ÖTB-29/2008.
(ÖTB-80/2006-2010.)
Jegyzőkönyv*
az Országgyűlés Önkormányzati és területfejlesztési bizottságának
2008. november 5-én, szerdán, 10 óra 7 perckor
a Képviselői Irodaház I. emelet II. számú tanácstermében
megtartott üléséről
Tartalomjegyzék
Helyettesítési megbízást adott *
A napirendi javaslat elfogadása *
Egyes adó- és járuléktörvények módosításáról szóló törvényjavaslat (T/6667. szám) (Általános vita) *
Dr. Kónya László főosztályvezető (Pénzügyminisztérium) szóbeli kiegészítése *
Dr. Kónya László főosztályvezető (Pénzügyminisztérium) válaszai *
A költségvetési szervek jogállásáról és gazdálkodásáról szóló törvényjavaslat (T/6573. szám) (Általános vita) *
Dr. Aradi Zsolt főosztályvezető (Pénzügyminisztérium) szóbeli kiegészítése *
A Nemzeti Civil Alapprogramról szóló 2003. évi L. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat (T/5950. szám) (A bizottság feladatkörébe tartozó kapcsolódó módosító javaslatok megvitatása) *
A környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény, a természet védelméről szóló 1996 évi LIII. törvény, valamint egyéb törvények módosításáról szóló törvényjavaslat (T/6442. szám) (A bizottság feladatkörébe tartozó kapcsolódó módosító javaslatok megvitatása) *
(Általános vita)
(Általános vita)
(A bizottság feladatkörébe tartozó kapcsolódó módosító javaslatok megvitatása)
(A bizottság feladatkörébe tartozó kapcsolódó módosító javaslatok megvitatása)
(A bizottság feladatkörébe tartozó kapcsolódó módosító javaslatok megvitatása)
Elnököl: Szabó György (MSZP), a bizottság alelnöke
Dr. Kovács Zoltán (Fidesz), a bizottság alelnöke
Balogh József (MSZP), a bizottság alelnöke
Ecsődi László (MSZP)
Hajdu László (MSZP)
Dr. Lamperth Mónika (MSZP)
Dr. Mester László (MSZP)
Pál Tibor (MSZP)
Papp József (MSZP)
Sós Tamás (MSZP)
Varju László (MSZP)
Dr. Bóka István (Fidesz)
Erdős Norbert (Fidesz)
Horváth István (Fidesz)
Dr. Ódor Ferenc (Fidesz)
Geberle Erzsébet (SZDSZ)
Helyettesítési megbízást adott
Gy. Németh Erzsébet (MSZP) Szabó Györgynek (MSZP)
Dr. Buzás Péter (MSZP) Balogh Józsefnek (MSZP)
Dr. Steiner Pál (MSZP) Papp Józsefnek (MSZP)
Warvasovszky Tihamér (MSZP) dr. Mester Lászlónak (MSZP)
Bebes István (Fidesz) dr. Bóka Istvánnak (Fidesz)
Meggyes Tamás (Fidesz) dr. Kovács Zoltánnak (Fidesz)
Tasó László (Fidesz) dr. Ódor Ferencnek (Fidesz)
Dr. Tilki Attila (Fidesz) Horváth Istvánnak (Fidesz)
Vigh László (Fidesz) Erdős Norbertnek (Fidesz)
Gulyás József (SZDSZ) Geberle Erzsébetnek (SZDSZ)
Dr. Kónya László főosztályvezető (Pénzügyminisztérium)
Dr. Aradi Zsolt főosztályvezető (Pénzügyminisztérium)
Dr. Fekete István mb. osztályvezető (Szociális és Munkaügyi Minisztérium)
Haraszthy László szakállamtitkár (Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium)
Dr. Pénzes Zsuzsanna főosztályvezető-helyettes (Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium)
(Az ülés kezdetének időpontja: 10 óra 7 perc.)
SZABÓ GYÖRGY, a bizottság alelnöke, a továbbiakban ELNÖK: Jó napot kívánok! Hölgyeim és Uraim! Kérem, szíveskedjenek helyet foglalni, elkezdenénk a bizottsági ülést.
Tisztelettel köszöntöm a bizottság tagjait, előadóinkat, meghívott vendégeinket.
Tájékoztatom a bizottságot, hogy tizennégyen személyesen vagyunk jelen a bizottság ülésén, és további hét képviselő pedig megbízással rendelkezik szavazás tekintetében. Tehát határozatképesek vagyunk, az ülést megnyitom.
A napirendi javaslat elfogadása
Először a napirendről kellene döntenünk. Írásban megkapták képviselőtársaim a tervezett napirendet. Itt annyi korrekciót tennék, hogy az 5. napirendi pontban terveztük a vasúti közlekedésről szóló törvény módosításához úgynevezett kapcsolódó módosító javaslatoknak a megvitatását. Áttekintvén a beérkezett módosító javaslatokat, a titkárságunk arra a következtetésre jutott, hogy önkormányzati, területfejlesztési vonatkozása ezeknek a javaslatoknak nincs, tehát a bizottságunknak nem feltétlenül kell erről tárgyalni, ha csak nincs valakinek olyan igénye, hogy ezt is feltétlenül tűzzük napirendre, mert bármely módosító javaslatról szeretné, ha a bizottságunk állást foglalna. Ha van ilyen igény, akkor azt kérem, szíveskedjenek jelezni. (Nincs jelzés.) Amennyiben nincs, akkor természetesen azt a javaslatot fogalmazom meg, hogy az 5. napirendi pontot ne tárgyaljuk, így összesen lenne öt napirendi pontunk az Egyebekkel együtt.
Kérdezem a bizottságot, hogy elfogadja-e az így korrigált napirendi javaslatot. Ha igen, kérem, hogy szíveskedjenek jelezni. (Szavazás.) Köszönöm szépen. Úgy látom, hogy egyhangú volt.
Egyes adó- és járuléktörvények módosításáról szóló törvényjavaslat (T/6667. szám) (Általános vita)
Rátérnénk az 1. napirendi pontunkra, nevezetesen az egyes adó- és járuléktörvények módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitára való alkalmasságát kell megítélnünk.
Köszöntöm a Pénzügyminisztérium részéről, ha jól sejtem, Kónya László főosztályvezető urat. Megkérem arra, hogy ha szóbeli kiegészítést kíván tenni, akkor azt szíveskedjen most megejteni.
Dr. Kónya László főosztályvezető (Pénzügyminisztérium) szóbeli kiegészítése
DR. KÓNYA LÁSZLÓ főosztályvezető (Pénzügyminisztérium). Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Bizottság! A benyújtott törvényjavaslat gyakorlatilag vagy jelentős részben úgynevezett egyszerűsítéseket tartalmaz, amely mind a magánszemélyek, mind pedig a vállalkozók számára adminisztrációs tehercsökkenésben jelentkezik, és reményeink szerint ez hozzájárul a versenyképesség javításához. Ugyanakkor az átláthatóságot növelő intézkedések és ezáltal pedig a gazdaság fehérítését elősegítő intézkedések találhatók ebben a csomagban. Tehát konkrét adómértékre vonatkozó vagy más értelemben jelentősebb változás nincs ebben a törvényben.
Kiemelném, hogy az önkormányzati bizottságot, gondolom, egyfelől a helyi adók, illetve az illetékek, másfelől pedig a cégautóadó-fizetési kötelezettség érdekli, mint amely őket is terheli. Erről egy pár szót. A helyi adókban olyan változásokat tartalmaz a törvény, amely a gyakorlatban fölmerülő kérdésekre ad választ. Például a műemléképületek felújításához kapcsolódik egy adómentesség. Ezt tavaly fogadta el a parlament. A gyakorlat fölveti azt a kérdést - még persze nem volt konkrétan ilyen eset, hiszen még nem lehetett, mert 2008 után él ez a szabály -, hogy mi van akkor, ha jogutódlás történik, tehát az, aki az adómentességet vállalta, úgy a felújítás tényét, és ezért adómentességben részesült, mi van, ha ő elidegeníti az épületet, akkor az új tulajdonosa hogyan viheti tovább ezt a mentességet, továbbviheti-e. Tehát ezeket a kérdéseket rendezi a javaslat.
Ugyanígy például az építményadóban és a többi, épülethez kapcsolódó tárgyi adóban - itt a luxusadót is értem -, hogy mikor keletkezik az adókötelezettség, a jelenleg hatályos törvény a használatbavételi engedély kiadásához fűzi, a jövőben ez úgy pontosulna, hogy a jogerőre emelkedést követő évtől lenne adótárgy az adótárgy.
Az illetékek körében a változások részben egyszerűsítések, részben például a TEÁOR-ral kapcsolatos változás, hiszen több olyan illetékrendelkezés van, amely a főtevékenységként űzött tevékenységhez kapcsol valamilyen illetékjogi következményt. Ilyen az ingatlanforgalmazók kedvezménye vagy gépjármű-forgalmazók kedvezménye. A jövőben ezek úgy változnának, hogy az árbevétel arányában, tehát ezekből a preferált tevékenységekből fog származni az árbevétel meghatározott hányada ahhoz, hogy ezt a szabályt alkalmazni lehessen rájuk, így jelenleg a TEÁOR-besoroláshoz kötődött ennek a szabálynak az alkalmazhatósága.
A cégautóadóról annyit szeretnék mondani, hogy a személyi jövedelemadóban megszűnik a jelenlegi cégautóadó, és új filozófiájában új adóként kerül újraszabályozásra a gépjárműadó-törvényben annak egy külön fejezeteként. Itt az önkormányzatoknak nincs adóztatási feladatuk, hiszen önadózással kell ezt a cégautóadót megállapítani, és az APEH felé kell a befizetést teljesíteni. Az a filozófiája ennek az adónak, hogy a vállalkozások, illetve nem magánszemélyek, így a pontos kifejezés, nem magánszemély tulajdonában álló gépjárműveket, használatában álló gépjárműveket nyilván intenzívebben használják ahhoz a tevékenységhez, mint általában a magánszemélyek. Így tehát minden nem magánszemély tulajdonában álló gépjárművet fog terhelni az a cégautóadó, illetőleg magánszemély tulajdonos esetében olyan magánszemélyek, akik a gépjárművel kapcsolatban költségeket számolnak el, tehát vállalkozási tevékenységükhöz használják a gépjárművet, akkor lesznek alanyai ennek az adónak.
Köszönöm szépen, ennyit gondoltam bevezetőül.
ELNÖK: Köszönöm szépen, főosztályvezető úr. Kérdezem, hogy kérdés van-e az előterjesztéshez? (Dr. Ódor Ferenc jelentkezik.) Ódor képviselő úr!
DR. ÓDOR FERENC (Fidesz): Köszönöm, elnök úr. A legvégsőre emlékszik legjobban az ember, önkormányzatokat érintően, tehát nem magánszemélyek által használt gépjárművek, önkormányzatok. Romlik a helyzetünk, hiszen ez bekerül majd az APEH-hez, ez nem az önkormányzat súlyadó vagy más helyben maradó forrása lesz. Erre vonatkozóan a filozófiáról beszélt főosztályvezető úr, intenzívebb alkalmazás, valami ilyen szó volt erre vagy mondatrész. Ha intenzívebben használja valaki, akkor intenzívebben adózik is elviekben, hiszen van az áfa, ami esetlegesen visszatéríthető, és az önkormányzatoknál használt gépjárművekre eddig nem volt és valószínű, hogy a jövőben sem lesz, gondolom, de a jövedéki adó mindenképpen az állam felé megy, ha intenzívebben használom, sokkal nagyobb százalékban. Tehát ha most itt ez a filozófiaváltás azt jelenti, hogy az önkormányzatoknak eddig nem volt költségeket kell beállítani majd, ha van gépjárművük, és itt nem a kistelepülésekről beszélek, amelyek maximum a falugondnoki rendszer gépjárművét használják, hanem nagyobb városoknál vagy megyei önkormányzatoknál, ha itt ilyen forrásokat... Magyarul ez a költségvetés egyéb más ügyein kívül az adótörvényekkel is vagy azoknak a módosításával egy önkormányzat-ellenes lépésként kell ilyen értelemben ezt megtapasztalnunk.
Mondom, szerintem a filozófiában az, hogy azért kell megemelni és azért kell ide adót kivetni, mert ezek intenzívebben vannak használva, elég nehezen érthető vagy számomra legalábbis nem felfogható, mert ha én intenzívebb használattal minden más egyéb helyen, bizonyos helyeknél megnövekedő karbantartást miatt áfát fizetek be, azt az állam fogja végül is valamilyen módon besöpörni, és a jövedéki adónál, mivel nagyon kevés olyan hibridautó van még, ami keveset fogyaszt, hanem mégiscsak üzemanyagban ott ilyet is befizetünk. Tehát ha itt az önkormányzatoknak azt jelenti, márpedig az előterjesztésben az van, hogy fizetnünk kell, emelnünk kell a költségeken, azért, mert adóztatnak, akkor ez egy önkormányzat-ellenes lépés ilyen szempontból önkormányzati oldalról. A magunk részéről vagy az önkormányzatok egy részének részéről azt kell mondani, hogy nem tudjuk támogatni, és ezt kimondottan ellenünk irányuló lépésnek vesszük.
Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm. (Dr. Bóka István jelentkezik.) Bóka képviselő úr?
DR. BÓKA ISTVÁN (Fidesz): Egy rövid kérdés, elnök úr. A cégautóhoz hasonló adó Európában van valahol, vagy milyen gyakorlat van ezzel kapcsolatban?
ELNÖK: Van-e további kérdés? (Nincs jelentkező.) Akkor a kérdések körét lezártuk. Főosztályvezető urat megkérem a válaszra.
Dr. Kónya László főosztályvezető (Pénzügyminisztérium) válaszai
DR. KÓNYA LÁSZLÓ főosztályvezető (Pénzügyminisztérium): Cégautóadóval kapcsolatban. Cégautóadó jelenleg is létezik, csak más formában. Az a filozófiája most, hogy egyébként a cég tulajdonában álló autót magáncélra használják. Ezért mondtam, hogy van egy filozófiaváltás, mert itt nem arról van szó, hogy a magáncélú használatot feltételezné a törvényjavaslat, hanem éppen arról, hogy azok, amiket kizárólag nem magáncélra használnak, azok essenek adó alá. Ezért említettem, hogy a nem magánszemélyek tulajdonában álló gépjármű mindig benne van, a magánszemély tulajdonában álló pedig akkor, ha költségeket számol el ezen gépjármű után, tehát vállalkozási tevékenységéhez használja.
Az adó mértéke. Ezt fontos kiemelni, hogy a személygépjárműhöz kapcsolódik csak és kizárólag, és az adó mértéke pedig attól függ, hogy hány köbcenti, tehát a lökettérfogattól függ az adó, és 1600 köbcenti alatt 7000 forint/hó.
Most nyilvánvalóan az önkormányzatok, illetve az önkormányzati intézmények találkozhatnak ezzel a fizetési kötelezettséggel, amivel eddig tény és való, hogy nem találkoztak. Ugyanakkor nemcsak az önkormányzatok, tehát nem lehet ezt úgy fölfogni, mint önkormányzat elleni lépés, hiszen a költségvetés, a központi költségvetési szervek ugyanúgy ezen adó hatálya alá tartoznak, tehát itt nincs valamiféle megkülönböztetés, és hogy csak az önkormányzatokat sújtó adó bevezetéséről van szó.
Másfelől nyilvánvalóan sem az intézményeknél, sem pedig mondjuk az önkormányzat polgármesteri hivatalában valószínűleg nem sok személygépkocsi van, tehát itt ennek vannak nyilvánvaló terhei, de ezek a terhek nem olyanok nyilván, amelyek "mérhetőek" lennének az önkormányzati szféra egészét illetően. Tehát a költségvetési helyzetüket nyilvánvalóan nem jelentősen vagy azt mondhatnám, hogy nem túl érezhető módon befolyásoló díjfizetési kötelezettség áll fönn.
Az természetesen igaz, hogy más adók is vannak, ami a gépjárműhöz kapcsolódik, amely a használati intenzitással arányos, a jövedéki adó például, az elfogyasztott üzemanyagok, az áfa, de nyilvánvalóan az adórendszerben eddig is volt, tehát ez egy vagyoni típusú adó, és mint ilyen, helye van az adórendszerben és helye lehet. Ezért mondtam, hogy ez egy új filozófia a cégautó-adóztatásban, mert egy vagyoni típusú adóként és nem személyi jövedelemadót vélelmezett jövedelmet adóztató adóként lesz újraszabályozva.
Bóka úr kérdésére válaszolva, hogy külföldön milyen adók hogyan is működnek. A gépjármű-adóztatás, ha nem tehergépjárművekről van szó, akkor nem tartozik uniós irányelvek alá, tehát az egyes államok a gépjárművekkel szabadon adóztatnak. Hogy ott előfordulhatnak-e külön megkülönböztetések, hogy magánszemély vagy nem magánszemély, ezek nem jellemzőek, tehát nem tudok igazán erről beszámolni, hogy mik a nemzetközi tapasztalatok. Egy van, hogy a személygépjárműveket elég intenzíven adóztatják, általában a személygépjárműveket, tehát nem a magánszemély vagy nem magánszemély tulajdonában állás alapján. Általában a magyar gépjárműadószintnél ez magasabb mérték, de ahány ország, szinte annyiféle adóalap-meghatározás, illetve konstrukció létezik.
Arra nem tudok válaszolni, hogy ugyanilyen cégautóadó működne-e, tehát ugyanezzel a filozófiával más államokban, de utána fogunk nézni.
Köszönöm.
ELNÖK: Köszönöm szépen, főosztályvezető úr. Észrevételek, vélemények, ha megfogalmazódtak, akkor kérem, hogy mondják el a képviselőtársak. (Dr. Bóka István jelentkezik.) Bóka képviselő úr!
DR. BÓKA ISTVÁN (Fidesz): Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Bizottság! Röviden fogalmaznám meg a véleményemet. Szerintem nem túl elegáns benyújtani így ezt az adótörvénycsomagot jelenlegi formájában és jelenlegi állapotában, egy kicsit pitinek érzi az ember ezt az újonnan benyújtott adócsomagot. Emlékezünk arra, hogy néhány héttel ezelőtt még relatíve nagyobb ívű, össztársadalmi szinten 150 milliárd forint nagyságú adómegtakarításról beszéltünk, tehát ennyi maradt volna a vállalkozások, illetőleg a polgárok, a lakosság tárcájában, ha 2009. január 1-jétől ez az adócsomag hatályba lép. Most ebből a nagy ívű csomagból lett ez a kis ívű csomag, és pozitívumból csak negatívum maradt, mert ha azt nézzük, hogy a cégautót hozta be, az egyértelmű adónövekmény társadalmi szinten. Tehát lehet, hogy autóra vetítve, személygépjárműre vetítve csökken az adóterhelés, de össztársadalmi szinten viszont nő az adóterhelés, és ráadásul behozzák ebbe a körbe az önkormányzatokat is. Nem tartom túl elegánsnak, jobb lett volna szerintem nem bolygatni ezt a kérdést jelenlegi helyzetben, ha már okosat nem tudunk kitalálni. Nem tudom, néhány milliárd forintért érdemes volt-e ezt így benyújtani.
Köszönöm szépen.
ELNÖK: További vélemény, észrevétel? (Nincs jelentkező.) Főosztályvezető úr, kíván reagálni?
DR. KÓNYA LÁSZLÓ főosztályvezető (Pénzügyminisztérium): Csak annyi megjegyzést tennék, hogy mint említettem a bevezetőben, ez a törvényjavaslat azért sok egyszerűsítést tartalmaz a magánszemélyek és a vállalkozók részére. Tehát nyilvánvalóan nem bevétel-növelési céllal került ez a törvény benyújtásra és nem is tehercsökkenésként. Összességében tehát ennek más volt a célja. Alapvetően az adminisztratív egyszerűsítések, az adminisztrációs terhek csökkentése, egyszerűsítés, átláthatóság volt a cél, és ennek véleményem szerint a törvényjavaslat sok mindenben eleget tud tenni.
Egyébként a cégautóadóban megvalósul az, amit oly szeretnénk célként, hogy sokan fizessenek kevesebb adót. Tehát nyilvánvaló, hogy aki eddig találkozott cégautóadóval és fizette, náluk tehercsökkenés lesz vagy jelentős tehercsökkenés. Összességében viszont nem volt itt sem bevételnövelés a célja ennek az új alapokra helyezésnek, hanem egy igazságosabb rendszert célzott meg.
Köszönöm. (Dr. Ódor Ferenc jelentkezik.)
ELNÖK: Ódor képviselő úr!
DR. ÓDOR FERENC (Fidesz): Elnök úr, köszönöm szépen. Elnézést, hogy a rendbe nem illik ez a hozzászólás, de valószínű, csak újabb olaj a tűzre minden egyes vélemény, itt a miniszteriális vélemény elhangzása.
Egyszerűsítés; bevonni olyan részét a társadalomnak, amely eddig nem volt ennek a része; nem vállalkozási tevékenységet folytató önkormányzatokat. Tetszik, nem tetszik, ez akkor is az önkormányzatokkal szembeni dolog, nekünk biztosan nem csökkenti az adminisztrációnkat, nekünk biztosan nem fogja csökkenteni az örömeinket annyira, amire önök gondolnak, de a bevételeinkből a forrásainkat csökkenti. Lehet, hogy filozófiában mást állítunk föl, igenis ez az önkormányzatok ellen van. Nem fogja tönkretenni őket, mert már máshol teszik tönkre őket, ez egy apró megjegyzés. De amikor bevonnak egy olyan adóba bennünket, új adónemet állapítanak meg az önkormányzattól elvonás szinten, mert nem arról van szó, hogy helyben maradó, akkor megpróbálják ezt úgy beállítani, hogy ez az önkormányzatoknak majdnem hogy az mondom, hogy dobpergéssel ünnepelhető pillanata lesz, akkor is, ha egy forintot is... Az elvet, pontosan azt, amikor új filozófiát építünk.
Az a tragédia ebben, hogy az új filozófiaépítésben az önkormányzatoktól való elvonás jelenik meg, mert utána majd akkor már nem kell új filozófiát építeni, hanem elég arra hivatkozni, hogy a múltkor is így csináltuk és benyelték. Ezt azért szeretném még egyszer hangsúlyozni, hogy nem hiszem, hogy ez az új rendszer önkormányzatbarát, hanem igenis még elvonó az önkormányzatoktól.
Igen, tudom, ennél sokkal nagyobb elvonásokkal kell számolnunk az ez évi költségvetésben. Klasszikusan mindig előjön az, hogy az a bajunk az ez évi költségvetéssel, hogy nem ismerjük a következő évit, de eddig még ezt nem éltük meg, hogy még ilyeneket is elvonnak. Eddig csak nem adták oda és bizonyos részének az önkormányzatokon belül is azt, amit esetleg szja-növekményből oda lehet adni, vagy elvontak 2 százalékot, de hogy most még kitalálnak egy újabbat... Jövőre szerintem, nem tudom, jó ötleteket tudnék adni, hogy kikre, de aki belép a hivatalba, az mindenki fizessen két forintot az államnak, vagy valami ilyesmit, mert bizonyára nem elvonási céllal van ez, hanem rendszabályozási céllal, hogy ne olyan dolgokat, vagy pedig az, hogy ha nincsenek, akkor terítsük ki minél jobban.
Igen, ez egyébként, amit a főosztályvezető úr mondott, valóban volt ilyen, hogy sokan és kevesebbet. De ebbe a sokba és kevesebbe miért kerülünk mi bevonásra, azok, akik ha megnézzük, az állami költségvetésből minden évben arányaiban csökkenő mértékben kapunk, és akkor még adót is vonnak el? Tehát ilyen szempontból mégiscsak azt kell mondanom, hogy igenis ellenünk irányul, nem közvetlenül, mások ellen is, de mi elég nagy része vagyunk az össztársadalmi szinten azoknak, akiket megcéloz.
Köszönöm szépen, elnök úr.
ELNÖK: Köszönöm, képviselő úr. Kérdezem, hogy zárhatjuk-e a vitát, kíván-e még valaki hozzászólni? (Nincs jelentkező.) Ha nem, akkor döntünk. Általános vitára való alkalmasságról van szó. Kérdezem, hogy ki támogatja a vitára való alkalmasságot. Aki igennel, az kérem, kézfelemeléssel szavazzon. (Szavazás.) Ez 14 igen. Ki nem támogatja? (Szavazás.) 10 nem. A bizottság támogatja.
Köszönöm szépen főosztályvezető úrnak a megjelenést és a tájékoztatást. További szép napot kívánunk!
Rátérünk a 2. napirendi pontra, jelesen a költségvetési szervek jogállásáról és gazdálkodásáról szóló törvényjavaslat megtárgyalására. Itt is az általános vitára való alkalmasságról kell döntenünk.
Köszöntöm előadónkat. Jól gondolom, hogy dr. Aradi Zsolthoz van szerencsém? (A kormány képviselője bólint.) Igen, köszönöm szépen. Kérdezem, hogy szóbeli kiegészítést kíván-e a főosztályvezető úr tartani. (Dr. Aradi Zsolt: Igen, szeretnék.) Tessék parancsolni!
Dr. Aradi Zsolt főosztályvezető (Pénzügyminisztérium) szóbeli kiegészítése
DR. ARADI ZSOLT főosztályvezető (Pénzügyminisztérium): Köszönöm a szót. Tisztelt Bizottság, Elnök Úr! Itt egy reformértékű, költségvetési szervekre vonatkozó törvényjavaslatról van szó, amelynek az indíttatása, a megírása már egyáltalán kettős. Egyrészt az, hogy évek hosszú sora óta egyre erősödik az az igény, hogy az államháztartás makroszinten, ideértve valamennyi alrendszert, kiismerhető, zárt keretek között tudjon gazdálkodni, és ezeket a kereteket ne haladja meg az államháztartás egységeinek, alapegységeinek a költése.
A másik igény pedig az, hogy a költségvetési szervekre jelenleg vonatkozó államháztartási törvényi szabályozás és annak a végrehajtási szabályai - ideértve a számvitelt is - elmaradottak, az idő túlhaladta ezeket a szabályokat, úgy, ahogy maga az egész államháztartásról szóló törvény is az államháztartás viteléről szól valójában, eljárási szabályokat rögzít, és nem felel meg a mai követelményeknek.
Ha közelítünk az itt javasolt előírásokhoz, akkor azt kell mondani, hogy jelenleg alapvetően báziselvű, szakmai szervezésű, megalapozás nélküli, erőforrásinput-szemléletű gazdálkodás folyik. Ehelyett egy feladatalapú szolgáltatás, teljesítményelven alapuló, megmért erőforrás-biztosításra támaszkodó és számon kérhető költségvetési gazdálkodásra veszünk irányt.
Az alapvető felismerés az, hogy önmagában a pénzügyi keretek korlátozása, szabályozása kevés ahhoz, hogy valóban tarthatóak legyenek, valósan tarthatóak legyenek ezek a költségvetési keretek, hiszen nem egyetlen egy kasszáról van szó, hanem nagyon sok kasszáról, nagyon sok intézményről, nagyon sok önkormányzatról, minisztériumról, amelyek csak akkor költhetnek, akkor tudják, hogy mennyit költhetnek, ha egy olyan rendszer áll rendelkezésre, amely rendszerbelileg biztosítja azt, hogy a makro-költségvetési keretek vagy államháztartási keretek tarthatóak legyenek. Egy rendszert kell csinálni, hiszen itt a piaci mechanizmusok nem működnek, ha működnének, akkor nem kellene külön közszférát csinálni.
A szervezeti forma a közfeladat-ellátás tekintetében esetleges, tehát ma az, hogy egy közfeladatot költségvetési intézmény vagy más típusú szerv lát el, természetesen rendben van, hogy ez is előfordulhat és az is, de a jelenlegi szabályozás szerint ez teljesen a döntéshozó esetleges döntése, és nem alapul szempontrendszeren. Ugyanakkor a költségvetési szerveknek a köre és az arra vonatkozó szabályozás jelenleg teljesen homogén, azt tételezi fel, mintha minden költségvetési szerv egyforma volna, egyformák az igazgatási szervek, a fegyveres szervek, az iskolák, az egyetemek, az egészségügyi intézmények vagy a közüzemek az önkormányzatoknál. Ehhez képest ez a szabályozás mást tud, differenciálja a költségvetési szervek körét is.
Az intézmények vezetése ma egyoldalúan szakmai típusú, nagyon kevés intézménynél van és főleg nagyon kevés intézménytípusnál, ahol a követelmények kettősek, tehát gazdaságiak és szakmaiak együtt. Valójában azt a fajta felelősséget, amelyet az államháztartásról szóló törvény ma előír, vagyis egy komplex felelősség mindenért, a gazdálkodásért, a szakmai tevékenységért, a számvitelért, a statisztikáért és mindenért, ezt valójában az így kiválasztott vezetőkön nem is lehet számon kérni.
Az a szabályozás, amit most itt törvényjavaslatként előadtunk, 14 ezer költségvetési szervre vonatkozik. A költésük a GDP-nek 20 százalékát teszi ki, az államháztartásnak pedig mintegy 35 százalékát. Ez azt jelenti, hogy alapvető jelentőségű szabályozás. Lehet azt mondani, hogy 750 ezer főre terjed ki a szabályozás, hiszen ennyien dolgoznak a költségvetési szerveknél. De ha meggondoljuk, hogy ezek a szervek szolgáltatást nyújtanak, és közhatalmi funkciókat látnak el, akkor 10 millió embert érintő szabályozásról van szó. Ennek a szabályozásnak éppen az a lényege, hogy nemcsak az intézmény oldaláról fogja meg az intézmény működését, hanem a szolgáltatást igénybevevő oldaláról, és ez a célja elsősorban, hogy ne csak a pénzkeretekhez igazodjanak a költségvetési intézmények, hanem a teljesítményük is növekedjék és a szolgáltatásokat elégítsék ki.
A szabályozás természete olyan, hogy erősíti a kormányzati kontrollt, erősíti az irányítószervi kontrollt, eszközöket ad az önkormányzatok számára és a minisztériumok számára is az intézményekkel való kapcsolatrendszerben, ugyanakkor üzemgazdasági eszközöket alkalmaz a tervezésnél, a gazdálkodásnál és az elszámolásnál. Az elszámolást összekapcsolja számonkérhetőséget biztosítva a költségvetésekkel. Harmadszor: azokon a területeken, ahol az intézmény valójában piacképes tevékenységet végez, ott pedig olyan szabályozást hoz be - ez az egészségügyre jellemző, a felsőoktatásra, a művészeti területre és a kutatásra - , ahol ez a szabályozás versenyképes a Gt.-szabályozással. Tehát az a szempont nem kell hogy szempont legyen, hogy valamilyen napi előnyöket nyújt egyik vagy másik gazdálkodási forma, hanem az adott szituáció szerint kell választani.
Még annyit az előző bizottsági ülések tapasztalatai alapján, hogy bizonyos kérdésekkel ez a törvény nem foglalkozik, tehát nem foglalkozik privatizációval, nem foglalkozik vagyoni kérdésekkel, nem foglalkozik foglalkoztatási kérdésekkel, nem foglalkozik az önkormányzatisággal. Ez más törvényeknek a feladata. (Horváth István megérkezik az ülésre.) Tehát összességében el lehet mondani, hogy két kultúrát, a klasszikus költségvetési kultúrát, amelyet ma már elmaradottnak tekintünk mint totális rendszert, és a gazdasági társasági gazdálkodási kultúrát közelíti egymáshoz.
Ami speciálisan a bizottság témakörét illeti, az önkormányzati szövetségekkel a tervezetet egyeztettük valamennyi olyan fórumon, ahol ez elő volt írva, tehát megtörtént a hivatalos államigazgatási egyeztetés. A KIÉT fórumán megtárgyaltuk a tervezetet, a Költségvetési Intézmények Érdekegyeztető Tanácsán, és van helyi önkormányzati oldal, ott is megtárgyaltuk, és a legutóbbi ülésen az a kijelentés hangzott el, hogy a helyi önkormányzati szövetségek ezt a tervezetet támogatják.
Köszönöm a figyelmet.
ELNÖK: Köszönöm, főosztályvezető úr. Ismét az iránt érdeklődnék, hogy kérdés megfogalmazódott-e valakiben a törvényjavaslattal kapcsolatban. (Dr. Kovács Zoltán jelentkezik.) Igen, Kovács alelnök úr?
DR. KOVÁCS ZOLTÁN (Fidesz): Azt kérdezném meg, hogy az európai uniós tagországok között mely országban található hasonló szabályozás, amely ezt a filozófiát követi, és ha már itt ilyen filozofikus kérdésekről volt szó, akkor ha a Gt.-vel versenyképes szabályozás, akkor miért nem a Gt.-ben szabályozzuk ezt a kérdést, miért kell külön törvényben szabályozni, ami erre vonatkozik. Nyilván nem lehet mindent a klasszikus költségvetési szervre.
ELNÖK: További kérdés esetleg van-e? (Nincs jelentkező.) Akkor a kérdések körét itt is lezárjuk, és főosztályvezető úrnak adnám ismét vissza a szót.
DR. ARADI ZSOLT főosztályvezető (Pénzügyminisztérium): Ismert, hogy volt egy Államreform Bizottság, amelynek a titkárságával annak idején egyeztettük a tervezetet. Kifejezetten nemzetközi példák alapján kérték azt, hogy a szabályozásba ilyen elemek kerüljenek be. Mi úgy látjuk, hogy a legfrissebb tapasztalataink alapján bizonyos, hogy Franciaországban ilyen van, személyes tapasztalatok alapján mondom. 2006-ig volt az a klasszikus költségvetési rendszer, amelyet próbálunk mi is fölváltani és amilyen irányba nem mentünk el, viszont 2006 óta megtévesztésig hasonló - ahogy egy tanulmányúton erről meg lehet győződni - megközelítési rendszert használnak.
A másik, hogy miért nem azonos a kettő. Ez a jogszabály két külön fejezetet szentel ennek a kérdésnek: van a VII. fejezet és van a VII/A. fejezet. A VII. fejezet kifejezetten a költségvetési szervekről szól, a VII/A. fejezet pedig arról szól, hogy a közfeladatokat milyen feltételek mellett és milyen szabályok mellett lehet ellátni gazdasági társasági formában. A két megoldás között alapvető különbség van, szemléletbeli különbség, nem a technika a különbség. A VII/A. fejezet leírásából ez egy olyan szempontrendszer, ami eddig nem létezett semmilyen formában leírva, egy PM-es ajánlásban volt eddig, leírja azt, hogy mik a piacszerű működésnek a feltételei és mik a költségvetési szervi működésnek a feltételei. Tehát ha ellátási kötelezettség van, nincs keresleti piac, nincs kínálati piac, nincs kockázatvállalás, nincs személyes felelősségvállalás, nincs információ a szolgáltatás igénybevételével kapcsolatban, akkor az a költségvetési szervi formát indokolja.
A versenyképesség nem a gazdálkodás technológiáját érinti, tehát az, hogy feladatalapú költségvetés legyen, és a költségek meghatározása és a költségvetéseknek a meghatározása a piaci szerveknél megszokott eszközöket is alkalmazza. Tehát a számvitel is eredményszemléleti technikát alkalmaz akkor, ha ilyen típusú szervekről van szó. Tehát a kettő között a technikát közelítjük, de a szemléletet nem.
Köszönöm.
ELNÖK: Más egyéb kérdés? (Nincs jelentkező.) Ha nincs, akkor esetleg észrevételek, vélemények, ha megfogalmazódtak, akkor szívesen meghallgatjuk. (Nincs jelentkező.) Értelmezhetem úgy, hogy a bizottság készen áll a döntésre. Igen. Aki támogatja az általános vitára való alkalmasságát a törvényjavaslatnak, az kérem, hogy jelezze kézfelemeléssel. (Szavazás.) Ez továbbra is 14 igen. Ki nem? (Szavazás.) 1 nem. Akkor a többi 9 pedig tartózkodik. Köszönöm szépen.
Köszönöm, főosztályvezető úr. További jó munkát kívánunk!
Áttérünk a 3. napirendi pontunkra, amely a Nemzeti Civil Alapprogramról szóló 2003. évi L. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat, ennek a kapcsolódó módosító indítványait vitatjuk meg.
Köszöntöm előadónkat, gondolom, hogy Fekete István osztályvezető urat üdvözölhetjük a minisztériumtól.
Túl sok módosító indítvány nem érkezett, szám szerint három. Elsőként Fogarasiné Deák Valéria képviselő asszony indítványáról érdeklődnék, támogatja-e a kormány.
DR. FEKETE ISTVÁN osztályvezető (Szociális és Munkaügyi Minisztérium): Igen.
ELNÖK: És a bizottság? (Szavazás.) A bizottság is támogatja.
2. pont, Bíró Ildikó képviselő asszony. A kormány?
DR. FEKETE ISTVÁN osztályvezető (Szociális és Munkaügyi Minisztérium): A kormány támogatja.
ELNÖK: A kormány ezt is támogatja. És a bizottság? (Szavazás.) Szintén támogatja, méghozzá egyhangúlag.
A 3. pontban Fogarasiné Deák Valéria képviselő asszony. A kormány?
DR. FEKETE ISTVÁN osztályvezető (Szociális és Munkaügyi Minisztérium): A kormány támogatja.
ELNÖK: A bizottság? (Szavazás.) Szintén támogatja egyhangúlag.
Köszönöm szépen, osztályvezető úr, gyorsan végeztünk.
A 4. napirendi pont a környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény, a természet védelméről szóló 1996. évi ugyancsak LIII. törvény, valamint egyéb törvények módosításáról szóló törvényjavaslathoz kapcsolódó módosító indítványok megvitatására kerül sor.
Köszöntöm előadónkat, Haraszthy László szakállamtitkár urat és Pénzes Zsuzsanna főosztályvezető-helyettes asszonyt. A bizottság hatáskörébe tartozó módosító javaslatok közül, mi a kettő közül egyet választottunk ki, ez a második, dr. Orosz Sándor módosító indítványa. Érdeklődnék, államtitkár úr.
HARASZTHY LÁSZLÓ szakállamtitkár (Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium): Támogatja a kormány.
ELNÖK: És a bizottság? (Szavazás.) A bizottság is támogatja. Köszönöm szépen. Nálam nincs több. Nem egyformák az információink, mert látok némi meglepődést államtitkár úrnak az arcán?
HARASZTHY LÁSZLÓ szakállamtitkár (Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium): Tisztelt Elnök Úr! Van a Környezetvédelmi bizottságnak egy tisztességes csomagja, de ha önök úgy döntenek, hogy ez nem érinti a bizottságot, mi elfogadjuk. Csak tudatában vannak ugye ennek, hogy van egy ilyen csomag?
ELNÖK: Államtitkár úr, úgy ítéltük meg itt, hogy az az önkormányzati bizottság hatáskörébe nem tartozik, úgyhogy pusztán erről van szó. (Haraszthy László: Köszönöm szépen.) Én is köszönöm szépen. További jó munkát, szép napot kívánok!
Ezzel gyakorlatilag elérkeztünk a vasúti közlekedésről szóló 2005. évi CLXXXIII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat kapcsolódó módosító indítványainak a megvitatásához. Ja, bocsánat, ezt levettük napirendről, csak elfelejtettem az írásos anyagból kihúzni.
Egyebek napirendi pont keretében két dologról szeretnék tájékoztatást adni. Az egyik, hogy november 21-én Erdélyben Székelyhíd városban ülésezik a magyar-román határon átnyúló együttműködési program keretében több önkormányzati és minisztériumi vezető egy úgynevezett konferencia keretében, amely "Határtól a határ menti együttműködésig" címet viseli. A napirend fél 10-kor kezdődik, és 15 órakor egy közös ebéddel érne véget. Az Önkormányzati Minisztériumnak az a kérése a bizottság felé, hogy amennyiben lehetséges, és reméljük, hogy lehetséges, akkor a bizottságunk természetesen kormánypárti és ellenzéki oldalról egyaránt képviseltesse magát. Még egyszer mondom, hogy november 21., és Székelyhíd város polgármesteri hivatalában kerülne sor erre a konferenciára. Ha van ilyen igény, akkor tisztelettel azt kérem, hogy az Önkormányzati és területfejlesztési bizottság titkárságánál, név szerint Vásárhelyi Pál titkár úrnál szíveskedjenek jelezni. Az az információ, hogy az utazást közösen szervezi a minisztérium, tehát feltehetően egy autóbuszhoz lehet majd csatlakozni.
A másik információ, hogy két hét múlva, 19-én szerdán ugyancsak bizottsági ülést tartunk, akkor a költségvetés kapcsolódó módosító javaslatait kell megvitatnunk. A mostani tájékoztatás szerint itt az ajánlás... (Közbeszólások.) Lesz egyébként egy hét múlva is bizottsági ülés, de én most azért hívnám föl a két hét múlva következő bizottsági ülésre a figyelmet, mert az az információnk, hogy az ajánlás elkészítésének az igénye miatt feltehetően valamikor délután tudjuk megtartani a bizottsági ülést, méghozzá feltehetően egy kicsit késő délután. Úgyhogy azt kérem a bizottság tagjaitól, hogy amikor a terveiket összeállítják, szíveskedjenek ezt figyelembe venni, hogy határozatképesek tudjunk lenni, és meg tudjuk vitatni a kapcsolódó módosító javaslatokat is.
Köszönöm szépen. Részemről ennyi volt. Egyebek között van-e valami, vagy van-e ezekhez kérdés? (Dr. Ódor Ferenc jelentkezik.) Ódor képviselő úr jelentkezett. (Dr. Ódor Ferenc: Egyebek egyéb részéhez.) Ehhez van-e esetleg kérdés? (Dr. Bóka István jelentkezik.) Bóka képviselő úr?
DR. BÓKA ISTVÁN (Fidesz): A költségvetésnél hadd kérdezzem meg. Most mint egyéni országgyűlési képviselői indítvány bejött ez a Veres János-féle csomag, ugye? Gyakorlatilag a Veres János-féle csomaghoz még kapcsolódó módosítót lehet benyújtani, ugye? (Elnök: Nyilván.) Ahhoz mi a határidő? Mert az alap az, ami második körben bejött, ahhoz kell a sima módosítókat benyújtani. Tehát a Veres-féle csomaghoz meddig lehet módosító indítványt benyújtani?
ELNÖK: Ez éppúgy módosító indítvány, mint bármely képviselő hölgynek vagy úrnak a módosító javaslata a költségvetéshez.
DR. BÓKA ISTVÁN (Fidesz): Tehát akkor kapcsolódó módosítót ahhoz lehet benyújtani.
ELNÖK: A Veres-féléhez az én értelmezésem szerint kifejezetten kapcsolódó módosító indítványt lehet beadni. (Dr. Bóka István: Tehát azt nem mostanáig, hanem később.) Ezt később, a kapcsolódó módosító indítványoknál, 18-ig nyilván. Ez is egy módosító javaslat. (Dr. Bóka István. Csak szerettem volna tisztázni, mert számomra ezt a harmadik költségvetési javaslat.) Így is értelmezhetjük természetesen. De ettől függetlenül mondjuk a Házszabály szerinti eljárás keretében ez... (Dr. Bóka István: Csak szerettem volna tisztázni, elnök úr.) Tiszta sor.
Ódor képviselő úr!
DR. ÓDOR FERENC (Fidesz): Köszönöm, elnök úr. A napirendről levett vasúti közlekedéssel kapcsolatosan van fölvetés, és nem most kérnék rá választ, hanem ha lehetne később. Az utolsó, a 10. pontban szereplő, Gazda, Kis, Szanyi képviselőtársak által benyújtott módosító javaslat a közúti, a légi, vízi közlekedéssel kapcsolatosan azt mondja, hogy a központi szerv által első fokon hozott döntés ellen fellebbezésnek nincs helye. Kérdezem, hogy ez a jogi eljárásokban hogy szerepel, hogy nincs helye, csak bíróságon támadható. Ez az egyik, amit szeretnék kérdezni, de nem kérek a bizottságtól... Ha nekem valaki megmondja, hogy miért nem lehet azt megtámadni, a központi szerv határozata ellen nem lehet fellebbezéssel élni. Ez az egyik, amit szerettem volna, de ez csak a magam tudatlanságának a csökkentése.
A másik, amiben szeretnék szólni, ez a hétfői alkotmánybírósági határozat. Az önkormányzati és területfejlesztési bizottság olyan témakör, amihez a közigazgatási hivataloknak van közük. Többször megkérdeztem már, hogy akkor most kik a felügyeleti szervei az önkormányzatoknak, kik a felügyeleti szervei a területfejlesztési tanácsoknak. (Dr. Kovács Zoltán: Nincs felügyeleti szerve.) Bocsánat, tehát kik azok, akik ellenőrzik akkor a működésüket, a törvényességi ellenőrzéseket végzik? Magyarul úgy tudom, hogy ezek alapján most megint van egy határidő. Úgy látom, hogy nincs, eddig sem volt igazából... Tehát erre vonatkozóan ez a bizottság érintett, azt gondolom.
Arra tennék javaslatot, hogy az elkövetkezendő időszakban - még öt hét avagy 6 hét a parlament, ennyi idő alatt - találjunk módot arra, hogy erről kapjunk tájékoztatást a minisztertől, a minisztériumtól, államtitkártól, vagy aki úgy gondolja, hogy rá vonatkozik. Vélhetően december 31-ig a mostani határozat szerint azért a parlamentben foglalkozni kell vele, tehát lehet, hogy az menetrendszerű. Csak azért tenném föl ezt kérdésre, mert úgy tűnik, mintha az előző félévben ugyan ezt nem írta elő és nem is tett semmi ilyen javaslatot, hogy a kormány a parlamentben oldja meg, bevezetett egy olyan dolgot, amit már egyszer elutasítottak, most másodszor is elutasították. Tehát szeretném azt, hogy ez a bizottság legalább foglalkozzon vele, de kellett volna szerintem június 30-ig is vagy július 31-ig foglalkoznunk vele. Tehát erre vonatkozó a kérésem. Amennyiben a törvénykezési menetben a kormány ezt az ajánlást betartja, akkor igen, amennyiben nem, akkor függetlenül a kormányzati szándéktól a bizottság erről egy napirendi pontban kapjon tájékoztatást, mondhassuk el a véleményünket. (Dr. Bóka István távozik az ülésről.) Köszönöm szépen, elnök úr.
ELNÖK: Köszönöm én is. Képviselő úr, ami az első fölvetését illeti, anélkül, hogy jogász lennék, de mondjuk a jogalkotással elég régen foglalkozunk mindannyian. Nem szokatlan eljárás az, ha az első fokot mondjuk magas szintre, tehát egy központi hatósági szervhez telepítik, annak utána nincs államigazgatási felettese, ezért nincs fellebbezési szint, így közvetlen a bíróság lép be eljárásként. Tehát erre feltehetően ez a legegyszerűbb válasz. (Dr. Ódor Ferenc: Köszönöm szépen.)
A második felvetését támogatom képviselő úrnak, hogy a bizottságunk ezzel foglalkozzon abban a formában, és ha a kormánynak van előterjesztése, akkor persze idejön a bizottság elé, ha pedig nem, nem, akkor pedig a lehető legrövidebb időn belül tűzzük napirendre. Ha képviselőtársaim ezzel egyetértenek, akkor egy ilyen irányú kérést megfogalmazunk a miniszter úrék felé. Ez valóban fontos. (Dr. Kovács Zoltán jelentkezik.)
Kovács alelnök úr!
DR. KOVÁCS ZOLTÁN (Fidesz): Ehhez az utóbbi dologhoz szeretném elmondani, hogy úgy tudom, hogy egy ötpárti egyeztetés van készülődőben, mielőtt a törvényjavaslat bejön a parlament elé. Ezt tegnap vagy tegnapelőtt jelentette be, ha jól tudom, talán még az SZDSZ kezdeményezte, elég farizeus módon, mert az előző kétharmados törvény megkerülésével mint kormánypárti frakció még éppen támogatta, hogy ne ilyen legyen, ma pedig éppen arról beszél, hogy micsoda skandalum, hogy itt megkerülték a kétharmados törvényt. De azt gondolom, hogy attól függetlenül, amit Ódor képviselő úr mond, mi magunk is megtudakolhatjuk a minisztérium álláspontját e tekintetben, tehát ha még nincs törvényjavaslat is, akkor milyen előkészületi fázisban van, mert rendkívül rövid az idő. Van értelme szerintem erről beszélni egy napirendi pont keretében, amely most azt mondom, hogy nem annyira kötött forma, mint egy törvényjavaslat, hanem egyáltalán az előkészítettség állapotáról.
A másik megjegyzésem, ha megengedi elnök úr, nem ehhez kapcsolódik, hanem igazából csak a magam védelmében szeretném mondani, hogy a múltkor a bizottság abban maradt, hogy kedden nem lehet bizottsági ülést tartani, mert plenáris ülés van - ma egyébként plenáris ülés van -, mert házszabályellenes a plenáris ülés alatti bizottsági ülés tartása. Most éppen plenáris ülés van, és mégis bizottsági ülést tartunk, egyedüli bizottságként egyébként mi tartunk bizottsági ülést, ahogy bejöttek a képviselőtársak, nyilván látták a ház eligazító tábláján, hogy az önkormányzati bizottság ülést tart plenáris ülés alatt. Tehát ha következetesek vagyunk, akkor ezt ma nem tettük volna meg, ha meg nem vagyunk következetesek, akkor a javaslatom nem volt annyira hibás.
ELNÖK: Azt hiszem, hogyha kifejezett következetességgel nem is lehet bennünket most illetni, de egyfajta célszerűséggel és pragmatikus szemlélettel mondjuk lehetne. Néha az élet felülírja, és vannak ilyen bizonyos népies mondások a következetességgel kapcsolatban.
Ami Ódor képviselő úr javaslatát illeti, kérem, hogy ezt támogassa a bizottság, ha egyetértés van, hogy egy ilyen felkérést fogalmazzunk meg az Önkormányzati Minisztérium felé. Ki ért ezzel egyet? Kérem, szavazzuk meg. (Szavazás.) Igen, a bizottságunk ezt egyhangú kérésként fogja továbbítani a minisztérium felé.
Egyéb? (Nincs jelentkező.) Köszönöm a mai munkát. További szép napot!
(Az ülés befejezésének időpontja: 10 óra 55 perc.)
|
Szabó György |
Jegyzőkönyvvezető: Földi Erika