt vissza fogjuk szervezni az ellenzék miatt.
Lehet még ilyet mondani akár a könyvvizsgálat kérdéséről is. Ma a törvényben benne van, többen tudjuk, hogy nem a legszerencsésebb így, ahogy ma van, de nem lesz benne megegyezés rövid időn belül, azt látom. Persze biztosan eljön egy időpont ebben az országban, amikor felismeri mindenki, hogy civakodhatunk, de az ország látja a kárát. Azt kérem, hogy ki-ki a maga területén tegye a dolgát, biztos, hogy csodát nem fogunk tudni tenni, de apró lépésekkel megyünk előre.
Még egy dolgot. Ma elég hosszú bizottsági ülés volt, és legalább két olyan kérdés volt, amiben jó szándékkal, de azért nem abba az irányba mentünk előre, amit itt elvárnak képviselőtársaim. Egyszer a jegyzőnek adtunk egy kis plusz feladatot a gáztörvénnyel kapcsolatban. Direkt beszéltünk, de egyikünk se tiltakozott olyan nagyon, kis tiltakozás ott volt, és megszavaztuk. Ott van az óvodáztatási támogatás. Egy ilyen jó szándékú dolog ellen hogy merünk szólni? De ez lesz a 272. normatíva majd. Mégis azt mondjuk, hogy kell persze, mert a halmozottan hátrányos gyerek számára nagyon fontos dolog az, hogy járjon óvodába, ez jó dolog, de ennek a következményét majd a költségvetésben látjuk ám. Csak azért mondom, hogy nap mint nap szembetaláljuk magunkat a feladatokkal, és keresni kellene azt a megoldást, ami a jó szándékú, jó lehetőségeket megvalósítja, ugyanakkor az önkormányzati finanszírozásba pedig nem viszi tovább rossz irányba a dolgot. Ennyit kívántam csak itt a vitában részt venni.
Kíván-e még valaki hozzászólni? (Senki sem jelentkezik.) Ha nem, akkor mielőtt dönt a bizottság, amennyiben kívánnak, elnök úr, főigazgató úr reagálni, tessenek parancsolni.
DR. KOVÁCS ÁRPÁD, az Állami Számvevőszék elnöke: Nagyon szépen köszönjük.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Úgy gondolom, hogy ez mindenképpen nagyon hasznos dolog volt. Ha az eltöltött időt valahol is hasznosítjuk, akkor már nem volt érdemtelen itt eltölteni és hozzászólni.
Tisztelt Bizottság! Az általános vitára való alkalmasságról döntünk. Aki a beterjesztett J/5493. számú jelentést, amely az Állami Számvevőszék 2007. évi tevékenységéről szól, általános vitára alkalmasnak tartja, kézfelemeléssel jelezze! (Szavazás.) Köszönöm szépen, megállapítom, hogy a bizottság egyhangú szavazattal általános vitára alkalmas tartotta a jelentést, és elfogadásra javasolja a parlamentnek.
A bizottságunk állíthat előadót, de a jövő heti pünkösdi ünnepekre tekintettel elég zsúfolt lesz a menetrend. Várhatóan szerdán kerül sor ülésre.
Itt szeretném az ÁSZ vezetőinek a figyelmét is fölhívni, hogyha nem vagyunk ott a parlamenti tárgyalásnál, ez nem az érdektelenségnek tudható be, hanem azért, mert a mi bizottságunk tagjai közül nagyon sokan polgármesterek, és a csütörtököt már úgy szoktuk szervezni, hogy otthon lehessenek, ezért szerdán egész nap ülni fogunk. Két miniszteri meghallgatás van, majd az Egyebekben ezt elmondom. Úgyhogy ne tessék rossz néven venni, ha csak szerényen képviseltetjük ott magunkat.
Köszönjük szépen. További jó munkát! További sikeres munkát önöknek!
DR. KOVÁCS ÁRPÁD, az Állami Számvevőszék elnöke: Egy dolgot, elnök úr. A határozati javaslatról kell-e külön dönteni? Még egyszer nem szeretnénk a bizottságot terhelni ezzel.
ELNÖK: Köszönöm az észrevételt. Nekünk, a mi bizottságunknak nem, a költségvetési adta be, és a gazdasági tárgyalja. A mi bizottságunk nincs rá kijelölve, tehát mi nem fogunk külön dönteni róla, de biztos, hogy jó lesz a határozati javaslat. Köszönjük szépen. Viszontlátásra!
Tisztelt Bizottság! Főleg ellenzéki képviselőtársaimnak mondom, hogy jövő héten szerdán 9 óra 30-kor kellene bizottsági ülést tartani. Tehát két minisztert kell meghallgatnunk. A köztársasági elnök úr külföldi útja miatt szerdán délután 2-ig be kellene fejezni a bizottságoknak a miniszterek meghallgatását, ezért 9.30-kor Gyenesei Istvánnal kezdenénk. Hamarabb nem tudunk kezdeni, mert egy másik bizottság 8-kor kezd. Ezt követően valamikor, amikor a Bajnai miniszter úr, akit szintén meg kell hallgatnunk, a másik bizottságban végez 11 után, őt hallgatnánk meg, és ezen kívül van hat napirendi pont módosítók, pihenésképpen ezt megtesszük. Várhatóan 14 órától az állampolgári jogok országgyűlési biztosának meghallgatására is sort kell hogy kerítsünk, nem meghallgatására, hanem az általa készített jelentés megtárgyalására kell sort kerítenünk.
Ma azt tudom mondani, hogy nem nagy a mozgásterünk, de ha van javaslat, akkor próbálkozzunk vele. (Jelzésre:) Bebes képviselő úr!
BEBES ISTVÁN (Fidesz): Elnök úr, csak azért szólok, nem tudok javasolni, mert van egyszer egy nemzetgazdaságilag kiemelt építési beruházások címzetű törvényjavaslat, aminek a tárgyalására szerintem várhatóan szerdán kerül sor. A Balaton Kiemelt Üdülőkörzet általános vitájára is szerdán kerül sor, legalábbis a jelenlegi állapot szerint. Azért elég nehéz lesz ezt így egybegyúrni, hogy kettő miniszteri meghallgatás, akkor... (Balogh József: Mit javasolsz?) Most időpontban nem tudom, hogyan lehet ezt egybegyúrni, hogy azért ott is legyen a bizottság, itt is legyen. Tehát ez hihetetlen nehéz lesz.
ELNÖK: Gondolom, a csütörtök nem kerülhet szóba, mert csütörtökön sose szoktunk bizottsági ülést tartani. A Balatonnal nincs nagy baj, mert a Balaton folytatódik, tehát nem kerül lezárásra. A gyorsítócsomagot meg a gyorsítása miatt nagyon szeretnénk minél hamarabb lezárni. Azt tudom mondani, hogy igyekszünk mindannyian itt lenni, és annak a képviselőnek, akinek el kell menni és részt kíván venni a parlamenti vitában, itt helyettesítéssel oldjuk meg a problémáját.
BEBES ISTVÁN (Fidesz): Elnök úr, akkor van javaslat viszont, ha a szerdai napirend végére be lehetne tenni a nemzetgazdaságilag kiemelt építési beruházások törvényjavaslatát utolsó napirendként, akkor szerintem valahol talán lenne lehetőség arra, hogy be tudjuk fejezni a bizottság ülését.
ELNÖK: A javaslatot meg tudjuk tenni. Van egy ilyen blokkosítás a plenáris ülésen is, hogy az Igazságügyi Minisztérium által benyújtottak vannak így a végére szervezve. A kedd estét se merném javasolni, mert a területrendezési tervvel kapcsolatos kapcsolódó módosítót akkor akarnánk még véglegesíteni, megbeszélni. Teszünk egy ilyen kísérletet, hogy meg tudjuk-e valósítani. Házbizottságban kell megegyezni. Javaslom, hogy a frakcióvezetésnek ott jelezzék. Köszönöm szépen.
Egyebekben van-e valakinek bejelentenivalója? (Nincs jelentkező.) Annyiról szeretném tájékoztatni a bizottságot, hogy a kihelyezett bizottsági ülésünket a bizottság nevében megköszönjük a vendéglátóinknak, közreműködőinknek. Ezt a levelet megírtuk és elküldjük. Nincs már itt Vigh képviselő úr, de Nógrádi képviselő úr mint házigazda otthon volt. Itt is szeretnénk megköszönni mindenkinek, aki lehetővé tette a kihelyezett bizottsági ülés eredményes munkáját.
Köszönöm szépen. További sikeres munkát! A mai bizottsági ülést bezárom.
(Az ülés befejezésének időpontja: 14 óra 46 perc.)
|
Jauernik István |
Jegyzőkönyvvezetők: Horváth Éva Szilvia, Szűcs Dóra és Földi Erika