ÖTB-31/2008.
(ÖTB-82/2006-2010.)
Jegyzőkönyv*
az Országgyűlés Önkormányzati és területfejlesztési bizottságának
2008. november 17-én, hétfőn, 11 óra 36 perckor
a Képviselői Irodaház I. emelet II. számú tanácstermében
megtartott üléséről
Napirendi javaslat *
Az ülés résztvevői: *
A bizottság részéről *
Megjelent *
Helyettesítési megbízást adott *
Meghívottak részéről *
Hozzászóló *
Megnyitó *
A napirend megállapítása *
Az anyakönyvezéssel összefüggő egyes törvények módosításáról szóló T/6644. számú törvényjavaslat (Általános vita) *
Dr. Papp Imre (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium) szóbeli kiegészítése *
Kérdések, válaszok, hozzászólások *
Szavazás az általános vitára való alkalmasságról *
A bizottsági előadó és a bizottság kisebbségi véleményét ismertető képviselő kijelölése *
A közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény módosításáról szóló T/6688. számú törvényjavaslat (Általános vita) *
3. Egyebek
Elnököl: Gy. Németh Erzsébet (MSZP), a bizottság elnöke
Dr. Kovács Zoltán (Fidesz), a bizottság alelnöke
Balogh József (MSZP), a bizottság alelnöke
Szabó György (MSZP), a bizottság alelnöke
Dr. Buzás Péter (MSZP)
Ecsődi László (MSZP)
Hajdu László (MSZP)
Dr. Mester László (MSZP)
Pál Tibor (MSZP)
Papp József (MSZP)
Bebes István (Fidesz)
Dr. Bóka István (Fidesz)
Erdős Norbert (Fidesz)
Meggyes Tamás (Fidesz)
Tasó László (Fidesz)
Vigh László (Fidesz)
Nógrádi László (KDNP)
Helyettesítési megbízást adott
Dr. Lamperth Mónika (MSZP) dr. Buzás Péternek (MSZP)
Sós Tamás (MSZP) Gy. Németh Erzsébetnek (MSZP)
Dr. Steiner Pál (MSZP) Szabó Györgynek (MSZP)
Varju László (MSZP) Balogh Józsefnek (MSZP)
Warvasovszky Tihamér (MSZP) Ecsődi Lászlónak (MSZP)
Horváth István (Fidesz) Erdős Norbertnek (Fidesz)
Kósa Lajos (Fidesz) Vigh Lászlónak (Fidesz)
Meggyes Tamás (Fidesz) megérkezéséig Bebes Istvánnak (Fidesz)
Dr. Ódor Ferenc (Fidesz) Nógrádi Lászlónak (KDNP)
Dr. Tilki Attila (Fidesz) dr. Bóka Istvánnak (Fidesz)
Dr. Papp Imre szakállamtitkár (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium)
(Az ülés kezdetének időpontja: 11 óra 36 perc)
GY. NÉMETH ERZSÉBET (MSZP), a bizottság elnöke, a továbbiakban ELNÖK: Jó napot kívánok! Tisztelettel köszöntök mindenkit az Önkormányzati és területfejlesztési bizottság mai ülésén. Elnézést kérek, hogy pénteken sikerült kiküldeni a meghívót, de itt a házban, mármint a tornyos házban úgy alakultak a házbizottsági dolgok, hogy pénteken derült ki, hogy mégiscsak kell bizottsági ülést tartanunk hétfőn is. Szeretném persze, ha a továbbiakban ebből nem csinálnánk rendszert, mert egész egyszerűen frakcióülésekkel és más egyéb megbeszélésekkel ütközik ez a bizottsági időpont, de ha már itt vagyunk, vágjunk bele!
A napirendi pontokra tett javaslataimat megkapta a tisztelt bizottság. Kérdezem, van-e bárkinek észrevétele ezzel kapcsolatban. (Dr. Kovács Zoltán jelzésére:) Alelnök úr, parancsoljon!
DR. KOVÁCS ZOLTÁN (Fidesz): Azt gondolom, hogy a közigazgatási eljárási törvény, amely egyébként decemberre tervezetett tárgyalásra, nem egy egyszerű módosítás, hanem gyakorlatilag egy rendkívül nagy terjedelmű módosítás, mondhatnám azt is, hogy egy új törvény kerül ide elénk. Gyakorlatilag még egy hét sem volt ennek az átnézésére sem szakértői szinten, ráadásul még képviselői szinten sem, hiszen most volt a költségvetési vita a parlamentben. Azt gondolom, hogy ennyire nem sürgős ennek a tárgyalása. Azt is tudom, hogy a parlamenti menetrendben, ha jól tudom, szerdán szerepel. Úgyhogy mi erre figyelemmel nem kívánunk részt venni ennek a vitájában. Egy ilyen jellegű módosítás, amely határozottan hosszú időre kellene hogy szabályozza az államigazgatást, nem beszélve arról, hogy mondjuk 2005 vagy 2006 novemberétől hatályos az új Ket., és akkor rá két évre megint jön egy módosítás, ez abszolút jogbizonytalanság. Szóval a felháborodásunknak adunk hangot ebben az ügyben, úgyhogy ebben nem is kívánunk sem szavazni, sem részt venni. Ez skandalum.
ELNÖK: Köszönöm szépen, alelnök úr. Nem mondom, hogy alaptalan vagy nem alaptalan az alelnök úr felvetése, ugyanakkor a Házbizottság ülésén született döntés arról, hogy ezen a héten szerdán kezdi meg ennek a törvényjavaslatnak az általános vitáját a parlament, és azt gondolom, hogy a bizottságnak mint ebben a témában, az önkormányzatokat jelentősen érintő és majd befolyásoló témában illetékes bizottságnak mindenféleképpen kell hogy ülést tartsunk. (Dr. Kovács Zoltán jelzésére:)
Alelnök úr, még egyszer? (Dr. Kovács Zoltán: Igen.) Parancsoljon!
DR. KOVÁCS ZOLTÁN (Fidesz): A Házbizottságban nem volt ebben egyezség, pont a Fidesz volt az a párt, amely azt mondta, hogy vezérszónoklatot sem vagyunk hajlandóak szerdán mondani ebből kifolyólag. Tehát ott sem volt egyezség ennek a tárgyalásában.
ELNÖK: Köszönöm szépen.
Kérdezem akkor a tisztelt bizottságot - egyenként fogok a napirendi pontokról szavaztatni -, hogy egyetért-e a tisztelt bizottság az első napirendipont-javaslattal, az anyakönyvezéssel összefüggő egyes törvények módosításáról szóló törvényjavaslattal a T/6644. szám alapján, itt az általános vitára való bocsátásról szavazunk. Kérdezem a bizottságot, napirendre veszi-e ezt a törvényjavaslatot. Aki igen, kérem, kézfelemeléssel jelezze. (Szavazás.) Ez egyhangú. Köszönöm szépen.
Szavaztatok a második napirendipont-javaslatról: a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szól 2004. évi CXL. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat a T/6688. szám alapján, itt is általános vitára való alkalmasságról döntünk. Kérdezem a bizottságot, ki az, aki támogatja ennek a napirendrevételét. Aki igen, kérem, kézfelemeléssel jelezze. (Szavazás.) Tizennégy igen. Ki az, aki nem? (Szavazás.) Tizenhárom nem. Tartózkodott-e valaki? (Szavazás.) Nem. Akkor a bizottság ezt ma a napirendjére vette, annak a tudomásulvételével, amit az alelnök úr elmondott.
Az anyakönyvezéssel összefüggő egyes törvények módosításáról szóló T/6644. számú törvényjavaslat (Általános vita)
Rátérünk az első napirendi pontunkra. Köszöntöm az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium részéről dr. Papp Imre szakállamtitkár urat. Fog-e még valaki mellé érkezni vagy nem? (Dr. Papp Imre nemet int.) Akkor ön képviseli a tárcát. Át is adom önnek a szót, parancsoljon!
Dr. Papp Imre (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium) szóbeli kiegészítése
DR. PAPP IMRE szakállamtitkár (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Köszönöm, elnök asszony. Tisztelt Bizottság! Egy rövid terjedelmű módosítást hoztunk a Ház elé az anyakönyvezéssel összefüggő egyes törvények módosításáról. Egyrészt szeretnénk szabályozni a termen kívüli házasságkötés, illetve a bejegyzett élettársi kapcsolat hivatalos helyiségen kívül történő létesítésének a szabályait. Rendezni kívánjuk a házassági név változtatására vonatkozó eljárást, amire ma nincsen jogi lehetőség, ugyanakkor egy strasbourgi döntés alapján foglalkoznunk kell ezzel a tárgykörrel. És néhány részletszabálynak az elvarrására is sort kerítenénk a bejegyzett élettársi kapcsolattal összefüggésben. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen, államtitkár úr. A bizottság tagjaié a szó első körben kérdésekre. (Dr. Kovács Zoltán jelzésére:) Alelnök úr, parancsoljon!
Kérdések, válaszok, hozzászólások
DR. KOVÁCS ZOLTÁN (Fidesz): Az lenne a kérdésem, hogy nem gondoltak-e arra, hogy a..., mindjárt mondom pontosan a szakaszt... Most nem találom meg. Szóval mostanában gyakorlati probléma, az a fő probléma, és alapvetően hölgyprobléma, hogy ha valakit mondjuk Kovács Zoltán Andrásnak hívnak, a nő hosszú időn keresztül úgy használja a nevét, hogy Kovács Zoltánné, és amikor a népesség-nyilvántartóban vagy az okmányirodában kicserélés esetén változik a személyigazolvány vagy a jogosítvány, akkor automatikusan átírják a nevét, hogy Kovács Zoltán Andrásné, noha nem így használja a nevét. Nem gondolják-e, hogy e tekintetben, tehát ebben az ügyben a választhatóságot nem vissza lehetne állítani, hanem hogy a választás lehetőség meg lehetne adni ilyenkor a házastársnak?
ELNÖK: Köszönöm. Van-e további kérdés? (Senki nem jelentkezik.) Ha nincs, akkor megkérem az államtitkár urat a válaszadásra.
DR. PAPP IMRE szakállamtitkár (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Az alelnök úr kérdése azt az ügyet feszegeti, amelyről Strasbourgban döntöttek. Itt a fél rendelkezési joga az, ami a központi kérdés. Hogyha élő szereplőről van szó, akkor ő tud rendelkezni a saját nevével, tehát hogyha Kovács Zoltán Andrásnak hívják, akkor ezen ő tud változtatást végrehajtani. Ennek a jog szerinti lehetséges eszköze a névváltoztatási eljárás. Ha ő megváltoztatja a nevét mondjuk Kovács Zoltánra, akkor ez automatikusan ki fog hatni a házastársára is, tehát ez akkor rendben lesz, nem lesz belőle probléma. Ami a strasbourgi ügyben probléma volt, az az, hogy az érintett már elhalálozott, tehát nem tudott ilyen szándéknyilatkozatot tenni vagy ilyen névváltoztatási eljárást kezdeményezni.
A jogi válaszom tehát az, hogy mindaddig, amíg a személy nem dönt úgy, hogy a saját nevét megváltoztatná, addig ezzel nem tudunk mit kezdeni, mert nekünk azt kell tisztelnünk nyilvántartási és egyéb oldalról is, ami az ő neve a példában, a Kovács Zoltán András. Köszönöm.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Vannak-e észrevételek? (Dr. Kovács Zoltán jelzésére:) Kovács alelnök úr!
DR. KOVÁCS ZOLTÁN (Fidesz): Államtitkár úr, nem nyugtatott meg ebben az ügyben, mert valóban, váratlan halálok, baleset is előfordulhat, és akkor ez mégiscsak problémát jelenthet a túlélő házastárs vonatkozásában.
A másik, amit fel szeretnék vetni, az, hogy a javaslat részletesen meghatározza a hivatalos helyiségen kívüli házasságkötés és a bejegyzett élettársi kapcsolat hivatalos helyiségen kívül történő létesítésének a szabályait. A házasságról, a családról és a gyámságról szóló törvény 2. § (3) bekezdése szerint a házasságkötés a hivatalos helyiségben történik, e szabály alól azonban a jegyző rendkívüli körülmény esetén felmentést adhat, viszont sem a Csjt., sem az At. nem határozza meg, hogy mik ezek a rendkívüli körülmények. Azt gondolom, hogy ezt biztosítani kellene, hiszen nem is lehet kivinni az anyakönyvet a hivatali helyiségből. Újabban nagyon sok kérés érkezik a gyakorlatban, hogy a templom melletti parkban, a százéves tölgyfa alatt történjen a házasságkötés, és ezért hajlandóak külön eljárási díjat is fizetni. Ilyen módon "megerőszakolván" a jogszabályt rendkívüli körülményeket teremtenek a jegyzők, és kivonulnak a fiatalok az imént említett példának megfelelően, noha ez nem teljesen szabályos. Erre tehát hozni kellene egy részletesebb szabályt.
A következő kérdéskör, hogy garanciális szempontból szükséges az anyakönyvi nyilvántartásokba történő betekintés szabályának a törvényi szintre emelése. Két módosítás van a tervezetben: egyrészt a betekintés engedélyezése az anyakönyvvezető hatáskörébe kerül, másrészt minden állami szervre egységes szabályozás vonatkozik az engedélyezés elbírálásakor. Az első módosítás indoka vélhetően nyilván a közigazgatási hivatalok leterheltségének a csökkentése, valamint az eljárás gyorsítása, mert eddig a közigazgatási hivataloknál landolt az ügy, hosszú időt töltött az eljáró szervnél, és megállt az államigazgatási eljárás. Ez helyes, az anyakönyvvezetők rendelkeznek a legtöbb információval, tehát ez egy jó megoldás, a második módosítás viszont megszünteti az engedély nélküli betekintésre jogosultak körét, míg az engedély nélküli betekintésre is csak akkor volt lehetőség, ha az adott szerv feladat- és hatáskörébe tartozó ok miatt volt szükséges, egyéb szervek pedig cél- és jogalap igazolásával tekinthettek be az anyakönyvi nyilvántartásokba. Úgy látják, hogy ez elegendő módosítás ennek a dolognak a kiküszöbölésére?
A névhasználatról már beszéltem.
A kérdés nem itt merül fel, hanem az illetéktörvénynél. Itt illetékemelésről is szó van - jól gondolom-e? -, 1500 forintról 3 ezer forintra emelkedne az állampolgársági bizonyítvány kiállításának az eljárási illetéke, valamint 20 ezerről 30 ezer forintra emelkedne a név ismételt megváltoztatására vonatkozó kérelem eljárási illetéke, tehát ha a férj le akarja törölni a Kovács Zoltán Andrásból az Andrást, akkor most 20 ezer helyett 30-at fizethet ezért, hogy otthon béke legyen az olajfák alatt a felesége esetében, aki nem akarja az Andrást látni a férje nevében, merthogy hosszan kell aláírni, bonyolult a rendszer. Nagyon sokan - hogy mondjam? - egyszerű módon közelítik meg ezt a kérdést.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Van-e további hozzászólás? (Tasó László jelzésére:) Tasó képviselő úr!
TASÓ LÁSZLÓ (Fidesz): Köszönöm szépen. Nézzék el nekem, hogyha pontatlanságot mondok most a javaslattal kapcsolatban, de mégiscsak meg merem kérdezni, hogy jól érzékelem-e, hogy a házasságkötés és a bejegyzett élettársi kapcsolat esetében nem találunk tiltást. Tehát az azonos neműeknél is előfordulhat? Köszönöm.
ELNÖK: Vannak-e további hozzászólások? (Hajdu László jelzésére:) Hajdu képviselő úr!
HAJDU LÁSZLÓ (MSZP): Tisztelt Bizottság! Az előttünk lévő törvényjavaslatnak - amely egy kicsit saláta jellegű, mert több törvényt vagy jogszabályt is érint - a tárgysorozatba-vételét a következők miatt támogatom. Egyrészt legalizál egy korábban született törvényt, és így, azt gondolom, ennek a bejegyzett élettársi kapcsolatnak az átvezetése történik meg a törvényen, magán az At.-n. A másik, hogy olyan technikai és egyéb jogszabályi hiányosságokat is pótol, amelyekkel már korábban is gond volt, ezt a gyakorló polgármesterek tudják. Az egyik ilyen ezeknek a bizonyos kihelyezett esküvőknek vagy rendezvényeknek a megtartása, amelynél egy egész különleges dolog volt az, hogy a jegyző engedélyezhette. Nem nagyon tudunk olyan eseményről, amikor a jegyző nem engedélyezte a kihelyezett dolgot, a probléma azonban továbbra is felmerül... És még egy: mivel a jegyzőnek kellett hozzájárulnia ehhez, mindig körüllengte valami homály ezt a dolgot, hogy mennyiért engedélyezte, merthogy ezt lehetett repülőgépből kiugorva, ejtőernyővel, lehetett víz alatt, hogyhívjákban, a legkülönbözőbb életveszélyes helyzetekben kellett összeadni a párokat, sziklamászó sportolókat a sziklán lengve kellett az anyakönyvvezetőnek összeadnia, és különböző ilyen dolgok voltak. Meg kell fizetni, hogy valamilyen anyakönyvvezető vállalkozzon erre.
Most tulajdonképpen kimondja ez az új módosulás, hogy ez igenis minden különleges engedély nélkül megoldható, másrészt szintén volt egy formális dolog eddig, amikor a betekintést az anyakönyvi adatokban a közigazgatási hivatal engedélyezte. Nem tudok olyanról, hogy nem engedélyezte, de az időhúzásra ez kiváló volt, hetek mentek el, mire a betekintést el lehetett érni. Azt gondolom, hogy sorolhatnám ezeket a dolgokat, de nem szeretném sorolni és indokolni, ami miatt ennek a törvénynek az elfogadása időszerű, másrészt pedig január 1-jétől hatályba is kellene hogy lépjen, emiatt el is kell fogadni. Indítványozom, hogy mi, akik igazán szakbizottság vagyunk ebben az ügyben, ennek az elfogadását akár egyhangúlag is támogassuk, és vegyük tárgysorozatba. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Van-e további hozzászólás? (Senki nem jelentkezik.) Ha nincs, akkor... (Dr. Kovács Zoltán jelzésére:) Kovács alelnök úr, parancsoljon!
DR. KOVÁCS ZOLTÁN (Fidesz): Hajdu képviselő úr elmondta, hogy miért kellene ezt egyhangúlag támogatni. Mi a tartózkodásig el tudunk menni ebben az ügyben, tekintettel arra, hogy van benne egy illetékemelés, amit nem támogatunk, és a névhasználat kérdését nem rendezi ez a jogszabály. Ezért mi tartózkodni fogunk - ezt az előbb elfelejtettem elmondani, bocsánat!
ELNÖK: Köszönöm szépen. Ha nincs további hozzászólás, akkor megkérem az államtitkár urat, hogy a kérdésre, ami elhangzott, illetve az észrevételekre reagáljon. Köszönöm.
DR. PAPP IMRE szakállamtitkár (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Köszönöm a szót és a megjegyzéseket. A megjegyzésekből világossá vált, hogy olyan életviszonyt akarunk szabályozni, amit muszáj szabályozni, akár a betekintés jogára, akár a névváltoztatás kérdésére gondolunk.
Az előző példában, amit az alelnök úr felvetett, jogilag a szereplő Kovács Zoltán Andrásné, tehát a házasságkötéssel ő csak a Zoltán András formához tud igazodni. Az ön példájában úgy szerepelt, hogy ő egyébként Kovács Zoltánné. Lehet, hogy ez így van a mindennapi viszonyokban, de jogilag biztosan nincs így. A fél rendelkezési jogát sértenénk abban az esetben, hogyha anélkül kerülne sor bármilyen névváltoztatásra egy élő személy esetében, hogy ahhoz ő maga hozzájárult volna. Csak annyit tudok mondani az alelnök úr megnyugtatására, hogy választhatott volna más házassági nevet is a szereplő, hiszen elkerülhetné ezt a problémát, ha mondjuk Kovácsnéként futna, és mondjuk a születési nevét illesztené hozzá. Jogi értelemben tehát ma a jog nem ad lehetőséget arra, hogy valaki házassági nevet megváltoztasson, ilyen tilalom szerepel az At.-ban. Az viszont kiderült a strasbourgi döntés kapcsán, hogy nem egészen tartható fenn ez a helyzet, mégis fűződik valamilyen érdek a módosításhoz azok esetében, akik tényleg az okmányaikat is tekintve azt a bizonyos nevet viselték, ami egyébként jogilag nem fakadt volna a saját nevükből.
Ami az alelnök úr kérdésére vonatkozik, az egy félreértés. A névváltoztatás illetéke 10 ezer forint, ez nem kerül megváltoztatásra, ráadásul a házassági név megváltoztatására irányuló eljárás illetékmentes lesz, tehát itt nincsen probléma. Ami változna, az a 20 ezerről 30 ezer forintra történő emelkedés a többszöri névváltoztatási eljárásra vonatkozik. Tehát az első névváltoztatási eljárás 10 ezer forint, a második az, ami már a jelenlegi szabályok szerint is 20 ezer. Egyre több olyan magyar állampolgár van, aki már sokadszorra változtatja meg a nevét, ezekre vonatkozik a 6. § (2) bekezdésének c) pontjában szereplő rész.
A másik, hogy itt szerepel az 1500 forintról 3 ezer forintra emelkedés. Az 1500 forint kapcsán jól látható, hogy ma már az általános tételű közigazgatási eljárási illeték is 2200 forint, tehát ez elmaradt, ezért került sor az emelkedésre.
Amit a közigazgatási hivatallal összefüggésben említettek a betekintést kapcsán, az nyilvánvalóan életszerűtlen, és ezért az anyakönyvvezető hatáskörébe helyezzük ezt a jogkört. Az pedig a tervezet 1. §-ában az anyakönyvi tv. 6. §-ának módosításával kiderül, hogy a felhasználás céljai és jogalapjának igazolása szerepel, tehát adatvédelmi szempontból ezt kielégítőnek tartjuk.
Amit az alelnök úr a Csjt. és az At. vonatkozásában felvetett, az kétségtelenül igaz, hiszen nem került meghatározásra a rendkívüli körülmény definíciója, illetőleg a jegyző számára a mérlegeléshez biztosított jogszabályi kritériumok sem álltak rendelkezésre. Amit ez ügyben újítottunk, az az, hogy az anyakönyvi tv. egy önálló részben, egy önálló alcím alatt szabályozná ezt a kérdéskört, tehát itt gondoljuk a részleteket szabályozni. Ha itt még továbbiakra van szükség, akkor természetesen állunk rendelkezésre.
Összességében mindaz igaz, ami elhangzott. Azt tudnám csak egyedül mondani, hogy maga az anyakönyvi tv. rendkívül korszerűtlen, és ebből a korszerűtlenségből fakad az, hogy az adatkezelési, nyilvántartás-betekintési szabályok nem kellően komfortosak, és ezért kell ilyen módon hozzányúlni.
Remélem, hogy minden kérdésükre tudtam válaszolni. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm. (Tasó László jelzésére:) Tasó képviselő úr, parancsoljon!
TASÓ LÁSZLÓ (Fidesz): Nem egészen sikerült válaszolni. Volt egy kérdésem... (Dr. Papp Imre: Ja, igen!) Köszönöm szépen.
ELNÖK: Államtitkár úr, parancsoljon!
DR. PAPP IMRE szakállamtitkár (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): A bejegyzett élettársi kapcsolatról szóló törvény az azonos neműek számára is biztosítja a bejegyzett élettársi kapcsolat létesítését. Ez a törvény, az anyakönyvi tv. pedig ennek csak az eljárási vetületét fogja át, tehát sem a családjogi törvény, sem a bejegyzett élettársi kapcsolatról szóló törvénynek az anyagi jogi rendelkezései nem tárgyai ennek a törvénynek.
ELNÖK: Köszönöm szépen, államtitkár úr. Kíván szólni még valaki a bizottságból? (Nógrádi László jelzésére:) Nógrádi képviselő úr, parancsoljon!
NÓGRÁDI LÁSZLÓ (KDNP): Köszönöm. Lehet, hogy járatlan vagyok ebben az ügyben, de ilyen esetben a jog szerint ki dönti el, hogy ki a férj és ki a feleség, ha azonos neműek? (Közbeszólások.)
ELNÖK: Kérdezem a tisztelt bizottság tagjait, van-e még valakinek kérdése, észrevétele. (Senki nem jelentkezik.) Ha nincs, kérdezem az államtitkár urat, kíván-e válaszolni vagy nem.
DR. PAPP IMRE szakállamtitkár (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Köszönöm, nem.
ELNÖK: Nem. Köszönöm szépen. (Dr. Kovács Zoltán: Nem csodálom!)
Szavazás az általános vitára való alkalmasságról
Akkor, tisztelt bizottság, az általános vitára való alkalmasságról fogunk dönteni. Kérdezem a bizottságot, ki az, aki támogatja, hogy az anyakönyvezéssel összefüggő egyes törvények módosításáról szóló törvényjavaslat a T/6644. szám alatt általános vitára alkalmas. Aki igen, kérem, kézfelemeléssel jelezze. (Szavazás.) Ez tizennégy igen. Ki az, aki nem? (Szavazás.) Tizenhárom nem.
A bizottság általános vitára alkalmasnak találta a törvényjavaslatot.
A bizottsági előadó és a bizottság kisebbségi véleményét ismertető képviselő kijelölése
Kérdezem, hogy kívánunk-e többségi, illetve kisebbségi előadót állítani. Én a többségire Hajdu képviselő úr személyében tennék javaslatot, ha ezzel a bizottság egyetért. (Általános helyeslés. - Dr. Kovács Zoltán jelzésére:) Az alelnök úr pedig jelezte, hogy bejelentik írásban, ha kívánnak kisebbségi előadót állítani. Köszönöm szépen.
A közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény módosításáról szóló T/6688. számú törvényjavaslat (Általános vita)
Akkor áttérünk a második napirendi pontunkra... (Dr. Kovács Zoltán: További jó munkát kívánunk! - A Fidesz és a KDNP képviselői elhagyják az üléstermet.) Úgy látom, hogy a bizottság határozatképtelen. Addig is, amíg a teremből kiérnek az ellenzéki képviselők, hadd jelezzem, hogy a Házszabály 70. §-ának a (3) bekezdése alapján azt a javaslatot fogom tenni, hogy a szerdai bizottsági ülésen tárgyalja meg a bizottság a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény módosításáról szóló törvényjavaslatot.
A mai bizottsági ülést bezárom. Köszönöm szépen.
(Az ülés befejezésének időpontja: 12 óra 1 perc)
Gy. Németh Erzsébet
a bizottság elnöke
Jegyzőkönyvvezető: Molnár Emese