1. A Polgári Törvénykönyvről szóló törvényjavaslat (T/5949. szám)

2. (Általános vita)

3. A közbeszerzésekről szóló 2003. évi CXXIX. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat (T/5656. szám)

4. (A bizottság feladatkörébe tartozó módosító javaslatok megvitatása)

5. Egyebek

 

Az ülés résztvevői

A bizottság részéről

Megjelent

Elnököl: Gy. Németh Erzsébet (MSZP), a bizottság elnöke

Balogh József (MSZP), a bizottság alelnöke
Dr. Buzás Péter (MSZP)
Hajdu László (MSZP)
Dr. Lamperth Mónika (MSZP)
Dr. Mester László (MSZP)
Pál Tibor (MSZP)
Papp József (MSZP)
Sós Tamás (MSZP)
Dr. Steiner Pál (MSZP)
Bebes István (Fidesz)
Erdős Norbert (Fidesz)
Meggyes Tamás (Fidesz)
Dr. Ódor Ferenc (Fidesz)
Tasó László (Fidesz)
Dr. Tilki Attila (Fidesz)
Vigh László (Fidesz)
Geberle Erzsébet (SZDSZ)
Gulyás József (SZDSZ)

Helyettesítési megbízást adott

Dr. Kovács Zoltán (Fidesz) Vigh Lászlónak (Fidesz)
Szabó György (MSZP) Hajdu Lászlónak (MSZP)
Ecsődi László (MSZP) dr. Steiner Pálnak (MSZP)
Dr. Lamperth Mónika (MSZP) megérkezéséig Pál Tibornak (MSZP)
Sós Tamás (MSZP) távozása után Gy. Németh Erzsébetnek (MSZP)
Varju László (MSZP) Balogh Józsefnek (MSZP)
Warvasovszky Tihamér (MSZP) dr. Buzás Péternek (MSZP)
Dr. Bóka István (Fidesz) Erdős Norbertnek (Fidesz)
Horváth István (Fidesz) Bebes Istvánnak (Fidesz)
Kósa Lajos (Fidesz) dr. Ódor Ferencnek (Fidesz)
Nógrádi László (KDNP) Tasó Lászlónak (Fidesz)

 

Meghívottak részéről

Sáriné dr. Simkó Ágnes főosztályvezető (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium)
Mocsári-Gál Krisztina dr. osztályvezető (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium)

 

(Az ülés kezdetének időpontja: 10 óra 5 perc.)

Elnöki bevezető

GY. NÉMETH ERZSÉBET, a bizottság elnöke, a továbbiakban ELNÖK: Jó napot kívánok mindenkinek! Elkezdjük az őszi ülésszak első önkormányzati és területfejlesztési bizottsági ülését.

A napirendi javaslat elfogadása

A meghívót mindenki megkapta írásban. Két napirendi pontra, illetve harmadikként az egyebekre tennék javaslatot. Szeretném megkérdezni, hogy a napirendi javaslathoz van-e bárkinek hozzátennivalója. (Senki sem jelentkezik.) Ha nincs, akkor megkérdezem, hogy ki az, aki egyetért a napirendi javaslattal. Kérem, kézfelemeléssel jelezzék! (Szavazás.) Köszönöm, egyhangú. (Dr. Mester László megérkezik az ülésre.)

A polgári törvénykönyvről szóló törvényjavaslat (T/5949. szám) (Általános vita)

Az első napirendi pontunk a polgári törvénykönyvről szóló T/5949. számú törvényjavaslat. Köszöntöm az Igazságügyi és Rendészeti Minisztériumból Sáriné dr. Simkó Ágnes főosztályvezető asszonyt, a Polgári Jogi Kodifikációs Főosztályról. Mivel egy hatalmas joganyagról van szó, amely a tisztelt Ház asztalán fekszik, azt szeretném kérni a főosztályvezető asszonytól, hogy néhány mondatban szíveskedjék ezt összefoglalni, illetve, ha azokra a konkrét tételekre ki lehetne térni, amihez az önkormányzatok valamilyen módon kapcsolódnak. (Papp József megérkezik az ülésre.)

Öné a szó.

Sáriné dr. Simkó Ágnes szóbeli kiegészítése

SÁRINÉ DR. SIMKÓ ÁGNES (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Képviselő Hölgyek és Urak! Szinte lehetetlen feladat néhány mondatban bemutatni egy közel 1200 paragrafusos törvényt.

Elnök asszony kérdésére válaszolva azzal kell kezdenem, hogy közvetlenül ennek a törvénykönyvnek egyetlen rendelkezése sem ad jogot az önkormányzatoknak vagy vesz el jogot az önkormányzatoktól. Közvetve viszont azt kell mondjam, hogy szinte minden paragrafusa érinti az önkormányzatokat olyan értelemben, hogy minden paragrafusa az emberek, az állampolgárok alapvető, fontos ügyeiről szól, illetve a vállalkozások, a gazdálkodók ügyeit, jogviszonyait rendezi, és ily módon természetes, hogy az önkormányzatok szempontjából és a területfejlesztés szempontjából is fontos.

Tíz éve kezdődött meg ennek a törvénykönyvnek az előkészítése. A törvénykönyv egyrészt tartalmazza azokat a rendelkezéseket, amelyek a jelenleg hatályos polgári törvénykönyvben megtalálhatók, és amelyeket a gyakorlat jól tud használni. Tehát nem volt célunk az, hogy valamiféle öncélú, mindenáron való jogszabály-módosítást végrehajtsunk, a bevált gyakorlatban jól működő rendelkezések megmaradtak.

Ugyanakkor figyelembe veszi ez a törvénytervezet a bírói gyakorlat alakulását, azokat a tételeket, amelyek a bírói gyakorlatban kikristályosodtak; átemeli a törvénykönyvbe, ezzel a jogalkalmazók helyzetét könnyíti, hiszen nem arról van szó, hogy egyszer megnézünk valamit, hogy hogyan rendelkezik arról a törvénykönyv, és utána még külön utána kell néznünk annak, hogy mi a bírói gyakorlat, hanem ezek a fontos elemek bekerültek a törvénykönyvbe.

Mondok erre egy igen jelentős példát. A szerződéshez kapcsolódó károkozásnál, tehát, ha szerződéses kapcsolat van a két fél között és így az egyik a másiknak kárt okoz, a bírói gyakorlat magasabbra emelte a kimentési mércét, mint ami a törvénykönyv szó szerinti rendelkezéséből következne.

A jelenlegi tervezet pedig átveszi ezt a bírói gyakorlatot, tehát így most már a törvénykönyv szövegéből is egyértelműen látszik az, hogy ha a felek között van egy szerződéses viszony, akkor erőteljesebben törekedniük kell arra, hogy az egyik a másiknak kárt ne okozzon, mintha ilyen szerződéses viszony nem lenne közöttük.

A másik, amire tekintettel kellett lenni a törvénykönyv előkészítése során, az európai uniós jogalkotás és jogfejlődés. A legerőteljesebben ez a fogyasztóvédelemre vonatkozó rendelkezéseknél érzékelhető. Itt természetes az, hogy mindazoknak az igényeknek eleget kell tegyen ez a törvénykönyv, amelyek az uniós jogalkotásból, uniós tagságunkból fakadnak. Emellett a tényleges gyakorlat igényeinek is eleget kell tegyen ez a törvénykönyv.

Mondok rá példákat. Vannak olyan jogintézmények, amelyek a gyakorlatban léteznek, és a jelenleg hatályos polgári törvénykönyv nem tartalmazza őket. Ilyen például a lízing. A szabályokat az adásvétel és a bérlet szabályaiból összerakták, de magában a törvénykönyvben nincs rá rendelkezés. A tervezet már tartalmaz rendelkezéseket a lízingre is. Vagy: az önkormányzatok számára talán közelebbi példát is tudok mondani. Igény van rá, hogy arra is legyen szabály, ha nem kötelező a versenyeztetés egy beszerzés során egy adott szervezet számára, tehát nem tartozik a közbeszerzési, vagy más törvény, mondjuk az Áht. hatálya alá az adott ügylet, amely kötelező versenyeztetést előír az adott helyzetre, de ha úgy gondolja az, aki beszerezne valamit, vagy partnert keresne, hogy szeretné versenyeztetni a potenciális partnereit, akkor ezt megtehesse. Felmerült az az igény, hogy jó lenne, ha a törvénykönyv ilyen esetre segítséget adna, a magánversenyeztetésre tartalmazna mintákat, lehetőségeket. Hangsúlyozom, diszpozitív módon, tehát itt a versenyeztető, a kiíró eldöntheti, hogy alkalmazza-e ezeket a szabályokat, vagy sem, illetve milyen változtatásokkal alkalmazza. Ezek a szabályok mindenképpen segítséget jelentenek ilyen esetekben.

A törvénykönyvbe újítások is kerültek be egyéb területeken is, megemlítem például a letét útján való teljesítést. A jelenlegi szabályok azt teszik lehetővé, hogy bírósági letétbe helyezze valaki a vitás pénzösszeget. Az új szabályozás tervezete lehetővé teszi azt, hogy ne csak bíróságnál, hanem ügyvédnél, közjegyzőnél is lehessen letét útján teljesíteni azzal, hogy a letett összeg csak akkor vehető fel, az ügyvéd, a közjegyző csak akkor szolgáltathatja ki az arra jogosultnak, ha bizonyítani tudja, hogy a teljesítés valóban megtörtént.

Röviden még annyit engedjenek meg, hogy a törvény szerkezetét felvázoljam, és megemlítsem, hogy melyik szerkezeti elemben milyen témakörökkel foglalkozik. A törvénykönyv hat könyvből áll. Ezek közül az első és az utolsó viszonylag rövid. Az első az alapelveket tartalmazza, azokat az elveket, amelyek át kell hassák a törvénykönyv egészét. A hetedik könyv legfontosabb része pedig a törvénykönyv által használt fogalmak meghatározása.

A közben lévő öt hosszabb könyv a következőképpen épül fel. A második könyv tartalmazza a személyekre vonatkozó rendelkezéseket, ezen belül az emberekre vonatkozó szabályokat. Itt kiemelném a gondnokság megújult szabályait. Alapvetően változnak a gondnokság alá helyezésre vonatkozó rendelkezések egy ENSZ-egyezményben foglalt kötelezettségeinkre tekintettel. Itt találhatók a jogi személyekre vonatkozó általános rendelkezések és az alapítványokra vonatkozó új szabályok, valamint a személyhez fűződő jogokra vonatkozó rendelkezések, illetve azok megsértésének szankciói. Ezek között a legújabb a sérelemdíj bevezetése. A harmadik könyv a családjog rendelkezéseit tartalmazza. Szeretném felhívni a figyelmet arra, hogy jelenleg a polgári törvénykönyvön kívül egy önálló családjogi törvény foglalkozik a családjoggal, ezek a szabályok a rendkívül szoros polgári jogi összefüggésekre tekintettel bekerültek a polgári törvénykönyv tervezetébe, de önálló könyv formájában.

A negyedik a dologi jogi könyv. Itt találhatók a tulajdonra és a birtokra vonatkozó rendelkezések. Az ötödik és legterjedelmesebb könyv a kötelmi jog, ami egyrészt az általános részt, például a szerződések általános szabályait tartalmazza. Itt találhatóak a kártérítési szabályok is, továbbá az egyes szerződésekre vonatkozó szabályok az adásvételtől a biztosításokra vonatkozó szerződésekig. A hatodik könyv az öröklési jogi könyv. Itt viszonylag kisebb változások tapasztalhatók a jelenleg hatályos polgári törvénykönyvhöz képest. De jelentősebb változás például az elhunyt özvegyének haszonélvezetére vonatkozó szabály. Itt választási lehetőség illeti meg a tervezet szerint az özvegyet.

Úgy gondolom, egy rövid jellemzést tudtam adni az új polgári törvénykönyvről, nyilván a részletes vita során a részletszabályok még előtérbe kerülnek. Köszönöm szépen.

Hozzászólások

ELNÖK: Köszönöm szépen, főosztályvezető asszony. A bizottság tagjaié a szó. Először a kérdések következnek. (Nincs jelentkező.) Ha nincsenek kérdések, akkor észrevételek, vélemények elmondására nyílik lehetőség. Steiner képviselő úr!

DR. STEINER PÁL (MSZP): Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Bizottság! Az előttünk fekvő törvényjavaslat az úgynevezett polgári anyagi jogot tartalmazza. Megállapítható, hogy egy rendkívül széles körű, hosszú egyeztetési folyamatot magába foglaló javaslat, személyes véleményem szerint szakmailag nagyon nehezen vitatható. Nyilván a részletes vitában majd lesznek észrevételek, de majdnem azt kell mondjam, hogy szakmailag rendkívül jó színvonalú munka. Nem is tehetek mást, mint hogy ezt mondjam, nemcsak azért, mert kormánypárti politikus vagyok, hanem azért is, mert professzorom, Vékás Lajos vezette ezt a munkacsoportot. Miután rendelkezem tőle uv-val is, négyessel is (Derültség.), csak az osztatlan tisztelet hangján tudok szólni professzor úrról. De valóban úgy gondolom, hogy az ő szakmai tudása és tekintélye a hazai jogásztársadalomban biztos, hogy garancia arra, hogy itt egy nagyon jó szakmai anyag készüljön. Ezt külön tessék szíves elmondani a Vékás professzor úrnak, főosztályvezető asszony, hogy ilyet is mondtam.

Amit viszont a személyes jellegén túl szeretnék megfogalmazni, én nem azokkal a konkrét jogintézményekkel foglakoznék, amelyeket a főosztályvezető asszony ismertetett, mert álláspontom szerint szakszerűen és jól ismertette azokat a fő vonalakat, amelyek ebben az új anyagi jogi szabályozásban megjelennek, és semmilyen vitám nincs a főosztályvezető asszony által elmondottakkal. A praxisban van egy mondás, hogy a büntetőjog a kőfaragás és a polgári jog a szobrászat. Valóban, ez egy olyan joganyag, amely római jogi alapokkal rendelkezik, ugyanakkor pedig mindig válaszolni kell a mindenkori kihívásokra.

A személyek viszonyait szabályozza, a vagyoni viszonyokat szabályozza. Most már beemeltük a versenyszabályokat is. Korábban nem használt intézmények újra megjelennek, illetve korábban használt intézmények eltűnnek. Tehát ez azt jelenti, hogy azokat a viszonyokat szabályozza a polgári anyagi jog, amelyek talán a legfontosabbak életünkben: az egymás közötti viszonyokat, a családi viszonyokat, az öröklési viszonyokat, tehát a mindennapi életünket. (Gulyás József megérkezik az ülésre.)

Ezért rendkívül fontos, hogy egy ilyen javaslat jó minőségben készüljön el, és rendkívül fontos az is, hogy egyrészt válaszoljon a társadalmi kihívásokra, amikor már épp ideje, hogy egy társadalomban igényelt forma megjelenjen a jogviszonyok formájában is - gondolok itt a sérelemdíjra -, vagy létrehozzon új jogintézményeket, ami elsősorban az európai jogkultúrába való integrálódás terméke.

Azért beszéltem elsődlegesen az általános kérdésekről, mert természetesen van jó néhány kollégám itt, a teremben is. Ha mi, jogászok elkezdünk vitatkozni egy-egy intézményen, akkor még este kilenc órakor is tart a bizottsági ülés. Azt vélem, hogy most a legfontosabb annak a megállapítása, hogy egy kiváló törvényjavaslat fekszik előttünk; annak a megállapítása - és ezt is jóleső érzéssel mondom -, hogy a törvényjavaslat előkészítését nem érte el az aktuálpolitikai helyzet, és ezért a szakmai megközelítés került előtérbe. Nyilvánvaló, hogy az is nagyon helyes, hogy a törvényjavaslat szól arról, hogy a polgári törvénykönyvet is, ami azért fundamentálisan rendezi a saját viszonyainkat, rendszeres időközönként, a javaslat szerint ötévenként meg kell vizsgálni.

Mindezek alapján a tisztelt bizottságnak azt javaslom, hogy járuljon hozzá, hogy a parlament e törvényjavaslatot az általános vitán megtárgyalja.

Köszönöm szépen.

ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő úr. További hozzászólások? (Dr. Tilki Attila jelentkezik.) Parancsoljon!

DR. TILKI ATTILA (Fidesz): Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Bizottság! Steiner képviselőtársam úgy kezdte, hogy egy kiváló törvényjavaslatról van szó, és nem azért mondja ezt, mert kormánypárti, hanem egyébként is úgy gondolja. Én nem azért mondom azt, hogy jó pár ponton vitatkozunk ezzel a törvényjavaslattal, mert ellenzéki képviselő vagyok, hanem, mert így is gondoljuk.

Az idő rövidsége miatt nyilván csak egy pár dolgot szeretnék kiragadni. Rögtön az elején a bejegyzett élettársi kapcsolat szabályozását. Azért több kérdést is fölvet, hogy ez az élettársi jogviszony fennállását elismerné az azonos és különböző nemű emberek esetében. Ezt a véleményünket már korábban kifejtettük ezzel a kérdéskörrel kapcsolatban.

Hasonló véleményünk van az örökbefogadással kapcsolatban is, amit nem fogunk tudni elfogadni. Mégpedig az, hogy nyilván lehet azon vitatkozni, hogy önhibáján kívül is kerülhet valaki olyan helyzetbe, hogy egyedül marad, de valójában a társadalom számára az egészséges minta a családmodell, tehát mindenféleképpen komolyabban meg kellene azt vizsgálni, hogy egy személy fogadhat-e örökbe gyermeket vagy sem.

A gyűlöletbeszéddel kapcsolatban én most nem igazából értem, hiszen a tegnapi híradások arról szóltak, hogy a miniszterelnök úr egy utasítást adott, miszerint ezt újból felül kellene vizsgálni. Ha most bekerül a Ptk.-ba, és úgy kerül be a Ptk.-ba, hogy az erről szóló, Országgyűlés által elfogadott törvénymódosításról még az AB nem döntött, akkor szerintem mindenképpen problémás, ha ezzel most foglalkozunk.

Ha már a főosztályvezető asszony a bírósági gyakorlatot említette, akkor az szerintem mindenképpen aggályos, ha mérlegelési kötelezettség lenne a jogsértés megállapítása.

A cselekvőképességgel kapcsolatban aggályos az, hogy a cselekvőképesség korlátozására csak meghatározott ügycsoport tekintetében kerülhet sor, ráadásul a jogszabálytervezet szerint a bíróság nem helyezhetne cselekvőképességet kizáró gondnokság alá nagykorú személyt.

Az alapítvánnyal kapcsolatban mindenféleképpen nagyon problémás, hogy kimarad a tartós közérdekű célra történő kitétel. Úgy gondoljuk, hogy a normaszövegben a közérdekű célnak egy alapítvány esetében meg kell jelennie.

A sérelemdíjról is beszélt a főosztályvezető asszony. Önkormányzati szempontból csak egy általános kérdést vetnék fel, ami elgondolkodtathatja a tisztelt bizottságot, hogy ha az akadálymentesítés nem történik meg, míg hatályba lép a tervezet, akkor a sérelemdíjjal kapcsolatban lehetne szankcionálni önkormányzatokat. Mi arra a garancia, hogy 2010-ig mindent sikerül majd akadálymentesíteni?

A haszonélvezettel kapcsolatban a javaslat negyven évre korlátozza a haszonélvezeti jog időtartamát. Kérdés az, hogy miért éppen negyven év, miért nem jó a mostani szabályozás.

Az érvénytelenséggel és az elévüléssel kapcsolatban a javaslatban egy évről két évre növelik meg a megtámadási határidőt, és ez elévülési természetű, tehát az elévülés nyugvásának a szabályai vonatkoznak rá, és a megtámadásra jogosult a megtámadási határidő eltelte után is érvényesítheti kifogásként a szerződéssel szembeni megtámadási igényt. Álláspontunk szerint egy támogatható változat talán az lenne, hogy a tudomásszerzéstől egy évig, vagy a szerződés megkötésétől két évig.

Az általános szerződési feltételeknél is problémát vet fel az előttünk lévő törvényjavaslat. Úgy fogalmaz, hogy általános szerződési feltétel alkalmazását akkor teszi lehetővé, ha a feltételt kialakító vállalkozás a honlapján ezt közzétette. Bárcsak úgy állna Magyarország, hogy mindenki internetközelben lenne, de az internet-hozzáférés igencsak korlátozott. Ráadásul van egy másik rendelkezés, ami azt mondja ki, hogy ha a jótállás kötelezettje honlappal rendelkezik, akkor általános szerződési feltételként alkalmazott jótállási nyilatkozatot azon be kell mutatnia. Úgy véljük, ez ellentmondásban van az előzőekkel, ha nincs honlap, akkor nincs általános szerződési feltétel.

Köszönöm szépen.

ELNÖK: Köszönöm szépen. Mester képviselő úré a szó.

DR. MESTER LÁSZLÓ (MSZP): Tisztelt Bizottság! Az előttünk lévő törvénytervezet vitathatatlan pozitívumai mellett szeretném néhány hiányosságra felhívni a figyelmet. De azzal kezdem, amit nem véletlenül Steiner képviselőtársam is kiemelt - ahogyan a bevezetőben, a szóbeli kiegészítésben is elhangzott -, egy elismerésre méltó előkészítő munkát tükröz azért a törvényjavaslat. Vékás Lajos akadémikus vezette kodifikációs bizottság munkája, azt hiszem, minden elismerést megérdemel; egy, a hazai hagyományokat és a legújabb európai és nemzetközi fejlődési irányokat, elméletet, jogalkalmazói gyakorlatot egyaránt szintetizáló koncepciót és törvényszöveget készített el.

A tervezet egyébként több és régóta nyitott kérdésben foglalt állást. Ilyen például a családjog, a társasági, a szerzői, az iparjogvédelmi joganyag rendszertani elhelyezése, és ilyen nyitott kérdés volt - és ezzel a kettővel szeretnék részletesebben foglalkozni - az egyesületi, alapítványi szabályozás megújítása, és különösen az ingatlan-nyilvántartási anyagi és eljárási szabályok tervezetben való rögzítése, amelyekkel kapcsolatban tennék néhány észrevételt.

Az ingatlan-nyilvántartási szabályokkal kapcsolatos eredeti javaslat a magyar hagyományokra való tekintettel a bírósági telekkönyvi nyilvántartási rendszer visszaállításán alapult. A telekkönyvi nyilvántartási rendszer, mint tudjuk, mintegy 120 évig változatlanul működött, a jelenlegi rendszert 1973-ban állították fel. Úgy gondolom, a bizottság tagjai előtt nem kell szólnom még említésszerűen sem azokról az anomáliákról, amelyekről az elmúlt évtizedekben hallottunk, a botrányokról, a visszaélésekről. Ehhez társul az ügyintézés vontatottsága, több esetben a szakértelem hiánya is. E problémák, nyugodtan kimondhatjuk, az ingatlan-nyilvántartás alapelveit, biztonságos működését veszélyeztetik. A tervezet ehhez, tehát az eredeti javaslathoz képest visszalépést tartalmaz, mert ha elolvassuk az indoklást, érvként csak a közigazgatási egyeztetések során kialakult egységes álláspontot említi. Tehát az ingatlan-nyilvántartás közigazgatási hatáskörben való megőrzésére épül. Úgy gondolom, és még egyszer megismétlem, ez mindenképpen veszélyezteti az ingatlan-nyilvántartás működésének biztonságát.

A másik, általam fontosnak tartott terület a hazai civil szervezetek működése, illetve az ennek hátterét adó dogmatika kidolgozása. A kodifikációs bizottság javaslata a jelenlegi ellentmondásokat a polgári jog egyszerű többséggel változatható területein megpróbálta legalább részben bemutatni. A XX. század első felében kialakult alapítványi szabályozás elveire is támaszkodva született egy javaslat, amelyre egyértelmű gyakorlat épülhet rá. Az egyesületek kódexben történő szabályozásának fontosságát, elsősorban a közjog oldaláról hadd közelítsem meg néhány mondattal. Mint tudják képviselőtársaim, az 1989. évi II. törvény immár 20 éve változatlan szerkezetben őrzi a társadalmi szervezet korábbi évtizedekből itt ragadt, kiüresedett fogalmát, ezt téve a gyakorlatban már igen sokszínű civil szektor alapkategóriájává. A problémát már csak azon keresztül is érzékelhetjük, hogy a közigazgatás egyértelmű támogatási rendszert nem tud a civil szervezetek számára kidolgozni, mivel a számokat sem ismerjük, például nincs igazán pontos számunk arról, hogy Magyarországon hány bejegyzett civil szervezet működik. Tehát ha kapcsolattartásról, kapcsolatépítésről beszélünk, amit egyébként, mellesleg, vagy nem mellesleg érdemes megjegyezni, az Európai Unió is elvár tőlünk, és megemlíthetjük, hogy 1990 óta a szintén kétharmados önkormányzati törvény kötelező önkormányzati feladattá teszi.

A kapcsolatrendszerben, már csak azért is érdemes megemlíteni, rengeteg új lehetőség rejlik, amelyek a közigazgatást valóban állampolgár-közelibbé, szolgáltatóvá tehetik. Elég egyetlen példát említeni. A törvényjavaslat valódi vitáját is sokkal hatékonyabban lehetne megszervezni a civil szervezetek valódi véleményezési rangjára emelve. Ezeken a példákon keresztül szerettem volna felhívni a figyelmet, még egyszer ismétlem, a valóban megemlíthető pozitívumok mellett, a törvényjavaslat hiányosságaira. Bár egyetértek és támogatom a törvényjavaslat általános vitára bocsátását, a vita során mindenképpen célszerű lenne egy olyan felhívás az Országgyűlés részéről, amelynek tartalma és lényege az, hogy a kormányt legkésőbb 2008. december 31-ig a már elfogadott kódexet érintő módosító csomag benyújtására kötelezi, ami többek között az említett hiányosságokat is tartalmazza. Köszönöm.

ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő úr. Gulyás képviselő úré a szó.

GULYÁS JÓZSEF (SZDSZ): Köszönöm a szót, elnök asszony. Tisztelt Bizottság! A Szabad Demokraták Szövetsége és az alkotmányügyi bizottság az előterjesztést támogatni fogja. A szabályozás átfogó felülvizsgálata szerintünk indokolt volt, bár a szabályozásban nyilvánvalóan vannak vitatható pontok, amelyekre képviselőtársaim utaltak, de nem biztos, hogy hasonló éllel fogunk benyújtani módosító indítványokat. Az általános vitára való bocsátást frakciónk mindenképpen lehetővé teszi, alapvetően támogatjuk, hogy az általános vitát megkezdje az Országgyűlés. Köszönöm.

ELNÖK: Köszönöm szépen. További hozzászólások? Tasó képviselő úr!

TASÓ LÁSZLÓ (Fidesz): Köszönöm, elnök asszony. Tisztelt Bizottság! Jó munkát kívánok az őszi szezonra minden kedves jelenlévőnek. Az első pontja a hozzászólásomnak szigorúan magánvélemény. Továbbra is azt gondolom, hogy a természet rendjével és törvényeivel ellentétes magatartást, viselkedésformákat az ember elfogadja, tiszteletben tartja, de azok törvényesítését nem tartom szerencsésnek, jónak. A másik része a hozzászólásomnak a gyűlöletbeszéddel kapcsolatos. (A hozzászólás további része rögzíthetetlen volt.)

ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő úr. További hozzászólás? (Nincs jelentkező.) Ha nincs, főosztályvezető asszonynak adom meg a szót, ha kíván reagálni az elhangzott észrevételekre. Öné a szó.

Sáriné dr. Simkó Ágnes válasza

SÁRINÉ DR. SIMKÓ ÁGNES (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Köszönöm szépen a lehetőséget. Megpróbálom betartani az elhangzottak sorrendjét. Ahol ugyanazt a témakört többen érintették, ott igyekszem összevontan válaszolni. Vékás Lajos professzor úrnak át fogom adni az üzenetét. (Dr. Steiner Pál: A fiam is oda járt. - Derültség.) A bejegyzett élettársi kapcsolatra vonatkozóan egy, a parlament által elfogadott törvény ma még nem lépett hatályba, 2009. január 1-je a tervezett hatálybalépési időpont. Ez a törvényjavaslat az Alkotmánybíróság előtt fekszik, az Alkotmánybíróság még nem foglalt állást ezzel kapcsolatban. Ebben a szituációban nincs más lehetősége a kormánynak, mint hogy az elfogadott, de hatályba még nem lépett törvényt beépítse a törvényjavaslatba. Ez történt meg. Nem azonosak a házasságnak és a bejegyzett élettársi kapcsolatnak a jogkövetkezményei, a két jogintézmény között jól látható különbségek is vannak, ezek a különbségek azonosak az elfogadott törvényben és az önök előtt lévő törvényjavaslatban.

Ha az Alkotmánybíróság döntése időközben megszületik, akkor ennek konzekvenciáit természetesen a törvényjavaslat ezen részére vonatkozóan le kell vonni, de nem tudhatjuk, hogy erre a jövő héten vagy tíz év múlva kerül sor, mármint, hogy az Alkotmánybíróság mikor foglalkozik ezzel a törvénnyel.

A gyűlöletbeszéddel kapcsolatban nem ugyanez a helyzet. A gyűlöletbeszédre vonatkozó szabályozást a köztársasági elnök úr küldte át az Alkotmánybíróságnak azzal a javaslattal, hogy kéri annak megvizsgálását. Amikor beterjesztette a kormány az Országgyűléshez az önök előtt lévő polgári törvénykönyvre vonatkozó törvényjavaslatot, akkor még az Alkotmánybíróság nem hozta meg döntését a gyűlöletbeszédre vonatkozóan. Ezért az önök előtt lévő tervezet a gyűlöletbeszédre vonatkozó korábbi polgári törvénykönyvet módosító javaslatnak egy továbbfejlesztett változatát tartalmazza, amelynek előkészítése során figyelemmel voltunk a köztársasági elnök úr beadványában foglaltakra.

Időközben azonban az Alkotmánybíróság tárgyalta ezt az ügyet, a polgári törvénykönyvet a gyűlöletbeszédre vonatkozó rendelkezésekkel kiegészítő törvényt hatályon kívül helyezte, ez tehát egy új helyzetet eredményez. Ennek konzekvenciáit le kell vonni. Nyilván a megoldás az, hogy ebből a tervezetből a gyűlöletbeszédre vonatkozó ezen rendelkezéseket el kell hagyni, és helyette ide, egy külön törvényben kell immár az Alkotmánybíróság határozatát figyelembe vevő módon új szabályt alkotni.

Örökbefogadás. Felmerült az a kérdés, hogy vajon az egy személy részéről történő örökbefogadás megengedhető-e vagy sem. Ezt a szabályozás jelenleg is lehetővé teszi. Az örökbefogadással kapcsolatban és egyáltalán a családjogban minden olyan kérdéssel kapcsolatban, ahol gyermek érdekeiről van szó, alapvető az, hogy elsősorban és minden mást megelőzően a gyermek érdekeit kell figyelembe venni.

Itt is tehát arról van szó, hogy ha lehetőség van arra, hogy a gyermeket családban fogadják örökbe, akkor nyilvánvaló, hogy ezt a megoldást kell előnyben részesíteni. Anyaként a magánvéleményem az, hogy valószínűleg egy intézeti gondozási formánál, bármennyire jó intézeti gondozási formában van is esetleg ez a gyermek, sokkal jobb megoldás az, ha akár egy személy örökbe fogadja, és ily módon intézetből egy, mondjuk így, csonka családba, de mégiscsak családba kerülhet a gyermek. Természetesen a jó az lenne, ha minden gyerek családban nőhetne fel, és teljes családban nőhetne fel.

A cselekvőképesség szabályozására vonatkozóan a bevezetőben is említettem, hogy egy ENSZ-egyezményhez csatlakoztunk, amelynek szabályait veszi figyelembe ez a szabályozás. Egyrészt a korlátozott cselekvőképesség esetében csak az ügycsoportokra korlátozást teszi lehetővé. Ez azt jelenti, hogy nem mondhatja ki sommásan a bíróság azt, hogy az adott személyt korlátozottan cselekvőképesnek nyilvánítja valamennyi jognyilatkozatra, az élet valamennyi területére vonatkozóan, hanem konkrétan meg kell vizsgálni azt, hogy melyek azok a területek, ahol egyrészről az ő állapota - és ez a része orvosi, pszichológusi, pszichiátriai kérdés -, másrészről a konkrét személyi viszonyai alapján szükséges az ő védelme és a vele szerződést kötők védelme érdekében az, hogy korlátozzák.

Volt a Legfelsőbb Bíróságnak a jelenlegi szabályozás mellett is egy példa értékű ítélete, amelyben az orvosi szakvélemény az volt, hogy az idős és leépült hölgy állapota azt indokolja, hogy teljes mértékben kizárják a cselekvőképességét, cselekvőképességet kizáró gondnokság alá helyezzék. Ez volt az orvosi vélemény. A bíró, a bíróság példamutató módon az összes élethelyzetét felderítette ennek az idős hölgynek, és arra a megállapításra jutott, hogy miután egy szerető családban él, ahol gondoskodnak róla, vigyáznak rá, a körülményeit megfelelőképpen alakítják, egyetlen területen sem szükséges őt korlátozni, mivel egyetlen olyan területe sincs az életének, ahol ő akár magára, akár másokra veszélyesen intézkedhetne, jognyilatkozatot tehetne.

Ez egy szélsőséges példa, de nyilvánvaló, hogy a megoldás az, hogy a bíróságnak vizsgálnia kell, hogy egy adott személy esetében melyek azok az ügyek, amelyekben őt korlátozni szükséges, és a lehető legkisebb mértékű korlátozást kell megtenni.

A kizáró gondnokság szabályai megszűnnek, tehát arra nincs lehetőség a tervezet szerint, hogy valakit teljes egészében kizárjanak, a cselekvőképességét teljes egészében megszüntessék. De számos jogintézmény ilyen esetben is lehetővé teszi azt, hogy az illető, ha abban az állapotban van, akkor jognyilatkozatokat tegyen, és szükség szerint gondnoka, illetve a gyámhatóság az ő érdekeit megvédje, illetve, ha nincs abban az állapotban, hogy jognyilatkozatokat tegyen, akkor helyette az erre feljogosítottak ezeket a jognyilatkozatokat megtegyék.

Több képviselő úr részéről is felmerült az alapítvány témaköre, illetve az alapítvány tartós közérdekű célra rendelésének témaköre. Ez is egy olyan terület, ahol a bírói gyakorlat alakulását vizsgáltuk a törvény előkészítése során. Miről van szó?

Jelenleg ezt a két kitételt tartalmazza a polgári törvénykönyv, tartósnak és közérdekűnek kell lennie az alapítvány rendelésének. Ehhez képest a bírói gyakorlat odáig ment el, hogy közérdekűnek tekinti az akár csak egy személy érdekében történő alapítványi rendelést is. Mondok rá példát. Ha egy gyermek gyógyíttatása érdekében vagy egy tehetséges fiatal ösztöndíjhoz juttatása, taníttatása érdekében történik az alapítvány rendelése, akkor ezt is olyannak tekinti a bíróság, amelyre figyelemmel nyilvántartásba veszi az alapítványt.

Tehát nagyon kiszélesedett a közérdekűség értelmezése, parttalanná vált ily módon. Más oldalon pedig azt vetették fel, éppen az érintett érdekképviseleti szervezetek, alapítványi szervezetek, illetve az egyesületek, társadalmi szervezetek szövetségei, hogy a társadalmi szervezeteknél nincs ilyen előírás. Bármilyen, jogba nem ütköző célra létre lehet hozni egy egyesületet. Akkor miért nem lehet bármilyen, jogba nem ütköző célra létrehozni egy alapítványt?

Az egy következő kérdés, hogy az alapítványok, illetve egyesületek közül melyek azok, amelyeket az állam támogatni kíván azzal, hogy a közhasznúvá vagy kiemelten közhasznúvá minősítés lehetőségét megadja nekik, és ehhez a minősítéshez adó-, illeték- és más kedvezményeket csatol. Ott már természetesen más mércével kell mérni ezt a célt. Ennyit a közérdekről.

A másik a tartósság kérdése. Ha szigorúan vennénk a tartósság követelményét, ezzel megakadályoznánk azt, hogy alapítványt lehessen létrehozni egy szobor felállítása, vagy egy park rendbe tétele érdekében. Hiszen, ha jó az alapítvány szervezése, jól menedzselik az alapítványt, ha sikerül nagyon gyorsan összehozni a pénzt, akkor hová lesz a tartósság? Ebből a logikából kiindulva a bíróság ilyen esetekben sem igényli a tartósság követelményét, itt is a bírósági gyakorlat ment el odáig, hogy ettől a követelménytől függetlenül az alapítvány létrehozására lehetőség van. Tehát a tényleges bírói gyakorlat változását veszi figyelembe ez a törvénykezés.

A sérelemdíj és akadálymentesítés kérdése. Jelenleg is jogszabályok írják elő azt, hogy milyen akadálymentesítési kötelezettségük van a szervezeteknek. Ha ezt nem tartják be, az akadálymentesítés nem történik meg, akkor az érintettek minden további nélkül kártérítést követelhetnek most is az adott szervezettől azon az alapon, hogy a jogszabályokat nem tartja be. Tehát itt csak a kártérítés formája változott, a sérelemdíj új szabálya elsősorban nem erre a területre kiterjedően, hanem a személyhez fűződő jogok megsértésének egy másik területén játszik fontos szerepet. A sérelemdíjnak ugyanis az a jelentősége, hogy ha valakit személyhez fűződő jogaiban megsértenek, akkor nem kell bizonyítania azt, hogy őt emiatt kár érte, hanem pusztán azon a tényen alapulva, hogy őt megsértették személyhez fűződő jogaiban, sérelemdíj illeti meg. Természetesen a sérelemdíj nagysága már ahhoz igazodik, hogy mi történt, mennyiben volt felróható az a magatartás, mekkora kár, milyen sérelem érte az érintett személyt.

Ennek például akkor van jelentősége, ha valaki elveszti a lábát egy balesetben, vagy egy orvosi műhiba kapcsán, akkor természetesen kártérítési igényét az őt ért kár alapján benyújthatja, ha be tudja bizonyítani, hogy neki mennyivel lett drágább a megélhetése, milyen egyéb terhei vannak, hogy kerekesszéket kellett vennie. Tehát az anyagi kárát be tudja bizonyítani. De miért kell arra kényszeríteni ebben az esetben, hogy bíróság előtt kelljen bizonygatnia, milyen lelki terhet jelent számára az, hogy fél lábbal kell leélnie az élete hátralévő részét? Ettől a korábbi bizonyítástól szabadítja meg a sérelemdíj intézménye a tervezet szerint az érintettet, hiszen nem kell bizonyítania, hogy kár érte, csak azt, hogy személyhez fűződő jogait adott esetben megsértették.

Az érvénytelenség kérdése. Az érvénytelenség címén történő szerződésmegtámadás kétéves határidejének megállapítására azon a címen kerül sor, hogy a jogszabály előkészítői úgy gondolták, az ötéves általános elévülési időhöz képest túl rövid az az egyéves időszak, ameddig valaki megtámadhatja az érvénytelenség megtámadási okai miatt az adott szerződést. Ezért méltányosabb kétéves elévülési idő megállapítása. Az általános szerződési feltételek honlapon való feltüntetésével kapcsolatban szeretnék arra utalni, hogy itt nem arról van szó, amikor egyedileg kötünk szerződést szóban, írásban, ráutaló magatartással, hanem azokról az esetekről, amikor az egyik szerződő félnek előre kidolgozott blankettája, nyomtatványa van arról, hogy miről kíván szerződni, és a vele szerződő fél csak aláírja ezt. Nagyon fontos, hogy ilyenkor ezt megismerhesse a másik fél előre. Ismerjük az adott területtel kapcsolatos problémákat, például az apró betűs részek tanulmányozását. Erre pedig a XXI. századi technika mellett éppen az a lehetőség, hogy a honlapján feltünteti. Nem picike vállalkozásokról van szó, általában nem ők használnak blankettákat, hanem a nagyok, ahol nem jelent problémát az, hogy ezeket a honlapjukon feltüntessék. Úgy gondolom, a tendencia az, hogy minél szélesebb körben lehetőség lesz erre a jövőben.

Az egyesületi szabályozásnál nem szabad azt elfelejtenünk, hogy az egyesülési jogról szóló 1989. évi II. törvény kétharmados törvény. Jelenleg az egyesülési jogra vonatkozó szabályok túlnyomó többsége ebben a törvényben található. A hatályos polgári törvénykönyv néhány olyan rendelkezést tartalmaz, amelyek az egyesületek létrehozására, szervezetére vonatkoznak, de amelyek nem tartalmaznak többletet az egyesülési jogról szóló törvény rendelkezéseihez képest, hiszen akkor ütközés lenne a két törvény között. Éppen ezért az érintettek, számtalan társadalmi szervezet, egyesület jelezte azt, hogy nagyon fontos lenne az egyesülési jogról szóló kétharmados törvény áttekintése, korszerűsítése, és ezt a munkát ne kössük meg azzal, hogy bármilyen rendelkezést beemelünk a feles polgári törvénykönyvbe, hiszen olyan rendelkezést, amely ütközik a kétharmados szabállyal, vagy akár csak annak szabályozási körébe tartozik, nem tartalmazhat a polgári törvénykönyv. Lényegtelen rendelkezések szerepeltetésére pedig nyilvánvaló módon senkinek sincs igénye. Ebből a megfontolásból került tehát ki az egyesületekre vonatkozó szabályozás a törvénytervezetből.

Ami az ingatlan-nyilvántartásra, illetve a telekkönyvi szabályozásra vonatkozik. Egyrészt a szabályozás tervezetéből azért került ki ez a rész, mert kedvező tendenciák tapasztalhatók az ingatlan-nyilvántartás működésével, naprakészségével kapcsolatban ahhoz az időszakhoz képest, amikor a polgári törvénykönyv előkészítése megkezdődött, és bizony igen jelentős gondok voltak ez ügyben. Másrészről nem szabad figyelmen kívül hagynunk azt sem, hogy az ingatlan-nyilvántartás jelenleg is bírói felügyelet alatt áll, csak nem közvetlen, hanem közvetett bírói felügyelet alatt. Tehát az ingatlan-nyilvántartással kapcsolatos hatósági határozatok bíróság előtt megtámadhatók, bírósági felülvizsgálatuk kérhető. Erre figyelemmel kellett lenni, és nem hagyhattuk figyelmen kívül azt a tényt sem, hogy a jogszabályok előkészítéséről szóló törvény úgy rendelkezik, hogy a társadalmi szervezetek, érdekképviseletek, a kötelező egyeztetésbe bevont szervezetek véleményét figyelembe kell venni ezen a területen is. És itt egybehangzóan olyan véleményeket kaptunk, hogy ne borítsuk fel az ingatlan-nyilvántartás jelenlegi rendszerét, mert az azzal a veszéllyel járhat, hogy az előbb említett kedvező tendenciák esetleg egy átszervezés miatt visszafordulnának. Hozzáteszem, ha a későbbiek során olyan döntés születik, hogy az ingatlan-nyilvántartást mégis telekkönyvi alapokra helyezzük, akkor ezt az új polgári törvénykönyv tervezete nem akadályozza, hiszen az ingatlan-nyilvántartásról jelenleg külön részletes törvény szól, annak a törvénynek a módosításával, vagy új törvény létrehozásával a későbbiek során ez a probléma megoldható.

Úgy látom, valamennyi felmerült kérdésre válaszoltam. Köszönöm a figyelmet.

Döntés az általános vitára való alkalmasságról

ELNÖK: Köszönöm szépen, főosztályvezető asszony. Az általános vitára való alkalmasságról dönt a bizottság. Kérdezem a tisztelt bizottság tagjait, hogy általános vitára alkalmasnak találják-e a polgári törvénykönyvről szóló törvényjavaslatot a T/5949. számon. Aki ezzel egyetért, kérem, kézfelemeléssel jelezze! (Szavazás) Tizenhat igen. Ki az, aki nem? Tizenkettő. Megállapítom, hogy az Önkormányzati és területfejlesztési bizottság a polgári törvénykönyvről szóló törvényjavaslatot általános vitára alkalmasnak találta. Köszönöm szépen főosztályvezető asszony közreműködését.

Kérdezem a tisztelt bizottságot, kívánunk-e előadót állítani. (Senki sem jelentkezik.) Nem kívánunk? (Dr. Steiner Pál: Elnök asszony tegyen javaslatot!) Akkor tennék javaslatot, ha lehet, Steiner Pál képviselő úr személyére. (Derültség.) Kérdezem a bizottságot, egyetért-e azzal, hogy Steiner képviselő úr a bizottság nevében előadóként megnyilvánuljon. (Általános helyeslés.) A bólogatásokat látom. Köszönöm.

Kisebbségi vélemény előadója? (Jelzésre:) Tilki képviselő úr - bólogatásokat látok, ezzel is egyetért a bizottság. Köszönöm szépen.

A közbeszerzésekről szóló 2003. évi CXXIX. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat (T/5656. szám) (A bizottság feladatkörébe tartozó módosító javaslatok megvitatása)

Áttérünk a második napirendi pontra, a közbeszerzésekről szóló 2003. évi CXXIX. törvény módosításáról szóló T/5656. számú törvényjavaslat megvitatására. A bizottság tagjai megkapták a módosító indítványokról szóló ajánlást. A titkárság az előzetes átnézés alapján három olyan ajánlási pontot talált, amely egyértelműen az Önkormányzati és területfejlesztési bizottság hatáskörébe tartozik. Azt javaslom, hogy először döntsünk ezekről, és utána, ha bárkinek bármilyen ajánlási pontról van még ingerenciája szavaztatni, akkor kérem szépen, hogy majd jelezzék a képviselőtársaim.

Köszöntöm a második napirendi ponthoz érkezett dr. Mocsári-Gál Krisztina osztályvezető asszonyt az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium közbeszerzési és versenyjogi osztályáról. Kérdezem, hogy önnél van-e az ajánlás, tudunk-e kezdeni.

MOCSÁRI-GÁL KRISZTINA DR. (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Igen.

ELNÖK: Köszönöm szépen. Akkor először az ajánlás 20. pontjáról döntünk, amely Végh Tibor, dr. Horváth Zsolt, Szatmáry Kristóf és Lakos Imre képviselők módosító indítványa. Ez a pont összefügg a 144. és a 158. pontokkal.

Szeretném kérni a kormány véleményét.

MOCSÁRI-GÁL KRISZTINA DR. (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Köszönöm szépen. Szeretném előzetesen jelezni, hogy a kormány még nem döntött hivatalosan a módosító javaslatokkal kapcsolatos álláspontról, tehát az általam képviselt álláspont a támogatott körben még változhat. Ezt szakmailag nem támogatjuk.

ELNÖK: Köszönöm szépen. A bizottság részéről kíván-e valaki szólni? (Senki sem jelentkezik.) Szavazhatunk. A tárca képviselője tehát nem támogatja a 20. ajánlási pontot. Kérdezem, hogy a bizottság támogatja-e. (Szavazás.) A bizottság nem támogatja, tehát sima nem. Úgy gondolom, akkor nem is szavaztatok a másikról.

A 22. ajánlási pont következik, dr. Horváth Zsolt és Szatmáry Kristóf képviselő urak javaslata.

MOCSÁRI-GÁL KRISZTINA DR. (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Nem támogatjuk.

ELNÖK: Nem támogatja. A bizottság támogatja? (Szavazás.) Sima nem.

Ez az ajánlási pont összefüggött a 22. és a 143. pontokkal.

A 93. ajánlási pont következik, dr. Horváth Zsolt és Szatmáry Kristóf javaslata.

MOCSÁRI-GÁL KRISZTINA DR. (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Nem támogatjuk.

ELNÖK: A tárca nem támogatja. Kérdezem a bizottságot, ki támogatja. (Szavazás.) Sima nem. Köszönöm szépen.

Kérdezem képviselőtársaimat, hogy valaki bármely más ajánlási pontról kíván-e még szavaztatni. (Senki sem jelentkezik.) Ha nem, akkor köszönöm szépen, a második napirendi pontot lezárom.

Egyebek

Áttérünk az egyebek napirendi pontra. Egy dologról szeretnék egyebek között beszélni, mégpedig arról, hogy pontosan tudja a bizottság, hogy köztársasági elnök úr a Balatonról szóló törvényt visszaküldte. Ennek a módosító indítványairól szeretnénk jövő héten hétfőn bizottsági ülést tartani, és az ellenzék és a kormánypárt közötti konzultáció eredményeként azt javaslom, hogy 15-én, hétfőn 12 órakor tartsuk meg ezt a bizottsági ülést ezzel az egy napirendi ponttal, a Balaton-törvényhez érkezett módosító indítványok megtárgyalásával. Frakcióülések vannak mindenhol, úgyhogy ezt figyelembe véve, egyeztetve tennék erre javaslatot.

Kérdezem, hogy a bizottságnak rendben van-e így. (Általános helyeslés.) Úgy látom, hogy igen. Köszönöm szépen.

Egyebekben van-e még valakinek bármilyen felvetése? (Bebes István jelentkezik.) Bebes képviselő úr!

BEBES ISTVÁN (Fidesz): Tisztelt Elnök Asszony! Dány község polgármestere, Gódor András úr, 2008. augusztus 30-án kelt levelében megkereste önt is, valamint dr. Forgács Imrét, a Közép-magyarországi Regionális Közigazgatási Hivatal vezetőjét, és természetesen a bizottságon keresztül a parlamentet is, hogy segítsen abban, hogy Dány község esetében meglévő problémák kiküszöbölésére a településen működő önkormányzat feloszlatását kezdeményezze.

Ez a levél szerintem megérkezett a bizottsághoz, tehát ezt szeretném felvetni és megkérdezni, hogy mikor jár el ebben a bizottság, és kíván-e esetleg döntést vagy javaslatot tenni az Országgyűlésnek az itt lévő problémák kiküszöbölésére a feloszlatás kérdésében.

ELNÖK: Köszönöm szépen. Természetesen nemcsak ez, hanem jó néhány felvetés, illetve felterjesztés érkezett a nyáron a bizottsághoz. Azt a javaslatot tenném erre is és nagyon sok más egyéb, elsősorban szociális kérdésekkel foglalkozó felvetésre, felterjesztésre, hogy egy későbbi bizottsági ülésen, előzetes egyeztetés után térjünk erre vissza. Én ezt természetesen ellenzéki és nem ellenzéki alelnök kollégáimmal szeretném egyeztetni, tehát fogunk ezzel foglalkozni. (Bebes István: Köszönöm szépen.)

Van-e még bármilyen felvetés? (Senki sem jelentkezik.) Ha nincs, akkor megköszönöm mindenkinek a részvételt, és a mai bizottsági ülést bezárom.

(Az ülés befejezésének időpontja: 11 óra 8 perc.)

Gy. Németh Erzsébet elnök

Jegyzőkönyvvezetők: Csoknyay Edit és Horváth Éva Szilvia