ÖTB-28/2008.
(ÖTB-79/2006-2010.)
Jegyzőkönyv*
az Országgyűlés Önkormányzati és területfejlesztési bizottságának
2008. október 29-én, szerdán, 10 óra 8 perckor
a Képviselői Irodaház I. emelet II. számú tanácstermében
megtartott üléséről
Tartalomjegyzék
Napirendi javaslat *
Az ülés résztvevői *
A bizottság részéről *
Megjelent *
Helyettesítési megbízást adott *
Meghívottak részéről *
Hozzászólók *
Résztvevők *
Elnöki bevezető *
A napirendi javaslat elfogadása *
A Magyar Köztársaság 2009. évi költségvetéséről szóló törvényjavaslat (T/6571. szám, új/átdolgozott változat a T/6380. szám helyett) (Általános vita) *
Az Állami Számvevőszék véleménye a Magyar Köztársaság 2009. évi költségvetési javaslatáról (T/6571/1. szám) *
Jauernik István szóbeli előterjesztése *
Dr. Varga Sándor szóbeli kiegészítése *
Dr. Lóránt Zoltán kiegészítése *
Kérdések, válaszok *
Vélemények, reflexiók *
Döntés az általános vitára való alkalmasságról *
A Magyar Köztársaság 2009. évi költségvetését megalapozó egyes törvények módosításáról szóló törvényjavaslat (T/6572. szám) (Általános vita) *
Dr. Varga Sándor szóbeli kiegészítése *
Döntés az általános vitára való alkalmasságról *
A Magyar Köztársaság 2007. évi költségvetésének végrehajtásáról szóló törvényjavaslat (T/6133. szám) (A bizottság feladatkörébe tartozó kapcsolódó módosító javaslatok megvitatása) *
Az előadó-művészeti szervezetek támogatásáról és sajátos foglalkoztatási szabályairól szóló törvényjavaslat (T/6575. szám) (Általános vita) *
Nagyné Varga Melinda szóbeli kiegészítése *
Döntés az általános vitára való alkalmasságról *
A környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény, a természet védelméről szóló 1996 évi LIII. törvény, valamint egyéb törvények módosításáról szóló törvényjavaslat (T/6442. szám) (A bizottság feladatkörébe tartozó módosító javaslatok megvitatása) *
A Nemzeti Civil Alapprogramról szóló 2003. évi L. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat (T/5950. szám) (A bizottság feladatkörébe tartozó módosító javaslatok megvitatása) *
A távhőszolgáltatás versenyképesebbé tételéről szóló törvényjavaslat (T/6308. szám) (A bizottság feladatkörébe tartozó kapcsolódó módosító javaslatok megvitatása) *
Egyebek *
A közrend, valamint az igazságszolgáltatás működésének védelme érdekében szükséges egyes törvénymódosításokról szóló törvényjavaslat (T/6218. szám) (A bizottság feladatkörébe tartozó kapcsolódó módosító javaslatok megvitatása) *
Elnöki zárszó *
(Általános vita)
b) Az Állami Számvevőszék véleménye a Magyar Köztársaság 2009. évi költségvetési javaslatáról (T/6571/1. szám)
(Általános vita)
(A bizottság feladatkörébe tartozó kapcsolódó módosító javaslatok megvitatása)
(Általános vita)
(A bizottság feladatkörébe tartozó módosító javaslatok megvitatása)
(A bizottság feladatkörébe tartozó módosító javaslatok megvitatása)
(A bizottság feladatkörébe tartozó kapcsolódó módosító javaslatok megvitatása)
(A bizottság feladatkörébe tartozó kapcsolódó módosító javaslatok megvitatása)
Elnököl: Gy. Németh Erzsébet (MSZP), a bizottság elnöke
Dr. Kovács Zoltán (Fidesz), a bizottság alelnöke
Balogh József (MSZP), a bizottság alelnöke
Szabó György (MSZP), a bizottság alelnöke
Hajdu László (MSZP)
Dr. Lamperth Mónika (MSZP)
Dr. Mester László (MSZP)
Pál Tibor (MSZP)
Sós Tamás (MSZP)
Dr. Steiner Pál (MSZP)
Varju László (MSZP)
Warvasovszky Tihamér (MSZP)
Dr. Bóka István (Fidesz)
Horváth István (Fidesz)
Meggyes Tamás (Fidesz)
Tasó László (Fidesz)
Dr. Tilki Attila (Fidesz)
Vigh László (Fidesz)
Gulyás József (SZDSZ)
Hock Zoltán (MDF)
Helyettesítési megbízást adott
Dr. Buzás Péter (MSZP) Balogh Józsefnek (MSZP)
Ecsődi László (MSZP) Hajdu Lászlónak (MSZP)
Dr. Lamperth Mónika (MSZP) távozása után Szabó Györgynek (MSZP)
Papp József (MSZP) dr. Mester Lászlónak (MSZP)
Sós Tamás (MSZP) távozása után Gy. Németh Erzsébetnek (MSZP)
Bebes István (Fidesz) dr. Bóka Istvánnak (Fidesz)
Erdős Norbert (Fidesz) Vigh Lászlónak (Fidesz)
Kósa Lajos (Fidesz) Horváth Istvánnak (Fidesz)
Dr. Ódor Ferenc (Fidesz) Tasó Lászlónak (Fidesz)
Dr. Tilki Attila (Fidesz) megérkezéséig Hock Zoltánnak (MDF)
Nógrádi László (KDNP) dr. Kovács Zoltánnak (Fidesz)
Jauernik István államtitkár (Önkormányzati Minisztérium)
Dr. Lóránt Zoltán főigazgató (Állami Számvevőszék)
Dr. Varga Sándor főosztályvezető (Pénzügyminisztérium)
Nagyné Varga Melinda főosztályvezető (Oktatási és Kulturális Minisztérium)
Haraszti László szakállamtitkár (Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium)
Bécsy Etelka főosztályvezető (Szociális és Munkaügyi Minisztérium)
Csuka Mária főosztályvezető-helyettes (Pénzügyminisztérium)
Dr. Rajmon Balázs főosztályvezető (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium)
Váradi Bor Judit főosztályvezető-helyettes (Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium)
Dr. Gosztonyi Ádám főosztályvezető (Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium)
Dr. Gulácsy-Tóth Tamás tanácsos (Szociális és Munkaügyi Minisztérium)
(Az ülés kezdetének időpontja: 10 óra 8 perc.)
GY. NÉMETH ERZSÉBET, a bizottság elnöke, a továbbiakban ELNÖK: Jó napot kívánok mindenkinek! Köszöntöm az Önkormányzati és területfejlesztési bizottságban megjelent képviselőket, szakértőket, illetve a napirendi pontokhoz érkezett vendégeinket. Ha esetleg lehetne, akkor elkezdenénk.
A napirendi javaslat elfogadása
A meghívóban a tisztelt képviselőtársaim megkapták a napirendi javaslatot. Szeretném megkérdezni, hogy a kiküldött meghívóhoz képest van-e valakinek bármilyen észrevétele, más javaslata napirendre vonatkozóan. (Nincs jelentkező.) Ha nincs, akkor kérem szépen, hogy fogadjuk el a bizottság mai ülésének napirendjét. Aki ezzel egyetért, az kérem, kézfelemeléssel jelezze. (Szavazás.) Köszönöm szépen. Ez egyhangú.
A bizottság határozatképes.
Az 1. napirendi pontunkat elkezdenénk, a Magyar Köztársaság 2009. évi költségvetéséről szóló törvényjavaslat a T/6571. szám alapján, új/átdolgozott változat a T/6380. számú javaslat helyett. Itt általános vitáról döntünk. Azt javaslom, hogy az Állami Számvevőszék véleményét a Magyar Köztársaság 2009. évi költségvetési javaslatáról a T/6571/1. számon is ennek a napirendnek a keretében egyszerre tárgyaljuk.
Köszöntöm a napirend tárgyalásához megérkezett kedves vendégeinket, az Önkormányzati Minisztérium részéről Jauernik István államtitkár urat, a Pénzügyminisztérium részéről Varga Sándor főosztályvezető urat, az Állami Számvevőszék részéről pedig dr. Lóránt Zoltán főigazgató urat.
Azt szeretném kérni a vendégeinktől, hogy nyilvánvalóan mindenki a saját maga által képviselt intézmény véleményéről, de elsősorban az önkormányzatokat, illetve a területfejlesztést érintő kérdésekről szeretnék hallani a véleményüket a költségvetés, illetve a számvevőszéki jelentés kapcsán. Át is adnám akkor a szót, gondolom, Jauernik úr, államtitkár úr kezdi. Öné a szó.
Jauernik István szóbeli előterjesztése
JAUERNIK ISTVÁN államtitkár (Önkormányzati Minisztérium): Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Bizottság! Képviselő Hölgyek, Urak! A bizottság előtt lévő törvényjavaslat a 6571. számot viseli, amely a 6380. számon benyújtott javaslat helyett szerepel. Nem egy szokványos fordulat ez, hogy költségvetési törvényjavaslatból új változat került benyújtásra. A nem szokványos helyzetet, úgy gondolom, hogy egyértelműen magyarázza, hogy a világban és így Magyarországon is nem szokványos napokat élünk, az elmúlt hetek és az elmúlt napok a pénzügyi világban rendkívüli helyzetet idéztek elő, éppen ezért történt az, hogy a kormány új változatban nyújtotta be a költségvetési törvényjavaslatot.
Amikor erről kell beszélni, akkor azt is szóvá kell tenni, illetve arról is szólni kell, hogy még ez a változat sem a végleges változat, mert a végleges változathoz, amit majd a parlament elé fog hozni, a kormánynak még lesz javaslata.
Szeretném rögtön megerősíteni, hogy a beterjesztett törvényjavaslat helyett nem készül új törvényjavaslat. Ezen törvényjavaslaton módosító indítványokkal kívánja átvezetni a kormány azokat a szükséges javaslatokat, amelyeket meg kíván tenni.
Az elmúlt napok eseményeit mindenki ismeri, gondolom, mindenki figyelemmel kísérte. Erről nem kívánok szólni. Arról viszont feltétlenül kell szólni, hogy a törvényjavaslatnak az első változatát is, a második változatát is és a tervezett módosító javaslatokat is az önkormányzati szövetségekkel alaposan, részletesen megtárgyaltuk. Többes számban mondom, hogy megtárgyaltuk, mert az első fordulóban a Pénzügyminisztérium szervezésében az Önkormányzati Minisztériummal közösen tartottunk egyeztető megbeszélést, amelyen részt vettek az önkormányzati szövetségek. Egy egész délelőttöt szántunk arra, hogy ismertessük a javaslat lényegét, a gondolkodásmódját, és azt gondolom, hogy a fölvetett kérdéseket többé-kevésbé sikerült tisztáznunk.
A második változatra is sor került, ekkor az Önkormányzati Minisztériumba szerveztük a megbeszélést. Itt is részt vett a Pénzügyminisztérium megfelelő szinten. A tegnapi napon került sor arra, hogy az önkormányzati szövetségek részletesen tudták tanulmányozni a beterjesztett javaslatot. A tegnapi napon már szóltunk arról, hogy milyen változások várhatók. Ezekről a változásokról, azt gondolom, mivel a Pénzügyminisztérium főosztályvezetője itt van, legjobb, ha ő beszél, hogy a két beterjesztett javaslat között tételesen mi a különbség. Ehhez viszont küldtünk Keller államtitkár úr és az én aláírásommal egy segédanyagot is, ami, úgy gondolom, segíthette a bizottság tagjainak a felkészülését.
Ennyi bevezetőt akartam elmondani, hogy a szövetségekkel alaposan egyeztettünk, több javaslatukat sikerült figyelembe venni. Nem tudom, hogy a szövetségek javaslata itt megjelent-e már. Azt ígérték, hogy az egységes javaslatot eljuttatják a bizottsághoz.
Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Annyit szeretnék elmondani, elsősorban nem a bizottság tagjainak, mert ők pontosan tudják, hanem a többieknek, hogy ezt a bizonyos Jauernik államtitkár úr és Keller államtitkár úr által készített tájékoztatót a bizottság tagjai hétfőn nyomtatásban megkapták, tehát mindenkinek a rendelkezésére áll. Köszönöm szépen.
Megadom a szót Varga Sándor főosztályvezető úrnak.
Dr. Varga Sándor szóbeli kiegészítése
DR. VARGA SÁNDOR (Pénzügyminisztérium): Tisztelettel köszöntök mindenkit. Nagyon rövid szeretnék lenni, hiszen a megküldött tájékoztatóban próbáltuk, előbb összefogottan, aztán részletesen bemutatni az úgymond első és a második változat közötti eltéréseket, ezért csak az összefoglaló számokat szeretném kiemelni.
A benyújtott törvényjavaslatban az önkormányzatok támogatására 1422 milliárd forint szerepelt. A második változatban ennél több, 1427 milliárd forint, mégis van egy nagyon érdekes jelenség, hogy amíg a beterjesztett törvényjavaslat 8,7 százalékos növekedést tartalmazott, a második változat 7,9 százalékot. Azon egyszerű oknál fogva, mert az úgynevezett báziskorrekcióként szerepeltetett járulékcsökkenés-hatást, tehát egy mínusz tételt a bázisból ki kellett hagyni. Ezáltal megnövekedett az a bázis, amihez viszonyítunk, ezért aztán ugyan a szám nagyobb, de a növekedés a bázishoz képest mégis kisebb.
A járulékcsökkenés elmaradása mellett még két nagy tétel hozott elmozdulást. Mivel a második változatban is már alacsonyabb inflációval, alacsonyabb bérrel számoltunk, ennek hatásaként az önkormányzatok által kezelt szociális juttatások növekménye is kisebb kellett legyen 3 milliárd forinttal, és az "Új tudás - Műveltség Mindenkinek" program eredetileg az önkormányzati számok között szerepeltetett 23 milliárd forintja is 7,2 milliárd forinttal megkurtításra került. Így alakult ki tehát ez a 7,9 százalékos növekedés, amely a második, tehát a beterjesztett változatban szerepel.
Az önkormányzatok 2009-ben több területen találkozhatnak programokkal az említett "Új tudás - Műveltség Mindenkinek" program mellett, "Út a munkához" program éppúgy ad majd feladatot. Az "Új tudás - Műveltség Mindenkinek" program az esélyegyenlőség javítását szeretné szolgálni, a halmozottan hátrányos helyzetűek iskolai előkészítésének bővítését, az óvodákban már a második életévüket betöltöttek elfoglalhatják helyüket, az integrációs folyamatok felgyorsulnak, és így tovább, tehát az esélyegyenlőség javítása kormoly mértékben szerepel a beterjesztett második változatban. Úgy látjuk, hogy ez, reményeink szerint, nem fog sérülni a további módosítások során sem, mint ahogy reméljük, hogy fennmarad az ingyenes étkeztetés kibővítésének lehetősége a nyári étkeztetésben, az idő és a kör bővítése.
A segélyezési rendszer átalakítása itt csak azért kerül általam szóba, mert bizony az önkormányzatoknak hoz többletforrást meg többletfeladatot, de nyilván most nem e napirend keretében kell és lehet ennek részleteit megtárgyalni.
Ami talán az én bevezetőmhöz tartozik, hogy olyan finanszírozási rendszert törekedtünk kialakítani ehhez, amely ösztönzi az önkormányzatokat arra, hogy inkább a közfoglalkoztatást helyezzék előtérbe, mint a segélyezést. Szeretnénk nagyon határozottan kijelenteni, hogy a kormányzati céloknak megfelelően a szükséges források szerepelnek a beterjesztett törvényjavaslatban, illetve szerepel egy felhatalmazás a Munkaerő-piaci Alapból történő évközi átcsoportosításra, hogy ez a program teljesüljön.
Tehát feladatom a második változat, az önök előtt fekvő változat indokolása, ezt ennyiben kívántam megtenni azzal, hogy természetesen kérjük a kormány nevében a bizottságot, hogy támogassa az Országgyűlés elé az általános vitára alkalmasságát.
Köszönöm szépen a figyelmet.
ELNÖK: Köszönöm szépen, főosztályvezető úr. Az Állami Számvevőszék főigazgatójáé a szó. Parancsoljon!
Dr. Lóránt Zoltán kiegészítése
DR. LÓRÁNT ZOLTÁN főigazgató (Állami Számvevőszék): Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Bizottság! Mi is az írásban beküldött törvényjavaslat megalapozottságához tudunk érdemben hozzászólni. Ha megengedik, egyrészt az államháztartás egészével kapcsolatban muszáj, hogy három gondolatot kiemeljek, és az önkormányzati alrendszerre vonatkozóan szintén hármat.
Az államháztartás egészére vonatkozóan a jelenlegi helyzetben kockázati tényezőnek látjuk a költségvetés bevételi oldalán az adóbevételek alakulását. Másodszor: kiadási oldalon ebben a helyzetben sokkal nagyobb takarékossági szempontokat, ha úgy tetszik, egy alapot kellene képezni. Harmadrészt pedig: a költségvetés kamatpályája enyhén szólva senki által nem ismert, ezzel kapcsolatban szintén aggályaink vannak. Ez lett volna a költségvetés egészére.
Az önkormányzati alrendszer vonatkozásában szintén három dologra szeretném felhívni a figyelmet. Az egyik, hadd mondjam úgy, ahogy én népiesen szoktam mondani, hogy a jó isten adná, hogy a most írásban beterjesztett javaslat legyen az önkormányzati alrendszerre a jövő évi számokkal. Mindannyian tudjuk, hogy nem ezek lesznek. Ebből adódóan a három kockázati tényező az alrendszeren belül a következő. Az egyik: remélhetőleg jövő évben még az a nagymérvű eladósodási hullám, a kötvénykibocsátásnak főleg a svájci frankban történő eladósodási hatása még nem jelentkezik, de igazából ez likviditási, beszorítási problémákat okozhat az alrendszeren belül. A második dolog: mint ahogy az adóbevételeket makro-államháztartás szinten is kiemeltem, az iparűzésiadó-bevétel ezen alrendszeren belül is valószínűleg a bevételi forrásnak a szerkezeti módosítását igényli nagy valószínűséggel. A harmadik dolog, hogy az az EU-s 270 milliárdos forrás, amihez nagymértékű sajátforrás-igénylés is volna, az ez évi, múlt évi gyakorlat, és sajnos itt a felhasználási oldalon enyhén szólva egy nagymérvű lemaradást tanúsít, tehát itt én szintén aggályosnak látom ezt a területet.
Még egy dolog. A bizottságnak mindig felhívom a figyelmét a következőre, most is megteszem. Kiszámoltuk, hogy ha úgy maradna minden, ahogy most maradna, az önkormányzatok egész alrendszerét tekintve 48 százalék bér és közteher, 26 százalék a klasszikus dologi. Tehát ha úgy tetszik, 74 százalékos determinációval indul az önkormányzati alrendszer. Ebből adódóan azt hiszem, hogy el kell gondolkodni azon, hogy mikor és milyen mértékben, és hol lehet ezen feszíteni.
Ennyit tudtam hozzászólni, és még egyszer aláhúzom, hogy a beterjesztett írásos javaslathoz adtuk ezeket a véleményeket. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen, főigazgató úr. A bizottság tagjaié a szó, első körben kérdések. (Dr. Bóka István jelentkezik.) Bóka képviselő úr?
DR. BÓKA ISTVÁN (Fidesz): Köszönöm szépen. Elnök Asszony! Államtitkár Úr! Főigazgató Úr! Főosztályvezető Úr! Szeretném megkérdezni, hogy végül is itt van a másodjára beterjesztett költségvetési törvényjavaslat, aminek az általános vitáját folytatjuk le, akkor milyen lesz az a bizonyos harmadik változás, ami nem a kormány beterjesztése lesz, hanem vélhetően képviselői módosító indítványok útján kerül elénk. Milyen módon tudunk most jelen pillanatban egyáltalán általános vitáról beszélni, ha jelentős mértékben fog még változni ez a költségvetési törvényjavaslat? Egyáltalán miről beszélünk jelen pillanatban?
Az első költségvetési törvényjavaslat 3 százalékos gazdasági növekedéssel számolt nyilván a bevételi oldal tekintetében, a második, azt hiszem, 1 vagy 1,2 százalékos gazdasági növekedéssel, ma reggel pedig azt hallottam, hogy -1 százalékos gazdasági növekedés lesz. Miről fogunk beszélni most? Komolyan kérdezem. Ehhez képest 2,2 százalékos változás van a gazdasági növekedést illetően. Tehát miről fogunk beszélni? Milyen számokról beszélünk, vagy milyen irányokról fogunk egyáltalán beszélni jelen pillanatban? Teljes mértékben tanácstalan vagyok, azt gondoltam, hogy a kiegészítések tekintetében fogunk majd kapni valamilyen eligazítást. Semmit nem kaptunk ezzel kapcsolatban.
Mit lehet tudni a 2009-es bérről? Mi fog történni a 13. havi juttatásokkal? Mi fog történni a közalkalmazotti, köztisztviselői béremeléssel? Nagyjából a sajtóból, innen-onnan lehet hallani információkat, de pontosan nem tudjuk, hiszen ez nagymértékben meg fogja határozni szerintem a 2009-es önkormányzati büdzsét. Legalább fő irányokban mi fog történni? Miről fogunk itt vitatkozni, még egyszer azt kérdezem, amikor az alapvető tételek nincsenek lefektetve?
Ezen két nagyobb megjegyzésem után szeretném elmondani azt, amit kérdés formájában mindig fölvetettem, hogy ezt az úgynevezett önerőalapot, EU-s pályázati önerőalapot nem kellene-e átgondolni a szabályozás szintjén, hiszen alapvetően a nagyobb környezetvédelmi beruházásokra és a hátrányos helyzetű térségekhez kíván segítséget nyújtani. Sokszor elmondtam, hogy nem minden hátrányos helyzetű térséghez tartozó település hátrányos helyzetű, és nem minden nem hátrányos helyzetű térséghez tartozó település van jó helyzetben. Azt gondolom, hogy ezt sokkal differenciáltabban kellene szabályozni és a forrásokat biztosítani, és települési szinten vizsgálni azt, hogy kinek milyen nehézséget teremt az EU-s pályázati önerőnek az előkészítése.
Többcélú kistérségi társulásoknál mozgókönyvtár tekintetében egy olyan szigorítás van, egyrészt megint jött a mézesmadzag, hogy legyen mozgókönyvtár, van egy gesztor, aztán van 10-15-20 település, ahol ezek a kiskönyvtárak kialakulnak. Most gyakorlatilag a feladat ellátásához az az előírás van, ami heti 20 órás nyitva tartás, azt hiszem, négyszer 5 óra vagy ötször 4 óra, pontosan nem emlékszem, elolvastam az anyagot. Mi értelme van egy hatvanlelkes településen 20 órás nyitva tartást megkövetelni? Egyszer elhúztuk már a mézesmadzagot, ahhoz normatívát biztosítottunk, most pedig négyszer 5 vagy ötször 4 órás nyitva tartást akarunk akár egy hatvanlelkes településnél. Ez főleg az aprófalvas megyékben gond és probléma, és az aprófalvas kistérségekben gond és probléma.
Jelzőrendszer, házi segítségnyújtás összekapcsolása támogatandó, ezt már elmondtuk, hogy szerintünk ez egy jó irány. Ez az 1 aránylik a 3-hoz, ez egyszerűen képtelenség, ezt egyszerűen nem lehet betartani, ez finanszírozhatatlan. Ha az a cél, hogy szűnjenek meg a jelzőrendszerek, akkor ezt ki kell mondani, de ez a rendszer, hogy 1:3-hoz, egyszerűen betarthatatlan és finanszírozhatatlan ez alapján. Megint bevezettünk egy rendszert, folyamatosan kiskapukat bizonyos vállalkozások kezdtek kihasználni, próbálunk szigorítani, próbálunk visszalépni, és egyre rosszabb és rosszabb megoldásokat javaslunk, és ahol korrekt módon, legálisan, a köz érdekében dolgoznak, és nem a normatíva lenyúlása a fő cél, ott pedig gyakorlatilag megfojtjuk ezeket az intézményeket.
Például az ellátási szerződést a többcélú kistérségi társulásoknál miért nem preferálja most már ez a javaslat? Tehát mindenképpen közalkalmazotti bérrel akarjuk ellátni a feladatot? A többcélú kistérségi társulásnál az ellátás eddig háromoldalú volt. Ha maga a társulás tartott fenn egy intézményt, akkor utána intézményfenntartó társulás volt, a harmadik elem pedig gyakorlatilag az volt, amikor általános szerződés keretében lehetett dolgozni. Most vannak olyan elemek, ahol ezt nem preferáljuk. De miért? Mi ennek az indoka?
Egy következő megjegyzés, hogy szintén egy szigorítás, aminek érzem én a racionális alapját bizonyos esetekben, de ahol többcélú kistérségi társulás van, ott van egy intézményfenntartó társulás, például az oktatás tekintetében. Ott például egy intézményfenntartó társulás keretében csak egy OM azonosító lehet. Tehát hiába van két-három iskola, ami rendelkezik a 25-30 fős osztálylétszámokkal, ott gyakorlatilag egy formális összevonást kell megtenni. Nyilván megteszi mindenki, de miért. Tehát mi az értelme? Megtakarítás nem lesz belőle, csak az intézmények közötti egészséges versenyszellemet fogjuk csökkenteni. Első körben ennyit szerettem volna. A fő problémám az, hogy most miről beszélünk.
Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Lamperth Mónika képviselő asszony!
DR. LAMPERTH MÓNIKA (MSZP): Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Képviselőtársaim! A főigazgató úr három kockázatról beszélt, és ezek közül elsőként az adósság- és a hitelállományt említette, ahol abbéli reményét fejezte ki, hogy a jövő évet ez még nem fogja súlyosan érinteni. Ebben az állításban benne volt az is, hogy de később itt komoly gondok lehetnek. Erről szeretnék néhány mondatot hallani, hogy a jövő évre vonatkozóan kicsit részletesebben hogyan látja, és hogy az elkövetkezendő időszakban milyen kockázatokat és veszélyeket lát.
Ha az elnök asszony megengedni - mert sajnos el kell mennem -, hadd mondjak egy mondatot, ami nem kérdés, csak állítás. Azt gondolom, hogy Bóka képviselő úr első kérdése teljesen megalapozott, iszonyú nehéz ilyen körülmények között költségvetési vitát folytatni. Tehát én ezt nem tagadom, sőt azt gondolom, hogy a kérdésében foglalt állítás megalapozott. Én mégis igennel fogok szavazni, illetve igen voksot javaslok a képviselőtársaimnak, merthogy rendkívüli helyzet van, és nem örömében hozott a kormány új... (Közbeszólások a Fidesz képviselői részéről.) Én a saját álláspontomat hadd mondjam itt, szemben a beszólókkal. Tehát nem azért hozott ilyen döntést, mert egyébként nehézséget akart okozni az Országgyűlésnek, hanem azért, mert ilyen helyzet alakult ki a világban, Európában, Magyarországon is, és egyébként az eredeti költségvetés is tartotta azt a szándékot, hogy csökkenti a hiányt. Tehát azért tessenek visszaemlékezni rá. Nagyobbat kell lépni, ezt jól látja mindenki.
Tehát én arra biztatom a képviselőtársaimat, hogy szavazzanak igennel, és kormánypárti oldalról, képviselőként felajánlom annak a lehetőségét, hogy ha ellenzéki képviselők úgy látják, hogy ezzel kell még foglalkozni bizottsági formában, tegyük meg. Szerintem a rendkívüli helyzetben rendkívüli lépések és megoldások indokoltak.
Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen. További kérdések. Pál képviselő úr!
PÁL TIBOR (MSZP): Tisztelt Bizottság! Mivel a kérdéseknél tartunk, és itt olvasva sok papírt, meg hallgatva mindazt, amit Bóka képviselő úr, Lamperth képviselő asszony mondott, azt szeretném megkérdezni - és igazán nem is tudom, hogy kinek címezzem a kérdést -, hogy ha jól tudom, akkor 2009-től a terület alapú adózás helyett be lehet vezetni az érték alapú adózást az önkormányzatok esetében.
Van-e információja valakinek arról, hogy hány önkormányzatban tették meg november végéig - mert ugye addig kell a jövő évi adózásra vonatkozó szabályozást elfogadni -, hogy a terület alapú adózás helyett átálltak az érték alapú adózásra? És egyáltalán van-e arról valakinek információja, hogy ez mit hoz vagy mit visz az önkormányzatnál? Itt most nem elsősorban a lakásokra gondolok, mert az egy másik történet, azért vannak önkormányzatok, ahol igen komoly területek, építmények vannak, amiket adóztatnak. Tudunk-e arról valamit, hogy ez ügyben az önkormányzatok tettek-e november végéig lépéseket? Van-e erre vonatkozóan valakinek információja vagy adata, olyan, amivel... (Jelzésre:) Vagyis október végéig, bocsánat! Október végéig, november elejéig kell megtenni. Tehát tudunk-e erről valamit? Ezt igazából mindenkitől kérdezem. Ha esetleg tudnak valamit, akkor azt osszák meg velünk.
Köszönöm.
ELNÖK: Köszönöm. Kovács alelnök úr!
DR. KOVÁCS ZOLTÁN (Fidesz), a bizottság alelnöke: Én sem tudom, kinek címezzem a kérdést. Elvileg a Ház vezetésének kellene címezni azt a megoldást, ami részben itt elhangzott, hogy majd módosító indítványok jönnek be a Házba, és azok alapján alakul ki a végleges költségvetés. Csak azt kérdezem, hogy mihez viszonyítunk majd - tehát honnan lehet elvenni, honnan lehet átcsoportosítani -, ha lesz egy harmadik változat, amelynek csak az egyik részét látjuk, a módosító indítvány oldaláról, a többi pedig az előterjesztett írásos javaslathoz igazodik, és a kettő nem konvergál. Gondolom, ezt a Házbizottságban is fel fogják vetni. Technikailag hogy fogjuk ezt megoldani?
Hogy lehet majd módosító indítványokat benyújtani, miközben lesznek módosító indítványok, amelyek akarják majd javítani a jelenleg beterjesztett változatot - a kormány magyar hangjaként valaki -, közben mennek ezzel párhuzamosan más módosító indítványok is, és nincs mihez viszonyítani ezekben az ügyekben? Ez egy komoly technikai probléma, hogy ez hogy kerül megoldásra. Ez egyébként összecseng azzal, amit Lamperth képviselő asszony is mondott.
ELNÖK: Köszönöm. Szabó alelnök úr!
SZABÓ GYÖRGY (MSZP), a bizottság alelnöke: Köszönöm szépen. Lóránt főigazgató úr említette az önkormányzati alrendszert érintő kockázatok között, hogy az európai uniós források felhasználásával kapcsolatban megjelent 270 milliárd forint kicsit túlzónak tűnik az eddigi folyamatok ismeretének fényében.
Ehhez kapcsolódik a kérdésem - az Állami Számvevőszék nyilván figyelemmel kíséri a források felhasználását -, hogy meg lehet-e azt mondani, hogy hogy áll pillanatnyilag a 2007-2008-as úgynevezett első akciótervek kifizetésével kapcsolatos források felhasználása, mi várható ez év végéig. És a 270 milliárd forint aggályos felhasználása szempontjából én ezt nem akarom vitatni, tehát egyezik az én tapasztalatommal is, hogy akkor lehet-e erre valamifajta szolid becslést adni, vagy az Állami Számvevőszék egyáltalán foglalkozott-e ilyennel, hogy megbecsülje, hogy mi az, ami reálisan, mondjuk, pénzügyi szempontból is megjelenik, tehát kifizetésként is része lesz majd az önkormányzati beruházások felhasználásának.
Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Parancsoljon!
VIGH LÁSZLÓ (Fidesz): Érdeklődöm a kistelepülések bevételeivel kapcsolatosan. A terv egy 10 százalékos növekedéssel számol. Már most jelezték kistelepüléseinken a vállalkozók - és nincsenek nagyvállalkozók -, hogy létszámcsökkentésre kerül sor, ami azt jelenti, hogy kevesebb bevételük lesz, és kevesebbet fognak adózni.
A kistelepülések azért vannak egy picit nagyobb gondban, mint a nagyvárosaink, mert kisebb a mozgásterük, és a kisebb mozgástérrel az jár, hogy még kevesebb bevétel van, még több feladatot kell elhagyniuk. Érdeklődöm, hogy számolnak-e a tárcánál azzal, hogy a nagyon kicsi településekkel mit kezdenek, hogyan tudjuk őket megsegíteni, mert ott valóban nincs mozgástér, tehát nincs hova, mihez nyúlni, nincs miből elvenni. Úgy érzem, a kistelepüléses önkormányzati rendszerben nagyon nagy gondot jelent az adók kisebb mértéke, amely be fog folyni az önkormányzatokhoz. Érdeklődöm, hogy hogyan tudnánk ezen segíteni.
Köszönöm.
ELNÖK: Köszönöm. További kérdés? (Senki sem jelentkezik.) Ha nincs, akkor önöknek adnám meg a szót.
Államtitkár úré a szó.
JAUERNIK ISTVÁN államtitkár (Önkormányzati Minisztérium): Köszönöm szépen. A napirend tárgyalásánál dilemmában voltunk, hogy szóljunk-e azokról a módosító javaslatokról, amelyek készülnek. Ha a napirendet nézzük, akkor szigorúan a beterjesztett javaslatról kell beszélnünk, erről kell a bizottságnak véleményt alkotnia és az általános vitára való alkalmasságról döntenie.
Természetesen készültünk arra is, hogy tájékoztassuk a bizottságot, illetve folytassunk vitát is azokról a módosításokról, amelyek minden valószínűség szerint átvezetésre kerülnek az előttünk lévő törvényjavaslaton. Tehát a bevezetésben azért nem tértem ki erre, mert szűken véve a napirenden az szerepel, ami le van írva.
Engedje meg a tisztelt bizottság, hogy most röviden azért szóljak arról, mert a minisztériumban, a Pénzügyminisztériumban és Önkormányzati Minisztériumban is eléggé előrehaladott állapotban vannak azok a módosító javaslatok, amikről lehet tudni. A sajtóból is elég pontosan lehet tudni azt, hogy a kormánynak az a szándéka, hogy jelentős további kiadáscsökkentést fog a költségvetési törvénybe beépíteni.
A kiadáscsökkenésnek két nagy területe van: egyrészt a közszolgálatban lévők bérkiadásai, bér- és járulékkiadásai, a másik pedig a nyugdíjrendszeren belül. Ebből pontosan lehet látni, hogy nem egy fűnyíróelv szerint mindenünnen valahány százalékot, hanem három-négy konkrét tételben javasolja a kormány a jelentős kiadáscsökkenést. Ez érinti a közszolgálatban lévőknél a 13. havi és a 2009-re tervezett béreket. A nyugdíjnál, ami önkormányzati szempontból érdekes, a nyugdíjminimumhoz kötött ellátásoknak a kérdésköre. Tehát ha 2009-re a nyugdíjminimum nem emelkedik, akkor az ehhez kötött ellátások se fognak emelkedni.
Ez azt fogja jelenteni, hogy a beterjesztett és előttünk levő törvényjavaslatban a 2009. évi béremelés központosított előirányzatban szerepel egy 73 milliárdos tétel. Ez egy nagyon egyszerűen módosítóval kezelhető tétel, hogy ez elmaradjon. Tehát ez nem jelent technikailag problémát. Kicsit nehezebb, de még nem jelent nagy problémát a nyugdíjminimumhoz kötött ellátás - szociális ellátásokról van szó -, ennek az átvezetése. Ez közel 7 milliárdos nagyságrendet jelent, ha ez 2008-hoz képest nem emelkedik.
A legnagyobb tétel, és amin a legnagyobb munka van, hogy a 13. havi juttatásnál, ami a kormány javaslata szerint 2009-ben nem kerül kifizetésre, hogyan valósítsuk meg ennek a több mint 80 milliárd, 84 milliárd forintos összegnek a kivételét az önkormányzati rendszerből. A javaslat elég egyértelmű, hogy a bérjellegű normatívákból kell kivenni, tehát azon normatívákat kell csökkenteni, amik mögött bérkifizetés van, bér- és járulékkifizetés van. Ennek a munkálatai folynak. Ez nem egy könnyű feladat. Ez azt jelenti, hogy ezek a normatívák a most itt leírtakhoz képest jelentősen fognak csökkenni.
Ugyanakkor szeretném elmondani, hogy ezen túlmenően, tehát amiről Varga úr is szólt, hogy programok, előirányzatok, ott nem tervezünk változást, tehát nincs olyan szándék például, amire azért volt az előző időben példa, hogy x milliárd forinttal járuljon hozzá az önkormányzati szféra a stabilitáshoz. Nem tervezünk olyat, hogy a meglévő fejlesztési pénzekhez is hozzányúlnánk. Tartalékképzésről sincs szó, amire az előző időszakban azért két évben is volt példa. Tehát ezek nagy tételek, amiket elmondtam, de olyan tételek, amik mondom, itt a normatíva kivételével egy-egy pontban lekezelhetők. Ez azt jelenti, hogy azok a számok, amikről itt írtunk meg leírtuk, hogy a bázishoz képest milyen a növekedés meg csökkenés, itt ezek a számok változnak, de egyet tudunk mondani, hogy olyan mértékben van az önkormányzati költségvetésben csökkenés, amilyen mértékben konkrét fizetéselmaradás, kiadáselmaradás jelentkezik az önkormányzatoknál.
A bérjellegű pénzeknél forintra biztosítható, hogy ugyanannyi pénzt vegyünk el a rendszerből, abból az 1427 milliárdból, mint amennyi elmaradt. Össz-önkormányzati egészben ez biztosítható. Egyes önkormányzatoknál szerény eltérés lehet, ha valaki az átlagosnál több közszolgát foglalkoztat vagy kevesebbet, ez minimális eltérést okozhat egyes önkormányzatoknál. Most azok járnak jól, ahol az átlagoshoz, országos átlaghoz képest arányaiban kevesebb személyt foglalkoztatnak.
Tehát a harmadik változatról most ennyit tudok elmondani, de erről tudunk beszélni, meg várjuk is a javaslatokat, csak erről még nem kell a bizottságnak döntenie.
Konkrét kérdésekről, és Varga úr majd ki fog egészíteni néhány kérdésben vagy főigazgató úr is. Tehát nem minden kérdésre akarok válaszolni.
Az önerőalapnál értem ezt a fölvetését Bóka úrnak. A mostani törvényjavaslat szövege egy kicsit lazább is az előző évhez képest, éppen azért, hogy a kormányrendelet szintű szabályozásnál tudjunk figyelembe venni dolgokat. De azért azt látni kell, ha az elmúlt akármilyen hosszú időt nézem, akár öt évet, tíz évet visszamenőleg, hogy a fejlesztési források döntően a fejlett településekre, fejlett régiókba mentek. Nagyon nehéz volt azt biztosítani mindenféle kiegészítő pénz mellett is, hogy az elmaradt területekre menjen a pénz. Most itt egy 2,5 milliárddal nagyobb összeg szerepel, ugyanakkor azt látni kell, hogy 2009 lesz az, amikor érdemleges kifizetések lesznek itt. Ha van konkrét javaslat arra, hogy egy adott kistérség, ahol összességében a kistérségi átlag a hátrányos besorolás, de ebben van egy-egy település, amely nem annyira hátrányos, hogy ezeket hogy lehet kezelni, azt gondolom, hogy ebben mi partnerek vagyunk, a PM is meg mi is. Csak valami konkrét, fogható jogszabályra való hivatkozás kell, mert ez jogos elvárása az önkormányzatoknak, hogy ne kézi vezérléssel történjen ez a dolog, hanem a törvény szerint valamilyen szabály szerint. (Meggyes Tamás megérkezik az ülésre.)
A kistérséggel kapcsolatos fölvetések. Igen, a kistérségi normatíváknál nem szeretnénk azt ösztönözni, hogy külső cégek feladatkiszervezéssel végezzék ezeket a feladatokat. Arra elég az alapnormatíva. Azt gondolom, és meg is vagyok győződve róla, hogy a kistérségi összefogásnak akkor van értelme, amikor ez valós megtakarítást hoz az önkormányzatoknak, vagy úgy, hogy ugyanabból a pénzből többet tudnak nyújtani, vagy úgy, hogy érdemlegesen kevesebbet fordítanak feladatra. Azt látni kell, hogy amikor valaki nincs egy kistérségi társulásban, akkor ha ugyanazt a feladatot ellátja, kevesebb pénzt kap érte. Tehát itt konkrét kistérségi összefogást szeretnénk ezzel a plusz pénzzel jutalmazni és elismerni.
A formális társulásoknak a megszüntetéséről. Képviselő úr mondja, hogy több OM azonosító van. Akkor az nagy valószínűséggel egy formális társulás. Én értem, hogy attól, ha egy OM azonosítója lesz, még lehet mindig formális társulás. De az viszont biztos, hogy ha több OM azonosító van, akkor az ott nem egy igazi közös feladatellátás, mert több OM azonosítónál akkor ott megvan minden ugyanúgy, igazgató, igazgatóhelyettes, tantestület és minden.
Pál Tibor képviselő úr kérdezte az ingatlanérték-alapú adózást. Varga úr is mondja, hogy ilyen nincs, viszont ennek utána fogok nézni, érdekes ez a kérdés. Vissza fogunk erre térni. Ha lehet, akkor ezt értsük úgy akkor, hogy a bizottság felkéri a Pénzügyminisztériumot, hogy erről a szükséges rendelkezésre álló információt gyűjtse össze, és adjon tájékoztatást.
Kovács alelnök úrnak már az első gondolatkörben igyekeztem választ adni. A technikai részt pedig valóban ott kell majd eldönteni a Házszabálynál, mert a költségvetés tárgyalásának vannak különös szabályai, tehát, hogy a hiány mértékére ki nyújthat be módosító indítványt, meg hogy lehet az indítványokat benyújtani. Bízom abban, hogy lesz a parlamentben valamilyen szintű egyetértés és összefogás annak érdekében, hogy technikailag megoldhatók legyenek ezek a kérdések.
Vigh képviselő úr kérdezett a kistelepülések helyzetére vontkozóan. A nagytelepülésnél is ugyanolyan komoly gondot jelenthet, ha a gazdasági válság jelentős mértékű lesz a következő évben, például, ha az iparűzési adó sokkal kevesebb lesz. Erre külön kistelepülési technika, akcióterv jelenleg nincs a csomagban.
Köszönöm szépen. Ennyit kívántam mondani, és továbbadom a szót kollégáimnak.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Parancsoljon, főigazgató úr!
DR. LÓRÁNT ZOLTÁN főigazgató (Állami Számvevőszék): Engedjék meg, hogy a Lamperth képviselő asszony és Szabó képviselő úr kérdésére egyszerre válaszoljak, mert összefüggés van a kettő között.
Úgy emlékszem, hogy a múltkor a zárszámadás vitájában is mondtam önöknek három számot, amit, nem örömmel teszem, de fejből tudok. A kötvénykibocsátás mértéke 2006-ban 4,5 milliárd, 2007-ben 24,5 milliárd és a múlt évben 182 milliárd volt, és ez év félévi adatot tudok biztosan: 101 milliárd. Tehát egy óriási dinamika van ebben. Hozzáteszem, ezt mindig mondom egyetemi oktatóként is a fiataloknak, hogy nem az alrendszer egésze adósodott el, hanem ezt 103 önkormányzat vette fel, ezen belül is a megyei önkormányzatok, megyei jogú városok és a városok.
Miért mondom ezt? Mert kétfajta kockázatot hordoz ez a számsor. Egyszer a pénzpiaci kockázatot. A pénzpiaci kockázat azt jelenti számunkra, hogy 3-5 éves futamidő-késleltetéssel és 20 évre veszik fel. A pénzügy-politikait nem is mondom, hogy 4-5 kurzussal adósodtak el. A felhasználási oldala a döntő, mert a felhasználási oldalán pedig az van, hogy mire használom fel. Mert ha - isten bocsássa meg! - felhalmozási előremenekülésre használom fel, tehát beruházási, városképi meg hadd ne folytassam, akkor nagyszerű dolog. Csak a problémánk az, hogy a mi tapasztalatunk alapján - le is van írva a 37. oldalon -, kétharmada használja csak felhalmozásra, a többi pedig a rossz likvid hitelekre és üzemeltetésre. Tehát magyarul az életvitel jobbítására, ha úgy tetszik, intézményfenntartásra.
Engedtessék meg, én nem akarok példát mondani, de számos olyan esetről tudunk, hogy fölvesz 5 milliárd forintot, 1,8 milliárdot leköt felhalmozásra, a többi pénzt meg beváltja svájci frank alapra. Eddig ezen óriási összeget nyert, csak nem tudom, hogy mi lesz a jövőt illetően. Tehát itt a jó gazda gondossága már más dolog, ez egy helyi képviseleti döntés szüleménye. Tehát ebben nem tudok állást foglalni, csak egyet tudok, hogy kézifék jelleggel felhívjam a figyelmét a tisztelt bizottságnak, hogy az önkormányzati alrendszerben van egy ilyen probléma.
Az EU-val kapcsolatban. Azért azt megint elmondom itt, mert múltkor voltak, akik nem hallották, hogy ugyanakkor örömmel mondom, hogy az önkormányzatok megtanultak pályázni, a pályázatot követik, csak az EU-s forrásnál pedig a saját önrész megléte lényeges, és az, hogy van-e olyan hatástanulmány, hogy amikor installálom azt a beruházást, tudom-e működtetni, mert az egy külön probléma lesz.
Szabó képviselő úr kérdésére - megint nem örömmel teszem - a mérlegszámokból szeretnék idézni. 2007-ben az Országgyűlés által jóváhagyott előirányzat 140,7 milliárd, a teljesítés 18,7 milliárd. Azt hiszem, hogy ehhez nincs mit hozzáfűzni. A 2008. évi előirányzat 190 milliárd, a várható teljesítés 104 milliárd. Tehát magyarul ilyen értelemben mertem megint azt mondani, hogy a 270 milliárdos előirányzat és az önkormányzati saját forrásnak az egyáltalán lehetséges része milyen korrelációban vannak egymással. A képviselő úrnak annyit, hogy erre kiemelten fogunk figyelmi, de mi sajnos egyéves fáziseltolódással, tehát mi 2008-ban vizsgáljuk a 2007-et, tehát erről sajnos, ha megérem, csak a jövő évben tudok beszámolni.
Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen. A főosztályvezető úré a szó.
DR. VARGA SÁNDOR (Pénzügyminisztérium): Köszönöm szépen. Úgy gondolom, kollégáim mindent kimerítően elmondtak.
ELNÖK: Köszönöm. Akkor a bizottság tagjaié a szó, a vélemények kifejtésére kerül sor. Balogh képviselő úr!
BALOGH JÓZSEF (MSZP), a bizottság alelnöke: Köszönöm a szót, elnök asszony. Ott folytatnám, ahol Lamperth Mónika képviselő asszony, volt miniszter abbahagyta. Úgy gondolom, korrekt válaszadással kezdte az ellenzéki képviselőtársaink nagyon helyénvaló kérdésére adott magyarázatot.
Úgy gondolom, hogy a kérdés tehát helyénvaló, a válasz viszont a következő kell hogy legyen: az országnak év végéig költségvetéssel rendelkeznie kell. Rendkívüli helyzet van, hogy ennek mik az okai, arra vonatkozóan nyilván sokféle okot fel lehet sorolni, én ezt most mellőzném.
A jelen helyzetben, ha kitekintünk a nemzetközi összefüggésre, látjuk, hogy érintett nemzetközi szervezetek felsorakoztak a magyar állam, a Magyar Köztársaság pénzügyi stabilitásának megőrzése mellett. Ehhez nyilván nekünk is hozzá kell járulni, komoly intézkedésekkel. A megszorításokat én inkább azzal helyettesíteném, hogy komoly visszalépésekkel, mert ennek az intézkedéscsomagnak, amit itt körvonalazódni látunk, tulajdonképpen az eredője 2002 körül van, amit jó szándékkal meghirdetett szociális rendszerváltás címszó alatt valósított meg a kormány. Ezekből tetemes részben egyszerűen vissza kell lépni, mert az ország teherbíró-képességét meghaladják. Jelentős részét hitelekből, most már kiderült, hogy gyakorlatilag pénzügyi buborékként jelentkező hitelekből finanszíroztuk, tehát nincs meg a háttere, ebben vissza kell lépni. (Dr. Lamperth Mónika távozik az ülésről.)
Értem én az ellenzéki képviselőtársaim meg nem fogalmazott gondolatait is, hogy ilyen rendkívüli helyzetben egy kormányváltás mit jelentene. Biztos vagyok abban, hogy nem segítené az ország pénzügyi stabilitását, további bizonytalanságot eredményezne, úgyhogy, ha most a teljes problémakört ebben az összefüggésben is áttekintjük, akkor azt tudom mondani, hogy ebben a rendkívüli helyzetben egy ilyen megoldás kifejezetten ártana az ország érdekeinek. Tehát nem tudunk mást tenni, mint rendkívüli intézkedések sorában a jelen kormány menedzselésével kezelni kell a problémát.
A helyzet nem szokványos, és én azt mondom, hogy a megszokott eljárástól el lehet térni, már a költségvetés véglegesítését illetően, de ahogy itt részben Jauernik államtitkár úr részéről is elhangzott, ezek a lépések nyomon követhetők és kézben tarthatók. Számomra a dolog úgy áll össze, hogy van egy eredetileg beterjesztett költségvetési javaslat, ami a mostani általános vitában módosulna. Ez lenne az a kályha vagy az a kiindulási pont, aminek a korrekcióját el kellene végezni.
Valószínű, hogy nem véletlen, hogy számos olyan tétel, ami most még írásban nem jelentkezett, de gyakorlatilag a módosító indítványban elkülönített pénzalapként jelentkezik - erre Jauernik államtitkár úr több esetben utalt -, viszonylag leegyszerűsíti a dolgot. Valószínű, hogy a pénzügyi szakemberek ilyen meggondolásból így állították össze a módosítási tervet, nem számolva, de lehetségesnek tartva további megszorító vagy visszalépést eredményező intézkedéseket.
Tehát ha az általános témánál körülbelül ezeket a tételeket úgy nagyjából elfogadjuk vagy többé-kevésbé egyet tudunk érteni, akkor úgy látom, hogy lehet értelme annak, hogy általános vitára alkalmasnak minősítsük, illetve majd menet közben véglegesítsük a 2009. évi költségvetést.
Ami az önkormányzatok illeti, úgy gondolom, hogy azt láthatjuk, hogy a kormány változatlanul bizonyos kiegészítő, kisebb programok meglépésével számol 2009-ben. Nem látom olyan nagy összeget igénylőnek ezeket, hogy vissza kellene állni, de a véglegesítéshez valószínűleg ennek a megfontolását is meg kell tenni, bár én személy szerint akár a szociális, akár az "Új tudás" programhoz köthető minimalizált folyamatok finanszírozását reális lehetőségként látom.
Ugyancsak a tervezet számol azzal, hogy önkormányzatok egy része, pontosabban a már nehéz helyzetben levő önkormányzatok száma növekedni fog, erre a pénzügyi tartalékokat szerény mértékben megnövelte a javaslat. Úgy gondolom, hogyha azért nemcsak kormányzati intézkedésekre várnak az érintett önkormányzatok, hanem azokat a strukturális és egyelőre még kormányzati szinten nem megfogalmazott módosító intézkedéseket is megteszik, és józan paraszti ész alapján azokat az elengedhetetlen takarékossági intézkedéseket, amiket a jelen helyzet megkövetel, megteszik, akkor a saját helyzetükön könnyítenek, és nem a kormánynak tesznek szívességet.
Úgy gondolom, hogy ilyen eszmefuttatás után konkrétumok nélkül, hiszen erre még lesz valóban lehetőségünk, az általános vitára való alkalmasságot olyan értelemben ajánlom, nem az alkalmasság okán, hanem technikai kezelés okán, hogy ne akadályozzuk ezt meg mint bizottság, hanem sajnos tudomásul véve a rendkívüli helyzetet, formáljuk menet közben és alakítsuk a Magyar Köztársaság költségvetését úgy, hogy további problémákat ne állítsunk elő.
Köszönöm a figyelmet.
ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő úr. (Jelentkezésre:) Tasó képviselő úré a szó.
TASÓ LÁSZLÓ (Fidesz): Köszönöm szépen. Ha megengedik, kedves vendégek és tisztelt jelenlévők, reagálni szeretnék erre az egy hosszabb mondatra, amely arról szólt, hogy mit is jelentene, pontosabban nem jelentene semmit sem egy kormányváltás, és nem oldaná meg a problémákat sem. Nekem a véleményem az, hogy a megváltást jelentené a kormányváltás Magyarországnak egyébként.
A másik vélemény pedig arról szól, hogy mi köze a válságnak ahhoz, amit az Állami Számvevőszék jelentése leírt nekünk, ugyanis ahhoz nincs semmi köze, hogy az önkormányzatokat akarják újra megkurtítani, gazdálkodásukat akarják még nehezebb helyzetbe hozni, holott 75 százalékos mértékben kötelező a gyakorlat minden önkormányzat számára, bér, közteher, dologi kiadások. Mi köze ehhez a válsághoz? Semmi köze nincs hozzá, mert ez egy állandósuló folyamat az elmúlt néhány év óta. Ahhoz sincs semmi köze a válságnak, hogy túl van tervezve az adóbevétel. Világosan, egyértelműen kijelenti az ÁSZ-jelentésben a leírója, hogy túl van tervezve, és aggályos, legalábbis nagy a kockázata annak. Ehhez megint nincs köze a válságnak, mert más a válság hatása, és más az, hogy a jelentés meg a költségvetés miről szól. Teljesen másról beszélünk.
Egyébként arról az egy dologról, ami arról szólt, hogy az önkormányzatok azért vesznek fel kötvényeket, mert az életüket akarják jobbá tenni, meg az életük jobbítására, elvitatkoznék ezzel, mert szerintem azért veszik föl, hogy túléljék a mindennapokat. A kötvénykibocsátásnak egy része egyértelműen arról szól, hogy fejlesztésekhez hozzáteszik a saját erőt, beruháznak, de bizonyára van egy százaléka, ahogy mondta főigazgató úr, egyharmada körülbelül, amely a gazdálkodásba forog bele és a működési kiadások terheit enyhíti, de azok általában arról szólnak, hogy túléljék a mindennapokat, nem arról, hogy javuljon az életszínvonal egyébként az önkormányzatok világában.
Tehát summa summarum, még egyszer ismétlem magamat, és csak egy hosszú gondolattal erősítem meg az előbbi kijelentésemet: megváltást jelentene az ország számára a kormányváltás.
ELNÖK: Köszönöm szépen. (Dr. Bóka István jelentkezik.) Bóka képviselő úr!
DR. BÓKA ISTVÁN (Fidesz): Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Bizottság! Államtitkár úr felvetésére szeretnék először reagálni, hogy egy intézményfenntartó társulásnál több OM azonosító van. Figyelembe kell venni, hogy különösen a közoktatás tekintetében többcélú kistérségi társulás városok nélkül nem működik. Ha pedig a város tudja biztosítani a megfelelő létszámot egy adott osztályban, akkor miért akarjuk legalább a városokat arra kényszeríteni, hogy egy mamut, multi intézményt hozzanak létre? Meg fogják tenni, hiszen jelentős pénz az, amit az ösztönző normatíva ad, de ettől nem lesz valóságosabb ez az együttműködés.
Megint teszünk valamit, amit nem gondolunk át, nem differenciálunk megfelelően, nem nézzük megfelelően, hogy mit lépjünk meg, kinél kell meglepni ezt, mert ha két kistelepülés tart fenn így gyakorlatilag egy iskolát, mondjuk egyiknél van az 1-től 4, a másiknál meg az 5-től 8, azt megértem. Tehát azt megértem, hogy itt egy formális valamiről van szó. De hát városok nélkül nem fog működni többcélú kistérségi társulás. Ha azt szeretnék, hogy három iskolából vagy négy iskolából egy iskola legyen azon intézményből a társuláson belül, és érdeke legyen a városnak fenntartani ezt a társulást, akkor nyilván megteszi majd ezt a város. De mi értelme lesz? Hol lesz a megtakarítás? Mitől lesz ez valóságosabb? Legfeljebb létrehozunk egy hatalmas homogén intézményt mindenfajta egészséges verseny nélkül. Csináljuk! Ha ez kell, csináljuk, de értelmetlen. Differenciálni kell, meg kell nézni a települési szinteket, hogy kinél valós probléma ez, kinél nem valós probléma.
Nem akarja ösztönözni a tárca vagy a kormány azt, hogy a kistérség ne szervezzen ki úgymond ellátási szerződés keretében. Ugyan már, miért ne szervezzen ki? Most a feladatot akarjuk megoldani, vagy azt akarjuk látni, hogy intézmények oldják meg a feladatot? Nem a feladat a fontos? Nem az a fontos, hogy ahhoz az öreg nénihez kimenjen valaki, és bevásároljon neki, megmossa a nem tudom mijét, meg a házi jelzőrendszernél ott üljön a vonal végén? Nem a feladat a fontos? Az a fontos, hogy azt közalkalmazott végezze, amikor a közalkalmazotti bérek járulékokkal együtt mindent elvisznek? Gondolkodjunk már! Gondolkodjunk már logikusan, hogy a feladat a fontos, vagy hogy milyen módon, mert ha ellátási szerződés van, és a húsz település által létrehozott többcélú kistérségi társulás akar megbízni valakit, az nem a húsz településnek az összefogása? Nem mindegy, hogy kit bízunk meg? Nem az a cél, hogy hatékonyan valósítsuk meg ugyanazt a feladatot ugyanazon a színvonalon?
Én értem, hogy mi az önök problémája. Az az önök problémája, hogy egy szabályozás alapján mindenfajta szerencselovagok bejöttek ebbe a rendszerbe. De akik az adott kereteken belül tisztességesen csinálják, azt miért akarják megfojtani? Nálunk például ellátási szerződés keretében egy bizonyos alapítványt foglalkoztatunk, amely mozgáskorlátozottakat foglalkoztat. Nem külső vállalkozók tíz- meg húszezres tételeknél, hanem szerencsétlen emberek, akiknek segíteni kell, hogy dolgozni tudjanak. Egyértelműen fűnyíróelv alapján mindent le tetszenek vágni. Ha már segíteni nem fog tudni ez a költségvetés nekünk, akkor ne ártson, tehát legalább ezeket a dolgokat próbáljuk átgondolni és próbáljuk más szemmel nézni, vagy próbáljunk differenciáltabb szabályozást adni a jövőt illetően.
Azt azért el kell mondjam, hogy általánosságban ez a költségvetési törvényjavaslat szerintem mindenféleképpen kuriózum a Magyar Köztársaság történetében. Ha valahol a sarokszámoknak szerepük van, a bevétel-kiadásnak, meg a hiánynak, akkor az a költségvetés, ahol a számokat legalább minimálisan ismerni kell. Most olyan költségvetést tárgyalunk, amilyen számokat ismerünk, már most tudjuk, hogy nem valósak, és ezek lesznek, mások lesznek, egész mások lesznek, és próbáljunk általános vitát lefolytatni ezek tekintetében. Hogyan? Ez egyszerűen nonszensz. Ez fából vaskarika. Nem lehet általános vita, ezt vissza kell vonni, és ismét be kell terjeszteni a megfelelő számokkal rendkívüli eljárás vagy valami más keretében, de ez nonszensz, hogy majd képviselői módosító indítványokkal próbáljuk, ahogy Kovács alelnök úr mondta, a kormány magyar hangján magyarázni a dolgokat. Ez nem működhet, ez lehetetlen. Ez így önmagában nem alkalmas arra, hogy általános vitát folytassunk róla.
A bérek, a közszféra bérei, aminél szintén nem tudjuk pontosan, hogy mi a hivatalos álláspont, hogy mi lesz 2009-ben a közalkalmazottaknál, köztisztviselőknél a bérkondíció. De azért gyakran hivatkoznak itt most arra, hogy rendkívüli helyzet van. Rendkívüli helyzet van, ezért bármilyen költségvetés beterjeszthető, amit majd javítunk. És arra hivatkoznak, hogy ez a rendkívüli helyzet a külső körülmények alapján lett ilyen. Ezt komolyan gondoljuk, hogy a külső körülmények alapján lett ilyen az a rendkívüli helyzet, ami miatt ezt a költségvetési törvényt kellett benyújtani? A külső körülmények miatt lett ilyen az államháztartás hiánya, amilyen? A külső körülmények miatt lett alapvetően szinte minden évben a gazdasági növekedés és az inflációt meghaladó közférabér-emelés? Ezt komolyan gondoljuk, hogy a külső körülmények miatt történt? A külső körülmények miatt történt az, hogy a GDP-hez viszonyított államadósság a 70 százalék felé közelít, ha nem haladta meg?
Azért vagyunk ebben a helyzetben, mert rossz kormányzás történt az elmúlt években. Minden évben elmondtam, béroldalról a költségvetéssel vigyázni kell, mind a központi költségvetésnél, mind a helyi költségvetésnél, mert ez egy óriási tétel, és ebből nem lehet már visszajönni. Amit egyszer betetettünk fedezet nélkül, az a következő évben meg fog jelenni. Ezt csak hitelfelvétellel tudom biztosítani. Mindig önök voltak azok, akik valamilyen módon, így-úgy-amúgy a szakszervezetekkel az utolsó pillanatban megegyezve, fedezetlen csekket bocsátottak ki, ami hosszú távra determinálta az egész költségvetési gazdálkodást.
Kezdték 2002-ben az 50 százalékos emeléssel, aminek nem volt meg a fedezete. Aztán a korábbi években szintén gazdasági növekedést, inflációt meghaladó bérkiáramlás történt. Mit értek el jelen pillanatban ezzel? Azt érték el gyakorlatilag, hogy sokkal több közszférában dolgozó embertől kell megszabadulni az egyensúly miatt jelen pillanatban, mint akit bent lehetett volna tartani a rendszerben. Tehát pont fordított eredmény jött ki ebből az egész rendszerből. És én látom, hogy a hivatali apparátusban az emberek megszakadnak. Tehát nincs hova hátrálni, nincs mit leépíteni jelen pillanatban most már.
Talán jobb lett volna a gazdasági adatoknak, a gazdasági növekedésnek megfelelően a bérkiáramlást biztosítani. De ez nyilván az adott pillanatban népszerűbb volt. A sokszorosát fizetjük vissza, ami most már egyértelműen látszik ezen a költségvetésen, a tavalyin, és szerintem még a következő évek költségvetéseinél is fog látszani.
Az anyagban szerepel az az átstrukturálódás az önkormányzati bevételek tekintetében, ami már jó pár éve tendencia, és ami nem biztos, hogy feltétlenül jó, ez pedig az, hogy a saját folyó bevételek a száz százalékon belül dinamikusak növekednek, míg az állami támogatás, tehát a közvetetten visszaosztott pénzek pedig gyakorlatilag csökkennek. Nem tudom, hosszú távon milyen módon lesz majd tartható ez a tendencia, hiszen a helyi adóbevételeket a csillagos égig emelni gyakorlatilag nem lehet. Értjük a szándékot a kormányzat oldaláról. Van egy rossz gazdálkodás a központi költségvetés tekintetében, többletforrásokra nincsen lehetőség, míg az önkormányzatok pedig gyakorlatilag - ahol relatíve még mindig felelősebb gazdálkodás folyik, véleményem szerint - próbálják emelni az adótételeiket.
Pozitívnak tartom egyébként a segély helyett munkát, ami végigvonul a költségvetési törvényjavaslaton. Bízom abban, hogy az a törvénymódosítás, ami majd ennek a tartalmi kibontását fogja végezni, mindenki számára megfelelő lesz. Szerintem ez rendkívül pozitív az önkormányzatok számára. Szerintem nem jó dolog segélyt kapni, amikor az ember dolgozni is tudna, tehát ki tudja húzni magát az, aki ezt megkapja. Remélem, hogy a pontosító szabályok is megfelelő módon fognak majd ebben megjelenni.
Szerintem ez az előterjesztés maximálisan nem alkalmas általános vitára. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Kovács alelnök úr!
DR. KOVÁCS ZOLTÁN (Fidesz), a bizottság alelnöke: Tisztelt Bizottság! A jelen pillanatban valóban arról tudunk beszélni, ami beterjesztésre került, ezt mondta az államtitkár úr is, és Bóka képviselő úr érzelemdús felszólalásában is elmondta, hogy egy virtuális költségvetésről beszélünk. Azért a költségvetés, az nem egy aprócska kis törvényjavaslat, hanem az ország életét jelentősen meghatározó, a jövő évi életünket és ebből adódóan utána következőt, hiszen gördülő tervezésről is beszélünk, ahol egyébként a 2010-11-es számok nem változtak, az én ismereteim szerint. Nemcsak az önkormányzati alrendszerét határozza meg, hanem a gazdaságét, a környezetvédelmét és még sorolhatnám.
Ebből adódóan az alkalmasság és a technika erre a törvényjavaslatra, amiről Balogh képviselő úr beszélt, abszolút nem illik. Vagy alkalmas, vagy nem alkalmas általános vitára. Hogy most technikailag oldjunk meg valamit békében, barátságban, aztán majdcsak lesz valami, azért ez annál fontosabb törvényjavaslat.
Ráadásul azért néhányan elmondták, hogy ez a rendkívüli helyzet ismert volt már az első javaslat beterjesztésekor, és ismert volt a második javaslat beterjesztésekor. Az is ismert volt, amiről Bóka képviselő úr beszélt, hogy milyen gazdaságpolitikai lépések történtek az elmúlt jó néhány évben, milyen költségvetési intézkedések történtek, vagy azok elmaradása okozta a jelenlegi helyzetet. Ezért aztán ilyenkor békejobbot nyújtani, addig meg az összes javaslatot lesöpörni... Emlékszem, hogy tavaly volt legalább 100-150 olyan javaslat, amiből az "e", a vessző és az "s" betű módosító javaslatot fogadták el az ellenzék részéről, egyetlenegy érdemi javaslatot sem.
Ami a kockázatokat illeti, valóban, az Állami Számvevőszék jól látja - ha én mondhatom ilyen fellengzősen -, hogy az iparűzésiadó-bevétel valóban a bevétel egyensúlyba hozását szolgálja papíron. Amikor recesszió van, amikor a kis- és középvállalkozások a túlélésért küzdenek, akkor ilyen jelentős iparűzésiadó-bevételről nem beszélhetünk. Amikor egyébként reálbércsökkenés van, akkor az szja ilyen nagyságrendű növekményéről nem beszélhetünk egy költségvetésben.
Az volt mindig a sikertörténet, hogy majd az EU-források kihúzzák a bajból az önkormányzatokat. Ez kétélű fegyver. Az egyik, amiről a főigazgató úr beszélt, nevezetesen az, hogy ha ez újabb belépő fenntartási kiadásokat jelent majd az önkormányzatoknak. Tehát, ha nem termelő, vagy nem olyan hosszú távú befektetése keletkezik ebből az önkormányzatnak, amely pénzt hoz, akkor ezek valóban további fenntartási kiadásokat jelentenek. Tehát nem az a baj, hogy az EU-források miként állnak rendelkezésre, és miként lehet ezeket felhasználni, hanem a problémaként az jelentkezik, hogy ennek a saját erejét miként lehet megteremteni. És ehhez vettek fel egyébként a nagy fejlesztésekben érdekelt megyei jogú városok, megyei önkormányzatok és városok alapvetően a saját erő kiegészítésére. Mert az, ami a költségvetésben volt tavaly, az idén, illetve most is megjelenik, nem elegendő a saját forrás kiegészítésére. Arról már nem is akarok beszélni, hogy jó néhányan azt a felvetést is elmondták, hogy azért az mégiscsak valamilyen politikai osztogatási alapon történik.
A társulásról csak egy mondatot. Bóka képviselő úrnak teljesen igaza van. Én a többcélú kistérségi társulásoknál évek óta mondom, hogy ezek Patyomkin-társulások, papíron működő társulások, ezek tényleges összevonást, megtakarítást nem jelentenek legtöbb esetben - természetesen tisztelet a kivételnek. Ebből adódóan a jövő évi irreális bevételtervezés, a kiadási oldal jelenlegi bizonytalansága - hiszen nem tudjuk, hogy amiről az államtitkár úr beszélt, az miként fog megvalósulni - egyensúlyi problémákat vet fel. És ez mihez vezet összességében? Ami már évek óta látható: az önkormányzati közszolgáltatások színvonala fokozatosan csökken, a szolgáltatások szélessége beszűkül. Gyakorlatilag ma egy helyhatósági, egy tanácsi rendszerű kormányzás van, hiszen determinált 74 százalékban a bér és a dologi, afölött lehet valamilyen mozgástér. Ez alapvetően a nagy iparűzésiadó-bevétellel rendelkező városokra igaz, ez a kistelepüléseknél egészen más számot jelent, ott ez 95 százalék körülbelül.
Ebből adódóan az önkormányzati rendszer 3200 önkormányzatából ez a szám mindösszesen néhány százra lehet igaz, a többinél ez az utóbbi szám, amit elmondtam. Ez pedig azt jelenti, hogy stagnálás, visszaesés, gyakorlatilag működési problémák jelentkeznek a következő esztendőben, nem annyi önkormányzatnál, mint eddig, hanem jóval többnél.
ELNÖK: Köszönöm szépen, alelnök úr. (Hajdu László jelentkezik.) Hajdu képviselő úr?
HAJDU LÁSZLÓ (MSZP): Tisztelt Bizottság! A költségvetés jövő évi beterjesztett törvényjavaslatánál a bevételi oldal kérdésével szeretnék foglalkozni én is. Azt gondolom, hogy itt látunk egy beterjesztett törvényjavaslatot, amely szól erről az 1400-egynéhány milliárdról, és ugyanakkor tudjuk azt, hogy körülbelül 2000 milliárddal több pénzből fognak majd gazdálkodni az önkormányzatok. Azt szeretném vizsgálni, mert ezek, a 74 százalék determináció és egyebek az 1400 milliárdra vonatkoznak, de további 2000 milliárd kell ahhoz, hogy működjenek a települések, azaz hogy 3500 milliárd bevételét kell vizsgálnunk, hogy ez a költségvetési törvény tulajdonképpen az itt nem szereplő 2000 milliárdra milyen hatással lesz, az a legfontosabb a mi szempontunkból. Ott már nem 74 százalékos a determináció, hanem ott jelenik meg, hogy településenként a települések vezetői mennyire mertek vállalni mondjuk népszerűtlen dolgokat, azaz hogy például kivetettek-e minden olyan helyi adót, amit ki kell vetni, tehát hogy azok a bevételeik rendelkezésre állnak-e, amit a törvény eddig is biztosított.
A másik a településen lévő adófizető-képesség. Ahogy itt elhangzott, teljesen más pozíció egy kistelepülés, teljesen más pozíció egy kistérségi társulásban működő intézményfenntartó egység, és teljesen más pozíció egy város, ahol esetleg jelentős az adóbevétel is. Tehát a helyiadó-bevételek, amelyek saját kivetésben jelennek meg és saját bevételként, azaz hogy a saját bevétel képessége annak a településnek hogyan fog alakulni, ez a költségvetési törvény például ezeket milyen módon befolyásolja, ez elég fontos, például a helyi ingatlanadóra, az építményadóra, egyébként már az itt elhangzott iparűzési adóra, kommunális adóra, gépjárműadóra, egyéb helyi adókra milyen hatással lesz, mert mindezek befolyásolják. Nyilván azon a településen, ahol semmilyen adóbevételi lehetőség szinte nincs, mert 95 százalékban az állami normatíva az egyetlen pénz, amiből élnek, ott egészen másról kell beszélni, ahol az önhikin kívül is súlyos a helyzete, és teljesen más pozíció.
Tehát általában kimondani mind a költségvetési törvényjavaslatról, mind az önkormányzati rendszerről azt, hogy katasztrofális helyzetben van, elég nehéz lenne. Az biztos, hogy nem erre számítottunk, sőt az is biztos, hogy ennek a többszörösét bármelyik település képes lenne elkölteni, magam is érintett vagyok polgármesterként, többszörösét nyilván el tudjuk költeni. Nekem az első dolgom az volt, és gondolom, azt teszi majd minden település vezetője, hogy valóban van egy törvényi kényszer, ez a gördülő tervezés, ami be van tervezve, és ezt nekünk két-három évre előre meg kellett tervezni, ahhoz viszonyítva mit kell visszalépnünk, van egy ciklusra elfogadott gazdasági programunk, ahhoz képest hogyan kell átalakítanunk a saját kis helyi büdzsénket. Mindenkinek helyben egy hasonló típusú költségvetést nyilván el kell tudni készíteni azon túlmenően, hogy itt nyilván az a feladatunk, hogy ezt bíráljuk, és ebből minél többet próbáljunk menteni, amennyire lehet.
Összességében azt gondolom, hogy az a bizonyos 3500 milliárd körüli összeg, amelyből a magyar önkormányzatok, a magyar települések fognak működni, a közszolgáltatások ellátására milyen hatással lesz, tehát milyen lesz az egészségügyi ellátás, az oktatási, a bölcsődei, az óvodai ellátás, a közigazgatási szolgáltatás mindazok, ezek a szolgáltatások elláthatók-e ezen állami költségvetési beterjesztés mellett a további említett mintegy 2 milliárd forintból. Ez a döntő kérdés. Úgy gondolom, hogy most, ha megszorítások mellett is, a közigazgatási alapvető ellátások és az önként vállalt ellátások jó része is minőségi visszaesés nélkül ellátható. Hozzá kell tegyem, hogy nem örömmel, de azt mondom, hogy támogassuk általános vitára ezt a törvényjavaslatot. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Tilki képviselő úr következik.
DR. TILKI ATTILA (Fidesz): Tisztelt Bizottság! Sajnálom, hogy elment ilyen politikai irányba ez a mai bizottsági ülésünk. Bóka képviselőtársammal értek egyet, hogy ha nincsenek alapszámok, akkor elég nehéz helyzetben vagyunk, és talán Hajdu képviselőtársammal is egyetértek abban, hogy nekünk is hasonló költségvetést kell majd letenni a közgyűlés és képviselő-testületek elé. De ha ilyen anyagot tennénk le, ahol a számok sincsenek meg pontosan, akkor ön mint polgármester vagy mi mint polgármesterek mit csinálnánk a saját testületünkkel?
Sajnálom azt, hogy Balogh képviselőtársamnak annyira érzelemdús és politikai ízűre sikeredett hozzászólása volt, amiről nekem Szolzsenyicin, a nemrég elhunyt orosz író jut az eszembe, a ki nem gondolt gondolatokról A pokol tornáca című könyvében ő írt. Akkoriban a Gulagon lehetett ezért büntetni is a ki nem mondott gondolatokért. Egy költői kérdés. Eljutunk-e oda, hogy majd a ki nem mondott gondolatokért is büntetni lehet? Nyilván nem várok erre választ.
Szomorú az, és nem lehet elfogadni, és nem lehet általános vitára alkalmasnak tartani egy olyan költségvetési törvényjavaslatot, ahol az önkormányzati normatíva csökkenése 17 százalékos.
Szintén egy költői kérdés lenne a főigazgató úrhoz. Említette, hogy a tanítványainak mindig el szokta mondani, a kötvénykibocsátás hogyan növekszik az önkormányzati szférában. Én azért arra lennék kíváncsi, hogy milyen következtetéseket von le ezekből, hiszen egyértelmű, hogy a megyei önkormányzatok költségvetésénél a drasztikus bevételiforrás-csökkentése az egyik fő okozója ennek a hitelfelvételnek, és akkor talán Lamperth Mónika képviselőtársamnak az a "tudjuk, hogy mit kell tenni" típusú mondata is sokkal érthetőbb lehet a hallgatók számára.
Úgy gondolom, hogy Bóka képviselőtársammal mi még talán lehet, hogy idealisták vagyunk, hogy föltesszük azt a kérdést, hogy nem értjük, miért kell a korábban finanszírozott feladatoktól elvonni a forrást. Itt a házi segítségnyújtásra és az egyéb szociális területre gondolok. Nyilván erre a válasz az, hogy majd nem lesz feladat, és majd akkor az önkormányzati vezetőkön csattan az ostor. A jelzőrendszeresre gondoltam, nem a házi segítségnyújtásra.
Azért sajnálatosnak tartom, hogy az államtitkár úr egy ilyen egyszerű választ adott Vigh képviselőtársam kérdésére, hogy nemcsak a falvak vannak gondban, hanem a városok is. Higgyék el, többen vagyunk vagy voltunk polgármesterek, akár az iparűzési adóban, higgyék el, hogy józan paraszti ésszel, ahogy fogalmazott Balogh képviselőtársam, a kistelepülés és a falusi önkormányzatok már nem tudnak mit csinálni. Csak egy példát hadd mondjak. Az én városom iparűzésiadó-bevétele 380 millió forint. Körülbelül kétszer ekkora Komárom városa, ahol szocialista képviselőtársuk a polgármester, 5,3 milliárd forint az iparűzési adó. Most a kettőt ne vegyük egy kalap alá. Higgyék el, hogy teljesen más nagytelepülési, akár budapesti kerületi polgármesterként azt kimondani, hogy bezzeg a kistelepülések nem tesznek meg mindent. Minden racionalizálást elvégeztünk, és helyette ott van egy vízfej, amit kistérségi társulásnak nevezünk, ahol valójában pedig nincs megtakarítás.
Köszönöm szépen. Általános vitára alkalmatlannak tartom.
ELNÖK: Köszönöm szépen. További hozzászólások? (Hock Zoltán jelentkezik.) Hock képviselő úr?
HOCK ZOLTÁN (MDF): Tisztelt Bizottság! Igyekszem nagyon rövid lenni, hiszen a vita már meglehetősen régóta tart erről. Ennek a napirendnek az lenne a célja, hogy a bizottság abban foglaljon állást, hogy általános vitára alkalmasnak vagy alkalmatlannak tartja ezt a beterjesztett törvényjavaslatot. Azt gondolom, azért vagyunk nehéz helyzetben, mert hiszen arról a törvényről, amit a kormány megküldött a parlamentnek, nem folyhat vita, hiszen maga az államtitkár úr is mondta, hogy ezt gyakorlatilag visszavonták, csak jogtechnikai értelemben nem fogják visszavonni, hiszen már nem lenne idő benyújtani egy újat, hanem a kormány arra készül, hogy paradigmaváltásszerűen módosító indítványokkal átrendezze a benyújtott törvényjavaslatot.
Ennek megfelelően azt gondolom, hogy logikus vitát nem is lehet folytatni erről a törvényjavaslatról, hiszen ez ebben a formában nincsen, illetve van, csak nem ezt fogja tárgyalni a Magyar Országgyűlés.
Azt hiszem, hogy nehéz helyzetben van egykori elnökünk, államtitkár úr, mert azt kell védenie, ami már nincsen, és azt kell magyaráznia, amit még ő sem ismer. Szóval ez egy elég bonyolult probléma szerintem, de én becsülöm érte, hogy igyekezett jól állni a sarat, de szerintem ő maga sem tudja még, hogy a kormány végül is mit fog beterjeszteni, és milyen módosító indítványokon dolgoznak a Pénzügyminisztériumban, hiszen úgy tűnik, ezt még maga a miniszterelnök sem tudja, hiszen a tegnapi ötpárti egyeztetésen a viszonylag konkrét kérdésekre meglehetősen homályos válaszokat adott. Ez azt jelenti, hogy a kormány vélhetően még dolgozik ezen a kérdésen, tehát ennek megfelelően nehéz helyzetben van szerintem az a képviselő, aki a nem létező törvényből akar általános vitát rendezni.
Az látható, hogy a benyújtott törvényhez képest alapvető változások fogják érni, mondjuk rá, a nyugdíjalapokat, tehát általában a társadalombiztosítási ellátórendszert, az önkormányzatokat, hiszen államtitkár úr maga itt összeszámolta, hogy durván olyan 170-180 milliárd forinttal igyekeznek forrásokat kivonni az önkormányzati szektorból. A 13. havi juttatások befagyasztására, a bérbefagyasztásokra gondolok és egyebekre. Ezek izgalmas kérdések lesznek, hiszen ezek nemcsak a költségvetést fogják érinteni, hanem egész törvények módosítását is feltételezni fogják, illetve anélkül nem megvalósítható a dolog. Erről sem készültek még el azok a kodifikált joganyagok, amelyeket valamifajta konzisztenciával lehetne vizsgálni a költségvetéssel összefüggésben.
Igazándiból az is egy izgalmas dolog, mint ahogy többen is már említették az elmúlt durván három hétben, hogy a hiánycél, illetve a jövő évi növekedés várható mértékéről meglehetősen ellentmondásos nyilatkozatok hangzottak el a kormány részéről, ami számomra azt jelenti, hogy a kormány még most sincsen tisztában azzal, hogy mit is vár 2009-ben a magyar gazdaságból.
Azt már meg sem említem, hogy az adótörvénycsomagot visszavonta a kormány, tehát ennek megfelelően a bevételek megalapozása is bizonytalan, miközben erről is folynak ötpárti tárgyalások, hogy egyébként mégiscsak csempésződjék vissza a Ház asztalára az adótörvényeknek valamilyen új verziója, amely nyilvánvalóan, releváns módon befolyásolni fogja a költségvetésnek legalábbis a bevételi oldalát, és ehhez kellene majd igazítani a kiadási oldalt.
Ennek megfelelően én eddig értettem, hogy a gördülő költségvetési tervezésnek, legalábbis szemantikailag mi volt az értelme. Ön most arra tett kísérletet, hogy bemutassa, hogy az adott év költségvetésének a gördülő tervezését hogyan lehet megcsinálni, hiszen két hét alatt a harmadik költségvetési törvényről vitázunk, amit még nem is ismerünk.
Bízom benne, hogy a Ház elé valamifajta emészthető joganyag kerül, amelyről majd véleményt lehet mondani. Tekintettel arra, hogy most nincs ilyen dokumentum a bizottság előtt, én ezért azt gondolom, hogy a bizottság akkor járna el helyesen, ha ezt a napirendi pontot egyszerűen levenné a napirendről, és nem is szavazna róla, mert a nincsről nem lehet érdemben véleményt formálni. Legfeljebb abban az összefüggésben, ahogy Balogh alelnök úr említette, hogy márpedig az országnak költségvetésre szüksége van. Tehát akkor maradjunk annyiban, hogy a hátralévő, durván másfél hónapot töltsük azzal, hogy ki-ki eszkábáljon valamilyen költségvetést, és akkor lesz, ami lesz alapon, a végén lesz egy szavazás a parlamentben, és hátha többséget kap valamifajta költségvetéscsíra, amit adott esetben éppen akkor elég sokan látnak.
Azt gondolom, hogy erről felelősen, érdemben, akár pró, akár kontra, tehát akár igennel, akár nemmel szavazni nem lehet, hiszen a nincsről nehéz véleményt mondani. Ezért a magam részéről a nem szavazat mellett döntöttem, tekintettel arra, hogy ebben a helyzetben ez a legtisztességesebb, ha már mindenképpen a bizottság el fog jutni odáig, hogy szavazni is akar erről a nem létező törvényről.
Köszönöm.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Van-e még hozzászólás? (Senki sem jelentkezik.) Ha nincs, akkor tisztelt bizottság annyit engedjen meg nekem, mielőtt a válaszadásra felkérem az államtitkár urat, illetve főigazgató urat és főosztályvezető urat, hogy néhány gondolatban én is kifejtsem véleményemet a 2009. évi költségvetésről. (Gulyás József megérkezik az ülésre.)
Azt gondolom, tisztelt bizottság, hogy rendkívüli helyzetek, rendkívüli megoldásokat igényelnek. Abban bízom, hogy talán az asztal bármelyik oldalán ülő képviselők között is egyetértés van abban, hogy az a helyzet, amit itt néhány képviselőtársam nagyon szemléletesen, akár még érzelmileg túlfűtötten is bemutatott a bizottság ülésén. Tehát abban, azt gondolom, egyetértünk, hogy jelen pillanatban ilyen szempontból pénzügyi és költségvetési, valamint gazdasági szempontból nincs könnyű helyzetben Magyarország, úgy is fogalmazhatnék, hogy ebből a szempontból rendkívüli a helyzet.
Annak ellenére, hogy pontosan tudjuk, hogy sarokszámok, konkrét tételek ebben a beterjesztett költségvetésnek nem ugyanígy fognak majd szerepelni, mint ahogy ez a kormányzat eredeti szándéka volt, ettől függetlenül ma a bizottságnak arról kell döntenie, hogy általános vitára alkalmasnak találjuk-e ezt a költségvetési tervezetet. Azokkal értek egyet, akik azt mondják, hogy ez általános vitára alkalmas, és bizottsági elnökként arra tennék javaslatot a tisztelt bizottságnak, hogy amennyiben azokat a bizonyos módosító indítványok, amelyek államtitkár úr részéről itt szerintem elég pontosan és precízen elhangzottak, majd egy olyan bizottsági ülés keretében tárgyaljuk meg, amikor nem a szokásos módon, tényleg néhány perc alatt döntünk egy-egy módosító indítvány sorsáról, hanem érdemben, érdemi vita után határozzon majd azok támogatásáról a bizottság.
Ezzel együtt szeretném megkérdezni a bizottságot majd a válaszok után, hogy általános vitára alkalmasnak találja-e a költségvetés tervezetét. Én magam ezt az igen szavazatommal fogom támogatni.
Államtitkár úré a szó.
JAUERNIK ISTVÁN államtitkár (Önkormányzati Minisztérium): Köszönöm szépen. Tisztelt Bizottság! Néhány dologra szeretnék reagálni. Több pozitív hozzászólás, dicséret is elhangzott, azt mindenképpen köszönettel nyugtázzuk.
Kell szólni erről a kistérséggel kapcsolatos dologról. Az a beterjesztett javaslat bármelyik változatában látható volt, hogy 2009-re nem terveztük a kistérségi feladatellátás ösztönzésének a mértékét megemelni. Pontosan látjuk, pontosan tudjuk, hogy a kistérségi feladatellátásban vannak nagyon pozitív dolgok. Kovács alelnök úr is azt mondta, hogy tisztelet a kivételnek.
Azt gondolom, és azt tapasztalom, hogy ez a kivétel nem elenyésző, hanem nagyon jelentős. Persze azt tudni kell, hogy a kistérségi társulás nem a városok érdekében történik, és nem a városoknak segít a feladatellátásban. De az a probléma, amit Bóka úr is feszeget, és egyik mondatával érti a dolgot, a másik oldalon meg kéri, hogy Balatonfüred is kaphasson ilyen ösztönző támogatást... (Dr. Bóka István: Mi megkapjuk!) Ennek az ellentmondása. Önök pontosan tudják, hogy nem mindenki vesz részt, van, aki saját hibájából, van, aki nem saját hibájából nem tud részt venni egy kistérségi feladatellátásra létrejött társulásban. És olyankor csak az alapnormatívát kapja, és ugyanazt a szintet kell neki megcsinálni. Ez egy nagy ellentmondása a jelenlegi rendszernek, tehát a jelenlegi önkormányzati rendszernek is, hogy kistérségi szintre nem tudunk feladatot telepíteni. Mert ha oda tudnánk telepíteni a feladatot, az valóban egy nagyon lényeges, nagyon fontos változása lenne az önkormányzati rendszernek.
Én a kistérségi társulásról azt gondolom, hogy 2009-ben is jól fognak működni, és azért engedjék meg, ez egy önkormányzati pénz, hiányzik az alapnormatívákból ez a 28 milliárd, illetve most a végső formájában lehet, hogy kevesebb. Ennek az elosztásában csak azokat a szempontokat kell érvényesíteni, ahol valós vagy feladatbővülés, vagy költségmegtakarítás van. És minden olyan intézkedést nem akarunk ösztönözni.
Bóka úrral azon vitatkozom, hogy mi senkit nem akarunk a kistérségi feladatellátásnál megfojtani, de ösztönözni sem akarjuk arra, hogy a városi nagy iskolákat még vonják össze. Most lehet, hogy ez csak kiolvasható, ha valaki csak a pénz megszerzéséért megy, akkor meglép ilyet, de mi ezt nem ösztönözzük. (Dr. Bóka István: Elnézést!)
ELNÖK: Hallgassuk meg államtitkár urat! (Dr. Bóka István: Tavaly volt egy rendszer, ahhoz képest az idén is van, és az idei, az szigorítás.) Bóka úr! Hadd kérjem, hogy hallgassuk meg államtitkár urat, és utána önnek adok szót.
JAUERNIK ISTVÁN államtitkár (Önkormányzati Minisztérium): De ha van feladatellátásra egy pénz, az még nem jelenti azt, hogy azért mindent meg kell tenni, ésszerűtlen döntéseket is meg kell hozni. Persze tudom, hogy a pénzért folyó harcban ez nehéz dolog. Éppen ezért azt gondolom, hogy a 2009. év lesz az az év a kistérségi társulásban, ahol a valós társulások fognak talpon maradni úgymond, és kiderülnek azok a látszattársulások.
A másik kérdéskörben a saját bevételeket, központi költségvetéstől kapott támogatásokat illetően több képviselő szólt erről. Az előző években folyamatosan vitában álltam ellenzéki képviselőkkel, hogy teljesíthetőek-e azok a költségvetési számok, amelyek benne voltak a törvényjavaslat mellékletében. Az utóbbi öt-hat évben folyamatosan a zárszámadási törvény visszaigazolta az iparűzési adó dinamikus növekedését, ugyanazok a számok vagy még jobb számok jöttek vissza. 2007-re is igaz ez. Most 2009-re ezt nem mondjuk. 2009-re valóban nagyon nagy a bizonytalanság, hogy milyen gazdasági válság lesz, melyik önkormányzatot hogyan érinti, a saját bevételeit. De továbbra is azt tudom hangsúlyozni, hogy egyetlen egy önkormányzatnak se kell otthon a helyi önkormányzatban olyan intézkedést tenni, amely annak következménye, hogy a költségvetési törvényben olyan számok szerepelnek, amilyenek. Tehát lehet, hogy kell otthon is szigorú intézkedéseket tenni, lehet, hogy kell beruházást elhalasztani, de nem azért, mert a költségvetési törvény majd olyan számokat ad az önkormányzatoknak, amik miatt rákényszerülnének ilyen döntésre.
Tehát ha szigorú intézkedésre lesz szükség, akkor az nem a központi költségvetési számokból adódik, hanem a gazdasági folyamatokból adódik. Ennek kivédésére ma nem látok lehetőséget. De azt azért még egyszer itt nagyon szeretném hangsúlyozni, hogy amennyi pénz ki lesz véve az önkormányzati fejezetből, a IX.-esből, annyi feladat is el lesz véve. Konkrétan itt a bérkifizetés nagysága.
Bóka úrral abban is vitatkoznék, hogy a bérek... Az utolsó három évre nem igaz, amit képviselő úr mond. A korábbi évekre igaz, de 2007-ben a bérek gyakorlatilag be voltak fagyasztva, tehát nem volt több bér fizetve. Ez egy nagyon szomorú dolog a közszolgálatban lévőknek. 2008-ban egy 5 százalékos bérfejlesztés volt, amihez megkapták az önkormányzatok a fedezetet. Sehol nem hallom, hogy probléma lenne. A közalkalmazottaknak, köztisztviselőknek egyszer már egy 15 ezer forint egyösszegű támogatást kellett biztosítaniuk. Ennek is megkapták a fedezetét. Nagyon remélem, hogy az év hátralévő részében még egyszer egy ilyen 15 ezer forint körüli összeg kifizetésére sor kerül, és ezt is biztosítja a költségvetés. Tehát azt gondolom, hogy az utóbbi évekre már nem igaz az, amit talán 2002-ben, 2003-ban lehetett elmondani, amikor az iparűzési adó növekményét is beszámoltuk.
Önkormányzatok gazdálkodása, a megyék is szóba kerültek. Képviselő úr, amikor a megyéknél volt egy megszorítás, volt a települési önkormányzatoknál is megszorítás, a rendszerből ki lett véve pénz, akkor mondtuk azt, hogy az egyensúly helyreállításához hozzá kell járulnia az önkormányzatnak. Akkor 20 milliárd volt, ami a megyéket érintette. Amikor kötvényfelvételről beszélünk, akkor egy egészen más, nagyságrendileg más szám van a megyéknél. Úgyhogy teljesen erre hivatkozni, hogy azért kell kötvényt kibocsátani, azt gondolom, hogy csak erre hivatkozni nem helyes. Van mögötte más is, én azt gondolom, azon az egyharmadon igen el kell gondolkodni, amikor az önkormányzati szféráról beszélünk.
Azt tapasztalom, meg az is igaz, hogy az önkormányzatok jelentős része, nagyon nagy többsége nagyon felelősen, becsületesen, jól gazdálkodik. De elég sok furcsa dologról is tudnánk beszélni, önök is tudnak érdekes dolgokat elmondani. Úgyhogy akkor járunk el helyesen, amikor nem egy oldalról nézzük ezt az önkormányzati gazdálkodást. Hadd ne mondjak én itt példát, de most egymás között vagyunk önkormányzati bizottságban, hogy azért még itt elég sok minden van, amiben kellene és van is lehetőség az önkormányzatoknak intézkedést megtenni. Erre a néhány dologra akartam reagálni.
Befejezésül, hogy lehet-e erről tárgyalni vagy nem. A bizottságnak nem arról kell döntenie, hogy így, ahogy van, ezt elfogadja-e, hanem elnök asszony pontosan mondta, hogy általános vitát le lehet-e folytatni róla. Azt gondolom, hogy le kell folytatni róla, annak tudatában, hogy ezt nem így kell elfogadni, hanem módosító indítványokkal helyre kell tenni és úgy kell elfogadni, de vitázni erről lehet, azt gondolom, és ennek a beterjesztett javaslatnak a logikája, a gondolkodásmenete mindenképpen támogatásra érdemes.
Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen, államtitkár úr. Főigazgató úr? (Nincs jelzés.) Nem kíván szólni. Főosztályvezető úr? (Dr. Varga Sándor jelzi hozzászólási szándékát.) Öné a szó.
DR. VARGA SÁNDOR (Pénzügyminisztérium): Egy mondatot mindössze. Miniszter úr a kormány nevében pénteken nyújtja be a módosítócsomagot, és hétfőn ennek tudatában mondja el az expozét, tehát az általános vita a módosítások alapján tud majd megtörténni. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen, főosztályvezető úr. Azt gondolom, hogy ez egy fontos érdemi információ volt itt a végén a bizottság tagjainak.
Kérdezem, hogy van-e még esetleg hozzászólás. Bóka úr? (Dr. Bóka István: Köszönöm szépen, és elnézést kérek. - Gulyás József jelentkezik.) Gulyás képviselő úré a szó. Köszöntjük a bizottságon.
GULYÁS JÓZSEF (SZDSZ): Igen, elnézést kérek, hogy késve tudtam csak jönni. Azzal szeretném kezdeni, hogy ez a költségvetés ebben a formában, ahogy beterjesztésre került, normál üzemmódban nem alkalmas általános vita megkezdésére. Ugyanakkor tudjuk, hogy nem egy normál üzemmódban vagyunk, illetve nem egy normális helyzetben vagyunk, hanem egy elég kritikus helyzetben, ahol a gazdasági válság hétről hétre átrajzolta, át kellett hogy rajzolja a gondolkodásunkat vagy a kormánynak a gondolkodását.
Most már egy második benyújtott költségvetésnél tartunk. Szerintem nincs sok ideje az országnak, hogy újabb és újabb költségvetési előterjesztésekkel álljon elő a kormány hétről hétre, hanem el kell jutnunk oda, hogy a kialakult helyzet figyelembevételével a kormány és az ellenzéki pártok felelősséggel megteszik a szükséges korrekciókat. Ez pedig úgy tud megtörténni, ha elindítjuk a vitát. Ezt annak ellenére mondom tehát, hogy tudjuk, hogy ezek a számok, amelyek ebben a költségvetésben a benyújtott változatban szerepelnek, valójában egy általános vitára nem alkalmasak, hiszen a legtöbb szám a végszavazás előttre át fog rendesen rajzolódni, meg fog változni, mert a helyzet ezt megköveteli. Ezzel együtt a vitát megakasztani szerintem felelősséggel nem szabad.
Tehát arra biztatom a képviselőtársaimat, azokat is, akik egyébként nem értenek egyet azzal, hogy ez egy jó kiindulópont - szerintem sem egy jó kiindulópont, mert nem ez az ideális tárgyalási alap, ami írott szövegként szerepel -, ugyanakkor a vita megakasztása vagy megakadályozása, hogy elindítsuk az általános vitát, sokkal nagyobb kárral jár szerintem. Ha elindítjuk a vitát, akkor lesz módunk, lesz módja a parlamentnek a szükséges korrekciókat megtenni, ahogy a kormány is kénytelen megtenni, és nekünk majd ehhez viszonyulnunk kell.
Köszönöm.
ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő úr. (Dr. Tilki Attila jelentkezik.) Tilki képviselő úr, parancsoljon!
DR. TILKI ATTILA (Fidesz): Tisztelt Elnök Asszony! Nekem egy ügyrendi kérdésem lenne. Hock képviselőtársam azt mondta, hogy akkor járna el helyesen a bizottság, ha levenné a napirendről. Ez módosító indítványként értelmezhető?
ELNÖK: Megkérdezzük Hock képviselő urat, hogy ügyrendi indítványként fogjuk-e föl az ő javaslatát. Tehát szavazzunk-e róla, képviselő úr?
HOCK ZOLTÁN (MDF): Eddig nem gondoltam, hogy szavazzunk róla, de ha már felszólítanak rá, akkor szavazzuk róla.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Nem én szólítottam föl, hanem azt gondolom, Tilki képviselő úrnak nem volt teljesen tiszta a kép, tehát most akkor ezt sikerült kitisztázni.
Akkor kérem szépen, aki úgy gondolja, hogy vegyük le napirendről ezt a kérdést, kézfelemeléssel jelezze. (Szavazás.) Ez 13 igen. Ki az, aki úgy gondolja, hogy nem? (Szavazás.) Ez 14 nem. Ki az, aki tartózkodott? (Szavazás.) 1 tartózkodással a bizottság nem hozott ilyen döntést, tehát akkor a továbbiakban is napirenden van.
Kérdezem, hogy a vitát lezárhatom-e, vagy bárki kíván-e még hozzászólni. (Nincs jelentkező.) Nem kíván, akkor a vitát lezárom.
Döntés az általános vitára való alkalmasságról
Az általános vitára való alkalmasságról döntünk a Magyar Köztáraság 2009. évi költségvetéséről szóló T/6571. számú törvényjavaslat tekintetében. Kérdezem a tisztelt bizottságot, hogy ki támogatja az általános vitára való alkalmasságot. (Szavazás.) Tizenöt igen. Ki az, aki nem? (Szavazás.) Tizenhárom nem. Tehát a bizottság általános vitára alkalmasnak tartja a 2009. évi költségvetésről szóló törvényjavaslatot. Köszönöm szépen, ezt a napirendi pontot lezárom.
Áttérünk a második napirendi pontra, ez pedig a Magyar Köztársaság 2009. évi költségvetését megalapozó egyes törvények módosításáról szóló T/6572. számú törvényjavaslat. Ha jól látom, Varga főosztályvezető úr marad ehhez a napirendi ponthoz. (Dr. Tilki Attila elhagyja az üléstermet.)
Öné a szó.
Dr. Varga Sándor szóbeli kiegészítése
DR. VARGA SÁNDOR (Pénzügyminisztérium): Tisztelt Bizottság! Nagyon rövid leszek, hiszen ebben nincsen elmozdulás. A rövidségemen belül is szeretnék az önkormányzatokat érintő úgymond salátarészre szorítkozni. (Sós Tamás és Hock Zoltán távozik az ülésről.)
Az államháztartási törvényben megtörténnének azok a változások a javaslat szerint, amelyek immár helyére teszik az ÁSZ-megállapítások realizálását. Az ÁSZ eddig is megállapította egy önkormányzatnál, hogy túlfizetés volt, túligényelt a központi költségvetésből vagy éppen kevesebbet. Az ÁSZ megállapításai alapján az Országgyűlés volt tulajdonképpen a végrehajtó szerv. (Dr. Bóka István elhagyja az üléstermet.)
Az Alkotmánybíróság ezt az Ökotám-ügy kapcsán úgymond helytelennek tartotta. A 2007-es zárszámadásban már egy egyszeri intézkedéssel elindult ennek a megváltoztatása, az államháztartási törvény pedig folyamatában kívánja rendezni, hogy az ÁSZ-megállapítások kerüljenek át a Kincstárhoz, és a Kincstár már a maga hatósági jogkörében hozza meg a határozatot, amely ellen végül el lehet menni akár bírósági útra is. Tehát az Alkotmánybíróság aggálya így megszűnhet. Ezzel összefüggésben egy kamategységesítés, tehát az ÁSZ által történő megállapításoknál, a Kincstár által történő megállapításoknál egységes kamat érvényesülne.
Egy következő módosítás azt hozza, talán pozitív intézkedésként, hogy eddig az önkormányzatok évközben csak nyáron, a július 31-i dátummal pótigényelhettek, hogy ezt a csúnya kifejezést használjam, meg év végén természetesen az elszámoláskor. Most április 30-án is megnyílik a pótigénylési lehetőség olyan esetben, ha feladatátadás, -átvétel történik önkormányzatok között. Aki átveszi pótigényelhet, aki átadja, lemondhat. Tehát azonnal megtörténhet az egymás közötti előirányzat-átcsoportosítás. Eddig erről úgy történhetett megoldás, hogy végig használta a pénzt az az önkormányzat, amely igényelte vagy átadta a másik önkormányzatnak, és év végén történt tulajdonképpen a helyére tétel.
Még talán egy lényeges módosítás, hogy nagyon sok önkormányzat kerül, kerülhet kellemetlen gazdasági helyzetbe egy-egy normatíva-túligénylés visszafizetésekor. A Kincstár elnöke, kicsit hasonlóan az APEH-hoz, kap felhatalmazást részletfizetési kedvezmény adására, természetesen megfelelő, gazdasági helyzetet bemutató indokolás alapján.
Talán ezek emelhetők ki a salátatörvényből az önkormányzatokat érintően. Javaslom ezt is általános vitára támogatandónak a bizottság részére.
Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen. A bizottság tagjaié a szó. Első körben a kérdések következnek. (Senki sem jelentkezik.) Ha nincs kérdés, akkor vélemények elhangzására kerül sor. (Senki sem jelentkezik.) Ha nincsenek, akkor azt gondolom, hogy szavazhatunk.
Döntés az általános vitára való alkalmasságról
Kérdezem a tisztelt bizottságot, hogy általános vitára alkalmasnak találja-e a Magyar Köztársaság 2009. évi költségvetését megalapozó egyes törvények módosításáról szóló T/6572. számú törvényjavaslatot. Aki ezzel egyetért, kérem, kézfelemeléssel jelezze! (Szavazás.) Tizennégy igen. Ki nem ért egyet? (Szavazás.) Kilenc nem. Ki tartózkodott? (Szavazás.) Egy tartózkodás. A bizottság általános vitára alkalmasnak találta a 2009. évi költségvetést megalapozó egyes törvények módosításáról szóló törvényjavaslatot. Köszönöm szépen.
Most következik a harmadik napirendi pont, a Magyar Köztársaság 2007. évi költségvetésének végrehajtásáról szóló T/6133. számú törvényjavaslat. A bizottság feladatkörébe tartozó kapcsolódó módosító javaslatok megvitatására kerül sor.
Főosztályvezető urat ismét köszöntöm ennél a napirendi pontnál is. Kérdezem, rendelkezik-e ajánlással. (Dr. Varga Sándor: Nem.) Akkor titkár úr segítségét fogom kérni.
Tisztelt Bizottság! Az 1. kapcsolódó módosító indítványról fogunk dönteni, Szabó Lajos képviselő úr javaslata. Kérdezem a Pénzügyminisztérium képviselőjét.
DR. VARGA SÁNDOR (Pénzügyminisztérium): A kormány érti, azt is mondhatnám, hogy megérti a szándékot, de az eredetileg beterjesztett törvényjavaslatot támogatja, ezt nem.
ELNÖK: Köszönöm szépen. A bizottság támogatja? (Szavazás.) A bizottság 14 szavazattal támogatja. Ellene volt-e valaki? (Szavazás.) Egy. Tartózkodás? (Szavazás.) Hét szavazat. Köszönöm szépen. Tehát a bizottság ezt támogatta.
Nekem nincs más ehhez tartozó módosító indítvány jelezve. Kérdezem, bárki kíván-e még ebből az ajánlási csomagból szavaztatni. (Horváth István jelentkezik.) Parancsoljon! (Dr. Bóka István visszatér az ülésterembe.)
HORVÁTH ISTVÁN (Fidesz): Köszönöm szépen. Nekem az útmutatómban van Balla Mihály képviselőtársamnak egy módosító javaslata. Nem tudom, hogy a kormány támogatja-e.
ELNÖK: Melyikre gondol, hányas sorszámon?
HORVÁTH ISTVÁN (Fidesz): Az ajánlás 1-es pontjában. Mindjárt előkeresem.
ELNÖK: Én nem találok itt ilyet. Legyen szíves, nézze végig! A zárszámadásról szóló törvényjavaslat kapcsolódó módosító indítványainál tartunk.
HORVÁTH ISTVÁN (Fidesz): Visszavonom akkor a kérést. (Dr. Bóka István visszatér az ülésterembe.)
ELNÖK: Köszönöm szépen, a napirendi pontot lezárjuk. Köszönöm főosztályvezető úrnak a több napirendi ponton át tartó segítségét és a részvételt.
DR. VARGA SÁNDOR (Pénzügyminisztérium): Én köszönöm szépen, és jó munkát kívánok.
ELNÖK: Áttérünk a negyedik napirendi pontra, az előadó-művészeti szervezetek támogatásáról és sajátos foglalkoztatási szabályairól szóló T/6575. számú törvényjavaslatra. Itt is általános vitára való alkalmasságról döntünk. Köszöntöm az Oktatási és Kulturális Minisztériumból megjelent Nagyné Varga Melinda főosztályvezető asszonyt és Váradi Bor Judit főosztályvezető-helyettes asszonyt.
Önöké a szó. Természetesen a bizottság hatáskörébe tartozó részekről szeretném kérni, hogy mondják el véleményüket az előadó-művészeti törvénnyel kapcsolatban.
Nagyné Varga Melinda szóbeli kiegészítése
NAGYNÉ VARGA MELINDA (Oktatási és Kulturális Minisztérium): Elnök Asszony! Tisztelt Bizottság! A törvénytervezet megalkotásának szándéka mögött az a felismerés áll, hogy mindezidáig nem létezett az előadó-művészeti szervezetekre vonatkozó egységes jogszabályozási rendszer. Ez különböző problémákat is felvethet mind a fenntartók, mind pedig a szervezetek részéről. Az egyik ilyen problémakör a gazdasági helyzet megváltozásához való nem kellő alkalmazkodás is. A finanszírozás jelenlegi formái nem követték azokat a gazdasági változásokat, amelyekre megadandó válasz szükséges ahhoz, hogy az előadó-művészeti szervezetek nagyobb biztonságban és kiszámíthatóan működhessenek.
A törvénytervezet előkészítése során világossá vált az is, hogy nem szólhat csupán a színházakról ez a törvénytervezet, hiszen tudjuk, és a fenntartók azzal tisztában vannak, hogy nemcsak a színházakra, hanem a színházak keretein belül működő zenekarokra, táncegyüttesekre ugyanúgy vonatkozhatnak azok a problémák, amelyek felvetődtek az előadó-művészeti szervezetek szabályozása során.
A tervezet megalkotásánál több alapelvet érvényesítettek: egyrészt az egységesség, másrészt a megőrzés, harmadrészt pedig az átláthatóság és kiszámíthatóság.
Az egységesség azt jelenti, hogy attól függetlenül, hogy milyen szervezeti formában működnek az előadó-művészeti szervezetek, ugyanúgy érvényesek rájuk a munkajogi szabályok. A munkajogi szabályokat az Mt. és a Kjt. között speciális szabályokban állapítja meg ez a törvénytervezet, alkalmazkodva ahhoz a speciális munkavégzéshez, amely ezekben a szervezetekben folyik.
A nyilvántartás is az egységességhez tartozik, ugyanis attól függetlenül, hogy a fenntartó önkormányzat vagy állam, vagy esetleg független szervezet, ugyanúgy nyilvántartásba veszi ez a törvénytervezet.
A megőrzésre és megújításra való törekvés is igen fontos alapelve ennek a tervezetnek. A megőrzés azt jelenti, hogy védi azokat a kulturális és művészeti értékeket, amelyeket a magyar előadó-művészeti szervezetek jelentenek mindezidáig, illetve lehetőséget ad az újító törekvések számára is. Biztosítja az átjárhatóságot is ez a törvénytervezet, ugyanis egy előadó-művészeti szervezetnek lehetősége van arra, tehát a fenntartónak lehetősége van arra, hogy egyes kategóriákon keresztül följebb, és ne essenek ki ebből a finanszírozási rendszerből.
Az átláthatóság és kiszámíthatóság az egyik legfontosabb alapelve a törvénynek. Ez azt jelenti, hogy a fenntartók számára világossá kell válnia és világossá válik, hogy melyek azok a feladatok, amelyeket az állam elvár az eladó-művészeti szervezetektől, fenntartóktól, és ezt milyen források biztosításával lehet elérni, a feltételek teljesülése esetén milyen egyéb forrásokra számíthatnak a fenntartók. Nagyon fontos, hogy minden olyan főszám, minden olyan költségvetésre vonatkozó főszám nyilvános, átlátható egyrészt a költségvetési törvényben, másrészt pedig a költségvetési törvény VII. és V. számú mellékletében, valamint a tárcafejezetekben. Tehát megvalósítható az, hogy az önkormányzatok, a fenntartók kiszámítható támogatásban és finanszírozásban részesíthessék az előadó-művészeti szervezeteket. Mindennek a célja egyrészt a szervezetek és legfontosabban pedig a nézők ellátása ezzel a kulturális értékkel.
Köszönöm.
ELNÖK: Köszönöm szépen, főosztályvezető asszony. A bizottság tagjaié a szó, először kérdések. (Nincs jelentkezés.) Ha nincs kérdés, akkor vélemény. (Nincs jelentkezés.) Remélem, hogy akkor ez azt is jelenti egyben, hogy ilyen jó törvényt sikerült a kormányzatnak benyújtani.
Néhány gondolatot engedjenek meg, úgy is, mint az egyik legnagyobb önkormányzat vagy a legnagyobb önkormányzat kulturális kérdésekkel foglalkozó képviselője, illetve a legnagyobb ilyen típusú intézményeket fenntartó önkormányzat képviselője.
Azt gondolom, hogy ez egy nagyon fontos törvény, az előadó-művészeti szakma azóta, amióta a filmtörvény megszületett, nagyon várja, hogy erre az ágazatra is, erre a szakmára is készüljön egy ilyen átfogó, tényleg az összes olyan kérdést, ami ennek a szakmának fontos - ezt főosztályvezető asszony részletesen elmondta -, érintő ügyeket szabályozó törvény.
Két dolgot szeretnék kiemelni, ezt is természetesen önkormányzati szempontból. Az egyik az, hogy ha a fenntartó önkormányzatok ezeket a színházakat, zenekarokat, tánckarokat és egyéb más, ez alá a tevékenység alá besorolt szervezeteket normális módon finanszírozva tartják fenn, akkor a jelen törvény alapján az állam ehhez többletfinanszírozást biztosít.
A másik, ami azt gondolom, hogy nagyon fontos ennek az ágazatnak, ennek a szakmának a számára, hogy a törvény megteremti azt a lehetőséget, hogy a magánszférából szponzor, illetve mecenatúra keretén belül adókedvezménnyel ösztönözze az e szférát támogató vállalkozásokat, illetve magánszemélyeket. Azt gondolom, hogy ez a pluszforrás biztosítani tudja azt, hogy ez az előadó-művészeti szakma tényleg az összes ágával-bogával azt a fajta kulturális tevékenységet, amire nagyon nagy szükség van, jó színvonalon vagy a lehető legjobb, eddiginél is jobb színvonalon tudja biztosítani a közönségnek, és számomra ez a legfontosabb, hogy a színházba, operába vagy egyéb más előadásra járó közönség minél színvonalasabb és minél megfelelőbb műveket tudjon megnézni, látni, hallgatni.
Köszönöm szépen.
Kíván-e bárki még hozzászólni? (Gulyás József jelentkezik.) Gulyás képviselő úr?
GULYÁS JÓZSEF (SZDSZ): Kérdezni szeretném, hogy korábban arról volt szó, hogy ennek a törvényjavaslatnak az elfogadásához kapcsolódóan többletforrás keletkezik. Elnézést, nem voltam itt az elején. Először 5 milliárdról, majd 4 milliárdról volt szó, hogy ezt a terület megkapja. Nem tudom, hogy erről van-e szó továbbra is, van-e ilyen szándék, van-e ilyen elképzelés, hogy a költségvetés a mostani körülmények között ezt a többletforrás tudja-e biztosítani. Ez lenne az egyik kérdésem, illetve erre várnám a választ.
ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő úr. Ugyan a kérdések részén túlmentünk, de megkérem főosztályvezető asszonyt, válaszoljon.
NAGYNÉ VARGA MELINDA főosztályvezető (Oktatási és Kulturális Minisztérium): Jelenlegi információnk szerint a 2009-es költségvetési törvényben 3 milliárd 700 millió forint áll rendelkezésre a törvény alapelveinek a bevezetésére. A törvény 4 milliárd forint többletforrással számol a következő években. Ez biztosítja azt az átjárhatóságot és kiszámíthatóságot, amiről itt az elnök asszony is beszélt a bevezetőjében, és nagyon fontos, hogy ebben a 2009-es költségvetési évben már lehetőség nyílik arra ezzel a bevezető évvel, hogy a törvény alapelveit, tehát az önkormányzati hozzájárulásoknak az ösztönzését, illetve a művészeti támogatásoknak, tehát a nézőszámok utáni támogatásnak az elveit lehessen érvényesíteni.
Az adótörvény lesz pedig az elfogadása esetén, amely lehetőséget ad arra, hogy még egyéb források kerüljenek a magánszférából ebbe a szférába.
Döntés az általános vitára való alkalmasságról
ELNÖK: Köszönöm szépen. Gulyás képviselő úr nem kíván szólni? (Gulyás József: Nem.) Akkor a vitát lezárom. Általános vitára való alkalmasságról döntünk. Kérdezem a tisztelt bizottságot, egyetért-e azzal, hogy az előadó-művészeti szervezetek támogatásáról és sajátos foglalkoztatási szabályairól szóló törvényjavaslat általános vitára alkalmas a T/6575. szám alatt. Aki ezzel egyetért, kérem, kézfelemeléssel jelezze. (Szavazás.) Ez 14 igen. Ki az, aki nem? (Szavazás.) 7 nem. Ki az, aki tartózkodott? (Szavazás.) 4 tartózkodással általános vitára alkalmasnak találta a bizottság.
Köszönöm szépen a megjelenést és a segítséget.
Áttérnénk az 5. napirendi pontunkra, a környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény, a természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény, valamint egyéb törvények módosításáról szóló törvényjavaslatra a T/6442. szám alapján. A bizottság feladatkörébe tartozó módosító javaslatok megtárgyalására kerül sor.
Köszöntöm a napirendi ponthoz megérkezett Haraszti László szakállamtitkár urat és dr. Gosztonyi Ádám főosztályvezető urat a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztériumból. Rendelkeznek ajánlással, ugye? (Haraszti László: Igen.) Kérdezem, hogy akarnak-e előtte valamit elmondani, vagy rögtön mehetünk és szavazhatunk.
HARASZTI LÁSZLÓ szakállamtitkár (Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium): Köszönjük szépen, nem.
ELNÖK: Akkor szavazunk. A bizottság hatáskörébe, feladatkörébe tartozó módosító indítványokról fogunk beszélni. A 3. módosító indítványról kérdezem a kormányzat véleményét, Katona Kálmán és dr. Nagy Andor képviselők javaslatáról. Ez összefügg a 8. ponttal. Mi az álláspontjuk?
HARASZTI LÁSZLÓ szakállamtitkár (Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium): Ezt nem támogatjuk.
ELNÖK: Köszönöm. A kormány nem támogatja. És a bizottság támogatja-e? (Szavazás.) Sima nem. Köszönöm szépen.
Következik a 4. pont, Pettkó András képviselő úr javaslata, ez összefügg a 10-essel. Kormányvélemény?
HARASZTI LÁSZLÓ szakállamtitkár (Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium): Ezt sem támogatjuk.
ELNÖK: Nem támogatják. Kérdezem a bizottságot, a bizottság támogatja-e. Ki az, aki igen? (Nincs jelzés.) Egyharmada sem támogatja a bizottságnak. Köszönöm.
Titkár úr jelzi, hogy nincs több módosító javaslat, ami szerintünk a hatáskörünkbe tartozik. Kérdezem, hogy bárki bármelyik módosító indítványról kíván-e még szavaztatni. (Senki sem jelentkezik.) Ha nem, akkor köszönöm a megjelenést.
Áttérünk a hatodik napirendi pontra, a Nemzeti Civil Alapprogramról szóló 2003. évi L. törvény módosításáról szóló T/5950. számú törvényjavaslatra. A bizottság feladatkörébe tartozó módosító javaslatok megvitatására kerül sor. Szeretném jelezni, hogy kiosztottunk ezzel kapcsolatban egy levelet a Szilvássy elnök úr, a Magyar Település- és Területfejlesztők Szövetsége elnökének a levét. Ezt csak tájékoztatásul mondtam.
Köszöntöm a napirendi pont tárgyalásához megjelent Bécsy Etelka főosztályvezető asszonyt és dr. Gulácsy-Tóth Tamás tanácsos urat. A módosító indítványokról szavazunk.
Az első a 8. pont, Halmai Gáborné és dr. Szabóné Müller Timea képviselő asszony módosító javaslata.
BÉCSY ETELKA (Szociális és Munkaügyi Minisztérium): A kormány álláspontja az, hogy nem támogatja ezt a javaslatot.
ELNÖK: A kormány nem támogatja. A bizottság támogatja? (Szavazás.) Sima nem. Köszönöm szépen.
A 9. pont szintén Halmai Gáborné és dr. Szabóné Müller Timea javaslata.
BÉCSY ETELKA (Szociális és Munkaügyi Minisztérium): A kormány nem támogatja.
ELNÖK: A kormány nem támogatja. A bizottság támogatja? (Szavazás.) Sima nem. Köszönöm szépen.
A 10. módosító javaslat, Pettkó András képviselő úr javaslata.
BÉCSY ETELKA (Szociális és Munkaügyi Minisztérium): A kormány nem támogatja.
ELNÖK: A kormány nem támogatja. A bizottság támogatja? (Senki sem jelentkezik.) A bizottság egyharmada sem támogatja.
A 11. pont Halmai Gáborné és Szabóné Müller Timea javaslata.
BÉCSY ETELKA (Szociális és Munkaügyi Minisztérium): A kormány támogatja.
ELNÖK: A bizottság támogatja? (Szavazás.) A bizottság egyhangúlag támogatja.
Ha minden igaz, akkor több bizottság feladatkörébe tartozó nincsen. Kíván-e még bárki bármelyik módosító indítványról szavazni. (Senki sem jelentkezik.) A napirendi pontot lezárom.
Áttérünk a hetedik napirendi pontra, a távhőszolgáltatás versenyképesebbé tételéről szóló T/6308. számú törvényjavaslatra. A bizottság feladatkörébe tartozó kapcsolódó módosító indítványok megvitatására kerül sor.
Először Podolák György, Szanyi Tibor, valamint Józsa képviselő urak javaslatáról kérdezem a kormány véleményét az 1. pont alapján.
CSUKA MÁRIA (Pénzügyminisztérium): Támogatjuk.
ELNÖK: A kormány támogatja. A bizottság támogatja? (Szavazás.) A bizottság támogatja. Köszönöm szépen.
A 8. kapcsolódó módosító indítvány következik, Kékkői Zoltán képviselő úr javaslata.
CSUKA MÁRIA (Pénzügyminisztérium): Nem támogatjuk.
ELNÖK: A kormány nem támogatja. A bizottság támogatja? (Szavazás.) Sima nem. Köszönöm szépen. Nekem nincs több bejelölve. Kíván-e bárki bármelyik módosító indítványról még szavazni? (Senki sem jelentkezik.) Ha nem, akkor a napirendi pontot lezárom. Köszönöm szépen.
Áttérünk a nyolcadik napirendi pontra, a közrend, valamint az igazságszolgáltatás működésének védelme érdekében szükséges egyes törvénymódosításokról szóló T/6218. számú törvényjavaslatra. A bizottság feladatkörébe tartozó kapcsolódó módosító indítványok megvitatására kerül sor. (Jelzésre:) Jelzik nekem a kollégák, hogy még egy percet kérnek, mert az előadó nem érkezett meg.
Javaslom, térjünk át az egyebek napirendi pontra. Kérdezem, hogy az egyebekben bárkinek van-e valamilyen bejelentenivalója. (Senki sem jelentkezik.) Nekem sincs. Köszönöm szépen. Akkor az egyebek napirendi pontot lezárom, és megvárjuk, amíg a kormány képviselője ideér. (Rövid szünet.)
Dr. Rajmon Balázs főosztályvezető urat köszöntöm az Igazságügyi és Rendészeti Minisztériumból. A bizottság hatáskörébe tartozó kapcsolódó módosító indítványokról szavazunk.
A 9. pont dr. Bárándy Gergely képviselő úr javaslata.
DR. RAJMON BALÁZS (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): A kormány támogatja.
ELNÖK: A kormány támogatja. A bizottság támogatja? (Szavazás.) A bizottság támogatja. Köszönöm szépen. Ez összefüggött a 6., 7., 8., 10., 14. és 15. pontokkal.
A 11. pont dr. Vas János képviselő úr javaslata.
DR. RAJMON BALÁZS (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): A kormány nem támogatja.
ELNÖK: A kormány nem támogatja. A bizottság támogatja? (Szavazás.) A bizottság egyharmada sem támogatja.
Nekem nincs több bejelölve. Kérdezem, hogy bárki akar-e még bármelyik kapcsolódó módosító indítványról szavazni. (Senki sem jelentkezik.) Ha nem, akkor a napirendi pontot lezárom. Köszönöm szépen a megjelenést.
Még annyit szeretnék mondani - ugyan műsoron kívül vetette fel Hajdu képviselő úr -, hogy a múltkori bizottsági ülésünkön döntöttünk arról, hogy kihelyezett ülést tartunk a Ferihegyi repülőtéren a zajvédelemmel kapcsolatban. Ennek szervezése, előkészítése folyamatban van. Időben fogok szólni a bizottság tagjainak, hogy mikorra tervezzük ezt az ülést.
Köszönöm szépen. A mai bizottsági ülést bezárom.
(Az ülés befejezésének időpontja: 12 óra 17 perc.)
|
Gy. Németh Erzsébet |
Jegyzőkönyvvezetők: Horváth Éva Szilvia és Földi Erika