ÖTB-23/2008.
(ÖTB-74/2006-2010.)
az Országgyűlés Önkormányzati és területfejlesztési bizottságának
2008. szeptember 24-én, szerdán, 10.00 órakor
a Képviselői Irodaház II. számú tanácstermében
megtartott üléséről
Tartalomjegyzék
Egyes törvényeknek a tizenharmadik havi illetmény, munkabér kifizetési rendjével összefüggő módosításáról szóló törvényjavaslat (T/6071. szám)*
Őri János (Szociális és Munkaügyi Minisztérium) tájékoztatója*
Döntés az általános vitára való alkalmasságról*
A közrend, valamint az igazságszolgáltatás működésének védelme érdekében szükséges egyes törvénymódosításokról szóló törvényjavaslat (T/6218. szám)*
Dr. Gönczöl Katalin szakállamtitkár (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium) tájékoztatója*
Döntés az általános vitára való alkalmasságról*
A közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat (T/5726. szám)*
Módosító javaslatok megvitatása*
Napirend
(Általános vita)
(Általános vita)
(A bizottság feladatkörébe tartozó kapcsolódó módosító javaslatok megvitatása)
4.Egyebek
Elnököl: Gy. Németh Erzsébet (MSZP), a bizottság elnöke
Szabó György (MSZP), a bizottság alelnöke
Dr. Buzás Péter (MSZP)
Hajdu László (MSZP)
Dr. Mester László (MSZP)
Pál Tibor (MSZP)
Papp József (MSZP)
Sós Tamás (MSZP)
Dr. Steiner Pál (MSZP)
Varju László (MSZP)
Warvasovszky Tihamér (MSZP)
Geberle Erzsébet (SZDSZ)
Gulyás József (SZDSZ)
Helyettesítési megbízást adott
Balog József (MSZP) dr. Buzás Péternek (MSZP)
Ecsődi László (MSZP) Szabó Györgynek (MSZP)
Dr. Lamperth Mónika (MSZP) Pál Tibornak (MSZP)
Meghívottak részéről
Megjelent
Dr. Gönczöl Katalin szakállamtitkár, Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium
Dr. Rajmon Balázs főosztályvezető, Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium
Dr. Nagy Zsombor, Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium
Dr. Vitvindics Mária, Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium
Dr. Horváth István főosztályvezető, Szociális és Munkaügyi Minisztérium
Őri János főosztályvezető-helyettes, Szociális és Munkaügyi Minisztérium
Dr. Bérces Kamilla szakmai tanácsadó, Szociális és Munkaügyi Minisztérium
Dr. Magyar Éva tanácsos, Szociális és Munkaügyi Minisztérium
Dr. Arany-Tóth Mariann fogalmazó, Szociális és Munkaügyi Minisztérium
Dr. Fehér Mariann fogalmazó, Szociális és Munkaügyi Minisztérium
(Az ülés kezdetének időpontja: 10 óra 07 perc.)
GY. NÉMETH ERZSÉBET (MSZP), a bizottság elnöke a továbbiakban ELNÖK: Jó reggelt kívánok! Szeretettel köszöntöm az önkormányzati és területfejlesztési bizottság ülésén megjelent képviselőtársaimat, a kormány képviselőit, illetve a meghívott vendégeket, érdeklődőket.
A tisztelt bizottság a mai napirendet írásban megkapta. Kérdezem, a napirendi javaslathoz bármelyik képviselőtársaimnak van-e hozzáfűzni valója vagy új javaslata. (Nincs jelzés.)
Miután nincs, kérem, szavazzunk arról, hogy a mai ülésünkön a négy napirendi pontot megtárgyaljuk-e. Aki ezzel egyetért, kérem, kézfelemeléssel jelezze! (Szavazás.) (Mindenki jelez.) A bizottság a napirendet egyhangúlag elfogadta.
A bizottsági ülésen jelen pillanatban tizenhatan vagyunk.
Rátérünk az első napirendi pontra, amely az egyes törvényeknek a tizenharmadik havi illetmény, munkabér kifizetési rendjével összefüggő módosításáról szóló törvényjavaslat a T/6071. számon. Az általános vitára való bocsátásról van szó.
Köszöntöm a napirendi ponthoz megérkezetteket, nekem négy név van felírva. Parancsoljanak!
ŐRI JÁNOS (Szociális és Munkaügyi Minisztérium): A Szociális és Munkaügyi Minisztériumból érkeztünk: dr. Magyar Éva tanácsos és Őri János főosztályvezető-helyettes.
ELNÖK: Köszönöm, és át is adom önöknek a szót, hogy beszéljenek erről a törvényjavaslatról.
Őri János (Szociális és Munkaügyi Minisztérium) tájékoztatója
ŐRI JÁNOS (Szociális és Munkaügyi Minisztérium): Nagyon szépen köszönöm a szót. Tisztelettel köszöntöm a bizottság tagjait,
El szeretném mondani, hogy a tizenharmadik havi illetmény szabályozásának változását azért terjesztettük a tisztelt parlament elé, mert még 2007 elején létrejött a szakszervezetek által létrehozott Sztrájkbizottsággal a megállapodás, amelynek részét képezi ez a körülmény is.
Előzetesen szeretném elmondani, hogy a Sztrájkbizottsággal olyan megállapodást tudtunk kötni 2007-re, illetve 2008-ra, hogy az akkori tizenharmadik havi fizetés rendjét megváltoztattuk, tudniillik gyakorlatilag előtte minden évet követő január hónapban fizettünk tizenharmadik havi illetményt, ugyanakkor ebben a megállapodásban 2007 július hónapjától havi részletekben történő fizetésre tértünk át. A megállapodás részét képezte az is, hogy ez a havi fizetési rendszer gyakorlatilag 2008 végéig maradjon fenn, és 2009-től álljunk rá újra az évi egyszeri kifizetésre, azonban ez a kifizetés már ne a tárgyévet követő januárban történjék meg, hanem a tárgy év végén, december hónapban.
Ez a szabályozás, amit most letettünk önök elé, gyakorlatilag az összes közszolgálati jogviszonytörvényben ezt tartalmazza. Ez szám szerint nyolc jogviszonytörvény módosítását jelenti, gyakorlatilag az azonos rendszerben történő módosítását jelenti. Miután az egyes törvényeket külön-külön kell módosítani, a törvénymódosítás nyolc paragrafust fog át, a kilencedik paragrafus pedig az átmenet szabályait tartalmazza. Ennek a törvénymódosításnak gyakorlatilag ez a lényege, tehát a kormány a szakszervezetekkel történő megállapodást kívánja ezzel végrehajtani.
Még azt is el szeretném mondani, hogy felhasználva az újraszabályozás lehetőségét, a korábbi szabályozás néhány apróbb hibáját, problémáját javítjuk. Ezek közül a legfontosabb az úgynevezett összeszámítási szabály előírása, egyértelművé tétele. Arról van szó, hogy évközi jogviszonyváltás, jogviszonykezdés, jogviszonymegszűnés esetén egyenlő szabályokat kívánunk alkalmazni, gyakorlatilag azt a szabályt, amelyik azt mondja, hogy egy évben legalább kilencven nap jogviszony megléte szükséges a tizenharmadik havi illetmény jogosultságához. Ennek a szabálynak az alkalmazását jogviszonyváltás esetén is egyértelművé kívánjuk tenni. Nemcsak egy jogviszonyon belül történik a kiszámítás, hanem az adott éven belül a különböző jogviszonyok - közalkalmazotti, köztisztviselői és lehetne ezt folytatni - közötti váltásokat is simán áttesszük, és összeszámítjuk a különböző viszonyba tartozó időket.
Még egy dolgot szeretnék röviden kiemelni. Az átmeneti szabályok egyértelműen tartalmazzák azt is, hogy a 2008. évre járó tizenharmadik havi illetményt, illetve a döntő részét havi részletekben decemberig ki fogjuk fizetni, de ezzel összefüggésben 2009 január hónapban végleges elszámolás történik, hogy végül is 2008-ra vonatkozóan összességében mindenki hozzájusson ahhoz a tizenharmadik havi illetményéhez, ami a decemberi illetmény alapján megilleti. Ennek a szabályait egyértelműen rögzítjük.
Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen, főosztályvezető-helyettes úr.
A bizottság tagjaié a szó. (Jelzésre:) Buzás képviselő úr!
DR. BUZÁS PÉTER (MSZP): Az igénynek megfelelően végiggondoltam ezt a dolgot. Makó Város Önkormányzatánál dolgozom, a kollégáimat megkértem, segítsenek abban, hogyan látják ezt a kérdést, mert ők egyben jogalkalmazók is.
El kell mondanom a bizottságnak és az előterjesztést készítőknek, hogy mind a titkársági, mind pedig a pénzügyes kollégáim szó szerint azt jelezték vissza, amit a kolléga úr az előzőekben elmondott, tehát korrekt a kormány álláspontja, döntése abban a tekintetben, hogy be lesz tartva az ígéretük, amiben annak idején megegyeztek.
Járulékosan az nagyon jó dolog, hogy nem utólag finanszírozzuk a tizenharmadik havi illetményt, hanem most már ennek köszönhetően az eredeti funkciójának megfelelő helyen decemberben kerül kifizetésre. Visszacsatolást kaptam az ügyben is, hogy mivel hozzá kellett nyúlni ehhez a törvényhez, így idő közben az ügy kapcsán felvetődött szakszerűségi finomításokat a tárcánál a kollégák elvégezték, ez mindenképpen a leendő törvény minőségének a javulását eredményezi.
Köszönöm, és gratulálok.
ELNÖK: Van-e további hozzászóló? (Jelzésre:) Gulyás képviselő úr!
GULYÁS JÓZSEF (SZDSZ): A kérdésem a következő. Bármilyen többletkiadást generál-e az előterjesztés?
ELNÖK: Van-e még kérdés, hozzászólás, észrevétel? (Nincs jelzés.)
Öné a szó, főosztályvezető-helyettes úr.
ŐRI JÁNOS (Szociális és Munkaügyi Minisztérium): Megítélésünk szerint többletkiadás a jogviszony-szabályozás változása miatt tulajdonképpen nem következik be. Amit eddig fizettünk, annak a végső elszámolása január hónapban volt, ugyanez történik most, de december hónapban történik egy összegben a végső kifizetés. Olyan eset nincsen, hogy valakinek több mint egy havi illetményt fizetnénk. Ennek az a funkciója, hogy egy havi illetményt biztosítsunk az év lejártával. Ezt az alapvető funkciót az új rendszer biztosítja.
Egy ponton kell esetleg minimális többlettel számolni. Az összeszámítási szabályok következtében a tizenharmadik havi illetményre jogosultsághoz 90 napos jogviszony szükséges. Eddig, mivel nem volt összeszámítás, elképzelhető volt, hogy valaki többször is jogviszonyt váltott, adott esetben többször is megkövetelték tőle a 90 napos jogviszonyt. Most egy évben egyszer lehet ezt megkövetelni, vagyis a 90 napos jogviszony meglétét. Ezen a ponton érzékelünk minimális többletet, de megítélésem szerint az összes esethez képest ez elhanyagolható. Szeretném megerősíteni azt, hogy egy havinál többet természetesen ezután sem fizetünk ki.
Egy dolgot meg kell említenem. A nyolc jogviszony-szabályozás közül a bírák esetében speciális helyzet van. A bírák jogállásáról szóló törvény nem módosult nagyjából másfél évvel ezelőtt. Ott ma is egy évben egyszer, utólag, január hónapban van kifizetés. Tehát a bíráknál a 2008. évi teljes egy havi bér az idei év után is 2009 januárjában kerül kifizetésre, viszont ha most a javaslatunk szerint változik a bírák jogállásáról szóló törvény, és a bírák tizenharmadik havi szabályozása is azonos lesz a többivel, tehát 2009 decemberében megtörténik a 2009 után járó bér kifizetése, akkor láthatjuk azt, hogy a bírák esetében gyakorlatilag a 2009-ben januárjában is lesz egy tizenharmadik havi kifizetés, és decemberben is lesz egy kifizetés, januárban a 2008. évi után, decemberben pedig most már az új rendszer szerint, amennyiben a parlament elfogadja az új törvényt. Ez gyakorlatilag egy egyszeri átállási ügy, de a bírák esetében az átállás 2009-ben történik meg, de ezzel az egyszeri 2009. évi üggyel a költségvetés számol.
Köszönöm szépen.
Döntés az általános vitára való alkalmasságról
ELNÖK: Köszönöm szépen, főosztályvezető-helyettes úr.
Kérdezem a tisztelt bizottságot, általános vitára bocsátja-e az egyes törvényeknek a tizenharmadik havi illetmény, munkabér kifizetési rendjével összefüggő módosításáról szóló törvényjavaslatot a T/6071. szám alapján. Aki ezzel egyetért, kézfelemeléssel jelezze! (Szavazás.) (Mindenki jelez.) 16 igen szavazat. Megállapítom, hogy a bizottság a törvényjavaslatot egyhangúlag általános vitára alkalmasnak találta.
Köszönöm szépen önöknek a részvételüket. (Őri János: Mi is köszönjük szépen.)
Kérdezem a titkár urat, kívánunk-e előadót állítani. (Nemleges jelzés.) Kíván-e valaki előadóként felszólalni az általános vitában? (Nincs jelzés.) Nem kívánunk előadót állítani.
Áttérünk a 2. napirendi pontunkra, a közrend, valamint az igazságszolgáltatás működésének védelme érdekében szükséges egyes törvénymódosításokról szóló T/6218. számú törvényjavaslatra.
Köszöntöm a bizottsági ülésen a napirendi pont tárgyalásához megjelent dr. Gönczöl Katalin szakállamtitkárt az Igazságügyi és Rendészeti Minisztériumból, valamint dr. Rajmon Balázs főosztályvezető urat.
Államtitkár asszony, öné a szó.
Dr. Gönczöl Katalin szakállamtitkár (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium) tájékoztatója
DR. GÖNCZÖL KATALIN szakállamtitkár (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Köszönöm szépen, elnök asszony.
Elnök Asszony! Elnökség! Hölgyeim és Uraim! Önök előtt van egy csomag, amelynek az a címe, hogy "A közrend, valamint az igazságszolgáltatás működésének védelme". A cím elárulja azt a feladatkört, amelyet ez a törvény megpróbál betölteni.
A szabadság és rend kényes egyensúlyának fenntartása, mint tudjuk, állami feladat, azonban ezt a kényes egyensúlyt időről időre meg kell nézni, hogy megvan-e. Most, kétéves tapasztalat birtokában úgy tűnt, korrekciókra van szükség ahhoz, hogy a jogbiztonság érdekében a köznyugalom, a közbéke, a közbiztonság kívánatos egyensúlya helyreálljon, és az ügyészségek, bíróságok zavartalan működését biztosítani tudjuk.
Olyan új jelenségekkel találkoztunk, amelyek a jogalkotót arra késztették, hogy revíziót hajtson végre, és a revízió végeredménye van önök előtt. A revízió tulajdonképpen két csomagra osztható. Az elsőt röviden foglalom össze, tekintettel a bizottság összetételére. Remélem, megismerkedtek vele, és ha érdeklődnek iránta, akkor a kérdésekre nyilvánvalóan részletesebb választ fogok adni.
A közrend és igazságszolgáltatás működése, védelme szó szoros értelemben véve első része az anyagnak. Ebben az anyagban a jogbiztonság, és kizárólag a jogbiztonság érdekében néhány módosítást hajtott végre a jogalkotó a tervezet elkészítésénél, figyelemmel arra, hogy a gyülekezésben részt venni kívánók, a nyilvános rendezvényen részt venni kívánók, a hatóságok eljárása, az ügyészségek, bíróságok, a jogalkalmazók eljárása biztonságosabb jogi környezetben valósuljon meg. A kizárólag jogbiztonság vezérelte definíciószerű vagy jogbiztonsági célú módosítások közé sorolnám a nemzeti, etnikai, faji vagy vallási csoport elleni erőszak fogalma megnevezésének kiegészítését a közösség tagjai elleni erőszakra, így tulajdonképpen a lakosság egyéb, itt meg nem jelölt vagy előbb nem specifikált csoportjai például a nemi hovatartozás, a párthovatartozás alapján is védelemben részesülnének.
Az egyesülési, gyülekezési szabadság megsértése tényállása kiegészül a választási gyűlésen való részvétel jogával. Definiáltuk a garázdaság tényállásának megvalósulásához az erőszak fogalmát. Itt egy olyan definíció került be, amit több tíz éve biztonsággal használ a jogalkalmazó bíróság, de az utolsó időben elbizonytalanodott, ha nem is feltétlenül a bíróság. Nekünk ezzel a definícióval a gyakorlatot kellett stabilizálnunk. Amikor a nyilvános rendezvény definícióját is meghatároztuk, amely szerint a gyülekezési jog alá tartozó rendezvények mellett minden olyan rendezvény, amely mindenki számára egyenlő feltételek mellett nyitva áll, az a nyilvános rendezvény. Tulajdonképpen itt is világossá akartuk tenni, hogy a vallási rendezvény, a kulturális rendezvény és - ezt külön kiemelném - a sportrendezvény is ezek közé tartozik.
Vannak szigorító rendelkezések, világosan, egyértelműen, határozottabb fellépést jelentő vagy üzenő rendelkezések. Ezek közül az önök számára talán a közérdekű üzem megzavarása lehet érdekes, hiszen itt minősített esetté válna a csoportosan, fegyveresen, felfegyverkezve elkövetett formula a közérdekű üzem megzavarására és a bűnszövetségben való megvalósítás. Azt gondolom, hogy az önkormányzati szakembereket elsősorban nem feltétlenül a tömegközlekedés csoportos megzavarása érdekli - bár az is -, de ezzel a tényállási kiegészítéssel a színesfémekkel kapcsolatos ügyekre is kívántunk reagálni, hiszen ez is kiabáló jelenség.
Új kriminalizációs módosítást is végrehajtottunk. Ilyen módon új kriminális jelenségként kezeljük a hatósági eljárás megzavarását. Ezzel tulajdonképpen a hatóság, bíróság, ügyészség eljárását kirívóan közösségellenesen megzavarók, akadályozók vagy egyáltalán például a meghiúsítók ellen kíván fellépni egy új törvényi tényállással a jogalkotó. Nyilvánvalóan ez is az elmúlt idők eseményeire való reakció, amelynél nemcsak a fővárosi és a médiában nagy visszhangot kapott eseményekre gondolunk, hanem a kis vidéki bíróságokon egyes bíróként vagy tanácsban eljáró veszélybe került hatósági hivatalos személy, illetve bíróság biztonságát is védeni kívánjuk.
Azt hiszem, ezzel ennél a résznél abbahagyhatnám, és rátérnék a következőre, amely a szabálysértésekkel foglalkozik. A csomag szabálysértésekkel kapcsolatos része tulajdonképpen olyan tervezet, amely a szabálysértések végrehajtási rendjének hatékonyabbá tételére irányul, a pénzbírság önkéntes megfizetésére hatékonyabb módszerekkel ösztönöz, és tulajdonképpen a meg nem fizetett pénzbírság eljárását változtatja meg. Mindennek a háta mögött ott van egy jogbiztonságot erősítő rendszer, amikor a szabálysértési nyilvántartás rendszerét végre a szakma régi álma szerint sikerülne megteremteni, de szerintem ez a szándék és álom ugyanaz az álom, ami már az önkormányzati szakemberek fejében is megfordult, legalább is az álmukban.
Az önkéntes befizetésre 30 nap idő állna rendelkezésre. Ha az illető ezt elmulasztja, akkor az adók módjára történő behajtásra kerülne sor. Itt az is számításba kerülne a végrehajtási eljárásban, hogy van-e az illetőnek gépjárműve, ha van, akkor 30 nap után ennek a forgalmi engedélyét be lehetne vonni. Eléggé szigorú szabályokról van szó: az ingatlanra is jelzálogot lehetne bejegyezni annak kezdeményezésével, ha 30 ezer forint felett van a pénzbírság összege. Az eljárásnak van egy része, ahol ezen 30 nap letelte után nyilvánosan közzé lehetne tenni annak az adatait, aki nem fizette be a pénzbírságot, ilyen módon 90 nap áll rendelkezésre, hogy a pénzbírságot befizesse. Ezt követné a hagyományos eljárási rend, amikor a bíróság elzárásra változtatná a meg nem fizetett pénzbírságot, így ultima ratioként kerülne sor az elzárása. Arra is gondoljanak, hogy egy nap a börtönben most már olyan 7-8 ezer forint, ez is számításba jöhet.
Létrejönne egy új fogalom a nyilvántartással összefüggésben, a szabálysértési "bűnismétlő", így az eljáró hatóságnak módja lehetne a notórius szabálysértőkkel kapcsolatos mérlegelési lehetőséget bővíteni, természetesen a súlyosbítás felé, hiszen tudjuk, a nem súlyos bűncselekményt elkövetők, mint a notórius gyorsvezetők, vagánykodók eddig jól megúszták, merthogy nem volt nyilvántartási rendszer. A nyilvántartási rendszernél fokozottan figyeltünk az alkotmányos követelményekre, az adatvédelmi szabályokra.
Végezetül azt mondanám, hogy ez az egész dolog azért merült fel, mert a hatóságok tudomása szerint összesen - gondoljunk bele - 4 milliárd forintot szabnak ki évente pénzbírságként, és a befizetett összeg csak 2,5 milliárd. Az elzárásra átváltoztatás 15 ezer, de azt viszont tapasztaljuk, hogy amikor a hatékonyság elkezd növekedni, tehát az elzárás veszélye közeli, vagy súlyosabb szankciók kerülnek be eljárásra, a bírságbefizetési hajlam nő. Általában egy pénzbírság összege, ha a rendőrség szabja ki, akkor 25 ezer forint körül van, az önkormányzaté pedig 11-12 ezer forint.
Arról továbbra is szeretném biztosítani önöket, hogy az eddigi gyakorlat marad, a jegyző megkapja a befizetett pénzbírságot. Én azonban több ösztönzőt szeretnék elhelyezni a rendszerbe, hogy a jegyzőt bevonva az eljárásba, hatékonyan gyűjtse az önkormányzatok számára ezt a pénzt, amit a szabálysértésből be lehet gyűjteni. Itt még lenne tennivaló, és kérem a befolyásukat, közbenjárásukat, hogy a jogállami megoldás azt is jelentse, nem lehet következmény nélkül még enyhébb súlyú bűncselekményt sem elkövetni, mint amilyen a szabálysértés.
Köszönöm, hogy meghallgattak.
ELNÖK: Köszönöm szépen, államtitkár asszony.
A bizottság tagjaié a szó. (Jelzésre:) Steiner képviselő úr!
DR. STEINER PÁL (MSZP): Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Bizottság! Tisztelt Professzor Asszony! Azzal a nagyon árnyalt, finom vélekedéssel kezdte, hogy talán az önkormányzati bizottságban nem bontakozhat ki széles vita ebben a kérdésben. Ez általában valóban így van, azonban el kell mondanom, hogy az önkormányzatok nemcsak a fővárosban, nemcsak az egyes belső kerületekben, hanem számos más helyen is szenvednek attól, ami mostanában történik, szenvednek attól, hogy feldúlnak városrészeket, szenvednek attól, hogy programjaik végén arról kell gondolkodniuk, hogy veszélybe kerülhet a hely, és szenvednek azoktól a jelenségektől, amelyek nemcsak fizikailag, hanem lelkileg a múltbeli rossz események, a rossz érzések visszaidézését jelentik, amelyek számos embert sértenek, megrémítenek, és számos emberben az a kívánság fejeződik ki, azt várják a demokratikus rendtől, amelynek megvannak a megfelelő intézményei, hogy a megfelelő válaszokat megadja.
Ebben a törvényjavaslatban, ami előttünk fekszik, érzékelhető, hogy az előkészítők nagyon határozott választ akarnak adni azokra a mostanság felmerült deviáns magatartásokra, amelyek elérték azt a fokot, amely szerint az állam megfelelő szerveinek, így a jogalkotásnak és a jogalkalmazásnak cselekedniük kell, meg kell védeniük polgárait.
Van a vitában vagy a kialakult helyzetben egy másik probléma, ez a bíróságok munkája, az egyes bírósági ítéletek ellentmondásossága. Azt vélem, abból kell kiindulni, hogy a bíró az esküjének megfelelően mindig a jogszabályok alapján és a szabad lelkiismerete szerint mérlegel, amikor meghozza a döntését. Az azonban, hogy ez a döntés megfelelő legyen, megfelelő jogszabályokat is kell alkotnia a törvényalkotónak, és ennek az igénynek ez az előterjesztés maximálisan megfelel.
Végül egy személyes megjegyzést szeretnék elmondani. Sajnálom, hogy az ellenzéki képviselők nincsenek itt a bizottsági ülésen. Ezt azért is sajnálom, mert ezekről a kérdésekről itt is kellett volna velük beszélni.
A törvényjavaslatot általános vitára javasolom. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő úr.
(Jelzésre:) Geberle képviselő asszony!
GEBERLE ERZSÉBET (SZDSZ): Köszönöm szépen a szót, elnök asszony.
Én is azzal kezdeném, amit Steiner képviselőtársaim elmondott, hogy bár nem biztos, hogy az önkormányzati bizottság hivatott ennek a törvényjavaslatnak a jogi megítélésére, de én is hozzá szeretnék szólni a vitához, és megindokolni azt, hogy a Szabad Demokraták Szövetsége miért fog tartózkodni a törvényjavaslat általános vitára bocsátását indítványozó szavazásnál.
Érthető az a társadalmi igény, ami az utóbbi időben elszaporodott, az utcai jelenségekre valamifajta választ keres, és értjük a jogalkotói szándékot is, ami ebből a törvényjavaslatból kiderül számunkra, hogy valamiféle szigorítással, a szabályok pontosabb betartatásával igyekszik ezeknek a jelenségeknek az elejét venni.
Valóban új jelenségek jelentek meg az elmúlt években, mind fizikai, mind pedig lelki erőszak tanúi lehetünk az utcákon, aminek senki nem örül. Én abból indulnék ki, hogy a gyülekezési jog, ami, ha jól emlékszem, annak idején az első szabadon választott Országgyűlés legelső törvényei közé tartozott - ez egy eléggé liberális szabályozás volt -, nyilvánvalóan abból az indíttatásból fakadt ez a liberális szabályozás, hogy a negyven év elnyomatás után végre mindenki az utcán kinyilváníthassa a véleményét. Ugye, azt gondoljuk, hogy ezzel a joggal lehet élni és visszaélni. A Szabad Demokraták Szövetsége sem vitatja azt, hogy ezek a jelenségek, amelyek megjelentek az utcákon, a joggal való visszaélés jelenségei, azonban véleményünk szerint a jelenlegi, a meglévő jogszabályok elegendőek lennének ahhoz, hogy ezeket a jelenségeket meg lehessen fékezni az utcákon, hogyha a jogalkotó és a jogalkalmazó szervek ezeknek a jogszabályoknak a szellemében egységesen lépnének fel.
Mire gondolok? Steiner képviselőtársaim is említette, és teljesen távol áll tőlem, hogy a bíróságok jogalkalmazási gyakorlatát bíráljam, vagy bármiféle distrikciót tegyek, de akkor, amikor a társadalom azt látja, hogy a súlyos cselekmények elkövetőivel szemben a rendőrség megteszi a megfelelő intézkedéseket, az ügyészség vádat emel, utána feltűnően enyhe ítélet születik ezekben az ügyekben az elkövetőkkel szemben, akkor úgy gondolom, az ilyen cselekmények elkövetőit egyrészt ez nem fogja visszarettenteni, sőt bátorítani fogja, másrészt pedig a békés állampolgárokban feltámad az az igény, hogy valamifajta szigorúbb szabályozással kellene fellépni. Mi azt gondoljuk, ez nem jó irány.
Végül egy utolsó megjegyzés. Azt gondolom, mindenkinek a politikai felelősségét is mélyen végig kellene gondolnia, hogy amikor a rendőrség a törvényes eszközökkel fellép az ilyen rendbontók ellen, akkor senki ne vetemedjen arra, hogy bármiféle védelemmel bátorítást ad az ilyen cselekmények elkövetőinek. Ez a politikusok és a társadalom közös felelőssége.
Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő asszony.
További hozzászólások, észrevételek? (Jelzésre:) Mester képviselő úr!
DR. MESTER LÁSZLÓ (MSZP): Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Bizottság! Tisztelt Professzor Asszony! Én is azzal kezdem, ami a vitában is felmerült, hogy feltehetően valóban nem ez a bizottság a leghivatottabb arra, hogy alkotmányjogi összefüggésekben is nézze a tervezett törvénymódosítást, de szerintem arra viszont ez a bizottság nagyon alkalmas, hogy egyfajta előzetes visszajelzést adjon a tervezett módosítás, a tervezett intézkedések várható hatásáról vagy éppen a fogadtatásáról, és azt gondolom, hogy a törvényelőkészítők számára ez is rendkívül fontos. Meg merem azt fogalmazni, hogy a társadalom igazságérzetével találkoznak ezek az elképzelések, legalább is polgármesterként a tizennégyéves tapasztalatom ezt mondatja velem.
Steiner úr utalt arra, hogy megfogalmazása szerint nemcsak a belső kerületekben várható pozitív fogadtatás. Ezt hadd tegyem markánsabbá: a külső kerületekben is, mert a fővárosban ott is százezrek élnek. A professzor asszony példaként említette, hogy sajnos mostanában nagy divat lett a nemesfémlopás - ez nyilvánvalóan nem csak fővárosi jelenség -, erre mindannyian tudunk elrettentő példákat mondani, amikor szobrokat visznek el, vagy éppen gyaláznak meg órák vagy percek alatt, ami felháborítja a településen élőket, az ott lakókat.
Úgy gondolom, ezek az intézkedések erősítik a jogbiztonságot, méghozzá önkormányzati értelemben is, hiszen egyrészt az önkormányzat mozgásterét is erősítik, másrészt pedig az önkormányzati szférába tartozó hatósági intézkedéseknek sokkal stabilabb és biztosabb hátteret adnak. Itt fontos az egymásra épültség biztosítása, de úgy gondolom, hogy az önkormányzati viszonyrendszerben is sokkal határozottabb, megalapozottabb fellépésekre lehet számítani, elsősorban nyilvánvalóan a jog által biztosított eszközökkel.
Mindenképpen üdvözlöm a kezdeményezéseket, és örömmel üdvözlöm azt a fajta szándékot, ami kiérezhető a professzor asszony szavaiból, hogy gondolkozzunk tovább, hangsúlyozva az egymásra épültséget, hogyan lehetne tovább folytatni ezt a munkát, ami örvendetesen elindult.
A tervezetet mindenképpen alkalmasnak tartom az általános vitára.
ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő úr.
(Jelzésre:) Gulyás képviselő úré a szó.
GULYÁS JÓZSEF (SZDSZ): Egy kérdést tennék fel. Az teljesen természetes, hogy a köztereink békéjét megbontó vagy a különböző kisebbségek, társadalmi csoportok ellen agresszíven fellépő méltatlan megnyilvánulásokkal szemben a jogalkotó igyekszik valamiféle módon fellépni, illetve reagálni ezekre a jelenségekre. Nyilvánvalóan a kormánynak is ez a szándéka, hogy az állampolgári jogok, illetve az alkotmányos jogok sérelme nélkül keresse a megoldást.
Engem az érdekelne, hogy milyen egyeztetési folyamaton ment keresztül ez az előttünk lévő törvénycsomag, milyen egyeztetési folyamat előzte meg a törvényjavaslat-tervezet beterjesztését.
Köszönöm.
ELNÖK: Köszönöm szépen.
Van-e még kérdés, észrevétel, hozzászólás? (Nincs jelzés.)
A szakállamtitkár asszonyé a szó.
DR. GÖNCZÖL KATALIN szakállamtitkár (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Megkérem kollégámat, hogy az egyeztetést részletesen ismertesse, tehát a kérdésre ő válaszoljon.
ELNÖK: Öné a szó.
DR. RAJMON BALÁZS (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Köszönöm szépen.
A törvényjavaslat az információszabadságról szóló törvénynek megfelelően természetesen teljes körűen nyilvánosságra hozatalra került.
Az előkészítés szakaszában a jogalkalmazó szervekkel, a Főügyészséggel, a Legfelsőbb Bírósággal, illetve az Országos Igazságszolgáltatási Tanáccsal részletes egyeztetést folytattunk. Az államigazgatási körben minden érintett szervet bevontunk, a civil szervezetekkel szintén személyes egyeztetésre került sor a minisztériumban a miniszter úr vezetésével.
Köszönöm.
ELNÖK: Köszönöm szépen, főosztályvezető úr.
(Jelzésre:) Parancsoljon!
DR. GÖNCZÖL KATALIN szakállamtitkár (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Köszönöm szépen.
Én minden hozzászólást, bátorítást nagyon szépen köszönök. Nagyon sajnálom, hogy az SZDSZ tartózkodni fog, hiszen szándékaink szerint a jogbiztonság minden kritériumát beletettük a törvénybe, és nem érezzük sem a túlszabályozást, sem a szabadságjogok veszélyeztetését, ez a törvényalkotó által megteremtett jogi keretek között nem érződik. Tehát nem érzem azt, hogy valami veszélybe került.
Én a jogbiztonságot szeretném sugallni, és azt a biztonságot, amit többen említettek, hogy vágyunk rá. Azt is sugallni szeretném, hogy akikkel találkoztam az egyeztetés során, a jogalkalmazók is, a bírósági és a főügyészségi kollégák is azt mondták, ha erre van szükség ahhoz, hogy harmónia és nagyobb együttműködés legyen, akkor lépjük meg, és nem próbálták szakmai kifogásokkal elhárítani a törvényjavaslatot.
Köszönöm a javaslatokat, köszönöm a bátorítást, és köszönöm, amiért lehetőséget teremtettek számunkra, hogy beszélgethessünk.
Döntés az általános vitára való alkalmasságról
ELNÖK: Én is nagyon szépen köszönöm.
Kérdezem a tisztelt bizottságot, általános vitára alkalmasnak találja-e a közrend, valamint az igazságszolgáltatás működésének védelme érdekében szükséges egyes törvénymódosításokról szóló törvényjavaslatot a T/6218. szám alapján. Aki általános vitára alkalmasnak tartja, kérem, kézfelemeléssel jelezze! (Szavazás.) Ez 14 igen szavazat. Ki nem tartja alkalmasnak? (Nincs jelzés.) Ki az, aki tartózkodik? 2 tartózkodó szavazat.
A bizottság a törvényjavaslatot két tartózkodással általános vitára alkalmasnak találta.
Köszönöm szépen az államtitkár asszony és a főosztályvezető úr együttműködését.
Rátérünk a 3. napirendi pontunkra, a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslatra a T/5726. szám alapján.
A bizottság feladatkörébe tartozó kapcsolódó módosító javaslatok megvitatása következik.
Módosító javaslatok megvitatása
Köszöntöm a napirendi pont tárgyalásához megjelent Szociális és Munkaügyi Minisztérium képviselőit, dr. Bérces Kamilla szakmai tanácsadót és dr. Horváth István főosztályvezető urat. Rendelkeznek ajánlással? (Dr. Bérces Kamilla: Ajánlástervezettel.) Igen, erre gondoltam, köszönöm.
A bizottság titkársága megnézte, melyek azok a kapcsolódó módosító indítványok, amelyek a bizottság feladat- és hatáskörébe tartoznak, és ezekről döntünk. Amennyiben képviselőtársaim kérik, hogy más kapcsolódó módosító indítványokról is döntsünk, természetesen akkor azokra is sort kerítünk.
Először az ajánlástervezet hatodik oldalán a 7. ajánlási pontról döntünk, Tóth Ferenc képviselő úr kapcsolódó módosító indítványáról.
Kérdezem a minisztérium képviselőit, támogatják-e.
DR. HORVÁTH ISTVÁN (Szociális és Munkaügyi Minisztérium): Nem támogatja a minisztérium.
ELNÖK: Köszönöm.
A bizottság támogatja-e? (Szavazás.) A bizottság egyharmada sem támogatja.
Következik a 11. ajánlási pont, mégpedig dr. Magyar Bálint képviselőtársunk kapcsolódó módosító indítványa. Kérdezem a kormány képviselőjét, támogatják-e.
DR. HORVÁTH ISTVÁN (Szociális és Munkaügyi Minisztérium): Nem támogatjuk.
ELNÖK: A kormány nem támogatja. Kérdezem a tisztelt bizottságot, a bizottság támogatja-e. (Szavazás.) Két igen szavazat. Ki az, aki nem támogatja? 14 nem szavazat. A bizottság egyharmada sem támogatja. Köszönöm szépen.
Igényli-e valaki, hogy más módosító indítványról is szavazzunk? (Nincs jelzés.)
Ezt a napirendi pontot lezárom, köszönöm szépen a megjelenésüket.
Folytatjuk a 4. napirendi ponttal, az Egyebekkel.
Tájékoztatom a tisztelt bizottságot, hogy a Virágos Magyarországért pályázat eredményhirdetése és díjkiosztása október 10-én lesz Szombathelyen, és a bizottságunkat felkérték arra, hogy átadjunk egy díjat. Aki úgy érzi, szívesen átadná ezt a díjat - előnyben a közel lakó vagy a közeli választókörzetben lévő képviselők -, nálam szíveskedjék jelentkezni.
Kérdezem a tisztelt bizottság tagjait, van-e valakinek az Egyebekben bármilyen elmondandója? (Nincs jelzés.)
Megköszönöm a megjelenésüket, mai bizottsági ülésünket bezárom.
(Az ülés befejezésének időpontja: 10 óra 48 perc.)
Gy. Németh Erzsébet
a bizottság elnöke
Jegyzőkönyvvezető: Gálné Videk Györgyi