ÖTB-32/2008.
(ÖTB-83/2006-2010.)
Jegyzőkönyv*
az Országgyűlés Önkormányzati és területfejlesztési bizottságának
2008. november 19-én, szerdán, 11 óra 38 perckor
a Képviselői Irodaház I. emelet II. számú tanácstermében
megtartott üléséről
Tartalomjegyzék
Napirendi javaslat *
Az ülés résztvevői *
A bizottság részéről *
Megjelent *
Helyettesítési megbízást adott *
Meghívottak részéről *
Hozzászólók *
Résztvevő *
Elnöki bevezető *
A napirendi javaslat elfogadása *
A közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat (T/6688. szám) (Általános vita) *
Dr. Papp Imre szakállamtitkár (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium) szóbeli kiegészítése *
Kérdések *
Dr. Papp Imre szakállamtitkár (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium) válaszai *
Észrevételek, vélemények *
Döntés az általános vitára való alkalmasságról *
A külföldre utazásról szóló 1998. évi XII. törvény és a külföldre utazásra felhasználható más okmányokkal kapcsolatos szabályozásra vonatkozó egyes törvények módosításáról szóló törvényjavaslat (T/6769. szám) (Általános vita) *
Dr. Papp Imre szakállamtitkár (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium) szóbeli kiegészítése *
A szakképzési hozzájárulásról és a képzés fejlesztésének támogatásáról szóló 2003. évi LXXXVI. törvény és az ezzel összefüggő egyes törvények módosításáról szóló törvényjavaslat (T/6752. szám) (Általános vita) *
Dr. Mátyus Mihály főosztályvezető (Szociális és Munkaügyi Minisztérium) szóbeli kiegészítése *
Az elektronikus közszolgáltatásról szóló törvényjavaslat (T/6767. szám) (Általános vita) *
Bódi Gábor szakállamtitkár (Miniszterelnöki Hivatal) szóbeli kiegészítése *
Az előadó-művészeti szervezetek támogatásáról és sajátos foglalkoztatási szabályairól szóló törvényjavaslat (T/6575. szám) (A bizottság feladatkörébe tartozó módosító javaslatok megvitatása) *
Egyes adó- és járuléktörvények módosításáról szóló törvényjavaslat (T/6667. szám) (A bizottság feladatkörébe tartozó kapcsolódó módosító javaslatok megvitatása) *
A Magyar Köztársaság 2009. évi költségvetését megalapozó egyes törvények módosításáról szóló törvényjavaslat (T/6572. szám) (A bizottság feladatkörébe tartozó kapcsolódó módosító javaslatok megvitatása) *
A Magyar Köztársaság 2009. évi költségvetéséről szóló törvényjavaslat (T/6571. szám, új/átdolgozott változat a T/6380. szám helyett) (A bizottság feladatkörébe tartozó kapcsolódó módosító javaslatok megvitatása) *
Egyebek *
(Általános vita)
(Általános vita)
(Általános vita)
(Általános vita)
(A bizottság feladatkörébe tartozó módosító javaslatok megvitatása)
(A bizottság feladatkörébe tartozó kapcsolódó módosító javaslatok megvitatása)
(A bizottság feladatkörébe tartozó kapcsolódó módosító javaslatok megvitatása)
(A bizottság feladatkörébe tartozó kapcsolódó módosító javaslatok megvitatása)
Elnököl: Szabó György (MSZP), a bizottság alelnöke
Dr. Kovács Zoltán (Fidesz), a bizottság alelnöke
Balogh József (MSZP), a bizottság alelnöke
Dr. Buzás Péter (MSZP)
Hajdu László (MSZP)
Dr. Mester László (MSZP)
Pál Tibor (MSZP)
Papp József (MSZP)
Dr. Steiner Pál (MSZP)
Warvasovszky Tihamér (MSZP)
Dr. Bóka István (Fidesz)
Erdős Norbert (Fidesz)
Horváth István (Fidesz)
Gulyás József (SZDSZ)
Helyettesítési megbízást adott
Gy. Németh Erzsébet (MSZP) Szabó Györgynek (MSZP)
Ecsődi László (MSZP) Balogh Józsefnek (MSZP)
Dr. Lamperth Mónika (MSZP) dr. Buzás Péternek (MSZP)
Papp József (MSZP) távozása után dr. Steiner Pálnak (MSZP)
Sós Tamás (MSZP) Hajdu Lászlónak (MSZP)
Varju László (MSZP) Pál Tibornak (MSZP)
Warvasovszky Tihamér (MSZP) megérkezéséig dr. Mester Lászlónak (MSZP)
Bebes István (Fidesz) dr. Kovács Zoltánnak (Fidesz)
Dr. Ódor Ferenc (Fidesz) dr. Bóka Istvánnak (Fidesz)
Tasó László (Fidesz) Horváth Istvánnak (Fidesz)
Vigh László (Fidesz) Erdős Norbertnek (Fidesz)
Dr. Papp Imre szakállamtitkár (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium)
Laborcné dr. Balogh Éva főosztályvezető (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium)
Dr. Mátyus Mihály főosztályvezető (Szociális és Munkaügyi Minisztérium)
Bódi Gábor szakállamtitkár (Miniszterelnöki Hivatal)
Váradi-Bor Judit főosztályvezető-helyettes (Oktatási és Kulturális Minisztérium)
Dr. Kónya László főosztályvezető (Pénzügyminisztérium)
Dr. Varga Sándor főosztályvezető (Pénzügyminisztérium)
Szittner Károly titkárságvezető (Miniszterelnöki Hivatal)
(Az ülés kezdetének időpontja: 11 óra 38 perc.)
SZABÓ GYÖRGY (MSZP), a bizottság alelnöke, a továbbiakban ELNÖK: Hölgyeim és Uraim! Elkezdjük a bizottsági ülést. Eléggé foghíjasak vagyunk, de nincs okunk, hogy tovább várjunk. A határozatképessége megvan a bizottságnak.
Köszöntöm a bizottság tagjait, meghívott előadóinkat, vendégeinket.
Elöljáróban a napirendről kellene tárgyalnunk, illetve elfogadnunk. Írásban megkapták képviselőtársaim remélhetőleg a legújabb változatot. Ehhez egy módosító javaslatot tennék a magam részéről, ez egy napirendipont-csere lenne. Nevezetesen azt indítványozom, hogy az 1. napirendi pontot követően a 4. pontot tárgyaljuk. Egyszerű és racionális oka az, hogy mind a kettőnek, az 1-esnek és a 4-esnek is ugyanaz az előadója az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium részéről, és miután az előadóknak máshol is fel kell lépniük, azt hiszem, hogy megtehetjük azt a gesztust, hogy a két napirendi pontot egymás után tárgyaljuk.
Érdeklődnék, hogy a bizottsági tagoknak van-e észrevételük a napirendi pontokhoz kapcsolódóan. (Dr. Kovács Zoltán jelentkezik.) Kovács alelnök úr?
DR. KOVÁCS ZOLTÁN (Fidesz): Tisztelt Bizottság! A szokásos vesszőparipám, amiről döntött a bizottság a korábbiakban, hogy amikor plenáris ülés van, akkor nem lehet bizottsági ülést tartani. Most éppen plenáris ülés van, és nemsokára pont a közigazgatási eljárásról szóló törvényről szóló napirendre kerül sor a Parlamentben, ahol nyilván lesznek olyan képviselők, akik érintettek az ügy tárgyalása folyamán.
Ami a napirendi ponti cserét illeti, azt logikusnak tartom, és a magam részéről támogatom, de továbbra is hangot kívánok annak adni, amit az elmúlt ülésen is elmondtam, hogy a közigazgatási eljárási törvény ilyen rapid módon történő tárgyalása egy ilyen fontos jogszabálynál... Gyakorlatilag majdnem egy új törvényt terjesztett be a kormány elénk. Ha komolyan gondoljuk a jogbiztonságot az elkövetkezendő időszakra, akkor háromévenként nem teszünk ilyet, ha pedig mégis megtesszük, akkor arra több felkészülési időt hagyunk az egyes képviselőknek.
Köszönöm szépen.
A napirendi javaslat elfogadása
ELNÖK: Azt hiszem, hogy tudomásul vesszük alelnök úrnak a bejelentését. Talán csak annyi, nem vitatván, hogy általában nem helyes, ha a bizottság ülése egybeesik a plenáris üléssel, de hát erre volt már precedens az elmúlt években, sőt mondhatni, évtizedekben, egyfajta rugalmasságot megkövetel mondjuk a hatékony munka. Amit pedig az 1. napirendi ponttal kapcsolatban voltál kedves említeni, ezt az előző bizottsági ülésen is megfogalmaztad. Akceptáljuk, jegyzőkönyvezzük, ettől függetlenül én fenntartom a javaslatomat a napirendi ponttal kapcsolatosan.
Kérdezem, hogy ki az, aki támogatja az így korrigált napirendi javaslatot. Kérem, hogy szavazzuk meg. (Szavazás.) Köszönöm szépen. Ellenvélemény, tartózkodás nélkül elfogadtuk.
Az 1. napirendi pontra térnénk át, ami a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályáról szóló 2004. évi CXL. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat, az általános vitára való alkalmasságát tárgyalnánk. (Pál Tibor megérkezik az ülésre.) Köszöntöm előadóinkat, dr. Papp Imre szakállamtitkár urat és Laborcné dr. Balogh Éva főosztályvezető asszonyt.
Államtitkár úr, átadnám a szót.
Dr. Papp Imre szakállamtitkár (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium) szóbeli kiegészítése
DR. PAPP IMRE szakállamtitkár (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Köszönöm, elnök úr. Tisztelt Bizottság! Mint alelnök úr utalt rá, a Ket. átfogó módosítását készítettük elő, nem rejtettük ezt véka alá. Egyrészt hároméves a Ket., és amikor kétéves lett, akkor elkezdődött egy munka, aminek az volt a célja, hogy áttekintse a Ket. jogintézményeinek a hatályosulását. Ebben két alappillér fogalmazódott meg. Egyrészt még a Belügyminisztérium működtetett egy monitoringbizottságot, amely összegyűjtötte azokat a javaslatokat, amelyek a szakmától érkeztek és a jogalkalmazási tapasztalatokat jelenítették meg, gyakorlatilag ennek a monitoringbizottságnak volt számos javaslata a Ket. módosítását illetően. Másrészről pedig működött egy szakértői bizottság, amely a törvény hatálybalépése után igyekezett a jogalkalmazás számára állásfoglalásokat kibocsátani és jó tanácsokat adni. Ennek a szakértői bizottságnak is született számos állásfoglalása, amelyben a Ket. jogintézményeivel kapcsolatban azok hatályosulását illetően fogalmaztak meg módosítási javaslatokat. Innen indultunk, és a hatályosulás kapcsán áttekintettük az egész Ket.-et, a tárcánk pedig február óta foglalkozik ezzel a kérdéskörrel.
Az elmúlt 8 hónapban nagyon sok egyeztetést folytattunk több körben a szakma képviselőivel, közigazgatási hivatalokkal, a jogtudomány képviselőivel, az önkormányzati érdekszövetségekkel, és mindenkivel, aki megjelent ezen a területen. Nagyon hosszú, nagyon részletes egyeztetéseket folytattunk, egyébként hónapokon keresztül fönn volt "parlament" jelöléssel a tárcánk honlapján a változtatás szövege, nyár óta az megtekinthető volt, és egyébként is, visszanéztük, októberben, október 31-én terjesztettük elő az Országgyűlésnek magát a javaslatot.
A javaslat azért ilyen hosszú terjedelmű, mert végigvezetünk a javaslatban olyan ügyeket, olyan jogintézményeket, amelyek a javaslat egészében felbukkannak. Nem azt a megoldást akartuk választani, hogy eldugjuk az egyes módosítási javaslatokat, hanem korrekt módon újra megfogalmazzuk azokat, gondolok itt a végzéssel kapcsolatos ügyekre, a belső eljárási határidőkre és minden egyébre.
Változatlanul az ügyféli jogokat előtérbe állítjuk a tervezetben, illetőleg megfogalmazunk számos olyan szabályt, ami versenyképességi oldalról segíti azt, hogy a Ket. az ágazatok számára kódexjellegű legyen és kódexként funkcionáljon. Kiemelném többek között azt, hogy próbáljuk rendezni a szakhatósági közreműködés ügyét, azokat a kérdéseket, hogy a szakértői, illetve a szakhatósági közreműködés mire vonatkozzék, és próbáljuk gyorsítani azáltal az eljárásokat, hogy a szakhatósági közreműködés ne egymást kövesse, hanem párhuzamosan történjék a különböző szakhatóságok megkeresése. Ehhez azonban kell az elektronikus kapcsolattartás, erre teszünk javaslatot, és felmenő rendszerben szeretnénk előírni azt, hogy a közigazgatási szervek között a kapcsolattartás elektronikus legyen csak és kizárólag, mert ezt az egy módot látjuk, hogy az eljárások a törvényben megállapított határidőben megtörténhessenek, és ez segítsen mindenki számára.
Nagyon sok problémát érzékeltünk a Ket.-tel kapcsolatban, ez kijött a monitoringbizottság, a szakértői bizottság, a közigazgatási hivatalok, az önkormányzati érdekszövetségek, a jegyzői szövetségek és mindenki más hozzáállásából, alapállásából. Igyekeztünk ezen jogintézmények változtatásával eljutni odáig, hogy egy komfortosabb törvény legyen. Ezekkel a célokkal együtt készítettük el a javaslatot, ezt ajánljuk a figyelmükbe, és természetesen bármilyen kérdésre szívesen válaszolunk.
Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm, államtitkár úr. Első körben kérdések. Érdeklődnék, hogy képviselőtársaimnak van-e kérdése. (Papp József jelentkezik.) Papp képviselő úr?
PAPP JÓZSEF (MSZP): Köszönöm szépen. Három kérdést szeretnék feltenni, bár az első kettő azért összefügg egymással. A javaslat vagy a módosítás egyik fő célja az ügyintézési határidők további és jelentős csökkentése, rövidítése. Azt szeretném kérdezni, hogy annak, hogy ezt meg lehessen tenni, azért személyi és tárgyi feltételei kell hogy legyenek. Adottak-e ma ezek a tárgyi feltételek és személyi feltételek, vagy fejlesztést igényelnek? Hiszen mondjuk az e törvényben és módosításban meghatározott szabályok nagy részének a végrehajtói majd sok esetben az önkormányzatok lesznek, amelyeknek ezt be kell tartani.
Számomra azért meglepetés, és ez a második, hogy még 2014-es határidő is van a módosításban. Az eredeti törvény hároméves, és most egy olyan fajta fejlődési irányt szabunk meg, ami mondjuk hat év múlva zárul le, ez a határidő-rövidítési folyamat. Ez tényleg ennyire belátható?
A harmadik kérdésem az, hogy nagyon sok esetben előfordul, hogy egy-egy ügyintézés nem feltétlenül a Ket., hanem más jogszabályok előírásai miatt hosszú vagy nehézkes, vagy igényel tán az indokoltnál nagyobb személyes jelenlétet az ügyféltől. A Ket.-nek nagyon sok más jogszabállyal van kapcsolata. Vizsgálják-e ezeket? Azt gondolom, hogy önmagában e törvénymódosítással, tartok tőle, a kívánt eredményt nem lehet meghozni, egy óriási munka minden kapcsolódási pontját a Ket.-nek megtalálni és harmonizálni.
Köszönöm.
ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő úr. Van-e további kérdés? (Dr. Kovács Zoltán jelentkezik.) Kovács alelnök úr?
DR. KOVÁCS ZOLTÁN (Fidesz): Szeretném megkérdezni, hogy mi indokolta a nyelvhasználatnak a korábbiakhoz képest eltérő, inkább úgy mondom, szűkítő szabályozását.
A szakállamtitkár úr beszélt az elektronikus úton történő kapcsolattartásról, ezt a 28. § szabályozza. A hatóságok egymás közötti kapcsolattartásnak a formája miért csak 2011. január 1-jével lép hatályba? Oka ennek az, hogy gyakorlatilag erre nem fordítanak költségvetési fejlesztési pénzeket, és ezért van kitolva a határideje? Esetleg számíthatunk-e arra, hogy ha recesszió van és ilyen költségvetési helyzet, akkor akár még ezt a határidőt is túl fogja-e lépni?
A kizárási okok között kérdezném meg: a jegyző kizárási oka megfogalmazódott-e olyan módon, hogy ez gyakorlatilag az egész hivatalnak a kizárását vonja maga után adott esetben?
Ami szerintem talán a legizgalmasabb mondjuk financiális szempontból, az maga a végrehajtási eljárás. A végrehajtásnál az új szabályozásban bejönnek a magánvégrehajtók a rendszerbe. Ismerve a bírósági végrehajtásból ezeknek a költségeit, itt a végrehajtási eljárás az első fokon a hatóságra hárul. Ennek a költségeit ki fogja megfizetni? Általában azért ezek azok az ügyek, ahol a végrehajtási eljárás költségei nem nagyon folynak be. Egy. Kettő: meg kell előlegezni adott esetben több százezer forintot, és az elsőfokú hatóságnál ez kiadási oldalon jelentkezik. Van-e erre valamilyen kompenzáció, gondoltak-e erre, vagy esetleg más módon kellene ezt szabályozni?
Általánosságban kérdezem, hogy hogyan látják, ez a három évvel ezelőtti módosításhoz képest ügyfélbarátabb vagy esetleg ügyintéző-barátabb eljárási törvény?
ELNÖK: Van-e esetleg további kérdés? (Hajdu László jelentkezik.) Igen. Tessék parancsolni, Hajdu képviselő úr!
HAJDU LÁSZLÓ (MSZP): Azt szeretném megkérdezni, nem vagyok túlzottan elmélyülve még a törvényjavaslatban, hogy a Ket. eddigi tapasztalataira tetszett hivatkozni a kiegészítésben, és ez nagyon helyes, ha az eddigi hároméves tapasztalatot próbáljuk a törvényben az élethez igazítani. Ez az ügyfélként való bejelentkezés olymértékben elburjánzott, hogy az ügyintézésnek igen jelentős lassító tényezőjévé vált, és azt kell mondjam, hogy igen jelentős költségnövelő tényezőjévé vált.
Bejelentkeznek, mit tudom én, 300 kilométerre Budapestről, mondjuk ott, ahol én vagyok polgármester egy kerületben, bejelentkezik 300 kilométerre lévő civil szervezet ügyfélként, és utána el kell kezdenünk szakértőket rendelni, szakértőkkel bizonygatni, hogy ez és ez a tervezett beruházás és sok minden egyéb igenis ott, azon a helyen megvalósítható vagy nem. Ennek a költségei... Ők csak egyszerűen írnak egy levelet, bejelentkeznek ügyfélnek, és ettől kezdve mi dolgozunk, fizetünk, dolgozunk, fizetünk, és az idő megy, mert egy befektetőt 3-4 évre simán ez az úgynevezett ügyfélként bejelentkezés el tud hajtani. Ma nincs olyan befektető, akinek van 3-4 éve arra, bármilyen kedvező hely is mondjuk éppen Rákospalota, hogy ő ezeket kivárja, és háborúzzon a különböző aláírásgyűjtők, a különböző tüntetésszervezők között, akiket buszokkal hoznak oda, tehát nem is ott élnek, az élethelyzetüket nem fogja zavarni, de valamilyen ellenérdekeltség vagy valamilyen ösztönző, nem is tudjuk, hogy pontosan mi, legfeljebb csak sejti az ember, hogy milyen okból, megjelenik ügyfélként, mintha egy konkurencia küldte volna őket oda.
Ebben az ügyfélként való szabályozásban most még további kiszélesítés van? Végül is bármit csinálok az ügyfélbarát megoldásokban, az elektronikus gyorsításban és sok minden egyebekben, a másik oldalon meg olyan kapuk lassítják le az egész dolgot, ami miatt végül is a Ket. sokkal jobb helyzetbe se befektetőt, se egyéb ügyfelet nem hoz. Végül is a végrehajtó helyi közigazgatáson csattan az ostor, mert mindenki azt mondja, hogy itt ennél az önkormányzatnál nem érdemes semmit csinálni, nem lehet elintézni hónapokig vagy akár több hónapig. Ez vonatkozik egyébként egy telephely-engedélyezési eljárás megakadályozására összeszövetkezett, nem tudom, hány szervezetre, bármilyen teljesen zöldmezős új beruházásra, akár egy lakóparképítésre és sok minden egyebekre. Nem lehet egyszerűen az ügyet elintézni, annyiféle jogorvoslati lehetőség van, annyiféle bírósági útra lehet terelni.
Nálam van egy lakóparképítés, aminek a 11. évét kezdtük meg 2008-ban, most januárban megkezdjük a 12. évet, és még nincs építési engedélyt. (Dr. Mester László megérkezik az ülésre.) Katasztrófa! Benne van egy amerikai befektetőnek több milliárd forintja, már vissza se tud belőle vonulni, és egyszerűen nem bír egy jogerős építési engedélyhez jutni.
Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm, Hajdu képviselő úr. Van-e még kérdés? (Nincs jelentkező.) Úgy látom, kérdés nincs. Államtitkár úr, visszaadnám a szót.
Dr. Papp Imre szakállamtitkár (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium) válaszai
DR. PAPP IMRE szakállamtitkár (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Köszönöm szépen a kérdéseket. Próbálok strukturáltan megválaszolni.
Igaza van Papp képviselő úrnak abban, hogy a Ket. az alap, viszont a lényeg az ágazati joganyagban van. Tehát a mi logikánk szerint a Ket.-nek kell megnyitni a kaput ahhoz, hogy az ágazati joganyag tudná követni. A jelenlegi elképzelések szerint 2009. október 1-jén lépne csak hatályba a Ket. módosítása, tehát addig van idő arra, hogy lehessen módosítani az ágazati joganyagot, hiszen annak a megvizsgálása valóban egy összetett feladat - több mint 170 törvényt érint -, hogy hatósági eljárásra vonatkozó szabályok a Ket.-nek megfelelnek-e vagy sem.
Itt részben visszautalok arra, amit alelnök úr felvetett kérdésként. A Ket. az elfogadásakor több mint 150 helyen adta meg az eltérést más joganyagnak. Tehát szakmai értelemben nagyon nehéz azt mondani a Ket.-re, hogy ez az általános kódex jellegét be tudja tölteni, ha önmagában adja és ilyen módon nyitja ki a saját magától való eltérés lehetőségét. Csak egy példa. Az elektronikus út a fő szabály ma is a Ket.-ben, de ha végignézzük az ágazati joganyagot, akkor kiderül, hogy az az atipikus út, hiszen törvényekben az elektronikus ügyintézést, kapcsolattartást kizárták az egyes ágazatok. Tehát valójában a Ket. szándéka nem ment át az ágazati joganyagba.
A határidő-csökkentés kérdésében mi most a status quo-t akarjuk fönntartani. A 30 napnak az átváltása 22 munkanapra ebből a szempontból nem oszt, nem szoroz, tehát ugyanott tartunk. A mi elképzeléseink szerint a 2011. január 1-je az az időpont, ami az elektronikus kapcsolattartásnak a kötelező jellegét megjelenítené, vagyis onnantól fogva lehet arról beszélni, hogy ebből a 22 munkanapból lehet faragni. Az egy más kérdés, hogy ezt milyen idődimenzióban érdemes ütemezni. Nyilván azt is meg kell nézni, hogy mennyivel gyorsítja fel az elektronikus kapcsolattartás az egyes hatósági ügyek intézését, de ez mindenkinek jó, az ügyintézőnek is jó, meg az ügyfélnek is jó. Az ügyintézőnek ugyanakkor fel kell erre készülni.
Látunk jó példákat. Tehát az, hogy mondjuk a cégnyilvántartásba be tud tekinteni az ügyintéző és ez ott számára előhívható, óriási előny azokhoz az eljárásokhoz képest, ahol levelet ír a másik közigazgatási szervnek, rosszabb esetben postai úton, jobb esetben elektronikusan, és adatot kér valamelyik szervtől.
Az itt említett példák az állatorvosi ló esetét jelenítik meg, a telephely-engedélyezés is meg a lakópark, meg az összes többi, mind-mind arra világítanak rá, hogy ez az egész történet nem versenyképes. Olyan eljárásaink vannak, ahol 28, 29 szakhatóság állásfoglalását kell beszerezni, ami ahogy képviselő úr utalt rá, lehetetlenség. Időben a szakhatóságok ma nem párhuzamosan járnak el, hanem egymást követően. Ez azt jelenti, hogy az akta utazik. Másrészről nyilván szeretik megnézni azt, hogy a másik szakhatóság milyen állásfoglalást hozott. Arra nem nagyon van per pillanat technika, hogy mi van akkor, ha az egyes szakhatóságok álláspontja különböző, és a szakhatósági állásfoglalások gyakorlatilag lerontják egymást. Erre mi adunk jogintézményt itt a Ket. módosításában, és komolyan kezeljük a szakhatóságok közötti egyeztetés kérdését.
Látható az, hogy ma nincs meghatározva az, hogy a szakhatósági közreműködés mire vonatkozik, a szakhatóság az állásfoglalását mire nézve adja meg, vagyis az a helyzet áll elő, hogy sok esetben olyan ügyekkel kell foglalkozni, amelyek nem kifejezetten következnek az adott szerv feladat- és hatásköréből, vagy ha következnek is abból, akkor miután egymást rontó szakhatósági állásfoglalások vannak, a végeredmény az, amire képviselő úr helyesen utalt, hogy nincs meg az építési engedély. Ezekkel akarnánk valamit kezdeni.
A másik, hogy a Ket. belső eljárási határidőkkel van tele jelen pillanatban. Az volt a logikája a 2004-es Ket.-nek, hogy úgy próbálja elérni az eljárási határidők betartását, hogy belső eljárási határidőkkel tette tele. A gyakorlat visszaigazolta azt, hogy ez nem jó. A belső eljárási határidők nem segítik az ügyintézést, nem segítik azt, hogy az érdemi döntés megszülessen az ügyintézési határidőn belül, vagyis az ügyintéző nyilván nem akar fegyelmit kapni, próbálja betartani az eljárási határidőket, ez azonban a dolog rovására megy, és a végeredmény az, hogy ugyanúgy nem születik meg határidőben a közigazgatási döntés.
Mi azt mondjuk, hogy ezekre a belső ügyintézési határidőkre így nincs szükség. Tudni kell azt, hogy mi az eljárásnak az ügyintézési határideje, ezen belül pedig az ügyintéző maga határozza meg azt, hogy mikor mit csinál. Tehát ez ennyiből ügyintéző-centrikusabb dolog. Ugyanakkor kimondjuk azt, hogy mindent csináljon lehetőség szerint haladéktalanul, vagyis 5 munkanapon belül, de a szabályok nem egészen koherensek.
Ma 5 napon belül értesítést küld a közigazgatási szerv arról, hogy megindította az eljárást. Most megkapja az ügyfél ezt az értesítést, és nem tud vele mit kezdeni, nem tudja, hogy mi történt az ügyében. Tehát ez egy jó gondolat volt a Ket.-ben, de valójában a jogalkalmazási gyakorlatban inkább zavart okoz, hiszen van az érdemi döntés meghozatala előtt egy értesítés, ez egy ügyfélbarát megoldás, csak éppen az ügyfél egy dolgot vár, hogy elintézzék az ügyét határidőben. Ehelyett mi értesítést küldünk. Ennek van számos fonák esete. Kiderült a monitoringjelzésekből is, hogy előbb kell értesítést küldeni, mint például azt elbírálni, hogy érdemi vizsgálatot lefolytat-e a közigazgatási szerv vagy sem. Tehát 5 napon belül kiküldi a papírt, hogy megindította az eljárást, aztán 8 napon belül közli, hogy érdemi vizsgálat nélkül elutasítja a kérelmet. Szóval ezeket rendbe kell tenni, mert a jogalkalmazó nagy felkiáltójelekkel hozza az üzenetét, hogy valamit ezzel csinálni kell.
Tehát azt gondolom, hogy a személyi, tárgyi feltételek vonatkozásában nem nélkülözhető a képzés, nem nélkülözhető az elektronikus kapcsolattartás. Azért van felmenő rendszerben a hatálybalépés, hogy az elektronikus kapcsolattartásnak az egész rendszere világos legyen.
Itt a másik kérdés az, hogy melyik utat választjuk. Mi nem az elektronikus aláírásos utat választottuk, mert az az út, ami nagyjából 2000 óta megjelent, nem terjedt el. Nincs ezer olyan szereplő, akinek lenne elektronikus aláírása. Ehhez képest vannak több mint 600 ezren, akik ügyfélkapuval rendelkeznek. Tehát mi az ügyfélkapus megoldást támogatjuk.
Itt alelnök úr kérdésére utalok vissza, sajnos a közigazgatási szervek nem rendelkeznek hivatali kapuval. Nagyon kevés az a közigazgatási szerv, amelyiknek van ilyenje. Ha egyszer az az alapkövetelmény, hogy ezek egymással tudjanak beszélni, akkor egyértelmű, hogy ezt a fajta elektronikus kapcsolattartást kell a hivatali kapu segítségével kiépíteni. Önmagában ez egyébként nem drága dolog, hiszen itt egy internetes felületről van szó, amivel többé-kevésbé rendelkeznek a szereplők. Ettől függetlenül ennek még van természetesen számos technikai része.
Azok a szabályok, amelyek a Ket.-ben ügyfélbarát szabályok voltak, éppen emiatt nagyon nehezen érvényesülnek. Az adatbeszerzés kérdése. Ragaszkodhat az ügyfél ahhoz, hogy a közigazgatási hatóság szerezze be a különböző nyilvántartásokban szereplő adatokat. Ezt nyilván egyszerűen meg tudja tenni, ha éppen nála van az az adat. De ha másik szervnél van, és nincs elektronikus kapcsolattartás, akkor papíralapon megy a levelezés, vagyis az ügyintéző azt tanácsolja az ügyfélnek, hogy inkább hozza ő maga azt a kért adatot, nyilatkozatot, mellékletet, nyomtatványt, mert egyébként nem tudja gyorsan elintézni az ügyét. Ha az ügyfélnek az kell, hogy gyorsan elintézze, akkor ő maga fogja bevinni. Tehát ilyen szempontból írott malaszt számos rendelkezés a Ket.-ben, ezt a jogalkalmazási tapasztalatok visszaigazolják.
Mi ezen továbblépnénk. Azt mondjuk, hogy ne álljunk meg itt, hogy ha vannak bírósági meg közjegyzői nyilvántartások, elektronikusak, akkor ezeket is vigyük be a rendszerbe. Szintén felmenő rendszerben szerepel ez a szabály. Tehát ez egyértelműen ügyfélbarátabb, de oda kell tenni, hogy ha az ügyintézőnek nem kell levelezgetnie, hanem hozzáférhet a különböző adatbázisokhoz, akkor ügyintézőbarát is ez a történet.
A munkanapnál nem kell különösebben hangsúlyozni, a mai szabályok szerint betarthatatlanok a három- és ötnapos határidők a Ket.-ben, egyszerűen nincs erre se kapacitás, se lehetőség, akár ha a négynapos ünnepekre gondolunk, ez egyszerűen fogalmilag kizárt. Komolyan kéri a közigazgatás azt, hogy munkanapos rendszer legyen a hatósági ügyintézés tekintetében, hiszen most már többletszankció is van. Aki nem tud eljárni határidőn belül, ott fölmerül az illeték-, illetve díjvisszafizetésnek a kötelezettsége. Szóval nem fair, hogyha olyanért kell illetéket vagy díjat visszafizetni, amiről valójában nem tehet az eljáró szerv.
Nagyon fontos kérdés az ügyféli jogok kérdése. Mélyen azt gondolom, hogy ebben a 8 hónapban a lehető legmesszebb elmentünk ebben a tekintetben. Három olyan törvényünk van, a környezetvédelmi, a fogyasztóvédelmi meg az egyenlő bánásmódról szóló, amelyik alanyi jogon ad társadalmi szervezeteknek jogosultságot a különböző hatósági eljárásokban. Amire képviselő úr utalt, az valószínűleg környezetvédelmi típusú szervezet lehetett, hiszen ott jellemző az, hogy az ország egész területén az egészséges környezethez való jog érvényesítése végett végzik a tevékenységüket.
Voltunk a gyáriparosoknál, voltunk a Környezetvédelmi Tanácsnál, voltunk a munkaadóknál, voltunk a szakszervezeteknél. Mindenütt kijött az a probléma, amire Hajdu képviselő úr utalt. Mi odáig tudtunk eljutni, hogy azt mondjuk, hogy jöjjenek a szereplők, a társadalmi szervezetek, az érdek-képviseleti szervezetek egy adatbázisba, jelentkezzenek, mondják, hogy őket milyen ügyek érdeklik, és erről központilag kapjanak tájékoztatást. Tehát ha megindul egy ügy Csornán, akkor kapjon arról az összes olyan környezetvédelmi szervezet tájékoztatást, hogy itt megindult egy építési ügy Csornán, és ha akar, akkor ott az elsőfokú eljárásban csináljon valamit.
Mi nem hiszünk a hirdetményi kézbesítés dolgában, ami a Ket.-ben van, mert látszik, hogy ez nem működik. Ugyanakkor az az életszerű, amit képviselő úr említett, hogy megjelenik ügyfélként a környezetvédelmi szervezet, általában egyébként a másodfokú eljárásban. Mi arra szeretnénk hangsúlyt adni, hogy az elsőfokú eljárásban jelenjenek meg, mert ha a másodfokú eljárásban jelennek meg, akkor annak szinte mindig az a következménye, hogy a másodfokú hatóság az elsőfokú döntést megsemmisíti és új eljárásra utal, vagyis újra meg kell csinálni első fokon az eljárást. Így kerülünk abba a helyzetbe, amiről szó volt. Mi azt mondjuk, hogy külön törvény tehesse lehetővé azt, hogy csak az mehet a másodfokú eljárásba, aki az elsőfokú eljárásban részt vett. Ha ilyen külön törvényi szabály majd az ágazati jogba nem kerül be, akkor valójában nem érünk el semmit, tehát megint igaz az, hogy a Ket. önmagában nem tud hatást gyakorolni az ügyekre, ugyanakkor másként meg nem lesznek rákényszerítve az egyes szereplők arra, hogy bebocsátkozzanak az eljárásba. Ez a versenyképességnek az alapkritériuma, hogy időben lehessen foglalkozni azokkal az észrevételekkel, amelyeket mondjuk a társadalmi szervezetek tesznek meg.
A végrehajtás tárgyköre. A Ket. úgy indult el, hogy végrehajtói szolgálat lesz, és a végrehajtói szolgálat mindazokkal a jogosultságokkal rendelkezik, amire alelnök úr utalt. Ilyen végrehajtói szolgált nem lesz, ez a Ket.-ből már tavaly kiszerelésre került, tehát a végrehajtói szolgálat mint nagyon jó jogintézmény nem tud átmenni a gyakorlatba, mert nincs meg a költségvetési fedezete. Ezért mondjuk azt, hogy legalább a bírósági végrehajtót lehessen behozni, mert ez javulást jelent a korábbiakhoz képest, de ugyanazt a problémát érzékeltük, amit ön elmondott, hiszen a meghatározott cselekmények végrehajtása nagyon komoly költségelőlegezést jelenít meg.
Ön is tudja, hogy ahol ez működik az országban, az leginkább társulási keretben működik, tehát ahol létrejöttek kifejezetten a végrehajtásra vonatkozó társulások, ott ez a társulás meg tudja előlegezni a meghatározott cselekmény végrehajtásának a költségeit. Azon mi pedig elgondolkozhatunk, csak nem a Ket.-nek a kompetenciája, hogy ehhez bármilyen, az önkormányzati finanszírozást érintő lábat adjon. De éppen az a fajta frusztráltság jelent meg a jogalkalmazók részéről, hogy lám-lám, milyen nagy számban vannak olyan közigazgatási hatósági döntések, jogerősek és végrehajthatóak, amelyeknek a valóságban nem sikerül érvényt szerezni.
Talán még egy gondolat a konkrét kérdésre. A nyelvhasználat kérdése tekintetében megváltozott a kisebbségi önkormányzatok jogállása, tehát megszűnt az a fajta kisebbségi önkormányzat, amely települési kisebbségi önkormányzatként létezett. Tehát hozzá kellett ehhez nyúlni, hiszen ma nincs ilyen, nem fonódik egybe a helyi önkormányzati, illetve a kisebbségi önkormányzati szerep, vagyis a kisebbségi önkormányzat rendelete ebből a szempontból már közjogilag nem értelmezhető.
Talán még főosztályvezető asszonyt megkérném, hogy egy-két apróságot, amit esetleg kifelejtettem, említsen meg.
Köszönöm szépen.
LABORCNÉ DR. BALOGH ÉVA főosztályvezető (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Köszönöm szépen a szót. Azt hiszem, hogy ha mindent jól figyeltem, akkor alelnök úrnak egy fontos kérdése maradt ki a válaszok közül. Azért is különösen fontos, amire alelnök úr rátalált a kizárási szabályok között, mert kifejezetten az önkormányzati érdekszövetségek kérésére foglalkoztunk ezzel a kérdéssel. Pusztán itt arról van szó, hogy egy szabályt, ami eddig általánosan benne volt a Ket.-ben, most hangsúlyossá és konkréttá tettünk. Ez azt jelenti, hogy a jegyző mint hatóság kizárt annak az ügynek az elintézéséből, ahol az őt foglalkoztató önkormányzat, társulás vagy polgármester ellenérdekű ügyfél, vagy az ügyben az önkormányzat jogot szerez, kötelezettséget vállal vagy kötelezetté válik. Ez egész pontosan azt jelenti, hogy ebben az esetben, mivel a hatáskör gyakorlója a jegyző, és helyette az apparátus legfeljebb kiadmányozóként járhatna el, így praktikusan ez azt jelenti, hogy az a települési jegyző és az apparátusa ezekben az ügyekben kizárt hatósággá válik, felügyeleti szerve más hatóságot kell hogy kijelöljön.
ELNÖK: Köszönöm a válaszokat. Észrevételek, vélemények megfogalmazására kerülhet sor. Kérdezem, ki kíván szólni. (Papp József jelentkezik.) Papp képviselő úr!
PAPP JÓZSEF (MSZP): Köszönöm szépen. Azt gondolom, hogy azért már orientáltak a kérdéseim is a véleményekkel és az állásponttal kapcsolatban. Nem volt olyan régen, amikor megalkottuk a Ket.-et, hiszen egy teljesen új törvény született, és nem a régi törvény módosítását csináltuk. Akkor már a törvény alkotása során eldöntöttük, hogy a gyakorlati megvalósítás egyes fázisaiban ezt fölülvizsgáljuk. Ez "a puding próbálja az evés" tipikus esete, hogy ami a gyakorlatban ahogy megvalósul, át kell tekinteni a szabályokat.
Megmondom őszintén, hogy még anno, mikor a törvényt alkottuk és ezzel itt foglalkoztunk, utána meg hazamentem az önkormányzati apparátusba, kaptam hideget, meleget, hogy mi az, amire mi készülünk, és szinte mindenki lehetetlennek tartotta ezeknek a szabályoknak a betartását. Ennek ellenére úgy gondolom, hogy egyébként megállta a helyét, tehát az elvárásokat teljesítette. Ez persze nem jelenti azt, hogy az eredeti szándék szerint nem kell felülvizsgálni és megnézni, hogy mik azok a pontok, ahol módosítást vagy esetleg új logikát kell adni.
Itt az ügyintézési határidők tekintetében most azért én is kaptam pontosító információt a munkanapokra való áttérés kapcsán, de én azt gondolom, hogy azok az irányok az elektronikus ügyintézés, egyablakos ügyintézés kapcsán, amik kifejezetten azt próbálják lehetővé tenni, hogy az ügyfélnek minél kevesebb személyes megjelenésére legyen szükség, minél kevesebb esetben kelljen egy-egy ügyintézés során a hatóság előtt megjelenni, mindenféleképpen egy nagyon helyes és követendő irány. Azt gondolom, hogy az informatikahasználat egy olyan robbanáson van túl ebben az országban, ami alapvetően igénnyé és szükséggé teszi az ügyintézésnek az elektronikus útra történő átterelését.
Amit alelnök úr kérdezett, hogy ez most ügyintézőbarát vagy ügyfélbarát módosítás-e, én azt gondolom, hogy ügyintézőbarát abból a szempontból, hogy az ügyintéző munkájának a technikai elősegítését, gyorsítását teszi lehetővé, ezt eredményezi, így tekinthető ügyintézőbarátnak, de az eredménye mégis ügyfélbarát, hiszen az ügyfélnek kevesebb teher, könnyebben és gyorsabban születik meg az elvárt eredmény.
Ezt nem lehet jogszabályba foglalni, de amit a kérdésemmel jeleztem, és a válaszokból azért megnyugtató módon kiviláglott, azt rendkívül fontosnak tartom, hogy az egyéb jogszabályokkal való kapcsolata ennek a törvénynek, az ágazati jogszabályokkal való harmonizációja történjen meg, mert önmagában a kívánt eredményt csak ezzel a törvénnyel nem fogjuk tudni meghozni, az meg mindig ránk, törvényalkotókra is vonatkozik. Ebben az esetben két dolgot mondok, hogy egy törvényalkotás során annak a következményeit nem szabad elfelejteni, tehát ha hozunk egy törvénymódosítást, és a törvénymódosítás valós végrehajtása csak technikai fejlesztéssel lehetséges és más törvények módosításával, akkor a törvényalkotás után ezekről nem szabad megfeledkezni. Tehát azt gondolom, hogy a következőkben majd ágazati törvényekben és költségvetésben a következményeivel kell hogy találkozzunk, és azt a fajta szakmai elvárást, amit most a törvénnyel kapcsolatban megfogalmazunk, az akkori döntéseink során sem lehet majd elfelejteni.
Köszönöm a kérdéseimre adott választ. A törvényjavaslatot általános vitára alkalmasnak tartom. Köszönöm.
ELNÖK: Köszönöm szépen. (Jelentkezésre:) Kovács alelnök úr?
DR. KOVÁCS ZOLTÁN (Fidesz): Tisztelt Bizottság! Előrebocsátva, hogy a törvényjavaslatba sok olyan megoldás került be, ami segíti - és ezért kérdeztem, hogy ügyintéző- vagy ügyfélbarát-e a törvény -, amely alapvetően ügyintézők számára ad segítséget. A 22 munkanapos általános ügyintézési határidő szerintem jobb megoldás, mint a 30 napos, sok tekintetben becsúsznak háromnapos ünnepek, ez ezt segíteni fogja, tehát könnyebbé teszi az eljárást. Viszont nem is ezekkel van a baj, hanem a három- meg az ötnapos ügyintézőkkel. Ma ilyen leterheltség mellett és ilyen létszámcsökkentés mellett az öt- és háromnapos ügyintézési határidők nagyon-nagyon minimálisak.
Van szankciója az ügyintézési határidő elmulasztásának is, amit szabályoz a törvény. Itt az átháríthatóság. Ha egy másik hatáskörrel rendelkező hatóság mulaszt, ki fizeti a révészt? Ez nem teljesen világos a törvényből. Ezt majd valahogy szerintem... Eddig az Áht. rendezte ezeket a kérdéseket, a gyakorlatban ez nem hatályosult. Most hogy lesz? Ez egy izgalmas kérdés, mert pénzről is szól.
A másik az ügyféli jogállás. A válaszokban meg a kérdésekben többször is beszéltünk róla, államtitkár úr beszélt itt, alapvetően a zöldszervezetek azok, amelyek időnként bármilyen módon írtak és tudtak kötődni egy-egy eljáráshoz. Szerintem ez is ügyintéző-barátabb ilyen módon, hogy meghatározza egy kicsit a Pp.-hez is hasonlíthatóan, hogy mikor lehet belépni az eljárásba, és kötöttebb, szigorúbb eljárási rendet határoz meg. Kinek ügyfélbarát, kinek nem ügyfélbarát, mert hogy a másik oldalon levő ügyfélnek, akinek pedig az ügye adott esetben késedelmet szenved, akkor meg nevezhetjük ügyfélbarátnak is.
A nyelvhasználatot azért kérdeztem meg, mert most csak természetes személyek azok, akik nyelvhasználatát biztosítani kell. Szélesebb volt korábban a kör. Azt gondolom, hogy vissza lehet emelni a rendszerbe a régi szabályozást. Nem élnek annyira ezzel a jogintézménnyel. Most nem akarom ezt kisarkítani az aktuálpolitikára, de a magyar-szlovák viszonylatokban megjelenhetnek szervezetek is, és akkor mindjárt egy kérdés, hogy miért szűkítjük az anyanyelv használatát adott esetben.
A végrehajtási eljárással kapcsolatosan kaptam választ. Sok tekintetben nem nyugtatott meg, mert azért ennek a forrásoldalát meg kell majd valamilyen formában találni.
A kizárásra is kaptam választ. Ez elég szigorú, hogy így mondjam. Ez nem gyorsítja egyébként az ügyintézést, azt kell hogy mondjam. Sok esetben szerintem a dekószervek helytelenül alkalmazzák a különböző kizárási, eljárási formákat. Például a munkaügyi hivatalnál összeférhetetlenségi nyilatkozatot kell adni a közmunkaprogramoknál. A közmunkaprogramokat az összes polgármester aláírásával döntik el a képviselő-testületek, majd ezt követően titoktartási nyilatkozatot, meg nem tudom még, milyen búbánatokat kell aláíratni, hogy az eljárásban részt vehessenek. Tehát azt gondolom, hogy ezt egy kicsit cizelláltabban, vagy legalább a gyakorlatot kell helyes irányba itt majd terelgetni ezekben az ügyekben.
Biztatom a kormányt és mindenkit az elektronikus közigazgatás felé, mert ez a jövő útja. Nyilván a törvényben, illetve a helyi önkormányzati rendeletben történő kizárásoknak egyre szűkebbeknek kell lenni, és e tekintetben ennek a forrásoldalát mindenképpen, ha mást nem, pályázati úton meg kell teremteni az önkormányzatoknak. Államtitkár úr beszélt az ügyfélkapurendszerről. E nélkül nem működőképes a rendszer.
Tehát azt gondolom, hogy a helyes - Belügyminisztérium volt akkor talán még - irány elindult, itt az elektronikus közigazgatás meg az Informatikai Minisztérium, és megállt ez a program, gyakorlatilag hamvába holt, mondhatnám ezt is. Szerintem ezt fel kellene éleszteni, mert e nélkül nem lesz gyorsabb az ügyintézés, nem lesz korszerűbb az ügyintézés, és lemaradunk az Unióban e tekintetben. Erre pénzt kell fordítani, e nélkül nem ússzuk meg. Tudom, hogy ez milliárdos nagyságrend, és szerintem érdekelt és érintett ebben a helyi önkormányzat is, de ez önmagában nem fogja tudni megoldani, ehhez kell komoly központi költségvetési támogatás, és akár uniós pénzeket is be lehet vonni ebbe a rendszerbe.
Mi úgy látjuk, hogy sok tekintetben előrelép ez a törvény, de vannak kifogásaink, ezért egyértelműen nem tudjuk támogatni, tartózkodunk ennek a törvénynek az általános vitára bocsátásánál.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Kell-e reagálni, államtitkár úr?
DR. PAPP IMRE szakállamtitkár (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Csak annyit mondanék, hogy természetesen nyitottak vagyunk, és segítünk bármilyen aprólékos kérdésnek az áttekintésében, tehát akár az ügyintézési határidők, akár a hatálybalépés, akár más ügyekben azt gondolom, hogy van lehetőség arra, hogy javítsunk a szövegen, ha ez az igény. Köszönjük szépen.
Döntés az általános vitára való alkalmasságról
ELNÖK: Köszönöm szépen. Döntés következik. Kérdezem a bizottságot, támogatja-e a törvényjavaslat általános vitára való bocsátását. Aki igen, az kérem, kézfelemeléssel szavazzon. (Szavazás.) 13 igen. Ki nem támogatja? (Szavazás.) 6 nemmel a bizottság támogatja az általános vitára való alkalmasságot.
A 4. napirendi pontra térnénk át, ami a külföldi utazásról szóló 1998. évi XII. törvény és a külföldre utazásra felhasználható más okmányokkal kapcsolatos szabályozásra vonatkozó egyes törvények módosításáról szóló törvényjavaslat. Itt is általános vitára való alkalmasságról van szó.
Mielőtt megadnám a szót ismét államtitkár úrnak mint a napirend előadójának, egy valamit elfelejtettem az előbb, és titkár úr figyelmeztetett, hogy bizottsági előadót kellene állítanunk. Javaslom, hogy Papp József képviselő urat a többségi vélemény előadójaként fogadja el a bizottság, és azt eldöntik, hogy kisebbségi véleményt ki fog mondani a parlamentben. Gondolom, hogy ezzel nincs vita, általában ezeket el szoktuk fogadni.
Államtitkár úr, öné a szó.
Dr. Papp Imre szakállamtitkár (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium) szóbeli kiegészítése
DR. PAPP IMRE szakállamtitkár (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Bizottság! 2009. június 28. az a dátum, ameddig meg kell felelnünk annak az előírásnak, hogy úgynevezett másodikgenerációs útlevelet kell kibocsátanunk. Ez az ujjnyomatadatnak a megjelenítését célozza az úti okmányban. Magyarország már áttért a biometrikus úti okmányra 2006-ban. (Dr. Kovács Zoltán távozik az ülésről.) Akkor az arcképmás került bele ilyetén formán az úti okmányba, és ez az uniós norma szerint most az ujjnyomatadat tekintetében is előírás.
Így a javaslatunk egyrészről ezt célozza, másrészről pedig szeretnénk megteremteni azt az új jogintézményt, hogy a 14 éven aluliak is kaphassanak személyazonosító igazolványt, hiszen a Schengen-térségben való szabad mozgásnak, szabad utazásnak ez egyfajta olyan eleme, ami még nem valósulhatott meg. Tehát ma a fonákhelyzet az, hogy a 14 éven aluliak csak útlevéllel tudnak schengeni területekre is utazni. Az élet azonban nem ez, hiszen majdnem 500 ezer olyan magyar állampolgár van, aki 14 év alatti és rendelkezik útlevéllel. (Dr. Bóka István megérkezik az ülésre.) Az ő részükre szeretnénk biztosítani hivatalból, valamennyi újszülött számára, a személyazonosító igazolványt, és szeretnénk azt komfortosabbá tenni, hogy ha megszületik valaki, akkor az állam legyen az, amely gondoskodik nemcsak a születési anyakönyvi kivonat, nemcsak a lakcímkártya, hanem a taj-szám, illetve az adóazonosító jel kiadásáról, és méghozzá hivatalból.
Egy példát szeretnék az előző témához is kapcsolódóan arra fölhozni, hogy ne az újszülött szülei rohangáljanak a különböző hatóságokhoz, hivatalokhoz, hanem alanyi jogon kapja meg valamennyi újszülött a taj-számát és az adóazonosító jelét, a lakcímkártyáját, a személyazonosító igazolványát, és ezáltal kezdhesse meg az életét.
Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm én is. Kérdés, vélemény, észrevétel? Kérdezem a bizottságot. (Nincs jelentkező.) Értelmezzem úgy, hogy a bizottság részéről senki nem kíván kérdést, észrevételt, véleményt megfogalmazni? (Nincs jelzés.) Úgy látom igen, akkor szavazás következik. Kérdezem a bizottságot, ki támogatja az általános vitára való alkalmasságát a benyújtott törvényjavaslatnak. Aki ezzel egyetért, kézfelemeléssel szavazzon. (Szavazás.) Köszönöm szépen. A bizottság egyhangúlag támogatja a vitára való alkalmasságot.
Előadóinknak köszönöm szépen a megjelenést. További jó munkát kívánok.
Áttérnénk a 2. napirendi pontra, ami a szakképzési hozzájárulásról és a képzés fejlesztésének támogatásáról szóló 2003. évi LXXXVI. törvény és az ezzel összefüggő egyes törvények módosításáról szóló törvényjavaslat. Itt is általános vitára való alkalmasságot kell megítélnünk.
Köszöntöm előadónkat. Tessék segíteni nekem.
DR. MÁTYUS MIHÁLY főosztályvezető (Szociális és Munkaügyi Minisztérium): Tisztelt Elnök Úr! Mátyus Mihály főosztályvezető vagyok, Szociális és Munkaügyi Minisztérium.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Főosztályvezető urat kérdezném, hogy szóbeli kiegészítést kíván-e tenni, ha igen, akkor a szó az öné.
Dr. Mátyus Mihály főosztályvezető (Szociális és Munkaügyi Minisztérium) szóbeli kiegészítése
DR. MÁTYUS MIHÁLY főosztályvezető (Szociális és Munkaügyi Minisztérium): Igen, szeretnék. Köszönöm szépen, elnök úr.
Tisztelt Bizottság! Nagyon röviden szeretném összefoglalni a törvénymódosítás lényegét, amely négy pontban foglalható össze. Egyrészről a szakiskolai tanulmányi ösztöndíj bevezetésére vonatkozó alapvető törvényi szabályzást teremti meg a törvény azzal, hogy a gazdaság által igényelt szakmákban tanuló szakiskolai diákok tanulmányi ösztöndíjban részesüljenek, és ennek a forrásoldali támogathatósági feltételeit teremti meg a törvény, lévén, hogy a Munkaerő-piaci Alap képzési alaprészéből történne ennek a támogatásnak a fizetése.
A következő lényeges módosítás: a kormány megállapodást kötött a fuvarozó érdek-képviseleti szervezetekkel arra, hogy meghatározott fuvarozói körben jogosítványszerző képzésekre a hozzájárulási kötelezettség saját dolgozói képzésére vonatkozó része elszámolható legyen, amely eddig nem volt lehetséges.
A következő lényeges módosítási kör a gazdasági társaságokról szóló törvényhez kapcsolódik, mely szerint a közhasznú társaságokat át kell alakítani nonprofit gazdasági társaságokká. (Dr. Steiner Pál megérkezik az ülésre.) A közhasznú társaságok eddig nem fizettek szakképzési hozzájárulást. A törvénymódosítás most ezt a kört kiveszi a hozzájárulásra kötelezettek köréből, azaz eddig se kellett fizetni és eztán sem kell fizetni, tehát nem ró többletterheket ezekre a társaságokra.
A negyedik változtatás pedig egyrészt pontosító rendelkezéseket tartalmaz néhány elszámolási szabályban, másrészt jogharmonizációt jelent a gyakorlati képzéssel elszámoló hozzájárulásra kötelezettek körében. Ennek az a lényege, hogy az erre vonatkozó szabályrendszer részben a törvényben volt szabályozva, részben a végrehajtási rendeletben. A végrehajtási rendeletből átemelésre kerülnek törvényi szintre ezek a szabályok, és így koherensen törvényi szinten szabályozódik ez a kérdéskör. Ez nem jelent új szabályozási rendszert, csak a vhr.-ből átemelődik a törvényi szintre.
Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm, főosztályvezető úr. Kérdés van-e, kérdezem a bizottságot. (Nincs jelentkező.) Kíván-e véleményt mondani a bizottság tagjai közül bárki? (Nincs jelentkező.) Ha jól értem, hogy nem, akkor döntünk. Kérdezem, hogy ki támogatja a törvényjavaslat általános vitára való alkalmasságát. Aki egyetért ezzel, kérem, kézfelemeléssel jelezze. (Szavazás.) 14 igen. Ki nem? (Szavazás.) 6 nem mellett a bizottság a törvényjavaslat általános vitára való alkalmasságát támogatja.
Köszönöm, főosztályvezető úr. További jó munkát.
Az elektronikus közszolgáltatásról szóló törvényjavaslat (T/6767. szám) (Általános vita)
A 3. napirendi pontunkra térnénk át, ami az elektronikus közszolgáltatásról szóló törvényjavaslat, melyet képviselőtársaim a T/6767. szám alatt kapták meg.
Köszöntöm előadóinkat, Bódi Gábor szakállamtitkár urat és Szittner Károly titkárságvezető urat. Államtitkár úr, öné a szó, amennyiben szóbeli kiegészítést kíván tenni.
Bódi Gábor szakállamtitkár (Miniszterelnöki Hivatal) szóbeli kiegészítése
BÓDI GÁBOR szakállamtitkár (Miniszterelnöki Hivatal): Nagyon szépen köszönöm, elnök úr. Tisztelt Képviselő Hölgyek, Urak! Csak néhány kiegészítést tennék a törvényjavaslathoz, amely azt gondolom, hogy a legjobb időben és a legjobb módjában került a bizottság elő, tekintettel arra, hogy nagyon szorosan összekapcsolódik az imént tárgyalt közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló törvény módosításához. (Gulyás József megérkezik az ülésre.) Azt gondoljuk, hogy a két törvény nagyban összefügg szakmailag, főleg arra vonatkozóan - nagy öröm volt számomra, hogy azt hallottam -, hogy többen is hangsúlyozták az informatika szerepét és az ehhez kapcsolódó fejlesztéseknek az ügyintézésben, az elektronikus, illetve általános szolgáltatásokra történő vonatkozásaiban.
Azt gondoljuk, hogy a Ket.-ben biztosított felhatalmazások kifejezetten a hatósági ügyintézésben történő eljárásra vonatkozó szabályokat a beterjesztett módosításokkal nagyon jó irányba, az ügyfelek kiszolgálásának irányába viszik, de mindemellett az elmúlt időszaknak a fejleményei, az elmúlt időszaknak az eljárási, végrehajtási szakaszában tapasztalt észrevételei mentén szükségesnek tartottuk a közigazgatási eljárásokon egy kicsit túlnyúló szabályozásnak a beterjesztését.
Jól látszik, hogy a Ket.-ben biztosított felhatalmazások alapján elfogadásra kerültek az elektronikus ügyintézés részletes szabályairól szóló rendeletek. Mindezek a rendeletek megteremtették az úgynevezett közigazgatási elektronikus szolgáltató központ, elektronikus szolgáltató rendszernek a kiépítését, amely központi elektronikus szolgáltató rendszer a meghatározó elemeivel - már az itt említett ügyfélkapu is ennek a rendszernek a része - olyan új és olyan minőségi szolgáltatásokat és olyan új és minőségi rendszerelemeket hozott a közigazgatás, illetve a közszféra működésében, amely úgy tűnik, hogy mind a társadalom, mind pedig a közszféra egésze oldaláról támogatandó.
Mindezek alapján azt gondoltuk, hogy már a központi elektronikus szolgáltatási rendszerre vonatkozó rendeletek mellett egy magasabb jogszabályi szintű szabályozás szükséges, amely nem feltétlenül új elemeket kíván a rendszerbe behozni, hanem sokkal inkább egy rendszerbe kívánja szervezni a folyamatosan felértékelődő és folyamatosan a rendszer elemeivé váló tapasztalatokat. Egyértelműen ez a célja, és egyértelműen olyan típusú szolgáltatási rendszert kívánunk kialakítani, amely egyrészről a közigazgatási ügyintézést támogatja, másrészről pedig az ügyfelek magasabb szintű kiszolgálását igyekszik rendszerbe szervezni.
Jól látható, hogy az elektronikus közigazgatás, az elektronikus közszolgáltatások területe a korábbi definíciók mentén már egy sokkal szélesebb kört ölel át. Azt gondoljuk, hogy ennek az egységes szabályozása, az ehhez kapcsolódó definíciók megfogalmazása nagyon fontos mindazok számára, akik ezt a rendszert - beleértve az önkormányzatokat is - minél szélesebb körben kívánják használni.
Reagálnom kell egy kicsit az előzőekben elmondottakra, hiszen volt egy olyan megjegyzés az előző vitában, amely arra vonatkozott, hogy az önkormányzatok kapcsán ez az elektronikus ügyintézés elindult, de valahol megrekedt. Jelezném, hogy pontosan ennek a törvénynek is az a célja, hogy az önkormányzatok sokkal inkább be tudjanak kapcsolódni ennek a központi elektronikus szolgáltató rendszernek a működésébe. Jelenleg is több mint 50-60 önkormányzattal, illetve önkormányzati társulással folynak tárgyalások, illetve történtek meg csatlakozások a központi rendszerhez. Természetesen ennek megvannak a maga feltételei mind biztonsági, mind informatikai oldalról, amelyeket teljesíteni kell, de úgy látjuk, hogy a folyamatosan beérkező csatlakozási igények, kérelmek mentén ez egy nagyon jól és nagyon kedvezően fogadott rendszer volt, hogy az ügyfélkapuhoz az önkormányzatok is csatlakozni tudnak. (Gulyás József távozik az ülésről.)
A törvény lényegében egy keretjellegű szabályozás kíván lenni, amely mindamellett, hogy rögzíti az alapelveket és szabályokat, megpróbálja meghatározni az igénybevétel körét.
Kifejezetten azt gondolom, hogy néhány szót mondani kell arról, hogy a korábban a Ket.-ben szabályozott azonosítást, ügyfélkapuhoz való kötöttséget kicsit hangsúlyosabb mértékben átemeltük ebbe a szabályozásba, így az azonosításról is általános körben ez a javaslat rendelkezik.
Nagyon fontos azt látni, tekintettel arra, hogy az előző vitában elhangzott, hogy ezzel most az ügyintézők vagy az ügyfelek számára könnyítjük meg az ügyintézés lehetőségét. Van olyan, kifejezetten a képviseletre vonatkozó rendelkezéscsomag a javaslatban, amely azt hivatott elősegíteni, hogy az ügyfelek számára bizonyos képviseleti úton ezek az elektronikus, vagy nem elektronikus, hanem ügyintézési feladatok sokkal könnyebben elérhetők legyenek. Folyamatosan történik az olyan típusú ügysegédi szolgálatok kialakítása, amelyek úgy gondoljuk, hogy közelebb vihetik az ügyfeleket ennek az egész fejlesztési rendszernek az egészéhez, és ezáltal egy sokkal jobban működő ügyintézéssel találkozhatnak. Nagyon fontos, hogy meghatározzuk, és még egyszer hangsúlyoznám, hogy nem feltétlenül új szabályozási elemeket és új struktúrákat szeretnénk megjeleníteni, hanem sokkal inkább rendszerbe szeretnénk illeszteni azt az eszköz- és feltételrendszert, amely már jelenleg is működik - mind a Ket.-ben, mind pedig a kapcsolódó végrehajtási rendeletekben ez szabályozott -, és megpróbáljuk megteremteni az ehhez kapcsolódó felügyeleti és tanúsítási rendszereket, amelyek aztán garantálják, hogy ez tényleg átlátható és működőképes módon álljon az ügyfelek rendelkezésére.
Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm, államtitkár úr. Kérdés? (Nincs jelentkező.) Kérdés nincs. Észrevétel, vélemény, megjegyzés? (Nincs jelentkező.) Az sincs. Akkor döntés van. Ki támogatja a törvényjavaslat általános vitára való alkalmasságát? Aki egyetért ezzel, kérem, jelezze kézfelemeléssel. (Szavazás.) Ez 14 igen. Ki nem? (Nincs jelentkező.) Ki tartózkodott? (Szavazás.) 6 tartózkodással a javaslat általános vitára alkalmasságát elfogadta a bizottság.
Köszönöm előadóinknak a megjelenést. További jó munkát kívánok.
Áttérünk a következő napirendi pontra, nevezetesen az eredetileg 5. számmal jelzettre, ez az előadó-művészeti szervezetek támogatásáról és sajátos foglalkoztatási szabályairól szóló törvényjavaslat, amellyel kapcsolatban a hatáskörünkbe tartozó módosító indítványokat tárgyalnánk meg.
Köszöntöm az Oktatási és Kulturális Minisztérium részéről, ha jól sejtem, Váradi-Bor Judit főosztályvezető-helyettes asszonyt. A bizottságunk hatáskörébe megítélésünk szerint 11 módosító javaslat tartozik. Kezdjük az elsővel, ami rögtön az 1. sorszámot viseli, Pető képviselő úr javaslata. Támogatja a kormány?
VÁRADI-BOR JUDIT főosztályvezető-helyettes (Oktatási és Kulturális Minisztérium): Jó napot kívánok! Kormányálláspontot nem tudok mondani, mert még nem alakult ki. Tárcaálláspontot szeretnék képviselni. Az 1. javaslatot ebben a formában a tárca nem tudja támogatni.
ELNÖK: És a bizottság támogatja-e? (Szavazás.) Egyharmada sem támogatja.
Kérem, hogy a 9. ponthoz lapozzunk, Halász képviselő úr és társai módosító javaslata. Tárcaálláspont?
VÁRADI-BOR JUDIT főosztályvezető-helyettes (Oktatási és Kulturális Minisztérium): A tárca nem tudja támogatni a javaslatot.
ELNÖK: A tárca nem. És a bizottság? (Szavazás.) Sima nem.
13. javaslat, ugyancsak Halász képviselő úr és társai.
VÁRADI-BOR JUDIT főosztályvezető-helyettes (Oktatási és Kulturális Minisztérium): A tárca nem tudja támogatni.
ELNÖK: A tárca nem. És a bizottság? (Szavazás.) Szintén nem.
18. pont. Tárca? Godó képviselő úr javaslata.
VÁRADI-BOR JUDIT főosztályvezető-helyettes (Oktatási és Kulturális Minisztérium): A tárca nem tudja támogatni a javaslatot.
ELNÖK: A bizottság? (Szavazás.) Nem.
A 32. ponthoz kérem, hogy szíveskedjenek lapozni. Schiffer képviselő úr.
VÁRADI-BOR JUDIT főosztályvezető-helyettes (Oktatási és Kulturális Minisztérium): A tárca támogatja a javaslatot.
ELNÖK: És a bizottság? (Szavazás.) A bizottság szintén támogatja.
33. pont. Tárca?
VÁRADI-BOR JUDIT főosztályvezető-helyettes (Oktatási és Kulturális Minisztérium): A tárca nem tudja támogatni a javaslatot.
ELNÖK: És a bizottság? (Dr. Bóka István: De miért?) Bóka képviselő úr érdeklődik, hogy mi az indoka a nem támogatásnak.
VÁRADI-BOR JUDIT főosztályvezető-helyettes (Oktatási és Kulturális Minisztérium): Ebben az esetben a javaslat arról szólt, hogy vegyük ki ebből az adott szakaszból az arányos kifejezést. Az arányos, ahogy az indokolás is kifejti, hogy az összes fenntartói támogatást 100 százaléknak véve az egyes fenntartói támogatások bizonyos százalékot képeznek, és a meglévő, erre a fenntartói ösztönző részhozzájárulásra juttatható támogatásrészt ezen százalékok alapján osztaná fel a tárca. Amennyiben ez a szó kikerül, ennek a szakasznak nem lenne értelme, és az egész támogatási rendszerbe semmi más olyan javaslat nem kerülne be, ami alapján értelmezhető lenne ez a szakasz. Úgyhogy véleményünk szerint ez a szakasz a korábban megfogalmazott finanszírozási alapelvekkel megegyezik, és világosan érthető, hogy milyen elv alapján osztaná fel a fenntartókra jutó ösztönző részhozzájárulást.
ELNÖK: Köszönöm a választ. Szavazunk. A 33. pontot tehát ki támogatja? (Szavazás.) A bizottság nem támogatja.
40. pont, Schiffer képviselő úr.
VÁRADI-BOR JUDIT főosztályvezető-helyettes (Oktatási és Kulturális Minisztérium): A tárca támogatja a javaslatot.
ELNÖK: És a bizottság? (Szavazás.) A bizottság szintén támogatja a módosító javaslatot.
41. pont, Halász képviselő úr és társai.
VÁRADI-BOR JUDIT főosztályvezető-helyettes (Oktatási és Kulturális Minisztérium): A tárca nem támogatja a javaslatot ebben a formában.
ELNÖK: A bizottság? (Szavazás.) A bizottság sem.
42. pont, Godó képviselő úr. A tárca?
VÁRADI-BOR JUDIT főosztályvezető-helyettes (Oktatási és Kulturális Minisztérium): A tárca nem támogatja a javaslatot.
ELNÖK: A bizottság? (Nincs jelzés.) Egyharmada sem.
Az 52. ponthoz lapozunk. Halász képviselő úr és társai.
VÁRADI-BOR JUDIT főosztályvezető-helyettes (Oktatási és Kulturális Minisztérium): A tárca nem támogatja a javaslatot.
ELNÖK: A bizottság? (Szavazás.) Nem támogatja.
Az 55. javaslatról szavaznánk, Halász képviselő úr és társai szintén.
VÁRADI-BOR JUDIT főosztályvezető-helyettes (Oktatási és Kulturális Minisztérium): Ebben a formában nem tudja támogatni a tárca.
ELNÖK: Ami azt jelenti, hogy egy kapcsolódó módosítóval alkalmasint igen, de ebben a formában nem. A bizottság támogatja-e? (Szavazás.) A bizottság sem támogatja.
Nem találtunk olyan módosító javaslatot, amiről megítélésünk szerint szavazni kellene, de kérdezem, hogy igényli-e ezt valaki. (Nincs jelzés.) Akkor ezt a napirendi pontot is lezárom. Köszönöm szépen előadónknak a megjelenést.
Áttérünk a 6. napirendi pontra, ami az egyes adó- és járuléktörvények módosításáról szóló törvényjavaslat kapcsolódó módosító javaslatainak a megvitatásáról szólna. Köszöntöm előadónkat, Kónya László főosztályvezető urat.
Az 1. pontról kérdezem. Tárcaálláspont, gondolom.
DR. KÓNYA LÁSZLÓ főosztályvezető (Pénzügyminisztérium): Tisztelt Elnök Úr! Kormányálláspontot tudok mondani. Az 1. pontot támogatja, igen.
ELNÖK: És a bizottság? (Szavazás.) Szintén támogatja.
A 6. pontban Balog, Soltész és Tállai képviselő urak.
DR. KÓNYA LÁSZLÓ főosztályvezető (Pénzügyminisztérium): Nem támogatja a kormány.
ELNÖK: A bizottság? (Szavazás.) Szintén nem támogatja.
7. pont, Tállai képviselő úr. A kormány?
DR. KÓNYA LÁSZLÓ főosztályvezető (Pénzügyminisztérium): Nem támogatja.
ELNÖK: A bizottság? (Szavazás.) Szintén nem.
8. pont?
DR. KÓNYA LÁSZLÓ főosztályvezető (Pénzügyminisztérium): A kormány támogatja.
ELNÖK: A bizottság? (Szavazás.) Szintén támogatja.
10. pont?
DR. KÓNYA LÁSZLÓ főosztályvezető (Pénzügyminisztérium): A kormány támogatja.
ELNÖK: A bizottság? (Szavazás.) Szintén támogatja.
11. pont?
DR. KÓNYA LÁSZLÓ főosztályvezető (Pénzügyminisztérium): Nem támogatja.
ELNÖK: A bizottság? (Szavazás.) Szintén nem támogatja.
12. pont?
DR. KÓNYA LÁSZLÓ főosztályvezető (Pénzügyminisztérium): Nem támogatja.
ELNÖK: A bizottság? (Szavazás.) Szintén nem támogatja.
Kívánja-e valaki, hogy egyéb pontokról is szavazzunk? (Nincs jelzés.) Úgy látom, nem. Főosztályvezető úr, Köszönöm szépen a segítségét. További jó munkát.
A 7. napirendi pontra térnénk át. Nincs előadónk, úgyhogy tartanánk egy kis technikai szünetet. Kérdezem, hogy esetleg kívánja-e a bizottság, hogy egy rövid, mondjuk negyedórás ebédszünetet beiktassunk, mert addig talán ezt is le lehetne bonyolítani, és amikor megjön főosztályvezető úr, akkor tudnánk folytatni. A költségvetés meg a költségvetést megalapozó törvények jönnének. Viszonylag gyorsan tudunk végezni, de meg kell várni, amíg a Pénzügyminisztériumból ideérnek. Tartsunk egy rövid ebédszünetet, azt javaslom, körülbelül negyedóra.
(Szünet 12.50-től 13.18-ig.)
ELNÖK: Jelentem, hogy megszületett a határozatképességünk, folytatnánk a munkánkat. Ez alkalommal a 7. napirendi pont keretében a Magyar Köztársaság 2009. évi költségvetését megalapozó egyes törvények módosításáról szóló törvényjavaslat van napirenden. Kapcsolódó módosító indítványokról szavazunk, a bizottság hatáskörébe tartozókról.
Köszöntöm előadóinkat, Varga Sándor főosztályvezető urat és munkatársait. Két olyan javaslatot találtunk, amelyről az a vélekedés alakult ki, hogy a bizottságunk hatáskörébe tartozik, jelesen a 3., Szabó Lajos képviselő úr módosító indítványa. Érdeklődnék, hogy mi a véleménye a kormánynak vagy a tárcának.
DR. VARGA SÁNDOR főosztályvezető (Pénzügyminisztérium): Jó napot kívánok. Igen.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Tehát a kormány támogatja. És a bizottság? (Szavazás.) A bizottság is támogatja.
A következő a 9. pont lenne, Tatai-Tóth és képviselőtársai.
DR. VARGA SÁNDOR főosztályvezető (Pénzügyminisztérium): Igen, a kormány támogatja.
ELNÖK: Igen, ezt is támogatja a kormány. És a bizottság? (Szavazás.) Szintén támogatja. Köszönöm szépen. Kíván-e valaki más módosítókról esetlegesen szavazást? (Nincs jelentkező.) Ha nem, akkor ezt a napirendi pontot lezárnánk.
Áttérnénk a 8. napirendi pontra, ami a 2009. évi költségvetésről szóló törvényjavaslathoz tartozó kapcsolódó módosító indítványok megvitatása, megtárgyalása lenne. Ha nem emelnek kifogást, tisztelt képviselőtársaim, akkor azt a metódust alkalmaznánk, amit legutóbb is, amikor a módosítókról szavaztunk. (Warvasovszky Tihamér megérkezik az ülésre.)
Eszerint azt tudom mondani, hogy olyan javaslat, amely a bizottságunk hatáskörébe tartozik és egyidejűleg az előterjesztő is támogatná, megítélésünk szerint nincs. Vannak olyan javaslatok, amelyeket az előterjesztő nem támogat, ezeket felsorolom tételesen a jegyzőkönyv kedvéért, ezekről tudnánk egy csomagban szavazni, és természetesen ezt követően azon 19 módosító javaslatról, amelyet a bizottság tagjai nyújtottak be, egyenként szavaznánk, illetve folytatnánk le a vitát.
Mondanám azokat a javaslatokat, amelyek bizottságunk hatáskörébe tartoznak, és az előterjesztő nem támogatja. 7/1., 41/1., 45/1., 47/1., 2., 49/1., 3., 54/2., 3., 4., 58/1-től egészen az 58/7-ig, 62/1., 67/4., 160/1., 4., 165/2., 167/1., 169/1., 2., 171/1., 176/2., 177/1., 2., 244/1., 246/4., 248/2-től egészen a 30-ig, 249/9-től a 22-ig, 249/25-től a 29-ig, 249/33-tól 39-ig, 270/1., 272/1., 2., 273/1., 2., 3., 4., 273/7-től egészen a 12-ig, 274/1., 275/1., 276/1., 282/1., 295/1., 297/6., 297/7-től 11-ig, 298/3., 326/1., 2., 326/4-től 10-ig, 326/12., 347/1., 2., 349/1., 529/1., 3., 532/1., 539/3., 543/2., 546/1., 549/1., 551/1., 623/3.
Érdeklődnék, hogy ezek közül kíván-e esetleg valaki külön szavazást bármelyikről, vagy pedig tudunk csomagban szavazni. (Nincs jelentkező.) Úgy látom, hogy nincs ilyen igény. (Dr. Bóka István jelentkezik.) Bóka úr?
DR. BÓKA ISTVÁN (Fidesz): Elnök úr, nincs ilyen igényem, de mivel egy elég fajsúlyos jogszabályról van szó, lehetne-e esetleg egy olyan fölvetés, ha nem is általános vita jelleggel, de mint ahogy a múltkor megkérdeztük főosztályvezető urat, hogy körülbelül most hogy állnak a mutatószámok, a felmérések, hogy állunk a költségvetéssel. Szavazhatunk egyben természetesen erről, meg a múltkori metódus mehet. Hogy állnak ezek a dolgok? Mi a helyzet a Veres János mint országgyűlési képviselő által benyújtott módosítócsomaggal? Arról mikor fogunk szavazni? Fogunk-e szavazni? Ahhoz milyen módon lehet kapcsolódni? Hiszen valamennyien tudjuk, hogy amit benyújtott a Pénzügyminisztérium, bár az a jogi értelemben előttünk fekvő költségvetés, de a valós számok valószínűleg azok, amik Veres pénzügyminiszter, országgyűlési képviselő módosító indítványában szerepelnek, de lehet, hogy ezt rosszul látom. Tehát hogy áll most jelen pillanatban a költségvetés az önkormányzatokat illetően? Milyen változások várhatóak, amiket a tárca támogatni tud? Jogi értelemben mi a helyzet a Veres-féle módosítócsomaggal? Arról mikor szavazunk? Lehet-e ahhoz kapcsolódni módosító indítvánnyal? Úgy érzékeljük, hogy az igazi számok azok.
Köszönöm szépen. De utána nyilván tudunk szavazni ezekről a múltkorinak megfelelően.
ELNÖK: Legutóbb is kaptunk ilyen tájékoztatást főosztályvezető úrtól, és gondolom, a kérdés irányult, hogy ahhoz képest milyen további változások vannak. (Dr. Bóka István: Így van.) Főosztályvezető úr?
DR. VARGA SÁNDOR főosztályvezető (Pénzügyminisztérium): A mutatószám-felmérés befejeződött, de annak eredményén még most dolgozunk. A kistérségi társulásokhoz kapcsolódó normatíváknál erőteljes növekedés lesz a szükséges állami támogatást illetően. A közoktatásban, szociális ellátásban van megtakarítás, még akkor is, ha a kistérség ágazati pénzét leütjük az alapnormatívák megtakarításából. Éppen holnap ülünk le Arató úrral, következő napon a Szociális Minisztériummal áttekinteni ezt a helyzetet. Az első ütemű, tehát fejezeti szavazást követően jelenik majd meg a kormány - ilyen döntés született - a mutatószám-felmérés eredményének átvezetésével.
A fejezeti szavazáskor a költségvetési bizottság mérlegeli a holnapi nap során, hogy a beterjesztett törvényjavaslat általános tartalékaként megjelölt összegből tud-e, lehet-e átcsoportosítani bizonyos fejezetek, például az önkormányzatok részére. Tehát ez a holnapi napon fog eldőlni. Van ilyen szándék, szeretném mondani, de ennél többet most nincs felhatalmazásom mondani. Magyarul, ha lesz a VIII. fejezet részére többletforrás, azt figyelembe véve, meg a mutatószám-felmérés eredményét, a november 25-ei szavazást követően fogjuk bemutatni a tisztelt bizottság részére módosító indítvány formájában.
Természetesen mint minden módosító indítványhoz, így a Veres János úr által jegyzetthez képest is lehet beadni, lehetett már beadni - adtak is be - kapcsolódó módosító indítványokat. Ha megtörténik a fejezeti végszavazás, onnantól kezdve már ahhoz képest történik a dobbantás, tehát majd ahhoz képesti elmozdulásra, gondolom, lehet javaslatot tenni, vagy gondolom, hogy fognak javaslatot tenni többen.
Köszönöm, ennyit tudok most elmondani.
ELNÖK: Bóka úr, rendben?
DR. BÓKA ISTVÁN (Fidesz): Még egy. Tehát akkor jelen pillanatban ebben a csomagban egyetlen egy Veres-féle módosító indítvány nem szerepel? Fejezetek közötti átcsoportosítás ebben a módosító indítványban nincs?
ELNÖK: Főosztályvezető úr?
DR. VARGA SÁNDOR főosztályvezető (Pénzügyminisztérium): A Veres-féle módosító indítványt látta már a bizottság, az első körben történt annak bemutatása. Akkor elmondtuk, hogy az milyen hatást gyakorol; a 13. havi bér és így tovább hatását vezette át. Olyat abban nem talált képviselő úr meg senki, ami többletet hozott volna az önkormányzati alrendszer meg egyáltalán valamelyik alrendszer javára. Az a kiadáscsökkentés hatását volt hivatott átvezetni.
ELNÖK: Jó. Akkor most szavaznánk arról a csomagról amit az előterjesztő nem támogatott, és az előbbiek során ezeket tételesen felsoroltam. Kérdezem, hogy ki támogatja az ebben szereplő módosító javaslatokat. (Szavazás.) A bizottság nem támogatja ezeket a módosító javaslatokat.
Akkor most egyenként haladnánk azokon a módosító indítványokon végig, amelyeket képviselőtársaim nyújtottak be. Azt kérem, hogy mielőtt szavaznánk - egyiket sem támogatja nyilván az előterjesztő, ezt említettem, ilyet nem találtunk -, ha valaki kíván érvelni vagy valamire választ kapni, akkor szíveskedjen ezt a szavazás előtt jelezni.
Rögtön az első az 5/1. javaslat, amit Bóka képviselő úr nyújtott be.
DR. VARGA SÁNDOR főosztályvezető (Pénzügyminisztérium): Nem javasoljuk támogatni.
ELNÖK: Szavazhatunk? (Nincs jelzés.) Igen. Támogatja-e a bizottság? (Szavazás.) A bizottság nem támogatja.
6/1. pont, Warvavoszky képviselő úr javaslata. (Warvasovszky Tihamér jelentkezik.) Képviselő úr kíván szólni. Tessék!
WARVASOVSZKY TIHAMÉR (MSZP): Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Bizottság! Az indokolásban leírtam, hogy miért kérem ennek a támogatását. Vannak olyan térségi integrált szakképző központok, amelyek 2007. szeptember 1-jét megelőzően jöttek létre, az akkori törvényi előírások szerint kht. formájában. Utána nyilván az új törvény, az új rendelkezés értelmében létrejöttek új tiszkek, amelyek jogosultak a normatív támogatásra, az előbb említett tiszkek pedig nem jogosultak, mondván, hogy a Munkaerő-piaci Alap képzési alaprészéből tarthatnak igényt támogatásra.
Gyakorlatilag abban a kormányrendeletben, ami szabályozza a humánszolgáltató szervezetek működési költségbiztosítását, nem szerepel a tiszk. Gyakorlatilag ezen térségi integrált szakképző központok, amelyek komoly szerepet vállalnak a szakképzési rendszerben, átmenetileg kiesnek a normatív támogatási rendszerből, tehát az önkormányzatoknak saját maguknak kellene megoldani ezen intézmények költségvetését. Ezért szeretném kérni a tisztelt bizottságot, hogy támogassa ezt a módosító javaslatot.
Köszönöm szépen.
ELNÖK: Főosztályvezető úr?
DR. VARGA SÁNDOR főosztályvezető (Pénzügyminisztérium): A szaktárcával együtt megvizsgáltuk ezt az indokolást, mögénéztünk a dolognak - a szakemberek mondják -, és így alakult ki a kormányálláspont, hogy jogilag ezek a térségi integrált szakképző központok nem léteznek, mondom, amit a szakma mond, azt szeretném elmondani, ily módon fenntartójuk sem lehet. Van központi képzőhely, önkormányzat költségvetési szerve például, ahogy mondta képviselő úr, tehát amik később jöttek létre vagy költségvetési szervként vagy kht.-ként, az pedig vagy önkormányzati támogatásban vagy a humán normatíva támogatásában tud részesülni. Ezért nem javasoljuk az indítvány támogatását. (Warvasovszky Tihamér jelentkezik.)
ELNÖK: Tessék!
WARVASOVSZKY TIHAMÉR (MSZP): Elnök úr, csak egy gondolatot. Ezzel teljes mértékben nem értek egyet, hiszen a törvény szabályozásai mentén hozta létre több város a tiszket, ráadásul ennek a tiszknek a létrehozására Székesfehérvár például központi költségvetésből akkor 1,1 milliárd forintot nyert is. De arról, hogy a kormányrendelet nem szabályozta időben ezt a kérdést, nem az érintett önkormányzatok tehetnek, de így működésképtelenné válnak ezek a térségi integrált szakképző központok, nemcsak a mi városunkban, hanem a többi olyan városban is, ahol ezt a lépést annak idején megtették.
Köszönöm szépen.
ELNÖK: Döntés következik. Ki támogatja a módosító indítványt? Aki igen, az kézfelemeléssel jelezze. (Szavazás.) A bizottság egyhangúlag támogatja.
Haladunk tovább, 38/1., Kovács Zoltán, Bóka, Bebes képviselő urak.
DR. VARGA SÁNDOR főosztályvezető (Pénzügyminisztérium): Nem.
ELNÖK: Támogatja a bizottság? (Szavazás.) A bizottság nem támogatja.
54/1., Vigh képviselő úr módosító javaslata.
DR. VARGA SÁNDOR főosztályvezető (Pénzügyminisztérium): Nem.
ELNÖK: Azért nem kérdezem főosztályvezető urat, mert tudjuk, hogy egyiket sem támogatja a kormány. Itt csak a képviselő uraknak adom meg a lehetőséget, hogy adott esetben érveljenek, és nyilván ez esetben a viszontválasz joga megilleti a főosztályvezető urat.
Tehát 54/1. Támogatja a bizottság? (Szavazás.) Nem támogatja.
64/1. pont, Kovács, Bóka, Bebes képviselő urak. (Dr. Bóka István. Egy rövid kérdésem itt lehetne?) Igen, Bóka úr?
DR. BÓKA ISTVÁN (Fidesz): Elnézést, főosztályvezető úr, nem szűken ehhez kapcsolódik, de elég nehéz áttekinteni most már ezt a költségvetési kavalkádot. A tavalyi évhez képest a köztestületi tűzoltóságok támogatása hogy alakul a jelenlegi ismeretek alapján? Tavaly volt egy plusz 300 millió forintos támogatás, tehát működési támogatás külön soron. Az idén beépült a rendszerbe, vagy szintén külön soron szerepel?
DR. VARGA SÁNDOR főosztályvezető (Pénzügyminisztérium): Kérünk egy kis türelmet.
ELNÖK: Haladjunk, a főosztályvezető úr majd jelzi, ha megtalálta a megfelelő információkat, ezt kihagynánk addig. (Dr. Bóka István: Szavazhatunk, mert ez csak érintőlegesen érinti. Ez hivatásos tűzoltóság, én meg a köztestületit kérdeztem.) Megértettem, jó.
Akkor a 64/1. pontról szavazunk. Ki támogatja a javaslatot? (Szavazás.) A bizottság nem támogatja.
67/2., Kósa képviselő úr. (Szavazás.) A bizottság nem támogatja.
67/7. (Szavazás.) A bizottság nem támogatja.
160/3. Erdős képviselő úr kíván szólni? (Nincs jelzés.) (Szavazás.) Nem támogatja a bizottság.
171/2. (Szavazás.) A bizottság ezt sem támogatja.
171/3. (Szavazás.) A bizottság nem támogatja.
194/1. (Szavazás.) A bizottság nem támogatja.
246/2. (Szavazás.) A bizottság nem támogatja.
246/3. (Szavazás.) A bizottság nem támogatja.
247/1. (Szavazás.) A bizottság nem támogatja.
248/33. (Szavazás.) A bizottság nem támogatja.
248/34. (Szavazás.) Ezt sem támogatja a bizottság.
249/30. (Szavazás.) A bizottság nem támogatja.
249/31. (Szavazás.) A bizottság nem támogatja.
249/32. (Szavazás.) A bizottság nem támogatja.
273/5. (Szavazás.) A bizottság nem támogatja.
273/6. (Szavazás.) A bizottság nem támogatja.
318/2. (Szavazás.) A bizottság nem támogatja.
318/3. (Szavazás.) A bizottság nem támogatja.
318/4. (Szavazás.) A bizottság nem támogatja.
324/1. (Szavazás.) A bizottság nem támogatja.
342/1. (Szavazás.) A bizottság nem támogatja.
400/1. (Szavazás.) A bizottság nem támogatja.
400/2. (Szavazás.) A bizottság nem támogatja.
400/3. (Szavazás.) Szintén nem támogatjuk.
405/1. (Szavazás.) A bizottság nem támogatja.
410/1. (Szavazás.) A bizottság nem támogatja.
616/1. (Szavazás.) Nem támogatott.
623/1. (Szavazás.) Ez se támogatott.
Más egyéb javaslat merült-e fel, amiről szavaznunk kellene? (Dr. Bóka István: Erre a 616/1-esre térjünk vissza! Csak kérdés szintjén, leszavaztuk, csak megkérdezném ezt az utolsó kettőt.) Parancsolj!
DR. BÓKA ISTVÁN (Fidesz): Köszönöm szépen. Itt a 616/1-nél meg a 623/1-nél gyakorlatilag az a gond és probléma, hogy mi a jelenleg hatályos szöveghez képest nyújtottuk be a módosító indítványt, míg a Veres-féle módosító indítványhoz képest értelmezhető a módosító indítványunk, ha jól értelmezem, és gyakorlatilag ahhoz képest kell benyújtani. Az utolsó kettő, 616/1. és 623/1. (Horváth István távozik az ülésről.)
DR. VARGA SÁNDOR főosztályvezető (Pénzügyminisztérium): Megpróbálunk sorjában haladni. Ez a módosító indítvány, ha jól látjuk, vissza akarja hozni egyrészt a kiszervezett feladatok támogatását, másrészt pedig most próbáljuk követni, hozzányúl-e a fajlagosokhoz, de úgy látom, hogy azokhoz nem nyúl hozzá. A fajlagosokhoz a Veres János-féle módosító indítvány is csak egy-két helyen nyúlt hozzá. Most végigmehetünk az egyeseken. Menjünk végig? (Dr. Bóka István: Ez elméleti kérdés volt.) Akkor tehát az elméleti kérdés az, hogy indokolt-e visszaállítani a többcélú kistérségek által megállapodás alapján, tehát kiszervezett feladatok támogatását. A kormány álláspontja az, hogy nem.
Azt is hozzá kell tenni, hogy folyik még egyeztetés az oktatási munkacsoport, önkormányzati munkacsoport, egy ilyen ad hoc munkacsoport között a minisztériumokból álló kollégák részvételével. Valószínűleg a fejezeten belüli mozgások tárgyalásakor erre a kormány is vissza fog térni, erre a konkrét kérdésre és a kiszervezésre meg általában a fajlagosok alakulására is.
DR. BÓKA ISTVÁN (Fidesz): Egy nagyon rövidet, mert elég jól állunk időben, csak azért. Azt gondolom, hogy a feladat legyen ellátva, és teljesen mindegy az, hogy ki látja el ezt a feladatot. Valamennyiünknek az az érdeke, hogy a feladatellátás minél hatékonyabban és úgymond a lehető legkisebb pénzeszköz-átadással történjen meg, ugyanolyan színvonal esetében. Ez csak a kistérségi kiegészítő normatívára vonatkozik. Lehet azt mondani, hogy aki ilyen módon látja el ezt a feladatot, az nem kap erre támogatást. De sok esetben van olyan, hogy például ilyen ellátási szerződést nem egy évre kötnek meg, hanem három, négy, öt évre, esetleg közbeszerzés alapján jelöli ki ezt a bizonyos vállalkozót, ismerve mondjuk a korábbi évek gyakorlatát, és a stabilitásban bízva, hogy az ellátási szerződés is kap támogatást kistérségi normatívából. Ezért ez kellemetlen helyzetbe hozhat önkormányzatokat meg szolgáltatókat. Köszönöm.
ELNÖK: Kíván-e még valaki szólni? (Nincs jelentkező.) Nem kíván. Akkor ezt a napirendi pontot lezárnám.
Egyebek vannak hátra. Érdeklődnék, hogy ezen napirendi pont keretében bárkinek bármilyen felvetése van-e. (Nincs jelzés.) Ha nincs, akkor megköszönöm a mai munkát, az ülést bezárom. További jó napot kívánok! Köszönöm főosztályvezető úr részvételét.
(Az ülés befejezésének időpontja: 13 óra 43 perc.)
|
Szabó György |
Jegyzőkönyvvezető: Földi Erika